A fenntartható termőföldhasználat és az agrárkemizálás Dr. Pálmai Ottó Székesfehérvár, 2010. május 11.
Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Velence
Új kihívások a mezőgazdasági termelésben A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése elsődleges fontosságú. A mezőgazdaság ebben különös helyet foglal el, hiszen természeti erőforrásokat használ. A termőföld minden bizonnyal a legősibb, a legrégibb természeti erőforrásunk, termelőeszközünk.
Ma már elsődleges igény a megfelelő mennyiségű és egészséges, jó minőségű élelmiszer előállítása, ami nem valósítható meg a talajvédelmi szakmai szempontok gyakorlati alkalmazása nélkül. Az élelmiszer-biztonság a termőföldön kezdődik. „From farm to fork.”
A termőföld helye és szerepe
A föld szilárd részének mindössze 11%-a termőföld. A 2004. előtti EU-15-ök terület átlagában a termőföld részaránya közel 30%, de hazánkban ez az érték több mint 60%.
A hazai természeti kincsek /erőforrások/ minimum negyede, de egyes szakértők szerint közel harmada a termőföld. Tehát a termőföld a legfontosabb természeti erőforrásunk, ami más országokkal össze nem hasonlítható, egyedi lehetőséget nyújt, amit ki kellene használnunk.
Mi a helyzet a szabályozás, a jogalkotás oldaláról? 1994. évi LV. törvény a termőföldről • A talajvédelem az állam és a földhasználó közös feladata, amit közvetlenül a földhasználó valósít meg. • A földhasználó köteles talajvédő gazdálkodást folytatni.
2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről. A korábbinál ésszerűbb szabályozás révén a gyakorlatba kívánja átültetni: • a termőfölddel történő takarékos gazdálkodást és a talajvédő termőföld használatot, • a felelőtlen és indokolatlan termőréteg-letermelések megakadályozását, a beruházások termőterület foglalása miatt kötelezően mentendő humuszos talajjal folytatott illegális kereskedelem visszaszorítását, a humuszvagyon feletti hatósági felügyeletet, valamint a • a belterületbe vonások szigorítását.
2007. évi CXXIX. törvény 1. A talajvédelmi bírság mellett megjelenik a talajvédelmi járulék intézménye Ellátandó állami feladatok: • talajvédelmi és talajtani adatbázis működtetése, • a hazai talajok minőségi változásainak, környezeti állapotának folyamatos figyelemmel kisérése az országos Talaj Információs és Monitoring Rendszer (TIM) működtetése, • a termőföld minőségének romlását megelőző országos szabályozó és öntöző rendszer kialakítása, • talajdegradációs folyamatok megelőzése, kedvezőtlen talajállapot megszüntetésével kapcsolatos tevékenység támogatása, • környezetkímélő a termőföld minőségromlását megelőző, továbbá minőséget javító technológiák kidolgozása és elterjesztése, • a földhasználók és a beruházók rendszeres szakmai információkkal való ellátása a talajok minőségromlásának megelőzése, továbbá a minőségjavítás céljából.
2007. évi CXXIX. törvény 2. A földhasználó köteles:
• talajvédő gazdálkodást folytatni, • erózióval veszélyeztetett területen különböző módszerekkel megakadályozni a víz- és széleróziós károk bekövetkezését, • savanyú, vagy savanyodásra hajlamos és szikes talajokon ezeket a folyamatokat gátolni, • gondoskodni a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzéséről, • megóvni a termőföld minőséget, • környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást képesség megóvás!)
folytatni
(termő-
A hazai földhasználói helyzet
A ’90-es évek eleji termőföld magánosítás, tagosítás szakmai problémái (osztatlan közös tulajdon, spekulatív tulajdonszerzés, talajvédelmi irányelvek érvényesítésének hiányosságai stb.)
A földközelbe jutott személyek képzettségének, ismereteinek alacsony szintje, az új információk iránti igénytelenség A magántulajdon „szentsége”?!
A szaktanácsadási tevékenység alacsony szintje, az állami szerepvállalás szinte teljes hiánya.
