A felnôttkor elérésének esélyei Mária Terézia korától napjainkig A fertôzôbetegségekbôl eredô halálozás 1849-tôl 2005-ig

BUDAPESTI NÉPEGÉSZSÉGÜGY 2006. 1. SZÁM

A felnôttkor elérésének esélyei Mária Terézia korától napjainkig A fertôzôbetegségekbôl eredô halálozás 1849-tôl 2005-ig SZABÓ TIBOR*, KEMMER ÉVA*, EDVI TIBOR** L E V E G Ô S Z E N N Y E Z É S Á LTA L V E S Z É LY E Z T E T E T T E K É R T A L A P Í T V Á N Y * , A E G O N M A G YA R O R S Z Á G B I Z T O S Í T Ó R T. , B U D A P E S T * *

Bevezetés Nyolcszáz éves települések teljes halálozását vizsgáljuk (1, 6, 7, 8). A halál valós mutató, manipulálhatatlan és objektív (5). Adatforrások: Csesztreg (1275, anyakönyvezés, a továbbiakban akv.: 1664-tôl), Orosztony (1225, akv. 1788-tôl), Páka (1310, akv 1705-tôl), Pusztamagyaród (1358, akv 1745-tôl), Szentgyörgyvölgy (1275, akv, 1717-tôl), Zalaszabar (1239, akv, 1869-tôl), és Zalavár (1019, akv, 1749-tôl), ahol ezen belül 32 község és/vagy lakott település halotti akv-i adatait rögzítettük. Az egyházi anyakönyvek 1895. október 1-ig, az állami anyakönyvezés bevezetéséig az állam elôtt is, az egyház elôtt pedig az óta is közokirat jelleggel bírnak (2, 4), és véleményünk szerint az idôsoros adatok létezésének korlátozott volta miatt, vagy azok hiányában (3), a legfontosabb prestatisztikai forrásoknak tekintendôk. Eredmények

1. táblázat A gyermek- és felnôttkori halálozás férfiaknál 1740–90 1791–1815 1816–48 1849–66 1867–99 1900–18 1919–45 1946–66 1967–2005

életkori határok

1 újszülött 2 csecsemô 3 kisded 4 óvodás 5 kisiskolás 6 nagyiskolás 7 ifjúkor 8 felnôttkor ω (%) n…

százalékos gyakoriság

17.9 7.0 17.8 8.4 3.8 1.3 1.4 42.4 100.0 5295

13.2 13.7 21.2 9.7 3.9 1.1 1.2 36.0 100.0 3398

9.4 13.6 17.4 7.85.7 5.2 1.31.6 1.6 43.7 100.0 5046

* levelezési cím: 8947 Zalatárnok, Táncsics u. 2., **biztosítási matematikus, aktuárius

60

A történeti szakaszok a következôk: Mária Terézia és II. József kora (1740–1790), a felvilágosult abszolutizmus kora (1791–1815), a Szent Szövetség korától a 48-as forradalomig (1816–1848), a 48-as forradalom után a kiegyezésig (1849–1866), a dualizmus kora (1867–1899), az I. világháború idôszaka (1900–1918), az I. és II. világháború közötti évek (1919–1944), a II. világháborút követô 20 év (1945–1966), a 20. század utolsó évtizedeitôl napjainkig (1967–2005). Az anyakönyvek magyar nyelven történô vezetésére a „Fölsôbb Rendelés” szerint 1831. június 29-e után került sor (11), de az anyanyelv használata csak az 1867-es kiegyezés után vált általánossá. Életkori határok: újszülött 0–30 nap, csecsemô 1–12 hónap, kisded 1–3 év, óvodás 4–6 év, kisiskolás 6–10 év, nagyiskolás 10–14 év, ifjúkor 14–18 év, felnôttkor 19 év fölött. Az intervallumok felülrôl zártak.

12.4 10.1 13.9 5.6 3.5 1.6 1.7 51.1 100.0 2419

15.2 12.6 12.5 3.6 3.6 1.8 1.3 47.6 100.0 4135

14.5 10.8 10.0 2.0 3.2 1.2 1.5 54.6 100.0 3356

12.9 11.0 4.6 0.2 1.6 0.2 1.4 65.3 100.0 4146

3.7 2.7 1.2 0.1 0.4 0.1 0.7 90.9 100.0 1905

0.1 0.2 0.2 0 0.1 99.2 100.0 3187

EREDETI KÖZLEMÉNYEK

2. táblázat A gyermek- és felnôttkori halálozás nôknél (százalékos gyakoriság) életkori határok 1 újszülött 2 csecsemô 3 kisded 4 óvodás 5 kisiskolás 6 nagyiskolás 7 ifjúkor 8 felnôttkor ω (%) n…

1740–90 1791–1815 1816–48 10.8 10.7 9.2 6.7 12.7 12.0 19.0 21.5 16.8 9.5 9.3 8.2 4.8 4.6 4.1 1.4 1.2 1.7 2.1 2.0 2.0 45.7 38.0 46.0 100.0 100.0 100.0 3845 3167 4331

1849–66 10.6 8.1 12.4 6.1 4.1 2.1 2.3 54.3 100.0 2443

1867–99 13.7 11.0 11.8 6.0 4.5 2.0 1.1 49.9 100.0 3777

1900–18 11.4 8.9 7.6 4.0 3.4 2.5 3.0 59.2 100.0 3151

1919–45 12.1 8.5 4.9 2.2 3.4 1.5 1.5 65.9 100.0 3467

1946–66 1967–2005 2.7 0.2 3.2 0.2 0.9 0.1 1.5 0.3 0.1 0.3 0.1 0.5 0 90.6 99.3 100.0 100.0 1690 3111

