A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében

A felnőttképzés szerepe Hajdú-Bihar megye szakképzésében

(Kiegészítés Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési 2013-2020. koncepciójához)

Készült:

Debrecen, 2014. november 25.

Készítette:

Dr. Erdei Gábor Dr. Teperics Károly

1

Tartalom I.

Bevezető ...................................................................................................................................... 3

II.

Vezetői összefoglaló .................................................................................................................... 5

III.

Hajdú-Bihar megye gazdaságának szakképzésre gyakorolt hatásai ........................................... 7

IV. Az iskolarendszerű szakképzés helyzete Hajdú-Bihar megyében ............................................. 13 V.

Hajdú-Bihar megye felnőttképzése a statisztikai adatok alapján.............................................. 21 V. 1. A felnőttképzés szerepe a szakképzésben............................................................................ 21 V. 2. A felnőttképzés jellemzői Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon ................................ 23 V. 3. Hiányszakmák ....................................................................................................................... 38

VI. A Hajdú-Bihar megyei felnőttképzése egy empirikus kutatás alapján ...................................... 48 VI. 1. A felmérés célja, aktualitása, módszere .............................................................................. 48 VI. 2. A kutatás legfontosabb eredményei ................................................................................... 49 V. Foglalkoztatási paktum Hajdú-Bihar megyében ........................................................................... 71 V.1. Foglalkoztatási paktum – a foglalkoztatást erősítő eszköz .................................................... 71 V.2. Hajdú-Bihar megye munkanélküliségének és foglalkoztatási szerkezetének alakulása a tervezett megyei foglalkozatási paktum szempontjából .............................................................. 74 V.3. Hajdú - Bihar Megye Foglalkoztatási paktumának kialakítása – előzmények, tervezet ........ 87 VI. Felhasznált források ..................................................................................................................... 92 VII. Melléklet..................................................................................................................................... 96

2

I.

Bevezető

A koncepció célja A tanulmány a „Hajdú-Bihar megye Szakképzés - fejlesztési koncepciója 2013-2020.” bővítése, kiegészítése, frissítése végett készült. Alapvető célja az, hogy a közoktatásra kiterjedő hatályú fejlesztési koncepció mellé a felnőttképzés jelenségét is megvizsgálja. Praktikusan célunk, hogy a munkaerő-piac kínálati oldalának két összetevőjét, a kibocsátást meghatározó iskolarendszerű szakképzést és a felnőttképzést egyszerre tekintsük át. Ezzel támogatva azt, hogy az iskolarendszerű képzésre hatályos szabályozás a teljes szakképzési spektrum egyben történő áttekintésével szülessen. A feldolgozás során törekedtünk a munkaerő-piaci viszonyok és a szakképzés mindkét formájának együttes elemzésére. A Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (későbbiekben: MFKB) számára a szakmaszerkezeti döntés kapcsán, az „irány-arány számok” kijelölése kapcsán mérlegelhető háttér információkat szeretnénk nyújtani. Módszertani gondolatok A koncepció elkészítése óta eltelt idő változásainak áttekintésére teszünk kísérletet. Frissítjük, súlypontozzuk a koncepcióban részletesen áttekintett gazdasági hátteret, próbáljuk felvázolni a változásokat. Az összevethetőség kedvéért az iskolarendszerű szakképzés statisztikájának áttekintését is elvégezzük, immár a feladatra koncentráló módon, a szakmacsoportok és a fenntartók jellemzőire fókuszálva.

A dolgozat nóvuma, központi eleme a felnőttképzés

jelenségeinek feltárása. Fontosnak látjuk, hogy a szakképzés minden szereplőjéről kellő információval rendelkezzen a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság, mivel meglátásunk szerint az iskolarendszerű szakképzésre vonatkozó döntéseit ez befolyásolhatja. A tanulmány részét képezi egy aktuális adatgyűjtés, amelyben a felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek jövőképét, a szakképzéssel kapcsolatban kialakult véleményüket kérdeztük meg.

Az iskolarendszerű szakképzés és a felnőttképzés együttes kezelését a „hiányszakmák” kijelölése kapcsán végeztük el.

3

A szakképzés mellett ebben az összefüggésben a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ munkanélküliek szakmai végzettségére (számára) vonatkozó adatait, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (későbbiekben: MKIK-GVI) előrejelzéseit együtt kezeltük. A cél érdekében statisztikai adatgyűjtést, adatelemzéseket, on-line kérdőíves lekérdezést, elemzést végeztünk, illetve interjúkat készítettünk. A felhasznált adatok részben a nyilvánosan elérhető, nyitott adatbázisokból, részben pedig külön erre a célra készítetett csoportosított adatokból származnak. A legfontosabb adatforrásokat a Központi Statisztikai Hivatal (későbbiekben: KSH), a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, TEIR, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP), valamint a KIRSTAT adatai jelentették. Adatgyűjtésünk kiterjed a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer adataira is. Primer adatfelvétellel és feldolgozással a felnőttképzés intézményrendszerének elemzése kapcsán éltünk. Az adatok feldolgozásakor adatbázis-kezelő programok (jellemzően Excel) és térinformatikai eszközök (Mapinfo 10.5) is felhasználásra kerültek. Használtuk a TEIR interaktív eszközeit is. A tanulmány integrálja a különböző intézményekben (más-más céllal) összegyűjtött szakképzésre

vonatkozó

elképzeléseket,

tanulmányokat,

elemzéseket.

Szintézisükkel

következtetésekre jut a hatékony szakképzési rendszer kialakításának folyamatára. Támaszkodtunk a korábbi regionális fejlesztési koncepciókra (szakképzés-fejlesztés, területfejlesztés). Az iskolarendszerű szakképzés adatait feldolgozó fejezetben a „Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv Hajdú-Bihar megye 2013-2018” című, Oktatási Hivatal által (Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatallal közösen) készített terv, valamint (szélesebb viszonylatban) a „Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020.” anyagait használtuk fel.

4

II.

Vezetői összefoglaló

A tanulmány Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciójának az iskolarendszerű szakképzésre

vonatkozó

középtávú

(2020-ig

terjedő,

uniós

tervezési

időszakkal

párhuzamosított) fejlesztési elképzeléseit egészíti ki. Áttekinti az elmúlt év gazdasági változásait, háttér anyagot szolgáltat a koncepcióban nem érintett, a koncepció hatálya alá nem tartozó szakképzés vonatkozásában. Feldolgozza a megye

felnőttképzésének

jellegzetességeit, érinti az iskolarendszerű képzés „nem állami” fenntartású területeit. Az elmúlt évek folyamatainak hatására növekedett a megye gazdasága. Ez kiterjedt a jó időjárási viszonyok révén a mezőgazdaságra, de az iparban (az élelmiszeripar, a vegyianyag feldolgozás, gyógyszeripar és a fémfeldolgozás ágazata révén) és a szolgáltató szektorban is előrelépést tapasztalhattunk. Csökkent a munkanélküliek száma, emelkedett a foglalkoztatottaké. Utóbbi vonatkozásban a szolgáltatásokhoz kapcsolódik érdemi emelkedés, ebben a költségvetési szféra (azon belül is az egészségügyi, szociális ellátás, valamint a gyűjtőkategóriát jelentő egyéb közösségi, személyi szolgáltatás) játszanak fontos szerepet. A versenyszféra értékei még a 2005-ös szint alatt vannak. Az abszolút számok javulása mellett az országon belüli regionális különbségek tovább nőttek. A megye szakképzése 2013-ban az iskolarendszerű szakképzés 23.721 tanulója mellett 40.068 felnőttképzésben résztvevővel (képzések száma) zajlott. A felnőttképzés kapacitásai lényegesen meghaladják az iskolarendszerű szakképzés mutatóit. A gazdaság igényeinek kielégítésében

betöltött

szerepe

megkerülhetetlen,

célszerű

ismerni

jellemzőit

az

iskolarendszerű szakképzés folyamatainak tervezése során. A felnőttképzés helyzete a fejlett, tudásalapú gazdaságokban a jobban és konkrétan megfogalmazódó igények révén stabilabb. A keresleti oldal minőségi erősödésével a felnőttképzési szektor is szakmailag színesebb (letisztultabb, tudatosabb) ágazattá formálódhat. Iskolázottság vonatkozásában jellemző, hogy a megye felnőttképzésében megjelenők kétharmada (67 százalék) legalább érettségivel (26 százalékuk diplomával) rendelkezik. Ez lehet annak a következménye, hogy az „eredeti” végzettségük nem megfelelő a munkaerőpiacon és korrekcióra kényszerülnek, de akár annak is, hogy ők alkalmasak arra, hogy rugalmasan reagáljanak a munkaerő-piac változásaira. Utóbbi érv mellett szól, hogy a munkaerő-piaci pozíciók tekintetében legrosszabb helyzetben lévő alacsony iskolázottságú lakosság aránya (nyolc általános és alatta: tizennégy százalék, szakiskolai, szakmunkás végzettségű együtt: tizenöt százalék) kicsi ebben a képzési formában.

5

A felnőttképzés gazdasági hátterét nem az állami források adják (OSAP 1665). A megyében 3,8 százalék mindössze azoknak a száma, akik képzését állami (plusz szakképzési hozzájárulás, munkaerő-piaci alap) forrásból finanszíroztak. Legnagyobb arányban (39,5 százalék) az Európai Unió forrásai, a képzésben résztvevők saját befizetései (25,9 százalék), a munkáltatók invesztíciói (17,8 százalék) állnak a tanulmányok hátterében. Határozott területi eltérések is felismerhetők, hiszen Debrecen esetében a regionális központokhoz hasonló diverzifikált forrásrendszer azonosítható, míg a bihari kisfalvakban, a Tiszamentén szinte kizárólagosan az Uniós források jelennek meg. Az országos adatgyűjtésből (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665) származó megyei statisztikát alátámasztják a saját adatfelvétel adatai is. A felnőttképzés szervezetei területileg kiterjedtebb hálózattal rendelkeznek, mint az iskolarendszerű szakképzés. A szakképzés és a felnőttképzés esetében fontos szempont a képző

intézmények

közelsége.

Az

„egyszerűbb

szakmák”

(alacsonyabb

belépési

iskolázottságot igénylők, munkaerő-piacon kevésbé keresettek) kapcsán fontos, hogy a képzés a tanulni vágyókhoz közel valósuljon meg. Esetükben a távolság gátat jelent, nem vállalják fel a tanulással együttjáró költségeket és a bizonytalan (tanulásból következő) hasznot. Amennyiben (közeli lehetőség hiányában) kimaradnak a szakképzésből, esélytelenek lesznek a munkaerő-piacon is. A felnőttképzés ötvenhárom településen jelent meg, olyanokon, ahol az iskolarendszerű forma hiányzik. Összességében a perifériák szakképzésbe történő bevonását segítik a felnőttképzés vállalatai. A felnőttképzések kapcsán megállapítható, hogy szerepük van a hiányszakmák (gépi forgácsoló, hegesztő, szociális gondozó) képzésben. Konkrétan a fémipari szakmában többet képeznek, mint az iskolarendszer. kétszáznegyvennyolc forgácsoló (százhetvenöt az iskolarendszerű képzésben), kétszázkilencvenhét hegesztő (százkilencvenhat iskolarendszerű képzésben) képzése/átképzése zajlik a felnőttképzésben. Utóbbi két szakma kapcsán talán nem túlzás a rugalmasság kiemelése sem. Az ipar igényeire gyorsan reagálnak (adottságaik révén) a felnőttképzők, gyorsabban, mint a komoly inerciával rendelkező iskolarendszerű intézmények. Problémásnak látjuk a hiányszakmák kiválasztásának elveit. A felnőttképzésre vonatkozó statisztikai adatokból nyert elképzeléseinket megerősítették a kérdőíves adatfelvételünk válaszadói is. A jogszabályi környezet jelentős változása komoly kihívást jelent mind az iskolarendszerű, mind a felnőttképzés szereplői számára.

6

III.

Hajdú-Bihar megye gazdaságának szakképzésre gyakorolt hatásai

A megye jellegzetességét a mezőgazdaság szerepének magyar átlagnál nagyobb súlya adja (I. számú táblázat). I.

számú táblázat: A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben, 2012. (forrás: TEIR)

Hajdú-Bihar Országos

Primer 10,3

Szekunder 30,3

Tercier 59,4

6,7

36,9

56,4

A Hajdúság nagy határral rendelkező mezővárosaiban arányaiban és számában is jelentős népesség foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel. Az ágazat részesedése a bruttó hozzáadott értékből (10,3 százalék) és a foglalkoztatottakból (7,5 százalék) a megyében. Ez magasabb, mint ami országosan jellemző. Kiemelkedő az ágazat súlya a fajlagos mutatók esetén is. Az egy lakosra jutó mezőgazdasági értéktermelésben a megye értékei országosan a legnagyobbak. Természeti okokat (jó mezőgazdasági adottságok) kell keresnünk az ágazat ilyetén súlya mögött, és természeti okok miatt (magas termelékenység) lehet jelentős a jövedelemtermelő képesség is. Az adottságok a klasszikus kontinentális mezőgazdaság profilját mutatják. Gabona és ipari növények szántóföldi termesztése, valamint az állattenyésztés adja a termelés fő vonulatát. A gabonatermesztés stabil búza iránya mellett a rozs termőterületeinek csökkenése és a kukorica előretörése figyelhető meg. Ipari növények vonatkozásában karakteres változás a kabai cukorgyár leállása, ezzel együtt a cukorrépa termesztő körzet leépülése. Helyén kukorica alapú bioetanol üzem építését tervezik. A gyümölcs és szőlő termesztése csökkenő, a zöldségtermesztés emelkedő tendenciával jellemezhető. Hungarikum a Vámospércs, és a Létavértes környéki tormatermesztés. A megye az ország legnagyobb szarvasmarha, sertés (a sertésállomány 14,8 százaléka Hajdú - Bihar megyében van) és juh állományával, harmadik legnagyobb baromfi állományával rendelkezik. Sertés és szarvasmarha (országosan tizenöt százalék a szarvasmarha, harmincöt százalék a sertés esetében az állomány csökkenése) tenyésztés az ezredforduló óta bekövetkező országos változásoktól eltérően stabil. Jellemző a takarmánytermesztés és állattenyésztés integrálása, ez országos értékeket megelőző termelékenységet eredményez.

7

Valószínűsíthető, hogy a természeti adottságaiból következően a mezőgazdaság hosszabb távon is fontos szerepet játszik a gazdasági életben. Átalakulási folyamatai közül a termelési integrációra törekvés, a bioüzemanyagok termelése irányába történő elmozdulás, a hagyományos állattenyésztő ágazatok stabilitása feltétlenül előremutató. Az ágazat jövője szempontjából a feldolgozás, logisztika, értékesítés feladatainak helyben tartása fontos feladat, amivel az értékteremtő képesség érdemben növelhető. Az ágazat súlya indokolja a mezőgazdasági szakképzés fejlesztését is. A Hajdú-Bihar megyében előállított bruttó hozzáadott érték negyede származik az iparból, ezzel a megyék iparosodottságát is jelző sorban az utolsó negyedbe tartozik. Iparának természeti adottságai szűkösek, emiatt hagyományosan elmarad teljesítményével az országos, sőt a vidéki megyék átlagától is. Ipari jellegű hasznosítás lehetőségét leginkább a Nagyhegyes, Hajdúszoboszló térségében feltárt (felértékelődő) földgáz vagyon jelenti. Sajátos

(a

szocialista

időszakból

örökölt)

iparszerkezete,

hatékonyságának,

exportorientáltságának alacsonyabb szintje miatt az ipar, építőipar veszít súlyából az ezredforduló utáni időszakban. Jellemző, hogy a növekedést produkáló iparágak általában értéktermelésüknél kisebb arányban részesednek a foglalkoztatottak köréből, illetve hogy az országos szinten zászlóshajónak számító autóipari, elektronikai beruházások aránya alacsony a megyében. Pozitív jelenség viszont, hogy a 2008-as válság kevésbé érintette, mint a fejlettebb (exportorientált, autóiparban érintett) térségeket. Az 1. számú ábra a megye iparában foglalkoztatottak magyarországi értékekkel történő összevetését teszi lehetővé. 10,3

Villamos energia-, gáz-, gőz- és vízellátás 6,9 5,8

Egyéb feldolgozóipar Járműgyártás

2,0

Elektronikai, optikai ipar, villamos…

5,8

Fémfeldolgozás

7,2

Gumi, műanyag, nemfém ásványi termékek… 4,2

Vegyi termékek, gyógyszerek gyártása Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás, nukleáris…

-

6,4

Élelmiszeripar 0,6 0,4

Bányászat -

14,1 10,0

9,0

8,1 5,9

Textil-, ruha-, bőr- és lábbeli-gyártás

Hajdú-Bihar megye

5,4

0,9

Fa-, papír- és nyomdaipar

Magyarország

10,1

7,1 7,9

Gépgyártás

18,0

13,1 7,7

14,5

18,7

2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0 16,0 18,0 20,0

1. számú ábra: Alkalmazásban állók számának megoszlása Hajdú-Bihar megye és Magyarország iparában (százalékos megoszlásban) (forrás: Központi Statisztikai Hivatal) 8

Látványosan kitűnnek a helyi jellemvonások. A vegyi termékek, gyógyszerek, fa-, papír-, nyomdaipari termékek foglalkoztatotti aránya duplája az országosnak. Meghaladja azt az élelmiszeriparban és a villamosenergia-, víz-, gáz-, gőzellátásban dolgozóké is. A másik viszont oldalról teljesen hiányzik a kokszgyártás, kőolaj feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása a megyéből. Ötöde a járműgyártásban foglalkoztatottak, fele az elektronikai, optikai, villamos berendezések gyártásában dolgozók aránya az országosnak. Termelési volumen alapján a vegyi anyagtermék gyártása és a gyógyszergyártás (harminchárom százalék) a legjelentősebb, melyet a gépipar (huszonhárom százalék), az élelmiszeripar (tizenhét százalék), energiaipar (tizennégy százalék) követ a sorban. Az ipari jellegű foglalkoztatás jellemzően városokhoz kötődik. Ettől a Debrecen, illetve Tiszaújváros közelében lévő kisebb települések térnek el, ahol a nagyobb ipari koncentrációk közelében lévő kis falvak foglalkoztatottjai az iparban dolgoznak. Növekedésben az élelmiszeripar, vegyi anyag és gyógyszergyártás és a fémfeldolgozás mutatói alakultak az elmúlt év során legszebben (2. számú ábra).

2. számú ábra: Az ipari termelés volumenindexe Hajdú-Bihar megyében (forrás: Központi Statisztikai Hivatal) Az építőipar jelentőségét mutatja, hogy Hajdú-Bihar megye az alkalmazásban állók tekintetében negyedik a magyar megyék sorában. Az Észak-Alföldi Régió építőipari érték termelésének negyvenegy százaléka származik a megyéből, harminchárom százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, illetve huszonhat százaléka Jász-Nagykun-Szolnok megyéből. Még szembetűnőbb a koncentrálódás a külföldön végzett építőipari tevékenység 9

vonatkozásában. Az országosan mintegy hetvenhét milliárd Forintnyi értékű külföldi építőipari értéktermelés kevesebb, mint nyolc százaléka (5,6 milliárd Forint) köthető a Régió építőipari vállalkozásaihoz, ennek kétharmada Hajdú-Bihar megyében jelenik meg. A határ romániai oldala jelent piacot az építőipari cégek számára, e tekintetben a megyék fekvése játszhat fontos szerepet. A Hajdú-Biharban székhellyel rendelkező építőipari vállalatok még Észak- és a KözépMagyarország felé építettek ki szorosabb kapcsolatokat. A saját megye negyvennyolc százalékos súllyal bír az értéktermelésben. A Hajdú-Bihar megyében székhellyel rendelkező építőipari cégek Budapest, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megyékben termeltek egymilliárd feletti értéket 2011-ben. Jellemző azonban, hogy a Hajdú-Bihar megyében, a megyén belül megvalósult építkezések értékének negyvenhárom - negyvennégy százaléka megyén kívüli cégek tevékenységéhez köthető. A lakásépítések vonatkozásában a megye városai valamivel jobb helyzetben vannak, mint a kistelepülések. 2011-re a hajdúvárosok és Berettyóújfalu tudták csak megőrizni, szinten tartani a lakásépítések ezredfordulón jellemző ritmusát. Az ágazat visszaesésének mértéke az építési engedélyek számával mérhető (3. számú ábra). Hajdú-Bihar megyében 2003/2004. után folyamatos a visszaesés. Az ezredforduló utáni legmagasabb értékről 18,8 százalékra esett vissza az építések száma.

9000 8000 7000

3221 2734

3241

2951 3060

6000 5000 4000

1130

1098

1133

1153

3779

4055

3845

3634

3000 2000

2641

1053

994

2646

2755

1000

2103 1478 964 1276

1052 693 917

579 702

946 466 1227

0 2002

2003

2004 2005 2006 Szabolcs-Szatmár-Bereg

2007 2008 Hajdú-Bihar

2009 2010 2011 Jász-Nagykun-Szolnok

389 213 587 2012

3. számú ábra: A kiadott építési engedélyek darabszáma az Észak-Alföldi Régióban 2002. és 2012. között (forrás: https://www.e-epites.hu/Altlek/statisztika/) Összességében az építőipari tevékenység (átmeneti fellendülések ellenére) még nem lépett túl a válság okozta recesszión.

10

A szolgáltató ágazat súlya Hajdú-Bihar megyében elmarad az országos átlagtól, de a vidéki megyék átlagát meghaladja. A 2000. év utáni tíz évben 58,9 százalékról 63,3 százalékra nőtt az aránya, miközben az országos érték 62,8 százalékról 64,9 százalékra emelkedett. A szektoron belüli szerkezet látványos eleme az oktatás és az egészségügy, szociális ellátás kiemelkedő értéke és utóbbi erős növekedése. Lényegesen meghaladja az országos átlagot, ezzel az értéktermelést is befolyásolja (4. számú ábra). Magyarország

Hajdú-Bihar

3,1 3,3

Egyéb szolgáltatás Egészségügy, szociális ellátás

14,3

Oktatás

14,5

Közigazgatás, védelem, kötelező… Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások Pénzügyi tevékenység

8,4 1

19 25

14,3 12,3 13

3,7

Szállítás, raktározás, posta, kommunikáció

7,1

13,7

4,6 5,3

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

18,7 18,5

Kereskedelem, javítás

4. számú ábra: Alkalmazásban állók számának megoszlása Hajdú-Bihar megye és Magyarország szolgáltató szektorában 2010-ben (százalékos megoszlásban) (forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Tájékoztatási adatbázis)

A szolgáltatásokban dolgozók negyedének (oktatás), illetve ötödének (egészségügy, szociális ellátás) jellemzően az állam a foglalkoztatója. Figyelemre méltóak az országos átlagtól elmaradó területek is. Legszembetűnőbb a pénzügyi tevékenységekben foglalkoztatottak egy százalékos aránya (az országos érték közel negyede) és a szállítás, raktározás, posta, kommunikáció 7,1 százalékos aránya (az országos érték fele). Hosszútávon a szektor súlyának növekedése várható, bár a közigazgatási, egészségügyi, szociális és oktatási rendszer várható/további átszervezése lényegesen befolyásolhatja a jövőképet. Hajdú-Bihar megye Magyarország turizmusában betöltött súlya valamivel elmarad az ország népességéből való részesedésétől (5,4 százalék). A kereskedelmi szálláshelyekből 4,6 százalékban részesedik. Az elmúlt évben a vendégéjszakák számának változása pozitív (5. számú ábra). A fokozódó keresletet egyértelműen a belföldi vendégek növekvő száma eredményezte.

