A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS június 30-I ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2016. június 30-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 35-6/2016. TÁRGY:

2.

MELLÉKLET: -

Tájékoztató Fejér megye lakosságának egészségi állapotáról

ELŐTERJESZTŐ: Dr. Müller Cecília megyei tisztifőorvos a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya

AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Dr. Müller Cecília megyei tisztifőorvos

VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:

-

KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: -

TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: -

Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály

Tájékoztató Fejér megye lakosságának egészségi állapotáról 2016

Szerkesztette: Dr. Müller Cecília megyei tiszti főorvos Készítette: Dr. Pásztor László megyei tisztiorvos Dr. Krisztián Erika Járványügyi osztályvezető megyei tisztiorvos Belláné Apostol Mária Közegészségügyi osztályvezető

Fejér megye lakosságának egészségi állapota, 2016

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló .................................................................................................................. 4 Bevezetés .................................................................................................................................... 6 1.

A társadalmi-gazdasági környezet egyes tényezői .......................................................... 7

1.1

Közigazgatási változások ................................................................................................ 7

1.2

Gazdasági egyenlőtlenségek ........................................................................................... 8

2.

Demográfia ...................................................................................................................... 9

2.1. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás ........................................................... 9 2.2. Csecsemőhalálozás ............................................................................................................ 12 2.3. A lakosság korösszetétele.................................................................................................. 13 2.4. Születéskor várható átlagos élettartam .............................................................................. 13 3.

Halandósági statisztika .................................................................................................. 15

3.1. Általános halandóság......................................................................................................... 15 3.2. Az országos értéket meghaladó halandóság okai férfiaknál ............................................. 17 3.3. Az országos értéket meghaladó halandóság okai nőknél .................................................. 20 3.4. Halálozási struktúra, halandósági okok különbözősége .................................................... 22 4. Rosszindulatú daganatos megbetegedések helyzete Fejér megyében .................................. 24 4.1. A rosszindulatú daganatos megbetegedések és az általuk okozott halálozás gyakorisága 25 4.2. Tüdőrák ............................................................................................................................. 28 4.2.1. A tüdőrákról általában .................................................................................................... 28 4.2.2. A légcső-, hörgő-, tüdőrák (BNO10: C33-C34) (férfiak) .............................................. 29 4.2.3. A légcső-, hörgő-, tüdőrák (BNO10: C33-C34) (nők) ................................................... 32 4.3. Vastag- végbél- és az anus (végbélnyílás) rosszindulatú daganatai .................................. 34 4.3.1. A vastag- és végbélrákról általában ............................................................................... 34 4.3.2. A vastag- és végbélrák (férfiak) ..................................................................................... 35 4.3.3. A vastag- és végbélrák (nők) .......................................................................................... 38 4.4 Az emlőrák helyzete Fejér megyében ................................................................................ 40 4.4.1. Az emlőrákról általában ................................................................................................. 40 4.4.2. Emlőrák a Fejér megyei nők körében ........................................................................... 42 4.5. A méhnyakrák Fejér megyében......................................................................................... 44 4.5.1. A méhnyakrákról általában ............................................................................................ 44 4.5.2. A méhnyakrákos megbetegedések és halálozások helyzete Fejér megyében ................ 44

2


4.6. A rosszindulatú daganatok (C00-C97) miatt gondozottak száma a háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett felnőtt lakosság körében ........................................................... 46 5.

Halandóság és haláloki struktúra járási szinten............................................................. 49

6. Megbetegedési struktúra ...................................................................................................... 53 6.1. Krónikus betegségek gyakorisága a háziorvosi jelentési rendszer adatai alapján ............ 53 7.

Rövid közegészségügyi kitekintés (2015) ..................................................................... 58

8. Fejér megye járványügyi helyzete........................................................................................ 63 8.1 Enteralis fertőző betegségek (fertőző eredetű bélrendszeri megbetegedések) ................... 64 8.2 Légúti fertőző betegségek .................................................................................................. 66 8.3 Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek ................................................................... 67 8.4 Idegrendszeri fertőző betegségek ....................................................................................... 67 8.5 Zoonozisok (állatról emberre terjedő betegségek) ............................................................ 67 8.6 HIV/AIDS .......................................................................................................................... 68 8.7 Életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítése ............................................................ 68 Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 72

3


Vezetői összefoglaló Fejér megyét is érintette az elmúlt 5 évben végrehajtott közigazgatási átszervezés. 2011-ben a korábbi 10 kistérségből 9 járást, később pedig 8 járást alakítottak ki. Ezen járások mérete és gazdasági potenciálja jelentősen különbözik. Fejér megye gazdasági szempontból az elmúlt 3 évben erősödött, nem változott a fejlettebb centrum-elmaradottabb periféria gazdasági különbsége. A Székesfehérvári és a Gárdonyi (némely tekintetben a Móri) járások viszonylagos gazdasági jóléte és az Enyingi valamint a Sárbogárdi járások (és némely tekintetben a Bicskei) az átlag alatti fejlettsége továbbra is fennáll. Egy település (Szabadhídvég) kikerült a jogszabály által a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális, illetve munkanélküliség szempontjából az országos átlagot jelentősen meghaladó elmaradott települések közül, ugyanakkor sajnos kettő (Enying és Sárkeresztúr) településsel bővült a lista. Fejér megye demográfiai helyzete az elmúlt években az országoshoz hasonlóan alakult, azaz folytatódott a népesség számának csökkenése. Ennek oka az alacsony születési szám és a (2015-ben kiugróan magas) halálozási szám. A városok népessége az elvándorlás következtében is csökkent (különösen Dunaújváros vonatkozásában), mindössze Bicske, Gárdony és Rácalmás népessége nőtt 2011. óta. Míg örvendetes az a tény, hogy az átlagéletkor tovább emelkedett, ugyanezen oknál fogva a lakosság öregszik. A születéskor várható átlagos élettartam Fejér megyében lényegében megegyezik az országossal, emelkedett mind a férfiak, mind a nők körében. Az országos rangsorban a Fejér megyei férfiak a 6. helyen, a nők a 10. helyen állnak. A két nem közti különbség gyakorlatilag változatlan. Fejér megye férfi és női lakosságának halandósága 2009-2013. között egyaránt kis mértékben meghaladta az országos mértéket. A különbség a nők esetében évek óta csökken. Amennyiben ez a tendencia fennmarad, néhány év alatt kiegyenlítődhet az eltérés. A Fejér megyei férfiak halandóságának mértéke változatlanul magasabb az országosnál és csak nagyon lassan közelít ahhoz. A férfiak országosnál magasabb halálozási arányszámának oka a rosszindulatú daganatok, a szívinfarktus, a krónikus alsó légúti megbetegedések és az alkoholos májbetegségek magasabb halálozási mutatója. A nőknél kiemelésre érdemes a tüdőrák miatti halálozás, melynek gyakorisága kétszeresére emelkedett 2007-2013. között. Mindkét nem esetében a dohányzás okozza a halálozáshoz vezető megbetegedések jelentős részét, ezért elsőrendű fontosságú a dohányzás megelőzése, a leszokás elősegítése. A rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakorisága Fejér megyében nem haladja meg az országos átlagot. Az új esetektől eltérően a rák miatti halálozásban már van különbség: a férfiak rákbetegség miatti halálozása szignifikánsan magasabb az országos átlagnál. Ennek valószínűsíthető oka a férfiak rosszabb általános egészségi állapota. A tüdőrák a férfiak leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedése országosan és megyénkben is. A Fejér megyei férfiak tüdőrák miatti halálozása is szignifikánsan magasabb az országos átlagnál.

4


A nők esetében a tüdőrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés: 2007-2013. között a tüdőrák miatt Fejér megyében megduplázódott a nők standardizált halálozási aránya. A növekedési ütem sokkal gyorsabb az országosnál. A vastag- és végbélrák előfordulása a férfiak körében a 2., nőknél a 3. leggyakoribb rosszindulatú daganat Fejér megyében. A férfiaknál az országosnál gyorsabb ütemben nő az új megbetegedések száma és a halálozás is. A nőknél az új megbetegedések gyakorisága nem haladja meg az országos átlagot, a halálozási arányszám viszont az országosnál kedvezőbb. 2017-ben elkezdődik az országos vastagbélrák-szűrés, melynek köszönhetően reményeink szerint sok ezer ember élete menthető meg a daganat korai felismerése és eredményes gyógyítása révén. Az emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata. A szervezett népegészségügyi szűrés az alacsony megjelenési arány (50% alatti) miatt nem tölti be rendeltetését. Az összes új felismert emlődaganatos megbetegedés mindössze 30%-a származik a mammográfiás szűrővizsgálatokból. Az új esetek előfordulása Fejér megyében gyorsabban nő az országos átlagnál, de a halálozási arányszám megegyezik azzal. A megye lakosságának egészségi állapotát járásonként elemezve megállapítható, hogy jelentős különbségek mutatkoznak az egészségi állapot és a halandósági mutatók vonatkozásban. Megyei szinten a 2013. évi tájékoztatóhoz képest kissé kedvezőtlenebbek a mutatók. Az Enyingi és a Sárbogárdi járások férfi lakosságának egészségi állapota a halálozási viszonyszámok alapján az országban is a legrosszabbak közé tartoznak. A krónikus megbetegedések miatt gondozott lakosság aránya, - részben öregedése, részben évtizedekig folytatott egészségtelen életmódja, életkörülményei miatt -, tovább nőtt. Napjainkban a felnőtt lakosság mintegy harmadát gondozza a háziorvosi szolgálat legalább egy krónikus betegség okán. Jelentős a „multimorbiditás”, azaz több krónikus betegség miatt történő gondozás. Ennek aránya az összlakosság 20-25%-a, amely jelentős terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre, egyben emeli az egészségbiztosítási kiadásokat is. Ez a kedvezőtlen helyzet rövid időn belül várhatóan tovább fog romlani a jelentős létszámú „Ratkó-nemzedék” kritikus (65 év feletti) életkorba lépésével. Fejér megye közegészségügyi-járványügyi helyzete változatlanul kedvező. A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása folyamatosan biztosított, az ivóvíz minőségét javító programok lezárásukhoz közelednek. Az ivóvíz-szolgáltatás közben fellépő eltérések rövid időn belül rendeződnek. Medencés és természetes fürdővizeink kiváló és jó minőségűek. Jekentős lépést tettünk a lakosság egészségének javítása érdekében a nemdohányzók védelméről, a közétkeztetésről és a mindennapos testnevelésről szóló jogi szabályozás bevezetésével. A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek helyzete rendkívül kedvező, a közel 100%-os átoltottságnak köszönhetően. Örvendetes, hogy bevezetésre került a 14 éves leány korosztály önkéntes, kötelezően felajánlandó méhnyakrák megelőzésre szolgáló HPV-oltása. 5


Bevezetés A lakosság egészségi állapotának monitorozása, annak javítása érdekében szükséges megelőző intézkedésekre történő javaslattétel a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának alapvető feladatai közé tartozik. Megállapításairól rendszeres tájékoztatást ad a települési önkormányzatok és a Fejér Megyei Önkormányzat részére. A népesség egészségi állapotát, halandóságát több tényező befolyásolja. Általában elfogadott, hogy a genetikai tényezők mintegy 30%-ban, az egészségügyi ellátás 10-15%-ban határozza meg. Nagyobb súlya van azonban a társadalmi-gazdasági tényezőknek és az ezzel többé-kevésbé szorosan összefüggő egyéni életmódnak. Jelen tájékoztató célja, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét Fejér megye lakosságának egészségi állapotában megfigyelhető országostól való eltérésekre, a területi egyenlőtlenségekre, és a legutóbbi, 2013. évi tájékoztató óta történt változásokra. Mindezzel irányt mutat a szakemberek számára az optimális fejlesztési stratégiák kidolgozásához. A célhoz igazodva, terjedelmi korlátok és az adatok áttekinthetősége miatt jelen tájékoztató nem minden területen tér ki azokra a tényezőkre, adatokra, melyek vonatkozásában Fejér megye az országos átlaghoz hasonló, vagy annál kedvezőbb. A problémaorientált megközelítés lehetőséget nyújt a célok világos meghatározására, valamint a helyi igényekhez és szükségletekhez igazodó egészségpolitikai intézkedések kidolgozásához.

6


1. A társadalmi-gazdasági környezet egyes tényezői 1.1 Közigazgatási változások

2013. január 1. előtt: Fejér megye 10 kistérségre tagozódott, amelyek mérete és gazdasági potenciálja jelentősen különbözött.

1. ábra

2013. január 1. - 2014. december 31. között: Fejér megyében 9 járás került kialakításra. A területi és gazdasági/fejlettségi egyenlőtlenségek továbbra is fennmaradtak.

