A fehérgyarmati Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola vezetésére, fejlesztésére vonatkozó PROGRAM
Készítette: Macsi Gyula
TARTALOM
1. Bevezetés, célmeghatározás ......................................................................... 5 2. Szakmai helyzetelemzés a 2006-2011-es időszakra vonatkozóan ................ 6 2.1. Az intézmény oktató-nevelő tevékenysége ................................................ 6 2.1.1. A képzési struktúra alakulása a vizsgált időszakban ................................................7 2.1.2. Létszámadatok, beiskolázási helyzet elemzése .........................................................8 2.1.3. A tanulmányi eredmények alakulása .......................................................................9 2.1.4. A kimenet eredményességének bemutatása ............................................................ 10 2.1.4.1. A kompetencia mérés eredményei ................................................................... 10 2.1.4.2. Érettségi vizsgák ............................................................................................. 11 2.1.4.3. Egyetemi, főiskolai felvételik...........................................................................12 2.1.4.4. OKJ-s szakmai vizsgák ................................................................................... 12 2.1.5. Az iskola nevelési tevékenységének bemutatása ..................................................... 13 2.1.5.1. Diákjogok érvényesítése, diákönkormányzat ................................................... 14 2.1.5.2. Ifjúságvédelmi feladatok ................................................................................. 14 2.1.6. Az intézmény minőségbiztosítási, minőségfejlesztési tevékenysége ......................... 15
2.2. Az oktatás személyi feltételeinek bemutatása ......................................... 15 2.2.1. Iskolavezetés ......................................................................................................... 15 2.2.2. Pedagógusok......................................................................................................... 16 2.2.3. Gazdasági, technikai, ügyviteli, kisegítő személyzet ............................................... 16 2.2.4. Munkavállalói jogok érvényesítése ........................................................................ 17
2.3. Az intézmény gazdálkodási, tárgyi-technikai feltételrendszerének alakulása .................................................................................................. 17 2.3.1. Költségvetési források ........................................................................................... 17 2.3.2. Költségvetésen kívüli fejlesztési források ............................................................... 18 2.3.3. A jelzett időszakban megvalósult fejlesztések ......................................................... 19
2.4. Az intézmény kapcsolatrendszerének bemutatása .................................. 20 2.4.1. A szülőkkel való kapcsolattartás ............................................................................ 20 2.4.2. Kapcsolat Fehérgyarmat várossal ......................................................................... 20 2.4.3. Az intézmény fenntartójával való kapcsolatunk...................................................... 21 2
2.4.4. A gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartás ................................................. 21 2.4.5. Oktatási intézményekkel való kapcsolat ................................................................. 21 2.4.6. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szakképzés-szervezési Önkormányzati Társulással (TISZK) való kapcsolatunk ................................................................ 22 2.4.7. Az iskola nemzetközi kapcsolatai ...........................................................................22
3. A szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések a 2012-2017-ig terjedő időszakra ........................................................................................ 23 3.1. Az intézmény oktató-nevelő tevékenysége .............................................. 23 3.1.1. Tervezett képzési struktúra a jelzett időszakra ....................................................... 24 3.1.2. A beiskolázási helyzet várható alakulása ............................................................... 25 3.1.3. Célkitűzések a tanulmányi eredményesség területén .............................................. 25 3.1.4. A kimeneti eredmények tervezett alakulása ............................................................ 26 3.1.4.1. Kompetencia-mérés ........................................................................................ 26 3.1.4.2. Érettségi vizsgák ............................................................................................. 26 3.1.4.3. Egyetemi, főiskolai felvételik...........................................................................27 3.1.4.4. OKJ-s szakmai vizsgák ................................................................................... 27 3.1.5. Célkitűzés az iskola nevelési tevékenységére vonatkozóan ..................................... 28 3.1.5.1. Diákjogok, diákönkormányzat......................................................................... 28 3.1.5.2. Ifjúságvédelmi feladatok prognosztizálása ...................................................... 28 3.1.6. Az intézmény minőségfejlesztési célkitűzései a jelzett időszakban .......................... 29
3.2. Az oktatás személyi feltételeinek tervezett alakulása .............................. 29 3.2.1. Iskolavezetés ......................................................................................................... 29 3.2.2. Pedagógusok......................................................................................................... 30 3.2.3. Gazdasági, technikai, ügyviteli, kisegítő személyzet ............................................... 31
3.3. Az intézmény gazdálkodási, tárgyi-technikai feltételrendszerének tervezett alakulása .................................................................................... 31 3.3.1. A működéshez szükséges költségvetési források ..................................................... 31 3.3.2. Költségvetésen kívüli fejlesztési források növelésének lehetősége .......................... 32 3.3.3. A jelzett időszakban tervezett beruházások, fejlesztések ......................................... 33
3.4. Az intézmény kapcsolatrendszerének várható alakulása ........................ 33 3.4.1. A szülőkkel való kapcsolat ..................................................................................... 33 3.4.2. Fehérgyarmat várossal való kapcsolat .................................................................. 34
3
3.4.3. Fenntartói kapcsolat ............................................................................................. 34 3.4.4. Gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolat ............................................................. 34 3.4.5. Oktatási intézményekkel való kapcsolat ................................................................. 35 3.4.6. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakképzés-szervezési Önkormányzati Társulással (TISZK) való kapcsolatunk ................................................................ 35 3.4.7. Iskolánk tervezett nemzetközi kapcsolatai .............................................................. 36
4. Összegzés...................................................................................................... 37
4
1. Bevezetés, célmeghatározás A fehérgyarmati Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola megyénk legkeletibb részén található. Az immár 68 éves múltra visszatekintő intézmény perifériális helyzete ellenére, vagy inkább éppen azért mindig megpróbált olyan képzési struktúrát kialakítani ill. működtetni, amely megfelelt az adott kor elvárásainak, ezzel is biztosítva hosszútávú fennmaradásának lehetőségét. Huszonnégy éve dolgozom ebben az iskolában, így személyesen részese, de talán szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy alakítója is lehettem – pedagógusként, majd gyakorlati oktatásvezetőként, később szakmai és szervezési igazgatóhelyettesként, s immár több mint 11 éve igazgatóként – annak a közel negyedszázados fejlődésnek, változásnak, amely iskolánk életét jellemezte. Intézményi programjainkban megfogalmaztuk legfontosabb célkitűzéseinket: - az iskolának továbbra is jó híre legyen, továbbra is vonzó maradjon a potenciális iskolaválasztók számára, mellyel stabilizálhatjuk a középfokú képzésben tapasztalható gyermeklétszám csökkenése ellenére saját tanulói létszámunkat; - tanítványaink olyan tudással és bizonyítvánnyal a kezükben hagyják el az iskolát, amellyel sikeresen folytathatják felsőfokú tanulmányaikat; - tanulóink biztos elméleti alapokkal és alapos gyakorlati ismeretekkel kerüljenek ki a szakmai képzés után az iskolapadból, mely által a munkaerőpiacon keresett szakemberek legyenek; - tanulóink magas szintű idegen nyelvi ismeretekkel és a szakmai mobilitáshoz szükséges kommunikációs képességekkel rendelkezzenek; - tanítványaink az informatika modern eszközeit felhasználói szinten ismerjék, kezeljék. Mindezek megvalósítása csak úgy lehetséges, ha céljaink elérése érdekében szigorúak és következetesek vagyunk, de emellett szeretettel neveljük a ránk bízott tanulókat.
5
Egymást követő két igazgatói megbízásom után, előző fenntartónk a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Közgyűlés alig több, mint 9 hónappal ezelőtt ismét megbízott 5 évre az intézményvezetői feladatok ellátásával. Az azóta bekövetkezett törvényi változások értelmében az iskola új fenntartója a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ pályázati úton meghirdette az intézményvezetői álláshelyet. Az előzőeket is figyelembe véve az intézmény vezetésére, fejlesztésére vonatkozó programomat két, jól elkülöníthető részre építem fel: Mivel a legutóbbi igazgatói megbízásom óta csupán 9 hónap telt el, a program első részében a korábbi vezetői ciklusomra, a 2006-2011-es időszakra megfogalmazott fejlesztési
elképzelések
tényleges
alakulásának
bemutatásával
adok
szakmai
helyzetelemzést. A második részben e helyzetelemzésre támaszkodva, hasonló struktúrában, az azóta megszületett új Köznevelési törvény és Szakképzési törvény iskolánkra vonatkozó előírásait is beépítve mutatom be a 2012-2017-es időszakra vonatkozó fejlesztési elképzeléseimet. Az elemző részben döntően többes szám első személyben írok, hiszen az elért eredmények valamennyi kollégám közös munkájának eredménye, míg a következő időszakra vonatkozó fejlesztési elképzeléseimet, gondolataimat, javaslataimat már egyes szám első személyben teszem meg.
2. Szakmai helyzetelemzés a 2006-2011-es időszakra vonatkozóan 2.1. Az intézmény oktató-nevelő tevékenysége A Pedagógiai Programunk „érvényességi ideje” 2009. aug. 31-én lejárt, így a törvényi előírásoknak megfelelően 2009. szept. 01-i hatállyal elkészítettük a kiegészített, módosított iskolai alapdokumentumunkat. E dokumentum tartalmazza legfontosabb iskolai célkitűzéseinket oktató-nevelő munkánk tekintetében, valamint meghatározza működésünk legfontosabb kereteit, feltételeit.
