A felnőttképzés eredményei és kulcsproblémái, fejlesztési lehetőségek „Változás és stabilitás a szak- és felnőttképzésben” V. Országos Szak- és Felnőttképzési Konferencia Hajdúszoboszló 2007. december 13-15.
Vizsgálati szempontok
Alapelvek és alapvető célok
Változások - Fejlődési trendek
Fejlesztési irányok és programok
Vizsgálható területek ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Társadalmi-gazdasági elvárások (európai és hazai) „LLL” társadalmi funkciói és jellemzői „LLL” tartalma – kulcskompetenciák Funkciók , területek, tanulási típusok Jogi szabályozás Intézményrendszer Szakképesítési rendszer (OKJ) Program-rendszerek (szak- és felnőttképzési) Módszer-rendszerek (szak- és felnőttképzési) Személyi és tárgyi feltételek Finanszírozási rendszer
Társadalmi célok Európai Szociális Karta (1999.évi C. törvény)
¾
pályaválasztáshoz szükséges tájékozódás joga
¾
megfelelő szakképzéshez való jog
¾
megélhetés biztosítása szabadon választott foglalkozás révén
A piacgazdaságon alapuló társadalom (európai) követelményei az oktatási-képzési rendszerrel szemben
¾
Az alkalmazkodóképesség fejlesztése
¾
A foglalkoztathatóság szakképzési rendszer-feltételeinek biztosítása
¾
Az egyén önmegvalósításának támogatása
¾
Az aktív állampolgárrá válás segítése
Az alkalmazkodóképesség fejlesztése ¾
Iskolai végzettség növelése (meghatározza a megszerezhető szakképzettség szintjét)
¾
Tanulási képesség fejlesztése (magasabb iskolai végzettséggel nő)
¾
Piacképes munkavállalói tulajdonságok megszerzése („egyenértékű a szakképzettséggel”)
A foglalkoztatás szakképzési feltételei ¾
Átjárható szakképesítési rendszer („szakmastruktúra”)
¾
Rugalmas alap-, át-, és továbbképzési rendszer
¾
Képzést ösztönző „fizikai” és „anyagi” hozzáférés
¾
Munkaerőpiaci szükségletnek megfelelő szakképzettség megszerzésének biztosítása Cél: a gazdasági és a képzési szükséglet összhangja!
Az egyén önmegvalósításának képzési feltételei
¾
Megfelelő pálya- és önismeret kialakítása
¾
Kiterjedt tanácsadási rendszer
¾
Ösztönző képzés-támogatási rendszer
Az aktív állampolgárság megvalósításának képzés-tartalma ¾
Megfelelő állampolgári ismeretek elsajátítása („iskolai” oktatásból, napi média-tájékoztatásból)
¾
Lehetőségek a demokratikus jogok „tényleges” gyakorlására (cselekvési „tér”: részvétel a helyi (intézményi) demokratikus közéletben)
A „tudás-gazdaság” fogalma A gazdaság alapja a tudás, az információs technológia, mely gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy a gazdaság fejlődése, a versenyképesség növelése „elszakadjon” a természet adta korlátoktól.
A „tudás-társadalom” fejlettségének néhány tényezője • Tudás alapú gazdaság korszerűsége: iskolázottság szintje, szakképzettség gazdaságnak való megfelelése
• Tanuló társadalom kiterjedtsége: korosztályonkénti részvétel
• Egész életen át tartó tanulás szervezettsége: formális, non-formális, informális oktatási, képzési, művelődési rendszerek tudatos működtetése
Az egész életen át tartó tanulás társadalmi céljai ¾
Általános műveltség és kulturáltság szélesítése (közismeretek, társadalmi ismeretek, kommunikációs készségek, idegen nyelvi tudás, műszaki és számítástechnikai alapkészségek)
¾
Szakmai tudás megszerzése és folyamatos fejlesztése (első szakképzettség, továbbképzés, átképzés, pálya(foglalkozás) - módosítás)
¾
Munka világa ismereteinek / készségeinek elsajátítása és fejlesztése (pályaorientáció, pályaválasztás, és pályakorrekció, álláskeresés, munkahelymegtartás)
A felnőttképzés alapvető céljai ¾
A „tudástársadalom” kialakulásának és funkcionálásának segítése
¾
Az egész életen át tartó tanulás kiterjesztése
Az egész életen át tartó tanulás érdekrendszere ¾
A társadalom érdeke (lehető legszélesebb műveltség és szakképzettség)
¾
A gazdaság érdeke (piacképes szakképzettség a legkisebb ráfordítással)
¾
Az egyén érdeke (legcélirányosabb karrier a legmagasabb jövedelem mellett) FOLYAMATOS CÉL: A HÁROM ÉRDEK ÖSSZEHANGOLÁSA!
