A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
P. Holczinger Ferenc SJ igazgató
PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALOM A. RÉSZ - NEVELÉSI PROGRAM
11
I.
11
BEVEZETŐ
A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE
11
AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI ALAPJAI: AZ ALAPÍTÓ OKIRAT
12
AZ JEZSUITA NEVELÉS RÖVID TÖRTÉNETE
13
KÜLDETÉSNYILATKOZAT
15
AZ ISKOLAI KONTEXTUS: TÁRSADALOM, VALLÁS, KULTÚRA
16
II.
18
AZ ISKOLA NEVELÉSI ALAPELVEI - ÉRTÉKEK
AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ FOLYAMAT PEDAGÓGIAI ALAPELVEI
18
KERESZTÉNY ÉS KATOLIKUS
18
JEZSUITA
18
A JEZSUITA NEVELÉS ÉRTÉKEI
19
A VILÁG EREDENDŐ JÓSÁGA
20
CURA PERSONALIS – SZEMÉLYES TÖRŐDÉS
20
MAGIS - KIVÁLÓSÁG
21
ALKALMAZKODÁS ÉS ÁTJÁRHATÓSÁG
21
AZ IGNÁCI PEDAGÓGIA PARADIGMÁJA
22
SAJÁTOS NEVELÉSI FELADATOK
24
KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐI OTTHONNAL
25
EMBERKÉPÜNK
27
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZINTEREI A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁBAN:
28
A DIÁKOK DEMOKRATIKUS ÉLETRE NEVELÉSÉNEK A SZINTEREI
30
III.
32
ERKÖLCSI-PEDAGÓGIAI ELVÁRÁSOK
NEVELŐK – TANÁROK
32
AZ IGNÁCI PEDAGÓGUS PROFILJA
33
SZEMÉLYESEN TÖRŐDIK DIÁKJÁVAL
33
REFLEKTÍV GONDOLKODÓ
33
MODELL - POZITÍV PÉLDA A DIÁKOK SZÁMÁRA
33
KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ, EGYÜTTMŰKÖDIK KOLLÉGÁIVAL, A SZÜLŐKKEL ÉS MINDAZOKKAL, AKIK ÉRDEKELTEK A DIÁKOK FEJLESZTÉSÉBEN.
34
LOYOLAI SZENT IGNÁC LELKISÉGE ÉS SZEMLÉLETE ALAPJÁN VÁLLALJA AZ ISKOLA KÜLDETÉSÉNEK A TELJESÍTÉSÉT. 34 A JEZSUITA DIÁK
35
2
PEDAGÓGIAI PROGRAM A VÉGZŐS JEZSUITA DIÁK PROFILJA
35
NYITOTT A FEJLŐDÉSRE
35
INTELLEKTUÁLIS TUDÁSSAL RENDELKEZIK
36
VALLÁSOS
37
SZERETI EMBERTÁRSAIT
37
ELKÖTELEZTE MAGÁT AZ IGAZSÁGOSSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁRA
38
IV.
A TELJES EMBER: MŰVELTSÉG, KULTÚRA
39
V.
VALLÁSI ÉS NEMZETI ÜNNEPEK
40
VALLÁSI ÉLET: SPIRITUALITÁS ÉS EGYHÁZ
40
ÜNNEPEK
40
VI.
KIVÁLÓSÁG: AZ ISKOLA KÖVETLMÉNYRENDSZERE
41
ALAPELVEK
41
POZITÍV ELISMERÉS ÉS FEGYELMI ELJÁRÁS
41
A VIZSGÁK ÉRTELME ÉS RENDJE
42
OSZTÁLYOZÓVIZSGA
43
ALAPOZÓ VIZSGÁK
43
A VIZSGÁK BESZÁMÍTÁSA
44
VII.
TEHETSÉGGONDOZÁS, ILLETVE BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL
ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
44
TEHETSÉGGONDOZÁS
44
ELMÉLETI CÉLJAINK
45
AZ INDIVIDUALIZÁLT TANÍTÁS
46
A KOOPERATÍV TANULÁS
46
A FELFEDEZTETŐ TANULÁS
46
A CSELEKVÉSES TANULÁS
46
A MOTIVÁLÓ KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE
47
SZERVEZETI KERETEK
48
EMELT SZINTŰ OKTATÁS
49
A TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK
49
VERSENYEK ÉS SPECIÁLIS FOGLALKOZÁSOK
50
BEMUTATKOZÁSI ALKALMAK
50
ELŐKÉSZÍTŐK
50
TANULÓPÁROK
51
3
PEDAGÓGIAI PROGRAM AZ ISKOLÁBA VALÓ BEILLESZKEDÉST TÁMOGATÓ PROGRAMOK
51
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYEK
52
VIII.
52
A JEZSUITA GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM KAPCSOLATRENDSZERE
EGYHÁZI ISKOLÁKKAL
52
EGYHÁZKÖZSÉGEKKEL, IFJÚSÁGI SZERVEZETEKKEL
53
JEZSUITA ISKOLÁKKAL
53
KÜLFÖLDI KAPCSOLATOK
53
IX.
53
AZ ISKOLA TANÓRAI ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSAI
TANÓRAI TANÍTÁS ÉS TANULÁS HATÉKONYSÁGÁNAK A KRITÉRIUMAI
53
A PEDAGÓGUS SZEREPEI ÉS INTÉZMÉNYI FELADATAI
57
AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA
59
TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, CSOPORTBONTÁSOK, EMELT SZINTŰ KÉPZÉS
63
A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK
63
SZAKKÖRI FOGLALKOZÁSOK
64
TANÓRAI KERETEN KÍVÜLI TEHETSÉGGONDOZÁS
64
TANÓRAI KERETEKEN KÍVÜLI ZENEISKOLAI OKTATÁS ÉS NÉPTÁNC TANÍTÁS
64
SZERETETSZOLGÁLAT
64
ÉVES MUNKATERV TOVÁBBI PROGRAMJAI
64
SZÜNIDEI PROGRAMOK
65
A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA AZ INTÉZMÉNYBEN 65 TEHETSÉGGONDOZÁS FORMÁJA
65
DIÁKTANÁCSADÁS ÉS A FELZÁRKÓZTATÁST SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK
65
A FELVÉTELI
65
JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE
65
A FELVÉTELI VIZSGA
66
A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS
66
A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉRŐL
67
SPECIÁLIS JOGVISZONY
67
A TANULÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
67
ÁTVÉTEL MÁS ISKOLÁBÓL
67
X.
67
ELETMÓD ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
ÁLTALÁNOS SZOCIALIZÁCIÓ
68
EGÉSZSÉGNEVELÉS
68
4
PEDAGÓGIAI PROGRAM EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS
68
TESTI HIGIÉNÉ
69
MENTÁLHIGIÉNIA
69
SZEXUÁLIS NEVELÉS ÉS CSALÁDTERVEZÉS
69
BALESET-MEGELŐZÉSRE,
69
A MINDENNAPI EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ TESTEDZÉS TERÜLETEI
70
TÖMEGSPORT
70
ÚSZÁS
70
EGÉSZSÉG ÉS EDZETTSÉGI MÉRÉSEK
70
SZŰRÉSI ÉS FELMÉRÉSI RENDSZERÜNK
71
GYÓGYTESTNEVELÉST-GYÓGYÚSZÁS
71
EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDOD SZOLGÁLÓ EGYÉB TEVÉKENYSÉGI FORMÁK
71
PARTNEREINK
73
JEZSUITA DIÁKSPORT EGYESÜLET – JDSE
73
SZAKSZOLGÁLATOK
73
XI.
73
KÖZNEVELÉSI SPORTIKOLAI PROGRAM
SZÁNDÉKNYILATKOZAT, A PROGRAM BEVEZETÉSE
73
JOGI ÉS TARTALMI SZABÁLYOZÁS
73
XII.
75
KÖRNYEZETI NEVELÉS
A TERMÉSZET FOGALMA
75
A PROGRAM KÍSÉRŐI ÉS A PROGRAM HATÁSA
75
A TERMÉSZETI NEVELÉS TEVÉKENYSÉGEINEK RENDSZERE
76
A KÖRNYEZETI NEVELÉS ALAPTEVÉKENYSÉGEI
76
TÚRÁK, TEREPBEJÁRÁSOK
76
ERDEI ISKOLA PROGRAM
77
HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS OKTATÁSI, NEVELÉSI PROGRAMOK
77
MÉRÉSI ALPROGRAM
79
ENERGIATAKARÉKOSSÁG
79
KÖRNYEZET ÉS TEHETSÉGGONDOZÁS
79
KURTABÉRCI ÖKO-HÁZ
80
ISKOLAI ARBORÉTUM ÉS TANÖSVÉNY KIALAKÍTÁS
80
A CSALÁD ÉS A LAKÓHELY MEGSZÓLÍTÁSA
80
A PROGRAM FEJLESZTÉSE
81
5
PEDAGÓGIAI PROGRAM XIII.
AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS, ÉS AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉS IRÁSBELI
ÉS SZÓBELI FELADATAI
81
A DIÁKOK TERHELÉSE
81
ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS
81
OSZTÁLYZÁS
82
AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA
82
AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJAI
83
A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI
84
ÉRETTSÉGI VIZSGA
86
XIV.
TEHETSÉGGONDOZÓ KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM
86
XV.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁT SEGÍTÓ ESZKÖZÖK
86
B. RÉSZ – HELYI TANTERV
87
BEVEZETÉS
87
A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE
90
A KÖZNEVELÉSI SPORTISKOLAI PROGRAM KERETTANTERVE
92
XVI.
AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK
KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
95
A TANKÖNYVELLÁTÁS CÉLJA ÉS FELADATA
95
A TANKÖNYVFELELŐS MEGBÍZÁSA
95
A TANKÖNYVTÁMOGATÁS IRÁNTI IGÉNY FELMÉRÉSE
96
TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK
97
XVII.
MINDENNAPOS TESTNEVELÉS
97
XVIII.
A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS
SZABÁLYAI
98
XIX.
SZAKKÖRÖK, DIÁKKÖRÖK
99
XX.
VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK:
99
XXI.
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES
MÓDSZEREK
99
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE
99
6
PEDAGÓGIAI PROGRAM XXII.
A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI
ELVEI
100
A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK ELVEI
100
A SZORGALOMJEGYEK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI
101
A JUTALMAZÁS, FEGYELMEZÉS ISKOLAI ELVEI
101
XXIII.
A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI
102
XXIV.
AZ ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK
103
XXV.
AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEI
103
XXVI.
A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
104
ESÉLYEGYENLŐSÉG
104
DIÁK-TANÁCSADÁS (DT)
104
XXVII.
105
A TANTÁRGYI RÉSZ CÉLJAI
CÉLOK, FELADATOK
105
AZ ERKÖLCSI NEVELÉS
106
FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG
107
FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG
108
PÁLYAORIENTÁCIÓ
109
GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS
109
A TANULÁS TANÍTÁSA
110
KULCSKOMPETENCIÁK, KOMPETENCIAFEJLESZTÉS
111
ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
111
IDEGEN NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
112
MATEMATIKAI KOMPETENCIA
113
TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉS TECHNIKAI KOMPETENCIA
113
DIGITÁLIS KOMPETENCIA
114
SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIA
115
KEZDEMÉNYEZŐKÉPESSÉG ÉS VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA
116
ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG
117
A HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS
117
EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS
118
AZ ISKOLA TANTÁRGYI RENDSZERE
120
C. RÉSZ KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM
121
7
PEDAGÓGIAI PROGRAM I.
BEVEZETÉS
121
A PEDAGÓGIAI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁRÓL
122
II.
123
A KOLLÉGIUM MÜKŐDÉSE
A KOLLÉGIUM JELLEMZŐI
123
A NEVELŐTESTÜLET
124
TÁRGYI FELTÉTELEK
124
A FELVÉTEL RENDJE A KOLLÉGIUMBA
125
III.
126
A KOLLÉGIUM FUNKCIÓRENDSZERE
ALAPFUNKCIÓK
126
OKTATÁSPOLITIKAI ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI FUNKCIÓ
126
SZOCIÁLIS FUNKCIÓ
126
KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI FUNKCIÓK
126
IV.
127
A KOLLÉGIUM NEVELÉSI CÉLJA ÉS FELADATAI: A FEJLESZTÉS
NEVELÉSI CÉL
127
KONKRÉT NEVELÉSI FELADATOK
127
V.
A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ÉRTÉKRENDSZERE
128
VI.
A KOLLÉGIUM FELADATRENDSZERE
131
A TANULÁS TANÍTÁSA (GONDOLKODÁSI KULTÚRA FEJLESZTÉSE)
131
NEVELÉSI FELADAT A SZEMÉLYES ÖNÁLLÓ TANULÁSI KÉPESSÉG KIALAKÍTÁSA, INTELLEKTUÁLIS ÉLMÉNYHEZ SEGÍTÉS 131 A KOLLÉGIUM FELADATA A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN:
132
A KOLLÉGIUM FELADATA A FELZÁRKÓZTATÁSBAN
132
OBJEKTÍV FELTÉTELEK:
132
SZUBJEKTÍV FELTÉTELEK:
133
ERKÖLCSI NEVELÉS
134
A KOLLÉGIUM FELADATA AZ ERKÖLCSI NEVELÉSBEN
134
VALLÁSOS ÉLETRE NEVELÉS
135
NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS
135
ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS
137
AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE
138
CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS
140
TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS
142
8
PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI FELADAT
142
SPORT ÉS TESTEDZÉS NEVELÉSI FELADATA
143
FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG
144
FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG
144
PÁLYAORIENTÁCIÓ – A FELNŐTT LÉT SZEREPEIRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS FONTOS ELEME
146
GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS
147
MÉDIATUDATOSSÁGRA NEVELÉS
148
VII.
149
A KOLLÉGIUMI ÉLET MEGSZERVEZÉSE
HAGYOMÁNYAINK
149
ESEMÉNYEINK:
149
VIII.
A KOLLÉGIUM KAPCSOLATRENDSZERE
150
IX.
A KOLLÉGIUM KÖVETELMÉNYRENDSZERE
151
DIÁKJAINKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK:
151
A KOLLÉGIUMI NEVELŐKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYE
152
A MUNKACSOPORTOKKAL ÉS A MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐJÉVEL SZEMBEN TÁMASZTOTT
KÖVETELMÉNYEK
153 A CSOPORTNEVELŐKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
153
CSOPORTFOGLALKOZÁS SZERVEZÉSÉNEK RENDJE
154
X.
155
A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK SZERKEZETE
A KOLLÉGIUM ÁLTAL KÖTELEZŐEN BIZTOSÍTANDÓ FOGLALKOZÁSOK
156
TANULÁST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSOK
156
EGYÉNI FEJLESZTÉST MEGVALÓSÍTÓ CSOPORTOS FOGLALKOZÁSOK
157
A TANULÓKKAL VALÓ TÖRŐDÉST BIZTOSÍTÓ FOGLALKOZÁSOK
157
A SZABADIDŐ ELTÖLTÉSÉT BIZTOSÍTÓ FOGLALKOZÁSOK
158
IDŐBEOSZTÁS
159
A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK MINTATERVE
160
XI.
162
A KOLLÉGIUM ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE
MAGATARTÁS, VISELKEDÉS
162
AKARATI TÉNYEZŐK
162
ÉRTELMI TÉNYEZŐK
162
TESTI ÉS LELKI ÁLLÓKÉPESSÉG
163
ELLENŐRZÉSI FORMÁK
163
9
PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. SZÁMÚ MELLÉKLET
165
3. MELLÉKLET AZ 59/2013. (VIII. 9.) EMMI RENDELETHEZ
167
1. A TANULÁS TANÍTÁSA
168
2. AZ ERKÖLCSI NEVELÉS
169
3. NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS
170
4. ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS
171
5. AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE
173
6. A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS
174
7. TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS
175
8. FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG
176
9. FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG
178
10. PÁLYAORIENTÁCIÓ
179
11. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS
180
12. MÉDIATUDATOSSÁGRA NEVELÉS
182
10
PEDAGÓGIAI PROGRAM
A. RÉSZ - NEVELÉSI PROGRAM
I.
BEVEZETŐ
Az Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium a jezsuita nevelésben felhalmozódott tapasztalatok alapján alakítja ki a gimnáziumra vonatkoztatott konkrét nevelési tervet, figyelembe véve az intézmény célkitűzéseit, az adott régió sajátosságait és a korszerűség kritériumait. Ez a pedagógiai program rendi jellegénél fogva figyel a Ratio Studiorum irányelveire, illetve annak 400. évfordulóján, az 1986-ban kiadott "A Jezsuita nevelés jellegzetességei", illetve 1993-ban megjelent "Ignáci pedagógia" útmutatásaira (magyar nyelven Budapest, 1998.). A pedagógiai program törvényi háttere A jezsuita gimnázium és kollégium pedagógia programjának törvényi háttere a következő: 2011/CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a kollégium nevelés országos alapprogramjának kiadásáról.
A Nevelési Program és a tantervek kialakításakor a szent ignáci munkamódszer elemeit követjük. A helyzetismeretből adódó tapasztalatra épül a megfontolás, mely pedig aztán a cselekvéshez, majd a kiértékelésen át újra a konkrét helyzethez vezet el. A tervezés ennek értelmében Miskolc és a régió sajátos adottságaiból indul ki, ahol intézményünkkel a keresztény nevelés terén szolgálatot vállaltunk. A jogszabályban meghatározottak szerint az pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, a Diákönkormányzat (DÖK) és Szülői Munkaközösség (SZMK) véleményének kikérésével. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.
11
PEDAGÓGIAI PROGRAM A jelen Pedagógiai Program megtekinthető a titkárságon munkaidőben, valamint elérhető az intézmény honlapján. Az iskola működésének törvényi alapjai: az Alapító Okirat Elnevezése:
FÉNYI GYULA JEZSUITA GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM
Székhelye:
MISKOLC, FÉNYI GYULA TÉR 2-12.
Levelezési címe:
3529 MISKOLC, FÉNYI GYULA TÉR 2-12. (Pf. 199)
Telefon:
(46)560-458, 560-459; Fax: (46) 560-582
OM azonosítója:
038090
KSH szám:
18413720 8531 552 05
Működési eng. sz.:
14.879/1994. (1950-5/1997.; 2.792-2/1998 ; B-OKT/884-5/2011.)
Típusa:
8 és 4 évfolyamos gimnázium és kollégium Felkészítés a gimnáziumi érettségire, és a felsőfokú intézményben
Alapfeladata:
történő továbbtanulásra.
Képzési szerkezete:
Általános középfokú oktatás: nyolc és négy évfolyamos, nappali tagozatos
Körzete:
Országos beiskolázású
Munkarendje
Nappali
Igazgató megbízási rendje
Az intézmény igazgatóját a tartományfőnök bízza meg, felette a munkáltatói jogokat gyakorolja.
Az intézmény felügyeleti szervei: Neve
JÉZUS TÁRSASÁGA MAGYARORSZÁGI RENDTARTOMÁNYA (JTMR)
Címe:
1085 Budapest, Horánszky utca 20.
Postafiók:
JTMR 1447 Budapest, Pf. 462
Telefon:
+36 (1) 327-4057
Fax:
+36 (1) 327- 4056
E-mail
[email protected]
Honlap
www.jezsuita.hu
Adatnyilvántartás, tanácsadás, kapcsolattartás: MKPK Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet.
Európai jezsuita iskolahálózat: A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium tagja a Jesuit European Committee for Primary and Secondary Education (JECSE) bizottságnak (www.jecse.org). 12
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Az jezsuita nevelés rövid története A Jezsuita Rend alapítói a XVI. században a párizsi egyetem diákjaiként találkoztak. Társulásuk alapját vallási értékek és célok képezték. A Rendet megalapító Formul Instituti Societatis Iesu pápai okiratból kitűnik, hogy bár Loyolai Szent Ignác első társai egyetemi végzettséggel rendelkeztek, a kor legrangosabb felsőfokú intézményében szereztek fokozatot, a Jézus Társasága eredeti célja nem határozta meg oktatási intézmények működtetését. Mégis, mert hatékony apostoli eszközt láttak az iskolában, a lehetőség hamarosan felkeltette az érdeklődésüket. Alapvetően minden eszközt készek voltak megragadni, ami megfelelt a “mindenben szeretni és szolgálni az Isteni fölséget”1 a "lelkek szolgálata" által célt. Előbb azon fiatalok számára kívántak középfokú oktatást szervezni, akik be akartak lépni az új Társaságba. A Rendalkotmány IV. része két típusú iskolát határozott meg. A kollégiumokban, mint középfokú oktatási intézményekben humán tárgyakat, nyelveket, és keresztény tanítást nyújtották. Ilyen intézményt az esetek nagy részében egyetemek közelében alapítottak. Az egyetemek képezték a másik iskolatípust, amit a rend is létesített. Ilyen felsőfokú oktatási intézményre ott volt szükségük, ahol a városban hiányzott vagy valamilyen oknál fogva nem elégítette ki a rendi elvárásokat. Az első jezsuita tanárok és iskolaszervezők eredményei felkeltették a városi előkelőség figyelmét. Többen kérték, hogy gyermekeik csatlakozhassanak a jezsuita diákokhoz. Így gyors növekedésnek indult a jezsuiták középfokú iskolarendszere. Kifejezetten laikus diákok számára 1548-ban a délitáliai Messinaban alapítottak kollégiumot. Innen számolják a jezsuiták a több mint 450 éves tapasztalatukat az iskolai nevelésben. A rendalapító haláláig, 1556-ig a Jézus Társasága 40 iskolát tartott fenn és működtetett2. Magyar földön Nagyszombat fogadta be 1556-ban az első kollégiumot, amely 1561-re vált teljessé. A továbbiakban számot kellene adni a jezsuita nevelés és oktatás több mint 450 évének. Újabban a Szent István Társulat által kiadott Az első jezsuiták című történelmi műve foglalja össze a jezsuita iskolatörténetet (John W. O'Malley, 2006). A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium működtetését a Jézus Társaságának Magyar Rendtartománya 1994-ben vette át. Követve a jezsuita rend tradícióját és elveit a rendszerváltás éveiben a magyar jezsuiták azt vizsgálták, hogy a poszt-kommunista Magyarországon hol lehet nagyobb szükség a szolgálatukra, illetve hol teremhet több szellemi és lelki gyümölcsöt az apostoli munkájuk. Így született meg az a döntés, hogy Miskolcon, az Avason elvállalják Dr. Seregély 1
Ld. Lelkigyakorlatok, (23) Robert Schwickerath, SJ., Jesuit Education, Its History and Principles Viewed in the Light of Modern Educational Problems, Woodstock College 1904. (Reprint 2010) p. 107. Továbbiakban: R. Schwickerath 2
13
PEDAGÓGIAI PROGRAM István, egri érsek hívását, aki azt vizionálta, hogy az ország egyik legnagyobb lakótelepén kiépül egy egyházi lelki és kulturális központ. A jezsuitákkal együtt templom, plébánia, gimnázium és kollégium, valamint a kultúrát és az egészséges életmódot támogató infrastruktúra jelent meg az avasi lakótelepen, a hegy oldalába ékelődve. Az innovatív eszmékre nyitott kis létszámú tantestület a nyugati emigrációból visszatért jezsuita szerzetesek vezetésével, miután megvizsgálta a helyi közösségek kontextusát, pedagógiai programjába a nyolc évfolyamos gimnáziumi tantervet alkalmazta. Az intézmény felmenő rendszerben fejlődött, a neveléshez és az oktatáshoz szükséges infrastruktúra többnyire a szükségletekre válaszolva épült ki. Amint a www.jezsu.hu iskolai honalapon közzétett 2010-2020 időszakra készült fejlesztési koncepció előrevetíti, további létesítmények felépítése várható a jelzett időszakban. A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium követve a jezsuita nevelés közel ötszáz éves hagyományát, tanulván a jelenkor nyugati rendi iskolák tapasztalatából és gyakorlatából, valamint a helyi igényeket figyelembe véve fogalmazta meg a küldetését. Missziós iskolaként határozza meg önmagát, amely elsősorban a keresztény gyermekeket és fiatalokat kivájna nevelni és oktatni, hogy alapos tudással és a kornak megfelelő képességekkel rendelkezzenek, lelkiismeretes, valamint együttérző emberekké váljanak. Kapui azonban nyitottak mindazok felé, akik elfogadják az evangéliumi értékeket és hajlandók aktívan részt vállalni abban a fejlődési folyamatban, amelynek célja az Istentől kapott képességek kibontakoztatása. P. Nemesszeghy Ervin iskola alapító igazgatója következőképpen emlékszik vissza a miskolci gimnázium és kollégium alapítására: "Amikor 1994. augusztus 31-én először kértük a Szentlelket az útjára kész iskolánk jövőjére, abban a tudatban tettük, hogy mi már akkor beléptünk a 21. századba és bennünk máris elkezdődött a harmadik évezred. Egy gazdag, de szenvedéssel telt múltból egy meg gazdagabb is boldogabb jövőbe léptünk át, hiszen akkori elsős diákjaink mar a harmadik millenniumban, 2002-ben fognak érettségizni. Kevés diáknak is nevelőnek jut osztályrészül, hogy új iskolát alapítson. Egy fiatalos öröm, lelkesedés, tettre kész bizalom és optimizmus töltött el minket. A fogadás nagyszerű volt. Szülők, diákok, tanárok mertek vállalkozni, hogy útnak indulnak velünk akkor, amikor röviddel az előtt meg az sem volt biztos, hogy iskolánk megnyílik. Miskolc varosa, az egész ország felfigyelt ránk és fogadott el egyszerre. Az önkormányzat, a sajtó, a többi iskola, az egyetem, a közoktatási minisztérium, de elsőnek az egri egyházmegye, élén az érsekkel, Dr. Seregély Istvánnal, aki építette az iskolát és minket oda meghívott - mind szívügyének tekintette, hogy 1994. augusztus 31-en zászlót 14
PEDAGÓGIAI PROGRAM bontsunk (…). El nem évülő hala és köszönet mindegyiknek, hiszen váratlanul ért minket. Mindez mar a 21. század érkezése, adventje volt." Küldetésnyilatkozat A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium Jézus Krisztus evangéliuma és Loyolai Szent Ignác szellemi-lelki hagyatékából, valamint korunk tudományos alapon megfogalmazott neveléselméleteiből
merítve
fogalmazza
meg
pedagógiáját,
nevelési
hitvallását
és
következésképpen cselekvését, így a küldetését. Küldetésünk olyan diákok nevelése, akik többek, mint a kornak megfelelő és kiválóan képzett személyek. Olyan hiteles keresztény jellemek, akik ismerik önmagukat, szabadok, tudnak dönteni és képesek önzetlen szeretettel másokért élni, Jézus Krisztus – "út, igazság, élet" példája nyomán. „A jezsuita nevelés legvégső célja a teljes személyiség kifejlesztése, amely cselekvésben nyilvánul meg --, olyan cselekvésben, amelyet átitat Jézus Krisztus, az Isten Fia, a másokért élő ember lelke és jelenléte.”3 Célunk, hogy a jezsuita diák az érettségire az alábbiakban különösképpen is érett fiatalként hagyja el intézményünket: teljesen és harmonikusan képzett személy, intellektuális tudással rendelkezik, nyitott a további fejlődés irányában, vallásos, szereti embertársait, elkötelezett az igazságosság megvalósítására Isten népének nagylelkű szolgálatában. Küldetésünk teljesítése során úgy dolgozunk, hogy a jezsuita gimnázium és kollégium a felelős szabadság tere legyen, ahol az intézmény minden szintjén hisznek az emberben, törődnek vele és tisztelik; meghallgatják, elismerik, méltányosan és igazságosan bánnak vele; ahol a közös tanulás, a sport, a művészetek és a szeretetszolgálat által mindenki megtalálja a közösséget társaival, és a megfelelő kihívást a személyes fejlődéshez. Ez az erkölcsi törekvés az iskola és kollégium szabályrendszerének a szellemét képezi.
- JÉZUSHOZ VEZETJÜK diákjainkat, hogy megismerjék, szeressék és kövessék őt.
- KIHÍVÁS ELÉ ÁLLÍTJUK őket, hogy kiváló tanulmányi eredményt érjenek el, képzettek legyenek, szeressenek tanulni és felébredjen bennük az egész életen át tartó tanulás vágya.
3
A JEZSUITA NEVELÉS JELLEMZŐI ÉS AZ IGNÁCI PEDAGÓGIA, Budapest JTMR 1998. 40 o.
15
PEDAGÓGIAI PROGRAM - MELLETTÜK ÁLLUNK és bátorítjuk őket, hogy nyitottá váljanak a növekedésre, és így szellemileg felkészült, hívő emberekké váljanak, akik elkötelezettek a béke, az igazságosság és a szeretet szolgálatára a helyi közösség, a nemzet és az emberiség nagy családja érdekében egyaránt. A jezsuita gimnáziumban és kollégiumban küldetésünk sikeres teljesítésének a kulcsa a nevelő közösség tagjainak a képessége visszatükrözni a hiteles krisztusi jellemet, és akik így nyitottak a fejlődésre, kompetensek, önzetlenül szeretnek, vallásosak, elkötelezettek az igazságosság megvalósítására Isten népének nagylelkű szolgálatában. A vezetők felelőssége megtenni mindent azért, hogy az intézmény a pedagógusok és az iskolai munkát segítő munkatársak számára olyan hely legyen, ahol hisznek az emberben, törődnek vele és tisztelik; meghallgatják, elismerik, méltányosan és igazságosan bánnak vele; ahol a közös tanulás, a sport, a művészetek és a szeretetszolgálat által mindenki megtalálja a közösséget társaival, és a megfelelő kihívást a személyes fejlődéshez. Így remélhető, hogy az iskolában és kollégiumban dolgozók nagylelkűen vesznek részt küldetésünk teljesítésében. Az iskolai kontextus: társadalom, vallás, kultúra A világ, amelyben élünk szekularizált, amelyben sok diákunk, sőt sokszor már szülei sem kaptak vallásos nevelést. A szülők egyfelől az intézménytől várják e hiány pótlását, másrészt számolni kell azzal, hogy a vallásos nevelés során az iskola magára marad. Társadalmunkban erősödik a fogyasztói szemlélet, amely a szélesedő szociális különbségek ellenére fokozottan rákényszerít az önzésre és manipulált fogyasztói szokásokra. Az iskola és a kollégium tanítsa meg diákjainkat együtt élni a világban tapasztaltakkal anélkül, hogy feladnák értékeiket és identitásukat. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a diákok megtapasztalhassák, nem értéktelenebbek másoknál, és hogy életük érték, amelynek transzcendens távlatai vannak. Korunkban nyomasztó az igazságtalanság, városainkban hajléktalanok ezrei élnek az utcákon, és a növekvő számban leszakadók állandó reménytelenségre vannak ítélve. Célunk, hogy azok, akik jezsuita nevelésben részesülnek, legyenek ebben a társadalomban a pozitív változás elkötelezett hívei és előmozdítói, mint hitből és másokért élő, felkészült és együtt érzően elkötelezett férfiak és nők, az igazságosság és béke emberei. Korunk társadalma a kultúra válságát éli át. A hagyományos keresztény kultúra sok eleme még a keresztények körében is talaját vesztette. Ezért különösen fontos a régi értékekből táplálkozó új keresztény kultúra megteremtése. Ezért a diák ismerje meg és tanulja meg tisztelni a hagyományt, annak eredetét, jelentését s kultúrában betöltött szerepét. Találkozzon az Egyház kultúrateremtő szerepével, a nagy művészek, tudósok hithez való viszonyával és a szellem fejlődésére gyakorolt
16
PEDAGÓGIAI PROGRAM hatásával. Tanulja meg minden olyan egyházi kultúrán kívül eső kulturális eredmény megbecsülését, mely valóban emberi értéket hordoz. Az egészséges életmód kialakulását a diákok körében számos veszély fenyegeti. Az emberi kapcsolatok fellazulása és sebzettsége, a materialista szemléletből fakadó értékválság, illetve az erkölcsi relativizmus, az individualizmus, a lelki betegségek, a terjedő alkohol- és más tudatmódosító szerek fogyasztása mind kiszolgáltatottá teszik korunk emberét, különösen a gyerekeket és a fiatalokat. Az iskolának és a kollégiumnak nevelő munkája során hangsúlyt kell fektetnie a prevencióra. Minden pedagógusnak erkölcsi és jogi kötelessége megtenni mindent azért, hogy a diákok időben szakszerű segítséget kapjanak egészséges fejlődésük céljából. A művészet, a sport, illetve az aktív életforma tevékenységei, a hitéleti- és a közösségi programok alkalmas keretet nyújthatnak a tanulók egészséges életmódjának kialakulásában.
A jezsuita rend azzal, hogy nem a korábban felosztatott intézményei folytatására törekedett, hanem új iskolát Miskolcon vállalt, tudatos döntést hozott. Ezzel elfogadja az Egri Főegyházmegye nagylelkű meghívásából adódó szolgálatot, mely hazánk egyik válságterületére hív. A város és a régió elsősorban szociális szempontból elnehezült helyzete, továbbá a kulturális és vallási hagyományok nagyfokú hiányából olyan missziós kihívás előtt állunk, amely méltó a rend nevelési tradícióihoz. Intézményünk fontosnak tartja, hogy meghatározott szempontok szerint szerepet vállaljon a város oktatási és nevelési programjaiban. Az intézmény komplex szerepet tölt be az evangelizációban. Ezt a feladatot erősíti fel annak a ténye, hogy intézményünk az Avas-déli plébániával együtt került kialakításra és ellátása ugyanazon Jezsuita Rendre lett bízva. Feladata, hogy növendékein és tanári kollégiumán keresztül tevékenyen vállaljon feladatot a város és régió gazdagításában. Ebben elsősorban támaszkodik sajátos hitvalló nevelési szerepkörére. Ez legyen olyan, mely színvonalával, légkörével, kulturális programjaival és szociális feladat-vállalásával hatással van tágabb iskolai és társadalmi környezetére.
Az iskola és a kollégium különlegesen is szolgálatot szeretne vállalni a regionális iskolarendszer érdekében, egy modellt-alkotó intézménnyé válva, mely segítője és motorja lehet más oktatási intézmények munkájának is. A szülők, az Egyház, a társadalom és a felsőfokú oktatási intézmények elvárásai határozza meg a célt, mely felé intézményünk oktatói-nevelői munkája halad. Ezen elvárásoknak megfelelően gimnáziumunk igényes oktatást nyújt, melynek célja felkészíteni diákjainkat a továbbtanulásra.
17
PEDAGÓGIAI PROGRAM II.
AZ ISKOLA NEVELÉSI ALAPELVEI - ÉRTÉKEK
Az iskolai nevelő-oktató folyamat pedagógiai alapelvei Keresztény és katolikus Társadalmunkban, amelyet a kulturális pluralizmus jellemez, az Egyház nagy jelentőséget tulajdonit annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét. Az Egyháznak így sajátos feladata a nevelés, "mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség, legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek, a hívők számára fel kell mutatnia Krisztus életét és állandó szorgoskodással segítenie kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak."4 A Katolikus Iskola című 1997-ben kiadott egyházi dokumentum szellemében valljuk, hogy a katolikus iskolában a nevelés és oktatás szoros egységben áll annak érdekében, hogy a fiatalokat a szabadság felelős használatára nevelje, hogy érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen és egyre jobban elkötelezzék magukat Isten és az emberek szolgálatára. A keresztény nevelés alapja és példaképe az evangélium Jézusa. Ennek megfelelően az iskola azzal válik katolikussá, ha az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban és vállalja a növendékek keresztény szellemű formálását. Jezsuita Az jezsuita nevelés hagyományát követve azt kívánjuk, hogy a gyerekekkel naprakészen felkészült szakemberek foglalkozzanak. A Jézus Társasága történetében a jezsuita kollégiumokban a kezdetektől jól képzett, fogadalommal elkötelezett rendtagok oktatták és nevelték a leendő rendtagokat majd a hozzájuk csatlakozó városi diákságot. A „Ratio Studiorum” (Societas Jesu) a 16. század végére pontosan meghatározta a kollégiumok tantervét, és az alkalmazandó tanítási és tanulási stratégiát. Világos célokat, minőségi ismérveket, alaposan átgondolt tanítási módszereket és a tanári együttműködésnek a kereteit nyújtotta a Ratio. Ez egészen a 20. század közepén mérvadó
volt
a
jezsuita
iskolákban.
Elmondható, hogy a rend iskolái egy nevelési és oktatási rendszerben működtek.
4
Gravissimum Educationis 3.
18
PEDAGÓGIAI PROGRAM Napjainkban a Jézus Társasága iskolái számára „A jezsuita nevelés jellemzői” (Society of Jesus) és „Az ignáci pedagógia” (Society of Jesus) című dokumentumokban határozta meg a mai kornak megfelelő nevelési elveket, értékeket és a saját oktatáselméletét. A hangsúly a rendszerben való működésről átkerül a hálózat képzésre. A jezsuita iskolák a helyei sajátosságokra építenek, a helyi szükségletekre és kihívásokra hivatottak válaszolni. Olyan tanítási és tanulási stratégiákat alkalmazását javasolja „Az ignáci pedagógia” című dokumentum, amelyek releváns tanulási tapasztalatra adnak lehetőségek. Ezen tapasztalat során a diákok intellektuális, lelki, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődése egyaránt elérhető. A teljes ember fejlesztésében elengedhetetlen a reflektív gondolkodás állandó alkalmazása. A reflexió gyakorlatát Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatos módszereiből származtatva alkalmazzuk az iskolai munkánk során, a pedagógiai kutatások viszont mérésekkel hitelesítették a reflektív gondolkodás szükségét a nevelői és oktatói feladatellátásban. Ez a gyakorlat kulcsszerepet tölt be a motiváció erősítésében. A reflexió során fogalmazza meg, tudatosítja a tanuló, illetve a tanár, hogy milyen élmények érték; milyen kognitív, érzelmi, lelki, illetve fizikai változásokon ment keresztül. Az autonóm élethez nem elegendő intellektuális és a lelki élmény. Szükséges, hogy a tanuló kipróbálhassa magát, tudásával és képességeivel új problémák megoldásával. A további műveltetési gyakorlatok során a tanulók magabiztos tudásra és képességekre tegyenek szert. A személyre szabott kihívások a tapasztalat szerint jelentősen hozzájárulnak a tanuló fejlődéséhez. A tanítás és tanulás folyamata akkor válik teljessé, ha diákok képesek saját eredményességüket objektív kritériumok szerint értékelni. A tanár részéről ez azt kívánja, hogy okosan alkalmazza a formatív és a szummatív mérés és értékelés módszereit. Így adhat eszközöket a tanuló számár, amelyek segítségével maga válik saját továbbfejlődése mozgatójává. A jezsuita nevelés értékei -
Ad majorem Dei gloriam - Mindent Isten nagyobb dicsőségére,
-
Megtalálni Istent mindenben: az igazság keresésének, a kutatásnak a szabadsága,
-
A tanulás: mélyíti az emberséget, közösségi emberi tevékenység.
-
Cura personalis - személyes törődés minden egyes személyben Isten gyermekét tisztelve és szeretve,
-
Másokért élő ember: igazságosan és az igazságosságért cselekvő hit,
-
Magis – Kihívásokon elfogadása, kiválóságra és a teljesebbre törekedve,
-
Reflexió és a szellemek megkülönböztetése: az akarat nevelése a felelősségteljes szabadság kiteljesedése céljából. Minden emberi cselekedetnek morális (erkölcsi) vetülete van.
