A fogyasztási szokások változásának mentális okai és ezeknek környezeti hatásai
Vass Viktória
2008 1
Az esszében célom, hogy bemutassam a XX. században lezajló óriási változásokat a fogyasztási szokásokban és hogy mik voltak a kiváltó okai ( a társadalom és az egyének kapcsolata, hatásai oda-vissza, politikai hatások, média -, értékrendszer változásának hatása ) és mik lehetnek a következményei ezeknek. Bevezetésként az értékrendszerek változásának hatásával foglalkoznék, ami az emberi magatartást leginkább meghatározhatja. Vannak általánosan fennálló értékek, amik a mai napig nem változtak és mindenki által elfogadottak (mint pl. boldogság, szabadság, élet tisztelete ), de vannak újabban megjelent „értékek”1, mint például a jólét, ami sokak számára a boldogsággal szinonim fogalommá alakult. Ebbıl az következhet- tekintve, hogy az emberiség általános céljaként szerepel az, hogy boldoggá váljunk- ,hogy a jólétnek is egyre nagyobb lesz a jelentısége ( a jólét nem egyenlı a jól-léttel, mivel az utóbbi tartalmazza a pozitív lelki állapotot is, amit viszont a társadalom, gazdaság nem tud biztosítani , Hajdu G.) . Inkább az a változó, hogy mit is értünk érték alatt és miért változott meg errıl a fogalomról az általános kép. „Az „érték” ugyanis az, ami a közösség egyetértésével találkozik” Luca Federico Garavaglia Ez alapján- mivel azt senki sem vitatja , hogy a közéletben a jólét értéket is jelent- aki ezt nem fogadja el, az eltér a társadalmi normáktól, aminek mindig következményei vannak. Esetleg nem tud „eredményesen” részt venni a gazdasági versenyben (Inge Ropke) vagy nem tartják „értékes” embernek2 . Ebbıl az is következhetne, hogy ezt csak a nonkomfortista emberek vállalnák fel, de a mai társadalomban az sem egyértelmő, kit tarthatunk annak. A javak lehetnek /lehetnének annak a jelzıi is, ami különbözik bennünk, vagyis birtoklásuk lehet egyfajta önkifejezés is 3. Manapság egyre fontosabb lett az individualizáció ennek minden (esetenként képzelt) eszközével, aminek a fogyasztási szokások változása egy velejárója4 . „meg kell adnunk az embereknek jólétük szentesítését és élvezetének igazolását, meg kell gyıznünk arról, ha életükbıl örömet csinálnak, az 1
A tárgyak értéke: ( Adam Smith elmélete alapján) egyrészt kifejezi a hasznosságát, vásárlóerejét (csereérték). Ez a kettı ritkán ugyanannyi (pl. gyémánt és víz értéke ) 2 azok számítanak sikeresnek, akik minél több anyagi javat tud felhalmozni, anyagiasabbá válhatnak e miatt, ami fokozott szorongáshoz vezethet, kevésbé lehetnek így elégedettek 3 számomra ugyan kétséges, hogy a mai tömegtermékek , hogyan fejezhetnék ki egy egyedi ember személyiségét 4 ez lehet, hogy annak is a következménye hogy az emberek hajlamosak a külsıségek alapján megítélni másokat, ezért tekintik egyre fontosabbnak, hogy minél jobban fejezzék ki státuszukat
2
igenis erkölcsös” Dr. Dichter Tehát a tárgyak lehetnek személyiség kifejezık, státuszszimbólumok, adhatnak egy látszatszabadságot, örömöt ( akár valódit, akár képzeltet). A fenti idézet alapján az embereknek azt kell megengedni, hogy gyermekek maradjanak,
igazolást adni tetteikre,