FEJLŐDÉS: Eredmények – Problémák – Kihívások
A felnőttképzés társadalmi funkcióinak változása ¾
Hiányos iskolai végzettség / szakmai képzettség pótlása – csökkenés eredmény!
¾
Piacgazdaság által megkövetelt szakképesítés-, és szakmaváltoztatások – növekedés kihívás!
¾
Munkaadók által megkövetelt folyamatos képzési funkció – erősödés
kihívás!
Öregedési index Ország(ok)
Népesség
15-64 éves népesség aránya %
65 éves és idősebb népesség aránya
Öregedési index
(millió fő)
0-14 éves népesség aránya %
EU-27
492
16
67
17
102
Magyarország
10
15
69
16
100
USA
296
21
67
12
60
Japán
128
14
65
21
154
Eredmény:
A felnőttképzés komplex célrendszere és aktivitásai ¾
A gazdaság változó igényeinek megfelelő, szakképzett munkaerő képzése
¾
A munkaerő alkalmazkodását segítő képességek és készségek fejlesztése (a munka világával kapcsolatos tulajdonságok és kulcsképességek)
¾
A hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésének segítése
¾
Mindenki által hozzáférhető oktatási–képzési infrastruktúra biztosítása
Eredmény:
A felnőttképzés jogi rendszere ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Közoktatási törvény (iskolai rendszerű felnőttképzés) Szakképzési törvény (felnőttképzésre is vonatkozóak) Felsőoktatási törvény (felnőttképzésre is vonatkozóak) Felnőttképzési törvény („program” és „szerződés”) Foglalkoztatási törvény (támogatások, intézm.rsz.) Szakképzési h.jár.-ról sz.tv. (saját munkav.-k képz.) Akkreditációs kormány- és miniszteri rendeletek Államháztartási törvény (pü. tervezés és elszámolás)
Eredmény:
A felnőttképzés intézményrendszere I. Ötpólusú, bővülő intézményrendszer ! ¾ „iskolai” felnőttképzési intézmények ¾ felsőoktatási intézmények ¾ regionális képző központok hálózata ¾ felnőttképzési gazdasági társaságok ¾ felnőttképzést folytató civil szervezetek
Összesen - több, mint 5000 nyilvántartott intézmény ! - több, mint 1500 akkreditált intézmény !
Problémák – Feladatok A felnőttképzés intézményrendszere II. ¾
a megfelelő „lefedettség”, a fizikai hozzáférés biztosítása
¾ hálózati együttműködés (szinergia) biztosítása
¾
regionális képző központok hálózata integrált felsőoktatási intézmények „bázisközpont”-hálózat térségi integrált szakképző központok (TISzK)
minőségi követelmények teljesítése - nyilvántartás - akkreditáció
Eredmény:
A tartalomfejlesztés európai irányai Kulcskompetenciák az egész életen át tartó tanuláshoz - Európai Referenciakeret ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
kommunikáció anyanyelven kommunikáció idegen nyelveken matematikai és alapvető természettudományi kompetenciák digitális kompetenciák tanulási készség („a tanulás elsajátítása”) szociális és állampolgári kompetenciák kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia kulturális tudatosság és kifejezőkészség Az Európai Parlament és a Tanács 2006/962/EK sz. ajánlása
Fogalmak (valamennyi kulcskompetenciához készült „leírás”!) ¾ ¾
Kompetencia = ismeretek-készségek-attitűdök „ötvözete” Kulcskompetenciák: melyekre minden egyénnek szüksége van - a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, - a társadalmi beilleszkedéshez - a foglalkoztatáshoz
¾
Valamennyi kulcskompetenciát egyformán fontosnak kell tekinteni, mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez a tudásalapú társadalomban!