11

A

vendégéjszakák

hatvankilenc

százalék-a

Hajdúszoboszlón,

huszonöt

százaléka

Debrecenben realizálódott. A vendégforgalom mindkét településen nőtt, a forgalom jórészt a SZÉP kártyához kötődött. A szálláshelyeken a szállásdíjak huszonkilenc százalékát egyenlítették ki a vendégek ezzel a fizetőeszközzel, mintegy háromszázkilencvenkét millió Forint értékben.

5. számú ábra: A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának változása (forrás: Központi Statisztikai Hivatal) A kiterjedő gyógyturizmus mellett érdeklődésre tartanak számot (jellemzően a Hortobágy révén) a természeti értékek is. 86.828 hektár az országos jelentőségű védett terület nagysága a megyében. A megyék közül csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van ennél nagyobb kiterjedésben védelem alatt álló terület. A falusi turizmus a Biharban és a Hortobágy környékén jelent bevételeket.

12

IV.

Az iskolarendszerű szakképzés helyzete Hajdú-Bihar megyében

A 2012/2013-as tanévben a megye középfokú intézményrendszerében tanulók száma 38.234 fő volt (6. számú ábra). A tanulók negyvenegy százalék szakközépiskolai, harmincnyolc százalék gimnáziumi, húsz százalék szakiskolai és egy százalék speciális szakiskolai nevelésoktatásban vett részt. Sorozatok 1; speciális szakiskola; 399; 1%

Sorozatok 1; gimnáziu m; 14552; 38%

Sorozatok 1; szakiskola; 7611; 20%

fő

Sorozatok 1; stakközépi skola; 15672; (negyvenegy 41%

6. számú ábra: Hajdú-Bihar megye középiskolai tanulóinak intézménytípusonkénti megoszlása (forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú-Bihar megye 2013. – 2018.) A

középfokú

oktatás

szereplőinek

hatvankét százaléka, összesen 23.721 fő vesz részt a szakképzésben, 15.676 százalék) szakközépiskolai, 7.646 fő (húsz százalék) szakiskolai, 399 fő (egy

százalék) speciális szakiskolai formában. Területi elhelyezkedésük alapján a diákok számára elérhetőek az intézmények, azonban a tanulók ötvenöt - hatvanöt százaléka nem a lakóhelyén találja meg az érdeklődésének megfelelő szakképző intézményt, a statisztikai adatok alapján bejáró. A megyében ötvenkilenc intézményben látnak el szakképzési feladatokat, kilencvenkilenc feladat-ellátási helyen. Az intézmények ötvenkilenc százaléka állami tulajdonban van. 2013. január 1-je után a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vált a legnagyobb szakképző intézményi fenntartóvá. A további szakképző intézmények harminc százaléka magán-, tizenegy százaléka egyházi fenntartásban működő intézmény. A magán fenntartásban lévő szakképző intézmények leggyakrabban alapítványi formában működnek (7. számú ábra).

13

7. számú ábra: A megye szakképző intézményeinek feladat-ellátási helyei, fenntartók szerint (forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, HajdúBihar megye 2013 - 2018.) A Nyíradonyi járás kivételével valamennyi járásban működik szakképző intézmény. Országos összevetésben érdekes, hogy a lakosságszámhoz viszonyított szakközépiskolai (és más vizsgálatban a szakiskolai tanulók) száma vonatkozásában Debrecen és Berettyóújfalu szakképzése tartozik országos viszonylatban a jobbak közé, a hajdúvárosok értékei a közepesnél gyengébbek (8. számú ábra). számú ábra: A szakközépiskolai tanulók 1000 lakosra jutó száma Magyarországon, 2011. (forrás: TEIR) 8.

Nappali

rendszerű

szakképzésben

a

tanulók 76,3 százaléka állami, 13,3 százaléka magán, 10,8 százaléka egyházi

fenntartású

szakképző intézménybe jár. 14

A városokban fellelhető szakképző intézmények feladat-ellátási helyeinek fele (ötven darab) Debrecenhez köthető (9.a., és 9.b. számú ábra). A tizennégy település többségében (kilenc darab település) csak állami szakképző intézmény található, Hajdúdorogon csak egyházi (ezen kívül csak Debrecenben van egyházi fenntartású szakképző intézmény), Létavértesen csak magán fenntartással működik intézmény. Kevés a magán intézmények száma és területi elterjedése is szűk. Ezen túlmenően bár a magán szakképzőkre a gyors piaci reagálás jellemző, így a képzési intézmények „gyorsmozgású” szervezeteit jelentik, ebből kifolyólag alkalmanként infrastrukturális gondokkal is küzdenek. Az említetten kívül Debrecen, Nádudvar és Berettyóújfalu térségében található ilyen típusú intézmény.

9.a. számú ábra: Hajdú-Bihar megye szakképző intézményei tanulói létszámok és fenntartók szerint (2012.) térképes eloszláson 9.b. számú ábra: Hajdú-Bihar megye szakképző intézményei tanulói létszámarányosan és fenntartók szerint (forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, HajdúBihar megye 2013 – 2018.)

15

A megye szakképzésben résztvevő tanulóinak több, mint kétharmada (67,3 százalék) Debrecenben tanul, 8,6 százalék az aprófalvas Bihar központjában, Berettyóújfaluban (egy százalék alatti tanulói létszámmal van jelen a térségben még Biharkeresztes), 5,3 százalékkal Hajdúböszörményben talált intézményt magának. három és négy százalék közötti értékkel jelenik meg a szakképzésben Hajdúnánás, Hajdúszoboszló és Püspökladány. Alacsonynak tűnik az 1,7 százalékos Polgárhoz köthető érték, valószínűleg Tiszaújváros viszi el a jelentkezőket. A borsodi városhoz köthető munkahelyek és az azokat kiszolgáló képzések hatást gyakorolnak a megyéhez tartozó, közeli településekre. Kétszázötvenkét szakiskolai tanuló képzése folyik a városban, ebből száznyolcvanegy fő volt 2012-ben a bejáró. A szakközépiskolákban (három

feladat-ellátási

helyen

ötszáztizenkettő

fő) tanulókból

kétszáznyolcvannyolc fő a bejárós. Hasonló

jelenség

körvonalazható

a

megye

északnyugati

peremén

Tiszafüreddel

összefüggésben is. A megye szakképzése vonatkozásában intézményhiányos terület igényeit a Jász-Nagykun-Szolnok megyében lévő város elégíti ki. Három feladat-ellátási helyen hétszáztizennégy tanuló szakképzése zajlik a városban (háromszázhatvanhat szakiskolai és háromszáznegyvennyolc szakközépiskolai tanuló). Hajdú-Bihar megyében kilenc olyan feladat-ellátási hely van, amely speciális szakiskolaként működik, gyógypedagógiai nevelés-oktatásban részesíti az odajáró háromszázkilencvenkilenc tanulót. A megye szakiskoláiban az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók létszáma százhetvenöt fő, melynek kilencvenöt százaléka állami fenntartású intézménybe jár. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók aránya a megyei állami fenntartású intézményekben két százalék. Az egyházi és a magán fenntartású intézmények gyakorlatilag nem vesznek részt ezen feladatellátásban. Szakmacsoportonkénti vizsgálat Az országos és a megyei szint összevetésekor feltárható a megye szakképzésének néhány főbb jellemzője. A szakmacsoportok vizsgálatkor a megye szakképzésében hangsúlyos (országosan is jelentős) területek ismerhetők fel (10. számú ábra). Ilyenek a vegyiparhoz kötődő szakmák (országos szinten ebben a szakmacsoportban a belépők száma összesen nem éri el az ötszáz főt – de a végzettek számára nagyon jók az elhelyezkedési lehetőségek). A nyomdaipari, valamint a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportokban is hasonló a helyzet. Országosan ezekben is alacsony a belépők száma (százötven fő, illetve a száz fő), de Hajdú-Bihar megye szakképzésében jelentős a súlyúk. 16

A környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban rendkívül kevés a belépő országosan és megyei szinten is. Ez nagyon meglepő, mivel a környezettudatos élet és gondolkodás, a környezetvédelem Európában rendkívül hangsúlyos területté vált. Arányaiban a művészet, közművelődés, kommunikáció és az egészségügyi, valamint a mezőgazdasági jellegű szakmai képzések határozott jelenléte is felismerhető. Országos átlagtól való erős elmaradás érzékelhető két szakmacsoportban, a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztrációban; valamint a vendéglátás-turizmusban. Országosan a belépők száma meghaladja a tízezer főt, Hajdú-Bihar megyében viszont alacsony az arányuk. Az ügyvitel, szociális szolgáltatások, építészet, gépészet kisebb mértékben szorul háttérbe a megyében. Elmarad az országos aránytól az építészet szakmacsoport képzése is.

10. számú ábra: A magyar szakképzés szakmacsoportonkénti arányai és a Hajdú-Bihar megyére jellemző arányok összevetése (Forrás: KIRSTAT 2012.; Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatai)

A szakmacsoportok szakiskolai fenntartók szerinti bontása árulkodik a prioritásokról (11. számú ábra).

17

Az egyházi fenntartású szakiskolák kiemelkednek a szociális szolgáltatások és az oktatás vonatkozásában. Megjelennek azonban a „divatos” vendéglátás-turizmus és a kereskedelemmarketing területén is. Érdekes, hogy a magánszféra is e kettőben és a közlekedésben, valamint a gépészetben lát fantáziát. Az állami fenntartású intézmények képezik a művészet, közművelődés, kommunikáció, a mezőgazdaság, az építészet, a könnyűipar, faipar, élelmiszeripar és az elektronika szakmacsoportok egészét és meghatározóak a divatos szakmák vonatkozásában is.

11. számú ábra: A szakiskolai képzés szakmacsoportonkénti és fenntartók szerinti bontása (forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, HajdúBihar megye 2013-2018.) A szakközépiskolák szakmai képzései két adatsorral mutathatók be. „A tanulók száma a szakközépiskolákban a tanterv OKJ szakmacsoporti besorolása alapján” adatsor (12. számú ábra) a jelenleg 9. és 10. évfolyamra járó szakközépiskolai tanulók adatait jeleníti meg. Ők a 12. évfolyam után szakmai végzettséget szereznek, és egyéves képzéssel hozzájuthatnak a technikusi végzettséghez is. A „Szakközépiskolákban az OKJ szakképesítések megszerzésére felkészítő oktatás számadatai” (13. számú ábra) azokat a tanulókat jelölik, akik jelenleg a 11. és 12. évfolyamon tanulnak, végzésükkor nem jutnak szakmai végzettséghez, technikusi szintet két év továbbtanulással tudnak elérni. 18

12. számú ábra: A tanulók száma a szakközépiskolákban a tanterv OKJ szakmacsoporti besorolása alapján (forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, HajdúBihar megye 2013-2018.) Érdekes, hogy az egyházi fenntartású szakközépiskolák a vendéglátás-turizmus, közlekedés szakmacsoportok igen, a szociális szolgáltatások területén nem jelennek meg komoly súllyal, pedig a szakiskolai képzésben domináltak az utóbbiban.

19

13. számú ábra: Szakközépiskolákban az OKJ szakképesítések megszerzésére felkészítő oktatás számadatai (forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, HajdúBihar megye 2013-2018.) Itt már a divatos területek vonatkozásában előtérbe kerültek a magán képző intézmények. A vendéglátás-turizmus, az ügyvitel, a közgazdaság, a kereskedelem-marketing, a szociális szolgáltatások területe piacképesnek tűnik, érkezett is a magántőke. Magas az arányuk a kommunikáció és az egészségügy területén is. Érdekes a fenntartók szerinti megoszlás összevetése a gimnáziumi formával. A nyolcvan kilencven százalékos feltöltöttséggel rendelkező gimnáziumok közül a megyében negyvenegy állami, nyolc egyházi és két magán fenntartóval működik. Állami intézményben a tanulók 83,9 százaléka, egyháziban 14,7 százaléka, magán fenntartásúban 1,4 százaléka tanul.

20

V.

Hajdú-Bihar megye felnőttképzése a statisztikai adatok alapján

V. 1. A felnőttképzés szerepe a szakképzésben

Az európai országok felnőttképzési rendszerei eltérő mértékben irányulnak a szakképzésre. Azon térségekben, ahol a liberális és humanisztikus felnőttképzésnek erősebb hagyományai, gyökerei vannak, ott felnőttképzésnek ötven - hatvanöt százaléka irányuló gazdaságra, munkaerő-piacra. Más országokban ez az aránya elér(het)i a nyolcvanöt - kilencven százalékot. Másrészt a felnőttképzés és a felnőttkori tanulások, az ipari forradalom előtt nem jelentettek számottevő részt az oktatás egyébként is szűkebb területén. Az ipari fejlődés erőteljes dinamikája és a gazdaság konkrétan megfogalmazott kompetencia szükségletei azonban a problémaorientált és gazdaságra irányuló felnőttképzés számára hatalmas expanziós lehetőséget jelentettek és jelentenek mind a mai napig. Az is nyilvánvaló azonban, hogy a mai technológia- és tudásvezérelt gazdaságban a szakképzés valamikori, klasszikus ipari forradalmi képe fellazul, átalakul, és újra strukturálódik (Tight, 2002). Így a szigorúan és szűken vett szakmai képzések („hard skills”) melyek az indusztriális korszak jellemzői, és amelyben leginkább a szakmai tartalmak szerepeltek - mellett megjelentek azon kompetenciafejlesztések, amelyek a szakmai ismeretek hatékonyságát erősítik. Ezek a lágy kompetenciák (soft-skills”) azonban a szakképzés számára hasonló módon nélkülözhetetlenek. A felnőttképzésnek az a képessége, hogy hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez nem új felismerés, azonban folyamatosan erősödő. Azt is mondhatjuk, hogy a felnőttképzés az oktatásnak az az ágense, amely kiváló példát szolgáltat az oktatás és munkaerőpiac szoros együttműködésére, kapcsolatára. Az európai egységes munkaerő-piac, a globális folyamatok az európai oktatási ágazatok és rendszerek konvergenciáját erősítik (Green -Leney – Wolf, 1999). A hazai felnőttképzés szakképzésben betöltött szerepét nem kell különösebben bizonygatni, elegendő a programok, a résztvevők és az intézmények számát megvizsgálnunk. A felnőttképzés korrigáló, hiánypótló szerepet biztosíthat a korábban végzett generációk számára, vagyis mindenképpen esélyt növelő tényező társadalompolitikai aspektusból. Másfelől a felnőttképzés számára kiváló lehetőséget és terepet nyújt a szakképzésben betöltött és betölthető szerep.

21

Amennyiben makroszintről vizsgáljuk a kérdést és nem intézményi oldalról, akkor úgy véljük, hogy a hazai szakképzés vizsgálata nem lehet teljes körű a felnőttképzés ismerete és figyelembevétele nélkül. A szakképzéstervezés hibás (számos további számos diszkrepanciát okozhat), amennyiben a tervezést nem integráltan, a felnőttképzéssel együtt valósul meg. A felnőttképzés a reálgazdaság számára fontos segítő a gazdaság konkrét szakmai igényeinek kielégítésére. A Magyarországtól gazdaságilag fejlettebb régiókban a felnőttképzés a gazdaság számára nélkülözhetetlen intermedier, egyben katalizátor. Az, hogy milyen típusú felnőttképzésekre van szüksége a gazdaságnak szintén hangsúlyos kérdés és alapos vizsgálatot igényel. A már említett legfejlettebb régiókban egyértelműen a piaci szolgáltatók dominálnak és például kevésbé jelentősek az iskolarendszerű képzések, másrészt a tendencia a rugalmas képzési formák irányába mutat, illetve az képzésen kontaktóraszámainak csökkenését mutatják (Erdei 2014). Anélkül, hogy tovább folytatnák a kérdéshez kapcsolódó felvetéseket és dilemmákat, egyértelmű, hogy a szakképzés igazi expanziója a felnőttképzésben található. A felnőttképzésnek a szakképzésben vállalt szerepe a tanuló társadalom társadalomértelmezést is erősíti, illetve az életen át tartó tanulás egyik legfontosabb pillérének tekinthető.

22

V. 2. A felnőttképzés jellemzői Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon

A

megye

jellemzőinek

bemutatásakor

a

magyarországi

viszonyokkal

végeztünk

összevetéseket. A felnőttképzési létszámok alakulása A Magyarországon folyó felnőttképzés statisztikai adatait az OSAP (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program) 1665 rendszer segítségével tekintettük át. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény értelmében „a felnőttképzést folytató intézmény tevékenységéről az (5) bekezdésben foglalt kivétellel az OSAP szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett.” Az adatgyűjtés korábbról datálható, de napjainkra vonatkozó egységes metodika egy 2009-es Kormányrendelet (288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről) eredménye. Egységes, idősoros vizsgálatokra 2010-től alkalmas a rendszer. A magyar felnőttképzésben érinttetek létszámai és a megyei adatok változásai párhuzamosak egymással (15. számú ábra). A megye 5,5 százalékos részesedése a felnőttképzés országos értékből pontosan egybevág a lakosság arányával. Ebben a 2010 óta eltelt időszakban némi javulás érzékelhető (5,1 százalék, 4,2 százalék, 4,1 százalék, 5,5 százalék), tulajdonképpen felzárkózott az átlaghoz ezzel a megye. Többi megye értékei

31123

Hajdú-Bihar m. értékei

40068

28610 24688

591127

643964

2010

2011

574271

2012

690723

2013

15. számú ábra: A felnőttképzés létszámai 2010. és 2013. között (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665) A megye felnőttképzésében meghatározó szerepet játszanak a városi funkciókkal bíró települések (16. számú ábra). A felnőttképzési létszámok változásából következtethetünk a települések gazdaságának dinamikájára. 23

A munkaerő-piaci kereslet generálja elsődlegesen a szakmai végzettségek – áttételesen a képzések - iránti keresletet. Mint sok más vonatkozásban, a felnőttképzés statisztikájában is kiemelkedik környezetéből Debrecen a régióközpont. A 2013-as évben felnőttképzésben megjelenő 40.030 tanulónak 69,7 százaléka a városban tanult. 24,1 százaléka a felsorolt tizenkilenc településen és csak 6,2 százaléka a megye maradék hatvankét településén.

16. számú ábra: A felnőttképzésben tanulók létszáma településenként, 2013. (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665) Erősen hektikus a létszámok változása. Valószínűleg a piaci kereslet és a finanszírozás pályázati feltételeinek, valamint a képzésre szánható pénzügyi forrás változásai eredményezik azt, hogy évről-évre erősen eltérő létszámokkal indulnak a tanfolyamok. Optimális esetben is néhány évre visszavetheti az újraindítás lehetőségét egy-egy sikeresen befejezett tanfolyam. A képzések speciális jellege erősítheti ezt a jelenséget. A képző szervezetek/vállalkozások profit-orientáltan működnek, ezek alól kivételt képeznek a megyében nagy számában található és mind a képzési, mind a szolgáltatói tevékenységében jelentős szerepet játszó non-profit 24

szervezetek. A munkaerő-piacon megjelenő végzettek betöltik a helyeket, amely folyamat számos esetben a kereslet csökkenésével jár együtt, emiatt akár néhány évig nem indokolt ezen típusú képzések indítása (illetve a potenciális célcsoport nem jelenik meg megfelelő számban) (II. számú táblázat). Önmagában ez a jelenség generálhat érdemi ingadozást a tanfolyamok és a résztvevők számában egyaránt. Másfelől azonban több olyan szakmacsoport, illetve ezen belül konkrét szakma, és a kapcsolódó szakképesítések köre is megfigyelhető, amelyek minden évben folyamatosan megtalálhatóak a megye képzési profiljában. Ez részben a valós igényekre támaszkodik, ugyanakkor vizsgálatunk szerint több képzésben (amelyek akár hiányszakmaként kerültek megnevezésre), a jelentős meglévő álláskeresői létszám mellett és ezek ellenére is minden évben visszatérően szerveznek képzéseket. Mielőtt a képzési és munkaerő-piaci illeszkedés nem megfelelő megvalósulását adnánk a fenti jelenség magyarázataként, mely értelmezés valószínűleg több esetben is helytálló, három eltérő indoklást is célszerű körbejárni. Egyrészt az adott szakmát megszerző felnőtt valójában nem is szándékozik elhelyezkedni a frissen megszerzett szakmájával (ezen szándéka esetenként a képzésbe lépés pillanatában [akár már ezt megelőzően is] megfogalmazódott, vagy meglehetősen gyakran a képzésben közben formálódik ilyen irányban a felnőtt tanuló attitűdje). Második okként az adott szakmákban megfigyelhető nagyon erős fluktuációt (munkakörülmények, bérek és egyéb számos ok) nevesíthetjük. Ebben az esetben, bár valós piaci igénnyel találkozunk, azonban a fluktuáció egyrészt hiányt, illetve keresletet, másrészt munkanélküliséget okoz. Harmadrészt a végzettek szakmai ismerete, tudása nem elegendő a felkínált munkahelyek betöltésére, így „szakmával a kézben” sem tud betölteni releváns és betöltésre váró munkakört. Ez utóbbi típus fontos üzenet a képzők számára (többek között ezen problémákat és az ebben a kontextusban kialakuló ellentmondásokat, kompetencia szakadékot („skills gap”)

igyekszik csökkenteni a

szakképzésnek a vállatok irányába történő elmozdítását segítő szakpolitika). A felnőttképzésben résztvevők számát időszakonként figyelemreméltóan befolyásolhatja egyegy országos szinten indított (jellemzően Uniós forrásból finanszírozott projekt). Ez jelentősen emelheti a részvevők számát és olyan résztvevők is megjelennek a felnőttképzés rendszerében, akiknek tanulási szándékaik, korábbi felnőttkori tanulási motivációik, illetve ezek hiánya következtében nem vennének részt a képzés ezen szintjén és formájában. Ilyennek tekinthetjük a TÁMOP 2.1.1. „Tudásod a jövő” elnevezésű projektet, amely több, mint százezer felnőttet vont a képzésekbe, így az országos átlagban körülbelül tizenöt százalékkal emelte a résztvevői statisztikai mutatót.

