A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS OKTATÁSA A FOGYASZTÓVÉDELEMBEN

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TQM SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT SZOLGÁLTATÁSMARKETING SZAKIRÁNY

A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS OKTATÁSA A FOGYASZTÓVÉDELEMBEN

KÉSZÍTETTE: BÁN BENEDEK

BUDAPEST, 2004


Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS .................................................................................................................................................3 2. A FOGYASZTÓVÉDELEM ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI..............................................................................................4 2. 1. A fogyasztóvédelmi gondolkodás kialakulása ............................................................................... 4 3. Fogyasztóvédelem az Európai Unióban....................................................................................................6 3.1. A kezdetektől napjainkig................................................................................................................. 7 3.2. A közösségi fogyasztóvédelmi politikák jellemzése ....................................................................... 9 3.3. A fogyasztóvédelem intézményrendszere az Unióban .................................................................. 11 4. A fogyasztóvédelem magyarországi helyzete.........................................................................................13 4.1. Mérföldkövek a magyarországi fogyasztóvédelem történetéből ................................................... 13 4.2. Magyarország és az EU – a jogharmonizáció folyamata a fogyasztóvédelem szemszögéből....... 17 4.3. A fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény .................................................................. 19 4.4. A fogyasztóvédelem intézményrendszere Magyarországon ......................................................... 21 5. A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS OKTATÁSA ............................................................................................23 5.1. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS ÉS TÁJÉKOZTATÁS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE........................................ 23 5.2. A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON .................................................... 25 5.3. A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA ....................................................................................................... 26 5.4. A FOGYASZTÓK OKTATÁSA ................................................................................................................ 32 5.5. A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE A FOGYASZTÓVÉDELEMBEN ............................................................... 34 5.5.1. A MAGYARORSZÁGI FOGYASZTÓVÉDELEM CIVIL SZERVEZETEI.................................................... 36 5.5.2. AZ OFE TEVÉKENYSÉGE ......................................................................................................... 37 6. Honnan tájékozódhatunk mi, a FOGYASZTÓK? ..................................................................................41 6.1. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tájékoztató tevékenysége ................................................... 41 6.2. Kiadványok a fogyasztók tájékoztatásáért .................................................................................... 42 6.2.1. A FOGYASZTÓVÉDELMI FŐFELÜGYELŐSÉG KIADVÁNYAI ........................................................... 42 6.2.2. KIADVÁNYOK A FOGYASZTÓVÉDELMI FŐFELÜGYELŐSÉG TÁRSSZERZŐSÉGE MELLETT ................ 43 6.2.3. TOVÁBBI FOGYASZTÓVÉDELMI KIADVÁNYOK............................................................................. 44 6.2.4. FOGYASZTÓVÉDELEM – FOGYASZTÓK ÉS FOGYASZTÓVÉDŐK LAPJA ........................................... 45 6.2.5. FOGYASZTÓVÉDELMI SZEMLE .................................................................................................. 46 6.3. A FOGYASZTÓVÉDELMI FELÜGYELŐSÉGEK SZEREPE .......................................................................... 46 6.4. A FOGYASZTÓVÉDELEM AZ INTERNETEN ........................................................................................... 47 6.4.1. Fogyasztóvédelem a kormányzati portálon .......................................................................... 47 6.4.2. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség honlapja: www.fvf.hu................................................ 48 6.4.3. A fogyasztóvédelem néhány további internetes elérhetősége............................................... 49 6.5. A TESZT magazin ........................................................................................................................ 50 7. Merre tovább? .........................................................................................................................................52 8. Összefoglalás ..........................................................................................................................................56 Köszönetnyilvánítás....................................................................................................................................57 Bibliográfia .................................................................................................................................................58


1. Bevezetés Szakdolgozatomban

a

fogyasztóvédelem

témakörével,

azon

belül

kiemelten a fogyasztók tájékoztatásával és oktatásával kívánok foglalkozni. Ez a terület olyan aktuális problémákat vet fel, amelyek gyakorlatilag minden fogyasztót érintenek, mégis sokszor az alapvető tájékozottság is hiányzik ezen kérdéseket illetően. ENNEK TAPASZTALHATÓ.

A

EREDMÉNYEKÉNT SAJNOS SOK VISSZAÉLÉS ÉS SZABÁLYTALANSÁG RENDSZERVÁLTOZÁS LEZAJLÁSÁVAL

MAGYARORSZÁGON

IS TOVÁBB

FOLYTATÓDOTT A TÁRSADALOM FOGYASZTÁSKÖZPONTÚVÁ VÁLÁSA, EZZEL PEDIG NEM TARTOTT LÉPÉST A TUDATOS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS FEJLŐDÉSE.

FOGYASZTÓKÉNT

MÉG NEM

ISMERTÜK FEL, HOGY MILYEN JOGAINK VANNAK, AZOKAT MILYEN MÓDON ÉRVÉNYESÍTHETJÜK, ESETLEG VÉDELMEZHETJÜK.

A

TÁJÉKOZATLAN VEVŐ NAP MINT NAP SZEMBESÜLHET

KISZOLGÁLTATOTTSÁGÁVAL, VÁLHAT VISSZAÉLÉSEK ÁLDOZATÁVÁ.

A KÉRDÉS FENT VÁZOLT AKTUALITÁSA MELLETT A TÉMA GYAKORLATI HASZNA IS FIGYELMET ÉRDEMEL.

A

JELENLEGI HELYZETEN CSAK AKKOR TUDUNK VÁLTOZTATNI, HA

NAGYOBB FIGYELMET FORDÍTUNK A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSÁRA, OKTATÁSÁRA; ENNEK KÖVETKEZTÉBEN PEDIG A PIAC MINDKÉT SZEREPLŐJE, A SZOLGÁLTATÓ ÉS AZ IGÉNYBE VEVŐ IS FELISMERI A TERÜLETRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK FONTOSSÁGÁT.

A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS OKTATÁSA AZ ELSŐ LÉPCSŐ AHHOZ, HOGY A FOLYAMAT ÖNTEVÉKENNYÉ,

"ÖNMŰKÖDŐVÉ"

VÁLJON, VAGYIS A FOGYASZTÓK ELEGENDŐ

INFORMÁCIÓ BIRTOKÁBAN TUDATOSAN HOZZÁK MEG DÖNTÉSEIKET; ADÓDÓ PROBLÉMÁK ESETÉBEN PEDIG JOGAIKAT ISMERVE HATÉKONYAN TUDJÁK KÉPVISELNI SAJÁT ÉRDEKEIKET.

A fogyasztók milliói kulcsszerepet játszanak a gazdaság fejlődésében, hiszen aktív közreműködésük nélkül nem működik a piac. A piaci folyamatok alakulását, a termékek eladhatóságát nagy mértékben befolyásolja a fogyasztók bizalma, illetve az, hogy az adott termék vagy szolgáltatás megfelel-e a fogyasztók igényeinek, azoknak a követelményeknek, melyet a fogyasztók támasztanak velük szemben. A fogyasztó szempontjait ezért sem lehet figyelmen kívül hagyni, ha egy vállalkozás megtervezi üzletpolitikáját, piacra lépését. Ez a körülmény Magyarország e szakdolgozat leadásával egy időben az Európai Unióhoz való csatlakozásával még


hangsúlyosabban jelentkezik1.

2. A FOGYASZTÓVÉDELEM ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 2. 1. A fogyasztóvédelmi gondolkodás kialakulása A

FOGYASZTÓVÉDELEM MEGFOGALMAZÓDÁSA A FOGYASZTÓI TÁRSADALOM

KIALAKULÁSÁHOZ KAPCSOLÓDIK, AMINEK FŐ JELLEMZŐI A NAGY MENNYISÉGŰ, TÖMEGES, IPARSZERŰ ÁRUTERMELÉS ÉS A PIACI SZEREPLŐK KÖZTI VERSENY.

MINDEZEK SZABÁLYOZÁSÁN

ÉS ELLENŐRZÉSÉN TÚL A FOGYASZTÓI ÉRDEKVÉDELEM IGÉNYE IS MEGFOGALMAZÓDOTT. A 20. SZÁZADBAN DOMINÁNSSÁ VÁLIK A TÖMEGTERMELÉS, IRÁNYÍTOTT FOGYASZTÓI IGÉNYEK JELENNEK MEG, A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ A KERESKEDELEM SZOLGÁLATÁBA ÁLL, ÚJ ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS MARKETING FORMÁK, MÓDSZEREK JELENNEK MEG.

A

FOGYASZTÓVÉDELEM

IRÁNTI

IGÉNY

MEGJELENÉSE

EGYIDŐS

ANNAK

FELISMERÉSÉVEL, HOGY A GYAKORLATBAN A KÖZGAZDASÁGTANI ELMÉLETBEN LEÍRT TÖKÉLETES VERSENY TISZTA FORMÁJÁBAN SOHASEM ÉRVÉNYESÜL. ÍGY AZ IS ILLÚZIÓ, HOGY A PIACI

KAPCSOLATOKBAN

A

FOGYASZTÓ

ÉS

AZ

ELADÓ

KÖZÖTTI

KAPCSOLAT

A

MELLÉRENDELTSÉGEN, A KÉT FÉL KIEGYENSÚLYOZOTT ERŐVISZONYÁN ALAPULJON.

A

FOGYASZTÓ HELYZETÉT AZ INFORMÁCIÓHIÁNY MIATT A KISZOLGÁLTATOTTSÁG JELLEMZI; A KÖZEL AZONOS RENDELTETÉSŰ FOGYASZTÁSI CIKKEK KÖZÖTT KÜLÖNBSÉGET TENNI ÉS VÁLASZTANI.

PIACI

EZÉRT ALIGHA TUD

DÖNTÉSEI SEM LEHETNEK OBJEKTÍVEK; A

FOGYASZTÓT MÁR NEM SZÜKSÉGLETEI MOTIVÁLJÁK, HANEM A SZÉLES KÖRBEN ALKALMAZOTT REKLÁM, EGYÉB MARKETINGMÓDSZEREK ÉS A KÜLSŐ KÖRÜLMÉNYEK.

HABÁR

A FOGYASZTÓI

TÁRSADALMAKAT - EZEN BELÜL KÜLÖNÖSEN A TÖMEGESEN ELŐÁLLÍTOTT FOGYASZTÁSI CIKKEK PIACÁT - SZOKÁS A VEVŐK PIACAKÉNT JELLEMEZNI; SZÁMOS KÖZGAZDÁSZ SZERINT VALÓJÁBAN 2

A FOGYASZTÓK JELENTŐS MÉRTÉKŰ KISZOLGÁLTATOTTSÁGA JELLEMZI

A

.

FOGYASZTÓVÉDELMET LÉNYEGÉBEN ÚGY DEFINIÁLHATJUK, HOGY AZ EGY

KOMPLEX, TÖBB SZAKTERÜLETET IS EGYARÁNT ÉRINTŐ FOGALOM, AMELY KITERJED A MODERN KÖZGAZDASÁGTAN, A SZOCIOLÓGIA ÉS A JOG TERÜLETÉRE. GAZDASÁGELMÉLETI ÉRTELEMBEN 1

w Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról: Kézikönyv kis-és középvállakozóknak, GKM, 2002 2

Ficzere L.- Forgács I.: Magyar Közigazgatási Jog, különös rész Európai Uniós kitekintéssel

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. VÉVE A KONZUMERIZMUS, VAGYIS A FOGYASZTÁS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGÉT HANGSÚLYOZZA.

A

FOGYASZTÓVÉDELEM CÉLJA, HOGY A TERMELŐ JAVÁRA ELTOLÓDOTT PIACI EGYENSÚLYT

AZZAL EGYENLÍTSE KI, HOGY A PIACI TRANZAKCIÓK KOCKÁZATÁT A FOGYASZTÓRÓL A 3

TERMELŐRE HELYEZZE ÁT

.

A FOGYASZTÓVÉDELEM MEGVALÓSÍTÁSA TÖBB MÓDON IS ELKÉPZELHETŐ. A CÉL MINDEN ESETBEN AZ, HOGY LÉTREJÖJJÖN A MEGFELELŐ EGYENSÚLYI HELYZET A PIACI SZEREPLŐK KÖZÖTT, EZÁLTAL A FOGYASZTÓNAK OPTIMÁLIS DÖNTÉSI LEHETŐSÉGE LEGYEN.

A

FOGYASZTÓVÉDELEM SZEMPONTJÁBÓL, A NYUGAT-EURÓPAI JOG GONDOLATMENETÉT ALAPUL VÉVE EGYÉRTELMŰEN ELKÜLÖNÍTHETÜNK KÉT IRÁNYZATOT: wA

protekcionista elmélet szerint a fogyasztóvédelmi jog célja a fogyasztó védelme, ez

pedig a protektív jogalkotás révén valósulhat meg hatékonyan. A fogyasztói érdekek megsértésének megelőzése olyan kogens jogi szabályozást feltételez, amely megakadályozza, hogy a piaci uralom birtokosai az ügyletkötés során a fogyasztók hátrányára eltérjenek a jogszabálytól. wA „JOGI TÁMOGATÁS” (LEGAL ASSISTANCE TO THE CONSUMER) ELMÉLETE SZERINT PUSZTÁN

A VÉDELEM A FOGYASZTÓT CSAK PASSZIVITÁSRA KÁRHOZTATJA, EHELYETT A HANGSÚLY AZ ÖNTEVÉKENY ÉS AKTÍV FOGYASZTÓ TÁMOGATÁSÁN VAN.

A

JOGI TÁMOGATÁS EGYBEN ÚJ

LEHETŐSÉGEKET AD A FOGYASZTÓI JOG SZÁMÁRA, MERT EBBEN A KONCEPCIÓBAN A FOGYASZTÓI JOG HATÓKÖRE 4

TELJES FOLYAMATÁRA

A KÉT

A VÉDELEMNÉL JÓVAL TÁGABB, KITERJED A FOGYASZTÁS

.

KONCEPCIÓ KÖZÖTT MEGLÉVŐ ELLENTMONDÁS TULAJDONKÉPPEN CSAK

LÁTSZÓLAGOS.

ELLENTMONDÁS

HANGSÚLYOZNI.

AZ

HELYETT

CSAK

AZ

IDŐBENI

ELKÜLÖNÜLÉST

KELL

A FOGYASZTÓ, AKI NEM ISMERI JOGAIT ÉS LEHETŐSÉGEIT, ALIGHA

BOLDOGUL A

„TÁMOGATÁS”

VALÓSULHAT

MEG

A

RÉVÉN; A VÉDELEM KONCEPCIÓJÁBÓL AZ ÁTMENET AKKOR

TÁMOGATÁS

IRÁNYÁBA,

HA

A

FOGYASZTÓK

TÁJÉKOZOTTSÁGA,

PIACTUDATOS ÉS ÉRETT VISELKEDÉSE MEGHONOSODOTT ÉS SZÉLES KÖRBEN ELTERJEDT.

EHHEZ A KULCSOT PEDIG ÉPPEN A FOGYASZTÓK OKTATÁSA ÉS TÁJÉKOZTATÁSA JELENTI.

3

(fogyasztóvédelem: Fazekas Judit - Gyarmati András) gondolatmenete nyomán (95. o.)

w Dr. Bodnár József – Mitev Hrisztó – Szücs András (szerk.): Fogyasztóvédelem I., 22. o. 4

Ficzere L.- Forgács I.: i.m., 96.o.


3. Fogyasztóvédelem az Európai Unióban AZ EURÓPAI UNIÓ

381

JELENLEG MINTEGY

MILLIÓ ÁLLAMPOLGÁRÁNAK

5

ALAPVETŐ ÉRDEKE, HOGY VÁSÁRLÁSUKAT MEGELŐZŐEN, ÁLLAMUK HIVATALOS NYELVÉN, KELLŐ ÉS KORREKT TÁJÉKOZTATÁS ÁLLJON RENDELKEZÉSÜKRE, S ÍGY KIVÁLASZTHASSÁK A SZÁMUKRA

LEGMEGFELELŐBB

ÁRUT.

AZ

EURÓPAI

UNIÓ

EGYIK

LEGFONTOSABB

ALAPGONDOLATA, HOGY A HATÉKONY FOGYASZTÓVÉDELEM VALAMENNYI, AZ INTEGRÁCIÓ TERÜLETÉN GYÁRTOTT ÉS FORGALMAZOTT TERMÉK ÉS SZOLGÁLTATÁS HOZZÁADOTT ÉRTÉKÉT NÖVELI.

A FOGYASZTÓVÉDELEM EGYSÉGES MEGNYILVÁNULÁSÁRA AZ UNIÓ BELSŐ PIACÁN AZÉRT VAN SZÜKSÉG, MERT AZ EGYES TAGÁLLAMOK ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSA MELLETT NEM ÉRVÉNYESÜL EGYFORMÁN MINDENÜTT AZ UNIÓ ÁLTAL ELVÁRT MAGAS SZINTŰ FOGYASZTÓI ÉRDEKVÉDELEM. AZ EURÓPAI UNIÓ POLGÁRAI RÉSZÉRE BIZTOSÍTANI KELL, HOGY FOGYASZTÓI MINŐSÉGÜKBEN

ELJÁRVA

AZ

EGYSÉGES

EURÓPAI

PIACON

BÁRMELY

TAGÁLLAMBAN

HOZZÁJUSSANAK A LEGBIZTONSÁGOSABB ÁRUKHOZ ÉS SZOLGÁLTATÁSOKHOZ, VALAMINT A LEGTISZTESSÉGESEBB TÁJÉKOZTATÁSHOZ.

EZÁLTAL

LÉTREJÖHET AZ EGYSÉGES EURÓPAI

PIACBA VETETT FOGYASZTÓI BIZALOM, AMELYRE AZÉRT VAN SZÜKSÉG, HOGY AZ EURÓPAI FOGYASZTÓ BÍZHASSON ABBAN, HOGY ÉRDEKEI VÉDELME VALAMENNYI TAGÁLLAMBAN EGYFORMÁN BIZTOSÍTVA VAN.

AZ

UNIÓS SZINTŰ FOGYASZTÓVÉDELEM AZ EGYSÉGES BELSŐ PIAC FOKOZATOS

MEGTEREMTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE.

AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK SZABAD ÁRAMLÁSÁNAK

BIZTOSÍTÁSA KÖZÖS JOGSZABÁLYOK ELFOGADÁSÁT TETTE SZÜKSÉGESSÉ A FOGYASZTÓI ÉRDEKEK MEGFELELŐ ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE.

A

FOGYASZTÓKNAK ALAPVETŐ ÉRDEKÜK, HOGY

ELEGENDŐ ÉS KORREKT INFORMÁCIÓ ÁLLJON RENDELKEZÉSÜKRE AZ EGYES TRANZAKCIÓK LEBONYOLÍTÁSA ELŐTT.

AZ INTÉZKEDÉSEK CÉLJA A FOGYASZTÓK ÉS AZ ÜZLETI ÉLET KÖZÖTTI

STRUKTURÁLIS EGYENSÚLYHIÁNY HELYREÁLLÍTÁSA, AMELY A FOGYASZTÓ INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSÉNEK, JOGI ISMERETEINEK ÉS GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEINEK KORLÁTAIBÓL FAKAD.

AZ INTEGRÁCIÓ FOLYAMATJELLEGE TERMÉSZETESEN A FOGYASZTÓVÉDELEMBEN w5Simon Ákos – Vass Péter (szerk.): Zsebvilág 2004 - A Föld országai, HVG Kiadói Rt., Budapest, 2004

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. IS ÉRVÉNYESÜL.

EGYRE

SZÉLESEBB KÖRBEN BEFOLYÁSOLJA AZ EGÉSZSÉGPOLITIKÁT, S

EMELLETT A GAZDASÁGPOLITIKA KÜLÖNBÖZŐ ÁGAZATAIT ABBÓL A CÉLBÓL, HOGY NE IS GYÁRTSANAK A FOGYASZTÓKAT KÁROSÍTÓ TERMÉKEKET, LEGYENEK AZOK GYÓGYSZEREK, ÉLELMISZEREK, JÁRMŰVEK, GÉPEK, A LEGKÜLÖNBÖZŐBB ÁRUK.

EZT A CÉLT SZOLGÁLJA MÉG

TÖBBEK KÖZÖTT A TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS ÉS A VERSENYKORLÁTOZÁS TILALMA, A TERMÉKFELELŐSSÉG INTÉZMÉNYE ÉS A GAZDASÁGI REKLÁMTEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ JOGSZABÁLY.

3.1. A kezdetektől napjainkig AZ 1957-BEN

A

RÓMAI SZERZŐDÉSSEL

LÉTREJÖTT

EURÓPAI GAZDASÁGI

KÖZÖSSÉG FELADATA A TERMÉKEK, SZOLGÁLTATÁSOK, A TŐKE ÉS A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA, ILL. AZ EZT GÁTLÓ AKADÁLYOK FELSZÁMOLÁSA (3. CIKKELY), ÉS A VERSENYEN ALAPULÓ GAZDASÁGI RENDSZER LÉTREHOZÁSA VOLT KÖVETŐ

CIKKELYEK).

EZ

AZ

ALAPÍTÓ

SZERZŐDÉS

MÉG

(85.

NEM

ÉS AZ AZT SZÓLT

A

FOGYASZTÓVÉDELEMRŐL, MINDÖSSZE OLYAN ÁLTALÁNOSSÁGOKAT FOGALMAZOTT MEG, HOGY GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉSNEK TEKINTI AZT, HA A FOGYASZTÓK KÁRÁRA TÖRTÉNIK VALAMILYEN VÁLTOZÁS A TERMELÉSBEN, A MŰSZAKI FEJLESZTÉSBEN VAGY A FORGALMAZÁSBAN

6

.

Ebben a kezdeti időszakban általános volt az a vélekedés, hogy a fogyasztók és így a fogyasztóvédelem tekintetében is a belső piac majd magától megvalósul, és ezért a Római Szerződés fogyasztók problémáival a jogbiztonság és az információhiány tekintetében nem is foglalkozott. Emellett voltak ágazati kezdeményezések is, de ezek sem hozták meg a mai fogalmaink szerinti áttörést. A mezőgazdasági főbiztos már 1961-ben összehívta a fogyasztók képviselőit, 1968-ban pedig a IV. igazgatóságon belül a fogyasztói kérdésekre specializálódó referatúra alakult meg. 1973-ban a Bizottság külön szolgálati helyet hozott létre a környezet és a fogyasztóvédelem számára; ebből alakult ki 1989ben a Fogyasztópolitikai Szolgálat. Habár a Tanácson belül 1983-ban volt az első


fogyasztói tanácskozás, a Bizottságon belül az önálló Fogyasztóvédelmi Igazgatóság (DG XXIV) csak 1995-ben (miután a Maastrichti Szerződés a fogyasztóvédelem témakörét önálló stratégiai területnek elismerte) kezdte meg munkáját. A Főigazgatóság hatásköre évről évre bővült, 5 évvel később már hat Igazgatósággal és 27 osztállyal működött, 640 szakértőt foglalkoztatva7. A fogyasztói alapjogok meghatározására eközben, 1975-ben, határozatban került sor. Az ekkor lefektetett fogyasztói alapjogok a következőek voltak: wA

tájékoztatáshoz,

wAZ ÉRDEKKÉPVISELETEK LÉTESÍTÉSÉHEZ, waz

egészséghez és a testi épséghez,

wA GAZDASÁGI ÉS JOGI ÉRDEKEK VÉDELMÉHEZ ÉS wa

jogorvoslathoz, a kárigény érvényesítéséhez való jog. EZEN JOGOK MA IS ALAPJAIBAN HATÁROZZÁK MEG AZ UNIÓ FOGYASZTÓVÉDELMI

POLITIKÁJÁT. FONTOS HANGSÚLYOZNI AZONBAN, HOGY EZ A MAGAS SZINTŰ VÉDELEM CSAK AZ ÚGYNEVEZETT VÉGSŐ FELHASZNÁLÓKAT ILLETIK MEG, AKIK NEM ÜZLETI CÉLBÓL SZEREZNEK MEG, BIRTOKOLNAK, HASZNÁLNAK VALAMELY INGÓ, INGATLAN DOLGOT VAGY SZOLGÁLTATÁST; ILLETVE HA A TERMÉKET VAGY A SZOLGÁLTATÁST EGY, A KERESKEDELMI VAGY ÜZLETI TEVÉKENYSÉGET ÜZLETSZERŰEN FOLYTATÓ JOGI VAGY TERMÉSZETES SZEMÉLY HOZTA FORGALOMBA

8

.