6
2.1.1. A képzési struktúra alakulása a vizsgált időszakban Az elmúlt öt évben az oktatáspolitikában olyan nagy horderejű, koncepcionális változások nem történtek, amelyek alapvetően befolyásolták volna képzési struktúránkat. 2009-ben megalakult a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakképzés-szervezési Társulás (TISZK), melynek fenntartónk egyik szakképző intézményeként mi is tagjai lettünk. A Társulás azonban azt a formát választotta, hogy meghagyta a társult 12 szakképző intézmény teljes szakmai önállóságát, mindössze a szakképzés (ez nálunk az érettségi utáni 13. évfolyamos képzést jelenti) tekintetében végzett bizonyos koordinációs tevékenységet. Így iskolánk múltja, hagyományai, szakmai felkészültségünk, valamint az általunk oktatott szakközépiskolai profilok népszerűsége okán, továbbra is a korábbi években alkalmazott képzési struktúra szerint folytattunk szakközépiskolai oktatást. A 9-12. évfolyamon három szakmacsoportban egy-egy osztállyal működtünk: 1 osztályunk közgazdaság, 1 osztályunk kereskedelem-marketing,
üzleti
adminisztráció,
1
osztályunk
pedig
informatika
szakmacsoportos oktatásban vett részt. E képzési szakasz alapvető feladata, hogy felkészítsük diákjainkat a kétszintű érettségi követelményeinek sikeres teljesítésére, ezáltal a felsőoktatási intézményekbe való bejutásra. Ezen túl a tantárgystruktúrába beépített szakmai orientációs és szakmacsoportos alapozó ismeretek segítségével megfelelő alapot teremtünk a szakképző évfolyamon történő sikeres szakmaszerzéshez. A szakmacsoportos képzési profilhoz logikusan illeszkedett a szakképző évfolyamunk szakmakínálata: a közgazdaság szakmacsoportban végzettek számára a pénzügyiszámviteli ügyintéző, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban tanulóknak a marketing- és reklámügyintéző, míg az informatika szakmacsoportban végzetteknek a gazdasági informatikus OKJ-s szakma megszerzésének a lehetőségét kínáltuk. Mivel a TISZK 12 tagintézménye közül a nevezett szakmákat máshol nem oktatták, oktatják, így a Társuláson belüli esetleges szakmai profiltisztítás iskolánkat nem érintette. A fentiek alapján úgy gondolom, hogy az elmúlt években kialakult egy jól tervezhető, távlatos, karakteres és mindenki számára egyértelmű kimenetet biztosító szakközépiskolai struktúra.
7
2.1.2. Létszámadatok, beiskolázási helyzet elemzése Létszámadatok alakulása az elemzett időszakban Évek
Tanulói létszám
Tanulói létszám a
Az iskola
a 9-12.
szakképző évfolyamon
tanulóinak
évfolyamon (fő)
(fő)
száma (fő)
(12 osztállyal) 2006.
366
68 (3 osztály)
434
2007.
379
77 (3 osztály)
456
2008.
386
61 (2 osztály)
447
2009.
379
63* (3 osztály)
442
2010.
378
38* (2 osztály)
416
2011.
378
44* (2 osztály)
422
*: 2009-től a TISZK maximalizálja az egyes szakképző osztályokba felvehető diákok létszámát. Látható, hogy a 9-12. évfolyamon az osztályok átlaglétszáma minden évben 31-32 fő volt, ami mind kapacitás-kihasználtsági, mind oktatásszervezési szempontból optimálisnak tekinthető. A szakképző évfolyamon is az átlag csoportlétszám minden évben meghaladta a közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszámot. A vizsgált időszakban az iskolának beiskolázási gondja nem volt, mindegyik évben 100 %osan fel tudtuk tölteni valamennyi – három osztály 32-32 fővel – meghirdetett férőhelyeinket, ráadásul úgy, hogy viszonylag jelentős számban kellett elutasítanunk jelentkezőket helyhiány miatt. (A jelentkezők száma: 2006: 242 fő; 2007: 209 fő; 2008: 277 fő; 2009: 212 fő; 2010: 222 fő; 2011: 256 fő.) Ez a tény akkor értékelhető igazán pozitívan, ha tudjuk, hogy ebben az időszakban tovább nőtt a szakadék a nyolcadik osztályt végzett diákok száma és a középiskolák által kínált férőhelyek között. A túlkínálat mára óriási lett. A felvett diákok félkészültsége, tanulás iránt való motiváltsága tekintetében sajnos már egyáltalán nem jó a helyzet. Ez annak ismeretében elkeserítő, ha tudjuk, hogy milyen 8
általános iskolai eredményekkel érkeztek hozzánk tanulóink. (2006-ban 4,3; 2007-ben 4,0; 2008-ban 4,2; 2009-ben 4,1; 2010-ben 4,2; míg 2011-ben szintén 4,2 volt a hozzánk bejutott diákok általános iskolai átlageredménye, ráadásul a kötelező érettségi tantárgyakkal számolva.) Sajnos a tények azt mutatják, hogy sok esetben az általános iskolai jeles vagy jó tanulmányi eredmények sem biztosították azt a felkészültségi, szorgalmi szintet, ami egy sikeres és eredményes középfokú oktatáshoz szükséges. 2.1.3. A tanulmányi eredmények alakulása Egy oktatási intézmény munkája megítélésének természetesen egyik legfontosabb mérőszáma a tanulmányi munka eredményessége. Az abszolút
mutatókon túl
nyilvánvalóan figyelembe kell venni a hozzánk érkező diákok szociokulturális helyzetét, előképzettségét, a tanulás, a tudás iránti motiváltságát is. A tanulmányi munka eredményességét jelző legfőbb mutatók az elmúlt években: Év
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Mutató Tanulmányi átlag
3,63
3,61
3,50
3,48
3,43
3,44
Legalább 4,00-es
30,3
29,6
25,1
20,6
20,9
24,3
Bukási arány (%)
6,0
5,7
7,6
8,7
8,5
9,6
Lemorzsolódási
2,9
1,5
1,5
2,6
1,2
1,9
tanulók aránya (%)
arány (%) A legfontosabb tanulmányi mutatókra vonatkozó célkitűzéseink sajnos nem teljesültek. Erre az időszakra egy jó szakközépiskolai átlagnak megfelelő 3,7-es iskolai tanulmányi átlagot és egy nagyságrendileg 4-5 %-os bukási aránymutatót terveztünk, melyet nem sikerült elérnünk. Különösen 2008-tól kezdődően állt be egy stabilnak mondható visszaesés. Ez akkor elgondolkodtató, ha tudjuk, hogy a hozzánk érkezett diákok általános iskolai eredménye ugyanakkor egyáltalán nem romlott. Mivel ebben az időszakban az érettségi kimeneti követelmények sem változtak, így mi ugyanazt a követelményszintet alkalmaztuk, mint a korábbi években, nem lehet más ok a visszaesésre, mint az, hogy 9
ugyanolyan általános iskolai eredmények alacsonyabb tudást és motiváltságot mutatnak most, mint néhány évvel korábban. 2.1.4. A kimenet eredményességének bemutatása 2.1.4.1. A kompetencia mérés eredményei Nagyon fontosnak tartjuk a 2003-ben bevezetett országos kompetencia-mérés eredményeit, hiszen két fontos kompetencia-elemben, matematikában és szövegértésben abszolút mutatók alapján mutatja meg diákjaink ezirányú felkészültségét. Az országos kompetencia-mérés eredményei iskolánk 10. évfolyamára vonatkozóan: Szövegértés
Matematika Évek
Iskolánk
Országos
Országos
Iskolánk
Országos
Országos
átlaga
szakközépiskolai
középiskolai
átlaga
szakközépiskolai
középiskolai
átlag
átlag
átlag
átlag
2006.
467
493
499
477
496
501
2007.
488
495
499
490
500
506
2008.
485
484
490
505
491
497
2009.
487
483
489
500
491
496
2010.*
1586
1599
1613
1615
1612
1620
2011.*
1616
1624
1635
1602
1604
1617
*: Megjegyzés: 2010-től megváltozott a pontszámítás. A táblázat adatai alapján elmondható, hogy tanulóink eredményei szignifikánsan nem térnek el sem az országos középiskolai, sem a szakközépiskolai átlageredményektől. Diákjaink szociokulturális hátterét is figyelembe vevő un. CSH index alapján is a várható ill. annál magasabb szinten teljesítettek tanulóink. A korábbi (6. ill. 8. osztályos) mérések eredményei alapján várható értékeket is meghaladták tanulóink 10. évfolyamos eredményei, ami egy pozitív visszajelzés a hozzáadott érték tekintetében az iskolánkban folyó munkáról.
10
2.1.4.2. Érettségi vizsgák A jelenlegi szakközépiskolai struktúrában elsődleges feladatunk tanulóink felkészítése az egységes, kétszintű érettségi vizsga megszerzésére. A Pedagógiai Programunkban szereplő tantárgystruktúrát is annak szellemében alakítottuk ki, hogy a kötelező érettségi vizsgatárgyak (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) valamint a szabadon választható vizsgatárgyak (ezek a mi esetünkben
közgazdasági
alapismeretek,
marketing
alapismeretek,
informatikai
alapismeretek, informatika) megfelelő óraszámot kaphassanak a minél eredményesebb felkészítő munkához. Ennek megfelelően az idegen nyelvet heti 2 órával, a matematikát heti 1 órával mindegyik évfolyamon, míg a történelmet heti 1 órával a 11. és a 12. évfolyamon magasabb óraszámban tanítottuk, mint a kerettantervben meghatározott minimális óraszám. Az elmúlt évek érettségi vizsgáinak átlageredményei: Évek
Közgazdasági
Kereskedelem-
Informatika
Iskolai
szakmacsoport
marketing, üzleti
szakmacsoport
átlag
(12.A)
adminisztráció
(12.C)
szakmacsoport (12.B) 2006.
