extra 40.
A gyom irtásról
A fenyércirok kártétele és gyomirtásának lehetőségei kukoricában Dr. Dobszai-Tóth Veronika Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Pécs A fenyércirok (Sorghum hale pense) Földünk minden kontinensének trópusi és mediterrán országában jelen van, felmérések szerint a világ 6. legfontosabb gyomnövénye (1. kép). Hazánk flórájában régóta (1700-1800-as évek) megtalálható, a növénytermesztésben azonban hosszú ideig nem okozott gondot. A nagyüzemi gazdálkodás kialakítását követően 1965-től egyre több helyről jelezték, hogy-e gyomnövény a táblákon nagymértékben elszaporodott. A monokultúrás kukoricatermesztéssel a kedvezőtlen helyzet súlyosbodott. A gyomnövény elsősorban közvetlen konkurencia (fény-, víz-, tápanyag-elvonás) révén csökkenti a kultúrnövények termését és néhány kórokozó (kukorica törpe mozaik vírus, kukorica csíkos mozaik vírus, cirok vörös csíkosság vírus) gazdanövénye is. Ezen kívül számos védekezési mechanizmussal rendelkezik úgymint, a szemtermések endogén dormanciája (magnyugalom), a rizómák apikális dominanciája, magvakkal (2. kép) és rizómával (3. kép) történő szaporodás – ami megnehezíti az ellene való védekezés lehetőségét –, valamint a gyomnövény allelopatikus tulajdonsága. Elmondható, hogy ahol egyszer megtelepszik, onnan kiirtani gyakorlatilag nem lehet. Egyetlen lehetőség az agrotechnikai és a vegyszeres védekezési módszerekkel a fenyércirok fertőzésének alacsony szinten tartása, mely folyamatos, évről évre ismétlődő feladatot jelent. A szakemberek egybehangzó véle ménye szerint a gyomfaj gyors ha zai felszaporodásának oka: • az utóbbi évtizedek viszonylag enyhe téli időjárása, • behurcolás vetőmaggal, gépekkel (művelőeszközökkel),
74
• mivel magról és rizómáról egyaránt szaporodik, ellene a „kettős” védekezés nehezen biztosítható.
• a nagyüzemi gazdálkodás eredményeként a viszonylag mélyen elvégzett őszi mélyszántások, • az 1970-es években használt nagyarányú klóramino-triazin herbicidek, • a növény allelopatikus tulajdonsága, • apikális dominanciája,
A termőterületek kezdeti fertőzésének ismerete nagyon lényeges, mert a monokultúrás kukoricatermesztés nem oka és nem is okozója a Sorghum halepense fertőzésnek, csak kedvező feltételeket teremt elterjedésének. A fenyércirokkal fertőzött táb lákon alkalmazható gyomirtási lehetőségeket alapvetően a terü leten termesztett kultúrnövény határozza meg. Általános megállapítás, hogy a sűrűsoros, vagy a ta lajt tavasszal korán beárnyékoló kultúrák megfelelő konkurenciát biztosítanak a fenyércirok ellen. Ez a hatás egyrészt a csírázásra kedvezőtlen feltételekkel, másrészt azzal függ össze, hogy a sűrűsorú kultúrákban a rizómák kialakulásához és
1. kép: Súlyos fenyércirok fertőzés kukoricában (2010) 2011. március
extra 40.
a gyomirtásró l
2. kép: A szemtermések csírázása (magról kelés) nagy tömegben való felszaporodásához a feltételek nem megfelelőek. Az egyoldalú herbicidhasználat a terület gyomflórájának szűkülését, teljes átalakulását eredményezte. A klóramino-triazinok, valamint a fenoxi-ecetsav származékok évtizedeken keresztüli (1960-80) használata, az atrazinrezisztens gyomfajok, köztük a rizómáról kihajtó fenyércirok felszaporodását eredményezte. Az utóbbi évek védekezési technológiáiban csökkent bizonyos mér-
tékben a preemergens alapkezelések aránya, ezzel szemben viszont megnőtt a posztemergens herbicid kijuttatás jelentősége, ami a következő okokra vezethető vissza: • kisebb a meteorológiai tényezőkből adódó kockázat, mivel nincs szükség bemosó csapadékra, ami a preemergens kezeléseknél alapvető fontosságú, • precízebb-célirányos szerválasztást tesz lehetővé, hiszen a már kicsírázott, gyomnövények
4. kép: Kezeletlen kontroll parcella (2006) 2011. március
3. kép: Az egyrügyes rizómaszegmentumok kihajtása (rizómáról hajtás) ellen irányul a védekezés, • az állományban felhasználható szerek legtöbbje kiváló rezi duális, talajon keresztüli hatással is rendelkezik, • bizonyos gyomfajok csak posztemergensen irthatók jó hatékonysággal. A magról kelő fenyércirok elleni védekezés, preemergens gyomirtó szerekkel (1. táblázat)
5. kép: Izoxaflutol hatása a magról kelő egyedek ellen (2006)
75
extra 40.
