A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2010 TISZTELETPÉLDÁNY

NY PÉ LD Á

TIS ZT

EL

ET

A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2010

Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2012

Közreműködők:

Benkő Béla Dudás Gyula Kolozsváriné Csontos Magdolna Szlovák Sándor

Opponensek:

Kemény Gábor Pesti Csaba Rieger László

Felelős kiadó:

Kapronczai István

ET

Szerkesztőbizottság: Biró Szabolcs Juhász Anikó Kapronczai István Kemény Gábor Mihók Zsolt Popp József Potori Norbert

NY

Béládi Katalin Kertész Róbert

PÉ LD Á

Szerzők:

TIS ZT

EL

Kiadó: Agrárgazdasági Kutató Intézet H-1093 Budapest, Zsil utca 3-5. Postacím: H-1463 Budapest, Pf.: 944 Telefon: (+36 1) 476-3060 Fax: (+36 1) 476-3304 www.aki.gov.hu [email protected]

ISSN 2063 2843 ISSN 1418 2130 (Agrárgazdasági Információk) Nyomda, kötészet: Primerate Kft. © Agrárgazdasági Kutató Intézet

Minden jog fenntartva. A kiadvány bármely részének sokszorosítása, adatainak bármilyen formában (nyomtatva vagy elektronikusan) történő tárolása vagy továbbítása, továbbá bármilyen elven működő adatbáziskezelő segítségével történő felhasználása csak a kiadó előzetes írásbeli engedélyével történhet.

Bevezetés .................................................................... 5 Adatbázis és módszer................................................ 6 Adatbázis ................................................................ 6 Módszer .................................................................. 7

Az állattenyésztési ágazatok költség- és jövedelemhelyzete.................................................... 38 Az állattenyésztési ágazatok költségei ................................................................ 38 Az állati termékek értékesítési ára ...................... 43 Az állattenyésztési ágazatok jövedelemhelyzete................................................. 45 Az állati termékek költség- és jövedelemhelyzete eltérő takarmányértékelés mellett ................................................................... 48

PÉ LD Á

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete.................................................... 10 A szántóföldi növények termelési költségei.......... 10 A szántóföldi növények hozamai .......................... 15 A szántóföldi növények önköltsége ..................... 17 A szántóföldi növények értékesítési ára ............... 20 A szántóföldi növények jövedelemhelyzete .......... 22

NY

Tartalomjegyzék

Összefoglalás ........................................................... 51 Summary.................................................................. 52 Kivonat ..................................................................... 54 Abstract.................................................................... 54 Mellékletek .............................................................. 55 Mellékletek jegyzéke ............................................ 55

TIS ZT

EL

ET

A kertészeti ágazatok költség- és jövedelemhelyzete.................................................... 26 A kertészeti ágazatok termelési költségei ............. 27 A kertészeti termékek hozamai ............................ 29 A kertészeti termékek önköltségei........................ 31 A kertészeti termékek értékesítési ára ................. 33 A kertészeti termékek jövedelemhelyzete ............ 34

3

Bevezetés

ki- és átalakításához, a rendelkezésre álló eszközök és szellemi tőke minél hatékonyabb működtetéséhez, illetve felhasználásához. A gyakorlati szakmai életben történő felhasználás mellett a most közreadott adatok információ bázisát adják számos kutatási témának, illetve folyamatosan hasznosulnak a mezőgazdasági, agrár-közgazdasági felsőoktatásban is. A különböző mezőgazdasági ágazatok, illetve előállított mezőgazdasági termékek érdekeltségi viszonyainak megismerését kívánjuk elősegíteni azzal, hogy a korábbi évek hagyományait követve az átlagos értékek mellett, az azok hátterében meghúzódó különbségeket is publikáljuk. Természetesen munkánk során csak a legfontosabb tendenciákat foglaltuk össze, illetve terjedelmi korlátok miatt a számok mögött meghúzódó valamennyi kérdésre nem térhettünk ki. A tesztüzemek 2010. évi gazdálkodásáról szóló – a vállalkozások egészének pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató – és a jelenlegi kiadvány reméljük hasznos segítséget nyújt a termelők, a szakemberek, a szakmai szervezetek és a döntéshozók mindennapi munkájához. Végezetül köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik adataik rendelkezésünkre bocsátásával, valamint azok összegyűjtésével és feldolgozásával hozzájárultak a tanulmány elkészítéséhez.

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

A mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemviszonyainak vizsgálata több évtizedes múltra tekint vissza. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet mindig is kiemelt feladatának tekinti az ágazati szintű információk gyűjtését és elemzését, valamint az elemzések minél szélesebb körben való publikálását. Az évente megjelenő tanulmány adatbázisát 2001 óta a magyarországi tesztüzemi rendszerhez tartozó gazdaságok adják. Napjainkban az információ iránti igény a korábbiaknál is hangsúlyosabban merül fel. Uniós csatlakozásunkkal gyökeresen megváltozott a mezőgazdasági termékek jövedelemhelyzete. A piaci versenytársak fokozódó jelenléte a hazai és külpiacon kihívást jelent a gazdálkodók számára, amit csak tovább növelt az elmúlt időszak – a fejlett országok gazdaságát is megrengető – pénzügyi-gazdasági válsága. A jelen kiadványban szereplő ágazati mélységű adatok egyrészt hasznos információkat adnak a makroszintű elemzésekhez, ezáltal segítséget nyújtanak a gazdaságirányítás különböző szintjein a döntés-előkészítésekben. Másrészt csatlakozásunk óta számos uniós jelentés közvetlen vagy közvetett adatforrásai. Mikroszinten pedig támpontul szolgálnak a termelők számára gazdasági döntéseik meghozatalában. Így például segítséget nyújtanak a termelési szerkezet

NY

Bevezetés

5

Adatbázis és módszer

tok esetében ennél kisebb méretek is előfordulnak. A Standard Termelési Érték több éves előkészítés után 2010-ben váltotta fel a Standard Fedezeti Hozzájárulást és ettől kezdve az üzemosztályozási rendszer az STÉ alapján történik a tagországokban. Termelési irány szerint a következő tíz alap gazdaságtípust különböztetjük meg a tesztüzemi rendszerben: 1. szántóföldi növénytermesztők; 2. szőlőtermesztők; 3. gyümölcstermesztők; 4. szabadföldi zöldségtermesztők; 5. zöldséghajtató gazdaságok; 6. vegyes gazdaságok; 7. tejelő tehenészetek; 8. húsmarha- és juhtartók; 9. sertéstartók; 10. baromfitartók.

PÉ LD Á

Fontosnak tartjuk, hogy a költség- és jövedelemadatok bemutatása előtt röviden összefoglaljuk az adatbázist és módszertant érintő legfontosabb kérdéseket, különös tekintettel a rendszeresen megjelenő kiadványunkat először olvasókra, valamint e kérdésekkel kevésbé foglalkozó, de az adatok iránt érdeklődő felhasználókra.

NY


Adatbázis

A csoportosítás alapja, hogy az üzem (vállalkozás) összes Standard Termelési Értékének minimum a kétharmadát az adott tevékenység tegye ki. Cégjogi forma alapján alapvetően két csoportot különböztetünk meg. Egyik az egyéni gazdaságok, másik a társas vállalkozások köre. Ezzel kapcsolatban néhány gondolatot fontosnak tartunk kihangsúlyozni a félreértések elkerülése érdekében. Gyakran nem tesznek különbséget az egyéni gazdaságok és a kisüzemek, valamint a társas vállalkozások és a nagyüzemek között. Pedig fontos a különbségtétel, mert bár a társas gazdaságok átlagos mérete valóban többszöröse az egyéniekének, de ezek között találhatók pár hektáros betéti társaságok vagy néhány tíz hektáros Kft.-k is. Ezzel szemben számos, több száz hektáros egyéni (sokszor családi alapon szerveződő) mezőgazdasági vállalkozás keretében is folyik mezőgazdasági termelés. Közismert, hogy a vállalkozási formák megválasztása mögött nem egyszer adó- és pénzügyi megfontolások is meghúzódnak. Az AKI – a KSH gyakorlatával megegyezően – az egyéni gazdaságokhoz sorolja az őstermelőket, az egyéni gazdálkodókat, a családi gazdaságokat és az összevont gazdaságokat. Ez utóbbinak azt tekintjük, amely több őstermelőből, egyéni gazdaságból áll, de a gyakorlatban közös irányítás alatt működik, úgy mint egy önálló, egységes vezetéssel rendelkező vállalkozás. Minden egyéb gazdasági forma a társas gazdasági körbe került besorolásra. Az adatbázissal kapcsolatban meg kell továbbá említeni, hogy a kiadványban szereplő ágazati adatok 2010-ben 1735 mezőgazdasági vállalkozás adatait tar-

TIS ZT

EL

ET

Az információs rendszer kialakítását, fejlődését, szervezeti felépítését, működését a mezőgazdasági vállalkozások 2010. évi tevékenységeinek eredményeit bemutató intézeti kiadvány1 részletesen ismerteti. Ezért itt csak azokat az információkat említjük meg újra, amelyek ezen kiadvány önálló megértéséhez feltétlenül szükségesek, valamint amelyek az ágazati adatok szakszerű felhasználásához segítséget nyújtanak. Az Európai Unió valamennyi tagállama kötelező jelleggel működteti a „Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózatot” (angol rövidítéssel: FADN), melynek feladata a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának, jövedelemhelyzetének az elemzése és ezek alapján a Közös Agrárpolitika (KAP) formálásának segítése. Magyarországon ez a rendszer a „Tesztüzemi Rendszer” elnevezést kapta, és a kötelező EU-s adatszolgáltatás mellett napjainkban ez képezi az ágazati költség- és jövedelemvizsgálatok adatbázisának forrását is. A gazdaságok kiválasztása az ún. üzem-kiválasztási terv alapján történt, amelyhez a Központi Statisztikai Hivatal Gazdaságszerkezeti összeírását használtuk fel. A gazdaságok besorolása négy fő szempontot alapján történt. Ezek az üzemméret, termelési irány, cégjogi forma és a területi elhelyezkedés. A méret tekintetében a tagországokban használatos Standard Termelési Érték, STÉ (angolul Standard Output, SO) szerint történt a kiválasztás. Itt a magyarországi üzem és termelési méretet figyelembe véve a 4 ezer euró STÉ értéket meghaladó üzemek kerültek be a tesztüzemi rendszerbe. Így 2010-ben a rendszer 106 ezer mezőgazdasági vállalkozást reprezentál, melyek az összes regisztrált gazdaság által használt földterület 93 százalékát művelték, illetve az összes Standard Termelési Érték 89 százalékát állították elő. A méretre vonatkozó minimum kritériumok a vizsgálatba vont gazdaságok egészére vonatkoznak, így az ágazati ada1 Keszthelyi Sz. és Pesti Cs. (2012): A tesztüzemi információs rendszer eredményei 2010. Agrárgazdasági Információk. AKI.

6


NY

A változó költségeket közvetlen és közvetett részre különítjük el. A növénytermesztésben a közvetlen változó költségek a következők: • vetőmagok és szaporítóanyagok; • műtrágyák; • növényvédőszerek; • öntözés; • közvetlen marketingköltségek (osztályozás, tisztítás, csomagolás) és feldolgozási költségek; • szárítás; • közvetlen fűtési költség; • közvetlen biztosítási költségek; • egyéb közvetlen változó költségek.

PÉ LD Á

talmazzák. Az üzemkiválasztással kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy minden évben a KSH összeírásainak a felhasználásával meghatározásra kerülnek az ún. üzemi „súlyszámok”. Ezek azt mutatják, hogy a tesztüzemi mintában szereplő ágazati adatot is közlő gazdaság hány másik gazdaságot reprezentál az alapsokaság azonos csoportjából. Így a közölt táblázatokban szereplő adatok a reprezentált gazdaságok súlyozott átlagát, azaz az általuk képviselt teljes sokaságra jellemző értékeket jelzik. A 2010-es évtől a súlyszámok meghatározása is az említett STÉ alapján történt, és az összehasonlíthatóság érdekében a 2009-es év adatait is átszámítottuk az STÉ módszer alapján. Így a múltban közölt mutatószámok kis mértékben eltérhetnek a mostani kiadvány számaitól. A területi kiválasztásnál az alapegységet a régiók adják, ami egyben azt is jelenti, hogy ez az a szint, amelyre korrekt reprezentációval rendelkezik a tesztüzemi minta. Igaz ez annak ellenére, hogy az adatgyűjtés megyei szinten került megszervezésre.

Módszer

TIS ZT

EL

ET

A tesztüzemek ágazati költség- és eredmény-elszámolásának vizsgálatához olyan adatstruktúra került összeállításra, amely figyelembe veszi az EU-ban alkalmazott mutatórendszert, de a hazai igények kielégítésére is alkalmas. Az egységes értelmezés, az előző évek adataival való összehasonlítás érdekében célszerűnek tartjuk összefoglalni a vizsgált ágazatok költség- és jövedelemszámításának módszertani sajátosságait, a közölt mutatók tartalmát és azok kiszámítási módját. A költség- és jövedelemszámításhoz szükséges adatokat általunk szerkesztett (egyedi) kérdőíven gyűjtöttük törekedve a legrészletesebb ágazati költségstruktúra összeállítására. Csoportosítási elvként a változó és állandó költség elkülönítést választottuk, mert az Európai Unióban követett gyakorlat is ez. Az adatok tagországi összehasonlítása, az alkalmazott mutatórendszer és adatközlésünk Brüsszel felé is ezt teszi szükségessé. Mindezeket figyelembe véve a költségek tartalma a következő: • Változó költségek: azok a költségek, amelyek a termelés volumenével változnak, ezért ha nincs termelés, ezek a kiadások nem merülnek fel. • Állandó költségek: azok a költségek, amelyek nagysága (meglévő eszközstruktúra mellett) változatlan marad függetlenül attól, hogy folytatnak-e termelést, vagy sem.

Az állattenyésztés közvetlen változó költségei: • állománypótlás költsége; tenyészállatoknál az állatok elszámolt értékcsökkenése; • takarmányok költsége; • állatorvosi díjak; • természetes és mesterséges termékenyítés költségei; • teljesítményvizsgálat költségei; • közvetlen marketingköltségek (osztályozás, tisztítás, csomagolás) és feldolgozási költségek; • közvetlen biztosítási költségek; • egyéb közvetlen változó költségek.

A közvetett változó költségekhez tartoznak a saját gépek változó ráfordításai (üzem- és kenőanyagok, javítás stb.), a fenntartási és egyéb segédüzemek változó költségei, az idegen gépi szolgáltatások díjai. A két csoport együttesen adja az adott ágazat teljes változó költségét. Az összes többi – nem említett – ráfordításelem (földbérleti díj, munkabér és terhei, amortizáció, általános költségek stb.) az állandó költségek között kerül elszámolásra. Termelési költség összesen: az állandó és a változó költségek együttes összege. Az ágazati költségelszámolás a növényeknél a mezei leltárt, míg az élősúlyos állatoknál az év eleji állomány értékét is tartalmazza. A főtermék önköltsége: az ágazat melléktermékének értékével csökkentett termelési költség és az előállított főtermék mennyiségének hányadosa. Meg kell jegyezni, hogy az EU terminológiát használva az állattenyésztési ágazatoknál a képződött trágya nem része a mellékterméknek. Melléktermék az, ami a főtermék mellett megjelenik, mint eladható áru. Így például a tejtermelő tehenészetekben a tej a főtermék és a melléktermék a borjú. Értékesítési átlagár: az értékesített termék összes árbevételének és az értékesített termék mennyiségének a hányadosa. Amennyiben tényleges értékesítés nem történt, akkor az adott térségben elérhető értékesítési átlagárral számolunk. 7


NY

daságokra irányultak. Ez nem véletlen, mivel ezek állították elő a termékek döntő hányadát, így piaci súlyuk is jelentős volt. Ezekben a folyamatokban szerepet játszottak ezen gazdaságok által alkalmazott termesztéstechnológiák, illetve az itt megvalósított mindenkori termelési színvonal is. A különféle szabályozás pedig – legyen az államilag irányított, vagy a piac által kiváltott – elsősorban ezen termelőket célozta meg, illetve ezeket érintette. Hasonló elvek érvényesülnek napjainkban is azzal együtt, hogy mezőgazdaságunk termelői összetétele a korábbi időszakokhoz képest sokkal változatosabb képet mutat. Ez a heterogén termelői struktúra ugyanakkor az utóbbi időszakban élesen vetette fel – nem egy esetben a politikai csatározások eszközeként is – azt a módszertani kérdést, hogy milyen üzemi kör adatai alapján célszerű vizsgálni a mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzetének alakulását (kisüzemnagyüzem ellentéte stb.). A probléma olyan alapkérdéseket is felvet, hogy miként definiálható a mezőgazdasági üzem fogalma, ezen belül melyik tekinthető árutermelőnek, illetve ezek közül melyek azok, ahol a termelés volumene piacot befolyásoló szereppel bír. Az előzőekben említettük, hogy a tesztüzemi rendszer a 4 ezer euró STÉ-t meghaladó üzemek megfigyelésével foglalkozik, és már ez a tény is sok vitát vált ki, holott ezt az alsó küszöbértéket közel 10-20 hektár gabonatermeléssel, vagy 4-5 darab tejelő tehén tartásával el lehet érni. Ezek a méretek ugyanakkor kizárólag jövedelem kiegészítésre nyújtanak lehetőséget, csak ebből megélni nem lehet. Mindezeket figyelembe véve az elmúlt évek kiadványaiban a különböző mezőgazdasági termékek költség- és jövedelemhelyzetének bemutatásához az ún. meghatározó árutermelő gazdaságok ágazati adatait használtuk fel. Mit tekintünk ilyen gazdaságnak? Azt soroljuk ide, amelyik rendelkezik legalább egy olyan ágazattal, amelynek (naturális és értékbeli) méretei megfelelnek az alábbi követelményeknek: • A gazdálkodók az adott ágazatokban életvitelszerűen végzik a termelést, vagyis megélhetésük alapvető forrását ezen tevékenységből származó jövedelmek biztosítják. Alsó jövedelemküszöbnek a minimálbért tekintettük. Ez 2010-ben éves szinten 882 ezer forintot jelentett. • Termelési kvótához kötött ágazatoknál, mint például a tejtermelés, csak a kvótával rendelkező gazdaságok adatait vettük figyelembe. • A vizsgált ágazat folyamatos árutermelési céllal szerepeljen az adott gazdaság termelési szerkezetében. Ez alapvetően az állattenyésztési ágazatoknál kiemelt szempont. (Például pecsenyecsirkénél minimum érték volt az évi 4 turnus felhizlalása.)

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Az ágazat összes árbevétele: az értékesített fő- és melléktermékek után kapott tényleges nettó árbevétel, mely ezen felül tartalmazza azokat az árbevételt módosító tételeket, amelyeket a termelők ágazati árbevételként számolnak el. Ilyenek pl. a mennyiségi, minőségi felárak. Közvetlen állami támogatás: ide tartozik minden olyan támogatás, amelyet az ágazat megléte esetén kap a termelő, illetve amelyek egyértelműen az ágazathoz, illetve tevékenységhez kapcsolódnak, kapcsolhatók. Egyéb bevételek: ide tartozik minden nem ár és támogatás jellegű, de az ágazathoz kapcsolódó bevétel, pl. biztosító térítése. Termelési érték: az ágazatok által előállított főtermék mennyisége és a realizált vagy az adott körzetben elérhető értékesítési átlagár szorzata. Ehhez kerül hozzáadásra a közvetlen támogatások összege, az ágazat egyéb bevételei, valamint a melléktermék értéke. Itt kell megjegyezni, hogy a Standard Termelési Érték annyiban tér el ettől, hogy az nem tartalmazza a támogatásokat és az ágazat egyéb bevételeit. Ennek oka, hogy nem minden tagállam tudja a támogatásokat ágazati szinten megjeleníteni. Fedezeti hozzájárulás: a termelési érték és a közvetlen változó költségek különbözete. Ágazati eredmény: a termelési érték és a termelési költség különbsége. Ez tehát azt jelenti, hogy az ágazatok jövedelemhelyzetének megítélésénél valamennyi bevételi és kiadási tétel figyelembe vételre kerül, valamint a készleten maradó termékek is piaci áron kerülnek értékelésre. A fedezeti hozzájárulás és az ágazati eredmény közötti differencia végeredményben az ágazatok ún. rezsitűrő képességének vizsgálatához is kellő információt szolgáltat. Fajlagos jövedelem: az értékesítési átlagár és az önköltség különbözete. A mutató választ ad arra a kérdésre, hogy támogatások nélkül a tényleges felvásárlási áraknak adott időszakban volt-e jövedelemtartalma, és ha igen, az milyen nagyságú. A felsorolt mutatók vetítési alapja növények esetében a földterület, vagyis egy hektár, valamint a főtermék mennyiségi egysége (egy tonna). Az állattenyésztési ágazatoknál az egyik vetítési alap az egységnyi termékmennyiség (liter, darab, kilogramm), míg a másik az egyed. Ez utóbbi minden esetben éves átlagos állatlétszámot jelent, ami a takarmányozási napok számának 365 nappal való osztásával kerül meghatározásra. (Ez például vágósertés esetében 1,8-2,4 darab élő állatot jelent egy évben.) A kiadványban szereplő fontosabb mutatók tartalmának ismertetése mellett még két kiemelten fontos módszertani kérdésre kívánjuk felhívni a figyelmet. Az egyik a meghatározó árutermelő gazdaságok kérdése. A mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzetének vizsgálatai mindenkor az ún. árutermelő gaz8


TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Fontos kiemelni, hogy minden ágazatnak önállóan, külön-külön kell megfelelnie a szempontoknak. Ez azt is jelenti egyben, hogy az ebbe a körbe tartozó gazdaságok között vannak olyanok, amelyeknél minden ágazat bekerült az ágazati adatbázisba, míg vannak olyanok, amelyeknél csak egy-két ágazatot tudtunk figyelembe venni. Általánosságban úgy is fogalmazhatunk, hogy a gazdaságok azon ágazatát tekintettük meghatározó árutermelőnek, amelyek feltételei (például eszközállomány, humánerőforrás) potenciálisan lehetővé teszik életképes, versenyképes működésüket. Ez független attól, hogy jelenleg az átlag feletti, vagy átlag alatti szinten helyezkednek el, nyereségesek vagy veszteségesek, egyéni vagy társas gazdaságokhoz tartoznak. A másik fontos módszertani kérdés az a közismert tény, hogy a mezőgazdasági üzemek átlagos költségjövedelem adatai mögött a legkülönbözőbb gazdaságok sokasága húzódik meg, amelyek ökológiai és ökonómiai feltételeikben differenciáltak. Ezért a korábbi évek kiadványaiban is igyekeztünk az átlag mögött meghúzódó valóság minél részletesebb bemutatására,

amelyre többféle statisztikai módszer áll rendelkezésre. Számunkra a kiemelt feladatot az egy konkrét számmal jellemzett átlag kiszélesítésének kérdése jelentette. Ezt úgy teremtettük meg, hogy azon üzemek adatait vettük figyelembe, melyeknél egy-egy mutató értéke a teljes minta átlagától plusz-mínusz irányban 10 százalékkal tért el, és ezeknek az átlaga adta az adott költség-jövedelem mutatónak az ún. „centrumát”, míg a többi gazdaság az ettől „jobb”, illetve „rosszabb” elnevezésű csoportba került. Értelemszerűen a „jobb” és a „rosszabb” elnevezés egy-egy adott mutatónál a tartalomtól függően értendő. A költségnél pl. a „jobb” a centrumtól alacsonyabb költséget, míg az ágazati eredménynél a centrumtól magasabb értéket jelenti. Az előző években ezt a megoszlást csak az önköltség alapján közöltük, ugyanakkor 2009-től már valamenynyi kiemelt költség-jövedelem mutatóra elvégeztük a számításokat, melyeket a hozzájuk tartozó vetésterület, állatlétszám és termésmennyiségi adatokkal együtt szerepeltetjük a kiadványban. Végezetül a mellékletekben továbbra is megtalálhatók a meghatározó árutermelő gazdaságokon túl az egyéni és a társas vállalkozások és ezek összegét jelentő országos adatok teljes költségszerkezeti bontásban.

NY

• Figyelembe vettük továbbá, hogy ezen gazdaságok összességükben a hazai termelésnek minimum kétharmadát adják.

9

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

jellegű kiadások határozzák meg. Kiemelt szerepe van az ipari eredetű anyagok, gépek és eszközök felhasznált mennyiségének, és nem utolsó sorban árszínvonalának. Az elmúlt években az üzemi tevékenység összes ráfordításaiból ezek a kiadások többnyire 50-60 százalékos arányt képviseltek. Mindebből következik, hogy a termelők igen érzékenyen reagálnak a felhasznált ipari anyagok és eszközök árváltozásaira. Természetesen az anyagjellegű ráfordítások mellett még számos más tényező hatása is kifejezésre jut a termelési költségek alakulásában, illetve azok változásának irányában és ütemében. Ilyen például a bér- és bérjellegű kifizetések, a kamatkiadások, a beruházásokkal változó amortizáció, a szolgáltatások díjai stb. Értelemszerűen az általános költségtendenciák ágazatonként másképpen jutottak előtérbe (mértéküket és intenzitásukat tekintve) az egyes gazdaságokban. A KSH adatai szerint a mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala 2010-ben átlagosan 4,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ezen belül a folyó termelő felhasználási célú termékek és szolgáltatások árai 4,6 százalékkal emelkedtek, míg a mezőgazdasági célú beruházási javak árszínvonala 3,2 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A növénytermelést leginkább érintő ráfordítások közül a műtrágya ára 10,9 százalékkal csökkent 2009 és 2010 között. Ezzel szemben a vetőmagok 2,1, a növényvédő szerek 1,7, az energiahordozók átlagosan 15,0 százalékkal drágultak ebben az időszakban. A termeléshez felhasznált műtrágya árcsökkenése ugyan kedvezően érintette a gazdaságokat, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy 2007 és 2008 közötti időszakban átlagosan 61 százalékkal nőtt a műtrágya ára, és a változást ehhez képest kell értékelni. A termelők a drasztikus drágulásra a felhasználások jelentős visszafogásával reagáltak, és döntően ez kényszerítette ki a forgalmazók árcsökkentését. A többi ráfordításelem ára nőtt 2009-hez viszonyítva, melynek mértéke 1-5 százalék között alakult. Kivételt képez ez alól a takarmány 7 százalékot meghaladó növekedése, ami a később tárgyalandó állattenyésztési ágazatok kiadásait érintette kedvezőtlenül, de még ezt is meghaladta 2009 és 2010 között az energia 15 százalékos drágulása. Mindezek együttes hatásaként összességében elmondható, hogy a szántóföldi növények területegységre vetített termelési költsége 2010-ben változatosan alakult a 2009. évi szinthez képest. A vizsgált ágazatok egy részénél 1-10 százalékkal nőttek a területegységre jutó kiadások, míg néhánynál 2-3 százalékos csökkenés következett be. E mellett természetesen található

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

A hazai szántóföldi vetésszerkezetet a gabonafélék dominanciája jellemzi. Ez részben annak tudható be, hogy az EU-csatlakozásunkat követően ezen ágazatok jövedelem pozíciója viszonylag stabilan alakult. Különösen a búzával és a kukoricával hasznosított területek aránya jelentős, amit az is jelez, hogy a gabonafélék szántóterületen belüli részesedése 2004-ben már elérte a 70 százalékot. Igaz ugyanakkor, hogy a gabonatermelést az elmúlt években a korábbinál fokozottabb termés- és áringadozás jellemezte egész Európában. Ennek tudható be, hogy ezen növények hazai vetésszerkezeti aránya, ha kis mértékben is, de csökkent 2004 és 2010 között. Ez a területi aránymérséklődés főleg a kalászosokat érintette, míg a kukoricánál inkább lassú növekedés alakult ki. A 2007-es év igen kedvezőtlen időjárása miatt 2008-ban és 2009-ben változtak az addigi tendenciák, és a szántóterületen belül nőtt a búza vetésterületi részesedése, míg a kukoricáé gyakorlatilag a 2004es szintre esett vissza. A 2010-es esztendőt jellemző ár-és belvíz károk ismét módosították az arányokat, a búzáé a 2007-es szintre esett vissza (27 százalék), míg a kukoricáé minimális mértékben, de nőtt az előző évhez viszonyítva. Az ipari növények közül a cukorrépa betakarított területe 2010-ben az előző évhez képest tovább bővült (13,9 ezer hektár), ami a szántóföldi vetésállomány 0,4 százalékát jelentette. Ennek oka egyértelműen az, hogy az elmúlt években lecsökkent területen tartósan nyereséges az ágazat. Az olajnövények elmúlt években tapasztalt terület növekedése 2010-ben nem folytatódott, arányuk ugyanúgy 20 százalék volt, mint 2009ben. A két jelentős olajnövényünk közül a napraforgót 6 százalékkal kisebb területen termelték a gazdaságok az előző évhez viszonyítva, míg a repce vetésterülete gyakorlatilag nem változott. A szerény változások mögött egyértelműen az olajos magvak sokszor könynyebb értékesíthetősége húzódik meg. Összességében a szántóföldi vetésszerkezetről elmondható, hogy 2010-ben is – hasonlóan a korábbi évekhez – a GOFR növények túlsúlya érvényesült, sőt arányuk meghaladta a 90 százalékot.