2. ábra

7


2015. január 1. után: Fejér megyében 8 járás került kialakításra, megszűnt a Polgárdi Járás. Területén 3 másik: a Székesfehérvári, Sárbogárdi és az Enyingi osztoztak, de átrajzolódtak a Móri és a Bicskei Járások határai is. A Dunaújvárosi-, Gárdonyi- és Martonvásári járásokat 2015-ben nem érintette az átszervezés. Fejér megyében 2013. óta nem kapott városi rangot egy település sem, továbbra is 2 megyei jogú város, 15 város, 12 nagyközség és 79 község alkotja a megyét. 3. ábra

1.2 Gazdasági egyenlőtlenségek A területi és gazdasági/fejlettségi egyenlőtlenségek nem csökkentek az egyes járások között az előző értékelt időszakhoz képest. Kedvező, hogy a megyében jelenleg nincs a 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet melléklete szerinti besorolás szerinti LHH (leghátrányosabb helyzetű) település. Negatív változás azonban, hogy a legutóbbi tájékoztató (1) óta eggyel több települést sorolnak a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális, illetve munkanélküliség szempontjából az országos átlagot jelentősen meghaladó elmaradott települések közé (Szabadhidvég kikerült, míg két új település belekerült (Enying és Sárkeresztúr) e körbe). Továbbra is a megye déli része számít elmaradottabbnak: a fentieken kívül Alap, Alsószentiván, Cece, Daruszentmiklós, Igar, Lajoskomárom, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Nagykarácsony, Sáregres, Vajta. (2)

8


2. Demográfia 2.1. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás Fejér megye lakosságának száma a 2011. októberi népszámláláskor 425 847 fő volt, ami az ország népességének 4,3%-át jelenti. (3) 2015. január 1-én már csak 417 651 lakosa volt a megyének, folytatódott a népesség csökkenése. (4) A megye lakosságszámának csökkenése 2001-2011. között kisebb volt (-2%), mint az országos átlag (-2,6%), de 2011-2015. között annak több mint kétszerese lett (országos: -0,83%, megyei: -1,92%). Fontosabb népmozgalmi események Fejér megyében: Megnevezés Élveszületés Halálozás Természetes fogyás (-)

2010 fő 3762 5348 -1586

2011 fő 3650 5300 -1650

2012 fő 3741 5216 -1475

2013 fő 3729 5236 -1507

2014 fő 3714 5049 -1335

2015 fő 3750 5400 -1650

1. táblázat Fejér megyében a 2011. évi mélypont után néhány %-kal emelkedett az élveszületések száma. A halálozás 2015-ben – megtörve egy több éve tartó csökkenő trendet –, mintegy 7%-kal emelkedett. A jelenség általánosan megfigyelhető volt az egész országban. Oka nem teljesen tisztázott, de az előző évi feltűnően alacsony bázis, az influenza-járvány ideje alatt észlelt többlethalálozás és a nyári hőhullámok állhatnak a háttérben. (5) Összességében a születések és a halálozások egyenlegéből adódó természetes fogyás következtében a megye népessége öt év alatt 7617 fővel lett kevesebb. Ehhez adódott egy szerény elvándorlási veszteség, mintegy 2000 fő. Fejér megyében valamennyi járásra a természetes fogyás jellemző. A korábbi évekhez képest ennek mértéke kiegyenlítődött, valamennyi járás a 2-5‰ közötti sávban található. Természetes szaporodás, ill. fogyás ezer lakosra járásonként, 2013. [fő] Bicskei járás Dunaújvárosi járás Enyingi járás Gárdonyi járás Martonvásári járás Móri járás Polgárdi járás Sárbogárdi járás Székesfehérvári járás

-3,7 -4,7 -4,0 -2,0 -3,2 -3,1 -4,7 -4,4 -3,0

2. táblázat Az országban 2013-ban mindössze 6 járásban volt megfigyelhető természetes szaporodás. (Hajdúhadházi-, Mezőcsáti-, Encsi-, Dunakeszi-, Budakeszi-, Szigetszentmiklósi járások).

9


A megye 91 községének népességére többnyire a természetes fogyás jellemző, kivéve a térképen jelölt, többnyire agglomerációs övezetben lévő településeket (fő/1000 lakos).

Mány, 1,7 fő

Csabdi, 2,5 fő

Bodmér, 4,1 fő

Etyek, 0,7 fő

Vértesacsa, 0,6 fő

Tabajd, 2,2 fő

Nadap, 3,8 fő

Kápolnásnyék, 0,6 fő

Moha, 7,0 fő Sukoró, 2,2 fő Sárkeszi, 1,7 fő Úrhida, 1,3 fő Tác, 2,4 fő Csősz, 2,9 fő

Rácalmás, 1,1 fő

Soponya, 2,7 fő Sárkeresztúr, 7,1 fő

Lepsény, 2,3 fő Mezőszentgyörgy, 6,0 fő

Kisapostag, 1,5 fő Mezőkomárom, 1,0 fő

4. ábra: Természetes szaporodás, ill. fogyás 1000 lakosra, 2013 (6)

10


Fejér megye települései közül évek óta Sárkeresztúr vezeti a természetes szaporodás mértéke szerinti képzeletbeli ranglistát, mely összefügghet a település nemzetiségi összetételével. Sárkeresztúr népességét ugyanis jelentős részben (20%) roma nemzetiségű lakosok alkotják. Ezzel messze a legmagasabb arányuk a lakosság körében Fejér megyében, népességük számát tekintve pedig Székesfehérvár, Ercsi, Bicske, Dunaújváros után az 5. helyen állnak) (7). 2011-hez képest a nagyvárosok lakosságának száma – elsősorban az elvándorlásnak köszönhetően – tovább csökkent: 2015.01.01-én Székesfehérvárnak 98673, Dunaújvárosnak 46052 lakosa volt. A megye 17 városa közül Gárdony, Bicske és Rácalmás népessége 2-6%-kal növekedett, elsősorban a beköltözések révén. Adony, Csákvár, Enying, Mór, Polgárdi és Velence lakosságszáma lényegében nem változott, míg az említett két nagyvároson kívül Aba, Bodajk, Ercsi, Martonvásár, Pusztaszabolcs és Sárbogárd lakossága 2-5%-kal csökkent. A 2011-2015. és a 2001-2011. közötti időszak összehasonlításából megállapítható, hogy Bicske lakossága csökkenőből növekvőbe váltott, míg Bodajk és Martonvásár lakossága a korábbi növekedést követően csökkenni kezdett. Fejér megye lakónépessége a városokban, január 1-én Város

Székesfehérvár Dunaújváros Aba* Adony Bicske Bodajk Csákvár* Enying Ercsi Gárdony Martonvásár Mór Polgárdi Pusztaszabolcs Rácalmás Sárbogárd Velence Összesen:

2001

2011

2012

2015

106346 55309 4506 3761 11673 4047 5201 7126 8445 8540 5166 14728 6368 6295 3872 13532 4979 269894

100570 48484 4551 3717 11196 4219 5218 6835 8289 9666 5732 14272 6802 6099 4419 12446 5474 257989

101722 48010 4619 3912 11642 4051 5221 6768 7999 9927 5811 14255 6964 5997 4488 12448 5359 259193

98673 46052 4426 3679 11891 4066 5225 6777 8050 10206 5540 14123 6829 5904 4572 12138 5552 253703

2015. évi változás 2011. évhez képest -2% -5% -3% -1% 6% -4% 0% -1% -3% 6% -3% -1% 0% -3% 3% -2% 1% -2%

* Aba, Csákvár 2013 óta városok. 3. táblázat 11


2.2. Csecsemőhalálozás A csecsemőhalálozás elsősorban az egészségügyi ellátórendszer minőségét jellemzi, másodsorban a társadalmi-gazdasági tényezők (iskolai végzettség, káros szenvedélyek, stb.) hatását mutatja. Fejér megye csecsemőhalálozási mutatója évek óta az országos átlag körül mozog. Csecsemőhalálozás, ‰ Fejér Országos

2010. 3,5 5,3

2011. 4,9 4,9

2012. 5,1 4,9

2013. 5,6 5,1

2014. 4,6 4,6

2015. 4,8 4,1

4. táblázat

Csecsemőhalálozási arányszám 2009-2015. 6

1000 lakosra

5 4 3 2 1 0 2009

2010

2011 Fejér

2012

2013

2014

2015

Országos

5. ábra. Csecsemőhalálozás aránya 2009-2015 Fejér megyében és Magyarországon (8)

12


2.3. A lakosság korösszetétele Az alábbi korfán jól követhető a lakosság öregedése, a kisebb- és nagyobb létszámú nemzedékek és az alacsony születés szám következményei.

6. ábra (9)

Legnépesebb korosztályok: 38-39 és 59-60 évesek. Az öregedési index az időskorú népességnek (65–X éves) a gyermekkorú népességhez (0–14 éves) viszonyított arányát fejezi ki, a népesség korösszetétele változásának és az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora. Fejérben 2011-ben ennek értéke 110,4 volt, 2013-ban 115,5 és végül 2015-ben 118,7. A következő években a legnagyobb létszámú, ú.n. „Ratkó-nemzedék” éri el a 65. évét, ezzel az index értéke meg fogja közelíteni a kétszázat. Megyénkben 2014-ben 100 aktív korú lakosra (14-64 év közötti) 24,1 idős és 20,9 gyermekkorú jutott. Ez az arány nem tér el jelentősen az országostól.

2.4. Születéskor várható átlagos élettartam Egy adott naptári évre vonatkoztatott születéskor várható átlagos élettartam azon életévek száma, amelyek a születéstől kezdve átlagosan megélhetőek lennének az adott évi korspecifikus halálozási arányszámok jövőbeni változatlan érvényesülése esetén. Bár a definícióban a jövőbeni halálozási arányszámokról van szó, valójában az adott évet jellemzi a mutató, annak halálozási viszonyait vetíti ki egy elképzelt jövőbe. 1990. óta Magyarországon folyamatosan emelkedik az értéke, a 2014. évi adatok szerint a nők vonatkozásában 78,91 év, míg a férfiaknál 72,13 év. A születéskor várható átlagos élettartam Fejér megyében a nők vonatkozásában lényegében megegyezik az országos átlaggal, azaz 78,79 év, a férfiaké kissé magasabb annál, 72,49 év. A megyék országos rangsorában a férfiak a 6., a nők a 10. helyen állnak. Országos viszonylatban 2014-ben a születéskor várható élettartam legmagasabb Budapesten volt: a nőknél 80,04 év, a férfiaknál pedig 74,14 év. (10) Az EU 27-ek átlaga nőknél 83,7 év, a férfiaknál 78,1 év (2014). (11)

13


Demográfia, összefoglalva: Fejér megye lakossága az országos tendenciához hasonlóan csökken; a népességcsökkenés legnagyobb vesztese (főleg az elvándorlás miatt) Dunaújváros, legnagyobb nyertese – főleg a bevándorlás miatt – Bicske, Gárdony és Rácalmás. az élveszületések száma az országoshoz hasonlóan alacsony; az egyszerű reprodukció is veszélybe került; a csecsemőhalálozási arányszám megfelel az országos átlagnak; a születéskor várható átlagos élettartam Fejér megyében lényegében megegyezik az országossal, emelkedett mind a férfiak, mind a nők körében. A két nem közti különbség évek óta változatlan.

14


3. Halandósági statisztika 3.1. Általános halandóság A nyers halálozási mutatóknál érzékenyebb standardizált halálozási hányados (SHH) figyelembe veszi az egyes területek korösszetételének és nemi megoszlásának különbözőségeit, képes egyes éveket vizsgálni és több év adatait összevonva a tartósabb tendenciákra felhívni a figyelmet. Ha a hányados értéke 1 alatti, az országosnál kedvezőbb, míg ha 1 feletti, az országosnál kedvezőtlenebb a mutató. Fejér megye halandósági adataival a többi megyéhez hasonlítva közepes helyet foglal el az országban (pl. kedvezőbb helyzetű megyék: Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Csongrád; kedvezőtlenebbek: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár, Nógrád). (12)

7.a. ábra

Standardizát halálozási arányszám 100.000 lakosra

Fejér megye férfi lakosságának összes ok miatti általános halálozása, 2007-2013. 1450 1400 1350 1300 1250 1200 1150 1100 1050 2007

2008

2009

Fejér

2010

2011

2012

Magyarország

2013

7.b. ábra

Fejér megye férfi lakosságának összes ok miatti általános halálozása kis mértékben, szignifikánsan meghaladta az országos átlagot 2009-2013. között. Csökkent a különbség az országos és a Fejér megyei standardizált általános férfihalandóság között, de a lemaradást még nem sikerült behozni. 15


8.a. ábra Fejér megye női lakosságának összes ok miatti általános halálozása, 2007-2013. Standardizát halálozási arányszám 100.000 lakosra

740 720 700 680 660 640 620 600 2007

2008 2009 Fejér

2010 2011 2012 Magyarország

2013

8.b. ábra

Fejér megye női lakosságának összes ok miatti általános halálozása mintegy fele a férfiakénak (12). Ez országos jelenség. Fejér megye női lakosságának összes ok miatti általános halálozása kismértékben meghaladta az országos átlagot 2009-2013. között. A különbség eltűnőfélben van. Egyes mutatók tekintetében Fejér megye gyorsabban javult, mint az ország (pl. keringési rendszer, emésztő rendszer, rosszindulatú daganatos megbetegedések, alkoholos májzsugor, légző rendszer megbetegedései miatti halálozás vonatkozásában). Egyetlen kivétel a tüdő- hörgőrák miatti halálozás gyakorisága, mely a nők között Fejér megyében is emelkedik, 6 év alatt közel kétszeresére. (A daganatos megbetegedések részletesebb elemzését lásd a 4. fejezetben.)