3,90
3,52
3,39
3,60
2007.
3,36
3,22
3,06
3,21
2008.
3,54
3,15
3,39
3,36
2009.
3,55
3,21
3,46
3,41
2010.
3,64
3,08
3,46
3,39
2011.
3,65
3,18
3,31
3,38
A 2006. év kiemelkedően jó átlageredménye (ebben az évben született az iskola történetének legnagyobb tanulmányi versenysikere, amikor egyik tanulónk az elméleti közgazdaságtan országos tanulmányi versenyen az 1. helyezést érte el), a következő év viszonylag gyenge teljesítménye után, az érettségi átlageredmények – évente igen alacsony szórás mellett – egy jó, közepes szakközépiskolai szintet mutatnak.
11
2.1.4.3. Egyetemi, főiskolai felvételik Az érettségire való felkészítéssel természetesen biztosítjuk tanulóink számára az egyetemi, főiskolai továbbtanulás lehetőségét is. Mivel a kötelező érettségi tantárgyak oktatásához a feltételeink, lehetőségeink nem rosszabbak a gimnáziumokénál, így tanulóink a gazdasági felsőoktatáson túl nyugodtan választhatták továbbtanulási irányként azokat a felsőoktatási intézményeket is, ahol felvételi tantárgyként ezen tantárgyak valamelyike szerepel. Természetesen egy szakközépiskolának továbbra sem elsődleges célja a felsőoktatási továbbtanulásra való felkészítés, így diákjaink jó része nem érkezik határozott továbbtanulási szándékkal az intézménybe. Ennek megfelelően a felsőoktatási bejutási arányok nem adnak reális képet a felvételire felkészítő munkánkról, de az elmúlt évek adatai azt mutatták, hogy mindazon diákjaink, akik határozott továbbtanulási szándékkal érkeztek iskolánkba és reálisan ítélték meg képességüket, be is jutottak az általuk választott felsőoktatási intézménybe. 2.1.4.4. OKJ-s szakmai vizsgák
A
jelenlegi
szakközépiskolai
modellben
a
közismereti
képzés
felé
történő
hangsúlyeltolódással a szakközépiskolák szakmai jellegét a meglévő szakképző évfolyamuk életképessége mutatja. Ezen a területen úgy gondolom minden okunk megvan a büszkeségre, hisz iskolánk szakképző
évfolyama
még
mindig
létszámában
és
eredményességében
is
a
szakközépiskolai átlagon felüli mutatókat produkál. A szakképző évfolyamon folyó munka színvonalát mutatja, hogy a pénzügyi- és számviteli ügyintézők országos OKJ-s versenyén szinte minden évben volt döntőbe jutott diákunk. A elemzett időszak kiemelkedő eredményeként 2008-ban az országos döntőben az egyik tanulónk 5. helyezést ért el, míg iskolánk országos összesítésben a 3. helyet szerezte meg.
12
A szakképző évfolyam néhány fontosabb adata a vizsgált időszakban: Szakmák
Évek 2006. 2007. 2008.
Pénzügyi- és számviteli ügyintéző Tanulók Szakképeszáma sítést (fő) szerzett (fő) 27 21 40 26 34 20
Marketing- és reklámügyintéző Tanulók Szakképeszáma sítést (fő) szerzett (fő) 25 24 22 21 27 25
2009. 2010.
22 22
18 18
21 16
20 15
2011.
22
19
21
18
Gazdasági informatikus Tanulók száma (fő) 16* 15* Nem volt elegendő jelentkező
Szakképesítést szerzett (fő) 11 -
20 Nem volt elegendő jelentkező Nem volt elegendő jelentkező
14 -
*: Ekkor a gazdasági informatikus képzés 2 éves rendszerben folyt, a 2005-ben beiratkozott
diákok 2007-ben vizsgáztak. 2009-től a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei TISZK a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) döntésének megfelelően maximalizálta az adott szakképzésekre felvehető diákok számát. Látható, hogy az elemzett időszakban a meghirdetett szakképesítéseink közül a pénzügyi- és számviteli ügyintézőt és a marketing- és reklámügyintézőt minden évben el is tudtuk indítani, míg a gazdasági informatikus képzést három évben elegendő jelentkező hiányában nem indítottunk. 2.1.5. Az iskola nevelési tevékenységének bemutatása Egy középiskolának a korszerű ismeretanyag tanulókhoz való eljuttatásán túl alapvető feladata a hozzá érkező fiatalok személyiségformálásának elősegítése is. Ez meglehetősen differenciált feladatot jelent számunkra, hiszen a képzési idő meghosszabbodásával az általános iskolából érkező, még lelkes, érzelmileg kötődő gyermek és a szakmai vizsgára készülő, pragmatikus szempontokat követő tizenkilenchúszéves fiatal felnőtt személyiségének formálása egészen más módszereket igényel. Az elmúlt időszakban is kiemelt feladatunknak tartottuk az iskolánkban hagyományosan jelen lévő erkölcsi értékek – tisztesség, becsület, őszinteség, segítőkészség, a szülőföld, a haza iránti elkötelezettség – tanulókkal való elfogadtatását, az ezen értékeket célzó erkölcsi nevelőmunkát.
13
2.1.5.1. Diákjogok érvényesítése, diákönkormányzat Egy középiskolába járó fiatalnak természetesen igénye, hogy az iskola, ahol életének erre a szakaszára eső részének jelentős idejét tölti, ne „csupán” a tudás megszerzésének forrása legyen, hanem az a hely is, ahol kellemesen érzi magát. Az elmúlt években az iskolai diákönkormányzatunk éves eseménynaptára (verébavató; Mikulás-járás; karácsonyi ünnepség; farsang; fordított nap; diáknap) biztosította azokat a kereteket, amelyek lehetővé tették azt, hogy diákjaink az iskola falain belül is kulturáltan szórakozhassanak. Az iskolavezetés az elmúlt években is alapvető feladatának tartotta azt, hogy biztosítsa a diákok számára a diákjogok maradéktalan érvényesülésének feltételeit. A minden év februárjában megrendezésre kerülő diákközgyűlésen az iskola teljes közössége előtt beszélhettük meg az esetleges problémákat. Az egyéni sérelmek iskolavezetés felé történő közvetítésére a diákok évente „diákombudsmant” választottak, akinek szerencsére a vizsgált években semmi dolga nem akadt. Diákjaink képviselőiken keresztül részt vettek a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend megalkotásában, saját etikai kódexet készítettek. 2.1.5.2. Ifjúságvédelmi feladatok Az elmúlt években is jelentős számban érkeztek hozzánk olyan fiatalok, akik szociokulturális hátterük, családi viszonyaik, életkörülményeik alapján hátrányos helyzetűek, ezáltal diákként nagyobb odafigyelést igényelnek. Ezen diákjaink problémáinak megoldását az iskola, a maga korlátozott lehetőségein belül egy ifjúságvédelmi feladatok ellátásával megbízott pedagógus munkájával tudja segíteni. A segítséghez szükséges anyagi lehetőségek biztosításához folyamatosan figyelemmel kísértük a pályázati lehetőségeket. Ennek eredményeként minden évben igen jelentős számban részesültek a legrászorultabb tanulóink az Útravaló Ösztöndíjprogram anyagi támogatásaiban. A legtehetségesebb roma származású diákjaink a „Romaster” program keretében részesültek pályázat útján nyert anyagi támogatásban. Diákjaink egészséges szellemi, fizikai és lelki fejlődésének biztosítását célzó alapelveinket az egészségnevelési programunkban rögzítettük.
14
Mindenképpen pozitívan értékelhető, hogy iskolánkban az elmúlt években sem fordultak elő deviáns magatartásformákból származó cselekmények (alkohol-, kábítószerfogyasztás, erőszakos cselekmények) néhány kisebb lopástól eltekintve. 2.1.6. Az intézmény minőségbiztosítási, minőségfejlesztési tevékenysége Iskolánk 2001-től bekapcsolódott az oktatási intézmények minőségfejlesztési programjába. A törvényi előírásoknak
megfelelően a 2004-ben elkészített
Minőségirányítási
Programunkat 2007-ben kiegészítettük a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak és a vezetői feladatokat ellátók teljesítmény-értékelésével, rögzítettük a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit, a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A szervezési igazgatóhelyettes által vezetett „minőségbiztosítási team” kidolgozta a szükséges mérőeszközöket, a méréseket, az önértékelést is elkezdtük, azonban folyamatos, rendszeres tevékenységről e téren nem beszélhettünk.
2.2. Az oktatás személyi feltételeinek bemutatása A hatékony oktatás-nevelés elsődleges feltétele, hogy az iskolában jól képzett, nagy szakmai tudású, munkájukat szerető tanárok oktassanak, s ehhez az iskolavezetés biztosítsa azt a szervezettséget, munkahelyi légkört, amely lehetővé teszi az eredményes oktatónevelő munkát. 2.2.1. Iskolavezetés Tizenegy éve változatlan személyi összetételű vezetés irányítja az iskolát (igazgató; általános
igazgatóhelyettes;
nevelési-szervezési
igazgatóhelyettes;
gyakorlati
oktatásvezető). A vezetés személyi összetételének stabilitása, a vezetők tisztességes és lelkiismeretes munkavégzésével együtt azt eredményezte, hogy – legalábbis én hiszem azt – az elmúlt években vezetési problémák az intézményben nem voltak.