25

II. számú táblázat: A felnőttképzési létszámok változása néhány településen az elmúlt négy évben Hajdú-Bihar megyében (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, 1665) 2010

2011

2012

2013

Balmazújváros

2289

2206

1442

1485

Berettyóújfalu

1324

909

1119

1581

115

258

85

215

Debrecen

19991

19731

18571

27921

Derecske

111

380

169

371

Hajdúböszörmény

1086

1796

914

1802

Hajdúdorog

973

43

262

68

Hajdúhadház

136

141

8

348

Hajdúnánás

986

1212

257

1237

Hajdúsámson

105

193

70

204

Hajdúszoboszló

2204

1082

1246

1384

Kaba

207

186

104

67

Komádi

173

206

160

371

Létavértes

43

25

22

15

Nádudvar

99

137

194

295

Nyíradony

258

111

44

172

Polgár

285

494

162

127

Püspökladány

272

378

143

457

Téglás

94

91

23

274

Tiszacsege

246

12

13

305

Biharkeresztes

Néhány település kiemelkedik tartósan magas létszámaival. Debrecen, Berettyóújfalu, Balmazújváros és Hajdúböszörmény ezek közé tartozik. Létavértes és Kaba az ellenpéldát adják. A nagyobb városok járnak élen az abszolút számok vonatkozásában. Érdekes Polgár, Létavértes és Biharkeresztes várakozásnál alacsonyabb felnőttképzési tanulói létszáma. A képzésekre beiratkozottak iskolai végzettsége A felnőttképzés tanulóinak átlagos iskolai végzettsége kicsit elmarad az országos átlagtól (17. számú ábra). Az érettségi alatt maradó képzettségek (a nyolc általános vagy kevesebb, és a befejezetlen középiskolák vonatkozásában) viszonylatában magasabbak a megyei értékek. Pontos egyezés van a szakiskolai, illetve a szakmunkásképzős végzettséggel rendelkezők esetében. Az érettségizettek aránya öt százalékkal haladja meg az országos értéket, majd a technikusnál kicsit (két százalék), a diplománál lényegesen (hét százalék) elmarad attól.

26

A felnőttképzésben megjelenők iskolai végzettsége (kívül:Magyaroszág, belül: Hajdú-Bihar megye 8 osztály, vagy alatta

befejezett 8 általános, de nincs érettségi

érettségi

12%

szakmukásképző

szakiskola technikum 2%

felsőfok 33% 15% 26%

3%

3% 13%

38% 2%

33%

5%

13%

2%

17. számú ábra: A felnőttképzésben megjelenők iskolai végzettségei Magyarországon és Hajdú-Bihar megyében (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, 1665) Más oldalról közelítve a kérdéshez elmondható, hogy a beírtak iskolai végzettségei a megye átlagos iskolázottságánál jobb képet mutatnak. Átlag alatt marad a befejezetlen általános iskolai és a nyolc osztállyal rendelkezők együttes aránya (tizenöt százalék), de alacsony a befejezetlen középiskolával rendelkezőké (három százalék) is. Harmincnyolc százalék (16.169 fő) aki érettségivel, összességében tizenöt százalék (6.068 fő) aki szakmunkás végzettséggel indul neki a felnőttképzésnek. Az érettségivel rendelkezők között majdnem pontosan egyező arányban és számban vannak a gimnáziumi (7.255 fő) és a szakközépiskolai képzésben (7.267 fő) érettségizettek. A szakmai végzettséget szerzettek közül a szakmunkásképzésből (régebbről) származnak lényegesen többen (tizenhárom százalék), nagyon kevesen (két százalék) vannak viszont, akik a szakiskolákban szereztek bizonyítványt.

27

Ez akár jelentheti azt is, hogy az új szakképzés jobban készített fel a munkaerő-piacra, mint a régi, másfelől pedig azt, hogy a szakmunkásképzőt végzettek bázisa még jelentősebb létszámot képvisel és természetesen azt is, hogy az általuk – évtizedekkel ezelőtt megszerzett szakmai tartalmak nagyobb részben értéktelenedtek (amortizálódtak) el. A szélesebb értelemben vett harmadfokú képzést elvégzőkből kerül ki a felnőttképzésben megjelenők közel harmada (huszonkilenc százalék, 11.179 fő). Ezen csoport részvételi aktivitását több tényezővel magyarázhatjuk. Egyrészt a tanulási kultúra magasabb fokát érik el, ahol a tanulás felnőttként is tudatosabb emberi magatartás, cselekvést jelent. Másrészt felsőfokú tanulmányaik során tudatosul(hat) bennük a munkaerő-piacon is használható szakma megszerzésének gondolata, így gyakran már felsőfokú tanulmányaik végzése mellett, vagy nem sokkal ennek befejezése után kezdik el a szakmai képzettség megszerzését. A felnőttképzésben pályát korrigálók kétharmada (hatvanhét százalék) legalább érettségivel rendelkezik. Ez lehet annak a következménye, hogy az „eredeti” végzettségük nem megfelelő a munkaerő-piacon és korrekcióra kényszerülnek, de lehet az is a háttérben, hogy ők alkalmasak arra, hogy rugalmasan reagáljanak a munkaerő-piac változásaira. Utóbbi érv mellett szól, hogy a munkaerő-piaci pozíciók tekintetében legrosszabb helyzetben lévő alacsony iskolázottságú lakosság aránya kicsi ebben a képzési formában. A felnőttképzés finanszírozása A képzések finanszírozása több forrásból származhat (18. számú ábra). A 2013. szeptember 1jétől hatályos Szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről) a szakképzési hozzájárulás felhasználásának helyi lehetőségeit erősen korlátok közé szorította. A piaci alapokon működő felnőttképzési vállalkozásokat ez hátrányosan érintette, az iskolarendszerű képzések irányába terelte a fiatalokat.

28

18. számú ábra: A felnőttképzés finanszírozása Magyarországon, 2013. (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, 1665) Az országos és a Hajdú- Bihar megyei értékek összevetéséből kiderül, hogy mindkét területen az uniós források dominálnak, de az országos adatokban nagyobb az önerős, és a cégek által támogatott képzések aránya (19. számú ábra).

19. számú ábra: A felnőttképzés finanszírozása Hajdú-Bihar megyében, 2013. (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, 1665)

29

A finanszírozás határozott területi különbségeket mutat Magyarországon (20.a., 20.b., 20.c., és 20.d. számú ábra). A felnőttképzésben résztvevők finanszírozási módja (nem a befizetett összeg mennyisége) alapján készített térképről leolvashatók az országot jellemző regionális különbségek.

20.a. számú ábra: A felnőttképzés költségeinek megoszlása 20.b. számú ábra: kis térképen az országos viszonyok, domináns források, a legnagyobb finanszírozó kiválasztásával 20.c. számú ábra: A legnagyobb felnőttképzési létszámokkal rendelkező városok 20.d. számú ábra: A források megoszlása országosan (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, 1665) A háttérben lévő állami forrás ott lesz igazán jelentős, ahol a szakképzési hozzájárulás (a termelés függvényében) magas. A 2013-as évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665-ös adatainkban még jelen van ez a finanszírozási forma is. Győr kiemelkedik a nagyvárosaink közül e tekintetben. Az Uniós források jellemzően a vidéki, elmaradott térségek Békés, Bihar, Szatmár, Bereg, Abaúj térségében dominálnak. A „befektetésből” állt képzési költségekbe összevontuk a magán és a vállalati befektetéseket. Mindkét esetben értelmezhető ez a humántőkébe történő beruházásként. 30

Ezek a beruházások a képzésbe fektetett pénzek haszonnal történő megtérülésének reményében valósulnak meg. Amennyiben arányuk magas, akkor az anyagi terhet vállalók (legyen az magánember, vagy cég) bíznak abban, hogy hasznuk származik a tanfolyamokból. A magán ember a munkaerő-piaci pozícióinak javulását, a vállalkozás pedig a termelékenyebb munkavállaló révén nagyobb profitot remél. Budapesten, Székesfehérvárott, Szombathelyen, illetve Zalaegerszegen úgy tűnik ennek van realitása. Debrecen nincs jó helyzetben a regionális központok között, a városban zajló felnőttképzés finanszírozásának szerkezete Pécshez hasonlítható. Figyelmet érdemel a beillesztett kistérkép (20.b. számú ábra), amin a legnagyobb finanszírozók kerültek feltüntetésre. Az állami teljesen hiányzik, a fejletlen területeken az Uniós források, a fejlettebb (városodott zónában) a befektetés jellegű költségvállalás uralkodik. Hajdú-Bihar megye esetében látható, hogy az állami források szinte teljesen hiányoznak a rendszerből (21.a. számú ábra). A negyvenkétezer fő körüli tanulói létszámból 3,8 százalék mindössze azoknak a száma, akiket állami (plusz szakképzési hozzájárulás, munkaerő-piaci alap) forrásból finanszíroztak. Legnagyobb arányban (39,5 százalék) az Európai Unió forrásai találhatók a háttérben. A képzések hasznát ítéli meg az a tény, hogy a negyedét (25,9 százalék) a tanulók fizették saját bevételeikből. Az ilyen képzéseket csak akkor vállalják fel a munkavállalók, ha a befektetett tőke megtérülése rövid (vagy közép) távon belátható. Az emberi tőkébe történő beruházás példája ez, ahol az egyén (homo oeconomicusként) a gazdasági racionalitást követi elsődlegesen. Hasonló gazdasági logika vezetheti azokat a cégeket és szervezeteket, amelyek a munkavállalóik képzésébe invesztálnak. 17,8 százaléka a képzésben megjelenőknek ezt a lehetőséget használta tanulmányai fedezésére. Határozott megyén belüli területi különbségekre is fény derült (21.b. számú ábra).

31

21.a.számú ábra: A Hajdú-Bihar megyében folyó felnőttképzés finanszírozói településenként, 2013. 21.b. számú ábra: A folyó felnőttképzés finanszírozói Hajdú-Bihar megyében, 2013. (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, 1665) A megye fejletlen, periférián elhelyezkedő településein az Európai Unió forrásai biztosítják a felnőttképzés lehetőségeit. A Bihar kistelepülései (határ menti periféria) és a Tiszamente (Egyektől Tiszagyulaházáig, „belső periféria”) egyaránt a közösségi forrásokat használja fel elsődlegesen. A városokban kerül előtérbe az önfinanszírozás és a vállalkozások, költségvetési szervezetek által finanszírozott forma. Különösen magas Balmazújváros és Hajdúböszörmény esetében az önköltséges képzések aránya. Balmazújvárosban a személygépkocsi, autóbusz és az egyéb gépjárművezetés, valamint a gépkezelői képzések uralkodnak, ezekben kerül előtérbe a saját finanszírozás. Hajdúböszörményben összetettebb képzési paletta mellett a mezőgazdasági, az erdészeti, az energetikai gépkezelői, a gépjavítói képzések aránya magas, ez eredményezheti a jelenséget. Összességében a perifériák szakképzésbe történő bevonását segítik a felnőttképzés vállalatai. Teszik mindezt úgy, hogy

32

működésük nem terheli az állami büdzsét, pályázati (alapvetően Európai Uniós) forrásokat, helyenként vállalati, néhol önerőt használnak fel. A felnőttképzés szakmaszerkezete A leggyakrabban választott képzések között csoportokat alkothatunk (III. számú táblázat). III. számú táblázat: A kétszáz főnél nagyobb létszámmal indított képzések Hajdú-Bihar megyében (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, 1665) Szakma Tanulók száma (fő) Egyéb járművezető és kapcsolódó foglalkozású

1290

Postai ügyfélkapcsolati foglalkozású

1218

Egyéb növénytermesztési foglalkozású

1138

Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli

761

foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható technikus

635

Könyvvizsgáló, könyvelő, könyvszakértő

435

Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gépkezelő

411

Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelője

378

Elektromoshálózat-szerelő, - javító

362

Egyéb szakképzett oktató, nevelő

318

Hegesztő, lángvágó

297

Postai szolgáltató (kézbesítő, válogató)

288

Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti ügyintéző kivételével)

274

Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású

259

Képzési és személyzetfejlesztési szakértő

249

Forgácsoló

248

Egyéb ügyintéző

242

Daru, felvonó és hasonló anyagmozgató gép kezelője

234

Manikűrös, pedikűrös

229

Szociális segítő

226

Szociális gondozó, szakgondozó

212

Egyéb építési, szerelési foglalkozású

209

Számviteli ügyintéző

205

33

A hiányszakmák közül három került be ebbe a körbe. A két fémmegmunkáló szakma (vélhetően az érzékelhető ipari igények) és a szociális gondozó- és ápoló képzés (a perifériás elhelyezkedés kapcsán megnövekedett igények és ehhez kapcsolódóan a másodlagos munkaerő-piac kiterjedése okán). száz fő feletti képzéssel (104.) megjelenik a sorban (34.) még a pék, és tizennyolc fővel a „mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója” képzés (a 121 szakmából 95. helyen) is. Az élmezőny vegyes képet mutat. huszonhárom szakmában képeznek kétszáz fő feletti létszámokat. A gépjárművek vezetőinek, a könnyű- és nehézgépek, a mezőgazdasági gépek kezelőinek képzése mellett az irodai, ügyviteli, könyvelői feladatokra képeznek nagy számban szakmunkásokat. Keresettek még a közgazdasági képzések, a szolgáltatásokban az ügyfélszolgálatos, az „elektromos hálózat szerelő- és javító” (lényegében villanyszerelő) képzések, de előfordul (1.138 fővel) a növénytermesztő képzés is, és természetesen a belső képzések, továbbképzések, vagy a kötelező hatósági képzések is értelemszerűen szerepelnek a listán. Az iskolarendszerű szakképzés intézményei kapacitásainak és helyszíneinek, valamint a felnőttképzés kapacitásának és helyszíneinek összevetése Összességében az iskolarendszerben szakmát tanulók (szakközépiskolai létszámokkal együtt) száma 23.682 fő. A felnőttképzés (rövidebb periódusban) évente (ingadozással) negyvenezer fő feletti létszámot érint meg. Természetesen mindkét forma a nagyobb településeken (városokban) tud nagyobb létszámmal működni (14.a. és 14.b. számú ábra). Az iskolarendszerű szakképző intézménnyel ellátott településeken (14) is a felnőttképzés létszámai a magasabbak. 37.306 fő, ami több, mint másfélszerese az iskolarendszerű képzés tanulóinak. A szakképzés és a felnőttképzés esetében fontos szempont a képző intézmények közelsége. Az „egyszerűbb szakmák” (alacsonyabb belépési iskolázottságot igénylők, munkaerő-piacon kevésbé keresettek) kapcsán fontos, hogy a képzés a tanulni vágyókhoz közel valósuljon meg. Esetükben a távolság gátat jelent, nem vállalják fel a tanulással együttjáró költségeket és a bizonytalan (tanulásból következő) hasznot. Amennyiben (közeli lehetőség híján) kimaradnak a szakképzésből, esélytelenek lesznek a munkaerő-piacon is. Ebből a szempontból érdekes, hogy ötvenhárom olyan település van Hajdú-Bihar megyében, ahol csak felnőttképzési program érhető el. Háromezer-nyolcszázhuszonnégy tanuló (a teljes létszám kevesebb, mint tizede) számára a helyben tanulás lehetőségét adja a felnőttképzés kiterjedt hálózata. 34

14.a. számú ábra: A szakképzés intézményeinek területisége Hajdú-Bihar megyében (térképen) 14.b. számú ábra: A szakképzés intézményeinek megoszlása Hajdú-Bihar megyében (oszlop diagram) (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665, Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú-Bihar megye 2013-2018.) Tizenöt olyan település van ahol egyáltalán nincs szakképzés. Polgár (és Tiszaújváros) közelsége Görbeháza és Újtikos ellátását, Debrecen közelsége Bocskaikert, Nyírmártonfalva, Monostorpályi, Hajdúbagos és Hajdúszovát, Berettyóújfalu közelsége Mezőpeterd, illetve Körösszegapáti ellátását biztosíthatja. Darvas és Újiráz valószínűleg Szeghalom irányába vonzódik. Hencida, Gáborján, Bedő és Kokad tanulni vágyói valamivel távolabb (legalábbis időben) jutnak lehetőséghez. Esetükben Debrecen és Berettyóújfalu nyújt alternatívát. A felnőttképzés kiterjedt hálózata révén kiegészíti a szakképzés intézményhálózatát, lehetőséget, esélyt teremt a perifériák hátrányos helyzetben lévő lakosságának iskolázására.

35

A mezőgazdasági jellegű szakképzések Megkülönböztetett figyelmet adtunk a mezőgazdasági jellegű szakképzésnek (22. számú és 23. számú ábra). 22. számú ábra: A mezőgazdasági jellegű szakközépiskolai képzés települései intézményhálózat-

(Feladat-ellátási,

működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú-Bihar megye 2013-2018.) Hajdúböszörményben és Hajdúszoboszlón zajlik a képzés nagyobb száz fő körüli létszámokkal.

Debrecenben

(50)

és

Berettyóújfaluban (30) kisebb számban. Hajdúdorog, Püspökladány és Derecske esetében tíz fő alatti létszámok a képzés kiegészítő jellegére utalnak. Más a kép a felnőttképzés esetében (23. számú ábra).

23. számú ábra: A mezőgazdasági jellegű szakképzés települései a felnőttképzésben (Forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665) 36

Területi vonatkozásban kiterjedt a mezőgazdasági felnőttképzés. Az iskolarendszerű képzések települései mellett is megjelennek a rövidebb periódusú, speciális képzést adó felnőttképzési formák. Debrecen súlya azonban itt sem (és az iskolarendszerű mezőgazdasági képzésben sem) olyan kiugró, mint más oktatási tevékenység kapcsán. Mindkét forma esetében Hajdúböszörmény és Hajdúszoboszló került előtérbe a megyében. Az iskolarendszerű forma kiegészítésének tűnik a kisebb települések mezőgazdasági felnőttképzése. A Biharban és a Tiszamentén „házhoz jönnek” ezek a képzések. A tanulóknak nem kell nagyobb távolságra utazniuk a képzések miatt. Jellemzően az „egyszerű” tematikájú képzések érik el ezeket a vidékeket. Az „egyszerű mezőgazdasági foglalkozás”, illetve az „egyéb növénytermesztő foglalkozás” kerül elő a növénytermesztésből. A „dísznövény, virágkertész”, a „bionövény-termesztő” már a városokhoz kötődik (Berettyóújfalu, Hajdúszoboszló és Hajdúböszörmény). Az erdőgazdálkodás csupán „fakitermelőt” jelent Hajdúhadház képzési palettáján. A műszaki jellegű, de mezőgazdasághoz köthető (tulajdonképpen szolgáltató tevékenységek) a mezőgazdasági technikus, mezőgazdasági gép karbantartója, kezelője szakmák képzése ismét koncentrálódik a városokban. Hiányoznak az állattenyésztéshez kapcsolódó szakmák a felnőttképzés kínálatából is. Egyedül a méhészet jelent meg, százhetvennyolc fővel a városok felnőttképzésében. A mezőgazdasági jellegű, alapfokú végzettséghez kapcsolódó szakmákban is jelen van párhuzamosan a munkanélküliség. negyvenöt szakmában, összesen 1.178 fő található a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának adatbázisában. A huszonöt fő/szakma átlag mellett a legnagyobb számban a következők találhatók (IV. számú és V. számú táblázat): IV. számú táblázat: A mezőgazdasági jellegű alapfokú végzettségre épülő szakmák (jelentős számú) megjelenése a munkanélküliek között, 2013. (Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ) Létszám 217 188 90 76 66 62 56 39 39 34

Szakma Növénytermesztő gépész Állattenyésztő Mezőgazdasági gépész Kertész Baromfi- és kisállattenyésztő Dísznövénykertész Szarvasmarha-tenyésztő Juhtenyésztő Szőlő- és gyümölcstermesztő Mezőgazdasági targoncavezető

37

A listában szerepel a mezőgazdasági gépész szakma is, ami a hiányszakmák között is megjelenik. A középfokú végzettséget igénylő mezőgazdasági jellegű szakmáknál (huszonnyolc szakmában) csak kétszáztizenhárom fő szerepel a munkaügyi központ regisztrációjában. V. számú táblázat: A mezőgazdasági jellegű középfokú végzettségre épülő szakmák (jelentős számú) megjelenése a munkanélküliek között, 2013. (Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ) Szakma

Létszám

Kertész- és növényvédelmi technikus

29

Mezőgazdasági technikus

29

Erdésztechnikus

27

Állattenyésztő és állategészségügyi technikus

23

Növénytermesztő és növényvédelmi technikus

20

A felsőfokú végzettséget igénylő mezőgazdasági jellegű szakmák között nincs a munkanélküliek állományában senki 2013-ban.

V.

3. Hiányszakmák

Általános gondolatok a hiányszakmák kapcsán A Pedagógiai Lexikon (1997) a következőképp határozza meg a „hiányszakma” fogalmát. A hiányszakma „akkor keletkezik, amikor a munkaerőpiacon bizonyos képesítésű munkaerőből kevesebb van, mint amennyire a nemzetgazdasági rendszernek szüksége lenne. E képesítések szempontjából a szakképzési rendszer kibocsátása alacsonyabb a szükségesnél”. A szócikk megfogalmazója munkaerő-tervezési rendszerben gondolkodott, miszerint ismert a gazdaság munkaerő szükséglete és a szakképzés kibocsátása révén tervezhető annak kivitelezése. Figyelmen kívül hagyva sok tényezőt, amelyek a kereslet és a kínálat alakításában szerepet játszanak (alacsony bér, mobilitási akadályok, alacsony társadalmi presztízs, munkakörülmények, rosszabb életesélyek). Sugallja a definíció azt is, hogy a szakképzés alacsony kibocsátása okozza a zavart. A munkaerő-piac szereplői (munkaadók) érdekeltek a szakképzési kapacitások növelésében, akkor is, ha nem ezek szintje okozza a hiányt bizonyos területeken. A hiány értelmezhető a munkaadók oldaláról, de nem feltétlenül a képzési kapacitás függvénye. A munkanélküliek között nagy számban találhatók olyanok, akik a hiányszakma végzettségével bírnak, sőt az ilyen szakmai végzettséggel rendelkező pályakezdő munkanélküliek száma is folyamatosan magas (Mártonfi Gy., 2011). 38

2009-ben új definíció is született: „Azokat a szakmákat, amelyekben folyamatos, illetve visszatérő időszakos, a kínálatot meghaladó munkaerő-kereslet mutatkozik, keresett vagy hiányszakmáknak nevezzük. A két fogalom sokszor keveredik, pontos definíciójuk nincs” (Juhász Á., Juhász J. & Borbély-Pecze T. B., 2009). Egy 2012-ben megszülető kormányrendelet praktikusan közelítette meg a kérdést. A „hiányszakmák, hiány szakképesítések” kategória a nemzetgazdaságra területileg adott időpontban, aktuálisan megjelenő és jelentős problémát okozó szakképzett munkaerőhiány pótlására jött létre. Ennek megfelelően a hiányszakmák képzése prioritást élvez a képzési területeken (331/2012. (XI. 28.) Kormányrendelet a 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról).

