A FEJ LŐ D Ő O R S Z Á G O K N É P E S S É G É N E K NÖVEKEDÉSI T E N D E N C IÁ I* D. I. V A L E N T E J
A világnépesség gyorsuló növekedése és a népességszám gyors változása m ost m ag ára irá n y ítja az általán o s figyelm et. A népesedés problém áival nagyszám ú tu d o m án y o s ta n u lm á n y , tu d o m án y o s konferencia és kongresszus foglalkozik. A tu d ó so k lá tó h a tá rá n v a n n a k : a term észetes népm ozgalom ü te m ének összehasonlító elem zése; a gazdasági fejlődés dem ográfiai asp ek tu sai és ezen belül a népesség és az élelmezés növekedése d in am ik á já n ak az a rá n y a ; a jelenlegi dem ográfiai h ely zet m ásodlagos gazdasági, dem ográfiai, erkölcsi, etn ik a i, szociál-higiéniai és g enetikai k ö v etk ezm ényei; a népesedéspolitika helye és szerepe a m ai társad alo m életéb en ; a jövőre v o n atkozó dem ográfiai kilátások. A népesség növekedésének ü tem e különböző a világ egyes körzeteiben. A népesség évi szapo ro d ásán ak tö b b m in t 3/4-e a fejlődő országokra esik, am e lyekben 1969 elején a föld össznépességének kb. 4 7% -a élt. A népesség növe kedésének leggyorsabb ü tem e L atin -A m erik a és Ázsia országaiban ta p a sz ta l h ató . Míg 1920-ban a latin -am erik ai országok népessége 91 millió fő t t e t t ki, addig 1968-ban m á r 267 millió v o lt, azaz 45 év a la tt a kontinens népessége m ajdnem h árom szorosára n ő tt.1 1963 — 1968 folyam án a népesség növekedé sének ütem e a kon tin en sen átlagosan évi 2 ,9% , am i a z t jelenti, hogy a népes ség szám a kb . 23 év a la tt m egkétszereződik. U gyanezen időszak a la tt Á zsia (külföldi) o rszágainak népessége év ente átlag o san 2 % -k al n ő tt, am inek kö v etkezm én y ek ép p en a népesség szám a 35 év a la tt kétszereződik meg. Míg a népesség növekedési ütem e K elet-Á zsia országaiban viszonylag alacsony (évi 1,5% ), addig D él-Á zsia országaiban igen m agas (2 ,5% ).2 A népességnövekedési ü te m precedens nélküli em elkedésének fő oka a fej lődő országokban a halálo zásn ak a fertőző m egbetegedések ellen fo ly ta to tt si keres h a rc eredm ényeképpen b e k ö v e tk e z ett gyors csökkenése. Míg N y u g a tE u ró p a országai erre gy ak o rlatilag rá fo rd íto ttá k az egész 19. századot, a d dig az olyan olcsó, egyszerű és u g y a n a k k o r m agas h atékonyságú készítm é nyeknek a széles orvosi g y a k o rla tb a tö r té n t bevezetésével, m in t az a n tib io ti kum ok és az új v a k cin ák , a fejlődő országok ezt a szak aszt 10 — 15 év a la tt te t * A cik k eredeti cím e: T endencii ro szta naszelenija razvivajuscsihszja sz tran . Ékonomicseszkie N a uki. 1971. évi 3. sz. 67— 75. p. 1 L ásd : D em ographic Y earbook. New Y ork. 1969. 83. p. 2Uo.
322
D. I. V A L E N T E J
té k meg. U g y a n a k k o r ezekben az országokban a sokgyerm ekes hagyom ányok ren d k ív ü l erősek, a term ékenység színvonala igen m agas m arad, g y ak ran kö zel esik a szervezet fiziológiai lehetőségeihez. E k é t tényező is k iv á ltó ja v o lt az oly jelentősen m agas népességnövekedési ütem n ek a fejlődő országokban. 1966-ban a világnépesség sz a p o ru la tá t k itevő 65 m illió főből tö b b m in t 55 millió fő Á zsia, A frika és L atin -A m erik a országaira esik.3 A népesség k o r szerinti összetételét a fejlődő országokban az jellem zi, hogy az ún. k o rp iram is az a la p já n á l igen széles. E zekben az országokban nagy azoknak a szem élyeknek a rá n y a , a k ik m in t fogyasztók jelen tk ezn ek (gyerm e kek, a még nem m unkak ép es korú fiatalo k és k ism értékben az öregek) és nem term elnek. A dem ográfusok szám ításai szerint a gazdaságilag kevésbé fejle tt országokban a 15 évesnél fia ta la b b szem élyek a rán y a a népességnek tö b b m in t 40% -a. A felhalm ozás alacsony n o rm ája a fejlődő országokban fékezi a gazdaság tech n ik ai re k o n stru k c ió já t, a term elékenység em elkedését, a nem zeti jövede lem növekedését. A felhalm ozás pro b lém ája ren d k ív ü l bonyolult, egyebek m ellett fokozódik a népességben a nem m unkaképes korú szem élyek viszony lag nagy a rá n y a m ia tt is. Jó lleh et a „ h a rm a d ik v ilág ” gazdasági fejlődésének ütem e valam ivel m a gasabb, m in t az iparilag fe jle tt tőkés országok növekedésének ütem e, de nem an n y iv al n agyobb, hogy ki tu d n á egyenlíteni a különbséget a népességnöve kedés ütem éhez kép est. E n n ek k ö v etk eztéb en az egy főre ju tó nem zeti jöve delem term elésének szín v o n aláb an az im p erialista és a fejlődő országok kö z ö tt fennálló szak ad ék nem csak hogy nem csökken, hanem ellenkezőleg, nö vekszik. A m ásodik világ h áb o rú e lő tt e m u ta tó sz ám te k in teté b en a