Erős felületi rétegerózio
Árkos erózio
A műtrágya-felhasználás Magyarországon és a búza, kukorica, napraforgó terméseredmények 8.00
400
7.00
350
6.00
300
5.00
250
4.00
200
3.00
150
2.00
100
1.00
50
0.00
0 1960
1965
1970
1975
NPK (kg/ ha)
1980 búza
1985
1990 kukorica
1995
2000
napraforgó
2005
NPK (kg/ha)
Termés (t/ha)
Mg.-i területre vetített NPK hatóanyag kg/ha
Hazai talajvizsgálati eredmények értékelése 1978–2006 Az átlagos talajellátottság alakulása (közel 300 000 ha adatai alapján) 260 245 240 240 224
223
ppm ellátottsági értékek
220 208 200
195
200
196
175
183 180
181
Foszfor Kálium
171
160
161 140
144
120
100 1978-1980
1981-1983
1984-1986
1987-1989 Vizsgált évek
1990-1997
1998-2002
2003-2006
Forrás: Talajerőgazdálkodás KKT Fejér Megyei NTSZ
Magyarország mezőgazdasági művelésbe vont területeinek NPK-mérlege (kg/ha) KÁDÁR (1987, 1997, 2007) Nitrogén (N)
Foszfor (P2O5)
Kálium (K2O)
1900-1950
-33
-7
-22
1961-1965
-24
1
-23
1971
7
27
21
1975
16
47
52
1984
27
46
41
1986-1990
32
24
14
1991
-55
-23
-33
1991-1995
-30
-13
-28
1991-2000
-28
-16
-40
Toxikus elem tartalom műtrágyákban (1995–2007) Ellenőrzött minták száma (db)
Tox. Vizsgálatok Határértéket meghaladó tox. elem száma elem tartalmú minták
Nitrogén műtrágyák
1121
toxikus elemeket nem mértünk
Foszfor műtrágyák
875
Kálium műtrágyák
Komplex és mikroelemes műtrágyák
877
4099
száma (db)
aránya (%)
As
807
18
2,23
Cd
856
110
12,85
Cr
853
33
3,87
As
744
1
0,13
Cd
768
3
0,39
Cr
771
1
0,13
As
3150
79
2,51
Cd
3373
511
15,15
Cr
3241
89
2,75
A Cd határértéket meghaladó foszfor műtrágyák aránya 2006-ban 24,24% 2007-ben 20,00% Forrás: MGSZH NTI által végzett termésnövelő anyag ellenőrzések
Megváltozott helyzet
• Az EU-s belépésünk után az ún. „EK műtrágya”
kategóriába megszűnt az engedélyeztetés. • Reális veszély a magas nehézfém /főleg Cd/ tartalmú műtrágyák hazai megjelenése. • Fokozni kellene az ellenőrzést, de erre nem vagyunk
felkészülve. • Intézkedési mozgásterünk jelenleg nincs.
Hazánk talajainak toxikus elem tartalma a TIM adatbázis alapján Szennyezettségi határérték* (mg/kg)
Határérték feletti minták aránya (%)
As
15
3
Zn
200
0,2
Hg
0,5
0,1
Cd
1
3
Co
30
0
Cr
75
0
Mo
7
0
Pb
100
1
Cu
75
1
*: 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet alapján
Egy hektár mezőgazdaságilag művelt területre jutó műtrágya hatóanyag felhasználás az EU országaiban a 2001/2002. évben (FAO) Ország Ausztria Belgium, Luxemburg Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia
1 ha területre jutó műtrágya mennyisége (kg) nitrogén foszfor kálium 37,0 13,8 15,8 118,7 31,6 57,7 93,3 15,8 9,4 77,5 13,1 28,2 78,1 18,1 25,2 37,5 9,9 8,0 74,7 23,5 36,1 80,3 25,4 34,2 45,5 18,0 10,0 148,7 27,2 33,8 81,9 20,9 30,1 60,0 22,0 26,0 20,1 8,4 6,4 34,7 6,8 13,6 44,2 9,0 10,8 105,5 18,4 29,6 51,9 30,4 24,4 30,1 17,5 11,1 43,6 23,7 18,5 67,0 13,1 16,1 51,6 12,8 10,9 204,7 98,2 123,5