15
2.2.2. Pedagógusok A vizsgált időszak első öt évében a pedagógus álláshelyek száma 30 fő volt, míg 2011-ben ez 29 fő lett. A pedagógus álláshelyeket mindegyik évben szinte teljes mértékben fel tudtuk tölteni (az utóbbi kettő évben volt 1-1 üres álláshelyünk), s oktatási feladataink ellátásához a főállású pedagógusokon kívül mindössze 1-2 óraadó tanár alkalmazására volt szükség. A jó munkahelyi légkör is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az elmúlt években szinte egyáltalán nem volt fluktuáció a nevelőtestületben. Ezt én nagyon nagy értéknek tartom. Új szaktanárok munkába állására csupán a természetes folyamatok (nyugdíjazás, GYES) következtében került sor.
2.2.3. Gazdasági, technikai, ügyviteli, kisegítő személyzet Egy oktatási intézmény akkor tudja az alapfeladatát hatékonyan ellátni, ha ehhez a megfelelő kiszolgáló feltételek is rendelkezésre állnak. A gazdasági vezető közvetlen irányításával úgy gondolom az elmúlt időszakban biztosítva voltak azok a feltételek (tiszta, kulturált környezet, udvarias, segítőkész iskolatitkár, pontos adminisztráció), amelyek elvárhatóak. Ezeket a feladatokat az elmúlt években 1 fő iskolatitkár, 1 fő könyvelő, 1 fő pénztáros-könyvelő, 1 fő karbantartó, 3 fő takarító, 1 fő portás-kisegítő oldotta meg. A fenntartónk számára rendelkezésre álló források drasztikus csökkenése miatt, a hatékonyabb feladatellátás, a racionálisabb gazdálkodás céljából a megyei Közgyűlés döntése értelmében 2011. március 01-től az iskola gazdasági önállósága megszűnt (24 másik megyei fenntartású intézménnyel együtt), melynek következtében megszűnt a gazdasági vezetői, a könyvelői és a pénztáros-könyvelői álláshely is. A döntés következtében az iskola engedélyezett létszámkerete 31 fő lett, a 29 pedagógus álláshely mellett oktatási-nevelési feladataink ellátását 1 fő adminisztrátor-iskolatitkárpénzügyi koordinátor, valamint 1 fő rendszergazda segíti. A háttérszolgálatos dolgozók (1 fő karbantartó, 3 fő takarító, 1 fő portás-kisegítő) a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatósága állományába kerültek, s mint első számú munkavégzési helyükön, nálunk végzik feladataikat.
16
2.2.4. Munkavállalói jogok érvényesítése Törvényben előírt kötelezettség, hogy a munkáltató biztosítsa a munkavállalói jogok érvényesülésének lehetőségét az adott munkahelyen. Iskolánkban a dolgozók érdekképviseletét ellátó szakszervezet nem működik, a tagok önkéntesen döntöttek nyolc évvel ezelőtt a pedagógus szakszervezetből való kilépés mellett. A törvényben meghatározottak szerint a dolgozóink érdekképviseletét a Közalkalmazotti Tanács látja el. A közalkalmazotti jogok iskolánkban való érvényesülését Közalkalmazotti szabályzatban, a közalkalmazottakat megillető, munkavégzéssel kapcsolatos juttatások szabályait Közalkalmazotti Munkaügyi Szabályzatban rögzítettük.
2.3. Az intézmény gazdálkodási, tárgyi-technikai feltételrendszerének alakulása Ahhoz, hogy az iskola meg tudjon felelni a vele szemben támasztott követelményeknek a személyi feltételek biztosításán túl, olyan tárgyi-technikai feltételekkel kell rendelkeznie, amelyek megfelelő versenyhelyzetet biztosítanak számára. 2.3.1. Költségvetési források Fenntartónk, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat – 2006-tól évről évre nehezedő gazdasági feltételek mellett – biztosította az intézmény működéséhez a szükséges forrásokat. A Közoktatási Törvényben meghatározott órakeret lefedéséhez szükséges személyi ráfordításokkal, valamint egy minimális állagmegóváshoz, felújításhoz is igénybe vehető dologi forrásokkal is rendelkezhettünk.
17
A fenntartói támogatás az elmúlt időszakban a következőképpen alakult (ezer Ft-ban): Jogcím
Fenntartói támogatás
Összes bevétel
Év
Támogatás / Összes bevétel (%)
2006.
177.241
201.122
88,1
2007.
164.208
194.115
84,6
2008.
175.328
207.969
84,3
2009.
165.251
192.650
85,8
2010.
140.278
167.011
84,0
A táblázatból jól látható, hogy az iskola összes felhasználható bevétele ill. fenntartói támogatása az utóbbi években drasztikus mértékben csökkent. 2006-hoz képest a fenntartói támogatás összege 2010-ben közel 37 millió Ft-tal csökkent, úgy, hogy ez alatt az idő alatt lényeges feladatcsökkenés az intézménynél nem történt. Fenntartó önkormányzatunk 2008-tól rendkívül nehéz gazdasági helyzetbe került (a megyei önkormányzat felhasználható bevételei 2008-ról 2010-re több, mint 3 MD Ft-tal csökkentek), ami maga után vonta az intézményeitől történő drasztikus forráskivonást. A megyei fenntartású intézményhálózat működőképessége biztosítása miatt eldöntött intézményi gazdasági önállóságok megszüntetése következtében a 2011-es gazdasági évre már gyakorlatilag az intézménynek önálló költségvetése nem volt. Nagyon nehéz gazdálkodási feltételek mellett, de sikerült a 2011-es gazdasági évet is úgy végigvinnünk, hogy oktatási, működési feltételeink lényegesen nem romlottak, az iskola által biztosított szolgáltatási színvonal nem csökkent. 2.3.2. Költségvetésen kívüli fejlesztési források Ahhoz, hogy az intézmény tárgyi-technikai feltételrendszere évről évre elvárásainknak megfelelően javulni tudjon, így a mi diákjaink oktatásához is rendelkezésre álljon az a korszerű technika, ami a nagyvárosok középiskoláiban megtalálható, minden lehetséges költségvetésen kívüli forrást meg kellett találnunk (számítógéppark, tantermek, tornaterem bérbeadása, pályázatok, szakképzési támogatások).
18
A költségvetésen kívüli fejlesztési források az elmúlt időszakban a következőképpen alakultak (ezer Ft-ban): Jogcím Év
Saját bevétel
Pályázatok
(bérbeadás)
Szakképzési
Összesen
hozzájárulás
2006.
1.600
15.835
12.358
29.793
2007.
2.581
6.970
12.190
21.741
2008.
2.450
4.276
12.527
15.404
2009.
3.765
6.496
7.896
18.157
2010.
3.849
8.073
8.100
20.022
2011.
1.433
3.393
7.494
12.320
A Pályázatok közül a 2006. év kiugróan magas összege a Tempus Közalapítványtól a Comenius és a Leonardo programokra kapott támogatási összegekből származott. Az iskola támogatóitól begyűjtött szakképzési hozzájárulások stabilan magas összege a világgazdasági válság térségünkben is megjelenő negatív hatása miatt drasztikusan csökkent. Az utóbbi három évben kapott kb. 7,8 millió Ft-os támogatás, a környék szakképző iskoláihoz képest még mindig igen jelentős összeg, fajlagos értékét tekintve (1 tanulóra jutó szakképzési hozzájárulás) pedig messze a legmagasabb. 2.3.3. A jelzett időszakban megvalósult fejlesztések Az elemzett időszak legnagyobb kudarca, hogy még mindig nem sikerült forrást találnunk az iskolaépület rekonstrukcióval egybekötött felújításához. Az eltelt évtizedek alatt az épület nyílászárói, szigetelése, külső, belső burkolatai, fűtési, világítási rendszere, vizesblokkjai, kiszolgáló helyiségei oly mértékben elhasználódtak, hogy kisebb javítások már a meglévő állapotot sem tudják konzerválni, mindenképpen teljes felújítást igényelne. Sajnos a 2011-es KEOP-os pályázat keretében tervezett részleges felújítás sem fog megvalósulni, ugyanis a befogadott pályázatot a bíráló bizottság végül elutasította, majd a fellebbezésünk is elutasításra került. Az iskola berendezése, technikai felszereltsége, eszközellátottsága viszont jelentős mértékben korszerűsödött, köszönhetően az évről évre jelentős összegben begyűjtött szakképzési hozzájárulásoknak. A legkorszerűbb felszerelésekkel berendezve teljesen megújultak a géptermeink, új bútorzatot kaptak a tantermek, az irodák.
19
2.4. Az intézmény kapcsolatrendszerének bemutatása Egy középiskola tevékenysége – különösen egy olyan kisvárosban, mint Fehérgyarmat – a helyi társadalmi-kulturális közéletben jelentős szerepet foglal el, ezért az intézménynek sokirányú és jól működő kapcsolatrendszerrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy eleget tudjon tenni a vele szemben támasztott, különböző érdekekből fakadó elvárásoknak. 2.4.1. A szülőkkel való kapcsolattartás Alapvető érdekünk a tanulók nevelésében vállalt közös feladatunk és felelősségünk okán a gyerekek szüleivel való intenzív kapcsolattartás. A találkozások intézményes keretein és formáin túl (évi két iskolai ill. osztályközösségi szülői értekezlet, Szülői Munkaközösség működtetése) mind az iskolavezetés, mind az osztályfőnökök ill. a szaktanárok bármikor készek voltak az esetlegesen felmerülő problémák személyes megbeszélésére ill. megoldására. A szülők nagy része partner a munkánkban, támogatásával, segítőkészségével, elkötelezett magatartásával segít a közös cél megvalósításában: a gyermeknevelésben. A környezetünkben élők megélhetési nehézségeire is tekintettel az intézmény működtetésével kapcsolatos anyagi terheket még a legkisebb mértékben sem hárítottuk át a szülőkre, s a jövőben sem kívánunk élni a forrásbővítés ilyen eszközével. 2.4.2. Kapcsolat Fehérgyarmat várossal Az elmúlt 13 évben ismét megyei fenntartású intézmény voltunk, de továbbra is fehérgyarmati középiskola maradtunk. Eredményeink, sikereink ugyanúgy a város sikerei is, ha a működtetéssel kapcsolatos nem kis anyagi nehézségeket megyénk fel is vállalta. Diákjainkon és tanárainkon keresztül részt vettünk a város kulturális, közművelődési arculatának formálásában. A város és az iskola közötti rendszeres, a kölcsönös informáltságon alapuló kapcsolat meglétét segítette az a tény, hogy 2002 óta, mint önkormányzati képviselő részt veszek a város életének irányításában.