NY


A szántóföldi növények termelési költségei

A mezőgazdasági ágazatok költségalakulását döntően a termék előállításhoz felhasznált anyag- és anyag10


1. táblázat: A szántóföldi növények termelési költsége és megoszlása HUF/hektár Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga 2010

Centrumtól jobbak

159 878 142 161 142 434 122 051 131 892 202 611 168 849 185 551 410 126 193 605 165 608 79 061

160 030 139 763 150 397 122 722 127 879 217 518 170 185 179 460 450 860 193 398 171 820 80 513

117 595 98 513 117 401 89 206 86 771 156 147 122 475 131 233 326 360 146 033 121 280 49 634

Termelési költség centrum (átlag±10 százalék)

Centrumtól rosszabbak

160 321 138 136 145 399 124 143 129 447 216 289 169 901 177 948 441 245 199 318 167 359 80 581

201 726 179 054 185 789 174 024 163 547 269 368 217 928 222 822 632 516 237 745 221 644 120 849

PÉ LD Á

Búza Őszi árpa Tavaszi árpa Triticale Zab Kukorica Napraforgó Repce Cukorrépa Szója Silókukorica Lucerna

2009

NY

Ágazat

Termelési költség megoszlása, 2010

Forrás: Tesztüzemi ágazati adatok alapján az AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

gulása okozott. Az, hogy ennek mértéke (7 százalék) elmaradt az input 15 százalékától abból adódik, hogy az átlaghozam csökkent az előző évhez képest. A változó költséggel szemben nőttek az állandó kiadások, melyek közül a földbérleti díjat érdemes kiemelni. Ennek átlagos mértéke 16 százalékkal emelkedett 2010-ben, és a hektáronkénti átlagosan fizetett több mint 20 ezer forintos díj már évek óta meghaladja a vetőmagra vagy éppen a növényvédelemre fordított kiadásokat, és nem elhanyagolható szempont, hogy az állandó kiadások között a legnagyobb tételt jelenti. A kisebb jelentőséggel bíró kalászos gabonafélék közül a búzához hasonló költségváltozás jellemezte a triticalét 2010-ben, vagyis a termelési költség gyakorlatilag nem változott az előző évhez képest. Ezzel szemben az őszi árpánál és a zabnál csökkentek a területegységre jutó kiadások, és mindössze a tavaszi árpánál tapasztalható közel 6 százalékos növekedés 2009-hez viszonyítva. Ezen belül mindegyik növénynél megfigyelhető, hogy a gazdaságok csökkentették az anyagjellegű kiadásaik többségét, de ennek mértéke általában a búzához viszonyítva kisebb volt. Jellemző továbbá mindegyik kalászos gabonára a műtrágyára fordított kiadások mérséklése, ami adódik az említett alacsonyabb input árakból, de ezen a téren sok gazdaság vissza is fogta a ráfordításait. Költségnövekedés általában a növényvédelmet és a gépi munkákat, valamint az állandó költségeket jellemzi. Szántóföldi növénytermesztésünk másik meghatározó növényét a kukoricát a búzától eltérő költségmozgások jellemezték 2010-ben. Az előző évhez viszonyított 7 százalékos költségnövekedés azt jelentette, hogy

TIS ZT

EL

ET

olyan növényi kultúra is, ahol nem történt érdemi költségváltozás 2009 és 2010 között. Ezek a folyamatok azt jelzik, hogy a termelők ráfordításaik visszafogásával, azok racionálisabb felhasználásával reagáltak az input anyagok drágulására. Részben ennek is tudható be, hogy a vizsgált ágazatok közül mindössze háromnak (tavaszi árpa, kukorica, cukorrépa) a termelési költség növekedése haladta meg a termeléshez felhasznált anyagok és eszközök átlagos árváltozásának mértékét. A szántóterület jelentős részét elfoglaló kalászos gabonáknál a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában az egy hektárra jutó termelési költség 123 és 160 ezer forint között alakult 2010-ben. A csoport vezető növényénél, a búzánál található a legmagasabb érték a maga 160 ezer forint/hektárjával. Ez gyakorlatilag megegyezett az előző évi átlagos költségszinttel, vagyis a folyó termelő felhasználás árindexének átlagosan 4,6 százalékos növekedése ennél az ágazatnál nem jelentkezett (1. táblázat). A mellékletekben közölt részletes költségszerkezetekből ugyanakkor megállapítható, hogy ez a folyamat nem feltétlen a búzatermelés anyagi ráfordításainak szinten tartását jelenti, mert a közvetlen változó költségek gyakorlatilag 10 százalékkal csökkentek 2009hez viszonyítva. Ezen belül is a műtrágyára fordított kiadás a háromnegyedére esett vissza. A csapadékos időjárás miatt ugyancsak csökkent az öntözési költség, ugyanakkor 40 százalékkal emelkedett a terményszárításra fordított kiadás, és a növényvédelmi költség 7 százalékos növekedése szintén a kedvezőtlen időjárással hozható összefüggésbe. Ezen túl magasabb volt a gépköltség is 2010-ben, amit az említett energia drá-

11


NY

dítások visszafogására kényszerült a gazdaságok egy része. Mindezek összességükben azt eredményezték, hogy a repce egy hektárra jutó költsége 180 ezer forint alá esett vissza, de még így is 9 ezer forinttal meghaladta a napraforgó területegységre jutó kiadásait 2010ben. Az Unió cukorrendtartásának reformja, a répacukor iránti kereslet visszaszorulása komoly gondokat jelentett az utóbbi években a hazai cukorrépa-termelő gazdaságainknak. Ennek tudható be, hogy 2010-ben a termelők mindössze 13,9 ezer hektáron foglalkoztak ezzel az ágazattal. A korábbi években a bizonytalan helyzet miatt a gazdaságok a még elégséges szintre szorították ráfordításaikat, így csökkentve költségeiket. Ehhez képest 2009-ben a megmaradt és biztos felvevő piaccal rendelkező üzemek már ismét fokozták anyagfelhasználásukat. Ennek következtében a közvetlen költségek közel 40 százalékkal nőttek ebben az évben. Ez a folyamat 2010-ben már nem folytatódott és az előző évhez képest az anyagjellegű ráfordításokat (2 százalék) mérsékelték a gazdaságok. Az állandó költségek ugyanakkor tovább emelkedtek, így összességében az egy hektárra jutó kiadások a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában meghaladták a 450 ezer forintot, ami 10 százalékkal magasabb a 2009-es szintnél. Fehérjenövény-termelésünk méltánytalanul csekély figyelmet kapott az elmúlt években. Ennek okai összetettek: az állattenyésztés igényli a viszonylag olcsó fehérjetakarmányokat, ugyanakkor az állattartás romló jövedelemhelyzete nem segíti e növények termelését. Az ésszerű földhasználat viszont indokolná a fehérjenövények nagyobb arányú termelését. Ez a kettősség részben tükröződött szójatermelésünk elmúlt évekbeli költség alakulásában is. A 2010. évi átlagos költségváltozásban a termelők kivárása tükröződik. Az egy hektárra jutó kiadások gyakorlatilag megegyeznek a 2009-es szinttel, melyen belül az anyagköltségek többségét tartalmazó közvetlen változó költségek közel 7 százalékkal csökkentek. Ez alapvetően a műtrágyára fordított kiadások 20, és a növényvédelmi költségek 6 százalékos mérséklődéséből adódik. A tömegtakarmányt fogyasztó állatok két meghatározó növénye a lucerna és a silókukorica, amelyek esetenként kizárólagos szerepet töltenek be a téli etetésben, de szerepük a nyári időszakban (természetesen tartástechnológiától függően) sem elhanyagolható. Költségvizsgálatukkal kapcsolatban feltétlenül utalni kell néhány speciális sajátosságra, amelyek a tömegtakarmány-termelést általában jellemzik. Ezek a következőkben foglalhatók össze: • Általánosan elmondható, hogy az állattartók a tömegtakarmány szükségletüket saját termelésből igyekeznek biztosítani, ebből adódóan csak

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában az egy hektárra jutó kiadások megközelítették a 220 ezer forintot. A folyó termelő felhasználás átlagos árindex változását meghaladó mértékű termelési költségemelkedés egyértelműen a termelők ráfordítás növelésére vezethető vissza. A kukorica esetében ugyanis már 2008 végén drasztikusan zuhantak a felvásárlási árak, így a 2009-es termelésnél a gazdaságok már ennek figyelembe vételével igyekeztek minimalizálni ráfordításaikat, és ez változott meg 2010-ben. Az emelkedő felvásárlási árak javuló jövedelem pozíciót jeleztek a gazdaságok felé, amit így reagáltak le a termelők. Ez jelenik meg mind a változó, mind az állandó költségek növekedésében. A kukorica ágazat költségelemzésénél természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hogy a termelést, pontosabban annak termelői érdekeltségét közvetlenül befolyásolja az abrakfogyasztó állattartás helyzete, mint az egyik fő felhasználó. Az utóbbi években e téren inkább kedvezőtlen visszajelzéseket (pl. az állatállomány csökkenéséből adódó kisebb takarmányigények) kaptak a termelők. Az ágazat kedvező termelői megítélését tehát az árnövekedés és a földalapú támogatás megléte segítette. Az ipari növények költség-jövedelem viszonyainak alakulásával kapcsolatban fontos kiemelni, hogy ezen ágazatok helyzete nagymértékben függ az ipari háttértől, a feldolgozó szervezetek pénzügyi helyzetétől, magatartásától, üzletpolitikájától. A termelésszervezés és irányítás, szűkebb értelemben a gazdálkodás előfinanszírozása itt valósult meg a legnagyobb mértékben, illetve a legszélesebb körben. Ebből adódóan a szántóföldi kultúrák közül ezeket a növényeket jellemzi a leginkább kötött termesztéstechnológia és a legzártabb termékpálya. Részben ez tükröződik a napraforgónál, ahol a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában gyakorlatilag nem változott a termelési költség 2009 és 2010 között. Ennél az ágazatnál is megfigyelhető a műtrágyára fordított kiadások mérséklése, míg a többi költség nőtt, így összességében a közvetlen változó költség megegyezett az előző évi szinttel. Az állandó kiadások is mindössze 0,8 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A meghatározó ráfordítások közül kiugró (23 százalék) növekedés a földbérleti díjnál figyelhető meg, ami azt jelzi, hogy ez a költségtényező viszonylag független az ágazat jövedelemhelyzetétől. A napraforgótól eltérő folyamatok jellemezték a repce ágazatot, ahol a termelési költség közel 4, ezen belül az anyag jellegű kiadások 8 százalékkal csökkentek 2010-ben az előző évhez viszonyítva. Itt a termelők az elmúlt években – a bioüzemanyag gyártással összefüggésben – egyrészt a terület növelését tartották fontosnak, másrészt pedig a termeléshez szükséges ráfordításaikat növelték. Mivel ezek az elvárások csak részben valósultak meg, így kényszerűségből a ráfor12


NY

ki 2010-ben, sőt az árcsökkenés ellenére még mindig drága műtrágya miatt egyes ágazatoknál megközelítették a 40 százalékos arányt. Elemenként átlagosan 6-20 százalékkal részesedtek a teljes kiadásból. Ágazatonkénti arányeltolódások leginkább a növényvédő-szereknél figyelhetők meg, ami abból adódik, hogy ezek a kiadások csak részben tervezhetők, és sokszor csak külső környezeti tényezők (időjárás miatt fellépő fertőzöttség stb.) esetenkénti hatására merül fel. A másik jelentős költséghányadot a gépi munkák adják. Ezek aránya a szántóföldi növényeknél 20-30 százalék között mozog. A mellékletek részletes költség szerkezetei alapján elmondható, hogy a gépköltségek az energia árak emelkedéséből adódóan 2010-ben meghaladták az előző évi szintet. Az input árváltozás kedvezőtlen hatását csak részben mérsékelték az alacsonyabb hozamok, mert az ágazatok egy részénél a csapadékos időjárás nehezítette az aratást (pl. nagyobb vonóerő igény miatti többlet üzemanyag-fogyasztás), növelve ezzel a gazdaságok kiadásait. Ugyancsak érintettük a földbérleti díjak változását, amelyek 2010-ben gyakorlatilag minden ágazatban nőttek az előző évhez viszonyítva. Ebből következik, hogy a termelési költségekből való részesedésük az előző évi 10-14 százalékról 11-17 százalékra változott. Hangsúlyozni kell, hogy ez az érték a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagára igaz. Azokban az üzemekben, ahol teljes egészében bérelt területen történik a termék előállítása, ettől 1-2 százalékkal magasabb arányok figyelhetők meg. A munkabérre (és járulékaira) fordított kiadások szintén emelkedtek 2009-hez viszonyítva, így az összköltségen belüli arányuk a korábbi évek 7-9 százalékáról 10-14 százalékra emelkedett 2010-ben. Gyakorlatilag a felsorolt költségek adják az ágazatok kiadásainak 75-80 százalékát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a versenyképesség tekintetében ezek azok a költségelemek, amelyek hatékony felhasználásával befolyásolni lehet egy-egy ágazat eredményességét a ráfordítások oldaláról. A termelési költségek megoszlása viszonylag egységes képet mutat a szántóföldi növényeknél. A költség centrumtól kevesebbet, illetve többet költő gazdaságok kiadásai között 1,6-2,0-szeres különbség alakult ki 2010-ben, mely alól egyedül a lucerna jelentett kivételt, ahol ez a differencia 2,4-szeres volt. A búzánál például a centrumhoz tartozó üzemekben átlagosan 160 ezer forint volt az egy hektárra jutó kiadás 2010-ben. Az ettől kedvezőbb csoportba tartozóknál 27 százalékkal kevesebbet, 118 ezer forintot fordítottak a termelésre, szemben a kedvezőtlen gazdaságok csoportjával, ahol a termelési költség meghaladta a 200 ezer forintot. Ez összességében hektáronként közel 85 ezer forintos különbséget jelentett a két szélső kategóriába tartozó gazdaságok között. Az eltérés döntően

PÉ LD Á

a feleslegek kerülnek piaci forgalomba. • A gazdálkodók szempontjából nem közömbös, hogy az állati termék előállítás eredményességét a jó színvonalú (hatékony) takarmánytermeléssel javítani tudják-e vagy fordítva, a gazdaságos állattartást a költséges (drága) tömegtakarmányelőállítás hátráltatja; • Jellemző, hogy az állattartók egy részének nincs megfelelő takarmánytermő területe, így a tömegtakarmányokat is vásárlás útján tudják csak biztosítani állataiknak. Ez egyrészt drágítja az állati termék előállítást, másrészt kiszolgáltatottabbá teszi a termelőket. • Az elmúlt évtizedben az állatállomány csökkenésével megbomlott a tömegtakarmány-termelés korábbi egyensúlya, és ez komoly bizonytalanságot okozott mind a takarmánytermelésben, mind az állatok takarmányozásában.

TIS ZT

EL

ET

Ezeket a sajátosságokat is figyelembe véve elmondható, hogy a tömegtakarmányokat hosszabb időtávot tekintve hullámzó költségmozgás jellemezte. Az előző évi csökkenéssel szemben 2010-ben növekvő tendencia figyelhető meg. A silókukorica termelési költsége például 4 százalékkal emelkedett 2009-hez viszonyítva, és a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában értéke meghaladta a hektáronkénti 170 ezer forintot. Ebben alapvetően az állandó költségemelkedés játszott szerepet, mert az anyagfelhasználást itt is visszafogták a termelők, ami a közvetlen változó költségek 6 százalékos csökkenését eredményezte. A lucerna esetében az összes termelési költség közel 2 százalékkal nőtt 2010-ben, és ebben az ágazatban is egyértelműen az állandó költségek változása volt a meghatározó, mivel a változó költségek 24 százalékkal mérséklődtek az előző évhez viszonyítva. A gazdaságok többsége tehát a takarmánynövények termelésénél az anyagjellegű kiadások visszafogásával igyekezett csökkenteni a takarmányköltségeket, és ezen keresztül hatni az állattartás jövedelempozíciójára. Ezzel e termelői magatartással kapcsolatban azonban szükséges megjegyezni, hogy az alacsony színvonalú takarmánytermelés hosszabb távon kedvezőtlenül befolyásolja az állattenyésztés költségeit és eredményeit. Ezért fontos, hogy ezen ágazatokban is megfelelő érdekeltsége legyen a termelőknek, illetve az állattenyésztés igénye és a takarmánytermelés összhangban legyen. Az eddigiek során már többször utaltunk rá, hogy a termelési költség alakulását egy-egy ágazatnál döntően mely ráfordításelem vagy elemek változása határozza meg. A termés mennyiségével szorosan összefüggő vetőmag, műtrágya és növényvédelmi kiadások a termelési költség valamivel több mint egyharmadát tették

13


2. táblázat: A szántóföldi növények vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása termelési költség alapján, 2010 százalék

33 36 30 45 32 36 40 33 49 30 32 44

33 25 37 26 32 21 20 30 17 44 32 22

34 39 33 29 36 43 40 37 34 26 36 34

29 27 28 39 27 28 31 27 42 22 34 39

NY


Termésmennyiség megoszlása Termelési költség Centrumtól Centrumtól centrum jobbak rosszabbak (átlag±10 százalék) 33 24 36 25 25 21 20 31 15 46 30 22

PÉ LD Á

Ágazat

Vetésterület megoszlása Termelési költség Centrumtól Centrumtól centrum jobbak rosszabbak (átlag±10 százalék)

38 49 36 36 48 51 49 42 43 32 36 39

Megjegyzés: Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga. Forrás: Tesztüzemi ágazati adatok alapján az AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

átlagos költségszinten folyt a termelés 2010-ben, míg a másik két csoport között közel azonos arányban (33 és 34 százalék) oszlott meg a terület. Gyakorlatilag hasonló területi részesedések jellemezték a zabot is, míg a többi kalászos növénynél már jelentősebb differenciák alakultak ki. Így például a triticalenál átlagos költséggel mindössze a terület 26 százalékán termeltek a gazdaságok és 45 százalék tartozott az ún. jobb gazdaságok csoportjába, és az őszi árpánál (25 százalék) is a centrumhoz tartozó vetésterület aránya volt a legkisebb. Ezzel szemben a tavaszi árpánál a centrumhoz tartozott a legnagyobb (37 százalék) területi arány. Figyelmet érdemel, hogy a kukoricánál a termelési költség centrumban található a legalacsonyabb (21 százalék) területi arány, szemben a jók 36 és a rosszabbak 43 százalékos részesedésével. Mindebben szerepet játszik, hogy ezekkel az ágazatokkal a termelők legszélesebb rétegei foglalkoznak, és ezzel összefüggésben a termelés-technológiai megoldások is szélesebb skálán mozognak. Ez főleg az anyagfelhasználásban, a gépköltségben, az elszámolt értékcsökkenésben, a fizetett földbérleti díjban és munkabérben jut kifejezésre. Emellett meg kell említeni a 2010-es esztendő igen csapadékos időjárását, amely jelentősen differenciálta a gazdaságokat a területegységre jutó költségek tekintetében. Hasonló arányok jellemezték a napraforgó-termelést, sőt itt az átlagos költségszinttel mindössze a terület 20 százalékán folytattak termelést az üzemek. Ezzel szemben a repcénél közel azonos mértékben oszlott el a vetésterület a három költségcsoport között 2010-ben.

TIS ZT

EL

ET

(több mint 40 százalékban) az anyagfelhasználásra vezethető vissza. Hasonló arányok jellemezték a többi kalászos gabona költség megoszlását is, de ezeknél az ágazatoknál a centrumtól való eltérés többnyire mind negatív, mind pozitív irányban a búzát meghaladó mértékű volt. A kukoricánál a termelési költség centruma hektáronként 216 ezer forint volt 2010-ben. Az átlagtól olcsóbban termelők ettől 60 ezer forinttal kisebb költséggel termeltek, míg az ún. rosszabbak kiadásai 53 ezer forinttal haladták meg az átlagos költség szintet. Ez összességében több mint 100 ezer forintos különbséget jelentett hektáronként a két szélső csoport értéke között, ami a búzához hasonlóan főleg (45 százalékban) az anyagjellegű kiadásokat tartalmazó közvetlen változó költségeknél mutatható ki. A vizsgált olajnövényeknél figyelmet érdemel, hogy a termelési költség centrumtól drágábban termelő gazdaságok kiadásai meghaladták a 200 ezer forintos szintet, valamint mindhárom csoportban a repce területegységre jutó költsége meghaladta a napraforgóét. Az eddigiekhez hasonló a cukorrépa és a szója termelési költségének a megoszlása. Ezeknél az ágazatoknál a jobbak az átlagos szinttől 26, illetve 27 százalékkal költöttek kevesebbet egy hektárra, míg a drágábban termelők 43, illetve 19 százalékkal haladták meg a centrum körül termelők költségeit. A meghatározó árutermelő gazdaságok által előállított szántóföldi növények vetésterületének és termésmennyiségének termelési költség szerinti megoszlását a 2. számú táblázat tartalmazza. A közölt adatok alapján megállapítható, hogy a búzaterület 33 százalékán 14


3. táblázat: A szántóföldi növények átlaghozama és megoszlása tonna/hektár Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga 2010

Centrumtól jobbak

4,29 3,94 3,54 2,99 2,88 7,14 2,44 2,46 59,98 2,35 26,15 5,50

3,79 3,38 3,13 2,80 2,56 7,31 2,10 2,07 63,84 2,35 25,51 5,13

4,99 4,56 4,18 3,83 4,00 9,53 2,91 2,79 81,05 2,91 34,24 7,40

Átlaghozam centrum (átlag±10 százalék)


3,79 3,49 3,11 2,82 2,48 7,39 2,08 2,07 62,22 2,31 25,58 5,36

2,65 2,23 2,10 2,03 1,51 4,91 1,41 1,46 45,12 1,50 14,65 3,14

PÉ LD Á


2009

NY

Ágazat

Átlaghozam megoszlása, 2010


rumtól olcsóbban termelő üzemek részesedtek a legnagyobb arányban (39 százalék) a termésmennyiségből 2010-ben. A lucerna annyiban sajátságos, hogy az átlagnál nagyobb ráfordítás mellett gazdálkodok állították elő a termés másik 39 százalékát.

TIS ZT

EL

ET

A gabona és olajnövényektől részben eltérő a cukorrépa és a szója vetésterület megoszlása. A cukorrépánál az átlagos költségszinten termelő gazdaságok csupán a terület 17 százalékát foglalják el, míg az attól jobbak aránya gyakorlatilag az összes vetésterület felét teszi ki. Ezzel szemben a szója esetében a terület 44 százalékán termeltek e gazdaságok az átlagos költség szint mellett. Ez egyértelműen a koncentráltabb termelői körrel és az ebből adódó egységesebb termeléstechnológiával hozható kapcsolatba. A termelési költség vizsgálatánál a terület mellett ugyancsak fontos szempont a termésmennyiség megoszlása a különböző kategóriákban. A magasabb ráfordítások ugyanis önmagukban még nem jelentenek hátrányt, amennyiben ezek többlethozamot eredményeznek. A későbbiekben a hozamok és az önköltségek bemutatásánál ezekre a kérdésekre részletesebben kitérünk, most annyit tartunk szükségesnek kiemelni, hogy a vizsgált szántóföldi növények kétharmadánál a drágábban termelő gazdaságok részesedése a legnagyobb az előállított termékből. Ide tartozik például a búza, ahol ennek a csoportnak 38 százalékos a részesedése az összes termésből, de átlagos költségen állították elő a termés további 33 százalékát is 2010-ben a meghatározó árutermelő gazdaságokban. A kukoricatermés 72 százaléka ugyancsak ebben a két költségcsoportban található, de hasonlóan magas e két csoport aránya a napraforgónál és a repcénél is. A kisebb vetésterületű szántóföldi kultúrákról ugyanez állapítható meg, kivéve a triticalet és a lucernát. Ez utóbbiaknál ugyanis a termelési költség cent-

A szántóföldi növények hozamai

A mezőgazdasági ágazatok jövedelemhelyzetét alapvetően a ráfordítások és a hozamok egymáshoz való viszonya határozza meg. Amint említettük a területegységre jutó költségnövekedések ugyanis önmagukban még nem tekinthetők kedvezőtlennek, ha ezek az emelkedő, illetve többletkiadások megtérülnek a többlethozamokban. A terméseredmények alakulásával kapcsolatban a korábbi évekhez hasonlóan most is szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a növénytermesztésben a természeti adottságoknak és az időjárási tényezőknek közvetlen termelést befolyásoló szerepük van, melyeknek pozitív és negatív hatásai a gazdasági feltételektől, a fajok és fajták biológiai termőképességétől részben függetlenül az évenkénti hozamingadozásokban érvényre is jutnak (3. táblázat). Az elmúlt években igen változatos időjárási körülmények kísérték a növénytermesztést. A példátlanul aszályos 2002-es és 2003-as év után a 2004. évi növénytermesztést meghatározó meteorológiai viszonyok igen kedvezőek voltak. Ehhez képest 2005-ben és 2006-ban már átlagos időjárás alakította növényter15


4. táblázat: A szántóföldi növények vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása átlaghozam alapján, 2010 százalék

34 41 35 29 31 39 36 37 44 48 42 41

29 13 29 32 28 24 20 19 17 21 25 14

37 46 36 39 41 37 44 44 39 31 33 45

46 57 47 40 51 52 51 50 56 60 56 57

NY


29 14 29 31 24 23 21 19 16 20 25 14

PÉ LD Á

Ágazat

Vetésterület megoszlása Termésmennyiség megoszlása Átlaghozam Átlaghozam Centrumtól Centrumtól Centrumtól Centrumtól centrum centrum jobbak rosszabbak jobbak rosszabbak (átlag±10 százalék) (átlag±10 százalék) 25 29 24 29 25 25 28 31 28 20 19 29


napraforgó és repce hozamcsökkenés csak az előző évi kiváló terméseredményekhez viszonyítva jelent visszaesést, mert mindkét ágazatnál hektáronként átlagosan 2 tonnát meghaladó termést takarítottak be a gazdaságok 2010-ben. A cukorrépáról és a szójáról az állapítható meg, hogy a 2009-es átlaghozamokat 6 százalékkal felülmúlták a cukorrépa termelők 2010-ben, míg a szójánál megismételték az előző évi kedvező eredményeket a gazdaságok. A vizsgált tömegtakarmányok közül a silókukorica átlagtermése mindössze 2 százalékkal mérséklődött 2009-hez viszonyítva. Ezzel szemben a lucernatermelők hektáronként már 7 százalékkal kevesebb terméket takarítottak be 2010-ben, mint az előző évben. Ez azért érdemel figyelmet, mert az állattenyésztés jövedelemhelyzete nagymértékben függ a takarmány költségektől, illetve az áraktól. Természetesen az ökológiai és ökonómiai feltételeikben differenciált mezőgazdasági üzemekben az elért termésátlagok is eltérőek. A közölt adatokból megállapítható, hogy a szántóföldi növények hozamaiban az átlagtól kedvezőbb és kedvezőtlenebb csoport között 1,8-2,6-szeres különbség alakult ki 2010-ben. A legkisebb eltérés (1,8-szeres) a cukorrépánál található, melynek oka a már említett koncentrált termelői körrel és az ehhez kapcsolódó egységesebb termesztéstechnológiával hozható összefüggésbe. A meghatározó vetésterülettel rendelkező ágazatoknál a két szélső csoportba tartozó üzemek hozamai között 1,9-2,1-szeres volt a különbség. Így például a búzánál a kedvezőbb csoportba tartozó gazdaságok

TIS ZT

EL

ET

mesztésünket, 2007-ben pedig kedvezőtlenebb oldalukat mutatták a hőmérsékleti és csapadék viszonyok. A 2008-as esztendő a kedvező évek közé sorolható, a növénytermesztés szempontjából szinte optimálisan alakultak az időjárási körülmények, míg 2009-ben ismételten aszályos, kedvezőtlen időjárással kellett megküzdenie a gazdaságoknak. Ezzel szemben 2010ben a rendkívül csapadékos időjárás okozott gondot a termelőknek, komoly ár-és belvízkárok érték a mezőgazdaságot. Mindezek következtében szinte valamennyi vizsgált szántóföldi növény hozama romlott az előző évhez képest. Az általunk vizsgált meghatározó árutermelő gazdaságokban a búza termésátlaga átlagosan 3,8 tonna/hektáros szintet ért el, ami 12 százalékkal maradt el a 2009. évi értéktől. Hasonló változások jellemezték a többi kalászos gabonát is. Gyakorlatilag 4 tonna/hektár alatt maradtak a termésátlagok a triticale és a zab esetében a hektáronkénti 3 tonnát sem érték el az üzemek. A kukorica azon kevés növény közé tartozik ahol csekély mértékben (2 százalék), de nőttek az átlagtermések 2009 és 2010 között. A meghatározó árutermelő gazdaságok által 2008-ban hektáronként elért 8,4 tonnás hozamról már akkor lehetett tudni, hogy átlagos időjárási körülmények között ezt nem lehet megismételni. Az azonban mindenképpen figyelmet érdemel, hogy a következő – az időjárás szempontjából kedvezőtlen – két évben az átlagtermések meghaladták a 7 tonna/hektáros szintet, ami nem tekinthető rossznak. Az olajnövényeket gyakorlatilag a kalászosokhoz hasonló tendenciák jellemezték. A 14 és 16 százalékos 16


5. táblázat: A szántóföldi növények önköltsége és megoszlása HUF/tonna Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga 2010

Centrumtól jobbak

37 061 35 879 40 156 40 368 45 794 28 371 69 309 75 275 6 838 82 640 6 334 14 348

42 716 42 235 48 408 44 099 52 052 30 471 85 159 88 210 7 062 82 735 6 809 16 302

31 895 30 239 34 147 31 863 38 928 23 961 62 403 63 497 5 511 64 803 4 258 9 839

Önköltség centrum (átlag±10 százalék)


42 749 42 181 48 103 45 460 51 225 30 482 83 238 86 568 6 817 81 582 6 347 15 643

62 377 63 478 66 857 63 411 87 389 44 758 121 449 120 510 9 811 123 855 9 839 29 543

PÉ LD Á


2009

NY

Ágazat

Önköltség megoszlása, 2010


A szántóföldi növények önköltsége

TIS ZT

EL

ET

egy hektáron 5,0 tonna termést takarítottak be 2010ben. Ezzel szemben a kedvezőtlen kategóriába tartozó üzemek átlaga 3 tonna alatt maradt hektáronként. Hasonló arányok jellemzik a kukoricát is. A jók 9,5 tonnás termésátlaga igen kedvezőnek ítélhető, de figyelmet érdemel, hogy az átlag alattiak is megközelítették az 5 tonna/hektáros szintet. A napraforgóról és a repcéről ugyancsak elmondható, hogy az átlagtól jobb csoport alig maradt el a 3 tonnás termésátlagtól, ami jónak tekinthető. Az utóbbi két ágazatnál viszont az ún. rosszabb csoportban a gazdaságok hozama nem érte el az 1,5 tonna/hektáros szintet, ami nem teszi lehetővé a jövedelmező termék előállítást. Az átlaghozamok megoszlásával kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy az átlagtól kedvezőbb csoportban elért hozamok gyakorlatilag minden növénynél meghaladták a 2009-es év átlagos terméseredményeit. A vetésterület megoszlásáról elmondható, hogy a kukoricánál, a cukorrépánál, a szójánál és a silókukoricánál a magas hozamú csoportba tartozó gazdaságoknál található a legnagyobb területi arány, míg a többi vizsgált ágazatnál az átlagtól rosszabb gazdaságok területi aránya a legnagyobb, melyek közül az őszi árpát és a lucernát érdemes külön kiemelni, melyeknél a területből való részesedés eléri, illetve meghaladja a 45 százalékot (4. táblázat). A legnagyobb termésmennyiség értelemszerűen valamennyi ágazatnál a kedvező termésátlag mellett található. A búza, a tavaszi árpa és a triticale kivételével minden növénynél meghaladja a termésmennyiség részesedése az 50 százalékot.