gazdasági szem pontból gyengén fe jle tt országok a fe jle tt tőkés országoktól 8-szorosan, jelenleg 12-szeresen m a ra d ta k , illetve m a ra d n ak el; 2000-re, h a a jelenlegi te n dencia fen n m arad , 18-szorosan fognak elm aradni.4 T erm észetesen az egy főre ju tó nem zeti jö v ed elm et em elni jelentősen könnyebb lenne a népesség m érsé k elteb b növekedése és kedvezőbb összetétele esetén. A fejlődő országok többsége széles töm egeinek to v áb b i elnyom orodását, am i az o tt u ralkodó term elési viszonyok k övetkezm énye, m ost a népesség nö vekedésének a gazdaság lassú fejlődése m ellett bekövetkező gyorsulásával összefüggésben kell m egvizsgálni, m e rt a népesedés vizsgált p ro b lém áján ak élesedése nem segíti a gazdaságilag gyengén fe jle tt országok ip ari növekedé sét, követk ezésk ép p en az ipari p ro le ta riá tu s k ia lak u lá sát. T erm észetesen a népességnövekedés m agas ütem ének v a n n a k bizonyos p o zitív oldalai is, például ebben az esetben elm életileg n ö vekedhet a fogyasz tói kereslet, csökkenhetnek az egy főre ju tó átlagos in fra stru k tú ra kiadások. De a fogyasztói k eresletnek m ilyen növekedéséről leh et i t t szó, a m ik o r a fej lődő országok népességének jövedelm ei oly kicsinyek, sok em ber n ag y jáb an fél n a tu rá lg a z d asá g b a n él? E lvileg u g y an ezt leh et elm ondani az in fra stru k tú ra k ia d á so k te k in te té b e n is. Az ázsiai, afrikai, latin -am erik ai országok a b szo lú t többsége gazdasági fejlődésének ü tem e aligha t a r t lépést a népesség fej lődésének ütem ével. 1952-től 1965-ig az élelm iszer-term elés például A frikában * Uo.
* L ásd M irovaja É konom ika i M ezsdunarodnüe Otnosenija. 1968. évi 3. sz. 64. p.
N É PE S S É G N Ö V E K E D É S I
TEN D E N C IÁ K
323
év ente átlagosan 2 ,2 % -k al n ö v ek ed ett, a népesség v iszo n t 2,6% -kal. E n n ek k ö v etk eztéb en az egy főre ju tó átlagos élelm iszer-term elés év ente 0,4% -kal csökkent.5 A népesség szám án ak gyors növekedése és erős v áltozása a világ gazda ságilag gyengén fe jle tt országaiban gazdaságuk növekedésének nem gyors ütem e m ellett kétség telen ü l az e lő ttü n k álló legfontosabb problém ák közé ta r tozik. E problém a m egoldásától n ag y m érték b en függ a „h a rm a d ik világ” or szágainak h alad ása, m ely országok gazdasági e lm a ra d o ttsá g u k felszám olásá n a k ú tjá t keresik. A k iu ta t a lé tre jö tt helyzetből m in d en ek elő tt az ip ari és m ezőgazdasági term elés fellendülésében kell keresni. E z a fellendülés lehetetlen a társad alm i összetételben fennálló a k ad ály o k elh árítása, a belföldi m onopólium ok uralk o dásán ak és az im perialista h a ta lm a k tó l való függőségnek felszám olása, a g y a r m a ti gazdasági rendszernek az ország ip aro sítása á lta l tö rtén ő összetörése, a radikális agrárreform ok, a k ite rje d t belső piac létrehozása, a nem zeti k áderek kiképzése, a v alam en n y i országgal az igazi egyenjogúság és a kölcsönös elő ny ök alapelvein lé tre h o z o tt széles k ö rű gazdasági eg y ü ttm ű k ö d és és egym ás belügyeibe való be nem av atk o zás nélkül. N em kétséges, hogy szám os gazdaságilag kevésbé fe jle tt országban, ahol a term elés jelenleg nincs a b b an az álla p o tb a n , hogy fo g lalkoztatni tu d ja a „fe lesleges” m u n k ásk ezek et, a népesség m ai gyors növekedési ütem e ez idő sze r in t k ilé p e tt a gazdasági célszerűség kereteiből, a term elő erők fejlődésének és az életszínvonal em elkedésének bizonyos m érték b en fékjévé v á lt.6 A népesség gyors növekedése az a d o tt viszonyok k ö z ö tt fokozza a fo g lalk o ztato ttság p ro b lé m ájá t, k o rláto zza a m ezőgazdasági és ip ari beruházások lehetőségeit, súlyosbítja a népesség kép zettség i és k u ltu rá lis szin tje em elésének és az írniolvasni nem tu d á s felszám olásának fe la d a tá t. A m o n d o tta k nem a fejlődő országok lokális p roblém ája. A term elés nö vekedési ü tem én ek és a népesség növekedésének egyensúlyban ta rtá s a a fej lődő országokban, szám os fejlődő ország á ta la k u lá sa élelm iszer-szállítóból im portőrré, ellentétben v a n a gazdaságilag fe jle tt tőkés országok érdekeivel. A polgári tu d ó so k nem gondolnak a fejlődő országok népesedési problé m áinak m egoldására azon szerep fe n n ta rtá sa nélkül, am elyet ezek a tőkés gaz daság rendszerében já tsz a n a k , a gazdaságilag fe jle tt európai és am erikai or szágok élelm iszer- és n y ersan y ag szállító ja szerepének fe n n ta rtá sa nélkül. A népesség fejlődése szervesen összefügg a tá rsa d a lm i viszonyoknak, a term előerők fejlettségi szin tjén ek válto zásaiv al. A népesség fejlődésén