amiért nem kell felelısséget vállalni, a legfontosabb, hogy mindenki jólétére törekedjünk elvileg a társadalom biztosítja ezt számunkra, hiszen „jóléti államban élünk”-. Ezzel feloldottunk minden feszültséget, lelkiismereti megfontolást, tehát elérhetı a boldogság (már ha létezhet ilyen állapot tartósan – Popper Péter). Inkább az maradt kérdés, vajon miért fordultak az emberek a tárgyak felé, a vallási és ideológiai jelképek helyett . Valamiért materiálisabb lett a társadalom és ez visszahat minden emberre , de persze ez fordítva is igaz lehet, az emberek lettek materiálisabbak ( aminek lehet történelmi oka is, változtak ezek alapján a társadalom ideáljai) és a társadalom ezt a képet vette fel. E mellett a gazdasági verseny egyre több idıt vesz el tılünk-a fogyasztás csökkentése éppen a jól-lét (ami lelki jólétet is jelent, elégedettséget az élettel, Gary Gardner) elérésének lehetıségét jelentheti, ahelyett, hogy azon az idın is csupán gazdasági hasznot teremtenénk, illetve anyagi javakhoz jutnánk-- kevesebbet hagy kapcsolataink ápolására ( aminek lehetett egyik következménye, hogy nem folytatódtak a hagyományok, mint például a vallási hagyományok, emellett viszont sokszor a kapcsolataink ápolása is fogyasztáshoz kötıdik, például, ha kávéházba, vagy szórakozóhelyre megyünk) és „ezért épül bele a tárgyakba mindaz, ami nem épülhetett bele az emberi kapcsolatrendszerbe” (Baudrillard, Jean).
Vágyak, szükségek szerepe A vágyak és a szükségletek között
a fı különbség, hogy míg a szükségleteket
betöltjük, addig a vágyainkat elérjük. Az utóbbinak inkább a lelki aspektusa a fontosabb, míg az elıbbinek a fizikai. Amikor szert teszünk valamilyen tárgyra, akkor egyben egy érzésre is szert teszünk, amit azzal együtt kapunk. A média tulajdonképpen ezt használja ki, vagyis termékeket, szolgáltatásokat érzelmekkel társítják és így kialakíthatnak ki egyfajta vágyat azok megszerzésére. Manapság egyre több olyan tárgyra vágyunk, amire nincs is igazán szükségünk, de nagyon sokszor részben külsı hatásra mégis igyekszünk elérni ıket (pl. divat hatására gyakrabban cseréljük a termékeket ), amivel együtt persze nı az elégedetlenség, mivel újabb és újabb vágy alakulhat ki, aminek elérése után rövid ideig boldognak is érezhetjük magunkat (fıleg ha nem törıdünk ennek az anyagi, természeti velejáróival).Az alapszükségletek köre jelentısen kibıvült, amihez persze a lelki szükségletek általában nem tartoznak hozzá. 3
Javak szerepe -lehet örömforrás -emberi célok között szerepelnek -ismeretket szerezhetünk általuk -egyéni szabadságot, függetlenséget fejezhetnek ki -társadalmi szerep, csoportok megkülönböztetése, ennek megszilárdítása (Levi, Giovanni)
-e mellett fontos az egyének számára az önigazolás , habár általában elítélik a materializmust, mégis keresnek a túlzott fogyasztásuknak igazolást -„ rítusok függelékei (Inge Ropke)
A
fogyasztói döntéseket-hogy melyik terméket válassza,befolyásolják a fiziológiai
impulzusok is- fıleg amelyek az alapvetı szükségletekhez kapcsolódnak és amelyek kellemes emlékeket hagynak (ezek még tudat alatt is hathatnak)-amit még a reklámok tovább erısítenek . Megismerés, társadalmi hely szerepe Már az elızıekben kifejtettem, milyen fontos lett az individualizáció napjainkbanegyrészt az egyéneknek fontos lett az önkifejezés, a szabadság ( általában a közösségtıl való)és, hogy ez javakban , hogyan fejezıdhet ki. E mellett ez a fajta önkifejezés „segíthet” abban, hogy másokat megismerjünk ( feltéve, ha nem ez az egyetlen forrása, e mellett nem valószínő, hogy ez által valódi ismeretekre jutnánk másokkal kapcsolatban). A javak segíthetnek abban is, hogy a világról ismeretket szerezzünk (ismeretterjesztı irodalomhoz, médiához juthatunk ez által) ezek mellett státuszszimbólumok is lehetnek, kijelölhetik a társadalmi helyet. A fogyasztás és a társadalom kapcsolata Arra