AZ EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNNYAL

MÓDOSÍTOTT

RÓMAI SZERZŐDÉS 10A.

CIKKÉBEN EMLÍTIK MEG ELŐSZÖR CÉLKITŰZÉSKÉNT A FOGYASZTÓVÉDELMET. A MAASTRICHTI

SZERZŐDÉS 1992-BEN ÚJ DIMENZIÓBA HELYEZTE AZ UNIÓ FOGYASZTÓVÉDELMI POLITIKÁJÁT AZÁLTAL, HOGY A

129A.

CIKKBEN AZ INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETÉBEN ELŐSZÖR KIFEJEZETT

RENDELKEZÉSEKET TARTALMAZOTT A FOGYASZTÓVÉDELEMRŐL; EZZEL EGYÚTTAL ÖNÁLLÓ FEJEZETTEL IS KIEGÉSZÍTETTE A KIMONDJA:

6

„

RÓMAI SZERZŐDÉST,

AMELYNEK ÍGY A

XI.

CIKKELYE

A KÖZÖSSÉG KÖZREMŰKÖDIK A MAGAS SZINTŰ FOGYASZTÓVÉDELEM

Boldizs József: Fogyasztóvédelmi kézikönyv; Aula Kiadó, 1998. 11.o. Az Európai Közösségek fogyasztóvédelmi politikája, valamint az azzal összeegyeztethető magyar szabályozás és intézményrendszer, Magyarország, Külügyminisztérium, 2000, 6.o. 8 Az Európai Közösségek fogyasztóvédelmi politikája..., 3,o. 7

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KÜLÖNLEGES AKCIÓKKAL, AMELYEK TÁMOGATJÁK ÉS KIEGÉSZÍTIK A TAGÁLLAMOKNAK A FOGYASZTÓK EGÉSZSÉGE, BIZTONSÁGA ÉS GAZDASÁGI ÉRDEKEINEK VÉDELME, VALAMINT A MEGFELELŐ INFORMÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN FOLYTATOTT 9

POLITIKÁJÁT”

. ÚGY

IS FOGALMAZHATUNK, HOGY

POLITIKÁJA ELSZAKADT AZ

MAASTRICHTBAN

A FOGYASZTÓVÉDELEM

„EGYSÉGES BELSŐ PIAC” POLITIKÁJÁTÓL. A FOGYASZTÓVÉDELEM

EGYSÉGES MEGNYILVÁNULÁSÁRA AZ

EURÓPAI UNIÓBAN AZÉRT VAN SZÜKSÉG, MERT AZ EGYES

TAGÁLLAMOK ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSA MELLETT NEM ÉRVÉNYESÜL EGYFORMÁN MINDENÜTT AZ

UNIÓBAN ELVÁRT MAGAS SZINTŰ ÉRDEKVÉDELEM. EZEKET SZERZŐDÉS

IS,

AZ

EREDMÉNYEKET

KIEGÉSZÍTVE

MÉG

MEGTARTOTTA

AZZAL,

HOGY

AZ

1997-ES AMSZTERDAMI

KIEMELTE

A

KÖZÖSSÉG

HOZZÁJÁRULÁSÁT A FOGYASZTÓK ALAPVETŐ JOGAINAK BIZTOSÍTÁSÁBAN.

A

AKTÍV

DOKUMENTUM

SZERINT A MAGAS SZINTŰ FOGYASZTÓVÉDELEM ELÉRÉSÉNEK MÁSIK FONTOS ESZKÖZE A NAGYOBB FOGYASZTÓI AKTIVITÁS A FOGYASZTÓKAT ÉRINTŐ SZÉLES KÖRŰ TERÜLETEKEN

(IDEÉRTVE

A KÖZLEKEDÉST, PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKAT, KÖRNYEZETVÉDELMET STB.).

A

JÖVŐ KULCSPONTJA MÉG A CIVIL SZERVEZETEK MINÉL KOMOLYABB RÉSZVÉTELE A FOGYASZTÓVÉDELEM MINDENNAPJAIBAN.

A BIZOTTSÁG

AZ AMSZTERDAMI SZERZŐDÉSBEN

TEHÁT MEGERŐSÍTETTE A FOGYASZTÓI ÉRDEKEK MAGAS SZINTŰ VÉDELMÉT, EGYÚTTAL KIMONDTA AZT IS, HOGY A FOGYASZTÓVÉDELEM EGYBEN HOZZÁADOTT ÉRTÉKET TEREMT.

ENNEK

LÉNYEGE, HOGY MINDAZOK A VÁLLALKOZÁSOK, AMELYEK ELEGET TESZNEK A

FOGYASZTÓVÉDELMI KÖVETELMÉNYEKNEK, EGYBEN ERŐSÍTIK PIACI POZÍCIÓJUKAT IS, HISZEN AZ UNIÓ BELSŐ PIACÁN FOLYÓ ERŐS VERSENYBEN CSAK AZOK A VÁLLALKOZÁSOK MARADHATNAK HOSSZABB TÁVON A PIACON, AMELYEK EZÁLTAL ELNYERIK A FOGYASZTÓK BIZALMÁT.

3.2. A közösségi fogyasztóvédelmi politikák jellemzése A

FOGYASZTÓVÉDELMI

JOGOK

1975-ÖS

DEKLARÁCIÓJÁT

SZÁMÍTHATJUK AZ ELSŐ KÖZÖSSÉGI SZINTŰ FOGYASZTÓI POLITIKÁT. SZÓLT 9

(1975-1980),

EZ

CSAKÚGY, MINT A MÁSODIK FOGYASZTÓI PROGRAM

w Törzsök Éva: Üzleti környezet az Európai Unióban, 133.o.

KÖVETŐEN

ÖTÉVES CIKLUSRA

(1980-1985). AZ


EGK-N

BELÜL A FOGYASZTÓVÉDELEM TÖRTÉNETÉNEK HARMADIK KORSZAKA

KÖZÉ TEHETŐ.

EZ

A PROGRAM TÖBBEK KÖZÖTT AZ EGYSÉGES PIAC ELVEIT FEKTETI LE, ÉS

NYILVÁNOSSÁGRA HOZZÁK AZ ÚN.

FEHÉR KÖNYVET. EZ

TÖRTÉNETÉBEN,

FOGYASZTÓVÉDELEM

INTEGRÁLÓDOTT.

(1990-1992)

AZ

1986-1989

MERT

EZZEL

A

MÉRFÖLDKŐ A AZ

EK

KÖZÖSSÉG

ALAPELVEI

KÖZÉ

A KÉSŐBBIEKBEN ELFOGADOTT PROGRAMOK 3 ÉVRE SZÓLNAK. AZ ELSŐBEN EGYSÉGES

BELSŐ

PIAC

KIALAKÍTÁSÁVAL

FOGYASZTÓVÉDELEM IS A PROGRAM RÉSZE LETT.

A

MÁSODIK

EGYÜTT

3

A

TELJES

KÖRŰ

ÉVES IDŐSZAKBAN

(1993-

1995) MÁR NEMCSAK EGYSÉGES, HANEM MAGAS SZINTŰ FOGYASZTÓVÉDELEMRŐL IS SZÓ ESIK; A HARMADIKBAN HATÁSÁRA

(1996-1998)

KIEMELT

TÖBBEK KÖZÖTT A KERGEMARHAKÓR ÉS A DIOXINKRÍZIS

FIGYELMET

BIZTOSÍTOTTAK

A

MAGASABB

SZINTŰ

ÉLELMISZERBIZTONSÁGNAK ÉS A FOGYASZTÓK EGÉSZSÉGE VÉDELMÉNEK.

A jogi szabályozás formáját illetően is fejlődést figyelhetünk meg. 1975 után az első fogyasztóvédelmi programok csak ajánlásként jelentek meg; amelyek nem bírnak kötelező erővel. A későbbiekben elfogadott szabályozások már irányelvek voltak (ezek arra kötelezik a tagállamokat, hogy nemzeti jogukat az irányelvvel összhangba hozzák); végül Maastricht után lehetővé vált a kötelező erejű rendeletek alkotása is a fogyasztóvédelem témakörében10. Az EU negyedik fogyasztóvédelmi programját, amely az 1999-2001 közötti időszakra állapítja meg a közösségi szintű fogyasztóvédelmi politika prioritásait és legfontosabb feladatait, az Európai Bizottság 1998 decemberében fogadta el. Ebben hangsúlyozottan kap szerepet a fogyasztói érdekek védelmének erőteljesebb érvényesítése iránti igény, valamint a magas szintű érdekvédelem és a biztonság kérdése. A program helyzetképe szerint az EU-ban érvényesülő gazdasági és politikai áramlatok új hatást gyakorolnak a fogyasztókra és a fogyasztóvédelemre; amire a fogyasztókat és az érdekképviseleteket megfelelően fel kell készíteni. Ilyen hatás többek között piaci globalizáció, új kommunikációs-és információ-feldolgozási technológiák megjelenése; melyek eredményeképp robbanásszerűen megnőtt a tömeggyártás keretében előállított termékek mennyisége, amelyek többségét már nem is az adott fogyasztók országában állítják elő. A felkészítés folyamán a fogyasztókban tudatosítani kell a társadalomban az őket megillető jogokat, amihez szükséges a 10

Ficzere L.- Forgács I.: i.m., 106.o.


környezettel és az egész társadalommal szembeni felelősség jobb megértése is. A folyamat komplex kezelése azt is megkívánja, hogy az állami hatóságok között a lehető legmagasabb szintű egyeztetés és együttműködés valósuljon meg, a kihívásokra való gyors reagálás készségéhez pedig a szabályozás rugalmassá tételét szükséges. Ez a fogyasztóvédelmi program elődeinél nagyobb hangsúlyt fektet a szolgáltatásokra; összhangban azzal, hogy a gazdaság is egyre szolgáltatásközpontúbbá válik, egyre több fogyasztó vesz igénybe egyre nagyobb összértékű szolgáltatásokat, köztük például bonyolult pénzügyi szolgáltatásokat is. A program állásfoglalása szerint a szolgáltatások a nehezebb összehasonlíthatóság és az ebből következő mérsékelt piaci verseny miatt más fogyasztóvédelmi problémákat vetnek fel. Ezt a hatást tovább fokozza, hogy ma már a termékértékesítéshez is egyre nagyobb értékű és bonyolultabb szolgáltatások kapcsolódnak. Az információs társadalom másik gyökeres változással járó hatása az elektronikus kereskedelem elterjedése, amelyet nem kísért hasonló mértékben az irántuk való fogyasztói bizalom épülése. Mindezt elősegítendő, a közösségi szabályozási keretek megfelelő változtatásával biztosítható a fogyasztói érdekvédelem az elektronikus kereskedelem terén is. A program célkitűzései közül összefoglalásképpen kiemelhetjük a hatékony együttműködés fontosságát (fogyasztóvédelmi szervezetek, fogyasztók és üzleti vállalkozások között); a fogyasztók jobb tájékoztatását és képzését; a gyors és hatékony reagálás illetve az egységes valuta és pénzügyi szolgáltatások bevezetése körüli teendőket.11 Az Európai Közösségek legújabb fogyasztóvédelmi programját - amely a 2002-2006 közötti időszakra állapítja meg a közösségi szintű fogyasztóvédelmi politika prioritásait és legfontosabb feladatait - az Európai Bizottság 2002 májusában fogadta el. Ez az Unió ötödik hároméves fogyasztóvédelmi programja; ebben számos elemet fellelhetünk, amely már az előző programból sem hiányzott, azonban aktualitása mégis indokolttá teszi említésüket. Ilyen elemek: a piaci globalizáció és az új kommunikációs és információ-feldolgozási technológiák megjelenése okozta új kihívások kérdése; az állami

hatóságok

koordinációjának

szükségessége,

fogyasztóvédelem gondolata, az e-kereskedelem kérdésköre. 11

Az Európai Közösségek fogyasztóvédelmi politikája..., 4-5.o.

a

szolgáltatásközpontú


A program fő célkitűzései az alábbiak szerint foglalhatók össze: cél a fogyasztóvédelmi szervezetek hatékonyabb működtetése, a fogyasztók és az üzleti vállalkozások közötti hatékony párbeszéd kialakítása. Hangsúlyt kell fektetni a Bizottság

és

a

fogyasztók

közötti

tagállami

kapcsolattartók

hatékonyabb

együttműködésére, a fogyasztók jobb tájékoztatására és képzésére. A fogyasztók magas szintű egészségvédelme és biztonsága érdekében a tudományos alapú politikaformálás, a biztonságosabb termékek és szolgáltatások forgalmazása, valamint a hatékonyabb végrehajtás és ellenőrzés, illetve a vészhelyzetekre való gyors reagálás elengedhetetlen. Mindezek mellett a fogyasztók gazdasági érdekeinek teljes körű tiszteletben tartása terén a szolgáltatások magasabb színvonalát kívánatos megteremteni: mind a pénzügyi szolgáltatások, mind az általános érdekű szolgáltatások (közlekedés, energia) tekintetében. Végül pedig a fogyasztók gazdasági érdekeit minél erőteljesebben kell integrálni az Európai Közösség más politikáiba12.

3.3. A fogyasztóvédelem intézményrendszere az Unióban AZ UNIÓ DE TERMÉSZETESEN AZ

ORSZÁGAIBAN A FOGYASZTÓVÉDELMI SZABÁLYOZÁS NEMZETI SZINTŰ,

EURÓPAI BIZOTTSÁG

IRÁNYELVÉNEK MEGFELELŐEN HARMONIZÁLT

RENDELKEZÉSEKET TARTALMAZ. A FOGYASZTÓI JOGOK BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN TÖBB ORSZÁG AZ ALKOTMÁNYÁBAN RÖGZÍTETTE A FOGYASZTÓI JOGOKAT, MÁS ORSZÁGOK PEDIG EGYÉB JOGSZABÁLYOKBAN.

JELLEMZŐ,

HOGY

SZINTE

MINDEN

ORSZÁG

MAGAS

SZINTŰ

ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEKEN KERESZTÜL GONDOSKODIK A FELADAT MEGOLDÁSÁRÓL.

A

TAGÁLLAMOK FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZMÉNYRENDSZERE MINDEMELLETT SZÁMOTTEVŐ KÜLÖNBSÉGEKET MUTAT.

A RÉSZLETEKBE MENŐ ISMERTETÉS NÉLKÜL IS FEL LEHET VÁZOLNI

AZ ALAPVETŐ JELLEMZŐKET.

AZ

EGYIK VÉGLET, AMIKOR A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE KIEMELKEDŐ

(PÉLDÁUL NÉMETORSZÁGBAN),

A MÁSIK PEDIG AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNYRENDSZERT HELYEZI

ELŐTÉRBE (ILYEN MŰKÖDIK A SKANDINÁV ÁLLAMOKBAN), MÍG A KETTŐ KÖZÖTT HELYEZKEDIK

12

w Kátai Anikó: Fogyasztóvédelem az Európai Unióban Külügyminisztérium, 2003, 5-6. o.

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. EL A VEGYES INTÉZMÉNYRENDSZER

(BELGIUM, FRANCIAORSZÁG, SPANYOLORSZÁG

TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI ELLENŐRZÉS ESZKÖZE A

INFORMATION),

STB.).

RAPEX-RENDSZER (RAPID EXCHANGE

A

OF

AMELY AZ EGÉSZSÉGET ÉS BIZTONSÁGOT VESZÉLYEZTETŐ TERMÉKEKRŐL

SZÓLÓ INFORMÁCIÓCSERÉT TESZ LEHETŐVÉ.


4. A FOGYASZTÓVÉDELEM MAGYARORSZÁGI HELYZETE 4.1. Mérföldkövek a magyarországi fogyasztóvédelem történetéből A

MAGYARORSZÁGI ÁRUTERMELÉSSEL EGYIDŐSEK A FOGYASZTÓVÉDELEM

MAGYAR PROBLÉMÁI IS.

A MINŐSÉG, AZ ÁRAK, A VEVŐTÁJÉKOZTATÁS, A MINŐSÉG TANÚSÍTÁSA

TERÉN SZINTE IDŐTLEN ÉS IDŐTÁLLÓ KONFLIKTUSOK MUTATHATÓK KI.

MINDENKI

ELŐTT

ISMERT, HOGY A KÖZÉP- ÉS ÚJKORI ÁRUCSERE LEGFONTOSABB SZÍNTEREI A VÁSÁROK VOLTAK.

ÚGY

GONDOLHATNÁNK, EZ AZT JELENTETTE, HOGY EGY MEGHATÁROZOTT NAPON KI-KI

MEGJELENT A PORTÉKÁJÁVAL, A VEVŐ ÉS AZ ELADÓ EGYMÁSRA TALÁLTAK ÉS A KERESLETIKÍNÁLATI VISZONYOKNAK MEGFELELŐEN MEGKÖTÖTTÉK AZ ÜZLETET. KORÁNTSEM VOLT ILYEN EGYSZERŰ.

A

A

VALÓSÁGBAN EZ

KERESKEDÉST ÉS AZ IPARŰZÉST TÖBB SZINTRŐL IS

SZIGORÚ TÖRVÉNYEK, RENDELETEK SZABÁLYOZTÁK, AMIKBEN FELFEDEZHETJÜK FOGYASZTÓ ELŐDEINK JOGAIT ÉS LEHETŐSÉGEIT, DE KÜLÖNÖSEN AZ IPAROSOKRA VONATKOZÓ REGULÁKAT.

AZ

ÁLTALÁNOS ERKÖLCSI (EGYÚTTAL VALLÁSI) SZABÁLYOKAT A KÖZÉPKORBAN

SEM VOLT KÖNNYŰ BETARTATNI, SŐT KIKÉNYSZERÍTENI.

SZENT LÁSZLÓ

KIRÁLY A

XI.

SZÁZAD

VÉGÉN NEMCSAK A LOPÁS BÜNTETÉSÉRŐL RENDELKEZETT NAGY SZIGORRAL, DE AZ ÁRUFORGALMAT IS KIZÁRÓLAG A VÁSÁROKRA SZORÍTOTTA, ÉS AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS ÉRVÉNYESSÉGÉT TANÚK JELENLÉTÉHEZ KÖTÖTTE.

A VÁSÁROKON ALAPKÖVETELMÉNY VOLT AZ

ÉLET- ÉS VAGYONBIZTONSÁG BIZTOSÍTÁSA, AMIT KATONAI KÍSÉRET TEREMTETT MEG. A KIRÁLYI VÉDELEM JELKÉPEKÉNT TŰZTÉK KI A KIRÁLY ZÁSZLAJÁT.

A

CÉHEK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE A

14.

SZÁZADTÓL KEZDVE JÓTÉKONYAN

HATOTT A HAZAI GAZDASÁGRA, EGYBEN A MINŐSÉGRE IS. NÉHÁNY ÉRDEKES PÉLDA A KORABELI CÉHSZABÁLYZATOKBÓL:

1376. A

POZSONYI SUSZTEREK SZABÁLYZATÁBÓL: KÉT MESTERT

VÁLASZTOTTAK ÉVENTE, AKIK ARRA VIGYÁZTAK, HOGY A MESTEREK JÓL DOLGOZZANAK. VÉTETT A SZABÁLYOK ELLEN, ÁRUJÁT A PIACON NYILVÁNOSAN ELÉGETTÉK, ŐT FOGSÁGGAL BÜNTETTÉK.

AKI

3 NAPI POLGÁRI

1411-BEN A POZSONYI SZABÓK RENDTARTÁSA SZERINT AZ A TAKÁCS,

AKI AZ ABROSZT RÖVIDEBBRE SZÖVI, 1 FONT VIASZT FIZET.

BUDA VÁROSÁNAK TÖRVÉNYKÖNYVE - ZSIGMOND

KIRÁLY

KORÁBÓL

-

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. RENDELKEZIK A CÉHEK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERÉRŐL, MERT PL. ELŐÍRJA, HOGY A KÖTÉLVERŐK JÓ KENDERBŐL KELL DOLGOZZANAK, A TALPBŐR KÉSZÍTŐK CSAK ÖKÖR ÉS LÓBŐRBŐL SZABHATNAK TALPAT.

MÁTYÁS KORÁBAN - AZ 1486. ÉVI DEKRÉTUM ALAPJÁN - A VÁSÁR HELYÉN KÜLÖN BÍRÓSÁG SEGÍTETTE A PERES ÜGYEK INTÉZÉSÉT. A VÁSÁRI BÍRÓNAK JOGA VOLT MEGÍZLELNI AZ ÉLELMEKET, ÉS HA SZABÁLYELLENESNEK VAGY ROSSZNAK TALÁLTA, EL IS KOBOZHATTA AZOKAT.

A

„LEÖNTŐKNEK",

VÁSÁRI BÍRÓ SEGÉDEIT AZÉRT HÍVTÁK

ANGIESSEREKNEK, MERT

AKIK HAMIS ŰRMÉRTÉKKEL MÉRTEK, AZOKAT A MÉRŐ TARTALMÁVAL LEÖNTÖTTÉK. VÁSÁROKON MEGJELENŐ IDEGEN IPAROSOK VERSENYÉT AZ ÚN.

„LÁTÓPÉNZ"

NEHEZÍTETTÉK.

A

„ÁRUMEGÁLLÍTÓ

ALKALMAZTÁK

(IUS

VÁSÁR BŐSÉGES ÁRUELLÁTÁSÁT JAVÍTANDÓ AZ

A

SZEDÉSÉVEL JOGOT"

STAPULI), AMELYNEK ÉRTELMÉBEN A VÁROS A RAJTA ÁTHALADÓ

KERESKEDŐKET KÉNYSZERÍTETTE ÁRUJUK KIRAKÁSÁRA ÉS FELKÍNÁLÁSÁRA.

A PÉLDA, VÉGÜL

CÉHSZABÁLYZATOK KIRÁLYI MEGERŐSÍTÉSÉRE ELEINTE CSAK RITKÁN VOLT

MÁRIA TERÉZIA IDEJÉN VÁLT GYAKORLATTÁ, DE ENNEK EGYIK EREDMÉNYE, A

SZABÁLYZATOK ÉS TARTALMUK EGYÖNTETŰVÉ VÁLÁSA HASZNOS VOLT. JELENTŐSÉGÜKET AZ ADJA, HOGY BENNÜK LELHETJÜK FEL A KOR MINŐSÉGVÉDELMI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI ELŐÍRÁSAIT.

1764-BEN

MÁRIA

TERÉZIA

DEKRÉTUMÁBAN

ELRENDELTE

AZ

ÁRUK

LEBÉLYEGZÉSÉNEK BEVEZETÉSÉT, HOGY A KÜLFÖLDI ÁRUT A HAZAITÓL MEG LEHESSEN KÜLÖNBÖZTETNI.

A

KÜLFÖLDI ÁRUT A HATÁRÁTLÉPÉSEKOR KELLETT A VÁMÁLLOMÁS

PECSÉTJÉVEL ELLÁTNI, A HAZAIT PEDIG OLYAN PECSÉTTEL, AMELYBŐL A GYÁRTÓ MESTER ÉS A CÉH NEVE MEGÁLLAPÍTHATÓ.