nem csak a népesség m ennyiségi, h an em m inőségi v á lto z á sá t is é rtik , a m it azok a folyam ato k idéznek elő, am elyek a term előerők és a term elési viszonyok fejlődése k ö v etk eztéb en jö n n ek létre. A népesség szám os gazdasági, politikai, k u l tu rális, nem zeti és családi v isz o n y la tta l és belső összefüggéssel rendelkező bo n y o lu lt sokaságot alk o t. A népesedés problém ái a társad alm i-g azd aság i viszonyok v álto zásán ak h a tá s á ra jö n n ek létre. A népesedés jelenlegi pro b lém áinak elemzése felté te lezi m inden egyes esetben a kölcsönös k a p cso latb an álló társadalm i-gazdasági, politikai, k u ltu rális, jogi, társadalom pszichológiai jellegű és vallási tényezők 5 L ásd : T he S ta te of Food an d A griculture. R óm a. 1965. 16. p. 6L ásd : K om m uniszt. 1968. évi 11. sz. 110. p.
324
D. I. V A L E N T E J
m indenoldalú v iz sg á la tá t abból a célból, hogy m egállapítsuk a z t a befolyást, am ely et ezek a tényezők a dem ográfiai jellem zők v álto zására gyakorolnak. A dem ográfiai törvényszerűségek társad alm i-gazdasági feltételezettségének elism erése eg y általán nem zá rja ki a term észeti tényezők részéről a népesedési fo ly am ato k ra g y ak o ro lt befolyás szám bavételének szükségességét. A fejlődő országok fontos felad ata a jelenlegi szakaszban fokozni a gazd a sági fejlődés ü te m é t és tö rek ed n i a tá rsa d a lm i halad ásra. E z lehetővé teszi, hogy kolosszális gazdasági ta rta lé k o k a t szab ad ítsa n ak fel, h a té k o n y a n hasz n á ljá k ki országaik óriási energia-, ásv án y i nyersanyag- és élelm iszer-tarta lékait. E legendő lesz-e az élelm iszer-term elés terjedelm ének m egkétszerezése a népesség 2000-re való m egkétszereződése m ellett? N em , nem lesz elegendő. A FA O a d a ta i szerin t jelenleg a latin -am erik ai országok népességének k é th a r m ada rendszeresen éhezik. R en d k ív ü l n agy az éhínség szám os ázsiai és afrikai országban. Az élelm iszer-term elés növekedésének és a népességnövekedésnek azonos a rá n y a i a jelenlegi válságos helyzet k o n zerv álását jelentenék. Ahhoz, hogy az egész népesség tu d o m án y o san m eg alapozott n o rm ák szerinti élelm e zése b izto sítv a legyen, az élelm iszer-term elést kétségtelenül többszörösen nö velni kellene. A tu d o m á n y és a tech n ik a to v á b b i h aladása elősegítheti és elő is kell, hogy segítse a potenciális lehetőségek k ih aszn álását. E rről tan ú sk o d ik az ún. zöld forradalom . Ezzel a h angzatos, de eg y általán nem pontos fogalom m al je lölik az élelm iszer-term elés bizonyos növekedését a fejlődő országok egy ré szében, am ely m in d en ek elő tt a n agy h aték o nyságú zöldségfajták nagyüzem i term elése bevezetésének a k övetkezm énye. A tu d o m á n y és a tech n ik a v ív m á n y ain ak teljes realizálása szem pontjából azonban nélkülözhetetlenül szüksé ges új zöldségterm elő te rü le te k létrehozása, a m ezőgazdasági és állatten y ész tési tu d o m á n y eredm ényeinek eg y ü ttes hasznosítása a term éshozam és az ál latten y észtés p ro d u k tiv itá sá n a k fokozása céljából, éspedig nem csak a gazda ságok egy részében, hanem v alam en n y i m ezőgazdasági szektorban, v a la m in t a ten g eri és óceániai biológiai term ék ek élelmezésre való felhasználásának fo kozása. F . B aade n ém et közgazdász a d a ta i szerint a világon m ezőgazdasággal foglalkozó családoknak kb. 70% -a m u n k aeszk ö zk én t m indm áig vagy k a p á t, v ag y faek ét h aszn ál.7 Á sványi m ű trá g y á t és gyom irtó vegyszereket a mező gazdasági k á rte v ő k elleni h a rc b a n a gazdaságilag gyengén fe jle tt országok többségében g y ak o rlatilag nem h asználnak. A v etésterü letek n ek az öntözőrendszerek fejlesztése ú tjá n való növelése szerfelett jelentős. Ism eretes, hogy ez idő szerin t csak nem sokkal több m in t 10% -a v an a fö ld terü letn ek szán tó v al, k e rtte l és növényekkel elfoglalva (1,5 m illiárd h ek tár). Sőt a te c h n ik a jelenlegi viszonyai m ellett is a m ezőgazdasági te rü le te k lényegesen n ö v elh ető k : 9,3 m illiárd h ek tá rig .8 Míg az e m líte tt te rü letekről a m odern növényterm elési m ódszerek elterjedése k ö v etk eztéb en a m ai fogalm ak szerin t közepes te rm é st fognak b eta k a ríta n i, addig a szakem berek szám ításai szerin t az új évezred elején elegendő te rm é st ta k a ríth a tn a k be a h hoz, hogy kielégítsék az e lő rejelzettet jelentősen felülm úló népesség élelmi 7 F . Baacle: V ersenyfutás a 2000. évig. M oszkva. IL. 1962. 8. old. (Oroszul.) 8 L ásd : K . M . M alin: Az em beriség lé tfe n n ta rtá si ta rta lé k a i. M oszkva. 1967. 41. p. (Oroszul.)
