A FIESTA Kulturális és Szabadidő Sportegyesület
módosított ALAPSZABÁLYA
1.
I. pont Általános rendelkezések Az Egyesület neve:
FIESTA Kulturális és Szabadidő Sportegyesület
Az egyesület nevének rövidítése:
FIESTA Egyesület
Az alapítás éve:
2002.
Székhelye:
2364 Ócsa, Kossuth Lajos utca 51.
Működése kiterjed Magyarország egész területére. Az egyesület jogi személy. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület közhasznúsági besorolása: Közhasznú cél szerinti tevékenységei a 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) bekezdésének 1., 4., 14. pontja szerinti tevékenységek.
II. pont Az egyesület célja és feladatai Az egyesület olyan kulturális, szabadidő, sport, nonprofit és közhasznú társadalmi szervezet, amely a táncsport népszerűsítése – az egészségmegőrzés, nevelés és oktatás, képesség fejlesztés – érdekében Magyarországon tevékenykedik. Feladatának tekinti: Az egészségmegőrzés keretén belül gyermekek, fiatalok, felnőttek, idősek egészséges életmódra nevelése, egészségének megőrzése, korhatár nélküli programok szervezése, a színvonalas szórakoztatás feltételeinek biztosítása. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés keretén belül: táncoktatás gyermekek, fiatalok, felnőttek, idősek részére, a társasági viselkedés, az etikett, protokoll oktatása, zene és műsorszolgáltatás, az általános mozgásművészeti alapképzés megszervezése, edzőtáborok szervezése. Tánc sportversenyek és rendezvények szervezése, rendezése, lebonyolítása, hazai tehetséges fiatal sportolók felkutatása, támogatása, utánpótlás neveléséről való gondoskodás, tánc sportversenyekkel kapcsolatos kulturális tevékenység, más társadalmi szervezetekkel és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás, együttműködés.
2.
Az egyesület vállalkozási tevékenységet folytathat, vagy vállalkozásban részt vehet alapvető közhasznú céljai és feladatai minél hatékonyabb és magasabb színvonalú ellátása érdekében, vagyis vállalkozási tevékenység eredményét visszaforgatja alapcéljaira a nonprofit működés alapelvei szerint. Tagjain kívül szolgáltatásaiból, tevékenysége eredményeiből mások is részesülnek a szolgáltatások fajtái szerint az elnökség által esetenként meghatározott módon.
III. pont Az egyesület tagsága Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan bel- és külföldi természetes és jogi személy, aki/amely írásban nyilatkozik a belépés szándékáról, az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezően elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a bel- és külföldi természetes és jogi személy, aki/amely a rendes tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalja, de valamilyen módon rendszeresen támogatja, segíti az Egyesület tevékenységét. A rendes tagok jogosultak a közgyűlésen szavazati joggal részt venni, az Egyesület szervezetében tisztségeket vállalni, az Egyesület szolgáltatásait, eszközeit meghatározott feltételek mellett igénybe venni. A pártoló tagok jogosultak az Egyesület által számukra biztosított szolgáltatásokat és kedvezményeket igénybe venni, a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni. A tagok kötelesek az Egyesület eszközeit megóvni, a szervezet érdekeit szolgálni, tekintélyét, megbecsülését gyarapítani. A rendes tagok kötelesek a megállapított tagdíjat rendszeresen megfizetni. A tagsági viszony megszűnik kilépéssel, kizárással és törléssel, vagy a tag halálával. A tag be- és kilépéséről, kizárásáról, törléséről szóló rendelkezéseket az Elnökség által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SzMSz) tartalmazza.
IV. pont Az Egyesület szervezete
1. Közgyűlés 2. Elnökség 3. Felügyelő Bizottság
3.
