A felnőttképzési tevékenység tervezése és megvalósítása a szociális gazdaság fejlesztését célzó projektekben
A preambulum 2013. évi LXXVII.tv a felnőttképzésről Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek életük során, és a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson, szükség van a szakmai, a nyelvi és a támogatott képzések szervezettségének növelésére, tartalmuk minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére. E célkitűzések elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja
A felnőttképzés résztvevői Pontosabban: a felnőttképzésben részt vevő és a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybevevő felnőtt – Nem változott! Ami új, de eddig is így értettük: a tankötelezettsége teljesítése mellett felnőttképzésben is részt vevő nem felnőtt személy. Ki a felnőtt: felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a tankötelezettségét teljesítette - 16 éves korától mindenki felnőtt!
A felnőttképzési intézmények A felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni cégekre, egyéni vállalkozók. A gyakorlati képzést szervező és a gyakorlati képzést folytató szervezetek. Nincs lényegi változás, de a projekt megvalósításban továbbra is „akkreditált” intézmény lehet!
További szereplők A felnőttképzési szakértők és felnőttképzési programszakértők; A gazdasági kamarákról szóló törvény szerinti országos gazdasági kamarák. Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjára (a továbbiakban: NYAK)
Mit tekintünk a felnőttképzési tevékenységnek – képzési körök A felnőttképzési intézmények felnőttképzésben résztvevők számára nyújtott iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenysége: a) a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ) megszerzésére irányuló szakmai képzés, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés, c) általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés, d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés;
Belső képzés A munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés; A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szerinti szakképzési hozzájárulásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által a saját dolgozói képzésére elszámolható része terhére megvalósuló képzés. Nem lehet OKJ-s, valamint általános nyelvi képzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben munkavállalóként meghatározott személy.
Belső képzés II. Meg kell kötni rá a felnőttképzési szerződést – a törvényben meghatározott tartalommal. Jelenléti ívet kell vezetni és statisztikai adatszolgáltatást kell teljesíteni. Felnőttképzési program alapján kell folytatni – ha támogatott.
Felnőttképzést kiegészítő tevékenység Leánykori nevén: felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás Olyan tevékenység, amely a felnőttképzésben folytatott képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére irányul; a képzés hatékonyságának javítására irányul; a munkavállalás elősegítésére irányul;
Mire nem terjed ki a törvény… Az intézményeknek az OKJ megszerzésére irányuló és az államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő képzések befejezését követő vizsgaszervezésre és vizsgáztatásra irányuló tevékenységére. Az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint létrejött jogi személyre. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre. A pedagógus továbbképzésekre Az egészségügyről szóló törvény szerinti ágazati szakmai képzésekre . A hatósági jellegű képzésekre. Az állami felnőttképzési intézmény jogszabályban meghatározott kötelező állami feladatai ellátásának keretében szervezett képzéseire Az igazságügyi alkalmazottak képzésére, továbbképzésére.
Új fogalmak Képzési tevékenység: szervezetten megvalósuló, célirányos kompetenciakialakítás és kompetenciafejlesztés. Egyéb képzés: Olyan képzés, amely az általános műveltség növelését, vagy megnevezhető szakképesítéshez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához .
Egyéb szakmai képzés: olyan, államilag nem elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul. A fogalmak valamennyit finomodtak, de a felnőttképzési törvény fogalomhasználata nem került új alapokra.
Engedélyezés Felnőttképzési tevékenység határozatlan időre szóló engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában végezhető . Az engedély célja annak biztosítása, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a felnőttképzési tevékenységét az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze.
Engedélyezés vagy akkredtiáció? Engedélyezés nem egyenlő az akkreditációval. A jelenleg hatályos törvényben az akkreditáció célja: A képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében – annak biztosítása, hogy az intézmény az általa meghirdetett felnőttképzési tevékenységet az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze.
Az engedélyező és az engedélyezés Az engedély kiadására, módosítására, kiegészítésére irányuló kérelmet, vagy az engedély kiegészítésére irányuló bejelentést a hatóságnál kell benyújtani. Az engedélyezési eljárásra egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény – KET - rendelkezéseit kell alkalmazni - hatósági eljárás.