N É PE S S É G N Ö V E K E D É S I
T E N D E N C IÁ K
325
szer-szükségletét. A növényterm elés, m in t ism eretes, az állatten y észtés fej lesztésének is alap ja, m ásképpen m ondva a n övényterm elés fejlődése az á lla ti zsiradékok és fehérjék term elése gyors fejlesztésének feltétele. H ozzá kell eh hez tenni, hogy 1985—2000-re v á rjá k a szin tétik u s élelm iszerek és pro tein ek ip ari term elésének m egkezdését. H a ta lm a s jelentőségük v a n a tengerek és óceánok élelm iszer-tartalékai nak, am elyek igen jelentős m érték b en tö lth e tik fel a világ élelm iszer-raktá ra it. Jelenleg azo n b an az óceán az élelm iszer 1 % -á t ad ja az em beriség szám ára. A szerves an y ag főterm ékei a tengerekben és óceánokban az egysejtű m oszatok (algák) — a p la n k to n , am ely fehérjét, szén h id ráto t, v ita m in t és sok sót ta rta lm a z . E zek et az a n y a g o k a t élelmezési, tak a rm án y o zási, orvosi és m ű szaki célokra, v a la m in t trá g y a k é n t h aszn álják fel. E gy kilogram m sz á ríto tt m oszat (alga) ta k a rm á n y é rté k b e n 1 kilogram m k o n c e n trá lt ta k a rm á n y n a k fe lel meg. A keleti országok népei m in teg y 60 féle tengeri m oszato t haszn áln ak fel nyersen, főzve és szárítv a. A tengerek és óceánok fő élelmezési term ék e azonban egyelőre a hal. A világ halterm eléséből a tengerekre és óceánokra esik kb. 90% és csupán nem sokkal tö b b m in t 10% az édesvizű víztáro ló k ra. A h a la t felh aszn álják a m ezőgazdaságban és az ip arb an is: m integy 6 —7 m il lió to n n a h a la t (élősúlyban) h aszn áln ak fel trá g y a k é n t. A világ h alterm elésének (halfogásának) m ai eloszlása egy általán nem fe lel meg a n y e rsa n y a g -ta rta lé k o k eloszlásának a v ilá g ten g erb en : a tengeri h a lá sz at 65% -a az északi félgöm b m érsékelt övezetébe tarto zó körzetekre, 15% -a a tró p u si övezetre, 5% -a a déli félgömb m érsékelt zó nájára, 4 % -a a sarki körzetekre esik. A tengeri h alászat összterülete n a p ja in k b a n a v ilá g ten ger terü letén ek 1 5 % -á t teszi, de ebből a terü letb ő l is főképpen a 200 m éternél nem m élyebb p a rtm e n ti k örzetek v an n ak h a szn álatb an , ahol a tengerből ki fo gott összes hal 8 8 ,7 % -á t term elik k i.9 Ily m ódon te h á t az a tétel, hogy a tech n ik ai halad ás az élelm iszer-ter melés te rü le té n teljesen lehetővé teszi a földgolyó növekvő népességének tá p lá lá sá t, v ita th a ta tla n . A potenciális lehetőségek az élelmezési problém a m egoldására és az éhezés és éhínség m egszüntetésére szám os országban szer fele tt jelentősek. E potenciális lehetőségek való ra v áltá sa szervesen függ a tá rsa d a lm i viszonyoktól, am elyek egyelőre még a földgolyó nagy részében ren dkívü l ellentm ondó és e lfa ju lt jelenségeket hoznak létre. Ism eretes, hogy a gazdaságilag fe jle tt tőkés országok egész soráb an a m agas m ezőgazdasági te rm é k á ra k fe n n ta rtá sa céljából a korm ányok a m ono pol egyesülések h aszn ára anyagilag ösztönzik a v e téste rü le tek csökkentését. H asonló jelenségek figyelhetők meg az E g y e sü lt Á llam okban, K an ad áb an , F ran ciao rszág b an és Svédországban. Egyes fejlődő országokban az éhínség g y ak ran jelentős m ezőgazdasági term ékfeleslegekkel párosul (B razília). Az igazságos tá rsa d a lm i rendben az em beriséget nem fenyegeti az éh halál. N em fenyegeti azért, m e rt szocialista term elési viszonyok k ö z ö tt az em beriség fedezni képes bolygónk jelentősen nagyszám ú lakosának növekvő energia-, ásv án y i n y ersan y ag - és élelm iszer-szükségletét. A polgári közgazdászok, szociológusok és dem ográfusok — a „ n y o m o r circulus v itio su s” -a koncep ció ján ak hivői — a rra törekszenek, hogy m eg 9Lásd:
K . M . M a lin :
21 D em ográfia 4
i. m.