-
A szív, az értelem és lélek egysége: a teljes emberi személy nevelése – integrálni az emberi élet minden dimenzióját. 19
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
Közösség – minden egyén kiteljesedése a közösségi élet aktív cselekvőjeként.
A világ eredendő jósága Loyolai Szent Ignác számára minden jó forrása Isten, ezért mindenben, ami jó, a jelenlévő Istent tiszteljük, és tiszteletünket mi sem teszi teljesebbé, mint a szolgáló szeretet, amely által biztosan Istenhez jutunk. Az ignáci lelkiség teljesen Istenre irányuló apostoli lelkiség, amelynek ima és tevékenységi tere az egész világ, törekvése mindenben megtalálni és megdicsőíteni Istent. E cselekvésben szemlélődő lelkiség képessé teszi az embert a mindennapok megszentelésére. „Az ember arra van teremtve, hogy Istent, a mi Urunkat dicsérje, tisztelje és szolgáljon neki, és ez által lelkét üdvözítse.” (Lgy. 23) A jezsuita nevelés eszményként a világ eredendő jóságát veszi alapul. Bízva az emberi élet értelmességében célja, hogy az emberi közösség minden egyes tagját isten-adta adottságainak legteljesebb kifejlődéséhez segítse. Ennek szellemében maximális képességfejlesztésre törekszik intellektuális, képzeleti, érzelmi, kommunikációs és fizikai síkon. Eszménye a másokért való életben kiteljesedett személyiség, aki az emberi közösség részeként kiemelkedő alkotói tevékenységre képes. A vallásos nevelés az egész képzést áthatja, és tudatosan mozdítja elő a hit és a kultúra közötti párbeszédet. Cura personalis – személyes törődés "A jezsuita nevelés követi az intellektuális, érzelmi és lelki növekedés fejlődési szakaszait, és segít minden egyes növendéket abban, hogy mindezeken a területeken fokozatosan fejlődjön az érettség felé. Így tanterve inkább a személyre összpontosul, mint a tananyagra. Minden növendék... az egyéni képességeinek és személyisége sajátosságainak megfelelő ütemben fejlődjön, és érjen el eredményeket. A szabadság felelős használatának fokozatos elsajátítását megkönnyíti a diákok és tanárok közötti személyes kapcsolat....
A cura personalis (személyes törődés) alapvető
jellegzetessége marad a jezsuita nevelésnek.5" A helyi adottságoknál leirtanak megfelelően a jezsuita gimnázium és kollégium Miskolcon nagy súlyt helyez a diákok környezetének ismeretére és elsősorban a családi háttér alapján a szülőkkel való kapcsolattartásra. Ezek alapján alakítja ki a Program feladatait az egyéni kisérés terén, illetve erősíti a tanárok saját elkötelezettségének növekedését a tanári lelki napok és pedagógiai fórumok útján.
5
A Jezsuita Nevelés Jellemzői, #42-43.
20
PEDAGÓGIAI PROGRAM Magis - Kiválóság A lelki élet alapritmusa - a jezsuita szemlélet szerint - folyamatos jóról jobbra haladás, vagyis az úgynevezett magis: „Mert gondolja meg mindenki, hogy annyira halad majd előre minden lelki dologban, amennyire kivetkőzik önszeretetéből, önakaratából és önérdekéből.” (Lgy. 189). Ennek a lelkiségi szemléletnek megfelelően alkalmazzuk a jezsuita nevelésben a kiválóság kritériumát az iskolai élet minden területére. "A cél a személy minden dimenziójának lehető legteljesebb kifejlesztése; ehhez kapcsolódik az értéktudat és a mások szolgálatára való elkötelezettség kifejlesztése. Ez az elkötelezettség a szegények szükségleteit helyezi előtérbe, és kész az önérdekről való lemondásra az igazságosság előmozdítása érdekében." 6 A kiváló képzés olyan típusú és szintű nevelés biztosítása a diákok számára, amely legjobban megfelel a helyi társadalom szükségleteinek. A magis mint a 'több és jobb' célul történő kitűzése nem jelent összehasonlítást, sem egy abszolút színvonalhoz mért előrehaladást, hanem minden személy egyéni képességeinek lehető legteljesebb kifejlesztését. Iskolánk így nem a kiválóak iskolája, hanem a mindenkiből legtöbbet kihozó kiváló iskola kíván lenni. A jezsuita nevelés egyik hagyományos célja az elkötelezett keresztény vezetők képzése. Ez nem egy társadalmi-gazdasági elit nevelését jelenti, hanem a szolgálatban kiváló emberek képzését. E szolgálat Isten iránti hitbeli elkötelezettségen alapszik. Alkalmazkodás és átjárhatóság A nemzeti köznevelésről szóló törvény, illetve a végrehajtását szolgáló további jogszabályok, a közoktatás tartalmi egységét hívatott megteremteni, elősegítve ezzel az iskolák közötti átjárhatóságot is. Egy igényes, kétszintű érettségire, illetve a továbbtanulásra felkészítő iskola, mely ki akarja használni a nyolc év folyamatosságából adódó lehetőségeket, természetesen nem lehet minden iskolatípussal "átjárható". Iskolánk felelőssége tehát, hogy világos követelményrendszere mind a belépési, mind a kilépési pontoknál a diák számára legjobb megoldáshoz segítsen, mégpedig időben. Gimnáziumunk programja kiemelt feladatának tartja, hogy érvényesüljön a koncentráció elve, vagyis az, hogy egymásra épüljenek, és egymásra hivatkozzanak az egyes tantárgyak; továbbá az, hogy folyamatosan érzékeljék és szabályozzák a szaktanárok a gyermekek terhelési szintjét. Hasonlóképpen nagy hangsúly helyezünk a szubszidiaritás elvére, vagyis megteremtjük a diákok
6
A Jezsuita Nevelés Jellemzői, #107.ff.
21
PEDAGÓGIAI PROGRAM öntevékenységének a kereteit, hogy személyiségükben kialakuljon az igény és készség az önálló tanulásra, megalapozva az egész életen át tartó tanulás követelményének való megfelelést.
Az ignáci pedagógia paradigmája Az ignáci pedagógia paradigmája a tapasztalat, reflexió és cselekvés állandó összjátéka 7 . Ezt a folyamatot nevezi a jezsuita nevelési irodalom ignáci módszernek, amely valójában egy ciklikus tanulást tesz lehetővé. Ezt a módszert Loyolai Szent Ignác alkalmazta azok esetében, akiket vezetett a lelki fejlődésben. A huszadik század közepén újra hangsúlyt kap a tapasztalatreflexió-cselekvés
összjátéka,
főleg
a
személyesen kísért lelkigyakorlatozók esetében. Közben a tanítás és tanulás pszichológiáját kutatók által, a pedagógiában megjelentek az aktív tanulás erejéről szóló elméletek. Sok mással együtt David A. Kolb (1984) alkotott hatásos elméletet a tapasztalati tanulásról8. Az jezsuita nevelés hagyományát követve azt kívánjuk, hogy a gyerekekkel naprakészen felkészült pedagógusok foglalkozzanak. A Jézus Társasága történetében a jezsuita kollégiumokban a kezdetektől jól képzett, fogadalommal elkötelezett rendtagok oktatták és nevelték a leendő rendtagokat majd a hozzájuk csatlakozó városi diákságot. A „Ratio Studiorum” (Societas Jesu) a XVI. század végére pontosan meghatározta a kollégiumok tantervét, és az alkalmazandó tanítási és tanulási stratégiát. Világos célokat, minőségi ismérveket, alaposan átgondolt tanítási módszereket és a tanári együttműködésnek a kereteit nyújtotta a Ratio. Ez a dokumentum a XX. század közepéig mérvadó volt a jezsuita iskolákban. Elmondható, hogy a rend iskolái egy nevelési és oktatási rendszerben működtek.
7
A jezsuita nevelés jellemzői, 100. o.
8
David A. Kolb, Experiential Learning: Expereince as the Source of Learning and Development, Prentice Hall, New Jersey 1984)
22
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Napjainkban a Jézus Társasága iskolái számára „A jezsuita nevelés jellemzői” és „Az ignáci pedagógia” című dokumentumokban határozta meg a mai kornak megfelelő nevelési elveket, értékeket és a saját oktatáselméletét. A jezsuita iskolák a helyei sajátosságokra építenek, a helyi szükségletekre és kihívásokra hivatottak válaszolni. Olyan tanítási és tanulási stratégiákat alkalmazását javasolja „az ignáci pedagógia”, amelyek releváns tanulási tapasztalatra adnak lehetőségek. Ezen tapasztalat során a diákok fejlődnek intellektuálisan, lelkileg, érzelmileg, szociálisan és erkölcsi jellemükben.
A teljes ember fejlesztésében elengedhetetlen a reflektív gondolkodás állandó alkalmazása. A reflexió gyakorlatát Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatos módszereiből származtatva alkalmazzuk az iskolai munkánk során, a pedagógiai kutatások viszont mérésekkel hitelesítették a reflektív gondolkodás szükségét a nevelői és oktatói feladatellátásban. Ez a gyakorlat kulcsszerepet tölt be kompetencia elmélyítésében és a motiváció erősítésében. A reflexió során fogalmazza meg, 23
PEDAGÓGIAI PROGRAM tudatosítja a tanuló, illetve a tanár, hogy milyen élmények érték; milyen kognitív, érzelmi, lelki, illetve fizikai változásokon ment keresztül. Az autonóm élethez nem elegendő intellektuális és a lelki élmény. Szükséges, hogy a tanuló kipróbálhassa magát, tudásával és képességeivel új problémák megoldásával. A további műveltetési gyakorlatok során a tanulók magabiztos tudásra és képességekre tegyenek szert. A személyreszabott kihívások a tapasztalat szerint jelentősen hozzájárulnak a tanuló fejlődéséhez.
A tanítás és tanulás folyamata akkor válik teljessé, ha diákok képesek saját eredményességüket objektív kritériumok szerint értékelni. A tanár részéről ez azt kívánja, hogy okosan alkalmazza a formatív és a szummatív mérés és értékelés módszereit. Így adhat eszközöket a tanulónak, melyek segítségével maga a diák saját továbbfejlődésének a mozgatójává válik.
Az jezsuita nevelésben az "ignáci paradigma" azt követeli a tanároktól, hogy legyenek nyitottak minden olyan nevelési és oktatási stratégiák alkalmazására (lásd a fenti ábrákat), amelyek alkalmasak a jezsuita iskola céljaink megvalósítására, a teljes emberi személyiség formálására, illetve a személy képességeinek a kibontakoztatására. A hatásszervezést, illetve az alkalmazott nevelésmetodikát illetően - céljainkat és módszereinket tekintve - kötelességünk az innováció, hogy diákjaink koruknak megfelelő felkészültségre tegyenek szert. Erkölcsi értékrendünket illetően pedig teljes mértékben a keresztény szellemet, hagyományt követjük. Ideálunk – emberképünk és személyiségértelmezésünk szerint - Jézus Krisztus, Isten fia, a másokért élő ember, akinek ma is érvények a programja: az ember szabadságának kiteljesítése a szeretet és az igazságosság gyakorlása által a bűnnel szemben. Szent Ignác szemlélete, illetve lelkisége pedig arra sarkal bennünket, hogy ragadjunk meg minden olyan oktatási és nevelési stratégiát, amely segít felismerni a szolgaságba vezető erőket, de lehetővé teszik az emberi személy üdvösségét, vagyis kibontakozását a szeretetben.
Sajátos nevelési feladatok Igazságos kapcsolat Istennel, embertársakkal, a kultúrával és a teremtett környezettel. Ennek megfelelően a sajátos nevelési feladatok a következők: -
Egészséges életre nevelés
-
Környezettudatosságra nevelés
-
Mozgáskultúrára nevelés: testnevelés- és sport értékének az integrálása. Ez megvalósul a testnevelés keretei és a Jezsuita Diáksport Egyesület keretei között. 24
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
Lelki életre nevelés
-
Közösségi életre és szociális érzékenységre nevelés
-
Felelősségteljes szabadságra nevelés – az elköteleződésre való képesség fejlesztése,
-
A tanulási képességek fejlesztése - életen át tartó tanulásra felkészíteni a diákokat
-
Reflexió gyakorlatának elsajátítása,
-
Széles érdeklődés fenntartása, tanulási/intellektuális élmények nyújtása, és kreativitásra nevelés releváns tapasztalatok által a kultúra számos területén: vallás, művéset, zene, sport, tudomány, irodalom, történelem, technológia, utazás, stb.
-
A keresztény kultúra ismerete
-
Kritikus gondolkodásra nevelés
-
Természettudományos gondolkodás fejlesztése
-
Családi életre nevelés
-
Nemzeti identitás és az európai értékek.
Kapcsolattartás a szülői otthonnal Az elsődleges felelőse az iskola igazgatója, az osztályfőnökök és a kollégiumi nevelők. A formális kapcsolattartáson kívül – lásd SZMSZ – kulturális programokon és kötetlen alkalmakon találkoznak az szülőkkel az iskola vezetője, illetve a pedagógusok. "A jezsuita iskola tanárai és vezetői szorosan együttműködnek a szülőkkel, akik szintén tagjai a nevelői közösségnek. Az iskola és az otthon között gyakori érintkezés és folyamatos párbeszéd folyik. A szülőket tájékoztatjuk az iskolai tevékenységekről; buzdítjuk a szülőket, hogy keressék fel gyermekeik tanárait és beszélgessenek velük gyermekeik előrehaladásáról. Alkalmakat adunk nekik, hogy növekedjenek szülői szerepük gyakorlásában, és arra is, hogy tagjai legyenek iskolai tanácsadó testületeknek. Ily módon és egyéb hasonló módokon segítjük a szülőket, hogy eredményesebben gyakorolják szülői nevelői jogaikat és kötelességeiket otthon és a családban; a szülők pedig a maguk részéről segítik az iskolában folyó nevelési munkát. Kívánatos, hogy a szülők, amennyire csak lehet, megértsék, értékeljék és elfogadják az iskolára jellemző ignáci világnézetet. Kívánatos, hogy az iskola és a család ugyanazokat az értékeket mozdítsák elő. Amikor a gyermekek először iratkoznak be az iskolába, szüleiket tájékoztatjuk, hogy a jezsuita nevelés az igazságosságot megvalósító hit szolgálatára kötelezte el magát. Folyamatos képzési programokat helyezünk a szülők rendelkezésére, hogy jobban megértsék ezt a célt, és határozottabban elkötelezzék magukat mellette." (A jezsuita nevelés jellemzői)
25
PEDAGÓGIAI PROGRAM A szülőt megilleti a szabad iskolaválasztás joga. Ahhoz, hogy a szülő eldönthesse, hogy mely intézmény a legalkalmasabb a gyermeke adottságainak és képességeinek kibontakoztatásához, a gimnázium minden évben ismerteti munkáját az érdeklődőkkel. Ennek kerete a beiskolázás előtti nyílt nap. A szülő joga, hogy az kérésére a hátrányos helyzetű tanulót minden évben otthonában keresse fel az osztályfőnök, és közösen határozzák meg a tanuló tovább menetelét. A szülő kötelessége: -
gondoskodni a gyermek fejlődéséhez szükséges feltételekről,
-
tankötelezettség teljesítéséről,
-
kísérje figyelemmel a gyermek fejlődését, előmenetelét,
-
tartson rendszeres kapcsolatot gyermeke pedagógusaival,
-
segítse elő a tanuló beilleszkedését a közösségbe, a közösség életszabályainak elsajátíttatásával,
-
szerezzen érvényt gyermeke jogainak,
-
tisztelje a pedagógusok, alkalmazottak emberi méltóságát és jogait.
Iskolánk és kollégiumunk tanulói szüleinek részére évente négy alkalommal szülői értekezletet tartunk. Rendkívüli szülői értekezletet a gimnáziumi igazgató, a kollégiumi igazgatója, az osztályfőnök és a SzMK vezetője hívhat össze. Évente három alkalommal szaktanári fogadóórákon adunk tájékoztatást a gyermekek fejlődéséről, magaviseletéről és tanulmányi előmeneteléről. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó írásos bejegyzést az osztálynapló mellett az ellenőrző könyvben is feltüntetni. A félévi és év végi értékelést legalább egy hónappal megelőzően az osztályfőnök vagy a szaktanár írásban értesítse a szülőt, ha a gyermeke fejlődésének érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szaktanár vagy az osztályfőnök szükség esetén behívhatja a szülőket/gondviselőket az iskolába. A szülői munkaközösség: A szülők jogainak érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői munkaközösséget hozhatnak létre. Munkájukat saját Működési Szabályzatuk alapján végzik, melyet önálló Melléklet tartalmaz. A szülőknek véleményezési joguk van az az SZMSZ és a Házirend dokumentumok esetében. Az Iskolaszék: Az Iskolaszék a nevelőtestület, a fenntartó, az iskola vezetősége és a szülők legmagasabb szintű szerveződése. Az Iskolaszék külön működési rend szerint működik, melyet maga határoz meg. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, melyeket a nevelőtestület vagy 26
PEDAGÓGIAI PROGRAM iskolavezetés ráruház. Javaslattételi és véleményezési joggal rendelkezik az intézmény működését érintő valamennyi kérdésben. Emberképünk "A jezsuitáknál végzett növendéktől azt reméljük, hogy teljesen és harmonikusan képzett személy lesz, aki intellektuális tudással rendelkezik, nyitott a további fejlődés irányában, vallásos, szereti embertársait és elkötelezte magát az igazságosság megvalósítására Isten népének nagylelkű szolgálatában''. Kolvenbach atya céljainkat így is fogalmazta: célunk olyan szolgáló vezetők képzése, akik Jézus Krisztus példáját követik, szakértelemmel rendelkeznek, lelkiismeretesek és elkötelezetten együttérzők''. Competentia - Coscientia – Conpassio. Az ilyen cél megkívánja az ember teljes és mélyebb képzését, egy olyan nevelési folyamatot, amely megköveteli a kiválóságot, vagyis a diák törekvését, hogy kiváló legyen, képességeit megvalósítsa. E kiválóság magába foglalja az értelmi, tudományos kiválóságot és még sok egyebet. A jezsuita nevelés olyan emberi kiválóságot követel meg, melynek példája az evangéliumok Krisztusa, egy olyan kiválóságot tehát, amely tükrözi a megtestesülés misztériumát és valóságát, tiszteletben tartja minden ember méltóságát és az egész teremtés szentségét. A történelemben sok esetet találunk arra, hogy a nevelés terén a kiválóságot leszűkített értelemben vették. Értelmi téren rendkívül képzett olyan embereket neveltek, akik ugyanakkor érzelmileg fejletlenek és erkölcsileg éretlenek maradtak. Lassan rájöttünk, hogy maga a nevelés nem teszi szükségszerűen jobb emberré vagy kereszténnyé az egyént vagy a közösséget. Nem fogadjuk el többé azt a naiv nézetet, hogy a nevelés, bármilyen is az és bármilyen a célja, szükségszerűen erényessé tesz. Ezért egyre világosabb, hogy ha a jezsuita nevelés révén erkölcsi erővé akarunk válni a társadalomban, nemcsak értelmi síkon, hanem erkölcsi síkon is nevelnünk kell. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy lélekölő besulykolást gyakoroljunk, sem azt, hogy bevezessünk az élettől elvont elméleti tantárgyakat. Olyan kutatási keretet kell teremtenünk, amely arra képesít, hogy birkózzunk korunk fontos problémáival és az élet bonyolult értékeivel; és olyan tanárokra van szükség, akik hajlandók és képesek irányítani ezt a kutatást. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példaképként, mind pedig értékekben. A fontosabb emberi és egyben keresztény értékek a következők: -
a hitre, reményre, szeretetre nevelés, - a helyes önértékelés, amely sem nem túlozza, sem le nem becsüli értékeit,
27
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, - a józan, megfontolt ítélőképesség,
-
a mások felé való nyitottság, befogadóképesség, - a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében,
-
a szelídség, - az alázat, - a türelem, - az alaposság, - a mértékletesség, - a bűnbánat, amely mentes kell, hogy legyen a kóros önmarcangolástól, és a megbocsátás, - a belső csendre, elmélyülésre való igény,
-
hűség Istenhez és embertársainkhoz, - felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt.
Mindezeket a szeretetparancs hármas egysége fejezi ki: szeretni Istent, embertársainkat úgy, mint saját magunkat. Akikben ezek a tulajdonságok megerősödnek, azok fogékonyak lesznek a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Nevelésünk nagy feladata, a mai világban tapasztalható hamis értékeket leleplezése, és tanulóink természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassuk keresztény szellemmel. Tesszük ezt azzal a tudattal, hogy a mi feladatunk elvetni az ige magvait, a növekedés viszont Isten műve. A személyiségfejlesztés szinterei a nevelő-oktató munkában: -
Tanítási órák és foglalkozások (különös hangsúllyal az osztályfőnöki órák)
-
Tanulmányi projektek (pl. tudományos diákkörök…)
-
Nemzetközi projektek
-
Szabadidős programok
-
Lelki programok (Lelkigyakorlat, Reggeli áhítat, Examen, zarándoklatok, stb.)
-
Diáktanácsadás - személyes törődés a diákokkal
-
Mentálhigiénés szakemberrel történő beszélgetés lehetősége
-
Szeretetszolgálat (közösségi szolgálat)
-
Ökológiai projektek
-
"Debate" - Vita - programok
-
Testnevelés és sport programok
A személyiségfejlesztésben fontos szerepet tölt be a művészeti nevelés (elsősorban a magyar, ének, tánc-, néptánc- rajz- és médiaoktatás). A tanórákon kívül lehetőség van részt venni az énekkar és a diákszínpad, ill. a képzőművészeti szakkörök tevékenységében. A „másokért- élő-ember” nevelési ideálját kitűző programunk fontos megvalósulási területe a közvetlen közösségfejlesztés. E fejlesztés elemei között kiemeljük még az alábbiakat: -
A tanulókban elősegítjük a hon-és népismeret, valamint a kirándulások útján a harmonikus, pozitív és élményjellegű kapcsolat kialakulását a természeti és társadalmi környezettel. 28
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
A tanulók korosztályuknak megfelelő programok keretei között közvetlenül és tapasztalatcentrikusan bekapcsolódnak a közvetlen (intézmény és környéke) és a tágabb környezet értékeinek megőrzésébe és gyarapításába.
-
Megismertetjük a tanulókkal hazájuk- és Európa kultúráját, egyházuk hitét, közösségi életét és hagyományait. (Ld. a hagyományőrzésről és az iskolai kirándulásokról szóló részt.)
-
Megteremtjük a feltételeket, hogy a diákok a város és régió egyházi iskoláin keresztül bekapcsolódjanak az ökumenikus mozgalomban, valamint arra bátorítjuk őket, hogy felelősen vállalják kereszténységüket nem-vallásos, illetve nem-hívő kortársaik előtt.
-
Az európai és a világ más tájain élő hagyományok megismerésére használják a jezsuita iskolarendszer adta kapcsolatépítés lehetőségeit.
-
Segítjük diákjainkat, hogy meg tanuljanak kritikusan gondolkodni és cselekedni, a keresztény értékek alapján megvédeni az emberi méltóságot.
-
Kereteket teremtünk arra, hogy személyes tapasztalatot szerezzenek az együttműködésről másokkal, valamint a konfliktusok keresztény kezelése és megoldása terén. Ennek kereteit teremtse meg a tantervbe épített társadalomtudományi oktatás, a csoportdinamikai csoportok tevékenysége és a szociális munkák tapasztalata.
-
Kommunikációs kultúrájuk kialakulást segíti elő az intézmény önálló ismeretszerzésre, véleményformálásra és –kifejezésre segítő atmoszférája, melyben a vélemények és érvek kifejtésének, értelmezésének és megvédésének képességei alakulhatnak ki. Ezzel nevel olyan felnőtteket, akik az új információs környezetben el tudnak igazodni, azt kritikus módon használni képesek.
A lelki nevelés területén az osztályfőnöknek kiemelt jelentősége van. Az osztályfőnök személyese törődéssel figyel diákjaira, törekszik családi és társadalmi hátterének megismerésére és ezeket figyelembe véve segíteni a fejlődésben. Ennek során személyes beszélgetéseket folytat a diákokkal, szüleikkel. A személyes törődés feladata azonban megoszlik a szaktanárok között is. A személyiségfejlődés közösségi aspektusát különösen segítik az osztálykeretben zajló lelki programok, a rekollekciók, lelkigyakorlat, az osztálymisék. Ezek tematikájában helyet kapnak a személyiségfejlesztést szolgáló tevékenységek, összhangban a vallási neveléssel. A gimnázium önálló szociális programot dolgozott ki (lásd iskolai "Szeretetszolgálat"), melynek a szociális érzékenységen túl segíti a diákokat az önismeret elmélyítésében. A programban minden 9. évfolyamos diák vesz részt. Az osztályfőnökök mellett felnőtt mentorok kísérik a tanulókat, és segítik őket tapasztalataik feldolgozásában. A közösségi szolgálat során szerzett tapasztalat
29
PEDAGÓGIAI PROGRAM visszatérő tartalom a lelkigyakorlatokban, hittan és társadalomismereti tanórákon is. A tanulók gimnáziumi éveik során átlagban 50-70 órát vesznek részt szeretetszolgálati programokban. A személyiségfejlesztés speciális területe a nemi identitásra és életre nevelés. Erre a célra iskolánk külön u. n. életmód program keretében szakembereket von be, hogy segítség a diákokat integrált életmódra, szexualitásuk integrálására személyiségük, identitásuk egészébe. Természetesen iskolánk tanterve is tartalmaz erre vonatkozó képzést, amit az adott tantárgyat pedagógusok hivatottak végezni.
A személyiségfejlesztés feladatainál és eszközeinek megválasztásában hangsúlyt helyezünk az alábbi készségek-tulajdonságok fejlesztésére: -
egyéni felelősségvállalás magunkkal és társainkkal szemben
-
Felelősség saját munkája és tanulása iránt
-
Jellem
-
társadalmi felelősségvállalás
-
következetesség
-
Önállóság
-
az érzelmi intelligencia fejlesztése
-
Tudatos önreflexió és életvitel
-
stressz és konfliktuskezelés
-
Belső motiváció erősítése
-
Értékorientáltság
-
A személyesség, személyes kapcsolatok fontossága, a tisztelet és elfogadás
-
Építő egymásrautaltság
-
Nyitottság a transzcendens felé (imaélet)
A személyiségfejlesztés legközvetlenebb eszköze maga a pedagógus személyisége, a jezsuita rendtagok és az intézménybe szolgáló szerzetesnők, valamint az iskolai közösség, a kortárs csoportok. A közösség ereje érezhető az osztályokban, a szakmai alapon működő csoportokban, a kollégiumi csoportokban, a cserkészetben és a lelkiségi csoportokban (Parázs). A diákok demokratikus életre nevelésének a szinterei A Köznevelési Törvény (20011/CXC. tv.) 48.§ alapján valamennyi tanulónak jogában áll – megfelelő módon és formában – véleményt nyilvánítani az iskola életét érintő kérdésekben. Ez Diákönkormányzaton keresztül történhet szervezett formában. A tanulók jogainak érvényesítésére és érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A Diákönkormányzat
30
PEDAGÓGIAI PROGRAM tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjedhet. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint tevékenykedik. Rendkívüli Diákközgyűlést, mint az intézmény tanulóinak legmagasabb tájékoztató-tájékozódó fórumát, az intézményi Diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény és kollégium igazgatója kezdeményezhet. Évente egy alkalommal kötelező a diákközgyűlés összehívása. A DÖK-öt segítő tanár összehangolja a diákközösség munkáját és biztosítja működési feltételeit. A diákvezetőket felkészíti, munkájukat értékeli, és javaslatot tesz elismerésükre. Irányítja és összehangolja a tanórán kívüli megmozdulások (ünnepségek, versenyek, kulturális események, stb.) szervezését. A DÖK számára az intézmény külön helységet ad át. Ebben a berendezést (bútor, számítógép, stb.) az iskola biztosítja. A DÖK tevékenységéhez az intézmény éves költségvetésében forrást különít el. A Diáksággal való kapcsolattartás érdekében -
az Iskolaszék ülésére a DÖK egy képviselője mindig meghívást kap, illetve
-
havonta egy megbeszélést szervezünk az iskola vezetése és a DÖK képviselői között. E megbeszélések nyilvánosak, azokra kérdést bármelyik fél javasolhat.
A DÖK feladatai: -
A diákság (tanulócsoport, diákkör, stb.) érdekeit képviseli az igazgató, nevelőtestület előtt;
-
igény szerint szervezi a tanórán kívüli diákéletet
-
Meghatározó szerepet vállal a diákok közösségformálásában
-
A Diákönkormányzat tevékenységét a saját SZMSZ-ük szerinti vezetőség koordinálja, a Diákönkormányzatot a nevelőtestület, az igazgató, illetve a Szülői Szervezet irányába a Diákönkormányzat elnöke, vagy az arra felkért személy képviseli. A diákönkormányzat munkájának segítésére az igazgató a diákok véleményének figyelembe vételével segítő pedagógust bíz meg.
A diákönkormányzat tevékenységének kereteit a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A DÖK-nek véleményezési joga van: -
Az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt;
-
A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt;
-
A házirend elfogadása előtt;
-
A tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál;
-
A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél, elfogadásánál;
-
A tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésénél, megszervezésénél;
-
Az iskolai sportkör működési rendjének megállapításánál;
-
Az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásánál; 31
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
A könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításánál;
-
Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél;
-
Az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.
A Diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: -
Saját működéséről;
-
Diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról;
-
Hatáskörei gyakorlásáról;
-
Egy tanítás nélküli munkanap programjáról;
-
A diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről;
-
Amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.
A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét,
illetve
SZMSZ-ének
jóváhagyását
a
diákönkormányzatot
segítő
tanár
közreműködésével az igazgató útján kéri meg. III.
ERKÖLCSI-PEDAGÓGIAI ELVÁRÁSOK
Nevelők – Tanárok A jezsuita iskolában a tanárok olyan emberek legyenek, akik meg tudják érteni az iskola sajátos szellemiségét, és képesek segíteni az ignáci szemléletmódból eredő jellemzők megvalósítását.
A pedagógus minden körülmény közepette értéket közvetít. Beszéde, illetve beszédének műveltségi szintje, lelkisége, viselkedése, gesztusai, öltözködése, rendezettsége, igényessége, tanulási igénye, környezetéhez való hozzáállása, az iskola értékeinek, javainak használati módja, mind a rejtett tanterv jelentés részét képezi. "A jezsuita iskolában az erkölcsi és értelmi nevelésért elsősorban nem valami eljárásmód vagy tevékenység, hanem -- Isten után -- maga a tanár felelős. A jezsuita iskolának közösségének kell lennie, ahol a tanárok és diákok között hitelesen személyes kapcsolatok alakulnak ki. Enélkül a baráti kapcsolat nélkül nevelési munkánk egyedülálló erejének nagy része elveszne. A tanár és a diákok közötti kölcsönös bizalom és szeretet által megvalósuló hiteles kapcsolat ugyanis felbecsülhetetlenül fontos előfeltétele az értékekre való elkötelezettség kialakításának." (Ignáci pedagógia)
32
PEDAGÓGIAI PROGRAM "A tanár elsődleges feladata segíteni a diákot, hogy növekedjen kapcsolata az igazsággal, különösen abban a tárgyban, amelyet a tanár vezetésével jelenleg tanul. A tanár teremti meg a feltételeket, fekteti le az alapokat, és gondoskodik a lehetőségekről ahhoz, hogy a diák tapasztalata, megfontolása és cselekvése között állandó összjáték jöjjön létre." (Ignáci pedagógia) A jezsuita iskolában a pedagógus felelősségének tudatában legyen nyitott minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelői munkájába. Ez munka a tudásvágyon alapszik és nagy önfegyelmet, illetve önismeretet igényel. Ugyanakkor a tanárnak a diákok előtt vállalnia kell teljes személyiségét és korlátjait is. A tanár élete összhangban kell, hogy álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Legyen szakmailag felkészült, megbízható, gyerekszerető és megértő személy, akinek egymással összhangban álló szavai és tettei tanúságtételként jelennek meg a diákok előtt. A gimnáziumban csak olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja intézmény keresztény-katolikus értékrendjét. Az ignáci pedagógus profilja Személyesen törődik diákjával Jellemzők 1
Segíti a diákokat, hogy értékeik tudatában nyitottakká váljanak a fejlődésre, mint másokért élő emberek.
2
Személyesen és empátiával értékeli diákjait.
3
Meghallgatja a diákokat és felelősségtudattal kölcsönös bizalomra törekszik
4
Törekszik megérteni a diákok viselkedését és világát.
4
Értelmes és megvalósítható tanulmányi és magatartási elvárásokat támaszt a diákok számára.
Reflektív gondolkodó Jellemzők 5
Együttműködik kollégáival a tanítás és tanulás folyamatának gazdagítása érdekében.
6
Folyamatosan képzi magát, ismeri az újabb kutatási eredményeket, a hatékony jó pedagógiai gyakorlatokat és a társadalomban zajló változásokat.
7
Visszajelzést kér diákjaitól és tanár kollégáitól szakmai tevékenységéről és tanári fejlődéséről.
8
Arra törekszik, hogy kritikusan reflektív gondolkodó tanárrá váljon.
9
Reflektív gyakorlatának alapját képezi az iskola küldetésnyilatkozata, nevelési és oktatási céljai, valamint a tantervi követelmények.
Modell - pozitív példa a diákok számára Jellemzők
33
PEDAGÓGIAI PROGRAM 10
Megteremti a feltételeket a releváns tapasztalat, reflexió és gyakorlat/tevékenység összjátéka számára.
11
Segíti diákjait, hogy életen át ívelő tanulókká váljanak, bátorítja a kreativitást és a képzelőerő fejlődését.
12
Többféle értékelési formát alkalmaz, hogy értékelje diákjainak holisztikus fejlődését.
13
Bátorítja diákjait személyes kutatásaikban, hogy mélyebb megértésre tegyenek szert, valamint képesek legyenek a dolgokat komplexitásukban látni és értékelni.
14
Tanítási stratégiájába hatékonyan integrálja az információs és közlési technológia (IKT) eszközeit, valamint olyan módszereket, amelyek megfelelnek az emberi agy működésének és hozzájárul a diákok egészséges életmódjának fejlesztéséhez.
Közösségépítő, együttműködik kollégáival, a szülőkkel és mindazokkal, akik érdekeltek a diákok fejlesztésében. Jellemzők 15
Partneri viszonyban dolgozik a Jezsuitákkal és tanárkollégákkal annak érdekében, hogy biztosítsák a jezsuita nevelés jövőjét.
16
Őszinte és tiszteletteljes párbeszédre törekszik jelentős nevelési kérdések megoldásában és a jezsuita iskola szakmai fejlesztésében.
17
Megbízható és megbízik kollégáiban, szakmai döntések esetén bevonja kollégáit, épít az iskolában felgyülemlett tudásbázisra.
18
Együttműködik a diákok szüleivel és gondviselőivel az iskola nevelési és oktatási céljának elérése, valamint a diákok fejlődése érdekében.
19
Tudatában van előítéleteinek és mindent megtesz annak érdekében, hogy felülemelkedve építse az ignáci tanuló közösséget.
20
Magtartásával és példájával ösztönzi a diákokat és a pedagógustársakat, hogy együttműködéssel keressék egymás nagyobb javát.
Loyolai szent Ignác lelkisége és szemlélete alapján vállalja az iskola küldetésének a teljesítését. Jellemzők 21
Részt vállal az iskola küldetésének formálásában és megvalósításában.
22
Biztosítja az intézmény állandó megújulását a kor kihívásai közepette.
23
Készségesen válaszol Krisztus hívására, hogy másokért élő emberként szolgálja embertársait.
24
Ismeri a jezsuita nevelés alapvető dokumentumait (Lelkigyakorlatok, Rendalkotmány, Jezsuita nevelés jellemzői és az ignáci pedagógia, Általános rendgyűlések dekrétumai)
25
Saját munkáját hivatásként értékeli, mely során mélyíti diákjai hitét és elköteleződését az igazságosság szolgálatára.
26
Nyitott a Lelkigyakorlatok elvégzésére, az Istennel való találkozás tapasztalatára, kész fejlődni az
34
PEDAGÓGIAI PROGRAM ignáci lelkiségben és elmélyedni az ignáci pedagógiában.
Ezek a jellemzők elvárásokat tartalmaznak a jezsuita nevelőkkel szemben. Keretet is nyújtanak az iskolákban tanító pedagógusok továbbképzési tervének az elkészítéséhez. A vezetők feladata a jezsuita nevelés céljának elérése érdekében ezen kritériumok szerint meghatározni az intézmény továbbképzési tervét, figyelembe véve minden egyes pedagógus személyes, szakmai és lelkiségi szükségleteit. A továbbképzési terv meg kell felelnie az adott állam törvényi szabályozásának is. A jezsuita diák A mai magyar társadalom nem csupán szekularizált, hanem pluralista is, azaz tanulóink különféle eszmei, erkölcsi hatásnak vannak kitéve. Egységes erkölcsi elvárások a keresztény etika, az európai kultúra hagyományai alapján fogalmazzuk meg. Az elvárások rövid összefoglalás: -
Belső igény a szentre, a szépre, a jóra és az igazra,
-
Tisztelettudó, művelt beszéd tanáraikkal és társaikkal,
-
Egészséges életmód: testi-lelki egészség megőrzése és biztosítása (káros szenvedélyek kerülése),
-
Rendszeres mozgás - testnevelés és sport
-
A rábízott és az önként vállalt feladatok elvégzése,
-
Házirend pontjainak felelős megtartása,
-
Az adottságoknak és érdeklődésnek megfelelő önképzés (sportkör, énekkar, színjátszó kör, különféle szakkörök és tanulmányi versenyek).
-
Az épített környezetének ápolása és az iskolai felszerelés, a berendezés, illetve a taneszközök épségének a megőrzése további elvárás a jezsuita gimnáziumban és kollégiumban tanuló diákoktól.
A végzős jezsuita diák profilja Azt feltételezzük, hogy a jezsuita iskolában nevelkedett diák végzős korára érzelmileg, értelmileg, fizikailag, szociálisan és hitéletében olyan fejlődési szakaszba ért, amikor jelentős felelősséget tud vállalni saját növekedése iránt. Nem elégszik meg a megszokott környezettel, eddigi világával, többet akar elérni. Kiterjeszti képzelőerejét, új tudásra szomjazik, érzelmileg is nyitottabb. A végzős diák személyiségében a következők kívánatosak: Nyitott a fejlődésre Azt feltételezzük, hogy a jezsuita iskolában nevelkedett diák végzős korára érzelmileg, értelmileg, fizikailag, szociálisan és hitéletében olyan fejlődési szakaszba ért, amikor jelentős felelősséget tud 35
PEDAGÓGIAI PROGRAM vállalni saját növekedése iránt. Nem elégszik meg a megszokott környezettel, eddigi világával, többet akar elérni. Kiterjeszti képzelőerejét, új tudásra szomjazik, érzelmileg is nyitottabb. Jellemzők: Felelősséget vállal saját személyes növekedéséért. Hiteleségre, elkötelezettségre és kiválóságra törekszik élete valamennyi területén. Megtanulja, hogyan fogadja el magát, erősségeit és határait. Tudatosabban, hitelesebben és szabadabban fogalmazza meg érzelmeit. Egyben arra is képes, hogy saját és mások kötelességeit is átérezze. Képes kezelni érzéseit és ösztöneit. Nyitott új esztétikai tapasztalatokra. Rugalmasabb és nyitottabb mások szempontjait megfontolni, illetve megérteni. Felfedezi, hogy együttműködéssel kortársaitól és jelentős felnőttektől értékes tudásra tehet szert. Új tapasztalatokat keres, kísérletezik, kockázat, tudatában van a kudarcok lehetőségének is. Képes egy meghatározott értékrend keretei között hivatást és életformát választani. Nyitottabb felnőtt ügyeket megismerni és megoldásokat keresni szociális, gazdasági, politikai és vallási problémákra.