3. táblázat A fertôzô betegségek halálozása férfiaknál idôtartam

cholera dysenteria gyermekbénulás himlô influenza kanyaró szamárköhögés tüdôvész tifusz torokgyík vérhas vörheny gyakoriság n… rel.%

1740–90

1791–15

1816–48

1849–66

– – – – – – – –

– – – – – – – – – – – –

51 6 2 4

– – –

– – – – – – – – – – – –

5295

3398

5046

42 – 1

108 2419 4.5

1867–99

1900–18

1919–45

1946–66

1967–2005

Σ

51 6 24 136 5 5 54 147 2 191 44 110 871 4135 21.1

16 41 2 32 528 157 49 12 114 820 3356 24.4

2 4 1

1

9 499 26 12 53 29 626 4146 15.1

2 97 17 1

29 160 51 5 97 1322 202 254 110 253 2540 32887 7.7

4

9

1 105 1905 5.5

10 187 0.3

4. táblázat A fertôzô betegségek halálozása nôknél idôtartam

cholera dysenteria gyermekbénulás himlô influenza kanyaró szamárköhögés tüdôvész tifusz torokgyík vérhas vörheny gyakoriság n… rel.%

1740–90

1791–15

– – – – – – – –

– – – – – – – – – – – –

– – – 3845

3167

1816–48

– – – – – – – – – – – – 4331

1849–66

60 3 1 12

1 45 1

123 2443 5.0

1867–99

1 26 94 11 5 145 6 110 50 110 558 3777 14.8

1900–18

14 58 13 19 620 66 47 69 906 3151 28.7

1919–45

15 2 6 483 28 16 34 32 616 3467 17.8

1946–66

1967–2005

Σ

3

60 4 27 122 79 26 31 1338 114 175 85 112 2273 28982 7.8

2 6

42 14 1 1 1 67 1690 4.0

3 3111 0.1

61


Megbeszélés A 19. század végéig – 20 század elejéig a megszületett gyermekek több mint fele nem érte el a felnôtt kort, amely jelentôs negatív hatással volt a születéskor várható élettartam alakulására, és ebben jelentôs szerepe volt a fertôzô betegségekbôl eredô halálozásnak. A felnôttkor elérésének esélyei a 18. és 19. században még 50%-nál kisebbek, a 20. század elsô évtizedeiben már 50%-nál nagyobbak, és e században ekkor emelkednek messze 90% fölé, amikor a gyermek- és fiatalkorúak halálozása nagymértékben javul. A vezetô halálokok a 19. század közepétôl a 2. világháborúig jelentôs mértékben a fertôzô betegségekbôl származtak. Haláloki szerepük az 1850-es évektôl 1945-ig az összhalálozásban való 1/3-1/4 arányról fokozatosan a töredékére csökken, és jelentôségük a 20. század végére lényegében megszûnik (9, 10). Öszefoglalás Szerzôk kora Árpádkori települések halálozási adatait történeti demográfiai módszerrel vizsgálják. Megállapítják, hogy a felnôttkor elérésének esélyei csak a 20. század elsô évtizedei után emelkednek 90% fölé, akkor, amikor a fertôzô betegségekbôl eredô halálozás nagymértékben csökken.

62

IRODALOM: [1] Közigazgatási tájékoztató lapok Zala vármegyébôl. [2] Az Egyházi Törvénykönyv. Második kiadás (Ed.: Erdô, P.) Szent István Társulat 1986. 535 k., 1182 k., pp. 423, 430, 809. [3] Daróczi, E.: A halandóság alakulása napjainkig. KSH Népességtudományi Kutatóintézetének 2001 évi Történeti Demográfiai Évkönyve. (Eds: Faragó, T., Ôri, P.), pp. 305–326. [4] Egységes Katolikus Anyakönyvezési Szabályzat. (ed.: Ákos, G.) Szent István Társulat, Budapest, 1988. pp. 9–49. [5] Makara, K.: A wasting disease: the health of the nation. NHQ 1992. 33:45–50. [6] Szabó, T., Edvi, T.: A Zalavár környéki falvak demográfia képe a 18. század közepétôl. Környezeti Ártalmak és a Légzôrendszer IX. (eds: Szabó, T., Bártfai, I.) ISBN 963 4 3904 Ö., ISBN 963 03 8996 71X. Szentmihályi Nyomda Zalaegerszeg 1999. pp. 158–183. [7] Szabó T.: A hazai egyházi anyakönyvezés kronológiája és egyetemes jelentôsége. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok Regnum. Essay in Church History in Hungary. 2000. 12:423–478. [8] Szabó, T., Edvi, T.: Változások a fertôzô betegségek által okozott halálozási rátában 1850-tôl 1999-ig. Budapesti Közegészségügy 2000. 32:1–4. [9] Szabó, T.: Vezetô halálokok 1850-tôl napjainkig, egyházi anyakönyvek alapján – statisztikai adatok. Folia Hepatologica 2001. Vol. 6. Suppl. p. 24. [10] Szabó, T., Kemmer, É., Jankó, L.: A gyermekkori halandóság aránya az összes halálozáson belül Mária Terézia korától napjainkig. Környezeti Ártalmak és a Légzôrendszer XV. (eds: Szabó, T., Bártfai, I., Somlai, J.) ISBN 963 04 3904 Ö., ISBN 963 219 126 9. pp. 289–292. [11] Zalavári Plébánia Anyakönyve 1807–1873. p. 30.


Cardiovascularis mortalitás 1849-2005 SZABÓ TIBOR*, KEMMER ÉVA*, EDVI TIBOR** L E V E G Ô S Z E N N Y E Z É S Á LTA L V E S Z É LY E Z T E T E T T E K É R T A L A P Í T V Á N Y * , A E G O N M A G YA R O R S Z Á G B I Z T O S Í T Ó R T. , B U D A P E S T * *

Bevezetés

Megbeszélés

A várható életkilátások tekintetében három epidemiológiai korszakról lehet szó: az elsô a pestis és az éhezés kora, a második a pandemiák eltûnésének idôszaka, a harmadik pedig az 1970-1980-as évektôl kezdôdôen a degenerativ és ember okozta megbetegedések szaka (7).