A 1872.

DUALIZMUS KORÁNAK JELENTŐS FOGYASZTÓVÉDELMI DOKUMENTUMA AZ

ÉVI IPARTÖRVÉNY, AMI ELTÖRÖLTE A MÁR KORSZERŰTLEN CÉHEKET ÉS A SZABAD

IPARGYAKORLÁSNAK

ADOTT

ERET.

EBBEN

OLVASHATUNK

ARRÓL,

HOGY

AZ

OLYAN

MEGÁLLAPODÁSOKAT, MELYEK A FOGYASZTÓKÖZÖNSÉG ÉRDEKÉT BIZTOSÍTÓ SZABAD VERSENY KIZÁRÁSÁRA

IRÁNYULNAK,

SEMMISNEK

DIREKTÍVÁNAK MEGFELELŐ TARTALMÚ CSOMAGOKBAN

ÁRULT

CZIKKEK

KELL

(!)

TEKINTENI.

AZ AZ

MENNYISÉG-

1883. ÉS

LÉNYEGÉBEN

ÉVI

XXXIV.

MINŐSÉG-

A

MAI

EU-

SZ. TÖRVÉNY, AMI A

TARTALMÁNAK

HELYES

MEGJELÖLÉSÉRŐL RENDELKEZIK. A TÖRVÉNY ELLEN VÉTŐKET AZ IPARHATÓSÁG 200 FORINTIG TARTÓ PÉNZBÜNTETÉSSEL SÚJTJA. NEVEZETT

1884.

ÉVI

XVII.

1890-BEN

MÓDOSÍTOTTÁK A MÁSODIK IPARTÖRVÉNYNEK

TÖRVÉNYCIKKET,

AMELY

MÓDOSÍTÁS

PÉLDÁUL

OLYAN

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. KORLÁTOZÁSOKAT IS TARTALMAZOTT, HOGY A KERESKEDŐ VAGY AZ IPAROS A LAKÓHELYÉN KÍVÜLI MEGRENDELÉSEKET KIZÁRÓLAG OLYAN IPAROSTÓL VAGY KERESKEDŐTŐL SZEREZHET BE, FOGADHAT EL, AKINEK ÜZLETKÖRÉBE TARTOZIK AZ ADOTT ÁRU ELADÁSA, ILLETVE FELHASZNÁLÁSA.

AZ

IPARTÖRVÉNY

EMELLETT

A

FOGYASZTÓI

ÉRDEKEKET

VÉDŐ

„REKLÁMTILALMAT” IS TARTALMAZOTT, MERT TILTOTTA, HOGY AZ IPAROS VAGY A KERESKEDŐ HIRDETÉSBEN, NYOMTATVÁNYON, ILLETVE A CÉGÉRÉN OLYAN ADATOKAT VAGY JELZŐKET TÜNTESSEN FÖL, AMELYEK NEM FELELNEK MEG A VALÓSÁGNAK. EGYIK ŐSE AZ

1923.

ÉVI

V.

TÖRVÉNYCIKK

(A

MAI

VERSENYTÖRVÉNYÜNK

FOGYASZTÓK MEGTÉVESZTÉSÉNEK ÉS A

FOGYASZTÓI ÉRDEKEKET SÉRTŐ SZERZŐDÉSEK TILALMA), A MÁSIK PEDIG

1931-BŐL

SZÁRMAZIK, AMIBEN A FOGYASZTÓI ÉRDEKEKET SÉRTŐ MEGÁLLAPODÁSRÓL SZÓL EGY CIKKELY.

A

FOGYASZTÓK VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁRA HIVATOTT SZERVEZETRENDSZER,

ILLETŐLEG JOGANYAG FEJLŐDÉSE CSAK AZ FOLYTATÓDHATOTT.

A

SZOCIALISTA

1945

UTÁNI JELENTŐS STAGNÁLÁST KÖVETŐEN

ORSZÁGOKBAN

UGYANIS

A

FOGYASZTÓVÉDELEM

FEJLŐDÉSÉT KÉT GAZDASÁGI JELENSÉG IS KEDVEZŐTLENÜL BEFOLYÁSOLTA: EGYRÉSZT A SZOCIALISTA GAZDASÁGPOLITIKA TERMELÉSCENTRIKUS JELLEGE, AMELY A FOGYASZTÁST, MINT A GAZDASÁGI FOLYAMAT SZÜKSÉGES ELEMÉT FOGADTA EL, MÁSRÉSZT PEDIG A HIÁNYGAZDASÁG.

A

MAGYAR

GAZDASÁGPOLITIKÁBAN

AZ

1968-AS ÚJ GAZDASÁGI

MECHANIZMUS BEVEZETÉSE UTÁN A FOGYASZTÁS PEJORATÍV FELFOGÁSÁBAN UGYAN POZITÍV ELMOZDULÁS TÖRTÉNT, DE A GAZDASÁG ÁLLANDÓ KÍSÉRŐJELENSÉGEKÉNT MEGMARADT A HIÁNY

13

. MAGYARORSZÁGON

A FOGYASZTÓVÉDELEM IRÁNTI TÁRSADALMI IGÉNY A

NYUGAT-EURÓPAI ORSZÁGOKHOZ KÉPEST MINTEGY MÁSFÉL ÉVTIZEDES KÉSÉSSEL JELENT MEG.

A

FOGYASZTÓVÉDELEM FOGALMÁN ELEINTE A MINŐSÉGVÉDELMET, AZ ELLÁTÁSI BIZTONSÁG

GARANTÁLÁSÁT ÉS A SZERZŐDÉSES KAPCSOLAT KIRÍVÓ EGYENLŐTLENSÉGEIT ÉRTETTÉK. JOGI OLDALRÓL TEHÁT LÉNYEGÉBEN NEM BESZÉLHETÜNK FOGYASZTÓVÉDELMI SZABÁLYOZÁSRÓL, A VEVŐK (ILL. A GYENGÉBB FÉL) JOGVÉDELMÉT A TRADICIONÁLIS POLGÁRI JOGI INTÉZMÉNYEK SZOLGÁLTÁK.

Ezek közül mindenekelőtt a Polgári Törvénykönyvet kell megemlíteni, amely a legfontosabb garanciális szabályokat, ezek közül is az ún. minőségvédelmi célú 13

w Dr. Bodnár József – Mitev Hrisztó – Szücs András (szerk.): Fogyasztóvédelem I., 41-42. o.


szavatossági, jótállási kártérítési normákat tartalmazza. A Ptk. nem nevesíti külön a fogyasztókat, de az általános polgári jogi szabályozás erre a körre is értelemszerűen kiterjed. Szemléletbeli áttörést jelentett a Ptk. 1977-es módosítása, amikortól lehetővé vált a jogi személyek által alkalmazott, indokolatlan egyoldalú előnyt tartalmazó általános szerződési feltételek közérdekű bírósági megtámadása. Az 1978-ban elfogadott I. törvény (belkereskedelmi törvény) a fogyasztók tájékoztatását már külön fejezetben szabályozta. Fogyasztóvédelmi célú rendelkezéseket is tartalmaztak az 1984. évi IV.(a tisztességtelen gazdasági tevékenységről), és az 1990. évi LXXXVI. (a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról) törvények. Az 1989-90-ben bekövetkező rendszerváltással a fogyasztóvédelem iránti igény intenzívebben jelentkezett. Ennek oka, hogy a javak, de a nyugati piacokon érvényesülő kereskedelmi módszerek, hirdetési szokások is begyűrűztek az országba, és pozitív hatásaik mellett felerősítették a fogyasztó kiszolgáltatottságát. Felmerült ezért egy olyan gazdaságpolitika iránti igény, amely képes a piaci rendszer működését összehangolni a fogyasztók érdekeinek, biztonságának védelmével. Ennek egyik első lépéseként létrehozták 1991-ben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget, feladatául a fogyasztóvédelem állami feladatainak ellátását szabták. Számos jelentős törvény és egyéb jogszabály született ebben az évtizedben, amelyek a fogyasztóvédelem területét érintik. Közülük kiemelhetünk néhány jelentősebb jogszabályt: wAZ ÁRAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 1990. ÉVI LXXXVII. TÖRVÉNY, wa

117/1991 (IX. 10) kormányrendelet a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról (ezt utoljára a 151/2003 (IX. 22.) Kormányrendelet módosította,

wAZ

1993.

ÉVI

X.

TV. A TERMÉKFELELŐSSÉGRŐL, AMELY MÁR AZ

KÉSZÜLT, SŐT TÖBB PONTON SZIGORÚBB IS ANNÁL. FOGYASZTÓVÉDELMI

SZEMPONTBÓL,

TÖBBLETJOGOKAT BIZTOSÍT A

HISZEN

A

E

EU

IRÁNYELVE ALAPJÁN

TÖRVÉNY RENDKÍVÜL JELENTŐS

FOGYASZTÓ

SZÁMÁRA

KOMOLY

PTK.-VAL SZEMBEN; HIBÁS TERMÉK ESETÉN A FOGYASZTÓ A

GYÁRTÓVAL SZEMBEN ÉRVÉNYESÍTENI TUDJA A HIBÁS TERMÉK MIATT BEKÖVETKEZETT KÁRÁT;

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. wa

17/1994 (VI.30) IKM miniszteri rendelet a házaló kereskedésről, amelyet a 44/1998 (III.1.) Kormányrendelet módosított; ennek értelmében a fogyasztó nyolc napon belül elállhat az üzlethelységen kívül (házaló kereskedés) és a távollevők között (katalógusból, televízióból, telefonon vásárlás) kötött szerződésektől;

wAZ

1995.

ÉVI

XC.

TV. AZ ÉLELMISZEREKRŐL, AMELY MEGHATÁROZZA AZ ÉLELMISZEREK

FORGALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT, A FOGYASZTÓI TÁJÉKOZTATÁS, CÍMKÉZÉS ELŐÍRÁSAIT; waz

1996. évi LVII. tv. a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás

tilalmáról, ennek fogyasztóvédelmi vonatkozása, hogy tiltja a fogyasztók megtévesztését és tisztességtelen befolyásolását; wAZ

1996.

AMELY

ÉVI AZ

CXII.

TÖRVÉNY A HITELINTÉZETEKRŐL ÉS A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOKRÓL,

EGYRE

INKÁBB

SZOLGÁLTATÁS-ORIENTÁLT

GAZDASÁGUNKBAN

EZEN

A

BONYOLULT SZERZŐDÉSEKKEL SZABÁLYOZOTT TERÜLETEN VÉDI A FOGYASZTÓK ÉRDEKEIT; waz

1997. évi LVIII. tv. a gazdasági reklámtevékenységről, amely az újabb EU-

irányelvek figyelembe vételével 2000-ben átfogóan módosult, ez meghatározza a megengedett és tiltott reklámok körét, valamint egyes termékekre reklámtilalmakat határoz meg; w A FOGYASZTÓVÉDELEMRŐL SZÓLÓ

1997.ÉVI CLV.

TÖRVÉNY, ENNEK RÉSZLETESEBB

ISMERTETÉSÉRE KÜLÖN FEJEZETBEN VÁLLALKOZOM; waz

üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről

szóló 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet, w1998-BAN HATÁLYBA LÉPETT A

1997.

ÉVI

CXLIX.

PTK. FOGYASZTÓI SZEMPONTBÓL JELENTŐS MÓDOSÍTÁSA (AZ

TÖRVÉNNYEL) AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÉS A

SZAVATOSSÁGI NORMÁK TEKINTETÉBEN. wa

piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (V. 8.) Korm. rendelet, amely a fogyasztók élete és biztonsága érdekében az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról rendelkezik;

wA

FOGYASZTÓVÉDELMI FŐFELÜGYELŐSÉG

SZERVEZETÉRŐL, FELADAT -ÉS HATÁSKÖRÉRŐL,

VALAMINT A FOGYASZTÓVÉDELMI BÍRSÁG FELHASZNÁLÁSÁRÓL SZÓLÓ

89/1998. (V. 8.)

KORMÁNYRENDELET, wugyancsak

a fogyasztóval kötött szerződések tisztességtelen feltételeit szabályozza a


18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet , amely a Ptk.-nál részletesebb szabályokat határoz meg az EU irányelvei alapján; wA

NEMDOHÁNYZÓK

VÉDELMÉRŐL

ÉS

A

DOHÁNYTERMÉKEK

FOGYASZTÁSÁNAK,

FORGALMAZÁSÁNAK EGYES SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 1999. ÉVI XLII. TÖRVÉNY, wa

218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján (annak végrehajtására) tartalmazza az egyes szabálysértéseket, köztük az ún. fogyasztóvédelmi szabálysértéseket is,

wA

7/2001. (III.29.) GM

RENDELET A FOGYASZTÓI FORGALOMBA KERÜLŐ ÁRUK ÉS

SZOLGÁLTATÁSOK ÁRÁNAK FELTÜNTETÉSÉRŐK RENDELKEZIK, AMINEK ÉRTELMÉBEN A FORGALOMBA KERÜLŐ TERMÉKEK ELADÁSI ÉS EGYSÉGÁRÁT EGYARÁNT FEL KELL TÜNTETNI

14

.

4.2. MAGYARORSZÁG

ÉS AZ

EU –

A JOGHARMONIZÁCIÓ FOLYAMATA A

FOGYASZTÓVÉDELEM SZEMSZÖGÉBŐL

Az Európai Közösség és Magyarország között 1991. december 16-án megkötött

társulási

megállapodásban

hazánk

széles

körű

jogharmonizációs

kötelezettséget vállalt. A megállapodás 67. cikke így szól erről: „Magyarországnak a Közösségekbe történő integrációja egyik alapvető feltétele az, hogy az ország jelenlegi és jövőbeni szabályait közelítsék a Közösség jogszabályaihoz. Magyarország biztosítja, hogy amennyire lehetséges, jövőbeni jogszabályai a Közösség jogszabályaival összeegyeztethetők legyenek”. Az Európai Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény kimondja, hogy a Magyar Köztársaság törvényeinek előkészítése és megkötése során érvényesíteni kell a 67. cikkben foglalt követelményeket. A tagállamok állam-és kormányfőiből álló Európai Tanács 1995 júniusi cannes-i ülésére az Európai Bizottság elkészítette a közép-és kelet-európai társult országoknak szóló, a közösségi jogi normák átvételéhez iránymutatást adó, úgynevezett Fehér Könyvet. A Fehér Könyv 23. fejezete határozta meg a fogyasztóvédelem 14

Dr. Bodnár– Mitev – Szücs (szerk.): Fogyasztóvédelem I;. Ficzere L.- Forgács I.: i.m. , és Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról


területének legsürgetőbb feladatait, összesen 13 irányelvet minősített feltétlenül harmonizálandónak. Ezeket a kulcsfontosságú irányelveket két csoportba sorolja a dokumentum. Az egyikben az áruk megfelelő minőségi és biztonságossági követelményeit

összegzi

(általános

termékbiztonság,

játékok

biztonsága,

textilelnevezésekről és kozmetikumokról szóló irányelvek); míg a másik csoportban a fogyasztók gazdasági érdekei védelmét szolgáló jogközelítési

intézkedések

(fogyasztói

szerződések

közösségi

normákhoz

tisztességtelen

való

szerződési

feltételeiről, az élelmiszerek árának feltüntetéséről, a fogyasztói hitelekről és a félrevezető reklámozásról szóló irányelvek) mielőbbi megtételét sürgeti. A Fehér Könyv emellett meghatározza a fogyasztóvédelmi kodifikáció alapkövetelményeit is. Ebben az első alapkövetelmény, hogy biztosítani kell a fogyasztók számára az 1975-ben megfogalmazott ún. alapjogokat. A kodifikáció második alapkövetelménye a fogyasztóvédelemért felelős, megfelelő intézményi struktúra kialakítása. Ennek megfelelően szükség van egy általános, horizontális jogkörrel felruházott, fogyasztóvédelemért felelős állami szervre, amely felügyeleti, ellenőrzési és koordinációs feladatokat lát el. A harmadik alapkövetelmény a tanácsadó, konzultatív testületek felállítása, melynek célja a fogyasztói érdekképviseletek és a fogyasztóvédelmi politika alakításában való részvétel. A Fehér Könyv negyedik kodifikációs alapkövetelménye a fogyasztók tájékoztatását és nevelését szolgáló programok kifejlesztése; amelynek távlati célja a fogyasztók előrelátása; megfontolt, tudatos piaci döntések meghozatalára való alkalmassága

elérése

érdekében.

További

alapfeladat

még

egy

hatékony

jogérvényesítési rendszer biztosítása, végül pedig a fogyasztóvédelmi társadalmi szerveződések fejlődésének támogatása és segítése.15. A csatlakozni kívánó országok integrációs felkészültségét vizsgáló, 1997ben elkészült ún. országjelentések (Agenda 2000) is foglalkoztak a fogyasztóvédelem ügyével. Ez Magyarország tekintetében alapvető hiányosságként tüntette fel, hogy hazánkban nem volt még átfogó fogyasztóvédelmi törvény. Erre is tekintettel még ugyanebben az évben megszületett a fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. törvény, amelyet az Országgyűlés 1997 december 15-én fogadott el. A fogyasztóvédelmi törvény 15

Ficzere L.- Forgács I.: i.m. , 106.o, és Az Európai Közösségek fogyasztóvédelmi politikája...,


célja, hogy átfogó szabályozással biztosítsa az Európai Közösségben elismert fogyasztói érdekek

védelmét,

és

intézkedjen

az

ezek

érvényesítéséhez

szükséges

intézményrendszer továbbfejlesztéséről is. Az 1998 novemberi országjelentés úgy értékelte, hogy az 1997-es fogyasztóvédelmi törvény nagyobb részben kiküszöbölte a gyenge pontokat. Ugyanakkor ezen dokumentum szerint maradtak területek, ahol a magyar szabályok nem, vagy nem teljesen felelnek meg az uniós követelményeknek. Ilyen terület a fogyasztóvédelmi hitelekkel és az árak feltüntetésével kapcsolatos szabályozás. Hasonló problémák vetődnek fel a kereskedelmi reklámozással kapcsolatban és egyes nem engedélyezett gyógyszertermékekről szóló normák esetében16.

4.3. A FOGYASZTÓVÉDELEMRŐL SZÓLÓ 1997.ÉVI CLV. TÖRVÉNY A parlament 1997 december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt. Ezzel a korábbi, általában kormányrendeleti szinttel szemben a fogyasztóvédelem törvényi szabályozást nyert. Számos új rendelkezést tartalmaz, amelyek a fogyasztók fokozott védelmét szolgálják; emellett több korábbi jogszabályban már megtalálható előírást ismételten deklarál, mindezzel alapját képezi a fogyasztói érdeket védő szabályozás megújulásának. A törvény kimondja az Európai Unióban elismert öt fogyasztói alapjogot, amelyek a fogyasztóvédelmi szabályozás alapját képezik. A törvény tehát átfogóan szabályozza a fogyasztóvédelmet érintő kérdéseket, főbb tartalmi elemei a következők:

wA TÖRVÉNY PREAMBULUMA KIMONDJA A FOGYASZTÓK ALAPVETŐ ÉRDEKEIT ÉS AZOK

BIZTOSÍTÁSÁT, wtisztázza

és értelmezi a fogyasztó, az áru, a szolgáltatás és a fogyasztói forgalom

fogalmát, wÖNÁLLÓ

FEJEZETET

SZENTEL

A

FOGYASZTÓK

ÉLETE,

EGÉSZSÉGE

ÉS

BIZTONSÁGA

VÉDELMÉNEK (ÁLTALÁNOS TERMÉKBIZTONSÁG: AZ EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS ÁRU ÉS

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. SZOLGÁLTATÁS ALAPVETŐ KRITÉRIUMAI ÉS A GYÁRTÓI FELELŐSSÉG EZEK BIZTOSÍTÁSÁÉRT) wfoglalkozik

a

fogyasztók

vagyoni

érdekeinek

védelmével

(a

fogyasztási

TÁJÉKOZTATÁSÁT

(CÍMKÉZÉS,

kölcsönszerződésre vonatkozó speciális rendelkezések) wKÜLÖN

FEJEZETBEN

SZABÁLYOZZA

HASZNÁLATI-KEZELÉSI

ÚTMUTATÓ,

A

FOGYASZTÓK

MEGFELELŐSÉGTANÚSÍTÁS,

ÁRFELTÜNTETÉS

ÉS

CSOMAGOLÁS SZABÁLYAI), wrendelkezik

a fogyasztók iskolarendszerű és iskolán kívüli oktatásáról,

wSZABÁLYOZZA A FOGYASZTÓI JOGOK (BÍRÓSÁGON KÍVÜLI) ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK RENDSZERÉT

(A

GYORS, HATÉKONY ÉS OLCSÓ JOGÉRVÉNYESÍTÉSHEZ FŰZŐDŐ JOG GYAKORLÁSA

CÉLJÁBÓL A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE, AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATOKRA ÉS A KÖZÉRDEKŰ KERESETINDÍTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK) wmeghatározza

a fogyasztóvédelem állami, önkormányzati és érdekképviseleti

intézményrendszerét, továbbá FOGYASZTÓVÉDELMI

wA

FŐFELÜGYELŐSÉG

ÉS

A

TERÜLETI

FOGYASZTÓVÉDELMI

FELÜGYELŐSÉGEK ELJÁRÁSÁT.

Szintén a törvény új eleme a egy új bírságfajta, a fogyasztóvédelmi bírság bevezetése, ezt a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén szabhatja ki az illetékes hatóság. Ennek a szankciónak további érdekessége, hogy nincs felső határa, így alkalmas a preventív hatás kifejtésére17.

16

Ficzere L.- Forgács I.: i.m., 109.o. 17

w 1997. évi CLV törvény, illetve Dr. Bodnár József – Mitev Hrisztó – Szücs András (szerk.):

Fogyasztóvédelem I., 46. o


4.4. A FOGYASZTÓVÉDELEM INTÉZMÉNYRENDSZERE MAGYARORSZÁGON A kormányzati munkamegosztás szerint a fogyasztóvédelemért alapvetően a

gazdasági

és

közlekedési

miniszter

a

felelős.

A

fogyasztóvédelem

intézményrendszerében három szintet különíthetünk el: w AZ

ÁLLAMI

FOGYASZTÓVÉDELEM

LETÉTEMÉNYESE

A

FOGYASZTÓVÉDELMI

FŐFELÜGYELŐSÉG ÉS A MEGYEI FOGYASZTÓVÉDELMI FELÜGYELŐSÉGEK. wA

települési önkormányzatok jegyzőjének igen széles palettán vannak

fogyasztóvédelmi jogosítványai. w AZ ÖNSZERVEZŐDŐ TÁRSADALMI, CIVIL MOZGALMAK SZERVEZETEKET HOZNAK LÉTRE A

FOGYASZTÓK ÉRDEKEINEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE.

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hatósági és piacfelügyeleti feladatokat a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek látják el. A fogyasztóvédelmi törvény alapján a Főfelügyelőségnél került kiépítésre a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer, amely a veszélyes – nem megfelelő – termékekre vonatkozó információkat tartalmazza. Ez egy számítógépes adatbázis, amely a tagállamokban működő hasonló rendszerrel csatlakozásunkig kerül összekapcsolásra. A KPIR megfelelő működtetése érdekében az FVF kapcsolatot létesített azokkal az ellenőrző hatóságokkal, amelyek információt szolgáltathatnak a veszélyes (nem megfelelő) árukról. A KPIR megalapozza az EU-ban működő RAPEX-re való magyar rácsatlakozást. Ennek zökkenőmentes biztosítására 11 csatlakozni kívánó közép-kelet európai ország részvételével létrejött a TRAPEX, amelynek Koordinációs Titkársága szintén az FVF-nél működik. A fogyasztóvédelemről szóló törvény tette lehetővé a bírósági rendszer mellett alternatív vitarendezési fórumként működő békéltető testületek létrehozását. A testületek 1999. év folyamán megalakultak a területi kamarák mellett valamennyi megyében, illetve a fővárosban. Eddigi működésük alapján megállapítható, hogy a feladatkörükbe utalt áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősséggel, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták gyors, hatékony és olcsó rendezését megfelelő színvonalon látták el.