Hivatalos terminussá a hiányszakma elnevezés a 2006/2007-es OKJ megjelenése után vált. Ennek egy mellékletében nevesítették a „hiányszakmákat” és képzésükhöz előnyöket (kiegészítő normatíva) is társítottak (Mártonfi Gy., 2011). A hét régióban összesen huszonhárom szakmát nevesítettek. Kőműves, ács-állványozó (négy-négy régió), gépi forgácsoló, hegesztő, géplakatos (három-három), szerkezetlakatos (kettő) kerültek a listára. Utóbbi négy a mai napig szerepel a megyék többségének felsorolásában. Az Észak-alföldi régió listáján az ápoló, gépi forgácsoló, a géplakatos és az ács, állványozó jelent meg. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXVII. törvény értelmében a regionális képzési és fejlesztési bizottságok (továbbiakban: RFKB) döntöttek a beiskolázás irányairól és arányairól. Ezek a röviden csak „irány-arány”-nak nevezett döntések a szakmákat három kategóriába sorolják: kiemelten támogatott (korlátlan beiskolázási keretszámú), támogatott (a megelőző év szintjén beiskolázható) és nem támogatott (csökkentett beiskolázási keretszámú) szakmákba.

A kiemelten támogatott

szakmák jelentették a hiányszakmákat. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok eltérő gyakorlatot folytattak a szakmák nevesítése kapcsán. Az Észak-Alföldi RFKB a leghatározottabbak közé tartozott a hatvankét támogatott és a kilencvennégy nem támogatott szakma nevesítésével. 2008. után tízre csökkent a támogatott szakmák száma és 2010. februárjától ösztöndíjat is rendeltek mellé (328/2009. (XII.29.) Kormányrendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról). 39

24. számú ábra: A 2010-ben legalább két régióban hiányszakmák közé sorolt szakmák megoszlása régiónként (Mártonfí Gy., 2011) 2013-tól a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok hatáskörébe került az „irány-arány” döntés feladata. A megyék többsége a „nem támogatott” kategóriába általában ötven - száz közötti szakképesítést sorolt, sőt nem ritka a száz - százötven közötti szakképesítési szám sem. A dunántúli megyék jellemzően bátrabban éltek a „nem támogatott” szakképesítés lehetőségével, kategóriáival, mintegy tisztítva képzési rendszereiket. Hajdú-Bihar megyében a megnevezett huszonhét szakképesítéssel – Pest megye után a - második abban a rangsorban, ahol kevesebb „nem támogatott” képzést neveztek meg. A megyében huszonhét szakképesítés került a „nem támogatott” kategóriába: avionikus, bányaipari technikus, erdészeti gépésztechnikus, fegyverműszerész, fluidumkitermelő technikus, hajózási technikus, halász – haltenyésztő, hídépítő és –fenntartó technikus, kályhás, kishajóépítő, és -karbantartó, kohászati technikus, légi közlekedésüzemvitel-ellátó, matróz-gépkezelő, nonprofit menedzser, nukleáris környezetvédelmi szaktechnikus, optikai üvegcsiszoló, repülőgépész, sommelier, szőlész-borász, térképész szaktechnikus, útépítő, útépítő és –fenntartó technikus, vadászpuska műves, vidékfejlesztési szaktechnikus, vízi közlekedésüzemvitel- ellátó, vízi sportmotorszerelő. Hajdú-Biharban jelenleg nem működik olyan szakképzési ágazat, amely a „nem támogatott” kategóriába esne.

40

A hiányszakmák listája évente módosulhat, de aki ilyen szakmában kezdett tanulni, tanulmányai végéig kapja a szakiskolai ösztöndíjat akkor is, ha az adott szakma később kikerül az ösztöndíjas képzések köréből. A korábbi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok a 2013/2014–es tanévre vonatkozóan országosan a következő hiányszakmákat (támogatott szakmák) nevesítették: ács (tizennégy megyében), asztalos (három megyében), bádogos (egy megyében), CNC gépkezelő (egy megyében), elektromechanikai műszerész (két megyében), épület- és szerkezetlakatos (tizenhárom megyében), gyártósori gépbeállító (egy megyében), gazda (négy megyében), gépi forgácsoló (tizenkilenc megyében), húsipari termékgyártó (öt megyében), hegesztő (tizenhat megyében), kerámia, porcelán készítő (a szakmairány megjelölésével (egy megyében), ipari gépész (tizennégy megyében), karosszérialakatos (egy megyében), kőműves és hidegburkoló (tizennégy megyében), kertész (két megyében), központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (hét megyében), mechatronikus-karbantartó (egy megyében), mezőgazdasági gépész (tíz megyében), mezőgazdasági gépjavító (egy megyében), női szabó (hét megyében), pék (három megyében), szakács (két megyében), szerszámkészítő (tizenegy megyében), szociális gondozó és ápoló (tizenhét megyében), villanyszerelő (tizennyolc megyében), víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő (két megyében). Elmondható, hogy összesen huszonhét hiányszakma jelenik meg az ország tizenkilenc megyéjében, vagyis nem mutatkoznak karakteres különbségek az egyes megyék és régiók között. Hiányszakmák Hajdú-Bihar megyében A 2013/2014-es tanévre Hajdú-Bihar megyében az ács, épület- és szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, húsipari termékgyártó, hegesztő, ipari gépész, mezőgazdasági gépész, pék, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő került fel a tizes listára. A hiányszakmák kapcsán érdemesnek tartjuk megvizsgálni ezen képzettségek munkaerő-piaci pozícióit, annál is inkább, mert a statisztikákat elemezve több szakma, illetve képzettség esetében is diszkrepancia mutatkozik, az adott szakmák hiányszakmásítása és munkaerő-piaci szereplését illetően. Egy adott évben nevesített (jelen esetben a 2013/2014-es tanévre irányuló) hiányszakmákat tágabb kontextusban vizsgáltuk. Nevezetesen megnéztük, hogy ezen tíz szakma, milyen statisztákat mutatott 2009. és 2011. között. A még pontosabb elemzés kedvéért megnéztük az adott években az álláskeresőkön belül a pályakezdők számát és arányát is. A 2013/2014-es tanévre megjelölt tíz hiányszakmában a munkanélküliség 2009. és 2012. között a következőképpen alakult (2012-re nem rendelkezünk pályakezdő álláskereső adatokkal ebben a vonatkozásban). (VI. számú táblázat) 41

VI. számú táblázat: A 2013/2014-es tanévre Hajdú-Bihar megyében meghatározott hiányszakmák munkaerő-piaci pozíciója 2009. és 2012. között (Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ) Hiányszakmákban [fő]

álláskeresők 2009

pályakezdő álláskeresők 2009

álláskeresők 2010

pályakezdő álláskeresők 2010

álláskeresők 2011

pályakezdő álláskeresők 2011

álláskeresők 2012

ács épületés szerkezet lakatos gépi forgácsoló húsipari termékgyártó hegesztő mezőgazdasági gépész pék szociális gondozó és ápoló villanyszerelő

221

5

208

8

209

6

188

299

19

311

18

297

18

267

13

0

20

2

24

7

38

150

4

138

6

157

10

151

466

19

462

23

430

16

380

8

1

8

1

4

0

3

59

21

73

26

74

21

74

64

1

91

1

88

2

106

188

11

183

16

197

20

197

A megnevezett tíz szakma közül négyben (ács, épület- és szerkezetlakatos, hegesztő, villanyszerelő) a vizsgált időszak mindegyik évében száz fő fölötti volt az álláskeresők száma (ács esetében kétszáz fő körüli, épület- és szerkezetlakatos esetében kétszáz fő közeli, hegesztő esetében négyszáz fő körüli, míg a villanyszerelők esetében majdnem minden évben kétszáz álláskereső jelent meg a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának adatbázisában). A 2013-as évre sem változott érdemben a helyzet (VII. számú táblázat). A nagyságrend és a tendencia is megmaradt. Jelentős számban vannak munkanélküliek a hiányszakmák végzettségével rendelkezők között.

VII.számú táblázat: A 2013. második negyedévi állományban lévő álláskeresők (Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ) Szakma

Munkaügyi Központ állományában lévő szakmunkás

Hegesztő (Fogyóelektródás hegesztő. gázhegesztő)

493+61

Húsipari szakmunkás

147

Pék

78

Szerkezetlakatos

335

Villanyszerelő

220

Gépi forgácsoló

47

Mezőgazdasági gépész

90

Szociális gondozó és ápoló

129

CNC-forgácsoló

16

42

A már említett mutatók mellett nem elhanyagolható, hogy ezen szakmákban a pályakezdő álláskeresők is megjelennek. A fentiek tükrében megfontolandónak tűnik a hiányszakmák meghatározásának folyamata, módszertana. A támogatott szakmák az iskolarendszeren belüli és a felnőttképzésben történő megjelenését vizsgáltuk.

25. számú ábra: A hiányszakmák szakiskolai képzési kapacitásai és a fenntartók szerinti bontása (forrás: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, HajdúBihar megye 2013-2018.) A tíz felsorolt hiányszakmából az ipari gépész-képzés teljesen hiányzik a képzési palettáról, a mezőgazdasági gépész esetében a „mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító” képesítés adatai kerültek feltűntetésre. Minimális a kibocsátás az épület- és szerkezetlakatos és az ács szakmaterületen. Az építőipar szakmai igényeit ezzel nem lehet ellátni. Hiányosnak tekinthető a gépgyártás szakterülete is. Az ipari gépész képzés hiányzik, a gépi forgácsoló és a hegesztő alacsony létszámmal működik. Az egyházi képzések a szociális gondozó és ápoló, a magánképzések a hegesztő vonatkozásában jelentenek segítséget.

43

Az iskolarendszerű szakképzésen belül a megyében (2013/2014-es tanévre) kiválasztott hiányszakmák közül néhány feltűnik a felnőttképzésben is (26. számú ábra). Konkrétan a gépi forgácsoló, a hegesztő, a pék, a szociális gondozó és ápoló szakmák azonosíthatók, illetve a mezőgazdasági gépész helyett a „mezőgazdasági és ipari gép karbantartója, javítója” szakma helyettesíthetőségét valószínűsítettük.

26. számú ábra: A Hajdú-Bihar megyében folyó felnőttképzés szerepe a hiányszakmákban (forrás: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1665) Összességében nyolcszázhetvenkilenc fő részesült ilyen („hiánypótló”) képzésben. Területileg jellemzően Debrecenhez kötődnek ezek, közel kétharmaduk, ötszázötvenhat fő a regionális központban zajlik és a nagyváros igényeit próbálja kielégíteni. Az iparhoz köthető szakmák közül a gépi forgácsoló teljes egészében (248 fő), a hegesztő nagyrészt (193 fő a 297-ből) debreceni meghatározottságú. Utóbbi esetében a hajdúnánási (kilencvenkét fő) és a balmazújvárosi (tizenkét fő) jelenik meg más településen. Érdekes, hogy a mezőgazdasági gépszerelő képzés csak Debrecenben van, nem pedig a komolyabb súlyú agrárgazdasággal jellemezhető Hajdúvárosokban. Szórt területi elhelyezkedés jellemzi a pék és a szociális gondozó és ápoló képzéseket. Egészen kis településeken (Csökmő, Újszentmargita) is előfordulnak ezek a szakmai képzések. 44

Jellemző ezeknél a kisebb településeken folyó képzéseknél, hogy nem minden évben indulnak, csak akkor, ha a képzésre megfelelő számban jelentkeznek. A 2014/2015-ös tanévre a következő szakmák kerültek a tízes listára: CNC gépkezelő, épületés szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, gyártósori gépbeállító, húsipari termékgyártó, ipari gépész, mezőgazdasági gépész, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő, zöldség- és gyümölcstermesztő. Kikerült a támogatott körből a pék, a hegesztő és az ács. Helyettük belépett a körbe a CNC gépkezelő, a gyártósori gépbeállító, illetve a zöldség- és gyümölcstermesztő. A CNC gépkezelő még három megyében (Heves, Komárom-Esztergom és Veszprém) került

nevesítésre. A gyártósori gépbeállító és a zöldség- és gyümölcs termesztő csak Hajdú-Bihar megyében került a támogatott szakmák közé. A megyében kiválasztott szakmák országosan is keresettek (VIII. számú táblázat). VIII. számú táblázat: A Hajdú-Bihar megyében támogatott szakmák más megyékben való megjelenése a 2014/2015-ös listán Szakmák Épület- és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Húsipari termékgyártó Ipari gépész Mezőgazdasági gépész Szociális gondozó és ápoló Villanyszerelő

Megyék száma 8 17 1 10 7 13 13

A lista jellemzően férfiak számára jelent választási alternatívát. A szociális gondozó és ápoló szakma, ahol a nők is szerepet kaphatnak. Azonban egyre több – korábban kétkezi – munkakör már számítógépes ismereteket igényel, a fizikum háttérbe szorul a technológia fejlődésével. Dr. Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési igazgatója szerint már Magyarországon is érvényesülhet a "girl go to tech", azaz "nőket a technikai szakmákba" elv, ami mentén igyekeznek a vállalatok esztergályos- vagy CNCgépkezelő és - programozó, műszerész, illetve szerszámkészítő szakmákba nőket toborozni (http://eduline.hu/felnottkepzes/2014/11/20/hianyszakmak_MKIK_LYCNFR). A szakmák felsorolásából kitűnik, hogy többségük „tipikus”, szinte Magyarország nagy részére jellemző. Az épület- és szerkezetlakatos, a gépész szakmák (ipari és mezőgazdasági gépész), a fémmegmunkálás szakmái (gépi forgácsoló), a villanyszerelő és a szociális gondozó és ápoló a megyék többségében hiányzó szakképzettséget jelent. A megye mezőgazdaságának egyedi igényeihez kapcsolódik az újonnan nevesített zöldség- és gyümölcs 45

termesztő és a húsipari termékgyártó szakma. Ez csupán egy megyében (Csongrád) került fel a listára. A lista változását indokolhatja, hogy a kikerülő (ács, pék és hegesztő) szakmákban folyamatosan magas az álláskeresők, sőt a pályakezdő álláskeresők aránya. E tekintetben az épület- és szerkezetlakatos és a villanyszerelő szakmák helyzete sem jobb. A megye iparának előrelépéséről tanúskodhat a CNC gépkezelő és a gyártósori gépbeállító szakmák iránti igény emelkedése, bár utóbbi esetében a kongruencia/helyettesíthetőség lehetőségét nagynak véljük. A felnőttképzések kapcsán megállapítható, hogy szerepük van a hiányszakmák (gépi forgácsoló, hegesztő és szociális gondozó és ápoló) képzésben. Konkrétan a fémipari szakmában többet képeznek, mint az iskolarendszer. 248 forgácsoló (175 az iskolarendszerű képzésben), 297 hegesztő (196 az iskolarendszerű képzésben) képzése/átképzése zajlik a felnőttképzésben. Utóbbi két szakma kapcsán talán nem túlzás a rugalmasság kiemelése sem. Az ipar igényeire reagálnak (adottságaik révén) gyorsan a felnőttképzők, gyorsabban, mint a komoly inerciával rendelkező iskolarendszerű képzők. A hiányszakmák kérdéséhez kapcsolódó dilemmák Abból adódóan, hogy a hiányszakmákban a munkanélküliek és a pályakezdő munkanélküliek között százas nagyságrendben fordulnak elő szakképzettséggel rendelkező potenciális munkavállalók többé-kevésbé elfogadható az a gondolat, miszerint nem értelmezhető a munkaerő-piaci hiánya egyes szakképzettségeknek kibocsátási hiányaként. Zajlik az érintett területeken a képzés (jellemzően az iskolarendszeren belül és a felnőttképzésben is), de a végzettek nem jelennek meg a munkaerő-piacon. A Hajdú-Bihar megyében 2013/2014-es tanévre nevesített szakmák közül a villanyszerelő, a húsipari termékgyártó, hegesztő, ács, épület- és szerkezetlakatos, a pék és a szociális gondozó és ápoló is idesorolható, sőt a 2013as adatok szerint a mezőgazdasági-gépész képzés és a kapcsolódó munkaerő-piaci probléma is ilyen helyzetet mutat. Az ipari gépész, gépi forgácsoló és a 2014/2015-ös tanévre nevesített új szakmák közül a CNC gépkezelő, gyártósori gépbeállító, zöldség- és gyümölcstermesztő esetében a képzés kibocsátása is gondot jelenthet. A nagyon speciális végzettségek esetén ez realitás, ott a helyettesíthetőség segíthet a helyzeten. A jelenség hátterében több tényező húzódhat. A teljesség igénye nélkül felsorolt szempontok jellemzően egymáshoz kapcsolódnak, egymásból következnek és felerősíthetik egymást. A szakma presztízse, ebből adódóan a bérezése alacsony. Az elvégzendő tevékenység körülményei, a hozzá kapcsolódó fizikai igénybevétel riasztja a munkavállalókat. 46

Jelentős lehet a „helyettesíthetőség” (kongruencia) szerepe is a munkaerő-piaci hiány kialakulásában. A felsorolt okok hatására a munkavállalók „jobb” (magasabb bérezésű, könnyebb munkavégzést kínáló, stb.) lehetőségeket használnak ki és más, közeli szakterületeken próbálnak elhelyezkedni. Az alacsony bérek a szürke- és feketegazdaság irányába történő mozgást is elerősíthetik. A feketén elvégzett munka és a támogatások együttesen könnyen felülmúlhatják a legális munka minimálbéres jövedelmeit. Kapcsolható a munkaerő-piac területi szegmentáltsága is a hiány jelenségéhez. Megyei szinten is gondot okoz a mobilitási hajlandóság alacsony szintje. Az alapfokú szakmai végzettségek és a hozzájuk kötődő alacsony bér (sok esetben minimálbér) már nem bírja el 30-50 kilométeres távolságba történő ingázást. A minimálbérből levonva az ingázás költségeit alacsony nettó jövedelemhez jutunk, ami a szociális támogatások összege körüli. Érdemes figyelmet fordítani a nemzetközi mobilitás jelenségére is. Kellően magas bérezés esetén a magyar munkavállaló (majdnem) akadálytalanul juthat külföldi munkalehetőséghez is. Amennyiben a speciális végzettséget (CNC gépkezelő), vagy akár a kellemetlenebb munka körülményt (húsipari szakmák) lényegesen jobban fizetik Ausztriában, Németországban akkor a kibocsátás növekedése mellett is állandósulhat a munkaerő-piaci hiány. Komoly következményei lehetnek a szakmai tudás hiányosságainak is. Szakképzettség birtokában, de a megfelelő ismeretek és kompetenciák hiányában kiszorulnak (be sem kerülnek) a munkaerő-piacról a munkavállalók. Azt, hogy ennek hátterében a képzés és/vagy a képzettek (vagy egyszerre mindkettő) „minőségének” problémái találhatók nehéz kinyomozni. Jelen állapotában a hiányszakmák kijelölése a célok tisztázatlansága miatt nem lehet egzakt. Lehet mögötte szociális tartalmat feltételezni, mert a hiányszakmák képzéséhez kötődő ösztöndíjrendszer lehetőséget teremthet az anyagi problémákkal küzdő családokból származó fiatalok számára is az első szakképzettség megszerzésére. Az emelt normatíva révén az iskolarendszerű szakképzés intézményei számára is mozgásteret biztosíthat és a vállalkozások számára olcsó munkaerőt is teremthet. Célszerű lenne újragondolni a hiányszakmák kijelölésének alapelveit.

47

VI.

VII.

A Hajdú-Bihar megyei felnőttképzése egy empirikus kutatás alapján

1. A felmérés célja, aktualitása, módszere

A felmérés a Hajdú-Bihar megyei iskolarendszeren kívüli felnőttképzésre irányult. A vizsgálat több céllal rendelkezett. Az egyik legfontosabb kérdéskör az elmúlt években jelentősnek mondható felnőttképzési (és a vizsgált ágazatot részben érintő szakképzési) törvényi változások hatásait igyekszik megragadni, és azt, hogy ez milyen mértékben befolyásolta a felnőttképzők működését. A kutatás további kérdései tulajdonképpeni ezen fő problémafelvetés alkérdéseiként értelmezhetőek. Vagyis hogyan hatott a változás a képzés szerkezetére. Milyen befolyást gyakoroltak a változások a válaszadó képzőkre. Hogyan ítéli meg a felnőttképzési szektor helyzetét az ágazatból szerzett információk, valamint saját tapasztalata alapján. Hogyan alakul a bevételek forrásstruktúrája. S a felsoroltakon kívül számos – jelen felmérést készítők megállapítása szerint fontosnak nevezhető - szakmai kérdés került felvetésre és megválaszolásra. Úgy véljük az eredmények hasznosítása is széles körben valósulhat meg. Egyrészt a döntéshozók és a szakpolitikát alakítók számára hordoz üzenetet. A megyei szakemberek által megfogalmazható vélemények friss empirikus munkával nyert adatokra támaszkodva válnak hitelessé. Másrészt a szektorban képzőként működők részére is fontos információkat hordoznak a kapott eredmények. Harmadsorban a felnőttképzéssel foglakozó szakemberek, (oktatás)kutatók és a szakmai képzésekben résztvevő tanulók, felsőoktatási hallgatók is haszonnal forgathatják jelen vizsgálat eredményeit. Kvantitatív kutatásunk megvalósításához online kérdőíves módszert alkalmaztunk. A lekérdezést 2014 novemberében végeztük el. Az összeállított adatbázis három csoportból tevődött össze. Az elsőben szerepelnek azon felnőttképzési intézmények, melyek jelenleg még érvényes akkreditációval rendelkeznek. Ezen lista forrása a www.nive.hu honlap, melyben

a

kapott

listánk

az

akkreditált

intézmények

listájából

került

szűrésre

(https://www.nive.hu/index.php?option=com_jumi&view=application&fileid=4). A második csoport a már a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező képzők. Ezen lista forrása is a www.nive.hu, mely a felnőttképzési tevékenység engedélyezése/engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásából lett szűrve. https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=512) 48

A harmadik csoport, a Hajdú – Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara saját adataiból, az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer programból származik. Kigyűjtésre kerültek azon felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek, amelyek székhelye nem Hajdú-Bihar megyében található, de a Kamara felé vizsgajelentési kötelezettségük van (www.isziir.hu). Így állt össze a százhuszonkét felnőttképzéssel foglalkozó szervezetet tartalmazó lista. A célcsoport számára három alkalommal került kiküldésre az online kérdőív linkje. Ennek, és a pozitív együttműködésnek köszönhetően, igen jónak mondható válaszadási hajlandóságot tapasztaltunk: hatvan kitöltött és értékelhető kérdőív érkezett vissza a megadott határidőig, amely nagyon magas (50,8 százalékos) válaszadási hajlandóságot jelentett (négy darab szervezetet a kiküldött e-mailek nem értek el, egyéb elérhetőséget nem találtunk róluk). Ezúton is köszönjük a megyei felnőttképzéssel foglalkozók együttműködését. A VI. fejezet „A Hajdú-Bihar megyei felnőttképzése egy empirikus kutatás alapján” adatai, illetve ábrái az adatfelvételből származnak, külön forrás jelöléseket nem alkalmaztunk. Az alábbiakban a felmérés legfontosabb eredményeit ismertetjük röviden. (Szándékunk szerint jelen ezen első elemzést követően a későbbiek során egy mélyebb, az összefüggésekre részleteiben is koncentráló tanulmányozást végzünk. Jelen vizsgálatra és az ebből származó elemzésre nagyon rövid időkeret állt rendelkezésre.)