A szív- és érbetegségekbôl származó halálozás az 1850es évektôl az 1920-as évekig még nagyon alacsony. A szív-érrendszeri halálokok a két világháború közötti idôszakban lassan, majd a második világháborút követô 20 évben gyorsan emelkednek.

Magyarországon a lakosság halálozásáért öt nagy betegcsoport felelôs: a szív- és érbetegségek, a daganatos betegségek, az erôszakos halálokok, az idült tüdôbetegségek és a májzsugor (2). A fertôzô betegségek, valamint a gyermek- és fiatalkorú halálozás alakulásáról már közöltünk idôsoros adatokat (3, 4, 5, 6, 8, 9). Most a szív- és érrendszeri halálozás drámai változását mutatjuk be az idôben. Módszerek Adatforrásaink: Csesztreg (1275, anyakönyvezés, a továbbiakban akv.: 1664-tôl), Orosztony (1225, akv. 1788-tôl), Páka (1310, akv 1705-tôl), Pusztamagyaród (1358, akv 1745-tôl), Szent- györgyvölgy (1275, akv, 1717-tôl), Zalaszabar (1239, akv, 1869-tôl), és Zalavár (1019, akv, 1749-tôl) plebániáihoz tartozó 32 község és/vagy lakott település halotti akv-i adatai voltak. A történeti szakaszok 1740-1790, 1791-1815, 18161848, 1849-1866, 1867-1899, 1900-1918, 1919-1944, 1945-1966, 1967-2005. Az adatfeldolgozást a Statgraphics Plus Int’l V4.0 Professional System verziójával végeztük.

A szív- és érrendszeri betegségek a 20. század végére21. század elejére egyedül is vezetô halálokokká válnak. E tendencia várhatóan tovább erôsödik (1). Összefoglalás Szerzôk a szív- és érbetegségek halálozási gyakoriságát mutatják be 1849-tôl 2005-ig az idôben. Megállapítják, hogy e betegségek halálozása a 2. világháborút követô két 20 évben gyorsan emelkedik, és a 20. század végére – 21. század elejére egyedül is dominánssá válik.

IRODALOM [1] Editorial: From what will we die in 2020. Lancet 1997. 349:1263. [2] Kertai, P.: A népegészségügy prioritásai Magyarországon az ezredfordulóig. Népegészségügy 1993. 74:133-156. [3] Szabó, T.: A Zalavár környéki falvak demográfiája MTA 1998. május 11. Lecture. [3] Szabó, T.: A Zalavár környéki falvak demográfiai képe a 18. század közepétôl. Környezeti Ártalmak és a Légzôrendszer. IX. (eds: Szabó, T., Bártfai, I.) Szentmihályi Nyomda, Zalaegerszeg, 1999. pp. 158-181. ISBN 963 04 3904 63


1. táblázat

Szív- és érrendszeri eredetû halálozás férfiaknál

64


2. táblázat

Szív- és érrendszeri eredetû halálozás nôknél

65


Igazolt és valószínûsített Calicivírus gastroenteritisek alakulása Veszprém megyében 2000–2004 között MAGYAR BENIGNA DR., TÓTH KLÁRA DR., PETHÔ CSABÁNÉ, ÉS JÓZSA KÁROLY* Á l l a m i N é p e g é s z s é g ü g y i é s T i s z t i o r v o s i S z o l g á l a t Ve s z p r é m M e g y e i I n t é z e t e , Ve s z p r é m , E p i d e m i o l ó g i a i O s z t á l y * Á l l a m i N é p e g é s z s é g ü g y i é s T i s z t i o r v o s i S z o l g á l a t Ve s z p r é m M e g y e i I n t é z e t e , Ve s z p r é m , K é m i a i To x i k o l ó g i a i L a b o r a t ó r i u m i O s z t á l y V í z é s É l e l m i s z e r M i k ro b i o l ó g i a i L a b o r a t ó r i u m

Összefoglalás: A fertôzéses eredetû gastroenterális kórképek a járványügyi tevékenységben a mai napig vezetô szerepet töltenek be. Az enterális fertôzések etiológiáját az utóbbi években az jellemzi, hogy csökken a baktériumok által okozott megbetegedések aránya és nô az ismeretlen, feltehetôen virális eredetû esetek száma. A humán calicivírusok az akut, nem bakteriális gastroenteritisek leggyakoribb kórokozóinak tekinthetôk szerte a világon. Kiemelkedô szerepet játszanak a zárt emberi közösségek megbetegedéseiben. A klinikai tünetek, az epidemiológiai jellemzôk és a negatív bakteriális székleteredmény veti fel humán calicivírus fertôzés gyanúját. Bár a fertôzés lefolyása gyors, a tünetek enyhék, azonban jellemzô, hogy rövid idô alatt nagy számú megbetegedést okoznak. Jelentôségét a magas kontagiozitás mellett a rövid távú immunitás következtében fellépô ismételt nagy betegszám adja. A fejlett országokhoz hasonlóan hazánkban is növekszik a diagnosztizált calicivírus okozta járványok száma. Kulcsszavak: gastroenteritis, járvány, calicivírus. BEVEZETÉS A járványügyi tevékenység alapját az 1931 óta mûködô fertôzô beteg jelentô rendszer biztosítja. 2004-ben 52030 volt országosan a bejelentett feltehetôen fertôzéses eredetû enterális megbetegedések száma, az etiológia tisztázását követôen kb. 2/3 enteritis infectiosa néven maradt nyilvántartásban. (Salmonellosis14,5%, Campylobacteriosis 17,5%) [6] Az enteritis infectiosa incidenciája területenként változó, Veszprém megyében az országos érték háromszorosa, ami feltehetôen a jó bejelentési fegyelemnek tulajdonítható. [6] Az utóbbi évek rendelkezésre álló adatai azt mutatják, hogy az enterális megbetegedések struktúrájában az ismeretlen, feltehetôen vírusos eredetû gastrointestinális kórképek aránya messze meghaladja a bakteriális eredetûekét. 66