16


3.2. Az országos értéket meghaladó halandóság okai férfiaknál Rosszindulatú daganatok miatti halálozás, melynek országos trendje csökkenő, míg a Fejér megyei stagnáló (részletesebben lásd a 4. fejezetben) Az országos átlagot meghaladó heveny szívizom-elhalás miatti halálozás (szívinfarktus), melynek magas gyakorisága csökkenő tendenciát mutat, egyre jobban megközelítve az országos értéket (12):

9.a. ábra

Standardizált halálozási arányszám 100.000 lakosra

A férfi lakosság szívinfarktus miatti halálozása, 2007-2013. 120 110 100 90 80 70 60 2007

2008

2009 Fejér

2010

2011

Magyarország

2012

2013

9.b. ábra

17


A krónikus alsó légúti megbetegedések miatti halálozás (idült obstruktív tüdőbetegség), melynek trendje azonban gyorsan csökken a stagnáló országoshoz képest (12): 10.a. ábra

Standardizált halálozási arányszám 100.000 főre

A férfi lakosság krónikus alsólégúti betegségek miatti halálozása, 2007-2013. 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 2007

2008

2009

2010

2011

Fejér

Magyarország

2012

2013

10.b. ábra

18


Alkoholos májzsugor miatti halálozás, melynek trendje az országosnál is gyorsabban csökken (12)

11.a. ábra


A férfiak alkoholos májzsugor miatti halálozása 2007-2013. 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 2007

2008

2009 Fejér

2010

2011

2012

2013

Magyarország

11.b. ábra

19


3.3. Az országos értéket meghaladó halandóság okai nőknél A Fejér megyei nők országost meghaladó halandóságában a fő tényezők a szívinfarktus, valamint az alkoholos májbetegségek miatti halálozás (12).

12.a. ábra


A nők szívinfarktus miatti halálozása, 2007-2013. 50 45 40 35 30 25 20 2007

2008

2009 Fejér

2010

2011

Magyarország

2012

2013

12.b. ábra

20



13.a ábra

25

A nők alkoholos májbetegségek miatti halálozása, 2007-2013.

20 15 10 5 0 2007

2008 Fejér

2009

2010

2011

Magyarország

2012

2013

13.b ábra

Bár a több éves adatok összevonásával rajzolt térkép szerint a szívinfarktus és az alkoholos májbetegségek miatti halálozás a Fejér megyei nők körében gyakoribb az országosnál, az éves adatok trendje határozottan csökkenő, 2013-ban már az országos átlagnak megfelelő. Ugyan nem haladja meg az országos átlagot a Fejér megyei nők légcső-, hörgő-, tüdőrák miatti halandósága, de a 2007-2013. közötti időszakban közel kétszeresére emelkedett (részletesebben lásd a 4. fejezetben).

21


3.4. Halálozási struktúra, halandósági okok különbözősége Fenti adatokból jól látható, hogy jelentősen különbözik a férfiak és a nők halálozási struktúrája. 2009-2013. között a Fejér megyei nők halálozásában a keringési rendszer betegségei játszották a legnagyobb szerepet (52%), ezt követték a daganatos betegségek (24%). A férfiaknál is ezek voltak a vezető halálokok, de súlyuk más: a keringési rendszer megbetegedései 41%-os, a rosszindulatú daganatok 31%-os aránnyal szerepeltek. A férfiaknál kétszer akkora a mortalitás külső okainak értéke, mint a nőknél (7% a 3% ellenében). (13)

Fejér megyei halálozási struktúra, 2013 Egyéb betegségek (a00-B99), (N00N99), (G00-G99), (F00-F99), E00-…

Nő, %

XI. AZ EMÉSZTŐRENDSZER BETEGSÉGEI (K00-K93)

Férfi, %

X. A LÉGZŐRENDSZER BETEGSÉGEI (J00-J99) XX. A MORBIDITÁS ÉS A MORTALITÁS KÜLSŐ OKAI (V01-Y98) II. DAGANATOK (C00-D48) IX. A KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEI (I00-I99) 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

14. ábra

Megjegyzések a 14. ábrához: Egyéb betegségek pl. a kiválasztó rendszer, idegrendszer betegségei; a fertőző betegségek, bőrbetegségek; anyagcsere-betegségek, mozgásszervi betegségek. XX. A morbiditás és mortalitás külső okai: baleset, gyilkosság, öngyilkosság

22


Általános halandóság, összefoglalva: Fejér megye férfi lakosságának összes ok miatti általános halálozása kis mértékben ugyan, de szignifikánsan meghaladta az országos átlagot 2009-2013-ban. Csökkent a különbség az országos és a Fejér megyei halandóság mértéke között az előző tájékoztatóhoz (2013) (1) képest, de a lemaradást nem sikerült behozni. 2013-at követően csökkent, de az országoshoz képest még mindig szignifikánsan magasabb o a rosszindulatú daganatok, o a szívinfarktus, o a krónikus alsó légúti megbetegedések (idült obstruktív tüdőbetegség) és o az alkoholos májzsugor miatti halálozás. A Fejér megyei férfiak egészségi állapota rosszabb, halandóságuk magasabb, mint a nőké, ezért rájuk kell fókuszálni a beavatkozások tervezése során. A női lakosság összes ok miatti általános halálozása kis mértékben meghaladta ugyan az országos átlagot 2009-2013-ban, de a különbség az országos és a helyi standardizált halálozási arány között eltűnő félben van. Fejér megye női lakosságának halandósági mutatóinak többsége az országosnál gyorsabban javult. Egyetlen kivétel ez alól a tüdő- hörgőrák miatti halálozás gyakorisága, mely 6 év alatt közel kétszeresére emelkedett. Fejér megye női lakosságának összes ok miatti általános halálozása mintegy fele a férfiakénak. A halálozás oki megoszlása jelentősen különbözik a férfiak és nők esetében. A férfiaknál nagyobb arányt képvisel a rosszindulatú daganatok és a mortalitás külső okai (balesetek, gyilkosságok, öngyilkosságok) miatti halálozás, mint a nőknél, ugyanakkor a nők a keringési rendszer betegségei miatti halálozása gyakoribb a férfiakénál. A megelőzés érdekében a beavatkozások tervezésénél valamennyi vezető halálok vonatkozásában a dohányzást, mint rizikótényezőt figyelembe kell venni.

23


4. Rosszindulatú daganatos megbetegedések helyzete Fejér megyében Az előző fejezetekben többször történt utalás Fejér megye kedvezőtlen helyzetére egyes rosszindulatú daganatos megbetegedések vonatkozásában. Mindezek miatt célszerűnek tűnik külön fejezetben megvilágítani a tényeket. A rosszindulatú daganatos megbetegedések a legrettegettebb betegségek közé tartoznak. Kialakulásuk, gyakoriságuk, gyógykezelésük lehetőségei az érdeklődés homlokterében állnak. A lakosság jellemzően alul- és félretájékozott ebben a kérdésben. A rosszindulatú daganatos megbetegedés, rövidebb megnevezéssel és némileg egyszerűsítve, a rák nem egyféle betegség. A kezdetekben a kiindulási testtájak szerint nevezték meg ezeket és a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) is ez alapján készült. A genetikai kutatásoknak köszönhetően ma már tudjuk, hogy pl. a gégerákok egy részét ugyanaz a vírus okozza, mint a méhnyak rákot és a rosszindulatú emlődaganatoknak legalább 8-10, nagyon különböző viselkedésű csoportja van, melyek mindegyike más-más megközelítést, kezelést követel. Némely daganattípus okozóját is ismerjük. Az IARC, az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (http://www.iarc.fr) vezeti azon anyagok, tényezők listáját, melyek bizonyítottan rákkeltő hatásúak az ember számára. Vannak köztük szervspecifikus hatásúak (pl. benzol – vérképző rendszeri rákok) és általános rákkeltők, melyek inkább a meglévő hajlam manifesztálódását segítik elő. Természetesen az öröklött hajlamról, családi halmozódások esetéről sem szabad elfeledkezni. A veszélyes anyagok használatát, a dohányzást jogi eszközök alkalmazásával jelentősen korlátok közé szorították. Az alábbiakban a rosszindulatú daganatos megbetegedések miatti halálozások elemzését az OTH Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszere (HaMIR), 2015. (12) segítségével végezzük el.

24


4.1. A rosszindulatú daganatos megbetegedések és az általuk okozott halálozás gyakorisága A 15. ábra a Fejér megyei férfiak rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek standardizált megbetegedési arányszámát, azaz az új esetek arányát 100.000 főre vetítve mutatja 2007-2013. között. Az országos és helyi gyakoriság között nincs statisztikai szempontból jelentős különbség.

Standardizált megbetegedési arányszám 100.000 főre

1000

Rosszindulatú daganatos megbetegedések standardizált aránya a teljes férfilakosság körében

800 600 400 200 0 2007

2008

2009

2010

Fejér megye

2011

2012

2013

Magyarország

15. ábra A rosszindulatú daganatok miatti halálozás aránya országos trendje csökkenő, míg a Fejér megyei stagnáló volt 2007-2013. között:


Rosszindulatú daganatok miatti standardizált halálozási arány a teljes férfilakosság körében 350 300 250 200 150 100 50 0 2007

2008

2009 Fejér

2010

2011

2012

2013

Magyarország

16. ábra

25


17. ábra – Fejér megyében az országos átlagtól szignifikánsan magasabb a férfiak rosszindulatú daganatok miatti halálozásának gyakorisága.

Standardizált megbetegedési arány 100.000 főre

Korosztályokra bontva nincs szignifikáns eltérés az új esetek gyakoriságában az országos és a helyi adatok között. A 75 éven felüli korosztályban mintegy tízszer gyakoribbak a rosszindulatú daganatos megbetegedések, mint a 15-64 évesek körében. Rosszindulatú daganatos megbetegedések standardizált gyakorisága 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2007 2008 15-64 éves férfiak Fejér

2009

2010 2011 2012 2013 15-64 éves férfiak Magyarország

65-74 éves férfiak Fejér

65-74 éves férfiak Magyarország

74 -x éves férfiak Fejér

74 -x éves férfiak Magyarország

18. ábra

26

Standardizált halálozási arány 100.000 főre


Rosszindulatú daganatos megbetegedések standardizált halálozási aránya egyes korcsoportokban 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2007 2008 2009 15-64 éves férfiak Fejér

2010 2011 2012 2013 15-64 éves férfiak Magyarország

65-74 éves férfi Fejér

65-74 éves férfi Magyarország

75-x éves férfiak Fejér

75-x éves férfiak Magyarország

19. ábra Akár a teljes Fejér megyei férfilakosság, akár az egyes korcsoportok megbetegedési és halálozási arányszámait vizsgáljuk, ugyanazt tapasztaljuk: a megbetegedések aránya nagyon hasonló, ugyanakkor a Fejér megyei férfiak halálozási aránya a rosszindulatú daganatok következtében szignifikánsan magasabb. A jelenség arra utalhat, hogy a Fejér megyei férfiak általános egészségi állapota kedvezőtlenebb lehet a magyarországi férfiakénál, ezért gyógykezelésük eredménytelenebb. Az 5. fejezetben olvasható erről bővebb összeállítás.


Megvizsgálva a Fejér megyei nők rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek standardizált megbetegedési arányszámát, – azaz az új esetek arányát 100.000 főre vetítve 2007-2013. között – megállapíthatjuk, hogy az országos és megyei gyakoriság között statisztikai szempontból nincs jelentős különbség.

Rosszindulatú daganatos megbetegedések standardizált aránya a teljes női lakosság körében 700 600 500 400 300 200 100 0 2007

2008

Fejér

2009

2010

2011

2012

2013

Magyarország

20. ábra 27



A Fejér megyei nők rosszindulatú daganatos megbetegedései miatti halálozás gyakoriságáról ugyanez mondható el: az országos átlagnak megfelelő. Rosszindulatú daganatok miatti standardizált halálozási arány a teljes női lakosság körében 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2007

2008

2009 Fejér

2010

2011

2012

2013

Magyarország

21. ábra

4.2. Tüdőrák 4.2.1. A tüdőrákról általában A tüdőrák általánosan ismert legfontosabb okozója a dohányfüst, mely ezen kívül sok más rosszindulatú daganatos megbetegedés előidézője is (pl. húgyhólyag-, és gyomorrák). Becslések szerint az összes új rosszindulatú daganatos megbetegedés kialakulásának mintegy 30-40%-ában része van a dohányfüstnek. A dohányzás, dohányfüst egészségkárosító hatását nem lehet túlbecsülni. A dohányfüstben lévő vegyi anyagok a rákon kívül koszorúérelzáródás (szívinfarktus) vagy akár amputációval végződő érszűkület okozói is lehetnek. Becslések szerint a magyarországi halálozás mintegy 20-30%-a „köszönhető” a dohányfüstnek. A várandósok 10-15%-a dohányzik a terhessége alatt, a 0-18 éves gyermekek 50-60%-át otthonában naponta mérgezik szülei, rokonai, a felnőtt lakosságban a nők 30, a férfiak 40%-a dohányzik. A cigaretta első kipróbálása (tehát a passzív dohányzás aktívra váltása) 10-14 éves korban történik. Fejér megyében a 14-18 éves diákok 73%-a már kipróbálta a cigarettát és 23%-uk napi dohányosnak vallja magát (a heti és havi dohányzók aránya 7-7%). A középiskolások körében többen már a leszokást fontolgatják. (14) Jelentős állami intézkedések (15) történtek, eredményük remélhetőleg idővel érzékelhetővé válik.