VI. 2. A kutatás legfontosabb eredményei

Az alapítás éve A válaszadók átlagosan tizenhét éve működnek. A legrégebbi intézmény 1867-ben jött létre, míg a válaszadók között a legfiatalabbak 2012-es alapításúak. Az 1990-es rendszerváltás (és körülményei) adott igazából kedvező terepet a felnőttképző szervezetek alapítására, ez a statisztikákban is tükröződik. A másik növekedési időszak 2000. és 2009. közötti intervallumban figyelhető meg (27.a. és 27.b. számú ábra). A válaszadók közel fele ekkor alapította cégét, egyesületét, illetve intézetét. Az okok között egyrészt a felnőttképzés általános expanzióját, valamint ennek kiterjedését figyelhetjük meg, másfelől a csatlakozást követően jelentős Európai Uniós források jelentek meg a felnőttek képzésében (ez a tendencia továbbra is folytatódni látszik). Az alapítási időpontok a szektorba való beágyazottság, a felhalmozott tapasztalat és a professzionalizmus terén is figyelembeveendő szempont. 49

A fontosabb képzők székhelyei

27.a. számú ábra: A válaszadó felnőttképzők székhelyei alapításuk időszaka alapján (térképes megjelenítés) 27.b. számú ábra: A válaszadó felnőttképzők megoszlása alapítási időszakuk alapján (kördiagram) A megyei intézmények többsége debreceni székhellyel Debrecenben működik. Debrecen városa nemcsak más oktatási ágazatban, de a társadalmi, a gazdasági, a kulturális szakmai tevékenységek, illetve az intézmények (és lehetőségek) vonatkozásában is uralja a megyét. A válaszadók hetvennégy százaléka működik Debrecenben, illetve Debrecenből. Ugyanakkor a más (elsősorban városi rangú) településen is tevékenykednek felnőttképzők. Ezzel együtt korábbi vizsgálatainkra is alapozva megállapíthatjuk, hogy Debrecen városának egyértelműen felnőttképzési túlsúlya van Hajdú-Bihar megye népességszámát tekintve, ugyanakkor a megyeszékhely és a megye többi településének gazdasági teljesítményét, valamint ennek arányát a felnőttképzés valójában valósághűen tükrözi. Debrecen képzési súlyával és gazdag szolgáltató ellátottságával szemben a központtól távol eső térségek, peremterületek és 50

nehezen megközelíthető falvak a felnőttképzés teljes hiányával küszködnek Ezen helyzet, illetőleg adottság ellenére időszakosan kísérletek történnek egy-egy a hátrányos térségekben működő felnőttképző létrehozására, azonban tartósan ezekben a térségekben nem működnek, inkább jellemző a debreceni központú szerveztek kihelyezett képzéseinek elindítása (amennyiben az profitábilis). Az esetek többségében éppen ennek hiányában (profit képződés) nem valósulnak meg képzések (28. számú ábra). A kihelyezett képzések

28. számú ábra: A kihelyezett képzések Ugyanakkor a fent leírtak ellenére, az is tapasztalható és kutatásunkban is látható, hogy a debreceni és a megyei felnőttképzők egyre jelentősebb része mégis igyekszik a megye más településein (jellemzően városokban) képzéseket indítani, a piaci lehetőségek tükrében és a saját profit realizálásának reményében. A piaci rés egyik típusa ugyanis elsősorban ezeken a településeken, illetve térségekben jelentkezik. A képzők egy kisebb, de nem jelentéktelen csoportja a megyehatárt is átlépve próbál képzések megszervezésével és lebonyolításával. Ezek iránya, felmérésünk alapján, elsősorban a környező megyéket érinti, de az Európai Uniós forrást biztosító projektek, vagy vállalati megrendelések esetében akár a dunántúli térségek is potenciális terepet jelentenek (28. számú ábra). 51

A térképen ábrázoltakon kívül Hajmáskér, Hévíz és Sopronkőhida is bekerült a kihelyezett képzések körébe. Három esetben az „ország egész területén”, egyszer a „Hajdú-Bihar településein” választ kaptuk. Úgy véljük éppen az Uniós források teszik lehetővé a megyei (és természetesen a hazai) felnőttképzők térbeli dinamizmusának erősödését, illetve növekedésük egyik legfontosabb szegmensének bizonyul ez a forrás. Megállapíthatjuk tehát, hogy a felnőttképzők többsége igyekszik térben is rugalmas, „mozgékony” lenni. Az infrastruktúra tulajdonviszonyai

29. számú ábra: Az infrastruktúra tulajdonviszonyai Infrastrukturális

szempontból

az

oktatás

szintjei

között

a

felnőttképzés

van

a

legkedvezőtlenebb helyzetben, abban az értelemben, hogy a képzési helyszínek jelentős része nincs saját tulajdonukban, így számottevő mértékű a kiszolgáltatottság ebben a tekintetben (29. számú ábra). Ez a helyzet egyrészt fakad a hazai felnőttképzésre és a szektorra jellemző tőkehiányból, hiszen jelentős tőke szükséges oktatásra alkalmas ingatlan vételéhez, ennek kialakításához. Ugyanakkor talán lassú elmozdulást tapasztalhatunk felmérésünkben, hiszen a válaszadók 33,3 százaléka jelezte a saját tulajdonú ingatlant, illetve a részben bérelt válaszok is számottevőek.

52

A saját ingatlan hiányát (a válaszadók közel felénél tapasztaljuk ezt: 48,7 százalék) ugyanakkor a szektort döntően uraló kiszámíthatatlansági tényező is okozza, hiszen akár a piacon nagyobbnak számító felnőttképző is kerülhet olyan helyzetbe, amikor egy képzése sem fut akár heteken, sőt hónapokon keresztül. Ebben a szituációban nem tűnik célravezetőnek egy kihasználatlan infrastruktúrának a fenntartása, működtetése.

A szakmai tevékenységek köre

30. számú ábra: A szervezetek szakmai tevékenységének összetétele A válaszadók számottevő része (68,3 százaléka) igyekszik a szakmai tevékenységén (és a kötelező szolgáltatásokon) túl a tágabb kompetencia körébe eső tevékenységeket is folytatni (30. számú ábra). Ezen bővítés és nyitottság mögött több tényező feltételezhető. A képzések kontinuuma – különösen a kisebb szervezeteknél - sokszor kiszámíthatatlan, így a képzéshiányos időszakban más (elsősorban közeli) szakmai tevékenységek irányába is nyithatnak, így a felnőttképzést és a kötelező szolgáltatásokat megtartva más szakmai területekre is „átlépnek” a szervezetek. Másrészt ismeretünk van olyan szervezetekről, amelyek felnőttképzéssel kezdték szakmai tevékenységüket, de különböző okok miatt tovább léptek a tanácsadás, a szervezetfejlesztés, a tréning, a coaching, a pályázatírás, illetve a projektmenedzsment irányába, s ma már tevékenységük figyelemre méltó részét ezek adják. Számos esetben ezeket a szervezeteket éppen a képzési programok indítása körüli bizonytalanságok „tolták” az új szakmai tevékenységek irányába.

53

Mások – éppen a nagyobb szervezetek - a szervezetben megjelenő humán erőforrás bőség (mennyiségben és kompetenciaprofilban) miatt képesek tevékenységük diverzifikálására, portfóliójuk szélesítésére (több lábon állás esete), ezzel is csökkentve a szervezet piaci sérülékenységét.

A felnőttképzési akkreditáció, illetve engedélyeztetés

31. számú ábra: Az intézményi akkreditáció kérdése A vizsgálatban – a kamarai adatbázis kialakításának köszönhetően – jelentős csoportot képeznek (88,3 százalék) a még érvényes felnőttképzési akkreditációval rendelkező szervezetek (31. számú ábra). Az, hogy nem mindegyik válaszadó rendelkezett akkreditációval, két indokkal magyarázhatunk. Egyrészt a válaszadók között vannak olyan szerveztek, amelyek egy-két éve jöttek létre, amikor már értesülni lehetett arról, hogy a felnőttképzési intézmények minőségbiztosítási eljárása változni fog (így ezen szerveztek kivártak és nem törekedtek a már „kifutó” akkreditáció megszerzésére), másrészt a régebbiek között voltak olyanok, amelyek (képzési sajátosságaik miatt) nem törekedtek az akkreditáció megszerzésére, vagy alkalmasint korábban profiljukban más tevékenység volt hangsúlyos. Ugyanakkor fontosnak tartjuk hangsúlyozni, a válaszadók között a jelenleg engedélyezéssel még nem rendelkező intézmények is megszerezhetik ezt, hiszen a törvény és kapcsolódó rendeletek megjelenése után kezdődik egy talán nyugodtabbnak mutatkozó időszak, így a jelenlegi, vizsgálati periódusunkat ebben az értelem még mindig átmenetinek tekinthetjük.

54

Ehhez kapcsolódó kérdés tettünk fel, akkor, amikor azon szervezetekre kérdeztünk, amelyek eddig még nem szereztek engedélyezést. Tervezik-e ezt megszerezni (32. számú ábra)? Az eddig engedéllyel nem rendelkező válaszadók kétharmada (68,3 százalék) jelezte az engedélyeztetés megszerzésének szándékát. Azon szervezeti motivációk mögött, amelyben az engedélyeztetés nem artikulálódik, a felnőttképzési tevékenység szüneteltetése, esetleg befejezése állhat, illetve működnek olyan szervezetek, amelyek tisztán a piacról élnek, így nem látják értelmét és előnyét ezen bürokratikus eljárás által biztosított előnyöknek.

32. számú ábra: Az akkreditációra vonatkozó tervek A változások hatása a felnőttképzéssel foglalkozó szervezetekre A kérdőívben szerepelt néhány olyan kérdés, amely kimondottan az elmúlt években a felnőttképzés irányításában bekövetkezett – jelentős – változásokat és ezek hatását vizsgálta (33. számú ábra).

33. számú ábra: A felnőttképzésben bekövetkezett változások hatásai 55

Egy adott szakterület irányítását, alakulását jelentős mértékben alakíthatja át a döntéshozók elképzelése és határozhatja meg az új irányt. Ennek eredményeként erősen megváltozhat a szervezetek működési környezete és kihat egész tevékenységükre, sikeresebbé, vagy éppen sikertelenebbé téve azt. A válaszadók közel fele (43,3 százaléka) jelezte azt, hogy a szakpolitikai változások jelentős, negyede (25 százaléka) pedig a nagyon jelentős mértékű változást (33. számú ábra). Így a szervezetek kétharmada kényszerül valamilyen mértékű változtatásra. A kisebb mértékű változtatást a válaszadók több, mint egyharmada indikálta, s mindössze egy jelezte, azt, hogy egyáltalán nem gyakorolt változtatási hatást a szervezet működtetésében. Ezen eredmények birtokában egyértelműen kijelenthető, az elmúlt években bekövetkezett változtatások jelentős irányváltásokat, és igazodásokat követeltek az ágazat szereplőitől. Következő kérdésünk logikailag az előzőhöz kapcsolódva, de már értékítéletet mondva vizsgálja a változást (34. számú ábra). Vagyis azt kérdeztük, hogy ez a mélyreható átalakulás mit hozott az egyes intézmények számára.

34. számú ábra: Milyen hatással voltak szervezetére a jogszabályi változások? A válaszadók kiegyensúlyozottak ebben a kérdésben. A minimális billenés a pozitív irányba mozdul (inkább pozitív [41,7 százalék] vagy egyértelműen pozitív [3,3 százalék] hatást gyakorolt). Ugyanakkor a negatív (48,3 százalék), vagy nagyon negatív (6,7 százalék) hatást jelző válaszok éppen csak elmaradnak az előző kategóriáktól. A változásoknak (mint jellemzően minden mélyrehatóbb átalakításnak) vannak győztesei, de jelentős számban vesztesei is.

56

A képzési tevékenységek jellemzői Azon típusú kutatásokban, amelyek látleletszerűen igyekszenek vizsgálni az adott képzési szektort, és a szektorból érkező információk hozzájárulhatnak a képzési szerkezet és a munkaerő-piaci struktúrák minél tökéletesebb egymáshoz illesztéséhez (mely szándék a felnőttképzés egyik legfontosabb minőségi mutatója), a vizsgálati időszakból nyert friss információk nélkülözhetetlenek. Elkülönítve kérdeztünk a szakmai képzésekre (külön feltüntetve, ha a képzés OKJ-s), a nyelvi képzésekre és az általános képzésekre (IX. számú táblázat). 2014. őszén a következő szakmai képzési programok futottak a válaszadók körében (a válaszadók egy része nem adta meg az OKJ-s számot, ezekben az esetekben hiányzik az OKJ-s szám). IX. számú táblázat: Szakmai képzések a megkérdezett szervezeteknél Képzés megnevezése

OKJ szám

Cukrász

-

Tűzvédelmi előadó

52 861 10

Kutyakozmetikus

32 621 01

Bolti hentes

31 541 01

Építő - és anyagmozgató gép kezelője

32 582 02

(Emelőgépkezelő (kivéve targonca) 90 órás Építő - és anyagmozgató gép kezelője

32 582 02

(Targoncavezető) 90 órás, Közművelődési szakember I.

62 345 01

Közművelődési szakember II.

52 345 02

Magánbiztonság

32 861 01

Személy- és vagyonőr Mozgássérültet segítő kutya kiképzője

53 810 02

Kárpitos

3454205

Szociális gondozó és ápoló

3476201

Tisztítás-technológiai szakmunkás

3285303

Informatikai rendszergazda

54 481 04

Számítógépes adatrögzítő

31 346 02

CNC gépkezelő

35 521 01

Gépi forgácsoló

34 521 03 57

Képzés megnevezése

OKJ szám

Hegesztő

34 521 06

Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő

34 582 05

Kereskedő

54 341 01

Szociális asszisztens

54 762 01

Vállalkozási Mérlegképes könyvelő

-

Vállalkozási és bérügyintéző

-

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

-

Munkavédelmi technikus

-

Óvodai dajka

-

Építő és anyagmozgató gép kezelő

31 582 02

Nyomás-tartóedény gépész

-

Motorfűrész kezelő

-

Fakitermelő

-

Kisgépkezelő

-

Kőműves és hidegburkoló

34 582 08

Szobafestő

21 582 01

Húsipari termékgyártó

34 541 03

Építő- és anyagmozgató gép kezelője (+

32 582 02

szakirányok) Élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó

31 341 01

Építő- és anyagmozgató gép kezelője

32 582 02

(Targoncavezető) Építő- és anyagmozgató gép kezelője

32 582 02

(Emelőgépkezelő kivéve targonca) Építő- és anyagmozgató gép kezelője (Földmunka-,

32 582 02

rakodó- és szállítógép kezelő) Szociális gondozó és ápoló

33 762 01

Közbeszerzési referens

-

Diétás szakács

-

Fogtechnikus gyakornok

5472401

Klinikai fogászati higiénikus

55 725 11

Szociális gondozó és ápoló

34 762 01 58

Képzés megnevezése

OKJ szám

Sajtkészítő

31 541 07

Kosárfonó

21 215 01

Falusi vendéglátó

31 811 01

Targoncavezető

32 582 02

Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő

32 582 02

Emelőgépkezelő (kivéve targonca)

32 582 02

Egészségügy

-

Szociális

-

Kommunikáció

-

Huszonkét képző szervezet jelezte az ötvennégy darab szakmai képzés tartását. A képzéseket több szempontból lehet, és érdemes vizsgálni. Egyrészt a bemeneti iskolázottsági szint követelményeit, másrészt a képzéseknek a megye gazdasági ágazataihoz való kapcsolódását. Ez utóbbit négy dimenzión keresztül célszerű elemezni: 1. a megyei gazdasági ágazatokban foglalkoztatottak számának (és arányának) változáshoz viszonyítva, 2. a munkanélküliség struktúrájához, ennek változásához viszonyítva, 3. hiányszakmákkal történő összevetést, 4. illetve az iskolarendszerű szakképzés kibocsájtási kapacitásait vizsgálva. A következő képzési kategória a nyelvi képzések körét tartalmazza (X. számú táblázat). X. számú táblázat: A nyelvi képzések köre Nyelv

Képzési programok száma

angol

6

német

3

olasz

1

norvég

1

román

1

ukrán

1

59

Nyelv

Képzési programok száma

portugál

1

török

1

cseh

1

magyar

1

Hét válaszadó indikálta nyelvi képzési programok tartását. Nem meglepő módon az angol viszi el a prímet, ezt követi a német, majd egy sor ritka nyelvnek is tekinthető idegen nyelv (például a norvég, a román, az ukrán, a portugál, a török és a cseh nyelv) jelenik meg. Ennek oka elsődlegesen a debreceni multinacionális szolgáltató cégek által használt nyelvi sokszínűség. Emellett megjelenik a magyar nyelv oktatása is. A harmadik kategóriában az általános képzés, az általános felnőttképzés kategóriája szerepel (XI. számú táblázat). XI. számú táblázat: Általános felnőttképzési kategóriák kommunikáció pályázatírás konfliktuskezelés marketing, kultúra kommunikációs készségfejlesztés készség- és kompetenciafejlesztés különböző tréningek munkavállalásra felkészítő tréningeket, képzéseket, tanácsadásokat

60

kulcskompetenciákhoz kapcsolódó munkakörhöz előírt kompetenciafejlesztés munkába állást segítő területek pedagógiai terület szociális terület menedzsment területeken szakoktatók pedagógiai képzése munkaerő-piaci szolgáltatások - 30/2000 GM rendelet szerint képzésre felkészítés humán szolgáltatások ismerkedés a régi mesterségek alapjaival ismerkedés a munka világával számítástechnikai klub alap- és kulcsképesség fejlesztés beilleszkedési tréning tanulástechnika motivációs klub érzékenyítő tréning

Az általános felnőttképzéssel tizennégy szervezet foglalkozik. Ezen felnőttképzési típus döntően a civil formában működő szervezetekre jellemző. Hajdú-Bihar megye hátrányos helyzetű társadalmi csoportjaira, és leszakadó, vagy leszakadást mutató térségeiben – elsősorban a pályázati forrásoknak köszönhetően – gyakoriak az általános felnőttképzési 61

programok. A „soft skills”-ekre irányuló képzések, tréningek másik „vevője” viszont éppen a piaci szektor, annak is a leginkább a versenyhelyzetben lévő egységei. A különböző tréningek, kompetencia-fejlesztések stb. a versenyszféra által elvárt kompetenciák erősítésére irányulnak, így gyakran belső képzésekkel, máskor külső szolgáltató igénybevételével valósítják meg ezen tevékenységeiket.

A bővítés, változtatás szándéka a képzési profilban

35. számú ábra: Bővítés szándéka a képzési profilban Éppen a korábban említett változások, illetve ezek hatásai generálták azt a kérdést, amelyben azt kérdeztük, szándékozik-e képzési profilját bővíteni (35. számú ábra). A válaszadók háromnegyede jelezte ebbéli szándékát. A képzési profil bővítésének legkézenfekvőbb okát a valós konjunktúra erősödésével magyarázhatjuk. A válaszadók magatartásából ezt feltételezhetjük. Az előző kérdésben azt láttuk, hogy a válaszadók közel felét negatívan érintette a változás, ami valószínűsíthetően bevételcsökkentést és zsugorodást (nem pedig bővülést eredményez). A két választ összevetve tehát a válaszadók hozzávetőleg 30 százalékos köre válaszolta, azt, hogy bár bővül, de negatív hatással volt rá a változás. Magyarázatul feltételezhetjük, a válaszadók interpretálásában a bővülés alatt változtatást érthettek, amit a következő kérdésben tettünk föl (itt valóban a korábban is meglévő tevékenyég növekedésére irányult a kérdés).

62

36. számú ábra: A képzési profil átalakításának szándéka A válaszadók egyharmada szándékozik a képzési profilját átalakítani (36. számú ábra). A korábbi kérdéseket összegezve megállapíthatjuk, bár a szakpolitikának az elmúlt években történő átalakítása jelentős változásokat, több esetében negatív eredményeket hozott – ezen eredményt és változást nem minden esetben „reagálják le” a képzők. Több kérdés összefüggéseit elemezve, elmondható, hogy a válaszadók körében azonosítható egy körülbelül húsz százalékos kör, akiknek bár „rosszabbul megy” mint korábban, mégsem nyúlnak a változtatás eszközéhez. A 2014-ben megvalósult, illetve jelenleg is folyamatban lévő képzések

40,7

19,9

OKJ-s képzés

22,9 16,5

Egyéb szakmai képzés

Nyelvi képzés

37. számú ábra: A 2014-ben megvalósult képzések

63

Általános felnőttképzés

Egy oktatási-képzési intézmény szakmai tevékenységének vizsgálatakor célszerű látleletszerű, keresztmetszeti elemzést végezni az adott év, illetve aktuális időszak oktatási-képzési tevékenységeiről (37. számú ábra). Vizsgálatunkban a Felnőttképzési törvény (2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről, továbbiakban: Fk.tv.) által megadott képzési körök szerint gyűjtöttük az adatokat. A kapott statisztikák számos részletet nem tartalmaznak (pl. az egyes képzések időtartamát, bár az OKJ-s képzések esetében ez egyértelműbben, de az egyes képzésekben a résztvevők számát sem, valamint a képzési költségről sincs információ), azonban így is egyértelműen kirajzolódik az általános felnőttképzés magas aránya, az összes képzés több, mint negyven százaléka. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az általános felnőttképzés az egyik legrugalmasabb képzés mind tartalmában, mind formájában és megvalósulásában. Így például óraszám tekintetében nem vethető össze pl. az OKJ-s képzésekkel e tekintetben. A nyelvi képzések az OKJ-s képzések számát megelőzve a második a négy csoport közül. A debreceni multinacionális cégek aktuális és folyamatos igényei mellett, itt országosan megvalósuló nagy nyelvi projektre is gondolhatunk.