Összes műtrágya 66,5 207,9 118,5 118,7 121,4 48,8 134,4 139,0 73,5 221,1 132,9 108,0 35,0 55,1 64,1 153,0 107,7 58,8 85,8 96,3 75,3 426,5
Tápanyag-felhasználás az EU-s országokban
háztartási és ipari szennyvíz és -iszap 2%
állati eredetű trágya 49%
műtrágya 49%
Forrás: European Fertilizer Manufacturers Association (EFMA)
A világ műtrágya-felhasználása 2030-ig [millió tonna tápanyag]
200 175
alap hatékonyság
150
emelt
125
hatékonyság
100
75 50 25
0
1960
2000
2015
2030
Növényvédő szer felhasználás Magyarországon
Gombaölő szer Rovarölő szer Gyomirtó szer Egyéb
28,4% 16,5% 43,7% 11,4%
Forrás: AKII
Növényvédő szerek felhasználása az Európai Unió országaiban (hatóanyag kg/ha) 1992 1994 1996 1998 2000 2001 2002 2003
1992 1994 1996 1998 2000 2001 2002 2003 1,6
1,5
1,2 1,5 1,0 1,1 1,0 1,0
Lengyelország
0,5 0,7 0,7 0,8
Belgium, Luxemburg 3,1
2,6
2,8 3,4 3,8 3,6 3,7 3,7
Lettország
0,0 0,1 0,1 0,1
Ausztria
Ciprus
1,8 2,2 2,4 2,3
Litvánia
0,0 0,1 0,2 0,2
Csehország
0,9 1,2 0,9 1,0
Magyarország
0,8 1,1 0,9 1,0
Dánia
1,1
1,0
0,8 0,8 0,7 0,9 0,9 1,0
Málta
Egyesült Királyság
1,3
1,5
1,6 1,9 2,6 2,8 3,6 2,6
Németország
1,7
1,4
1,6
1,9 2,1 2,1 2,2 1,9
0,1 0,1 0,1 0,2
Olaszország
3,5
4,7
5,2
5,1 4,6 4,5 4,4 3,1
Észtország Finnország
0,1
0,1
0,2 0,4 0,4 0,4 0,5 0,4
Portugália
2,1
3,1
3,6
2,5 4,4 6,3 7,2 6,8
Franciaország
3,2
2,9
3,6 4,4 4,4 3,9 3,6 3,1
Spanyolország 1,6
1,7
1,6
1,9 1,5 1,8 2,0 2,0
Görögország
4,1
4,3
4,5 4,9 2,7 2,6 2,7 1,9
Svédország
0,2
0,3
0,3 0,6 0,6 0,6 0,7
Hollandia
3,5
3,6
3,8 4,5 4,6 3,8 4,0 3,8
Szlovákia
0,9 1,1 1,1 1,0
Írország
0,5
0,3
0,4 0,6 1,2 1,1 1,2 1,0
Szlovénia
2,2 2,2 2,6 2,0
EU
0,2
2,3
2,4
2,6
2,9 2,3 2,3 2,4 2,1
Növényvédő szermaradvány adatok Európában A gyümölcs, zöldség és gabona növényvédő szermaradvány tartalma növekvő tendenciát mutat.
A növényi eredetű élelmiszerek 39,6%-a tartalmaz növényvédő szermaradványt. A vizsgált minták 5,6%-a volt határérték feletti. A franciaországi helyzet még súlyosabb: • a vizsgált minták több mint 50%-a tartalmazott növényvédő szermaradványt; • határérték felettti volt a minták 6,5%-a; • 24%-a a mintáknak többféle növényvédő szermaradványt tartalmazott (2-8 összetevő).
Forrás: AGRA Presse Hebdo - 2005. november
Újabb növényvédő szermaradvány adatok • 2006-ban Franciaországban a megvizsgált gyümölcsminták 65%-a tartalmazott szermaradványt, 5,5%-uk határérték felett. A környezetvédelmi miniszter 2008 áprilisában törvénytervezetben kezdeményezte a 30 legveszélyesebb növényvédő szer betiltását. 2012-ig felére csökkentik az egészségre ártalmas szerek mennyiségét.
• Dániában2006-ban gyümölcsmintákban 45%, 2007-ben már 55% volt a határérték feletti minták száma. A dán gyümölcsök peszticid szennyezettsége 8 év alatt négyszeresére emelkedett. A Zöld Párt szerint teljesen át kell állni a biotermesztésre.