A gyom irtásról 1. táblázat A fenyércirok ellen felhasználható hatóanyagok és kombinációik kukoricában Hatóanyag
Készítmény
Mk
Rh
PP technológia – vetés előtt alkalmazható készítmények
izoxaflutol izoxaflutol+ciproszulfamid Preemergens készítmények acetoklór acetoklór+diklormid
Merlin SC Merlin Flexx SC
X X
Harness Trophy
X X
Guardian Max, Trophy XXL
X
Wing-P Clio Star Spectrum Merlin SC Merlin Flexx SC
X X X X X
Adengo
X
linuron
Afalon Dispersion, Nuflon
X
pendimetalin
Pendigan 330EC, Stomp330
X
petoxamid propizoklór S-metolaklór
Successor 600 Proponit 720 EC Dual Gold 960 EC
X X X
acetoklór+furilazol dimetenamid+pendimetalin dimetenamid+topramezon dimetenamid-p izoxaflutol izoxaflutol+ciproszulfamid izoxaflutol+teinkarbazonmetil +ciproszulfamid
Pre-/Posztemergens kezelés, ülepedett magágyban
izoxaflutol izoxaflutol+ciproszulfamid
Merlin SC Merlin Flexx SC
X X
S-metolaklór+linuron
Dual Gold+Afalon Dispersion
X
pendimetalin+linuron
Pendigan+Afalon Dispersion
X
Focus Ultra
X
X
Monsoon
X
X
foramszulfuron+izoxadifenetil+jodoszulfuron-metil-Na
Mester
X
X
klórmezulon (szulkotrion) mezotrion+nikoszulfuron
Mikado Elumis
x x
x
Motivell, Accent 75DF, Milagro 040SC
X
X
nikoszulfuron+rimszulfuron rimszulfuron
Principal Titus 25 DF
X x
X x
rimszulfuron+tifenszulfuron metil
Basis 75 DF
x
x
Laudis
X
A magról kelő és a rizómáról kihajtó fenyércirok elleni védekezés, posztemergens gyomirtó szerekkel (1. táblázat)
Posztemergens készítmények
cikloxidim:cikloxidim toleráns kukoricafajtában:CTM / foramszulfuron+izoxadifen-etil
nikoszulfuron
tembotrion+izoxadifen-etil
Levél alá permetezés (40-60 cm kukoricában)
linuron+olajadalék
Afalon Dispersion
Megjegyzés: Mk: magról kelő fenyércirok, Rh: rizómáról hajtó fenyércirok
76
X
A kukorica vetését követően, lehetőleg 1-4 napon belül kell a preemergens herbicideket, illetve kombinációkat a jól elmunkált, aprómorzsás, egyenletes felszínű, rögöktől mentes talajfelületre kipermetezni. Biológiai okok is in dokolják, hogy a kukoricát minél hamarabb, lehetőleg már a kelést követően azonnal mentesítsük a gyomnövények okozta negatív ha tásoktól. A gyomfaj összetételétől függően a gyomirtás eredményességének kritikus periódusa a kelés utáni 4-5. héttől a kukorica 12-14 leveles koráig tart (kelés utáni 10-12. hét). Számos pre-, illetve korai posz temergens szer felhasználásában nagy kockázatot jelent, hogy hatáskifejtésük feltétele a kijuttatásukat követő 2 héten belül lehullott 10-20 mm-es bemosócsapadék (4-5. kép). A modern, esetenként megújuló aktivitással rendelkező hatóanyagok sem képesek teljes egészében megoldani a fenyércirok problémát. Az esetek többségében, a rizómás egyedek ellen szükség van az állományban elvégzett kezelésekre (6. kép).