a kérdésre is kitérnék, hogy vajon egyes társadalmi rendszerben, hogyan
terjednek el az új fogyasztási szokások , az egyes társadalmi osztályok milyen hatással lehetnek egymásra. Az utóbbival kapcsolatban létezik egy elmélet, miszerint ezek a szokások inkább a „felsıbb” társadalmi rétegektıl indulnak ki és a jövedelem alakulásától függnek. Ezzel kapcsolatban inkább az a jellemzı (Levi, Giovanni), hogy egymásra hatással inkább a 4
hasonló státuszúak vannak ( inkább köztük hat a szolidaritás és a rivalizálás is leginkább és a változások is leginkább mikro szinten mennek végbe és úgy hatnak egymásra és terjednek el). Viszont ez nem zárja ki azt a lehetıséget, hogy a média különbözı vágyakat kelthet, ami független a társadalmi különbségektıl- legfeljebb az egyéni korlátozás marad meg ( vagyis a jövedelmi különbség, amin a vágyak felkeltése még változtathat is, viszont egy-egy tárgynak is más és más lehet a funkciója, jelentısége egyes társadalmi rétegeknél)-. 5 Igazából a gazdasági-társadalmi- pszichológiai hatásokat egymástól nem lehet elékülöníteni, mivel
ezek egymást erısítik, vagyis egymásra is hatnak. Keynes elmélete alapján a
foglalkoztatási szint és a kereslet alakulása között összefüggés van, de mivel a társadalom nem képes a teljes foglalkoztatásra, ezért a beruházási szintek is el fognak maradni. Viszont ekkor
nıni fognak a jövedelmi értékek-vagyis a fogyasztási hajlandóság is-, minek
következtében nı a beruházások száma-ami viszont a kereslet szerint fog alakulni6- ( Dr. Kurtánné, Dr. Vadászlaki Ilona). Fogyasztás és a természet kapcsolata Fenntartható fogyasztás „Az alapvetı szükségletek kielégítésére és az életminıség javítására irányuló szolgáltatások és termékek használata, miközben a természeti erıforrások és mérgezı anyagok használata, ezzel együtt a hulladék és mérgezıanyag kibocsátása minimálisra csökken azzal a céllal, hogy a jövı generációinak szükségleteit ne veszélyeztesse” ( UN CSD IWPCCPP, elfogadva 1995-ben., Fenntartható fogyasztási lehetıségekhttp://www.rec.hu/scope/SCOPEhu.pd f) 5
A jövedelmi szint változása hatással lehet a fogyasztás alakulására és fordítva is, vagyis a javak igénye is növelheti a jövedelmeket, mivel a vágyak elérése érdekében az emberek a legtöbb esetben növelni fogják –egy bizonyos korlátig -a munkaidejüket, viszont sok esetben ezzel csak a gazdaság növekedését segítik elı és nem a jövedelmük növelését. A gazdasági növekedés viszont mindenképpen a nagyobb mértékő természeti átalakítást fogja erısíteni. 6
A jövedelmet két módon lehet felhasználni, megtakarításra-ami csökkenti a beruházási kedvet, mivel csökkenti a keresletet-, vagy fogyasztásra. Viszont a jövedelmeket a beruházási javaktól ( Dr. Kurtánné, Dr. Vadászlaki Ilona) függenek. Ebben az elméletben viszont nincs benne a hitel lehetısége, ami viszont mindenképpen fogyasztás ösztönzı lehet-viszont aki ma hitelt vesz fel, az más megtakarítási javait használja, aminek az ára a kamat és mivel vissza is kell fizetni, a kamattal együtt, ezért az a jövıbeli fogyasztást csökkentheti.