A molekuláris biológiai módszerek terjedése hozta meg a virális hasmenések pontos kóroki diagnosztikájának lehetôségét. Jelen tudásunk szerint a humán calicivírusok, rotavírusok, enterális adenovirusok, és astrovírusok a legjelentôsebb virális kórokozók. A calicivírusok emberi fertôzésekben a 70-es évek végétôl ismert kórokozók. A humán környezet mellett széles körben megtalálhatók az állatvilágban is. Míg az állatvilágban fatális kimenetelû fertôzéseket is leírtak, addig emberben általában csak enyhe gastroenteritises megbetegedéseket okoznak. [2] A caliciviridae családba tartozó kicsi, kerek kapszidú, burok nélküli, egyszálú RNS-genomu calicivirusoknak két humán nemzetségét különítjük jelenleg el: a Norwalk-szerû (NLVs) és a Sapporo–szerû (SLVs) vírusokat. A NLV-oknak két géncsoportja van (GI és GII), melyek két fô képviselôje a Norwalk és a Snow Mountain vírus. Az SLV-ok egy genocsoportjának (GIII) névadó fô prototípusa a Sapporo vírus. A kapszid gén diverzitása miatt mindkét genusba számos vírustörzs tartozik, melyek száma napjainkban is folyamatosan bôvül. [1, 2, 3, 4] A vírust – mint lehetséges kórokozót feltételezve – elôször az USA Ohio államában fekvô Norwalk városának iskolájában lezajlott járványt követôen mutatták ki székletbôl, immunelektronmikroszkópos vizsgálattal. Az új vírustörzseket továbbiakban is általában a felfedezésük földrajzi helyérôl nevezik el. EPIDEMIOLÓGIA A humán calicivírus fertôzést jól körülhatárolható epidemiológiai és klinikai tünettani kritériumok jellemzik. [3] A fertôzés forrása a fertôzött ember és a terjedési mód elsôsorban a fertôzött személlyel való közvetlen, közvetett kontaktus (kórokozóval szennyezett „piszkos kezek”), illetve a fertôzött széklettel kontaminálódott víz, étel, de leírtak a hányadék vaporizációja útján létrejött aerosollal átvitt fertôzést is. A fertôzés fekoorális


terjedését bizonyítja, hogy a humán calicivírusok néhány százaléka az ugyancsak ily módon terjedô enterális kórokozók koinfekciójában is megtalálható.[2] Járványok leggyakrabban zárt emberi közösségekben fordulnak elô (óvoda, iskola, idôsek otthona, gyermektáborok, szállodák, kórházi osztályok) ahová a vírus bekerülve gyorsan terjed és rövid idô alatt nagyszámú megbetegedést okoz. Az infektív dózis alacsony, már 10–100 víruspartikula is tüneteket válthat ki. Az inkubácios idô rövid. Jellemzô tünetek a hányás, hasmenés, hôemelkedés, esetenként láz, hasi fájdalom. A megbetegedés enyhe, rövid lefolyású, az érintettek átlagosan 1–3 nap alatt gyógyulnak. Vírusürítés a gyógyulást követôen még napokig megmaradhat. Szövôdmény ritka. [1, 2, 3, 4, 7] A humán calicivírusok szórványos, sporadikusnak tûnô fertôzéseket és járványokat egyaránt okoznak. Megyénkben halmozott elôfordulás, illetve járványok esetén jutottak tudomásunkra. 2000-ben történt az elsô Veszprém megyei járvány diagnosztizálása az ÁNTSZ Baranya megyei Regionális Vírus laboratóriumának köszönthetôen, azóta is egyre több járvány kórokozójaként sikerült kimutatni. (1. ábra)

tek közül csak néhány személyre, a járványt jól reprezentáló esetekre terjedtek ki. Járványonként általában 5-6 minta vizsgálandó. [7] Amennyiben a küldött székletekbôl egy calicivírus pozitív, a calicivírus etiológia valószinûsíthetô. Ha a vizsgált székletek 50 %-a calicivírus pozitívnak bizonyult, a calicivírus fertôzést igazoltnak tekintettük. Mindenkit, akinek a járvány kapcsán gastroenterális tünetei voltak, epidemiológiai alapon calicivírus fertôzöttnek tartottunk. EREDMÉNYEK 2000–2004 között 23 calicivírus járvány zajlott Veszprém megyében, 1042 fô megbetegedését okozva. Ez az enteritis infectiosa tünetegyüttessel jelentkezô nem bakteriális etiológiájú járványok 70%-át jelenti. (2. ábra)

2. ábra A nem bakteriális gastroenteritis járványok megoszlása etiológiájuk szerint 200–2004 között

1. ábra A calicivírus cirkulációja Veszprém megyében

CÉLKITÛZÉS A calicivírus járványok sajátosságainak megállapítása Veszprém megyében, a tapasztalatok, jellegzetességek bemutatása, prevenciós lehetôségek megbeszélése.