A fogyasztóvédelmi civil szervezetek tevékenysége jelentősen fejlődött, melynek eredményeként egyre szélesebb körben vállalják fel a fogyasztói érdekek képviseletét, jogérvényesítését és a fogyasztók tájékoztatását, oktatását. Lehetőségük van továbbá a közérdekű keresetindításra minden olyan esetben, amikor a jogszabályba ütköző tevékenység a fogyasztók széles körét érinti vagy jelentős hátrányt okoz. E lehetőséggel az elmúlt időszakban több alkalommal is éltek a szervezetek. A Kormány középtávú (1999-2002) fogyasztóvédelmi politikájának értékelése és felülvizsgálata, valamint az EU 2002 – 2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi

akcióterve

alapján

kidolgozásra

került

a

II.

középtávú

fogyasztóvédelmi politika, amelyet a Kormány 2003. február 19-ei ülése fogadott el. Ennek

alapján

a

középtávú

fogyasztóvédelmi

politika

2003-2006-ig

került

továbbgondolásra, s kiegészült új prioritásokkal, elsősorban az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területén18. Újabb intézménnyel bővül a tervek szerint a fogyasztói jogok érvényesítésének rendszere. Európában már ismert a fogyasztói központok hálózata, hazánkban várhatóan 2005-ben hoznak létre ilyen központot. Ezen a helyen intézhetjük majd a más uniós tagállamban vásárolt árukkal kapcsolatos panaszainkat.

18

www.gkm.hu


5. A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS OKTATÁSA A fogyasztót segíteni kell abban, hogy megalapozottan tudjon választani a hatalmas áru- és szolgáltatásválaszték között. Ez csak megfelelő tájékoztatással érhető el. A tájékoztatás célja, hogy a fogyasztó ismereteket kapjon az áru és szolgáltatás természetéről,

alapvető

tulajdonságairól,

jellegzetességeiről,

mennyiségéről,

minőségéről, áráról, az áru használatára és kezelésére vonatkozó utasításokról, továbbá a használattal járó veszélyekről. Fontos szabály, hogy az áru ne sugalljon olyan hatást vagy sajátosságot, amellyel nem rendelkezik, és ne keltsen olyan látszatot, hogy különleges tulajdonságai vannak. A vevőnek meg kell adni azokat az információkat is, amelyek jogai érvényesítéséhez szükségesek, ha az áru vagy a szolgáltatás hibája, hiányossága miatt vagyoni vagy nem vagyoni sérelmet szenvedett.

5.1. A fogyasztóvédelmi oktatás és tájékoztatás történeti fejlődése A

FOGYASZTÓVÉDELEM, ÍGY A FOGYASZTÓVÉDELMI JOG EGYIK BÖLCSŐJE AZ

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK. A

KITERJEDT

AMERIKAI

FOGYASZTÓVÉDELMI

JOG

LEGISMERTEBB MŰVELŐJE, H. THORELLI 1977-BEN FELÁLLÍTOTT EGY OLYAN SÉMÁT, AMELYET FOGYASZTÓVÉDELMI AXIÓMAKÉNT HASZNÁLNAK SZERTE A VILÁGON.

THORELLI AXIÓMÁJA SZERINT DIFFERENCIÁLT FOGYASZTÓVÉDELMI POLITIKÁRA VAN SZÜKSÉG, AMELY AZ INFORMÁCIÓ, AZ OKTATÁS ÉS AZ AKTÍV JOGVÉDELEM (SZABÁLYOZÁS) HÁRMAS PILLÉRÉN NYUGSZIK. A FOGYASZTÓVÉDELMI POLITIKA DIFFERENCIÁLTSÁGA A HÁROM PILLÉR VAGY ESZKÖZ ELTÉRŐ SORRENDBEN ÉS MÉRTÉKBEN VALÓ ALKALMAZÁSÁBAN REJLIK, ATTÓL FÜGGŐEN, HOGY MILYEN FOGYASZTÓI CSOPORTRÓL VAN SZÓ. wAZ ÁTLAGFOGYASZTÓ SZEMPONTJÁBÓL AZ INFORMÁCIÓ A LEGFONTOSABB, A SORRENDBEN

EZT KÖVETI AZ OKTATÁS ÉS AZ AKTÍV JOGVÉDELEM.

EZ AZT JELENTI, HOGY

AZOK, AKIK A

FOGYASZTÓI VILÁGBAN OTTHONOSAN MOZOGNAK, ELEGENDŐ INFORMÁCIÓ ESETÉN MAGUK IS JÓL BOLDOGULNAK A VÁLASZTÁS ÉS ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS TERÉN, ÍGY AZ OKTATÁS CSAK MÁSODLAGOS SZEREPET TÖLT BE. A TÁJÉKOZOTT FOGYASZTÓ INKÁBB LESZ KÉPES ÖNMAGA

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. MEGVÉDÉSÉRE, ÉS AZ ÁLLAMRA CSAK HATÓSÁGI HÁTTÉRKÉNT VAN SZÜKSÉGE. FOGYASZTÓK, AKIK A

„PROTEKTÍV”, A

ŐK

AZOK A

VÉDELMEZŐ FOGYASZTÓVÉDELEM NÉLKÜL, A JOGI

TÁMOGATÁS (LEGAL ASSISTANCE” SEGÍTSÉGÉVEL IS JÓL BOLDOGULNAK. wA

hátrányos helyzetű fogyasztó esetében a jogvédelem és az oktatás a legfontosabbak;

és csak ezt követi az információ. A hátrányos helyzet ebben az esetben a fogyasztói társadalom útvesztőjében ki nem igazodó csoportra utal, akik határozott védelmet igényelnek, hiszen érdekeiket sokszor nem is ismerik, így megvédeni is aligha tudják azokat. Számukra a csaknem kizárólagos eszközt az állami beavatkozás jelenti, az erős protektív védelem. A kiutat e csoport számára passzivitásra kárhoztatott helyzetéből az oktatás jelenti; aminek segítségével képesek lesznek az őket érintő fontos információk kiszűrésére és felhasználására, távlatokban gondolkodva pedig jogaik önálló és hatékony védelmére. MINDEZEK

ÖSSZEFÜGGÉSBEN ÁLLNAK AZZAL A NEMZETKÖZI KUTATÁSOKKAL IS

ALÁTÁMASZTOTT TÉNNYEL, HOGY A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ RÉTEGEKHEZ A LEGNEHEZEBB A MEGFELELŐ INFORMÁCIÓT ELJUTTATNI; HISZEN A TIPIKUS INFORMÁCIÓKERESŐK MINDIG AZ ISKOLÁZOTTABBAK, A JOBBAN KERESŐK, A MAGASABB ÉLETSZÍNVONALON ÉLŐK.

AZ

EGYES

FOGYASZTÓI CSOPORTOK, DE TÁGABB ÉRTELEMBEN VÉVE EGYES, A FOGYASZTÓI KULTÚRA KÜLÖNBÖZŐ SZINTJÉN LÉVŐ TÁRSADALMAK SZÁMÁRA IS NAGY JELENTŐSÉGE VAN A MEGFELELŐ JOGI HÁTTÉR, INFORMÁCIÓÁRAMLÁS ÉS OKTATÁS KIÉPÍTÉSÉNEK.

A ES

TÁJÉKOZTATÁS FOGYASZTÓVÉDELEMBEN BETÖLTÖTT SZEREPE MÁR AZ

ÉVEKBEN

KELETKEZETT

DOKUMENTUMOKBAN

INTEGRÁCIÓBAN A FOGYASZTÓI JOGOK EZT AZ ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉST.

1975-ÖS

MEGJELENIK.

IS

AZ

1970-

EURÓPAI

MEGFOGALMAZÁSAKOR MÁR OLVASHATJUK

A FOGYASZTÓVÉDELMI SZÖVETSÉGEK NEMZETKÖZI

SZERVEZETÉNEK (CONSUMER INTERNATIONAL – KORÁBBAN IOCU) MEGHATÁROZÁSA SZERINT A FOGYASZTÓNAK JOGA VAN

„ ... 3.

FÉLREVEZETŐ

CÍMKÉZÉS

HIRDETÉS

ÉS

A TÁJÉKOZTATÁSHOZ: A TISZTESSÉGTELEN ÉS ELLENI

VÉDELEMHEZ

ISMERETÉHEZ ÉS A FELTÉTLEN TÁJÉKOZTATÁSHOZ”, ILLETVE

VALAMINT

„ … 7.

A

TÉNYEK

AZ OKTATÁSHOZ: A

MEGFELELŐ TUDÁS ÉS GYAKORLAT MEGSZERZÉSÉHEZ VALÓ JOG A TÁJÉKOZOTT FOGYASZTÓVÁ VÁLÁSHOZ”.

KÖZEL 20 KÖZGYŰLÉSÉNEK

ÉVE,

HATÁROZATA,

1985. AMELY

ÁPRILIS

16-ÁN

ELFOGADTA

LÉPETT AZ

HATÁLYBA

AZ

ENSZ

ENSZ FOGYASZTÓVÉDELMI


IRÁNYELVEKET. EZEK

ÁLTALÁNOS ELVEKET ÉS KONKRÉT TENNIVALÓKAT MONDANAK KI,

MEGHATÁROZVA AZ ÁLLAM, A KORMÁNY FELADATAIT A FOGYASZTÓK VÉDELME TERÉN, KIEMELVE AZ ÁLLAMI FOGYASZTÓVÉDELMI POLITIKA KIALAKÍTÁSÁT, ELLENŐRZÉSÉT ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁT.

AZ IRÁNYELVEK

KIJELÖLIK AZ ÁLLAM FELADATAIT AZ OKTATÓ ÉS

INFORMÁCIÓS PROGRAMOK TERÉN IS.

5.2. A fogyasztók tájékoztatása és oktatása Magyarországon A

MAGYAR POLGÁRI JOGBAN A TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG SZABÁLYOZÁSA

A

FOGYASZTÓI ALAPJOGOK MAGYARORSZÁGI HELYZETÉT ELEMEZVE ELSŐKÉNT

TÖBBSZINTŰ.

ÁLLAMUNK ALAPTÖRVÉNYÉT KELL MEGVIZSGÁLNI.

MEGÁLLAPÍTHATÓ,

HOGY A MAGYAR

ALKOTMÁNY A FOGYASZTÓI JOGOT KÜLÖN NEM NEVESÍTI, DE A FOGYASZTÓI JOGOK A MAGYAR ALKOTMÁNYBAN MEGJELENŐ GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS ALAPJOGOKBÓL, TOVÁBBÁ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOGBÓL LEVEZETHETŐK.

AMENNYIBEN

VISZONT AZ ITT

TALÁLHATÓ GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS JOGOKAT AZ ÁLTALÁNOS EURÓPAI GYAKORLATTAL HASONLÍTJUK ÖSSZE, AKKOR MEGÁLLAPÍTHATÓ, HOGY ALKOTMÁNYUNK NEM NEVESÍT NÉHÁNY IGEN JELENTŐS FOGYASZTÓI JOGOT, KÖZTÜK AZ OKTATÁST ÉS AZ INFORMÁCIÓT.

A

PTK.

A

TÁJÉKOZTATÁSI

KÖTELEZETTSÉG RÉSZEKÉNT SZABÁLYOZZA.

AZ

KÖTELEZETTSÉGET

AZ

EGYÜTTMŰKÖDÉSI

EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉGET PEDIG

AZ ALAPELVEK KÖZÖTT, A 4.§ (1) BEKEZDÉSÉBEN SZABÁLYOZZA. ESZERINT “A POLGÁRI JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE SORÁN A FELEK A JÓHISZEMŰSÉG ÉS TISZTESSÉG

KÖVETELMÉNYEINEK

KÖTELESEK ELJÁRNI”.

2000.

JÚNIUS

30.)

MEGFELELŐEN,

KÖLCSÖNÖSEN

EGYÜTTMŰKÖDVE

A PTK. KOMMENTÁRJA (PTK. KOMMENTÁR, COMPLEX CD JOGTÁR —

SZERINT EZ A SZABÁLY NEM ÁLTALÁNOS CSELEKVÉSI KÖTELEZETTSÉGET

JELENT, HANEM OLYAN POLGÁRI JOGI VISZONYOK SZÁMÁRA SZOLGÁL HÁTTÉRSZABÁLYOZÁST, AMELYEKBEN MÁS JOGSZABÁLYOK NEM ÍRNAK ELŐ ILYEN KÖTELEZETTSÉGET.

A PTK. 227.§ (3)

BEKEZDÉSE ALAPJÁN

“A

FELEK A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉT

ÉRINTŐ MINDEN LÉNYEGES KÖRÜLMÉNYRŐL KÖTELESEK EGYMÁST TÁJÉKOZTATNI.”

A

JOGALKALMAZÁST KISSÉ NEHEZÍTI, HOGY EZEKNEK A LÉNYEGES KÖRÜLMÉNYEKNEK KONKRÉT

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TARTALMÁT A TÖRVÉNY NEM HATÁROZZA MEG, AZONBAN A

KOMMENTÁR PTK. (KOMMENTÁR,

COMPLEX CD JOGTÁR — 2000. JÚNIUS 30.) SZERINT A TÁJÉKOZTATÁSNAK KÉT FŐ CSOPORTJA VAN: AZ EGYIK CSOPORTBA A SZERZŐDÉSKÖTÉST BEFOLYÁSOLÓ FELVILÁGOSÍTÁSOK, A MÁSIKBA PEDIG A HASZNÁLATI UTASÍTÁSOKNAK MEGFELELŐ KÖZLÉSEK TARTOZNAK.

A

FOGYASZTÓVÉDELEM TERÜLETÉN IS MEGFIGYELHETŐ VOLT A TÁJÉKOZTATÁS

ÉS OKTATÁS KÉRDÉSÉNEK A VISZONYLAGOS HÁTTÉRBE SZORÍTOTTSÁGA.

EZEN 1997.ÉVI CLV.

A HELYZETEN KÍVÁNT VÁLTOZTATNI A FOGYASZTÓVÉDELEMRŐL SZÓLÓ

TÖRVÉNY.

JOGANYAG SZERINT

ENNEK IV.

„8. § A

FEJEZETE A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSÁRÓL SZÓL; E

TÁJÉKOZTATÁSNAK ALKALMASNAK KELL LENNIE ARRA, HOGY A

FOGYASZTÓ RENDELKEZZEN A) AZ ÁRU- ÉS SZOLGÁLTATÁSVÁLASZTÁS MEGKÖNNYÍTÉSÉHEZ, TOVÁBBÁ ÁRU ÉS A HASZNÁLATÁHOZ,

SZOLGÁLTATÁS ISMERETEKKEL

AZ

ÁRU

ÉS

AZ

ÁRU

FENNTARTÁSÁHOZ

A

SZOLGÁLTATÁS

SZÜKSÉGES

ALAPVETŐ

MEGFELELŐ

TULAJDONSÁGAIRÓL,

JELLEGZETESSÉGEIRŐL, AZ ÁRU ÉS A SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGÉRŐL, ARÁRÓL, DÍJÁRÓL, VALAMINT AZ ÁRU HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ UTASÍTÁSOKRÓL ÉS HASZNÁLATÁVAL JÁRÓ VESZÉLYEKRŐL, B) A JOGAI ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ALAPVETŐ ISMERETEKKEL.”

A

FEJEZET RENDELKEZIK A TOVÁBBIAKBAN A CÍMKÉZÉS SZABÁLYAIRÓL, A

HASZNÁLATI ÉS KEZELÉSI ÚTMUTATÓRÓL, A MEGFELELŐSÉG TANÚSÍTÁSÁRÓL, AZ ÁR FELTÜNTETÉSÉRŐL, A CSOMAGOLÁSRÓL, VÉGÜL PEDIG A FELELŐSSÉGRŐL A TÁJÉKOZTATÁSI ÉS CSOMAGOLÁSI SZABÁLYOK MEGSÉRTÉSÉRŐL.

A ENNEK

TÖRVÉNY KÖVETKEZŐ,

ÉRTELMÉBEN

KERETÉBEN

MEG

JOGSZABÁLYOKAT.”

„ 17. § (1) A KELL

A

V.

FEJEZETE A FOGYASZTÓK OKTATÁSÁT TAGLALJA.

FOGYASZTÓVAL ISKOLAI ÉS ISKOLÁN KÍVÜLI OKTATÁS

ISMERTETNI

AZ

IGÉNYEI

ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ

SZÜKSÉGES

TOVÁBBI RENDELKEZÉSEK ÉRTELMÉBEN A FOGYASZTÓVÉDELMI

OKTATÁS ELSŐSORBAN ÁLLAMI FELADAT. AZ ISKOLAI FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS A NEMZETI

ALAPTANTERV

RÉSZÉT KÉPEZI;MEGVALÓSÍTÁSA AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKEN KERESZTÜL, A

FOGYASZTÓVÉDELMI FŐFELÜGYELŐSÉGGEL

ÉS A FOGYASZTÓI ÉRDEKEK KÉPVISELETÉT 19

ELLÁTÓ TÁRSADALMI SZERVEZETEKKEL EGYÜTTMŰKÖDVE VALÓSÍTHATÓ MEG

19

1997.évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

.


5.3. A fogyasztók tájékoztatása 5.3.1. A TERMÉKEK, SZOLGÁLTATÁSOK CÍMKÉZÉSE Az áruk, fogyasztási cikkek csak akkor hozhatók forgalomba, ha azok csomagolásán vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen fel vannak tüntetve a fogyasztók tájékoztatásához és a hatósági ellenőrzéshez szükséges adatok. Az áru címkéjének feltétlenül tartalmaznia kell: wAZ

ÁRU

PONTOS

MEGNEVEZÉSÉT

(EZT

SEM

VÉDJEGY,

SEM

FANTÁZIANÉV

NEM

HELYETTESÍTHETI), SZÁRMAZÁSÁNAK HELYÉT, TOVÁBBÁ A GYÁRTÓNAK ÉS FORGALMAZÓNAK A NEVÉT ÉS CÍMÉT (AZONOSÍTÁSRA ALKALMAS MÓDON).

Az áru jellegétől és rendeltetésétől függően a címkének tartalmaznia kell még: wAZ ÁRU MÉRETEIT, NETTÓ MENNYISÉGÉT (AZ ÁRURA JELLEMZŐ MÉRTÉKEGYSÉGBEN VAGY

DARABSZÁMBAN); waz

áru előállításához felhasznált összetevőket,

wRENDELTETÉSSZERŰ

HASZNÁLHATÓSÁGÁNAK

VAGY

MINŐSÉGMEGŐRZÉSÉNEK

VÁRHATÓ

IDŐTARTAMÁT, walapvető

műszaki jellemzőit,

wMINŐSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSÁT.

További eleme az itt olvasható információknak: w AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS ISMÉRVEI, w

környezetvédelmi információk (az áru környezet-, illetve természetkímélő jellege),

w A MEGFELELŐSÉGI JELÖLÉS ÉS ENGEDÉLYKÖTELESSÉG ESETÉN AZ ENGEDÉLYSZÁM.

A termékek címkézésének legfontosabb területei az élelmiszer- és a vegyipar, valamint a veszélyes termékeket előállító iparágak; ezeken belül is kiemelten kezelik az élelmiszerek címkézését. A címke tartalma megjeleníthető szöveggel, számmal, képpel, ábrával, jellel vagy jelöléssel.


Speciális szabályai vannak például az említett élelmiszerek és borok, de a gyógyszerek, a kozmetikai cikkek, a lábbelik, a mosó- és tisztítószerek, a textíliák nyersanyag-összetételére vonatkozó címkézésnek is. Az élelmiszeren szerepeltetni kell az élelmiszer nevét, mennyiségét, az összetételét (milyen nyers- és adalékanyagokat használtak fel a gyártás során), az előállító cég nevét és a felhasználhatóság időpontját. A lábbelik címkéjén tájékoztatást kell adni a termék rendeltetéséről, három fő részének (felsőrész, bélés, talp) anyagáról, a használat és a kezelés szempontjából lényeges minőségi jellemzőkről, és kötelező használati-kezelési útmutatót mellékelni.

5.3.2. HASZNÁLATI-KEZELÉSI ÚTMUTATÓ Az áruk egy jelentős része csak használati és kezelési útmutatóval hozható forgalomba. Ebben magyarul, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell a fogyasztókat az áru rendeltetésszerű használatának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról. Fontos kitérni az áru minőségének megtartásához szükséges különleges tárolási,

kezelési

feltételekre,

kiváltképp

ha

azok

befolyásolják

az

áru

minőségmegőrzési időtartamát illetve felhasználhatóságát. Az importáruk esetében az árukhoz csatolt idegen nyelvű útmutatóval azonos tartalmú magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót is rendelkezésre kell bocsátani.

5.3.3. A MEGFELELŐSÉG TANÚSÍTÁSA A megfelelőség tanúsításáról a fogyasztóvédelmi törvény 13. §-a rendelkezik: „Azok az áruk, amelyekre vonatkozóan jogszabály megfelelőség-tanúsítási kötelezettséget ír elő, csak az előírt mód szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal együtt hozhatók forgalomba”. A jelenleg hatályos magyar jogrend szerint a termékek megfelelőségének tanúsítása többféle módon történhet. A gyártó tanúsíthatja saját maga a termék megfelelőségét, vagy akkreditált laboratórium tanúsít. Más termékeknél viszont él még


a forgalomba hozatal előtti minőségvizsgálat rendszere. A tanúsítások történhetnek leírással vagy jelzéssel, például CE jellel, amely azt jelenti, hogy a termék az európai minőségi követelményeknek megfelel. Bizonyos termékeknél a szabványnak megfelelőséget kell tanúsítani, a tanúsításra a szabvány jelét illetve számát lehet alkalmazni. Olyan termékeknél, ahol a forgalomba hozatal feltétele a megfelelőség tanúsításának jogszabályban rögzített módja (pl. élelmiszerek, kozmetikumok), a termék forgalmazása engedélyhez van kötve, és a kijelölt akkreditált laboratórium engedélyének számát kell feltüntetni. A tanúsítvánnyal általában a gyártó vagy az importőr rendelkezik, és azt nem is adja tovább a forgalmazásban résztvevő további láncszemeknek. Kötelező viszont az eladáskor a szállítólevélen, számlán feltüntetni a tanúsítvány meglétét; végül a fogyasztóval közvetlen kapcsolatban lévő kiskereskedőnek is rendelkezni kell ezzel a nyilatkozattal, ezáltal biztosítható a fogyasztói érdekek védelme20.

5.3.4. ÁRFELTÜNTETÉS A fogyasztóvédelmi törvény 14.§-a szerint „... a forgalmazó köteles – külön jogszabályban meghatározottak szerint – a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az egységárról, illetve a szolgáltatás díjáról.” A fentiekhez hozzáfűzhető, hogy az árak összevethetősége érdekében kötelessége a forgalmazónak, hogy az eladási ár mellett feltüntesse az egységárat is, illetve hogy írásban tájékoztassa minderről a fogyasztót. Az árakat forintban (vagyis a Magyar Köztársaság területén érvényben lévő törvényes fizetőeszközben) meghatározva, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. Mindig a fogyasztói forgalomban fizetendő, azaz ÁFÁ-s árat kell feltüntetni. Új eleme a törvénynek, hogy ha a termék vagy egy szolgáltatás ártájékoztatóján több ár is szerepel, akkor a legalacsonyabb árat kell érvényesnek tekinteni.