Intellektuális tudással rendelkezik Végzős korára a jezsuita diák elsajátította a továbbtanuláshoz szükséges műveltséget és rendelkezik a felsőoktatásban megkívánt képességekkel. Három területet érdemes megfigyelni ebben a kategóriában: tanulási képességek, általános kompetenciák és műveltség. Tanulási képességek: Teljesíti az anyanyelv használat követelményeit. Elsajátította a középfokú oktatás matematikai ismereteit és képes tudását alkalmazni. Képes jelentős mennyiségű anyagot elolvasni és önállóan összefoglalni, a felsőfokú oktatási követelményeknek megfelelően. Elsajátította azokat a tárgyakat, amelyek szükségesek a továbbtanuláshoz.
Általános kompetenciák: Képes logikusan és kritikusan gondolkodni. Képes gondolatait szabatosan kifejezni szóban és írásban. Érdeklődő, kész eszméket mélyebben megismerni és kutatni. Képes ismereteit és kompetenciáit új helyzetekre alkalmazni, problémákat megoldani, illetve aktívan alkalmazkodik és tanul a megváltozott környezetben. Képes megszervezni tanulási feladatait. Képes szóban és írásban érvelni. Büszke saját és iskolája eredményeire, örömét leli az intellektuális munkában, nyitott új esztétikai
36
PEDAGÓGIAI PROGRAM élményekre.
Műveltség: Megalapozott tudásra tett szert, ismeri a műveltségi területek jelentős fogalmait és módszereit. Történelmi tudással és tudattal rendelkezik. Képes történelmi összefüggéseket látni a múlt eseményei között, de a jelenhez fűződő viszonyukat is a múlt eseményeinek. Értékeli saját kulturális örökségét. Képes megérteni a tudomány, a technológia és a pénztőke törvényi szabályozását. Ismeri állampolgári jogait és kötelességeit, valamint hazájának államrendjét. Jelentős emberi ismerettel rendelkezik. Képes megkülönböztetni a szépirodalomból, az életrajzból és a történelemből származó információ tudásértékét. Tisztában van az emberi közösség formáló erejével és azzal is, ami reményre ad okot. Kialakulóban van a kritikus tudat, mely által képes elemezni és értelmezni korunk emberének a problémáit.
Vallásos Az érettségi idejére azt reméljük, hogy a végzős diák ismeri hitünk tanítását és vallási életünk gyakorlatait. Részt vett lelkigyakorlatokon, képes értelmezni vallásos érzéseit, élő az Istennel való kapcsolata. Bekapcsolódik a helyi egyházközösség életébe. A diák hitélete, lelkisége nagymértékben függ az emberi érettségétől, ugyanez érvényes teológiai képzettségéről is. Konkrétan a jezsuita iskola azt kívánja, hogy diákjai az érettségi idejére: Elolvasták az evangéliumot és megismerték jézus krisztust, ahogy az újszövetség őt bemutatja. Ismerik az egyház tanítását jézus krisztusról, megváltó művéről, amely az egyházban bontakozik ki. Ismerik a többi keresztény felekezet sajátosságait, valamint más vallások tanítását és életmódját. Önállón törekszenek hitük elmélyítésére. Személyes istenélményt tapasztaltak meg egyéni imájukban, lelkigyakorlatban, valamint a közösség liturgiájában. Több imamódot ismernek és gyakorolnak. Keresztény lelkiismerettel rendelkeznek, képesek morális problémákat mérlegelni és lelkiismeretük szerint felelősen dönteni. Értékelik az eucharisztiát, a szentmisét, mint a keresztény közösség központját. Megtanulták felismerni, hogy hibáik és gyengeségeik miatt gyógyulásra és megbocsátásra szorulnak szükségük van a kiengesztelődésre a családjukkal, barátaikkal, az egyházzal és az istennel. Átérzik, hogy a jézussal való kapcsolat másokért élő emberekké alakítja őket. Ismerik az egyház társadalmi igazságosságról szóló tanítását.
Szereti embertársait Az érettségi idejére a jezsuita diák egészséges identitástudattal rendelkezik. Elérte azt az érettséget, hogy levetkőzze önzőségét, ennek jele, hogy másokért élő emberként is képes viselkedni a 37
PEDAGÓGIAI PROGRAM kapcsolataiban. Mélyebb emberi kapcsolatokra is vállalkozik, be tudja fogadni és értékelni egy másik ember szeretetét. Ebben a korban azonban a fiatal még nem teljesen kiforrott felnőtt. A következőket figyelhetjük meg az érettségi idejére: A diák képes megbízni barátai, szülei és más felnőtt hűségében. Valamilyen alkalommal megtapasztalta Isten iránta való szeretetét. Képes önmagát elfogadni és úgy tekinteni magára, mint akit az isten önmagáért szeret. Tisztában van saját előítéleteivel. Könnyedén kommunikál másokkal, főleg kortársaival, más vallásúakkal, más nemzetiségű fiatalokkal, valamint más szociális és gazdasági háttérrel rendelkező emberekkel. Megtapasztalta az iskolában a közösség támogató erejét és áldását. Részt vett az iskolai közösség építésében, rendelkezik ezzel a tapasztalattal. A fiúk könnyedén és felelősen barátkoznak lányokkal és fordítva. Elkezdi integrálni nemiségét személyisége egészébe. Képes a barátság szintjeit megkülönböztetni az emberi kapcsolatokban. Képes elfogadni mások szeretetét és szolgálatát, ezáltal gazdagabb emberi kapcsolatokat tapasztal meg. Empatikus, képes mások helyzetébe helyezkedni és átérezni, ami velük történik. Képes értékelni a teremtett világ szépségét, felelősséget érez az élet és a környezet iránt.
Elkötelezte magát az igazságosság megvalósítására Végzős korára a jezsuita diák szociális szolgálatot tartalmazó programokban vett részt. Megismerkedett környezete és hazája társadalmi problémáival. Több műveltségi tárgy keretében, illetve lelkigyakorlatok során alkalma volt reflektálni tapasztalataira és elmélyíteni tudását a társadalomról. Hittan óra keretei között megismerkedett az Katolikus Egyház társadalmi tanításával. Ismeri a szociális igazságosság elveit, tisztában van az Egyház útmutatásaival és képes alkalmazni a keresztény szociális tanítás kritériumait az élet védelme terén, a szegénység kérdéskörében és miden, olyan területen, ahol az emberi méltóságot megsértik. Rendelkezik azokkal az alapokkal, amelyek a további fejlődését biztosítják szociális érzékenységét tekintve. Felnőttként képessé válik a szeretetszolgálaton túl a társadalmi struktúrák befolyásolására is az igazságosság kritériumai szerint. A végzős diák: Tudja, hogy az önző magatartás igazságtalan bánásmódhoz vezet. Tudatosan törekszik arra, hogy megértően, elfogadón és nagylelkűen viselkedjen másokkal szemben. Képes belátni, hogy a keresztény hit szociálisan elkötelezettséget foglal magába. Tudatában van annak, hogy korunk szociális problémái globális méreteket öltenek (emberi jogok, energia, ökológia, élelmiszer, népesség, terrorizmus, fegyverkezés, stb.). Ami probléma a világ egy részében az kihatással van saját világunkra is. Ismeretei vannak a társadalmi igazságtalanság strukturális gyökereiről, amelyek intézményekben, emberi közösségek magatartásformáiban és szokásaiban mutatkoznak.
38
PEDAGÓGIAI PROGRAM Rendelkezik tapasztalattal a szociális szolgálat terén, ami hatással van személyisége fejlődésére. Együtt érző az áldozatokkal és támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek változásokat eredményeznek a társadalmi igazságtalanság felszámolása terén. Hivatásválasztásakor megfontolja azokat az aspektusokat is, amelyek a közjót szolgálják. Átérzi kötelességét, hogy keresztény emberként részt vállaljon egy emberibb világ építésében, miközben tiszteletben tartja a világban jelenlévő sokféleséget. Képes tudatosan gyakorolni állampolgári kötelességét, aktív tagja egy demokráciában élő társadalomnak. Tudatában van annak, hogy aktív magatartásával képes befolyásolni a helyi, nemzeti és európai döntéshozók munkáját. Képes a keresztény szociális tanítás kritériumai szerint kritikusan mérlegelni a társadalmi jelenségeket és a politikai döntéseket. Kritikusan szemléli a nyugati civilizáció jelenlegi társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a haszonelvűség, a fogyasztói szemlélet és általában a materialista élet és világszemléletek konfliktusban vannak egy igazságos társadalom követelményeivel, mint ahogy az evangélium értékrendjével is.
IV.
A TELJES EMBER: MŰVELTSÉG, KULTÚRA
A kultúra szó általános értelemben véve mindazt jelenti, amivel az ember a maga sokirányú
szellemi és testi képességét kiműveli, kibontakoztatja.” (Gaudium et Spes 53.) Átfogja egész életünket, és rendezőelvünkké válik. A helyes kultúra nem egyszerűen a műveltség kialakításából áll. „A mai társadalomban, amelyet a művelődés pluralizmusa jellemez, az Egyház égető szükségét érzi annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét..." (A Katolikus Nevelés Kongregációja: A katolikus iskola, 11.) A keresztény kultúra forrása és egyben célja az Isten. A kereszténység 2000 éves történelme során ezt igyekezett képviselni. Az egyházi kultúra mellett nagyon fontos minden olyan kulturális eredmény megismerése, amely valamilyen emberi értéket hordoz. A jezsuita gimnázium és kollégium tervezetten és anyagiakat is a tervek megvalósítására rendelve gazdag és színvonalas kulturális életet biztosít diákjainak. A tudományok művelés mellett jelentős szerepet kap a humánumot erősítő irodalom, művészet, zene, tánc, néptánc, sport, színjátszás, általában a szép művelése. Ezen pedagógiai program számos része részletezi intézményünk kultúráját.
39
PEDAGÓGIAI PROGRAM V.
VALLÁSI ÉS NEMZETI ÜNNEPEK
Vallási élet: spiritualitás és egyház Az iskola mindennapos életét átszövik a hit megélésnek gyakorlati formái. A hetet ú.n. H1-gyel kezdjük, amelyen az iskola minden tanára és diákja jelen van, a H1 formája sokszínű, a cél azonban mindig ugyanaz, hogy a hetet közösen imádságos módon kezdjük el, hogy sikereinket együtt ünnepelhessük meg és a hét elkövetkező programjairól mindenki informálódjon. A további tanítási napokat reggeli imával indítjuk, a reggeli imát diákok vezetik, akik a Parázs csoport (kortárs lelkiségi vezető csoport) tagjai közül kerülnek ki. Az ötödik óra végén exament tartunk, ami alkalom a rövid megállásra, visszatekintésre, hálaadásra, ezt tanárok vezetik. Lelkigyakorlatok rendszere: Az osztályoknak 9. évfolyamtól osztály lelkigyakorlatot tartunk a Kurtabérci Öko-Házban tematizált témákkal. A 11. évfolyamon az évfolyam közösen vesz részt lelkigyakorlaton. 12. évfolyamon pedig szerzetesi közösségek életébe kapcsolódnak be lelkigyakorlatos formában kiscsoportokban. Az év során a karácsonyi és húsvéti ünnepkörhöz kötődően iskolai lelkinapot tartunk minden diák részére. A lelkinapok felépítése: -
Közös impulzus
-
Kiscsoportos foglalkozás kortárs diák csoportvezetővel
-
Csend, ima, megosztás
-
Közös zárás
-
Reflexió a csoportvezetők részére
A kortárs csoportvezetők, a Parázs csoport képzése havi rendszerességgel egy tanári team irányításával történik. A Parázs csoport missziós lelkigyakorlat adását vállalja más iskolákban évente egy alkalommal. Iskolánkban iskolalelkészség működik. A pedagógusok év kezdő lelkigyakorlattal készülnek a tanévre, majd a szintén a karácsonyi és húsvéti ünnepkörhöz kötődően saját lelkinapjuk van. Az évet közös kirándulással zárjuk. Ünnepek Tanév kezdő szentmise, Veni Sancte Aradi vértanúk – okt. 6. 1956-os forradalom és szabadságharc – okt. 23. 40
PEDAGÓGIAI PROGRAM Szalagavató Karácsonyi iskolai műsor A magyar kultúra napja – január 22. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja – február 25. Az 1848-as forradalom és szabadságharc- március 15. Magyar költészet napja – április 11. A holocaust áldozatainak emléknapja – ápr. 14. Trianon- nemzeti gyásznap- június 4. Évzáró, Te Deum
VI.
KIVÁLÓSÁG: AZ ISKOLA KÖVETLMÉNYRENDSZERE
Alapelvek "A jezsuita nevelési hagyomány mindig hangsúlyozta, hogy a jezsuita iskolákban a siker mércéje nem egyszerűen a tételek, formulák, filozófiák stb. ismerete. A nevelés sikerét nem szavak, hanem tettek bizonyítják: mit tesznek majd a diákjaink azzal a hatalommal, amit nevelésükkel kaptak? Ignác azt akarta, hogy művelt emberek dolgozzanak mások javára, ehhez viszont a tudás nem elégséges. Ha valaki nagylelkűen akarja használni a kapott nevelést, egyszerre jónak és képzettnek kell lennie. Ha nem képzett, nem tudja elég eredményesen segíteni felebarátját. Ha nem jó, nem fogja segíteni őket, vagy legalábbis nem lehet számítani arra, hogy azt következetesen fogja tenni. Ez világosan annyit jelent, hogy a jezsuita nevelésnek az értelmi növekedésen túl az ember fejlődésével kell foglalkoznia, ami magában foglalja a megértést, a motivációt és a meggyőződést." (Ignáci pedagógia) "A jezsuita nevelésben a kiválóság kritériumát az iskolai élet minden területére alkalmazzuk: a cél a személy minden dimenziójának lehető legteljesebb kifejlesztése; ehhez kapcsolódik az értéktudat és a mások szolgálatára való elkötelezettség kifejlesztése. Ez az elkötelezettség a szegények szükségleteit helyezi előtérbe, és kész az önérdekről való lemondásra az igazságosság előmozdítása érdekében" (Ignáci pedagógia)
Pozitív elismerés és fegyelmi eljárás Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát szaktárgyi, ill. nevelőtestületi dicséretekkel jutalmazza. Ezek belekerülnek a bizonyítványba valamint az anyakönyvbe. A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesülhetnek. Ezt az ellenőrző 41
PEDAGÓGIAI PROGRAM könyvbe és a naplóba jegyezzük be, valamint figyelembe vesszük a félévi, ill. év végi magatartás vagy szorgalom osztályzatban. Kiemelkedő, tanterven felüli tanulmányi vagy más jellegű (művészi, sport, stb.), az iskola hírét öregbítő teljesítményért, versenyeken elért eredményért a tanulók könyv vagy más jutalomban részesülhetnek. Ezeket lehetőleg ünnepélyes körülmények között (versenyek értékelése, főként a tanévzáró ünnepély alkalmával) adjuk át. A Jezsuita Gimnázium a jezsuita hagyományok és a küldetésnyilatkozatának megfelelően erősíteni kívánja diákjaiban a magisra, a többre és jobbra törekvés szellemét. Ezt célt szolgálja iskolánk "Fényi díja". A díj fokozatai: -
A Fényi Gyula Díj arany fokozata adható az egyetemet követő kiemelkedő szakmai eredményért, illetve a magyar társadalom kiemelkedő személyiségeinek, akik életükkel és tevékenységükkel iskolánk szellemiségét kiemelkedően képviselik
-
A Fényi Gyula Díj ezüst fokozata adható nyolc év kiemelkedő teljesítményéért.
-
A Fényi Gyula Díj bronz fokozata adható nyolc év, „C” osztályok esetében négy év kiemelkedő teljesítményéért.
-
"Fényi Koszorú" jelvény adható az országos tanulmányi versenyen elért 1-10. helyezésért, életmentő cselekedetért vagy egyéb kiemelkedő társadalmi tevékenységéért. Célunk, hogy szétválasztható legyen a folyamatos példamutató diákélet, illetve egy esetlegesen "berobbanó", egyszeri vagy egy területen kiemelkedő teljesítmény a fenti szélesebb elismeréstől.
További évvégi díjak: -
Kosztka Szent Szaniszló díj – 8. évfolyam végén tanulmányi és jellembeli elismerés,
-
Loyola Díj – lelkiségi tevékenységért,
-
Pázmány Péter díj – kiemelkedő tanulmányi versenyeredmények,
-
Arrupe díj – szeretetszolgálatért végzett munkáért,
-
Musica Sacra díj – ének-zene kimagasló teljesítményért,
-
Kaszap István díj – jó sportoló jó tanuló,
-
Egyházmegyei kitüntetés – tanulmányi munkáért és közösségi szolgálatért.
A vizsgák értelme és rendje A belső vizsgarend kialakításának célja, hogy a tanulók nagyobb szintézisre tegyenek szert. A vizsgahelyzet gyakorlásán és a konkrét tanulmányi elmélyülésen túlmenően a tanuló számot ad
42
PEDAGÓGIAI PROGRAM anyanyelvi kifejezőkészségéről is. A vizsgaidőpontokat és a témákat a tanév elején határozzuk meg. A vizsgák nyilvánosak. A szóbeli vizsgákra iskolai egyenruhában kell megjelenni. Az iskolai vizsgák fajtái: felvételi (külön Szabályzat), különbözeti, javító, osztályozó, év(ek) munkáját lezáró, illetve érettségi vizsga. A vizsgákról a tanulókat az oktatási igazgatóhelyettes időben írásban értesíti. Osztályozóvizsga A félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha
-
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
-
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgyból tanulmányi követelményének az előírásnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, anélkül, hogy a tanuló a tantárgyi követelmények teljesítése alól mentesítést nyerne.
-
Ha egy adott tantárgyból a tanórák 30%-ánál többet mulaszt.
-
A megengedett - 250 óránál - többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet.
-
A különbözeti és osztályozó vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőpontot kell kijelölni.
-
Az osztályozó-javító vizsga időpontja augusztus 25-31. közötti időszak.
Független vizsgabizottság kérése esetén a bizottságnak nem lehet tagja az a tanár, aki abban az iskolában tanít, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. Alapozó vizsgák A pedagógia programnak megfelelően különböző évfolyamok tanulói "alapozó vizsgát" tesznek. Ennek célja, hogy a tanuló az adott műveltségi területen szintézisre tegyen szert, megerősítést és visszajelzés kapjon kompetenciájáról (tudás, képesség, motiváció). Az eredményről a szülőt tájékoztatja az iskola. Vizsgák további célja a vizsgázás légkörének megszokása és a szóbeli kifejezési készség erősítése. A vizsgára rendelt tantárgyak körét és azok időpontját az igazgató határozza meg, melyet az év elején nyilvánosságra kell hozni. A vizsgák beosztása: Évf.
Tantárgy
Forma
6.
Úszás
Gyakorlati vizsga
8.
Magyar nyelv és irodalom
Írásbeli és szóbeli vizsga
Tagozatvizsga: matematika, magyar, történelem, biológia, kémia, stb. 9.
Idegen nyelv
Írásbeli vizsga Írásbeli/szóbeli
43
II.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 10.
Történelem
„Kis érettségi” (írásbeli, szóbeli)
Matematika
„Kis érettségi” (írásbeli)
Természettudomány
Komplex
11.
Magyar nyelv és irodalom
„Kis érettségi” (szóbeli)
12.
Próba-érettségi: Magyar irodalom
Írásbeli
Próba-érettségi: Matematika
Írásbeli
6/8/10 Országos kompetenciamérés
Írásbeli
A pedagógusok időben tájékoztatják a diákokat a vizsgák rendszeréről, tartalmáról és az alkalmazott mérési formáról. A vizsgák beszámítása A vizsgajegy kétszeres témazáró jegyként kerül beírásra a naplóba. Vizsgajegy nem javítható pótvizsgával. A vizsga eredményét a szakmai munkacsoport és az osztályfőnök minden esetben kiértékelni köteles, és a tanév végén írásos értékelésben ismertetni a nevelőtestülettel. Közvetlenül a vizsga után a szaktanár értékelje ki osztályával a vizsgát, elsősorban a tanulási folyamatra való tekintettel és megerősítésként. A vizsgák rendjét és szabályait iskolánk vizsgaszabályzata tartalmazza. A szabályzat elérhető az iskola titkárságán és igény szerint az iskola honlapján is elérhetővé tesszük.
TEHETSÉGGONDOZÁS, ILLETVE BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Tehetséggondozás Gimnáziumunkban minden oktatói-nevelői munka tehetséggondozás, hiszen alapvető célunk, hogy diákjainkból "kihozzunk" minden személyes adottságot és talentumot. Abból indulunk ki, hogy minden diák tehetséges valamiben, valamilyen mértékben. Munkánk célja, hogy ezen tehetségük eredményekben való realizálódását és az e téren való felelősség kialakulását elősegítsük. Munkánk lényege, hogy ezeket az itt eltöltött nyolc év alatt kibontakoztassuk. Valljuk a tehetséggondozás egyik klasszikus meghatározását, mely szerint a tehetséggondozás az nem más, mint a mindenkinek megadott egyenlő esély. Viszont nincs nagyobb jogtalanság, mint a nem egyenlőket egyenlőként kezelni. Ennek értelmében kiemelt célunk, hogy a cura personalis értelmében úgy tartsuk szemünk
44
PEDAGÓGIAI PROGRAM előtt a "húzó átlagot", hogy ez közben ne hátráltassa azokat, akik lefelé vagy felfelé ettől nagyon eltérnek. Regionális beiskolázási gimnáziumként a tehetséggondozás egyben az alapvető célunkként megjelenő esélyegyenlőség megteremtését célozza. A szűkebb értelemben vett tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. Célunk az egyéni adottságok felismerése, ezek kibontakoztatása speciális
foglalkoztatások
és
bemutatkozások
megteremtésével,
mindezt
a
diák
egész
személyiségének kibontakoztatásával. Gimnáziumunk pedagógiai céljainak korosztályokra bontott tervét külön táblázat foglalja össze.
Elméleti céljaink A tehetségkutatások megfogalmazták, hogy a "gazdagítás" során a gyors tanulás, a komplex anyag megtanulásának könnyedsége, a szerteágazó érdeklődés tágassága és egyben a specifikus érdeklődés mélysége, feladat iránti elkötelezettség, a kreativitás, illetve a magas intellektus, mint alapvető sajátosságok kerülnek előtérbe. Ez mintegy horizontális előrehaladást feltételez a diák tudásában. A "gyorsítás" vertikális fejlődése során a tehetséges tanuló magasabb szintre kerül. Ezt úgy kell alkalmazni, hogy egyszerre elégítse ki a diák tanulás iránt támasztott elvárásait és feleljen meg teljesítményi szintjüknek. Külön figyelmet igényel, ha a gyorsítás iskolán kívüli segítséggel történik meg. (Pl. a mentorok segítségével) A "gazdagítási" típusok a fenti adottságok tudatos lépéseit fogalmazzák meg: -
Munkánkban szükséges a felfedező tanulás, az érzékelési és gondolkodási eljárásokat tanító fejlesztő tevékenységek, és a valódi problémák egyéni vagy közös tanulmányozása útján haladó Renzulli féle triász megvalósítása.
-
Hasonlóan építünk Stanley négyes útjára is, mely szerint az egyszerű többletmunkaadása, a tehetségspecifikumra és tantárgyra nem tartozó gazdagítás, a művészetet és idegen nyelveket tartalmazó kulturális gazdagítás, és végül a tárgyhoz kapcsolódó gazdagítás egyszerre fontos lépése munkánknak.
Célunk, hogy a tanárok tehetséggondozó munkáját minél tudatosabban jellemezze az alapkészségek bővítése, a tudásalap szélesítése, a tartalmi lényeg minél gyorsabb elsajátítása, és az iskolán kívüli tapasztalatszerzés irányítása. Ezért fontos, hogy az alábbi tanítási módszerek beépüljenek munkánkba. A célok által meghatározott tanítás értelmében szükséges, hogy a diák időben és világosan lássa, hogy pontosan milyen ismereteket és készségeket kell elsajátítania, és ezek hogyan kapcsolódnak 45
PEDAGÓGIAI PROGRAM más ismereteihez. Ennek előnye, hogy emeli a diák tudatosságát, és egyben kész alapokat teremt a teljesítmény méréséhez is. Célok lehetnek az adott szint versenyei és egyéb megmérettetései, illetve a felvételi. E módszer szerinti tanítás hatékony formája a csoportbontás. Az individualizált tanítás Előnye, hogy rugalmasan és eredményesen képes figyelembe venni a tanuló igényeit. Előnye, hogy tanulás ritmusát a diák szabhatja meg - például egy nagyobb versenyre való felkészülés érdekében. Külön figyelmet igényel viszont, hogy mindez illeszkedjen a tantervi célok szélesebb keretébe is. E tanulási módszernél fontos kihasználható lehetőség, ha figyelmet fordítunk az előzetes teljesítményre,
egyéni
adottságokra,
a
tanulási
stílusokra,
illetve
a
motivációra
és
személyiségjegyekre. A sikeres előrehaladás feltétele, hogy világosan meghatározott egyéni ritmus legyen meghatározva, egyenletes időközönként kapjon visszajelzést munkájáról, miközben maga is értékeli és tervei előrehaladását. Biztosítani kell az alternatív eszközöket és tevékenységeket, illetve a választási lehetőségeket a célok és feladatok megválasztása terén. A kooperatív tanulás Lényeges minden olyan csoportban, ahol a diákok heterogén összetételű csoportokban dolgoznak. Ebben az esetben ugyanis nem a versengésen, hanem az együttműködésen kell, hogy legyen a hangsúly. A munka feltétele a csoporttal való azonosulás, és a konstruktív, segítő magatartás kialakítása. A hatékony működéshez egyaránt szükséges, hogy a tanulók motiválva legyenek az együttműködésre illetve, hogy erre elegendő lehetőséget is kapjanak. A tanár feladata így, hogy a személyközi kommunikációs készségeket definiálja, bemutassa és gyakoroltassa. A felfedeztető tanulás Alapja, hogy a diákok saját tapasztalataik alapján kezdjenek felismerni összefüggéseket. A módszer során a tanár - vagy egy forrás - állít valamit, a tanulóknak pedig meg kell találnia annak a módját, hogy ellenőrizzék vagy cáfolják az állítás igazságát. Alapformái szerint ez lehet bizonyító, felfedező vagy kísérleti módszer. A cselekvéses tanulás Ennek során használhatjuk a drámajáték, esettanulmány, terepgyakorlat és kísérletezés technikáit.
46
PEDAGÓGIAI PROGRAM A motiváló környezet megteremtése Tudjuk, hogy nem elegendő, ha a tanuló átlagfeletti képességeit fejlesztjük, hanem a kreativitás, flexibilitás, problémaérzékenység, különböző munkamódszerek átadása egyaránt fontos. Mindezek mögött azonban jelen kell, hogy legyen az, ami a kiemelt teljesítményhez az energiát biztosítani képes: azt a szellemi közeget, mely az érdeklődést, versenyszellemet, kitartást, célokért való lelkesedést és érzelmi stabilitást képes megadni. A család és a helyi társadalom mellett gimnáziumunk ennek a közegteremtésnek kíván része lenni. A fenti célok elérése érdekében a tanulót érdekeltté kell tenni a tanulásban, érdeklődését fel kell kelteni az adott tantárgy iránt, és meg kell tanítani tanulni. Az ötödik és hatodik évfolyamon az önálló tanulásra szoktatás, illetve az igényes, elmélyült, alapos felkészülésre törekvés megszokása a cél, a hetediktől a tizedik évfolyamig a szellemi horizont szélesítése és a tudományos kíváncsiság fokozódása, míg az utolsó két évfolyamon a sokrétűség mellett a specializálódásra ösztönzés, az igényes feladatvégzés és a sikeres továbbtanulásra való felkészülés a cél. Ezek elérése érdekében a pedagógus különösen is fordítson figyelmet az alábbiakra. -
Fontos fejleszteni a diák erős oldalát, ugyanakkor nem szabad lemondani a "gyenge" oldal fejlesztéséről sem, mely akadályozhatja a gyerek kibontakozását. Ilyen lehet például az alacsony önértékelés vagy gyenge hatékonyságú tanulási módszerek.
-
Csak lelkileg és fizikailag pihent diákkal lehet hatékonyan együttdolgozni. Ez bizonyos mentálhigiéniai alapelvek és jó ritmusú életvitel kialakítását előfeltételül szabja. A diák szorongásait, gátlásait gyakran pedagógiai eszközökkel, a személyes megszólítással, a szeretet kimutatásával, a bizalom érzékeltetésével oldani lehet. A szabadidős és lazító programok tudatos kialakítása szükséges, melyek biztosítják a feltöltődést és pihenést.
-
A tehetséges diáknak kiegyensúlyozottnak, jó kedvűnek kell lennie, tevékenységét boldogan kell végeznie ahhoz, hogy egészséges személyisége fejlődhessen. Külön felelőssége, hogy megszokja: a tehetségét a köz javára fordítsa. Ehhez fontos, hogy környezetüket is megtanítsuk arra, hogy a tehetséges emberek néha különc, az átlagtól eltérő magatartását és gondolkodását tiszteljék.
-
A gyermek környezetét és az élményvilágát tápláló ingereket a korosztálynak megfelelően kell formálni. Az iskola légköre teremtsen olyan atmoszférát, amelyben felszabadultabban, céltudatosabban és eredményesebben tanulnak a diákok. E légkör megteremtése más-más feladatot ró a pedagógusra az iskolakezdés, a kamaszodás és az ifjúkori "lázadás" időszakában.
-
A jezsuita nevelés sajátossága a diákok gyakori szerepeltetése és a keresztény normákat követő versenyszellem kialakítása. Mégis a szélsőséges individualizmus korában a jezsuita 47
PEDAGÓGIAI PROGRAM nevelés arra ösztönzi növendékeit, hogy az együttműködésben, az egymás iránti odafigyelésben és a másokért való elkötelezett szolgálatban igyekezzenek kitűnni. Ennek érdekében közösségi rendezvényeket és önképzőköri tevékenységet is elő kell mozdítani.
A speciális tehetségfejlesztés olyan formái esetében, mint a szakkör, fakultáció, emelt óraszámú képzés, stb., figyelemmel kell lenni arra, hogy e programok ne legyenek túlzottan egysíkúak. A tehetség általános fejlesztéséről, ennek újra és újra történő szakmai tágításáról sem szabad megfeledkezni. Lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy a diák érdeklődésének változtatásával, új képességek felfedezésének megfelelően tudjon változtatni saját képzési "tervén". Fontos azonban, hogy a középiskola végére a diák találja meg igazi belső érétkeit, és felkészítést kapjon a felsőoktatásban való sikeres tanulmányokra. Szervezeti keretek A kísérők. A tehetséggondozás koordinálásával - erre képzett - tanárt bíztunk meg. Vezetésével egy tehetséggondozó - felzárkóztató műhely indul be gimnáziumunkban. Tagjai a különböző munkacsoportok versenyfelkészítéssel kiemelten foglalkozó tagjai. A munkacsoport részt vesz a különböző Pedagógiai Intézetek ilyen irányú programjain és mérésein, illetve országos tehetséggondozó műhelyek munkájában. Tanórai tevékenység. A tehetséggondozásnak az egyéni foglalkozás felelne meg legjobban. Iskolai munkánkban ennek kereteit kell a közösségre építő oktatási-nevelési terv szintjén megvalósítani. A tehetségfejlesztő programok legfőbb alapelve a tudás gazdagítása. E gazdagítás vagy dúsítás alapvetően minőségi, és ne mennyiségi kiszélesítése legyen az órai tananyagnak. Legyen "mélységi", azaz kínáljon több lehetőséget a tehetséges diákoknak tudásuk és képességeik alkalmazására. Legyen "tartalmi", azaz a tananyagot a diákokra érzékenyen alakítsuk, figyelembe véve érdeklődésüket és szükségleteiket. Legyen képességfejlesztő, azaz jelentse a kreatív és kritikus gondolkodást a felfedező és interdiszciplináris tevékenység közben. Legyen "tempóban történő gazdagítás", azaz segítse a diák átlagosnál gyorsabb feldolgozási képességét. Tantárgyaink növekvő részében, a törvényi és anyagi lehetőségek függvényében, ennek kereteit a csoportbontás teremti meg. A differenciálás különböző módszereinek használata mind a teljes, mind a bontott csoportok esetében elvárt. -
Egyéni beszámolók, előadások és kísérletek megtartása, könyvtári munka az elmélyültebb egyéni munkára adnak lehetőséget.
48
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
A kiscsoportban történő - kooperatív - tanulás olyan légkört teremtsen az osztályban, mely fejlesztheti az empatikus, szociális és együttműködési készségeket, illetve melyben az eltérő ismeretekkel rendelkező diákok hatékonyabban adhatják át ismereteiket egymásnak.
-
A tanulás folyamatába ágyazott vita segítse a diákot az érvek és ellenérvek megtalálásban, nyissa meg a társa érveire.
Emelt szintű oktatás Emelt szintű oktatást szervezünk matematika, történelem, fizika, angol és német nyelvből +2-3 óra felhasználásával a 2009-2010-es tanévtől kezdve két lépcsőben (2009. szeptemberben a 9. évfolyamon). A fakultáció a 11-12. évfolyamon segíti a diákok egyéni orientációs, illetve felvételi előkészítését. Egyéni foglalkozást igyekszünk biztosítani a kiemelt eredményt felmutató, versenyre készülő diákoknak, diákcsoportoknak. A tanórán kívüli tevékenységek -
A szakkörök elsősorban a kognitív képességek fejlesztését szolgálják. A művészeti és sportkörök ezeken túli, speciális képességek fejlesztését szolgálják.
-
A Tudományos Diákkörök, önképzőkörök és iskolai vagy nemzetközi tanulmányi projektek megvalósítása prioritást élvez a gimnázium iskolán kívüli programjainak szervezésekor és támogatásában. (Ld. a TDK Szabályzatát és a tanulmányi projektek koncepcióját a P.P. IV. sz. mellékletben.)
-
A szeretetszolgálat a 10. évfolyamon egy egész éves program keretében a diákok szociális készségeit kívánja fejleszteni.
-
A vitakultúra kereteit önálló disputa-kör bemutatkozásai és meghívott előadókkal való beszélgetések segítsék iskolánkban.
-
A drámapedagógia az alsós évfolyamokon adjon segítséget a szövegek értelmezésében, kifejezőkészségben, illetve a kreativitás és a személyiség fejlesztésében.
-
Az iskolai kommunikációs eszközök, így az iskolarádió, a honlap, a Magis diákújság és az Évkönyv szerkesztő csoportjai meghatározó terepei a gyakorlásnak, és egyben az egész iskolai légkör motiválásának.
-
Az egészséges életmódra nevelést külön szabályzat rendezi. Ezen belül megtalálhatók iskolánkban a mentális tréningek, prevenciós programok, és a tavaszi közösségi hétvégén szervezett korosztályi előadássorozatok.
-
A szülőkkel való foglalkozás lényegi eleme programunknak. Az együttműködés tisztázza a célokat, és alakítson ki azonos követelményeket. A fejlődés közös értékelése során a pedagógus fogalmazza meg módszertani tanácsait, és a diák kapja meg mindkét oldalról a 49
PEDAGÓGIAI PROGRAM szükséges érzelmi támogatást, elfogadást és figyelmet. Végül vezesse el a diákot a pályaválasztásig. Versenyek és speciális foglalkozások Megfelelő terhelést differenciált órai munka, a különböző szakkörök, és a tanárral való rendszeres beszélgetés szolgálja. A tehetséges diákokat versenyeken kell indítani és számukra iskolai tehetséggondozó alkalmakat kell teremteni. a) A tanulók rendszeres tájékoztatást kapnak a szaktanároktól a különböző versenyekről, pályázatokról, és a szaktanárok segítik az ezekre való eredményes felkészülést. A gimnáziumban támogatott versenyek összegzése megtalálható lent. A kiemelt tehetségek egyéni fejlesztési tervet kapnak a kísérő tanártól. Amennyiben ennél is több segítségre van szükség, úgy a diákot bekapcsoljuk a „Kutató diákok” külsős mentortanári körébe. A nyelvi készségek fejlesztésére külföldi tanulmányutakat szervezünk, illetve külföldi diákokat fogadunk. Egyre nagyobb szerepet kapnak a tehetséggondozásban a szakmai együttműködésen alapuló nemzetközi tanulmányi programok a Comenius programon belül, vagy ettől függetlenül a jezsuita iskolarendszerre építve. Saját versenyként rendezzük meg az Országos Diákvegyész Napokat. Bemutatkozási alkalmak A diákok munkájának, fejlődésének bemutatása kiemelt fontosságú munkánkban. Ennek érdekében a kiállítások, színpadi előadások, iskolai Ki mit tud?, illetve a TDK-s előadások kapjanak meg minden támogatást. Minden elért eredmény kapjon elismerést azáltal, hogy a diák nevét és eredményét bemondja az iskolarádió, oklevele legyen kitéve a szaktárgyi faliújságon, és eredménye szerepeljen az évkönyvek összesítésében. Ezért a kísérő tanár, illetve az osztályfőnök felel. Az év végi Fényi Tanulmányi Napokon (Tehetségnapon) történjék meg a tanév legértékesebb eredményeinek és alkotásainak bemutatása. Előkészítők Az általános iskola 4 osztályos diákjai számára magyar irodalom és nyelvtanból, illetve matematikából Baráti Körök szerveződnek. A jelen szabályozás a korábbi tapasztalatok összegzésével lett megújítva. Minden tanév végén a munkacsoportok fogalmazzák meg ezzel kapcsolatos tapasztalataikat és terveiket.
50
PEDAGÓGIAI PROGRAM Tanulópárok A tehetségesebb diákoknak meg kell osztaniuk tudásukat a náluk gyengébbekkel; aki többet kapott, annak többről is kell számot adnia. Ennek az egyik szervezett módja lehetne, hogy tanulópárokat alakítunk ki. Ha a tehetségesebb diák segít a gyengébbnek, akkor ezzel egyrészt megkönnyíti a mi munkánkat, hiszen a lemaradókat nehéz felzárkóztatni, másrészt kölcsönösen építik kapcsolataikat, hiszen egy ilyes fajta együttműködés a gyengébb és az erősebb számára is gyümölcsöző. A gyengébbnek talán egyértelműbb miért van szüksége segítségre, de az erős is növekedhet, hiszen belőle a többet, a jobbat hozza elő a másik.