MÓDSZEREK Az érvényben lévô jogszabályok szerint hazánkban a gastroenterális járványok kötelezôen bejelentendôk. A feldolgozás az OEK által összegyûjtött országos adatok, a megyei intézet éves jelentései alapján, a kivizsgálás során regisztrált járványügyi vizsgálati lapok áttanulmányozásával történt. Azon gastroenterális járványokban, ahol a széklet bakteriológiai eredmények negatívak lettek, és a tünetek vírusfertôzésre utaltak, human calicivírus irányába is kértük a vizsgálatot. A vizsgálatok a megbetegedet-

A járványok 27%-ában (9 járvány) ismeretlen maradt a kórokozó, 3%-ban (1 járvány) a rotavírus kóroki szerepe igazolódott. A calicivírus járványok közül 11 gyermekközösségben (1 bölcsöde, 5 iskola, 5 óvoda), 1 középiskolai kollégiumban, 5 idôsek otthonaiban, 4 kórházi környezetben zajlott. 2004-ben 1 területi járvány is felderítésre került. A járványok során az átlagos kontagiozitási index 23 % volt (7%–85 %). A tünetek közül a hányás (70%), hasmenés (62%) dominált, láz (5%), hôemelkedés (6%), hasi panaszok, fejfájás lényegesen ritkábban fordult elô. Az emberrôl emberre terjedés során az egyedi járványlapok vizsgálata alapján az inkubációs idô rövid, 6–48 óra, a megbetegedések néhány órától 1–2 napig zajlottak. A közösségi calicivírus járványok átlagosan 8 napig tartottak, a legrövidebb 2 napig, mely óvodai közösségben okozott megbetegedéseket. Legelhúzódóbb járványunk 18 napig zajlott a megye egyik idôs otthonában. Az elhúzódást az építészeti adottságok (közös étkezô, közös lépcsôház),az izoláció részleges megvalósulása okozta, illetve a helytelen higiénés magatartás mind a dolgozók, mind az ápoltak részérôl. Kórházi kezelésre 42 esetben volt szükség. 80%-ban a hospita67


lizációt az izoláció tette szükségessé, legtöbbször szociális otthonokból a fertôzô osztályra irányították a betegeket. 5 %-ban a magas életkor miatti fokozott obszerváció indokolta a kórházi elhelyezést, a maradék esetekben (15 %) parenterális folyadékpótlásra került sor a felvétel után. Haláleset nem fordult elô. Calicivírus járványainkat ôsztôl kora tavaszig észleltük, a járványhoz tartozó megbetegedések a gyermekek és az idôsek között fordultak elô leggyakrabban. (3. ábra) 4. ábra A járványgörbe alakulása az élelmiszer terjesztette calicivírus járványban

3. ábra Calicivírus járványok kumulatív száma havonta 2000–2004 évekre vonatkozóan

A járványügyi vizsgálatok arra engedtek következtetni, hogy a közösségek fertôzôdését a behurcolás (megbetegedett személy), kórházi osztályon sokszor látogatás – beteg látogató okozhatta. Az esetek többségében nem sikerült az elsôdleges fertôzô forrást felderíteni. A fertôzés továbbvitelét a hányadék vaporizációja, a direkt kontaktus, a környezet, eszközök kontaminációja közvetítette. ESETISMERTETÉS 1. 1 esetben a járványügyi vizsgálat során epidemiológiai adatok alapján élelmiszer terjesztô szerepe igazolódott. A megbetegedések két iskolát és egy óvodát érintettek, két községben. Az intézmények közös jellemzôje az azonos fôzôkonyháról származó étel, amelyet saját tálaló konyhájukon adnak ki fogyasztásra. Exponáltak létszáma összesen Étkezôk száma összesen Kívülálló étkezôi létszám Betegek szám

A fôzôkonyha két ételmintája (rizsfelfújt, karfiol leves) magas E.coli szám miatt kifogásolt lett, az egyik tálaló konyha teamintájából coliform igazolódott. Bár a megbetegedések kialakulásáért felelôs kórokozot a terjesztô közegbôl kimutatni nem lehetett, az elvégzett epidemiológiai vizsgálatok az étel eredetet valószínûsítik. A fôzôkonyhán tapasztalt konyhatechnikai és higiénés hiányosságok, mulasztások módot adhattak az ételekbe került kórokozó életben maradására, illetve továbbvitelére. A nem étkezôk megbetegedése kontakt eredetû, ami a humán calicivírus fertôzés egyik lehetséges módja. ESETISMERTETÉS 2. 2004 ôszén zajló területi járványunk során statisztikai (eset- kontroll) módszer alkalmazásával az ivóvíz közös terjesztô tényezôként való szerepét igazolni tudtuk. A járvány két szomszédos településen (A község, B község) zajlott (lakosságszám: össz: 1390). 203 fô betegedett meg Humán Calicivírus okozta gastroenteritisben. Hányás a betegek 80%-ánál fordult elô, 95%-ban dominált a hasmenés, hasi fájdalom 60%-ban jelentkezett. Lázat nem észleltek, a betegek néhány óra alatt tünetmentessé váltak. Kórházba nem került senki. Megbetegedéseket valamennyi korcsoportban regisztráltunk. A megbetegedések idôbeni alakulása grafikonon: (5.ábra)

1003 fô 653 fô 37 fô – köztük nem volt beteg 173 fô – közülük 14 fô nem étkezô

A járványgörbe az alábbiak szerint alakult: (4.ábra) A hirtelen, egyidôben, nagyszámú megbetegedést okozó járvány fertôzô forrásaként a fôzôkonyháról származó menü volt gyanúsítható. A székletek virológiai vizsgálata során humán calicivírus igazolódott (4 mintából 3 pozitív). A fôzô és tálaló konyháról származó ételmintákból (15 db), törlésmintákból (12 db) kórokozó nem tenyészett ki, de a minták 90%-a szennyezettnek bizonyult. 68