¾
A kompetenciák részben fedik egymást és egymásba fonódnak, „egymást támogatják” például: - írás, olvasás, számolás, IKT alapja a tanulásnak! - mind a nyolc kulcskompetenciában alkalmazásra kerül: a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, és az érzelmek konstruktív kezelése KÜLÖN TANULMÁNYOZÁSUK SZÜKSÉGES!
Az új szakképesítési rendszer
¾
Szélesebb szakma-választékot kínál
¾
Jobb pályakorrekciós lehetőséget nyújt (elágazások)
¾
Szakmai továbbképzésre ösztönöz (ráépülés)
¾
Gazdaságosabb tanulást biztosít (modularitás)
¾
Hasznosíthatóbb végzettséget nyújt (kompetencia-elv)
¾
Támogatja az alacsonyabb tanulási képességgel rendelkező tanulókat (rész-szakképesítések)
Eredmény:
Program-rendszerek fejlesztése (foglalkoztatási célnak megfelelően) ALAP-, ÁT- ÉS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAMOK
SZAKKÉPESÍTÉST ADÓ AKKREDITÁLT
KIEGÉSZÍTŐ PROGRAMOK
FELZÁRKÓZTATÓ KÉPESSÉG-FEJLESZTŐ
BETANÍTÓ
MAGATARTÁS FORMÁLÓ
TOVÁBBKÉPZŐ
ELHELYEZKEDÉST SEGÍTŐ
A pályaorientációs ? tevékenység fő területei
Oktatás-képzés
Tanácsadás
Egyéb szolgáltatás
• általános és középiskolai oktatás (tanterv szerint)
• pályaválasztási TA • továbbtanulási TA
• álláskeresési tréning
• munkaerőpiaci képzés (program szerint)
• elhelyezkedési TA
• állásbörze
Kihívás – Feladat:
A korszerű programokkal szemben támasztott követelmények Moduláris felépítésű Kompetencia-centrikus képzést nyújt - Igazodik az előképzettséghez - Figyelembe veszi a tudásszintet és a tanulási képességet - Egyénhez igazodó ütemben és módszerrel képez - Folyamatos (ön)értékelést biztosít Távtanulási változata is van „Nyilvános” a minősége
Feladat:
Felnőttképzési szolgáltatások ¾
Képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás
¾
Előzetes tudásszint felmérés (PLA)
¾
Pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás
¾
Álláskeresési technikák oktatása és elhelyezkedési tanácsadás
Akkreditált intézményeknek szolgáltatás kötelező!