Az

államilag elismert, legnagyobb óraszámban és szakmai tartalommal futó képzések, az államilag elismert képzések kerültek a harmadik helyre (darabszámban fele annyi képzéssel, mint az általános képzések). Az egyéb szakmai képzések alkotják a következő kört, nem sokkal lemaradva az OKJ-s képzésektől. Az OKJ-hez viszonyított magas szám pozitívnak tűnik abban az értelemben, hogy az ezen típusú képzések jellemzően (legalábbis többségük) piaci megrendelésből származik és szükségszerűen nem követi az állami elvárást.

Képzések finanszírozása A finanszírozás az oktatáskutatások igen érdekes területe még akkor is, ha esetenként nem kapunk pontos és mindenre kiterjedő eredményeket (részben az adatszolgáltatás hiányossága, részben ennek megbízhatósága miatt). Felmérésünkben öt kategóriát adtunk meg: 1. a résztvevők által befizetendő részvételi díjak, 2. a munkáltatók által befizetendő részvételi díjak, 3. Európai Uniós pályázati források, 4. állami normatíva, támogatások, pályázati források, 5. egyéb, éspedig (38. számú ábra).

64

41,4 28,9 20,7 7,3 1,7 Résztvevők által finanszírozott részvételi díjak

Munkáltatók által finanszírozott részvételi díjak

Európai Uniós pályázati források

Állami normatíva, támogatások, pályázatok

Egyéb, éspedig

38. számú ábra: A képzések finanszírozásának forrásstruktúrája (százalékos megoszlásban)

A fenti ábrából az alábbi adatokat láthatjuk: a résztvevők által finanszírozott részvételi díjak 28,9 százalék, munkáltatók által finanszírozott részvételi díjak 20,7 százalék, Európai Uniós pályázati források 41,4 százalék, állami normatíva, támogatások, pályázatok 7,3 százalék, egyéb és pedig: 1,7 százalék. Egyértelműen elmondható, hogy az Uniós források teszik ki a legjelentősebb arányt a finanszírozási formák között. Így felmérésünk is megerősíti azt az információt, mely szerint az átalakított szakképzési hozzájárulás, illetve a finanszírozások többségének az Uniós források irányából történő mobilizációja eredményeként az Európai Uniós finanszírozás a szakmai fejlesztésen túl egyértelműen ágazat fenntartó szerepet tölt be. A résztvevők általi finanszírozás megelőzi a munkáltatók támogatási arányát. Az egyéni befektetések és tanulási motivációk erősebbnek mutatkoznak a munkavállalói oldalon, amely egyfelől pozitív hír, hiszen a munkavállalók perspektívát látnak a felnőttkori tanulásban, másfelől a megye gazdasági szereplőiről közöl további információt. A megye gazdasági szereplőinek az egyénektől elmaradó finanszírozási aktivitása fakadhat a tevékenységükhöz kapcsolódó alacsony technológia és alkalmazott tudásszinttel, melynek eredményeként nem szükséges fejlesztési tényező a tudás és az ezt létrehozó tanulás. Másodsorban a térségben működő gazdasági szervezetek szervezeti kultúrájában – kivétel a globális, a multinacionális, 65

illetve az ezekhez felzárkózást mutató hazai kis- és középvállalkozások - nem kap jelentős helyet, illetve nem manifesztálódik a kompetenciafejlesztés, mint a legfontosabb stratégiai termelési tényező. S végül a munkaszervezetek külső környezetében megjelenő potenciális munkavállalók száma (és részben képzettsége) nem kényszeríti a munkaadókat a képzési kiadások növelésére. Az iskolarendszeren kívüli szakmaszerkezeti döntés hatása

39. számú ábra: A szakmaszerkezeti döntések hatása a szakmai képzésekre A szakmaszerkezet, amely az aktuális és az előre jelezhető gazdasági igényekhez kapcsolódó kompetencia szükségleteket határozza meg, jelentős irányító szerepet tölt be a képzésben (39. számú ábra). Ez különösen igaz azokban a helyzetekben, amikor a gazdasági szereplők nem a legfontosabb megrendelők. A hazai – így a megyei - felnőttképzési szereplők működésében és az egész képzési ágazat alakításában a legerősebb tényezők vitathatatlanul az állami irányítás és az Európai Uniós támogatás. Az állami szerepvállalás (álláskeresők képzése) és irányítás, az Uniós források és az ezek megszerzésére irányuló szándékok a felnőttképzés formálásának legerősebb aktorai. Ugyanakkor a felnőttképzők jelentős csoportja saját képzési területei, a felhalmozott tapasztalatokkal igyekszik a piacon helytállni. Fenti ábránk is ezt a helyzet illusztrálja.

66

A felnőttképzés jelenlegi helyzetének megítélése

40. számú ábra: A jelenlegi helyzet megítélése Korábban kérdések érintették a változások hatását, illetve ezek megítélését. Jelen kérdésünk egy általánosabb, átfogóbb véleményalkotásra kérte a válaszadókat, amelyben azt kérdeztük, hogyan ítéli meg a felnőttképzési ágazat helyzetét saját tapasztalatán keresztül, valamint a szektorból hozzá eljutó információk alapján (40. számú ábra). A szektorból „hallható negatív hangok”-at visszaigazolták a válaszadók. Közel háromnegyedük (73,4 százaléka) vélte úgy, hogy romlott a helyzet, míg a másik oldalon egy bő egynegyed állt (26,7 százalék) ezzel szemben, ezeknél a szervezeteknél kissé javult a helyzet. Ugyanakkor egyetlen válaszadó sem gondolja úgy, hogy jelentősen javult az ágazat állapota.

Az emberi erőforrás ellátottsága a felnőttképzőknél

41. számú ábra: A szervezetek emberi erőforrás ellátottsága 67

Utolsó kérdések egyikeként rákérdeztünk a saját intézmény, cég, szervezet emberi erőforrás adottságaira (41. száma ábra). Több aspektusból is fontosnak véltük ezt a kérdést. Adott szervezet nehézségei fakadhatnak a nem megfelelő emberi erőforrásból, ennek mennyiségi, vagy minőségi hiányosságából. Másrészt a megyében a Debreceni Egyetemnek két szervezeti egységében is van (volt) andragógus képzés, ahol olyan fiatal szakembereket képeznek (képeztek), akik alkalmasak és képesek a felnőttképzési szervezetekben minőségi és hozzáértő szakmai munka végzésére. Az eredmények elégedettséget tükröznek, ugyanis egy szervezet sem vélte azt, hogy nagyon problémás lenne a rendelkezésre álló szakmai stáb képzettsége, hozzáértése, illetve ez komolyan akadályozná a működést. Mindössze valamivel több, mint húsz százaléka vélte úgy, hogy alkalmanként vannak gondjaik ezen a területen. Ugyanakkor a válaszadók fele jónak, húsz százaléka pedig kimondottan erősnek és felkészültnek tekintette magát ebben a kérdésben. Javaslat, illetve vélemény a válaszadók részéről Az utolsó, nyitott kérdésben kértük a válaszadókat, járuljanak hozzá a Hajdú-Bihar Megyei Szakképzés-fejlesztési koncepció gazdagításához és tegyék ezt meg, az általuk fontosnak tartott információk megosztásával. A válaszadók huszonhét százaléka élt mindössze ezzel a lehetőséggel. Meglehetősen alacsony véleménynyilvánítási foknak véljük ezt, különösen annak fényében, amikor a felnőttképzési szabályozó rendszert és irányítását jelentős mértékben átszabták és amikor a válaszadók közel fele jelezte a saját szervezetén és felnőttképzési tevékenységén mérhető negatív hatásokat. Az alacsony arányt több tényezővel magyarázhatjuk. A válaszadók többsége „becsülettel” megválaszolta a zárt kérdéseket, de nem akart/tudott több időt szentelni az utolsó kérdésre. Egy lehetséges csoportot alkotnak, akiknek ugyan van véleményük, de a szöveges kifejtés ilyen formája meghaladja a probléma leírást. Mások úgy vélhették, semmi haszna ennek, míg megint mások, akiknek bár van véleményük, de inkább nem írták le esetlegesen kritikusabb hozzászólásukat (lásd. „inkább szóban” válasz). A beérkezett válaszok közül nehezen tudnánk csoportokat képezni, ugyanakkor abban megegyeznek a megjegyzések, hogy a kritikusak, alkalmanként negatív (elkeseredett, lemondó) töltetet sugározók is az új szabályozásból fakadó nehézségeket és a bürokratikus terheket említették. Azonban nem találkoztunk olyan mértékű negatívummal és sérelemmel a megfogalmazások között, amelyek alkalmanként a szektorból „kihallatszanak”, s amelyekre 68

előzetesen (a kérdőív korábbi kérdései alapján) számítani lehetett. A válaszok közötti jelentős különbsége és szórtság egyfelől jelzi, hogy több problématerület van jelen egyszerre, másfelől nem emelkedik ki egy terület sem ezek közül, mint a problémagóc csúcspontja. Egy az állami intézményrendszerből jövő válasz a meglévő infrastrukturális és humán erőforrás kapacitásokat kihasználtságát fogalmazta meg miközben az iskola bérbe adja a termet és a szaktanárait is. Másik vélemény szerint az ellenőrzéseket a Finy szerint kellene végezni, akkor megfelelő kép alakulna ki a felnőttképzésről. Egy-két válaszadó fogalmazta meg a nem megfelelő szakmaszerkezet erőltetésének tarthatatlanságát. 2.3. Összegzés Összegzés A Hajdú-Bihar megye felnőttképzésére irányuló empirikus vizsgálat olyan időszakban került megvalósításra, amikor a szektort érintő jelentős törvényi változások utáni erősen turbulens időszakban igyekeznek a szervezetek működésüket biztosítani. Az ilyen léptékű átalakítás jelentős alkalmazkodóképességet kíván az érintettektől, és a folyamatnak várhatóan lesznek nyertesei, ahogyan vesztesei is. Vizsgálatunk a felnőttképzők működéséhez kapcsolódó, vagy abból fakadó legfontosabb sajátosságokat, jellemzőket igyekezett vizsgálni, majd elemezni a válaszadók információi alapján. A megyében működő intézmények humán erőforrás ellátottsága összességében jónak tekinthető, az infrastrukturális állapotok ugyanakkor vegyes képet mutatnak. Az intézmények jelentős része bérleményben végzi tevékenységét, ami a felnőttképzési ágazatban meglehetősen gyakori. Saját ingatlannal jellemzően a legnagyobb, illetve a legtőkeerősebb képzők rendelkeznek. A jogi környezet és irányítás jelentős változása miatt számos esetben rugalmasságot kell mutatniuk a képzőknek, amely az intézményműködtetés legkülönbözőbb területein jelentkezik. A válaszadó szervezetek többsége ezt képzési profiljának bővítésével és átalakításával igyekszik megtenni, valamint a vállalt képzések és kötelező szolgáltatások mellett a tevékenység portfólióját igyekszik bővíteni olyan területeken, amelyek nem állnak nagyon messze a felnőttképzés működtetéséhez szükséges szakmai kompetenciákhoz, illetve másfelől a szervezeti tudásvagyon alapján könnyen orientálódhatnak más szakmai tevékenységek irányába. Ez a rugalmasság és nyitottság a felnőttképzési szektorban gyakran megfigyelhető működési hektikuságból fakad, amely az indítható képzések és nyújtható 69

szolgáltatások

tervezhetőségének,

ennek

kiszámíthatóságának

problémakörét

érinti.

Ugyanakkor az is kirajzolódik, hogy a képzők egy körülbelül tíz - húsz százalékos köre, amelyek – különböző okok miatt - nem tudnak, illetve nem képesek reagálni a változásokra. A fennmaradás és a növekedés irányába tett rugalmassági szándékot mutatja a képzési tevékenységek megszervezésének és megvalósításának térbeli dinamikája is. A képzők közel kétharmada igyekszik szakmai tevékenységeit a meglévő székhely mellett más településeken is folytatni. A megyei intézmények közel kétharmada Debrecen városában működik. Ez nem lenne indokolt a népességszám Hajdú – Bihar megyei megoszlását tekintve, egybevág viszont a gazdasági teljesítmény mutatókkal. A képzési struktúra a megyei intézmények körében kiegyenlítettnek tűnik és mind a négy képzési kör jelen van megfelelő aránnyal. A képzők bevételeinek egyértelműen legnagyobb százaléka Uniós pályázati forrásokból származik, és a munkaadói finanszírozási hajlandóságot megelőzi a munkavállalók befektetési aktivitása. A nyelvi képzések és az általános felnőttképzések jelentősnek mondhatók. Előbbire a főként Debrecenben székelő multinacionális és globális cégek biztosítják a legnagyobb keresletet, az általános képzésre pedig a megye perifériális térségeiben és az alacsonyabban iskolázottak körében van „kereslet”. A már többször említett szakpolitikai módosulás, amely a jogszabályi környezet és irányítás formájában jelenik meg a képzők számára, nemcsak a rugalmasságot követeli, de a válaszadók szerint jelentős bürokratikus és működési terhet ró a szervezetekre.

70

V. Foglalkoztatási paktum Hajdú-Bihar megyében V.1. Foglalkoztatási paktum – a foglalkoztatást erősítő eszköz

A foglalkoztatási paktumok az Európai Unió által elindított olyan, a foglalkoztatás növelését segítő, generáló fejlesztési politikák, amelyek megvalósulásaképpen az adott földrajzi térség azon szereplői, amelyek a foglalkoztatás javításához hozzájárulhatnak, együttműködésre lépnek e célok elérése érdekében. Ezek a kezdeményezések az Unió legjobb foglalkoztatási gyakorlatai (Territorial Employment Pacts) között szerepelnek. Másrészt a foglalkoztatási paktum a térségi foglalkoztatás erősítésének egyik legjobb eszköze, hiszen egy konkrét térség foglalkoztatási problémáival és lehetőségeivel foglalkozik alulról jövő kezdeményezésként helyi szereplők bevonásával, amely nyitott, dialógusra alapozott együttműködésen nyugszik. A foglalkoztatási paktumok erősségei közé tartoznak a stakeholder szemléletek (lehetőség szerint minél több érdekelt bevonása), a különböző szervezetek együttműködései során alkalmazott módszerek, az ebből fakadó eltérő szakmai tapasztalatok. A feladat, a foglalkoztatás javítása komplex probléma, így a megoldás is komplex, integratív szemléletet feltételez, ennek megfelelően igényli az ilyen formában megvalósuló együttműködést. Ennek a sokszínűségnek a létrejövő paktumokban – valamint a kapcsolódó partnerségekben egyértelműen szinergiát kell képeznie. Ennek hiányában a célok megvalósítása kérdésessé válhat. A foglakoztatási paktumok legfőbb sajátosságai A foglalkoztatási paktum a térségi foglalkoztatáspolitika szervezeti keretbe foglalt eszköze. Működése a helyi partnerségen alapul, segítségével összhangot lehet teremteni adott térség gazdaságfejlesztési, területfejlesztési és humán erőforrás fejlesztési céljai között. Főbb elvárások a foglalkoztatási paktummal szemben: 1. Helyi kezdeményezések legyenek. (Ugyanakkor fontos előzetesen tisztázni a territoriális egység szintjét: regionális, megyei, kistérség, tekintettel arra, hogy az adott térség, adott regionális szintjein eltérő hatékonysággal működhet egy paktum). 2. Széles körű és hatékony partnerségen alapuljanak. 3. Integrált és innovatív stratégiával rendelkezzenek. 4. A résztvevők munkaerő-piaci és foglalkoztatási szempontból erős legitimációval rendelkezzenek egymás előtt és a külső környezet irányába. A sikeres együttműködésben megvalósuló eredmények a következők: 1. A térségi szereplők együttműködésének új kultúrája jön létre. 2. Képesek lesznek a gazdaság humán erőforrás szükségleteit meghatározni. 3. Legitimitást biztosítanak a munkaerő-piaci beavatkozások 71

tekintetében. 4. A foglalkoztatást a helyi társadalom ügyként artikulálják. 5. Hatékony információáramlás valósul meg a paktumban együttműködő partnerek között, valamint a paktum résztvevői és a külső környezet között is. 6. Az erőforrás hatékony (ember, eszköz, pénz) felhasználása a jellemző. A foglalkoztatási paktum nem verseny, hanem méltányos együttműködés, melynek egyik legfontosabb elve a partnerség. Az Európai Unió értelmezésében a partnerséget a 1083/2006 EK rendelet (a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről) szabályozza (a partnerség résztvevői a regionális, a helyi hatóságok, az egyéb közhivatalok, a gazdasági, a szociális partnerek, a civil szervezetek, az egyetemek, a képző és kutatóhelyek). A partnerség dolgozza ki a stratégiai és operatív kapcsolatok rendszerét, valamint készíti elő a programokat. A paktum szervezeti keretei a lokális munkaerő-piac releváns szereplőit szólítják meg, melynek fő célja a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatás és foglalkoztathatóság növelése. E cél elérése érdekében a szervezeti keret egyszerű és hatékony, amely a döntéshozatali mechanizmusban is tükröződik, világos felelősségi viszonyokkal. Nélkülözhetetlen a paktumban résztvevők folyamatos aktivitása, a szakmai színvonal mennyiségi és minőségi biztosítása. A helyi partnerségnek helyi valós problémákra kell koncentrálnia (szubszidiaritás elve). Az együttműködésből fakadó további előnyök: a közös stratégia megalkotása, a közös akcióterv, a közös információs bázis, a közös erőforrások. A pozitívumok mellett azonban a foglalkoztatási paktumok gyakran nehézségekkel is szembenéznek. Az eddigi tapasztalatok alapján ezek a leggyakrabban: a változó együttműködési hajlandóság, az eltérő működési részvétel és színvonal, a finanszírozási problémák, a forrásszerző kényszer, a politikai sérülékenység, a szakmai-módszertani, a támogatói háttér hiánya. A hazai foglalkoztatási paktumok néhány jellemzője Ahhoz, hogy Hajdú-Bihar megye az elkövetkezendő időszakban sikeresen alakítson ki foglalkoztatási paktumot, célszerű a korábbi időszak hazai tanulságait elemezni, ezek eredményeit összegezni. Ebbéli munkánkat jelentős mértékben segíti egy 2010-ben elvégzett országos felmérés (melyet a Pécsi Egyetem végzett az OFA {Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.} támogatásával). A felmérés célja egy országos összefoglaló vizsgálat elkészítése a hazai paktumok helyzetéről. A vizsgálat a kutatás idején létező paktum mindegyikét személyesen felkereste. A kutatás 47 paktumot azonosított, melyből 29 működött 72

2010-ben (négy rendszertelenül működött, tíz formálisan működött, három nem létezett). A legtöbb paktum a Nyugat-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön végezte tevékenységét. Első esetben valószínűsíthetően az osztrák minták földrajzi közelsége miatt, utóbbinál pedig a magas munkanélküliségi ráta is motiváló tényezőként jelenhetett meg, a felhalmozott szakmai tapasztalat mellett. A hazai paktumok többsége területileg a kistérségi szinteken jöttek létre. A paktumok létrehozásában a munkaügyi központok, valamint az önkormányzatok játszottak döntő szerepet. A megalakult paktumok létrehozásában jelentős szerepet játszott a lehetséges pályázati és egyéb pénzügyi források megszerzése. Kivételek ez alól elsősorban a dunántúli (osztrák határ melletti) paktumok. A paktumok kialakításában bár a vállalkozások (a munkaadók) partnerségi együttműködése fellelhető, azonban a valós együttműködések operatív szintjeibe nem minden esetben kapcsolódtak be. Így tulajdonképpen a legfontosabb szereplők (munkaadók) nem involválódtak ezekbe a kezdeményezésekbe a szükséges és indokolt szinten. A paktumok általában tíz - húsz taggal alakultak meg, majd ezt követően jelentős létszámnövekedést realizáltak. A paktumok közel egyharmada 26-50 taggal működik, és az összes szervezet kevesebb, mint huszonöt százaléka adja a 11-25 tagsági létszám közötti kategóriát, valamint a legnagyobb létszámú (51-100) csoportot. A paktumok jelentős többsége határozatlan időre szólt. Ennek a működési formának a gyengéje a projektszemlélet hiánya. Ennek következtében tevékenységük aktivitása alacsony, akár szétfolyó. A paktumok másik gyenge pontja a szakmai tevékenységek fenntartása és a működtetés. A pályázati források bizonytalansága, hektikussága alapvetően nehezítette a paktumok szisztematikus működését. A pályázat függőség mellett fontos említést tenni a többcsatornás pályázati technikák alkalmazásáról is. Ez azt jelenti, hogy a tevékenységeket különböző pályázati forrásokból és típusokból igyekeztek biztosítani. A vizsgálat szerint a paktumok meglehetősen vegyes szakmai teljesítményt nyújtottak. A skála egyik végén a szakmailag kiválóan teljesítők, az adott térségbe sikeresen beágyazott és igen hasznos munkát végző paktumtól egy adott térségben bár formailag működő, azonban a lakosság és a vállalkozások által alig ismert paktumig széles skálán mozognak. Megítélésünk szerint célszerű a hazai paktumokat elemző vizsgálatokat alaposan értékelni és a konklúziókat, valamint a javaslatokat körültekintő figyelembe venni. A kialakítandó paktum sikere az adott térség (járás, megye, régió) gazdasági igényeihez való minél tökéletesebben illeszkedő igény kiszolgálás alapján valósulhat meg.

73

V.2. Hajdú-Bihar megye munkanélküliségének és foglalkoztatási szerkezetének alakulása a tervezett megyei foglalkozatási paktum szempontjából

A munkanélküliség helyzete Hajdú-Bihar megyében A munkanélküliség vonatkozásában érdemben változott a helyzet az elmúlt években, a 2011es 12,7 százalékos ráta 10 százalékra esett vissza. Mindez az országos ráta csökkenésével párhuzamosan történt, ennek következtében a relatív érték nem változott. Jelenleg is a legrosszabb helyzetben lévő megyék közé tartozik Hajdú-Bihar (42. számú ábra).