28


A dohányzás megelőzésével minden korosztályban és rétegben foglalkozni kell: a várandósgondozásnál, a szülői edukáció során, a leszokás támogatásával egészségünk védelme érdekében. Sajnálatos módon – bár a tüdőrák kifejlődése hosszú ideig tart –, korai szűrésére megfelelő módszert eddig nem sikerült kidolgozni.

4.2.2. A légcső-, hörgő-, tüdőrák (BNO10: C33-C34) (férfiak) Ez a betegségcsoport a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedés a férfiak körében, országosan és a megyénkben is.


Az új esetek gyakoriságát az alábbi ábra szemlélteti: Légcső-, hörgő-, és tüdőrák standardizált megbetegedési aránya a teljes férfialakosság körében 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2007

2008

2009

Fejér

2010

2011

2012

2013

Magyarország

22. ábra Fejér megyében 2007-2013. között a férfiak légcső-, hörgő, tüdőrák megbetegedési gyakorisága szignifikánsan magasabb volt az országosnál, de ahhoz hasonlóan enyhén csökkenő trendet mutat.

29



Légcső-, hörgő-, és tüdőrák standardizált halálozási aránya a teljes férfilakosság körében 120 100 80 60 40 20 0 2007

2008

2009 Fejér

2010

2011

2012

2013

Magyarország

23. ábra A férfiak tüdőrák halálozási gyakorisága Fejérben szignifikánsan magasabb az országosnál és – eltérően a megbetegedésekétől – stagnáló tendenciát mutat, így jelentősen elmarad az országosan csökkenő trendtől.

24. ábra Korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy az új esetek arányszáma országosan minden korcsoportban csökken, míg Fejér megyében a 65 éven felüli férfiak körében határozottan növekvő. 30



Légcső-, hörgő-, tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedések standardizált aránya a teljes férfilakosság körében 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

15-64 éves férfiak, Fejér

15-64 éves férfiak, Magyarország



75-X éves férfiak, Fejér

75-X éves férfiak, Magyarország


25. ábra Férfiak légcső-, hörgő-, tüdőrák miatti standardizált halálozási aránya 100.000 főre 700 600 500 400 300 200 100 0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013







26. ábra A Fejér megyei férfiak légcső-, hörgő-, tüdőrákos új esetek, majd a halálozás arányszámait összehasonlítva az első benyomás, hogy nagyon hasonlóak: fiatalabb korban, 65 év alatt meglehetősen ritkák az új esetek és a halálozás is (100 körüli eset 100.000 azonos korú 31


lakosra számítva), 65 éves kor fölött azonban 5-6-szorosára nő az új esetek és a standardizált halálozási arány is. A megbetegedések és a halálozás arányának közel azonos értékei a betegség gyakran gyors lefolyására utalnak, azaz a diagnózistól számított túlélés rövid. A fentiekben leírtak szerint a tüdőrák oka mintegy 80-90%-ban a dohányzás. A dohányzók számának ismeretében a tüdőrák vonatkozásában nem várható az új betegek számának csökkenése. Ha egy adott időpontban mindenki abbahagyná a dohányzást, akkor sem csökkenne az új betegek aránya további 10-20 évig, ugyanis a 20-30 évig tartó dohányzást követően már nagy valószínűséggel kialakulhatott a daganat, melynek korai felismerése és sikeres gyógyítása még várat magára.

4.2.3. A légcső-, hörgő-, tüdőrák (BNO10: C33-C34) (nők)

Satndardizált megbetegedési arány 100.000 főre

A Fejér megyei nők második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedése a 2007-2013. közti időszakban a légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata volt. Légcső-, hörgő- és tüdőrák standardizált megbetegedési aránya a teljes női lakosság körében 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2007

2008

2009 Fejér

2010

2011

2012

2013

Magyarország

27. ábra Fejér megyében a nők légcső-, hörgő, tüdőrák megbetegedési gyakorisága 2007-2013. között lényegében megegyezik az országossal. Ahhoz hasonlóan stagnál, amit jól magyaráz az évtizedes dohányzás.

32



Nők légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata miatti standardizált halálozási aránya 45

40

35

30

25

20 2007

2008

2009 Fejér

2010

2011

2012

2013

Magyarország

28. ábra


A tüdőrákos halálozás aránya meredeken nőtt 2007-2013. között a Fejér megyei nők körében: közel megduplázódott! Nők légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatainak megbetegedési aránya 350 300 250 200 150 100 50 0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

15-64 éves Fejér

15-64 éves Magyarország

65-74 éves Fejér

65-74 éves Magyarország

75-x éves Fejér

75-x éves Magyarország

2013

29. ábra

33


Nők légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai miatti standardizált halálozási aránya Standardizált halálozási arány 100.000 főre

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2007 2008 Fejér 15-64 éves

2009

2010 2011 2012 2013 Magyarország 15-64 éves

Fejér 65-74 éves

Magyarország 65-74 éves

Fejér 75-x éves

Magyarország 75-x éves

30. ábra Az utóbbi évek érdekes jelensége, hogy a nők középidős korosztálya (65-74 évesek) Fejér megyében és országosan is lekörözte az előttük járókat (a 75 éven felülieket) a tüdőrákos megbetegedések és halálozások gyakoriságában. Az 1940-1950 között született nők között jelentős az új hörgő- és tüdőrákos megbetegedések száma. Hasonlóan a férfiakéhoz, fiatal korban mind a megbetegedés, mind a halálozás ritka, azonban a 65-74 évesek körében 4-5-ször gyakoribbá válik. Az új esetek aránya közel kétszerese a halálozásnak, azaz a nők túlélése hosszabb a férfiakénál (30. ábra).

4.3. Vastag- végbél- és az anus (végbélnyílás) rosszindulatú daganatai 4.3.1. A vastag- és végbélrákról általában Az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus (férfiaknál 2., nőknél 3.). A vastag- és végbélrák kialakulása hosszú, több mutáción át vezető folyamat. Mai tudásunk szerint a rostszegény, zsírdús táplálkozás, a rendszeres székletürítés elmaradása és a mozgáshiány indítja el a daganat képződését, mely évtizedekig is eltarthat. Éppen ezért az időben elvégzett szűrést követő kezelés teljes gyógyulást tehet lehetővé. Folyamatban van a háziorvosi toborzás, melynek célja, hogy a felnőtt családorvosoknak legalább fele csatlakozzon a vastagvégbélszűrési programhoz. A vastagbélszűrési program az EFOP-1.8.1-VEKOP-15-2016-00001 „Komplex népegészségügyi szűrések” című kiemelt projekt része. 2017-2019. között a szervezett vastagbélszűrésre az önként jelentkező háziorvosok praxisához tartozó, szűrésre jogosult 50-70 éves nőket és férfiakat hívjuk meg.

34


A program során gyűjtött tapasztalatokra támaszkodva 2019-től a vastagbélszűrés várhatóan állami finanszírozású rendszerben, az Egészségbiztosítási Alap terhére folytatódik tovább. A szűrés „kétlépcsős”. Az első lépcső a székletben lévő akár kis mennyiségű, szabad szemmel nem látható humán vér kimutatása. A korai vastagbélrák és a nagy mirigyes polipok szakaszosan véreznek, és a vérzés a székletből kimutatható. A szűrésre meghívót kapott páciensek a háziorvostól vehetik át a székletminta vételére szolgáló pácienscsomagot, melyet a projekt biztosít a praxisok számára. A mintát a pácienscsomagban található, előre megcímzett borítékban tudja a szűrésben részt vevő személy postán elküldeni a kijelölt laboratóriumnak, ahol elvégzik a székletvér vizsgálatot. Amennyiben a szűrés „nem negatív” eredményt mutat, szükség van a „második lépcsőre”: kolonoszkópos (vastagbél tükrözéses) vizsgálatra a vérzés helyének és okának megállapítására. (16) Számítások szerint a szűrés bevezetése évente akár 3000-4000 ember életét mentheti meg Magyarországon.

4.3.2. A vastag- és végbélrák (férfiak) A vastag- és végbél rosszindulatú daganatai (BNO10: C18-C21) a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a férfiak körében, országosan és Fejér megyében egyaránt.


Vastagbél, végbél és az anus rosszindulatú daganatainak standardizált megbetegedési aránya a teljes férfilakosság körében

120 100

80 60 40 20 0 2007

2008 Fejér

2009

2010

2011 2012 Magyarország

2013

31. ábra Fejér megyében az új megbetegedések gyakorisága magasabb az országosnál.

35



Vastagbél, végbél és az anus rosszindulatú daganatai miatti halálozás a teljes férfilakosság körében

70 65 60 55 50 45 40 2007

2008

2009

Fejér

2010

2011

2012

2013

Magyarország

32. ábra A vastag- és végbélrák miatti halálozás országos gyakorisága stagnál, míg a Fejér megyei férfiak vonatkozásában erősen emelkedik és szignifikánsan magasabb annál.

33. ábra

36


Vastagbél, végbél és az anus rosszindulatú daganatos megbetegedések standardizált aránya a teljes férfilakosság körében 1000 800 600 400 200 0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013





75-X éves férfiak, Fejér

75-X éves férfiak, Magyarország

34. ábra Vastagbél, végbél és az anus rosszindulatú daganatos halálozásának standardizált aránya a teljes férfilakosság körében 700 600 500 400 300 200 100 0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013







35. ábra A Fejér megyei férfiak vastag-, végbél- és anus-rákos új eseteket, majd a halálozás arányszámait összehasonlítva az első benyomás, hogy nagyon hasonlóak: fiatalabb korban, 65 év alatt meglehetősen ritkák az új esetek és a halálozás is (10-50 körüli eset 100.000 azonos korú lakosra számítva). 75 éves kor fölött azonban 10-15-szörösére nő az új esetek száma és a standardizált halálozási arány is. 75 éves kor alatt a betegség lefolyása nem olyan gyors, mint a tüdőrák esetében, a diagnózistól számított túlélés hosszabb. 75 éves kor fölött azonban kedvezőtlenebb halálozási mutatókat tapasztalunk.

37


4.3.3. A vastag- és végbélrák (nők) A Fejér megyei nők harmadik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedése a vastagbél, végbél és az anus rosszindulatú daganatai (BNO-10: C18-C21), hasonlóan az országoshoz. Vastagbél, végbél és az anus rosszindulatú daganatainak standardizált megbetegedési aránya a teljes női lakosság körében 70 60 50 40 30 20 10 0 2007

2008

2009

2010

Fejér

2011

2012

2013

Magyarország

36. ábra


Vastagbél, végbél és az anus rosszindulatú daganatai miatti halálozás a teljes női lakosság körében 35 30 25 20 15 10 5 0 2007

2008 Fejér

2009

2010

2011

2012

2013

Magyarország

37. ábra A férfiaktól eltérően a nők körében a vastag-, végbél és anusrák gyakorisága nem nő Fejér megyében és országosan sem. A halálozási arány megyénkben gyorsabban csökken, mint az országos átlag.

38

Standardizált megbeteggedési arány 100.000 főre


Vastagbél, végbél és az anus rosszindulatú daganatainak standardizált megbetegedési aránya a teljes női lakosság körében 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2007 2008 2009 15-64 éves Fejér 65-74 éves Fejér 75-x éves Fejér

2010

2011 2012 2013 15-64 éves Magyarország 65-74 éves Magyarország 75-x éves Magyarország


38. ábra Vastagbél, végbél és az anus rosszindulatú daganatos halálozásának standardizált aránya a teljes női lakosság körében 300 250 200 150 100 50 0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Fejér 15-64 éves


Fejér 65-74 éves


Fejér 75-x éves

Magyarország 75-x éves

39. ábra Figyelemre méltó, hogy míg az új esetek gyakorisága nem változik, a halálozási arány inkább csökken valamennyi vizsgált korosztályban. A férfiakéhoz képest nagyobb a rés az új esetek és a halálozás gyakorisága között, ami a hosszabb túlélésre utalhat.