Társadalmi szolgáltatási funkció változása ¾ nő az igény a non-formális képzések iránt ¾ informális csatornák fejlesztése,
erősödik a média szerepe ¾ erősödik a fogyasztóvédelem,
a képzések minőségbiztosításában
Kutatási területek ¾
Gazdasági szükségletek
¾
Képzési szükségletek
¾
Intézmény és program-ellátottság
¾
Anyagi-tárgyi-személyi feltételrendszer
¾
Képzéshatékonyság
¾
Foglalkoztathatóság
Indikátorok I. ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Makro szint A költségvetés oktatási kiadásai/GDP A szakképzés költségvetési kiadásai/GDP Felnőttképzés költségvetési kiadásai/GDP A költségvetés oktatási kiadásai/államháztartás A szakképzés költségvetési kiadásai/államháztartás Felnőttképzés költségvetési kiadásai/államháztartás Iskolarendszerben tanulók/népesség (bruttó) Iskolarendszerben tanulók/megfelelő korú népesség (nettó) Egy főre jutó kiadás szintenként Egy főre jutó kiadás/ egy főre jutó GDP 25-34 éves népesség átlagos iskolai végzettsége 25-34-45-54 éves népesség legalább középfokú (ISCED 3c-vel együtt) iskolai végzettségűek aránya Középfokon tanulók /megfelelő korú népesség Legfeljebb ált. isk. végzettségűek/foglalkoztatottak Középfokú és post-secondary végzettségűek/foglalkoztatottak
Indikátorok II. ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
¾ ¾
¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Kereset- iskolai végzettségi kategóriánként GDP növekedés/foglalkoztatottság növekedés Részvételi arányok Alacsony iskolázottságúak Felnőttképzésben résztvevők /megfelelő korú népesség Képzést befejezők összefüggésben a képzés jellegével, típusával, a tanulók iskolai végzettségével, a képző intézmény adottságaival, a gyakorlati képzés helyével Képzést befejezők összefüggésben a képzési óraszámmal Sikeresen vizsgázók összefüggésben a képzés jellegével, típusával, a tanulók iskolai végzettségével, a képző intézmény adottságaival, a gyakorlati képzés helyével, a tanulók korcsoportjával Sikeresen vizsgázók összefüggésben a képzési óraszámmal Elhelyezkedők/képzésben résztvevő álláskeresők Foglalkoztatotti struktúra- képzési struktúra kongruencia Pótlási szükséglet teljesítése Ráfordítás/ jövedelem
Indikátorok III. ¾ ¾ ¾ ¾
¾ ¾
¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Felnőttképzési intézmények (képző intézmény gazdálkodási formája, nagysága ) Költség/tanuló Képzést befejezők aránya összefüggésben a képző intézmény típusával, képzés jellegével, típusával, a tanulók iskolai végzettségével, a képző intézmény adottságaival, a gyakorlati képzés helyével Képzést befejezők összefüggésben a képzési óraszámmal Sikeresen vizsgázók összefüggésben a képzés jellegével, típusával, a tanulók iskolai végzettségével, a képző intézmény adottságaival, a gyakorlati képzés helyével, a tanulók korcsoportjával Sikeresen vizsgázók összefüggésben a képzési óraszámmal, szakmával Egy tanfolyami órára jutó bevétel Egy tanfolyami órára jutó költség Tanári óradíj/fedezet Szolgáltatást igénybe vevők arányai Beosztottak/vezetők Tanfolyami létszámra vetített árbevétel Egyéb, az OSAP adatbázis és az online kérdőív szerint
A népesség iskolázottságának alakulása 1949 és 2001 között %
100
Ó
90
88,8
A 15 éves és idősebb népességből legalább az általános iskola 8. osztályát elvégezte
80 70 60 50
Ó
40
38,2
30
20,6
Ó
20 10 0
12,6
5,5 4,8 1,7 1949
A 18 éves és idősebb népességből legalább befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezik
A 25 éves és idősebb népességből befejezett felsőfokú végzettséggel rendelkezik
0,7 1960
1970
1980
1990
1996*
Forrás: Magyar Demográfiai Évkönyv 2002. KSH
2001
Ñ
A 10 éves és idősebb népességből iskolai végzettsége nincs
Különböző iskolai végzettségű népesség megoszlása korcsoportok szerint (2001) Százalék
97% 100 90
Általános iskolai végzettség Átlag: 88,8 %
80 70 60
40%
14%
50 40
Középfokú végzettség
30
Átlag: 38,2 %
20
Felsőfokú végzettség Átlag: 12,6%
10 0
15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–X Korcsoportok
50-54 Következtetés:
A népesség nagyobb arányú szakmai képzésének végzettségi akadálya nincs!
A gazdaságilag aktív (15-64 év közötti) népesség megoszlása iskolai végzettség szerint (2005)
12%
4%
32%
29%
23% 8 oszt.-nál kevesebbet végzett Szakmunkás végzettségű Felsőfokú végzettségű
8 osztályt végzett Középfokú végzettségű
A foglalkoztatottak megoszl ása megoszlása a legmagasabb iskolai vvégzettség égzettség szerint Min. középfokú érettségi 54,2 %
Max. szakmunkás végzettség 45,8 %
! 8,1
0,6
13,2
16 2,4
10,2
26,8
3,9 18,7 Általános iskola 0–7 oszt.