20

Köncse Tamásné. A fogyasztók tájékoztatása, Fogyasztóvédelmi Kódex, 35-46.old.


5.3.5. A CSOMAGOLÁS SZABÁLYAI A csomagolásról a törvény tömören rendelkezik, eszerint a csomagolásnak meg kell óvni az áru minőségét, mennyiségét, de meg kell felelnie a biztonságos munkavégzés és az egészségvédelem követelményeinek is. Az idevágó kérdéseket részletesebben a környezetvédelemről szóló törvény fejti ki. Fogyasztóvédelmi szempontból csak azt szükséges kiemelni, hogy a csomagolás fontos hordozója a vásárlói tájékoztatást szolgáló információknak is, és fel lehet sőt fel is kell használni arra, hogy a címkézésnél vagy a használati kezelési útmutatónál leírtakat maradéktalanul lehessen alkalmazni.

5.3.6. A tájékoztatási felelősség kérdése A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK MEGTARTÁSÁÉRT, A CÍMKÉZÉS, A HASZNÁLATI ÉS KEZELÉSI ÚTMUTATÓ, A MEGFELELŐSÉG-TANÚSÍTÁS, VALAMINT A CSOMAGOLÁS TEKINTETÉBEN A GYÁRTÓ FELELŐS, A FORGALMI ÁR FELTÜNTETÉSE PEDIG A FORGALMAZÓ FELELŐSSÉGE.

HA A GYÁRTÓ EZEKKEL AZ INFORMÁCIÓKKAL

ÁRUT, AKKOR AZT A FORGALMAZÓNAK KELL PÓTOLNIA.

VITÁS

KELL BIZONYÍTANIA, HOGY A TÁJÉKOZTATÁST MEGADTA.

A

NEM LÁTJA EL AZ

ESETBEN A FORGALMAZÓNAK

FOGYASZTÓ MIND A GYÁRTÓVAL,

MIND A FORGALMAZÓVAL SZEMBEN ÉRVÉNYESÍTHETI JOGAIT.

EZ KÖNNYEBBSÉGET JELENTHET

A FOGYASZTÓNAK, HA VALAMELYIK FÉL NEHEZEN (ESETLEG EGYÁLTALÁN NEM) ÉRHETŐ EL; ILLETVE A FOGYASZTÓ MÉRLEGELHET, HOGY MELYIK FÉLNÉL VAN NAGYOBB ESÉLYE A KÖVETELÉSE TELJESÍTÉSÉRE. EZZEL A RENDELKEZÉSSEL AZ IS MEGELŐZHETŐ, HOGY A GYÁRTÓ ÉS A FORGALMAZÓ KÖZÖTT VITA ALAKULJON KI. A HIÁNYOS TÁJÉKOZTATÁS A GYÁRTÓ SZÁMÁRA TÖBBFÉLE VESZÉLYT REJTHET MAGÁBAN, MIVEL A TERMÉKFELELŐSSÉGRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN A FOGYASZTÓ VELE SZEMBEN KOMOLY KÁRIGÉNNYEL LÉPHET FEL. A MEGFELELŐ TÁJÉKOZTATÁS ÍGY NEMCSAK A FOGYASZTÓ SZÁMÁRA FONTOS, HANEM AZ A GYÁRTÓNAK ÉS A FORGALMAZÓNAK IS.


5.3.7. A fogyasztói tájékoztatás speciális esete: szerződéskötés távollévők között A 17/199. (II.5.) KORMÁNYRENDELET

A TÁVOLLEVŐK KÖZÖTT KÖTÖTT

SZERZŐDÉSEKRŐL TARTALMAZZA A LEGSPECIFIKUSABBAN AZ ELEKTRONIKUS ÚTON (ÉS A MÁS MÓDON TÁVOLLEVŐK KÖZÖTT) KÖTÖTT SZERZŐDÉSEKRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOKAT, ÉS TELJES MÉRTÉKBEN KIELÉGÍTI AZ UNIÓS KÖVETELMÉNYEKET.

A

KORMÁNYRENDELET

RENDELKEZÉSE ÉRTELMÉBEN A GAZDÁLKODÓ SZERVEZET A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ELŐTT KELLŐ IDŐBEN KÖTELES A FOGYASZTÓT TÁJÉKOZTATNI AZ ALÁBBIAKRÓL: wa

gazdálkodó szervezet cégnevéről (nevéről), székhelyéről (lakóhelyéről), a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számáról, adószámáról és telefonszámáról;

wA SZERZŐDÉS TÁRGYÁNAK LÉNYEGES TULAJDONSÁGAIRÓL; waz

ellenszolgáltatásról, beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési

kötelezettséget is; wSZÜKSÉG SZERINT A SZÁLLÍTÁS KÖLTSÉGÉRŐL; wa

fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről;

wAZ ELÁLLÁS JOGÁRÓL; wa

távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg;

wAZ AJÁNLATI KÖTÖTTSÉG IDEJÉRŐL; wa

szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor. A

GAZDÁLKODÓ

SZERVEZET

TÁJÉKOZTATÁSI

KÖTELEZETTSÉGÉNEK

EGYÉRTELMŰEN, KÖZÉRTHETŐEN ÉS PONTOSAN, AZ IGÉNYBE VETT TÁVKÖZLŐ ESZKÖZNEK MEGFELELŐ MÓDON KÖTELES ELEGET TENNI. GAZDÁLKODÓ

SZERVEZETNEK

A

SZÓBELI

A TÁJÉKOZTATÁS MEGERŐSÍTÉSE ÉRDEKÉBEN A TÁJÉKOZTATÁS

MELLETT

MÉG

ÍRÁSBELI

TÁJÉKOZTATÁST IS KELL KÉSZÍTENIE. ENNEK A FENTIEKEN KÍVÜL TARTALMAZNIA KELL MÉG: waz

elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit,

wA GAZDÁLKODÓ SZERVEZET AZON TELEPHELYE (FIÓKJA) VAGY EGYÉB SZERVEZETI EGYSÉGE

CÍMÉT, AHOL A FOGYASZTÓ KIFOGÁSAIT ÉRVÉNYESÍTHETI, wa

szavatosság, illetve a jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe


vehető kiegészítő szolgáltatás (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását, és wA SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSÉNEK LEHETŐSÉGÉT, HA AZ HATÁROZATLAN IDŐRE SZÓL, VAGY

TARTAMA AZ EGY ÉVET MEGHALADJA.

5.3.8. A fogyasztók biztonsága AMENNYIBEN

AZ ELLENŐRZÉS SORÁN BEBIZONYOSODIK, HOGY BIZONYOS

TERMÉKEK BIZTONSÁGOSSÁGA NEM MEGFELELŐ (PL. BALESET- ÉS ÉLETVESZÉLYES), ÚGY A HATÓSÁG ELRENDELHETI A FOGYASZTÓK SZÉLES KÖRŰ TÁJÉKOZTATÁSÁT AZÉRT, HOGY AZ ÁRU HASZNÁLATÁBÓL VAGY A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉBŐL SZÁRMAZÓ VESZÉLYRŐL IDŐBEN ÉS

MEGFELELŐ

-

MÓDON

SZÜKSÉG

ESETÉN

A

RÁDIÓ

ÉS

A

TELEVÍZIÓ

MŰSORSZOLGÁLTATÁSÁBAN VAGY SAJTÓTERMÉKBEN - A FOGYASZTÓK ÉRTESÜLJENEK.

A

TÁJÉKOZTATÁS SZERVEZÉSÉNEK EGYIK ESZKÖZE A

BETŰSZÓKÉNT EGY ÁTMENETI INFORMÁCIÓS RENDSZERT

TRAPEX. A TRAPEX

(LÉNYEGÉBEN

GYORS ÉRTESÍTÉSI

RENDSZERT) TAKAR, AMELY A VESZÉLYES TERMÉKEKRŐL SZOLGÁLTAT GYORS, A FORMALITÁS ÚTVESZTŐIT

KERÜLŐ

TÁJÉKOZTATÁST

KÜLÖNBÖZŐ

FOGYASZTÓVÉDELMI-

ORSZÁGOK

PIACFELÜGYELETI HATÓSÁGAI SZÁMÁRA.

KIALAKÍTÁSAKOR

"LEMÁSOLANDÓ"

RENDSZER SZOLGÁLT, AMELYET AZ

PÉLDAKÉNT A

TAGORSZÁGAI MŰKÖDTETNEK.

RAPEX

KÖVETENDŐ

ÉS

ÍGY

EURÓPAI UNIÓ

MINDKÉT RENDSZER FELADATA AZ, HA VALAMELY TAGORSZÁG

PIACFELÜGYELETI HATÓSÁGA AZ ELLENŐRZÉSEK SORÁN AZ ÉLETRE VESZÉLYES, EGÉSZSÉGRE ÁRTALMAS, NEM BIZTONSÁGOS TERMÉKET FEDEZ FEL A KERESKEDELMI FORGALOMBAN, AKKOR ARRÓL TÁJÉKOZTASSA VALAMENNYI TAGORSZÁG ELLENŐRZŐ HATÓSÁGÁT ESETÉBEN

AZ

EURÓPAI BIZOTTSÁGOT

IS).

A

FIGYELMEZTETÉSSEL

A

(AZ EU

TAGÁLLAMOK

MEGVIZSGÁLHATJÁK A VESZÉLYES TERMÉK ELŐFORDULÁSÁT SAJÁT ORSZÁGUK PIACÁN, SZÜKSÉG ESETÉN INTÉZKEDNEK A FOGYASZTÓK VÉDELME ÉRDEKÉBEN. TAGJAI A TÁRSULNI KÍVÁNÓ ORSZÁGOK KÖZÜL KERÜLNEK KI. KILENC ÁLLAM CSATLAKOZOTT A RENDSZERHEZ, MA MÁR

FOGYASZTÓVÉDELMI FŐFELÜGYELŐSÉG

12

A TRAPEX CSOPORT

AZ 1999.

ÉVI INDULÁSKOR

TAGOT SZÁMLÁL A CSOPORT.

A

VÁLLALTA A TEVÉKENYSÉG ÖSSZEHANGOLÁSÁT, A

MUNKA SZERVEZÉSÉT ÉS ÜZEMELTETI A KOORDINÁCIÓS TITKÁRSÁGOT.

A KÖZÖLT ADATOKÉRT

A TÁJÉKOZTATÓ, VAGYIS A BEJELENTŐ SZERVEZET VÁLLALJA A TELJES FELELŐSSÉGET.

A

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. VÁLLALKOZÁS SIKERES VOLT, AZ

EU

FOGYASZTÓVÉDELMI SZAKEMBEREI TÖBB ALKALOMMAL

EREDMÉNYES PROJEKTKÉNT ÉRTÉKELTÉK

21

.

2001 ŐSZÉTŐL A HONLAP INTRANET-SZOLGÁLTATÁSSAL IS GAZDAGODOTT; EZEN EZ

ÜZEMELTETŐ

HATÓSÁGOK

EGYMÁS

KÖZÖTTI

GYORS,

HATÉKONY

ÉS

OLCSÓ

INFORMÁCIÓÁRAMLÁSÁT LEHET MEGOLDANI. TOVÁBBI JELENTŐS LÉPÉS VOLT UGYANEBBEN AZ ÉVBEN A RIASZTÁSI TERÜLET BŐVÍTÉSE: AZ ÉLELMISZEREK IS BEKERÜLTEK A TÁJÉKOZTATÁSI KÖRBE

22

.

5.4. A FOGYASZTÓK OKTATÁSA A kormány az 1036/1999. (IV.21.) számú határozatában megfogalmazta a fogyasztóvédelem középtávú koncepcióját, céljait és prioritásait. Ezek között szerepel, hogy " a fogyasztók fogyasztóvédelmi oktatásának a célok figyelembevételével, az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell adni az alsó- és középfokú oktatásban, valamint a felsőoktatásban. Az Oktatási Minisztérium a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatására ajánlást adott ki, amelyben felhívta az egyetemek és főiskolák figyelmét az Európai Unió fogyasztóvédelmi elvárásaira, a magyar fogyasztóvédelmi jogszabályokra. Felkérte a felsőoktatási intézmények vezetőit, hogy a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatására dolgozzanak ki intézményi szintű koncepciót. Az OM emellett 2001 áprilisában felmérte a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásának helyzetét a magyar felsőoktatásban. Ebben az alábbi felsőoktatási intézmények járnak elöl:

21

w Dr. Bodnár József – Mitev Hrisztó – Szücs András (szerk.): Fogyasztóvédelem I.,57.o. 22

Fogyasztóvédelem, 2002 február, Dr. Geri István


wA

BUDAPESTI MŰSZAKI

GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEMEN

ÉS

ÖNÁLLÓ TÁRGY, S A

FOGYASZTÓVÉDELMI FŐFELÜGYELŐSÉGGEL KÖZÖSEN JELENTETTEK MEG TANKÖNYVET, wa

Miskolci Egyetem a fogyasztóvédelmi jog területén értek el sikereket, hasonló nevű tankönyv kíséretében, PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEMEN

wA

A FOGYASZTÓVÉDELEM SOKFÉLE ASPEKTUSÁT

KÍNÁLJÁK A HALLGATÓK SZÁMÁRA, wa

Budapesti Gazdasági Főiskolán elsősorban a kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi szakokon helyeznek nagy súlyt a fogyasztóvédelem oktatására, amit egy tankönyv előkészítése is fémjelez,

wA

GÁBOR DÉNES FŐISKOLÁN TÖBB TANTÁRGY IS FOGLALKOZIK A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL,

S TÖBB MINT 20 DIPLOMATERV TÉMÁJA IS EZ VOLT, wa

Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján önálló tárgyként is oktatják, s saját jegyzettel is rendelkeznek,

wA

SZOLNOKI FŐISKOLÁN SZAKON, S A 23

KERÜLT.

PHARE

A FOGYASZTÓVÉDELEM ÖNÁLLÓ, KÖTELEZŐ TANTÁRGY MINDEN PROGRAM KERETÉBEN KÉT JEGYZET KIDOLGOZÁSÁRA IS SOR

. HABÁR

A FOGYASZTÓVÉDELMI TÖRVÉNY ÉS A KORMÁNY FOGYASZTÓVÉDELMI

KONCEPCIÓJA IS FOGLALKOZIK VELE, MÉGSEM KERÜLT BEVEZETÉSRE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN A FOGYASZTÓVÉDELMI ISMERETEK OKTATÁSA. KÖZÉPISKOLAI

TANTÁRGY

MAGYARORSZÁGON

A

FOGYASZTÓVÉDELEM,

AZ EURÓPAI UNIÓBAN KÖTELEZŐ A

FOGYASZTÓI

ISMERETEK.

TÖBB ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁBAN A VEZETÉS ÉS A TANÁRI KAR

POZITÍV HOZZÁÁLLÁSÁNAK KÖSZÖNHETŐEN SIKERÜLT KÍSÉRLETI JELLEGGEL BEINDÍTANI AZ OKTATÁST, EMELLETT OKTATÁSI SEGÉDANYAGOK IS KÉSZÜLTEK AZ

OFE (ORSZÁGOS

FOGYASZTÓVÉDELMI EGYESÜLET) KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL. MAGYARORSZÁGON

UGYANAKKOR MÉG GYENGE A FOGYASZTÓI ÖNTUDAT.

A

FOGYASZTÓVÉDELMI TÖRVÉNY ELŐÍRJA, HOGY AZ ISKOLAI FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁST A

NEMZETI ALAPTANTERVBE IS BE KELL ÉPÍTENI, AMI EZ IDÁIG MÉG NEM TÖRTÉNT MEG, HABÁR A

2002-IG

SZÓLÓ FOGYASZTÓVÉDELMI POLITIKA KONCEPCIÓJA ISMÉT MEGFOGALMAZTA,

HOGY A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁSNAK NAGYOBB SÚLYT KELL ADNI AZ ALSÓ-, KÖZÉP- ÉS 23

Fogyasztóvédelem, 2001 augusztus, Dr. Agg Géza

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. FELSŐFOKÚ TANINTÉZETEKBEN.

NÁLUNK

MÉG A SOROKSÁRI

EMLÍTHETŐ, AHOL

-

FŐFELÜGYELŐSÉG

SEGÍTSÉGÉVEL.

-

MÁR ÖTÖDIK ÉVE

QUALITAS GIMNÁZIUM

ÉS

ILYEN OKTATÁS FOLYIK A

KEZDETBEN

SZAKKÖZÉPISKOLA

FOGYASZTÓVÉDELMI

OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK TÉMÁJÁT ADTÁK A

FOGYASZTÓI ISMERETEK, ÁM A GYEREKEK JOBBAN SZERETIK A MOSTANI, ÚGYNEVEZETT

– VÉLI AZ ISKOLA IGAZGATÓJA, OTT FERENC. EZ AZT JELENTI, HOGY A

BLOKKOS RENDSZERT

NAPPALI OKTATÁS KERETÉBEN VANNAK AZ ÓRÁK, S A DIÁKOK BEJÁRNAK A FŐFELÜGYELŐSÉG LABORATÓRIUMAIBA IS. ÍGY KEVÉSBÉ ÉRZIK TANTÁRGYNAK, NINCS SZÁMONKÉRÉS, ROSSZ JEGY, 24

MONDJA OTT FERENC

.

EMELLETT

AZ

OFE,

EGYÜTTMŰKÖDVE A KÖZIGAZGATÁSI HIVATALOKKAL, A

FOGYASZTÓVÉDELEM VILÁGNAPJÁHOZ KAPCSOLÓDVA

-

A FOGYASZTÓI HETEK KERETÉBEN

RENDEZVÉNYEKET ÉS VETÉLKEDŐKET SZERVEZ TÖBB ÉV ÓTA.

–

EGY ILYEN VETÉLKEDŐN 2004-

BEN A KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK SELEJTES VAGY HASZNÁLHATATLAN TERMÉKEKET GYŰJTÖTTEK, MAJD ÚJSÁGCIKKET ÍRAK ÉS SZITUÁCIÓS JÁTÉKOKBAN VETTEK RÉSZT A VÁCI

IPARI SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN. HASONLÓ

KIRÁLY ENDRE

FELADATOKKAL KELLETT MÉG A FIATALOKNAK

MEGBIRKÓZNIUK: VOLTAK TESZTKÉRDÉSEK; KERESZTREJTVÉNY, AMELYET A TANÁROK KÉSZÍTETTEK, ÉS MEGFEJTÉSE EGY FOGYASZTÓVÉDELMI FOGALOM VOLT.

HIBÁKAT

IS

KERESTEK A KÖZÉPISKOLÁSOK, EZ ABBÓL ÁLLT, HOGY HATFÉLE TERMÉKET VEHETTEK KÉZBE, ÉS MEG KELLETT ÁLLAPÍTANIUK, MI HIÁNYZIK RÓLA: MAGYAR NYELVŰ TÁJÉKOZTATÓ, HASZNÁLATI UTASÍTÁS, ÁRCÉDULA, AZ ÖSSZETÉTEL LEÍRÁSA, STB. KÖZÉPISKOLÁSOK

„PRÓBAVÁSÁRLÁSRA

VÉGÜL

A SOROKSÁRI

INDULTAK”: TUDNIUK KELLETT, HOGYAN KELL

REKLAMÁLNI, HA HIBÁS A VASALÓ, A KOZMETIKAI SZER, A CIPŐ, ÉS LE KELLETT FOGLALNIUK 25

EGY NYÁRI UTAZÁST IS.

.

5.5. A CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE A FOGYASZTÓVÉDELEMBEN Az AGENDA 2000-ben az EU Bizottsága megállapította, hogy a térség országai közül elsőként Magyarországon alakult ki a fogyasztóvédelmi mozgalom, de a 24 25

Fogyasztóvédelmi vetélkedő, Népszabadság, 2002. június 12, szerző: Varga Zsuzsa Tanulj vásárolni! Népszabadság, 2004. március 23, szerző: B. J. G.


fogyasztóvédelmi

szervezetek

együttműködésének

kevésbé

hatékony

az

intézményesített formája. A fogyasztóvédelmi törvény IX. fejezete is megfogalmazza az állam és az önkormányzatok által támogatandó célként azt, hogy a civil fogyasztóvédelmi szervezetek érdekfeltáró munkájukkal segítsék a fogyasztók gazdasági érdekeinek és fogyasztói jogainak érvényesítését, ennek keretében tárják fel a fogyasztói problémákat, értékeljék a fogyasztói jogok érvényesülését. A társadalmi szervezetek kiemelten fontos szerepet töltenek be a fogyasztóvédelmi rendszer hatékony működésében. Elsősorban információt gyűjtenek, szolgáltatnak, oktatnak és tájékoztatnak, jogi tanácsokat adnak, jelzik, hogy az adott jogszabályi változás a gyakorlatban milyen hatást vált ki, felhívják a figyelmet visszásságokra, azokra a területekre, amelyek szabályozása elmarad vagy elégtelen. Magyarországon a fogyasztóvédelem sajnos minden törvénykezési és harmonizációs igyekezet ellenére sem olyan magas szintű, mint az Európai Unióban. Hiába biztosít a törvényi szabályozás megfelelő színvonalú jogokat a magyar fogyasztóknak, ha ezek betartatása, sőt a társadalmi elfogadottsága nem olyan erős, mint a nyugati államokban. Jelentős különbség, hogy míg az Európai Unióban oktatják is ezeket az ismereteket, addig hazánkban még a felnőtt generáció sincs tisztában alapvető fogyasztói jogaival. Az állam ezért jelentős szerepet vállalt a fogyasztóvédelem fejlesztésében, mégpedig a civil szervezetek működtetésének finanszírozásával. A folyamatosan növekvő mértékű támogatás eredménye, hogy a fogyasztóvédelem területén működő különböző szervezetek tevékenysége jelentősen fejlődött. A hazánkban működő civil fogyasztóvédelmi szervezetek pontos száma nem adható meg. Egyrészt gyakorlatilag bármikor alakulhatnak, illetve meg is szűnhetnek a fogyasztók önkéntes, gazdasági nyereségre nem, de érdekképviseletre törekvő társadalmi tömörülései. Másrészt az is előfordul, hogy egy-egy érdekvédelmi szervezet zászlajára tűzi, azaz fő, alapszabályi céljai közé sorolja a fogyasztók védelmét. Mindezt

figyelembe

fogyasztóvédelmi

véve:

szervezet

2002-ben

mintegy

tevékenykedett.

20-22

Közülük

11

magyarországi a

civil

Fogyasztóvédelmi

Egyesületek Országos Szövetségét, a FEOSZ-t alapította meg, illetve mintegy 13


működteti a fővárosi Civil Fogyasztóvédelmi Fórumot (CFF)26.