42. számú ábra: A munkanélküliség aktuális helyzete megyénként 2014. júniusában (forrás: Központi Statisztikai Hivatal) A sorrend is változatlan Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén megyék küzdenek nagyobb gondokkal. A divergáló munkanélküliség jele, hogy a 2011-es évhez képest négyszeresről ötszörösre nőtt a legjobban teljesítő megye (Győr-Moson-Sopron) és Hajdú-Bihar között a különbség. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a megyében 38 ezer álláskeresőt tartottak nyilván a 2014. június végén, 8,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők száma 5,9 százalékkal, a középfokú végzettségűeké 9,6 százalékkal, a diplomásoké pedig 14 százalékkal csökkent a 2013. júniusához képest (43. számú ábra).

74

43. számú ábra: A nyilvántartott álláskeresők száma és a pályakezdő álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső között (forrás: Központi Statisztikai Hivatal)

Ugyanekkor nyolcezer-hétszáz betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván az állami közvetítő szerv megyei kirendeltségein, csaknem kétszer annyit, mint egy évvel korábban. Így egy üres álláshelyre négy álláskereső jutott. A megye járásai közül háromban van a munkanélküliségi ráta a megyei átlag alatt: a debreceni, a hajdúszoboszlói és a hajdúböszörményi járásban. Hajdúszoboszló és Hajdúböszörmény esetében a kedvező eredményt nagy eséllyel Debrecen közelsége adja, hiszen a két település állandó lakosai közül jelentős számban ingáznak dolgozni a megyeszékhelyre. A Debrecentől és az országos főutaktól való távolság arányosan növeli a munkanélküliségi rátát. Legkedvezőtlenebb helyzetben a hajdúhadházi és a berettyóújfalui járás található. A munkanélküliek iskolázottsági viszonyairól 2013-as adatokat tudtunk megjeleníteni (44. számú ábra). Az alacsony iskolai végzettségűek arányaiban jobban kerülnek munkanélküli helyzetbe. Közel negyvenöt százaléka az álláskeresőknek maximum nyolc általános iskolai osztályt végzett el. Az alapfokú szakmai képzéseket elvégzők sem kerülnek védett pozícióba. harminc százaléka az álláskeresőknek közülük kerül ki. A fennmaradó 25 százalékból 19,7 százalék

kapcsolódik

az

érettségit

adó

szakközépiskola; 10 százalék).

75

képzésekhez

(gimnázium;

9,7

százalék,

egyetem (pályakezdő) egyetem főiskola (pályakezdő) főiskola technikum (pályakezdő) technikum szakközépiskola (pályakezdő) szakközépiskola gimnázium (pélyakezdő) gimnázium szakmunkásképző (pályakezdő) szakmunkásképző szakiskola (pályakezdő) szakiskola általános iskola (pályakezdő) általános iskola befejezetlen általános iskola… befejezetlen általános iskola

261 559 213 1278 209 999 1226 4019 1037 4039 1163 13065 257 991 1972 17880

247 2678

0

5000

10000

15000

20000

44. számú ábra: A munkanélküliek iskolázottsága Hajdú-Bihar megyében 2013. második negyedévében (Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) A megye foglalkoztatásának mutatói

A megye foglalkoztatásának közelmúltbeli alakulásában fontos mérföldkő a világgazdaságot sújtó válság (XII. számú táblázat).

Láthatóan ez a 2009-es évre eredményezett egy

mélypontot a foglalkoztatásban. A 2005-től tartó növekedés 2009-ben (majd átmeneti nekilendülés után 2011-ben és 2012-ben újból) megtört. 2013-ban a 2010-es érték közelébe került, innen remélhető egy kilábalási folyamat. A jelenlegi 152.054 fő foglalkoztatott kicsivel a 2010-es érték alatt (háromszázkilencven fő) és kicsivel a 2008-as felett (hatszázhárom fő) van. XII. számú táblázat: Hajdú-Bihar megye foglalkoztatási adatai (forrás: Központi Statisztikai Hivatal) versenyszféra költségvetési szféra Összesen

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

105085

107839

110259

111210

103824

103525

104028

102300

102725

39764

39386

37435

35165

39430

41277

37759

39053

43528

146993

150077

151478

151451

149084

152444

149185

148836

152054

Láthatóan csak a költségvetési szféra adatai mutatnak előremozgást. Ott a 2008-as abszolút mélyponthoz (35.165 fő) képest 2011-től datálható (összességében) 23,7 százalékos növekedés (43.528 fő). A versenyszféra mutatói lényegesen gyengébbek. 76

Itt 2008-tól észlelhető csökkenő trend, ami a 111.210 fős csúcsról 102.725 főre történő visszaesést mutat. A 2011-es átmeneti emelkedést újból csökkenés, majd az utolsó két lezárt évben stagnálás jellemzi. Jelenleg a 2005-ös érték alatt van kettőezer-háromszázhatvan fővel a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatás szektoronkénti változása A foglalkoztatás szektoronkénti változása eltérő (45. számú ábra). A közelmúlt egyértelmű veszteseként az ipar és az építőipar nevesíthető. A vizsgált időszakban (2005. és 2013. között) 43.780 főről 38.134-re esett vissza a foglalkoztatottak száma (mínusz 13 százalék). Valamivel jobb helyzetben maradt a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat. Ez az ágazat tíz százalékot kicsit meghaladó csökkenést szenvedett el. A szolgáltatásokban detektálható csupán növekedés. Itt a (növekvő tendenciát megtörő) 2009-es és a 2011-es átmeneti visszaeséseket emelkedés követte, 2013-ra 105.563 főre emelkedett a foglalkoztatottak száma, ami 12,5 százalékos növekedést jelent.

[fő]

Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás

Ipar, építőipar

Szolgáltatások

180000 160000 140000 120000 100000

93889

97842

100107

100389

99758

103901

101270

99938

105563

43780

43158

42764

42585

40911

40225

39617

40480

38134

9324

9077

8607

8477

8415

8318

8297

8418

8358

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

80000 60000 40000 20000 0

45. számú ábra: Hajdú-Bihar megye foglalkoztatási adatai 2005. és 2013. között (forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Hajdú-Bihar megyei adatszolgáltatása)

77

A szolgáltató szektor létszámbővülése is tovább árnyalható. A statisztikai adatgyűjtés 2008/2009-es változásai nem teszik lehetővé a szektoron belüli változások teljesen egzakt összevetését. A „gazdasági ágak” nevezéktana változott (bővült az adatgyűjtés köre) és ezzel együtt a tartalmak is átalakultak. Ami követhető, változásoktól függetlenül idősorosan is ábrázolható a XIII. számú táblázatban megjelenik. XIII. számú táblázat: A szolgáltatások átalakulása 2005. és 2013. között. (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

22041

22695

23763

24521

22 593

22 684

22 341

22 043

22 326

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

6177

6299

6237

6174

5 992

6 156

6 122

5 782

5 568

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

10497

10669

10727

10512

9 156

9 166

8 930

8 915

8 629

1702

1775

1919

2389

2 348

2 345

2 239

2 102

2 218

Kereskedelem, javítás

Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

8941

11121

13671

13380

11 504

11 511

11 169

11 017

10 847

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

12842

13056

10231

10843

14 281

10 873

9 382

10 084

10 101

Oktatás

17390

17280

18877

18396

18 035

18 447

18 076

17 731

17 029

Egészségügyi, szociális ellátás

9853

10361

9820

9365

10 543

15 908

14 246

15 610

19 279

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

4446

4586

4862

4809

6665

8563

8559

9094

9247

Stabilnak tekinthető a kereskedelem és a javítás ága. huszonkétezer fő körüli létszáma a 2007ben és a 2008-ban bekövetkezett emelkedés, majd visszaesés mellett kicsivel több, mint 2005ben. Hasonló a helyzet a második legjelentősebb létszámot foglalkoztató oktatás esetében is, itt tizenhétezer fő körül/felett mozog a szám. A közel tíz éves periódus demográfiai visszaesése ellenére stabilnak látszik az oktatásban foglalkoztatottak létszáma. Csökkenés jellemzi a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatokat. Mérsékelt növekedés a pénzügyi közvetítés és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások területet. Határozott létszámemelkedés az egészségügyi, szociális ellátás területét, valamint a gyűjtőkategóriát jelentő egyéb közösségi, személyi szolgáltatást. Utóbbi kettőnél a duplázódás jelensége szembeszökő, ezeknek az ágazatoknak köszönhető a szektor pozitív egyenlege. Külön kiemelendő, hogy az egyéb kategóriában az információ, kommunikáció és a szakmai tudományos, műszaki tevékenység (amelyekre vonatkozóan 2008-tól gyűjtik külön az adatokat) a kezdetektől jelentős az emelkedés (XIV. számú táblázat).

78

XIV. számú táblázat: A szolgáltatásokban foglalkoztatottak létszámváltozása két gazdasági ágban (forrás: Központi Statisztikai Hivatal) 2008

2009

2010

2011

2012

2013

Információ, kommunikáció

2435

2042

3027

2975

3136

3365

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

3927

3845

4389

4217

4617

4287

A foglalkoztatottak iskolázottsága A foglalkoztatottak iskolai végzettségének vonatkozásában a megyék közötti különbségek messze elmaradnak a Budapesttől való eltérésüktől. A fővárosban foglalkoztatják a legnagyobb arányban a diplomásokat és az érettségizetteket, itt a legkisebb viszont a szakiskolai és az általános iskolai végzettségűek súlya (46. számú ábra).

46. számú ábra: A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása megyénként. (forrás: TEIR) A megyék között a szakiskolai (érettségit nem adó középiskolai) végzettségek arányaiban a legnagyobb a hasonlóság. Hajdú-Bihar a diplomás foglalkoztatás vonatkozásában az első harmadba tartozik.

79

A foglalkoztatás településenkénti jellemzői A megye települései közötti szektoronkénti eltérések jórészt visszavezethetők a természeti tényezők különbségére (47. számú ábra). A jó mezőgazdasági adottságú (mezőségi talajokkal jellemezhető) Hajdúhát térségében (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Balmazújváros), illetve a minőségében rosszabb, de természetvédelmet élvező Hortobágyi Nemzeti Park területén került előtérbe a mezőgazdasági tevékenység. Az ipari, illetve a szolgáltató szektor pedig jellemzően a városokhoz kötődik. Ami a városok esetében pozitív (a szolgáltató szektor jelentős súlya), az a kistelepülések esetében inkább a problémák következménye. Kevés foglalkoztatott mellett a költségvetési szféra alkalmazottjai (pedagógusok, egészségügyi dolgozók), illetve az alapszolgáltatásban (bolt, fodrász) dolgozók kerülnek túlsúlyba. A versenyszféra foglalkoztatottjainak a hiánya eredményezhet ilyen helyzetet.

47. számú ábra: A foglalkoztatás szerkezete Hajdú-Bihar megye településein, 2012. (forrás: TEIR)

80

Ágazatonkénti áttekintés A foglalkoztatás szempontjából fontos gazdasági szereplők áttekintésekor az ágazatokon keresztül történő bemutatás logikáját alkalmaztuk. Hajdú-Bihar megye gazdasági életében a mezőgazdaság fontosabb szerepet játszik, mint általában Magyarországon. A rendszerváltás hatására az addig működő negyvenegy állami gazdaság, és a nyolcvankét termelőszövetkezet helyett 2012-ben 41.009 vállalkozás végzett mezőgazdasági tevékenységet. Közülük mindössze nyolcszázhetven társas vállalkozás, ötvenhárom non-profit szervezet, a többi (40.086) egyéni vállalkozásként. A megye peremterületein figyelhető meg az egyéni vállalkozások számának/arányának túlsúlya. Viszonylag kevés a nagyobb gazdasági egységek száma. 2012-ben százhúsz vállalkozás foglalkoztatott legalább tíz főt. Területi elhelyezkedésükre jellemző, hogy Debrecen és a Hajdúság térségére koncentrálódnak. Ebben a térségben dolgozik a legalább kétszázötven foglalkoztatottal nagyvállalat kategóriába tartozó három mezőgazdasági üzem is, a nádudvari NAGISZ Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (2.100 fő), a hajdúböszörményi BÉKE Agrárszövetkezet, és a debreceni Baromfi-Coop Termelő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság. Az ipari tevékenység elsősorban Hajdú-Bihar megye centrumterületeire koncentrálódik. A kétszázötven főnél több embert foglalkoztató nagyvállalatok jellemzően Debrecenben találhatók. Élelmiszeripari vállalkozások közül a FrieslandCampina Hungária Kereskedelmi és Termelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Hajdúsági Gabonaipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Pentafrost Élelmiszeripari Korlátolt Felelősségű Társaság, a gépiparból a FAG Magyarország Ipari Korlátolt Felelősségű Társaság, a Grampet Debreceni Vagongyár Korlátolt Felelősségű Társaság és a National Instruments Hungary Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság, gyógyszeriparból a TEVA Gyógyszergyár Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a nyomdaiparból az Alföldi Nyomda Zártkörűen Működő Részvénytársaság, és a közszolgáltató vállalatoknak (A.K.S.D. Városgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság, Debreceni Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság, E.ON Energiakereskedelmi

Korlátolt

Felelősségű

Társaság).

Debrecenen

kívül

csak

a

hajdúszoboszlói székhellyel bejegyzett TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a hajdúnánási MODE 3H Textilipari Korlátolt Felelősségű Társaság „Felszámolás alatt” (ruhaipar), illetve a Tégláson működő HAJDU Hajdúsági Ipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság (gépipar) említhető.

81

A város iparának leginnovatívabb eleme a gyógyszergyártás. A szocialista decentralizáció eredményeként a Biogal Gyógyszergyár jelent meg a térségben először, 2012 áprilisában a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság biotechnológiai üzeme nyitotta meg kapuit, majd az ágazat fejlesztése érdekében szerepet vállalt a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter megalapításában. A gyógyszeripari klaszter céljaihoz illeszkedve jött létre

Pharmapolis Innovatív

Élelmiszeripari Klaszter. A műszeripar hagyományait a Prizmatech Debreceni Műszergyártó és Fejlesztő Klaszter (egészség-, és környezetipari műszerek), az informatikáért a Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter, illetve az Észak-alföldi Informatikai Klaszter megszervezésével viszik tovább. A megyei székhelyű klaszterek sorába korszerű energiagazdálkodás és a környezetvédelmi ipar fejlesztésének szerveződései a Létesítményenergetikai Klaszter, a Termálenergia Hasznosító és Innovációs Klaszter, a Zöld Technológia Klaszter és a cukorgyár helyére tervezett Kabai Zöldipari Klaszter viszi tovább. Az élelmiszeriparhoz hasonló súlyú szereplője a megye iparának az építőipar. Az építőipar a foglalkoztatás vonatkozásában fontos szerepet játszik, hiszen a megyében 8.530 fő foglalkoztatottal a negyedik a megyék sorában. A válság által megérintett ágazat megyén kívüli (magyarországi) piacai erősen beszűkültek, talán a román határ túloldalán lehetőségek nyílnak számukra. Az

építőipari

tevékenységre

a

„szervezeti

szétforgácsoltság”

jellemző.

Kevés

nagyfoglalkoztató mellett a mikro- és kisvállalkozások nagyszáma jellemzi az iparágat. Az építőipar tevékenysége alapján két szegmensre osztható. Az első a helyi-, lakossági építő és karbantartó tevékenység, ahol a vállalkozók (jellemzően mikrovállalkozások) helyi piaci igényeket elégítenek ki, közvetlen kapcsolatban állva a megrendelővel. Épületek építését végzik klasszikusan „kisipari„ körülmények között. A másik szegmens tartalmaz minden további építőipari tevékenységet. Magas- és mélyépítést, közmű építéseket és általában fővállalkozókon keresztül zajlik, akik részfeladatok elvégzésére alvállalkozókat

alkalmaznak.

Utóbbi

szegmens

statisztikai

vonatkozásban

jobban

megragadható, a kis vállalkozások teljesítményéről és foglalkoztatási elképzeléseikről jóval kevesebb információval bírunk. Statisztikai adataink értékelését ennek a bizonytalansági tényezőnek ismeretében kell elvégeznünk. Darabra kevés vállalkozás foglalkozik az infrastruktúraépítéssel, ez összességében mintegy tíz - tizenkét százalék a vállalkozások (egy százalék körüli a számuk a vasút, vízi létesítmények, híd, alagút, elektromos és híradástechnikai közműépítésben). 82

Jellemző azonban, hogy ezen kevesek között található a nagy árbevétellel rendelkező cégek egy része. A debreceni KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság tartozik ebbe a kategóriába. Valamivel több (százas nagyságrendben) foglalkozik a csatornaés útépítéssel, itt a folyási székhelyű KIM-TECH Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság a legnagyobb árbevétellel rendelkezők között van. A kétszáz feletti számban megjelenő cégek között az építőipari szolgáltatások (Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló szerelés (tíz százalék), villanyszerelés (tíz százalék), festés, üvegezés, tetőfedés) dominálnak. Messze kiemelkedik a cégek számával a „lakó- és nem lakóépületek építése” csoport, a cégek harmada ezt a tevékenységet végzi. Hajdú-Bihar megye építőipari vállalkozásai nem tartoznak a nagyok közé még a régió léptékében sem. Az Észak-Alföldi Régióban működő építőipari cégek közül a legnagyobb foglalkoztatási kategóriában (500 – 999 fő foglalkoztatója) a jászkíséri MÁV FKG Felépítmény-karbantartó és Gépjavító Korlátolt Felelősségű Társaság (Főtevékenység: 4212) „vasút építése” tevékenységgel szerepel csupán. A következő alkalmazotti létszámkategóriában (200-249 fő) sincs a megyéből vállalat, itt a nyíregyházi Fémszerkezet Építő és Szerelő Korlátolt Felelősségű Társaság (Főtevékenység: 4120) és a jászberényi KÓD Műszaki és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (Főtevékenység: 4531) szerepel. Csak ezek után következik a sorban (152-199 fő közötti kategóriában) két vállalkozás HajdúBihar megyéből. A debreceni székhelyű KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság található, (Főtevékenység: 4291) „vízi létesítmények építése” tevékenységi körrel, valamint a folyási székhelyű KIM-TECH Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság található (Főtevékenység: 4221) „folyadék szállítására szolgáló közmű építése” tevékenységi körrel. Árbevétel vonatkozásában kicsit más a kép. Az egymilliárdos árbevétel feletti kategóriában a Régióban huszonnyolc vállalkozás található. tizenkét darab Hajdú-Biharban, hat darab JászNagykun-Szolnok és tíz darab Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A négy milliárdot meghaladó kategóriából kettő-kettő Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar, három pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működik.

83

Az Észak-Alföldi Régió legnagyobb árbevétellel rendelkező huszonnyolc vállalkozásának tevékenységi köre hasonló (48. számú ábra). egyéb épületgépészeti szerelés talajmintavétel, 7% próbafúrás 4%

bontás 4% lakó- és nem lakó épület építése 43%

egyéb speciális szaképítés (MNS) 7% víz- gáz-fűtés és légkondicionáló szerelés 4% villanyszerelés 4% építési terület előkészítése 3% vízi létesítmény épírése folyadék szállítására 7% alkalmas közmű építése 7%

vasút építés 7%

út, autópálya építés 3%

48. számú ábra: A legnagyobb árbevétellel (ötszáz millió felett) rendelkező vállalkozás TEÁOR szerinti csoportosítása (forrás: CégKódTár, 2010.) Uralja a foglalkoztatást a szolgáltató szektor. Legkevésbé a Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Balmazújváros városokkal jelölhető mezővárosi sávban, ahol az ipar és a mezőgazdaság ellensúlyt képez napjainkban is. A tercier szektor települések életében játszott szerepe árnyaltan kezelendő. A költségvetési szervezetek (feladat-ellátási kötelezettségük miatt egyenletes eloszlással) a kistelepülések esetén legnagyobb foglalkoztatóvá válhatnak. Ez látszólag modern (tercier szektor túlsúlyával jellemezhető) foglalkoztatási szerkezetet eredményezhet a statisztikában, pedig a valóságban a mezőgazdasági és ipari teljesítmény alacsony szintjének a következménye.

84

Előremutató elem, hogy Hajdú – Bihar megye szolgáltató szektorában is jelentős külföldi tőke befektetések jelentek meg. Az egyetemi végzettségű, fiatal, idegen nyelveket beszélő munkaerőre a British Telecom, az IT Services Hungary Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság nyitott debreceni telephelyet, sőt az iparban érintett National Instruments Hungary Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság cégen belüli szolgáltató funkciókat (IT Fejlesztő

Központ, Customer Service Center, Pénzügyi Szolgáltató Központ, Európai Jogi Osztály) hozott a városba. A szolgáltató szektor (nem állami/önkormányzati) vállalkozásai is a centrum térségeket preferálják elsősorban. Debrecenben, illetve a város környezetében (agglomeráció) kötődik a legalább tíz főt foglalkoztató szolgáltató vállalatok kétharmada, a kétszázötvennél több alkalmazottal működő nagyvállalatok hetven százaléka. A megyeszékhelyen kívül Ebesen, Hajdúszoboszlón és Nádudvaron regisztráltak csak nagyvállalatot a szolgáltatásokban. Ezek a cégek főként a szállítás-logisztika (DKV Debreceni Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Hajdú Volán Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ Korlátolt Felelősségű Társaság) az idegenforgalom (Debreceni

Gyógyfürdő Korlátolt Felelősségű Társaság), Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság), valamint a kereskedelem (Héliker Zártkörűen Működő Részvénytársaság, KITE Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés

Korlátolt Felelősségű Társaság) területén működnek. Debrecen után a legnagyobb a vállalkozás-sűrűség a turizmus révén Hajdúszoboszlón, majd a jelentősebb városokban (Balmazújváros, Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Polgár). Egyedi szolgáltató funkciókkal bír Debrecen a regionális központi szerepkör, illetve az egyetemi oktatás területén, Hajdúszoboszló és Hortobágy a turizmus területén, valamint Polgár a logisztika területén. A foglalkoztatás vonatkozásában kiemelt jellemző az állami/önkormányzati szféra ágazati jelenléte. 2010-ben állami finanszírozású a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területén foglalkoztatottak 56,3 százaléka. A megye legnagyobb foglalkoztatója a Debreceni Egyetem, ahol 2012-ben 6.215 fő dolgozott. Az egyetem hallgatói fogyasztásukkal szolgáltatásokat igényelnek. A 27.553 magyar és 3.468 külföldi hallgató éves szinten tíz milliárd Ft körüli fogyasztást generál a városban. A költségvetési szférán belüli változások differenciáltak. A közigazgatás és az oktatás visszaszorult az elmúlt tíz évben, az egészségügy és a szociális ellátás növelte a súlyát.