20
2.4.3. Az intézmény fenntartójával való kapcsolatunk A 2011. december 31-ig meglévő fenntartónk, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és az iskolánk közötti kapcsolatot a harmónikus szakmai munkakapcsolat jellemezte, ahol folyamatosan éreztük munkánk elismerését, megbecsülését. Amíg a megye költségvetési pozíciói megengedték (2009-ig) egy stabilan kiegyensúlyozott működési költségvetést biztosítottak számunkra. Az utolsó 2-3 évben a megye költségvetési helyzete drámai mértékben megromlott, amit minden általa fenntartott intézmény is természetesen a saját költségvetésén keresztül megérzett. Úgy gondolom, hogy nem az iskola szakmai munkájának negatív fenntartói megítélése volt az oka annak, hogy a vizsgált időszakban sem sikerült forrást biztosítani az iskolaépület felújításához. 2.4.4. A gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartás A környezetünkben működő gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartás alapvető érdekünk, akár mint lehetséges bevételi forráslehetőségek biztosítóival (szakképzési hozzájárulás), akár mint diákjaink leendő munkáltatóival. Úgy gondolom ez a kapcsolat igazán pozitívan értékelhető, iskolánk megbecsültségét, munkánk elismerését mutatja az, hogy évről évre több, mint 30 gazdálkodó szervezet (az egyéni vállalkozótól kezdve, a több száz embert foglalkoztató Kft-kig) igen jelentős összegű szakképzési hozzájárulás (ez az elmúlt hat évben éves átlagban, több mint 10 millió Ft-ot tett ki) biztosításával járult hozzá közvetlenül fejlesztési céljaink megvalósításához. A jó kapcsolatot mutatja az is, hogy a munkáltatók munkaerő felvételekor többször kértek javaslatot, neveket tőlünk, bízva az itt végzettek szakmai felkészültségében. 2.4.5. Oktatási intézményekkel való kapcsolat A beiskolázásra való tekintettel alapvető feladatunk a város és vonzáskörzete, az utóbbi években ugyan már egyre kisebb arányban, de még mindig akár a megye más területeinek általános iskoláival való kapcsolattartás, kölcsönös informálódás, együttműködés. Minden év októberében több, mint 60 általános iskolát keresünk meg egy részletes tájékoztató levéllel, amelyben bemutatjuk a következő tanév beiskolázásának lehetőségeit. 21
Ebben a levélben ajánljuk azt fel, hogy amennyiben az adott iskola igényt tart rá, elmegyünk egy személyes tájékoztatóra is. Az elmúlt években valamennyi ilyen felkérésnek eleget is tettünk. A város másik két középfokú oktatási intézményével az iskola kapcsolata jónak mondható, a vezetők részt vesznek egymás jelentősebb rendezvényein, diákjaink általában különböző sportversenyeken mérik össze tudásukat. A középiskolai kollégiummal a kapcsolatunk teljesen zökkenőmentes, igaz az utóbbi hat évben a kollégiumot igénylő diákjaink száma jelentős mértékben csökkent, így jelenleg már csupán diákjaink alig, több mint 6 %-a kollégista. Jó szakmai kapcsolatban voltunk a szintén megyei fenntartású középfokú iskolákkal, valamint a megye másik két, hagyományosan közgazdasági profilú középiskolájával, a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Középiskolával, és a kisvárdai Szent László Középiskolával. 2.4.6. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szakképzés-szervezési Önkormányzati Társulással (TISZK) való kapcsolatunk 2009-ben a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően megyénkben is megalakult a TISZK, mátészalkai gesztorintézménnyel, hat önkormányzati fenntartó által működtetett 12 szakképzést is folytató középiskolával. Fenntartónk 7 középiskolájával vett részt a Társulásban. Mivel a társult önkormányzatok döntése alapján a TISZK-ben lévő intézmények a társulás után is megtartották teljes szakmai önállóságukat, így a tagságunk iskolai munkánkat jelentős mértékben nem befolyásolta, mindössze a szakképző évfolyamon indított szakképzések vonatkozásában végzett a TISZK egyfajta koordinációs tevékenységet. 2.4.7. Az iskola nemzetközi kapcsolatai 2004-2007. között a Tempus Közalapítvány pályázatán nyert támogatás segítségével bekapcsolódtunk a COMENIUS I. nemzetközi iskolai együttműködési középiskolai programba, ahol egy walesi középiskola irányításával egy franciaországi, egy németországi és egy spanyolországi középiskolával együtt vettünk részt egy nemzetközi projektben, melynek témája a nemzetközi gazdasági fejlődés és környezetvédelem.
22
A program nyitórendezvényét 2004. novemberében és a záró találkozót 2007. márciusában iskolánk rendezte meg. A program keretében iskolánk tanárokból és diákokból álló küldöttsége Franciaországban, Walesben, Németországban és Spanyolországban vett részt projekttalálkozón. 2006-ban sikeresen pályáztunk a Tempus Közalapítványnál a Leonardó program keretében megvalósuló külföldi szakmai gyakorlatra. Ennek eredményeként 2007-ben szakképző évfolyamos diákjaink egy 1 hónapos szakmai gyakorlaton vettek részt Walesben.
3. A szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések a 2012-2017ig terjedő időszakra 3.1. Az intézmény oktató-nevelő tevékenysége Az elemző részben azt írtam, hogy az elmúlt 5 évben az oktatáspolitikában nem történtek olyan nagy horderejű, koncepcionális változások, amelyek iskolánk oktató-nevelő munkáját, képzési struktúráját alapvetően befolyásolták volna. A 2010-ben hatalomra került új kormány viszont kardinális változtatásokat tervezett a közoktatásban, valamint a szakképzésben is. Hosszas előkészítés és igen sok vita után 2011. december végén az Országgyűlés elfogadta az iskolai munkánkat alapvetően befolyásoló két törvényt: a 2011. évi CXC. törvényt a nemzeti köznevelésről, valamint a 2011. évi CLXXXVII. törvényt a szakképzésről. A változtatások mélységét jól jelzi, hogy 18 év után egy teljesen új (nevében is más: „köznevelési”) megváltozott szemléletű köznevelési törvény készült. A szakképzés eddigi gyakorlatának a teljes átalakítását (különösen a szervezeti keretek vonatkozásában) célozta meg az új szakképzési törvény. A fenti törvények keretjellegéből adódóan a következő hónapokban készülnek el azok az alapdokumentumok (Nemzeti Alaptanterv; Kötelezően alkalmazandó kerettantervek; Szakközépiskolai ágazati kerettantervek; Országos Képzési Jegyzék; szakképesítések kerettantervei;
szakképesítések
szakmai-
és
vizsgakövetelményei),
valamint
kormányrendeletek, miniszteri rendeletek sora, amelyek majd részleteiben szabályozzák, meghatározzák oktatási feltételeinket, iskolai munkánkat.