1. A Közgyűlés 1.1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. Dönthet az Egyesületet érintő minden kérdésben. Kizárólagos jog- és hatáskörében elfogadja, módosítja az alapszabályt, kimondja az Egyesület megszűnését vagy más szervezettel való egyesülését, megválasztja az elnökséget és az Felügyelő bizottságot, dönt a költségvetés fő összegeiről, az egyesületi tevékenység fő irányairól, meghatározza a tagdíj mértékét, elfogadja a beszámolót és a közhasznúsági jelentést. 1.2. A közgyűlést az elnökség hívja össze évente legalább egyszer. 5 évente tisztújító közgyűlést kell tartani. A közgyűlést a jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben is össze kell hívni. A közgyűlésre a meghívást a hely, az időpont, a javasolt napirend megjelölésével 15 nappal előbb meg kell tenni. A napirend a közgyűlésen kiegészíthető, módosítható, azt a közgyűlés szavazással fogadja el. 1.3. A közgyűlés nyilvános, azon külön meghívás nélkül is bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot a közgyűlés a külön meghívottak számára megszavazhatja. A közgyűlés nyilvánossága érdekében a közgyűlésről szóló tájékoztatást az Egyesület honlapján közzé kell tenni. 1.4. A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott ismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Ugyanazon a napon – változatlan napirend mellett – egy órával később az eredetileg határozatképtelen közgyűlés érvényesen megtartható, amennyiben ezt a meghívó tartalmazza. 1.5. Közgyűlési szavazáson a megjelentek 2/3-os többsége szükséges az alapszabály elfogadásához, illetve módosításához, az Egyesület feloszlatásához, illetve más szervezettel való egyesüléséhez. Nyílt szavazást kell lebonyolítani a tisztségviselők megválasztásakor. A tisztségviselők választása: – Az elnököt és az elnökség tagjait a közgyűlés választja meg 5 évre, akik ezen tisztségükre újraválaszthatók. – Az elnökség tagjait nyílt szavazás útján választják. – A választás tisztségenként külön-külön történik úgy, hogy először az elnökség tagjait, majd ezt követően az elnökség tagjai közül az Egyesület elnökét kell megválasztani. – Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a leadott szavazatoknak több mint felét megszerezte. Ha több jelölt esetén az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a választáshoz szükséges szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani. Az új választási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt már nem vesz részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztáshoz szükséges szavazatot meg nem szerzi. – A tisztségviselésre jelölt személy köteles a közgyűlést előzetesen tájékoztatni arról, ha vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
4.
2. Elnökség Az elnökség két közgyűlés között az Egyesület vezető szerve. Tagjai: Elnök, Alelnök (Elnökhelyettes), Titkár. 2.1. Az elnökség hatáskörébe tartozik: a) az Egyesület közgyűlésének összehívása, b) a közgyűlési határozatok végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése, c) az Egyesület szervezeti-, működési- és gazdálkodási szabályzatának megállapítása és módosítása, amely nem lehet ellentétes az alapszabállyal, d) az Egyesület működéséhez szükséges határozatok meghozatala és végrehajtása, e) az éves gazdálkodásról szóló beszámoló elkészítése, f) az Egyesület céljainak megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése, g) a tagfelvételi kérelem elbírálása, h) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket az alapszabály, illetőleg a közgyűlés a hatáskörébe utal, i) a közhasznúsági jelentés elkészítése, és az éves közgyűlés elé terjesztése, j) az évi költségvetés meghatározása, k) az ügyintéző szerv évi beszámolójának elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése, l) dönt a más szervezetben való tagsági részvételről. 2.2. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja. Ülésein belső törvényességi felügyeletként részt vesz az Ellenőrző Bizottság delegált tagja. Az üléseket az Elnök hívja össze írásban, a napirendi javaslat jelzésével, az ülés előtt legalább 10 nappal. Határozatképes, ha az ülésen az elnökség több mint fele jelen van. 2.3. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. 2.4. Az elnökségi ülés nyilvános, azon külön meghívás nélkül is bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot az elnökség a külön meghívottak számára megszavazhatja. Az ülés nyilvánossága érdekében az elnökségi ülésről szóló tájékoztatást az Egyesület honlapján közzé kell tenni. 2.5. Az elnökség a feladatok ellátására tagok, és külső szakértők felkérésével eseti szakmai bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre. 2.6. Az Egyesületet az Elnök képviseli, e jogkörét esetenként az elnökség bármely tagjára átruházhatja.