39


4.4 Az emlőrák helyzete Fejér megyében 4.4.1. Az emlőrákról általában Az emlő rosszindulatú daganatának csak a hajlamosító tényezőit ismerjük, melyeket mai tudásunk szerint mérsékelten tudunk befolyásolni. Az elsődleges megelőzésre jelenleg – néhány ritka kivételtől eltekintve – nincs eszközünk. Ezért a fő szerep a másodlagos megelőzésé, azaz a korai felismerést elősegítő emlőszűrésé. A népegészségügyi szervezet 2002. óta kétévente hívja meg a 45-65 év közötti hölgyeket mammográfiára. Fejér megyében két szűrőállomás működik: a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Székesfehérváron és a Mammalba Kft. mobil állomása. A szűrésre meghívottak megjelenési aránya sajnos az első két év kivételével 50% alatt maradt a kívánatos 70-80% helyett. A népegészségügyi szervezet törekszik a daganatos megbetegedések elleni széles összefogás kialakítására, társadalmasítására. Ennek példái az immár öt helyszínen (Székesfehérvár, Dunaújváros, Pusztaszabolcs, Mór, Bicske) megrendezett emlőrák elleni séták, a média figyelme és több civil szervezet, vállalkozás bekapcsolódása a különböző programokba. Indokolt lenne nagyobb erőket bevetni az emlőszűrésen való részvétel növelése érdekében, mert az időben felfedezett emlőrák gyógyítható, továbbá azért is, mert a betegség gyakorisága az országosnál gyorsabban növekedett Fejér megyében 2009-2013. között. Részvételi arány emlőszűrésen Fejér megyében, 2002-2015. 65 60

60

55 52 50

50

49

48

% 45

44

44

45

46 44

46

44 42

40

39

35 30 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

40. ábra

40


Nagyvenyim Pákozd Rácalmás Nagyveleg Pázmánd Sárszentágota Szabadhidvég Kisapostag Káloz Lajoskomárom Mór Csókakő Dég Kápolnásnyék Úrhida Iváncsa Gyúró Sárkeresztes Baracska Füle Alsószentiván Adony Tordas Cece Söréd Magyaralmás Jenő Tác Nagylók Besnyő Pusztaszabolcs Alap Sárbogárd Martonvásár Zámoly Mezőfalva Zichyújfalu Lovasberény Baracs Bakonycsernye Beloiannisz Vál Kincsesbánya Kajászó Fehérvárcsurgó Isztimér Pusztavám Vereb Etyek Soponya

Megjelenési arány emlőszűrésen, településenként, 2014-2015 évi kampány során Fejér megyében

0%

50%

100%

150%

Enying Csabdi Előszállás Hantos Tabajd Kulcs Székesfehérvár Felcsút Seregélyes Dunaújváros Szabadbattyán Csákberény Polgárdi Aba Pátka Kisláng Sáregres Mezőszilas Moha Kőszárhegy Vajta Balinka Szár Iszkaszentgyörgy Daruszentmiklós Mezőkomárom Sárszentmihály Mány Igar Gánt Csór Lepsény Mátyásdomb Ercsi Ráckeresztúr Sárkeresztúr Sárkeszi Szabadegyháza Vértesboglár Sárosd Gárdony Nádasdladány Perkáta Velence Alcsútdoboz Mezőszentgyörgy Nagykarácsony Bicske Vértesacsa Csákvár Bodajk Bakonykúti Óbarok Csősz

0%

50%

100%

41. ábra

41


4.4.2. Emlőrák a Fejér megyei nők körében A Fejér megyei nők körében leggyakoribb daganatos megbetegedés 2009-2013. között az emlőrák volt, évente mintegy 300 új esetet ismertek fel.

Újonnan felfedezett emlő rosszindulatú daganatok (BNO-10.:C50) abszolút esetszáma korcsoportok szerint Fejér megyében, 2009.-2013. évek összevonva 250

225 228

200

165 Esetszám

150

132

111 100

50

50

178 177

90

66

68

25 0

6

szűrt korcsoportok

0 20-24 25-29 30-34 35-39

40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-85

85+

Korcsoportok, év

42. ábra A szűrt korcsoportokban ez idő alatt 729 új beteget diagnosztizáltak. A fenti ábrából az is leolvasható, hogy indokolt lenne a szűrt korosztályok kiterjesztése legalább 70, de talán 75 éves korig is az új megbetegedések magas száma miatt. Sajnos, a szűrési megjelenések alacsony aránya magyarázhatja, hogy ugyanezen idő alatt a 729 új betegből mindössze 204 esetet (28%) találtak meg a mammográfiás szűrések során.

42

Satndardizált megbetegedési arány 100.000 főre


Emlőrák standardizált megbetegedési aránya a teljes női lakosság körében 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2007

2008

2009 Fejér

2010

2011

2012

2013

Magyarország

43. ábra Az új esetek gyakorisága gyorsabban nő az országosnál, de az emlőrák miatti halálozás gyakorisága megegyezik az országossal. A vizsgált időszakban 442 nő hunyt el emlőrák következtében megyénkben, azaz évente mintegy 80-90 fő. Nők emlőrák miatti standardizált halálozási aránya Standardizált halálozási arány 100.000 főre

35 30 25 20 15 10 5 0 2007

2008

2009

Fejér

2010

2011

2012

2013

Magyarország

44. ábra

43


4.5. A méhnyakrák Fejér megyében 4.5.1. A méhnyakrákról általában A méhnyakrák kórokozója egy vírus(család) a Humán papillomavírus (HPV). Mintegy száz altípusa ismert, némelyek közülük gyakrabban, mások ritkábban okoznak rákot vagy egyéb megbetegedést (pl. nemi szervi szemölcsöt, kondilomát). A vírus kóroki szerepének tisztázása nyitotta meg az utat a védőoltás kifejlesztése előtt, azaz lehetségessé vált az elsődleges megelőzés. A HPV ellen bevezetett, kötelezően felajánlott, választható védőoltás térítésmentesen elérhető az általános iskolák 7. évfolyamán tanuló lányok számára 2014. ősze óta. 2015-ben az országos átoltottság mintegy 80%-os, a Fejér megyei 84,6% volt. A HPV elleni védőoltás főképpen az oltóanyagban lévő altipusok ellen nyújt védelmet, noha bizonyos fokú védelem a keresztreakció jelensége miatt egyéb altipusokra is kiterjedhet. Így tehát nem elegendő a védőoltással történő elsődleges megelőzés a méhnyakrák prevenciója szempontjából, hanem ennek kiegészítéseként rendszeres szűrővizsgálat is szükséges. A népegészségügyi szervezett nőgyógyászati szűrés alacsony részvételi aránya miatt került bevezetésre a védőnői méhnyakszűrés lehetősége. A védőnők szakorvosok bevonásával elméleti és gyakorlati képzésen vesznek részt, majd saját településükön végzik a szűréseket. Ez a lehetőség különösen fontos azokon a kis településeken, ahol helyben nőgyógyászati szakrendelés nem áll rendelkezésre. A jelenlegi rendkívül alacsony átszűrtség emelése fontos népegészségügyi feladat.

4.5.2. A méhnyakrákos megbetegedések és halálozások helyzete Fejér megyében


Méhnyak rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek aránya a teljes női lakosság körében 25 20 15 10 5 0 2007

2008

2009 Fejér

2010

2011

2012

2013

Magyarország

45. ábra

44


Fejér megyében – talán az évek óta több településen zajló védőoltási programnak köszönhetően – csökken az új méhnyakrákos megbetegedések gyakorisága, míg az országos lényegében stagnál.

A nők méhnyak rák miatti halálozása, 2007-2013. Standardizált halálozási azány 100.000 főre

8 7 6 5 4 3 2 1 0 2007

2008

2009

2010

Fejér

2011

2012

2013

Magyarország

46. ábra A Fejér megyei nők méhnyakrák miatti halálozásának aránya az országos szint körül mozog.

45


4.6. A rosszindulatú daganatok (C00-C97) miatt gondozottak száma a háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett felnőtt lakosság körében

Rosszindulatú daganatok (C00-C97) miatt háziorvosi gondozottak esetszáma Fejér megyében 6985

6860

7000 6297 6000 5000

5622 5194

4911

5334

4446

4000 3000 2000 1000 0 2007

2009

2011

Férfiak betegségei

2013

Nők betegségei

47. ábra A háziorvosok által gondozott rosszindulatú megbetegedésben szenvedők folyamatosan emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a betegség felismerését követően a túlélők száma nő.

száma

46


Rosszindulatú daganatos megbetegedések helyzete, összefoglalva Nő a háziorvosok által gondozott daganatos betegek száma, azaz egyre hosszabb a túlélés, a gyógyulás esélye is nő. Férfiak, általában: A rosszindulatú daganatos megbetegedések aránya az országoshoz hasonló. A rosszindulatú daganatos megbetegedések miatti halálozás stagnál a csökkenő országos mellett. Okai nem ismertek. Feltételezhető a férfiak általában rosszabb egészségi állapotának szerepe (5. fejezet). Nők, általában: A rosszindulatú daganatos megbetegedések és halálozás aránya megegyezik az országos átlaggal. Tüdőrák: A leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés férfiak és nők körében, Magyarországon és Fejér megyében egyaránt. A betegség súlyos, nehezen kezelhető, rövid a túlélés. Jelentős része megelőzhető a dohányzás kiiktatásával. Magyarországon magas a dohányosok száma, sajnos a fiatalok között is. Férfiak: o A megbetegedések gyakorisága enyhén csökkenő tendenciát mutat, hasonlóan az országoshoz. o A férfiak tüdőrák miatti halálozási gyakorisága Fejérben szignifikánsan magasabb az országosnál és stagnáló tendenciájú. o A 65-74 évesek korcsoportjában 2007-2013. között nőtt a tüdőrák okozta halálozási gyakoriság. Nők: o A megbetegedések számaránya 2007-2013. között nem tér el jelentősen az országostól. o A halálozás gyakorisága csaknem megduplázódott! o Különösen a 65-74 éves korosztály érintett.

47


Vastag-, végbélrák: Férfiaknál 2., nőknél 3. leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés. Ez a rosszindulatú daganatos megbetegedés szűrhető, azaz lehetséges a korai felismerés és az eredményes kezelés. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal szervezésében hamarosan meg is kezdődik a szervezett szűrés. Férfiak: o Mind az új vastag-, végbélrákos betegek számaránya, mind a halálozás növekszik Fejérben, eltérően az országostól Nők: o A megbetegedési arány az országoshoz hasonlóan stagnál, míg a halálozási gyakoriság az országosnál gyorsabban csökkent 2007-2013. között. o A férfiakénál hosszabb túléléssel számolhatnak. Emlőrák: o A nők leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedése o Szűrhető, a népegészségügy szervezésében zajlik a szervezett szűrés, de csak mérsékelt eredménnyel és hatékonysággal: a megjelenési arány 50% alatt van, az új eseteknek mindössze mintegy 30%-át derítik fel. o Fejér megyében az új emlőrákos esetek gyakorisága gyorsabban nőtt az országosnál, de a halálozási arány megegyezett vele. Méhnyakrák: o A méhnyakrák olyan rosszindulatú daganat típus, ami védőoltással döntő részben megelőzhető. A védőoltás kötelezően felajánlandó oltásként két éve került bevezetésre, hatása évek múltán válik érzékelhetővé. Megfontolandó a fiúk körében is a védőoltás alkalmazásának lehetősége, egyéb betegségek elkerülése és a vírus cirkuláció visszaszorítása érdekében. o A méhnyakrák szűrhető, azaz lehetséges a korai felismerés és az eredményes kezelés. A szűrési megjelenés jelenleg alacsony. o Az új esetek gyakorisága az országosnál gyorsabban csökken, a halálozási arány az országoshoz hasonlóan lassan csökken.

48


5. Halandóság és haláloki struktúra járási szinten Amennyiben járási szinten vizsgáljuk a halálozási mutatókat, megállapíthatjuk, hogy az egyes járásokban eltérőek az egészségi problémák. A 0-X korú Fejér megyei férfiak és nők összes ok miatti halálozása vonatkozásában a Sárbogárdi és Enyingi járás mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál, míg a Székesfehérvári és a Gárdonyi járásoké jobbak annál. Sajnos, ez semmit nem változott az előző tájékoztató (1) óta.

48.a ábra

48.b ábra

49


Az alábbi táblázatban az aktív korú (15-64 éves) lakosság vonatkozásában járásonként és nemenként bontva kerülnek feltüntetésre azok a halálokok, melyeknek becsült halálozási kockázata 2009-2013. között folyamatosan szignifikánsan magasabb volt az országosnál. Járás

Nem

Halálokok, amelyek becsült halálozási kockázata az országosnál folyamatosan szignifikánsan magasabb volt 2009-2013. között, a 15-64 éves lakosság körében Rosszindulatú daganatok összesen + Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata + Vastagbél, végbél rosszindulatú daganatai* + Keringési rendszer betegségei összesen +

Polgárdi*

férfiak

Szívkoszorúér betegségek + Heveny szívizomelhalás + Légzőrendszer betegségei összesen + Krónikus alsó légúti megbetegedések* + Az egészségügyi szolgáltatáshoz köthető, elkerülhető halálozás # Dohányzással összefüggésbe hozható halálozás ##

nők

Heveny szívizomelhalás* + Rosszindulatú daganatok összesen + Elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás # Keringési rendszer betegségei összesen +

Enyingi

férfiak Szívkoszorúér betegségek Alkoholos májzsugor és egyéb, az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás + Az egészségügyi szolgáltatáshoz köthető, elkerülhető halálozás # Dohányzással összefüggésbe hozható halálozás # nők

Keringési rendszer betegségei összesen # Dohányzással összefüggésbe hozható halálozás # Rosszindulatú daganatok összesen + Elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás #

Sárbogárdi

Keringési rendszer betegségei összesen + férfiak Heveny szívizomelhalás + Alkoholos májzsugor és egyéb, az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás + Dohányzással összefüggésbe hozható halálozás # nők

Keringési rendszer betegségei összesen + Rosszindulatú daganatok összesen + Keringési rendszer betegségei összesen # Heveny szívizomelhalás +

Bicskei

férfiak Az egészségügyi szolgáltatáshoz köthető, elkerülhető halálozás # Alkoholos májzsugor és egyéb, az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás + Dohányzással összefüggésbe hozható halálozás # nők

Heveny szívizomelhalás* +

50


Járás

Nem

férfiak

Móri

Halálokok, amelyek becsült halálozási kockázata az országosnál folyamatosan szignifikánsan magasabb volt 2009-2013. között, a 15-64 éves lakosság körében Emésztőrendszer betegségei összesen + Alkoholos májzsugor és egyéb, az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás #

nők

-

Dunaújvárosi

férfiak nők

Elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás # Emlő rosszindulatú daganata #

Martonvásári

férfiak

Dohányzással összefüggésbe hozható halálozás #

nők Gárdonyi

férfiak nők

-

Székesfehérvári

férfiak nők

-

* Alacsony esetszám! (5 év alatt összesen <20) + korábbi tájékoztató (1) idején is fennállt # a korábbi tájékoztató (1) óta emelkedett halálozási arányszám Polgárdi járás* Megszűnt 2014.12.31. Elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás (17) Az egészségügyi szolgáltatáshoz köthető, elkerülhető halálozás (18) 6. táblázat Az egészségügyi törvény (1997. évi CLIV tv.) módosítása szerint egészségtervet kell készíteni hamarosan minden településnek a járásszékhely vezetésével. Fenti összeállítás kiindulási alapul szolgálhat a fő problémák meghatározásában, de figyelembe kell venni, hogy egy járáson belül is vannak jobb és rosszabb helyzetű települések. Egy dologban azonban nagy a hasonlóság: a férfiak egészségi állapota kedvezőtlenebb a nőkhöz viszonyítva, tehát a megelőzés fókuszába őket kell helyezni.