73., 81., 82.
p.
326
D. I. V A L E N T E J
győzzék a fejlődő országok vezető k ö re it az önálló gazdasági fejlődés ú tjá n levő a k ad ály o k elh á ríth a ta tlan ság á ró l és a gazdasági és szociális problém ák m egoldása alighanem egyetlen és univerzális eszközeként jav a so ljá k nekik a születésszabályozást, v agy n y u g ati term inológiával a „ c sa lá d te rv e z é st” . E l h ite tik , hogy a „család terv ezésre” fo rd íto tt eszközök gyorsan m egtérülnek és hogy ezek a befektetések h a té k o n y a b b a k , m in t a nem zetgazdaság fejlesz tésére fo rd íto tt kiadások. Az im perializm us védelm ezői e m ellett teljesen meg h a tá ro z o tt o sztály célt k ö v etn ek : a neokolonialista kizsákm ányolás terü le té nek m eg szilárd ítását és bővítését. M inden k o rm án y m egjelöli a m aga gazdasági és tá rsa d a lm i fejlesztési irá n y v o n a lá t, m eghatározza a népesedési problém ák m egoldásának program já t. E z teljes egészében v o n atk o zik azon intézkedésekre, am elyek a term észe tes népm ozgalom (a születések) ütem ének v á lto z á sá t idézhetik elő. E m elle tt m agától é rte tő d ik , hogy végeredm ényben az ilyen fa jta kérdések eldöntése m inden család szem élyes ügye. A zonban az egészében családon belüli szabá lyo zást tá rsa d a lm i okok v á ltjá k ki. A születések sajáto s színvonala a k ü lön böző országokban, sőt egy ország különböző körzeteiben is o b jek tív körül m ények h a tá sa a la tt alakul ki. K ülönböző országok tu d ó sai és állam férfiai a kérdéshez s a já t osztály h elyzetükből közelítenek, s g y ak ran a „népesedési pro b lém ák o n ” különböző d olgokat érten ek . N em is kell m ondani, hogy ezeknek vagy m ás népesedési p ro b lém ák n ak m egoldására g y ak ran különböző ja v a sla to k a t tesznek. E n n ek oka — az osztály m egközelítés —, m indig fennáll, am ikor az em berről, a né pességről, a társad alo m ró l v an szó. Jó lism ert, hogy a fejlődő országok pro b lém áival foglalkozó polgári tud ó so k többsége az t ta r tja , hogy ezen országok szám ára nincs lehetőség a n yom or am a circulus vitiosusából való kitörésre, am elyben v a n n a k : am ik o r a nem zeti ip a rt fejlesztik — úgy ta r tjá k — a kor m ány az eszközüket a m ezőgazdaságból v o n ja el s ezáltal kom plikálja a hely z e te t az á g a z a tb an , am ely az esetek ab szo lú t többségében ez idő sz erin t a né pesség e lta rtó ja , súlyosbítja egyebek m ellett az élelmezési p ro b lém át. A „ h a r m adik v ilág ” országai gazdasági fejlődési tá v la ta i ilyen szem léletének hívei m u n k áib an term észetesen v a n n a k nüanszok. A közülük legoptim álisabban fe lé p íte tt m u n k á k is nehézségekről beszélnek, am elyeket, ha le is győzhetnek, ak k o r is messze tú l a mi évezredünkön. Sok fejlődő ország k o rm án y a n agy rem én y ek et fűz dem ográfiai politikája eredm ényeihez és a polgári tu d ó so k ab szo lú t többsége ebben m orálisan (és az állam i intézm ények egész sora, v a la m in t a m agánalapok anyagilag) tám o g a tjá k . A születéscsö k k en tést célzó a k tív dem ográfiai p o litik át fo ly tatn a k India, P a k isz tá n , E g y esü lt A rab K ö ztársaság, T unisz, T örökország, Chile. Ez a p o litik a különböző m érték b en valósul meg Ceylonban, Indonéziában, Thaiföldön, M alaysiában, M arokkóban, N igériában, G h ánában és m ás orszá gokban. Az ENSZ a d a ta i szerin t m ár 1967 közepén 27 fejlődő országban, am elyben a népesség tö b b m in t 60% -a élt, különböző form ában kísérleteztek, de ren d sz e rin t igen kis h aték o n y ság g al m egvalósítani a születésszabályozás p o litik á já t.10 A „családnagyság szab ály o zásán ak ” és a népesség növekedésének pro b lém ája szoros k ap cso latb an v a n a népesedés mai problém áinak egész kom p10 L ásd : E N SZ G azdasági és Szociális T anács. N épesedési B izottság. 15. ülésszak. 3— 14. P 69. (C/9/231) 256. old.