5.
2.7. Az elnök jogai és kötelezettségei: a) a közgyűlés és az elnökség üléseinek bármikori összehívása és vezetése, b) az Egyesület képviselete, c) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket az alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség hatáskörébe utal. 2.8. Az Alelnök (Elnökhelyettes) jogai és kötelezettségei: Az Elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesíti az Elnököt, az Elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges. 2.9. A Titkár jogai és kötelességei: Az Egyesület házipénztárának kezelése, a számlák kezelése és nyilvántartása, hitelességének ellenőrzése mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az Elnök értesítése. 2.10. Az Egyesület képviselete: Az Egyesület képviseletére az Elnök, az Elnökhelyettes és a Titkár jogosultak oly módon, hogy az Egyesületre kötelezettségeket létesítő jogviszonyt hármójuk közül ketten közösen tehetnek, míg egyéb esetekben a képviseleti jogot a mindenkori Elnök önállóan, míg az Elnök akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes és a Titkár együttesen látják el és így történik az aláírás is. A képviselők közül az Elnök és a Titkár együttes aláírása szükséges az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésekhez.
3. Felügyelő Bizottság: A 1997. évi CLVI. törvény 10. § (1) bekezdés alapján az egyesület csak abban az esetben választ Felügyelő bizottságot, ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot. Ebben az esetben az Elnökség 10 napon belül kötelezi magát rendkívüli közgyűlés összehívására, amely fő napirendi pontjául a Felügyelő Bizottság megválasztását tűzi ki.
V. pont A határozatok rendje 1. A közgyűlésről, az elnökség és a felügyelő bizottság üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni.
6.
2. A testületek jegyzőkönyveinek tartalmazniuk kell különösen: – a megjelent szavazóképes tagok számát (az elnökség és a felügyelő bizottság esetében név szerint), – a határozatképességet, – a véglegesített napirendet, – a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is, – a véglegesített határozat szó szerinti kihirdetésének rögzítését, – a közgyűlési döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség és a felügyelő bizottság esetében név szerint). 3. A jegyzőkönyveket hitelesítik: – a közgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag, – az elnökségi jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és az elnök, – az felügyelő biztossági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és a bizottság elnöke. 4. A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza: – a határozat véglegesített szövegét, – a határozathozatal időpontját, – annak érvényességi körét, hatályát, – a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség és a felügyelő bizottság esetében név szerint). 5. A testületek döntéseit 15 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel, valamint évente ki kell adni a „Hatályos Egyesületi Határozatok” c. kiadványban, amelyet a tagoknak, illetve a határozatokban érintetteknek meg kell kapniuk.
VI. pont A testületi összeférhetetlenség 1. A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
7.
2. Nem lehet az Egyesület elnöke vagy elnökségi tagja az a személy, aki: – az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve hozzátartozója, – az Egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül (kivéve: VI.1. pontban foglaltak), illetve hozzátartozója, – két évre visszamenőleg olyan közhasznú szervezetnek volt tisztségviselője, amely köztartozással szűnt meg.
VII. pont Az Egyesület gazdálkodása Az Egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt közhasznú céljai szerinti tevékenységeire fordítja vissza. Minden vagyon és jövedelem az Egyesület alapcéljait szolgálja a nonprofit működés alapelvei szerint. A cél szerinti és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván. A működéshez szükséges anyagi eszközök forrásai: – a közhasznú tevékenység folytatásából származó bevétel, – az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel, – tagdíj, – a vállalkozási jövedelem, – adomány, támogatás, pályázati bevétel, – egyéb bevételek. Az Egyesület költségei: – a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, – az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, – a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, – a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani. 8.