23
3.1.1. Tervezett képzési struktúra a jelzett időszakra A jelenlegi szakközépiskolai modellben gyakorlatilag élesen elkülönül egymástól a közismereti, érettségire felkészítő képzés és az érettségi után a szakképző évfolyamon folyó szakmai képzés (ez az un. „Világbanki modell” szerinti oktatás). Az új törvények szerint (a két törvény rendelkezéseit együttesen kell értelmezni) ez 2013. szeptember 01-től alapvetően megváltozik. Az új szabályozás szerint a szakképesítésre felkészítő oktatás az alapfokú nevelés-oktatás után kezdődik és az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésével ér véget. Mindez azt jelenti, hogy a szakközépiskolában már 9. osztálytól az általános műveltséget megalapozó, érettségire felkészítő középfokú nevelés és oktatás, valamint a szakképesítés megszerzésére irányuló képzés párhuzamosan folyik. Ebben az új szakközépiskolai modellben tehát diákjaink: - továbbra is országosan egységes, a gimnáziumokéval azonos négy kötelező tantárgyból (magyar nyelv és irodalom; matematika; történelem; idegen nyelv) tesznek érettségi vizsgát, mely alapján felsőoktatási intézményekben továbbtanulhatnak; - a szakközépiskola ágazatának megfelelően kötelezően tanulnak szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat (már 9. évfolyamtól kezdődően), melyből szakmai érettségi vizsgát tesznek, amely alapján szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, valamint szakirányú munkába állásra jogosultak; - döntésük alapján
- ha nem akarnak továbbtanulni, ill. munkába állni – az iskola
szakképző évfolyamán készülnek fel az OKJ-ban szereplő szakmai érettségi ágazatához tartozó szakképesítés megszerzésére. Úgy gondolom, hogy - a szakközépiskolák szakmai képzését megerősítő – fenti struktúra gyakorlati alkalmazása iskolánk számára komoly problémát nem fog okozni, hiszen az eddigi, érettségi utáni szakképzésünk is meglehetősen szerteágazó és komoly szakmai tartalommal megtöltött volt. A konkrét szakközépiskolai ágazatok, valamint az ezekre épülő OKJ szerinti szakképesítések még nem ismertek, de úgy vélem, hogy iskolánk 68 éves múltja, hagyományai, eddigi eredményeink, szakmai felkészültségünk azt indokolja, hogy a jövőben is a hagyományos közgazdasági, üzleti, pénzügyi, számviteli, marketing, ügyviteli, informatikai ágazatokat ill. ezekhez tartozó szakképesítéseket oktassuk, a továbbra is jelen lévő általános műveltséget adó, magas színvonalú közismereti képzéssel együtt. 24
Tervezem, hogy a fenti kínálat bővítéseként a munkaerő-piaci igényeket, valamint a városunkban működő Szatmár-Beregi Kórház által biztosított lehetőségeket is figyelembe véve akár már 2013. szeptemberétől meghirdessük az egészségügyi szakközépiskolai ágazati képzésünket. 3.1.2. A beiskolázási helyzet várható alakulása A demográfiai adatok sajnos azt mutatják, hogy a közeljövőben sem számíthatunk arra, hogy jelentősen nőjön az általános iskolát végzett gyerekek száma. Így az iskolának hosszú távon arra kell felkészülnie, hogy csak akkor tudjuk biztosítani minden évben a megfelelő számú jelentkezőket, ha mindannyian kiválóan végezzük feladatunkat, s sajnos még ekkor sem biztos a teljes siker. Az előző pontban felvázolt, a szakközépiskolai oktatás szerkezetét érintő változások akár pozitív irányba, de akár negatív irányba is befolyásolhatják ezen iskolatípus keresettségét. Úgy gondolom, hogy az iskolavezetésnek minden marketing eszközt alkalmaznia kell az iskola népszerűsítésére, olyan oktatási feltételeket, kulturált környezetet kell biztosítanunk, hogy a szülők szívesen hozzák gyereküket ebbe az intézménybe. Meggyőződésem, az egyik legfőbb vonzerő maga a tanár, ezért a kollégák szakmai felkészültségükkel, erkölcsi tartásukkal, jó pedagógiai módszereikkel tehetik a legtöbbet azért, hogy az iskola népszerű maradjon. 3.1.3. Célkitűzések a tanulmányi eredményesség területén
Minimális
célkitűzésként
fogalmazom
meg,
hogy
a
legfontosabb
tanulmányi
eredményességi mutatókban (tanulmányi átlag, bukási arány) meg kell állítanunk az utóbbi néhány év negatív tendenciáját, és el kell mozdulnunk a 5-6 évvel ezelőtti eredményességi mutatók irányába. Bízom benne, hogy az új oktatáspolitikában tervezett lényeges változások hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákok számára ismét érték legyen a tudás, s a tanulás iránti motiváltságuk a jövőben javulni fog. Tudom azt, hogy a tanulmányi eredményesség elsősorban a diákokon múlik, ugyanakkor a követelményrendszerünk kialakításakor továbbra is figyelembe kell venni diákjaink reális képességeit. A kollégáknak olyan követelményrendszert kell alkalmazniuk, amely biztosítja azt, hogy a jó képességű, szorgalmas diákok olyan tudásanyaghoz jussanak, amely lehetővé teszi 25
számukra akár a legnépszerűbb egyetemekre történő bejutást is, ugyanakkor a gyengébb képességű tanulók is elsajátíthassák azt a minimális szintet, amely egy sikeres érettségi vizsgához ill. egy szakképesítéshez szükséges. 3.1.4. A kimeneti eredmények tervezett alakulása 3.1.4.1. Kompetencia-mérés Fontosnak tartom az ilyen országos méréseket, mert ezek az eredmények megerősítenek vagy változtatásra késztethetnek bennünket addigi oktatási módszereinkkel kapcsolatban. A hozzánk érkezett tanulók reális képességeit, társadalmi, szociokulturális helyzetét figyelembe véve, úgy gondolom továbbra is elvárható, hogy mind a két kompetenciában az eredményeink elérjék vagy kis mértékben meghaladják az országos szakközépiskolai átlagot. Továbbra is tudatosítanunk kell a mérésben érintett évfolyamon tanuló diákjainkban, hogy ez az eredmény egy nagyon fontos visszajelzés az iskola számára, ezért mindenki képességeinek a maximumát nyújtsa ezen a megmérettetésen. 3.1.4.2. Érettségi vizsgák Az új Köznevelési törvény 6. §-ának 2. bekezdése rendelkezik a kötelező érettségi vizsgatárgyakról. Ezek szerint a négy kötelező vizsgatárgy mellett diákjaink számára az ötödik, kötelezően választható vizsgatárgy a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy lesz. 2013. szeptemberétől felmenő rendszerben már ennek megfelelően kell felkészíteni diákjainkat, ami a korábbi évektől lényegesen abban tér el, hogy kötelező lesz szakmai tárgyból érettségizniük. Ez eddig választható tantárgy volt, és persze a tantárgy tartalma is jelentősen eltér a korábbitól. Ez a rendelkezés véleményem szerint visszaadja a szakközépiskoláknak az elmúlt években elég jelentősen háttérbe szoruló szakmai profilját, hiszen már 9. évfolyamtól a kötelező szakmai érettségire is kell készülniük tanulóinknak. Ez a vizsga ugyanakkor komoly jelentőséggel is bír, hiszen a törvény szerint a szakmai érettségi az OKJ-ban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Továbbra is biztosítani kell egy emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés lehetőségét (a diák választása szerint bármelyik kötelező érettségi tárgyból) a délelőtti
26
oktatás keretei között, míg egy másik tantárgyból a délutáni szakköri foglalkozások keretében. Ezáltal lehetőséget adunk arra, hogy a jó képességű diákjaink akár két tantárgyból is emelt szintű érettségit letéve, innen is sikerrel pályázhassanak bármelyik népszerű egyetemre. 3.1.4.3. Egyetemi, főiskolai felvételik Azáltal, hogy az új szabályozás szerint is a négy kötelező érettségi tantárgyból országosan egységes (a gimnáziumokéval azonos) központi vizsgakövetelmények alapján kell felkészítenünk tanulóinkat az érettségi vizsgára – véleményem szerint – továbbra is megmarad az a lehetőség, hogy diákjaink sikeresen felvételizhessenek az ezen tantárgyakat felvételi követelményként előíró bármely egyetemre, főiskolára. A mi iskolatípusunkból persze továbbra is elsősorban a gazdasági, üzleti felsőoktatási szakirányba történő felkészítés lesz a meghatározó, amit a jövőben még inkább erősíteni fog az a Szakképzési törvényben szereplő megfogalmazás, miszerint: „Az ágazat szerinti kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti magasabb követelmények szerin teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül.” Értelmezésemben ez komoly versenyelőnyt jelenthet a gimnáziumokkal szemben a gazdasági, üzleti felsőoktatásba történő bejutásnál. 3.1.4.4. OKJ-s szakmai vizsgák Ugyan az új szakközépiskolai modellben a szakmai érettségi végzettség – mint, ahogy korábban már leírtam – az általános érettségi mellett OKJ-ban szereplő munkakör betöltésére is képesít, de OKJ-ban meghatározott szakképesítés továbbra is a szakképző évfolyam teljesítése után komplex szakmai vizsgán szerezhető. Várakozásaim szerint a jövőben a szakképző évfolyamon történő oktatás is eredményesebb lehet azáltal, hogy az adott ágazatnak megfelelő szakmai érettségi megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy a szakképző évfolyamon már alapokat oktatni ne kelljen, hanem ez alatt az 1 év alatt kifejezetten a sikeres komplex szakmai vizsgára történő felkészülés folyjon. Iskolánk szakképzési profilja már eddig is felölelte a teljes, tágabban értelmezett közgazdasági jellegű képzéseket (pénzügyi, számviteli, kereskedelmi, marketing, ügyviteli, informatika). 27
Úgy gondolom ez a szakképzési kínálat a jövőben is megfelelő érdeklődést biztosíthat iskolánk irányába, kiegészülve az egészségügyi szakközépiskolai ágazatra épülő érettségi utáni OKJ-s szakmákkal. Természetesen amennyiben a munkaerőpiac részéről újabb szakképesítések oktatására mutatkozik igény (pl. logisztikai terület) iskolánk készen áll a jelenlegi kínálat bővítésére is. Amennyiben a jövőben erre igény mutatkozik az iskola felkészült az OKJ-s szakképesítések oktatására felnőttképzés keretei között is. 3.1.5. Célkitűzés az iskola nevelési tevékenységére vonatkozóan Az oktatási feladatainkon túl az iskola nevelési tevékenységére a jövőben az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. A hozzánk érkező korosztály életének abban a szakaszában van, amikor még a személyisége, értékrendje alakítható. Társadalmunk jövője érdekében mindent meg kell tennünk azért – még akkor is, ha rengeteg kudarc ér e területen bennünket -, hogy a felnövekvő generáció tagjai az egyetemes emberi értékeket saját értékrendjük között is meghatározónak kezeljék. Az új oktatáspolitika is erősíteni tervezi az iskolák nevelési szerepét, így remélhetőleg több központi segítséget kapunk ezirányú munkánkhoz, mint az elmúlt időszakban. 3.1.5.1. Diákjogok, diákönkormányzat Véleményem szerint iskolánkban adottak a diákjogok érvényesítésének lehetséges formái, szinterei. A diákokon múlik az, hogy a jövőben ezt megfelelő tartalommal meg is töltsék. A diákönkormányzat szabadidő szervezési tevékenységének az elmúlt években kialakult egy jó hagyománya. Fontosnak tartom azt, hogy az iskola a hétköznapok „száraz” oktatása mellett rendszeres időközönként
színvonalas
szabadidős
programokkal
oldja
fel
a
hétköznapok
monotonitását. Továbbra is támogatni kívánom a diákönkormányzat minden ezirányú újító, értelmes elképzelését. 3.1.5.2. Ifjúságvédelmi feladatok prognosztizálása Beiskolázási körzetünk többszörösen hátrányos helyzete miatt sajnos a közeljövőben sem számíthatunk arra, hogy kevesebb hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermek érkezik 28
iskolánkba. A tények azt mutatják, hogy évről évre növekszik az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákjaink száma (arányuk már jóval meghaladja az 50 %-ot), ami egyértelműen leképezi a családok nehéz anyagi körülményeit. A család anyagi nehézségei, a megélhetési gondok, a sokszor deviáns szülői életmód azt is eredményezi, hogy több diákunk pszichés problémákkal, viselkedészavarral is küzd. Szerencsére az ilyen diákjaink aránya jelenleg még nagyon alacsony, de ha ez a tendencia folytatódik, a jövőben számolni kell azzal, hogy az ifjúságvédelmi felelős ilyen irányú feladatai is növekedni fognak. 3.1.6. Az intézmény minőségfejlesztési célkitűzései a jelzett időszakban Az új köznevelési törvény egyik legfontosabb, új eleme az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerének bevezetése. Így az eddig önállóan végzett minőségfejlesztési tevékenységünk (vezetői- és pedagógiai önértékelés, intézményi önértékelés) helyett egy országos szintű külső szakértői ellenőrzés fog megvalósulni, melynek célja a pedagógusok munkájának és az intézmény pedagógiai tevékenységének külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Úgy gondolom, hogy annak az intézménynek, amely feladatait a törvényi előírások maximális betartásával igyekszik végezni, ill. azoknak a pedagógusoknak, akik lelkiismeretesen, tisztességesen végzik munkájukat, külső, szakértői ellenőrzéstől nincs miért tartaniuk. Meggyőződésem, hogy az iskolánk ill. a kollégáim is ebbe a körbe tartoznak, így tiszta lelkiismerettel várhatjuk a külső ellenőrzéseket, melyek eredménye remélhetőleg meg fog erősíteni bennünket az eddig végzett munkánk minőségét illetően.
