A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia
[email protected] 2012
Összefoglalás
Serdülők és egyetemisták: ◦ ◦ ◦ ◦
Offline-és online társas támogatottsága Közösségi oldalak használatának szokásai Mentális egészségmutatója Nemi különbségek
Hogyan befolyásolja az online kapcsolattartás az offline társas támogatottságot és a mentális egészséget?
Az SNS oldalak
SNS (social networking sites) közösségi oldalakon regisztrált felhasználók száma 2008-2011-ig megduplázódott (Hampton et. al., 2011).
A társas támogatás A társas támogatás a „jelentős mások” által nyújtott pszichoszociális erőforrások (Kaplan, et. al., 1977) Forrása: család, baráti kapcsolatok, egyéb formális és informális csoportok Minőségi és mennyiségi jellemzők A coping része (Lazarus, 1970)
Offline kapcsolatok és társas támogatás serdülőkorban
Kortárskapcsolatok kiemelt jelentősége Családi támogatás az élettel való elégedettség meghatározója (Edwards & Lopez, 2006; Gallagher & Vella-Brodrick, 2008)
A társas támogatás hozzájárul a stresszbetegségek, pszichoszomatikus tünetek redukciójához (Haugland et al. 2001) ◦ Lányoknál jellemzőbb a szorongás, stressz
Fiúk: kiterjedtebb társas háló; Lányok: a közösség, mint emocionális támasz hangsúlyosabb (Van Oostrom et al. 1995)
Offline kapcsolatok és társas támogatás felnőttkorban
A nők jobban részesülnek a társas támogatásban, érzelmileg általában több bensőségesebb kapcsolatuk van, és jobban felhasználják azok előnyeit, mint a férfiak (Brannon & Feist, 2000)
A társas kapcsolatok felnőtt korban is a szubjektív jóllét bejóslói (Seligman)
Online kapcsolatok és társas támogatás
Két fő nézet: gyengíti a személyes kapcsolatokat vagy erősíti?
Negatív hatások ◦ Magasabb szorongásszint, depresszió, társas kapcsolatok elhanyagolása (Kraut et al., 1998 ◦ Mindennapi teendők, partnerkapcsolat elhanyagolása (Underwood & Findlay, 2004).
Online kapcsolatok és társas támogatás
Pozitív hatások ◦ Csökkenteti a magányosságot és depressziót, miközben növeli az önbizalmat és az észlelt társas támogatottságot (Shaw & Grant, 2002) ◦ Nincs összefüggés az online töltött idő és a depresszió közt. Csökkenti a szociális szorongást, növeli a társas támogatottság, az elégedettség érzését (Campbell et al., 2006)
A TAM modell TAM (Technology Acceptance Model) modell, a Technológia Elfogadásának Modellje Közösségi oldalak használati preferenciái
◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
Altruizmus Virtuális jelenlét Szociális identitás Észlelt társas támogatottság Valós használat Hasznosság Egyszerűség
Hipotézisek Az online kapcsolattartás magasabb észlelt társas támogatottsághoz vezet A lányok több társas támogatásról számolnak be (offline/online) mint a fiúk A társas támogatás összefüggésben áll a mentális egészséggel A fiúk mentális egészség mutatója jobb, mint a lányoké
Résztvevők
1034 középiskolás, 55% lány, 45% fiú ◦ gimnázium: 38,9 %, ◦ szakközépiskola és szakiskola együtt: 61,1% ◦ átlagéletkor: 16,5 év (szórás=1,2)
1099 egyetemista, 68% nő, 32% férfi ◦ átlagéletkor: 20,5 év (szórás=1,8)
Mintavétel
2012 tavaszi félévében került sor Szegeden a középiskolás-és egyetemista diákok körében
„Generációk az információs társadalomban, infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák” című TÁMOP pályázat keretében
Az adatfelvételt a Magyar Gallup Intézet munkatársai végezték
Eszközök
Észlelt Társas Támogatás Multidimenzionális Skálája (Multidimensional Scale of perceived social support – MSPSS) (Zimet et. al., 1988)
Davis TAM (Technology Acceptance Model) modellje (Davis, 1989)
Goldberg féle Általános Egészség Kérdőív (General Health Questionnaire - GHQ) (Goldberg, 1992)
Az offline társas támogatottság nemi különbségei Offline társas támogatottság nemi különbségei egyetemistáknál
p=0,000 19,5
p=0,001
19
Független mintás T-próba
18,5 18
p=0,903
Lány
17,5
**szignifikancia p<0,05
Fiú
17 16,5 16
p=0,00 jelentős mások támogatása**
család támogatása
barátok támogatása**
Offline társas támogatottság nemi különbségei középiskolásoknál Független mintás T-próba
19,5 19 18,5
p=0,000 p=0,002
18
Nő
17,5
Férfi
17 16,5
**szignifikancia p<0,05
16
jelentős mások család barátok támogatása** támogatása** támogatása**
Szorongásszint nemi különbségei p=0,007
p=0,025 32,4
33,5
32,2
33
Lány
32,5
Fiú
32
Nő
31,8
32
31,6
31,5
31,4
Férfi
31,2
31
szorongásszint**
31
szorongásszint**
Szorongásszint nemi különbségei középiskolásoknál
Szorongásszint nemi különbségei egyetemistáknál
Független mintás T-próba **szignifikancia p<0,05
Független mintás T-próba **szignifikancia p<0,05
Internet használati szokások nemi különbségei SNS használati szokások nemi különbségei egyetemistáknál
p=0,000 16
p=0,001
p=0,001
15 14 13
p=0,153
12
Lány
11
Fiú
10
p=0,487
9 8 7
észlelt tám.** altruizmus**
virtuális jelenlét
SNS használati szokások nemi különbségei középiskolásoknál Független mintás T-próba **szignifikancia p<0,05; * tendencia
tényleges haszn.**
Független mintás T-próba **szignifikancia p<0,05; * tendencia
tarsas identitás*
p=0,000 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5
p=0,000
p=0,005
p=0,971
Nő Férfi
p=0,144
észlelt tám.**
altruizmus**
virtuális jelenlét*
tényleges haszn.**
társas identitás
Az online-és offline társas támogatottság virtuális jelenlét, és mentális egészségprobléma/hangulati zavar korrelációs mátrixa középiskolásoknál
szignifikancia*<0,05; **<0,01
Az online-és offline társas támogatottság virtuális jelenlét, és mentális egészségprobléma/hangulati zavar korrelációs mátrixa egyetemistáknál
szignifikancia*<0,05; **<0,01
Konklúziók
A középiskolás és egyetemista populációban a nőknél jelentősen nagyobb offline társas támogatottság és a szorongásszint
A két populáció az SNS használati szokások tekintetében nagyon hasonló
Az offline társas támogatottság alacsonyabb szorongással jár együtt
Konklúziók
Az online altruizmus együtt jár a magasabb online támogatottsággal
A közösségi oldalak gyakori használata nem vezet nagyobb offline támogatottsághoz, csak az online támogatottság érzete növekszik általa!
A gyakori SNS használat nem vezet nagyobb szorongáshoz, nem rizikófaktor!
Köszönjük a figyelmet! Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia
[email protected] 2012 Az előadás a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú, „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