Az egyesület vezetősége részére (az Elnökség) díjazás állapítható meg. A vagyont pénz- és egyéb eszközök, ingó és ingatlan vagyontárgyak képezik. Az Egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a közgyűlés elé terjeszti elfogadásra a közhasznúsági jelentést, amelynek részei: – a számviteli beszámoló, – a költségvetési támogatás felhasználása, – a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás, – a cél szerinti juttatások kimutatása, – a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke, – a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások értéke, összege, – a közhasznú tevékenységről szóló tartalmi összefoglaló. A beszámolót és a közhasznúsági jelentést a közgyűlés – az elnökség előterjesztése és az ellenőrző bizottság véleményezése birtokában – egyszerű szótöbbséggel fogadja el. Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. Az egyesület nevében és javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személy zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével, továbbá az csak az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. A juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
9.
VIII. pont Az Egyesület működésének nyilvánossága 1. Az Egyesület a közgyűlés, illetve az elnökségi ülés időpontja előtt legalább 15 nappal az Egyesület honlapján megjelenteti a közgyűlésről szóló tájékoztatását. 2. Az Egyesület az alapszabály szerinti tevékenysége és gazdálkodása legfontosabb adatait, ezek között az éves beszámoló legfontosabb adatait az Egyesület honlapján évente a közgyűlési elfogadást követő 30 napon belül megjelenteti. A tagok és a határozatokban érintettek számára minden évben megküldi a „Hatályos Egyesületi Határozatok” c. kiadványt. 3. Az Egyesület a szolgáltatásairól évente szolgáltatási jegyzéket jelentet meg, amely tartalmazza a szolgáltatás fajtáját, igénybevételi feltételeit. A szolgáltatási jegyzéket egyrészt vagy postai úton juttatja el az általa szolgált partneri körhöz, vagy – amennyiben van ilyen – a jelzett partneri kört szolgáló és elérő bejegyzett sajtótermékben megjelenteti; másrészt szóróanyagként a (megfelelő jellegű) összejöveteleken, alkalmakon, eseményeken terjeszti. 4. Az Egyesület cél szerinti juttatásait bárki által megismerhető módon pályázati formához kötheti, ebben az esetben azonban előzetesen pályázati szabályzatot kell alkotnia, amely rendelkezik a pályázat nyilvánosságra hozatali módjáról is. 5. Az Egyesület irataiba a tagok szabadon betekinthetnek, azokat az irattárazás helyszínén tanulmányozhatják. Ez iránti igényüket az Elnöknek jelzik szóban vagy írásban, aki 10 napon belül az igénylő taggal egyeztetett időpontban biztosítja a betekintést. 6.Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, arról – a saját költségére – másolatot készíthet.
IX. pont Az Egyesület megszűnik: a) feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával, b) az arra jogosult szerv feloszlatásával, c) ha az arra jogosult szerv megszűnését megállapítja, d) más társadalmi szervezettel való egyesüléssel. Az Egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – a közgyűlés legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. Ha az egyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona – a hitelezők kielégítése után – állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
10.
X. pont Záró rendelkezések Az Egyesület alapszabályában, illetőleg egyéb szabályzatokban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére az Egyesület elnöksége jogosult. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet befektetési tevékenységet nem folytat, így nincs szükség befektetési szabályzat készítésére. Az alapszabályban meg nem határozott rendelkezésekről az Egyesület Szervezeti Működési Szabályzata rendelkezik. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Khtv.), a 224/2000. társadalmi szervezet gazdálkodásáról szóló kormányrendelet, a 2004. évi I. törvény a Sportról rendelkezései, másrészt később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadóak.
Kelt: Ócsa, 2010. február 13.
…………………………………… Elnök
Ellenjegyezte:
…………………………………… Ügyvéd
11.