A kedvezőtlen időjárási körülmények már év közben jelezték, hogy a szántóföldi növények termelési színvonala 2010-ben elmarad az előző évi szinttől. Az év egészét jellemző adatok csak megerősítették ezeket az előrejelzéseket. Valamennyi ráfordítást és elért hozamot figyelembe véve a vizsgált szántóföldi kultúráknál nőtt az önköltség 2010-ben az előző évhez viszonyítva. A negatív változásokkal kapcsolatban ugyanakkor szükséges hangsúlyozni a külső környezeti tényezők termelést befolyásoló szerepét. A ráfordítás-hozam viszonyok optimalizálása ugyanis nem könnyű feladat, mert az időjárási viszonyok a legkörültekintőbb gazdálkodást is tönkretehetik, vagy éppen javíthatják. Ezt láttuk 2008-ban, amikor az optimális környezeti – főleg meteorológiai – feltételek segítették a gazdálkodókat költségeik mérséklésében, míg 2009-ben, majd 2010-ben ez a helyzet megváltozott, és az időjárási körülmények rontották a gazdálkodók munkáját. Az ágazatokat vizsgálva elmondható, hogy a búza önköltsége a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában 15 százalékkal nőtt 2009-hez viszonyítva, így tonnánként 43 ezer forint volt 2010-ben, ami 6 ezer forinttal haladta meg az előző évi fajlagos költség szintjét. A közölt adatok alapján megállapítható, hogy hasonló irányú változások jellemezték a többi kalászos gabonát is, sőt az őszi és a tavaszi árpánál a növeke17


NY

amúgy is meglévő eltéréseket az egyes gazdaságok között. Hasonló differenciák jellemzik a kisebb jelentőséggel bíró kalászos gabonákat is, sőt ezeknél az ágazatoknál a szélső értékek közötti különbség esetenként a búzáét meghaladó mértékű. A kedvezőtlen önköltségű csoportban gyakorlatilag mindegyik terméket 60 ezer forintnál drágábban termelték meg a gazdaságok, sőt a zabnál ez az érték meghaladta a 87 ezer forintot is. A jobbaknál ugyanakkor – a zab kivételével – minden megfigyelt növénynél 35 ezer forint alatt maradt egy tonna termék előállítási költsége. A kukoricánál 1,9-szeres különbség alakult ki a szélső értékek között 2010-ben. Az átlagtól rosszabb csoportban valamivel kevesebb mint 45 ezer forintba került egy tonna termék előállítása, míg a jók nem érték el a 24 ezer forintos szintet. Ez gyakorlatilag közel 21 ezer forintos eltérést jelentett a szélső értékek között. Az önköltség kategóriánkénti adatok az ipari növényeknél is összetett képet tükröznek. A napraforgót az átlagtól drágábban termelő gazdaságok több mint 121 ezer forintért állították elő, míg a jobbak 62 ezerért. Hasonló nagyságú eltérés alakult ki a repce szélső értékei között (121 és 63 ezer forint/tonna) 2010-ben. Említést érdemel, hogy mindkét növénynél a fajlagos kiadások a drágán termelő üzemeknél meghaladták a 100 ezer forintos szintet. A cukorrépánál és a szójánál a vezető gabonaféléknél tapasztalt kétszeres különbségnél némileg kisebb (1,8-1,9) eltérés figyelhető meg az átlagtól jobb és roszszabb üzemek önköltsége között 2010-ben. A tömegtakarmányok közül a lucerna szélső értékeit a gabona és ipari növényeknél nagyobb, háromszoros különbség jellemzi, melynek oka nyilvánvalóan a változatosabb termesztéstechnológiában keresendő. Az önköltséggel és azok megoszlásával kapcsolatban két általános dolgot feltétlenül meg kell említeni. Az egyik, hogy a fajlagos költséget alakító két tényező a területegységre jutó termelési költség és a termésátlag közül többnyire az utóbbi az, amelyik nagyobb hatást gyakorol az önköltségre. Különösen így van ez az átlagosnál rosszabb kategóriában. Itt a centrumtól való eltérésben a triticale, a cukorrépa és a lucerna kivételével minden esetben a termésátlagok játszották a nagyobb szerepet, sőt többnyire arányuk is jelentősnek mondható. Ez azt jelenti, hogy 70 százalékot meghaladó arányban hatottak az önköltségekre. A kedvező önköltségeknél is általában a hozam a meghatározó, de itt több kivételt is találunk 2010-ben. Ilyen volt az őszi és tavaszi árpa, a cukorrépa, a szója, valamint a silókukorica. Ezeknél döntően a termelési költség határozta meg az önköltséget és kevésbé a hozam. A másik fontos tényező, hogy a szélső értékek centrumtól való eltérése a rosszabb kategória felé mindig

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

dés mértéke meghaladta a búzáét is. Említést érdemel továbbá, hogy az átlagos költségszint mindegyik terméknél meghaladta a 40 ezer forintos tonnánkénti mértéket (5. táblázat). Az időjárás a kalászosokhoz képest talán kevesebb kárt okozott a kukorica termelők számára és döntően ennek tudható be, hogy a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában az önköltség mindössze 7 százalékkal emelkedett 2009-hez viszonyítva. Az így kialakult 2010-es tonnánkénti 30 ezer forintos költségszint 12 ezer forinttal kisebb, mint a búzáé szemben az előző évvel, amikor a két kiemelt ágazat fajlagos kiadása között már akkor sem elhanyagolható 9 ezer forint volt a különbség. Az ipari növények közül a cukorrépa önköltsége mindössze 3 százalékkal nőtt 2009-hez viszonyítva. Ennek oka, hogy a területegységre jutó költségnövekedést mérsékelték a magasabb hozamok. A napraforgó 23 százalékos önköltség növekedése egyértelműen a csökkenő hozamokkal hozható összefüggésbe. A repce 17 százalékos emelkedésében ugyancsak a fajlagos terméscsökkenés játszott szerepet, mivel ennél az ágazatnál a termelők csökkentették a területegységre jutó kiadásaikat. Az olajnövényekről megállapítható továbbá, hogy 2009-hez hasonlóan 2010-ben is a repce önköltsége érte el a magasabb értéket, ami 4 százalékos különbséget jelentett a két ágazat között. A szója ágazatnál gyakorlatilag nem történt változás 2009 és 2010 között. Mind az egy hektárra jutó költségek, mind a termésátlagok megegyeztek az előző évi mértékekkel, így értelemszerűen az önköltségben sem következhetett be érdemi elmozdulás. A szántóföldi növényekhez hasonlóan a vizsgált tömegtakarmányoknál is nőtt a fajlagos költség 2010ben az előző évhez képest, és ez az állattartó ágazatok szempontjából ítélhető kedvezőtlennek. Az önköltség kategóriánként csoportosított adatok az átlaghoz képest árnyaltabb képet takarnak. Így a búzánál a kedvezőtlenebb csoportba tartozó gazdaságok tonnánként 62 ezer forintot fordítottak termék előállításra, ami közel 20 ezer forinttal több, mint az önköltség centrumhoz tartozó termelőknél. Ezzel szemben az ún. jobbak csoportjában 32 ezer forint volt a fajlagos költség. Ez azt jelenti, hogy a szélső értékek között kétszeres különbség alakult ki 2010-ben, ami tonnánként 30 ezer forint eltérést jelent a két csoport átlaga között. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert az előző években a differencia a két csoport között általában 1,7-szeres volt. Ez pedig arra engedett következtetni, hogy a különbségek nem elsősorban az időjárásban keresendők, hanem ebben szerepet játszanak az egyéb környezeti feltételek, mint pl. a talaj minősége, területi elhelyezkedés, termesztéstechnológia, valamint a szaktudás. Ez önmagában igaz is, de a 2010-es esztendő ár- és belvízhelyzete felerősítette ezeket az 18


6. táblázat: A szántóföldi növények vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása önköltség alapján, 2010 százalék Vetésterület megoszlása

37 33 38 44 55 39 38 34 40 30 38 39

28 30 16 18 4 28 16 19 35 44 8 24

35 37 46 38 41 33 46 47 25 26 54 37

Centrumtól jobbak

Önköltség centrum Centrumtól (átlag±10 százalék) rosszabbak

NY


Centrumtól Önköltség centrum Centrumtól jobbak (átlag±10 százalék) rosszabbak

46 42 46 51 70 49 51 45 37 35 49 52

PÉ LD Á

Ágazat

Termésmennyiség megoszlása

29 34 18 18 4 29 16 19 39 48 9 21

25 24 36 31 26 22 33 36 24 17 42 27


részesedésével (6. táblázat). Az önköltség szerinti termésmegoszlás a területi megoszlásnál egységesebb képet mutat 2010-ben. A cukorrépa és a szója kivételével valamennyi növénynél az átlagtól olcsóbban termelő gazdaságok állították elő a termés legnagyobb (42-70 százalék) hányadát. Emellett azonban meg kell jegyezni, hogy ezeknél az ágazatoknál viszont 22 és 42 százalék között mozog a drágán megtermelt termékmennyiség aránya. A cukorrépából a termés 39, míg szójából a termék 48 százalékát átlagos önköltségen állították elő a gazdaságok 2010-ben, de ennél a két ágazatnál viszonylag magas (37 és 35 százalék) a kedvező önköltségű termelés aránya is. Mindezek a hozam, pontosabban a hozambiztonság fontosságára hívják fel a figyelmet. A költséghatékonyság oldaláról talán itt vannak a legnagyobb tartalékok a termelők kezében. A közölt adatok alapján egy-két tényezőt célszerű kiemelni. A termesztéstechnológia megújításával (esetenként a meglévő maradéktalan betartásával) bizonyos szintig mérsékelhetők a klimatikus viszonyok termelést gátló hatásai, aminek következtében csökkenthetők az önköltségek. Hangsúlyozzuk: nem egyszerű költségcsökkentésre gondolunk, hanem olyan költségszint kialakítására, amely adott környezeti feltételek mellett optimális ráfordításhozam elérésével kecsegtet, illetve ennek elérhetőségét növeli. Ez esetenként pótlólagos befektetések, ráfordítások megvalósítását igényli. Természetesen ezeket akkor szabad alkalmazni, ha a hozamokban megtérülnek, ezáltal javítható a termék előállítás költséghatékonysága.

TIS ZT

EL

ET

nagyobb mértékű, mint az alacsonyabb önköltségűek felé. Részben ezzel is összefügg az a tény, hogy a szélső értékek közötti különbség (abszolút értékben) nagysága 63-126 százaléka az átlagot jellemző önköltség centrumnak. Így például a búzánál 71, a kukoricánál 68, a napraforgónál 71 százalék ez az érték, míg a legnagyobb eltérést (126 százalék) a lucernánál találjuk. Megítélésünk szerint a bemutatott önköltség megoszlási adatok azt tükrözik, hogy a hazai termelők még tehetnek az önköltség javításáért. A közel kétszeres önköltség különbségek egy része ugyanis a nem körültekintő gazdálkodásból adódik, egy részük a tőke hiánnyal magyarázható (drága, nem megtérülő öntözés stb.), és csak egy része olyan környezeti tényező, amelyek negatív hatása semmiképpen sem védhető ki. Mindezek részben tükröződnek a vetésterület és a termésmennyiség önköltség kategóriák szerinti megoszlásában is. A 2010. évben a vizsgált ágazatok közül ötnél (őszi és tavaszi árpa, napraforgó, repce, valamint silókukorica) a legnagyobb területi arány az átlagtól magasabb önköltségű csoportban található. Így például a napraforgónál és a repcénél ide tartozik a terület 46 és 47 százaléka, míg a jók a terület 38 és 34 százalékán gazdálkodtak. A többi növénynél a rosszabb csoport területi aránya 25-41 százalék között helyezkedett el. Figyelmet érdemel, hogy meghatározó növények közül a búza (37 százalék), és a kukorica (39 százalék) legnagyobb területei a kedvező önköltségű csoportban helyezkednek el, de itt található még a triticale, a zab, a cukorrépa és a lucerna. Szembetűnő, hogy a centrumban található üzemek részesedése a vetésterületből viszonylag kicsi (4-35 százalék). Itt egyedül a szója ágazatot lehet kiemelni a maga 44 százalékos területi

19


EL

ET

PÉ LD Á

A szántóföldi növények termelési költségeivel kapcsolatban már részben utaltunk rá, hogy az ágazatok jövedelempozíciója, illetve annak változása befolyásolja a termelőket ráfordításaik mennyiségi és strukturális összetételének megválasztásában. E gazdálkodói magatartás alapvetően abból adódik, hogy az üzemek gazdasági és ágazati szintű eredménye végső soron a kiadások és a bevételek nagyságától, pontosabban ezek egymáshoz való arányától függ. A két tényezőre viszont nem tudnak egyformán hatni a termelők. A többéves költség adatok is azt jelezik, hogy az input oldalon a mezőgazdasági vállalkozásoknak még mindig van mozgástere. Ez természetesen nem mond ellent annak a közismert ténynek, hogy a korábbi időszakhoz viszonyítva az utóbbi években e területen szűkültek a lehetőségek, egyre inkább csökkennek a termelők tartalékai. Ugyanakkor az is igaz, hogy az output oldalhoz (értékesítési árakhoz) viszonyítva még mindig itt rendelkeznek szabadabb mozgási lehetőségekkel a gazdák. A KSH adatai alapján elmondható, hogy országos szinten a mezőgazdasági termékek termelői árszínvonala 2010-ben összességében 16,8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Ezen belül a növénytermesztési és kertészeti termékek árai éves szinten átlagosan 27,6 százalékkal emelkedtek. A fontosabb növényi csoportok között már jelentősebb különbségek ala-

kultak ki. Így a gabonafélék átlagos termelői ára 32,5 százalékkal nagyobb volt az előző évi szintnél. Ezt az áremelkedést a világpiaci és a belső kereslet növekedése váltotta ki. Ez is azt jelzi, hogy a hazai gabonák árviszonyait az utóbbi években főként az exportkereslet határozza meg. Az ipari növények termelői árindexe ehhez képest szerény mértékben, 11,1 százalékkal nőtt. A friss zöldségféléknél ugyancsak jelentősen, 21,9 százalékkal emelkedtek a felvásárlási árak 2010-ben. A legnagyobb változás a szőlő-gyümölcs termékcsoportnál figyelhető meg, ahol az árak 51,3 százalékkal haladták meg a 2009-es szintet. A kertészeti termékek azért érdemelnek külön figyelmet, mert ezeknél a hazai termésmennyiség alakulása is komoly áralakító hatással bír. Természetesen ezek az átlagos változások eltérő mértékben jelentkeztek az egyes ágazatokban és gazdaságokban. Ez látható a tesztüzemi rendszer által megfigyelt termelőknél, illetve a szűkebb körű meghatározó árutermelő üzemeknél is (7. táblázat). A 2004 óta tartó gabonaár csökkenés 2006-ban megállt, és főleg külpiaci kereslet hatására ismét emelkedett. Ez a folyamat ugrásszerűen folytatódott 2007ben, melyet a világpiac robbanásszerű kereslet bővülése váltott ki. Ez a tendencia 2008-ban megtorpant, és a búza felvásárlási ára a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában előbb 19 százalékkal, majd a következő évben további 20 százalékkal csökkent. A folyamat egyértelműen a külpiaci kereslet mérséklődésére vezethető vissza, de hozzájárult az is, hogy a hazai malmok likviditási problémáik miatt szakaszosan vásárolták a búzát. Ez a folyamat 2010-ben ismét meg-

NY

A szántóföldi növények értékesítési ára

7. táblázat: A szántóföldi növények értékesítési ára és megoszlása HUF/tonna

Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga

TIS ZT

Ágazat


2009

2010

30 022 27 114 31 495 25 498 27 836 27 773 58 743 69 327 8 345 74 282 7 314 16 604

41 556 30 448 35 933 30 623 36 447 38 292 84 950 80 598 7 957 86 471 8 441 16 178

Értékesítési ár megoszlása, 2010 Centrumtól jobbak 51 738 41 205 43 265 37 687 45 341 47 135 102 979 94 348 12 408 100 675 10 372 20 508


20

Értékesítési ár centrum (átlag±10 százalék)


41 205 30 228 35 677 29 938 38 278 38 418 84 553 79 240 7 652 86 344 8 251 15 095

32 680 24 627 28 304 25 044 29 654 31 445 69 623 66 999 6 383 73 693 5 809 10 596


NY

kisebb árukínálat. A repcének viszont nem kedvezett a biodízelgyártás körüli bizonytalanság, a beruházások lassuló üteme. Mindezek következtében 2010-ben ismét meghaladta a napraforgó felvásárlási ára a repcéét. A fehérjenövények közül a szója termelői ára 16 százalékkal nőtt a vizsgált évben, így meghaladta a tonnánkénti 86 ezer forintos szintet a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában. Az értékesítési árak megoszlását vizsgálva elmondható, hogy a szántóföldi árunövényeknél az átlagtól magasabb és attól alacsonyabb kategória között 1,4-1,9-szeres különbség alakult ki 2010-ben. Ez többnyire kisebb differenciát jelent, mint amit az önköltség és a hozam megoszlásánál tapasztaltunk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az árak tekintetében ne lennének eltérések a gazdaságok között. Elég talán utalni a termék minőségére, az értékesítési csatornák sokszínűségére vagy az értékesítés időpontjára. Az elmúlt időszakban főleg ez utóbbi jelentett fontos differenciáló tényezőt a termelők között. A közölt adatok alapján összességében megállapítható, hogy az átlagtól kedvezőbb csoportban a gabonaárak a triticale kivételével minden növénynél meghaladták a tonnánkénti 40 ezer forintot. Ezek közül is kiemelkedik a búza, melynek átlagára megközelítette a tonnánkénti 52 ezer forintot, de a kukoricát is 47 ezer forintért értékesítették ebben a csoportban a gazdaságok. A meghatározó vetésterülettel rendelkező ágazatok közül említést érdemel még a napraforgó 103 és a repce 94 ezer forintos értékesítési ára.

EL

ET

PÉ LD Á

fordult és mind a külpiaci, mind a belföldi keresletbővülés hatására az árak ismét meredeken emelkedtek. Ez összességében 41 ezer forint/tonna feletti átlagárat jelentett 2010-ben. A kisebb jelentőséggel bíró kalászosok felvásárlási árai is a búzához hasonló mértékben (18-36 százalék) nőttek, ami végeredményben 30-36 ezer forintos árbevételt eredményezett tonnánként a termelőknek, vagyis ezeknél a növényeknél ismét 30 ezer forint fölé emelkedett a tonnánkénti felvásárlási ár. A búzához hasonlóan a kukoricánál is érdemi változás történt 2010-ben, mivel a világpiacon kialakult keresletbővülés következtében szintén 38 százalékkal emelkedett az éves átlagos felvásárlási ár. A meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában elért, tonnánkénti 38 ezer forintos árban ugyanakkor szerepet játszott az állattenyésztés helyzete, mint az egyik legfontosabb felhasználója a terméknek. A folyamatos állatállomány csökkenés e téren inkább kedvezőtlenül érintette a kukorica-termeléssel foglalkozó gazdaságokat. Ugyancsak nem kedvezett a termelőknek, hogy a tervezett hazai bioetanol gyártás felfutását elodázták, így ez nem teremtett új piacot a kukoricának. Az ipari növények felvásárlási árai eltérően alakultak. A cukorrépát 5 százalékkal olcsóbban értékesítették a gazdaságok, mint az előző évben. Ebben a kínálatbővülésen túl a csapadékos időjárás miatti minőségi gondok is szerepet játszottak. Ezzel szemben az olajos növények közül a napraforgót 45, míg a repcét 16 százalékkal magasabb áron értékesítették a meghatározó árutermelő gazdaságok 2010-ben, mint az előző évben. Ebben az ármozgásban jelentős szerepet játszott a

8. táblázat: A szántóföldi növények vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása értékesítési ár alapján, 2010 Vetésterület megoszlása Értékesítési ár Centrumtól Centrumtól centrum jobbak rosszabbak (átlag±10 százalék) 24 47 29 20 49 31 32 37 31 33 34 33 23 50 27 23 46 31 29 36 35

TIS ZT

Ágazat Búza Őszi árpa Tavaszi árpa Triticale Zab Kukorica Napraforgó

százalék Termésmennyiség megoszlása Értékesítési ár Centrumtól Centrumtól centrum jobbak rosszabbak (átlag±10 százalék) 25 49 26 17 53 30 33 36 31 30 37 33 21 41 38 21 51 28 29 38 33

Repce

27

51

22

25

56

19

Cukorrépa Szója Silókukorica Lucerna

17 10 43 45

42 79 38 25

41 11 19 30

18 10 37 44

38 80 39 27

44 10 24 29


21


NY

pontjából az árak tisztajövedelem-tartalma az igazán kiemelt kérdés. A mezőgazdasági termékek értékesítési árának és az önköltségnek a különbsége tehát azt mutatja meg, hogy a piaci viszonyok az árakon keresztül biztosítanak-e jövedelmet a termelők számára vagy sem. E tekintetben kedvezőtlen kép jellemezte a 2010-es esztendőt, bár az előző évhez viszonyítva csekély javulás állapítható meg. A vizsgált árunövények többségénél a termelői felvásárlási árak elmaradtak a termékek előállítására fordított kiadásoktól, mindössze a kukorica, cukorrépa és szója termelők tudtak jövedelmet realizálni az árakon keresztül. Itt most nem érintjük a tömegtakarmányokat, mert alapvetően a silókukoricát és a lucernát nem eladásra termelik a gazdaságok. A legnagyobb jövedelemhiány a kalászos gabonáknál jelentkezett 2010-ben. A búzánál ez tonnánként 1160 forint volt, míg a többi kalászosnál 10 ezer forintot meghaladó összeggel maradtak el az értékesítési átlagárak az önköltségtől. Az őszi és tavaszi árpánál még nőtt is a hiány az előző évhez viszonyítva. A triticalenál és a zabnál ugyan csökkent a hiány, de kedvezőtlen az ágazatok szereplői számára, hogy mindkét termék ára évek óta elmarad az előállításra fordított kiadásoktól (9. táblázat). Figyelmet érdemel a kukorica, amelynél az árak 2010-ben tonnánként 7821 forint jövedelmet biztosítottak a gazdaságoknak. Ez azért is értékelhető pozitívnak, mert 2009-ben az árak nem nyújtottak fedezetet a termék előállítás költségére. Az ipari növények felvásárlási ára összetetten alakult 2010-ben. Igen rossz évet zártak a repcetermelő gazdaságok, mert az általuk realizált értékesítési ár több mint 7 ezer forinttal elmaradt az önköltségtől, de a napraforgó termelők által elért árak sem nyújtottak

PÉ LD Á

Az említetteken túl szembetűnő továbbá, hogy az értékesítési árcentrumtól való eltérés többnyire nagyobb a magasabb árak irányába, mint az alacsonyak felé. Ez részben a már említett okokkal függ össze, de ebben a tendenciában nem hagyható figyelmen kívül az egyes gazdaságok árérvényesítő képessége, a felvásárlókkal szembeni alkupozíciója, a hosszabb távon kialakított korrekt üzleti kapcsolata sem. Ezt azért tartjuk fontosnak külön is hangsúlyozni, mert ezen a területen szintén markáns különbségek jellemzik a termelőket. A vetésterület, de főleg a termésmennyiség felvásárlási ár szerinti megoszlása ugyanakkor összességében azt jelzi, hogy a költségekhez képest az árak tekintetében kiegyenlítettebbek a gazdaságok. A cukorrépa és a lucerna kivételével ugyanis valamennyi vizsgált árunövénynél az értékesített termékek legnagyobb hányadát átlagáron adták el az üzemek (8. táblázat). A búzánál például az árcentrumon került értékesítésre a termés 49, a kukoricának 51 százaléka, és kiugróan magas a szója (80 százalék) aránya is. Ezek az adatok tehát részben visszaigazolják azt a korábbi megállapítást, miszerint a termelőknek a költségeikre nagyobb a ráhatásuk, mint a felvásárlási árakra.

ET

A szántóföldi növények jövedelemhelyzete

EL

A szántóföldi növényi termékek jövedelmét alapvetően az előállítási költségek és az értékesítésért kapott bevételek nagysága határozza meg. Ebből következik, hogy az értékesítési árak mozgása, azok nominális értéke fontos ugyan, de végső soron a termelők szem9. táblázat: A szántóföldi növények jövedelemhelyzete

TIS ZT

Fajlagos jövedelema) (HUF/tonna)

Ágazat

Búza Őszi árpa Tavaszi árpa Triticale Zab Kukorica Napraforgó Repce Cukorrépa Szója

2009 -7 040 -8 766 -8 661 -14 870 -17 958 -598 -10 566 -5 948 1 506 -8 358

2010 -1 160 -11 787 -12 475 -13 476 -15 605 7 821 -209 -7 612 895 3 736

Ágazati eredményb) (HUF/hektár)

2009 20 439 15 708 22 931 9 132 3 464 47 099 22 845 38 391 270 905 33 416

2010 52 888 20 162 20 211 23 717 21 990 109 290 47 421 38 264 285 538 74 907

Nem tartalmaz támogatást. b) A támogatásokat is tartalmazza. Megjegyzés: Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga. Forrás: Tesztüzemi ágazati adatok alapján az AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

a)

22

100 forint termelési költségre jutó ágazati eredmény (HUF) 2009 2010 12,78 33,05 11,05 14,43 16,10 13,44 7,48 19,33 2,63 17,20 23,25 50,24 13,53 27,86 20,69 21,32 66,05 63,33 17,26 38,73


NY

növényeknél 46,5 ezer forint/hektár volt 2010-ben. Ez a lehetséges maximumot jelenti, de a mellékletekben nem minden ágazatnál található meg ez a támogatási összeg. Ennek az az oka, hogy a gazdaságok egy része nem élt valamennyi jogcímen kapható területalapú támogatás igénylésével, valamint a közvetlen ágazati támogatás soron ezen felül még egyéb az ágazathoz kapcsolódó támogatást is elszámolhatnak a gazdaságok. A növénytermesztési ágazatok eredményének megítéléséhez – az elmondottakon túl – még egy fontos szempontra kívánjuk ráirányítani a figyelmet. Ez pedig a föld szerepének a kérdése. Közismert ugyanis, hogy a termőföld az agrártermelés legfontosabb – semmi mással nem pótolható, de évről-évre termőerejében megújítható – termelési eszköze. Hazánk természeti erőforrásokban szegény, ezért a termőföld jelentőségét az erőforrások között kiemelten kell hangsúlyozni, és a termőföldet ennek megfelelően kell kezelni. Azt, hogy a gazdálkodók a földdel összefüggő potenciális lehetőségeket ki is használják, vagyis a rendelkezésükre álló földterületet (akár saját, akár bérelt) meg is műveljék, alapvetően az érdekeltségi viszonyok döntik el. A

PÉ LD Á

fedezetet a költségekre. Tény ugyanakkor, hogy a hiány mértéke (209 forint/tonna) a napraforgónál csekélynek tekinthető. Egyedül – mint már említettük – a cukorrépa ára nyújtott fedezetet az önköltségre, de ennek nagysága mindössze 60 százaléka a 2009-es szintnek. A szójánál egyértelmű javulás figyelhető meg az előző évi veszteséghez képest (1. ábra). Az ágazatok eredménye – közismerten – a kiadások és a bevételek nagyságától, ezek egymáshoz való viszonyától függ. Ez utóbbiak mértékét pedig döntően az előzőekben bemutatott értékesítési árak, pontosabban az értékesítésből származó bevételek határozzák meg. Emellett azonban kiemelkedően fontos az ágazatokhoz kapcsolható támogatások szerepe is. E téren gyökeres változást jelentett a 2004-es esztendő. Uniós taggá válásunkkal alapjaiban megváltozott az agrártámogatás rendszere, aminek következtében a szántóföldi növények esetében átlagosan a négyszeresére nőtt az egy hektárra jutó támogatás. A támogatások részletes ismertetésével – terjedelmi korlátok miatt – nem foglalkozunk. Itt csak annyit kívánunk megemlíteni, hogy a területalapú támogatások elvileg lehetséges összege – EU forrásból – a

-7,040

35 30

7,821 -0,598

25 20 15 10 5 0 2009

Napraforgó

-0,209

-10,566

2009

ezer HUF/tonna

ezer HUF/tonna

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Kukorica

40

2010

TIS ZT

2009

ezer HUF/tonna

-1,160

EL

ezer HUF/tonna

Búza 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

ET

1. ábra: A fontosabb szántóföldi növények költség-, ár-, jövedelem mutatói

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Repce -7,612 -5,948

2010

Értékesítési ár

2009 Önköltség

2010

Jövedelem hiány

2010 Jövedelem


23


10. táblázat: A szántóföldi növények ágazati eredményének megoszlása, 2010 HUF/hektár

103 355 53 884 82 067 56 902 56 671 192 070 116 153 87 919 473 716 113 852

52 450 20 306 18 691 23 762 22 992 109 087 47 323 39 298 296 138 77 543


NY


Centrumtól jobbak

PÉ LD Á

Ágazat

Ágazati eredmény megoszlása Ágazati eredmény centrum (átlag±10 százalék)

3 758 -12 410 -19 814 -13 476 -23 932 32 409 -4 235 -9 394 90 848 21 252


penzálni a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában. A mezőgazdasági termékek jövedelme, az ágazatok eredménye pontosan jelzi, hogy egy adott időszakban miként alakulnak a termelők érdekeltségi viszonyai. Emellett azonban lényeges kérdés az is, hogy a termelők rendelkezésére álló erőforrások hogyan hasznosulnak a különböző termékek előállításával. A költségarányos ágazati eredmények erre a kérdésre adhatnak választ, vagyis arra, hogy miként alakul az ágazatok egymással összevethető jövedelempozíciója egy adott időszakban. Az ágazati eredmények alakulásából következik, hogy a tavaszi árpa és a cukorrépa kivételével valamennyi szántóföldi árunövénynél javult az átlagos jövedelmezőségi szint 2010-ben az előző évhez viszonyítva. A legjelentősebb változás a kalászos gabonáknál következett be. A 2009-es évet jellemző 3-16 százalék közötti jövedelemráta 13-33 százalékos szintre emelkedett 2010-re. Az ágazatcsoport vezető növényénél, a búzánál 100 forint termelési költséggel 33 forint eredményt tudtak előállítani a gazdaságok 2010-ben. Kiemelkedően kedvezően változott a kukorica jövedelmezősége a vizsgált évben. A 100 forint termelési költségre jutó 50 forint ágazati eredmény a cukorrépa után a második legmagasabb jövedelem ráta a vizsgált szántóföldi növények között. Ez egyértelműen a jelentős árnövekedéssel hozható összefüggésbe. Ugyancsak számottevően javult a napraforgó 100 forint termelési költségre jutó ágazati eredménye 2009 és 2010 között. A jövedelem ráta megközelítette a 30 százalékot, ami több mint duplája az előző évet jellemző értéknek. Ezzel szemben a repcénél az alacsonyabb hozam és a szerényebb árváltozás miatt

TIS ZT

EL

ET

területegységre vetített ágazati eredmények tehát az általános jövedelmi helyzeten túl egyben a termőföld kihasználását, illetve hasznosulását is tükrözik. Mindezeket figyelembe véve és a közölt adatok alapján összességében megállapítható, hogy a szántóföldi növénytermesztésben valamennyi vizsgált ágazatban eredményes évet zártak a gazdaságok 2010-ben. Emellett azt is meg kell említeni, hogy a tavaszi árpát és a repcét kivéve valamennyi árunövénynél nőtt az elért ágazati eredmény az előző évhez viszonyítva. A legjelentősebb jövedelemjavulás a kalászos gabonákat érintette. Például, amíg a búzánál 2009-ben az ágazati eredmény hektáronként alig haladta meg a 20 ezer forintot, addig 2010-ben ez az érték közel 53 ezer forint volt, ami 2,6-szeres növekedést jelent egy év alatt. Közel hasonló (260 százalék) mértékben nőtt a triticale területegységre jutó ágazati eredménye is, míg a zabé több mint hatszorosára emelkedett. A jelentős áremelkedés következtében megduplázódott a kukorica ágazati eredménye is, sőt a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában 2010-ben elért hektáronkénti 109 ezer forint igen kedvezőnek tekinthető. Hasonló mértékben (208 százalék) nőtt a napraforgó eredménye is az előző évhez képest, ami hektáronként megközelítette az 50 ezer forintot. Ezzel szemben gyakorlatilag nem történt érdemi változás a repce jövedelem pozíciójában 2009 és 2010 között. Az ipari növények közül sajátságos a cukorrépa helyzete. Ennél az ágazatnál minimális (5,4 százalék) az eredményjavulás mértéke, de ez annak tudható be, hogy ebben az ágazatban a 2009-es esztendő is kedvezően alakult a termelők szempontjából. Összességében tehát elmondható, hogy a vizsgált szántóföldi növényeknél a felvásárlási árakban meglévő jövedelemhiányt a támogatásokkal sikerült kom24


11. táblázat: A szántóföldi növények vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása ágazati eredmény alapján, 2010 százalék

45 48 39 51 46 44 42 43 44 55

9 3 1 4 19 9 3 12 12 5

46 49 60 45 35 47 55 45 44 40

NY


Termésmennyiség megoszlása Ágazati eredmény Centrumtól Centrumtól centrum jobbak rosszabbak (átlag±10 százalék) 53 59 46 52 44 53 52 53 40 66

PÉ LD Á

Ágazat

Vetésterület megoszlása Ágazati eredmény Centrumtól Centrumtól centrum jobbak rosszabbak (átlag±10 százalék)

8 3 2 4 35 10 3 11 15 4

39 38 52 44 21 37 45 36 45 30


ágazatnál gyakorlatilag 20, de inkább 10 százalék alatt marad. Így például a meghatározó árutermelő gazdaságok az általuk előállított növényi termékek több mint felénél az átlagos szintnél magasabb ágazati eredményt realizáltak 2010-ben. A búzánál és a kukoricánál ez az arány 53 százalék, míg az olaj növényeknél is 52-53 százalék ezen csoport részesedése az összes termésmennyiségből. Kivételt a tavaszi árpa jelent, mert ennél az ágazatnál a legnagyobb (52 százalék) arány az ún. rosszabb csoportban található. Ezek az adatok is az eddigiek során már többször említett ráfordítás-hozam viszony fontosságára hívják fel a figyelmet. Ennek az optimális arányának a megtalálása ugyanis jelentősen hozzájárulhat az eredményes gazdálkodás megteremtéséhez, ami különösen igaz a kedvezőtlen időjárású években. A szántóföldi növényekről összességében elmondható, hogy a rendkívül csapadékos időjárás, valamint a termeléshez szükséges input anyagok drágulása következtében emelkedtek a költségek 2009 és 2010 között. Ezt azonban az emelkedő termény árak kompenzálták, így végeredményében az ágazatok jövedelem pozíciója javult az előző évhez viszonyítva. Természetesen ez azokat a gazdaságokat nem vigasztalja, ahol az ár- és belvíz miatt elpusztult a termés. Ez a kártétel ugyanakkor regionális szinten jelentkezett és differenciálta a gazdaságokat.