51


Halandóság járási szinten, összefoglalva: jelentős területi különbség figyelhető meg - az Enyingi és Sárbogárdi járás általános halandósága magasabb az országos átlagnál, különösen a férfiak vonatkozásában; - Székesfehérvár város, a Székesfehérvári járás és a megye központi területei tekintetében mindkét nem esetében az országos átlag körüli, vagy kedvezőbb az általános halálozási a mutató. A férfiak egészségi állapota sokkal rosszabb, halandóságuk magasabb, mint a nőké, ezért rájuk kell fókuszálni a beavatkozások tervezése során.

52


6. Megbetegedési struktúra A lakosság megbetegedési viszonyainak ismerete – a halandósági elemzések mellett – elengedhetetlen a hatékony, szükségletekhez igazodó egészségügyi ellátórendszer, az eredményes egészségfejlesztési stratégiák, valamint szűrőprogramok tervezéséhez. Különösen olyan betegségekre igaz ez, melyek időbeni felismerése esetén – a megfelelő egészségügyi szolgáltatás igénybevétele mellett – a betegek jó életminősége érhető el, ezáltal csökkentve az e betegségek okozta halálozást és az ebből adódó súlyos társadalmi terheket.

6.1. Krónikus betegségek gyakorisága a háziorvosi jelentési rendszer adatai alapján A krónikus, gondozásra szoruló megbetegedések előfordulási gyakoriságáról a páratlan években készülő háziorvosi jelentések szolgáltatnak információt. Ezek a jelentések inkább tájékoztató jellegűek, ugyanis a jelentési rendszer nem kellően definiált, így pontosságuk nem kielégítő. Egy dolog teljes bizonyossággal megállapítható e jelentések alapján: 2001. óta az egyes krónikus megbetegedésekkel gondozásba vett páciensek száma megduplázódott, egyes esetekben megháromszorozódott. (1) Melyek ezek a krónikus betegségek? Miért ilyen nagy a számuk? Egy hasonlattal élve: Elhízás

Anyagcsere zavar

Cukorbetegség

Érelmeszesedés

Magas vérnyomás

Agyvérzés, infarktus

Mozgásszervi betegségek

Az elhízás a mozdony, húzza maga után a különböző betegségekből álló szerelvényt. Az egyes kocsik sorrendje persze egyénileg különbözhet, némelyik akár hiányozhat is, vagy valami más ritkább tünet jelentkezik (pl. termékenységi probléma). Egyes korosztályokban a súlytöbblettel rendelkezők aránya eléri az 50%-ot, már általános iskolában is kb. 30%-os. Az elhízás, mint az energia-egyensúly megbomlásának jele, a túl sok bevitt táplálék és a relatív mozgáshiány következménye. A súlytöbbletet a lakosság jelentős része nem is érzékeli, azt gondolja, ez a normális testalkat, testsúly. Ezért óriási jelentőségű a mindennapos testnevelés bevezetése és a közétkeztetési rendelet (2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről; 37/2014 (IV.30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról).

53


A zsír-anyagcsere zavara (E78) miatt gondozottak száma Fejér megyében évről évre nő.

Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78) miatt háziorvosi gondozottak esetszáma Fejér megyében 30000 26472

25068 25000 20000

22777 19930

21521

20473

18880

16801

15000 10000 5000 0 2007

2009

2011


2013

Nők betegségei

49. ábra A cukorbetegség lassan az új „morbus hungaricussá” válik. Fejér megyében a felnőtt lakosság 10%-a cukorbeteg! A gyakoriság tovább nő.

Diabetes mellitus (E10-E14) miatt háziorvosi gondozottak esetszáma Fejér megyében 20000 18000 16000

17364

16521 14002

18936

18508 16231

16470

14773

14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2007

2009

2011


2013

Nők betegségei

50. ábra

54


Az érelmeszesedés egyik tünete a szív koszorúereinek szűkülete. Szerencsés módon ennek a megbetegedésnek gyakorisága stagnál, Fejér megyében évek óta mintegy 31-32 ezer pácienst gondoznak a háziorvosok.

Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) miatt háziorvosi gondozottak esetszáma Fejér megyében 19628

19136

20000

18669

17807

18000 16000

15090

14795

14779

14301

14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2007

2009

2011


2013

Nők betegségei

51. ábra A magasvérnyomás betegség (I10-I15) miatt gondozottak számának növekedése a háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett felnőtt lakosság körében lelassult. Ennek ellenére jelenleg ez a legnagyobb gondozott csoport: a felnőttek egyharmada, mintegy 110-115 ezer ember tartozik ide a megyében. Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) miatt háziorvosi gondozottak esetszáma Fejér megyében 70000 60000 50000

48622

48145

62410

62094

61166

57813

49600

42767

40000 30000 20000 10000 0 2007

2009

2011


2013

Nők betegségei

52. ábra 55


Az agyi vérkeringési betegségek miatt gondozottak száma elérni látszik a platót, azaz növekedése lelassult. Ez talán az eredményes másodlagos megelőzés eredménye, azaz a magas vérnyomás hatékony kezelése miatt látszik ez a tendencia.

Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) miatt háziorvosi gondozottak esetszáma Fejér megyében 12000 10000 8000

8739

8391

8244

7718

6841

11151

11024

10155

6000 4000 2000 0 2007

2009 Férfiak betegségei

2011

2013

Nők betegségei

53. ábra Spondylopathiák (Gerincbántalom) (M45-M49) miatt gondozott betegek száma a háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett felnőtt lakosság körében:

Spondylopathiák (M45-M49) miatt háziorvosi gondozottak esetszáma Fejér megyében 17602

18345

15341 15000

12876 11289

10000

11751

9526 7180

5000 0 2007

2009 Férfiak betegségei

2011

2013

Nők betegségei

54. ábra A gerincbántalmak miatt gondozott betegek száma Fejér megyében duplája lett a 10 évvel ezelőttinek (1); különösen az utóbbi 4-5 évben láthatunk gyors emelkedést. Mivel időben egybeesik a mozgásszegény életmód és a túlsúlyosság arányának tömegessé válásával, valószínűleg inkább ezzel lehet összefüggésbe hozni, mint a gerinckárosító nehéz fizikai munkával. 56


A helyzetet súlyosbítja, hogy a páciensek nagyobb részét jellemzően nem csak egy, hanem több betegség miatt is gondozza háziorvosa. Ez a multimorbiditásnak nevezett jelenség. A multimorbid páciens kezelése, érthető okokból jelentős nehézségekkel és költségekkel jár.

A krónikus betegségek gyakorisága, összefoglalás A háziorvosi jelentések alapján a krónikus megbetegedések miatt gondozott páciensek száma évről-évre tovább növekszik. Ennek egyik oka lehet a lakosság öregedése. Ugyanakkor, mivel a betegek számának növekedése több esetben jelentősen meghaladja az öregedés tempóját, egyéb, pl. életmódbeli kóroki tényezőket is feltételezhetünk a háttérben. A túlzott energia bevitel és a mozgáshiány közös eredménye az elhízás, mely a krónikus betegségeknek dohányzással együtt a legjelentősebb oka. A felnőtt lakosságnak mintegy harmadát gondozza háziorvosa legalább egy krónikus betegség miatt.

57


7. Rövid közegészségügyi kitekintés (2015) A lakosság vezetékes ivóvízzel való ellátottsága 98 %-os, amelyet túlnyomóan közüzemi, kisebb részben egyedi ivóvíz-szolgáltatók biztosítanak. Az ellátottság stagnálása azt jelzi, hogy az új bekötések mellett egyrészt szaporodtak a lakatlan lakások, valamint a gazdasági nehézségekkel küzdők száma nőtt, akik vagy lemondták, vagy akiket kizártak a közüzemi ivóvíz ellátásból. Nagyobb hálózatbővítés az előző tájékoztató óta nem történt, csupán településrendezéshez kapcsolódóan néhány településen bővítettek hálózatot, vagy alakítottak ki új utcákat, amelyeket közművesítettek. Lovasberény település és Lovasberény-Lujzamajor településrészen az ivóvízminőség javítására kiírt projekt keretében a „FERMASTIL” elnevezésű vas-mangántalanító és arzéntartalom csökkentő vízkezelő berendezés került telepítésre, melynek kivitelezési munkálatai 2014. év végén befejeződtek, elkészült a vízmű kezelő épülete is. A próbaüzem 2015-ben sikeresen zárult, a kezelt víz arzén tartalma minden esetben határérték alatti volt, a berendezés problémamentesen üzemel. A Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény Polgárdi-Tekerespuszta telephelyén az ivóvízminőség-javítására kiírt projekt keretében létesített berendezés próbaüzeme még zajlik. Ivóvízzel összefüggésbe hozható megbetegedésről nem szereztünk tudomást, a beérkezett adatok, vizsgálati eredmények összefoglalása alapján Fejér megyében bakteriológiai szempontból az ivóvizek 94,8 %-a kifogástalan minőségű. Általános kémiai paraméterek szempontjából az ivóvízminták 85,2%-a nem esett kifogás alá. A kifogásoltsághoz legtöbbször a vas, mangán és az ammónium határértékének túllépése vezetett. Hálózatöblítések, szivacsos vezeték-mosatások megtörténtek, végső megoldást ivóvízkezelő berendezések beépítése jelenthetne. Kémiai vízszennyezők szempontjából nem megfelelő minősítést az ivóvizek 1,7 %-a kapott. Ennek oka az arzén, az ólom, a nikkel a nitrit a nitrát és a trihalo-metán határérték feletti jelenléte volt. Az ólom és a nikkel a lefolytatott vizsgálatok szerint nem a szolgáltatói oldalról, hanem a fogyasztói belső hálózatról, szerelvényekből illetve a mintavételre szolgáló csaptelepekből oldódott ki az ivóvízbe, a csaptelepek cseréje megtörtént a szerelvények, hálózati szakaszok cseréje folyamatban van. Fejér megyében 2015-ben 33 medencés fürdő üzemelt. A 33 létesítményben összesen 96 medence található, melyből 3 medence töltő-ürítő rendszerű, gyógyvizes medence. 2015. évben is lehetőségünk volt a medencés fürdők hatósági vizsgálatainak elvégeztetésére, így megrendeltük a megyénkben üzemelő valamennyi egységünkre vonatkozóan a laboratóriumi vizsgálatokat. A 33 üzemelő medencés fürdőben - hatósági vizsgálatra - összesen 34 tápvizet, 82 vízforgatós medence vizet és 3 töltő-ürítő medence vizet vizsgált meg a hatósági laboratórium. A 82 vízforgatós medencéből származó fürdővíz vizsgálati eredmény szerint 92,7% megfelelő minőségű lett. 58