Gen f
N É P E S S É G N Ö V E K E D É S I
T EN D E N C IÁ K
327
lex u m áv al: a tá rsa d a lm i rend szer jellegével, a gazdasági fejlődés ütem ével és színvonalával, a n em zeti jövedelem elosztásával, a népesség k u ltu rális szín vonalával, az egészségügy fejlődésével stb . A dem ográfiai foly am ato k ra való h a tá s ú tja in a k keresése oly b o n y o lu lt dem ográfiai h elyzetben ren d k ív ü l fon tos, a „ h a rm a d ik v ilág ” országai fejlődésének p ersp ek tív ái szem pontjából nagy jelentőségű ügy. U g y a n a k k o r a polgári tu d ó so k a dem ográfiai p o litik á t rendkívül szűken tá rg y a ljá k (fogam zásgátló eszközök, abortuszok, nem i fel világosítás, családi pótlék o k a legjobb esetben). A népesedéspolitika v aló b an tu d o m án y o s alapelveinek m eghatározása kizárja e p o litik a céljainak felületes tá rg y a lá sá t, m egvalósítási m ódszereinek véletlenszerű m eg v álasztását. C supán a születésszabályozással vag y a v á n dorlással k apcsolatos in tézkedésekre ö sszesű rített népesedéspolitika lehető ségeinek k o rlá to z o ttsá g a kétségtelen. E lőször a társadalm i-gazdasági á ta la kulásoktó l elszak ad t ilyen in tézkedések nem a d h a tjá k meg a k ív á n t ered m ényt. M ásodszor, te k in te tb e kell venni, hogy a népességet jellem ző kapcso la to k és v iszonylatok b o n y o lu lt rendszerében ezen intézkedések bárm elyike nem csak olyan k ö v etk ezm én y ek k el já rh a t, am ely ek et különböző ja v a sla to k szerzői közvetlenül figyelem be v e tte k , h an em olyan o kra is, am ely ek et m ásod lagos követk ezm én y ek n ek neveznek, am elyeknek gazdasági, politikai, szo ciális és k u ltu rá lis jelen tő ség ét e ja v a sla to k kidolgozásánál nem v e tte k szá m ításba. A k a p ita lista term elési viszonyok jelen tik a z t az alapvető okot, am ely m egakadályozza a népesség m in d am a szükségessel való e llátásán ak megol d ását, am ely az élethez, a fizikai és szellemi épséghez, a m inden oldalú k u l tu rális fejlődéshez n élkülözhetetlen. É p p en ezek okozzák az egyénnek, a dol gozóknak, a népesség n agyobb részének egyoldalú fejlődését. A sokgyerm e kes családra való orientáció fe n n ta rtá s á t a fejlődő országokban egyebek m el le tt a feudális viszonyok to vábbélése, a vallás befolyása m agyarázza. A szü letések és a családnagyság csökkenésének okaival kapcsolatos különböző né zetek kö zö tt, vélem én yü n k szerin t k é t m eghatározó v a n : a nő helyzetének m egváltozása a tá rsa d a lm i életben és a népesség szükségletei jellegének vag y összetételének m egváltozása. A tu d a to s an y aság e k é t m élyreható ok külső m egnyilvánulása, am elyek a m ag u k részéről a tá rsa d alo m gazdasági és t á r sadalm i fejlődésén alap u ln ak . A nők v o lta k és m a ra d n a k a fejlődő országok népességének legszeren csétlenebb része. A születéseknek g y a k ra n a fiziológiai h atárh o z közeli m agas szám a alacsony egészségügyi-higieniai színvonal m ellett n egatív hatással v an a nő egészségére, z av arja k u ltu rá lis fejlődését, nem segíti a gyerm ekek neve lésével kapcsolatos funkciók teljesítését. De am ikor az em beri populáció te r m ékenységi szin tjén ek válto zásáró l, azaz az átlagos nő biológiai term ék e n y ségéről beszélünk, nem szabad a z t összekeverni a tényleges színvonallal, am ely nagy m érték b en függ a család sta b ilitá sá tó l és a népesség korösszetételétől, v a la m in t egészségi állap o tátó l. P e rsp ek tív áb an , a falusi félfeudális-patriarchális viszonyok, a nők t á r sadalm i életben b e tö ltö tt szerepe m e g v á lto z ta tá sán ak és a nők term elésbe való bevo n ásán ak m érték éb en , a népesség k u ltu rá lis színvonalának em elke dése, a népesség szükségletei jellegének m egváltozása és kielégítésük reális lehetősége m egjelenésének, a tu d a to s sokgyerm ekűség h agyom ányai lerom bolásának m érték éb en a születéseknek elk erü lh etetlenül csökkenniük kell a 21
*
328
D. I. V A L E N T E J