5. ábra A járványgörbe alakulása az ivóvíz terjesztette Calicivírus járványban


Tekintettel arra, hogy a megbetegedések a településeken közel azonos idôben, elszórtan jelentkeztek, közös terjesztô tényezôre gyanakodtunk. Számba vettünk minden olyan expozíciós lehetôséget, mely a fertôzést okozhatta. Vizsgáltuk a közétkeztetést (iskolai, óvodai menürendszerû étkeztetés), közösségi összejöveteleket (nyugdíjas találkozó), valamint a vezetékes ivóvíz fogyasztást, tekintettel arra, hogy a megbetegedéseket megelôzô idôszakban folyamatos vezetékcserék történtek az érintett településeken. Az alapos járványügyi vizsgálat során a fertôzés terjesztô tényezôjeként a vezetékes ivóvíz fogyasztás került gyanúba. Ezt megerôsítették a betegek kikérdezése során az ivóvízre elhangzott érzékszervi panaszok is. A helyszíni vizsgálatokkal párhuzamosan vízmintavételezésre került sor a falvak több pontján. (I. táblázat)

Az ivóvízminták biológiai vizsgálata során a nagy számban jelenlévô férgek, peték, véglények miatt a víz „kifogásolt” minôsítést kapott. A vízminták bakterológiai0 vizsgálata „ megfelelô” minôsítésû volt. (A mikroszkópos biológiai vizsgálatok a bakterológiai és kémiai vizsgálatokat kiegészítve felvilágosítást adnak a víz minôségérôl. Eredményébôl következtethetünk a víz eredetére, a vízkezelési technika minôségére, az ivóvíz szennyvízzel vagy felszíni vízzel történô szennyezôdésére. A vizsgálattal idejében kimutatható az elszennyezôdés, gyakran már akkor, amikor a kémiai és bakterológiai eredmények még nem jelzik azt.) [8, 9]

I. táblázat Biológiai vízvizsgálat eredménye

Beavatkozás megkezdése elôtti minta: Mintavétel helye

Vizsgált paraméter Mért érték i/L

Általános iskola konyha

kerekes férgek házas amôbák

(A falu)

15

165

Határérték Vizsgált paraméter Mért érték i/L 201/2001.(X.25.) Kormányrendelet

vasbaktérium

200

Férgek Véglények 0 db/liter Vas és mangánbaktériumok 2 x 104 db/liter

Beavatkozás (átmosatás,fertôtlenítés) közbeni mintavételezések: Határérték Vizsgált paraméter Mért érték i/L 201/2001.(X.25.) Kormányrendelet

Mintavétel helye

Vizsgált paraméter Mért érték i/L

Temetô közkifolyó

kerekes férgek házas amôbák

7 8

vasbaktérium

900000

fonálférgek házas amôbák házas amôbák

1 2 2

vasbaktérium

900000

Férgek Véglények 0 db/liter Vas és mangánbaktériumok 2 x 104 db/liter u.a.

vasbaktérium

700000

u.a.

–

–

vasbaktérium

500

u.a.

fonálférgek

1

vasbaktérium

200

u.a.

kerekes férgek

2

vasbaktérium

200

u.a.

–

–

vasbaktérium

0

u.a.

fonálféreg

1

vasbaktérium

50

u.a.

–

–

–

–

u.a.

(B falu) Templom elôtti közkifolyó (B falu) Utcai közkifolyó (A falu) Utcai közkifolyó (A falu) Utcai közkifolyó (B falu) Temetô közkifolyó (B falu) Élelmiszerbolt (B falu) Polgármesteri hivatal (B falu) Utcai közkifolyó (A, B falvak)

69


A vízminta eredményének közlését követôen a tisztifôorvos elrendelte az alábbiakat: – Átmeneti vízkorlátozás, lakosság ivóvízszükségletének folyamatos ellátását mobil vízszállító gépjármûvek (lajtos kocsi) biztosították. – Lakossági tájékoztatás. Helyi kereskedelmi és vendéglátó egységek értesítése. – Diagnosztikus székletvizsgálatok elrendelése. Közel 100 betegnél elvégzett diagnosztikus székletbakterológiai vizsgálatok alapján 9 személynél Campylobacter tenyészett ki (5 esetben Campylobacter coli, 4 esetben Campylobacter jejuni) . 9 székletminta virológiai vizsgálata ELISA módszerrel hét esetben calicivírus jelenlétét igazolta. A vízkorlátozás bevezetésével rohamosan csökkent a megbetegedések száma, és az ezután jelentkezô új eseteket, tekintettel arra, hogy elmondásuk szerint is vezetékes ivóvizet már nem fogyasztottak kontakt eredetûnek tartottuk.

156 fô esetében került sor egyedi járványügyi vizsgálati lap készítésére. A járvány kivizsgálása során derült fény az elsô napok megbetegedéseire is. Ezek a megbetegedések nagy valószínûséggel a megyében egyébként is cirkuláló sporadikus calicivírus fertôzéseknek tulajdoníthatók, nem tekintjük szorosan a járványhoz tartozóknak. Adataink feldolgozására az eset-kontroll (retrospektív) módszert választottuk. Azt próbáltuk bizonyítani, hogy az általunk feltételezett terjesztô tényezô (vezetékes ivóvíz) jelen volt-e a betegség kialakulása elôtt.(II. táblázat) A módszerrel az esélyhányados határozható meg. Esélyhányados E= (a/c) /(b/d) Jelentése: mennyivel nagyobb az expozició esélye a betegek, mint a nem betegek körében

II. táblázat A betegek és nem betegek megoszlása az expozíció szerint az eset- kontroll vizsgálatban beteg expozíció

1. össz.vezetékes ivóvizet fogyasztó 2. Egyik faluban vezetékes ivóvízet fogyasztó 3. Másik faluban vezetékes ivóvízet fogyasztó 4. Üzemben vezetékes ivóvízet fogyasztó 5. Közétketetésben étkezôk 6. Nyugdíjas találkozón vacsora fogyasztók

a c exponált (fô) nem exp. (fô)

nem beteg Össz. (fô)