A töltő-ürítő medencék esetében ez az arány mindössze 33%. A medencék vizének laboratóriumi vizsgálata esetében, a kémiai paraméterekre vonatkozó kifogásoltság oka évek óta visszatérően a magas pH, KOIps, klorid, ammónium és szabad aktív klór érték volt. A nagy űrtartalmú, alacsonyabb hőfokú úszómedencék és a sportmedencék mind bakteriológiailag, mind pedig kémiailag szinte kivétel nélkül megfelelő minőségűek, egyre több helyen tapasztaljuk azonban azt, hogy a napi friss pótvíz mennyiségének csak egy részét táplálják be, vagy akár teljesen elmarad a pótvíz betáplálása (anyagi okokra való hivatkozással). A medencés fürdők nem megfelelőségének oka az egyáltalán el nem végzett előzuhanyozásból adódik. Tapasztalataink szerint a nyári hétvégék után vett, vagy a hosszú ünnepek utáni medencevízből származó minták voltak leginkább bakteriológiai szempontból kifogásolt minőségűek. A medencevíz fertőtlenítésének hatásfoka sem mindig kielégítő (vegyszer hiánya, rövid behatási idő). 2015-ben 12 természetes fürdőhely rendelkezett fürdővíz használati engedéllyel. A kijelölt fürdőhelyeken az előre meghatározott mintavételi ütemterv alapján történtek meg a fürdővíz vizsgálatok. A szezonban a Velencei-tó vize valamennyi kijelölt fürdőhelyen valamint a Duna a Szalki-szigeti kijelölt fürdőhelyen fürdési célra alkalmas természetes fürdővíznek minősült. Jellemzően vizeink jó illetve kiváló minőségűek, magas Klorofill-a tartalom miatt a Velencei-tó vize néhány fürdőhelyen évi egy-két alkalommal kapott tűrhető minősítést. 2015-ben egy alkalommal fürdővízzel összefüggésbe hozható megbetegedésről is értesültünk: Az Országos Epidemiológiai Központ 2015. évben egy Fejér megyei hotelhez köthető legionellosis betegségről tájékoztatta a Népegészségügyi Főosztályt és osztályt. Mivel 2 éven belül ez már a második eset volt a hotelhez köthetően, ezért legionárius szemlebizottság összehívására, valamint környezeti mintavétellel egybekötött helyszíni vizsgálat lefolytatására került sor. A járási népegészségügyi osztály munkatársai tájékoztatták a hotel igazgatóját és a „Legionella módszertani levél”-ben leírtakra hivatkozva elrendelték a szükséges intézkedések megtételét. A helyszínen vett laboratóriumi vízvizsgálati eredmények szerint, a hotel régi épületének melegvíz rendszere igazoltan is nagy kockázatot jelentő mértékben volt szennyezett Legionella kórokozóval. Fertőtlenítés és hősokk-eljárás alkalmazását követően az elvégzett kontroll vizsgálatok már nem mutattak Legionella jelenlétet. Illetékességi területünkön 2 regionális hulladéklerakó található. Székesfehérváron a Depónia Kft. által üzemeltetett Pénzverővölgyi Regionális Hulladéklerakó Telep és Polgárdi településen a Vertikál Zrt. kezelésében lévő Regionális Hulladéklerakó. A Depónia Kft. közszolgáltatási területe kibővült, jelenleg 60 település kommunális hulladékát fogadják. Megyénkben minden településen szervezett kommunális hulladékszállítás történik. Összességében a talajhigiénés egységek számában és az alkalmazott szennyvíztisztítási, hulladékkezelési technológiákban jelentős változás nem volt. A telepek általános közegészségügyi és higiénés állapota megfelelő.

59


Több településen a szelektív hulladék összegyűjtése is szervezetten, közvetlenül a lakóházaktól, külön hulladékgyűjtő edényzetben, zsákokban történik. Azokon a nagyobb településeken ahol a rendszer még nem működik, szelektív hulladékgyűjtésre hulladékgyűjtő szigeteket telepítettek. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek, hulladékudvarok igénybe vétele továbbra is nőtt az előző évekhez képest. Elengedhetetlennek tartjuk a lakosság széleskörű tájékoztatását a hulladékudvarokban és a szelektív gyűjtőkben elhelyezhető hulladékfajták megfelelő elhelyezéséről és az ingyenes igénybevételről. Gondot okoz, hogy a lakosság gyakran nem csak a gyűjtésre kijelölt hulladékokat helyezi el a gyűjtőedényzetbe. A megyei települések túlnyomó többségében a közterületek tisztán tartottak, gondozottak. A kisebb települések belterületén az önkormányzatok a közterületek tisztán tartását jellemzően a közmunkaprogramban résztvevők foglalkoztatásával oldják meg. A közcsatornával és szennyvíz-tisztítóművel ellátott települések kommunális szennyvize a tisztítótelepekre érkezik. Csatornázatlan településekről, illetve településrészekről elszállított szippantott szennyvizek kezelését az erre a tevékenységre engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepeken végzik. A víztelenített szennyvíziszap nagy részét hulladéklerakókba helyezik, illetve kisebb mennyiség kerül termőföldi elhelyezésre, a talaj és növényvédelmi hatóság engedélyével. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt szennyvíz beruházások is jelentős számban zajlanak. Új beruházásként 2015-ben Cece és Előszállás települések csatorna hálózata készült el a KEOP pályázat keretében, valamint átadták a települések szennyvíztisztító telepeit is. 2015-ben 3 III. fokú, 3 II. fokú (ebből egy III. fokúvá alakult) hőségriasztás volt. A globális felmelegedés, a klímaváltozás következtében a hőséghullámok számának növekedésével kell számolni. A napi átlaghőmérséklet 5 °C-os emelkedése: •

10%-al növeli az összes halálok miatti halálozás kockázatát

•

12%-al a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát

•

15%-al a szívpanaszok és „általános rosszullét” miatti sürgősségi mentőhívások számát.

Ahogyan emelkedik a hőmérséklet, úgy nő szervezetünk terhelése. A szervezet hőszabályzó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és gyógyszerszedés is befolyásolja. Ezért fontos, hogy alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz. Fejér megyében a két megyei jogú nagyvárosban Székesfehérváron és Dunaújvárosban végeznek légtér-szennyezettségi méréseket, levegőminőségi monitorozást. A mérési eredményekről - amennyiben a mért szállópor (PM10) koncentráció eléri a tájékoztatási küszöbértéket - az érintett önkormányzatokkal egyidőben Népegészségügyi Főosztályunkat is értesíti a vizsgálatot végző laboratórium (FMKH Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Mérőközpont Levegőtisztaság-védelmi Vizsgálólaboratórium Veszprém).

60


Határérték túllépések: Dunaújvárosban 2015. szeptember 16-án, szeptember 17-én és november 5.-én, Székesfehérváron 2015. november 5-én haladta meg a szállópor (PM10) légköri koncentrációja a tájékoztatási küszöbértéket. Székesfehérvár és Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatai a szmogriadó terveikről szóló önkormányzati rendeleteikben foglaltak alapján, a készültségi fokozatra vonatkozó intézkedéseket megtették. Tájékoztatták a lakosságot a média minden formájában a szállópor koncentráció emelkedéséről, kérték a szilárd tüzelőanyagok használatának mellőzését, továbbá javaslatot tettek a szabadban való tartózkodás korlátozására. Szóróanyag segítségével hívták fel a lakosság figyelmét a szállópor egészségügyi hatásaira és a megelőzés érdekében esetlegesen szükségessé váló egyéb teendőkre. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az országos aerobiológiai hálózatba Székesfehérvár is becsatlakozott, 2014-ben és 2015. évben is működött a pollencsapda, a vizsgálati eredmények közzététele heti rendszerességgel megtörtént. Megyénk kémiai biztonsági helyzete kedvezőnek tűnik. Jellemző, hogy a vállalkozások induláskor a jogszabályi előírásokat igyekeznek betartani, a működés során azonban nem kísérik kellő figyelemmel a változásokat, de figyelemfelhívást követően korrigálják a szabálytalanságot. Jelentősebb ipari üzemek a székesfehérvári és a dunaújvárosi járásban találhatók (ISD Dunaferr Zrt., Hankook Tire Mo. Kft., DUNACELL Kft., DENSO Mo. Kft, ALCOA, Videoton stb.). Ezek a cégek folyamatos fejlesztéseket hajtanak végre a technológiában és a technológiát kiszolgáló épületeken. Főállású munkavédelmi és munkahigiénikus szakembereket foglalkoztatnak, kémiai biztonsági előírásokat jellemzően betartják. Kiemelésre érdemes egy óvodai mérgezési eset: az étkezésnél 3 gyermek „hypós vizet” ivott a fertőtlenítésre szánt ivóvizes kancsóból, melyet fogyasztásra az asztalukra tettek. A gyerekek kórházba kerültek, mindhárman maradéktalanul meggyógyultak. Az eset kapcsán 500 ezer Ft kémiai terhelési bírság került kiszabásra és rendőrségi feljelentés is történt. Leggyakoribb hiányosságok: veszélyes anyaggal/keverékkel végzett tevékenység bejelentésének hiánya, kockázatbecslés hiánya, tartalmi nem megfelelősége, nem megfelelő címkézés, nem megfelelő jelölés, biztonsági adatlapok hiánya, a biztonsági adatlapok tartalmi és formai nem megfelelősége, tárolási szabálytalanságok. Vizsgáltuk a mérgezési eseteket ellátó kórházi osztályokon a mérgezési esetek bejelentési fegyelmét. Megállapítottuk, hogy a bejelentési fegyelem megfelelő, valamint azt, hogy országos tendenciával ellentétben, megyénkben mintegy 20%-al csökkent az emberi mérgezések száma. 2014-ben 541, 2015-ben 422 személy került ellátásra mérgezés miatt.

61


A hatósági ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően 2015-ben is kiemelten ellenőriztük a lisztérzékenységben szenvedőknek szánt élelmiszereket, speciális gyógyászati célra szánt tápszereket, a csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabona alapú élelmiszereket, bébiételeket, anyatej-helyettesítő és anyatej kiegészítő tápszereket, étrendkiegészítő készítményeket, testsúlycsökkentés céljából forgalmazott termékeket, és természetesen a kozmetikumokat. Az élelmiszer és kozmetikum minták laboratóriumi vizsgálatait ütemterv szerint elvégeztettük. A minták laboratóriumi vizsgálati eredményei alapján a termékek egy-két kivételtől eltekintve nem estek kifogás alá. A Mintamenza Programhoz csatlakozott konyhákon folytatódtak az étrendi értékelések. Általánosságban elmondható, hogy a Programhoz csatlakozott konyhákról étkezők az átlagosnál több zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket és kevesebb húst, húskészítményt kapnak, csökkent a só és cukorfelhasználás is. Fejér megyében 2015-ben élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi szakterületen összesen 465 szakmai ellenőrzés történt. Általánosságban megállapítható, hogy a közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások többnyire érvényesülnek, intézkedés a szakmai ellenőrzések 16%-ban vált szükségessé. Az ellenőrzöttek jellemzően jogkövető magatartást tanúsítottak, együttműködőek voltak, a helyszíni vizsgálat során a hiányzó dokumentumokat a megadott határidőig bemutatták, a hiányosságokat megszüntették. Az élelmezés-egészségügyi népegészségügyi felügyelők a Fejér megyében lebonyolításra kerülő zenés táncos rendezvények (FEZEN, EFOTT, MI VELENCÉNK, ROCKMARATON, O.Z.O.R.A fesztivál, OMEGA koncert, DUDIK, Móri Bornapok) kapcsán is több alkalommal tartottak előzetesen helyszíni szemlét, a rendezvények alatt ellenőrzést. Az ellenőrzések során megállapították, hogy a szakhatósági állásfoglalásban felsorolt kötelezettségeket a rendezvényeken nagyrészt betartják, intézkedésre okot adó hiányosságot nem tapasztaltak. Élelmiszer eredetű megbetegedések száma az előző évhez képest nőtt, 6 esemény került bejelentésre, összesen 115 fő betegedett meg. A táborozók is rendkívül kedvelik megyénket, 2015-ben 40 szálláshellyel rendelkező tábort jelentettek be hozzánk. Folytatódtak a nemdohányzók védelmében végzett ellenőrzések is, 2015-ben a felügyelők 881 ellenőrzést folytattak le. Bírságot összesen 4 alkalommal kellett kiszabni tiltott helyen történő dohányzás miatt.

62


8. Fejér megye járványügyi helyzete A bejelentett fertőző betegségek számának alakulás 2012. és 2015. között Fertőző betegségek száma

2012 3586

2013 2253

2014 2519

2015 3271

A bejelentett fertőző betegségek 97-98 %-át évek óta 6 féle fertőző betegség adja. Ezek közül is a legjelentősebb számban bejelentett varicella (bárányhimlő) megbetegedés. Fertőző betegség megnevezése Varicella

2012

2013

2014

2015

2129

1039

1202

1853

Rotavírus okozta hasmenés

508

207

448

440

Salmonella okozta hasmenés

345

477

293

304

Campylobacter okozta hasmenés

319

373

466

413

Scarlatina (skarlát vagy vörheny)

119

63

31

68

Lyme-kór

105

37

10

81

63


8.1 Enteralis fertőző megbetegedések)

betegségek

(fertőző

eredetű

bélrendszeri

Az enteralis fertőző betegségek legnagyobb részét a salmonellosisok, campylobacteriosisok és a Rotavírus okozta hasmenések teszik ki. A salmonellosisok száma az utóbbi 4 évben 2012 2013 2014 2015 Salmonellosisok száma 345 477 293 304

14 év bejelentett esetszámait tekintve csökkenés tapasztalható. A 2010. és 2013. évben látható kiugrásokat 2010. évben 234 fő, 2013-ban 116 fő érintetteségével járó Salmonella okozta járvány előfordulása okozza. A bejelentett campylobacterisosok száma 2012-től 2014. évig emelkedett, 2015. évben csökkenő számban került jelentésre. Campylobacteriosisok száma

2012 2013 2014 319 373 466

2015 413

64


A Rotavírus okozta megbetegedések száma 2015. évben közel azonos volt, mint a megelőző évben. 2013-ban került bejelentésre az elmúlt 4 év legalacsonyabb esetszáma. Rotavírus okozta hasmenés

2012 508

2013 207

2014 448

2015 440

Yersinoisisok száma az elmúlt 4 évben folyamatosan csökken (13-8-7-1), 2015. évben 1 esetet jelentettek. Shigellosis (bakteriális vérhas) megbetegedések alacsony számban kerülnek bejelentésre, évi 1-4 közötti esetszámmal. Amoebiasis (amőbás vérhas) 2010. év óta csak 2015-ben került bejelentésre 6 esetszámmal. Cryptosporidiosis és giardisasis az elmúlt 4 év legmagasabb esetszámát mutatta 2015. évben, 6 illetve 27 esettel.