fejlődő országokban. H osszú ideig azo nban a születések csökkenését tú l fogja szárn y aln i a halálozás fo ly tató d ó csökkenése, m inek következtében a term é szetes szaporodás m agas ü tem e a fejlődő országokban a legközelebbi tíz év ben lá th a tó a n fenn fog m arad n i. Az EN SZ N épesedési B izo ttság a ism ételten összeállította a világ népes ségének tá v la ti előrejelzését. Az EN SZ szak értők k ö z ö tt legelterjedtebb állás p o n t szerin t az országok többségében a születések szintjének v á lto z ását a halálozási arán y szám o k növekedése fogja kísérni, m in t a népesség öregedésé nek közvetlen k övetkezm énye. F eltételezik , hogy a fejlett országokban 40 év a la tt (1960—2000-ben) a term észetes szaporodás 20% -kal fog csökkenni; ugyanezen idő a la tt a term észetes szaporodás a fejlődő országokban 15% -kal csökken.11 Jelenleg a fejlődő országok népességelőrejelzései három h ipotézis-típust ta rta lm a z n a k . Az első esetben az előrejelzés a külső tendenciák ex trapoláció ja a la p já n készül az országok „m érsék elt fejlődésének” figyelem bevételével. A m ásodik esetben a prognózis szerzői a gazdasági s tru k tú ra és település v á l tozásából (a falusi népesség in ten zív eb b v árosba áram lásából) in d u ln ak ki; feltételezik a gyors gazdasági fejlődést. Végül a h arm ad ik esetben a prognó zisok m ind a népesség összetétele, m ind dinam ikus m u ta tó i v álto zásán ak figyelem bevételével ép ü lh etn ek fel, a m it a gyors gazdasági fejlődés kö v etk ez m ényének is tek in te n e k . E h a rm a d ik prognózis-típus hívei hajlam o sak fel tételezni, hogy a gyors gazdasági fejlődés k övetkezm énye a születések csök kenése. Az EN SZ prognózisainak k o m m e n tá to ra i a népességszám hosszú tá v ú előrejelzésénél a szám ítások p o n ta tla n sá g á n a k okai k ö zö tt em lítik a halálo zás v á ra tla n és gyors csökkenését a régiók sorában (A frika, Ázsia és a Csen des óceán szigetei), a népesség szám án ak p o n ta tla n m eg állap ítását számos országban az elvégzendő szám ítások kezdő időszaka v o n atk o zásáb an . E g y et értv e szám os felh o zo tt érvvel, nem lehet azonban a z o k at k im erítőnek te k in teni. A fő hiba, am ely v isszatü k rö ző d ik a népesség hosszú tá v ú előrejelzései nek m inőségében, a m ó d szertan b an rejlik, a polgári tu d ó so k n ak a népesedés ben e lő ttü n k álló válto záso k hipotéziséhez való közelítésben. T ekintélyes szakem berek (elsősorban A . Ja. Bojarszkij ) vélem énye szerin t a m ate m a tik a finom abb m ódszerei és az elektronikus szám ítástech n ik a p erspektivikus szá m ításo k ra tö b b-kevesebb sikerrel csupán viszonylag rövidebb időszakra (10—20 évre) a lk alm azh ató k . T á v la ti elő reszám ításnál az ilyen m ódszerek „ p o n to sság a” egyelőre tú l n agy ellen tétb en v a n a kiinduló ad a to k d u rv a sá g áv al és b izo n y talan ság áv al. A hosszabb tá v la tra szóló népességszám ítások nál kivételes jelentősége v a n az általán o s m ódszertani elvek m eg határozásá n ak , m elyek közül a legfontosabb a dem ográfiai folyam atok társadalm i-gaz dasági feltételezettség én ek elve. Az EN SZ N épesedési B izo ttság a az o rszágokat ren d szerin t régiók, kon tinensek szerin t csoportosítja. Ilyen form ális csoportosítás m ellett is k ira j zolódnak azonban az országoknak fejlődésük társadalm i-gazdasági feltételei szerinti csoportjai. V égeredm ényben erről beszélnek a polgári dem ográfusok, az EN SZ N épesedési O sztály án ak dolgozói is. Az u tó b b ia k k iszám ítják a né pesség növekedési ü te m é t és ab szo lú t növekedését m ind a fejletteb b , m ind 11 L ásd: W orld P o p u latio n P rospects as Assessed in 1963. New Y ork. 1966.
329
N É P E S S É G N Ö V E K E D É S I T EN D E N C IÁ K
külön a világ kevésbé fe jle tt k örzetei szerin t is, m elyekre esik szám ításaik szerin t a világnépesség össznövekedésének 85% -a. Az ilyen szám ítási m ód szerek pontossága azo n b an m ég m indig szerfelett viszonylagos. E rrő l beszél a 2000-re v o n atk o zó egyes v á lto z a to k szélső szám értékei k ö z ö tti nagy in te r vallum . A z 1957. évi prognózisban 2000-re v o n atk o zó an a népesség sz á m á t 2 m illiárdban, az 1963. éviben 1 m illiárd 600 m illióban á lla p íto ttá k meg. Az ilyen nagy szak ad ás az egyes szám ítási v á lto z a to k szélső szám értékei kö z ö tt a rra ösztönöz, hogy a z o k a t csupán hipotézisnek és nem tud o m án y o s előre lá tá sn a k m inősítsük. 1970 n y a rá n az E N SZ -nek a gazdasági fejlődés dem ográfiai asp ek tu saiv a l foglalkozó b izo ttság a szak értő i csoportja ta g ja i szám ára á ta d tá k az ENSZ N é pesedési O sztály án ak a népesség szám áról, a születési és halálozási a rá n y sz á m okról és a szaporodás évi átlagos ütem éről, a világ fejlődő körzetei szám ára, 2000 —2080. évekre v o n atk o zó an k é sz íte tt következő becsléseit.12
Év (1)
2 0 0 0 ......................... 2 0 1 0 ......................... 2 0 2 0 ......................... 2 0 3 0 ......................... 2 0 4 0 ......................... 2 0 5 0 ......................... 2 0 0 0 ......................... 2 0 7 0 ......................... 2 0 8 0 .........................