TIS ZT

EL

ET

mindössze 3 százalékkal javult az ágazat jövedelemhelyzete. Sajátságosan értékelhető a cukorrépa ágazat. Itt található a legmagasabb (63 százalék) jövedelmezőségi szint, ennek ellenére ez 4 százalékkal elmarad a 2009. évi értéktől. A szántóföldi növények jövedelem megoszlását az ágazati eredmények alapján vizsgáltuk. A közölt adatok alapján elmondható, hogy az átlagtól rosszabb csoportban a vizsgált növények nagyobb része veszteséges volt. Kivételt a búza, a kukorica, a cukorrépa és a szója jelentett, mivel ennél a négy ágazatnál pozitív eredménnyel zárták a 2010-es évet a gazdaságok. Ezen felül figyelmet érdemel a napraforgó és a repce, amelyek ugyan veszteségesek lettek ebben a csoportban, de ennek mértéke alatta maradt a hektáronkénti 10 ezer forintnak. A többi ágazatnál 10 ezer forintot meghaladó veszteségek keletkeztek 2010-ben (10. táblázat). Külön ki kell emelni, hogy az őszi árpa és a repce kivételével valamennyi vizsgált ágazatnál a kedvező csoportban elért ágazati eredmény meghaladja a kiválónak tekinthető 2008-as év átlagos értékét. Sajátságos képet jelez a vetésterület és a termésmennyiség ágazati eredmény szerinti megoszlása (11. táblázat). A felvásárlási áraknál azt figyelhettük meg, hogy mind a terület, mind a termés többsége az átlag körüli csoportban található. Ezzel szemben az ágazati eredménynél az átlagtól jobb vagy attól rosszabb csoportban helyezkedik el a terület és a megtermelt termék döntő többsége. Az átlag részesedése minden

25

A kertészeti ágazatok költség- és jövedelemhelyzete

vagyis közel 7 százalékkal maradt el az előző évitől. A betakarított termés ennél is jobban csökkent, 13 százalékkal volt kevesebb, mint 2009-ben. A rendelkezésre álló adatok szerint a zöldségfélék területének 18 százalékos csökkenése mellett a betakarított termésmennyiség mintegy 29 százalékkal volt alacsonyabb 2010-ben az előző évi szinthez képest. A megfigyelésbe vont zöldségféléket kivétel nélkül a termőterület visszaszorulása jellemezte, sőt az ágazatok többségében, különösen a hazai termesztés döntő hányadát adó csemegekukoricánál és a zöldborsónál igen szembeötlő változások következtek be. Az összes termésből és területből a legnagyobb részarányt képviselő csemegekukorica vetésterülete az előző évi 11 százalékos csökkenés után további közel 20 százalékkal csökkent 2010-ben. A második legnagyobb részarányban termelt zöldségféle a zöldborsó vetésterülete ennél is nagyobb mértékben 22 százalékkal szorult vissza az előző évhez képest. A paradicsom területe hasonlóan változott, vagyis 2010-ben 20 százalékkal visszaesett. A zöldpaprikánál az előzőeknél ugyan szerényebb, de 11 százalékot meghaladó mértékű elmaradás mutatkozott az előző évhez képest. Mindössze a fejeskáposzta esetében volt szinte elhanyagolható 1 százalék körüli a csökkenés. A termő gyümölcsösök területe az előzetes adatok alapján 2010-ben alig változott, viszont a betakarított termés mennyisége 13 százalékkal csökkent, mindöszsze a 700 ezer tonnát érte el. A 2010. évi időjárás a termő szőlő ültetvényekben okozta a legjelentősebb terméskiesést, ugyanis a betakarított termés csaknem a felére esett vissza 2009-hez képest. A szántóföldi növények érdekeltségi viszonyait tárgyaló fejezetben már bemutatásra kerültek azok a KSH által közölt információk, amelyek a termék előállításhoz felhasznált anyag és anyagjellegű kiadások árszínvonalának változását mutatják 2009 és 2010 között, így azokra e fejezetben csak visszautalunk. A burgonya, valamint a fontosabb zöldségfélék és ültetvények érdekeltségi viszonyainak bemutatása előtt utalni kell az „Adatbázis és módszer” fejezetben leírtakra, miszerint a tesztüzemi adatgyűjtési rendszerben az üzemkiválasztás módszeréből következően csak arra vállalkozhatunk, hogy zöldség-gyümölcstermelő gazdaság kerüljön a mintába. Ezen üzemek ágazatai azonban nem minden esetben fedik le a szántóföldi növényeknél tapasztalt mértékben a hazai kertészet termelési szerkezetét.

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

A hazai mezőgazdaság termelési szerkezetében a kertészeti kultúrák – ide sorolva a burgonyát is – fontos szerepet töltenek be, mert bár területi részesedésük az ország művelhető földterületéből viszonylag csekély, de az agrárágazat értékteremtésében jelentős szerepük van. Sajnálatos azonban, hogy az ide sorolt haszonnövények összes teljesítménye az EU csatlakozást megelőző évekhez képest folyamatosan csökken és az egymást követő évek között is erősek az ingadozások. Különösen igaz ez a burgonyára, a korai és hajtatott, valamint az ipari zöldségfélékre, mert ezeknél az előállított termés mennyisége és a vetésterület alakulása egyaránt visszaesést mutat. A kertészeti ágazatok helyzetének romlásában meghatározó szerepe van annak, hogy azt számos átmeneti, illetve elhúzódó piaci hatás alakította az elmúlt években, és a termelők szinte valamenynyi felhasználási irányú termék tekintetében korábban még nem tapasztalt versenykörnyezetbe kerültek. Igaz ez úgy az EU tagországokkal, mint a feltörekvő harmadik országokkal szembeni piaci hatásokra. Különösen a termelők összefogásában, ezáltal a minőségi zöldséggyümölcs áru koncentrált kínálatának megteremtésében nagyok a versenytársakkal szembeni lemaradások. Biztató viszont, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat számára 2010-ben új támogatási lehetőségek nyíltak, de természetesen az ültetvény korszerűsítéshez, szerkezetátalakításhoz vagy a termelői társulásokhoz igénybe vehető programok hatása majd az elkövetkező évek eredményeiben fog megmutatkozni. A markáns piaci hatások mellett a két év közötti változásokban meghatározó szerepet játszottak a környezeti tényezők is, mivel a 2009-es kedvezőtlen külső termelési feltételek után 2010-ben ismét szélsőséges, csapadékos időjárás károsította a termelőket. Természetesen ennek mértéke vidékenként eltérő volt. Ez nem csak terméskiesést okozott, mert a sok eső növelte az áru nedvességtartalmát, ami jelentősen rontotta a tárolhatóságot, a jégkárok pedig az árualap megjelenését rontották. Kertészeti kultúrák ismert sajátossága, hogy a termelés a mezőgazdasági terület több művelési ágában – szántó, kert, gyümölcsös és szőlő – összességében annak mintegy 6 százalékán folyik. A kertészeti termelésre vonatkozó területi és mennyiségi adatok egyrészt a statisztikai megfigyelési módszer eltérő jellege, másrészt a jelentős saját fogyasztásra történő termelés miatt esetenként a szántóföldi kultúrák adataihoz képest kevésbé pontosak, de a tendenciák nyomon követését jól szolgálják. A KSH által közreadott információk szerint a burgonyánál a termőterület 2010-ben tovább csökkent, már alig haladta meg 20 ezer hektárt,

NY


26


EL

ET

PÉ LD Á

A kertészeti ágazatok termelési költségeinek alakulását vizsgálva szükséges hangsúlyozni, hogy azok évek közötti mozgása, illetve eltérése általában sokkal markánsabb, mint a szántóföldi kultúráknál. Ezeknél a növénycsoportoknál a szélsőséges időjárási hatások hatványozottabban befolyásolják az átlagos ráfordítás szükségletet. A környezeti feltételek mellett a termesztéstechnológiák és a felhasználási módok sokszínűsége (helyrevetett, palántázott, támrendszeres, szabadföldi tömegtermelés, friss fogyasztásra, konzerv célra, vagy például kézi, gépi, esetleg vegyes betakarítás stb.), a különböző fajták igényei is változatosabbak, amelyek szintén jelentős eltéréseket eredményeznek az egymást követő években egy-egy ágazat összköltségén belül. A burgonyát a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában hektáronként közel 10 százalékkal drágábban, 631 ezer forintért állították elő, ami azt jelenti, hogy a termelési költség 2009 és 2010 között a folyó termelő-felhasználásnál (4,4 százalék) jelentősebben nőtt. A mellékletek adatai azt mutatják, hogy a változások elsősorban a közvetlen változó költségeknél (20,7 százalék), főleg az anyag- és anyagjellegű kiadásoknál jelentkeztek. Ezek közül is kiemelkedően nőtt a vetőgumó, a műtrágya és az egyes időszakok csapadékhiánya miatt az öntözés költsége. Ezekkel ellentétben a növényvédelemre fordított kiadás 6,5 százalékkal elmaradt a 2009. évitől. Fontos megjegyezni azt is, hogy az összes költség a közvetlen változó költségnél

szerényebb mértékben növekedett (12. táblázat). A termelési költség változásának mértéke alapján a zöldségfélék két jól elhatárolható körbe sorolhatók. Az egyikbe azok tartoznak, amelyeknél az egy hektárra jutó kiadások a termeléshez felhasznált anyagok és eszközök átlagos árindexének növekedése ellenére csökkentek, a másikba pedig, amelynél a folyó termelő-felhasználás változásának nagyságához képest nagyobb arányban nőttek a kiadások. Az első kategóriába tartozó zöldborsónál több mint 13, a paradicsomnál ezt is meghaladó közel 20 százalékos, a fejeskáposztánál és a csemegekukoricánál közel 4 és 8 százalékos csökkenés történt 2009-hez képest. Az összesített adatok alapján megállapítható, hogy a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában a zöldborsót hektáronként 325, a paradicsomot 761, a fejeskáposztát 1062 és a csemegekukoricát 355 ezer forintért tudták megtermelni a gazdák. Megállapítható továbbá, hogy e zöldségeknél elsősorban a közvetlen változó költségeknél történt a ráfordítás visszafogás, így azok az összes termelési költségnél nagyobb mértékben szorultak vissza. Ez végül is egyértelmű, hiszen a földbérlet díja, az értékcsökkenés stb., vagyis az állandó költségek döntő része a termelés eredményétől függetlenül felmerül. Az előző zöldségfélékkel ellentétben, a zöldpaprika ágazatban 8 százalékot meghaladó kiadásemelkedés történt 2010-ben. Így a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában már több mint 1518 ezer forint volt az egy hektárra jutó kiadás. Az előző évhez képest a legtöbb költségtételnél történt elmozdulás. Az azonban figyelmet érdemel, hogy míg a közvetlen változó költségek az előzőekben tárgyalt növényeknél szeré-

NY

A kertészeti ágazatok termelési költségei

12. táblázat: A kertészeti termékek termelési költsége és megoszlása HUF/hektár

TIS ZT


Ágazat

Burgonya Zöldborsó Paradicsom Zöldpaprika Fejeskáposzta Csemegekukorica Alma Meggy Kajszi Őszibarack Borszőlő

2009

2010

574 814 375 166 950 297 1 400 434 1 099 124 384 576 680 200 558 448 457 785 712 649 523 523

630 752 325 186 761 495 1 518 351 1 061 692 355 179 907 173 589 080 967 378 525 786 565 116

Termelési költség megoszlása, 2010 Centrumtól jobbak 394 636 241 318 622 914 801 945 621 719 260 320 582 370 417 391 469 484 387 378 386 192

Termelési költség centrum (átlag±10 százalék) 652 890 340 544 790 400 1 463 480 346 682 921 598 587 396 998 872 497 086 548 956

Centrumtól rosszabbak 834 677 434 679 1 017 930 2 099 608 1 826 341 423 403 1 398 551 906 621 2 576 629 693 172 834 628


27


NY

az egymástól eltérő termelési célokat jelzik. A zöldborsó előállítási költsége hektáronként 241 és 434 ezer, míg a csemegekukorica 260 és 423 ezer forint között változott. A burgonyához hasonlóan az ún. jobbaktól a rosszabbak felé hasonló ütemben emelkedtek a költségek 2010-ben. A paradicsomnál másfélszeres különbség tapasztalható a legmagasabb (1018 ezer forint/hektár) és a legalacsonyabb (623 ezer forint/hektár) költségen termelő üzemek között. Az előző évhez képest a centrumtól való eltérésben kisebb a különbség. A centrumtól jobbak mintegy 167 ezer, míg a rosszabbak több mint 228 ezer forinttal térnek el a 790 ezer forint nagyságú centrumtól. A zöldpaprikánál az alacsonyabb (802 ezer forint/ hektár) és a magasabb (2100 ezer forint/hektár) csoport közötti különbség meghaladja a kétszeres mértéket, és értékben is lényeges az eltérés a termelési költség csoportjai között. Az eddig felsorolt ágazatokhoz viszonyítva a fejeskáposzta-termelésnél mutatkozott a legnagyobb mértékű eltérés a centrumnál alacsonyabb (622 ezer forint/ hektár) és magasabb (1826 ezer forint/hektár) értékű kategória között, de itt a 2010. évi szélsőségek miatt a centrumtól való eltéréseket nem tudtuk vizsgálni, mivel a centrumhoz nem kapcsolódott üzem. A termelési költség nagysága szerint csoportosított adatokat vizsgálva a gyümölcsöknél és a borszőlőnél úgyszintén összetett kép jellemzi a 2010. évet. Összességében elmondható, hogy a zöldségfélékhez hasonlóan jelentős különbségek adódtak az egyes csoportok között. Az almánál az alacsonyabb (582 ezer forint/hektár) termelési költségű kategória 339 ezer forinttal, míg a magasabb 477 ezer forinttal tér el a centrumtól. Ez több mint kétszeres különbség az úgymond alacsonyabb és magasabb hektáros költségű csoport között. Érdemes megjegyezni, hogy a centrumnál nagyobb értékű csoportban az alma egy hektárra jutó termelési költsége 2010-ben megközelítette az 1400 ezer forintot. A meggynél a legalacsonyabb és a legmagasabb értékek között 489 ezer forint volt a különbség. Az ültetvények közül a kajszinál tapasztalható a legnagyobb – gyakorlatilag ötszörös – eltérés a két centrumtól elváló kategória között. A termelési költségcentrumtól kedvezőbb kategóriába eső termelők 469 ezer, míg a magasabba tartozók 2577 ezer forintért tudták megtermelni a gyümölcsöt. Az őszibarack esetében a legkisebb és legmagasabb hektáros költségű gazdaságok közötti különbség nem éri el a kétszeres értéket. A borszőlővel foglalkozó meghatározó árutermelő gazdaságok termelési költségét csoportosítva több mint kétszeres – összegszerűen 449 ezer forint – különbséget tapasztaltunk a centrumtól jobbak és rosszabbak

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

nyebben is, de csökkentek, addig az állandó költségek emelkedtek. Az egységnyi területre jutó összes költség a különböző ültetvényeknél is számottevő különbségeket mutat 2010-ben, de ezeket az ágazatokat a zöldségfélékkel ellentétes termelési költségváltozás jellemezte a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában. Mindössze az őszibaracknál következett be költség csökkenés, viszont az még a zöldségeknél tapasztalt mértéket is jóval meghaladta, több mint 26 százalékkal maradt el a 2009. évi szinttől. A kedvezőtlen időjárási hatások miatt a termelők ennél az ágazatnál fogták vissza leginkább ráfordításaikat. A meggynél és a borszőlőnél 5,5 és közel 8 százalékos növekedés következett be, ami meghaladja az input anyagok árindex növekedését, de ezek messze elmaradnak az almánál tapasztalt 33 százalékos mértéktől és különösen attól, hogy a kajszinál az egy hektárra jutó összes költség több mit kétszerese volt az előző évinek. A kajszi költség változásában egyértelműen szerepet játszott a korszerűbb ültetvények termőre fordulása. A meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában hektáronként a legkisebb éves kiadással (526 ezer forintért) az őszibarackot, 565 és 589 ezer forintért a borszőlőt és a meggyet, míg a bemutatott ültetvények közül legdrágábban az almát (907 ezer forintért) és a kajszit (967 ezer forintért) állították elő a termelők. A kertészeti ágazatok termelési költségének alakulásával kapcsolatban összességében elmondható, hogy a termelők általában nem az input árváltozások miatt igyekeztek mérsékelni kiadásaik egy részét 2010-ben. Döntéseiket általában a környezeti károk anyagi kompenzálása motiválta, ugyanis a további ráfordítások már nem tűntek ésszerűnek. Az adatokból jól látható, hogy ez ágazatonként eltérően jutott érvényre. Az átlagos értékek áttekintése mellett a kertészetnél is számításokat végeztünk az azok mögött meghúzódó eltérések megismerése érdekében. Ezek alapján elmondható, hogy a termelési költség szerint csoportosított adatokban a zöldségféléknél jelentős eltérések figyelhetők meg, úgy mértéküket, mint abszolút értékéküket tekintve. A megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy a burgonyánál a termelési költségcentrumhoz tartozó gazdaságokban 653 ezer forint volt az egy hektárra jutó kiadás 2010-ben. Az alacsony költségű csoportban a termelők 40 százalékkal olcsóbban, míg a magas költségű csoportban 28 százalékkal drágábban állították elő a burgonyát. Ez utóbbiban a költségek meghaladták a hektáronkénti 834 ezer forintos szintet. A zöldség-gyümölcsfélék esetében a különbségek értelmezésénél meg kell említeni, hogy a nagy szántóföldi kultúráktól eltérően a közölt adatok itt általában nem minősítik a költségfelhasználás mértékét, hanem 28


A kertészeti termékek hozamai

NY

A kertészeti ágazatok hozamainak áttekintésénél ismét hangsúlyozni kell, hogy két egymástól klimatikus és csapadék viszonyaiban eltérő év adatait mutatjuk be. A termésátlagokat természetesen a termelői döntésektől független, objektív tényezőkön túl, a termelői magatartás is nagyban befolyásolja, hiszen például a technológiai fegyelem megsértése is idézhet elő úgy hozamkiesést, mint minőségromlást. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a külföldi versenytársak eredményeivel való összehasonlításban ezek a hazai értékek általában továbbra is közepesek, és mint majd látható a 2010. évre ez különösen igaz. A meghatározó árutermelő gazdaságokban a burgonya termésátlaga közel 25 százalékkal maradt el az előző évitől. Ez a hektáronkénti 18,29 tonnás mennyiség sajnálatos módon a hazai viszonyok között nem jelent rendkívüli visszaesést, mert hosszabb idősort vizsgálva az ágazat hozamai csak ritkán kedvezőbbek. A zöldség ágazatok 2010. évi hozamairól elmondható, hogy egy zöldségféle kivételével a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában elmaradtak az előző évitől, és az elmozdulás mértékében is különbségek alakultak ki. Számottevően, 44 százalékot meghaladóan csökkent a paradicsom termésátlaga, nem érte el hektáronként a 34 tonnát. A fejeskáposzta termésátlag csökkenése is jelentős 38 százalék körül alakult, de a zöldpaprikáé is 23, a csemegekukoricáé pedig a 10 százalékkal maradt el a 2009. évi terméseredményektől. A kedvezőtlen időjárási változások hatására hozam növekedést csak a zöldborsó esetében tapasztaltunk,

EL

ET

PÉ LD Á

között. Továbbá az is megállapítható, hogy az ún. jobbak kisebb (163 ezer forint/hektár) mértékben maradtak el a centrumtól, mint amennyivel a rosszak (286 ezer forint/hektár) azt meghaladták. A szántóföldi növényekhez hasonlóan megvizsgáltuk, hogy a kertészeti ágazatok termőterülete és termésmennyisége miként alakult a termelési költség nagysága szerint meghatározott kategóriákban. A legkisebb területarányok az ágazatok többségénél a centrumhoz tartozó gazdaságoknál jelentkeztek, jelentős hányad csak a zöldborsónál (30 százalék) és az almánál (37 százalék) alakult ki. A legnagyobb területarányok általában a centrumnál jobbak csoportjában alakultak ki, így a zöldborsó területének 42, a paradicsoménak 57, a fejeskáposztának 63, a meggynek 56, a kajszinak 64, az őszibaracknak 48, a szőlőnek pedig 47 százaléka sorolódott ide. A centrumnál kedvezőtlenebbeknél csak a burgonya (42 százalék) a zöldpaprika (51 százalék) és a csemegekukorica (52 százalék) vetésterület aránya csúcsosodott ki (13. táblázat). A termésmennyiség termelési költség szerint csoportosítása érdemben egészen más eredményt hozott. A vetésterület megoszlásnál tapasztalt súlyok fokozatosan áttolódtak a magasabb költségű csoportba. Így a borszőlő kivételével a nagyobb termésmennyiségek a magasabb költségű csoporthoz tartoznak. A kertészeti ágazatok termelési költségingadozása az évek és az egyes csoportok között is lényegesen szélsőségesebb, mint azt a szántóföldi kultúráknál láttuk. Ezért ezeknél az ágazatoknál még inkább kiemelt fontossággal bírnak a termésátlagok, mert végső soron ezek döntik el, hogy a ráfordítások milyen hatékonysággal hasznosulnak.

13. táblázat: A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása termelési költség alapján, 2010 Vetésterület megoszlása Termésmennyiség megoszlása Termelési költség Termelési költség Centrumtól Centrumtól Centrumtól Centrumtól centrum centrum jobbak rosszabbak jobbak rosszabbak (átlag±10 százalék) (átlag±10 százalék)

TIS ZT Ágazat


százalék

38 42 57 41 63 36 39 56 64 48 47

20 30 14 8 12 37 14 16 10 21

42 28 29 51 37 52 24 30 20 42 32

31 30 13 25 48 30 34 42 40 26 39

18 26 34 4 8 31 10 15 6 26

51 44 53 71 52 62 35 48 45 68 35


29


14. táblázat: A kertészeti termékek átlaghozama és megoszlása tonna/hektár Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga 2010

Centrumtól jobbak

24,34 4,20 60,75 22,04 44,11 15,69 22,32 7,25 4,76 9,42 8,16

18,29 4,34 33,57 16,94 27,16 14,22 18,72 6,15 7,72 5,42 4,88

27,30 7,12 67,09 28,24 41,03 17,09 30,96 11,42 17,47 9,68 7,28

Átlaghozam centrum (átlag±10 százalék)


19,30 3,99 27,03 15,06 19,67 6,16 7,53 5,00 5,04

10,82 2,61 7,85 9,64 8,87 7,29 11,83 3,26 3,47 2,94 3,05

PÉ LD Á


2009

NY

Ágazat

Átlaghozam megoszlása, 2010


ágazatnál beszélhetünk, a kiugróan jó eredmények a költségeknél már említett korszerű ültetvényekkel hozhatók összefüggésbe. A hozam nagysága alapján történt csoportosítás természetesen a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagánál is markáns különbségeket hozott felszínre a burgonyánál és az egyes zöldségféléknél. A burgonyánál a legjobb és a rosszabb hozam között 17 tonna/ hektáros különbség alakult ki 2010-ben, de az figyelmet érdemel, hogy a centrumnál jobbak 2010. évi 27,3 tonna/hektáros eredménye is elmaradt az elvárhatótól.

EL

ET

de az is szerény volt, alig haladta meg a 3 százalékot (14. táblázat). Az ültetvényeknél szintén – egy növény kivételével – a zöldségfélékhez hasonló hozamkülönbségek alakultak ki 2009 és 2010 között. A meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában az őszibarack és a borszőlő fajlagos hozama drasztikusan, több mint 40 százalékkal visszaesett, hektáronként 5,42 és 4,88 tonnára. Ezeknél kisebb mértékben, de 15 százalékot meghaladóan romlottak az alma és a meggy előző évhez viszonyított termésátlagai. Kedvező változásról csak a kajszi

15. táblázat: A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása átlaghozam alapján, 2010 Vetésterület megoszlása Termésmennyiség megoszlása Átlaghozam Átlaghozam Centrumtól Centrumtól Centrumtól Centrumtól centrum centrum jobbak rosszabbak jobbak rosszabbak (átlag±10 százalék) (átlag±10 százalék)

TIS ZT Ágazat


százalék

39 25 43 39 49 60 34 28 21 37 37

13 42 14 13 6 21 34 1 14

48 33 57 61 37 27 60 51 45 62 49

58 42 87 65 74 72 56 52 46 65 55


30

14 38 14 14 6 21 33 1 14

28 20 13 35 12 14 38 27 21 34 31


A kertészeti termékek önköltségei

NY

A területegységre jutó kiadások és az elért terméseredmények együttes alakulását vizsgálva a bemutatott kertészeti termékek fajlagos költségei eltérően változtak 2010-ben az előző évhez képest. A burgonyánál a termelési költség nőtt, a hozam pedig mérséklődött, mivel ez utóbbi a termelési költségnél lényegesen nagyobb mértékű volt, ezért az önköltség is jelentősen (47 százalék) nőtt 2010-ben. A változás hatására a fajlagos költség növekedése tonnánként meghaladta a 10 ezer forintot. A zöldségfélék közül a zöldborsónál játszódott le a legkedvezőbb folyamat. A hektáronkénti költség csökkenést hozamjavulás kísérte, így 2010-ben összességében 15 százalékkal alacsonyabb volt a termékegységre jutó költség a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában az előző évinél. A paradicsom, a zöldpaprika, és a fejeskáposzta esetén a termékegységre jutó költség- és hozam változásának együttes hatására nagymértékben, 41 és 57 százalék között emelkedtek az önköltségek. A paradicsom tonnánkénti kiadása meghaladta a 22, a zöldpaprikáé a 89, a fejeskáposztáé a 39 ezer forintot. A csemegekukoricánál szintén nőtt az önköltség, de annak mértéke az előzőeknél tapasztalthoz képest elenyésző, alig 2 százalékos volt. A gyümölcsfélék közül az előző évinél magasabb termelési költség és a romló hozam együttes hatására az alma önköltsége 48 ezer forint fölé emelkedett a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagánál, ami 59 százalékos emelkedést jelent az előző évhez viszo-

EL

ET

PÉ LD Á

A legjelentősebb hozammegoszlás a paradicsomot jellemezte, ugyanis a kedvezőbb és a kedvezőtlenebb kategória között több mint nyolcszoros, a fejeskáposztánál mintegy ötszörös, míg a többi zöldségfélénél gyakorlatilag két-háromszoros a differencia 2010-ben. A paradicsomnál és a zöldpaprikánál az eredmények olyan szélsőségesen alakultak, hogy a centrumba nem került üzem. A zöldségféléknél az átlag mögött meghúzódó különbségeket vizsgálva elmondható, hogy a jobbak csoportjának eredményei már nemzetközi összehasonlításban is elfogadhatók. A gyümölcsöknél átlaghozam-kategóriánként szintén markánsak – különösen a kajszinál, az őszibaracknál és a meggynél szembetűnőek – a különbségek, de abban kivétel nélkül megegyeznek az ágazatok, hogy a centrumtól jobbak kategóriájában valóban jók, míg a rosszabbak kategóriájában már rendkívül alacsonyak a termésátlagok. A borszőlőt a gyümölcsökhöz hasonló megoszlások jellemezték 2010-ben, az egyes kategóriákban elért eredmények is a szerint értékelhetők. A vetésterület átlaghozam szerinti megoszlásáról elmondható, hogy a zöldségeknél a legalacsonyabb területhányad – a zöldborsó kivételével – a centrumban található, és a terület fele-fele arányban az alacsonyabb és magasabb hozamú csoportba tartozó termelőknél található. A gyümölcsféléknél egyértelműen az átlagnál rosszabb gazdaságokhoz (45-62 százalék) sorolódtak a legnagyobb és a centrumhoz a legkisebb területarányok. A termésmennyiségek megoszlása valamennyi zöldségfélénél és ültetvénynél az átlagosnál kedvezőbb átlaghozamú kategóriában (42-87 százalék) a meghatározó (15. táblázat).