26

www.fvf.hu


5.5.1. A magyarországi fogyasztóvédelem civil szervezetei A EMLÍTETT

MAGYAR FOGYASZTÓVÉDELEM SZERVEZETEI KÖZÜL E HELYÜTT A FENTEBB

FEOSZ,

CFF

A

ÉS AZ

INDRA BIZTOSÍTOTTAK ORSZÁGOS ÉRDEKVÉDŐ

EGYESÜLETE (INDRA) TEVÉKENYSÉGÉT ISMERTETEM. A FEOSZ 2000 végén alakult meg. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület

(OFE)

által

kezdeményezett

civil

szövetséget

a

hatékonyabb

fogyasztóvédelmi fellépés és a szakmai összefogás érdekében hozták létre27. A FEOSZ célja azon fogyasztóvédelmi szervezetek tömörítése, amelyek megfelelnek a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2/h pontjában megfogalmazott kritériumoknak és céljuk a fogyasztók általános, vagy egy-egy speciális területen való védelme. A szövetség feladatának tekinti a hazai civil fogyasztóvédelmi kultúra, szakma, tudomány fejlesztését, ezen túlmenően a civil fogyasztóvédelmi szervezetek érdekeinek képviseletét, az együttműködő, azonos érdekű szervezetekkel való egységes fellépés biztosítását. Tevékenységi körében elősegíti a szövetségben résztvevő társadalmi szervezetek fogyasztóvédelmi feladatainak megoldását, céljai közül témám szempontjából kiemelhető , hogy oktatást, képzést, kutatást szervez és végez. A

fővárosi

közüzemi

és

társasházi

gondokkal

foglalkozó

Civil

Fogyasztóvédelmi Fórumban (CFF) jónéhány szervezet alkalmas eszközt lát a közös álláspont keresésére, összehangolt, ezért erőteljesebb fellépésre. E szervezetet a fővárosi önkormányzat is partnerének tekinti - egyebek mellett a több százezer budapesti családot húsba-zsebbe vágóan érintő távhő-szolgáltatási problémák megvitatásánál28. 27

Az alapító tagok: Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE), az INDRA Biztosítottak Országos Érdekvédő Egyesülete (INDRA), a Társadalmi Egyesülések Szövetsége (TESZ), a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ), a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szövetsége (LÉTÉSZ), a Mozgássérültek Országos és Budapesti Szervezete (MOBSZ), az Adófizetők Országos Szövetsége (AOSZ), a Magyar Autóklub (Autóklub), az Európai Integrációs Egyesület (EIE), a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége (MESZ), a Magyarországi Biztosítottak Egyesülete (MBE). 28 A CFF munkájában rendszeresen vagy a témának megfelelően részt vesznek: a Bérlakásukat Megvásárlók Országos Szövetsége (BÉMOSZ), az INDRA Biztosítottak Országos Érdekvédő Egyesülete (INDRA), a CERBERUS Társasházkezelő Klubok Országos Szövetsége (CERBERUS), a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ), a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szövetsége (LÉTÉSZ), a Lakásbérlők és Saját Tulajdonukban Lakók Országos Érdekképviselete (LABE) a Létminimum Alatt Élők Társasága (LÁÉT) ,a Mozgássérültek Országos és Budapesti Szervezete (MOBSZ), az Adófizetők Országos Szövetsége (AOSZ), az Országos


Az INDRA Biztosítottak Országos Érdekvédő Egyesülete 1993-ban alakult meg. Évente átlagosan 400-450 biztosított fordul az egyesülethez tanácsért, vagy vitás ügyeikben kérve érdekképviseletet. Több biztosítotti panasz oka az, hogy a biztosítottak nem ismerik saját szerződéseiket, vagy nem értelmezik helyesen azokat, ezért érdemes biztosítá skötés előtt felkeresni az egyesületet. Az egyesület a konkrét biztosítotti érdeksérelem, illetve panasz esetén a biztosítottaknak segítséget nyújt annak elrendezésében. Tanácsot kérhetnek az ide fordulók, ha biztosítást akarnak kötni, de szeretnének eligazodni a biztosítók által ajánlott biztosítás és annak feltételei között, vagy ha bizonytalanok a már megkötött biztosítások feltételeinek értelmezésében. Személyesen, levélben és telefonon is lehet fordulni az egyesülethez. Segítséget nyújtanak ügyfeleiknek, ha kár érte őket (a kár rendezéséhez), vagy ha vitájuk keletkezett a kárrendezés körül a biztosítóval29.

5.5.2. AZ OFE TEVÉKENYSÉGE A társadalmi érdekképviseleti szerveződések feladata a fórumokon történő véleményalkotás, a kezdeményezés, tájékoztatás stb. Egyik legismertebb és legjelentősebb ilyen szervezet az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, amelynek 62 megyei és helyi szervezete mellett 36 tanácsadó irodája működik szerte az országban, és évente körülbelül 20.000 fogyasztó keresi fel, jellemzően a kereskedelemben és a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült észrevételeivel30. Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE), Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYEOSZ), a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége (MESZ), Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) és állandó meghívottként a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. 29 www.fvf.hu 30 Az OFE irodái: Balassagyarmat, BUDAPEST, Csorna, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Kistelek, Mindszent, Miskolc, Nyírbátor, Nyíregyháza, Pásztó, Pécs, Putnok, Salgótarján, Siófok, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentes, Szolnok, Tatabánya, Tiszaújváros, Tokaj, Zalaegerszeg. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesületnek Magyarország következő településein működnek tagszervezetei : Baja, Balassagyarmat, Budapest, (Budapest V. ker., Budapest XVIII. ker.), Csorna, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Gárdony, Gödöllő, Gyál, Győr, Gyula, Hódmezővásárhely, Jászapáti, Jászberény, Kaposvár, Karcag, Kazincbarcika, Kecskemét, Kenderes, Kiskörös, Kistelek, Lajosmizse (képviselet), Makó, Mindszent, Miskolc, Mohács, Monor, Mór, Nyírbátor, Nyíregyháza, Pásztó, Pécs, Putnok, Salgótarján, Siófok, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentes, Szolnok,


Az

Országos

Fogyasztóvédelmi

Egyesület

l994

óta

foglalkozik

folyamatosan és –tevékenységi körét valamint földrajzi elhelyezkedését illetően – egyre szélesedő körben tanácsadási tevékenységgel. A tanácsadó irodák számszerű növekedésének folyamata 1999-ben megtorpant, és finanszírozási gondok miatt nem is sikerült még 2000-ben sem továbblépni. Az OFE vélekedése szerint „a fogyasztók sok esetben a legalapvetőbb jogaikkal sincsenek tisztában - különösen jellemző ez a közüzemi szolgáltatások viszonylatában - és felkészületlenségük miatt nem is mernek fellépni jogaik vagy gazdasági érdekeik védelmében”31. Ugyanakkor az is tendencia, ami a panaszok összesítése során kiderült: egyre többen vannak azok a fogyasztók, akik a panaszok keletkezését mintegy megelőzendően, tanácsadásért fordulnak az irodáikhoz. Az egyesület egyik fontos szempontja az is, hogy az adott probléma megoldása mennyire segíti hozzá a fogyasztókat ismereteik bővüléséhez, tehát az, hogy a konkrét panasz intézése kapcsán a panaszos egyben felkészülhessen hasonló problémák megelőzésére, kivédésére. Hitvallásuk szerint a szervezett és magas szakmai színvonalú tanácsadás azon túlmenően, hogy segíti a fogyasztói problémák rendezését, növeli a fogyasztók felkészültségét, ezáltal csökkenti kiszolgáltatottságukat. Az egyesület tanácsadó hálózata évek óta eredményesen működik. Az ezredforduló körül a mennyiségi fejlesztés volt a cél, ennek megfelelően lehetőség szerint bővítették a tanácsadó irodáik számát és tanácsadó munkatársaik létszámát. A 2001-es évben – tekintettel a fogyasztóvédelmi munka tartalmi változásaira és a változóban lévő fogyasztói igényekre - a hangsúlyt a minőségi tanácsadásra helyezték. Több éves tapasztalatuk, hogy a fogyasztói panaszok szakmailag egyre felkészültebb tanácsadókat igényelnek, olyanokat, akik egy-egy szakmai területet (közüzemi, pénzügyi, biztosítási szolgáltatások stb.) illetően az átlagosnál elmélyültebb, alaposabb ismeretekkel rendelkeznek. Ezért legalább Budapesten, a központi tanácsadó irodában lehetővé tették a szakosított tanácsadást. Az év folyamán a hét meghatározott, azonos napján vehetik igénybe a polgárok magas színvonalú szakmai ismereteket biztosító Szombathely, Tatabánya, Tiszaújváros, Tokaj, Vác, Zalaegerszeg 31

Közhasznúsági jelentés az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 2001. évi tevékenységéről, gazdálkodásáról, www.ofe.hu


tanácsadásukat. Az egyesület német példa alapján, 1996-ban kezdte meg tematikus kiadványainak a készítését. Ezek az évek során ismertté és kedveltté váltak a fogyasztók körében, így bővítésüket évről évre folytatják. A kor szellemének megfelelően, és a fogyasztói ismeretek szélesebb körű terjesztése érdekében az OFE-TÉKA kötetei már az interneten is megtalálhatók. A

röviden,

tömören

és

közérthetően

megfogalmazott

fogyasztói

tudnivalókat tartalmazó anyagok öt-hatezres példányszámban kerültek kibocsátásra. “Tudatos fogyasztó akarok lenni” címmel új sorozatot indult a gyermekek felkészítése céljából, ennek első füzetkéje a miből van a ruhánk témakörben készült. A kiadványokat részletesen ismerteti a fogyasztóvédelmi kiadványokról szóló fejezet. Az OFE szeretné elérni, hogy a nézettebb televíziós csatornák az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítsanak a fogyasztókra, és a fogyasztóvédelmi munkára, de a fogyasztóvédőkre, így az egyesületre is. Ezért szakmai irányításuk mellett elkészültek első videó közleményeik, melyek a bankkártyák használatával és az alapvető életbiztosítási tudnivalókkal ismertetik meg az érdeklődőket. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) infokommunikáció munkacsoportja 2000 áprilisában alakult azért, hogy a Magyarországon kialakulófélben lévő informatikai társadalom jelenségeit a fogyasztóvédelem szempontjából segítse, vizsgálja. Külföldi, leginkább uniós fogyasztóvédelmi szervezetek tapasztalatai és iránymutatása alapján dolgoznak, segítve ezzel a fogyasztóvédelem térhódítását. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogi, illetve fogyasztóvédelmi kérdéseket vizsgálva a legnagyobb probléma az üzletszabályzatok, a fogyasztói jogok ismertetésének hiánya, és néhol kívánnivalót hagy maga után az adatvédelem ügye. Az egyesület bevált módszere szerint lehetőleg a fogyasztókkal történt személyes találkozás keretében történik a tájékoztatás. Megyei szervezeteik mindegyike, de egyes helyi szervezeteik is az ősz folyamán több mint kilencven alkalommal szervezték meg a lakosság által ismert és igényelt fogyasztói fórumokat. Ezek témája időszerű vagy helyi jellegű fogyasztóvédelmi kérdésekre terjedt ki. Az elmúlt években említést érdemel az a rendezvénysorozat, amely az egész országban, több héten keresztül került megrendezésre a fogyasztók világnapja


(március 15., amit nemzeti ünnepünkkel való egybeesése miatt önálló világnapként nem ünnepelünk Magyarországon) alkalmából. A nagyszámú országos és helyi rendezvényt, iskolai eseményt, kereskedelmi akciót rendszerint a sajtó fokozott érdeklődése kíséri. Az OFE kiemelt célként kezeli egy széles körű kapcsolatrendszer kiépítését és fenntartását (például a pénzügyi szolgáltatások, az agrárium, az élelmiszerbiztonság, a közüzemi, az elektronikus szolgáltatások területén), amely révén a fogyasztók érdekeit minél hatékonyabban tudja képviselni. Ennek eredménye a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) kormányszintű elismerése, a PHARE 2000. és 2001. évi ACCESS programhoz kapcsolódóan létrejött Steering Commitee (SC) bizottsági tagságra való felkérés. A kapcsolatépítés munkáját nehezíti, hogy hiányzik ma még az együttműködési készség a legtöbb önkormányzatnál, amely a tulajdonában, vagy résztulajdonában lévő szolgáltató cégek esetében – legtöbbször egyidejűleg árhatóságként is eljárva – nem mutat érdeklődést a fogyasztók és az érdekeiket képviselő szervezetek véleménye iránt. Az önkormányzatok többnyire azokban az esetekben nyitnak a civil fogyasztói szervezetek irányában, ha azok azt ki tudják kényszeríteni. Szót

érdemel

az

OFE

együttműködése

a

Fogyasztóvédelmi

Főfelügyelőséggel. Az FVF és az OFE vezetői, illetve meghatalmazott szakértői rendszeresen

találkoznak,

megvitatják

a

fogyasztóvédelem

területét

érintő

tapasztalataikat, megküldik egymásnak vizsgálataik és felméréseik eredményét, kicserélik nemzetközi tapasztalataikat. A fogyasztók világnapja alkalmából szervezett rendezvénysorozatot is több alkalommal közösen szervezték. A OFE emellett tevékeny szerepet vállal a fogyasztók iskolarendszeren belüli oktatásában, közreműködésével sikerült néhány intézményben kísérleti jelleggel beindítani az oktatást, illetve oktatási segédanyagokat is készítettek.


6. Honnan tájékozódhatunk mi, a FOGYASZTÓK? DOLGOZATOM

EZEN FEJEZETÉBEN ARRA KERESEM A VÁLASZT, HOGY A FENT

ISMERTETETT KERETEK KÖZÖTT, NAPJAINK

MAGYARORSZÁGÁN

MILYEN LEHETŐSÉGEK

NYÍLNAK ARRA, HOGY FOGYASZTÓKÉNT A MINKET ÉRINTŐ KÉRDÉSEKRŐL TÁJÉKOZÓDJUNK.

AZ

ALÁBBIAKBAN TEHÁT MEGKÍSÉRLEM FELVÁZOLNI A FOGYASZTÓI TÁJÉKOZÓDÁS ÉS OKTATÁS AKTUÁLIS LEHETŐSÉGEIT, HELYZETKÉPÉT.

6.1. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tájékoztató tevékenysége A FŐFELÜGYELŐSÉG FOLYAMATOS TÁJÉKOZTATÁSÁT.

FONTOS

AZ FVF

FELADATÁNAK

TEKINTI

A

FOGYASZTÓK

SZERVEZETI EGYSÉGEKÉNT MŰKÖDŐ SAJTÓIRODA

SAJTÓFŐNÖK IRÁNYÍTÁSÁVAL SZERVEZI MIND A KÜLSŐ, MIND A BELSŐ INFORMÁCIÓÁRAMLÁST.

RENDSZERES

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS NAPI MUNKAKAPCSOLAT KERETÉBEN MINTEGY

150

ORSZÁGOS ÉS MEGYEI NAPILAP, HETI-, HAVILAP, SZAKFOLYÓIRAT SZERKESZTŐSÉGÉVEL; A KÖZSZOLGÁLATI ÉS KERESKEDELMI RÁDIÓK, TELEVÍZIÓK ALKOTÓMŰHELYEIVEL, KÜLÖNBÖZŐ INTERNETES

HÁLÓZATOKKAL,

KÖLCSÖNÖS TÁJÉKOZTATÁS A

HÍRSZOLGÁLATI

FŐFELÜGYELŐSÉG

IRODÁKKAL.

HATÉKONYAN

MŰKÖDIK

A

ÉS A TERÜLETI FELÜGYELŐSÉGEK KÖZÖTT,

TOVÁBBÁ AZ ORSZÁGOS HATÁSKÖRŰ INTÉZMÉNYEKKEL, A TÁRSHATÓSÁGOKKAL, A KAMARÁK ÉS AZ ÉRDEKKÉPVISELETEK ORSZÁGOS SZERVEZETEINEK SAJTÓRÉSZLEGÉVEL.

A FELÜGYELŐSÉG (BŐR-

RENDSZERESEN RÉSZT VESZ A HAZAI SZAKKIÁLLÍTÁSOKON

ÉS CIPŐIPARI, RUHAIPARI, IDEGENFORGALMI, STB.), A TÉMÁT FELÜGYELŐ SZAKMAI

OSZTÁLYOK

RÉSZVÉTELÉVEL.

MINDEN

ALKALOMMAL

BIZTOSÍTANAK

INFORMÁCIÓS

SZOLGÁLATOT, AHOL A LÁTOGATÓK SZÉP SZÁMMAL JELENNEK MEG, ÉS A FOGYASZTÓVÉDELMI KIADVÁNYOKNAK, ISMERTETŐKNEK NAGY SIKERE VAN.

AZ FVF

HANGSÚLYT

TÁJÉKOZTATÁSÁRA IS.

RENDSZERESEK

EGYES

SZÖVETSÉGEK,

SZAKMAI

FEKTET

EMELLETT

A

GYÁRTÓK,

FORGALMAZÓK

A SZAKMAI TANÁCSADÁSOK, KONZULTÁCIÓK. EGYESÜLETEK

SZERVEZÉSÉBEN

EZEKEN

FÓRUMOKON,

KONFERENCIÁKON TÁJÉKOZTATJÁK A MUNKATÁRSAK A KÉPVISELŐKET A FOGYASZTÓVÉDELMI

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ELVÁRÁSOKRÓL, A FORGALMAZÁST, GYÁRTÁST ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOKRÓL.

ENNEK

A

FOGYASZTÓK SZEMPONTJÁBÓL KÖZVETETTEN ÓRIÁSI JELENTŐSÉGE VAN; HISZEN HA LASSAN IS, DE NÖVEKSZIK AZON GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZÁMA, MELYEK A JOGKÖVETŐ MAGATARTÁS ÉRDEKÉBEN KERESIK A LEHETŐSÉGÉT A FOGYASZTÓVÉDELMI TUDNIVALÓK MEGISMERÉSÉNEK.

EZÁLTAL A FOGYASZTÓVÉDELEM NEM CSAK A FOGYASZTÓK, HANEM A GYÁRTÓK OLDALÁRÓL IS TUDATOSAN ÉPÜLHET

32

.

6.2. KIADVÁNYOK A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSÁÉRT Az Európai Unió tagországainak nagy részében már gyermekkortól súlyt helyeznek a fogyasztói öntudatra nevelésre. Annak érdekében, hogy a fogyasztókat eligazítsák a vásárlásokra vonatkozó közösségi szabályozás dzsungelében, a Közösség fogyasztói tanácsadó központokat hozott létre a tagállamokban. Ezek segítenek abban is, hol és hogyan lehet megtalálni a legelőnyösebb vásárlási lehetőségeket Európában. Emellett

közösségi

szintű

kampányok

(legutóbb

a

biztonságos

élelmiszerekről), kiadványok sora, összehasonlító termékvizsgálatok szolgálják a tájékoztatást. Magyarországon is szép számban jelentek meg különféle fogyasztói tájékoztató kiadványok. Az alábbi fejezetekben a megjelent kiadványok ismertetésével a fogyasztói tájékoztatás és oktatás helyzetét kívánom megvizsgálni.

6.2.1. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség kiadványai AZ FVF MINDEN

EGYIK KIADVÁNYSOROZATA A

TUDNI, HA...” SOROZAT KÖTETEI.

KIADVÁNY EGY-EGY KONKRÉT TÉMÁT DOLGOZ FEL, PL.

SZOLGÁLTATÁST VESZ IGÉNYBE”, VAGY RENDSZERINT BORÍTÓJUKON 32

'JÓ

www.fvf.hu

„JÓ

„JÓ

TUDNI, HA

TUDNI AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSOK HÁTTERÉRŐL”.

A

20-60 OLDAL KÖRÜLI TERJEDELMŰ, B/5-ÖS MÉRETŰ FÜZETEK ELSŐ ÉS HÁTSÓ HASZNOS

INFORMÁCIÓKAT

TARTALMAZNAK

(VÁSÁRLÓK

INFORMÁCIÓS


FOGYASZTÓVÉDELMI FŐFELÜGYELŐSÉGNÉL,

PANASZVONALA A

ÜGYFÉLFOGADÁSI IDŐK

UGYANITT; VISSZAKÜLDHETŐ LEVELEZŐLAP, AMIVEL A VESZÉLYESNEK GONDOLT TERMÉK VAGY SZOLGÁLTATÁS

„ELLEN”

LEHET

„FELJELENTÉST

TENNI”.

A

TÉMA KIFEJTÉSE ELŐTT RÖVID

BEVEZETŐ ISMERTETI MEG AZ OLVASÓKAT A FOGYASZTÓVÉDELEM TÖRTÉNETÉVEL ÉS SZEREPÉVEL.

A

FÜZETBEN

AZ

AKTUÁLIS

KÉRDÉSKÖRÖN

BELÜL

JÓL

ÁTTEKINTHETŐ

TARTALOMJEGYZÉK SEGÍTI A TÁJÉKOZÓDÁST, AZ ISMERTETŐ RÉSZBEN PEDIG A TÉMA RENDKÍVÜL ALAPOS ÉS KÖZÉRTHETŐ FELTÁRÁSA HIVATOTT MEGELŐZNI AZ ELHIBÁZOTT FOGYASZTÓI DÖNTÉSEKET, A BEJELENTENDŐ PANASZOKAT.

A

KIADVÁNY CÉLJA A VÁSÁRLÁS

ELŐTTI INFORMÁCIÓSZERZÉS ELŐSEGÍTÉSE, A VÁSÁRLÁS TUDATOSSÁGÁNAK ELŐSEGÍTÉSE.

A FŐFELÜGYELŐSÉG SOROZAT

(PL. JÓ,

ROLLEREKRŐL)..

MÁSIK KIADVÁNYCSALÁDJA A

HA TUDJUK A KÖNNYŰIPARI TERMÉKEKRŐL,

„JÓ,

HA TUDJUK...”

JÓ,

HA TUDJUK A

MAGA A KIADVÁNY EGY KIS, KESKENY SZÉTHAJTHATÓ SZÓRÓLAP, AMELY 1-1

TERMÉKCSOPORTTAL

KAPCSOLATOS

LEGFONTOSABB

TUDNIVALÓKAT

VESZI

SORRA.

A

SZÓRÓLAPOK SOROZATOT ALKOTNAK, ÉS A GYŰJTŐMAPPÁJUK KÜLSŐ ÉS BELSŐ OLDALA ITT IS A

(A

LEHETŐ LEGTÖBB HASZNOS INFORMÁCIÓT TARTALMAZZA FOGYASZTÓVÉDELMI

FELÜGYELŐSÉGÉNEK

CÍMLISTÁJA,

KÖZIGAZGATÁSI HIVATALOK

–

ELÉRHETŐSÉGEK

TELEFONSZÁMOK, ILLETVE A FOGYASZTÓK ALAPVETŐ JOGAI AZ

ENSZ

TÉRKÉP

–

ALAPOKMÁNY

MEGFOGALMAZÁSÁBAN).

AZ FVF

JELENTETETT MEG EMELLETT KIS FÜZETEKET,

CÍMMEL, EBBEN A VESZÉLYES TERMÉKEK LISTÁJA TALÁLHATÓ KÖZÖTT KIHIRDETETT VESZÉLYES TERMÉKEK). REJTÉLYEIBE

AVATJÁK

BE

AZ

OLVASÓT,

„HÁZTARTÁS-TAN”

(1999.01.01

ÉS

2003.02.10.

EGY MÁSIK ILYEN KIS FÜZETBEN AZ E-SZÁMOK VALAMENNYI

E-SZÁM

FELSOROLÁSÁN

SZIMBÓLUMOKKAL JELZIK AZ ADALÉKANYAGOK TECHNOLÓGIAI FUNKCIÓJÁT.

A FÜZET

TÚL ELEJE

ÉS VÉGE A MEGSZOKOTT MÓDON A LEHETŐ LEGTELJESEBB INFORMÁLÁSRA TÖREKSZIK

(ELÉRHETŐSÉGEK, STB).

6.2.2. Kiadványok a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség társszerzősége mellett EZEK

A TÁJÉKOZTATÓK AZ

INTÉZMÉNY ÁLTAL KIADOTT FÜZETEK.

FVF

ÉS VALAMILYEN MÁS SZERVEZET VAGY


ILYEN

PÉLDÁUL A

„GYAKORLATI ÚTMUTATÓ

A FOGYASZTÓI CSOPORTOK

MŰKÖDÉSÉHEZ”, AMIT A VÁSÁRLÓI RENDSZER SZERVEZŐK MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGÉVEL KÖZÖSEN JELENTETTEK MEG.

A

KIADVÁNY FELÉPÍTÉSE A FENTEBB ISMERTETETTEKHEZ

HASONLÓ.