A posztemergens gyomirtás időpontja a kukorica fejlettségétől függően lehet: • korai posztemergens (early post) gyomirtás (szögcsíra 2-3 leveles kor), • „klasszikus” posztemergens gyomirtás (5-6 leveles kor). A kukorica 7-8 leveles stádiuma után általában már nem szabad állománykezelő szereket alkalmazni, mert számos gyomirtó szer ebben a fenológiai állapotban károsítja a növénykultúrát. A legtöbb herbicid felhasználása szigorúan fejlettséghez kötött a fitotoxicitás elkerülése miatt. Például maximum 3-5 leveles korig az S-metolaklór, pendimetalin, izoxaflutol hatóanyagú készítmények csak preemergensen, vagy kombinációban korai poszte mergensen alkalmazhatóak (7. kép). 2011. március
extra 40.
a gyomirtásró l
6. kép: Merlin WG tünetei a rizómáról hajtó fenyércirkon (2007) Hatékonyabb a fenyércirok el leni védekezés, ha preemergens gyomirtó szerrel legyengítjük a gyomnövényt a posztemergens ke zelés előtt. A fenyércirok elleni állományban végezhető védekezéseket a szulfonil-urea típusú hatóanyagok kifejlesztése tette lehetővé. Levélen és gyökéren keresztül egyaránt képesek elpusztítani az érzékeny növényeket. Posztemergens alkalmazásukkor a leveleken antociánosodás, sárgulás, nekrózis látható, a hajtás-
és gyökércsúcs növekedése leáll (8. kép). Ezek a herbicidek a kukorica 7-8 leveles állapotáig használhatók. Hatás szempontjából legkedvezőbb a magról kelő fenyércirok 1-3 leveles stádiuma, míg a rizómáról kelt egyedek 15-20 cm-es fejlettségnél a legérzékenyebbek. Extrém körülmények (10 °C alatti, 30 °C feletti hőmérséklet, szárazság) által okozott stressz és a kukorica túlfejlett (8 vagy annál több levél) állapota fokozza a fitotoxicitás veszélyét. A megkésett kezelések következté-
7. kép: Topramezon+pendimetalin által okozott tünetek a rizómáról hajtó fenyércirkon (2007) 2011. március
ben a kukorica károsodása mellett azzal is számolnunk kell, hogy a levelek árnyékolása (fedése) révén is csökken a védekezés hatékonysága. A permetléhez a hatékony ság fokozásának érdekében az adjuvánsok (repceolaj, metiloleát +metilpalmitát, trisziloxán+poli éter) adagolása nélkülözhetet len. Száraz időjárási körülmények között elterjedt gyakorlat, hogy a szulfonilurea-tartalmú készítményeket nitrogéntartalmú műtrágyával egészítik ki a jobb penetrálódás érdekében. A műtrágyás adagolás veszélye azonban abban rejlik, hogy szulfonil-ureákra érzékeny kukorica fajtákon, meleg időben alkalmazva komoly fitotoxikus tünetek jeletkezhetnek. Mivel a rizómás és a magról kelő fenyércirok formák fejlődése nem egyforma, sőt az azonos alakok kelése is elhúzódó lehet, a védekezés re legalkalmasabb gyomfenológiai stádiumokhoz akkor leszünk a leg közelebb, ha osztott kezelést alkal mazunk. Az osztott kezelésekre a kukorica esetében nagyobb szükség van, mint a kétszikű kultúrákban. A védekezés időpontja jobban kötött a gyomnövény fenológiájához. Nem lehet összevárni minden kikelő, kihajtó fenyércirok egyedet az egyszeri védekezéshez (9. kép). A gyomnövények fejlettségi álla
8. kép: Nikoszulfuron tünet a rizómavégen (2004)
77
extra 40.
A gyom irtásról pota és a kukorica fenológiai stá diuma jelentősen befolyásolja a gyomirtás eredményességét. A magról kelő fenyércirok esetén mindig gyökérváltás előtt védekezzünk, rizómáról hajtók ellen pedig 20-25 cm-es magasságnál végezzük el a posztemergens kezeléseket. Nem elhanyagolandó az utóbbi években az ország különböző te rületein előfordult rizómáról haj tó fenyércirok egyedek szulfonilureákkal szemben feltételezett ellenállóságának a kérdése. Gyanúra adhat okot: • ha a herbicid nem irtja, vagy hatása részleges a gyomra, • a területen több éve ugyanazt a gyomirtó szert használják. A herbicidekkel szembeni érzékenység mérséklésére vagy/és megakadályozására a következő szempontokat kell figyelembe vennie a gazdálkodóknak: • vetésforgó, vetésváltás alkalmazása, • gyommagmentes vetőmag, • mechanikai talajművelés (sorközművelő kultivátor) előtérbe helyezése,
78
9. kép: Cikloxidim tünet a levélen osztott kezelésben (2007) • betakarító és talajművelő gépek által okozott szaporítóképletek behurcolásának megakadályozása, • kerüljük az alacsony dózisú herbicid kijuttatást, valamint az azonos hatásmechanizmussal rendelkező hatóanyagok hasz-
nálatát, • a perzisztens preemergens és szisztémikus posztemergens úton kijuttatott készítmények alkalmazását csökkentsük • Fotó: Dr. Dobszai-Tóth Veronika
2011. március