Mire terjed ki? A hatóság az engedély kiadásával az abban szereplő képzések folytatását a képzési kör megjelölésével engedélyezi . Képzési kör: a) a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ) megszerzésére irányuló szakmai képzés, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés, c) általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés, d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés;
Engedélyezés és nyilvántartás Az engedéllyel rendelkező intézmények szerepelnek a nyilvántartásban. A nyilvántartás tartalmazza A képzési kör megjelölését A képzési programokat A felnőttképzési szolgáltatásokat
Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény esetén a kérelmet és bejelentést az intézmény nyújtja be a hatósághoz.
Az engedély módosítása, vagy kiegészítése A hatóság az engedély módosításával az intézmény engedélyét új képzési körrel bővíti. Az engedély kiegészítésével az intézmény engedélyében szereplő képzéseit – az engedélyben megjelölt képzési körön belüli – új képzéssel bővíti.
Amit nem kell teljesíteni A támogatott egyéb képzéseket folytató intézményeknek a más színnel jelöltekkel nem kell rendelkeznie.
Engedély annak az intézménynek adható amely rendelkezik A tv-ben meghatározott tartalmú, a kérelmében szereplő képzésekhez kidolgozott és felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési programmal ; a kérelmében szereplő képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel ; szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel
Engedély annak az intézménynek adható amely rendelkezik felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélokat határoz meg, Továbbá igazolja, hogy kormányrendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal rendelkezik. Felnőttképzési tevékenységet folytató, az államháztartásról szóló törvény szerinti központi költségvetési szervnek a vagyoni biztosítékra vonatkozó feltételt nem kell teljesítenie.
A működés során betartandó követelmények Felnőttképzési tevékenységét az engedélyezett képzéseihez kidolgozott képzési programnak megfelelően kell folytatnia, Minden felnőttképzésben részt vevő felnőttel felnőttképzési szerződést kell kötnie, Gondoskodnia kell a személyi adatok megfelelő kezeléséről, Eleget kell tennie tájékoztatási kötelezettségének, Gondoskodnia kell az általa meghatározott minőségcélok évente történő felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról,
A működés során betartandó követelmények A képzések befejezését követően - a támogatott képzések esetén - a támogatást nyújtó bevonásával mérnie kell a képzésben résztvevők elégedettségét, Oktatói minősítési rendszert kell működtetnie, Az előzetes kompetenciamérést OKJ-s és nyelvi képzések esetén kötelezően, egyébként a jelentkező kérésére, az egyéb szakmai és egyéb képzések esetén a képzésre vonatkozó támogatási szerződés kötelező előírása alapján kell biztosítania,
A működés során betartandó követelmények vezetnie kell a képzés megvalósításával összefüggő, a tv-ben meghatározott dokumentumokat, felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást kell nyújtania. az OKJ-s képzések esetén a gyakorlati képzést a szakképzésről szóló törvény szerint meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján, és a gyakorlati foglalkozás teljesítésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell szerveznie
A működés során betartandó követelmények ha nem rendelkezik feltételekkel, a gyakorlati képzés megvalósítására szerződést köt a gyakorlati képzést folytató szervezettel. felnőttképzési információs rendszert kell működtetnie, ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert kell működtetnie, a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie
Felnőttképzési szerződés – ami új Tartalmaznia kell A képzési csoport képzésének kezdési időpontját, haladásának modulokra, tananyagegységekre vagy tantárgyakra bontott, óraszám és helyszín szerinti ütemezését, képzése befejezésének tervezett időpontjára vonatkozó adatokat, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását.
Felnőttképzési szerződés – ami új Tartalmaznia kell a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését: tanúsítvány, igazolás, stb.
A felnőttképzést folytató intézmény OKJ-s képzéseihez kapcsolódó vizsgadíjat csak a vizsgára történő jelentkezéskor kérheti a képzésben résztvevőtől. A felnőttképzést folytató intézmény a képzési díjat egyösszegben köteles meghatározni a felnőttképzési szerződésben, továbbá a felnőttképzési szerződésben feltüntetett képzési díjon felül más jogcímen – kivéve a vizsgadíjat és a javítóvizsga díját – további díjat vagy költséget nem állapíthat meg a képzésben résztvevő terhére .