3.2. Az oktatás személyi feltételeinek tervezett alakulása 3.2.1. Iskolavezetés Ahhoz, hogy a tanár szaktudását megfelelően tudja kamatoztatni munkavégzésének közvetlen helyszínén a tanórákon, szükséges az, hogy jól érezze magát az iskolában, szívesen járjon be a munkahelyére.
29
Ezért én a jó munkahelyi légkör meglétét alapvetően fontos tényezőnek tekintem. Ennek megteremtésében
ill.
megtartásában
döntő
szerepe
van
az
igazgatónak,
az
iskolavezetésnek. Az igazgatói feladatok a jövőben lényegesen változni fognak, amely az igazgatói munkával szembeni követelmények, elvárások növekedésével jár. A pedagógus életpálya-modellről szóló törvénykoncepció így fogalmaz: „Az intézményvezetői megbízás részben önálló szakma,
amelynek
magas
szintű
művelése
professzionális
vezetői,
pedagógiai,
pszichológiai, jogi és pénzügyi ismereteket, képességeket és készségeket kíván.” Iskolánk gazdasági önállóságának 2011. március 01-el való megszüntetése az igazgatótól az eddigiekhez képest jóval komplexebb munkavégzést követel, hiszen eddig a vezetői feladatok egy részét a gazdasági vezető végezte, mely státusz az intézményen megszűnt, ugyanakkor az ehhez kapcsolatos feladatok jelentős része megmaradt, mostmár az igazgató feladataként ill. hatáskörében. A fentiekből következően a jövőben változni, növekedni fog az igazgatóhelyettesek szerepe, feladata is. Fontosnak tartom az iskolavezetés és a nevelőtestület közötti megfelelő információáramlás biztosítását, mert csak így várható el a vezetői döntésekkel való igazi azonosulás, amely a sikeres megvalósítás záloga lehet. Ehhez szükséges, hogy az iskolavezetés minden tagja lehetőleg élvezze a tantestület nagy többségének bizalmát, megbecsülését. Demokratikus szellemű, ugyanakkor határozottan irányító vezetésben gondolkodom, ahol a vezetői döntések egyik legfontosabb jellemzője a döntéselőkészítésben való széles körű szakmai részvétel, a döntéshozatalt követően pedig a következetes végrehajtás és ennek ellenőrzése, ahol nem kallódhat el egyetlen tanulói, dolgozói érték sem. 3.2.2. Pedagógusok A Pedagógiai Programunkban szereplő középtávra tervezett tantárgyi rendszer és óraszámkeretek alapján úgy gondolom, hogy a jelenlegi 29 fős pedagógus álláshely a jövőben is elegendő lesz feladataink ellátására. A korábban említett új szakközépiskolai modell bevezetése nem követel lényeges szerkezeti változást iskolánk nevelőtestületének összetételében, mivel a szakképző osztályaink oktatásához szükséges szakképzett szaktanár állományt eddig is főállású pedagógusokkal biztosítottuk. 30
Meggyőződésem, hogy jelenlegi nevelőtestületünk szakmai felkészültség, hivatásszeretet és példamutató emberi, magánéleti magatartás alapján tökéletesen alkalmas oktatásinevelési feladataink jövőbeni ellátására is. 3.2.3. Gazdasági, technikai, ügyviteli, kisegítő személyzet Intézményünk gazdasági önállóságának 2011. március 01-i megszűnését követően alapvetően megváltozott az oktatási feltételeink biztosítását szolgáló technikai állomány szerepe, feladata. A gazdasági vezetői státusz, illetve a számviteli, pénzügyi adminisztrációs feladatokat ellátó munkakörök is megszűntek. Az új struktúrában az intézménynél maradó gazdasági jellegű feladatokat az iskolavezetés és kapcsolt munkakörben az iskolatitkár, mint pénzügyi koordinátor fogja a jövőben ellátni. Működési feltételeink technikai kiszolgálását jelenleg 1 fő rendszergazda, 1 fő karbantartó, 1 fő délutáni portás-kisegítő és 3 fő takarító végzi, amely a lehető legminimálisabb létszám a szükséges feladatok ellátásához képest. Továbbra is fontosnak tartanám, hogy a jövőben a nappali portai szolgálatot felnőtt személlyel tudnánk ellátni, hiszen hosszú évek óta ezt a feladatot – szükségmegoldásként – diákjaink végzik.
3.3. Az intézmény gazdálkodási, tárgyi-technikai feltételrendszerének tervezett alakulása Állami intézmény lévén a megfelelő feltételek biztosítása alapvetően állami feladat. Remélem azt, hogy az ország jövőbeni gazdasági helyzete lehetővé teszi, hogy az intézmény feladatfinanszírozási szintje visszatérhessen a három-négy évvel ezelőtt alkalmazott színvonalhoz. 3.3.1. A működéshez szükséges költségvetési források Az új Köznevelési törvény 88. §-a szerint gyakorlatilag fenntartótól függetlenül a jövőben a központi költségvetés költségvetési hozzájárulásként „fedezi a nevelési-oktatási 31
intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelőoktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait”. Iskolánk 2012. január 01-től közvetlenül állami fenntartásba került, így a mindenkori költségvetésünk döntő részét kitevő személyi juttatások fedezete a jövőben biztosítottnak látszik. Az intézmény mindennapi működtetéséhez minimálisan szükséges energia-, anyag- és rezsiköltségek fedezete úgy gondolom – a jelzett fenntartóváltás okán is – a jövőben is biztosítva lesz. 3.3.2. Költségvetésen kívüli fejlesztési források növelésének lehetősége Tisztában vagyok azzal, hogy a közvetlen, állami források a jövőben is igen szűkösen állnak majd rendelkezésre, ezért teljesen egyértelmű, hogy a következő években is csak akkor tudjuk a szükséges és indokolt fejlesztéseinket megvalósítani, ha minden lehetséges bevételszerzési eszközzel maximálisan élünk. Ezek a következő forrásokból valósulhatnak meg: A tényadatok azt mutatják, hogy a saját bevétel jelentős növelésére sajnos reális esély nincs, hiszen az intézmény meglévő szabad kapacitásait (tornaterem; tantermek bérbeadása) eddig is az igényeknek megfelelően hasznosítottuk. Egyéb, saját bevételszerzési lehetőségünk pedig adottságainkból következően (nem rendelkezünk kollégiummal, konyhával, minimális a menzát igénylő diákjaink száma) nincsen. A különböző pályázatokból származó bevételnövekedés alapvetően attól függ, hogy az államnak lesz-e a jövőben erre a célra is elegendő forrása. Az iskola itt annyit tehet, hogy a jövőben is folyamatosan figyelünk minden pályázati lehetőséget, és olyan szakmailag indokolt
pályázatokat
készítünk,
melyeket
a döntéshozók érdemesnek tartanak
támogatásra. A harmadik forrásszerzési lehetőség a szakképzési hozzájárulás volt. Sajnos itt a jövőre vonatkozóan is a múlt idő használata az indokolt, hiszen ez a szakképző intézményekben igen jelentős közvetlen forrásszerzési lehetőség 2012. január 01-el, a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény változásának következtében megszűnt. Az új jogszabályi előírások következtében a gazdálkodó szervezetek a szakképzési
hozzájárulási
kötelezettségüket már részben sem teljesíthetik közvetlenül (igaz néhány éve már csak a TISZK-eken keresztül) szakképző iskoláknak nyújtott fejlesztési támogatással. 32
Ez az új szabályozás minket különösen súlyosan érint, hiszen mint ahogy a 2.3.2. pontban bemutatott táblázat adataiból látszik az elmúlt 6 évben összesen 60.565 eFt ilyen bevételünk származott, ami azt jelenti, hogy évente, átlagosan több, mint 10 millió Ft-ot tudtunk költségvetésen kívüli forrásokból tárgyi eszközeink fejlesztésére, korszerűsítésére ill. ezek működtetésére fordítani. Döntően ez a forrás biztosította azt, hogy iskolánk rendelkezett
azokkal
a
technikai
berendezésekkel,
felszerelésekkel,
melyekkel
versenyképesek lehettünk ebből a szempontból is akár a nagyvárosok középiskoláival szemben is. Ez az összeg a jövőben nagyon fog hiányozni. 3.3.3. A jelzett időszakban tervezett beruházások, fejlesztések A korábbi években a technikai eszközeink, berendezéseink folyamatos korszerűsítését, fejlesztését az előző pontban említett szakképzési hozzájárulás segítségével az elvárt szinten tudtuk teljesíteni. Az említett okok miatt ez a folyamat a jövőben megakadhat, és ahhoz, hogy ezen a téren ne történjen visszaesés mindenképpen szükséges keresni egyéb, ilyen célra felhasználható forrásbővítő lehetőséget. Az iskola épülete viszont az elmúlt évtizedekben olyan szinten amortizálódott, hogy most már csak egy teljes épületrekonstrukciós beruházás tudná megoldani a problémákat. Én változatlanul bízom abban, hogy a közeljövőben a fenntartónkkal együtt sikerül egy olyan pályázati lehetőséget találni, melynek segítségével egy, a XXI. század követelményeinek megfelelő, méltó iskolaépületet kaphat ez a nagy múltú és remélhetőleg szép jövő előtt álló oktatási intézmény.