Általános iskola 8 osztály
Szakiskola
Szakmunkásképző
Szakközépiskola
Technikum
Gimnázium
Főiskola
Egyetem
Következtetés: a min. k.fokú végzettségű népesség foglalkoztatottsága arányos !
A foglalkoztatottak és a munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint (2005) 40 35,5 %
35 30
27,9 %
25
24,5 % 31,4 %
20 15
13,8 %
8,8 %
12,6 % 18,1 %
10 5 0
8,6 % 8,6 % 2,4 %
5%
0,3 %
8 ált.isk.-nál kevesebb
Ált. isk. 8 osztálya
Szakiskola és szakmunkás képző
Gimnázium
Foglalkoztatottak megoszlása
Egyéb érettségit adó intézmény
főiskola
Munkanélküliek megoszlása
2,5% egyetem
A “biztonsági index” alakulása 1992-2005 között 8 7 6
min: 3,44
5 4
min: 2,52
Minimum felsőfok
3 2 1 0
max: 1,61
Maximum középfokú érettségi
max:
Maximum szakmunkásképző
0,92
1992
1997
2002
2005
Az iskolai formális oktatásban és az iskolarendszeren kívüli nem formális képzésben résztvevő felnőttek számának alakulása (1996-2004) 350000
Összesen Æ 237541
379455
420976
586513 !
Í
300000
295000 fő (becsült adat -KSH)
250000
200000
Középfokú Felsőfokú Iskolarendszeren kivüli szakképzés
150000
100000
50000
fő
0 1996
2000
2002
2004
évek
A képzések megoszlása a képzés jellege szerint (2007) NT/NV
9%
Szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés
12%
Állam által elismert /OKJ/ szakképesítést adó
3%
Munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést adó
21%
Szakmai továbbképző Hátrányos helyzetűek, megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése Elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés
30%
0%
Hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés
5%
Okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés
1% 0%
11%
Nyelvi képzés
8%
Általános felnőttképzés
Beiratkozottak megoszlása a képzés jellege szeint NT/NV
15%
Szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés
4% 3%
Állam által elismert /OKJ/ szakképesítést adó Munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést adó Szakmai továbbképző
11% 0%
39%
7%
Elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés Hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés
0% 0% 13%
Hátrányos helyzetűek, megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése
Okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés Nyelvi képzés
8%
Általános felnőttképzés
A képzések megoszlása a képzés összóraszáma alapján (2007) 7%
3%
15%
0-200 201-400 401-1000 1000+ 75%
A képzések régiók szerinti megoszlása (2007)
9% Közép-Magyarország
7%
Közép-Dunántúl
7%
Nyugat-Dunántúl
48% 8%
Dél-Dunántúl
Észak-Magyarország
Észak-Alföld
10%
Dél-Alföld
11%
Beiratkozottak megoszlása korcsoportonként (2007) 4% 7%
3% 4% 14%
8% 11%
17% 14% 18%
-18 18-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55+
Beiratkozottak megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint 13% 2% 10%
1%
1%
8évfolyam
0%
szakiskola
3%
24%
8általánosnál_kevesebb 10évfolyam speciális_szaliskola technikumi_végzettség szakmunkásképző_iskola
14% 0% 16%
16%
0%
12évfolyam_szakközép 12évfolyam_gimnázium szakközépiskola_érettségi gimnáziumi_érettségi felsőoktatási_diploma_oklevél Iskolarendszeren_kívüliek
A képzést befejezők és nem befejezők megoszlása (2007)
Total Nincs vizsga Van vizsga 0%
74,82%
50,56%
25,18%
49,44%
Képzést befejezők Képzést nem befejezők
93,67%
6,33%
50%
100%
A vizsgával végződő képzések sikeressége
88,99%
4,68%
0%
50%
100%
6,33%
Képzést befejezők és sikeresen vizsgázók Képzést befejezők, de sikertelenül vizsgázók Képzést nem befejezők
A képzést befejezők aránya az egyes régiókban (2007)
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
69,7% 68,2% 83,6% 87,2% 80,4% 89,0% 80,7%
0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0%
A képzések jelleg szerinti megoszlása az egyes régiókban (2007) Szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés Állam által elismert /OKJ/ szakképesítést adó Közép-Magyarország M unkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést adó
Közép-Dunántúl
Szakmai továbbképző Nyugat-Dunántúl Hátrányos helyzetűek, megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése
Dél-Dunántúl
Elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés Észak-Magyarország Hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés
Észak-Alföld
Okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés
Dél-Alföld
Nyelvi képzés
0%
20%
40%
60%
80%
100% Általános felnőttképzés
Képzések megoszlása a vizsga léte szerint régiónként (2007) 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
Van vizsga Nincs vizsga
Probléma – Feladat A kutatási projektek eredményeinek terjesztése, és hasznosítása!