5
Ez a definíció tulajdonképpen a fenntartható fejlıdéssel párhuzamosítja a fenntartható fogyasztást, vagyis a fejlıdés „kellékének” tartja azt. E mellett ezt a két fogalmat mégsem szabad összekeverni, tekintve, hogy az utóbbi már a környezetszennyezés mérséklésére is javaslatot tesz, nevezetesen a definícióban kiemelték a hulladék, illetve mérgezı anyagok kibocsátásának csökkentését.7 A „fenntartható fogyasztással” kapcsolatban kétféle megoldást javasolnak: hulladék kibocsátásának csökkentése, fogyasztási célok, módok megváltoztatása, tudatosítása (http://www.rec.hu/scope/SCOPEhu.pdf )
A túlzott fogyasztás környezeti hatásai A lakossági fogyasztás növekedése A mellett, hogy a Földön élık száma folyamatosan nı, az igények is egyre nagyobbak lesznek, tágabb lett a körük és persze nem kiegyenlítetten jelentkeznek. Habár az alapszükségletek a világ minden részén ugyanazok, mégis ezeknek és az ezektıl eltérı, de kielégíthetı,
szükségletek köre a
„fejlıdı” és a „fejlett” részeken nem hasonló eloszlású ( a fogyasztás mértékét igazából a fejlett országoknál kéne csökkenteni, e mellett viszont a luxuscikkek egy nagy része a „fejlıdı” országok földjeirıl származik, ahol sokszor viszont nem tudják az alapvetı élelmiszereket sem elıállítani ( Pataki György- TakácsSánta András ). A „szegények” és a „gazdagok” között nıtt a különbség, de az egy fıre jutó fogyasztás is ( a korábban említett jövedelmi különbségek és beruházási különbségek miatt).
7
E mellett sem igazán szerencsés a megfogalmazás, mivel olyan fogalmakat használ, amik
nincsenek egyértelmően meghatározva, mint például az alapvetı szükségletek, vagy életminıség javítása.
6
A természetátalakító tevékenység mértéke függ a népesség nagyságától , az egy fıre jutó termelés/fogyasztás mértékétıl és az egységnyi gazdasági termelés környezeti hatásától. Ha ennek a természetátalakító tevékenységet akarjuk csökkenteni vagy a termelési módon , vagy a fogyasztás mértékén lehetne/kéne változtatni (Pataki György- Takács-Sánta András ). Az utóbbi esetben sokkal nagyobb az egyéni felelısség szerepe, csak életmód változtatással lehet elérni. Összefoglalásként : elviekben el lehetne érni , hogy a fogyasztás mértéke egy adott szinten stabilizálódjon, de ez csak részben gazdasági társadalmi, politikai, mentális feltételő, mivel ezek egymásra hatnak, ezért a cél eléréséhez mindegyik hatáson változtatni kellene. E mellett lehetséges, hogy egy adott kor értékrendszerétami nagy mértékben meghatározza az emberek viselkedését- nem lehet egyáltalán megváltoztatni.
7
Irodalomjegyzék: Baudrillard, Jean: A tárgyak rendszere
Gondolat Kiadó 1987, Budapest
Giovanni Levi : Magatartások, erıforrások, folyamatok a fogyasztás „forradalma" elıtt Korall : társadalomtörténeti folyóirat, ISSN 1586-2410 2002. 10. sz. 96-113. old Hajdu Gábor: Amit ma megvehetsz, ne halaszd holnapra A fogyasztás növekedésének mozgatórugói Egyenlítı 2006/3 Dr. Kurtánné, Dr. Vadászlaki Ilona : „Ha én gazdag lennék…”, A gazdagodás története és közgazdaságtani megközelítései ELTE Eötvös Kiadó 2003, Budapest Luca Federico Garavaglia : Fantáziaország: Az eszmék érzéki varázsa
Gabo Kiadó, 2005,
Budapest Pataki György- Takács-Sánta András :Természet és gazdaság , Ökológiai közgazdaságtan Boolygónk boldogtalan elfogyasztása
Pataki György- Takács-Sánta András :Természet és gazdaság , Ökológiai közgazdaságtan szöveggyőjtemény Typotex Kiadó 2004, Budapest http://www.unep.org/ http://www.rec.hu/scope/SCOPEhu.pdf
Világ helyzete 2004, A fogyasztói társadalom, Föld Napja Alapítvány , Budapest A jó élet átértékelése, Gary Gardner, úton a kevésbé fogyasztó gazdaság felé
8