16. táblázat: A kertészeti termékek önköltsége és megoszlása HUF/tonna

TIS ZT


Ágazat



2009

2010

Centrumtól jobbak



23 615 89 409 15 644 63 536 24 916 24 518 30 471 77 074 96 157 75 638 64 394

34 730 76 096 22 685 89 642 39 088 24 984 48 453 95 949 125 272 97 007 116 001

24 039 51 683 12 735 64 673 22 972 18 195 28 513 63 715 82 579 67 157 72 423

34 014 74 124 24 539 93 199 25 187 46 141 96 176 129 884 100 228 114 994

67 656 100 171 79 350 141 701 59 971 43 618 76 151 143 872 150 569 157 245 211 539


31


NY

borszőlőnél található a legnagyobb különbség, ugyanis a két szélső kategóriába esők tonnánkénti költségei között közel 140 forint a különbség. A vetésterület és termésmennyiség önköltség alapján történt megoszlása a kertészeti ágazatoknál igen vegyes képet mutat. A zöldségféléknél a csemegekukorica (59 százalék) kivételével a centrumhoz minimális (5-24 százaléknyi) területek tartoznak, és a nagy területi arányok sem egységesen oszlanak meg a két szélső kategória között. Az ágazatok között 2010-ben nincs egy sem, ahol viszonylag egységes megoszlás alakult volna ki. A burgonyánál (59 százalék) és a zöldpaprikánál (47 százalék) a legnagyobb területarányok a centrumnál kedvezőbb, míg a zöldborsó (49 százalék) a paradicsom (57 százalék) és a fejeskáposzta (59 százalék) esetén a kedvezőtlenebb csoportban helyezkednek el (17. táblázat). A gyümölcsöknél a centrumhoz kivétel nélkül a legkisebb területek kapcsolódnak, és megállapítható az is, hogy a vetésterület jelentősebb (49-57 százalék) hányada a centrumnál magasabb önköltségű kategóriában található. A meghatározó árutermelő gazdaságokban megfigyelt ültevények közül 2010-ben csak a borszőlő ágazatnál fordult elő, hogy a termőterület nagyobb része (43 százalék) a kedvezőbb önköltségű csoportba esett. A termésmennyiség a területi megoszláshoz hasonlóan nem mutat egységes képet. Valamennyi bemutatott kertészeti ágazat közül csak a zöldborsó és a kajszi kivétel az alól, hogy a legnagyobb mennyiségi arányokat a centrumtól kedvezőbb csoportba tartozó termelők állították elő. A zöldborsó azért kivétel mert, ennél az egy ágazatnál oszlik meg viszonylag egységesen a ter-

EL

ET

PÉ LD Á

nyítva. Az almához hasonlóan a többi megfigyelésbe vont gyümölcs fajlagos költsége romlott. A meggyet közel 25, a kajszit 30, az őszibarackot pedig közel 28 százalékkal drágábban állították elő, mint a megelőző évben. A borszőlőnél az almához hasonlóan a termésátlag drasztikus csökkenésére vezethető vissza, hogy az önköltség 80 százalékkal megemelkedett (16. táblázat). Az önköltség szerint csoportosított adatok alapján elmondható, hogy az ágazatok kedvező és kedvezőtlenebb kategóriája között általában másfél-háromszoros a különbség, valamint az ágazatok többségében az alacsonyabb önköltségek közelebb állnak a centrumhoz, mint az attól rosszabbak. Itt a zöldborsó és a zöldpaprika érdemel figyelmet, ahol a rosszabbak csoportjában az önköltség túllépte a tonnánkénti 100 illetve, 142 ezer forintot. Ezeken túl a paradicsomnál alakult ki nagy mértékű különbség, de ennél a zöldborsóval és a zöldpaprikával ellentétben az önköltség centrumtól alacsonyabb érték kifogásolható, ugyanis a korábbi évek fajlagos költségadatainak ismeretében feltételezhető, ez az érték csak számottevő ráfordítás visszafogás következtében alakulhatott ki. Az önköltség nagysága alapján történt csoportosítás a gyümölcsféléknél azt az eredményt adta, hogy a két szélső csoport átlaga között két-, közel háromszoros differencia alakult ki 2010-ben, és a centrumtól drágábban termelő gazdaságok egyértelműen nagyobb mértékben térnek el a centrumtól, mint az annál olcsóbban termelők. Ez a megállapítás mindössze a kajszira nem vonatkozik, mert a jobbak 83, a centrumba esők 130, míg a rosszabb tonnánként 151 ezer forintért termelték meg a gyümölcsöt. A csoportosítás alapján a

17. táblázat: A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása önköltség alapján, 2010 százalék

TIS ZT

Vetésterület megoszlása

Ágazat


Termésmennyiség megoszlása

Centrumtól Önköltség centrum Centrumtól Centrumtól Önköltség centrum Centrumtól jobbak (átlag±10 százalék) rosszabbak jobbak (átlag±10 százalék) rosszabbak 59 27 35 47 41 21 32 32 40 40 43

5 24 8 21 59 16 13 11 3 18

36 49 57 32 59 20 52 55 49 57 39

70 33 77 53 56 25 43 52 34 64 56


32

7 31 10 23 67 24 13 10 5 18

23 36 13 24 44 8 33 35 56 31 26


NY

A kertészeti termékek értékesítési ára

tak be a gazdák. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy a tonnánként 63 ezer forintos ár csak a 2009-ben elérthez viszonyítva kedvező, mivel az elmúlt években az olcsó import folyamatos jelenléte miatt romlottak le a korábban már elért tonnánkénti 50-60 ezer forintos árak. Magyarországon évek óta gond, hogy a szerződéssel, saját tároló kapacitással nem rendelkező termelők kénytelenek ősszel az elérhetőnél alacsonyabb áron eladni a betakarított termést. Az ágazatban még mindig nem jellemző a termelői csoportok működése. Szervezettség hiányában a termelők sem érdekeiket nem tudják érvényesíteni, sem a megváltozott fogyasztói igényekhez nem tudnak alkalmazkodni. Az elmúlt néhány évben jelentősen visszaszorult a burgonya házi tárolása, az ősszel nagytételben vásárolt burgonya helyett a kis kiszerelésű, mosott termék került előtérbe. A bemutatott zöldségfélék értékesítési ára a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában eltérő mértékben változott 2009-hez viszonyítva. Kivételt a zöldborsó jelent, mert ennek iránya is eltér a többi terméktől, ugyanis itt 20 százalékot is meghaladta a csökkenés. Ez nem annyira a mennyiségi, hanem inkább a minőségi kérdéssel függ össze, ugyanis a sok eső következtében az áru betakarítása sok gonddal járt (sáros, túlérett termés). A fejeskáposzta ára a burgonyáéval szinte azonosan, több mint 71 százalékkal, a paradicsomé és a zöldpaprikáé is átlagot meghaladóan több mint 40, illetve 26 százalékkal javult 2010-ben. Legkevésbé a csemegekukorica értékesítési átlagára változott, ugyanis az alig több mint 3 százalékkal haladta meg a 2009. évit. A bemutatott gyümölcsöket és a borszőlőt összességében a zöldségféléknél markánsabb árváltozás

PÉ LD Á

mésmennyiség (33-31-36 százalék). A csemegekukoricával kapcsolatban azt kell megjegyezni, hogy ennél az ágazatnál a legnagyobb mennyiség (67 százalék) a centrumhoz tartozó üzemeknél található. A kajszinál pedig az érdemel figyelmet, hogy a legnagyobb menynyiséget (56 százalék) a magasabb átlag önköltségű csoportba tartozók állították elő.

EL

ET

A KSH megfigyelései szerint a mezőgazdasági termékek árszínvonala az előző két évben bekövetkezett jelentős csökkenés után 2010-ben 16,8 százalékkal emelkedett. Természetesen ezen belül is a keresletikínálati viszonyok hatására nagy különbségek alakultak ki. Az e fejezetben tárgyalt zöldségféléké 21,9 százalékkal, míg a gyümölcsféléké és szőlőé több mint 51 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Természetesen a szántóföldi növényekhez hasonlóan ezek az átlagos változások ágazatonként irányában és mértékében is differenciáltan jutottak érvényre. A meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában a vizsgált termékek értékesítési átlagára egy kivételével javult 2009-hez képest. A legkedvezőbb változás a burgonya termelőket érintette, mert e termék ára közel 74 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Ez egyértelműen arra vezethető vissza, hogy az előző évinél kisebb vetésterületről lényegesen kevesebb termést takarítot-

18. táblázat: A kertészeti termékek értékesítési ára és megoszlása HUF/tonna

TIS ZT


Ágazat


Értékesítési ár megoszlása, 2010

2009

2010

Centrumtól jobbak



36 453 73 377 21 212 98 877 36 286 26 654 28 136 65 172 101 554 81 724 53 088

63 279 58 330 29 718 125 169 62 188 27 543 47 447 109 621 179 560 112 496 80 638

89 842 72 995 64 016 150 000 79 181 36 633 65 858 169 391 210 968 166 589 129 632

63 798 60 672 131 574 65 383 25 507 45 317 103 927 178 208 105 582 78 944

43 766 43 986 19 565 84 222 48 387 24 553 32 167 77 008 137 281 80 805 61 663


33


NY

évekkel ellentétben kevésbé egységes, inkább hasonlít a költségeknél tapasztalt megoszlásokra. Ezek döntően a szélsőséges környezeti hatásokra vezethetők vissza, amelyek jobban differenciálták az árakat. Az almánál és az őszibaracknál az alacsonyabb árkategóriába, a meggynél és a borszőlőnél viszont a centrumba került a termőterület és a megtermelt menynyiség nagyobb hányada is (19. táblázat). A kertészeti termékek értékesítési árainak vizsgálatánál végezetül néhány ismert és már a korábbi években is hangsúlyozott tényre szükséges rámutatni. Az egyik a rendkívül károsan ható és szinte kiirthatatlannak tűnő fekete kereskedelem, ami a mezőgazdaság egészén belül leginkább a kertészetet hátráltatja. A másik komoly kérdés a kereskedelmi láncok áralakító szerepének hatása, különös tekintettel az általuk forgalmazott import zöldség-gyümölcsfélék által.

PÉ LD Á

jellemezte a vizsgált időszakban. Nem volt kivétel, valamennyi vizsgált terméknél jelentős mértékben emelkedtek a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagos értékesítési árai 2009-ről 2010-re. Az alma és a meggy ára szinte azonos mértékben 68, legjobban a kajszié 77, míg az őszibaracké közel 38 százalékkal emelkedett. A borszőlő értékesítési átlagára több mint másfélszerese volt a 2009. évinek. A pozitív változások hangsúlyozása mellett emlékezni kell a hozamokban bekövetkezett negatív tendenciára, illetve arra, hogy 2008-ban és 2009-ben a kertészeti kultúráknál esetenként jelentősen visszaesett az ár (18. táblázat). Az értékesítési árak megoszlását vizsgálva elmondható, hogy azok kissé mérsékeltebbek, mint azt az önköltségnél tapasztalhattuk, a két szélső csoport árai között összességében legfeljebb kétszeres differencia található. Ennél nagyobb árkülönbség csak a paradicsomnál alakult ki, itt több mint háromszoros eltérés mutatkozott, sőt a centrumhoz nem is kapcsolódott ár. A zöldségek között az árak megoszlásában nem alakult ki egységes tendencia, a burgonyánál és a csemegekukoricánál a magasabb árak a centrumnál jobbakat, míg a többinél a centrumnál rosszabbakat haladták meg jelentősebb mértékben. Az ültetvényeknél a zöldségekhez képest egységesebben oszlottak meg az értékesítési átlagárak 2010ben. A gyümölcsöknél és a borszőlőnél általában kétszeres eltérések alakultak ki. A gyümölcsöknél (a kajszi kivételével) és a borszőlőnél szintén a jobbak csoportjához tartozó árak jelentősebben tértek el a centrumhoz viszonyítva, mint a rosszabbak. A zöldségféléknél az értékesítési árak szerinti vetésterület és termésmennyiség megoszlása a korábbi

A kertészeti termékek jövedelemhelyzete

EL

ET

Az értékesítési árak növekedése-csökkenése, előző évhez viszonyított mozgása önmagában még kevés információval szolgál. Lényeges megvizsgálni azt is, hogy ezek miként viszonyulnak az önköltséghez, vagyis az értékesítési átlagárak tartalmaznak-e jövedelmet vagy sem. A zöldségfélék jövedelemhelyzetének áttekintésénél érdemes emlékezni arra, hogy 2008-ban a termelői felvásárlási árak teljes egészében fedezték az előállítás

19. táblázat: A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása értékesítési ár alapján, 2010 Vetésterület megoszlása Termésmennyiség megoszlása Értékesítési ár Értékesítési ár Centrumtól Centrumtól Centrumtól Centrumtól centrum centrum jobbak rosszabbak jobbak rosszabbak (átlag±10 százalék) (átlag±10 százalék)

TIS ZT Ágazat


százalék

44 32 65 31 33 26 32 25 37 44 15

15 43 19 6 40 15 48 17 10 55

41 25 35 50 61 34 53 27 46 46 30

35 19 23 41 42 22 39 21 48 34 14


34

17 53 29 6 39 16 48 16 10 54

48 28 77 30 52 39 45 31 36 56 32


NY

Az szántóföldi növényeknél már említettük, hogy az ágazati eredmény valamennyi, a termékhez közvetlenül kapcsolódó kiadási és bevételi tétel különbözetét tükrözi, így az árbevételen kívül a támogatások is figyelembevételre kerülnek. A kertészeti ágazatok eredményét tekintve megállapítható, hogy a zöldség ágazatok eredménye lényegesen összetettebben alakult, amint azt az árak jövedelemtartalmát vizsgálva láthattuk. A zöldborsó ágazat igen kedvezőtlen helyzetét jelzi, hogy a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában a közvetlen állami támogatás 9 százalékos növekedése ellenére tovább nőtt a veszteség 2010-ben. A paradicsom és a zöldpaprika ágazati eredménye egyaránt a negyedével esett vissza, de ezek az értékek még így is kedvezőnek mondhatók. A csemegekukorica hektáronkénti ágazati eredmény gyakorlatilag alig változott 2009-hez képest a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában. A burgonya (56 százalék) és a fejeskáposzta (24 százalék) előállítás nyeresége viszont nagymértékben javult 2010-ben az előző évhez viszonyítva. Az árak jövedelemtartalmának áttekintésénél már számszerűsítettük, hogy 2010-ben az érdekeltségi viszonyok a gyümölcstermelők számára javultak, ami természetesen az ágazati eredményekben is megmutatkozik. A támogatás következtében az alma eredménye 59 százalékkal meghaladta az előző évit. Sajnálatos módon a borszőlő 2010-ben továbbra is veszteséges volt, amely nagyságrendekkel meghaladja az előző évi szintet. A folyamatos ráfordítások együttes hatékonyságát kifejező 100 forint termelési költségre jutó ágazati eredmény, a jövedelemhelyzetről eddig leírtakból következően szintén összetett képet mutat a kertészeti

EL

ET

PÉ LD Á

költségeit, így az ágazatok csak a jövedelemváltozás mértékében különböztek egymástól. 2009-ben viszont a zöldborsó már veszteségessé vált, és a többi ágazatnál is csökkenő áraknak betudhatóan különböző nagyságrendű jövedelemvesztés következett be. A 2010. évi összességében pozitív árváltozások a zöldborsót nem érintették, sőt a mintegy 20 százalékos árcsökkenés az ágazat jövedelemhelyzetét tovább rontotta. Átlagosan tonnánként közel 18 ezer forintos jövedelem hiány képződött a terméken az értékesítés során. A zöldpaprikánál a két év között szinte nem történt elmozdulás. A paradicsom fajlagos jövedelme 26, a csemegekukoricáé mintegy 20 százalékkal javult, a burgonyánál és a fejeskáposztánál viszont rekord jövedelmet értek el a termelők. Ezeknél ugyanis gyakorlatilag megduplázódott a jövedelem (20. táblázat). A gyümölcsfélék értékesítési árának jövedelemtartalma összességében már 2008-ban és 2009-ben is kedvezőtlenül alakult. A pozitív áralakulások hatására a fajlagos jövedelem a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában kivétel nélkül javult az előző évhez képest, de ez önmagában még nem hozott minden ágazatnál kedvező eredményt, mivel az almánál csak a veszteség mértéke csökkent 2009-hez képest. A meggy az előző évi veszteség után jövedelmezővé vált. A két baracknál pedig a 2010-es esztendő kifejezetten kedvezőnek ítélhető. Ez utóbbiakkal ellentétben a borszőlő értékesítési ára hiába nőtt, számottevően, 2010-ben is az önköltség értéke alatt maradt. Sőt a jövedelem hiány megháromszorozódott az ágazaton. Összességében a bemutatott kertészeti termékek jövedelemtartalma igen vegyes, de a korábbi évekhez képest kedvezőbb képet mutatott 2010-ben (2. ábra). 20. táblázat: A kertészeti termékek jövedelemhelyzete

TIS ZT

Ágazat

Fajlagos jövedelema) (HUF/tonna)


2009 12 838 -16 032 5 569 35 341 11 370 2 136 -2 335 -11 903 5 396 6 086 -11 305

2010 28 549 -17 766 7 033 35 527 23 100 2 559 -1 006 13 672 54 288 15 489 -35 363

Ágazati eredményb) (HUF/hektár) 2009 363 692 -17 353 384 869 831 788 547 514 82 836 70 012 -12 645 113 087 141 198 -1 183

2010 565 774 -21 415 292 280 648 290 677 831 82 978 110 994 225 134 562 600 182 399 -64 551

100 forint termelési költségre jutó ágazati eredmény (HUF) 2009 2010 63,27 89,70 -4,63 -6,59 40,50 38,38 59,40 42,70 49,81 63,84 21,54 23,36 10,29 12,24 -2,26 38,22 24,70 58,16 19,81 34,69 -0,23 -11,42

a) Nem tartalmaz támogatást. b) A támogatásokat is tartalmazza. Megjegyzés: Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga. Forrás: Tesztüzemi ágazati adatok alapján az AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

35


2. ábra: A fontosabb kertészeti termékek költség-, ár-, jövedelem mutatói

60 50

ezer HUF/tonna

ezer HUF/tonna

70

28,549

40 30

12,838

20 0 2009

2010

ezer HUF/tonna

-1,006

-2,335

2009

2010 Értékesítési ár

-16,032

-17,766

2009

120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20

Önköltség

2010

%RUV]ĘOĘ

-35,363

-11,305

2009

ET

ezer HUF/tonna

Alma 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

Zöldborsó

PÉ LD Á

10

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

NY

Burgonya

80

Jövedelem hiány

2010 Jövedelem


TIS ZT

EL

ágazatoknál. A burgonyánál és a zöldségféléknél e mutató szempontjából is vegyes kép alakult ki 2010-ben. A meghatározó árutermelő gazdaságok átlagát tekintve a zöldborsó, a paradicsom és a zöldpaprika jövedelmezősége romlott az előző évhez képest, míg a többié javult. (A zöldborsónál természetesen a 100 forint termelési költségre jutó ágazati eredmény is negatív volt.) A gyümölcsöknél és a borszőlőnél értelemszerűen az említett jövedelem változással együtt járt a jövedelmezőség változása is. Így meg kell említeni, hogy a jövedelmezőség valamennyi bemutatott gyümölcsnél jelentősen javult, míg a borszőlő veszteségesebbé vált. A kertészeti növények jövedelem pozíciójának megoszlását szintén az ágazati eredmények alapján vizsgáltuk. A számítások eredményei alapján elmondható, hogy az ágazati eredmény centrumába csak a zöldborsó és paradicsom termelő gazdaságok adatai nem kerültek be. Megállapítható továbbá, hogy a centrumtól rosszabbak csoportjában az ágazatok egy része már veszteséges volt. A centrumtól jobbaknál kiemel-

36

kedően nagy nyereséget értek el a burgonyával, a zöldpaprikával és a fejeskáposztával foglalkozó gazdaságok. Az ültetvényeknél hasonló tendencia mutatkozott. Itt azt kell kiemelni, hogy a borszőlőnél a centrumnál jobbak csoportjában már képződött nyereség (21. táblázat). A terület és a termésmennyiség megoszlása a kertészeti ágazatokban szintén sajátos képet ad. A centrumhoz tartózókhoz alig kapcsolódott (2-13 százalék) vetésterület. Mindössze a fejeskáposztánál fordult elő, hogy a jobbakhoz és a rosszabbakhoz szinte megegyező százalék (44-43) tartozik, valamint a borszőlőnél esik nagyobb terület hányad (58 százalék) a jobbakhoz. A többi kultúra területének jelentős része a kedvezőtlenebb kategóriában helyezkedik el. A termésmennyiségeknél az ágazatok többségében a jobbak kategóriája a meghatározóbb. Az előállított mennyiségek 61-87 százaléka itt található. A mennyiségnél a burgonya, a zöldborsó és a csemegekukorica tartozik a rosszabbak közé (22. táblázat).


21. táblázat: A kertészeti termékek ágazati eredményének megoszlása, 2010 HUF/hektár Ágazati eredmény megoszlása Ágazati eredmény centrum (átlag±10 százalék)


1 199 863 60 634 605 966 1 712 186 1 357 344 223 137 526 650 550 964 1 086 867 537 170 86 877

553 068 655 586 712 646 78 308 103 173 210 635 -61 226

206 661 -76 334 51 634 -222 435 -24 309 20 781 -310 471 13 132 180 713 -47 890 -294 420

NY


Centrumtól jobbak

PÉ LD Á

Ágazat


22. táblázat: A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása ágazati eredmény alapján, 2010

ET

35 40 43 41 44 30 49 39 42 39 58

4 8 13 3 2 2 3

61 60 57 51 43 67 49 59 58 61 39

41 40 87 64 68 29 66 61 67 65 69

3 7 14 1 2 2 3

56 60 13 29 18 70 32 37 33 35 28

TIS ZT


Vetésterület megoszlása Termésmennyiség megoszlása Ágazati eredmény Ágazati eredmény Centrumtól Centrumtól Centrumtól Centrumtól centrum centrum jobbak rosszabbak jobbak rosszabbak (átlag±10 százalék) (átlag±10 százalék)

EL

Ágazat

százalék


37

Az állattenyésztési ágazatok költség- és jövedelemhelyzete

5 százalékkal nőtt, a vágómarháé 6 százalékkal csökkent, míg vágóbaromfiból gyakorlatilag az előző évi mennyiség (657 ezer tonna) került ki a gazdaságokból. Az állati termékek közül a tehéntej termelése 7, míg a tyúktojásé 1 százalékkal elmaradt az előző évi szinttől. Az említettek jól mutatják, hogy az állattenyésztés kedvezőtlen jövedelemhelyzete következtében nincs meg a termelési érdekeltség az állattartásban, ami végeredményben a csökkenő takarmányigényen keresztül visszahat a növénytermesztésünkre is. Éppen ezért fontosnak tartjuk az állattenyésztési ágazatok költség-jövedelemhelyzetének vizsgálatát, mivel a tények ismeretében, a kritikus pontok feltárásával enyhíteni lehet a főágazat gondjait. Az agrártársadalom célja ugyanis nem lehet más, mint a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása, és ebben az állattenyésztés szerepe nem elhanyagolható.

PÉ LD Á

A magyar mezőgazdaság folyó áron számított bruttó termeléséhez a kétezres évek elejéig a növénytermesztés és állattenyésztés közel fele-fele arányban járult hozzá. Az egyes évek között meglevő ingadozások többnyire csak a növények időjárásnak való nagyobb kitettségéből adódtak. Az utóbbi években ez a viszonylag stabil arány tartósan megváltozott, és a kibocsátásból a növénytermesztés minden évben növekvő mértékben vette ki a részét. 2004-ben már 62-38 százalékos részesedés jellemezte a két fő tevékenység egymáshoz való viszonyát. Ez az arány 2010ben 63-37 százalékra módosult. Az állattartás 2010. évi kibocsátásáról (a KSH adatai alapján) elmondható, hogy összességében érdemben nem változott az előző évhez képest. Ezen belül tovább folytatódott az állatállomány csökkenése. A szarvasmarhák száma 18 ezerrel csökkent 2009 és 2010 között. Ezen belül a gazdasági szervezetek állománya közel 4, míg az egyénieké mindössze 1 százalékkal fogyatkozott. A szarvasmarhán belül a tehénállomány 3 ezerrel maradt el az egy évvel korábbitól. A csökkenés kizárólag a tejhasznosítású állományt érintette (18 ezer darab), míg a húshasznú tehénállomány 5 ezerrel, a kettős hasznosítású 10 ezerrel gyarapodott. A juhállomány 3 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban, de igen kedvezőtlen, hogy ezen belül az anyajuhok száma 13 százalékkal (124 ezer darab) maradt el a 2009-es évi állatlétszámtól. A sertésállomány 2,5 százalékkal mérséklődött, és ezen belül hasonló (3 százalék) mértékben, 7 ezerrel csökkent a koca állomány. Ez a csökkenés az egyéni gazdaságokat érintette, mert a gazdasági szervezetek sertés állománya 3 százalékkal nőtt 2009 és 2010 között. Így az egyéni gazdaságok aránya az országos sertésállományból 2010 decemberében már csak 27 százalék volt, szemben a 2003. év végét jellemző 46 százalékkal. A kisméretű ún. „háztáji” sertéstartás tehát folyamatosan az önellátás szintjére szorul vissza. A baromfi ágazat az, amelynél pozitív változás történt. Összességében közel 6 százalékkal nőtt az állomány, de ezen belül a tyúkfélék és a libák száma 2-2 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. Ezzel ellentétben pulykából 5, kacsából pedig 57 százalékkal több állatot tartottak a gazdaságok 2010-ben, mint az előző évben. Az állomány változásából adódik, hogy az állati termékek előállítása többnyire elmaradt a 2009. évet jellemző szinttől. Az összességében 1,4 millió tonnás vágóállat termelés csupán 24 ezer tonnával (2 százalék) több az előző évi szinttől. Ezen belül a sertés előállítása

NY


TIS ZT

EL

ET

Az állattenyésztési ágazatok költségei

38

Az állattenyésztés költség- és jövedelemhelyzetének bemutatása előtt fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet néhány olyan szempontra, amelyeket az ágazatok költségeinek értékelésekor célszerű szem előtt tartani. Így a létfenntartó takarmányozás, az alapvető állategészségügyi követelmények, és nem utolsó sorban a tartástechnológia által megkövetelt ráfordítás struktúra végrehajtása mindent megelőz. A költségek – állatfajtól függően – 40-60 százalékát a takarmányköltségek teszik ki, emellett a többi ráfordításelem is évről-évre drágul. Mindebből következik, hogy az állattenyésztésben – szemben a növénytermesztéssel – korlátozottabbak a termelők lehetőségei a ráfordítás szerkezetének megváltoztatására. A másik ugyancsak lényeges szempont, hogy az állattenyésztésben a külső környezeti tényezők közvetlenül nem éreztetik hatásukat, bár a takarmányokon keresztül indirekt módon befolyást gyakorolnak az eredményekre. Így a termék előállítás költségei között kisebb hullámzások figyelhetők meg az egyes évek között, mint a növénytermesztésben. Az állattenyésztés hozamai döntően a fajtától, a tartástechnológiától, és ez utóbbiak maradéktalan betartásától függnek, nem pedig külső (pl. időjárási) tényezőktől, ezáltal meglehetősen állandónak tekinthetők az egyes évek között.


NY

ún. rosszabb csoportban 27 százalékkal tértek el a költségek a centrumtól, így ennek nagysága megközelítette a 700 ezer forintos szintet. Az átlagtól való eltérésben kétségtelenül szerepet játszik a gazdaságok tömegtakarmány-termelésben meglévő különbsége is. Rendelkeznek-e elég területtel, valamint mennyiért állítják elő a takarmányt, illetve mikor történt az előző évi és az új termelésű takarmány váltása (23. táblázat). A szarvasmarha tartás másik fő termelési iránya a hizlalás. Ez a tevékenység hosszú időn keresztül rendkívül nehéz helyzetben volt Magyarországon. Ennek okai összetettek, de végső soron jövedelmezőségi problémák húzódtak meg mögötte. Az Európai Unióban fellépő szivacsos agyvelőgyulladásos betegség következtében jelentősen visszaesett a fogyasztás, ami mind belső piacainkat, mind külföldi értékesítési lehetőségeinket hátrányosan érintette. A csökkenő, illetve a költségeket nem fedező árak pedig veszteségessé tették a termék előállítást hazánkban. Ez vezetett oda, hogy a 2000-es évek elejére gyakorlatilag megszűnt a klasszikus húsmarhatartásunk, a termelés döntően a tehenészetekből kikerült ún. tej- és kettőshasznosítású bikaborjak hizlalására redukálódott. Az EU-csatlakozásunk várható hatásait vizsgáló elemzések a változó ár és támogatási rendszer eredményeként pozitív jövőképet jeleztek ebben az ágazatban. Ezek a 2004. évi számokban még csak elemeiben tükröződtek vissza, azonban 2006-ban és 2007-ben, ha szerény mértékben is, de már igazolódni látszottak a prognózisok. Ez a folyamat 2008-ban megtorpant, és inkább a stagnálás jellemezte az ágazatot. Számottevő kereslet hiányában nem javult a termelői érdekeltség, csökkent a vágóállat-termelés, és érdemben nem bővült a kifejezetten hústermelési céllal történő állattartás. Ez a negatív tendencia 2010-ben megfordult. A döntően piaci változások következtében (emelkedő felvásárlási árak, növekvő kereslet) nőtt a húshasznosítású szarvasmarha állomány. A teheneknél ez 8 százalékos

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

A következőkben ismertetett adatokkal kapcsolatban még egy, a módszertani részben már említett dologra kívánjuk felhívni a figyelmet. Az állatokra vetített mutatóknál éves átlagállatot kell érteni, mely például a vágósertés esetében (folyamatos termelést feltételezve) 2,2-2,4 darab vágóállatot jelent egy évben. Az állattenyésztés adatait áttekintve, összességében elmondható, hogy az étkezési tojástermelésben és a bikahizlalásban csökkentek az éves átlagállatra vetített termelés költségei 2010-ben. Ezzel szemben a tehéntej előállítására, a kocatartásra, a sertéshizlalásra, valamint a húscsirke tartásra többet költöttek a termelők, mint 2009-ben. A változás mértéke természetesen eltérően alakult a különböző állatfajoknál. Ebben meghatározó szerepet játszott az egyes termékek jövedelempozíciója, illetve az erre alapozott termelői elvárás, magatartás. A költségalakulásokkal kapcsolatban néhány a 2009. évre jellemző fontos tényezőt kell kiemelni, mely általánosságban hatott valamennyi állattenyésztési ágazatra. A KSH megfigyelései szerint a piacon beszerezhető takarmányok éves átlagára 7, az állatgyógyászati termékeké 4,5 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. Természetesen ezek a változások eltérő mértékben érintették az egyes ágazatokat és a különböző termelőket. Igen nagy különbség alakult ki abban, hogy ki meddig tudta használni a 2009. évi relatív olcsóbb takarmányokat, és mikortól kellett azokat felváltani a 2010-es új termelésű, drágábbal. Részletesen áttekintve az ágazatok egy állatra jutó kiadásait elmondható, hogy a tejelő tehén tartásánál a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában 4 százalékkal nőtt a költség 2009 és 2010 között. Kiemelést érdemel, hogy a termelési költségcentrumhoz tartozó üzemeknél ez 539 ezer forint kiadást jelentett egy tehénre a vizsgált évben. Ezzel szemben az átlagosnál olcsóbban termelő gazdaságokban 25 százalékkal kevesebbet költöttek egy állatra a centrumhoz képest, ami 407 ezer forintos költséget jelentett 2010-ben. Az

23. táblázat: Az állati termékek termelési költsége és megoszlása

Ágazat

Tejelő tehén Étkezési tyúktojás-termelés Bikahizlalás Kocatartás Sertéshizlalás Csirkehizlalás

Mértékegység

HUF/tehén HUF/tojó HUF/egyed HUF/egyed HUF/egyed HUF/egyed


Termelési költség megoszlása, 2010

2009

2010

Centrumtól jobbak

514 584 5 585 197 065 183 940 85 803 3 750

532 962 5 401 188 785 252 226 101 064 3 922

406 977 4 692 129 072 192 644 77 987 2 892

Termelési költség Centrumtól centrum rosszabbak (átlag±10 százalék) 539 172 5 201 185 932 253 181 103 353 3 850