Felnőttképzési biztosíték Célja a felnőttképzésben részt vevő képzése befejezésének biztosítása A felnőttképzést folytató intézménynek a szerződés megkötésének időpontjától kezdődően az engedélyezett képzéseinek befejezéséig kormányrendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie. igazodnia kell a felnőttképzést folytató intézmény engedélyezett képzéseinek számához. a biztosíték mértéke, a hozzáférés módja a szerződés része;
Elektronikus adatszolgáltatás képzésenként kiterjed A felnőttképzést folytató intézmény megnevezésére, székhelyére, az engedély megszerzésének időpontjára és számára – változás azonnal bejelentendő; a képzés megnevezésére a képzési csoport - a képzés első képzési napját megelőző harmadik napig képzésének első képzési napjára, haladásának napokra, időpontokra és helyszínekre bontott, óraszám szerinti ütemezésére, képzése befejezésének tervezett időpontjára, résztvevőinek számára,
Elektronikus adatszolgáltatás képzésenként kiterjed a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölésére a képzésben részt vevők elégettségmérésére vonatkozó adatokat szolgáltatja - a képzés befejezését követő tíz napon belül.
Felnőttképzési dokumentumok Képzési program A képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumok Jelenléti ív és az elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentum A képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló dokumentumok +személyi adatok Felnőttképzési szerződés Haladási napló – hiányzást is dokumentálja; Követelmények teljesítését igazoló dokumentum, és az átvételét igazoló dokumentum; Személyi és tárgyi feltételeket biztosító szerződések Az oktatók foglalkoztatásával összefügg dokumentumok Statisztikai adatszolgáltatás megtörténtét igazoló dokumentumok.
Tájékoztatási kötelezettség Engedély szám = nyilvántartási szám A nyilvántartási számra vonatkozó kötelezettség ugyanaz, mint eddig: A tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni, tevékenységéről közreadott írásos tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni.
Nyilvánosság Ügyfelek részére folyamatos hozzáférést biztosít: a felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatóhoz; a képzési programhoz
A szakképesítésért felelős miniszter részére Az OKJ szerinti szakképesítések és egyéb szakmai képzések esetén az OKJ-ban szereplő szakmacsoport szerint biztosít hozzáférést a programokhoz és tájékoztatóhoz.
Ellenőrzés Felnőttképzési szakértő és programszakértő bevonásával – OKJ-s képzés esetén kamarai szakértő bevonásával; Két évente, de szükség szerint; Tevékenységét kezdő intézményt évente ellenőrzik; Nem a feltételeknek megfelelően végzi képzési tevékenységét – minimálbér 5-10 –szerese; Nem lehet kevesebb 8-szorosnál, ha súlyosabbnak minősül a jogszabálysértés; Engedély nélkül végzett tevékenység esetén 810-szeres (3 hónap, 100 fő meghaladása esetén 10-szeres) Változás: Megszűnik a mérlegelési jogkör; 1-2-3-5 év eltiltás ismételt jogszabálysértés esetén.
Ha a jogszabálysértést nem szűnteti meg, ismételten elköveti Engedélyét a hatóság egy évre részben vagy teljesen visszavonja , és ezzel egyidejűleg a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki. Súlyosabb jogszabálysértés esetén: két évre és a bírság a minimálbér 8-10-szerese. Ha az eltiltás ellenére tevékenységét tovább folytatja: öt évre eltiltja és a minimálbér 10-szeresét szabja ki bírságként. Eltiltott a beszedett képzési díjat a jegybanki alapkamat másfélszeresével növelve a díj megfizetőjének visszafizeti.
Súlyosabb nem megfelelőségek Nem köti meg a felnőttképzési szerződést, vagy annak feltételei, tartalma nem felel meg a fogszabályban és a képzési programban foglaltaknak; Nem rendelkezik képzési programmal Felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja, Tájékoztatási kötelezettségeinek nem tesz eleget, Adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti,
Súlyosabb nem megfelelőségek II. A képzést - a hatóság tájékoztatásának elmulasztása mellett - nem valósítja meg, vagy a képzés megvalósítása a bejelentett ütemezéshez képest 20 százaléknál nagyobb mértékű elmaradást mutat. A képzés befejezését követ kilencven napon belül nem gondoskodik a képzés záróvizsgájának megvalósításáról. A képzés vagy a képzést lezáró vizsga sikeres befejezését követen és a képzés díjának teljes kör megfizetése ellenére hatvan napot meghaladó késedelemmel adja ki a képzés elvégzését vagy a vizsga sikeres befejezését igazoló dokumentumot.