A tanulópárok nyomon követése a kollégiumban mehetne talán a legszorosabb módon, de természetesen a tanulópárok kialakítását nem kellene csak a kollégistákra szorítani. Viszont lényeges, hogy folyamatosan ösztönözzük a diákokat az együtt tanulásra, ha egyszer ezt elhatározták. Természetesen a tanulópárok kialakítása csak önkéntes alapon történhet. Motiváló erő lehet azonban, ha jutalmazzuk őket akár nyári táborral is. Ezen túl azonban az is lényeges, hogy magatartás területén is kapjanak pozitív visszajelzést, akár úgy, hogy példaként állítjuk őket társaik elé, akár osztályfőnöki dicsérettel.
Iskolánk tehetséggondozási koncepciója tartalmazza az avasi és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei általános iskolák pedagógusaival való együttműködés keretében a tehetséges és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozását (7. és 8. évfolyam), képességeik fejlesztését. Az iskolába való beilleszkedést támogató programok A jezsuita nevelés magas szintű elvárások teljesítésére törekszik oly módon, hogy különös figyelmet szentel a gyengébbekre. Mindkettő esetében azt segíti, hogy a diákok képességeiket az akadályozó tényezők felszámolása után teljes mértékben kibontakoztathassák. Minden növendéknek meg kell kapnia a lehetőséget és segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. A diák tapasztalja meg, hogy személye nem a teljesítményéért fontos se az Istennek, se a társainak, hanem csakis saját magáért. Tudatában lévén a tanulmányi és magatartási problémák közötti összefüggésnek a tantestület világos elvárásokkal állítson követelményt minden egyes diáknak, illetve védje a tanulni vágyó többség érdekeit. A szociális és kulturális hátrányok enyhítését segítő tevékenység: intézményünk keresztény küldetéséből adódóan különösképpen is feladatának tekinti a szociális és kulturális hátrányok enyhítését. Ezalatt értjük mind a nálunk tanuló rászoruló diákok konkrét támogatását, mind az összes diák esetében szükséges tudatformálást a tevékeny és tudatos szolidaritás terén. 51
PEDAGÓGIAI PROGRAM A tantervhez szorosan kapcsolódó programok segítségével szólítjuk meg és segítjük az érdekelt csoportokat és korosztályokat: felzárkóztató és tehetséggondozó csoportok indítása, drog- és bűnmegelőzési programok, pályaorientációs tevékenység. Szociális támogatásra a szülői értekezleteken, iskolai tájékozató füzetekben és személyes beszélgetésekben hívjuk fel a szülők figyelmét. Segítjük a helyi, a regionális és az országos támogatások megszerzését. A tankönyv- és szociális támogatások, ösztöndíjak rendszerét külön mellékletek szabályozzák. Szükség esetén felvetjük a diák kollégiumi, napközis, illetve tanulószobai segítség igénybevételét. A diákok segítésére a pedagógiai szakszolgálatok szolgáltatásait is igénybe vesszük. Ennek elsőszintű felelőse az osztályfőnök, illetve kollégiumi nevelő. Minden olyan esetben kapcsolódjon be az ifjúságvédelmi felelős, amikor több (esetleg külső) partner közös fellépése szükséges bármilyen komolyabb gyermekvédelmi kérdésben. (ld. Ifjúságvédelmi melléklet) A szociális érzékenységet erősítő programok legyenek tapasztalat-centrikusak és tudatos, visszatekintő gondolkodást formálók. Ezek korosztályi és problémaszerinti bontását és célkitűzéseit az éves munkaterv tartalmazza. Sajátos nevelési igények Gimnáziumunk Alapító Okiratában megfogalmazottan vállalja Sajátos Nevelési Igényű (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, látás-, hallás- és mozgássérült) diákok integrált – inkluzív nevelését. Meggyőződésünk, hogy ez segíti egyrészt a tanulóink, tanárok és szülők toleranciájának kialakulását, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy a valamilyen szempontból tanulási vagy fizikai problémákkal küzdő gyermekek képesek legyenek beilleszkedni egészséges társaik közé, esélyt kapjanak arra, hogy önálló felnőtt életet éljenek. Ennek érdekében az iskola vállalja, hogy a fizikai és kommunikációs akadálymentesítés eszközeit megteremti, másrészt a tantestület képzését megkezdi, hogy feladatukat minél teljesebben ellássák.
VIII. A JEZSUITA GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM KAPCSOLATRENDSZERE
Egyházi iskolákkal Miskolc város egyházi fenntartású közoktatási és köznevelési intézményeivel rendszeres szakmai egyeztetést folytatunk. Évente részt veszünk az egyházi iskolák pedagógusai számára szervezett találkozókon, a városi diákpünkösd rendezvényein.
52
PEDAGÓGIAI PROGRAM Pályázati keretben közös tehetséggondozó programrendszert dolgoztunk ki és működtetünk. Részt veszünk a KÉSZ pedagógus szekciójának előadásain. Egyházközségekkel, ifjúsági szervezetekkel Az intézmény és az avasi egyházközség között a kapcsolat folyamatos, formája szerteágazó. Jezsuita iskolákkal Testvériskolai kapcsolatot ápolunk -
szatmárnémeti Hám János Római katolikus Líceummal
-
Clongowes College, ír jezsuita iskolával
-
Tudela, San Javier jezsuita középiskolával.
Tagjai vagyunk a JECSE-nek, az európai jezsuita iskolákat összefogó szervezetnek. Külföldi kapcsolatok Nemzetközi projektekben veszünk részt: JEEP (Jesuit European Educational Program) EYE – jezsuita középiskolák irodalmi projektje V4- Visegrádi országok diákjainak találkozója Katowicében Comenius DNS projekt. Belső pályázaton elnyerhető ösztöndíjakat ajánlunk fel diákjaink számára amerikai, német és ír jezsuita ill. Sacred Heart iskolákban.
IX.
AZ ISKOLA TANÓRAI ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSAI
Tanórai tanítás és tanulás hatékonyságának a kritériumai A jezsuita/ignáci tanár: -
Korszerű pedagógiai tudással rendelkezik, s ez nézeteiben is tükröződik
-
Szeretettel foglalkozik a gyermekekkel
-
Nyitott az egyes tanulók megismerésére, megértésére
-
Kihasználja a lehetőségeket az egyes tanulókkal való közvetlen kapcsolat kialakítására
-
Törekszik a tanulók közti különbségek figyelembe vételére
-
Képes differenciált feladatok tervezésére és megvalósítására
-
Értelmező és megértésre törekvő attitűd jellemzi
-
A tanuló megismerésére gazdag eszköztárral rendelkezik
-
Szakmai jövőképe kialakításakor reálisan veszi figyelembe személyes adottságait. (Reális énképpel rendelkezik) 53
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
Figyelembe veszi a tanulók eltérő társadalmi-kulturális hátterét és az ifjúsági kultúra sajátosságait pedagógiai tevékenységei során
-
Alkalmazza a vita módszerét, valamint más a tanulók bevonására szolgáló és a tanulói együttműködést előmozdító módszereket
-
A tanórán kívüli tevékenységek szervezésébe beépíti a közösségfejlesztés szempontjait
-
Láthatóan elkötelezett és példamutató az előítéletek leépítése, a társadalmi sokféleség és társadalmi elkötelezettség értéke és az egyenlő bánásmód elve tekintetében
-
Igyekszik a kirekesztett tanulók bevonására a közösségbe
-
A tanárjelölt – mentori segítséggel – igyekszik segíteni a tanulók iskolai és iskolán kívüli problémáinak és konfliktusainak megoldásában
-
A tanítás során a tanórai anyag tartalma szaktárgyi szempontból kifogástalan
-
Az óratervnek megfelelően, ugyanakkor rugalmasan vezeti az órát
-
A tanulók életkorának és felkészültségének megfelelően választja meg az anyagot és annak mennyiségét
-
A használt módszerek és taneszközök a tanulók életkorának, felkészültségének megfelelően vannak megválasztva
-
Jól strukturálja a tananyagot a tanóra során
-
A tanulók követik az óra menetét, jól értik az egyes feladatokat, valódi résztvevői a tanórának
-
A tanórai anyag tartalmi és módszertani vonatkozásai egymással összefüggésben érvényesülnek
-
A tervezés/felkészülés során figyelembe veszi az iskola pedagógiai programját, a mentor tanmenetét
-
Gondol arra, hogy az adott téma, tartalmi egység stb. miként illeszkedik a tantárgy távlati céljaihoz
-
A tervezés során a célok tudatosításából indul ki
-
A fejlesztő, attitűdformáló célok hangsúlyosak tervezeteiben
-
Figyelembe veszi a tantárgyi koncentráció lehetőségeit, s ehhez mérten választja ki a megfelelő tanulási-tanítási stratégiákat
-
A tervezés során a tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt, s törekszik az adott tanulócsoport sajátosságainak (motiváltság, előzetes tudás stb.) figyelembe vételére
-
Tudatosan felhasználja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket
-
Tervei tartalmazzák az ellenőrzés, értékelés módjait is
54
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
Épít a tanulók ötleteire, gondolataira is a tanórák, a tanórán kívüli tevékenységek tervezésekor
-
Tervezése során megjelenik a többféle megoldásban való gondolkodás, jelzi az alternatív megoldási lehetőségeket
-
Elfogadja a mentor, tanárkollégák visszajelzéseit, törekszik tervezési tevékenységének reflektív elemzésére, fejlesztésére
-
A tanórán épít a tanulók motivációjára, előzetes tudására, tanulási sajátosságaira, kezdeményezéseikre
-
A diákok aktív, megértésre törekvő tanulását segíti elő a tanórán
-
Változatos stratégiákat, módszereket, taneszközöket használ a tanórákon
-
A tanárjelölt a diákok órai vagy órán kívüli tanulásának támogatásához az információs és kommunikációs technika (IKT) eszközeit eredményesen használja
-
Képes a differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására
-
A diákokat partnerként kezeli, kikéri, meghallgatja véleményüket
-
Lehetőséget teremt a tanulás és az együttműködés szabályainak a diákokkal való közös megegyezésére, megalkotására
-
Figyel a gyerekek iskolán kívüli tapasztalataira, személyes élményeire és igyekszik beépíteni az óráiba ezeket
-
Figyel a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotára, s a tanulásszervezésben igyekszik ehhez alkalmazkodni
-
Figyel a diákok közti társas kapcsolatokra, az együttműködés sajátosságaira, s épít erre a tanulásszervezés során
-
Minden diákkal szemben nyitott, pozitív elvárással rendelkezik
-
Nyitott az egyéni tanulói képességek fejlesztésére
-
Reális követelményeket támaszt a tanulókkal szemben és azokat következetesen alkalmazza is
-
Törekszik arra, hogy változatos értékelési formákat használjon
-
Egy tanuló előmenetelét mindig több adatforrás fényében értékeli
-
Értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek
-
Törekszik személyre szabott értékelést adni az egyes tanulók munkájáról
-
Értékelései segítik a tanulók fejlődését, továbblépését
-
Képes a tanulói munkák értékeléséből származó adatok alapján saját gyakorlatára reflektálni
-
Értékelési tevékenységével a csoport és az egyes tanulók további fejlődését, tanulását támogatja 55
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
Támogatja a tanulók reális önértékelésének kialakulását
-
Mentorával és más kollégákkal az információcsere hatékony módszereit alkalmazza
-
Hajlandó az együttműködésre
-
Megfogalmazza saját szakmai álláspontját, s azt érvekkel alátámasztva képviseli
-
Részt vesz az iskola szervezeti, közösségi életében (értekezletek, megbeszélések, kezdeményezések, közös feladatok stb.)
-
Szívesen megy az osztályaiba tanítani, beszélgetni
-
Nyitott a társas kapcsolatokra, együttműködésre
-
Hitelesen viselkedik osztálytermen belül és kívül. Verbális és non-verbális kommunikációja összhangban van egymással
-
Megszólítható, érdekli a tanulók személyes világa, kultúrája, kapcsolatot tart tanulóival a tanítási órákon túl is (szünet, tanórán kívüli tevékenység, stb.)
-
Folyamatosan kommunikál a tanulókkal: válaszol kérdéseikre, alkalmat teremt a párbeszédre, maga is érdeklődik utánuk
-
Órai kommunikációja érthető, követhető
-
Tudatosan figyel saját kommunikációjára
-
Kommunikációja nem bántó vagy sértő senkire nézve sem
-
Képes a különféle helyzetekhez és az eltérő partnerekhez (kollégák, diákok, szülők stb.) adekvát módon alkalmazkodva kommunikálni
-
Felismeri az órai konfliktusokat, és képes legalább egy érvényes konfliktus megoldási módszert javasolni és érvényesíteni az adott szituációban
-
Mentori segítséggel részt vesz a szülőkkel való kapcsolattartásban
-
Kapcsolatot tart az iskola nem tanári szereplőivel is (könyvtáros, pszichológus, szociális munkás, egyéb dolgozók)
-
Hiányosságainak
felismerésére
alapozva
konkrét
tervet
készít
kompetenciájának
továbbfejlesztésére -
Reális pályaképpel rendelkezik
-
Tanári tevékenységét folyamatosan felülvizsgálja, önállóan elemzi, értékeli
-
Nyitott a visszajelzésekre, és képes azokat felhasználni fejlődése érdekében
-
Ismeri az iskola mint szervezet alapdokumentumait
-
Osztálytermi és iskolai környezetében felismeri a megoldandó problémákat, megoldásukat szakmai igényességgel keresi
56
PEDAGÓGIAI PROGRAM
A pedagógus szerepei és intézményi feladatai A Jezsuita Gimnáziumban vállalt jogok és kötelezettségek harmonikus és méltányos rendjének kialakítása céljából intézményünk a következő elvárásokat állítja pedagógusai elé: -
Növendékeink az igényes elvárás-rendszert akkor képesek szívvel-lélekkel megvalósítani, ha azt valamennyi tanár egységesen és mély meggyőződéssel tárja eléjük. A tanárok tevékenységükkel integrálják a keresztény hitet és kultúrát munkájuk egészébe. Az oktatás igényessége érdekében a tanár az oktatói tevékenység érdekében a) folyamatosan és a korosztálynak megfelelően oktasson; b) a Pedagógiai programból következő és a minisztérium által lefektetett elveknek szaktárgyában a legmagasabb szinten igyekezzen megfelelni. c) Ennek érdekében kötelessége és joga személyes adottságainak rendszeres fejlesztése és folyamatos önképzése.
-
Értékelés: Az értékelés következetessége, objektivitása, arányos időbeli megoszlása az egyik legfontosabb motiváló tényező a diák tanulásához. Ezért fontos, hogy a) a tanár legalább havi egy érdemjegyet adjon; b) az értékelés formájának változatossága által legyünk tekintettel arra, hogy melyik diák inkább verbálisan és melyik írásban tudja jobban kifejezni magát; c) törekedjék az egységes értékelés megteremtésére az évfolyamon illetve a szaktárgyon belül; d) a tanár az érdemjegyet az ellenőrzőbe azonnal írassa be, írja alá, az elektronikus naplóba írja be.
-
Nevelés és oktatás egységének tudatosítása érdekében a pedagógus: a) Tartsa és tartassa be a házirendet az órán és a szünetekben. b) Vegyen részt – beosztása alapján - az ügyeletben; az ügyeletes tanár mindig a diákok között mozogjon. Kilengéseiket a fokozatosság elve szerint észrevételezze. A szünet a nevelés és a gyerekekkel való emberi kapcsolattartás különleges színtere. Az ügyelet elmulasztása miatt kialakult károkozásért, súlyosabb fegyelmezetlenségért vagy balesetért az ügyeletes tanár a felelős. c) Vállalja az iskola minden diákjának nevelését, támogatását és személyes kisérését. Nevelje a tanulókat kulturált viselkedésre, beszédstílusra, öltözködésre, szabadidő eltöltésre, kitartásra és önfegyelemre a saját példája által is. d) Fokozottan figyeljen arra, hogy az órákat pontosan kezdje és fejezze be. Ehhez fontos, 57
PEDAGÓGIAI PROGRAM hogy a napi első tanítási órája előtt legalább 15 perccel érkezzen meg a munkakezdés helyszínére. e) Az étkeztetés nem csupán étkeztetés, hanem közösségi kultúrára, asztalkultúrára való nevelés, melyre ezért minden pedagógus különös figyelmet fordítson. -
Minden pedagógus különös figyelmet fordítson a tanulók kompetenciáinak fejlesztésére, fejlődésüket kísérje figyelemmel és ezáltal tudatosan támogassa az esélyegyenlőségi programunk megvalósulását. Segítse a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítsa számukra azokat a lehetőségeket, amelyeket a szakértői vélemény alapján a szülőkkel együtt igényelnek.
-
Programokon való aktív részvétel a) Az iskolai időn kívüli programok (H1, közösségi szombat, diákmise, lelkigyakorlat; ünnepélyek, iskolai kirándulások, stb.) intézményünk munkatervének szerves részét képezik, ezért az azokon való tevékeny részvétel része a pedagógusi feladatkörnek. b) A tanár vegyen lelkiismeretesen és aktívan részt a tanári és munkaközösségi megbeszéléseken, tantestületi konferenciákon és egyéb iskolai, szakmai és lelkiségi rendezvényeken.
-
Pontos adminisztráció: Folyamatos naplóvezetés a DINA-ban az egész tanév során: hiányzások beírása minden órán
-
Tantestület építése közös feladat: A harmonikus iskolai légkör az eredményes iskolai munka elengedhetetlen feltétele. Minden tanár igyekezzen hozzájárulni az evangéliumi örömhírt sugalló, dinamikus és derűs légkörhöz, mind a tantestület, mind a diákok és szülők körében. A kollegialitás példa a diákok és a szülők előtt egyaránt úgy, hogy közben legnagyobb tisztelettel viseltessünk kollégáink magánélete iránt.
-
Munkakör: A konkrét munkakört a munkaszerződés és az igazgató által adott egyedi feladatok szabályozzák. A munkaköri leírás módosításának jogát - a körülményekhez igazodva - a munkáltató fenntartja.
-
A pedagógus a munkaköréhez kapcsolódó, leltárral átvette eszközök és anyagok vonatkozásában a MkT szabályozásának megfelelően, anyagi felelősséggel tartozik.
58
PEDAGÓGIAI PROGRAM Az osztályfőnöki munka Az osztályfőnök iskolánkban olyan pedagógus lehet, aki gondját viseli egy osztálynak, képes a személyes törődésre, maradéktalanul felvállalja az iskola értékrendjét és nevelési céljait, pedagógiailag folyamatosan képzi magát, rendelkezik vezetői képességekkel. Gondoskodik arról, hogy a keresztény értékrendnek megfelelően szeretetteljes klímában éljenek a gyerekek az osztályközösségben – szeressék a diákok az iskolát és a ragaszkodáson túl vállaljanak aktív részvételt az iskolai közösség építésében. Mindent meg kell tennie, hogy a rábízott diákok személyisége fejlődjön. Az osztályfőnök fektessen hangsúlyt a prevencióra, amint a diákok egészséges életmódjának kialakításán dolgozik. Jogai: -
Értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatása után.
-
Javaslatot tehet az iskolai jutalmak odaítélésére.
-
Véleményezheti az osztályban tanító pedagógusok kiválasztását.
-
Javaslatot tehet az osztályfőnök-helyettes személyére.
-
Elbírálhatja a tanulók vétségeit a házirend alapján.
-
Szervezheti, koordinálhatja és irányíthatja az osztályban folyó pedagógiai és nevelőmunkát.
Személyes törődés és közösségépítés: -
Személyesen törődik a rábízott diák fejlődésével, figyelemmel kíséri és elősegíti teljes emberi növekedésüket.
-
Elérhető a diákok számára, intézkedik, visszajelez, megfelelő feladatot ad és értékeli az eredményt.
-
Korán avatkozik be azon diákok érdekében, akiknek több figyelemre és segítségre van szükségük a tanulás, a magatartás, a lelki és érzelmi, a szociális élet és a morális élet terén, stb.
-
Mindent megtesz, hogy a diákok ne veszítsék el a tanulási kedvüket, ne érezzék, hogy lemondanak róluk.
-
Szükség esetén a nevelési igazgatóhelyettessel konzultálva nevelési szakszolgálatokhoz fordul segítségért.
-
Időben megelőzi a lehetséges zaklatást diák-diák, diák-tanár, tanár-diák részéről. 59
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
Az iskolai prevenciós eljárásokat – lásd vészjel - alkalmazza a diákokkal való munkájában.
-
Feladata az osztályban a tanítást és tanulást, valamint a jellemes magatartást segítő légkör kialakítása. Mindent megtesz, hogy a diákok tiszteljék, elfogadják, szeressék és segítsék egymást a növekedésben.
-
Az ignáci szabadságfogalom keretei között fejleszti a diákok képességét a szabad döntésre – segít a diáknak meglátnia a személyes szabadság igazi akadályait, mint a divat nyomása, az élvezetek túlzott keresése, hedonista magatartás, kifáradás, önpusztító életmód, túlzott elvárások, stb.
-
Programokat szervez, amelyekkel segíti diákjai lelki, szellemi, érzelmi, morális, esztétikai és szociális képességeinek fejlődését.
-
Jelenlétével és intézkedésével vigyáz az osztálytermek és az diákok által használt helységek épségére, valamint a felszerelésre.
-
Megismeri tanítványai családi helyzetét,
-
Követi a diákok iskolán kívüli elfoglaltságait;
-
Segíti a hátrányos helyzetű tanulókat, és előmozdítja osztályában a legtehetségesebb diákok tehetséggondozását;
-
A tanulók hiányzásait nyomon követi, az igazolásokat két héten belül a digitális naplóba felvezeti.
-
A tanulók tanulmányi eredményeit figyelemmel kíséri.
-
Időt fordít az osztályközösség fejlesztésére, hogy minden diák biztonságban érezze magát, tiszteljék és szeressék egymást a közösségben.
-
Szervezi és segíti az osztályában a diákönkormányzat munkáját.
-
Közösségi feladatokat határoz meg diákjai számára az osztályközösség építésére (diákvezetők, hetesek, tízórai, programszervezők, osztály-honlap, sportprogramok, tanulást segítő feladatok, stb.)
-
Évente legalább kétszer kirándulást szervez az osztályának, a kirándulás megszervezése során figyel a tanulók igényeire és szükségleteire, valamint a szülők és az iskola elvárásaira.
-
Szervezi osztályának részvételét a lelki napokon, iskolai kulturális programokon, iskolai sportnapokon, osztály- vagy évfolyam miséken, a H1 programokon, stb.
60
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
A 9. évfolyamban az osztályfőnök részt vesz a „szeretetszolgálat” szervezésében, mentorként segíti a diákokat és adminisztrálja az elvégzett szolgálatot (2016 után meghatározott óraszámú közösségi szolgálat az érettségire bocsátás feltétele).
-
A szalagavató és a ballagás időszakában szervezi az osztály közösségi szolgálatát (díszítés, teremrendezés, takarítás stb.)
-
Iskolai ünnepségek során az évfolyamnak megfelelő feladatok ellátását szervezi az osztályában.
-
Pályaorientációt segítő programokat szervez, illetve felügyeli a diákok pályaorientációs napokon való részvételét. Tartja a kapcsolatot az iskola pályaorientációs felelősével.
Adminisztráció: -
szeptember 15-ig kitölti/frissíti a naplót
-
szeptember 20-ig ellenőrzi az anyakönyvet, pontosítja az éves létszámnak megfelelően;
-
A digitális naplót havonként ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét.
-
A naplót és a tájékoztató füzetet (ellenőrzőt) havonként egybeveti, a hiányokat pótolja.
-
A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti.
-
Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység, stb.).
-
Az osztályban tanító tanárok munkáját segíti és óralátogatásai során figyelemmel kíséri.
-
Értékeli az osztályában folyó tanítási és tanulási folyamat feltételeit. Jelzi felettesének, ha azt tapasztalja, hogy a diákok nem kapják meg a megfelelő oktatást, illetve emberi törődést a tanórákon, illetve a foglalkozásokon. Szintén jelzi, ha az alkalmazott tanítási stratégiák nem segítik hatékonyan a diákok tanulmányi előrehaladását, illetve képességfejlődését.
-
Évről évre összeállít egy tanulói jellemzést a diákról, amely tartalmazza azon tanulási feltételeket (tanulói típus, tanulási képességek, tanulási módszerek, tanulási zavarok, stb.) amelyek ismeretében hatékonyabb tanítási és tanulási terveket készíthetnek a szaktanárok.
-
Részt vesz az osztályfőnöki szakmai munkacsoport munkájában.
-
Tartja a kapcsolatot az ifjúságvédelemért felelős tanárral. 61
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
Félévkor tájékoztatja a szülőket a diákok elért félévi eredményéről.
-
Évvégén elvégzi a zárási feladatokat és kitölti az előírásoknak megfelelően az anyakönyvet és megírja a bizonyítványokat. A pótosztályfőnök ebben a munkájában is segítse.
-
Frissíti az anyakönyvet, megfelelő záradékokkal jelzi a változásokat. Az oktatási igazgatóhelyettes útmutatása szerint jár el, az iskola titkára segítségét kérheti.
-
Az osztályfőnök jelzi az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekményt.
Szülőkkel való kapcsolattartás: -
Érdemi választ ad a szülőknek a tanulók iskolai életével kapcsolatos kérdésekben.
-
A szülők felelősségének tiszteletben tartásával az iskola értékrendjének keretei között együttműködik a szülőkkel a gyermekek nevelésében.
-
A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.
-
A szülők vagy az osztályban tanító pedagógusok vagy diákok 50%-ának kérésére soron kívül – a szülők és diákok képviselőinek bevonásával – osztályértekezlet összehívását kezdeményezi.
Nevelési értekezletek és beszámolók készítése: -
Negyedévente – az éves munkatervben meghatározott időpontban –beszámol osztályának fejlődéséről a nevelési értekezleten, fogadóórát, illetve szülői értekezletet tart.
-
Év végi osztályfőnöki beszámolót készít az osztályközösség és az osztályba tartozó tanulók éves fejlődéséről. Figyelemmel kíséri a több figyelmet követelő diákok fejlődését.
A társ-osztályfőnök -
Az osztályfőnök munkája támogatására olyan kollegát kérjen fel, aki az osztályában tanít, diákjaival és az osztályfőnökkel jó munkakapcsolatban áll.
-
A társ-osztályfőnök feladata, hogy mind az osztály adminisztrációjában, mind az osztályprogramokon – az osztályfőnökkel egyeztetve – segítse annak a folyamatos munkáját,
-
A társ-osztályfőnök feladata, hogy betegség vagy hosszabb távollét esetén teljes körűen helyettesítse az osztályfőnököt,
-
A társ-osztályfőnök az osztályfőnökkel egyeztetve átveheti egyes diákokkal való kiemelt, személyes törődés feladatát.
Általános rendelkezések: 62
PEDAGÓGIAI PROGRAM Az osztályfőnök jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. Az osztályfőnök jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani és betartatni a rábízottakkal az intézményben; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Tanórai foglalkozások, csoportbontások, emelt szintű képzés A helyi tanterv részben fejtjük ki részletesen. A tanórán kívüli foglalkozások A kötelező órákon kívüli képzés iskolánkban fontos szerepet tölt be. Ezek hatékonyan, átgondolt rendszere érdekében tanórán kívüli tevékenységet pontos cél és program-meghatározás alapján az igazgató engedélyezhet. A tanórán kívüli foglakoztatás az egyéni érdeklődés felkeltése és a differenciálás lehetőségeivel a tehetséggondozást és személyes növekedést szolgálja: FORMA
CÉL
Tanórai
törzsóra
Alapkészségek és tudás megszerzése
foglalkozások
fakultáció
Orientáció és speciális felkészülés
szakkör
Nem osztályozott csoportos elmélyülés
önképzőkör Tanórán programok
előadásokkal
és elmélyülés, készségfejlesztés
vitákkal bemutatva
kívüli versenyek
iskolai: tanulmányi, bemutatás és versenyszellem kialakítása iskolán kívüli
pályázatok
diákszerveződéssel
tömegszinten motiváció
Szervezett, állandó programok (osztályonként 1 órát finanszíroz az állami támogatás.)
63
PEDAGÓGIAI PROGRAM Szakköri foglalkozások Szakköri foglalkozás szervezhető valamennyi tanított tantárgyból igény szerint, átlagban 10 fős csoportokban. Szakköri foglalkozás tartható felzárkóztató céllal, illetve a tehetséggondozás érdekében. (Az állami finanszírozás lehetővé teszi, hogy a 10 fő az összes iskolai szakkör átlagában adódjon.) Támogatott, hogy minden műveltségi területen szerveződjön szakkör. Ezek különösképpen tegyék lehetővé, hogy a diák egy szűkebb területen elmélyülhessen illetve, hogy a tudományok közötti kapcsolatrendszert megértse. Sportkörök: Iskolánkban a kiemelkedő technikai adottságokra építve a sportkörök rendszere kiemelt támogatást élvez. Tanórai kereten kívüli tehetséggondozás -
Önképzőkörök, színház, vitaklub, filmklub stb.
-
Felzárkóztató és tehetséggondozó programok
-
A programok illeszkedjenek a nevelési célkitűzések és az éves program egészébe.
Tanórai kereteken kívüli zeneiskolai oktatás és néptánc tanítás A miskolci Szinvavölgyi művészeti iskolával kötött együttműködési szerződés értelmében az iskola diákjai számára helyben, kedvező időbeosztással, az iskolai programokhoz és igényekhez alkalmazkodva teremtjük meg a diákok számára a hangszer, a néptánc és a szolfézs tanulásának lehetőségét. A kedvező tapasztalatok következtében a miskolci Egressy Béni Zeneiskolával is sikerül együttműködni, akik néhány hangszer és szolfézs helyben- tanulásának lehetőségét biztosítják. Szeretetszolgálat A 9. évfolyam diákjai önkéntes alapon vesznek részt egy féléves program keretében. Ez a program heti két órát vehet igénybe. Éves munkaterv további programjai -
Közösségi hétvégék programja: házi versenyek, nyelvi műsoros előadások; hangversenyek, kiállítások, táncház, farsangi bál, sportrendezvények, stb.;
-
Lelki program: adventi és nagyböjti lelki nap, lelkigyakorlatos hétvége a 8-12 évfolyam számára;
-
Kirándulások meghatározott tematika szerint és nevelési céllal
-
Állami és egyházi ünnepek; 64
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
Iskolai ünnepségek: évnyitó és évzáró, félidős bál a 8., illetve szalagavató bál és ballagás a 12. évfolyamon; szülői programok;
-
Szabad, kiegészítő, alkalmi programok: osztályszintű rendezvények, stb.
A rendezvényekhez az iskola biztosítja a helyet, és lehetőségei szerint az eszközöket a diákok számára minél nagyobb öntevékenységet biztosítva. Szünidei programok Táborok és kirándulások szolgálják a közösség-építést, illetve az aktív felüdülés és kulturált szórakozás formáinak megtanulását. A kirándulások célja Magyarország és a környező országok minél több tájegységének, nevezetességének megismerése és megszerettetése, a közösség formálása és testedzés. A kirándulásokat ezért változatosan és egymásra épülően kell összeállítani a korosztályok igényei alapján. E programokra az intézmény biztosítja szervezést, a helyet és a felszerelést, a tanári és egészségügyi felügyeletet, a "Jezsuita Nevelésért Alapítvány" a szükséges szociális támogatást. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása az intézményben A helyi tanterv részben fejtjük ki részletesen. Tehetséggondozás formája A helyi tanterv részben fejtjük ki részletesen. Diáktanácsadás és a felzárkóztatást segítő tevékenységek A helyi tanterv részben fejtjük ki részletesen. A felvételi Jogviszony létesítése A tanuló az iskolával jogviszonyban áll, mely felvétel vagy átvétel útján keletkezik az igazgató döntése alapján. A jogviszony a beiratkozás napján jön létre, mely időponttól kezdve a tanuló gyakorolhatja e jogviszonyon alapuló jogait és kötelességeit. A felvett tanuló osztályba vagy csoportba történő beosztásáról az igazgató dönt a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével. Belépés az iskola induló évfolyamába az iskola által meghatározott felvételi követelmények teljesítésével, felvétel vagy átvétel útján történik. A felvételi követelményeket az iskola a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. A felvétel feltétele: -
az általános iskola 4. ill. 8. évfolyamának befejezése; 65
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
a gimnázium felvételi követelményeinek történő megfelelés;
-
a felvett tanuló beiratkozása;
-
más iskolából felsőbb évfolyamokra érkező tanulónak - szükség szerint - különbözeti vizsgát kell tenni az igazgató által meghatározott határidőn belül.
A felvételi vizsga Minden évben a hatályos minisztériumi rendelkezéseknek megfelelő időben felvételi vizsgát tartunk, amit külön jelentkezési tájékoztatóban ismertetünk. A felvételi vizsga időpontját a miniszter által kiadott tanév rendje határozza meg. Első fordulóban a diákok u.n. központi írásbeli vizsgán vesznek részt, aminek a követelményeit az Oktatási Hivatal határozza meg. Iskolánkban a második fordulóban szóbeli vizsgát is szervezünk. Egyházi iskolaként a 2011/CXC. tv. A nemzeti köznevelésről, 32§. értelmében a felvételi eljárás során érvényesíthetjük az egyházi normákkal kapcsolatos elvárásainkat. A szóbeli felvételi során az adategyeztetésen túl, személyes kérdések tisztázása is történik. A tanulót arra kérjük, hogy számoljon be a diákéletéről, élményeiről, vallási ismereteiről, hitéleti gyakorlatairól, szabadidős tevékenységéről. Figyelembe vesszük még szociális és érzelmi intelligenciáját, együttműködési készségét és viselkedéskultúráját. Időben tájékoztatjuk a jelentkezőt és szüleit, amennyiben tudását és képességeit matematikából, magyar nyelvből és hittanból szóban is mérjük és értékeljük. A gimnáziumi tanulmányokra felvett diákok számára igény szerint kollégium ellátást tudunk biztosítani. A magasabb évfolyamra lépés Továbbhaladás feltétele: -
Az évfolyam tanulmányi követelményeinek legalább elégséges szintű teljesítése.
-
Amennyiben a tanuló nem tesz eleget a tantárgyi követelményeknek, javítóvizsgát tehet minden évfolyam végén, legfeljebb két tantárgyból. Amennyiben három vagy több tantárgy követelményeinek nem felelt meg, vagy sikertelen javítóvizsgát tett, az évfolyamot meg kell ismételnie, ha a nevelőtestület másképpen nem határoz.
-
Ha a tanuló nem teljesíti az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.
-
Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert a nevelőtestülettől halasztást kapott az előírt vizsga letételére, az engedélyezett vizsga lejártáig a felsőbb évfolyamot folytathatja.
66
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
A tanuló osztályozó vizsgát tehet a nevelőtestület döntése alapján a vizsgarendnek megfelelően. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt.
A tanulói jogviszony megszűnéséről Erről a Köznevelési Törvény. 53§-a rendelkezik. A tanulmányok befejezésének dokumentálása a középiskola befejezését igazoló bizonyítvánnyal és sikeres érettségi vizsga esetén érettségi bizonyítvánnyal történik. Speciális jogviszony Magántanulói jogviszony létesíthető a köznevelési törvény 45. § cikkelyben meghatározott feltételek alapján. A tanuló jogai és kötelességei A Köznevelési Törvényben megfogalmazott jogok érvényesítésének és a kötelességek teljesítésének feltételeit az intézménynek biztosítania kell. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi intézményi munkarenddel kapcsolatos részletes szabályozást a Házirend tartalmazza. Átvétel más iskolából Szülői kérésre – amennyiben szabad hellyel rendelkezünk az adott évfolyamon - a meghirdetett felvételi eljárás idején kívül különbözeti vizsga után veszünk át tanulót. Magas évfolyamokba (911. évfolyamok) csak kivételes és nagyon indokolt esetben engedélyezzük az átvételi eljárás lefolytatását. Figyelembe vesszük a jelentkező kontextusát, a hitéleti gyakorlatát, a motivációját, a tanulási képességeit és készségeit, valamint a tanulmányi eredményeit. Elsősorban olyan diák számíthatnak felvételre, aki motiváltak, szeret tanulni és aktív, illetve pozitív tagja kíván válni az iskolai közösségnek. A különbözeti vizsga írásbeli és szóbeli részekből áll. A megkövetelt tárgyak: matematika, magyar nyelvből, hittanból és idegen nyelvből.
X.
ELETMÓD ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
Az egészséges életmódra nevelés és a megelőzés pedagógiai programunk alapvető nevelési feladata. A közösségi programok, a családdal való kapcsolattartás és speciális képzési programok annak egyaránt részét képezik. Az alábbiak néhány kiemelt terület feladatait fejtik ki.
67
PEDAGÓGIAI PROGRAM Általános szocializáció Gimnáziumunk tantestülete alapvetően fontosnak tartja a kereszténység és a magyar társadalomban általánosan elfogadott társadalmi értékek és normák közvetítését, a szociális viselkedés alapvető szabályainak elsajátítását, a szabálytudat kialakulását. Ennek alapjául szolgál a döntési szabadság és a felelősség összhangjának kialakulása a keresztény lelkiismeret mentén. Az önismeret, a vezetői képesség fejlesztése, a segítő életmódra nevelés, a demokratikus viselkedés szabályainak elsajátítása ezekre épülő állandó feladatunk. A harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés területei: a folyamatos, reális önismeretre nevelés; a társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése; elfogadó, toleráns magatartásra nevelés; felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés. A nyolc éves képzés, a jó sportolási adottságok, illetve a Jezsuita Kollégium jelenléte sajátos, egyedi lehetőségeket teremt e feladatok elvégzéséhez.
Egészségnevelés Az egészséges és kulturált életmódra nevelés és a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése céljából végzett nevelőmunkánk egységes nevelési koncepcióban, folyamatosan, a következő területeken valósul meg. Egészséges táplálkozás Kiemelt figyelmet fordítunk az iskolai étkezések receptúrájának kialakítására. Rendszeresen egyeztetés történik az iskola nevelőtestülete és az étteremet ellátó konyha között. A jogszabályok követése és az egészséges táplálkozás érdekében a konyha dolgozói továbbképzéseken vesznek részt. Korszerű ismereteket szerezhetnek ezáltal a nyersanyag megfelelő kiválasztásáról és a leghatékonyabb konyhatechnológia alkalmazásáról. Az 5-8. évfolyam diákjai az órarendbe beépítve ebédelnek. Iskolánkban egy diák sem maradhat tízórai és meleg ebéd nélkül. Erre a célra a Jezsuita Nevelésért Alapítvány nyújt támogatást diákjainknak. A kollégista diákoknak napi öt étkezést biztosít a konyha. Az egészséges táplálkozásra nevelés részei: a táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése, a korszerű táplálkozástechnika megismertetése, a táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása. A megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés: az étkezések higiéniája, az étkezések esztétikája, az étkezések társas jellege.