684 062 6 387 286 244 426 602 121 878 4 770


39


NY

jelentkezett. Mindezek a folyamatok megjelentek a költségek alakulásában is. Az alapanyagot biztosító kocatartásban a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában 37 százalékkal nőttek az egy tenyészállatra jutó kiadások 2009 és 2010 között. Ez 252 ezer forint/koca költséget jelentett a vizsgált évben. Figyelmet érdemel, hogy ennél az ágazatnál is több mint kétszeres (2,2) differencia alakult ki a két szélső csoport kiadásai között. A centrumtól kisebb költséggel termelő üzemek kiadásai nem lépték túl a kocánkénti 200 ezer forintos szintet. Ezzel szemben a drágábban termelők a termelési költség centrumát jelentő 253 ezer forintnak közel dupláját, 427 ezer forintot fordítottak egy anyaállatra 2010ben. Ezek az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a gabona ára és az ezzel összefüggő takarmányköltség az állattenyésztésben eltolódva ugyan, de jelentkezik, és ez a tartástechnológiával együtt igen szélsőséges eredményeket okoz az egyes termelők között (saját, vásárolt takarmányok aránya stb.). A hizlalási fázisban szintén nőttek az éves átlagköltségek 2009 és 2010 között. Ez döntően az eddig említettekből adódik. Emellett az sem hagyható figyelmen kívül, hogy 2010 második félévében emelkedett a hízósertés felvásárlási ára, melynek pozitív üzenete volt a termelők számára. Ennek következtében a gazdaságok a lehetőségeiken belül növelték ráfordításaikat, ami hozzájárult a 18 százalékos költségszint emelkedéshez. Az előzőekben említettük, hogy a baromfiágazatnál többnyire pozitív változások történtek 2010-ben. A pulyka és a kacsa állomány nőtt, míg a tyúkfélék és a libák száma csökkent. Ebben a fogyasztói igények alakulása jelentős szerepet játszott. A romló gazdasági helyzetben többnyire emelkedik a relatív olcsóbb húsok iránti kereslet, ami mindig a baromfi felfutását eredményezi, de emellett az is megfigyelhető, hogy a sertéshús iránti megnövekedett igény csökkenti a tyúkfélék iránti keresletet. Ez a két tényező egyszerre jellemezte a 2010-es esztendőt. A vizsgált baromfiágazatok költségalakulásáról elmondható, hogy az egy átlagállatra jutó kiadások az étkezési tojástermelésben 3 százalékkal csökkentek 2009 és 2010 között, és a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában 5401 forint/tojó költségszintet értek el. A szélső értékeket 1,4-szeres különbség jellemezte 2010-ben. A centrumtól kedvezőbb csoportba tartozó üzemek átlagosan 4692 forintot költöttek el egy tojótyúkra, míg a drágán termelők meghaladták az egy állatra vetített 6 ezer forintos szintet. A különbségek döntően a takarmányokra és az alapanyagra fordított kiadásokból, valamint az általános költség eltéréséből adódnak. A költségcsökkenés egyértelműen a ráfordítások visszafogását tükrözi. Ez pedig egyrészt azzal függ össze, hogy 2009-ben magasak voltak a termelők kiadásai és ez került mérséklésre, másrészt pedig a

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

növekedést jelent 2009 és 2010 között, de a kettős hasznosítású tehénállomány még ettől is nagyobb, 27 százalékos mértékben bővült. Ez egyértelműen a termelők pozitív várakozásait tükrözi, amit a későbbiekben az eredmény változásánál látni fogjuk többnyire be is következett. Ez a nagyobb termelői figyelem részben a termelési költségekben is tetten érhető. A 2010. évi tényleges költségeket tekintve elmondható, hogy éves szinten az egy állatra jutó kiadások átlagosan 4 százalékkal csökkentek a 2009. évihez viszonyítva. Ez azt jelentette, hogy a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában 189 ezer forintot fordítottak hizlalásra. A költségmegoszlást tekintve a szélső értékek között 2,2-szeres különbség jellemezte a marhahizlalást a vizsgált évben. A költséghatékony termelők a centrumhoz képest 31 százalékkal kevesebbet fordítottak egy hízóállatra, így nem haladták meg a 130 ezer forintos költségszintet. Ezzel szemben a drágábban termelők csoportjánál az éves átlagállatra jutó kiadás továbbra is megközelítette a 300 ezer forintot. Ezek az átlaghoz viszonyított relatív nagy különbségek részben a tartástechnológiából, az ehhez szorosan kötődő takarmányozásból, illetve annak költségéből adódnak. Állattenyésztésünk másik meghatározó ágazata a sertéstartás, amely – hasonlóan a szarvasmarhához – ugyancsak komoly gondokkal nézett szembe az elmúlt 5-10 évben. Annyiban különbözött a két ágazat problémája, hogy a sertéstartó gazdaságoknak nem egy tartósan elhúzódó, hanem hullámzó jövedelemhiánnyal kellett együtt élniük. Itt a fő gondot a rendkívül gyorsan változó feltételekhez való alkalmazkodás jelentette. A kereslet-kínálattal egyébként természetesnek tekinthető ármozgások hihetetlen mértékben felgyorsultak, és ezek szélső értékei a termékpálya fejlődését korlátozó drasztikus értékeket vettek fel időnként. A termelők ehhez ráfordítás (költség) oldalról alig tudtak igazodni. Az átlagos vagy az átlag alatti szinten termelő gazdaságok gyakorlatilag semmilyen kockázatot nem mertek, illetve nem tudtak vállalni, ezért ráfordításaikat megpróbálták a minimálisan szükséges szinten tartani. Az ennél kedvezőbb eredményeket elérő üzemek voltak azok, amelyek lehetőségeik határain belül megkísérelték növelni termékkibocsátásukat az ágazat számára kedvező időszakokban. A 2010-es esztendő változatosan alakult a termelők számára. Az év első hónapjaiban csökkentek a felvásárlási árak, de májustól már ismét emelkedtek, ami kedvezőnek tekinthető a termelők szempontjából. A második félévtől a drágább, új termésű takarmány miatt megemelkedtek a termelők kiadásai, de az árak kisebb időbeli csúszással követték ezeket a költségmozgásokat, így az állattartók helyzete viszonylag stabil maradt. Emellett igaz azonban, hogy 2010-ben tovább folytatódott az állomány csökkenés, ami főleg az egyéni termelőknél 40


24. táblázat: Az állati termékek állatlétszámának és főtermék kibocsátásának megoszlása termelési költség alapján, 2010 százalék Főtermék-kibocsátás megoszlása

Állatlétszám

49 55 50 68 34 17

11 4 18 9 32 57

40 41 32 23 34 26

43 54 47 63 34 14

PÉ LD Á


NY

Termelési Termelési Centrumtól költség centrum Centrumtól Centrumtól költség centrum Centrumtól jobbak (átlag±10 rosszabbak jobbak (átlag±10 rosszabbak százalék) százalék)

Ágazat

12 5 20 10 31 56

45 41 33 27 35 30


Az egy állatra jutó produktumnak, vagyis a hozamoknak itt is jelentős a szerepe, de mint már említettük, ezeknél az ágazatoknál kisebbek az ingadozások az egyes évek között, mivel az időjárásnak való kitettség a növényekkel ellentétben alig kap szerepet az állattenyésztésben. Emellett az is igaz, hogy az állatoknál a hozam mellett több tényező is befolyással van a fajlagos költségek nagyságára. Ez különösen a hízó állatokra érvényes. Az élősúly önköltségét ugyanis a napi súlygyarapodáson túl befolyásolja még például az év eleji nyitó állomány értéke, az állatok értékesítési, vágási átlagtömege, a termelési ciklusok hossza, illetve azok száma. Mindezeket figyelembe véve az állati termékek önköltségéről összességében elmondható, hogy a vizsgált fontosabb ágazatok közül háromban nőtt az egységnyi termék előállításra fordított kiadás 2009 és 2010 között, míg két ágazatnál csökkent az önköltség ezen időszak alatt (25. táblázat). A tehéntej 2010-ben az első ágazatcsoportba tartozott, mivel az önköltsége2 7 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, és a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában literenként 69 forint volt. A változás a már említett input áremelkedésnek tudható be, de szerepet játszott benne, hogy csökkentek az egy tehénre jutó hozamok. Az általunk vizsgált gazdaságkörben például az előző évhez képest 3 százalékkal romlott az egy tehénre jutó tejtermelés, ami 2010-ben alig haladta meg a 7000 literes szintet. Természetesen a gazdaságok között meglévő különbségek az önköltségekben is fellelhetők. Az ún. jobb üzemekben egy liter tejet 57 forintért állítottak elő 2010-ben. Ez 16 százalékkal kisebb, mint a centrumhoz tartozók átlaga. Ezzel szemben a kevésbé költséghatékony csoportba tartozó termelőknél 86 forintba

TIS ZT

EL

ET

kereslet csökkenés óvatosságra intette a gazdaságokat a ráfordítások tekintetében. A tyúkfélék tartásának másik fő termelési irányát a csirkehizlalás adja. Ennél az ágazatnál a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában 5 százalékkal nőttek a költségek 2009 és 2010 között. Az egy átlagos állatra jutó kiadás így 4 ezer forint alatt maradt a vizsgált évben. Ez a változás gyakorlatilag megegyezik a mezőgazdasági ráfordítások átlagos árváltozásának mértékével. A különböző termelők között természetesen a csirkehizlalásban is markáns különbségek figyelhetők meg. A szélső értékek a tojástermeléshez hasonló, 1,6-szeres differenciát mutatnak. A kedvezőbb csoport üzemeinek átlaga egy hízó állatra vetítve nem éri el a 3 ezer forintos szintet, míg a másik oldalon a gazdaságok kiadása közel 5 ezer forint volt 2010-ben. A különbség itt is döntően a takarmányok, az alapanyag és az általános költségek eltéréseire vezethető vissza. Az állatlétszám, a főtermék-kibocsátás és az egy állatra jutó költségek kapcsolatát, illetve megoszlását mutatja a 24. táblázat. Mivel a termelési költséget egy állatra vetítve mutattuk be, így elsősorban az állatlétszám megoszlását vizsgáltuk. Az adatok alapján megállapítható, hogy a sertés- és a csirkehizlalás kivételével a termelési költségcentrumtól kedvezőbb csoportban találhatók a legnagyobb arányban az állatok. Külön említést érdemel, hogy ezeknél az ágazatoknál az állatok több mint fele tartozik ebbe a kategóriába. A hízósertésnél gyakorlatilag azonos arányban oszlik meg az állatlétszám a különböző csoportok között. A csirkehizlalásnál az állatállomány 57 százaléka az átlagos költségcsoportba tartozik. Az, hogy az ágazatok állatlétszáma többnyire egy költségcsoportba koncentrálódik a hazai állattartás viszonylag egységes tartástechnológiáját jelzi. Természetesen az állattenyésztésben ugyancsak fontos kérdés, hogy az egy állatra fordított kiadások miként térülnek meg az előállított állati termékekben.

Az önköltség mindig a főtermékre kerül meghatározásra. A tej esetében ennek kiszámítása a következő összefüggés alapján történik: tehenészet teljes költsége csökkentve a borjak értékével (mint melléktermék) és ez osztva a főtermék (megtermelt tej) mennyiségével. Lásd még „Adatbázis és módszer” c. fejezetet!

2

41


25. táblázat: Az állati termékek önköltsége és megoszlása

HUF/liter HUF/darab HUF/kg HUF/kg HUF/kg

2009

2010

Centrumtól jobbak

64,51 20,10 481,94 289,39 213,17

69,07 19,12 434,97 295,56 242,68

56,75 16,81 352,55 230,96 201,72



67,38 18,58 416,10 298,38 250,20

86,05 22,35 622,81 349,86 273,05

PÉ LD Á

Tejelő tehén (tej) Étkezési tyúktojás Bikahizlalás Sertéshizlalás Csirkehizlalás

Mértékegység


NY

Ágazat



ség alakult ki a szélső értékek között. A költséghatékony csoportban átlagosan 353 forintba került egy kilogramm élősúly megtermelése, ami 15 százalékkal kisebb a centrum értékénél. Ezzel szemben az ún. roszszabb üzemekben kilogrammonként 623 forintot fordítottak a marhahús előállítására 2010-ben. Ezeknél a gazdaságoknál úgy tűnik inkább csak a megszerezhető támogatás volt a fő cél, és kevésbé figyeltek oda a hatékony termelésre. Ezt jelzi például a magas alapanyag költség, a vásárolt tömegtakarmányok magas aránya és a szerény napi tömeggyarapodás. Az abrakfogyasztó ágazatok számára viszonylag kedvezőtlenül alakult a 2010-es esztendő. A sertéshizlalásban 2 százalékkal nőtt az önköltség 2009-hez viszonyítva. Ez élősúly kilogrammonként mindössze 6 forintot jelentett, és az ágazat elmúlt időszaki mélyrepülése után ez mindenképpen a kedvezőtlen folyamat mérséklődését jelenti. Külön említést érdemel, hogy az éves átlagállatra jutó kiadások 18 százalékkal nőttek, és így következett be a 2 százalékos fajlagos költségnövekedés. Ez úgy valósulhatott meg, hogy javultak a naturális (pl. napi tömeggyarapodás, elhullás) mutatók az előző évhez viszonyítva. Az üzemek közötti önköltség megoszlás ugyanakkor néhány fontos dologra mutat rá. Egyik, hogy a szélső értékek között a sertéshizlalásban az egyik legkisebb (1,5-szeres) a különbség. Ez alapvetően a már többször említett relatív egységes hazai tartástechnológiával hozható összefüggésbe. A másik tényező, hogy a szűk különbség ellenére ez a differencia kilogrammonként még mindig közel 120 forint eltérést jelent a két csoport átlaga között. A centrumtól jobbak például 231, míg a kevésbé költséghatékony gazdaságok 350 forintért állítottak elő egy kilogramm élősúlyt 2010ben. Az eltérés alapvetően az alapanyag költségben, a takarmányozásban, valamint a termelési mutatókban (termelési ciklusok száma, fajlagos tömeggyarapodás stb.) lelhető fel. Mindezek az adatok is azt bizonyítják, hogy a termelőknek nem minden esetben sikerül a ráfordítások és a hozamok összhangjának optimális megteremtése. Ez azért is fontos, mert az állattartásban fokozottan

TIS ZT

EL

ET

került a tej előállítása, ami 28 százalékkal haladta meg az átlagos szintet. Ez összességében azt jelentette, hogy a szélső értékek között 29 forint/liter önköltség különbség alakult ki a vizsgált évben. Az eltérés alapvetően a költségekre, ezen belül is a takarmányozásra fordított kiadásokra vezethető vissza. Számításaink szerint a költséghatékony csoportban az egy tehénre jutó kiadások 90 százalékban határozták meg a fajlagos költséget, míg a hozamok csak 10 százalékban befolyásolták azt. A drágábban termelőknél az önköltséget alakító két tényező aránya 84 és 16 százalék volt 2010-ben. Mindez azt jelzi, hogy a növények többségével szemben a tejtermelésben a ráfordítások önköltség alakító szerepe a meghatározó. Az étkezési tyúktojás fajlagos költsége 5 százalékkal mérséklődött 2009 és 2010 között. A változás összességében azt eredményezte, hogy a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában az étkezési tojás önköltsége 19 forint volt a vizsgált évben. A megoszlást tekintve elmondható, hogy a szélső értékek között 1,3-szeres különbség jellemezte az üzemeket. A költséghatékony csoportba tartozó termelők egy tojást 17 forintért állítottak elő, szemben az átlagtól rosszabbakkal, ahol ez az érték meghaladta a 22 forintot. A tejtermeléshez hasonlóan, ennél az ágazatnál is döntően az egy állatra jutó kiadások határozták meg az önköltséget, illetve annak változását. Ezek szerepe a jó üzemeknél 75, míg a rosszabbaknál 84 százalék volt 2010-ben, ennek megfelelően az egy tojóra jutó hozam önköltség meghatározó szerepe mindössze 25 és 16 százalék között mozgott. A hústermelő ágazatok közül a bikahizlalás önköltsége csökkent 2009 és 2010 között. A közel 10 százalékos mérséklődés a javuló napi tömeggyarapodással, a nagyobb értékesítési súllyal és az alacsonyabb januári állományértékkel hozható összefüggésbe. Mindezeket figyelembe véve a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában 435 forintért állítottak elő egy kilogramm élő marhát a vizsgált évben. A többi hízóágazathoz viszonyítva a marhahizlalást viszonylag változatos tartástechnológia jellemzi. Részben ebből is adódik, hogy relatív magas, 1,8-szeres fajlagos költségkülönb42


Az állati termékek értékesítési ára

NY

A növénytermesztéssel kapcsolatban már említettük, hogy a termékek előállítási költségeinek csökkenése vagy növekedése önmagában még nem tekinthető kedvezőnek vagy kedvezőtlennek. Az ágazat jövedelempozíciójának szempontjából fontos kérdés, hogy a bevételek, ezen belül döntően az értékesítési árak miként alakulnak, segítik vagy éppen ellenkezőleg, nem engedik érvényre jutni a kiadásoknál kialakult pozitív, illetve negatív folyamatokat. Ugyanez igaz az állattenyésztés előbb tárgyalt költségalakulásaira is. A KSH adataiból megállapítható, hogy a 2010. évi értékesítések, valamint a felvásárlási árak vegyesen alakultak a termelők számára. Az élő állatok és állati termékek felvásárolt volumene átlagosan 4,8 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. Ezen belül az élő állatokból 4,4 százalékkal kevesebbet értékesítettek, míg az állati termékekből 5,7 százalékkal csökkent az értékesítés a 2009. évi szinthez képest. A mennyiségekkel szemben az árak összetetten változtak. Összességében a felvásárlási árak 1,8 százalékkal nőttek 2010-ben az előző évhez képest. Ezen belül az élő állatoké 1,4 százalékkal elmaradt a 2009. évi szinttől, míg az állati termékeké 11,1 százalékkal magasabb volt a vizsgált évben. Ezek az ármozgások értelemszerűen termékenként eltérő mértékeket és differenciált változási irányokat takarnak. Az állati termékek közül a tehéntej felvásárlási ára átalagosan 18 százalékkal emelkedett 2009 és 2010 között a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában. Ez a jelentős növekedés a keresleti piac kialakulásából adódik. Közismert, hogy 2007 és 2008 januárja között jelentősen megemelkedett a felvásárlási ár, ami addig nem tapasztalt rekord szintet ért el. Ekkor egy liter tejet közel 100 forintért tudtak értékesíteni a gazdaságok. Ezt követően az árak csökkentek, és 2009 nyarára 56 forint/literes szintre estek vissza. A tejágazat ekkor kritikus pontra jutott, többen felszámolták az ágazatot. Részben ennek, de főleg a külpiaci

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

nagy jelentősége van a programozott, szervezett (alapanyag beszerzés és előállítás → termelés → értékesítés) termék előállításnak, ami nem minden esetben csak a termelőktől függ. Hasonló tendenciák jellemezték a csirkehizlalást is a vizsgált időszakban. Az önköltség jelentősen, 14 százalékkal nőtt 2009 és 2010 között, ami azt eredményezte, hogy a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában 243 forintba került egy kilogramm vágócsirke előállítása. A költséghatékony üzemeknél a fajlagos kiadás 202 forint/kg volt, ami 19 százalékkal maradt el a költségcentrumot jellemző értéktől. A drágán termelő gazdaságokban ugyanakkor átlagosan 273 forintba került egy kilogramm élőcsirke. A különbség okai gyakorlatilag megegyeznek a sertéshizlalásnál említettekkel. Az önköltség és a főtermék-kibocsátás együttes vizsgálatáról elmondható, hogy a sertés- és csirkehizlalásnál az önköltség centrumhoz tartozik a legnagyobb termékmennyiség. A sertéshizlalásnál például a főtermék 89 százalékát átlagköltségen állították elő a gazdaságok, de magas (61 százalék) az arány a csirkehizlalásban is. Ezzel szemben a többi vizsgált ágazatnál a költséghatékony csoportba tartozó gazdaságok adták a főtermék döntő hányadát 2010-ben. A tejelő tehenészetekben például a tej 42 százalékát az itt található üzemek állítják elő, de ebben a csoportban termelik meg a marhahús 45 és az étkezési tojás 55 százalékát a gazdaságok. Ezek az adatok szintén a már említett tartástechnológiára, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó ráfordítás-hozam viszonyok kiemelt szerepére hívják fel a figyelmet (26. táblázat). Általánosságban tehát a 2010. évről azt mondhatjuk, hogy a gazdaságok az állattenyésztési ágazatoknál igyekeztek a piaci igényekhez igazítani ráfordításaikat, így főleg az alapanyag beállításon (saját vagy vásárolt), a takarmány felhasználáson keresztül részben befolyásolni tudták a költségeiket. Természetesen nem minden ágazatnál és nem minden gazdaságban sikerült a kiadások és a bevételek optimális arányát megtalálni.

26. táblázat: Az állati termékek állatlétszámának és főtermék kibocsátásának megoszlása önköltség alapján, 2010 százalék Főtermék-kibocsátás megoszlása

Állatlétszám

Ágazat

Centrumtól jobbak


43 56 45 8 22

Önköltség centrum Centrumtól Centrumtól Önköltség centrum Centrumtól (átlag±10 százalék) rosszabbak jobbak (átlag±10 százalék) rosszabbak 25 4 33 87 63

32 40 22 5 15

42 55 45 7 23

25 4 32 89 61

33 41 23 4 16


43


NY

ki 2010-ben. Ennek okai közül feltétlen említést érdemel, hogy bővül a húshasznosítású állatállomány, és ezeknél a fajtáknál kedvezőbb árat tudnak elérni a gazdaságok. Természetesen a bővülő kereslet is kedvezően érintette az állattartók egy részét, amit az emelkedő árakkal ki tudtak használni. Az ágazat szempontjából ennek a tendenciának a fenntartása lenne kívánatos. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a tejtermelésből kikerült bikaborjakat továbbra is csak nyomott áron lehet értékesíteni, így az árak szélső értékei közötti különbség csökkenése nem várható. Az élősertés-piacot összességében csökkenő áralakulás jellemezte 2010-ben. Ennek oka a már említett kereslet-kínálat hullámzás. A vágósertés felvásárlási ára 2010 elejétől csökkent, majd májustól kisebb hullámzással, de folyamatosan emelkedett az év végéig. Ennek ellenére ezek a decemberi árak elmaradtak a 2009-es magas évközi áraktól, így a két évet jellemző éves átlagos felvásárlási árak 2009-ben alakultak kedvezőbben. Pozitívnak tekinthető viszont, hogy a meghatározó árutermelő gazdaságokban a sertés értékesítési átlagára elérte a 300 forint/kg-os szintet 2010-ben. A megoszlást vizsgálva elmondható, hogy a centrumtól rosszabb csoportba tartozó termelők 270 forint/ kg-os árat érték el 2010-ben, ami 11 százalékkal marad el az értékesítési ár centrumától. Ettől 83 forint/kgmal magasabb ár (353 forint/kg) jellemezte a jókat. Ez utóbbi csoporttal kapcsolatban meg kell említeni, hogy többnyire itt találhatók a kisebb gazdaságok, melyeknél a közvetlen fogyasztóknak való értékesítés segít a magasabb árak elérésében. Emellett a sertéshizlalásban szintén megfigyelhető a koncentrálódás folyamata, illetve az egyre zártabb értékesítési lehetőségek miatt szűkülnek az árkülönbségek a gazdaságok között. A felvásárlási árak szempontjából kedvező évet zártak a csirkehizlaló gazdaságok 2010-ben. A vágóbaromfi ára az enyhe kínálati piac következtében viszonylag folyamatosan emelkedett az év során, ezért összességében az árak 12 százalékkal meghaladták az előző évi szintet.

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

áralakulások következtében 2009 decemberében már 65-66 forintot fizettek a feldolgozók egy liter tejért, és ez a tendencia folytatódott 2010-ben. Mindezek közrejátszottak az általunk megfigyelt gazdaságkör 2010. évi 73 forint/literes átlagárának kialakulásában (27. táblázat). A felvásárlási árak átlag körüli megoszlásáról elmondható, hogy az ún. jobb csoportban literenként 106 forintot értek el a termelők, míg az átlagtól elmaradók mindössze 62 forintért tudták eladni terméküket 2010-ben. A közölt adatokkal kapcsolatban feltétlen meg kell említeni, hogy a magasabb árakban szerepet játszott a közvetlen fogyasztóknak történő értékesítés. A másik oldal alacsony áraiban pedig az játszik szerepet, hogy a kis volumen miatt a termelők szűk csoportja tejbegyűjtőkön keresztül adja el a tejet, és ez árveszteséggel jár. A tej felvásárlási árával kapcsolatban azonban ki kell hangsúlyozni, hogy alapvetően ez egy relatív zárt értékesítési csatornával rendelkező ágazat, ezért a termelők mozgástere viszonylag kicsi. Az étkezési tojás értékesítési ára átlagosan 10,8 százalékkal csökkent az elmúlt évben a meghatározó árutermelő gazdaságokban, így valamivel a 17 forintos szint alatt maradt. Ez a változás döntően az előző évi magas árakkal hozható összefüggésbe. A megoszlást tekintve sajátságos képet mutat a meghatározó árutermelő gazdaságokat reprezentáló üzemminta. Az átlagnál kedvezőbb csoportnál valamivel 21 forint fölött alakult az átlagos árszint, míg az ún. rosszabb csoportban nem találunk gazdaságot. Ezek a megoszlási adatok azt támasztják alá, hogy ennél az ágazatnál egységesülő piaccal kell számolnia a termelőknek, és ez többnyire egységes felvásárlási árat is jelent. A szerény árdifferenciákban inkább a szezonális különbségek jutnak érvényre. A meghatározó árutermelő gazdaságoknál a vágómarha ágazat felvásárlási ára nőtt 2010-ben. Az 5 százalékos emelkedés azt jelentette, hogy kilogrammonként 21 forinttal magasabb árat értek el az üzemek, mint az előző évben. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a szélső értékek között közel 183 forint/kg-os különbség alakult

27. táblázat: Az állati termékek értékesítési ára és megoszlása

Ágazat


Mértékegység



Értékesítési ár megoszlása, 2010

2009

2010

Centrumtól jobbak



61,89 18,78 417,20 310,76 219,09

72,84 16,75 438,67 300,01 245,15

105,70 21,26 541,44 352,99 284,81

73,07 16,21 444,44 301,38 252,23

61,52 358,80 269,67 210,12


44


28. táblázat: Az állati termékek állatlétszámának és főtermék kibocsátásának megoszlása értékesítési ár alapján, 2010

3 11 27 0 41

85 89 35 95 11

12 38 5 48

NY


2 11 23 0 37

PÉ LD Á

Ágazat

százalék Állatlétszám Főtermék-kibocsátás megoszlása Értékesítési ár Értékesítési ár Centrumtól Centrumtól Centrumtól Centrumtól centrum centrum jobbak rosszabbak jobbak rosszabbak (átlag±10 százalék) (átlag±10 százalék) 89 89 35 94 10

9 42 5 53


ahol csökkentek a felvásárlási árak. Ez azonban – mint már említettük – még nem feltétlen javítja, vagy rontja az ágazatok jövedelempozícióját. Az igazán fontos kérdés az, hogy miként alakult az árak tisztajövedelemtartalma. Ezt azért is tartjuk kiemelten fontosnak, mert a jövőben az árak szerepe még inkább felértékelődik a támogatásokhoz képest, és azok az ágazatok kerülnek versenyelőnybe, amelyek úgymond „meg tudnak élni” az árakból, és a támogatás a gazdaságok jövedelemtömegét tudja gyarapítani, nem pedig költségcsökkentő szerepet tölt be. A meghatározó árutermelő gazdaságok adatai alapján általánosságban elmondható, hogy az állattenyésztési ágazatok értékesítési árainak jövedelemtartalma változatosan alakult 2010-ben az előző évhez viszonyítva. A vizsgált öt meghatározó állati termék közül háromnak romlott, míg kettőnek javult a termékegységre vetített jövedelme. A tehéntej a második csoportba tartozik, mivel az önköltség növekedést kompenzálta a jelentős áremelkedés, így az árban literenként közel 4 forint jövedelem keletkezett 2010-ben. Ez azért is érdemel figyelmet, mert 2009-ben az ár nem nyújtott fedezetet a költségre. Hasonló tendencia jellemezte a bikahizlalást. A felvásárlási árak itt is fedezetet nyújtottak a hizlalás során felmerült kiadásokra a vizsgált évben. Ez is azt mutatja, hogy a 2010-es esztendő jelentősen eltér a marhahizlalásnál, mivel már hosszabb ideje veszteséges volt az ágazat (29. táblázat). Ezzel szemben a másik két kiemelt hústermelő ágazat kedvezőtlenebb évet zárt 2010-ben, mint az előző évben. A sertéshizlalók az árakon keresztül élősúly kilogrammonként csupán 4,45 forint jövedelmet realizáltak, ami mindössze 21 százaléka az előző évben elért fajlagos jövedelemnek. A csirkehizlalásban szintén romlott az árak jövedelemtartalma 2009 és 2010 között. A kilogrammonként átlagosan elért 2,47 forint haszon mindössze 42 százaléka az előző évi szintnek. Ugyanakkor mindkét ágazat esetében pozitívan értékelhető, hogy az árak – az előző évhez hasonlóan –

TIS ZT

EL

ET

A baromfitartás, ezen belül a csirkehizlalás az egyik legszervezettebb termékpálya, így az értékesítés is meglehetősen zárt csatornákon történik. Ebből az is következik, hogy az elért értékesítési árak között is csekély különbségek alakulnak ki az egyes termelők között. A közölt adatok is ezt tükrözik, hiszen az árcentrumtól rosszabb csoportban is 200 forint fölött volt az ár, ami 17 százalékkal maradt el az átlagot jellemző 252 forint/kg-os szinttől. A jobbak ettől közel 30 forinttal magasabb ára a közvetlenül a fogyasztónak történő értékesítéssel függ össze. Ez nem mond ellent az egységes termékpályának, mert ezzel az értékesítéssel a termelők csekély hányada tud élni. A többség a feldolgozókon keresztül adja el termékét. Az értékesítési árak és a főtermék-kibocsátás kapcsolatából ki kell emelni, hogy a legnagyobb arányt a tej, a tojás és a sertéshús esetében a felvásárlási ár centrumában találjuk. A sertéshizlalásnál például az eladott élősertés 94 százalékát átlagáron értékesítették a gazdaságok, de 89 százalékos arány jellemzi a tejet és a tojást. Ezzel szemben a marha- és csirkehizlalásnál a legnagyobb mennyiségi arányt az átlagtól alacsonyabb áron értékesítők csoportjában találjuk (28. táblázat). Összességében a növénytermeléshez hasonlóan az állattenyésztési ágazatokról is megállapítható, hogy a termelőknek sokkal nagyobb hatásuk van költségeik alakítására, mint az árakra, így megítélésünk szerint az eredményes gazdálkodás érdekében a költséggazdálkodásnak kiemelt szerepet kell kapnia.