Összes népesség (milliárd lő) (2) 5,041 0,001 0,929 7,704 8,380 8,731 8,778 8,531 8,044
Születési (3)
Halálozási (4)
arányszám (%,)
23,0 19,8 '17,1 14,7 12,9 11,0 9,5 8,2
0,3 0,0 6,7 7,0 9,6 11,4 13,1 14,8
Évi átlagos növekedési ütem (%o) (5)
1,7 1,4 1,0 0,7 0,3 -0 ,0 3 -0 ,4 -0 ,7
A tá v la ti szám ításo k b an a prognózis szerzői a következő term ékenységi és halálozási sz in te k e t v e tté k figyelem be: 2000—2010-ben b ru ttó re p ro d u k ciós e g y ü tth a tó 1.5 —1.4; 2010—2020-ban 1,2; 2020 —2030-ban 1,1; 2030 — 2040-ben 1,0; 2 0 4 0 - 2050-ben 0,9; 2050- 2 0 6 0 -b a n 0.8; 2060-2 0 7 5 -b e n 0,7; 2075—2080-ban 0,6. (L ásd a tá b lá t.) E m e lle tt feltételezzük, hogy az átlag o s é le tta rta m növekszik (m in d k ét nem e g y ü tt) 68.2 évről (2000-ben) 72,9 évre (2080-ban), azaz összesen csupán 4,7 évvel (például a sk a n d in áv országok m ai szintjéig). 12 L á s d : E stim a te s of T o ta l P opulation. C rude B irth a n d D eath R a te s and A nnual R a te s of G row th for D eveloping Regions 2000—2080.
330
D. I. V A L E N T E J
M in t a népességszám tá v la ti becsléséből lá th a tó , a b ru ttó reprodukciós e g y ü tth a tó csökkenését köv etv e és az átlagos é le tta rta m szerfelett jele n té k te len növekedése m e lle tt a világ fejlődő k örzeteiben eléggé intenzíven csök ken n i fog a születési arán y szám . A 2050-től 2080-ig terjed ő idő szak b an 33,1% kal csökken, am i a halálozási a rá n y sz á m o t illeti, v á lto z á sá t a 2005. évi 6,7-ről 2080-ig 14,8-ra teszik, azaz növekedése tö b b m in t kétszeres lesz. A halálozási arán y szám en n y ire jelentős n ö vekedését elsősorban a népesség korösszetételé nek fe lté te le ze tt válto zása m agy arázza, azaz az a d o tt esetben öregedése, az öreg- és időskorú szem élyek a rá n y á n a k növekedése a népességben. Az em lí t e t t prognózisban a világ fejlődő körzetei népessége évi átlagos növekedési ütem ének jelentős csökkenését h a tá ro z tá k meg. F eltételezik, hogy 2060-tól neg atív lesz. E zekben a prognózisokban szerfelett sok tisz tá z a tla n van. E lsősorban nem ism eretes, m ilyen m érték b en és fe lté te le ze tt dem ográfiai folyam atok m e lle tt veszik szám ításb a a z o k a t a tá rsa d a lm i és gazdasági v á lto z áso k a t, am elyeken a világ, ezen belül a fejlődő országok is 2080-ig átm eg y . Ezzel e g y ü tt el kell ism erni, hogy ö n m agában véve a dem ográfiai prognózisok jelen tősége a fejlődő országok szám ára igen nagy. E zek lehetőséget n y ú jta n a k a rra , hogy a különböző v á lto z a to k b a n m eg h atáro zzák a népesség szám ának és sűrűségének, összetételének példaszerű v á lto zá sait az egész „ h a rm a d ik v ilág ” és egyes régiói te k in te té b e n , segítenek tisz tázn i a fejlődő országok nö vekvő népességének jövendő szükségleteit és am i különösen fontos, h a tá ro z o t ta b b a n b e m u ta tn i a z o k a t a társad alm i-g azd asági p ro b lé m ák a t, am elyek ezen országok népei e lő tt állnak.
T R E N D S OF PO PU L A T IO N G RO W TH OF D EV E LO PIN G COU NTRIES Sum m ary
More th a n 3/4 of th e y early population grow th falls to developing countries which covered about 47 per cent of th e to ta l population of th e world a t th e beginning of 1969. Population grow th ra te was th e quickest in L atin A m erica and Asia. W hile, for example, in 1920 th e population of th e L atin-A m erican countries am ounted to 91 000 000, in 1968
N É P E S S É G N Ö V E K E D É S I
T EN D E N C IÁ K
331
it was already equal to 267 000 000. In 1963—1968 on th is continent th e population grew by 2.9 per cent in yearly average, w hich m eans th a t th e num ber of population doubles in about 23 years. In Asia th e sam e index is 2 per cent, th a t m eans th a t population doubles in 25 years. In these countries th ere is a high ratio of persons who are consum ers and non produers. In economically less developed countries th e ratio of persons under 15 years is more th a n 40 per cent of the population. The quick increase and change of population num ber in th e economically less de veloped countries, beside th e slower ra te of economic grow th, belongs to th e m ost im por t a n t problems. In a u th o r’s opinion, th e possibilities of population poliey based on b irth control or on m easures connected w ith m igration are v ery lim ited. Change of th e semi-feudal, p a tria r chal conditions, of th e w om en’s role in social life, th e increase of th e cu ltural level of population, change of th e ch aracter of needs and th e possibility to m eet them , th e de struction of th e trad itio n s of families w ith m any children will surely decrease in th e long run th e num ber of births in th e developing countries. For a long tim e, however, th e de crease in m o r ta lity will surpass th e decrease in th e num ber of births, in consequence w hich th e high rate of n a tu ral increase will rem ain in th e developing countries in th e n ex t decades. F u rth e r on th e au th o r w rites ab o u t th e long-range projections of th e U. N. P opulation Commission on th e developm ent of th e world population.