Mely rétegek képzési igényeire szükséges koncentrálni? A képzés szempontjából hátrányos rétegekére, többek között ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
alacsony iskolai végzettségűek (általános iskolát nem végzettek) gyenge tanulási képességűek szakképzetlenek fogyatékkal élők Gyes-ről, Gyed-ről visszatérők 50 év felettiek roma származásúak hajléktalanok
Milyen „kihívásokat” szükséges folyamatosan „kezelni” ? ¾
Erősíteni kell az igények célcsoportok szerint differenciált kielégítését
¾
A differenciált és személyre szóló igények kielégítéséhez nagy számú, variábilis program és tananyag szükséges
¾
A fejlesztési igényeket súlyozni kell, ugyanakkor egyetlen terület fejlesztése sem állhat meg
¾
A fejlesztések eredményességét rövid időn belül kísérleti programokon, illetve képzéseken keresztül igazolni kell
¾
A szakemberek (tanárok, oktatók, szakértők) továbbképzését folyamatosan működő rendszerbe kell szervezni
¾
Az eredményes fejlesztéshez a szakemberek között széleskörű és folyamatos együttműködés szükséges
Elvárt eredmények a képző intézményektől 9
Szélesebb képzési kínálat, és szolgáltatások
9
Korszerűbb eszközök és hatékonyabb módszerek, különösen a hátrányos helyzetű rétegek számára
9
Munkavégzéssel összehangolható, az otthoni tanulást segítő távoktatás elterjesztése
9
Több és pontosabb felnőttképzési információ
9
Képzettebb tanárok és oktatók
9
Erősebb – konzorciális – együttműködés a felnőttképzési intézmények közötti
Elvárt eredmények a „tanuló” társadalomtól
9
„Tanulás-barát” szemlélet terjedése, főleg a hátrányos helyzetű rétegek körében
9
A képzési tanácsadás és információk szélesebb körű igénybe vétele
9
A képzési lehetőségek tudatosabb keresése
9
Szélesebb körű részvétel a képzésekben
Jövőbeli kutatási / fejlesztési irányok ¾
Az új szakképesítési rendszer monitoringja, „beválásvizsgálata”, a szükséges korrekciók elvégzése
¾
Munkaerő- és képzési szükséglet-kutatások a területi (regionális, kistérségi) igények meghatározására, és kielégítésére
¾
Módszertani kutatások moduláris és kompetencia alapú képzési modellek és eljárások kidolgozására, illetve elterjesztésére
¾
Kutatás a távoktatási rendszerek / módszerek kiterjesztésére, hatékonyságuk fokozására
Kutatási pályázatok 2008 ¾
Szakképzés és gazdaság (tervezés, minőség, hozzáférhetőség)
¾
Szakmunkás-képző intézmények tevékenysége (beiskolázás, hatékonyság, eredményesség)
¾
Ágazati szakképzés (igények, módszerek)
¾
Felsőfokú szakképzés
¾
Felnőttképzés
¾
Esettanulmányok, modellek
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Elérhetőségek:
[email protected]
www.nive.hu