Az állattenyésztési ágazatok jövedelemhelyzete Az előzőekben láttuk, hogy az állattenyésztési ágazatok egy részénél a termelők szempontjából kedvezően alakultak az árak, melyek többletbevételt eredményeztek a gazdaságoknak, de voltak olyan termékek is,

45


29. táblázat: Az állati termékek jövedelemhelyzete Ágazati eredményb) HUF/tehén, tojó, egyed

2009 -2,62 -1,32 -64,74 21,37 5,93

2009 97 235 90 -1 939 4 695 5 427 189

Tejelő tehén (tej) Étkezési tyúktojás Bikahizlalás Kocatartás Sertéshizlalás Csirkehizlalás

2010 3,77 -2,37 3,70 4,45 2,47

2010 164 346 -363 29 389 54 006 4 069 120

PÉ LD Á

Ágazat

100 forint termelési költségre jutó ágazati eredmény (HUF) 2009 2010 18,90 30,84 1,61 -6,71 -0,98 15,57 2,55 21,41 6,33 4,03 5,03 3,06

NY

Fajlagos jövedelema) HUF/liter, darab, kg

Nem tartalmaz támogatást. b) A támogatásokat is tartalmazza. Megjegyzés: Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga. Forrás: Tesztüzemi ágazati adatok alapján az AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

a)

fedezetet nyújtottak a hizlalás költségére. Kedvezőtlen évet zártak viszont az étkezési tojástermeléssel foglalkozó gazdaságok 2010-ben. Hiába csökkent a termék önköltsége, ettől nagyobb mértékű volt az árcsökkenés. Ennek következtében az előző évhez hasonlóan a tojás átlagos felvásárlási ára nem fedezte a termék előállítás kiadásait a vizsgált évben, sőt az ár és a költség közötti különbség tovább nőtt (3. ábra).

A növénytermesztéshez hasonlóan az állattenyésztésnél is a végleges eredmény alakulást a főtermék árbevételén túl az „egyéb” címeken kapott bevételek nagysága határozza meg. Ezen ágazatok egy részénél a főtermék mellett – szükségszerűen – keletkező egyéb termékek értékesítése számottevően hozzájárul a realizálható haszon nagyságához. Elég talán a tejelő tehéntartást említeni, ahol az ágazat bevételeit növeli

Vágómarha

500 480

3,77

-2,62

-64,74

440

3,7

420 400 380 360

2010

TIS ZT

2009

HUF/kg

460

EL

HUF/liter

Tej 76 74 72 70 68 66 64 62 60 58 56

ET

3. ábra: A fontosabb állati termékek költség-, ár-, jövedelem mutatói

2009

Vágósertés

260

310

250 2,47

21,37

4,45

290 280

240 HUF/kg

HUF/kg

Vágócsirke

320

300

230 220 5,93

270

210

260

2009

200

2010

Értékesítési ár

2009 Önköltség

Jövedelem hiány


46

2010

2010 Jövedelem


NY

évben nyereséges volt az ágazat. A legjelentősebb javulás a marhahizlalásnál figyelhető meg 2010-ben. Az évek óta veszteséges ágazat a már említett okoknak köszönhetően nyereségesen zárta az évet, és csak remélni lehet, hogy ez a tendencia tartósnak bizonyul. Az állattenyésztési ágazatok többnyire folyamatos bevételt biztosítanak a gazdaságoknak, ami likviditási szempontból nem elhanyagolható kérdés. Ebből részben az is következik, hogy a 100 forint termelési költségre jutó ágazati eredménynek – hasonlóan a növénytermesztéshez – kiemelt fontossága van. Az állattenyésztés eredményessége heterogén képet mutatott az elmúlt időszakban. Az ágazatok jövedelempozíciója hullámzott az egyes évek között, és az állati termékek jövedelem rátája többnyire messze elmaradt a növényekétől. Ez a helyzet kismértékben ugyan, de javult mind 2009-ben, mind 2010-ben. Mindezeket figyelembe véve az állati termékek közül kiemelkedik a tej 31 százalékos jövedelemrátája, ami 63 százalékkal haladja meg a 2009-es szintet. Kiemelkedik még a kocatartás 21 és a bikahizlalás 16 százalékos jövedelmezőségi szintje. A sertés- és csirkehizlalásnál 5 százalék alatt maradt a 100 forint termelési költségre jutó ágazati eredmény a vizsgált évben. A legrosszabb eredményt (-7 százalék) az étkezési tojásnál találjuk, melynek okait már összefoglaltuk. Az állattartó ágazatok jövedelemmegoszlását a növényekhez hasonlóan az ágazati eredmények alapján vizsgáltuk. A közölt adatok alapján elmondható, hogy az átlagtól rosszabb csoportban a kiemelt állati termékek többsége veszteséges volt. Kivételt a tejelő tehenészet jelentett, ahol a támogatásnak és az egyéb bevételeknek köszönhetően tehenenként átlagosan 68 ezer forint eredményt realizáltak az ide tartozó gazdaságok 2010-ben. A veszteséges ágazatok közül ki kell emelni a bikahizlalást, mert itt az éves átlagállatra jutó hiány meghaladta a 34 ezer forintos szintet a vizsgált évben, de még ettől is jelentősebb a kocatartás több mint 45 ezer forintos vesztesége (30. táblázat).

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

– a tejértékesítés mellett – a borjú eladása után kapott összeg is. Ezen túlmenően természetesen a különböző címeken kapott, ágazatokhoz kapcsolódó, illetve kapcsolható támogatások is befolyásolják a végleges eredmények kialakulását. Mindezeket figyelembe véve elmondható, hogy a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában az ágazatok felében javult, míg a másik felében romlott az éves átlagállatra jutó ágazati eredmény 2009 és 2010 között. A tejtermelésben a folyamatosan emelkedő felvásárlási ár következtében közel 70 százalékkal nőtt az eredmény az előző évhez viszonyítva, így megközelítette a tehenenkénti 165 ezer forintot a vizsgált évben. Az a tény, hogy az állami támogatások teljes egészében a termelők jövedelmét szolgálták külön pozitívnak értékelhető, mert mint láttuk a tej felvásárlási ára önmagában fedezetet nyújtott a költségekre. Kedvezőtlenül alakult ugyanakkor a 2010-es esztendő az étkezési tyúktojástermeléssel foglalkozó üzemek számára. A meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában veszteséges volt a termék előállítás, vagyis az állami támogatás csak a veszteség mérséklését tette lehetővé. Az alapvető okokat az árak jövedelemtartalmával kapcsolatban már összefoglaltuk. Az ágazati eredmény szempontjából a kedvezőtlen csoportba tartozik még a csirkehizlalás. A csökkenő felvásárlási ár következtében 36 százalékkal mérséklődött az ágazat eredménye 2009-hez viszonyítva. A növekvő állami támogatás így csak mérsékelni tudta az alacsonyabb ár miatti eredmény romlás mértékét 2010-ben. A sertéstartás két megfigyelt ágazatának jövedelemhelyzete eltérő irányba változott 2009 és 2010 között. A tenyésztő fázisban több mint tízszeres javulás következett be, így egy kocán több mint 50 ezer forint eredményt értek el a gazdaságok. A hizlalás során átlagosan 4069 forint eredményt realizáltak a meghatározó árutermelő gazdaságok 2010-ben. Ez 25 százalékkal marad el az előző évi szinttől, de az mindenképpen figyelmet érdemel, hogy egymás után két

30. táblázat: Az állati termékek ágazati eredményének megoszlása

Ágazat


Mértékegység

HUF/tehén HUF/tojó HUF/egyed HUF/egyed HUF/egyed HUF/egyed

Ágazati eredmény megoszlása, 2010 Ágazati eredmény Centrumtól Centrumtól centrum jobbak rosszabbak (átlag±10 százalék) 246 850 162 482 68 175 -16 -931 70 381 -34 123 201 651 -45 385 7 603 4 159 -831 540 -462


47


adhatnak a termelőknek saját tevékenységük megítéléséhez.

NY

Az állati termékek költségés jövedelemhelyzete eltérő takarmányértékelés mellett

Az előzőekben az állattartó ágazatok 2010. évi érdekeltségi viszonyait mutattuk be, és az adatokból látható, hogy az előző évhez képest a jövedelemhelyzet az ágazatok felében javult. Az ágazati eredmény szerinti, differenciáltabb vizsgálatok pedig azt is jelezték, hogy az egyes ágazatok helyzete nem reménytelen. Fellelhetők még bizonyos kitörési pontok, melyek közül nem egy a költséghatékonyság oldalán érhető tetten. Köztudott, hogy az állattartásban a takarmányozásra fordított kiadások a legjelentősebbek, de az ágazatok többségénél az alapanyag költség is számottevő nagyságú, és ennek nagy része szintén a takarmányozással kapcsolatban merül fel. A takarmányköltségek vizsgálatánál tehát fontos kitérni azok értékelési módjaira. Az értékelésre alapvetően két lehetőség kínálkozik. Az egyik a számviteli előírásoknak megfelelő pénzügyi szemlélet. Ebben az esetben a saját előállítású termékek közvetlen költségen kerülnek elszámolásra. A másik szemlélet az ún. közgazdasági megközelítés, ami piaci átlagáron értékeli a felhasználásokat, és így hasonlítja össze a különböző ágazatok eredményeit, a gazdaságok teljesítményeit. Kiadványunkban a takarmányértékelés a számviteli előírásoknak megfelelően történik, ami lehetőséget ad arra, hogy a termelők adott évi tényleges érdekeltségét tetten érjük. Nem beszélve arról, hogy az alapadatok is ezzel a tartalommal állnak rendelkezésre a gazdaságokban. A termelők többsége ugyanis elsőd-

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

Ezzel szemben az ágazati eredmény centrumnál kedvezőbb csoportba tartozó üzemek az étkezési tojást kivéve valamennyi állattenyésztési ágazatban pozitív eredményt értek el, sőt ennek mértéke nem egy ágazatban kedvezőnek ítélhető. Ilyen például a tejtermelés, ahol egy tehén után átlagosan 247 ezer forint ágazati eredményt realizáltak a gazdaságok 2010-ben. Ez az összeg meghaladja a meghatározó árutermelő gazdaságok igen jónak tekinthető 2008. évi átlagos eredmény szintjét. Ugyancsak kedvező évet zártak a csoportba tartozó bikahizlalással (70 ezer forint/egyed) és kocatartással (202 ezer forint/egyed) foglalkozó gazdaságok is. Sajátságos képet tükröz az állatlétszám, illetve a főtermék-kibocsátás ágazati eredmény szerinti megoszlása. A felvásárlási áraknál azt figyelhettük meg, hogy mind az állatlétszám, mind az állati termék menynyisége az átlag körüli csoportban található. Az ágazati eredménynél, hasonlóan a növényekhez fordított az arány. A centrumba gyakorlatilag alig került gazdaság. Ennek az oka egyszerűen az, hogy az eredmény a bevételek és a kiadások különbsége, vagyis számított adat. A két tényező néhány százalékos, de ellentétes irányú eltérése az átlagtól pedig már hatványozottan jut érvényre a kapott végeredményben. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a kocatartást kivéve minden ágazatnál a kibocsátott termékek nagyobb (55-65 százalék) hányadán az átlagtól nagyobb eredményt értek el a gazdaságok. Ez egyben azt is jelenti, hogy az üzemek többségénél ettől kedvezőbben alakult a 2010-es esztendő (31. táblázat). A közölt adatok az állattenyésztési ágazatoknál is jelzik a ráfordítás-hozam viszonyok, illetve a bevételek és kiadások eredményre gyakorolt szerepének fontosságát. Ezek optimális összhangjának megteremtése folyamatos munkát ad a mezőgazdasági vállalkozásoknak. Az átlag számok, ha esetenként el is fedik az üzemek közötti különbségeket, de fontos támpontot

31. táblázat: Az állati termékek állatlétszámának és főtermék kibocsátásának megoszlása ágazati eredmény alapján, 2010

Ágazat

Centrumtól jobbak


53 62 61 40 58 58

Állatlétszám Ágazati eredmény centrum (átlag±10 százalék) 2 0 -

Centrumtól rosszabbak 45 38 39 60 42 42

Főtermék-kibocsátás megoszlása Ágazati eredmény Centrumtól Centrumtól centrum jobbak rosszabbak (átlag±10 százalék) 57 1 42 62 38 65 35 38 62 59 0 41 55 45


48


NY

nél a gazdaságok saját árait használtuk amenynyiben történt értékesítés, ha pedig nem, akkor a tesztüzemek erre vonatkozó átlagárait vettük figyelembe. Ezzel is igyekeztük megőrizni a gazdaságok, illetve a területek áraiban meglévő differenciáit. Az elmondottakat is figyelembe véve a két takarmányértékelési mód alapján a vizsgált állattenyésztési ágazatok költség-jövedelemviszonyai között számottevő különbségek tapasztalhatók. A közölt adatok alapján megállapítható, hogy valamennyi vizsgált ágazatnál a költségen értékelt takarmánynál olcsóbb a termék előállítás, mint az áron számítotté. A legkisebb különbség (4 százalék) a bikahizlalásban figyelhető meg. A másik tömegtakarmányt fogyasztó ágazatnál a tejelő tehenészetnél már 14 százalék az önköltségeltérés a kétféle értékelési mód között (32. táblázat). Az abrakfogyasztó ágazatoknál már többnyire jelentősebb különbséget jelent az eltérő költségelszámolás, illetve értékelési mód. A sertéshizlalásnál ez a differencia még csak 11 százalék, ami kilogrammonként 30 forintot jelent a fajlagos költségben. A megfigyelt baromfi ágazatoknál pedig már 24 és 33 százalék a különbség a két módszerrel számított önköltség között. Ez tehát azt mutatja, hogy a tojást darabonként 5 forinttal, míg a csirkehúst élősúly kilogrammonként 47 forinttal olcsóbban állíthatnák elő a termelők, ha saját maguk termelnék meg a takarmányt. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy ennél az ágazatnál a mai hazai gyakorlatban a nagyfokú koncentráció következtében a vásárolt tápokkal való hizlalás a domináns, így a drágább (áron értékelt) költségek tekinthetők irányadónak. Az alacsonyabb önköltség inkább csak egy elméleti lehetőséget takar. A különbségben természetesen az is szerepet játszik, hogy az összes többi ágazathoz képest itt a legnagyobb az ún. forgási sebesség, ezért a gabona árváltozások hatásai is itt jelentkeznek a legintenzívebben. Az állati termékek önköltségének eltérő takar-

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

legesen pénzforgalmi szempontból, még a számviteli előírásoknál is egyszerűbb elszámolás után hozza meg gazdasági döntéseit. (Így például az amortizációs költséggel sem számolnak mindig, hiszen az nem jelent effektív kiadást.) Ezzel természetesen nem akarjuk lebecsülni a piaci áron történő értékelést. Nyilvánvaló, hogy megalapozott gazdasági döntésnél az áron történő értékelés, vagy akár a haszonáldozati költség figyelembe vétele reálisabb, pontosabb képet mutat, azaz a különböző módszerek együttes alkalmazása nyújt megfelelő segítséget az elemzésekhez. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a lehetőségek határain belül mindkét értékelési módszerrel bemutassuk az állattenyésztési ágazatok költség- és jövedelemhelyzetét. Számításainknál modellszerűen jártunk el, ami alatt azt értjük, hogy az egyik esetben valamennyi takarmányt (tömeg- és abraktakarmányt) költségen értékeltünk, míg a másik esetben mindent áron. A valóságban természetesen ezek különböző arányban, de többnyire egyszerre jelennek meg az üzemekben. Kalkulációnk bemutatása, illetve az eredmények értékelése előtt néhány kérdésre szükségesnek tartjuk külön felhívni a figyelmet: • A 2010. év sajátosságai közé tartozik, hogy az év első felében még az előző évi ún. olcsó takarmánnyal történt az etetés. Árnövekedés a második félévben következett be, annak is főleg az utolsó részében. Az éves átlagköltségek és az éves átlagárak tehát ezt az árhullámzást tompítottan tükrözik. • Közismert, hogy a tömegtakarmány fogyasztó ágazatoknál a saját előállítású termékeknek nincs igazán piaca, vagyis ezeknél az értékesítések kis mennyiségekre korlátozódnak (takarmány felesleg, illetve takarmány hiány esetén). Ennek következtében a tömegtakarmányoknál a költségek és az árak között általában nincsenek olyan markáns különbségek, mint az abrakféléknél. • Végezetül a módszerrel kapcsolatban szükséges megjegyeznünk, hogy az áron történő értékelés-

32. táblázat: Az állati termékek önköltsége és ágazati eredménye eltérő takarmányértékelés mellett, 2010

Ágazat

Tejelő tehén ( tej) Étkezési tyúktojás Bikahizlalás Sertéshizlalás Csirkehizlalás

Mértékegység


Önköltség A takarmány A takarmány költségen piaci áron értékelt értékelt 64,73 15,46 431,15 282,13 197,60

73,57 20,56 448,73 312,52 244,31

Ágazati eredmény A takarmány A takarmány költségen piaci áron értékelt értékelt 27,31 2,38 63,83 21,93 52,19

18,47 -2,72 46,25 -8,47 5,49


49


NY

tenyésztés, azonban a magas színvonalon, költséghatékonyan termelő gazdaságok még ilyen körülmények között is versenyképesek. Ezek példaként szolgálhatnak a többi gazdaság számára is. A takarmányértékelésben bemutatott különbségek szintén azt tükrözik, hogy a vertikális termelésszervezésben, termék előállításban megtalálhatók azok a lehetőségek, amelyek kimozdíthatják az állattenyésztésünket a holtpontról. Ilyen lehet például a takarmánytermelés hatékonyságának javítása, a fajlagos takarmány-felhasználás csökkentése. Ezek a kérdések azért is különösen fontosak, mert a termelői hasznot egyre inkább a felvásárlási árak jövedelemtartalma fogja meghatározni, amire csak költséghatékony termeléssel, és a vertikális kapcsolatok bővítésével tudnak reagálni a gazdaságok. Ez természetesen korrekt, tisztességes felvásárlási árak és a gazdaság további fehérítése nélkül nem képzelhető el.

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

mányértékelés szerinti modellezése értelemszerűen az ágazati eredmény változásával is járt. E tekintetben a legtöbb állati terméknél számottevő eltérés alakult ki a piaci áron és az előállítási költségen számított értékek között. Az egyik ilyen fontos változás, hogy tisztán vásárolt takarmánnyal történő takarmányozás mellett az étkezési tojás termelése mellett a sertéshizlalás is veszteségessé vált. Jelentős mértékű eredménykülönbség alakult ki a csirkehizlalásnál (9,5-szeres) a kétféle értékelés esetén. A legkisebb differencia a bikahizlalásnál (1,4-szeres) és a tejtermelésnél (1,5-szeres) figyelhető meg, ami döntően a tömegtakarmány-fogyasztó jellegből adódik. Itt ugyanis általában kisebb a különbség az előállítási költség és az ár között, szemben az abrakfélékkel. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy közgazdasági értelemben nehéz helyzetben van a magyar állat-

50

Összefoglalás

A főbb mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzete 2010 Béládi Katalin, Kertész Róbert

3.

5.

A támogatások következtében az egy hektárra jutó ágazati eredmény a kiemelt szántóföldi kultúráknál jelentősen javult az előző évhez viszonyítva, egyedül a tavaszi árpánál következett be csökkenés (12 százalék). A búza, a kukorica, a napraforgó és a szója több mint kétszeres ágazati eredménye természetesen csak a 2009-es év alacsony értékeihez képest jelentett számottevő növekedést. Az alapvető kertészeti kultúrák egy hektárra jutó átlagos termelési költsége eltérő mértékben és irányban változott 2010-ben az előző évhez viszonyítva (74-133 százalék). A zöldségfélék vegyes képet mutatnak: amíg a zöldpaprika (8 százalék) és a burgonya (10 százalék) esetén nőttek, addig a zöldborsónál (13 százalék) és a paradicsomnál (20 százalék) mérséklődtek az egy hektárra jutó kiadások. A vizsgált gyümölcsféléknél – az őszibarack kivételével – költségnövekedés következett be. A kedvezőtlen időjárási tényezők következtében ennél a termékcsoportnál szintén csökkentek a fajlagos hozamok. A zöldpaprikánál és burgonyánál ennek mértéke megközelítette a 25 százalékot, míg a fejeskáposzta és a paradicsom esetén elérte, illetve meghaladta a kiesés mértéke a 40 százalékot. Kivételt mindössze a zöldborsó jelentett, mivel a termésátlaga több mint 3 százalékkal nőtt. A gyümölcsfélék közül a borszőlő és az őszibarack esetén a csökkenés meghaladta a 40 százalékot. Összességében a zöldborsó kivételével a kiemelt kertészeti termékek önköltsége 2-80 százalékkal haladta meg a 2009. évi szintet. Az értékesítési átlagárakban a zöldborsó kivételével a termelők számára pozitív változás történt 2010-ben. A piaci viszonyok következtében a burgonya átlagos felvásárlási ára kiugró (74 százalék) mértékben nőtt az előző évhez viszonyítva, de az alma 69, a meggy 68 és a borszőlő több mint 50 százalékos áremelkedése is jelentősnek tekinthető. A vizsgált kertészeti termékek közül csupán a zöldborsó felvásárlási ára csökkent. Mindez összességében azt jelentette, hogy a zöldborsó, az alma és a borszőlő ára az előző évhez hasonlóan 2010-ben sem nyújtott fedezetet a költségekre. A többi termék esetén a felvásárlási ár már biztosí-

PÉ LD Á

TIS ZT

4.

6.

7.

ET

2.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézetben a mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzetének vizsgálata több évtizedes múltra tekint vissza. Az intézet mindig is kiemelt feladatának tekintette az ágazati szintű adatok gyűjtését, feldolgozását, elemzését és a kapott eredmények publikálását. Jelen kiadvány a főbb mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzetét vizsgálja 2010-re vonatkozóan a magyarországi tesztüzemi rendszerhez tartozó gazdaságok adatai alapján. A feldolgozott adatok a hazai termék-előállítást jellemző, ún. meghatározó árutermelő gazdaságokra vonatkoznak. A kiadvány az átlagos értékek mellett tartalmazza az átlagtól eltérő szinten gazdálkodó csoportok eredményeit is. Az évente megjelenő kiadványsorozat külön fejezetben elemzi a szántóföldi növényeknél, a kertészeti kultúrákban (szántóföldi zöldségek és gyümölcsültetvények) és az állattenyésztési ágazatokban bekövetkező költség- és jövedelemváltozásokat. A vizsgált szántóföldi növények egy hektárra jutó átlagos termelési költsége 2010-ben változatosan alakult (97-110 százalék) az előző évi szinthez képest. Mindössze három ágazat (tavaszi árpa, kukorica, cukorrépa) termelési költségnövekedése haladta meg a termeléshez felhasznált anyagok és eszközök átlagos árváltozásának (4,4 százalék) mértékét. A rendkívül csapadékos időjárás miatt komoly árés belvízkárok érték a mezőgazdaságot 2010-ben, aminek következtében – a kukorica és a cukorrépa kivételével – valamennyi vizsgált szántóföldi növény átlaghozama csökkent. Ennek hatására – a szóját kivéve – nőtt az önköltség (3-23 százalék) 2009-hez viszonyítva. Az értékesítési átlagár – a cukorrépát és a lucernát leszámítva – valamennyi fontosabb növénynél emelkedett. A legjelentősebb változás (45 százalék) a napraforgónál történt, de számottevő a búza és a kukorica árának 38-38 százalékos növekedése is. A termelők számára kedvezőnek tekinthető folyamat ellenére a magasabb ár többnyire nem kompenzálta a terméskiesésből adódó magasabb önköltséget. Mindössze a kukorica, a cukorrépa és a szója értékesítési ára tartalmazott jövedelmet 2010-ben.

8.

EL

1.

NY

Összefoglalás

9.

51

Összefoglalás/Summary

NY

ként több mint 26 forinttal haladta meg az előző évi szintet. A vágómarha felvásárlási árának 5 százalékos emelkedése azt jelentette, hogy kilogrammonként 21 forinttal magasabb árat értek el az üzemek, mint az előző évben. Ezzel szemben a tojás éves átlagára közel 11, a vágósertésé pedig több mint 3 százalékkal maradt el a 2009. évitől. Mindezek következtében a tojás ára nem nyújtott fedezetet a költségekre szemben a többi meghatározó hústermelő ágazattal, ahol a felvásárlási árak jövedelmet is tartalmaztak. Javulás csak a tej és a vágómarha ágazatban következett be, mert a vágósertés és a húscsirke árának jövedelemtartalma elmaradt a 2009. évi szinttől. 13. Az ágazati eredmény a növekvő támogatásoknak és az egyéb bevételeknek köszönhetően – a tojás kivételével – pozitívan alakult a vizsgált ágazatokban. A tejtermelésben egy tehénre vetítve közel 70 százalékkal nőtt az ágazati eredmény, míg a húsmarhatartók a 2009. évi veszteséges gazdálkodással szemben pozitív eredményt értek el. A sertés- és a csirkehizlalás pozitív eredménye mellett az egy egyedre jutó nyereség 25 és 36 százalékkal csökkent 2010-ben.

Summary

ET

PÉ LD Á

tott jövedelmet. 10. Az ágazati eredmény alapján csaknem valamenynyi ágazat nyereséges volt. A kivételt jelentő zöldborsónál és a borszőlőnél ugyanakkor még a támogatások sem tudták eltartani az ágazatot, csupán mérsékelték a hozam-, a költség- és árváltozásból eredő jövedelemhiányt. 11. A legfontosabb állati termékek önköltsége szintén változatosan alakult 2010-ben az előző évhez képest. A tej literét 7 százalékkal drágábban állították elő a termelők, ami alapvetően a drágább takarmány-felhasználásból adódott. Ugyancsak a takarmányárak növekedésére vezethető vissza a húscsirke költségnövekedése (14 százalék) is. A vágósertés esetében kis mértékben, de emelkedett (2 százalék) az önköltség 2009-hez viszonyítva. Ezzel szemben a bikahizlalás önköltsége 10 százalékkal csökkent, valamint az étkezési tojást is 5 százalékkal olcsóbban állították elő a gazdák. 12. Az értékesítési árak a költségekhez hasonlóan változatosan alakultak. A tej felvásárlási ára 2010ben közel 18 százalékkal emelkedett, ami literenként csaknem 11 forintos bevétel többletet jelentett a gazdaságoknak. A húscsirke ára szintén nőtt, a 12 százalékos változás élőtömeg kilogrammon-

EL

The cost and income situation of the major Hungarian agricultural products in 2010 BÉLÁDI Katalin and KERTÉSZ Róbert

2.

52

The cost and income analysis of Hungarian agricultural products has been carried out annually for several decades by the Research Institute of Agricultural Economics. The relevant tasks are the collection, processing and analysis of data as well as the release of the results. This publication examines the cost and income situation of the major agricultural products in 2010 on the basis of data of the farms from the Hungarian FADN system. The processed data concerns the so-called “determinant producer farms” that provide the dominant part of domestic production. In addition to the mean data this book includes the results of different farming groups. The changes in the cost and income situation of arable crops, horticultural products (fruit and vegetables) and livestock products are analysed in separate chapters.

TIS ZT

1.

3.

4.

5.

The average total production cost of one hectare of the examined arable crops differed (97-110%) from the level of the previous year. Only for three products (spring barley, grain maize and sugar beet) did the increase in production cost exceed the average increase of agricultural input price index (4.4%). Due to the extremely wet weather conditions the agricultural sector suffered serious damage from inland inundation and flooding. As a consequence the average yield of the examined arable crops – excluding grain maize and sugar beet – decreased. As a result of this the unit cost of the main product – except soybean – increased (3-23%) compared to 2009. The average sales price – apart from sugar beet and lucerne – increased for all major crops. The most remarkable change (45%) happened with

Summary

7.

EL

TIS ZT

9.

NY

11.

12.

ET

8.

10.

the other products the sales price already included income for the farmers. In terms of the profit of the enterprise almost all the products realised an increase. At the same time in the cases of green pea and wine-grape (although these were exceptions) the subsidies were unable to provide a profit. The subsidies only mitigated the losses that originated from the changes of yield, costs and sales prices. The unit cost of the most important livestock products also varied in 2010 according to the previous year. One litre of milk cost 7% more to produce by the farmers due mainly to the more expensive use of fodder. The increased cost of chicken fattening (14%) was also due to the rise in fodder prices. In the case of pigs for slaughter the unit cost increased but only slightly (2%) compared to 2009. By contrast the unit cost of male bovines for slaughter dropped (10%) and hens’ eggs were also produced at a lower cost (5%) by the farmers. Sales prices varied in a similar way to the costs. In 2010 the sales price of milk increased by nearly 18%, giving a HUF 11 per litre surplus for the farms. The price of chickens for slaughter also increased, the 12% change meant a more than HUF 26 growth per 1 kg live weight compared to the previous year. A 5% increase in the sales price of male bovines for slaughter provided a HUF 21 higher price per kg for the farms. By contrast the sales price of eggs was close to 11%, and in case of pigs for slaughter more than 3%, lower than in the previous year. Consequently the price of eggs did not provide a profit margin in contrast with the other major meat producer sectors. Improvement only occurred for dairy cows and male bovines for slaughter, because the profit component of the sales price of pigs and chickens for slaughter fell short of the level of 2009. The profits of the enterprise – except hens’ eggs – were positive for the examined livestock products due to growing subsidies. In the case of milk production the profit increased by 70% per dairy cow, while the bovine fattening farms achieved a positive result in contrast to the loss of 2009. At the same time the profit per head of pig and chicken for slaughter decreased by 25% and 36% in 2010.

PÉ LD Á

6.

sunflower, but there was also notable growth (38%) for wheat and the grain maize. In spite of this favourable trend for farmers the higher price mostly did not compensate for the upward unit cost that came from the loss of yield. In 2010 only the average sales price of grain maize, sugar beet and soybean included a profit margin. Owing to subsidies the per-hectare profit of enterprises grew significantly in case of the examined arable crops compared to the previous year, only the profit margin of spring barley decreased (12%). The profit from wheat, grain maize, sunflower and soybean more than doubled – over the low values of 2009 – indicating considerable growth. The average total production cost of one hectare of the basic horticultural products changed to different extents and directions (74-133%) in 2010 compared to the previous year. Vegetable crops indicate diverse situations. The total cost of green pepper (8%) and potato (10%) increased, in contrast to green pea (13%) and tomato (20%) where the expenditure on one hectare was less. The total costs of all the examined fruits – excluding peach – increased in 2010. The unfavourable weather conditions also decreased the average yields in this product group. The decline for green pepper and potato approached 25%, while for cabbage and tomato the rate level of losses attained, and respectively exceeded, 40%. Green pea was the only exception, because its average yield increased by 3%. Amongst the fruit products the rate of decline exceeded 40% for wine-grape and peach. Generally the unit cost of major fruit and vegetable products – except green pea – exceeded the level of 2009 by 2-80%. In most cases the farm gate sales price – excluding green pea – increased in 2010. Due to market circumstances the average sales price of potato increased considerably (74%) over the previous year, although the percental rises for apple (69%), sour cherry (68%) and wine-grape (more than 50%) are also remarkable. Amongst the examined fruit and vegetable products only the average sales price of green pea decreased. Generally the average sales price of green pea, apple and winegrape, as in the previous year, did not provide a profit margin over the expenditure. In the case of

13.

53

Kivonat/Abstract

A főbb mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzete 2010 Béládi Katalin, Kertész Róbert

daságot, aminek következtében jellemzően csökkent a szántóföldi és a kertészeti kultúrák átlaghozama. A szántóföldi növényeknél az alacsony hozam miatti magasabb ár többnyire nem kompenzálta a terméskiesésből adódó magasabb önköltséget. Ennek ellenére a támogatásoknak köszönhetően az egy hektárra jutó ágazati eredmény a szántóföldi kultúráknál jelentősen javult 2009-hez viszonyítva. A kertészeti termékek növekvő önköltségével párhuzamosan az értékesítési átlagár is emelkedett 2010-ben. Az ágazati eredmény alapján csaknem valamennyi kertészeti ágazat nyereséges volt. Az állati termékek esetén csak a tojás ára nem nyújtott fedezetet a költségekre szemben a többi meghatározó ágazattal. A tojás kivételével valamennyi vizsgált ágazat nyereséget könyvelhetett el 2010-ben.