Össz. (fô)

Esélyhányados EH

8,98 6,14 CI: (3,7–10,2) 39,74 CI: (8,8–172,3) 79,7 CI: (7,6–346,4) 1,47 CI: ( 0,6–3,6) 0,21

179 148

24 22

203 170

181 148

218 135

399 283

31

2

33

33

83

116

59

2

61

23

61

84

8

15

23

102

279

381

6

5

11

71

13

84

Az expozíciós lehetôségeket számba véve a következôket állapítottuk meg: Az elemzô vizsgálat során a betegek között a vezetékes víz fogyasztásának esélye az egyik faluban 6,14szor, a másik faluban 39-szer volt nagyobb, mint a nem betegek között. Az érintett település egyik üzemében, ahol védôitalként a vezetékes ivóvízbôl készült italokat fogyasztanak, a vezetékes víz fogyasztásának esélye a betegek között 79,7-szer volt nagyobb, mint a nem betegek között. Az egyik faluban a közétkeztetés, mint feltehetô expozíciós lehetôség nem nyert megerôsítést. A nyugdíjas találkozó, mint lehetséges fertôzést terjesztô tényezô szerepe elvethetô. 70

b d exponált (fô) nem exp. (fô)

Az érintett településen kialakult, feltehetôen több enterális kórokozó, köztük calicivírus és campylobacter által okozott gastroenteritis járványért nagy valószínûséggel a vezetékes ivóvíz tehetô felelôssé. A vezetékes ivóvíz fekalis szennyezôdésére magyarázatot adhat az a tény, hogy a hálózat a megelôzô idôszakban többször megbontásra került. A két településen csak az utóbbi években építették ki a csatornahálózatot, a szennyvíz korábban sok helyen szikkasztásos módszerrel a talajvízbe került. Mindezek lehetôséget adnak a fenti kórokozónak a szennyvízbôl az ivóvíz hálózatba való bejutására.


Az intenzív és folyamatos mosatást, fertôtlenítést követôen néhány napon belül sikerült a férgek, véglények, vasbaktériumok eltávolítása a vezetékes rendszerbôl, az ivóvíz emberi fogyasztásra alkalmassá vált. A megbetegedések kapcsolata a vezetékes ivóvízzel statisztikai alapon valószínûsíthetô, patogén kórokozó jelenlétét az ismételt laborvizsgálatok sem mutatták ki. A két érintett településen l hónappal késôbb további 59 fô betegedett meg enterális tünetekkel. A tünetek közül dominált a hasmenés, hányás, láz néhány esetben fordult elô. A betegek néhány nap alatt gyógyultak, kórházba 1 kisded került parenterális folyadékpótlás céljából. Beteget valamennyi korosztályból jeleztek. A megbetegedésekrôl egy lakos telefonos panaszbejelentése kapcsán értesültünk. Kifogásolta az ivóvíz minôségét, valamint jelezte, hogy az ivóvíz fogyasztását követôen családjában 3 fô enterális tünetekkel betegedett meg. Tudomásunk szerint az érintett községben a megbetegedés elôtti napokban szünetelt a vízszolgáltatás csôtörés miatt. A járványügyi vizsgálattal egyidôben ismételt ivóvíz mintavételezésre került sor az érintett községekben, de a vízminták vizsgálati eredményei alapján az ivóvíz fertôzés terjesztô szerepe kizárható volt. Ezen tényt a rendelkezésre álló járványügyi adatokból elvégzett eset-kontroll vizsgálattal is alátámasztottuk. (III. táblázat) III. táblázat A betegek és nem betegek megoszlása az érintett községekben a vezetékes ivóvíz fogyasztás alapján

exponált nem exponált

beteg a 47 fô c 14 fô

nem beteg b 510 fô d 90 fô

Esélyhányados: E=(a/c)/(b/d) E= (47/14)/(510/90)=0,59 Intézetünk mikrobiológiai laboratóriumába 41 db székletminta érkezett be, melybôl: – 7 mintából 4 calicivírus pozitív – 41 minta bakteriológiailag negatív eredményt adott

Ismételt járványügyi vizsgálatokkal sem sikerült az elsôdleges fertôzô forrást (személyt) felderíteni. A megbetegedések valószínûsíthetôen kontakt úton történhettek. MEGBESZÉLÉS Az elôzô példák is mutatják, hogy megyénkben a humán Calicivírus cirkulációja igen erôteljes, a gastroenterális megbetegedésekben nagy számban fordul elô.