Növényvédő szermaradvány adatok az USA-ból Tíz éven keresztül 20 különböző mezőgazdasági termékből 94000 bio és hagyományos minták vizsgáltak az USDA szervezésében. • A hagyományos gazdálkodásban előállított termékek 73%-ában minimum egy növényvédő szer hatóanyagot találtak, míg az organikus gazdálkodásnál 23%-ban • A hagyományos gazdálkodással előállított alma, barack, eper és zöldség minták több mint 90%-a tartalmazott növényvédőszermaradékot • Az integrált növényvédelmi technológiával (IPM) előállított termékek közel 50%-a is tartalmazott növényvédőszermaradványokat Tehát az organikus módon előállított mezőgazdasági termékek, illetve élelmiszerek sem garantáltan mentesek növényvédőszermaradványoktól. Ennek oka: pl. növényvédőszer-elsodródás, talajszennyezés, öntözővíz szennyezés stb. Forrás: Organic agriculture, environment and food security FAO, 2002
Piaci, termőhelyi és export minták növényvédő szer maradék vizsgálata hazánkban
Évente
2000-2500 minta vizsgálata Vizsgálati szám: 30 - 35 000
Szermaradéktól mentes a minták 55-65%-a Növényvédő szer maradványt tartalmaz 35-45%-a ebből határérték felett 1-2%
Forrás: megyei MGSZH NTI-k analitikai laboratóriumai
Az EU Élelmezési és Takarmányozási Gyors Riasztási Rendszer (RASFF) 2005. évi adatai A kifogásolt termékek kockázati oka: mikotoxinok
31%
mikroorganizmusok
19%
adalékanyagok
8%
nehézfémek
6%
színezőanyagok
2%
növényvédő szermaradványok
2%
Tehát élelmiszer-biztonsági szempontból a növényvédő szer használat sokkal kevésbé aggályos, mint ahogy a közvélemény gondolja és a média is sugallja.
Növényvédő szer maradványok vizsgálata a TIM program keretében talajokból
Vizsgált hatóanyag csoportok: • klórozott szénhidrogének • triazin származékok • fenoxi ecetsav származékok
Az 1200 TIM pontból reprezentatív mintavétel és vizsgálat. A mintáknak csak 4,6%-ában volt növényvédő szer maradvány. Csak 5 mintában volt határérték feletti érték, ez az összes vizsgálat mindössze 0,07%-a.
Következtetések A hazai mezőgazdaság intenzifikálása kb. 10-15 évvel később kezdődött, mint a nyugat-európai országoké, majd 1990-től sokkal extenzívebbé vált a kívánatosnál. Ez igaz: – a kemikáliák felhasználására és – az állatlétszám alakulására is.
A mezőgazdaság mint potenciális szennyező érdemben csak a hígtrágyás trágyatárolásnál jöhet szóba, mint pontszerű szennyezés. Fentiekből adódóan talajaink kifejezetten „tisztának tekinthetők”, emiatt kiváló minőségű élelmiszerek előállításának nincs akadálya /élelmiszer-biztonság/. Ezt az egyértelműen előnyös helyzetet feltétlenül ki kellene használnunk, de ez már nem szakmai kérdés, hanem agrárpolitika.
Az elmúlt időszakban világszerte a kultúrnövényeinket károsító élő szervezetek mintegy 35%-kal csökkentik a mezőgazdasági terméshozamokat, ebből • az állati kártevők, elsősorban rovarok 14%, • a mikroorganizmusok, főleg gombák 12%, • a gyomnövények 9% termésveszteséget okoznak. Nemzetközi szakértők becslése szerint az agrokemikáliák használatának „betiltása” a következő hozamcsökkenéssel járna: • kukorica 53% • kalászosok 38% • szója 37%
Világtendenciák • Várhatóan 2030-ig folyamatosan nő a föld lakossága, akár 8,5-9 milliárdig. • Évente 70 millió ha-ral csökken a termőföld területe, ebből 1 millió ha-ral Kínában. • A termőföld területének csökkenésénél jóval aggasztóbb – mert gyorsabb folyamat bizonyos földrészeken –, az édesvíz készletek fogyása. • A FAO erőfeszítése ellenére fokozatosan nő a világon az éhezők részaránya, ma már közelíti az 1 milliárdot. • Tehát az alapvető élelmiszer ellátás kockázata tovább fokozódik, ezért ma még elképzelhetetlen népvándorlás fog beindulni belátható időn belül a föld több térségében. Ezeket a folyamatokat figyelembe véve kellene kihasználnunk lehetőségeinket.
KÁLTI MÁRK a XIV. században élt krónikaíró, fehérvári és veszprémi kanonok az 1370-ben elkészült latin nyelvű magyar krónikájában, ami a hunok történetét dolgozta fel a honfoglalás befejezéséig, azt írja:
„Akié a föld, a víz, a fű – azé minden!”
Köszönöm a figyelmet!