EGY 80

MÁSIK ILYEN FÜZET TULAJDONKÉPPEN EGY VASTAG KIS KÖNYV (MINTEGY

OLDALLAL); ÉS TARTALMÁNÁL FOGVA IS NAGYON SOK EMBERT ÉRINT:

MATÁV-HOZ„

CÍMET VISELI, AMELY A

MATÁV-VAL

„ÚTMUTATÓ

KÖZÖS KIADVÁNY.

A

A

BŐVEBB

TARTALOMMAL ÖSSZHANGBAN KOMOLYABB TARTALOMJEGYZÉK SEGÍTI A TÁJÉKOZÓDÁST, MAJD AZ OLVASÓK KÖZÖS ÜDVÖZLÉSE UTÁN RÉSZLETES LEÍRÁS HIVATOTT SEGÍTENI A FOGYASZTÓKAT A

MATÁV

BONYOLULT ÉS SOKRÉTŰ SZOLGÁLTATÁSAINAK LABIRINTUSÁBAN.

A

SZÁRAZ

TARTALMAT KÖZÉRTHETŐ STÍLUSBAN FOGALMAZZÁK MEG, ÉS VIDÁM, KARIKATURISZTIKUS ÁBRÁK TESZIK A KÖNYVET FELHASZNÁLÓBARÁTTÁ. KERESZTÜL OLVASHATJUK MIND A

MATÁV,

A

MIND AZ

FÜZET ZÁRÁSÁBAN TÖBB OLDALON

FVF

LEGFONTOSABB KÖZÉRDEKŰ

TELEFONSZÁMAIT, ELÉRÉSI CÍMEIT.

A FŐFELÜGYELŐSÉG

MINDEMELLETT LEHETŐSÉG SZERINT TÁMOGATJA AZ

ÖSSZES HASONLÓ KIADVÁNYT, AMELY A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSÁT ÉS OKTATÁSÁT, A PROBLÉMÁK ÉS PANASZOK MEGELŐZÉSÉT SZOLGÁLJA. ERRE PÉLDA A TEXTILIPARI MŰSZAKI ÉS

TUDOMÁNYOS EGYESÜLETTEL MÉG A

KÖZÖSEN KIADOTT SOROZAT

(

A MEGJELENÉST TÁMOGATTA

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IS), „HOGYAN KEZELJEM” CÍMMEL (PL.

HOGYAN

KEZELJEM

– BŐRRUHÁZAT). AZ A/4-ES

MÉRETŰ, HÁROM RÉSZBE ÖSSZEHAJTOTT

SZÍNES, JÓ MINŐSÉGŰ PROSPEKTUS A BŐR RUHÁZATI TERMÉKEK TISZTÍTÁSÁRA ÉS ÁPOLÁSÁRA VONATKOZÓAN TARTALMAZZA A LEGFONTOSABB TUDNIVALÓKAT.

6.2.3. TOVÁBBI FOGYASZTÓVÉDELMI KIADVÁNYOK Fogyasztóvédelmi tartalmú, a fogyasztókat informáló és tájékoztató anyagokat más szervezetek is kiadnak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), tekintettel az általa felügyelt pénzügyi területtel kapcsolatos sok kérdésre, illetve a pénzügyi szektorban jellemző összetett, ezért nehezen értelmezhető és még nehezebben összehasonlítható szolgáltatásokra, sok tájékoztatót adott ki.


A tájékoztatók egy része általános témákkal foglalkozik, pl.: Amit az ügyfélazonosításról tudni kell!, Segítünk a választásban, Termékösszehasonlító táblázatok, Az euró bevezetésével kapcsolatos kérdésekről. A kiadványok másik része meghatározott szakterületekkel kapcsolatos kérdésekre ad választ. A biztosítási területen ilyen kiadványaik voltak: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez ….-évben bejelentett biztosítási termékek; A MABISZ Kártalanítási Számlájáról, A biztosításközvetítőkről, A legfontosabb biztosítási alapfogalmakról, A biztosítással összefüggő teendők, közúti baleset esetén, A biztosítás megkötésével

kapcsolatos

tudnivalókról,

A

biztosítók

ügyfél-tájékoztatási

kötelezettségéről. Pénztári területen is több kiadványuk jelent meg: pl. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakban választható befektetési portfóliókról, Megteheti-e a munkáltató, hogy a munkáltatói hozzájárulás fizetését feltételekhez köti?, A munkáltató lehetőségeiről a dolgozó pénztárválasztásában, stb. A pénz-és tőkepiaci területről is felsorolhatunk néhány anyagot: Amit a hozamokról tudni kell (Lakossági tájékoztató), Kalauz kezdő befektetőknek (Tájékoztató a befektetési lehetőségeket a tőkepiac területén nem megbízható módon közvetítő szervezetekről), A teljes hiteldíj mutató (THM) szerepe, stb. Említést érdemel még egy sorozat, a „Pénzem és...” (Pénzem és az önkéntes nyugdíjpénztárak, … a fogyasztói viták, stb.) című tájékoztató füzet. A keskeny formátumú 15-20 oldalas rövid tájékoztatók szintén a fogyasztók széles körű információhoz jutását szolgálják.

6.2.4. FOGYASZTÓVÉDELEM – FOGYASZTÓK ÉS FOGYASZTÓVÉDŐK LAPJA A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hatodik éve, havi rendszerességgel jelenteti meg Fogyasztóvédelem című lapját. Ebben a szakmához és a széles nagyközönséghez egyaránt szólnak; rövidebb lélegzetvételű, de tartalmas cikkeket közölnek.


Állandó rovat az Aktuális, ebben rövid hírek mellett a tanulságos panaszfórum is olvasható. A Nagyító és Fókusz című rovatokban egy-egy téma alaposabb vizsgálatára, gyakran egy termék vagy szolgáltatás (pl. „Jó tudni... a padlószőnyegekről, … a ruházati termékekről, stb.) vásárlásával kapcsolatban teszt jellegű összehasonlításra vállalkoznak a szerzők. A Melléklet és a Házunk tája a szakmai feladatok, lezajlott vizsgálatok és azok tapasztalatainak összefoglalását adja, gyakran kiemelve konkrétan egy-egy régiót vagy megyét. A Kilátó rovatot lehet még kiemelni, itt egy-egy kérdést nemzetközi kitekintéssel elemeznek. A lap összeségében kiemelkedően hasznos információkat közöl, közérthető nyelvezettel és szakszerű, „felhasználóbarát” tömörséggel. A kiadvány mintegy 8000 példányban jelenik meg, az érdeklődők a fogyasztóvédelmi felügyelőségeken, fogyasztóknak szóló rendezvényeken és fórumokon, fogyasztóvédelmi „nyílt napokon” juthatnak hozzá33.

6.2.5. Fogyasztóvédelmi Szemle 2004-TŐL MEG,

NEGYEDÉVENKÉNT ÚJ TUDOMÁNYOS, SZAKMAI FOLYÓIRAT JELENIK

FOGYASZTÓVÉDELMI SZEMLE

SZERINT:

CÍMMEL.

AZ

ÚJ LAP SAJÁT BEMUTATKOZÓ SZÖVEGE

„A MÉG HATÉKONYABB HATÓSÁGI ÉS CIVIL FOGYASZTÓVÉDELMI MUNKA – EURÓPAI

UNIÓS NORMÁK SZERINTI

– ELMÉLETI MEGALAPOZÁSÁT ÉS KISZÉLESÍTÉSÉT ELŐSEGÍTENDŐ, A

KERESKEDELMI SAJTÓÜGYNÖKSÉG KFT. - A FOGYASZTÓVÉDELEM CÍMŰ HAVI LAP KIADÓJA – TUDOMÁNYOS FOGYASZTÓVÉDELMI SZAKMAI FOLYÓIRATOT INDÍT.

B/5FORMÁTUMBAN,

VÁRHATÓAN

80-100

OLDALON

A

MEGJELENŐ

NEGYEDÉVENKÉNT

FOLYÓIRAT

FONTOS

FELADATA A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI, ELSŐSORBAN AZ EURÓPAI FOGYASZTÓVÉDELEM FILOZÓFIÁJÁNAK,

STRATÉGIAI

KÉRDÉSEINEK

KONKRÉT TAPASZTALATAINAK ELEMZÉSE

–

TÉTELE;

KÖZKINCCSÉ

MÓDSZERTANÁNAK,

ÖSSZHANGBAN A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ÉS AZ

ÉLETMÓD VÁLTOZÁSÁVAL.

MINDEZEKKEL FOGYASZTÓVÉDŐKET, 33

A

SZERETNÉNK

KÖZIGAZGATÁS,

MEGISMERTETNI AZ

OKTATÁSI,

A

HATÓSÁGI

KUTATÁSI

Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Győr, Csötönyi Ágnes tájékoztatása alapján

ÉS

CIVIL

INTÉZMÉNYEK,

AZ

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ÉRDEKKÉPVISELETEK, A KAMARÁK, A GYÁRTÓ, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ CÉGEK, A KÜLÖNBÖZŐ

POLITIKAI,

GAZDASÁGI,

SZERVEZETEK,

TÁRSADALMI

TUDOMÁNYOS MŰHELYEK SZAKEMBEREIT, VEZETŐIT.

TÁRSHATÓSÁGOK,

MINDAZOKAT A DÖNTÉSHOZÓKAT, AKIK 34

ÉRDEKELTEK A HAZAI FOGYASZTÓVÉDELEM MINŐSÉGÉNEK TOVÁBBI JAVÍTÁSÁBAN”

.

6.3. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek szerepe A FOGYASZTÓVÉDELMI FŐFELÜGYELŐSÉG

ÉS A MEGYEI FELÜGYELŐSÉGEK IS

CÉLUL TŰZTÉK KI, HOGY A FOGYASZTÓK AZ ELÉRHETŐ ÍRÁSOS ANYAGOK MELLETT SZÓBAN IS TÁJÉKOZTATÁST ÉS VÁLASZT KAPHASSANAK A KÉRDÉSEIKRE.

ENNEK

MEGFELELŐEN A

HOZZÁJUK FORDULÓKAT MINDEN ESETBEN INFORMÁLNI IGYEKEZNEK, ILLETVE A FELMERÜLT PANASZOKNAK MEGFELELŐEN HATÓSÁGI ELLENŐRZÉST IS KEZDEMÉNYEZHETNEK.

KIFEJEZETTEN

A

FOGYASZTÓK

TÁJÉKOZTATÁSÁT,

A

FOGYASZTÓVÉDELEM

NÉPSZERŰSÍTÉSÉT SZOLGÁLJÁK AZ ÉVENTE TÖBB ALKALOMMAL MEGSZERVEZETT FÓRUMOK ÉS RENDEZVÉNYEK. ILYEN A FOGYASZTÓK VILÁGNAPJA (MÁRCIUS 15.) ALKALMÁBÓL MEGTARTOTT

„FOGYASZTÓK HETE” RENDEZVÉNYSOROZAT, EZEN A HÉTEN A LEHETŐ LEGTÖBB ESZKÖZZEL IGYEKEZNEK ELÉRNI A FOGYASZTÓKAT: RÁDIÓS ÉS TELEVÍZIÓS MŰSOROKON KERESZTÜL, LAKOSSÁGI FÓRUMOK ÉS TALÁLKOZÓK SZERVEZÉSÉVEL.

HASONLÓ

ALKALOM A FOGYASZTÓI

NYÍLT NAP, AMIT NOVEMBERBEN TARTANAK, EKKOR A LÁTOGATÓK BETEKINTÉST NYERHETNEK A

FELÜGYELŐSÉGEKEN

MUNKÁKBA,

FOLYÓ

ÉS

TERMÉSZETESEN

SZEMÉLYESEN

IS

TALÁLKOZHATNAK A MUNKATÁRSAKKAL; AZ EGYES TÉMÁK KONKRÉT KÉRDÉSEIRE PEDIG AZ AZZAL FOGLALKOZÓ SZAKÉRTŐKTŐL KAPHATNAK VÁLASZT. ÉRDEKÉBEN

SZEPTEMBER

VÉGÉN,

DE

GYAKRAN

NYÁR

A

FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA KÖZEPÉN

IS

ÖSSZEFOGLALÓ

JELENTÉSEKET TESZNEK KÖZZÉ A SAJTÓ ÚTJÁN AZ IDEGENFORGALMI SZEZON ÉS AZ ELLENŐRZÉSEK TAPASZTALATAIRÓL.

35

.

6.4. A fogyasztóvédelem az interneten 34 35

Fogyasztóvédelmi Szemle, I. évf. 1. szám, 2004 március Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Győr, Csötönyi Ágnes közlése alapján


6.4.1. FOGYASZTÓVÉDELEM A KORMÁNYZATI PORTÁLON A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága 2001 őszén pályázatot hirdetett az Elektronikus Kormányzati Programban megfogalmazott célok megvalósítására irányuló informatikai fejlesztések támogatására. A pályázat keretén belül

a

Fogyasztóvédelmi

Főfelügyelőség

pályázatot

nyújtott

be

"Online

fogyasztóvédelmi szolgáltatás indítása a Kormányzati Portálon" címmel. A pályázatot az informatikai kormánybiztosság elfogadta és 40 millió forint támogatást nyújtott a fejlesztés megvalósítására. Ennek a projektnek a célja egy új típusú fogyasztóvédelmi szolgáltatás létrehozása, mely a fogyasztók széles köre számára hozzáférhető, preventív jellegű információt nyújt. A fogyasztóvédelmi portál az alábbi részekből épül fel: termékbiztonsági információs rendszer; általános fogyasztóvédelmi tájékoztató rendszer; jogi tájékoztató rendszer. Az életet, egészséget, anyagi biztonságot, környezetet veszélyeztető termékek adatbázisa: TRAPEX rendszer adatbázissá alakítása és magyar nyelvű változatának létrehozása; 2000-ig visszamenőleg a Magyarországon betiltott termékek adatbázis alapú feldolgozása36.

36

www.magyarorszag.hu


6.4.2. A FOGYASZTÓVÉDELMI FŐFELÜGYELŐSÉG HONLAPJA: WWW.FVF.HU Az

FVF

folyamatosan

fejlesztette

internetes

honlapját.

A

tartalomszolgáltatást folyamatosan bővítik, a fogyasztók igényeinek minél magasabb szintű kielégítése érdekében a tervezési munkában a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói is közreműködtek. A honlap köszöntőjében így fogalmazzák meg céljaikat: „az európai uniós csatlakozást megelőző évben a fogyasztóvédelmet érintően is fokozott várakozás nyilvánul meg. Honlapunk ezt az érdeklődést hivatott kielégíteni azzal, hogy valamennyi, a fogyasztóvédelmi hatóság munkáját érintő kérdésben naprakész tájékoztatást kíván nyújtani”37. A vizsgálataikról, ellenőrzéseikről szóló beszámolók mellett igen terjedelmes adatbázis is található a honlapon. Az alkotók vélekedése szerint egy felkészült és jogaival tisztában lévő fogyasztó sokkal kevésbé van kiszolgáltatva, magatartásával pedig alapvetően képes befolyásolni a kereskedelmi morált is. Ezért ismertetik a fogyasztóvédelmet érintő jogi, műszaki és eljárási lehetőségeket, továbbá számos egyéb információt a termékekről és a szolgáltatásokról. A honlap online panaszbejelentő fórumként is működik: a beérkezett bejelentéseket szakembereik minden esetben kivizsgálják, kérdéseikre pedig a téma szakavatott ismerői adnak választ. A fogyasztóvédelmi portál a fenti szolgáltatást a nyilvánosság számára 2002. május 1-jétől nyújtja. Számítottak a megvalósításban a civil fogyasztóvédelem részvételére is. Az előzetes felmérések is azt mutatták, hogy a fogyasztóvédelem iránt a portál látogatói között igen nagy az érdeklődés, a második legkedveltebb téma. Ezért is volt fontos az FVF számára, hogy a fogyasztók széles tábora közvetlenül jusson olyan naprakész információkhoz, melyek segítik a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását és hozzájárulnak a biztonságos fogyasztás megvalósulásához.

37

www.fvf.hu


6.4.3. A fogyasztóvédelem néhány további internetes elérhetősége AZ ÜGYFÉL NEMCSAK DICSÉRNI SZERET, HANEM PANASZKODNI IS, MÁSOKAT ÓVA INTENI

KONTÁROKTÓL,

A

SZOLGÁLTATÓKTÓL.

AZ

A

SILÁNY

MINŐSÉGŰ

ÁRUKTÓL,

A

MEGBÍZHATATLAN

INTERNETEN SZÁMTALAN OLYAN FÓRUM VAN, AHOL A CSEVEGŐK

MEGOSZTJÁK EGYMÁSSAL JÓ ÉS ROSSZ TAPASZTALATAIKAT.

FOGYASZTÓVÉDELMI CSOKORBA A WEBOLDAL.

TÉMÁJÚ HIVATKOZÁSOKAT, LINKEKET, CIKKEKET GYŰJT

AZ OLDAL ELSŐSORBAN A FOGYASZTÓI ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS HAZAI

LEHETŐSÉGEIT IGYEKSZIK BEMUTATNI.

AZ

OLDALON

„DOBOZOKBAN”,

ÁGAZATOK SZERINT

RENDEZVE TALÁLHATÓK MEG A KÜLÖNBÖZŐ HATÓSÁGOK, HIVATALOK, CIVIL SZERVEZETEK ÉS AZ EGYÉNI KEZDEMÉNYEZÉSEK WEBOLDALAI.

(TÁVKÖZLÉS,

INTERNET;

BIZTOSÍTÁS;

HÁZTARTÁSI,

JÁRMŰVEK,

A

LINKEKET TÖBB TÉMAKÖRBE SOROLTÁK

ELEKTRONIKAI ESZKÖZÖK;

KÖZLEKEDÉS;

EGÉSZSÉG-

KÖZMŰVEK; PÉNZÜGYEK; KÖRNYEZETVÉDELEM;

ÉS

MUNKAVÁLLALÁS; UTAZÁS, VENDÉGLÁTÁS), ÉS LEHETŐSÉG SZERINT MINDEGYIK TÉMAKÖRÖN BELÜL AZ ALÁBBI LOGIKAI REND SZERINT GYŰJTIK CSOKORBA A WEBLINKEKET: HATÓSÁGOK;

CIVIL

SZERVEZETEK;

EGYÉNI

KEZDEMÉNYEZÉSEK,

HIVATALOK,

ÜGYFÉLOLDALAK;

FÓRUMOK; LAP

OLDALAK (AZAZ A LAP.HU OLDALAK KÖZÜL A ROKON VAGY KAPCSOLÓDÓ

TÉMÁJÚAK).

HONLAPON SOK HASZNOS INFORMÁCIÓ TALÁLHATÓ, KÖZTÜK TEHÁT A

A

HIVATALOS SZERVEK ELÉRHETŐSÉGE IS MEGTALÁLHATÓ, DE UGYANÍGY A KÜLÖNBÖZŐ FÓRUMOK, EGYÉNI TARTALMÚ ÉS HANGVÉTELŰ WEBOLDALAK IS.

A INFORMÁCIÓKAT. FELÉPÍTÉS

LAP.HU

KÖZÜLÜK

MELLETT

TARTALMAZ.

A

NAGYON

SOK

OLDAL

TARTALMAZ

ROKON

KIEMELHETJÜK MÉG A TESZT.LAP.HU-T, AMELY HASONLÓ

TESZTEKKEL,

FELMÉRÉSEKKEL

KAPCSOLATOS

INFORMÁCIÓKAT

HÁROM FŐ TÉMAKÖR KÖZÜL KETTŐ SZOROS KAPCSOLATBAN ÁLL A

FOGYASZTÓVÉDELEMMEL: ÉRDEKLŐDŐ:

OLDALCSALÁDBAN

(„MÁSOK

TESZTELTÉK”, EBBEN SOKFÉLE ALTÉMÁT TALÁL AZ

AUTÓ – MOTOR, MOBIL – TELEFON, HARDVER, SZOFTVER, PÉNZÜGYEK,

ÉTTERMEK – SÖRÖZŐK, SZOLGÁLTATÁS, STB, ILLETVE „FOGYASZTÓVÉDELEM”). TÖBB VAGY

INTÉZMÉNYT

HONLAP IS VAN, AMELY AMELLETT, HOGY BÁR EGY-EGY SZAKTERÜLETET KÉPVISEL

ELSŐSORBAN,

EMELLETT

KOMOLY

TARTALMÚ INFORMÁCIÓKAT IS TARTALMAZNAK. ILYEN PÉLDÁUL A

ÁLLAMI FELÜGYELETE (PSZÁF)

FOGYASZTÓVÉDELMI

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK

HONLAPJA (WWW.PSZAF.HU). ITT EGY EGÉSZ

„FEJEZETET”

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TALÁLUNK A FOGYASZTÓKNAK SZENTELVE,

„FOGYASZTÓKÉRT”

BELÜL LINKEKET TALÁLUNK, A KÖVETKEZŐ CÍMEKKEL: VAN?,

A

PANASZÜGYINTÉZÉS MINTASZABÁLYZATA,

SEGÍTÜNK

CÍM ALATT.

A

FEJEZETEN

ÜGYFÉLSZOLGÁLATUNK, PANASZA

GYAKORI

KÉRDÉSEK,

JÓ,

HA TUDJUK!,

A VÁLASZTÁSBAN (TERMÉKÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁK, FOLYAMATOSAN FRISSÍTVE),

ÁLTALÁNOS

TÁJÉKOZTATÓ

,BANKI

SZOLGÁLTATÁSOK,

BEFEKTETÉSI

SZOLGÁLTATÁSOK,

BIZTOSÍTÁSOK, PÉNZTÁRAK, NYUGDÍJSZÁMÍTÁS, TANULJUNK A PÉNZÜGYEKRŐL, KIADVÁNYOK. AZ

ÉSZREVÉTELEKET, KÉRDÉSEKET EMELLETT KÜLÖN ÜGYFÉLSZOLGÁLATI CÍMEN VÁRJÁK:

[email protected].