68
PEDAGÓGIAI PROGRAM Testi higiéné A megfelelő, kulturált testápolásra az osztályfőnöki munkatervek is kitérnek. A testnevelő tanárok különös helyzetüknél fogva fordítanak figyelmet a testnevelés- és sport foglalkozások utáni tisztálkodási szabályok elsajátíttatására. A higiénés magatartásra nevelés részei: A személyi higiénére nevelés, melynek területei: az általános testápolás, az egészséges öltözködés, a fogápolás, a serdülőkori higiénés problémák, a tisztaság iránti tartós igény kialakítása. A környezet-higiénére való nevelés, melynek területei: a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje, a lakás, a lakókörnyezet higiénéje, a település higiénéje. (A közösségi hétvégék életmód programja keretében. Végzi: iskolaorvos, védőnő) Mentálhigiénia Mentálhigiéné segítése céljából önismereti csoportokat indítunk. A mentálhigiéné és a krízisprevenció területei: a lelki egészség megóvására nevelés, a perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése, a problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség fejlesztése, és a pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. Szenvedélybetegségek: a játékszenvedély, televízió és videójáték, számitógép, illetve virtuális világtól való függőség, a káros élvezeti cikkek, mint dohány, alkohol és a kábítószer fogyasztása az osztályfőnöki órák, valamint a hittan-etika órák és a tematikus hétvégék keretében történik. A prevenciós munka itt alapvetően része az osztályfőnöki tevékenységnek és a prevenciós munkánknak. Szexuális nevelés és családtervezés Ezen a terén párkapcsolati csoportok, a lelki nevelés és a biológia oktatás mellett külön felkészítés a tematikus hétvége keretében mind az alsó, mind a felső tagozaton; ezen belül foglalkoznak a diákok a szexuális úton terjedő betegségekkel is. A családi életre, társsá, szülővé nevelés területei: A nemi szerepvállalásra való felkészítés, családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés, a család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés, a családi szerepek megélésére való nevelés és a harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés. (A közösségi hétvégék életmód programja keretében. Végzi: szakorvos) Baleset-megelőzésre, Betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés területei: Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére: az iskolában, a háztartásban, a közlekedésben. A biológia 69
PEDAGÓGIAI PROGRAM oktatás keretén belül kerül sor az alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek adása. Beteggondozási alapismeretek
nyújtása.
A
gyógyításba
és
gyógyulásba
vetett
bizalomra
nevelés.
A
szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése. A mindennapi egészségfejlesztő testedzés területei Alapvetően és általánosan a rendszeres testmozgást a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján, a mindennapos testnevelés keretei között biztosítjuk diákjainak.
Az intézmény kiváló
infrastruktúrával rendelkezik: kosárlabda méretű csarnok, aerobic és táncterem, kondicionáló szoba, tanuszoda, 1500 m2 rekoránnal burkolt kültéri sportpálya, két sávos 200m-es atlétikai körpálya, távolugró gödör, korszerű kültéri kondicionáló park és 6 hektáros park. Az intézmény rendelkezik még kerékpárokkal, amit a diákok túrák céljából vezetnek igénybe.
Feladatunk a testedzés iránti igény felkeltése, a mozgás életmóddá tétele, a mozgás esztétikumának, örömszerező funkcióinak felismertetése, az erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése. Ezt egészíti ki a teljes délutáni teremfoglalással járó edzések a DSE keretében, mely minden korosztály számára nyújt sportolási alkalmat. Támogatott a diákok külső versenyeken való részvétele, ezáltal a sport kultúrájának művelés. Tömegsport Kéthavonta igény szerint az egész iskolát megmozgató teljes hetes sportprogramokat szervezünk. A futás, kerékpározás, kosár és kézilabda, foci, sakk terén meghirdetett iskolai körbajnokságokat szervezünk, korosztályi szinten. A külső pályák szabadon, a kondicionáló terem, uszoda és a sportcsarnok felügyelet mellett áll a diákok rendelkezésére.
Nyaranta nagyobb létszámot megmozgató kenu, kerékpártáborokat,
télen két sí-tábort szervezünk. Úszás Gimnáziumunk különleges adottságánál fogva tanuszodával rendelkezik. Célunk, hogy az úszás, mint a jó testtartás fontos segítője minden, diákunk elsajátítsa az 5-6. osztályba beiktatott heti egy úszás órával. Ezt a városi uszodában megtartott úszásvizsga zárja a tanév végén. Egészség és edzettségi mérések Tevékenységi formák az egészséges nevelés terén kitűzött célok megvalósításához: Évente legalább két alkalommal – ősszel és tavasszal – mérjük a tanulók fizikai állapotát. A mérések a következők: alap-állóképesség mérés: 12 perces futás. Izomerőmérés: helyből távolugrás 70
PEDAGÓGIAI PROGRAM lábbal. Dinamikus erő állóképesség: hanyattfekvésből felülés. A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés, leengedés. A vállövi karizmok erő-állóképességének mérése: karhajlítás
fekvőtámaszban.
Különösképpen figyelünk a testi képességek, mint az erő, gyorsaság, az ügyesség és az állóképesség fejlesztésére. Szűrési és felmérési rendszerünk Gimnáziumunkban iskolaorvos működik (külön szabályzat szerint), mely az egészségügyi felmérést és szűrést végzi. (Ld. SZMSZ mell.). Általános iskolaorvosi szűrés (tömeg, hallás, látás, szív, keringés.) és fogorvosi szűrés történik mindegyik évfolyamon. Az 5-8. évfolyamon a diákok saját sport teljesítményüket mérő és rögzítő lapot kapnak, melyet a testnevelő tanárok segítéségével folyamatosan töltenek ki. A teljesítmény mérésére a Cooper tesztet és a Hungarofit méréseit használjuk. Gyógytestnevelést-gyógyúszás A gyógytestnevelés és gyógyúszás formájában, minden évben az igények felmérése alapján indítunk. Emellett lehetővé tesszük a más iskolákban és intézményekben való egyedi foglalkozásra járást is. Az iskolánkban szervezett ortopédiai szűrések eredményei alapján döntött úgy az iskola vezetése, hogy differenciált foglalkoztatást vezessen be diákjai számára. Mivel az iskola tanmedencével rendelkezik kézenfekvő, hogy a gyógyúszás helyét itt biztosítsuk a diákok számára. A foglalkozások „betegség - csoportok" alapján vannak szétválasztva, melyet a tanulók heti két alkalommal vehetnek igénybe szakember vezetésével. A jezsuita gimnáziumban folyó gyógyúszást pulmonológus vagy ortopédiai szakorvos, illetve az ő javaslatukra a háziorvos írhatja fel receptre, majd bejelentkezés alapján lehet részt venni az órán. Egészséges életmódod szolgáló egyéb tevékenységi formák Osztályfőnöki órákon tíz kötelező egészségnevelési témát dolgozunk fel osztályonként, melynek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is. A lelki egészség fejlesztését szolgálják a személyiségtesztek értékelése utáni feladatmeghatározások az osztályfőnöki tevékenység során. Kortárssegítő középiskolások szükség szerint részt vesznek osztályfőnöki órákon. Igény szerint külső szakember (orvos, védőnő, egészségszervező) meghívása A helyes testtartás megkövetelése minden évfolyamon. 71
PEDAGÓGIAI PROGRAM A testi egészségre nevelést erősíti az iskolai egészségnevelő program témaköreinek feldolgozása az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, etika órákon. Ezek: egészséges táplálkozás, dohányzás, alkohol és drog, szexualitás, AIDS A lelki egészségre nevelést a program konfliktuskezelés témájának feldolgozása szolgálja. A feldolgozandó anyagnál természetesen figyelembe véve a gyerekek életkorát (önismeret, stresszkezelés, döntéshozás, pozitív döntéshozás)
A lelki egészségre nevelés érdekében nem hiányozhatnak a kulturális programok sem a tanórán kívül:
színházlátogatás,
rendhagyó
irodalomórák,
kiállítások,
koncertek,
művészeti
közösségformáló csoportok működtetése. Az osztálykirándulások, táborozások alkalmával az egészséges életre nevelés kiemelt hangsúllyal szerepel. A kulturált táplálkozás követelményeinek megismertetése és gyakoroltatása a tízórai szünetekben, az ebédlőben, a délutáni uzsonnázás során, szabadidős programok során. Osztályprogramok
a
szabad
levegőn
az
évszakokhoz
igazodva
(séta,
akadályverseny,
hóemberépítés, kerékpározás, körjátékok, labdajátékok) A növekvő sportkultúrán belül hangsúlyt fektetünk a szabadidős sportok helyes megalapozására: bemelegítés módja, kornak megfelelő edzésadag, sportjátékok technikai és taktikai megalapozása, állóképességi sportok megkedveltetése, aktív pihenés, tudatos mozgás értékelése. A fenti nevelő tevékenységet különböző formákban valósítjuk meg. -
Az osztályfőnöki órákon beszélgetés keretében folyó folyamatos munka mellett elsősorban építünk a tavaszi tematikus hétvége keretében zajló előadásokra és beszélgetésekre. Ezeken számítunk a szakterületen dolgozó szülők, a segítő intézmények és szervezetek munkatársaira.
-
Kiemelt témák világnapjához kapcsolódóan a DÖK segítségével kampányszerűen is szervezünk programokat, helyezünk el plakátokat, készítünk műsort, szervezünk versenyt és veszünk részt ilyeneken, illetve látogatást valamely intézményben. Ilyen alkalmak az Egészségügyi, a Vöröskereszt, Nemdohányzó, Kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem, a „Ne gyújts rá”, az AIDS ellenes világnap. Ezekért a biológia szakos tanárok felelnek.
-
Az egészségnevelés programjához szorosan kapcsolódik a környezeti nevelés programja.
72
PEDAGÓGIAI PROGRAM Az intézmény biztosítja a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeit a tanulók a balesetek megelőzése érdekében a szükséges ismereteket a tanév első napján sajátítják el, illetve különleges alkalmakhoz kapcsolódóan (kirándulás, sport, stb.) a kísérő tanártól kapják meg. Partnereink Jezsuita diáksport egyesület – JDSE A JDSE az intézménnyel együttműködve a diákok sport életét szervezi, az együttműködési megállapodás alapján. Az egyesület sportolási keretet biztosít a versenysportot vagy/és a tömegsportot kedvelő diákok számára. A JDSE működését saját belső szabályzata és munkaterve rögzíti. Az egyesület nyitott minden magyar állampolgár számára. A 2015. tanévtől kezdődően a JDSE befogadja iskolánk sport profilú osztályát, mely tagjai magas színvonalú kosárlabdaképzést fognak kapni. (Lásd köznevelési sportiskolai program fejezetet.) Szakszolgálatok Gimnáziumunk a segítségnyújtás és a segítségkérés kérdései kapcsán az alábbi segítő intézményekkel áll kapcsolatban: az adott szakterületen dolgozó szülők; Drogambulancia; ÁNTSZ; Családsegítő Szolgálat, Miskolc; B-A-Z. Megyei Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya.
XI.
KÖZNEVELÉSI SPORTIKOLAI PROGRAM
Szándéknyilatkozat, a program bevezetése A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium nevelési és oktatási tapasztalatai szerint a művészeti- és a sport programok támogatják a diákok egészséges személyiségfejlődését. Az iskola diákjai következetesen eredményesen szerepelnek az országos kompetenciaméréseken, tanulmányi versenyeken és a tanulmányaikat lezáró érettségi vizsgákon. Felhasználva eddig tapasztalatainkat és azzal a céllal, hogy tanulni vágyó tehetséges sportolókat neveljünk, a 2015-2016. tanévben emelt szintű sport és testnevelés képzést indítunk a jezsuita gimnáziumban. Ebből a célból az iskola az jogszabályban foglaltak szerint beépíti a helyi tantervébe a miniszter
által
kiadott
köznevelési sportiskolai kerettantervet. Jogi és tartalmi szabályozás A jogi és tartami szabályozást a következők tartalmazzák: 2011. Nkt. CXC törvény, 110/2012. (VI. 4.) számú kormányrendelet, 20/2012. (VIII.30.) számú EMMI rendelet, és a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet). Esetünkben a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium a 20/2012. (VIII.30.) számú EMMI rendelet, 177. § (1) pontja szerint építi be pedagógiai programjába a 73
PEDAGÓGIAI PROGRAM jogszabályban foglalt követelményeket. Ennek megfelelően a 8 évfolyamos képzésre jelentkező tanulók számára felmenő rendszerben: a) az iskola összes évfolyamán beépíti a helyi tantervébe a miniszter által a sportiskolák részére kiadott, testnevelés és sport műveltségterület tantervét, b) az iskola pedagógiai munkája, sporttevékenységeinek szervezése során alkalmazza az adott sportág országos sportági szakszövetsége vagy országos sportági szövetsége (a továbbiakban együtt: szakszövetség) által jóváhagyott és az iskola által szabadon választott sportágak sportági tanterveit, c) az általános iskola felső tagozatán beépíti a helyi tantervébe a miniszter által kiadott küzdelem és játék, továbbá a tanulásmódszertan kerettanterveket, d) a középiskolában beépíti a helyi tantervébe a miniszter által kiadott tanulásmódszertan, továbbá a következő sportelméleti kerettanterveket: sporttörténet, testnevelés-elmélet, edzéselmélet, sportpszichológia, sportegészségtan, sport és szervezetei, sportági ismeretek. A 2015. tanévtől kezdődően iskolánk a 20/2012. (VIII.30.) számú EMMI rendelet. 177.§ további pontjai szerint fog intézkedni. Rendelet a következőket írja elő: (2) A sportiskola akkor rendelkezik a sportiskolai program végrehajtásához szükséges feltételekkel, ha a fenntartója egyetértésével kialakította az infrastrukturális feltételeket, és együttműködési megállapodást kötött a) a sportiskolai utánpótlás-nevelésben közreműködő sportegyesülettel, b) a szakszövetséggel és c) a központi sportigazgatásért felelős szerv szakmai szervezetével az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos szakmai munka segítésére. (3) A köznevelési típusú sportiskola nem láthat el kötelező beiskolázási és felvételi feladatokat, továbbá biztosítania kell a köznevelési tanulmányok folytatását azok részére is, akik a nem megfelelő sporttevékenység vagy nem megfelelő sportbéli fejlődés miatt a köznevelési sportiskolára vonatkozó kerettantervi szabályok alapján végzett sportiskolai nevelés-oktatásban nem vehetnek részt. (4) A köznevelési típusú sportiskolára vonatkozó kerettantervi szabályozás alapján végzett oktatásba az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képesség felmérési vizsgálat követelményeinek és – a sportágválasztás után – a sportági szakszövetség ajánlásával rendelkezik. (5) A köznevelési típusú sportiskola működéséhez szükséges – a sportegyesülettel, valamint az adott sportág szakszövetségével kötött megállapodás alapján nem fedezett – többletköltségeket a 74
PEDAGÓGIAI PROGRAM fenntartónak, állami fenntartó esetében az oktatásért felelős miniszter javaslata alapján a központi költségvetésnek kell biztosítania. XII.
KÖRNYEZETI NEVELÉS
Életünket és világunkat befolyásolják azok a betegségek, melyeket a rossz táplálkozás, a modern életmód, az általunk okozott környezeti szennyezések okoznak. Ezért célunk megtanítani diákjainknak, hogyan lehet egészségesen élni a természeti környezet károsítása nélkül. A jezsuita diák -
megszereti a természetet, és örömet talál változatosságában és szépségében;
-
kezdi megérteni a környezeti egyensúly fontosságát és megbecsülni a tiszta környezetet;
-
egészséges tisztelettel fordul saját teste felé, tisztában van a testedzés, az étkezés, a higiénia fontosságának, és tudatában van a káros szenvedélyek hatásának;
-
egészséges kikapcsolódási szokásokat fejlesztett ki."
E célok érdekében fogalmaztuk meg gimnáziumunk környezeti nevelési programját, tudatában annak, hogy az itt leírtak a nevelés és oktatás minden területén meg kell jelenjenek. Ezen területen különösképpen is érvényesüljenek a szemléletformálás célja mellett a saját élményt nyújtó, tevékenységközpontú módszerek. A természet fogalma Mit értsünk természeten? A környezetünket, azaz közvetlen és távolabbi környezetünkben minden ide tartozik, ami élő szervezet, közvetlen és a távolabbi környezetünkben minden élettelen ide tartozik, ami nem mesterségesen előállított anyag, illetve az általános és a nemzeti kultúra működő intézményei és történelmi emlékei. Mit értsünk természeti nevelésen? Minden olyan - bármely korosztályú személyek számára tartott egyéni és csoportos tevékenységet, aminek az a célja, hogy ezek a személyek otthonosan mozogjanak a természeti környezetben, szívesen tartózkodjanak természeti környezetben. Ismerjék a természeti környezetet, ne rongálják, hanem védjék a természeti környezetet, és tegyék tartalmasabbá a természeti környezetet. Mindezt természeti nevelésnek nevezhetjük. Ezen területen különösképpen is érvényesüljenek a szemléletformálás célja mellett a saját élményt nyújtó, tevékenységközpontú módszerek. A program kísérői és a program hatása Programunk el kell jusson oda, hogy e feladat ne csak néhány természettudományi szakos tanár feladata legyen, hanem valamennyi szaktárgy összehangolt munkája.
75
PEDAGÓGIAI PROGRAM A természeti nevelés közvetlen hatása a tanítványokra olyan eredményekhez vezet, mint az elvonás a divatos és fogyasztói időtöltéstől, illetve alkalom az unalom elűzésére, a barátkozásra, az egészségesen romantikus gondolkodás kialakítására, a gyermeki idealizmus megőrzésére és az igazi csodálkozásokra. Felépíti a fogékonyságot a természetes szépségekre, erőt ad a megpróbáltatások legyőzésére az egészséges gondolkodás, lélek és test egységében. A természeti nevelés tevékenységeinek gyakorlása felkészülés lehet a felnőtt életre: foglalkozás megszeretése, kiválasztása, hivatástudat megerősödése; a szép és érdekes látnivalókon keresztül a hazaszeretet megalapozása. A természeti nevelés jótékony hatása által gyarapodnak az iskolai gyűjtemények, az osztályfőnöki órákon tanulságos példák az események és a tapasztalatok, és teljesen más megvilágításba kerülhet a szülő - diák - tanító kapcsolat, ha a kirándulásokon is van alkalom a találkozásokra. A természeti nevelés tevékenységeinek rendszere Gimnáziumunkban a helyszínekben, tartalmában és idejében egyre bővülő kör (órák, napok). Leghatékonyabb, ha kicsi a korkülönbség a nevelő és a nevelt között, ezért érdemes megfigyelni a tanítványainkat,
közülük
kiválasztani
az
alkalmasakat
és
megbízni
őket
a
kisebbek
foglalkoztatásával, és ha minél teljesebb az önkéntesség. A környezeti nevelés alaptevékenységei Programjaink magukba foglalják a kirándulások, természetjárás (utazás, gyaloglás, kerékpározás), táborozás (hegyi, kerékpáros, vízi): álló-táborok, vándor-táborok; erdei iskola, gyűjtés: növények (iskolai növénygyűjtemény), magok, termések, gyümölcsök, gombák; kőzetek, ásványok, megfigyelés és mérések, számlálások; nyilvántartások, illetve a gyarapítás (pl. faültetés) és aktív környezetvédelem különféle területeit. Túrák, terepbejárások Havonta egy alkalommal szombati, péntek-szombati napokon (szállás a Kurtabérci Ökoházba), később igény szerint három- esetleg kéthetenként.) Ezt kiegészíthetik a távolabbi bel- és külföldi utazások, melyek más távoli tájak természeti értékeinek közvetlen, élményszerű megismerését teszik lehetővé. A szakköri jellegű foglalkozások során előadásokra kerülhet sor alkalomszerűen, eseményekhez, közösségi rendezvényekhez kapcsolódóan, a témától függően videofilm- ill. diavetítéssel kiegészítve, érdekesebbé téve. A természetjárások és utazások során a természet és a természetvédelem bemutatása, megismertetése a maga egységében, ezen felül minden túra célja egy-egy szűkebb terület (az alább 76
PEDAGÓGIAI PROGRAM felsorolt tartalmi elemek közül) alaposabb megismerése. Az élményszerű, megfigyelés útján szerzett ismeretek a legmaradandóbbak. Mindez kiegészül a szakköri jellegű foglalkozások és előadások oktatási tevékenységével. Országos túrák keretét úgy dolgoztuk ki, hogy a nyolc év alatt diákjaink megismerjék és megszeressék a nagy magyar tájegységeket (5-8.), illetve a Kárpát-medence néhány kiemelt táját (912). A hazai turizmus kerüljön ezáltal is előtérbe a külföldivel szemben. Erdei Iskola Program Célunk, hogy az ötödik évfolyamon minden gyermek legalább egy alkalommal eljusson erdei iskolába. Az erdei iskola többnapos, a szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési, tanulási szervezési egység. Az erdei iskola során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő-cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szocio-kulturális környezetéhez. A gyermekek megismerkednek az élőhely komplexitásával, természeti és épített környezeti értékeivel, az ökológiai összefüggésekkel, törvényszerűségekkel, természet és környezetvédelmi feladatokkal. Természettudományos ismeretek elsajátítása mellett szerepet kell kapnia más tárgykörök ember és környezet viszonyával foglalkozó tartalmi elemeinek is. Kívánatos, hogy a részt vevő diákok (és tanáraik) attitűdje és viselkedése is változzon. Az erdei iskola így az egészséges életmódra nevelés és a szocializáció színtere is. Állandó helyszínünk a kurtabérci ökoház. Felelős: megbízott tanár Hulladékgazdálkodással kapcsolatos oktatási, nevelési programok Célunk, hogy a tanulók rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a hulladék keletkezése, kezelése és újrahasznosítása területén, ismerjék meg az ezzel kapcsolatos (kör)folyamatokat és értsék az alapvető ökológiai és társadalmi összefüggéseket. Az oktatási intézmények a tanulók tevékeny részvételével legyenek képesek kialakítani saját, környezettudatos “hulladékgazdálkodási” rendszerüket, melynek segítségével a hulladék keletkezésének megelőzése, a tanulók által megtapasztalhatóan újrahasznosítható hulladék szelektív gyűjtése, újrahasznosítási folyamat nyomon követése hozzájárulhat a tanulók környezettudatos fogyasztási szokásainak kialakulásához. Szelektív hulladékgyűjtési alprogram. Feladatunk az oktatási intézményekben a tanulók által megtapasztalhatóan újrahasznosítható hulladékok szelektív gyűjtésének megszervezése. A helyi társadalom figyelmének felhívása – a diákokon keresztül – a hulladékkezelésre, mint a közvetlen
77
PEDAGÓGIAI PROGRAM környezet egyik legfontosabb problémájára. Ezen alprogramhoz kapcsolódóan kerüljön tárgyalásra a fogyasztási szokások témaköre és a reklámok minősítése is - a közgazdasági oktatás keretén belül. A szelektív hulladékgyűjtési programnak a tanulók közvetlen környezetéből kiindulva elsősorban az iskolában keletkező hulladékokra kell koncentrálnia. Pedagógiailag kifogásolható cél a máshol termelődő hulladékok beszállítása az iskolába, a papír kivételével (a papírgyűjtés iskolai hagyománya, illetve forrásteremtő jellege miatt). Kiemelt fontosságú, hogy az önkormányzatok vegyenek részt a programban, mivel számukra a hulladékkezelés kötelező feladat. Nevelési szempontból a gyűjtés mellett hangsúlyt kell fektetni arra is, hogy a programban résztvevő valamennyi szereplő lássa a teljes “életutat” a hulladék keletkezésétől az ártalmatlanításig, a környezeti károkat és az ennek csökkentésére irányuló egyéni és közösségi cselekvési lehetőségeket (kiadványok, szóróanyagok, plakátok). Ez a program a fenntartható fogyasztásra nevelés részeként a hulladék keletkezésének megelőzésére irányul. Az iskolákban keletkező hulladékok esetében a megelőzés elve alapján végig kell gondolni, melyek azok a hulladékfajták, amelyek keletkezése megelőzhető (pl. alumínium dobozok). Fontos szempont, hogy a szelektív hulladékgyűjtési program szerves része legyen a hulladékkal kapcsolatos szemléletformálási, nevelési, oktatási tevékenységnek. Komposztálási alprogram. Célunk a hulladék keletkezésével és kezelésével összefüggő problémák tudatosítása. A hulladékhasznosítás egyik módszerének a “helyi komposztálásnak” konkrét tevékenység által történő megismerése és széles körű elterjesztése az iskolák, a szülői ház, a helyi lakosság és az önkormányzatok körében. A hulladékkal kapcsolatos oktatási tevékenység után lehet a komposztálási programot beindítani. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos akciók támogatása. Célunk, hogy a tanulók rendelkezzenek megfelelő képességekkel a hulladékgazdálkodási problémakör konfliktusainak kezelése terén és értsék az alapvető ökológiai és társadalmi összefüggéseket. Az illegális hulladéklerakók, a tájcsúfító, és a települések körül, valamint az utak mentén szinte automatikusan kialakuló “szeméthalmok” feltérképezése támogatott készségfejlesztő program a diákok számára. Nem csak az a cél, hogy a diákok maguk szedjék össze a szemetet, hanem hogy a helyi közösségeket (önkormányzat, társadalmi szervezetek, egyházak stb.) mozgósítani tudják. A környezeti kockázatot jelentő és az országot csúfító illegális hulladék-lerakatok leltározása után a diákok megkereshetik a helyi önkormányzatok mellett a környezetvédelmi hatóságokat is a felszámolás érdekében. A diákokon keresztül a helyi közösségek környezettudatossága is növelhető, a táji értékek tudatosulnak, ők pedig konkrét ügyben szereznek helyi konfliktuskezelési tapasztalatot. Hosszú távú eredmény kialakítása érdekében fontos, hogy a program a hulladék keletkezésének illetve az illegális hulladéklerakás megelőzésére is kiterjedjen. Támogatott a helyi 78
PEDAGÓGIAI PROGRAM önkormányzatok és öko-szervetek által meghirdetett tájsebészeti programokba való bekapcsolódás a lerakók felszámolása érdekében. Lehetőség szerint például induljon egy szakkör az iskolai hulladékgazdálkodás javítására. A hulladék-megelőzés, újra-használat, újrahasznosítás, energianyerés és ártalmatlanítás elveinek megismerése után mérjék fel a hulladék helyét, típusát és mennyiségét a konyha, büfé, irodák, osztályok terén. Tervezzék meg, hogy hol lehet csökkenteni a hulladék mennyiségét (visszaválthatóság, egyszer használható dolgok csökkentése, utántölthető eszközök, stb.). Kerüljön megbecsülésre, hogy az iskola mely részére kellenek eszközök a szelektív gyűjtéshez. (www.kukabuvar.hu; www.hulladek-suli.hu) Mérési alprogram Célunk, hogy növekedjék a középiskolás korú tanuló ifjúság környezeti tudatossága, ezáltal jobban megértsék a Föld egészét érintő globális problémákat, s keressék a megoldás útjait, kapcsolatot tartsanak a világ más részén azonos programban résztvevő fiatalokkal. A mérések keretében az iskola szaktanárainak vezetésével a diákok rendszeres méréseket és megfigyeléseket végeznek környezetükben különböző tudományterületeken. A program a természetismeret-földrajz szakteremhez kapcsolódó meteorológiai állomásra épül. Energiatakarékosság Célunk, hogy a tanulók rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel az energiaforrásokról, felhasználásáról, helyettesíthetőségéről. A gyerekek szerezzenek hasznos mérési tapasztalatokat. Az oktatási intézmények a tanulók tevékeny részvételével legyenek képesek kialakítani saját energiatakarékos “háztartásukat”, mely hozzájárulhat a tanulók környezettudatos magatartásának kialakulásához. Ezen alprogram keretében kerüljön tárgyalásra az anyag- és eszköztakarékosság témaköre, a légszennyezés, illetve a korszerű energiahordozók és a levegő terhelés fontossága is. Érdemes folytatni a sikeres akciókat és szélesíteni az általános iskolás és középiskolai tanulók részvételét az energiatakarékossági programokban, mint pl. a Takarékoskodj! Programban. Az iskolai energiaprogram lehetőséget és segítséget nyújt a tanulóknak az iskola energia felhasználásának felméréséhez és monitorozásához, támogatja a fogyasztás csökkentésének egyéni és önálló módjait, takarékossági ötletbörze szerepe van. Felelőse a megbízott fizika tanár Környezet és tehetséggondozás Célunk, hogy a tehetséggondozás különösen hatékony pedagógiai eszközrendszerét a környezeti nevelés mind teljesebb módon használja. Szélesíteni kívánjuk a tanulók részvételét a környezet-, természet- és egészségvédelemi tanulmányi versenyekben. (A Kitaibel Pál, a Herman Ottó, a Bugát Pál és a Curie versenyekben, és a városi Árokszállási versenyben és a Diákvegyész Napokon). 79
PEDAGÓGIAI PROGRAM Kiállítást szervezünk a Föld Napján, kirándulást a Madarak és fák napján, megemlékezünk a Víz napjáról. A hátrányos helyzetű kisebbségek, illetve a határon túli magyar diákok számára a tehetséggondozás önálló lehetőségeinek kidolgozása. Fontos része az élményszerű tanulásnak, a tehetséggondozásnak a magyarországi és a Kárpát-medencében lévő tanösvények bemutatása, megismerése, bejárása, a terepgyakorlati módszerek, illetve olyan aktív, kreatív munkák, mint a természetvédelmi
tevékenységek,
madárvédelmi
megfigyelések
és
munkák,
szelektív
hulladékgyűjtés. Fontos része a tehetséggondozó munkának a kommunikáció és a prezentáció. Kurtabérci Öko-Ház A Bükk-fennsíkon elhelyezkedő iskolai öko-ház programjaink állandó helyszínévé nőtte ki magát. Célunk vele egy különleges tapasztalat megadása minden diákunknak a természet közelségének élményére. Később megfontolandó bekapcsolódni az ökoiskolák magyarországi hálózatának munkájába. Az öko-ház programját külön szabályozzuk. Iskolai arborétum és tanösvény kialakítás 2003-ban elindult az intézmény bővített területén egy tervezett tanösvény és arborétum telepítés. Ezzel a teljes iskolai terület a diákság által gondozott, bejárható és használható területté vált. Az osztályfőnökök figyeljenek arra, hogy évente kétszer a területük rendezésre kerüljön. A külső források függvényében is történjék a tansövény fejlesztése a kárpát-medencei növényvilág bemutatására. A család és a lakóhely megszólítása Ennek érdekében iskolánk kezdeményezően lép fel évek óta az Avas tisztántartása érdekében. Iskolánk, kollégiumunk és templomunk környezetének ápolásával, diákjaink közös munkájának bevonásával igyekszünk irányt mutatni. A tavaszi külső, avasi nagytakarításba igyekszünk egyre több közintézményt, civil szervezetet és családot bevonni. Ennek bővítésére kerüljenek megrendezésre olyan előadások és bemutatók, melyeken kapjanak segítséget a környezeti döntésekben
(energiatakarékosság,
stb.),
életmódbeli
változtatásokban
(étkezés,
természetgyógyászat, káros és veszélyes szokások, stb.). Partnereink között kiemelt szerepet kapnak a szülők, akik a fenti programok minden szakaszában szívesen látott vendégeink. Fontosnak tarjuk emellett azonban a fenntartóval, a városvezetéssel, környezet- és természetvédelmi szervekkel, illetve a civil szervezetekkel való együttműködést. A motiválás eszközeként használjuk minden lényeges programnál a dokumentálás belső, illetve külső - média adta - lehetőségeit. 80
PEDAGÓGIAI PROGRAM A program fejlesztése A környezeti nevelés programját évente felül kell vizsgálni, melynek munkájában vegyen részt a természettudományi munkacsoport, a közgazdaságtan oktatója és más felkért tanárok. Minden program értékeléssel és korrekcióval záruljon, melynek eredménye kerüljön visszacsatolásra a jelen dokumentumban is. A környezeti nevelés programját az intézmény eddigi tapasztalatai alapján állítottuk össze. A programot évente aktualizálni kell. XIII. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS, ÉS AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉS IRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATAI A diákok terhelése A terhelési szint megállapításakor szem előtt kell tartani, hogy az alulterhelés vagy a felülterhelés hosszú távon ugyanazt a káros eredményt hozza: a diák messze elmarad a valós képességei szerinti eredménytől. A nyolc évre szóló óratervünk megállapításakor a következő szempontokat kell figyelembe vennünk: A tantervben meg kell valósulnia a nagyobb hatékonyságot biztosító arányos tehereloszlásnak, ami a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi a tanuló életkori sajátosságait és a tantárgyi koncentráció elvét, ami úgy rendezi a tananyagot, hogy a tantárgyak "egymásra építsenek". Szükségesnek tartjuk, hogy az egyes szaktárgyak olyan módon is egymásra épüljenek, hogy a tanuló energiáinak javarészét ne egy-két tantárgy kösse le egy adott tanévben, hanem arányos és harmonikus terhelés segítse elő a sokrétű, gazdag érdeklődési körű személyiség megjelenését. Az iskola sajátos jellege magába foglalja a katolikus hitnevelés támasztotta igényeket és azt a jezsuita tradíciót, amely a jövő társadalmát kívánja építeni. Ez nem teszi lehetővé számunkra a középszerűséggel való megelégedést. Ellenőrzés, értékelés, minősítés Az ellenőrzés, értékelés, osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésében: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. Ennek alapja az objektív, igazságos értékelés, osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, mindig a bizalomra építő. Bármely tantárgy ellenőrzési-értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény. Az értékelés adjon a lehető legtöbb, rendszeres információt arról - a diáknak, tanárnak és szülőnek 81
PEDAGÓGIAI PROGRAM egyaránt -, hogy hol tart a tanuló az egyes műveltségi területek, tantárgyak követelményeinek elsajátításában. A folyamatos számonkérés és értékelés formái a dolgozat, feleltetés, egyéni vagy csoportos munka (projektmunka). Ezek tervezése a szaktanár feladata. Az értékelés minősítő funkciója az osztályzatokban valósul meg. A tantárgyak óraszámai és a csoportlétszámok alapján történő változatosság mellett alapvetően fontosnak tartjuk, hogy: A dolgozatok közös kiértékelésekor különösen legyünk figyelemmel arra, hogy a diák tanulhasson hibájából: -
legalább a gyakori problémákat meg kell közösen beszélni. A témazáró dolgozatok kivételével a minden kijavított dolgozatot haza küldeni, hogy a diáknak, kisebbek esetében a szülővel, legyen lehetősége azt külön is áttekintenie. Témazáró dolgozatok – a javítás után a tanárnál kérésre külön is megtekinthetőek.
Osztályzás -
A teljesítmény osztályzatokkal történő értékelése legyen folyamatos. A tanulónak - két vagy több órás tantárgy esetén - havonta minimálisan egy érdemjegy megszerzésére kell lehetőséget biztosítani. Az érdemjegy objektíven tükrözze a tanuló szaktárgyi tudását.
-
A témazáró időpontját a tanulókkal a megírás előtt egy héttel közölni kell, és azt célszerű az osztályban tanító kollegákkal is egyeztetni. A dolgozatokat a megírást követő két héten belül ki kell osztani a diákoknak, és azt röviden ki is kell értékelni, szempontokat adva a továbbhaladáshoz. Ameddig ez nem történt meg, addig új dolgozat nem íratható.
-
A jegyeket azonnal be kell írni a naplóban és beíratni az ellenőrzőbe.
-
Évfolyamdolgozat teremti meg a tantárgyak közös értékelésének alapját. Ezek megszervezése a munka-csoportvezetők feladata.
-
A sokoldalú számonkérés és ellenőrzés során az írásbeli és szóbeli számonkérés arányát és módját egyenrangúnak tekintjük, a készségtárgyak kivételével.
-
Ezt történjék az osztályban kitett naptárban.
-
A szóbeli, illetve írásbeli feleletet a tanár szóban is minősíti és az érdemjegyet közli a tanulóval.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az írásbeli és szóbeli házi feladatok elvei és korlátai: -
A tanár tanítsa meg a gyermeket arra, hogy tantárgyát hogyan kell tanulni. Legyen világosan megfogalmazott és következetesen képviselt elvárás ez minden tantárgy terén. Magyarázza el fogadóórákon is, hogy miképpen kell otthon tanulni az adott tantárgyat. 82
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
A szorgalmi időszakban a házi feladatok mennyisége az elmélyült tanulást szolgálja, mennyisége nem haladhatja meg – egy átlagos diák esetében - a napi négy órás felkészülést.
-
A tanulónak nemcsak joga van az iskolai szünetekhez, hanem nélkülözhetetlenül szükséges az évközi terhelés mellett a kellő és alapos pihenés. Ezért a tanítási szünetekben nem megengedett új tananyagot feladni, tantervi elmaradásokat pótolni. Azokat a szinten tartó feladatokat szabad feladni, amelyekkel elérhető a megfelelő öntevékenység által, hogy a hosszabb tanításmentes idő ne a szellemi-testi-lelki leépülés időszaka legyen, hanem éppen az ezekben való elmélyülésé legyen.
Az otthoni (tanulószobai) felkészülés -
A szorgalmi időben a diák lehetőleg minden órán kapjon világosan meghatározott - szóbeli vagy írásbeli - feladatot a felkészüléshez.
-
A kollégiumban ezt a tevékenységet külön szabályzat tartalmazza.
-
Minden órán történjen meg a házi feladat vagy annak egy részének valamilyen formában történő feldolgozása.
-
Az osztályfőnök kísérje figyelemmel diákjai egyenletes leterheltségét.
-
Az 5. évfolyamon a napközi keretében a diákok tanulásmódszertant tanulnak.
Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai -
A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük
alapján
szorgalmi
feladattal
segíthetjük,
számukra
szorgalmi
feladatot
javasolhatunk. -
Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.
-
A napi felkészülés otthoni (napközis) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.
Az értékelés módjai A diákok évközi értékelése tantárgy-specifikus tevékenység, melyet a tantárgyak helyi tantervei tartalmaznak. Az általánosan érvényes mérés és értékelés történhet az alábbiak szerint: -
a tanulók órai munkájának megfigyelés alapján osztályzattal;
-
szóbeli számonkérés formájában kérdésekre válaszolva, illetve összefüggő feleletek formájában, amit az anyanyelvi kultúra és kifejezőkészség fejlődése érdekében minden tantárgy esetében nélkülözhetetlennek tartunk;
-
nyílt és zárt feladatokat tartalmazó feladatsorok segítségével (teszt);
-
egy témát egészében kifejtő írásbeli feladat alapján, mely az írásbeli szövegalkotás képességének fejlesztése céljából elengedhetetlen;
-
szorgalmi feladatok, gyűjtőmunkák szóbeli vagy osztályzattal történő minősítésével; 83
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
tanév, illetve tananyag végi komplex mérések eredményei alapján, illetve
-
a több éves részeket lezáró vizsgák útján. Az otthoni áttekintés végett a – témazárók kivételével – a dolgozatokat az alsós diák lehetőleg saját füzetébe írja. A lapra írt dolgozatokat kapcsolják a füzethez.
Az értékelés-osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/. Az egyes fokozatok tartalmát a tanterv követelményei határozzák meg. A magatartás és a szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Az osztályfőnök javaslatát a tantestület véleményezheti. A félévi és év végi minősítés fontos motiváló és visszajelző tényező a diák fejlődésében. Osztályozó konferencián az osztályban tanító valamennyi tanár jelenlétében egyenként értékeljük a tanulókat, és döntünk a dicséretekről, jutalmazásokról. -
Az érdemjegy kialakításakor a szerzett osztályzatokat az osztályozó szaktanár a tanulókkal ismertetett módon, eltérő súllyal veheti figyelembe. Ez egyes tantárgyak esetében eltérő is lehet, így például a készségtárgyak esetében.
-
A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza - teljes jogkörrel és felelősséggel. Rendszeresen konzultál az osztályfőnökkel, a kollégiumi prefektusokkal. Elsősorban a közös értékelési szempontrendszerének kialakítása végett negyedévente jöjjenek össze egyeztetésre az azonos osztályban tanító tanárok.