3.4. Az intézmény kapcsolatrendszerének várható alakulása 3.4.1. A szülőkkel való kapcsolat Az új Köznevelési törvény a szülő és az iskola kapcsolatát alapvetően a partneri viszonyra építi. Kimondja: „A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét.” 33
Ez alapvető változás a korábbi évek – az iskola egy szolgáltatást végez, míg a szülők e szolgáltatás megrendelői – kapcsolatához képest. A törvény kiindulópontja, hogy „a közoktatás nem szolgáltatás, hanem közszolgálat.” Remélhetőleg ez az alapvető oktatáspolitikai változás a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy a jövőben több segítséget kapunk a gyerekek szüleitől oktatási-nevelési feladataink sikeres teljesítéséhez (pl. a nagyszámú hiányzások csökkentése). Természetesen továbbra is követendőnek tartom mind az iskolavezetés, mind az osztályfőnökök, mind a szaktanárok részéről a korrekt, udvarias, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolattartást a gyerekek szüleivel. 3.4.2. Fehérgyarmat várossal való kapcsolat Iskolai közösségünk nevében is ígérhetem, hogy a jövőben is részt kívánunk vállalni Fehérgyarmat kulturális, közművelődési életében. 3.4.3. Fenntartói kapcsolat A 2011. évi CLIV. törvény alapján a megyei önkormányzati intézmények (így iskolánk is) 2012. január 01-től átadásra kerültek a Kormány által intézményfenntartásra és az átvett vagyon tekintetében vagyonkezelői jogok gyakorlására kijelölt Megyei Intézményfenntartó Központok (MIK) számára. Új
fenntartónk
a
Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyei
Intézményfenntartó
Központ
szervezetileg megalakult, a működési, irányítási struktúra kialakítása jelenleg is zajlik. Úgy gondolom, hogy iskolánk az új fenntartónktól is számíthat arra a korrekt, egymás munkáját kölcsönösen megbecsülő, szakmai alapon nyugvó támogatásra és segítségre, amely az elmúlt években jellemezte intézményünk és a korábbi fenntartónk, a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Önkormányzat kapcsolatát. 3.4.4. Gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolat Az új Szakképzési törvény még hangsúlyosabban kiemeli a szakképzés tartalmának a munkaerőpiaci igényeknek történő megfelelését. Ebből adódóan iskolánknak a jövőben is alapvető érdeke a környékbeli gazdálkodó szervezetekkel, mint végzett diákjaink potenciális munkáltatóival a rendszeres kapcsolattartás. 34
Az új szakközépiskolai modellben ez akár tanulóink nyári szakmai gyakorlóhelyeinek biztosítását is jelentheti. Sajnos a törvényi változások következtében a jövőben már nem számolhatunk e gazdálkodó szervezetektől a szakképzési hozzájárulásból nyújtható közvetlen fejlesztési támogatással. 3.4.5. Oktatási intézményekkel való kapcsolat Az előttünk álló időszakban is követendőnek tartom az elemző részben (2.4.5. pont) kifejtett kapcsolatrendszer meglévő elemeinek további folytatását. Úgy gondolom, hogy az általános iskolák és a közöttünk lévő kölcsönös információcsere tekintetében még vannak tartalékok, ezért a jövőben még fokozottabb hangsúlyt kell fektetni erre a tevékenységünkre. 3.4.6. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakképzés-szervezési Önkormányzati Társulással (TISZK) való kapcsolatunk Jelenlegi információim alapján - a Szakképzési törvény előírásaival összhangban – 2015. december 31-ig változatlan szervezeti keretben működhet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakképzés-szervezési Önkormányzati Társulás, s benne iskolánk, mint a társult fenntartók egyik intézménye. Ha a szervezeti keret még talán nem is változik, de én úgy gondolom, hogy a TISZK szerepe, feladata, a létrejövő Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) törvényi kötelezettségei alapján lényegesen változni fog. Várhatóan 2013. szeptember 01-től az MFKB a Kormány rendeletének megfelelően meghatározza a szakközépiskolákban oktatható ágazatok körét és keretszámait, ill. az erre épülő szakképesítéseket. Mivel a jelenlegi TISZK-ünkben mi voltunk/vagyunk az egyetlen hagyományosan közgazdasági, üzleti profilú szakközépiskola, bízom abban, hogy a jövőben az ehhez kötődő szakközépiskolai ágazatokat továbbra is – már akár a TISZK-en belül kizárólagosan – oktathatjuk.
35
3.4.7. Iskolánk tervezett nemzetközi kapcsolatai Sajnos az utóbbi 3-4 évben iskolánk addig oly tartalmas nemzetközi kapcsolatai (Comenius projekt; Leonardo program, cserediák találkozók) megtorpantak. Ennek döntő oka, hogy az utóbbi időben a pályázati lehetőségek is beszűkültek ill. olyan alacsony támogatási arány mellett valósulhatnának meg, amihez a szükséges önerőt sem az intézmény, sem pedig a gyerekek szülei nem tudnák biztosítani. Azonban a jövőben sem mondhatunk le arról, hogy figyeljük az esetleges újabb lehetőségeket, és ismét bekapcsolódhassunk a nemzetközi iskolai együttműködések vérkeringésébe. Már csak földrajzi elhelyezkedésünkből adódóan is logikusnak tűnik, hogy valamely határmenti (Románia, Ukrajna ill. Szlovákia területén lévő) magyarlakta terület oktatási intézményével a közeljövőben intézményesített kapcsolatot létesítsünk. Ez anyagilag is jóval könnyebben kezelhető terhet jelentene számunkra, ugyanakkor ezzel is segíthetnénk osztályainkat az új Köznevelési törvényben meghatározott határon túli kirándulások szervezésében.
36
4. Összegzés Bonyolult, sokrétű feladatot kell megoldanunk, soha nem tévesztve szem elől alapvető kötelességünket: a gyerekek értékekben gazdag életre, szakmára, szakmai megújulásra való felkészítését. Ez igényes és demokratikus szellemű iskolaéletet feltételez, amelyben bízik a szülő, jól érzi magát a tanuló és a dolgozó. Intézményvezetőként ismét irányítója lehettem annak a több éves folyamatnak, amely az iskola életét jellemezte, ebből adódóan az elemzés talán kevesebb kritikai elemet tartalmaz, inkább visszatekintés az elért eredményekre kijelölve a továbblépés lehetséges útjait. Úgy gondolom, hogy az új Köznevelési törvény és a Szakképzési törvény által kijelölt kereteket is figyelembe véve iskolánk stratégiai iránya jó, a meglévő adottságaink, lehetőségein megfelelő feltételeket teremtenek ahhoz, hogy bizakodva tekinthessünk a jövőbe. Ezúton is szeretném megköszönni valamennyi vezetőtársam, szaktanár kollégám ill. az iskola összes dolgozójának, tanulójának és valamennyi partnerünknek a segítő közreműködését abban, hogy közös munkánk eredményeként – úgy érzem – a lehetőségeinkhez képest sikeres éveket tudhatunk magunk mögött. Amennyiben a döntéshozók ismét megtisztelnek bizalmukkal, szeretnék a jövőben is hozzájárulni ahhoz, hogy a fehérgyarmati Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola továbbra is a térség meghatározó oktatási intézménye maradhasson. Fehérgyarmat, 2012. május 14.
Macsi Gyula
37