Vírushepatitisek (fertőző májgyulladások) A B típusú heveny fertőző májgyulladás 2012-ben nem került nyilvántartásba, 2013- 2015. között évente 1-3 eset került jelentésre. Az A típusú heveny fertőző májgyulladás az utóbbi 4 év 7-9 esetszámával szemben 2015-ben 12 esetben került nyilvántartásba, amelyből 8 fő egy családi járványból induló területi járványhoz tartozott. C típusú fertőző májgyulladás nem, E típusú az utóbbi 4 évben 5 alatti évenkénti eset került bejelentése.

65


8.2 Légúti fertőző betegségek A varicella (bárányhimlő) megbetegedések bejelentett esetszáma 2015. évben ismét magasabb volt. Fejér megye

2012 2129

2013 1039

2014 1202

2015 1853

14 év bejelentett eseteit tekintve 3-4 évenként ciklikusan magasabb esetszám látható, amely a betegség megjelenésre jellemző.

A scarlatina (skarlát, vagy vörheny) megbetegedések megjelenésére a 4-5 éves ciklicitás következtésben jelentkező magasabb esetszám jellemző. A ciklus csúcsok 2006-2007., illetve 2011-2012. évi szezonban voltak. 2015. évben látható esetszám emelkedés ennek a betegség megjelenésére jellemző ciklicitásnak a következménye.

Legionellosis 2012. és 2015. évben került bejelentésre 1-1 esettel.

66


8.3 Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek közül pertussis (szamárköhögés) az utóbbi 4 évben 2012-ben 1, 2014-ban 6 eset került bejelentésre, egy családi járvány részeként. Ismert, hogy szamárköhögés megbetegedés az oltási kor alatti csecsemőknél és felnőttkorban az ellenanyag szint csökkenése következtében alakulhat ki, elhúzódó köhögés formájában. A családi járvány 6 megbetegedése közül egy oltási kor alatti csecsemő volt, akit kórházban kezeltek és 5 felnőtt, akiknek megbetegedése enyhe formában zajlott. Mumpsz megbetegedés 2013. évben 1 eset fordult elő, a beteg védőoltásban nem részesült.

8.4 Idegrendszeri fertőző betegségek Az idegrendszeri fertőző betegségek évi esetszáma nem magas, a megbetegedések lefolyásának súlyossága miatt érdemelnek különös figyelmet. A gennyes meningitisek (gennyes agyhártyagyulladások) esetében az elmúlt 4 év legmagasabb esetszáma, 12 megbetegedés 2015. évben került bejelentésre. A megbetegedettek között 2 haláleset fordult elő. Meningitis serosa (savós agyhártyagyulladás) esetében is a 4 év legmagasabb megbetegedés száma, 5 eset került bejelentésre. Valamennyi beteg kórházi ápolásra szorult, a kórházból gyógyultan távoztak, haláleset nem történt. Encephalitis infectiosa (fertőző agyvelőgyulladás) az elmúlt 4 év legmagasabb esetszáma került bejelentésre 2015-ben, összesen 10 megbetegedés. Valamennyi beteg kórházi ápolásra szorult és betegségükből valamennyien meggyógyultak. A 10 agyvelőgyulladás megbetegedés közül 2 kullancsencephalitis, 6 nyugat-nílusi láz és 2 külön megnevezés nélküli agyvelőgyulladás került nyilvántartásba. Fertőző spongiform encephalopathiák (fertőző szivacsos agyvelő bántalmak) gyorsan előrehaladó rendszerint halálos kimenetelű megbetegedések. 2012. és 2015. év között, évente 1-2 eset került nyilvántartásba (1-1-2-1). A betegek betegségségük megállapítását követően elhunytak.

8.5 Zoonozisok (állatról emberre terjedő betegségek) A Lyme-kór bejelentések száma 2012. évet (105 eset) követően történt csökkenés (37, 10) után ismét magas, 81 megbetegedéssel került nyilvántartásba. Toxoplasmosis 10 alatti megbetegedés fordul elő évente. A 4 év legmagasabb esetszáma, 6 fővel 2014. évben került nyilvántartásba. A tularémia vonatkozásában 4-4-2-3 évi jelentett esetszám volt látható. Leptospirosis 2012-ben nem fordult elő, a 2013. és 2015. között évi 1-1megbetegedés volt. Ornithosis (papagájkór) az elmúlt 4 évben nem került nyilvántartásunkba.

67


8.6 HIV/AIDS HIV fertőzés a megyében, évente 10 alatti esetszámmal kerül bejelentésre. 2015. évben az elmúlt 4 évben a legmagasabb, 8 eset került bejelentésre. AIDS megbetegedés az elmúlt 4 évben 2014. évben 1 esetben került nyilvántartásba. A megbetegedés természetes lefolyásából adódóan a fertőzöttek hosszú ideig tünetmentesek, azonban fertőzőképesek. Ebben a tünetmentes periódusban a fertőzöttség csak szűrővizsgálat útján deríthető fel.

8.7 Életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítése Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítési aránya az előző évekéhez hasonlóan változatlanul jók mind a folyamatos, mind a kampányoltás keretében végzendő valamennyi oltás esetében, a jelentendő korcsoportok tekintetében igen magas, 99,8% feletti, több oltásnemben közelít a 100%-os átoltottsághoz. Az átoltás üteme (a védőoltás esedékességét követően az átoltottság hányadik hónapban éri el a 98%-ot. 2 hónap: igen jó, 3 hónap: jó) csupán egy oltásnem (DTPa+IPV+Hib 18 hónapos) esetében haladta meg a két hónapot, azaz jó eredményű. A többi oltásnem esetében igen jó eredményt mutatott.

68


Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások átoltottsága 2012-2015. között

Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások átoltottsága 2015. évben

A megbetegedési veszély elhárítása céljából a folyamatos oltási rend szerint végzett önkéntes, majd a 2014. szeptemberétől kötelező pneumococcus megbetegedés elleni védőoltás (PCV) átoltottsága szintén 98% feletti, igen magas, az előző évekhez képest emelkedést mutat. A PCV 1 oltás tekintetében 98,6%-os, a PCV 2 oltásnál 98,4%-os, a PCV 3 oltásnál pedig 99,4%-os átoltottságot értünk el.

69


A pneumococcus megbetegedés elleni védőoltások átoltottsága 2012-2015. között

A pneumococcus megbetegedés elleni védőoltások átoltottsága 2015. évben

70


A méhnyakrák elleni program részeként a 2014. évben bevezetésre került a HPV (Human Papilloma Vírus) elleni védőoltás a 12. életévüket betöltött 7. évfolyamot végző leányok körében. Az önkéntes, térítésmentes méhnyakrák megelőzése érdekében adandó védőoltást a 2014/2015. tanévben a HPV védőoltásra jogosultak 84,6%-a, a 2015/2016. tanévben az oltásra jogosultak 80%-a kapta meg. A méhnyakrák elleni védőoltások átoltottsága 2015. évben

Az utóbbi 3 évben országosan kedvezőtlenebb a térítésmentes influenza oltóanyag felhasználása, amely megyénkre is jellemző. A 2015/2016. évi szezonban a 3 év felettieknél 69,3%-os (2014/2015. évi szezonban 76%-os), a 3 éven aluliaknál 80,6%-os (2014/2015. évi szezonban 86%-os) az oltóanyag felhasználás. Ennek ellenére az influenza elleni védőoltások eloltottsága területén az változatlanul ország élvonalában vagyunk. A térítésmentes influenza oltóanyag felhasználás 2012-2015. között

71


Irodalomjegyzék 1) Müller C.: Tájékoztató Fejér megye lakosságának egészségi állapotáról, 2013 http://www.fejer.hu/index.php?pg=media1974_hu 2) 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelete a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről 3) KSH, Népszámlálás 2011, Területi adatok, Fejér megye. 4) KSH, Közigazgatási helynévkönyv 2015.január 1. 5) Halálozási anomáliák hazánkban 2015 első nyolc hónapjában - a „közel valós idejű” halálozási rendszer használata alapján. Páldy Anna, Bobvos János, Egészségtudomány, LIX. évf., 2015.4. szám 6) http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/nepmozg.html 7) http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_07 ; 07_4_1_6_1.xls 8) http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/fejer_evk_2013.pdf 9) http://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/terulet.html, 2016.05.07 10) http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html , 2016.05.07. 11) http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tps00025.html 2016.05.07. 12) Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszere (HaMIR), Országos Tisztifőorvosi Hivatal, 2015 (Standard: Standard Európai népesség (1976) koreloszlása) 13) KSH Fejér megyei statisztikai évkönyve, 2013, saját grafika 14) Benis Szilvia: Dohányzási szokások vizsgálata a fiatalok körében. Szakdolgozat, 2016. PTE Egészségtudományi Kar, Egészségügyi gondozás és prevenció szak. 15) 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól és a 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól 16) (www.antsz.hu: https://www.antsz.hu/hir1/160523_efop181_vastagbelszures_tajekoztato_haziorv.html 2016.05.24.) 17) Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszere (HaMIR), Országos Tisztifőorvosi Hivatal, 2015: Az elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás (EMB) csoportjába tartozónak tekintettük azokat a – nemzetközi és hazai referenciák szerint meghatározott – 75 év alatt bekövetkező haláleseteket, melyek elsősorban állami és széles körben szervezett (populációs szintű) eredményes elsődleges megelőzés, valamint e halálozások csökkentésére irányuló céltudatos egészségpolitikai, népegészségügyi döntések, beavatkozások révén befolyásolhatóak, illetve elkerülhetőek. A komplex csoport (EMB) az alábbi. táblázatban látható konkrét halálokokból tevődik össze. Megbetegedés BNO X. kód A légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata C33-C34 Alkoholos májbetegség K70 Idült májgyulladás K73 Májfibrózis és májzsugor K74 Idült májpangás K76.1.9. Gyalogos sérülése kerékpárral, 2-3-4 kerekű motoros járművel, teherautóval, busszal ütközés V02-V04 72


Gyalogos sérülése k.m.n., egyéb vagy nem közlekedési balesetben V09.1.2.3 Kerékpáros sérülése 3-4 kerekű motoros járművel, teherautóval, autóbusszal ütközés V12-V14 Kerékpáros sérülése egyéb vagy k.m.n. szállítási balesetben V19.0.1.2.4.5.9 Motoros, autó, teherautó, nehéz szállító, busz balesetek V20-V79 Lovasbalesetek, de motoros járművel való ütközés V80.3.4.5 Vonatbalesetek V81.0.1 Villamos balesetek V82.0.1 Ipari, mezőgazdasági, építő, terepjáró, ismeretlen baleset V83-V87 Ismeretlen közlekedési mód V88.0.1.2.3.4.5.6.7.8 Ismeretlen baleset jármű típusa nincs jelölve V89.0.2.3.9 AIDS B20-B24 18) Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszere (HaMIR), Országos Tisztifőorvosi Hivatal, 2015: Az egészségügyi ellátáshoz köthető, elkerülhető halálesetek azok a haláleseteket, melyek meghatározott életszakaszon az egészségügyi beavatkozások időben történő, megfelelő igénybevételével és alkalmazásával elkerülhetők lennének *10-11]. A térepidemiológiai elemzés kapcsán az elkerülhető halálokok összetett csoportját – az EMB halálozáshoz hasonlóan -, azaz a nemzetközi és hazai referenciák szerint meghatározott halálokokat az alábbi. táblázat szemlélteti Megbetegedés BNO X. kód Fertőző bélbetegségek A00-A09 Gümőkor és következményei A15-A19, B90 Diphteria, egyéb tetanus, heveny poliomyelitis A36, A35, A80 Szamárköhögés A37 Septicaemia A40-A41 Kanyaró B05 Vastagbél és végbél rosszindulatú daganata C18-C21 A bőr egyéb rosszindulatú daganata C44 Az emlő rosszindulatú daganata C50 A méhnyak rosszindulatú daganata C53 A méhtest és a méh nem meghatározott részének rosszindulatú daganata C54, C55 A here rosszindulatú daganata C62 Hodgking-kór C81 Leukaemia C91-C95 A pajzsmirigy rendellenességei E00-E07 Cukorbetegség E10-E14 Epilepsia G40-G41 Idült rheumás szívbetegség I05-I09 Magas vérnyomás betegség I10-I15 Ischaemiás szívbetegség I20-I25 Agyérbetegség I60-I69 Légzőrendszeri betegségek (kivétel influenza és a tüdőgyulladás) J00-J09, J20-J99 Influenza J10-J11 Tüdőgyulladás J12-J18 Gyomor-, és nyombélfekély K25-K27 A féregnyúlvány betegségei K35-K38 Hasüregi sérv K40-K46 Epekövesség, és epehólyag-gyulladás K80-K81 Glomerularis betegségek, veseelégtelenség, a vese és az uréter egyéb rendellenességei 73


N00-N07, N17-N19, N25-N27 Prosztata túltengés N40 Terhesség, szülés és a gyermekágy betegségei (anyai halálozás) O00-O99 A keringési rendszer veleszületett rendellenességei Q20-Q28 Perinatalis szakban keletkező bizonyos állapotok, tetanus neonatorum, szülészeti tetanus P00-P96, A33-A34 Műtéttel és gyógykezeléssel összefüggő esetek Y60-Y69, Y83-Y84

74

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS június 30-I ÜLÉSÉRE

Recommend Documents