-
A zárójegy mindig a szeptembertől eltelt teljes időszakot veszi figyelembe: a tanuló egész személyiségét, az órákon nyújtott egyenletes teljesítményt, a szaktárgyi versenyeken nyújtott részvételt, a romló vagy javuló tendenciát, illetve az évközi szorgalmi feladatok mennyiségét és minőségét. Így ennek nem feltétlenül és automatikusan kell megegyeznie az év közben adott jegyek átlagával, különös tekintettel a készségtárgyak esetére. A záró-osztályzatot az adott időszakban nyújtott, érdemjegyekkel is minősített teljesítmény határozza meg. Értékelje igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát. Két jegy közti döntés esetén, és ha a tanuló évközi teljesítménye indokolja, a félévi és év végi jegyek javítására egy-egy alkalommal, a szaktanár által meghatározott időpontban és módon, egységes elvek alapján adhat lehetőséget.
A magasabb évfolyamba lépés feltételei -
A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szintet teljesítette. Az 84
PEDAGÓGIAI PROGRAM elégséges szintet az a tanuló éri el, aki a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket teljesítette. -
Amennyiben felmerül annak veszélye, hogy a tanuló nem fog eleget tenni az elégségeshez szükséges követelmények eléréséhez, úgy a szülőt a konferencia előtt legalább egy hónappal írásban a szaktanárnak értesítenie kell.
-
A tanév végi elégtelen minősítés egy vagy két tárgyból javítóvizsgán korrigálható (augusztus hónapban). A javító-vizsga elégtelen eredménye évfolyamismétlést von maga után. Három vagy több elégtelen osztályzat esetén az évfolyamot meg kell, illetve nem tanköteles tanuló esetében meg lehet ismételni.
-
Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, illetve egy tantárgyból az órák 30%-át, a tanév végén nem osztályozható. Számára a tantestület osztályozó vizsgát engedélyezhet. A sikertelen osztályozó vizsga, vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után.
-
Választott tárgyat leadni lezárt év végén, felvenni az új tanév elején lehet. Ez utóbbi esetben az igazgató a szaktanár véleményét kikérve különbözeti vizsgát írhat elő.
-
Magántanulók: A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló a tanév végén (a készségtárgyak kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt.
A mulasztások: A tanulók kötelesek a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradásukat igazolni, illetve a hiányzó tananyagot pótolni. Ennek kereteit a Házirend szabályozza. A folyamatos ellenőrzést és értékelést belső vizsgarend egészít ki. Nyelvvizsgák: A nyelvtanulás képzésünk sarkalatos pontja. Amellett, hogy a továbbtanulásban és a későbbi elhelyezkedésben erre növendékeinknek nagy szüksége lesz, ennek komolyan vételét rója ránk más kultúrák és népek jobb megértése és a keresztény egyetemesség elve. Gimnáziumunkban a nyolcadik, kilencedik és a tízedik évfolyamon igény szerint alap és középfokú állami nyelvvizsgára történő felkészítés elkezdődhet, melyen való megmérettetést az iskola támogatja. Különbözeti vizsga azok számára, akik a nyolcéves képzési időszak közben érkeznek iskolánkba, illetve akik külföldön végezték az előző tanulmányi évüket. Osztályozó vizsga a magántanulóknak, ill. tantestületi engedéllyel azoknak, akiknek az éves hiányzások meghaladta a 250 órát, illetve egy tantárgyból az órák több mint 30%-án hiányoztak.
85
PEDAGÓGIAI PROGRAM Osztályozó vizsgát ajánlhat fel a tantestület azok számára, akik a tanév hosszabb időszakát az intézmény által szervezett keretek között külföldi csereprogramban töltik. Érettségi vizsga Érettségi vizsga a hatályos törvényi rendelkezések szerint történik (100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról). A középszintű érettségi vizsga témakörei gimnáziumunk diákjai számára a 8 évfolyamos gimnáziumi kerettanterv alapján kerültek kidolgozásra. Az érettségi közép- és emelt szintű vizsgát lehet tenni minden, a jezsuita gimnáziumban oktatott tantárgyból. XIV. TEHETSÉGGONDOZÓ KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM (Lásd melléklet) XV.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁT SEGÍTÓ ESZKÖZÖK
(Lásd melléklet)
86
PEDAGÓGIAI PROGRAM B. RÉSZ – HELYI TANTERV Bevezetés A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium helyi tanterve az intézmény Pedagógiai Programjának része és a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI- rendelet nyolcosztályos gimnáziumok számára kiadott kerettantervek alapján a munkacsoportok döntése alapján készült. A Helyi tanterv meghatározza a következőket: -
a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését,
-
a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát,
-
az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,
-
-a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: NAT) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait,
-
az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg (iskolánk az Nkt. 27.§ (11) szerint szervezi meg)
-
-választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait,
-
-középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát,
-
középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit,
-
a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési
-
módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit,
-
-a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit,
87
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
-a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,
-
az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges
-
módszereket,
-
az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,
-
a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,
-
a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket,
-
-a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.
A helyi tanterv tantárgyanként tartalmazza: a) a tantárgyi bevezetőt, amely megjelöli -
az adott tantárgy pedagógiai céljait és feladatait,
-
a tantárgy fejlesztési területeinek nevelési céljait,
-
a tantárgynak a kulcskompetenciák fejlesztésében betöltött szerepét,
-
az adott pedagógiai szakaszban a tantárgy sajátos fejlesztési céljait,
b) a tantárgyi tartalmakat, azon belül: -
a tematikai egységeket, amelyek az egyes műveltségterületi tantárgy nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevesítik, és amelyek a tematikai egységek az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően lehetnek konkrét téma- vagy képességterületek azzal az eltéréssel, hogy a tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg,
-
az előzetes tudást, amely a témakörhöz kapcsolódó tartalmak sikeres elsajátításához szükséges, kulcsfogalmakat, ismeretelemeket, szabályokat, képességeket foglal össze,
-
a tematikai egység nevelési és fejlesztési céljait, amelyhez illeszkedve az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt nevelési és fejlesztési feladatok kerülnek megnevezésre az egy vagy két évfolyamonként meghatározott, a tantárgyra jellemző sajátos pedagógiai és fejlesztési célok és feladatok alapján,
-
az ismeretek, fejlesztési követelmények rendszerét azzal, hogy a tematikai egység tartalmi elemeinek és fejlesztési feladatainak megjelenítését a tematikai egység sajátosságainak megfelelően kell meghatározni, figyelemmel a tantárgy és a tematikai egység sajátosságaira és a tantárgyi, tantárgyközi kapcsolódási pontok megjelenítésére,
-
a kulcsfogalmak, fogalmak rendszerét, amely a kulcsfogalmak, továbbá a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőit tartalmazza,
88
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
a fejlesztés az egy vagy két évfolyamos szakasz végére elvárt eredményeit, amely az adott tantárgyban elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek határozza meg,
89
PEDAGÓGIAI PROGRAM A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. MŰVELTSÉGI
TANTÁRGY/
TERÜLETEK
ÉVFOLYAM
ÉLETVITEL
ANYANYELV ÉS IRODALOM
5.
6.
7.
8.
9. 10. 11. 12.
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
1
1
8
Magyar
4
4
3
4
4
4
4
4,5
31,5
Dráma/Honismeret
1
1 1
Dráma/Média
2
Történelem EMBER ÉS TÁRSADALOM
Társ. áll. ism./latin ö.
2
2
2
2
3
2
3
14
0,5
4,5
2
Eu, Közgáz MATEMATIKA
1
2
Matematika
4
4
3
3
3
3
3
4
27
1. Angol-Német
5
5
5
5
5
4
3
3
35
5
5
5
4
19
ÉLŐ
2. Idegen nyelv
IDEGENNYELV
Angol/Német/Francia
0
3. Kínai
EMBER ÉS TERMÉSZET
FÖLDÜNK-
Fizika
2
1,5
2
2
Kémia
1,5
1,5
2
2
Biológia
1,5
2
Természetismeret
2
Informatika
2
0
7,5 4
2
1
2
2
7
1
1
2
2
0
6
1
1
1
1
1
1
6
Vizuális kultúra
2
2
2
1
1
1
9
Technika életvitel
0
0
0
Művészetek
ÉS SPORT
7
Ének MŰVÉSZETEK
TESTNEVELÉS
9,5
2
KÖRNYEZETÜNK Földrajz INFORMATIKA
2
2
Testnevelés és Úszás
3
3
3
3
3
3
0
0
1
2
3
3
3
24
90
PEDAGÓGIAI PROGRAM Erkölcstan (hittan)
1
1
1
1
4
ISTEN ÉS EMBER
1
Etika (hittan) Tagozat, első fakultáció
2
2
Második fakultáció
Szabadon tervezhető és
1
3
3
10
3
3
6 0
Harmadik fakultáció
felhasználható órakeret
Összesen
2013-2014
Hittan
1
1
DATI
4
4
Összesen
31 31
30
30
37 37 37
33
H1
1
1
1
1
1
Összesített óraszám
32 32
31
31
38 38 38
34
Összes kötelező óra
26 25
28
28
31 32 29
27
Szabadon tervezhető
2
3
3
4
8
28 28
31
31
35 36 35
35
3
4
4
4
4
31 31
35
35
39 40 39
7.
8.
9.
nyelv
nyelv
nyelv nyelv nyelv
Kerettantervi
Rendelkezésre álló
összesítés
órakeret Felhasználható órakeret Maximált Összesen
1
3
3
1
1
2
2
1
2
11 8
1
4
4
1
6
4
39
SZABADON TERVEZHETŐ ÓRÁK
5. 1.
6
nyelv nyelv
10.
11.
12. nyelv magyar
2.
nyelv nyelv
nyelv
nyelv
nyelv nyelv nyelv
társi.
fizika kémia
3.
hittan matematika informatika biológia nyelv nyelv Közg. 4.
hittan
hittan
hittan
nyelv hittan Közg.
matematika hittan
91
PEDAGÓGIAI PROGRAM 5.
hittan hittan hittan
6.
hittan
hittan
fakultáció fakultáció
7.
fakultáció fakultáció
8.
fakultáció fakultáció
A köznevelési sportiskolai program kerettanterve MŰVELTSÉGI
TANTÁRGY
TERÜLETEK
/ÉVFOLYAM
5.
6.
7.
8.
9.
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
Tanulásmódszertan
1
0,5
Magyar
4
4
10. 11. 12. 1
1
1
8
ÉLETVITEL 1 3
4
4
2,5 4
4
4,5
31,5
ANYANYELV ÉS IRODALOM
0
Dráma/Honismeret 1
Dráma/Média 2
2
2
2
3
14
0,5
4,5
3
4
27
4
3
3
35
5
5
5
4
19
2
EMBER ÉS
Történelem
TÁRSADALOM
Társ. áll. ism./latin
2
2
MATEMATIKA
Matematika
4
4
3
3
3
3
1. Angol-Német
5
5
5
5
5
ÉLŐ
2. Idegen nyelv
IDEGENNYELV
Angol/Német/
1 3
Francia Fizika
2
1,5
2
2
Kémia
1,5
1,5
2
2
Biológia
1,5
2
EMBER ÉS TERMÉSZET
FÖLDÜNK-
Természetismeret
KÖRNYEZETÜNK
Földrajz
INFORMATIKA
Informatika
MŰVÉSZETEK
2
2
9,5 7
2
2
2
9,5 4
2
1
2
2
7
1
1
2
2
0
6
Ének
1
1
1
1
1
1
Vizuális kultúra
2
2
2
1
1
1
Technika életvitel
0
0
0
1
7 9
1
1
92
PEDAGÓGIAI PROGRAM Művészetek** Testnevelés és Úszás Küzdelem és játék*
5
2
4
5
5
40
5
5
5
5
1
0,5
0,5
0,5
2,5
0,5
0,5
1
Sporterkölcstan
5
2
1
Sporttörténet
1 1
1
TESTNEVELÉS ÉS
Sportági ismeretek
SPORT
Testnevelés-elmélet
0,5
0,5
Sportegészségtan
0,5
0,5
Edzéselmélet
0,5
0,5
Sport és szervezetei
0,5
0,5
Sportpszichológia
1
1
Sportetika
1
1
Erkölcstan (hittan)
1
1
1
1
4
ISTEN ÉS EMBER 1
Etika (hittan)
1
Szabadon tervezhető Első fakultáció
2
2
4
és felhasználható
Második fakultáció
2
2
4
órakeret
Hittan
11
Összesen
1
1
1
1
2
2
1
2
Összesen
30
30
33
33
39
38
38
39
Összes kötelező óra
26
25
28
28
31
32
29
27
2
3
3
3
4
4
6
8
28
28
31
31
35
36
35
35
3
3
4
4
4
4
4
4
31
31
35
35
39
40
39
39
Szabadon tervezhető Kerettantervi
Rendelkezésre álló
összesítés
órakeret Felhasználható órakeret Maximált Összesen
* A köznevelési sportiskolai program kerettanterve alapján A küzdelem és játék tantárgy a Dráma és tánc/Hon- és népismeret tantárgy helyett alkalmazható ** 11–12 évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.
93
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Szabadon tervezhető órakeretet az alábbiak szerint tervezzük: 5. évfolyam (2 óra): nyelv, tanulásmódszertan 6. évfolyam (3 óra): tanulásmódszertan, küzdelem és játék, nyelv, matematika 7. évfolyam (3 óra): küzdelem és játék, sporterkölcstan, biológia, fizika, nyelv 8. évfolyam (3 óra): küzdelem és játék, sporterkölcstan, informatika, nyelv 9. évfolyam (4 óra): tanulásmódszertan, sporttörténet, nyelv, nyelv 10. évfolyam (4 óra): sportági ismeretek, nyelv, 2. nyelv, 2. nyelv 11. évfolyam (6 óra): fakultáció, fakultáció, testnevelés elmélet, sportegészségtan, edzéselmélet, sport és szervezetei, 2. nyelv, 2. nyelv 12. évfolyam (8 óra): fakultáció, fakultáció, sportpszichológia, sportetika, nyelv, matematika, magyar irodalom, társadalomismeret, hittan
A felhasználható órakeret terhére az alábbi órákat alkalmazzuk: 5. évfolyam: nyelv, hittan 6. évfolyam: nyelv, hittan 7. évfolyam: nyelv, hittan 8. évfolyam: nyelv, hittan 9. évfolyam: 2. nyelv, 2. nyelv, hittan, hittan 10. évfolyam: hittan, hittan 11. évfolyam: hittan, fakultáció, fakultáció 12. évfolyam: hittan, fakultáció, fakultáció A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.
94
PEDAGÓGIAI PROGRAM XVI. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 16/2013 (II.28) EMMI rendelet az iskolai tankönyvellátás rendjéről
Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. A tankönyvfelelős a jogszabályban meghatározott időpontig elkészíti a rendelést. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. 95
PEDAGÓGIAI PROGRAM Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 96
PEDAGÓGIAI PROGRAM másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.
A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. Tankönyvek és taneszközök Egy tantárgy tanításához felmenő rendszerben lehetőleg ugyanazt a tankönyvcsaládot használjuk, tanítható-tanulható, tanulásra ösztönző, esztétikus intézményünk elveinek, céljainak leginkább megfelelő szellemiségű tankönyveket választunk, lehetőleg elérhető áron legyen. A tankönyv kiválasztásánál szakmai szempontokat is figyelembe veszünk, a tankönyvnek vizuális és módszertani szempontból is megfelelőnek kell lennie, tantárgyközi ismeretekre is utalnia kell, és az ingyenes tankönyv rendszere miatt fontos, hogy hosszabb ideig érvényben maradjon. XVII. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Annyi az eltérés, hogy iskolánk nem felmenő rendszerrel, hanem az egész intézményre kiterjedő módon valósította meg a mindennapos testnevelést. Az 5-6. évfolyamon 3 97
PEDAGÓGIAI PROGRAM testnevelés óra, 1 úszás, egy órarendbe beépített néptánc és egy óra iskolai tömegsport, DSE foglalkozás vagy egyéb sportegyesületi igazolt alkalom teszi ki a heti öt testnevelés órát. A hetedik-tizenkettedik évfolyamokon heti három testnevelés óra és 2 iskolai tömegsport, DSE alkalom; kézilabda, torna, kosárlabda, atlétika ill. aerobic edzések közül választhatnak a diákok, valamint van még gyógyúszás. XVIII. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A „második” nyelv (kötelezően választandó) Iskolánkban a 9. osztálytól még egy nyelvet kötelező választani, amelyet a Pedagógiai Programnak megfelelően köteles a diák tanulni. A választható nyelvek az angol, német és a francia, ezeken kívül a kínai nyelvet is választhatják a diákok harmadik nyelvként tanórai keretekbe beépítve. A nyolcadik évfolyam második félévében felmérjük a második nyelv választását. A csoportok átjárhatók, a szaktanárok félévente egyeztetnek a diákok csoportváltásáról és indokolt esetben engedélyezik azt. A diáknak 9. évfolyamtól lehetősége van egy vagy több tantárgyat (matematika, magyar, történelem, fizika/biológia, stb.) emelt óraszámban tanulni. Továbbtanulási tantárgyak esetén a csoportbontást a fakultációs rendszer teszi lehetővé a 11-12. évfolyamokon. Az emelt szintű képzés ugyanúgy tanórának számít a hiányzások szempontjából, mint bármely más óra. A megkezdett és így végigjárt tanév végén osztályzatot kap a tanuló. Akkor is egy jegyet kap, ha azt a tantárgyat alapórában is tanulja: ez esetben az alapórán és az emelt szintű képzésen nyújtott teljesítménye alapján kap egy egyesített jegyet, amelyet a két képzés tanára(i) állapít(anak) meg. Énekkar
98
PEDAGÓGIAI PROGRAM Iskolánknak két énekkara is van: az 5-8. osztályosok az „alsós” kórusba, és a nagyobbak a Magis kórusba járnak. Iskolánk kiemelten fontosnak tartja a közös muzsikálás léleképítő és közösségformáló erejét. A kórus tagjai az énekkari foglalkozásokon, különféle rendezvényeken, és a liturgikus szolgálatban is rendszeresen részt vesznek. XIX.
SZAKKÖRÖK, DIÁKKÖRÖK
Az iskola tanulói közös tanulmányi tevékenységük megszervezésére szakmai diákkörökbe, szakkörökre jelentkezhetnek – a szülő írásbeli tudtával – a szervező szaktanárnál. Jelentkezés után a szakkörökön a részvétel az aktuális félévben kötelező. XX.
VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK:
matematika, fizika, magyar nyelv és irodalom, történelem, biológia, kémia, hittan, földrajz élő idegen nyelvek (angol, német, francia). Az érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei Ezeket a témaköröket a 40/2002. (V. 24.) OM-rendelet tartalmazza. XXI. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A tanulók fizikai állapotának mérése Az ellenőrzésnél, értékelésnél elsősorban a tanuló önmagához viszonyított fejlődését kell értékelni. A teljesítmény mérésére tanév elején és végén a diákok elvégzik a Coopertesztet. Évfolyammérést a Hungarofit mérésével végzik, mely a következő mérésekből áll:
Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. 99
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal.
Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával.
Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával.
Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig.
Csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan.
A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig.
XXII. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI A magatartás értékelésének elvei A tanulói magatartás értékelése: Példás (5) magatartású az, aki felelősséggel van az iskola közössége iránt: megtartja a Házirendet, és feladatkörében is arra törekszik, hogy iskolatársai is megtartsák azt; pozitív célok szolgálatában jeleskedik. Önként vagy megbízásból gyakran vállal munkát a közösségért és azt megbízhatóan teljesíti. Kész önállóan véleményt nyilvánítani, emberi kapcsolataiban őszinte, művelt fiatalhoz illő hangot használ. Tevékeny részt vállal az iskola valamelyik önképzőkörében, egyesületében vagy sporttevékenységében; önnevelésre törekvése és önfegyelme példaadó. Évközben nem részesült fegyelmi intézkedésben vagy büntetésben. Jó (4) magatartású az, aki az előzőekben felsoroltak többségében nem felel meg, ellenben fegyelmi büntetése nem volt. Változó (3) magatartású az, aki az előbbiek ellen gyakran kis mértékben, vagy egyszer súlyosan vétett; írásbeli osztályfőnöki fokozatai vannak, vagy igazgatói intőben vagy megrovásban részesült; Rossz (2) magatartású az, aki az elbocsátás előtti legsúlyosabb igazgatói megrovásban részesült; igazolatlan óraszáma meghaladta a tízet; tantestületi határozattal részesült fegyelmi büntetésben.
100
PEDAGÓGIAI PROGRAM
A szorgalomjegyek megállapításának elvei Példás (5) szorgalmú az, aki az alábbiak többségének megfelel: kötelességeit pontosan teljesíti, írásbeli feladatait mindig elkészíti, indokolt készületlenségeit időben és megfelelő formában jelzi, lemaradásait (hiányzás esetén) időben és önként pótolja, tanulmányi előmenetele képességeinek megfelel; rendben tartja környezetét, tanszerei, füzetei gondosak; tanulmányi versenyen, diákköri, önképzőköri munkában jól szerepelt vagy kiváló pályázatot készített; nagy szorgalommal a képességei szerint elvárhatónál kiválóbbat teljesített. Jó (4) szorgalmú az, aki az előbbiek többségének nem felel meg; megelégszik az átlagos teljesítménnyel. Változó (3) szorgalmú az, aki az előzőek valamelyikében erősen kifogásolható hozzáállást tanúsított; képességei alatt teljesített. Hanyag (2) szorgalmú az, aki az előbbiek többségében súlyosan és ismételten vétett, valamely tantárgyból elégtelen a tanulmányi eredménye.
A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Nevelési eszközeink Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja: A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.). A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.). A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret, stb.). A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, tanulmányút, stb.).
101
PEDAGÓGIAI PROGRAM A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb. A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.).
XXIII. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI A csoportbontás: A magas szintű oktatói-nevelői munka érdekében az iskolai oktatás alapegységét képező osztályokat néhány tantárgyban tovább bontjuk. A csoportbontás célja, hogy a diákok kisebb és előremenetel szempontjából, lehetőleg homogén csoportban, intenzívebben és differenciáltan tanulhassanak, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A csoportbontásnál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni. Az osztályfőnök a teljes osztályt tanítsa A csoportbontás tegye lehetővé a diákokat motiváló átjárhatóságot a tudásuk szerint legmegfelelőbb csoportba az évfolyamon belül. A nyelvi csoportok szervezésénél a csoportba sorolás alapja - az iskola lehetőségeihez mérten - a tanuló érdeklődése, illetve a meglévő nyelvtudása. A haladó csoportok kialakításának alapja a meglévő tudásszint, míg a nyelvismerettel nem rendelkező tanulók esetén az optimális elosztás. A nyelvi órák évfolyamonként egy időpontban vannak, ami lehetővé teszi a csoportok átjárhatóságát és biztosítja az ésszerű csoportbontást. A csoportok között tanulmányi előremenetel alapján félévente átjárás lehetséges. A csoportbontás teljes vagy részleges kialakítása a fenti szempontok alapján történjen, alkalmazkodva az évfolyam konkrét adottságaihoz. (Teljes bontás esetében az adott tantárgy minden órája bontva kerül megtartásra, részleges bontás esetében az óraszám egy részében az osztály együtt marad, míg másik részében - egy másik tantárggyal
102
PEDAGÓGIAI PROGRAM együtt kezelve - bontva. Ld. a matematika és informatika együttes bontását, mely teljes az informatika, részleges - a nagyobb óraszámú - matematika számára. Gimnáziumunkban a következő tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk: a. A nyelvoktatásban minden évfolyamban lehetőleg 15 fő felett bontjuk a csoportot. b. A testnevelést lehetőleg, de a 9. évfolyamtól mindenképpen, nemek szerint bontjuk. c. A matematikát és informatikát minden évfolyamon bontjuk. ezen felül az osztály létszámoknak arányában további bontásokat is alkalmazunk a hatékony, személyre szabott oktatás érdekében. d. A diáknak 9. évfolyamtól lehetősége van egy vagy több tantárgyat (matematika, magyar, történelem, fizika/biológia, stb.) emelt óraszámban tanulni. E fakultációs tárgyak esetében mindig csoportbontást alkalmazunk. e. Továbbtanulási tantárgyak esetén a csoportbontást a fakultációs rendszer teszi lehetővé a 11-12. évfolyamokon. XXIV. AZ ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK Az oktatás-nevelés terén az adott tantárgy pedagógusától változatos módszereket várunk el. Az adott munkaközösség határozza meg, mely módszert, milyen évfolyamon, milyen gyakorisággal alkalmaz. Az iskola sajátossága és különleges hagyománya a lelki nevelési program, mely átszövi az iskola mindennapjait, a tematikusan szervezett közösségi hétvégék valamint a szabadidős
programokban
megvalósuló
pedagógia:
a
kirándulások,
túrák,
osztályprogramok.
XXV. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEI ld. fentebb
103
PEDAGÓGIAI PROGRAM XXVI. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Esélyegyenlőség Diákjaink
előképzettségében
és
szocializációs
fokában
jelentős
különbségek
mutatkozhatnak. Ezek egy része speciális segítség nélkül szinte leküzdhetetlen akadályt jelent. Az esélyegyenlőtlenségek megszüntetése a személyes kísérés útján központi feladata az iskolának. Ennek folyamatos szem előtt tartása minden pedagógus személyes feladata, melyben az osztályfőnökök és a kollégiumi nevelők különleges felelősséggel bírnak. Munkájukhoz szakmai segítséget az ifjúságvédelmi felelőstől, iskolalelkésztől és minden kollegától, illetve külső további szakemberektől kaphatnak. Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen az esélyegyenlőségi program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Az intézmény ifjúságvédelmi felelőse az esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. Diák-Tanácsadás (DT) Az egyéni kísérés alapvető keretét a DT adja, amely magába foglalja a tanulásmódszertan, pályaválasztás, ifjúság-védelmis, DÖK és az iskolalelkész munkáját. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.
104
PEDAGÓGIAI PROGRAM
XXVII.
A TANTÁRGYI RÉSZ CÉLJAI
Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.
A felső tagozat hetedik-nyolcadik
évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal
is
összefüggésben
-
a
már
megalapozott
kompetenciák
továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A nyolc évfolyamos gimnázium első két évfolyama épít a felső tagozatos szakasz 5–6. évfolyamon folyó nevelő-oktató munkájára, amelynek során az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. A 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. A 9–12. évfolyamon az iskola nevelési-oktatási tevékenységével tovább fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges
105
PEDAGÓGIAI PROGRAM kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez
elengedhetetlen
a
tanulók
tudatos,
önkéntes,
aktív,
segítőkész
együttműködése az iskolával. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. A 9. évfolyamtól a tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Tud hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és
106
PEDAGÓGIAI PROGRAM kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. Gimnáziumi tanulmányainak végére a tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A középiskola első éveiben a tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a
107
PEDAGÓGIAI PROGRAM fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. A középiskola második szakaszában a tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyre több helyzetben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A középiskola első éveiben a tanulóban kifejlődnek a környezet harmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát. A középiskola második szakaszának végére a tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható
fejlődés
különbözőségeit,
képes
az
ezzel
kapcsolatos
különböző
szakpolitikák, törekvések és folyamatok egyes hatásainak megértésére. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Érti, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes
108
PEDAGÓGIAI PROGRAM globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Érti a hagyományok szerepét a harmonikus és fenntartható életvitel megalapozásában. A tanuló képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Ismeri egyes hazai és nemzetközi szervezetek, intézmények fenntarthatósággal kapcsolatos munkáját. Pályaorientáció A 8. évfolyam végére a tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely területeken tudná hasznosítani. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. A gimnázium végére tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Reális ismeretekkel rendelkezik saját képességeiről, adottságairól tervezett szakmájával, hivatásával összefüggésben, továbbá munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. Gazdasági és pénzügyi nevelés A középiskola első felének végére a tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között. 109
PEDAGÓGIAI PROGRAM A második szakaszban a tanuló rendelkezik ismeretekkel az euro övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Felismeri, hogy az egyén életútját a külső tényezők, hatások is nagymértékben befolyásolják, alakítják, melyek végig jelen vannak az emberi élet során. Érti a gazdasági folyamatok összefüggéseit különböző globális problémákkal is. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. A középiskola első éveiben a tanuló már mind hatékonyabban tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább látja a közösségi oldalak, valamint az információk megosztásának esetleges veszélyeit. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően. A második szakaszban a tanuló egyre tudatosabban választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló a gimnázium első éveiben megismer olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. Felismeri saját tanulási stílusát, tudatában van, hogy tanulási módszereiben mely területeken kell fejlődnie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel,
110
PEDAGÓGIAI PROGRAM önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti. A középiskola végére a tanuló megtanul jegyzetelni, rendszeresen használja az önálló, áttekinthető, lényegkiemelő jegyzetelési technikát hallott vagy olvasott szöveg alapján. Tisztában van azzal, hogy a jegyzetelés alkotás, hogy a gondolkodás által a meglévő ismeretekből egy új gondolatot hozhat létre. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. Ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló a gimnázium első éveiben képessé válik érzéseinek, gondolatainak, véleményének
kifejezésére,
adott
szempont
szerint
újrafogalmazására,
mások
véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom
műfajainak
megfelelő információszerzésben és
információátadásban.
Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális
111
PEDAGÓGIAI PROGRAM természetű információk adekvát verbális leírására. Gimnáziumi tanulmányainak végére hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Felismeri és tudja értelmezni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített üzenetrétegeket. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek
alkotására.
Képes
a
normakövető
helyesírásra,
képes
az
önálló
kézikönyvhasználatra. Képes az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetésére az általános nyelvészeti ismereteinek felhasználásával. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló gimnáziumi tanulmányainak első két évében megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. A középiskola második felében a tanuló egyre inkább képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet, és törekszik a célnyelvi kultúra megismerésére. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni, képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Törekszik arra, hogy egy második (esetlegesen egy harmadik) idegen nyelven is képes legyen az alapszintű
112
PEDAGÓGIAI PROGRAM kommunikációra, így teljesíti a többnyelvűség igényét. Valós élethelyzetekben is tudja használni a nyelvet a produktív készségek (írás és beszéd) alkalmazásával is. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Matematikai kompetencia Az első években a tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek
összehasonlításában. Képes
következtetésre
épülő
problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. Képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására. Középiskolai tanulmányainak végére a tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló a középiskola első szakaszában képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és megfigyelési képességei 113
PEDAGÓGIAI PROGRAM fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meghozatalára. A tanuló
középiskolai
tanulmányainak
végén
ismeretei
birtokában
megérti
a
természettudományos-technikai eredmények alkalmazásának szerepét a társadalmigazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek formálódásában. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Bővülő ismeretei segítségével, illetve a megfelelő módszerek, algoritmusok kiválasztásával és alkalmazásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait, felismeri a folyamatok közötti összefüggéseket. Természettudományos tanulmányai végére a tanuló képessé válik arra is, hogy bizonyos feltételek
mellett
megfogalmazza
a
természeti-környezeti
folyamatok
várható
kimenetelét. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket
levonni.
A
tanuló
képes
mozgósítani
és
alkalmazni
természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar is cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit. Digitális kompetencia A tanuló középiskolai tanulmányai első éveiben mind motiváltabbá válik az IKTeszközök
használata
iránt.
Képes
alapvető
számítógépes
alkalmazásokat
(szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biztosított információkat,
114
PEDAGÓGIAI PROGRAM akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat. Ismeri
az
elektronikus
kommunikáció
(e-mail,
közösségi
portálok)
nyújtotta
lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz. A gimnázium második szakaszában a tanuló képessé válik a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információ megosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének megfelelő együttműködő hálózatokban a tanulás, a művészetek és a kutatásterén. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket, a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában. Kialakul a tanulóban az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magatartás, elfogadja és betartja a kommunikáció és az információ felhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló már a gimnáziumi évek első éveiben nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok
115
PEDAGÓGIAI PROGRAM megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A középiskola első éveiben ismert élethelyzetekben a tanuló egyre inkább képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó. A középiskola második felében a tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt,
116
PEDAGÓGIAI PROGRAM egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A középiskola első szakaszában a tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek,
technikák
alkalmazásával.
Képes
történetek,
érzések,
élmények
feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. A középiskola második felében a tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események önálló feldolgozására, életkorának megfelelő szintű értelmezésére, ennek során a művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontokat azonosítani, többféle értelmezési kontextusban elhelyezni. Képes képi, plasztikai, zenei és dramatikus megjelenítésre. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a 8. évfolyam végére képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, egyre sikeresebben törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a
117
PEDAGÓGIAI PROGRAM motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, mind gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A tanuló a középiskola második szakaszában megtanulja saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. A nyolcosztályos gimnáziumban az egyéni különbségek figyelembevételének kiemelt területe
tehetséggondozás,
amelynek
feladata,
hogy
felismerje
a
kiemelkedő
teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés118
PEDAGÓGIAI PROGRAM oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.
119
PEDAGÓGIAI PROGRAM AZ ISKOLA TANTÁRGYI RENDSZERE A NAT műveltségi területei többségében a már kialakult tantárgyakban jelennek meg az alábbiak szerint: Tantárgy
A beépített műveltségi területek
Osztályfőnöki
tanulás, pályaorientáció, viselkedéskultúra, emberismeret, életvitel, egészségtan
Magyar nyelv
kommunikáció
Magyar irodalom
dráma, filmesztétika, mozgókép kultúra, médiaismeret
Történelem
Társadalom- és honismeret, Európai ismeretek, közgazdasági ismeretek
Biológia
egészségnevelés, természetvédelem, környezetvédelem
Természetismeret
természetvédelem, környezetvédelem
Földrajz
gazdasági ismeretek, környezetismeret
Rajz
- környezetkultúra, művészettörténet néprajz?
Művészettörténet Testnevelés
Mozgáskultúra, néptánc
Társadalmi
történelem keretében, valamint szisztematikus összegzés
Ismeretek Hittan
Etika (11.) és Filozófia (12)
A helyi tanterv tantárgyi leírását és a tanmenteket az iskola titkárságán tartott dokumentumok tartalmazzák.
120
PEDAGÓGIAI PROGRAM C. RÉSZ KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM „A jezsuita iskola ideálja, hogy olyan hely legyen, ahol hisznek az emberekben, tisztelik őket és törődnek velük…”1 (Ignáci pedagógia)
I.
BEVEZETÉS
A kollégium a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium szerves része. Fenntartója a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya. Mint római katolikus rendi nevelési intézmény azt a célt tűzi ki maga elé, hogy 10 évestől 18 éves korig biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a tanulók fizikai, értelmi, érzelmi, lelki és erkölcsi fejlődéséhez. Ennek megfelelően a tanulás folyamatát kiterjesztjük az önismeretre és a közösségi viselkedési
minták elsajátítására is. Hangsúlyozzuk az önfegyelem
képességének a kialakítását, ami megalapozza a fegyelmezett munkára, tanulásra, alkotásra és szolgálatra való készséget. A kollégiumot egy közösségformáló és jellemalakító műhelynek tekintjük, amely támogatja a családi nevelés és a keresztény iskolák törekvéseit A Jezsuita Gimnázium és Kollégium kollégiuma mindenekelőtt egy olyan közösség, amelynek a jezsuita nevelési hagyomány szerint Jézus Krisztus a követendő példaképe, eszménye. Ennek értelmében a közösség minden tagjától sajátosan igényes életvitelt és viselkedést várunk el. Ezen célok megvalósításához szükségünk van a szülői közösség támogatásara.
A kollégium címe: 3529 - Miskolc, Fényi Gyula tér 4. tel.: (Xavéri Szent Ferenc épület) 46/ 562-450 és (Szent Erzsébet épület) 46/462-451. Email:
[email protected]
121
PEDAGÓGIAI PROGRAM A pedagógiai program kialakításáról Nevelési célkitűzéseink megvalósítására konkrét pedagógiai tervet dolgoztunk ki a szent ignáci módszer9 figyelembe vételével. Ennek a módszernek 5 szakasza van:
TAPASZTALAT
MEGFONTOLÁS
HELYZETISMERET KIÉRTÉKELÉS
CSELEKVÉS
Kollégiumunk nevelőtestülete – a jezsuita nevelésben felhalmozódott tapasztalatok alapján, megfontolva a társadalmi elvárásokat, a szülői igényeket és a tanulók szükségleteit – alakította ki konkrét nevelési tervét. A kollégiumi nevelési terve a régió sajátos adottságaiból indul ki, ahol a keresztény nevelés terén szolgálatot vállalunk. Nevelői tevékenységünket a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium, gimnáziumi pedagógiai programjával összhangban végezzük. „Küldetésünk” lényegéből fakad: sajátságainkkal, jelen lenni a magyar közoktatás, de különösképpen is az egyházi nevelés szolgálatában. Pedagógiai programunk rendi jellegénél fogva, figyel a Ratio Studiorum irányelveire, illetve annak 400. évfordulóján, az 1986-ban kiadott „A Jezsuita nevelés jellegzetességei” (Budapest, 1998) útmutatásaira. *** A program a magyar közoktatás egészébe illesztve követi a Közoktatási Törvényt (1993. évi LXXIX.. törvény), valamint a 46/2001 (XII. 22.) OM rendelettel kiadott Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramját, és annak a 36/2009. (XII.23.) OKM rendeleti módosítását, 2011. évi CXC törvényt a nemzeti köznevelésről, továbbá az Egyházi Törvénykönyv előírásait, valamint 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletet és a 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendeletet. A pedagógiai program készítésénél figyelembe 9
A JEZSUITA NEVELÉS JELLEMZŐI ÉS AZ IGNÁCI PEDAGÓGIA, Budapest JTMR 1998. 117 o.
122
PEDAGÓGIAI PROGRAM vettük az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit. *** A Jezsuita Gimnázium és Kollégium emberképét az Isten-képmás (Imago Dei) tétel határozza meg. Isten az embert saját képére és hasonlatára, értelemmel és szabad akarattal teremtette, üdvösségre szánta, vagyis isteni szabadságra hívja. Ennek alapján állítjuk az ember egyetemes értékét, valamint Jézus Krisztus személyének ismerete nyomán a teremtett képességét a végtelen befogadására. Ezért minden növendékünkre úgy tekintünk, mint állandó fejlődésre képes emberre, aki számos személyes értékkel rendelkezik. A jezsuita nevelés a személy feltétlen tiszteletének elvére épül. A kollégiumban nevelői tevékenységünk során Krisztust állítjuk példaképként a tanulók elé, aki tanúságot tett Isten szeretetéről és megbocsátásáról, szolidaritást vállalt minden szenvedővel, és feláldozta életét mások szolgálatára. Ezek alapján ideálunk a másokért élő ember. A kollégium pedagógiai programját nevelőtestületi munkacsoportok állítják össze, és külső szakértő javaslata alapján, a Jezsuita Rendet képviselő igazgató fogadja el, majd a fenntartónak,
a
Jézus
Társasága
Magyarországi
Rendtartomány
elöljárójának,
jóváhagyásra felterjeszt.
II.