És ami még súlyos… Nem biztosít a felnőttképzési szerződésben meghatározott elállási jog érvényesítésére a képzés megkezdését megelőzően legalább három munkanapot a képzésben részt vevő számára a képzési program megismerésére, A szerződésben a képzés megkezdését követően biztosított elállási jog ellenében kikötött bánatpénz mértéke meghaladja a képzés teljes összegének havi időarányos részét, de legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér húsz százalékát
Ellenőrzés és támogatás A hatóság az ellenőrzése során a támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról értesíti a támogató szervet a szükséges intézkedések megtétele céljából.
Jogszabályok Kormányrendeletek íródnak Engedélyezés Pályakövetési rendszer
Min. rendeletek íródnak: Igazgatási szolgáltatási díjak Szakértők Gyakorlati képzés (OKJ) Minőségbiztosítási keretrendszer Nyelvi képzések besorolása Hátrányos helyzetűek képzése (Türr kizárólagossága) Felnőttképzési normatíva
Az engedélyezésre vonatkozó szabályozás tartalma A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás, A követelményrendszer részletes szabályai, A kérelem és bejelentés adattartalma és benyújtásának részletes szabályai, A vagyoni biztosíték formái, mértéke és felhasználásának szabályai, Az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályok A nyilvántartásból való törlés eseteit, A felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények Az engedéllyel rendelkező intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályok.
A szakértői rendelet tartalmazza A felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, A felnőttképzési szakterületeket, A szakértői tevékenységre irányuló kérelem és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, A kérelemre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat A szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, A díjazására vonatkozó rendelkezéseket, A Felnőttképzési Szakértői Bizottság működési szabályait.
Amit még rendeletben szabályoznak Azokat a képzéseket, amelyeket a legfeljebb harminc tanóra terjedelmű, a digitális írástudás megszerzését szolgáló képzéssel együtt kell megvalósítani, valamint a digitális írástudás megszerzését szolgáló képzés tartalmát; A bemeneti kompetencia-mérés lefolytatására és eredményének figyelembevételére, valamint az előzetes tudásmérés lefolytatására, az előzetesen felmért tudásnak a képzés során történő beszámítására vonatkozó szabályokat és azon képzési egységek meghatározásának szabályait, amelyekre a tudásmérés irányul.
Átmenet 44
A 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) alapján intézményakkreditációval, vagy programakkreditációval rendelkező intézmények akkreditációja 2014. augusztus 31-ig megfelel az e törvény alapján kiadott engedélynek. Amennyiben 2013. augusztus 31-e után lejár az akkreditációja, el kell indítania az engedélyezési eljárást.
Átmenet II. Ha 2013. januárja után akkreditált intézmények 2015. március 31-ig a 2013 . augusztus 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján indíthatnak képzést A képzés indításának a felnőttképzést folytató intézmény által megtartott első képzési nap minősül. Az ellenőrzési is a 2013. augusztus 31-én hatályos szabályok szerint történik.
Átmenet - programok A felnőttképzést folytató intézményeknek az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartásában 2013 . augusztus 31 . napján szereplő képzési programjai 2014 . augusztus 31-ig, a 2013 . január 1-jét követően programakkreditációt szerzett intézmények esetében 2015 . március 31ig megfelelnek az e törvény szerint a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedély kiadásának feltételeként a képzéshez előírt képzési programnak .
Egyéb szakmai és nyelvi programok nyilvántartása A kamara és a hatóság a programkövetelményekre vonatkozó szabályozás alapján 2014. március 31-ig megvizsgálja az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartásában 2013 . augusztus 31. napján szereplő egyéb szakmai, valamint a nyelvi képzésre irányuló képzési programokat . Felvehető-e a program a programnyilvántartásba. Átalakításra az akkreditációval rendelkező intézményt kéri fel, ha ez szükséges – megjelölve az átalakítás szempontjait.