Jelentôségét fokozza, hogy a megbetegedések ugyan általában enyhék, és gyors lefolyásúak, de a magas kontagiozitás és a rövid távú immunitás következtében ismételten felbukkannak, így nagy betegségterhet jelentenek a társadalomnak. Humán calicivírust országosan is egyre több enterális járvány okozójaként sikerült izolálni, melyhez a diagnosztikai lehetôségek bôvülése is hozzájárult (a regionális laboratóriumok számára ELISA kitek elérhetôk Megerôsítésre az eredmények a Gastroenterális Vírusok Nemzeti Referencia Laboratóriumába (PÉCS) kerülnek.) [12] A vírus közösségbe való „behurcolása” ellen keveset lehet tenni, ôszi, téli hónapokban a járványok naptárszerûen felbukkannak. [13] Azonban egy járvány gyanúja esetén a szükséges járványügyi intézkedések mihamarabbi meghozatalával a további fertôzôdések megakadályozhatók, a megbetegedések száma csökkenthetô. Mindehhez a járványügyi szakemberek, egészségügyi dolgozók, klinikusok szoros együttmûködésére van szükség, mely mellett a lakosság tájékoztatásának, ismeretterjesztésnek a szerepe sem elhanyagolható. Ha egy közösségen belül hirtelen rövid idô alatt nagy számban enterális tünetekkel betegednek meg, a calicivírus megbetegedés gyanúja mindig felvetôdik. A gyanút erôsíti, ha az expozíciót követô lappangási idô rövid, a betegség lefolyása gyors, a tünetek enyhék, a veszélyeztetettek körében életkortól, egészségi állapottól függetlenül nagy számban lépnek fel megbetegedések. Közösség, mint zárt környezet kedvez a kórokozó aerosolos, kontakt terjedési módjainak. Az enyhe tünetek, gyors lefolyás ellenére az idôs, legyengült, többféle alapbetegséggel rendelkezô betegeknél az alapbetegséget is súlyosbíthatja. Kórházi osztályon történô megjelenése, melyben legtöbbször friss beteg, vagy tünetekkel rendelkezô hozzátartozó az index eset, elkülönítést, vagy akár az osztály felvételi zárlatát is jelentheti. A szükséges infekciókontroll intézkedésekkel a ráfordítások, költségek jelentôsen emelkedhetnek, sôt az osztály mûködésében is zavart okozhat. A betegség tünetei, terjedésének ismerete segíti a klinikust a betegség korai felismerésében és a teendôk megszervezésében. Fontos, hogy azokat a betegeket, akik akár egy kórházi osztályon, akár egy idôsotthonban tünetekkel bírnak, izolálni kell, míg a diagnózis nem állítható fel. Fokozott figyelmet kell fordítani az általános és személyi higiénére, a megfelelô higiénés magatartás kialakítására. Az alábbiakban felsoroljuk a járványok megfékezésére tett intézkedéseinket: ∑• betegek elkülönítése ∑• dolgozók részére külön munkaruha biztosítása ápoláshoz, ételosztáshoz, védôeszköz köpeny, maszk, kesztyû) biztosítása mosdatáshoz, tisztázáshoz. A munkaruha szükség szerinti, ill. azonnali cseréje. 71


∑• szennyes textília zárt rendszerû gyûjtése, tárolása •∑ dolgozók átjárásának csökkentése: járvány esetén azonos betegegységben történô munkabeosztás ∑• virucid hatású kézfertôtlenítés biztosítása betegek, látogatók, dolgozók részére biztosítva a higiénés kézfertôtlenítés lehetôségét ∑• szükség szerint a kézfertôtlenítés ellenôrzése ∑• folyamatos fertôtlenítô takarítás, járvány felszámolását követôen zárófertôtlenítés ∑• tünetes egészségügyi dolgozó kitiltása A prevenciós intézkedések hatékonyságát semmi sem tudja felülmúlni. A járványok megelôzésére irányuló fokozott figyelem közös érdek IRODALOM [1] Reuter Gábor dr., Kucsera Sándorné, Somogyi Györgyné, Lencsés Gyöngyi dr., Szûcs György dr.: Humán Calicivírus járvány kórházi osztályon. Orvosi Hetilap 142 . 459–463 (2001) [2] Reuter Gábor dr., Szûcs György dr.: Humán calicivírusok – az akut virális gastroenteritis megbetegedések és járványok gyakori kórokozói. Infekt. és Klin. Mikrobiol. VII. évf. 3–4. szám 93–98 (2000) [3] Reuter Gábor dr., Kátay Andrea, dr.,Kálmán Mária dr. és Szücs György dr.:Humán calicivírus fertôzés elsô magyarországi igazolása. Orvosi Hetilap 141 2071– 2074 (2000) [4] Szücs György dr, Reuter Gábor dr: Mit kell tudni a humán calicivírusokról . Magyar Orvos X. évf. 2.szám (2002)

72

[5] Melles Márta dr: Magyarország járványügyi helyzete az EU csatlakozást megelôzôen. Egészségtudomány, 48. 183–197 (2004) [6] Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ: Magyarország 2004.évi járványügyi helyzete (elôzetes) Epinfo 12. évf. 29 szám 329–341(2005) [7] Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ: Szakmai tájékoztató az élelmiszerrel is terjedô vírusok kiemelten a humán calicivírusok járványügyi és élelmiszerbiztonsági jellemzôinek egyes kérdéseirôl Epinfo 10 évf. 25.szám, 315–325 (2003) [8] Dr Mudri Katalin: Település és Környezetegészségtan I–II. 399–406. HIETE Egészségügyi Fôiskolai Kar 1997 [9] MSZ 448–36:1985 Ivóvízvizsgálat, mikroszkópos biológiai vizsgálat [10] Dr.Dési Illés: Népegészségtan 86–88. Semmelweis Kiadó Budapest 2001 [11] Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ: Calicivírus járványok Magyarországon 2001 december– 2002. január Epinfo 9 évf. 5.szám, 37–39.(2002) [12] Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ: Tájékoztató az egészségügyi intézményekben elôforduló calicivírus járványok sajátosságairól, a megelôzésükhöz/felszámolásukhoz szükséges intézkedésekrôl Epinfo 11. évf. 3. különszám (2004) [13] Szilágyi Emese dr, Böröcz Karolina dr: 1991–2002 között lezajlott nosocomiális gastroenteritises járványok tapasztalatai. Egészségtudomány,47. 273–282 (2003) [14] Tomola Elza dr, Szalka András dr :Tapasztalataink kórházunkban 2002 ôsze és 2003 tavasza között zajlott gastroenteritises járványokról. Egészségtudomány, 48. 81–88 (2004)

A felnôttkor elérésének esélyei Mária Terézia korától napjainkig A fertôzôbetegségekbôl eredô halálozás 1849-tôl 2005-ig

Recommend Documents