A KOLLÉGIUM MÜKŐDÉSE
A kollégium jellemzői A kollégium két helyileg különálló részleggel rendelkezik. A Xavéri Szent Ferenc épületben a fiúk, a Szent Erzsébet épületben a lányok kaphatnak elhelyezést. Kollégiumunk feltételteremtő intézmény, ahová elsősorban a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégiumba felvételt nyert vidéki tanulókat fogadunk. A két intézmény együttes nevelő-oktató tevékenysége, szoros együttműködése biztosítja a fenntartó Jezsuita Rend szándékát:
123
PEDAGÓGIAI PROGRAM „Elsődleges nevelési célunk másokért élő emberek képzése, olyan emberek képzése, akik nem önmagukért, hanem Istenért és Krisztusért élnek, azért az Istenemberérét, aki a világért élt, és a világért halt meg.”2 …A Jezsuita Gimnázium és Kollégiumban végzett növendékektől azt reméljük, „hogy teljes és harmonikusan képzett személy lesz, akik intellektuális tudással rendelkezik, nyitott a további fejlődés irányában, vallásos, szereti embertársait és elkötelezi magát az igazságosság megvalósítására Isten népének nagylelkű szolgálatában. Célunk olyan szolgáló vezetők képzése, akik Jézus Krisztus példáját követik, szakértelemmel rendelkeznek, lelkiismeretesek és elkötelezetten együtt érzők.”10 A nevelőtestület A kollégiumban a pedagógiai munka irányítását, szervezését a törvényben előírtaknak megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógusok látják el. A nevelői feladatot ellátó tanárok élnek a posztgraduális képzés, szervezett továbbképzésbe való bekapcsolódás, szakvizsgával záruló továbbképzésekbe való beiskolázás továbbképzés, önképzés lehetőségeivel. A kollégium törvényi előírásoknak megfelelően továbbtanulási, továbbképzési tervet készít. Kollégiumunk rendi intézmény, melynek működtetője a jezsuita rend. Ezáltal sajátos hagyományt és szellemiséget képviselünk, amely megkívánja, hogy a nevelők soraiban mindig jezsuiták is tevékenykedjenek. Az intézmény jezsuita igazgatója mellett rendszeresen, képzésben lévő jezsuiták is részt vesznek a nevelőmunkában. Tárgyi feltételek 1994-1996 között felépült a kollégium első épülete, majd 2001-ben átadásra került a Xavéri Szent Ferenc Épület, melyben a fiúk, az előző Szent Erzsébet épületbe pedig a lányok nyertek elhelyezést, 2011 szeptemberében került sor a lánykollégium új szárnyának átadására. A kollégium mindkét épülete rendelkezik lakószobákkal, háló-, tanuló-, foglalkoztató-termekkel, és a szabadidő eltöltéséhez szükséges közösségi
10
A JEZSUITA NEVELÉS JELLEMZŐI ÉS AZ IGNÁCI PEDAGÓGIA, Budapest JTMR 1998. 40 és 96 o.
124
PEDAGÓGIAI PROGRAM termekkel, valamint klubhelységekkel. A tanulók elhelyezése 3-4-6 ágyas szobákban, illetve az 5-6. évfolyamba felvett fiúkat hálószobákban szállásoljuk el. Növendékeink
közösen
veszik
igénybe
a
gimnáziumhoz
tartozó
sportpályát,
tornacsarnokot, tanuszodát, valamint az étkezést biztosító éttermet. Épületegyüttesünk a legkorszerűbb berendezési tárgyakkal és felszereléssel rendelkezik, amely a szülők és a látogatók tetszését is kiváltja. Az épületek esztétikai látványát növeli a szépen gondozott nagyterületű park, melynek gondozásába növendékeink is bekapcsolódnak. A vallásos élet gyakorlására növendékeink rendelkezésre áll az Isteni Ige temploma, a Szent Ignác kápolna, valamint a Szent Erzsébet épületben kialakított oratórium. Ezek által a kollégium gondoskodik a növendékek nyugodt pihenéséről, az egyénei visszavonulás lehetőségéről és az iskolai felkészülés feltételeiről. A felvétel rendje a kollégiumba A növendékek létszáma felmenő rendszerben bővült. Jelentkezők köre: 10-18 éves fiúk és lányok, akiket a Jezsuita Gimnáziumba felvettek. A jelentkezés módja: az iskolai jelentkezési lapon, az iskolai jelentkezéssel. A felvételi döntést az iskolai felvétellel együtt hozzuk meg. A nagy érdeklődésre való tekintettel, vallásos családi háttérrel rendelkező, a város más középiskoláiban tanuló diákokat is felveszünk, korlátozott létszámban. Felvételi feltétel: nyitottság a kollégium értékrendjének elfogadására, jelentkezési lap kitöltése és megjelenés a szülőkkel felvételi elbeszélgetésre. A felvétel eredményéről írásos értesítést küldünk a felvételeztetés napjától számítva két héten belül.
125
PEDAGÓGIAI PROGRAM III.
A KOLLÉGIUM FUNKCIÓRENDSZERE
Alapfunkciók A kollégium, mint közoktatási intézmény alapvetően feltételteremtő funkciót tölt be. A kollégiumi
funkciórendszer
oktatáspolitikai,
szociálpolitikai,
szociális,
valamint
kollégiumpedagógiai funkciókat tartalmaz. Oktatáspolitikai és szociálpolitikai funkció -
A szabad iskolaválasztás jogának biztosítása
-
A tankötelezettség megvalósításának, teljesítésének a biztosítása
-
A továbbtanulás lehetőségének a biztosítása
-
Az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi mobilitás elősegítésében való részvétel
-
Kultúraközvetítés
-
Gyermekvédelmi
funkció:
A
kollégium
Gyermek-és
Ifjúságvédelemmel
kapcsolatos tevékenysége az intézményen belül történik, az erre vonatkozó rész megtalálható a Fényi Gyula Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programjában
Szociális funkció -
Lakhatás biztosítása - Otthonteremtés
-
Tanulási feltételek biztosítása
-
Az élet szociális alapjainak megteremtése – szociális ellátás és biztonság
-
Szociális „védőháló” az egyén és a közösség számára
-
Egészséges és megfelelő étkeztetés
-
Testi-lelki egészséget biztosító környezet
Kollégium pedagógiai funkciók Nevelési: -
Családhelyettesítő funkció
-
Szocializációs funkció
126
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
Személyiség formáló funkció: önismeretre nevelés, kognitív képességék fejlesztése, szociális és erkölcsi érzékenység fejlesztése, konfliktus megoldó képességek fejlesztése
-
Közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése
-
Egészséges és kulturált életmódra nevelés
-
Korszerű keresztény világkép kialakulásának elősegítése
Oktatás - képzés:
IV.
-
Az iskolai teljesítés feltételeinek megteremtése
-
A tanulási kultúra fejlesztése
-
A tanulási készségek fejlesztése
-
Felzárkóztatás
-
Tehetséggondozás
-
Pályaorientáció, pályaválasztás
A KOLLÉGIUM NEVELÉSI CÉLJA ÉS FELADATAI: A FEJLESZTÉS Nevelési cél -
A jezsuita nevelés alapvető célkitűzése olyan közösségi élet kialakítása, amelyet a tanulók, a nevelők, és a szülők közötti kölcsönös bizalom és tisztelet jellemez. A kollégiumi közösségben olyan feltételeket akarunk biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy növendékeink:
-
harmonikusan képzett személyekké váljanak,
-
akik intellektuális tudással rendelkeznek,
-
nyitottak a további fejlődés irányában,
-
vallásosak,
-
szeretik embertársaikat és elkötelezik magunkat az igazságosság megvalósítására Isten népének nagylelkű szolgálatában.
Konkrét nevelési feladatok -
Biztosítani minden tanuló egyéni képességeinek lehető legteljesebb kifejlesztését.
-
Korszerű keresztény világkép bemutatása
127
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
Korszerű és igényes intellektuális képzés
-
Egészséges életmódra nevelés: sport és testnevelés, megfelelő pihenés és egészséges étkezés
-
Egészséges életmódra nevelés: sport és testnevelés, megfelelő pihenés és egészséges étkezés
-
Környezetvédő szemlélet kialakítása
-
Vallási és lelki képzés, mint a jezsuita nevelés szerves része: a személyes lelki élet és a közösségi hitélet feltételeinek a biztosítása, hogy a növendékek mások szolgálatára tevékenyen vegyenek részt az egyház és a helyi polgári közösség életében.
-
Lehetőséget biztosítani a hit és kultúra párbeszédére, különös tekintettel más vallások és kultúrák tiszteletteljes bemutatására
-
Egyéni törődés
-
Felelős szabadságra nevelés
-
Igények kialakítása a személyes, (baráti és pár-) kapcsolatban
-
Igényes nyelvi, illetve beszédkultúra kialakítása
-
Biztosítani a növendékek tevékeny részvételét: személyes tanulás, személyes felfedezés és kreativitás, megfontolásra való készség, az önszervező képesség fejlesztése.
-
Az akarat képzése: keresztény erkölcsi értékrend kialakítása – a tudást összekapcsolni az erénnyel.
-
A keresztény humanizmus szerinti demokratikus párbeszédre és együttműködésre nevelés: igazságosságra és békére nevelés.
-
Ökumenikus szemléletre és gyakorlatra nevelés
-
Valós önismeretre nevelés
V.
A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ÉRTÉKRENDSZERE
A kollégiumi nevelői munka értékirányított; magába foglalja az értékekre, a magatartásformákra és a kritikai gondolkodás képességére irányuló képzést.
128
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Tudatos erkölcsiség -
Az akarat képzése
-
Az embertársak tisztelte – „Másokért élő ember” ideálja
-
Kezdeményező
-
Értéktisztelet
-
Jellemesség
-
Becsületesség
-
Önfegyelem
-
Felelős szabadság
-
Kötelességtudat
-
Szolgálatkészség
-
Felelősségvállalás
Tudás, Intelligencia, Információszervező képesség -
Folyamatos, illetve rendszeres tanulás
-
Tájékozottság jelentősége
-
Önképzés: személyes tanulás, igényesség, szorgalom, kreativitás, szabatosság, megfontolásra való készség
-
A „magis”11 (a kiválóság kritériuma) követelménye szerint az egyéni képességek lehető legteljesebb kifejlesztése
-
Művészetek
Önmaguk valós ismerete, szeretete és elfogadása -
Igény az önismeretre, önnevelésre,
-
Az egyéniség kibontakoztatása önnevelés által
-
Céltudatosság és kitartás
-
A valós szabadság és növekedés akadályainak az ismerete
-
Megfontoltság
-
Kritikai képesség kifejlesztése
-
A média és a kulturális közeg hatásainak tudatosítása
Konfliktuskezelési képesség 11
A JEZSUITA NEVELÉS JELLEMZŐI ÉS AZ IGNÁCI PEDAGÓGIA, Budapest JTMR 1998. 48 o.
129
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
Kiválóság, de nem minden áron
-
Kudarcfeldolgozó készség
-
Szorongást, stresszt és feszültséget oldó technikák elsajátítása
Magyarság -
A szülőföld és a befogadó környezet szeretete – hazaszeretet
-
Történelmünk ismerete
-
Anyanyelvünk igényes használata
-
A
határon
kívül,
kisebbségben
élő
magyarok
problémáinak
ismerete,
kapcsolatteremtés -
A magyar kultúra és nemzeti szimbólumaink ismerete
Európaiság -
Az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása
-
A többi európai nép nemzeti érzéseinek, identitásának tiszteletben tartása
-
Közép-Európa és Kelet-Európa régió sajátos történelmének, problémáinak megismerése
Társadalmi szerepvállalásra nevelés -
A társadalmi szerepek megfelelő ismerete
-
A társadalmi rendszerek ismerete és kritikai elemzése
-
Szociális érzékenység a hátrányos helyzetben élők iránt: gazdasági szűkölködők, testi és értelmi fogyatékosok, peremhelyzetbe szorítottak, valamin mindazokat, akik képtelenek emberhez méltó életet élni.
Egészséges és kulturált életmód -
Megfelelő táplálkozás
-
Testedzettség
-
Kulturált szabadidő eltöltése
-
Mértékletesség a fogyasztásban
-
A testi-lelki egészségre káros szerek fogyasztásának elutasítása
130
PEDAGÓGIAI PROGRAM
VI.
A KOLLÉGIUM FELADATRENDSZERE
A kollégiumban az igényes tanulmányi munka biztosítását tekintve a legfontosabb feladatokat a következők: Optimális tanulási feltételek biztosítása A helyes tanulási módszerek, technikák kialakítása Egyéni és csoportos segítségnyújtás lehetőségének megteremtése Pályairányítás, továbbtanulásra ösztönzés
A tanulás tanítása (Gondolkodási kultúra fejlesztése) Nevelési feladat a személyes önálló tanulási képesség kialakítása, intellektuális élményhez segítés Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a tanulási motívumok – a csodálkozás, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának – fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulóban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás és a megszerzett tudással embertársaikat szolgálják. A tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbségek kezelése. A kollégium olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. Létrehozza a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. A kollégium – az iskolával együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést.
131
PEDAGÓGIAI PROGRAM A kollégium feladata a tehetséggondozásban: -
a tanulók érdeklődése alapján a képességek felismerése, és kibontakoztatása
-
meglévő motivációk erősítése
-
saját maga iránti felelősségének megvilágítása
-
versenyekre történő felkészülés biztosítása
A kollégium feladata a felzárkóztatásban -
támogatni a tanulásban elmaradt tanulókat,
-
biztosítani annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat.
-
felzárkóztató korrepetálások szervezése
Objektív feltételek: Tárgyi feltétel: a nyugodt tanulást tágas és világos tanulószobák, egyéni személyes tanulóasztal, saját polcok és fiókok. Állandó tanári jelenlét és segítés: a nevelők kiemelt feladata a tanulási módszerek
és
technikák
begyakoroltatása,
a
növendékek
intellektuális
fejlődésének a kísérése, a felzárkóztatás megszervezése és megvalósulásának követése. A nevelő kötelessége: állandó pedagógiai jelenlét biztosítása, intézkedésre készség és képesség, a nevelési és oktatási folyamatok követése, következmények biztosítása, ellenőrzés és pedagógiailag alapozott visszajelzés nyújtása. Időbeli feltételek: a tanulást a kollégiumban, meghatározott időkeretben, csoportban
és
egyénekre
lebontva,
felkészítő
foglakozások
formájában
szervezzük. Kiegészítő időkeretet biztosítunk este és hétvégén. Egészségügyi feltételek: tiszta levegő, megfelelő világítás, egészséges testtartás, pihentető és testedzési gyakorlatokkal szervezett szünetek Csend és nyugalom: a felkészítő foglakozás ideje alatt a kollégiumban csendet és nyugalmat biztosítunk. Az önálló tanulási készségek fejlesztése célját figyelembe
132
PEDAGÓGIAI PROGRAM véve, a tanulópárokban való munka nem haladhatja meg a tanulásra szánt idő 40%-t. Ezen utóbbi módszert a nevelő mindig a szükségleteknek megfelelően alkalmazza.
Szubjektív feltételek: Csoportbontás: a növendékek 10-től 18 éves korig korosztályoknak megfelelő csoportokban vannak szervezve. Nemenként 10-13, 14-16, és 17-18 éves korú növendékekből állnak a csoportok. Ezt a csoportbontást az életkori sajátosságok és a nevelői tapasztalatok teszik indokolttá (gondolkodás fejlődése, az érzelmi élet alakulása, a társas kapcsolatok, pszicho-szexuális fejlődés alakulása). A 5-10. évfolyamok tanulószobán vesznek részt felkészítő foglalkozásokon. A 1112. évfolyamos növendékek számára lakószobájukban lettek kialakítva a megfelelő tanulási feltételek. A lányoknál 5-9. évfolyamok számára van tanulószoba, a többi évfolyam a szobájában tanul. A nevelő feladatai a tanulás megszervezésben: -
Tájékozódás
a
diákok
egyéni
tanulásának
jellemzőiről
(globális,
frakcionalizált vagy vegyes tanulás, tervszerű vagy esetleges, illetve rendszertelen stb.) -
Mérje fel, hogy egyes tanuló számára melyek a nehéz, illetve könnyű, a kedvelt, illetve elutasított tárgyak.
-
Ismerje a tanuló viszonyulását iskolai sikereihez, kudarcaihoz, a dicsérethez és az elmarasztaláshoz.
-
Legyen segítőkész és nyugodt légkörben alakítsa ki az együttműködés feltételeit tanár és tanuló, tanuló és tanuló között, valamint az iskolai
-
Szervezzen korrepetálást a rászoruló tanulók számára. Ez történhet egyénileg vagy csoportosan.
133
PEDAGÓGIAI PROGRAM A fejlődés ellenőrzésének a módszerei -
Személyesen minden növendékkel, év elején a csoportvezető közösen állítja fel a követelményeket, melyeket a tanuló maga támaszt magával szemben, illetve, amit elvárnak tőle az intézményben.
-
Rendszeres napi ellenőrzés, az 5-8. évfolyamos tanulók kikérdezése, a magasabb évfolyamok szükség szerinti kikérdezése.
-
Elemző értékelés havonta a nevelőtanárok részéről csoportszinten és személyesen
-
Az értékelésről és a további feladatokról a nevelő rendszeresen tájékoztatja a szülőket
Erkölcsi nevelés Cél: Az alapvető erkölcsi normák, keresztény értékek megismertetése, elfogadtatása, valamint
ezek
beépülésének
elősegítése
a
tanulók
mindennapi
életébe,
személyiségükbe. A kollégium feladata az erkölcsi nevelésben Készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, azok kezelésére segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében a következő készségek megalapozását és fejlesztését: -
kötelességtudat
-
munka megbecsülése
-
mértéktartás
-
együttérzés
-
segítőkészség
-
tisztelet és tisztesség
-
korrupció elleni fellépés
-
türelem
-
megértés
-
elfogadás 134
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
empátia
-
szociális érzékenység.
Vallásos életre nevelés Nevelési feladatok: Az eltérő szintű és hagyományú vallási közösségekből érkezők tapintattal való fölkarolása és segítése a beilleszkedésben. A keresztény erkölcsi értékrend megismertetése és alkalmazása (öltözködés, viselkedés, társas kapcsolatok, szórakozás…). Az egyházi év ünnepeinek megismertetése, és a közös ünneplés megkedveltetése. Fejleszteni a tanuló Istennel való viszonyát
Konkrét tevékenység: lelki gondozás és kísérés megszervezése hitéleti programok biztosítása a vallási élet hagyományát és gyakorlatait éves munkarendünk, valamint napirendünk tartalmazzák
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Cél: Az iskolai tanulmányokra alapozva és azt kiegészítve a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink és a magyarság tágabb hazájának, Európának megismerése. Nevelési feladat A katolikus kerettanterv Alexandriai Szent Kelemen alapelvét idézi: "A gyermeket úgy kell fölnevelni a földön, hogy otthona a mennyben legyen." E kötődés - a földhöz és mennyhez - nem gyengíti, hanem erősíti egymást. Isten Országának reménye nem kisebbíti a földi haza értékét, hisz e földi kötődés alapján körvonalazódik az odaáti valóság.
135
PEDAGÓGIAI PROGRAM Meg kell tanítani gyerekeinknek, hogy kik vagyunk és hova tartozunk. Néven kell nevezni hibáinkat és büszkén kell sorolnunk értékeinket. A mi dolgunk ránevelni: hibáinkból tanulnunk, értékeinket pedig őriznünk, ápolnunk és minden erőnkkel, tehetségünkkel gyarapítanunk lehet és kell. A múlt segít a jelen megértésében és a jövőt is megalapozza. Szent Ágostonnal együtt valljuk, hogy az emlékezetből remény forrásozik. Az, hogy hangsúlyt helyezünk nemzeti kultúránkra, nem áll útjában annak a vágynak, hogy az "európai nagycsalád" tagjaiként éljünk. Sőt, minél inkább megismerjük nemzeti kultúránkat, annál nyilvánvalóbb, hogy az nem más, mint az egy közös európai örökség továbbfejlesztése. Így Európához, mint gyökerünkhöz jutunk el, s ez által még jobban értjük és becsüljük értékeinket. Ez a kulturális egység az európai nemzetek között sokkal mélyebb és tartósabb közösséget biztosíthat, mint bármilyen gazdasági integrációs törekvés vagy politikai szövetség létrehozása.
Konkrét tevékenységek hazánk megismerésére ismerjék meg a tanulók lakóhelyük értékeit és mutassák be egymásnak Módszer: térképen bejelölni a diákok lakóhelyeit, kiselőadások a lakóhelyről Miskolc megismerése, bemutatása nemzeti jelképeink: címer, zászló, Szent Korona, nemzeti ereklyék, emlékhelyek, Himnusz, Szózat híres magyar művészek és alkotásaik bemutatása híres magyar történelmi személyiségek élete, munkájuk jelentősége híres magyar utazók: útjaik célja, útvonala, eredménye, hozzájárulásuk a magyar és egyetemes kultúrához magyar feltalálók, híres találmányok magyar olimpikonok Világörökségek Magyarországon (Hollókő, Aggtelek stb.) a hazaszeretetet tükröző versek, irodalmi alkotások népmesék, népdal, ballada nemzetiségek Magyarországon, magyar nemzetiségek határainkon túl vendégszeretet, idegenforgalom 136
PEDAGÓGIAI PROGRAM az Európáról és a világról szóló legfontosabb tudósítások figyelemmel követése a tömegkommunikációs eszközökben külföldön járt tanulók élménybeszámolói fénykép-, képeslap-, és bélyeggyűjtés, azokból tabló készítése nemzetiségi, illetve ún. "határok feletti" műsorok megtekintésének szorgalmazása E bőséges anyag feldolgozása rendkívül gazdag és színes programlehetőségeket, tevékenységformákat kínál: városnézés, kirándulás gyűjtőmunka, kiállítás-szervezés tablókészítés vetélkedők megrendezése, szavalóverseny kiselőadások videofilmek megtekintése - beszélgetés, vita plakát, dekoráció készítése Nemzeti ünnepeinkről iskolai szinten emlékezünk meg.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés Cél: A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértése, cselekvő állampolgári magatartásra és törvénytiszteletre nevelés. Nevelési feladat: Erősíteni a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Az emberi méltóságra és az emberi jogok tiszteletére, az erőszakmentességre, a méltányosságra nevelés. A lehetőségét megteremteni annak, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. Kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztése
137
PEDAGÓGIAI PROGRAM A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítása Konkrét tevékenységek A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. Választott tisztségviselői révén részt vesz a diákközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében, a keresztény közösségek építésének szolgálatában. A diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerik – és a mindennapi gyakorlatban válnak képessé felelősen alkalmazni – a demokratikus érdekérvényesítés, problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit, módszereit.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Nevelési feladat Nagy felelősség hárul a kollégiumra abban, hogy a családot lassan kinövő és abból kilépő gyermek és kamasz ne legyen otthontalanná, hanem belenőjön abba a közösségbe, amelynek már sokkal aktívabb tagja kell, hogy legyen a boldogság felé vezető úton. Az önmagát kereső ember számára leglényegesebb dolog személyi és közösségi önazonosságának megtalálása. A keresztény értékrend biztosítja a légkört, amelyben egyértelművé válik a tanuló személyiségének, mint páratlan, egyszeri és megismételhetetlen
értéknek
a
hangsúlyozása,
akit
nem
elsősorban
teljesítményeiért, hanem önmagáért fogadnak el, mert így szereti őt az Isten. A személyiség azonban nem elszigetelt individuum, akinek meg kell valósítania önmagát, nem is arctalan tömeg, hanem kapcsolatra, személyes kontaktusra vágyó ember, közösségi lény, aki csak az én-te kapcsolatban válhat azzá, akivé lennie kell. A gyermek kezdetben a család tagjaként értelmezi önmagát, később egyre inkább részévé válik, azonosul a közösséggel, amelyiknek tagja. Minél teljesebb ez az azonosulás, annál inkább annak szokásai, értékrendje lesz jellemző rá.
138
PEDAGÓGIAI PROGRAM A közösség szokásrendje magasabb rendű, amely a közösségi érdekek előtérbe helyezésével mutatkozik meg (házirend, napirend). Fontos, hogy a diákotthoni rend, fegyelem a diák életének természetes szokásává váljon, hiszen a külső és a belső rend feltételezi, építi és erősíti egymást. "Tartsd meg a rendet és a rend megtart téged!" Meggyőződésünk, hogy ennek megteremtéséhez és fenntartásához következetes, bátor
pedagógiai
tevékenység
szükséges.
Kollégiumunkban
ezt
a
következetességet, követelményt a keresztény gondolkodás több eleme is támogatja és hatékonyabbá teheti: a mértéktartás, a tisztaság (külső és belső) az alázat, engedelmesség a fegyelem, önfegyelem a türelem, szeretet, jóindulat, empátia a szolidaritás Konkrét tevékenységek A kollégiumon belüli kapcsolat és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával elő kell segíteni, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd és elméleti és tapasztalati alapjai. A személyes törődésen, kísérésen keresztül (beszélgetés, reflexió) a csoportvezető segíti a diákokat önismeretük fejlesztésében, a helyes önkép kialakításában. Év elején a diákok tanulmányi munkájukkal és személyiségük fejlesztésével kapcsolatos célkitűzéseiket megfogalmazzák, amelyre az év során félévkor, illetve év végén visszatekintünk. A kulturált egyéni és közösségi élet fejlesztésére szolgál a napi rend betartása, a közös helységek rendjének megtartása, a vállalt feladatok teljesítése, a szeretetteljes, tiszteleten alapuló kapcsolatok ápolása. A diákotthoni nevelőkkel, esetenként a kollégium vezetőjével megbeszélik a problémákat, a diákságot, a kollégium rendjét érintő kérdéseket. Fontos, hogy a közös feladatokból mindenki kivegye a részét, mert csak így tanulják meg saját és mások munkájának megbecsülését. A csoportfoglalkozások tematikájába beépül: önismeret, érzelmek hiteles kifejezése erőszakmentes kommunikáció
139
PEDAGÓGIAI PROGRAM vitakultúra képesség a különféle közösségek életébe való bekapcsolódásra, részvétel a döntési folyamatban, pl. a csoport saját programjának kialakítása közösségi fórumok, csoportgyűlések, felelősök választása önkiszolgáló tevékenység tartalma, beosztások motiváció, aktivitás felismertetése és alkalmazása közösségi hangnem, stílus, érzelmi eszköztár alakítása, szokások, hagyományok fejlesztése, ápolása közösségi ünnepek
Családi életre nevelés Nevelési feladat Felkészíteni a felnövekvő generációt a boldog, kiegyensúlyozott életvitelre, a házastársi és a szülői tennivalókra. Ennek megvalósítása permanens, a gyermekkortól a felnőtté válásig tart, és sajátságos feladat. Olyan ismeretek nyújtása a család és a társadalom viszonyáról, ami a mai fiatal számára elengedhetetlen ahhoz, hogy felnőtté válva rendezett és boldog családi szerkezetet tudjon létrehozni. A családi életre való felkészítés fontos területe a nemi nevelés, melynek kapcsán a gyermekekben fokozatosan kialakul a helyes nemi tudat, megtanulják a nemük szerinti szerepüket, vagyis elsajátítják azokat a viselkedési formákat, melyeket a nemüknek megfelelően a morál és a társadalom elvár tőlük. Konkrét tevékenység - a kollégiumi házirend betartásával ez a nagyon fontos nevelési terület észrevétlenül megvalósul. A női és férfi szerep kialakításában fontos feladatunk, hogy ezek a lányok és fiúk majdan feleségek, anyák, illetve férjek, apák lesznek és ezért ezen szerepeknek helyes kialakításában a család mellett nekünk is részt kell vennünk A majdani családok működéséhez praktikus ismeretket is el kell sajátítaniuk A munkamegosztás, az önkiszolgálás, a „házi munka” kapcsán a diákok megtanulnak
másokért
tenni,
fejlődnek
társas
érzelmei,
kitartása,
140
PEDAGÓGIAI PROGRAM kötelességérzete, s mindez kedvezően befolyásolja a tanuláshoz való viszonyát is. Fontos, hogy kísérjük figyelemmel munkájukat és mindenkor értékeljük azt. Mindennapos visszajelzést igényel a szobarend, a tanuló rendje, a hetesi feladatok ellátásának értékelése. A közösségi ünnepek kultúrájának kialakítása segít a majdani családi ünnepek bensőségesebbé varázslásában. A médiatudatosság, infokommunikációs eszközök kulturált használata segít a személyiséget alakító negatív, pozitív hatások felismerésében, ami segíti diákjainkat a személyiségük fejlesztésében és a majdani gyermeknevelésben. A majdani családi költségvetés tervezése, a takarékosság az egészség- és környezettudatos vásárlásra nevelésben, illetve ezen ismeretek képességgé válásában óriási szerepünk van. A zsebpénzük elköltésekor, vagy a mindennapos vásárlásaik során adott tanácsaink, útmutatásaink segíthetik kialakítani a helyes szokásokat, amelyet majdani családjukban is alkalmazhatnak. Az élelmiszerek kezelése, tárolása során tapasztalt heti rendszeres ellenőrzés során megtanulhatják a helyes élelmiszertárolási, kezelési szabályokat. A szépérzéküket az öltözködési iránymutatásunkkal, a környezetük széppé tételével (kollégiumi körüli kertészkedés, közösségi helyiségek, rendezvények dekorálása) fejleszthetjük. A csoportfoglalkozások tematikájába beépül különféle szerepek és szabályok a családban harmonikus családi minták családi közösségek, értékek megbecsülése felelős párkapcsolat kialakítása a szexuális kultúra és magatartás, felelősségvállalás
141
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Testi és lelki egészségre nevelés Nevelési feladat A természet nagyszerű műveit s bennük Isten munkáját ámulattal figyelő ember csodálatának egyik legméltóbb tárgya a célszerűen felépített emberi test. Ennek gondozása, ápolása elengedhetetlen feladat. Belső igényszintre kell emelnünk a tanulókban az egészséges és kulturált életmódot. Az ismeretek és információk adásán túl feladatunk, hogy fiatalkorban felkészítsük az egyént arra, hogy önálló felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, olyan egészséges életvitelt tudjon kialakítani, amely meggyőző erővel hat majdani környezetére, családtagjaira. Ennek érdekében feladatunk: megismertetni a tanulókat a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőivel és ezek elkerülésének módjával, megelőzni a káros függőségekhez vezető szokások /dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás/ kialakulását, segíteni a krízishelyzetbe jutottakat, Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók. Fontos, hogy a nevelést végző saját életvitelével adjon hiteles mintát. Konkrét tevékenységek A tanulók életét megfelelő mederben tartó, annak ritmust adó helyes napirend, életrend elfogadtatása, illetve az ehhez kapcsolódó pedagógiai feladatok: az önálló napkezdés, ébredés, reggeli teendők segítése az egészségvédő feltételek, a személyi higiénia, a testápolás feltételeinek biztosítása a kozmetikai szerek megfelelő használata a tisztálkodás szükség szerinti ellenőrzése az időjárásnak megfelelő öltözet, tiszta ruha, cipő - ezzel kapcsolatos tanácsok adása
142
PEDAGÓGIAI PROGRAM az önművelés és szórakozás helyes egyensúlyának kialakítása az iskolai terhelés utáni kikapcsolódás az esti rendszeres és módszeres tisztálkodás, az ágyazás, a napi nyolc órás nyugodt alvás biztosítása A csoportfoglalkozások tematikájába beépül: család-, lakás-, táplálkozás-, öltözködéskultúra rekreáció, test- és szépségápolás deviancia, káros szenvedélyek viselkedés, illemtan, tánckultúra társas kapcsolatok, barátok, szobatársak mentális egészség, ajándékozási kultúra Sport és testedzés nevelési feladata A tanulás, az iskolai munkára való folyamatos felkészülés meglehetősen egyoldalú szellemi tevékenység. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik az, hogy tanulóink sportoljanak, játsszanak, friss levegőn sétáljanak, mozogjanak, kiránduljanak, fizikai megterheléssel járó tevékenységet folytassanak. Tudatosítanunk kell bennük, hogy a mozgáshiány a többi civilizációs ártalommal együtt egyre több betegség okozója. Kívánatos, hogy diákjaink eljussanak a sport egészségmegőrző, prevenciós értékének felismerésére. A játéknak és a sportnak a sokféle kedvező testi hatás mellett nagy befolyása van a tanulók erkölcsi, jellembeli fejlődésére is. A sportolás rendelkezésre álló feltételei intézményünkben: az iskolával közösen használt tornaterem és az udvari sportpálya egyéni sporteszközök /labdák, tollaslabdák, teniszlabdák stb./ úszás kerékpározás kondicionáló terem a nevelőtanárok segítik a sportolást
Konkrét tevékenységek
143
PEDAGÓGIAI PROGRAM minden este torna, futási lehetőség esténként tetszés és igény szerint kosárlabda, röplabda, foci úszás kiegészítő sportágak /asztalitenisz, floorball stb./
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Nevelési feladat A szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása. A hátránnyal élők sajátos igényeinek,
élethelyzetének
megismerése.
Az
együttérzés,
az
együttműködés,
problémamegoldás fejlesztése. A segítő magatartás, önkéntes feladatvállalás igényének kialakítása. Konkrét tevékenységek a hátrányos helyzetű társak segítése (korrepetálás) adománygyűjtés rászorulóknak önként vállalt kollégiumi szolgálatok team munkák (kollégium dekorálása, ünnepeink szervezése, lebonyolítása)
Csoportfoglalkozások tematikájába beépül „Másokért élő ember” személyiség jegyei a segítő magatartás lehetséges módjai a hátránnyal élő emberek sajátos helyzetének megismertetése
Fenntarthatóság, környezettudatosság Az emberiség globális problémája a környezetszennyezés, mely nem ismer határokat. Szerencsére ma már a természet- és környezetvédelem is nemzetközi méreteket ölt. Nevelési feladat Tudatosítani kell diákjainkban: ahhoz, hogy eredményeket lehessen elérni ezen a területen, először a közvetlen környezetünket kell megvédeni. Szemléletmód változásra, aktív cselekvésre van szükség. Fontos, hogy növendékeink nyitott szemmel járjanak,
144
PEDAGÓGIAI PROGRAM hogy észrevegyék kis környezetük minden olyan mozzanatát, jelenségét, tennivalóját, amellyel saját életüket szebbé, tisztábbá, rendezettebbé tehetik. Meg kell keresnünk és ki kell használnunk azokat a diákotthon által nyújtott lehetőségeket, amelyekben a diákok megtanulhatják, gyakorolhatják a mindennapi környezetkultúra elemeit, melyek során a környezet-kultúra erkölcsi kérdéssé, jellemet formáló és jellemet alakító tényezővé válik. Konkrét tevékenységek A mindennapi élet megszervezése kínálja a környezettel való kapcsolatteremtés különböző módozatait. A környezet kulturáltsága tetten érhető az alábbi területeken: a szobarend kialakítása (virág, terítő, otthonról hozott dísztárgyak) és ápolása az udvar, a kert megbecsülése, ápolása víz-, villany-, energiatakarékossági program a tanulóasztal rendje, tisztasága a hűtőszekrény, az ételtároló, a konyha, a mosogató, a mosdó, a fürdő, a zuhanyozó rendben tartása és ésszerű, takarékos, tiszta használata A csoportfoglalkozások tematikájába kívánatos beépíteni: a közvetlen környezet veszélyei kötelező tűz- és balesetvédelmi tájékoztató, tűzriadó szűkebb környezetünk megismerése (Bükk stb.) természetvédelmi értékek a tanulók lakóhelyén természetvédelmi területek elhelyezkedése Magyarországon a világörökség részei megemlékezés a környezetvédelmi napokról: -
Föld Napja (április 22.)
-
Madarak és Fák Napja (április 27.)
-
Víz Világnapja (március 22.)
-
Környezetvédelmi Világnap (június 5.)
A megvalósítás módszerei előadások, filmek kirándulások, megfigyelések, túrák egyéni gyűjtőmunka, szakirodalom feldolgozása, kiselőadások 145
PEDAGÓGIAI PROGRAM kiállítás, vetélkedők
Pályaorientáció – a felnőtt lét szerepeire való felkészítés fontos eleme Nevelési feladat Segítsük diákjainkat a pályaválasztásban az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, elvárások, valamint a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell tanulóinkban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra, az életen át tartó folyamatos tanulásra (ongoing formation). Igyekeznünk kell átfogó képet nyújtani a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálni, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák. Konkrét tevékenységek a bizonytalankodókat személyes beszélgetéseken keresztül segíteni a döntésben (önismeret és döntési képesség fejlesztése) szülőkkel, volt diákokkal való beszélgetéseken keresztül különböző életpályák megismerése felsőoktatási intézményekkel való ismerkedés a pályaválasztási dokumentumok megismerése diákmunka lehetőségeinek megismerése álláskeresés különböző technikáinak megismerése A csoportfoglalkozások tematikájába kívánatos beépíteni: munka világa és jellemzői továbbtanulási lehetőségek a pálya és a személyiség, a képességek és az adottságok összhangja megfelelő kommunikációs stílus folyamatos tanulás, önképzés jelentősége A megvalósítás módszerei beszélgetések önismereti tesztek filmek szerepjátékok
146
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Gazdasági és pénzügyi nevelés Nevelési feladat Tanulóink ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni saját döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik és erőforrásaik kapcsolatát és ennek fényében hozzanak felelősségteljes pénzügyi döntéseket. Ismerjék meg a banki szolgáltatásokat, mielőtt azokat igénybe vennék. Legyenek képesek hosszú távú pénzügyi tervezésre, anyagi öngondoskodásra. Konkrét tevékenységek tudatos vásárlás gyakorlása: karácsonyi ajándékok takarékosan zsebpénz beosztása fogyasztási szokások megváltoztatása okozott károkért való anyagi felelősség kockázatelemzés A csoportfoglalkozások tematikájába kívánatos beépíteni gazdasági kockázatok a családban családi költségvetés tervezése egy diák gazdasági szerepei (diákmunka) életpályánk pénzügyi döntései (diákhitel, biztosítás kötése) ötlettől a megvalósításig (diákvállalkozások) A megvalósítás módszerei „Pénziránytű” honlap megismerése társasjáték (Capitaly, Gazdálkodj okosan) Pénzbook a facebookon használata (középiskolások számára) sütő szakkör („olcsón, finomat, sokaknak”) kézműves szakkör (újra hasznosítható anyagok felhasználása)
147
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Médiatudatosságra nevelés Nevelési feladat A mai kor diákjainak a mindennapjaiban jelen van a médiák használata, ezért a kollégiumi nevelésben is elengedhetetlenül fontos, hogy tudatos használókká váljanak. Értsék a médiumok nyelvét, értelmezni tudják és kritikával fogadják A hagyományos, s az egyre fejlődő és változó új médiumok számottevően befolyásolják a gyerekek motivációit, érzelmi beállítódásaikat, viszonyulásaikat az élet számos alapvető kérdéséhez. A médiatudatosság, az infokommunikációs eszközök kulturált használata segít a személyiséget alakító negatív, pozitív hatások felismerésében, ami fejleszti személyiségüket. Mindez a tapasztalat segíti őket a majdani gyermeknevelésben. Legyenek képesek olyan médiatartalmat létrehozni (fali újság, prezentáció, projektek stb.), ami hasznos, nem közvetít olyan dolgokat, melyek erkölcsi, etikai, esetleg tudományos vagy más egyéb oldalról nem helytálló. Legyenek tisztában a hagyományos média (újság, könyv, folyóirat stb.) használatának fontosságáról. A fiataloknak meg kell tanulniuk szükségleteiknek megfelelően szelektálni és szintetizálni
az
információkat,
mindenkor
értékelve
azok
fontosságát,
elfogulatlanságát és megbízhatóságát. Konkrét tevékenységek ismerkedés a hagyományos médiával az információs és kommunikációs technológiák kreatív használata a közösségi oldalak használatának előnyei és veszélyei a tanulásra használható internetes ismeretterjesztő oldalak feltérképezése médiatartalmak létrehozása A csoportfoglalkozások témáiba kívánatos belevenni „az információ - hatalom” értelmezése média – lehetőségek, kockázatok, veszélyek (játékfüggőség) reklám és fogyasztás A megvalósítás módszerei
148
PEDAGÓGIAI PROGRAM könyvtárlátogatás a média használatával kapcsolatos filmek megtekintése és megbeszélése fali újság készítés utazási élményekről power pointos prezentáció internetes ismeretterjesztő oldalak használata beszélgetések a veszélyekről, jogi következményekről
VII.