Átmenet és támogatott képzések A felnőttképzési intézmények a 2013. szeptember 1-e előtt létrejött támogatási szerződés alapján végzett képzéseket a képzés megvalósítására a támogatási szerződésben megállapított időtartam végéig az Fktv. 2013. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint folytathatják le. A támogatási szerződés létrejöttének időpontjában intézmény-akkreditációval és a vonatkozó képzésekre program-akkreditációval rendelkező intézmények akkreditációja – az akkreditációs tanúsítványban szereplő hatálytól függetlenül – a képzések befejezéséig tart. Az ellenőrzés is a 2013. augusztus 31-i szabályok alapján történik.
ÁFA menetesség Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 85. § (2) bekezdés b) pontjában a „szervezett és akkreditált” szövegrész helyébe az „engedélyezett és szervezett” szöveg lép. „285. § (1) E törvénynek a felnőttképzésről szóló 2013. évi … törvénnyel módosított 85. § (2) bekezdés b) pontját azokban az esetekben kell először alkalmazni, amelyekben a felnőttképzést folytató intézmények által indított képzések indításának időpontja 2013. szeptember 1. napjára esik vagy azt követi. (2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi … törvény 30. § (2) bekezdése szerinti képzési programok tekintetében e törvény 85. § (2) bekezdés b) pontjának 2013. augusztus 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Vegyes képzés – nem távoktatás Távoktatás: az oktatásnak az a formája, ahol a résztvevő a képzési idő több mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb mint felében pedig konzultációkon vesz részt. Ami nem ilyen, az nem távoktatás – vegyes képzés.
Képzési támogatás: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása „V. FEJEZET EGYES TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 32. § (1) A társadalmi felzárkózást szolgáló európai uniós társfinanszírozású projektek keretében a projektgazda vagy konzorciumi partner (a továbbiakban együtt: támogatást nyújtó) - ha az a képzési programban való részvételt segíti elő és annak nyújtása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkébe vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusba nem ütközik - felzárkózást elősegítő megélhetési támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújthat a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontjában meghatározott hátrányos helyzetű személyek számára szervezett, legalább heti 20 órát meghaladó képzésben részt vevő olyan személy számára, aki
a) a képzésbe történő bevonás időpontjában keresetpótló juttatásban nem részesül, b) az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet nem folytat, és c) a képzés időtartama alatt további támogatott képzésben és munkaerő-piaci programban nem vesz részt. (2) A támogatás nyújtásáról a támogatást nyújtó a képzésben részt vevő személlyel felnőttképzési szerződést köt, és a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás nyújtásáról az állami foglalkoztatási szervet értesíti.
32/A. § (1) A támogatás mértéke - ha a képzés időtartama eléri a heti 40 órát - megegyezik a felnőttképzési szerződés megkötésének időpontjában irányadó közfoglalkoztatási bér összegével, az ennél rövidebb idejű képzés esetén annak a képzés időtartama szerinti arányos részével. (2) A képzésben részt vevő személyt a képzés időtartama alatt az (1) bekezdés szerinti összeg 80%-a időarányosan illeti meg, a fennmaradó rész a képzés befejezését igazoló tanúsítvány megszerzésével egyidejűleg egy összegben kerül számára kifizetésre. (3) A támogatást a képzés - ideértve a gyakorlati képzést is - időtartamára, a képzés befejezését követő záróvizsgára történő felkészülés időtartamára, továbbá az első vizsga napjára a képzés jellegétől függően hetente vagy havonta utólag kell biztosítani. A záróvizsga sikertelensége esetén az ismétlő vizsgára történő felkészülés időtartamára támogatás nem nyújtható.
(4) Nem nyújtható támogatás arra a napra, amelyen a képzésben részt vevő személy a képzésben való részvételi kötelezettségének nem tett eleget és távollétét nem igazolta. Ebben az esetben a támogatást a mulasztás napjára járó támogatás összegével csökkentett összegben kell biztosítani. (5) Ha az adott képzési szakasz befejezését igazoló tanúsítványt a képzésben részt vevő személy neki felróható okból nem szerzi meg, a képzési szakaszra nyújtott támogatási összeget vissza kell követelni.”
Köszönöm a figyelmet! Köszönöm a figyelmet!
Magyar Mariann képzési szakterületi tanácsadó
Szombathely, 2013. szeptember 3.