85

A fejlődés lehetőségét hordozza a megye turizmusa. Erős területi koncentrálódást figyelhetünk meg Debrecen - Hajdúszoboszló - Hortobágy térségében, Debrecenben és Hajdúszoboszlón található a szálláshelyek nyolcvanöt százaléka. Meghatározó szerepe van a gyógyturizmusnak a megye életében. A megye kiváló adottságait jelzi, hogy tizenkét településen van helyi-, Debrecenben és Hajdúszoboszlón pedig nemzetközi jelentőségű gyógyfürdő. A gyógyturizmusban rejlő lehetőségeket jelzi, hogy 2009-ről (kilenc darab) 2010-re duplázódott a gyógyszállók száma. Összegzésként a regisztrált vállalkozások számának változása által kirajzolt kép a friss tendenciákat jeleníti meg (49. számú ábra).

49. számú ábra: A vállalkozások számának változása Hajdú-Bihar megyében, 2014. (forrás: Központi Statisztikai Hivatal) A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar lassú előremozgása érzékelhető. A szolgáltató szektor differenciáltabb képet mutat. A válság és a szabályozási környezet hatása érezhető. A pénzügyi szolgáltatások, a vendéglátás és a szállítás, raktározás recesszióban van. Az országos tendenciáktól eltérően az ingatlanügyletek esetében nincs visszaesés. Örvendetes, hogy az információ, kommunikációs szolgáltatás 5százalék-os növekedést produkált egy év viszonylatában.

86

V.3. Hajdú - Bihar Megye Foglalkoztatási paktumának kialakítása – előzmények, tervezet

Előzmények A 2000-es években országosan több foglalkoztatási paktum jött létre. Hajdú-Bihar megyében 2005-ben indult el a megyei foglalkoztatási paktum kialakításának folyamata. Ennek főbb lépései a következők voltak. Első nonprofit kezdeményezésként 2005-ben létrejött az Északalföldi Regionális Nonprofit Foglalkoztatás Fejlesztési Paktum, melynek célja a szektorok közötti együttműködés fejlesztése.

2005. szeptembere és 2006. decembere között a

Regionális Operatív Program 3.2.1. támogatásával valósult meg a FORTE „Regionális modellértékű program a nonprofit foglalkoztatás fejlesztéséért” - című projekt A FORTE program az Észak-alföldi Régióba tartozó három megyében (Hajdú- Bihar, Jász- NagykunSzolnok, Szabolcs- Szatmár- Bereg) szektorok közötti összefogáson alapuló, modellértékű regionális partnerségi hálózatot kívánt létrehozni. A regionális együttműködésbe a foglalkoztatási célú non-profit szervezetek mellett bevonásra kerültek a Megyei Munkaügyi Központok és a Megyei Önkormányzatok is. A program részeként a megyékben lezajlott fókuszcsoportokon történő helyzetfeltárások eredményeként elkészült a non-profit szektorra vonatkozó Regionális Foglalkoztatás-fejlesztési Stratégia, amely a megyei és regionális szükségletekre építve, a releváns adatokkal alátámasztva szerves részét képezte a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervnek. 2006-ban került sor a regionális szintű helyzetfeltárásra, melynek eredményeként 2006 decemberében elkészült az Észak-alföldi Nonprofit Foglalkoztatás-fejlesztési Stratégia (20072013.). A Hajdú-Bihar megyei Foglalkoztatási Paktum 2007. szeptember 1-jén alakult meg (kilenc szervezet aláírásával). 2007. szeptember 13-án került sor a Paktum Irányító Csoportjának alakuló ülésére, a Paktum ügyrendjének, 2007. évi munkatervének és költségvetésének elfogadására. 2008. április 1. és 2010. március 31-e között újabb források kerültek bevonásra a Paktum fenntartásához. Így jött létre az OFA/FP/2007-7249/0022 „Foglalkoztatási Együttműködések Fejlesztése az Észak-alföldi Régióban” elnevezésű projekt. A folyamatban a megvalósítói kört a következő szervezetek alkották. Munkanélkülieket Segítő

Közhasznú

szervezetek

Magyarországi

Szövetsége

(MSKSZMSZ)

(főkedvezményezett), partnerek a civil szféra oldaláról: CSAT Egyesület (Hajdú-Bihar megye)‫‏‬, CONTACT Közhasznú Társaság (Jász-Nagykun-Szolnok megye), Első Nyírségi 87

Fejlesztési Társulás (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Állami szektor szereplői: Megyei Munkaügyi Központok, Megyei Önkormányzatok. Fő célkitűzései a következők voltak: 1. A Regionális foglalkoztatás fejlesztési politika: háttérdokumentumként szolgálhat a további szakma specifikus tárgyalásokhoz 2. megalapozza a régiónkénti forrásallokációt 3. meghatározza a régió non-profit foglalkoztatás sajátosságait, a lehetséges fejlesztés irányait, hogy azok a tervezés következő szakaszában beépülhessenek a következő pályázati kiírásokba 4. segíti a régió non-profit foglalkoztatás-fejlesztés stratégiai céljaira összpontosító és ahhoz illeszkedő projekt-fejlesztés folyamatát. Az Észak-Alföldi Foglalkoztatási Paktum szerkezete: A paktum alapítói: 1. a Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége, 2. a CSAT Egyesület, 3. a Contact Munkarehabilitáció Kht., 4. az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, 5. az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, 6. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, 7. a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, 8. a Debreceni Regionális Képző Központ 9. a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke. 10. A Paktum részét képezi azon hetven szervezet támogató nyilatkozata, amelyek a megvalósításban szerepet vállaltak. A Foglalkoztatási Paktum célkitűzései a korábban az Észak-alföldi Regionális Nonprofit Foglalkoztatás-fejlesztési

Stratégiában

megfogalmazott

célokhoz

igazodnak.

Az együttműködés hosszú távon a régió területi különbségeinek csökkentését, a foglalkoztatási színvonal minőségének növelését, a munkanélküliség csökkentését hivatott elősegíteni. Az elképzelés szerint az aláíró felek tevékenységük összehangolásával elősegítik: •

új munkahelyek teremtését, a helyi foglalkoztatási viszonyok javítását,

•

a foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának támogatását,

•

modell értékű regionális non-profit hálózat létrehozását, folyamatos bővítését, szervezeti és tartalmi gazdagítását, minőségének növelését

•

a non-profit szerepvállalás formáinak és módjainak feltérképezése,

88

•

a non-profit szektor foglalkoztatási szegmensében való együttműködési rendszerek kialakítása,

•

a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatási esélyeit növelő programok indítása és működtetése,

•

az Európai Uniós pályázati lehetőségek kihasználása, eredményes pályázatokkal források teremtése a foglalkoztatási paktum céljainak megvalósulása érdekében,

•

a foglalkoztatási színvonal emelése, atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével,

•

a nemek közötti esélyegyenlőséget - elősegítő programok támogatása,

•

a munkaerő-piaci információk gyors és torzításmentes áramlása, elősegítve ezzel a hatékony döntéseket,

•

a regionális non-profit foglalkoztatás-fejlesztési stratégia céljaira összpontosító és ahhoz illeszkedő innovatív projekt-fejlesztés folyamata.

A Paktum megfogalmazott tevékenységei között a következők szerepelnek. Folyamatos friss információk közvetítése a paktum weboldalán keresztül www.eszakalfoldipaktum.hu. Kistérségi Szervezeti Adatbázis kialakítása és folyamatos aktualizálása, mely kistérségi bontásban felsorakoztatja az adott térség releváns munkaerő-piaci szereplőit. Regionális Szakértői Adatbázis összeállítása, mely folyamatos bővítésével lehetővé teszi a tudás és kapcsolati tőke gyarapítását. Projektgeneráló találkozók lebonyolítása, mely szakemberek bevonásával segíti a regionális non-profit foglalkoztatási stratégiában meghatározott tevékenységek

megvalósulását,

azaz

a

non-profit

szektor

humánerőforrásának

és

infrastrukturális hátterének fejlesztését, a szociális gazdaság típusú tevékenységek támogatását. Információgyűjtés, rendszeres elektronikus hírlevél küldése az adatbázisban szereplő szervezeteknek. On-line fórum működtetése meghívott szakértőkkel. Foglalkoztatási fórumok lebonyolítása, melyek a paktum által felvállalt tevékenységek irányítását és nyilvánosságát hivatottak szolgálni. Kiadványok elkészítése - a közös munka eredmények terjesztése. Pályázati tanácsadás. A Paktum további erősítésére fejlesztési lehetőségek, fejlesztési irányok kerültek megfogalmazásra: a meglévő erőforrások allokációja – eszközök kihasználása (a közös információs felület, a friss adatbázis, a szakértők, a potenciális partnerek; a regionális partnerségi hálózat bővítése, a piaci szereplők aktivizálása; a döntéshozói szint érdekeltté tétele; a hálózatosodás; a új - innovatív foglalkoztatás - bővítési elemek kimunkálása, a jó gyakorlatok beemelése; a források közös felkutatása, a szakmai erők egyesítése.

89

A létrejött együttműködés nyitott szervezetként lehetőséget biztosít a csatlakozásra, melynek feltételei a következők: 1. A paktumhoz bármely jogi személy szabadon csatlakozhat. 2. A csatlakozási szándékot a paktum Irányító Csoportjának kell bejelenteni, s a csoport dönt a csatlakozási szándék elfogadásáról. 3. A csatlakozás akkor érvényes, ha azt a jelenlevők többsége, ötven százalék plusz egy fő, elfogadja, mely szerződés határozatlan időre szól. A szerződést bármelyik fél a másik felekhez intézett jognyilatkozattal harminc napos határidővel felmondhatja. Az Észak-Alföldi Regionális Foglalkoztatási Paktum jelenleg is aktív honlapja egy működő szervezetről tanúskodik. Az érintett három megyében - Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg – összesen hatvanegy partnerszervezet adja a tagságot (HB.: harminckét tag, JNSZ.: tizennégy tag, SZSZB.: tizenöt tag) (www.eszakalfoldipaktum.hu). A Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum vázlatos tervezete Jelen megyei szakképzés-fejlesztési koncepcióban megfogalmazásra került egy megyei szintű foglalkoztatási paktum kialakítása. Az új paktum kialakításánál célszerű figyelembe venni az elmúlt közel tíz évben felhalmozott szakmai tapasztalatokat, annak érdekében, hogy a leendő szervezet a támogatási forrásokkal biztosított működésen túl valóban hozzájáruljon a megfogalmazott célok megvalósításához. Úgy véljük, hogy a leendő paktumnak a lehető legközelebb kell lennie a lehetséges munkaadókhoz, ezen belül a gazdasági szférához. A gazdasági szereplőkkel szükséges megtalálni a folyamatos konzultációs lehetőségeket, ezek formáit, proaktív szolgáltató magatartással valódi együttműködést lehet kialakítani a munkaadókkal,

amennyiben

szemléletében,

módszereiben,

rugalmasságában

és

gyorsaságában valós, illetve megtermékenyítő együttműködés alakul ki a tervezett paktum szereplői között. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja generáló és koordináló szerepet játszhat a jövendőbeli megyei paktum kialakításában. A Központ elképzelése szerint a következő struktúrában jönne létre az együttműködés (50. számú ábra).

90

50. számú ábra: A Hajdú-Bihar megyei foglalkoztatási paktum felépítésének intézményi struktúrája (tervezet)

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által tervezett paktumban megfogalmazott célok: 1. A foglalkoztatási szint növelése. 2. A fiatal álláskeresők számának csökkentése. 3. A szakképzés piacorientáltságának erősítése. 4. A megyei gazdaságfejlesztési elképzelések és a szakképzés összehangolása. 5. A helyi, illetve a közösségi szolgáltatások fejlesztése. 6. A megye adottságainak kihasználásával a foglalkoztatási potenciál fejlesztése 7. A gazdaság munkaerő-piac kielégítésének segítése képzéssel, munkaerő-piaci szolgáltatásokkal és közgazdasági eszközökkel (Hajdú – Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, 2014).

91

VI. Felhasznált források 

Boros I. (2014): Szakképzés számokban. NMH Kutatási és Elemzési Főosztály, Nemzeti Munkaügyi Központ. kézirat, Budapest.



Green, A. – Leney, T. – Wolf, A (1999): Convergences and divergences in European education and training systems: a research project commissioned by the European Commission Directorate-General XXII. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg.



Fehérvári A. (szerk.): Szakképzés és lemorzsolódás. www.ofi.hu/download.php?docID=521



Erdei Gábor (2014): Folyamatos szakmai képzés - európai kontextusban. in.: *Szak-és felnőttképzés*, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, (megjelenés alatt) Budapest.



Juhász Á., Juhász J. & Borbély- Pecze T. B. (2009): Munkaerőhiány és kínálati többlet azonos szakképesítéssel rendelkezők körében: a szakképzés lehetőségei. Budapest, Panta Rhei Társadalomkutató Bt. 2009. március, p. 118. http://www.ofa.hu/index.php?WG_NODE=WebPageReader&WG_OID=PAGfa9959790d415 b838



Márkus E. (2014): Az általános célú felnőttképzési intézmények és programok kínálata két hazai régióban. Debreceni Egyetem, Neveléstudományok Intézet, kézirat, Debrecen.



Mártonfí

Gy.

(2011):

Hiányszakmák.-

Educatio

2011/3,

pp.:

374-387.

http://www.hier.iif.hu/hu/educatio_reszletes.php?id=88



Tight, M. (2002): Key concpets in adult education and traning. Routledge, LondonNew York.



A Tanács 2012. november 26-i következtetései – Az oktatás és a képzés szerepe az Európa 2020 stratégiában – az oktatás és a képzés hozzájárulása a gazdasági fellendüléshez, a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz (2012/C 393/02)

92



CEDFOP (2012): Trends in VET policy in Europe 2010-12. Progress towards the Bruges communiqué. Working paper no. 16. Publications Office of the European Union, Luxembourg.



CEDEFOP (2012): Skill mismatch -The role of the enterprise. Research paper No 21. Publications Office of the European Union, Luxembourg.



CEDFOP (2012): Skills supply and demand in Europe - Methodological framework. Research paper No 25. Publications Office of the European Union, Luxembourg.



CEDEFOP (2012): Future skills supply and demand in Europe - Forecast 2012. Research paper No 26. Publications Office of the European Union, Luxembourg.



European Union (2011): Supporting vocational education and training in Europe: The Bruges Communiqué. Publications Office of the European Union, Luxembourg.



European Union (2010): The Bruges Communiqué on enhanced European Coopeartion in Vocational Education and Training for the pearion 2011-2020. Communiqué of the European Ministers for Vocational Education and Training, the European Social Partners and the European Commission, meeting in Bruges on 7 December 2010 to review the strategic approach and priorities of the Copenhagen process for 2011-2020.



Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja (2013): Hajdú-Bihar megye 2013. I. Negyedéves Munkaerő-gazdálkodás Felmérésének eredményei. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Debrecen.



Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja (2013): Hajdú-Bihar megyei álláskeresők statisztikái. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Debrecen.



MKIK - Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2012): Rövid távú munkaerő-piaci prognózis – 2013. MKIK-GVI. Budapest.



MKIK - Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2013): A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2013. MKIK-GVI. Budapest.

93



MKIK - Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2013): A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása– 2013. MKIK-GVI. Budapest.



Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (2013): A nyilvántartott álláskeresők száma településenként állandó

lakóhelyük

szerint

településenként

(2012.

12.

22.

állapot)

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_stat_telepules_adatok_2012. letöltés 2013. 03. 20. 14:15



http://www.oktatas.hu/kozneveles/egyeb_hatosagi_ugyek/tajekoztato_velemenyezes



http://eduline.hu/felnottkepzes/2014/11/20/hianyszakmak_MKIK_LYCNFR



https://www.nive.hu/index.php?option=com_jumi&view=application&fileid=4



https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=512

Felhasznált dokumentumok

 Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv HajdúBihar megye 2013-2018.  Hajdú-Bihar megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. Jogszabályi hivatkozások:  288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 



   

adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 331/2012. (XI. 28.) Kormányrendelet a 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXVII. törvény 328/2009. (XII.29.) Kormányrendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 94

Adatbázisok 

Cég-Kódtár 2012



Központi Statisztikai Hivatal adatbázisai



Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2012/3



http://www.ksh.hu/interaktiv_moterkepek_lista



http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepszelo2011.pdf



KIRSTAT 2012.



http://teir.vati.hu



www.nepszamlalas.hu



https://www.e-epites.hu/Altlek/statisztika/)

95

VIII. Melléklet 1. számú melléklet: A felnőttképzéssel foglalkozó szervezeteknek kiküldött kérdőív

Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram! A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013-ban készítette el a megye Szakképzés-fejlesztési koncepcióját (http://www.hbkik.hu/hu/szakkepzesmesterkepzes/hajdu-bihar-megye-szakkepzes-fejlesztesi-koncepcioja-9596). A szakképzés nemcsak az iskolarendszerű szakképzésből áll, a felnőttképzés is szerves részét képezi ennek, így a Koncepció jelen bővítési szándékával elsősorban a megyei felnőttképzés főbb sajátosságát, jellemzőit igyekszünk megragadni. Megköszönjük, ha a rövid kérdőív (24 egyszerű kérdés) kitöltésével segíti munkánkat és egyben az Önök számára is hasznos információkkal bővül Hajdú-Bihar Megye Szakképzés-fejlesztés koncepciója. A felmérésben való részvétel önkéntes, az ebből készülő tanulmány biztosítja az anonimitást. Kérjük, abban az esetben, ahol a kérdésnek nincs relevanciája írjon be egy 0-át a válaszmezőbe (mivel ugrási lehetőséget a program nem biztosít), ugyanis csak így tud tovább lépni. Köszönjük segítségét! Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

96

Felmérés a Hajdú-Bihar megyei felnőttképzési szervezetek körében

1. Mikor alapították az Ön felnőttképzési szervezetét? ……………..…… (év) 2. Melyik településen van a székhelye, és székhelyén kívül indít-e máshol is képzés(eke)t? Székhely (csak a település neve) …………………………………………..………………….………. Indít máshol is képzést? Ha igen, hol (település)? ……………………………………………………………..…….….. ………………………………………………………..…….……...... ……………………………………………………..…….………….. …………………………………………………..………….……….. ………………………………………………………….……………. ……………………………………………………………………….. 3. Milyen tulajdonban van a szervezetük állandó képzési helyszíne(i)? (Kérjük, a választ karikázza, vagy húzza alá!) saját tulajdonú

bérelt

részben saját, részben bérelt

nincs állandó képzési helyszín

4. Végeznek-e más tevékenységet a felnőttképzésen és a kötelező szolgáltatásokon kívül? (Kérjük, a választ karikázza, vagy húzza alá!) igen

nem

5. Szerzett-e intézményi akkreditációt a korábbi felnőttképzési törvény (2001. CI.) hatálya alatt? (Kérjük, a választ karikázza, vagy húzza alá!) igen

nem

97

6. Rendelkezik-e a hatályos Felnőttképzési törvény (2013. LXXVII.) által előírt, felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel? (Kérjük, a választ karikázza, vagy húzza alá!) igen nem Amennyiben nem, tervezi-e? igen nem

7. Rákényszeríti-e Önt változtatásra az elmúlt években a felnőttképzésben bekövetkezett változás? (Kérjük, a választ karikázza, vagy húzza alá!) egyáltalán nem

kis mértékben

jelentősebb mértékben

teljes mértékben

8. Milyen hatással voltak a jogszabályi változások az Ön szervezetére? (Kérjük, a választ karikázza, vagy húzza alá!) teljes mértékben negatív hatással

inkább negatív hatással

inkább pozitív hatással

egyértelműen pozitív hatással

9. Milyen területen folytat képzéseket? (Kérjük, a választ karikázza, vagy húzza alá!) 9.1.szakmai képzés: igen nem Amennyiben igen, mely szakma(ák)ban: (szakma megnevezése és OKJ száma) ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… 9.2.nyelvi képzés:

igen

………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… nem

Amennyiben igen, mely nyelv(ek)en: …………………………………………….…………. ……………………………………………….………. ………………………………………….……………. …………………………………….…………………. ………………………………….……………………. 98

9.3.általános képzés:

igen

nem

Amennyiben igen, mégpedig: ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… …………………………………………

………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ……………………………………........ ............................................................…

10. Tervezi-e a képzési profilját bővíteni, átalakítani? (Kérjük, a választ karikázza, vagy húzza alá!) bővíteni: igen nem Amennyiben igen, milyen területen? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………...................................................................................................... .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. átalakítani: igen nem Amennyiben igen, milyen területen? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………...................................................................................................... .................................................................................................................................................. ..................................................................................................................................................

11.

Hány képzési program fut/futott Önöknél 2014-ben?

………………..….. db Ebből: OKJ-s szakmai képzés: …………....db Nem OKJ-s szakmai képzés:………db Nyelvi képzés: …………………….db Általános képzés: ………………….db Amennyiben szakmai képzés, ezek a következők: OKJ-s szakmai képzés

nem OKJ-s szakmai képzés

……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 99

12. Kérjük, adja meg százalékosan, hogy milyen arányban teszik ki szervezetének felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos bevételeit az alábbi források!

1. 2. 3. 4. 5.

százalék az összes bevétel arányában

bevételi forrás

sorszám

A résztvevők által fizetendő részvételi díjak A munkáltatók által fizetendő részvételi díjak Európai uniós pályázati források Állami normatíva, támogatások, pályázati források Egyéb, éspedig:…………………………….. Összesen:

100 százalék

13. Saját szervezetén keresztül, illetve a felnőttképzési szektorból nyert tapasztalatok alapján hogyan ítéli meg a felnőttképzés változásait? (Kérjük, a választ karikázza, vagy húzza alá!) jelentősen romlott a helyzet

kissé romlott a helyzet

kissé javult a helyzet

jelentősen javult a helyzet

14. Hogyan befolyásolja az iskolarendszeren kívüli szakmaszerkezeti döntés a tervezett szakmai képzéseket? (Kérjük, a választ karikázza, vagy húzza alá!) egyáltalán nem

kis mértékben

jelentősebb mértékben

teljes mértékben

15. Milyennek ítéli meg a szakmai (emberi erőforrás) hátterét? (Kérjük, a választ karikázza, vagy húzza alá!) gyengének, hiányosnak

vannak gondjaink

jónak

nagyon jónak

Amennyiben gyenge, hiányos, miben gyenge: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………….. Amennyiben nagyon jó, miben nagyon jó: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

16. További közölni való, amely a megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció számára hasznos lehet:

101