A KOLLÉGIUMI ÉLET MEGSZERVEZÉSE
Kollégiumunk belső életének szabályozása biztosítja diákjaink optimális testi, szellemi és lelki fejlődésének feltételeit. Figyelembe vesszük a speciális tanulói, szülői igényeket, hagyományainkat. Hagyományaink A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását. Eseményeink: Június: végén bentlakásos tábort szervezünk a leendő kollégistáknak. Július: Nyári táborok: vízi-túra, kerékpártúra, gyalogtúra, cserkésztábor. Augusztusban: levélben üdvözöljük a tanulókat, szülőket, és tájékoztatjuk őket a kollégiumi követelményekről, a szükséges felszerelési igényekről. Szeptember: beköltözés a kollégiumba – feladatok szétosztása, foglalkozások indítása. Részt vállalunk az Avas-Dél egyházközségek (Római Kat., Görög Kat. és Református) napjainak szervezésében, valamint aktívan bekapcsolódunk a hitéleti, sport és kulturális programokba. Október: őszi kollégiumi környezetvédő kirándulás (csoportonként vagy összevont csoportokkal). November: ünnepélyesen köszöntjük a szalagavatón beavatott végzős tanulókat.
149
PEDAGÓGIAI PROGRAM -
a
lánykollégium
védőszentjének,
Árpádházi
Szent
Erzsébet
ünnepén
szeretetlakoma December: a fiú kollégium védőszentjének, Xavéri Szent Ferenc megünneplése, szülőkkel, lelkipásztorokkal és jótevőkkel – közös Szentmise és műsor. -
Mikulás ünnepség.
-
Cserkészkarácsony.
-
Kollégiumi ünnepélyes előkészület karácsonyra (Szentmise, műsor, ünnepélyes vacsora) Január - Február: Sí-táborok szervezése. Március – Április: Tavaszköszöntő kirándulások a Bükk-hegységben (csoportonként vagy összevont csoportokkal). Május: a végzős tanulók búcsúztatása "ballagás": ünnepi Szentmise és vacsora – jutalmak és dicséretek kihirdetése.
Név- és születésnapok megünneplése csoportonként Közös ima: reggeli és esti ima, étkezés előtt és után, reggel és este, lelki napok, adventi gyertyagyújtás, nagyböjti keresztútvégzés, havonta szentségimádás, hetente szerdánként kollégiumi Szentmisét szervezünk. Évente két alkalommal jutalmakat osztunk: Xavéri Szent Ferenc ünnepén és év végén ballagás alkalmából.
VIII. A KOLLÉGIUM KAPCSOLATRENDSZERE A kollégium, nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében, rendszeres kapcsolatot tart a szülők közösségével, a Szülői Munkaközösségen keresztül, valamint a fogadóórákon és a kollégiumi rendezvényeinken egyaránt. Alkalmanként családlátogatást is végzünk. A Jezsuita Rend elöljárójával és az egyházi kollégiumokkal szoros együttműködésre törekszünk. A Jezsuita Gimnázium nevelőtestületével, számos programunk közös. A nevelők a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel és szakmai közösségekkel együttműködnek.
150
PEDAGÓGIAI PROGRAM
IX.
A KOLLÉGIUM KÖVETELMÉNYRENDSZERE
A követelmények megfogalmazása azért fontos, mert így válik mindenki számára világossá, hogy a célok megvalósulása érdekében mit kell tennie, teljesítenie. Követelményrendszerünk fogalmazza meg a pedagógusra, a kollégium egészére, a szobaközösségekre, az érdeklődési csoportokra, az egyes kollégistákra vonatkozó feladatokat és elvárásokat. Diákjainkra vonatkozó követelmények: tartsa be a kollégiumi életre vonatkozó szabályokat, tartsa be az együttélés normáit, tartsa tiszteletben mások jogait, legyen figyelmes, tartsa rendben környezetét, óvja közös értékeinket, legyen őszinte, egyenes, vállalja a felelősséget tetteiért, legyen jól nevelt, az értékeket tisztelő, viselkedni tudó, erkölcsös, becsületes, jellemes, önmagával és másokkal szemben igényes, ismerje fel, hogy mi a jó, mi a rossz, a helyes és helytelen, az igaz a hamis, cselekedjen a keresztény értékek szellemében, tudjon és akarjon igazodni az elfogadott társadalmi normákhoz, képességeinek megfelelően teljesítse tanulmányi kötelezettségeit, és törekedjen az önművelésre, vegyen részt, ha szükséges, társai tanulmányi segítésében, törekedjen szabadideje hasznos és kulturált eltöltésére, ismerje és szeresse nemzetét, szülőföldjét, nemzete történetét, szeresse anyanyelvét, ismerje a határon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáit, legyen pozitív, előítélet-mentes véleménye a hazánkban élő nemzetiségekkel, kisebbségekkel, kapcsolatban, tartsa tiszteletben jogaikat, nemzeti érzéseiket, törekedjen az európai kulturális hagyományok és örökség megismerésére, megóvására, legyen érzékeny az emberiség globális problémáira,
151
PEDAGÓGIAI PROGRAM A kollégiumi nevelőkkel szemben támasztott követelménye A kollégiumi nevelőtanár legyen képes megérteni a kollégium sajátos szellemiségét és képes elősegíteni az ignáci szemléletmódból eredő jellemzők megvalósítását:
pozitív
világszemlélet,
egyéni
törődés,
keresztény
értékirányítottság, vallásos élet és elkötelezettség, kiválóság, együttműködési képesség stb. A kollégiumi nevelőtanár higgyen hivatásában, a pedagógiai értékekben, a gyermekek nevelhetőségében, jellemezze pedagógiai optimizmus. A kollégium nevelőtanár tartsa tiszteletbe a tanulók személyiség jogait. Ismerje meg a tanulók személyiségét. Alakítson ki a tanulókkal nyílt, őszinte kapcsolatot. Érdeklődjön a tanulók gondjai iránt, hallgassa meg problémáikat, bajaikat, segítsen ezek és a kialakuló konfliktusok megoldásában. Segítse beilleszkedésüket a kollégium életébe. Tartson kapcsolatot a kollégistáink szüleivel. Ha szükséges, kérje a szülők segítségét a nevelési problémák megoldásában. Tájékoztassa a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, értesítse őket, ha a tanuló fegyelmi büntetésben vagy jutalomban, dicséretben részesül. Alakítson ki a kollégiumi és iskolai tanárokkal - beleértve a vezetőket is együttműködő,
folyamatos
munkakapcsolatot.
Tartson
konzultációt
a
szaktanárokkal, az osztályfőnökökkel és a munkahely közvetlen vezetőivel. Minden nevelőnk felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért. A felmerülő gondokat tapintattal és toleranciával közelítse meg. Működjön együtt a gyermekés ifjúságvédelmi felelőssel, szükség esetén a területi, illetve a gyermek lakóhelyén lévő önkormányzati gyermekvédelmi felelősökkel. Ismerje a hatályos jogszabályokat, az iskola és a kollégium belső szabályzatait és azok szellemében járjon el. Rendszeresen figyelje és olvassa a pedagógiai irodalmat, a kollégiummal kapcsolatos írásokra hívja fel a kollégák figyelmét. A kollégium anyagi és nevelési helyzetének javulására vonatkozó pályázatokra hívja fel a figyelmet, működjön együtt a pályázati tevékenységben.
152
PEDAGÓGIAI PROGRAM Tartsa fontosnak a modern, differenciált nevelési elvek megvalósítását: -
A tanulókkal való foglalkozás tervezésének alapja a tanulók közötti különbségek feltárása.
-
Az értékelés folyamatos, a tanulás segítésének érdekében történik.
-
A tanulók fejlődését képességeik alapján értékeljük.
-
A tanulás segítését változatos és motiváló módszerekkel végezzük, figyelembe véve az eltérő tanulási stílusokat.
-
A tanulási idő beosztása a tanulói igényekhez alkalmazkodva rugalmas.
-
A nevelőtanár segíti a tanuló készségeinek fejlődését, erősíti önbizalmát.
-
A tanulók együttműködnek egymással és a tanárral a problémák megoldásában.
-
A tanulók is részt vesznek a csoport tanulmányi munkájának értékelésében.
A munkacsoportokkal és a munkaközösség vezetőjével szemben támasztott követelmények A munkacsoport: bizonyos konkrét részterületek működtetését végző nevelői kisközösség. Egy nevelő több munkacsoport tagja is lehet. Követelmény az adott feladat hatékony ellátása, a határidők betartása, a kollégiumi élet gördülékeny szervezése, önálló munkavégzés. Mivel minden munkacsoport más-más részterületért felelős, ezért a követelményeket az adott részterületek határozzák meg. A munkacsoportok felelősei rendszeres időközönként beszámolnak a csoportban végzett munkáról a kollégiumvezetőnek. A munkaközösség vezetője koordinálja a munkacsoportok munkáját, szükség szerint segíti a kollégiumvezető tevékenységét, távolléte esetén helyettesítse. A csoportnevelőkkel szemben támasztott követelmények A csoportnevelők speciális feladatai: a csoportjába járó tanulók megismerése, a kollégiumi élet szabályainak megismertetése, helyes időbeosztás kialakítása, 153
PEDAGÓGIAI PROGRAM a kollégium adta lehetőségek felfedeztetése, a közösségben rejlő lehetőségek kiaknázása, hiányosságok felmérése, felzárkóztatás megszervezése, tanulási módszerek feltérképezése, diagnosztizálása, tudatosítása, az iskolai eredmények fokozott figyelemmel kísérése, következetes számonkérés, a szerény képességű diákok rendszeres segítése, érdeklődési irányok támogatása, az egyéni ambíciók kibontakoztatása, versenyeken való részvétel motiválása, felkészítés a versenyekre, egyéni érdeklődési körök támogatása, tehetséges tanulók motiválása kutatásra, nyelvvizsgára és pályázatok írására, pályaorientáció, helyes énkép, önbecsülés erősítése, rugalmasabb napirend, szabadabb időbeosztás a szakmai vizsgára, érettségire felkészülés idején, távlati célok, reális életviteli tervek készítése, pszichés felkészítés a vizsgákra,
Csoportfoglalkozás szervezésének rendje A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott témaköröket a tanév elején kollégiumi szinten ciklusokra bontva szervezzük meg, a nevelőtanárok érdeklődésének és felkészültségének megfelelő felosztásban. Csoportonként az éves foglalkozások számát tekintve Adott témakört forgó rendszerben dolgoz fel egy-egy nevelőtanár. A ciklusok között időarányosan a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megbeszélésével kapcsolatos foglalkozásokat iktatunk be. A csoport foglalkozás dokumentálása a csoport- és ügyeletesi naplóban történik. Az Alapprogram által előírt témakörök egy részét tömbösített formában, egész napos kollégiumi rendezvény keretében dolgozzuk fel - így a művészet és információs kultúra,
154
PEDAGÓGIAI PROGRAM környezeti nevelés, magyarság, nemzetiségi lét, európaiság, életmód, életvitel, háztartási ismeretek bizonyos területeit. A csoportnevelő tanárok minden tanév első foglalkozásán ismertetik az értékelési rendszert, a hiányzások és mulasztások következményeit, valamint a tűz- és munkavédelmi szabályokat. Ezt az ismertetést dokumentálni kell. A dokumentáció tartalmazza a kihirdetés időpontját, a tanár és a tanulók aláírását. A dokumentum egy példányát az irattárban, egy példányát a könyvtárban kell elhelyezni így biztosítva annak nyilvánosságát. Minden csoportban az egyéni sajátosságoktól függetlenül kiemelt szerepet kell kapnia a szociális
viselkedés
és
illemszabályok
elsajátításának,
a
káros
szenvedélyek
megelőzésének. Ezek a foglalkozások alkalmasak arra, hogy a nevelőtanár foglalkozzon a tanulók közösségi problémájával, beilleszkedési nehézségekkel, a diákközösség konfliktusaival. A foglalkozásokon őszinte, bizalmas légkörű beszélgetések és szabályozott viták során kell a problémákat megoldani. A csoport kohézióját kirándulások, színházi előadások, és egyéb programok erősítik. A kommunikációs és egyéni szocializációs készségfejlesztés fő terepe is lehet a jól megszervezett és előkészített csoportfoglalkozás. Ennek érdekében a foglalkozások anyagába be kell építeni a felnőtt életvitelhez szükséges praktikus ismereteket. A tanulók naponta részt vesznek lelki programon, reggeli és esti ima, valamint hetente egy alkalommal kollégiumi közösségi Szentmisén. Természetesen az évfordulókról és nevezetes dátumokról való megemlékezésnek is helyet kell kapnia a csoportfoglalkozásokon. A csoport foglakozások látogatása minden diák számára kötelező.
X.
A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK SZERKEZETE
A kollégium a Pedagógiai Program alapján éves tanulói foglalkozási tervet készít, melynek elkészítéséhez minden tanév első hetében felmérést készítünk arról, hogy tanulóink milyen szabadon választható foglalkozásokon kívánnak a tanév során részt venni.
155
PEDAGÓGIAI PROGRAM A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások Tanulást segítő foglalkozások Tanulószobai foglalkozás - Stúdiumok A tanulószobai foglalkozás a napi felkészülést szolgáló tevékenység, közvetlen tanári irányítással, mely meghatározott időkeretben és nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben, csoportos illetve egyéni foglalkozás keretében zajlik. A tanulószobai foglalkozáson való részvétel minden kollégista diák számára kötelező, kivéve a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért, önálló tanulásra képes tanulóinkat. Kollégiumunkban a tanulószobai és az egyéni fejlesztést megvalósító foglakozási idő összesen heti 13 óra, azonban a különböző képességű diákoknak más-más idő szükséges a tananyag megfelelő elsajátításához. Ezt figyelembe véve a fenti órakeret egyéni elbírálás alapján csökkenthető vagy növelhető. Úgy az egyéni tanulás, mint a közös szervezésű stúdiumok során biztosítani kell a megfelelően nyugodt körülményeket. A stúdiumra a nevelőnek és a diákoknak is rá kell hangolódnia, oly módon, hogy egyéni problémáikat és iskolai élményeiket még stúdium előtt meg tudják beszélni. Segíteni kell a diákokat a helyes időbeosztás kialakításában a hatékony tanulás érdekében. A tanulószobai munka során fokozottan kell figyelni a gyengén teljesítő diákokra. A valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése, felzárkóztatása, szervezett keretben, tanári tervezéssel folyik. Érdemes kihasználni a közösségben rejlő segítési módokat is, esetenként például tanulópárok kialakításával. A stúdiumi munka segítése és ellenőrzése frontálisan, kiscsoportos formában, valamint egyénileg történhet. A hatékony stúdiumi munkát biztosító módszerek: a foglalkozások pontos és következetes kezdése, stúdiumi fegyelem biztosítása; a tanulmányi eredmények nyilvántartása; a képességekhez viszonyított tanulmányi munka és fegyelem rendszeres értékelése.
156
PEDAGÓGIAI PROGRAM Egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása a speciális szakképesítéssel rendelkező pedagógus vezetésével, egyéni foglalkozás formájában történik. Az iskolában szerzett ismeretek bővítése, a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozásokat szervez a felmerülő tanulói igényeknek megfelelően. A kollégiumunkban a foglakozások tematikájának összeállításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
az iskolai tanulmányok kiegészítését szolgálja, segítse a tanulók pályaválasztását, tanulói és szülői elvárásokra épüljön, vegye figyelembe az eltérő tudásszinteket, ugyanakkor adjon lehetőséget a differenciált haladásra figyelmet kell fordítani a tanulók irodalmi, képzőművészeti, zenei képességeinek fejlesztésére, így nyújtva lehetőséget arra, hogy érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak. A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások Azokon a csoportfoglalkozásokon, melyek nem az Alapprogram témaköreit dolgozzák fel, elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok,
tevékenységek
megbeszélése, értékelése történik. A foglalkozásokat fel kell használni arra, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szociális értékrendet. Biztosítani kell a tanulók lelki kísérését, életkoruknak megfelelő programokkal hitéletükben való előrehaladást. A tanulók egészségének védelme érdekében több alkalommal is helyet kell kapnia a káros szenvedélyek megelőzéséről való beszélgetésnek. A személyes törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőséget kell biztosítani a tanulók számára, hogy egyéni problémáikat feltárják, és ezek megoldására tanácsot kapjanak.
157
PEDAGÓGIAI PROGRAM A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások A kollégium diákjai szabadon választhatnak a kollégium által szervezett, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozást. Választásukat követően azonban kötelesek heti rendszerességgel részt ezeken részt venni. Az igények indokolják, hogy kollégiumunk cserkészcsapatot működtessen. A foglakozásokat hetente, korcsoportra bontva szervezünk. A csapat foglalkozási tervét és programját a Magyar Cserkészszövetség próbarendszere és munkaterve alapján állítottuk össze. A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges életmódra nevelés jegyében a sportköri foglalkozás és a természeti környezet megismerése és védelme. Diákjainknak rendszerességgel lehetőséget nyújtunk színház, múzeum, illetve egyéb kulturális esemény látogatására. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink kollégiumi éveik alatt eljussanak színházba, operába, hangversenyekre. Olyan előadásokat igyekszünk megszervezni, amelyek a tanulók általános műveltségét emelik, illetve az iskolai tanulmányokat segítik, kiegészítik.
Kollégiumi választható foglalkozások:
1. Liturgikus zene- és énekkar. 2. Önismeretei csoport 3. Kollégiumi imavezetői csoport 4. Filmklub 5. „Laokon” képzőművészeti szakkör 6. Dekoráló szakkör 7. Környezet-gondozási foglalkozás 8. Kézműves foglalkozás. 9. Makettezés. 10. Cserkészet. 11. Asztali tenisz. 12. Kerékpár program.
158
PEDAGÓGIAI PROGRAM 13. Sport: labdajátékok 14. Sütő-főző szakkör A kollégiumban gondoskodunk az iskolai, kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletéről.
Időbeosztás Naponta, hétfőtől csütörtökig napi három óra, így összesen 12 óra felkészítő tanulószobai foglalkozást tartunk hetente. Ezen kívül csoportonként változóan hétfőn, kedden és csütörtökön egy órában folytatunk felzárkóztató, tehetséggondozó vagy speciális ismereteket adó egyéni fejlesztést megvalósító egyéni vagy csoportos foglalkozásokat. ez összességében heti 13 óra. A kollégiumi csoportok nevelési feladatait ellátó, egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozást heti 1 órában, a szabadidő eltöltését szolgáló, szabadon - a kollégium által biztosított lehetőségek közül - válaszható foglalkozást szintén heti 1 órában tartjuk. A fenti elfoglaltságok kötelezőek; a felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket adó, felkészítő egyéni és csoportos foglalkozások alól azonban zeneiskolai és iskolai sport és művészeti foglalkozások miatt felmentés kapható. A fenti programokat a mellékelt, évente a nevelőtestület által elfogadott Kollégiumi éves foglalkozási terv szerint valósítjuk meg.
159
PEDAGÓGIAI PROGRAM
A kollégiumi foglalkozások mintaterve HÉTFŐ
KEDD
SZERDA
CSÜTÖRTÖK
PÉNTEK
SZOMBAT
6.00-8.00
6.00-8.00
6.00-8.00
6.00-8.00
6.00-8.00
6.00-9.00
PED.
PED.
PED.
PED.
PED.
PED.
FELÜGYELET
FELÜGYELET
FELÜGYELET
FELÜGYELET
FELÜGYELET
FELÜGYELET
7.00-7.15
7.00-7.15
7.00-7.15
7.00-7.15
7.00-7.15
7.00-7.15
REGGELI
REGGELI
REGGELI
REGGELI
REGGELI
REGGELI
14.00-16.00
14.00-16.00
SZABADON
SZABADON
VÁLASZT.
VÁLASZT.
VASÁRNAP
12.00-16.00 14.00-16.00
14.00-16.00
SZABADON
SZABADON
VÁLASZT
VÁLASZT
PED. FELÜGYLET * 14.00-16.45 SZABADON
12.00-16.00 PED. FELÜGYELET
VÁLASZT. 16.00-18.45
17.00-19.00
17.00-19.00
FELKÉSZÍTŐ FOGLAKOZÁSOK
FELKÉSZÍTŐ
PED.
REKREÁCIÓ - TESTMOZGÁS
FOGLALKOZÁS
FELÜGYELET
3*45'
3*45'
2*45'
4*45'
2*45'
TANULÓSZOBA
TANULÓSZOBA
TANULÓSZOBA
TANULÓSZOBA
TANULÓSZOBA
3*15'
3*15'
3*15'
4*15'
2*15'+30'
TESTMOZGÁS
TESTMOZGÁS
TESTMOZGÁS
TESTMOZGÁS
TESTMOZGÁS
19.30-20.15
19.30-20.15
CSOPORT-
CSOPORT-
FOGLALK.
FOGLALK.
*
*
SZABADON
SZABADON
VÁLASZTAHATÓ
VÁLASZTAHATÓ
*
*
FELZÁRKÓZTATÓ FELZÁRKÓZTATÓ
19.30-20.15 CSOPORTFOGLALK. * SZABADON 18.00-18.45
VÁLASZTAHATÓ
LUTURGIA
*
KOLL.
FELZÁRKÓZTATÓ
PROGRAM
ÉS FEJLESZTŐ
19.30-20.15 CSOPORTFOGLALK. * SZABADON
19.00-20.15
VÁLASZTAHATÓ * FELZÁRKÓZTATÓ
EGYÉB SZABADIDŐS PROGRAM
ÉS FEJLESZTŐ
ÉS FEJLESZTŐ
PROGRAMOK
PROGRAMOK
*
*
SPORT
SPORT
*
*
EGYÉNI
EGYÉNI
FEJLESZTÉS
FEJLESZTÉS
20.45 - 21.00
20.45 - 21.00
20.30 - 21.30
20.45 - 21.00
20.45 - 21.00
20.45 - 21.00
ESTI IMA
ESTI IMA
SPORT
ESTI IMA
ESTI IMA
ESTI IMA
PROGRAMOK * SPORT * EGYÉNI FEJLESZTÉS
ÉS FEJLESZTŐ
*
PROGRAMOK
SPORT
* SPORT * EGYÉNI FEJLESZTÉS
160
PEDAGÓGIAI PROGRAM 21.00-22.00
21.00-22.00
21.30-22
21.00-22.00
21.00-22.00
21.00-22.00
PED.
PED.
PED.
PED.
PED.
PED.
FELÜGYELET
FELÜGYELET
FELÜGYELET
FELÜGYELET
FELÜGYELET
FELÜGYELET
A táblázatban a péntek délután, illetve a szombat délelőtt csak a közösségi hétvégékre érvényes.
161
PEDAGÓGIAI PROGRAM
XI.
A KOLLÉGIUM ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE
A program megvalósítását, valamint a kívánatos oktatási-nevelési célt folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A következő területeken kaphatunk visszajelzést a tanulók fejlődéséről: magatartás, viselkedés, akarati tényezők, értelmi tényezők, testi és lelki állóképesség.
Magatartás, viselkedés A személyiség fejlődésének külső megnyilvánulási formája, ezért közösség- és társadalomformáló tényező. A változások a mindennapi tevékenységben könnyen nyomon követhetők, ezért a folyamatos ellenőrzés és a szükséges korrekciók megtétele döntő e téren. A magatartási, viselkedési problémák felismerése után fel kell tárni annak okát, és meg kell tenni a pozitív változást elősegítő intézkedéseket. A pedagógus példamutató szerepe és a közösség jó szokásai, hagyományai elengedhetetlenek ezen a területen. A
házirend,
napirend
jól
körülhatárolja
a
diákotthonban
a
magatartás-
és
viselkedésnormákat. Akarati tényezők A személyiségfejlődés energiabázisát adja, ezért az eredményesség szempontjából meghatározó. A diákotthoni tevékenységrendben való részvétel alapján nagyon jól értékelhetők a tanulók akarati tulajdonságai. A hiányosságokat elsősorban azzal javíthatjuk, ha motiválni tudjuk a tanulókat a közösségi tevékenységekre, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy azok értelmesek és színvonalasak legyenek. Értelmi tényezők Az értelmi képességek fejlődését a következő összetevők alapján vizsgálhatjuk:
162
PEDAGÓGIAI PROGRAM továbbtanulási mutatók, tanulmányi eredmények, intelligencia tesztek , vizsgák, versenyek , pályázati feladatok , képesség-vizsgálatok. Testi és lelki állóképesség Főbb összetevői: egészségi állapot mérése, fizikai állóképesség mérése, a kollégiumi légkör, hangulat tesztelése, elemzése. Ellenőrzési formák folyamatos megfigyelés, foglalkozások látogatása, feljegyzések készítése, egyéni és csoportos beszélgetések, véleménykérés (osztályfőnök, tanár stb.), cselekedet- és viselkedéselemzés, tesztek, felmérések.
Az értékelés lehet szóbeli és írásbeli A szóbeli értékelés a leggyakoribb, fontos eleme a szavak, kifejezések, a stílus megválasztása, valamint az, hogy mikor és hogyan végezzük, mondunk ítéletet a tanuló cselekedetéről. Mérlegelés tárgya, hogy nevelési szempontból mikor a legcélravezetőbb /négyszemközt, közösség előtt stb./. Írásbeli értékelés: a kollégiumi naplóban, csoportnaplóban, saját dokumentumban.
163
PEDAGÓGIAI PROGRAM Az ellenőrzés és értékelés - tárgyától függően - eltérő időközökben végzendő feladat. A ciklikusság eldöntése és alkalmazása a pedagógiai módszertani szabadság jegyében a nevelésért felelős nevelőtanár feladata. A tanulmányi munka ellenőrzési és értékelési módját lásd a tevékenységi rendszer "Tanulmányi munka" c. fejezetében. A szobák tisztaságát, rendjét a szoba lakói a nevelőtanárral együtt naponta ellenőrzik. Negyedévente a legtisztább szobák lakóit a közösség előtt jutalmazzuk. A nevelőtanárok részt vesznek a félévi és év végi osztályozó értekezleteken, ahol hathatósan működnek közre a tanulók magatartás és szorgalom jegyeinek alakításában. Jutalmazási, büntetési rendszerünket a Házirend tartalmazza.
164
PEDAGÓGIAI PROGRAM
1. SZÁMÚ MELLÉKLET 2. melléklet az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelethez A rendelet 2. § 9. pontjában meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma TÉMAKÖRÖK 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés
165
PEDAGÓGIAI PROGRAM A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma ÉVFOLYAMOK
TÉMAKÖR
1-8.
9.
10.
11.
12.
13-14.
A tanulás tanítása
4
3
2
2
2
1
Az erkölcsi nevelés
2
2
2
2
1
1
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
2
2
2
2
1
1
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
1
2
2
2
1
2
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 1
1
1
1
1
1
A családi életre nevelés
1
1
2
2
3
3
Testi és lelki egészségre nevelés
2
2
2
2
2
2
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
2
2
2
2
1
1
Fenntarthatóság, környezettudatosság
2
2
2
2
2
2
Pályaorientáció
2
2
2
2
2
2
Gazdasági és pénzügyi nevelés
2
2
2
2
3
3
Médiatudatosságra nevelés
1
1
1
1
1
1
22 óra 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat részben vagy egészben - a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg. A 13-14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvevő pedagógiai foglalkozások alapját jelentik, amelyek ezekben a feladatokban résztvevő és nem tanköteles tanulók számára kollégiumi ellátást biztosító kollégiumok számára csak szakmai ajánlást jelentenek.
166
PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. MELLÉKLET AZ 59/2013. (VIII. 9.) EMMI RENDELETHEZ A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve a tematikus csoportfoglalkozások szervezéséhez és tartalmának meghatározásához Bevezető A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, erkölcsi és esztétikai ismereteinek, jellemének, önismeretének, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása, illetve fejlesztése. A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalhatják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát,
mélyíthetik
a
természeti,
történelmi
és
kulturális
örökségünk
megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a hazai nemzetiségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. A középiskolai szakaszban a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez,
a
szakközépiskolában
az
ágazathoz
tartozó
szakképesítések
megszerzéséhez szükséges képességek, készségek, attitűdök együttes fejlesztése a cél. A csoportfoglalkozások keretprogramterve nevelési területenként, az adott témakör legfontosabb tartalmi elemei alapján határozza meg a kollégiumi nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A foglalkozások számát, éves elosztását, tartalmi felépítését úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjon a tanulók életkorához, a választott iskolájuk típusához.
167
PEDAGÓGIAI PROGRAM A kollégiumi nevelés és oktatás a Nat. kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi szabályozáshoz. 1. A tanulás tanítása A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje meg - és előbb pedagógus segítséggel, majd önállóan alkalmazza - a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokhoz igazodó, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. - Tudja szervezni idejét, tevékenységeit. - Alakuljon ki megfelelő szövegértő olvasás, sajátítsa el az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. - Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy írásban beszámolni. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat. - A tanuló - pedagógus segítségével - legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani. - Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között. - Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat. - Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket.
168
PEDAGÓGIAI PROGRAM Programterv Évfolyam
1-8.
9.
10.
11.
12.
13-14.
Időkeret (óra)
4
3
2
2
2
1
Témák
Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra.
- különböző tanulási technikák és - Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes módszerek alkalmazása
stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat. - Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő
- a megszerzett és elsajátított
tanulási technikákat.
ismeretek értelmezése, rendezése - A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. - a könyvtárhasználat rendje és
- Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket.
módszerei
- Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket. - Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra. - Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével.
2. Az erkölcsi nevelés A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje az erkölcs fogalmát és szerepét az emberi együttélésben. - Legyen tisztában az erkölcsi felelősség fontosságával.
169
PEDAGÓGIAI PROGRAM - Képes legyen az életkornak megfelelő erkölcsi választásokra. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. - Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét. - Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra. Programterv Évfolyam
1-8
9.
10.
11.
12.
13-14.
Időkeret (óra)
2
2
2
2
1
1
Témák
Tartalmak, tevékenységek - Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt.
- erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe - felelősség- és kötelességtudat
- a munka megbecsülése
- mértéktartás, együttérzés, segítőkészség
- Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között. - Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban. - Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük. - Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét. - Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket.
3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje nemzeti kultúránk értékeit, hagyományainkat.
170
PEDAGÓGIAI PROGRAM - Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek élnek. - Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság nemzeti szimbólumait. - Ismerje meg az adott település kultúrtörténetét, hagyományait, jellegzetességeit. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. - Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. - Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait. - Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit. - Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól. Programterv Évfolyam
1-8
9.
10.
11.
12.
13-14.
Időkeret (óra)
2
2
2
2
1
1
Témák
Tartalmak, tevékenységek
- közösséghez tartozás, hazaszeretet
- nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai - a hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene
- nemzetünk kapcsolódása
- Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. - Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a településhez, az országhoz, a nemzethez. - Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait. - Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát. - Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét.
Európához
4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését.
171
PEDAGÓGIAI PROGRAM A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Legyen tisztában a demokrácia fogalmával, ismerje fel jelentőségét a közösségben, az emberi társadalomban. - Lássa be, hogy a jog a társadalmi élet nélkülözhetetlen szabályozó eszköze. - Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. - Értse a kötelezettségek és a jogok egymásra gyakorolt hatását. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). - Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. - Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. - Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során. Programterv Évfolyam
1-8.
9.
10.
11.
12.
13-14.
Időkeret (óra)
1
2
2
2
1
2
Témák
Tartalmak, tevékenységek
- a demokratikus jogállam
- Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az
felépítése
állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat. - Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári
- a felelős állampolgári
magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét.
magatartás jelentősége
- A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket
172
PEDAGÓGIAI PROGRAM - a demokrácia elvei és gyakorlati érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát. megvalósulása
- Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a
- cselekvő állampolgári
megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában.
magatartás és törvénytisztelet
5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Legyen képes személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit felismerni. - Értse, hogy tevékenységével tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért. - Lássa be, hogy szükség van az alapvető magatartási szabályok betartására. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat. - Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. - Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. - Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni. - Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása. Programterv
173
PEDAGÓGIAI PROGRAM Évfolyam
1-8.
9.
10.
11.
12.
13-14.
Időkeret (óra)
1
1
1
1
1
1
Témák
Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó
- az önismeret és társas
jellemzőit.
kapcsolati kultúra
- A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önismeret kialakítását.
- az empátia és mások elfogadása - Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait. - a tudás és tapasztalat
- Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások
jelentősége
megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket. - Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív énkép
- társas kommunikáció
kialakítását az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák.
6. A családi életre nevelés A család mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje a család szerkezetét, működését, valamint a különféle szerepeket és szabályokat a családi közösségben. - Képes legyen felismerni és megfelelő módon kezelni, értelmezni a családban előforduló különböző konfliktusokat. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban.
174
PEDAGÓGIAI PROGRAM - Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. - Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. Programterv Évfolyam
1-8.
Időkeret (óra)
1
Témák
9.
10.
11.
12.
13-14.
1
2
2
3
3
Tartalmak, tevékenységek - Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi
- a család szerepe, jelentősége az egyén életében - együttműködés és felelősségvállalás a családban
- szexuális kultúra
- családtervezés
- konfliktusok a családban
otthon. - Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságát. - Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon. - Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi közösségben. - Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét és kialakításának folyamatát. - Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a férfinő kapcsolatban. - Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját.
7. Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Legyen tisztában az egészségtudatos életmód jelentőségével.
175
PEDAGÓGIAI PROGRAM - Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás. - Ismerje a különféle egészségkárosító szereket és a szenvedélybetegségeket. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével. - Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait. - Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód. - Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával. Programterv Évfolyam
1-8.
9.
10.
11.
12.
13-14.
Időkeret (óra)
2
2
2
2
2
2
Témák
Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és
- egészséges életmód és életvitel
- a sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében
- prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés
életvitel összefüggéseit. - Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit. - Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre. - Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén. - Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.
8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban.
176
PEDAGÓGIAI PROGRAM A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése. - Legyen érzékeny mások helyzete iránt. - Alakuljon ki az összetartozás érzése. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. - Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. - Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt. Programterv Évfolyam
1-8.
9.
10.
11.
12.
13-14.
Időkeret (óra)
2
2
2
2
1
1
Témák
Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát. - Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás
- társadalmi felelősségvállalás és fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét. szolidaritás
- Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni. - A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan diákkört,
- önkéntes feladatvállalás
melyben beteg, idős emberek élethelyzetén javíthatunk.
másokért
- Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni felelősség és
- összetartás és együttérzés
a közös felelősségvállalás egymásra hatását. - Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét.
177
PEDAGÓGIAI PROGRAM
9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Váljon érzékennyé környezete állapota iránt és legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére. - Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését és jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére. - Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények, környezetkímélő életmódhoz szükséges szokások és legyen motivált a környezet védelmét célzó közös cselekvésre. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. - Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. - Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. - Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. - Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. - Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése.
178
PEDAGÓGIAI PROGRAM Programterv Évfolyam
1-8.
Időkeret (óra)
2
Témák
9.
10.
11.
12.
13-14.
2
2
2
2
2
Tartalmak, tevékenységek
- a természet és az emberi
- Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre káros
környezet egymásra hatása
anyagokat és tevékenységeket. - Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet
- természeti erőforrásaink
egészséges együttélését.
védelme
- A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő tevékenységeket, akciókat.
- ipari termelés és a környezet
- Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínű felhasználhatóságát.
védelme
- A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak felhasználásával arról, hogy miként tudnának segíteni környezetük megóvásában.
- ’gondolkodj globálisan,
- Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni, mint a
cselekedj lokálisan’
közösségre gyakorolt hatása alapján.
10. Pályaorientáció A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek
megfelelő
területeken,
megtalálhatják
későbbi
hivatásukat,
kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra
megfelelő
pályaválasztásuk
érdekében
megtegyék
a
szükséges
erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Tudatosuljon a diákokban a pálya és a személyiség valamint a képességek és az adottságok összhangja. - Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemzőit. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam
179
PEDAGÓGIAI PROGRAM - Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. - Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. - Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. - Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. - Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. - Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Programterv Évfolyam
1-8.
Időkeret (óra)
2
Témák
9.
10.
11.
12.
13-14.
2
2
2
2
2
Tartalmak, tevékenységek - Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges
- tevékenységek és szakmák jellemzői
- különféle életpályák bemutatása - a munka világa és jellemzői - továbbtanulási lehetőségek
képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat. - Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit. - Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók. - Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit. - Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést.
11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára.
180
PEDAGÓGIAI PROGRAM Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. - Legyen tisztában az otthoni pénzügyi lehetőségekkel, korlátokkal. - Tanulja meg a különféle pénzkezelési technikákat. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. - Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. - Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. - Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. - Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel. Programterv Évfolyam
1-8
9.
10.
11.
12.
13-14.
Időkeret (óra)
2
2
2
2
3
3
Témák
Tartalmak, tevékenységek
- a gazdaság működésének
- A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben.
alapjai
- Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen
- a családi gazdálkodás
következményekkel járnak. - Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki
- munka, fogyasztás és
műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás stb.).
gazdálkodás
- Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit.
- pénzkezelés technikái
- Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és a működési módjukat.
181
PEDAGÓGIAI PROGRAM - vállalkozás és kockázat
- Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei.
12. Médiatudatosságra nevelés A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Tudjon különbséget tenni a médiatartalmak között. - Ismerje a reklám szerepét, jelentőségét, előnyeit és veszélyeit. - Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. - Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására. - Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra. - Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. - Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. - Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek. Programterv Évfolyam
1-8.
Időkeret (óra)
1
Témák
9.
10.
11.
12.
13-14.
1
1
1
1
1
Tartalmak, tevékenységek
182
PEDAGÓGIAI PROGRAM - a média társadalmi szerepe - Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, - a reklám és a fogyasztás
kiadványokon keresztül.
összefüggése
- Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, e-book stb.) használatának gyakorlása.
- a médiatartalmak és a valóság
- Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és negatív)
összefüggése
példákon keresztül. - Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média és az
- az internet használatának
internet használat esetében.
szabályai, a helyes etikai
- Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az internetes
magatartás és felelősség
keresők segítségével.
- a számítógép, az
- Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek ismertetése.
internetfüggőség veszélyei
- Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása.
183
PEDAGÓGIAI PROGRAM
JÓVÁHAGYÓ NYILATKOZAT
A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium 2014. máricius 28-án felülvizsgált, módosított Pedagógiai Programát jóváhagyom.
Miskolc, 2014. március 28.
Holczinger Ferenc SJ igazgató
184