6.5. A TESZT magazin A magyar fogyasztóvédelmi tájékoztatásban fontos szerepet töltött be a havonta megjelenő Teszt Magazin. Az 1992-es indulást követően számonként közvetlen állami támogatással működött a magazin, de évekkel később ezt a támogatást (ami a működés fenntartásához önmagában nem volt elegendő) is megvonták. A forráshiány miatt a lap fokozatosan feladni kényszerült eredetileg meglehetősen szigorú hirdetés-politikáját. Kezdetben ugyanis egyáltalán nem vettek fel reklámmegrendeléseket, majd összeférhetetlenségi szabályokat hoztak, azaz egy lapszámon belül nem szerepelhetett ugyanaz a terméktípus egyszerre a vizsgálatokban és a hirdetésekben. Az alapító főszerkesztő egy ideig bízott abban, hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek mellett a nagy érdekvédelmi szövetségek is forrást biztosítanak működésükhöz, de végül csalódniuk kellett38. A Geoholding Rt. 2001 végéig tudta vállalni a Teszt Magazin működéséből fakadó veszteségeket. A cég elnöke, Horváth László jelezte, ha december végéig nem jelentkezik vevő, akkor 2002. január 1-jétől megszűnik a lap. Az elnök elmondta, mivel közfeladatokat ellátó újságról van szó, hónapokig tárgyaltak a Gazdasági Minisztériummal az állami szerepvállalás lehetőségeiről. A megbeszélések azonban kudarccal végződtek, pedig Horváth szerint minden, a fogyasztóvédelemről


felelősen gondolkodó országban jelentős állami segítséget kapnak a helyi kiadványok. A Teszt Magazin végül meg is szűnt 2002 decemberével, meglehetősen nagy űrt hagyva maga után. Hiányzik a magyar piacról egy magazin, amely (hasonlóan például a nagyon jól működő német etalonhoz, a Warentest magazinhoz) nonprofit alapítványi formában üzemel, és legfőbb célkitűzése az olvasó tájékoztatása, közben pedig anyagi függetlensége révén biztosan objektív tud maradni. Az

interneten

böngészve

fellelhetők

fogyasztói

vélemények

a

fogyasztóvédő magazinról. Ebben támogató és kritikus hangok egyaránt felbukkannak. A támogatók sajnálták, hogy megszűnt a lap, amely kategóriájában szinte egyetlenként próbálta segíteni a vásárlókat egy vásárlás előtt a megfelelő információ megszerzésében. A kritikusok szerint viszont egyre kevesebb teszt, ugyanakkor egyre több konkrétumok nélküli "piaci ismertető" jelent meg a lapban, a "teszt" néven közölt dolgok sem mind korrekt mérésen alapultak, sokszor kevés mérési adatból, sok szubjektív magyarázó szövegből álltak. Hazai termékek tesztjei helyett sokszor vettek át külföldön megjelent tesztjellegű írásokat. A termékteszteknél a piaci kínálat kis része szerepelt csak a mérésekben, a legérdekesebb mérések eredményét gyakran más lapok (köztük napilapok) is előbb közölték. A lap témaválasztásában is egyre unalmasabb lett, a tesztek közül is az olcsón, könnyen, érdemi hozzáadott szellemi érték nélküli minősítéseket helyezték előtérbe az alaposabb munkát igénylőkkel szemben. A fenti negatív és elmarasztaló vélemények jól mutatják azt a helyzetet, amelyben a fogyasztóvédelem egy ilyen lapja fokozatosan nehéz anyagi helyzetbe kerülve, végül ellehetetlenülve tulajdonképpen nem tudta betölteni igazi feladatát. Az egykori olvasók és hozzászólók kívánsága szerint egy valódi tesztújság, ami a kívánt szerepet betölthetné olyan, amiben a vendéglői tesztektől a lakás- és személyi szolgáltatási teszteken és áruteszteken át a bankok kínálatának mélyreható elemzéséig mindent megfelelő szakmai színvonalon lehet olvasni39.

38 39

Egy forintért eladó a Teszt Magazin, Népszabadság, 2001. október 10. Szerző: „Munkatársunktól” http://tasztal.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9050678&uq=9


7. MERRE TOVÁBB? A fogyasztóvédelmi tájékoztatás és oktatás helyzetének ismertetése után jó lehetőség kínálkozik a tapasztalatok, következtetések leírására és összefoglalására. Amint az a történeti áttekintés ívéből is kiderül, a mai, modern értelemben vett fogyasztóvédelem csupán néhány évtizedes múltra tekinthet vissza Nyugat-Európa országaiban is. Magyarországon pedig, mert a szocializmus évtizedeiben nem tulajdonítottak kiemelt jelentőséget a fogyasztás teljes kérdéskörének, még fiatalabb törekvésekről beszélhetünk. A történeti fejlődés vizsgálatából az is látható, hogy a fogyasztóvédelem működéséhez

szükséges

alapokat

(megfelelő,

jól

működő

intézményrendszer

kialakítása; a jogi háttér megteremtése és egységesítése; stb.) - Magyarország esetében egyúttal az európai uniós normáknak is megfelelve - sikerült lerakni. A további feladatok ma már inkább a működés gördülékennyé tételét, a felmerülő igényekhez, követelményekhez való alkalmazkodást célozzák. Létezik a megfelelő intézményrendszer, megszülettek a „játékszabályok”; az elkövetkező évek és évtizedek legfontosabb feladata pedig a „játékosok”, vagyis az állampolgárok megismertetése, bevezetése a fogyasztóvédelembe. Meg kell tanulnunk nekünk, fogyasztóknak élni a lehetőségeinkkel, információkat kell szereznünk, hogy ne legyünk kiszolgáltatottak és védtelenek az érdekeinket sértő gyártókkal és eladókkal, szolgáltatókkal szemben. A tét nem kicsi: amerikai gazdaságetikai szakértők egyetértenek abban, hogy az USA polgárai fogyasztóként nagy kockázatnak vannak kitéve: évente 28 ezer ember hal meg és százezer sérül különböző termékek és szolgáltatások használata következtében a cég hibájából; mert a termék esetleg veszélyes, ellenőrizetlen, vagy a fogyasztókat nem (vagy nem megfelelően) tájékoztatják, a szolgáltatást hozzáértés nélkül nyújtják. A tudatos fogyasztói politikában tehát a jogilag szabályozott elemek mellett megjelenik a fogyasztók tájékoztatása, a fogyasztói tanácsadás, a fogyasztó nevelése a szülők, az iskola és a civil fogyasztóvédelmi szervezetek részvételével40. 40

Hajdú Péter: Gazdaságetika, 59.o.


A fogyasztóvédelem jövőbeni fejlődését tehát nagyban meghatározza a fogyasztói tájékoztatás és oktatás kérdése, benne a folyamatosan változó világ és változó feltételek jelentette újabb kihívásokkal. Dolgozatomban megkíséreltem összegyűjteni mindazokat a fórumokat és lehetőségeket,

ahonnan

napjaink

magyar

fogyasztója

információt

szerezhet,

tapasztalatokra tehet szert és elmélyítheti gyakorlati tudását. Az áttekintéssel fény derült arra is, hogy melyek azok a pontok, ahol a jelenleginél hatékonyabb munka szükséges, ahol a hiányosságok esetleg akadályozzák a fogyasztókat a megfontolt és tudatos érdekvédelemben. Az információszerzés és (iskolán kívüli) oktatás egyik fontos fóruma a sajtó és a média. Habár a fogyasztóvédelem szervei – kiemelve a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget – nagy hangsúlyt fektetnek az országos és megyei napilapokban, rádió -és televízióműsorokban, szakkiállításokon való megjelenésre, összességében ezen a területen még intenzívebb részvételre, nagyobb hírverésre van szükség. Még akkor is igaz ez, ha elismerjük, hogy az elmúlt években erőteljes szemléletváltozás tapasztalható a magyar sajtóban. A média egyre nagyobb érdeklődést mutat a fogyasztóvédelmi problémák iránt, a fogyasztói problémák – különösen ha azok a fogyasztók széles körét érintik –“ a hír “ rangjára emelkedtek, és a sajtó munkatársai is nagyobb hozzáértéssel kezelik az ilyen jellegű problémákat41. A másik nagy terület, ahol a fogyasztóvédelem állami és civil szervezetei komoly erőfeszítéseket tesznek, a fogyasztóknak szóló különböző kiadványok készítése. Amint azt dolgozatomban részletesen leírtam, számos ilyen kiadvány és sorozat látott napvilágot. Kiemelkedő erényük a gyakorlatiasságuk, egy-egy témával kapcsolatban a lehető legpraktikusabb és legfontosabb naprakész tudnivalókat foglalják össze. A színvonalas füzetek és könyvecskék hatását viszont sajnos gyengíti, hogy sok fogyasztóhoz nem juthattak el, a fogyasztók egy része esetleg tudomást sem szerzett a létükről. Valamivel jobb a helyzet a banki-pénzügyi, befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatban; itt egyes tájékoztatók (pl. a PSZÁF kiadványai) a döntések helyszínén, a bankokban és a szolgáltatóknál többször fellelhetők. Ezzel szemben más, az emberek 41

Közhasznúsági jelentés az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 2000. évi tevékenységéről, gazdálkodásáról, www.ofe.hu


által gyakran fogyasztott termékeknél vagy igénybe vett szolgáltatásoknál (amelyek pedig az EU szabályozásaiban is kiemelt helyen vannak: élelmiszerek, kozmetikumok, ruházati cikkek, stb.) nem sikerül ilyen hatékonyan informálni a fogyasztókat. Legtöbben nem is tudják, hogy ruházati cikket nem is lehetne forgalmazni megfelelő magyar nyelvű kezelési útmutató, bevarrt címke, stb. nélkül; vagy nem tudják, hol lehetne utánanézni a titokzatos E-számok jelentésének. Tény, hogy az ilyen üzletek nagy száma miatt nem lehet mindenhova elegendő tájékoztatót juttatni, de a forgalmasabb helyeken ez kívánatos lenne, ha másképp nem, akkor helyben forgatható, lefűzött példányok rendszeresítésével. Ezen a területen tehát bőven akad tennivaló. Megfontolandó az is, hogy az ingyenességgel a füzetek könnyen juthatnak a prospektusokkal és szóróanyagokkal együtt a szemeteskosárba, mondván hogy „mostanában úgysem kell”. Ha akár csak egy jelképes árat kell is fizetni a könnyen megszerezhető,

mindenütt

jelen

lévő

füzetekért,

az

tovább

növelheti

a

megbecsültségüket. Mindenképpen hiányzik a magyar piacról egy erős és független, megbízható információkat szolgáltató teszt-magazin. Ezt a szerepet a szaklapok, magazinok gyakran átveszik (pl. számítástechnikai szaklapok), de mellettük, sok témát egyaránt áttekintve, a széles közönség számára is érthető nyelvezettel, elérhető áron kínálva komoly igény van egy ilyen kiadvány számára. Nagyon jó a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Fogyasztóvédelem című havi lapja, de sokan nem is ismerik, és inkább hivatalos lapnak gondolják, mintsem a széles közönséghez szólónak. A tájékoztatásról szóló összefoglalásom végére még egy témakör kívánkozik, ahol megítélésem szerint az átlagosnál sokkal jobb a fogyasztóvédelem helyzete, ez az internetes megjelenés. Amint azt vázoltam, több „hivatalos” honlap (fvf.hu; magyarország.hu) is könnyen megtalálható a témában, ezeken könnyen lehet tájékozódni és sok hasznos információ található rajtuk. A kérdés másik oldala, ami az internetes tájékoztatás igazi előnyét jelenti, a fogyasztói ihletésű vagy kezdeményezésű oldalak megléte. Akár a fogyasztovedelem.lap.hu-n, akár a teszt.lap.hu-n nagyon sok praktikus információ elérhető, és ezeken az oldalakon nagyon jól működik a fogyasztóvédelem ma még hiányos vetülete, amikor a fogyasztók segítik és informálják sorstársaikat, azaz a klasszikusan saját kezdeményezésű tájékozódás, ami már hatékony


önvédelmi szereppel bír. Utánaolvashatunk például, hogy melyik étterembe „nem szabad” mennünk, melyik utazási iroda ajánlata hozhat kellemetlen meglepetéseket, stb. A fogyasztók oktatásával kapcsolatban sajnos nagyobb hiányosságokról és elmaradásról kell említést tenni. A fogyasztóvédelmi oktatást, bár a cél egyértelműen szerepel a fogyasztóvédelmi törvényben, máig sem sikerült integrálni az alap-és középfokú oktatásba, pedig ez lenne többek között a jövő, a tudatos fogyasztók közösségének záloga. A témával a fiatalok – jó esetben – mindössze egy-egy osztályfőnöki óra keretében találkozhatnak. Gyakran előfordul, hogy erre az alkalomra a Főfelügyelőség vagy a megyei felügyelőségek szakembereit kérik fel; problémát jelent viszont, hogy a felügyelőségeken erre a feladatra a sok előírt teendő és ellenőrzés miatt esetenként nehezen tudnak szakembert biztosítani, mert ez a feladatcsoport az éves munkatervekben rendszerint nem szerepel. Szerencsére sokkal jobb a helyzet a felsőoktatásban, ahol több intézményben oktatnak ilyen féléves tárgyat, viszont még ma is sokan kaphatnak úgy diplomát, hogy semmilyen formában nem találkoztak a fogyasztóvédelem elméleti kérdéseivel42.

42

Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Győr, Csötönyi Ágnes közlése alapján


8. Összefoglalás ZÁRÓDOLGOZATOM

TÉMÁJÁUL A FOGYASZTÓVÉDELEM TÉMAKÖRÉN BELÜL A

FOGYASZTÓK OKTATÁSÁT ÉS TÁJÉKOZTATÁSÁT VÁLASZTOTTAM.

ELŐZETES

SZAKIRODALMI

TÁJÉKOZÓDÁSAIM SORÁN AZ A KÉP ALAKULT KI BENNEM, HOGY EZZEL A TÉMÁVAL, KÜLÖNÖSEN ENNEK A GYAKORLATI, MINDENNAPI VONATKOZÁSAIVAL KEVÉS TANULMÁNY FOGLALKOZIK, ÉS SZÁMOS, A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL FOGLALKOZÓ SZAKDOLGOZAT SEM FOGLALKOZOTT A KÉRDÉSSEL BEHATÓAN.

VIZSGÁLÓDÁSOM

SORÁN ELŐSZÖR ÁTTEKINTETTEM A FOGYASZTÓVÉDELEM

ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEIT; A FŐBB FOGALMAK, TÖRTÉNETI HÁTTÉR, INTÉZMÉNYRENDSZER KIALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE LEÍRÁSAKOR SZÁNDÉKOM SZERINT NEMCSAK A HAZAI, HANEM AZZAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN

–

TEKINTETTEL HAZÁNK IDŐKÖZBEN MEGTÖRTÉNT EURÓPAI UNIÓS

CSATLAKOZÁSÁRA – AZ EU ÁLLAMAIBAN ÉRVÉNYES SZABÁLYOZÁS ÉS HELYZETKÉP LEÍRÁSÁRA IS TÖREKEDTEM.

ENNEK

MEGFELELEŐEN A HAZAI JOGALKOTÁS UTOLSÓ MÁSFÉL ÉVTIZEDÉT

MEGHATÁROZÓ JOGHARMONIZÁCIÓ FONTOSABB LÉPÉSEIRE IS KITÉRTEM.

A FOGYASZTÓI OKTATÁS ÉS TÁJÉKOZTATÁS HELYZETKÉPÉNEK FELVÁZOLÁSAKOR ÚGY JÁRTAM EL, MINTHA MAGAM IS EGY

„ÁTLAGOS

FOGYASZTÓ” LENNÉK.

IGYEKEZTEM

ÖSSZEGYŰJTENI MINDAZOKAT A LEHETŐSÉGEKET, INFORMÁCIÓFORRÁSOKAT, AMELYEK SEGÍTSÉGÉVEL SZEREZHET.

MA

SORRA

EGY

MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR

TÁJÉKOZÓDHAT

ÉS

INFORMÁCIÓKAT

VETTEM A BESZEREZHETŐ KIADVÁNYOKAT, INTERNETES FORRÁSOKAT; ÉS

MEGVIZSGÁLTAM, HOGY A FOGYASZTÓVÉDELMI TÖRVÉNYBEN IS MEGJELENŐ OKTATÁSI FELADATOKAT ÉS CÉLOKAT MENNYIBEN SIKERÜLT MEGVALÓSÍTANI.

HA TAPASZTALATAIMAT RÖVIDEN SZERETNÉM ÖSSZEGEZNI, AKKOR AZT ÍRHATOM, HOGY A TÁJÉKOZTATÁS-TÁJÉKOZÓDÁS LEHETŐSÉGEI SZERTEÁGAZÓK ÉS SOKSZÍNŰEK, DE CSAK

„KELLŐ

ELSZÁNTSÁGGAL”

(ÉS

LEHETŐSÉGEKKEL:

PL.

INTERNET) LEHET

ELEGENDŐ

INFORMÁCIÓT ÖSSZEGYŰJTENI, ÍGY GYAKRAN NEM JUT EL A FOGYASZTÓKHOZ ANNYI ISMERET, AMENNYI A HATÉKONY ÉRDEKVÉDELEMHEZ SZÜKSÉGES.

AZ

OKTATÁS TEKINTETÉBEN SAJNOS KOMOLYABB AZ ELMARADÁS, AZ ALAP-ÉS

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN ALIG NÉHÁNY INTÉZMÉNY VAN, AHOL A DIÁKOK

„ÚTRAVALÓT”

KAPHATNAK; CSAK A FELSŐOKTATÁSBAN BESZÉLHETÜNK KITERJEDTEBB FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁSRÓL, DE DIPLOMÁT IS SOKAN KAPHATNAK ANÉLKÜL, HOGY TUDATÁBAN LENNÉNEK

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. FOGYASZTÓI JOGAIKNAK ÉS LEHETŐSÉGEIKNEK.

AZ

ELKÖVETKEZŐ ÉVEK FELADATA, HOGY

KÖZÖS ERŐVEL JAVÍTSUNK EZEN A HELYZETEN.

Köszönetnyilvánítás KÖSZÖNETEM KATALINNAK,

SZERETNÉM

KIFEJEZNI

KONZULENSEMNEK,

GUBICZA

HOGY RENDSZERES KONZULTÁCIÓINK RÉVÉN HOZZÁJÁRULT SZAKDOLGOZATOM

ELKÉSZÍTÉSÉHEZ.

KÖSZÖNÖM A SEGÍTSÉGET CSÖTÖNYI ÁGNESNEK, A GYŐRI FOGYASZTÓVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

MUNKATÁRSÁNAK, AKI KÜLSŐ KONZULENSKÉNT TÖBB ALKALOMMAL IS IDŐT

SZAKÍTOTT A VELEM VALÓ TALÁLKOZÁSRA; NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓKKAL ÉS TANÁCSOKKAL SEGÍTETT DOLGOZATOM MEGÍRÁSÁBAN.


BIBLIOGRÁFIA Könyvek, szakkönyvek wDr.

Bodnár József – Mitev Hrisztó – Szücs András (szerk.): Fogyasztóvédelem I.-

III. , Kereskedelmi Sajtóügynökség Kft., Budapest, 2001 wBOLDIZS JÓZSEF: FOGYASZTÓVÉDELMI KÉZIKÖNYV

Budapest, 1998. Aula Kiadó wBOROS LAJOS: FOGYASZTÓVÉDELMI PÉLDATÁR, SZOLNOKI FŐISKOLA (JEGYZET), 2000 wAz

Európai Közösségek fogyasztóvédelmi politikája, valamint az azzal

összeegyeztethető magyar szabályozás és intézményrendszer Magyarország, Külügyminisztérium, 2000 wEZER KÉRDÉS-EZER VÁLASZ AZ EU-RÓL, NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, 2003 wDr

Fazekas Judit.- Köncse Tamásné: Fogyasztóvédelmi Kódex

BUDAPEST, 1998. KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KIADÓ wFiczere

Lajos - Forgács Imre: Magyar Közigazgatási Jog, különös rész Európai

Uniós kitekintéssel (fogyasztóvédelem: Fazekas Judit - Gyarmati András) 1998. Osiris Kiadó wGYAKORLATI

TUDNIVALÓK

AZ

EURÓPAI

UNIÓRÓL:

KÉZIKÖNYV

KIS-ÉS

KÖZÉPVÁLLALKOZÓKNAK

MAGYARORSZÁG, GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM, 2002 wHajdú

Péter: Gazdaságetika , KIT Képzőművészeti Kiadó, 1999

wHEIDNEGER

FRANZ - J HUBALEK ANDREA: BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁBA ÉS

NYELVEZETÉBE

Budapest, 2000. HVG-ORAC Kft. wHOFMEISTER – TÓTH ÁGNES – TÖRŐCSIK MÁRIA; FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

Budapest, Nemzeti –Tankönyvkiadó Rt. 1996 wGYARMATI ANDRÁS: FOGYASZTÓVÉDELEM, SZOLNOKI FŐISKOLA (JEGYZET), 2002 wDr.

Kaszainé dr. Mezey Katalin: Fogyasztói jogok

BUDAPEST, 1998. HVG-ORAC KFT. wKátai

Anikó: Fogyasztóvédelem az Európai Unióban, Külügyminisztérium, é.n.

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. wKÁTAI ANIKÓ: FOGYASZTÓVÉDELEM AZ EURÓPAI UNIÓBAN KÜLÜGYMINISZTÉRIUM, 2003 wLeonard

Dick: Európai Unió: történet, szervezet, működés

GEOMÉDIA, 2002 wMagyarország

a '90-es években: A magyar kormány válasza az Európai Unió

kérdőívére RÖVIDÍTETT VÁLTOZAT, INTEGRÁCIÓS STRATÉGIAI MUNKACSOPORT, 1997 wSimon

Ákos – Vass Péter (szerk.): Zsebvilág 2004 - A Föld országai, HVG Kiadói

Rt., Budapest, 2004 wTörzsök

Éva: Üzleti környezet az Európai Unióban

ÁTDOLGOZOTT KIADÁS, MAGYAR KERESEK. ÉS IPARKAMARA, 2002 wTörzsök

Éva: Üzleti etika, SALDO, 2002

wWEIDENFELD – WESSELS: EURÓPA A-TÓL Z-IG

(Czuczai Jenő - Ficzere Lajos); Az Európai Integráció kézikönyve, EK -ek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2000 DIPLOMAMUNKÁK

wFRIED

TÜNDE: A

TÁRSADALMI SZERVEZETEK SZEREPE A FOGYASZTÓVÉDELEMBEN,

BGF-

KKFK, 1999 wMészáros

Gabriella: Az EU és Magyarország fogyasztóvédelme, BGF-KKFK, 2003

wSÜMEGI VIKTOR: AZ EURÓPAI UNIÓ FOGYASZTÓVÉDELMI POLITIKÁJA, BGF-KKFK, 2002

Folyóiratok

wAgg

Géza,

dr.:

Általános

helyzetkép

a

fogyasztóvédelmi

oktatásról,

Fogyasztóvédelem, 2001. augusztus wBOLDIZS

JÓZSEF: AZ EURÓPAI UNIÓ

FOGYASZTÓVÉDELEM, 2003 JANUÁR

FOGYASZTÓVÉDELMI STRATÉGIÁJA

2002-2006,

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. wGeri

István, dr.: TRAPEX: jelentősége a csatlakozásra való felkészülésben,

Fogyasztóvédelem, 2002. február wP.

KOVÁCS

ISTVÁN,

DR.

:

FOGYASZTÓVÉDELEM

INTÉZMÉNYRENDSZERE,

FOGYASZTÓVÉDELEM, 2001 ÁPRILIS wRitter

Tamásné,

dr.:

A

civil

és

az

önkormányzati

fogyasztóvédelem

együttműködése, Fogyasztóvédelem, 2003 február wZENTAI

ÉVA: KORMÁNYZATI

PORTÁLON AZ ÁLLAMI HATÓSÁGI FOGYASZTÓVÉDELEM,

FOGYASZTÓVÉDELEM, 2002. MÁJUS wVarga

Zsuzsa: Fogyasztóvédelmi vetélkedő, Népszabadság, 2002. június 12.

wB. J. G: TANULJ VÁSÁROLNI! NÉPSZABADSÁG, 2004. MÁRCIUS 23. wEgy

forintért eladó a Teszt Magazin, Népszabadság, 2001. október 10. Szerző:

„Munkatársunktól”

INTERNET

wHTTP://WWW.FVF.HU

(BEMUTATKOZIK

AZ

FVF:

1945-TŐL

NAPJAINKIG,

CIVIL

FOGYASZTÓVÉDELEM, CIVIL FOGYASZTÓVÉDELMI SZERVEZETEK), 2004. ÁPRILIS 10, 16.40 whttp://www.trapex.net,

2004. március 22, 16.25

wHTTP://WWW.KUM.HU, 2004. MÁRCIUS 22, 16.55 whttp://www.magyarorszag.hu,

2004. március 22, 19.40

wHTTP://WWW.GKM.HU, 2004. ÁPRILIS 25, 17.00 whttp://www.ofe.hu,

2004. április 30, 19.00

wHTTP://FOGYASZTOVEDELEM.LAP.HU, 2004. ÁPRILIS 20, 19.50 whttp://teszt.lap.hu,

2004. április 20, 20.00

wHTTP://WWW.PSZAF.HU, 2004. ÁPRILIS 25, 18.00 whttp://tasztal.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9050678&uq=9,

2004. április 25, 18.00

A FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS OKTATÁSA A FOGYASZTÓVÉDELEMBEN

Recommend Documents