Abstract

ET

PÉ LD Á

A főbb mezőgazdasági ágazatok költség-és jövedelemhelyzete a tesztütemek adatai alapján 2010-ben A kiadvány a főbb mezőgazdasági ágazatok költségés jövedelemhelyzetét vizsgálja 2010-re vonatkozóan a magyarországi tesztüzemi rendszerhez tartozó gazdaságok adatai alapján. A feldolgozott adatok a hazai termék-előállítást jellemző, ún. meghatározó árutermelő gazdaságokra vonatkoznak. A kiadvány az átlagos értékek mellett tartalmazza az átlagtól eltérő szinten gazdálkodó csoportok eredményeit is. Az évente megjelenő kiadványsorozat külön fejezetben elemzi a szántóföldi növényeknél, a kertészeti kultúrákban (szántóföldi zöldségek és gyümölcsültetvények) és az állattenyésztési ágazatokban bekövetkező költség- és jövedelemváltozásokat. A rendkívül csapadékos időjárás miatt 2010-ben komoly károk érték a mezőgaz-

NY

Kivonat

EL

The cost and income situation of the major Hungarian agricultural products in 2010 BÉLÁDI Katalin and KERTÉSZ Róbert

TIS ZT

This publication examines the cost and income situation of the major agricultural products in 2010 on the basis of data from the farms of the Hungarian FADN system. The processed data concerns the so-called “determinant producer farms” that provide the dominant part of domestic production. In addition to the mean data this book includes the results of different farming groups. The changes in the cost and income situation of arable crops, horticultural products (fruit and vegetables) and livestock products are analysed in separate chapters. Due to the extremely wet weather conditions the agricultural sector suffered serious damage and the average yield of arable crops and horticultural products generally decreased. In the

54

case of arable crops the higher price mostly did not compensate for the increased unit cost that resulted from the yield losses. Despite this, owing to subsidies the per-hectare profit of enterprises significantly increased in the case of arable crops compared to 2009. The average sales price of fruit and vegetable products also increased in line with the increasing unit production cost, and almost all of the fruit and vegetable products realised an increased profit. In case of livestock products only the price of hens’ eggs did not provide a margin of income over the costs of production, in contrast with the other major livestock products, all of which achieved a profit in 2010.

Mellékletek

Mellékletek jegyzéke

25. melléklet: A szójatermelés költsége és jövedelme, 2009 ............................. 82 26. melléklet: A szójatermelés költsége és jövedelme, 2010.............................. 83 27. melléklet: A borsótermelés költsége és jövedelme, 2009 ............................. 84 28. melléklet: A borsótermelés költsége és jövedelme, 2010.............................. 85 29. melléklet: A silókukorica-termelés költsége és jövedelme, 2009 ............................. 86 30. melléklet: A silókukorica-termelés költsége és jövedelme, 2010.............................. 87 31. melléklet: A lucernatermelés költsége és jövedelme, 2009 ............................. 88 32. melléklet: A lucernatermelés költsége és jövedelme, 2010.............................. 89 33. melléklet: A rét költsége és jövedelme, 2009 .................................................... 90 34. melléklet: A rét költsége és jövedelme, 2010 .................................................... 91 35. melléklet: A burgonyatermelés költsége és jövedelme, 2009 ............................. 92 36. melléklet: A burgonyatermelés költsége és jövedelme, 2010.............................. 93 37. melléklet: A zöldborsótermelés költsége és jövedelme, 2009 ............................. 94 38. melléklet: A zöldborsótermelés költsége és jövedelme, 2010.............................. 95 39. melléklet: A paradicsom-termelés költsége és jövedelme, 2009 ............................. 96 40. melléklet: A paradicsom-termelés költsége és jövedelme, 2010.............................. 97 41. melléklet: A zöldpaprika-termelés költsége és jövedelme, 2009 ............................. 98 42. melléklet: A zöldpaprika-termelés költsége és jövedelme, 2010.............................. 99 43. melléklet: A fűszerpaprika-termelés költsége és jövedelme, 2009 ........................... 100 44. melléklet: A fűszerpaprika-termelés költsége és jövedelme, 2010.............................101 45. melléklet: A vöröshagyma-termelés költsége és jövedelme, 2009 ........................... 102 46. melléklet: A vöröshagyma-termelés költsége és jövedelme, 2010............................ 103 47. melléklet: A görögdinnye-termelés költsége és jövedelme, 2009 ........................... 104 48. melléklet: A görögdinnye-termelés költsége és jövedelme, 2010............................ 105

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

1. melléklet: A búzatermelés költsége és jövedelme, 2009 ............................. 58 2. melléklet: A búzatermelés költsége és jövedelme, 2010.............................. 59 3. melléklet: A durumbúza-termelés költsége és jövedelme, 2009 ............................. 60 4. melléklet: A durumbúza-termelés költsége és jövedelme, 2010.............................. 61 5. melléklet: Az őszi árpa-termelés költsége és jövedelme, 2009 ............................. 62 6. melléklet: Az őszi árpa-termelés költsége és jövedelme, 2010.............................. 63 7. melléklet: A tavaszi árpa-termelés költsége és jövedelme, 2009 ............................. 64 8. melléklet: A tavaszi árpa-termelés költsége és jövedelme, 2010.............................. 65 9. melléklet: A triticale-termelés költsége és jövedelme, 2009 ............................. 66 10. melléklet: A triticale-termelés költsége és jövedelme, 2010.............................. 67 11. melléklet: A rozstermelés költsége és jövedelme, 2009 ............................. 68 12. melléklet: A rozstermelés költsége és jövedelme, 2010.............................. 69 13. melléklet: A zabtermelés költsége és jövedelme, 2009 ................................. 70 14. melléklet: A zabtermelés költsége és jövedelme, 2010 .................................. 71 15. melléklet: A kukorica-termelés költsége és jövedelme, 2009 ............................. 72 16. melléklet: A kukorica-termelés költsége és jövedelme, 2010.............................. 73 17. melléklet: Az ipari napraforgó-termelés költsége és jövedelme, 2009 ............... 74 18. melléklet: Az ipari napraforgó-termelés költsége és jövedelme, 2010 ............... 75 19. melléklet: A repcetermelés költsége és jövedelme, 2009 ............................. 76 20. melléklet: A repcetermelés költsége és jövedelme, 2010.............................. 77 21. melléklet: A mustártermelés költsége és jövedelme, 2009 ............................. 78 22. melléklet: A mustártermelés költsége és jövedelme, 2010.............................. 79 23. melléklet: A cukorrépa-termelés költsége és jövedelme, 2009 ............................. 80 24. melléklet: A cukorrépa-termelés költsége és jövedelme, 2010.............................. 81

NY

Mellékletek

55

Mellékletek

NY

67. melléklet: A tejelő tehén tartásának költsége és jövedelme, 2009 ........................... 124 68. melléklet: A tejelő tehén tartásának költsége és jövedelme, 2010............................ 125 69. melléklet: Az étkezési tyúktojás-termelés költsége és jövedelme, 2009 ............. 126 70. melléklet: Az étkezési tyúktojás-termelés költsége és jövedelme, 2010 ............. 127 71. melléklet: A bikahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2009 .......................... 128 72. melléklet: A bikahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2010............................ 129 73. melléklet: A kocatartás költsége és jövedelme, 2009 ............................... 130 74. melléklet: A kocatartás költsége és jövedelme, 2010 .................................131 75. melléklet: A sertéshizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2009 ........................... 132 76. melléklet: A sertéshizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2010............................ 133 77. melléklet: Az anyajuhtartás, báránynevelés költsége és jövedelme, 2009 ............. 134 78. melléklet: Az anyajuhtartás, báránynevelés költsége és jövedelme, 2010 ............. 135 79. melléklet: A csirkehizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2009 ........................... 136 80. melléklet: A csirkehizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2010............................ 137 81. melléklet: A libahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2009 ........................... 138 82. melléklet: A libahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2010............................ 139 83. melléklet: A pulykahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2009 ........................... 140 84. melléklet: A pulykahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2010.............................141

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

49. melléklet: A fejeskáposzta-termelés költsége és jövedelme, 2009 ........................... 106 50. melléklet: A fejeskáposzta-termelés költsége és jövedelme, 2010............................ 107 51. melléklet: A csemegekukorica-termelés költsége és jövedelme, 2009 ............. 108 52. melléklet: A csemegekukorica-termelés költsége és jövedelme, 2010 ............. 109 53. melléklet: A karfioltermelés költsége és jövedelme, 2009 ............................110 54. melléklet: A karfioltermelés költsége és jövedelme, 2010.............................111 55. melléklet: Az almatermelés költsége és jövedelme, 2009 ............................112 56. melléklet: Az almatermelés költsége és jövedelme, 2010.............................113 57. melléklet: A meggytermelés költsége és jövedelme, 2009 ............................114 58. melléklet: A meggytermelés költsége és jövedelme, 2010.............................115 59. melléklet: A szilvatermelés költsége és jövedelme, 2009 ............................116 60. melléklet: A szilvatermelés költsége és jövedelme, 2010.............................117 61. melléklet: Az őszibarack-termelés költsége és jövedelme, 2009 ............................118 62. melléklet: Az őszibarack-termelés költsége és jövedelme, 2010.............................119 63. melléklet: A kajszitermelés költsége és jövedelme, 2009 ........................... 120 64. melléklet: A kajszitermelés költsége és jövedelme, 2010.............................121 65. melléklet: A borszőlőtermelés költsége és jövedelme, 2009 ........................... 122 66. melléklet: A borszőlőtermelés költsége és jövedelme, 2010............................ 123

56

Mellékletek

1. melléklet: A búzatermelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

189 174

173 153

180 316

Értékesítési átlagár

HUF/tonna

28 045

30 692

29 437

30 022

3.

Közvetlen állami támogatás

HUF/hektár

46 307

50 073

48 167

49 401

4.

Az ágazat egyéb bevételei

HUF/hektár

447

1 576

1 004

1 205

5.

Melléktermék értéke

HUF/hektár

1 269

1 242

1 256

1 059

6.

Az ágazat összes árbevétele

HUF/hektár

97 890

115 005

106 342

113 473

7.

Vetőmag- és szaporítóanyag költség

HUF/hektár

15 828

13 347

14 603

14 095

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

30 618

32 541

31 567

33 516

9.

Növényvédőszer-költség

HUF/hektár

10 632

16 850

13 702

14 962

10.

Öntözési költség

HUF/hektár

0

256

127

168

11.

Közvetlen marketing költség

HUF/hektár

639

468

554

620

12.

Szárítási költség

HUF/hektár

563

2 690

1 613

1 952

13.

Közvetlen fűtési költség

HUF/hektár

0

0

0

0

14.

Közvetlen biztosítási költség

HUF/hektár

662

1 625

1 137

1 367

15.

Egyéb közvetlen változó költség

HUF/hektár

302

923

609

738

16.

Közvetlen változó költség összesen

HUF/hektár

59 244

68 700

63 914

67 419

17.

Szervestrágya költsége

HUF/hektár

567

692

629

542

18.

Gépköltségek (változó)

HUF/hektár

24 308

28 261

26 260

27 750

19.

Fenntartó tevékenység költsége

HUF/hektár

363

119

243

218

20.

Idegen gépi szolgáltatások költsége

HUF/hektár

17 270

6 389

11 897

7 668

21.

Munkabér

HUF/hektár

4 292

13 587

8 882

10 893

22.

Munkabér közterhei

HUF/hektár

1 693

4 136

2 899

3 396

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

6 270

22 330

14 201

17 480

24.

Értékcsökkenési leírás

HUF/hektár

13 711

12 650

13 187

14 011

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

222

620

419

474

26.

Tevékenység általános költsége

HUF/hektár

1 678

3 790

2 721

2 829

PÉ LD Á

157 524

27.

Gazdasági általános költség

HUF/hektár

6 063

8 447

7 240

7 198

28.

Termelési költség összesen

HUF/hektár

135 680

169 722

152 491

159 878

29.

Fedezeti hozzájárulás

HUF/hektár

98 280

120 474

109 240

112 897

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

21 844

19 451

20 663

20 439

31.

A főtermék önköltsége

HUF/tonna

34 425

37 943

36 275

37 061

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

3,91

4,44

4,17

4,29

33.

Átlagos aranykorona érték

Ark/hektár

21,34

22,12

21,72

22,05

34.

Átlagos ágazati méret

hektár/üzem

12,51

185,25

23,19

90,17

35.

Átlagos főtermék-kibocsátás

tonna/üzem

48,86

822,61

96,70

386,38


58


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

2. melléklet: A búzatermelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

222 260

206 315

212 918

HUF/tonna

39 707

41 864

40 963

41 556

3.


HUF/hektár

49 173

58 323

54 253

55 632

4.


HUF/hektár

321

2 054

1 283

1 540

5.


HUF/hektár

1 693

2 640

2 219

2 220

6.


HUF/hektár

132 436

184 420

161 299

173 130

7.


HUF/hektár

13 759

14 421

14 127

14 103

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

24 078

24 679

24 412

24 962

9.


HUF/hektár

10 914

17 887

14 785

16 067

10.


HUF/hektár

0

51

28

35

11.


HUF/hektár

844

386

590

569

12.


HUF/hektár

747

3 714

2 394

2 719

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

755

1 571

1 208

1 381

15.


HUF/hektár

386

525

463

461

16.


HUF/hektár

51 483

63 233

58 006

60 298

17.


HUF/hektár

302

1 647

1 049

1 154

18.


HUF/hektár

25 002

30 755

28 196

29 748

19.


HUF/hektár

473

248

348

327

20.


HUF/hektár

16 268

7 201

11 234

8 238

21.

Munkabér

HUF/hektár

4 846

15 478

10 749

12 528

22.


HUF/hektár

1 607

4 887

3 428

3 960

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

6 767

25 767

17 316

20 235

24.


HUF/hektár

13 979

11 634

12 677

12 895

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

49

388

237

276

26.


HUF/hektár

1 619

3 925

2 899

3 045

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 186 411

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

6 275

8 017

7 242

7 327

28.


HUF/hektár

128 670

173 181

153 384

160 030

29.


HUF/hektár

134 928

159 027

148 308

152 620

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

57 740

49 079

52 931

52 888

31.


HUF/tonna

37 286

44 834

41 682

42 716

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

3,48

3,90

3,71

3,79

33.


Ark/hektár

21,28

22,71

22,08

22,22

34.


hektár/üzem

13,33

176,79

27,39

96,06

35.


tonna/üzem

45,38

672,47

99,32

354,90


59

Mellékletek

3. melléklet: A durumbúza-termelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

212 178

206 062

205 298


HUF/tonna

40 818

42 297

41 795

41 834

3.


HUF/hektár

54 175

45 232

48 530

48 172

4.


HUF/hektár

890

1 552

1 308

1 332

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

139 803

161 908

153 756

153 282

7.


HUF/hektár

21 740

19 131

20 093

19 979

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

47 121

34 743

39 308

39 525

9.


HUF/hektár

17 588

17 429

17 488

17 623

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

1 719

614

1 022

1 040

12.


HUF/hektár

0

209

132

134

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

1 190

2 021

1 714

1 745

15.


HUF/hektár

27

304

202

206

16.


HUF/hektár

89 385

74 451

79 958

80 252

17.


HUF/hektár

1 171

0

432

440

18.


HUF/hektár

20 358

33 611

28 723

29 243

19.


HUF/hektár

0

474

299

305

20.


HUF/hektár

18 821

4 475

9 766

8 912

21.

Munkabér

HUF/hektár

3 824

11 870

8 903

9 064

22.


HUF/hektár

1 340

3 701

2 831

2 882

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

11 965

19 944

17 001

17 309

24.


HUF/hektár

12 076

20 154

17 175

17 486

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

0

0

0

0

26.


HUF/hektár

1 030

2 813

2 155

2 194

PÉ LD Á

195 594

27.


HUF/hektár

6 681

8 499

7 828

7 943

28.


HUF/hektár

166 650

179 993

175 072

176 028

29.


HUF/hektár

106 209

137 727

126 104

125 045

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

28 944

32 185

30 990

29 269

31.


HUF/tonna

48 405

46 031

46 837

47 268

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

3,44

3,91

3,74

3,72

33.


Ark/hektár

25,20

24,04

24,47

24,48

34.


hektár/üzem

51,80

78,62

66,01

71,33

35.


tonna/üzem

178,34

307,42

246,75

265,62


60


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

4. melléklet: A durumbúza-termelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

233 515

203 670

211 588

HUF/tonna

42 065

47 731

45 044

45 712

3.


HUF/hektár

56 948

51 783

54 592

55 434

4.


HUF/hektár

505

0

275

303

5.


HUF/hektár

23

0

12

14

6.


HUF/hektár

113 918

181 686

144 834

151 467

7.


HUF/hektár

20 752

18 659

19 797

19 717

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

31 083

24 980

28 299

29 613

9.


HUF/hektár

15 995

12 869

14 569

15 443

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

314

735

506

532

12.


HUF/hektár

0

716

327

361

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

1 016

1 095

1 052

1 132

15.


HUF/hektár

351

224

293

324

16.


HUF/hektár

69 509

59 279

64 842

67 122

17.


HUF/hektár

0

117

53

59

18.


HUF/hektár

23 411

32 114

27 381

27 965

19.


HUF/hektár

0

1 603

731

808

20.


HUF/hektár

19 191

1 648

11 188

9 649

21.

Munkabér

HUF/hektár

5 128

12 880

8 665

9 215

22.


HUF/hektár

1 579

3 266

2 349

2 468

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

7 395

28 481

17 015

18 188

24.


HUF/hektár

13 912

25 929

19 394

20 593

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

0

0

0

0

26.


HUF/hektár

1 102

2 693

1 828

1 927

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 178 632

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

7 057

10 846

8 786

8 508

28.


HUF/hektár

148 285

178 857

162 232

166 500

29.


HUF/hektár

109 123

174 236

138 828

144 466

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

30 347

54 658

41 438

45 088

31.


HUF/tonna

51 476

46 976

49 110

48 836

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

2,93

3,81

3,33

3,44

33.


Ark/hektár

23,75

22,89

23,35

23,62

34.


hektár/üzem

29,51

73,00

40,52

57,44

35.


tonna/üzem

84,99

277,93

133,85

195,81


61

Mellékletek

5. melléklet: Az őszi árpa-termelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

168 450

149 844

157 869


HUF/tonna

25 767

27 602

26 566

27 114

3.


HUF/hektár

45 445

51 056

47 649

49 753

4.


HUF/hektár

25

736

304

518

5.


HUF/hektár

1 671

747

1 308

692

6.


HUF/hektár

62 533

75 488

67 620

78 299

7.


HUF/hektár

13 191

11 707

12 608

11 977

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

23 443

26 864

24 787

26 977

9.


HUF/hektár

7 527

12 067

9 310

10 345

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

454

829

601

805

12.


HUF/hektár

64

1 221

518

818

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

527

1 260

815

1 077

15.


HUF/hektár

175

763

406

586

16.


HUF/hektár

45 380

54 712

49 045

52 584

17.


HUF/hektár

556

1 035

744

751

18.


HUF/hektár

24 495

29 572

26 489

28 405

19.


HUF/hektár

357

94

254

198

20.


HUF/hektár

14 208

4 208

10 281

5 147

21.

Munkabér

HUF/hektár

3 156

12 683

6 898

10 240

22.


HUF/hektár

1 257

4 006

2 337

3 284

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

4 645

22 488

11 653

17 762

24.


HUF/hektár

13 072

14 628

13 683

15 090

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

246

96

187

101

26.


HUF/hektár

709

2 547

1 431

1 854

PÉ LD Á

137 812

27.


HUF/hektár

7 571

7 640

7 598

6 746

28.


HUF/hektár

115 652

153 709

130 597

142 161

29.


HUF/hektár

92 432

113 738

100 799

105 285

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

22 160

14 741

19 246

15 708

31.


HUF/tonna

32 391

36 425

34 148

35 879

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

3,52

4,20

3,79

3,94

33.


Ark/hektár

20,48

21,51

20,89

21,19

34.


hektár/üzem

6,02

68,72

9,38

56,14

35.


tonna/üzem

21,17

288,59

35,50

221,34


62


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

6. melléklet: Az őszi árpa-termelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

168 552

157 398

159 925

HUF/tonna

30 017

30 464

30 247

30 448

3.


HUF/hektár

50 526

59 952

55 115

58 637

4.


HUF/hektár

257

259

258

211

5.


HUF/hektár

1 160

1 327

1 241

1 147

6.


HUF/hektár

68 980

71 195

70 058

69 754

7.


HUF/hektár

11 196

12 733

11 944

12 264

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

16 923

21 515

19 159

20 574

9.


HUF/hektár

6 134

12 860

9 409

11 464

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

720

856

786

797

12.


HUF/hektár

1 243

2 195

1 707

1 692

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

386

1 229

797

1 072

15.


HUF/hektár

302

578

436

631

16.


HUF/hektár

36 905

51 966

44 237

48 494

17.


HUF/hektár

387

903

638

760

18.


HUF/hektár

20 554

26 933

23 660

26 171

19.


HUF/hektár

196

373

282

344

20.


HUF/hektár

20 196

7 108

13 824

7 209

21.

Munkabér

HUF/hektár

3 548

14 824

9 037

12 508

22.


HUF/hektár

1 176

4 230

2 663

3 623

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

8 547

22 839

15 505

19 085

24.


HUF/hektár

11 541

12 583

12 048

13 004

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

29

806

407

619

26.


HUF/hektár

917

1 857

1 375

1 571

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 146 816

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

6 837

6 930

6 882

6 376

28.


HUF/hektár

110 833

151 351

130 559

139 763

29.


HUF/hektár

109 911

116 586

113 161

111 431

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

35 983

17 201

26 839

20 162

31.


HUF/tonna

34 700

42 708

38 810

42 235

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

3,29

3,56

3,42

3,38

33.


Ark/hektár

21,19

21,66

21,42

21,68

34.


hektár/üzem

8,08

80,66

14,39

64,72

35.


tonna/üzem

25,55

283,34

47,93

212,41


63

Mellékletek

7. melléklet: A tavaszi árpa-termelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

163 410

152 300

165 365


HUF/tonna

28 144

31 981

30 222

31 495

3.


HUF/hektár

44 625

47 920

46 308

47 470

4.


HUF/hektár

7 197

913

3 988

6 102

5.


HUF/hektár

130

376

255

375

6.


HUF/hektár

92 593

97 025

94 856

96 833

7.


HUF/hektár

12 675

11 232

11 938

11 534

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

14 970

18 668

16 858

17 964

9.


HUF/hektár

7 746

16 548

12 241

14 463

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

613

548

580

511

12.


HUF/hektár

211

1 114

672

1 016

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

663

1 517

1 099

1 386

15.


HUF/hektár

74

694

391

569

16.


HUF/hektár

36 951

50 321

43 778

47 444

17.


HUF/hektár

1 753

1 636

1 693

1 330

18.


HUF/hektár

26 589

32 339

29 525

30 383

19.


HUF/hektár

191

40

114

56

20.


HUF/hektár

18 062

2 265

9 995

5 900

21.

Munkabér

HUF/hektár

4 002

16 267

10 265

13 932

22.


HUF/hektár

1 368

4 963

3 204

4 275

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

7 390

21 183

14 434

18 561

24.


HUF/hektár

15 675

11 024

13 300

12 053

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

176

84

129

143

26.


HUF/hektár

2 289

3 059

2 682

2 749

PÉ LD Á

140 706

27.


HUF/hektár

6 044

6 034

6 039

5 608

28.


HUF/hektár

120 488

149 215

135 157

142 434

29.


HUF/hektár

103 755

113 090

108 522

117 920

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

20 218

14 196

17 143

22 931

31.


HUF/tonna

38 165

41 681

40 070

40 156

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

3,15

3,57

3,37

3,54

33.


Ark/hektár

19,97

21,22

20,61

20,43

34.


hektár/üzem

6,04

108,97

11,68

79,13

35.


tonna/üzem

19,06

389,13

39,31

279,93


64


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

8. melléklet: A tavaszi árpa-termelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

174 453

162 696

170 608

HUF/tonna

34 004

36 089

35 377

35 933

3.


HUF/hektár

47 568

59 585

55 168

57 470

4.


HUF/hektár

19

1 641

1 045

1 329

5.


HUF/hektár

197

710

522

657

6.


HUF/hektár

85 839

106 654

99 004

106 309

7.


HUF/hektár

12 443

12 005

12 166

11 948

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

14 983

15 262

15 159

14 881

9.


HUF/hektár

9 140

18 870

15 294

17 443

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

9

347

223

291

12.


HUF/hektár

393

802

651

826

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

562

994

835

1 058

15.


HUF/hektár

48

160

119

143

16.


HUF/hektár

37 578

48 439

44 447

46 590

17.


HUF/hektár

668

811

758

812

18.


HUF/hektár

33 856

32 081

32 733

32 441

19.


HUF/hektár

201

658

490

593

20.


HUF/hektár

11 671

2 419

5 819

2 467

21.

Munkabér

HUF/hektár

6 436

16 615

12 874

14 821

22.


HUF/hektár

1 805

5 744

4 297

5 064

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

5 227

28 244

19 785

25 218

24.


HUF/hektár

11 303

15 088

13 697

15 352

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

16

27

23

26

26.


HUF/hektár

2 165

1 353

1 652

1 412

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 142 460

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

4 062

6 132

5 371

5 601

28.


HUF/hektár

114 988

157 610

141 946

150 397

29.


HUF/hektár

104 882

126 015

118 248

124 018

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

27 471

16 844

20 749

20 211

31.


HUF/tonna

41 229

50 324

47 217

48 408

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

2,81

3,14

3,02

3,13

33.


Ark/hektár

20,93

20,05

20,38

20,10

34.


hektár/üzem

11,90

132,18

28,03

94,90

35.


tonna/üzem

33,13

412,11

83,96

293,55


65

Mellékletek

9. melléklet: A triticale-termelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

135 625

125 030

131 184


HUF/tonna

24 784

25 785

25 022

25 498

3.


HUF/hektár

42 423

54 596

45 340

52 627

4.


HUF/hektár

748

1 000

809

911

5.


HUF/hektár

2 259

1 217

2 010

1 502

6.


HUF/hektár

37 693

60 161

43 077

58 583

7.


HUF/hektár

11 436

11 275

11 397

10 564

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

19 477

21 563

19 977

20 564

9.


HUF/hektár

4 346

7 872

5 191

6 216

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

111

1 177

367

1 101

12.


HUF/hektár

218

225

220

170

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

346

852

467

812

15.


HUF/hektár

561

234

482

195

16.


HUF/hektár

36 494

43 199

38 101

39 623

17.


HUF/hektár

2 817

776

2 328

773

18.


HUF/hektár

21 354

27 628

22 858

27 613

19.


HUF/hektár

505

268

448

258

20.


HUF/hektár

21 150

9 510

18 361

9 832

21.

Munkabér

HUF/hektár

1 807

12 925

4 472

10 722

22.


HUF/hektár

1 350

4 091

2 006

3 550

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

4 069

13 922

6 430

11 044

24.


HUF/hektár

9 763

10 704

9 988

11 238

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

285

291

286

262

26.


HUF/hektár

1 231

1 683

1 340

1 297

PÉ LD Á

121 690

27.


HUF/hektár

7 114

5 481

6 723

5 838

28.


HUF/hektár

107 939

130 479

113 340

122 051

29.


HUF/hektár

85 196

92 426

86 929

91 561

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

13 751

5 146

11 689

9 132

31.


HUF/tonna

34 345

42 291

36 239

40 368

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

3,09

3,06

3,08

2,99

33.


Ark/hektár

15,54

17,05

15,90

16,98

34.


hektár/üzem

5,13

43,84

6,51

48,72

35.


tonna/üzem

15,78

134,01

19,98

145,49


66


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

10. melléklet: A triticale-termelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

146 694

143 532

146 439

HUF/tonna

31 103

30 945

31 072

30 623

3.


HUF/hektár

53 716

59 185

54 775

59 950

4.


HUF/hektár

539

245

482

750

5.


HUF/hektár

4 270

805

3 599

1 698

6.


HUF/hektár

37 432

68 410

43 430

58 118

7.


HUF/hektár

10 963

12 789

11 316

11 596

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

14 318

23 164

16 031

19 190

9.


HUF/hektár

4 052

7 957

4 808

5 902

10.


HUF/hektár

4

0

3

0

11.


HUF/hektár

105

1 091

296

773

12.


HUF/hektár

8

1 179

235

538

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

283

728

369

656

15.


HUF/hektár

348

128

305

167

16.


HUF/hektár

30 080

47 035

33 363

38 821

17.


HUF/hektár

1 398

616

1 246

1 640

18.


HUF/hektár

20 028

27 009

21 380

25 725

19.


HUF/hektár

708

537

675

420

20.


HUF/hektár

25 676

6 727

22 007

8 525

21.

Munkabér

HUF/hektár

2 006

14 355

4 397

10 755

22.


HUF/hektár

693

4 157

1 363

3 121

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

3 106

18 106

6 010

14 047

24.


HUF/hektár

7 748

13 057

8 776

11 584

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

8

50

16

34

26.


HUF/hektár

1 243

457

1 091

555

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 142 773

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

7 211

7 491

7 265

7 494

28.


HUF/hektár

99 904

139 599

107 590

122 722

29.


HUF/hektár

112 693

99 658

110 169

107 617

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

42 869

7 095

35 942

23 717

31.


HUF/tonna

35 306

49 676

38 159

44 099

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

2,73

2,79

2,74

2,80

33.


Ark/hektár

15,23

19,98

16,15

19,32

34.


hektár/üzem

5,05

32,48

6,04

36,64

35.


tonna/üzem

13,69

90,74

16,47

100,56


67

Mellékletek

11. melléklet: A rozstermelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

101 221

106 406

115 418


HUF/tonna

26 422

25 778

26 342

27 392

3.


HUF/hektár

49 449

45 442

49 013

44 847

4.


HUF/hektár

25

0

23

38

5.


HUF/hektár

9 851

1 424

8 933

15 477

6.


HUF/hektár

38 139

49 790

39 409

67 753

7.


HUF/hektár

9 137

9 662

9 194

9 395

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

16 759

20 882

17 208

23 336

9.


HUF/hektár

1 961

8 555

2 679

2 666

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

218

0

194

0

12.


HUF/hektár

0

457

50

111

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

292

902

358

732

15.


HUF/hektár

32

92

39

36

16.


HUF/hektár

28 399

40 550

29 723

36 276

17.


HUF/hektár

1 780

5 886

2 227

2 158

18.


HUF/hektár

24 458

29 698

25 029

28 402

19.


HUF/hektár

18

209

39

68

20.


HUF/hektár

23 557

12 203

22 320

19 238

21.

Munkabér

HUF/hektár

4 329

9 849

4 930

8 950

22.


HUF/hektár

1 506

2 900

1 658

2 954

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

5 739

17 964

7 071

8 312

24.


HUF/hektár

10 262

11 905

10 441

10 642

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

7

100

17

32

26.


HUF/hektár

692

4 874

1 148

1 905

PÉ LD Á

107 040

27.


HUF/hektár

21 472

5 458

19 727

34 720

28.


HUF/hektár

122 219

141 595

124 330

153 656

29.


HUF/hektár

78 641

60 672

76 683

79 143

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

-15 179

-40 374

-17 924

-38 238

31.


HUF/tonna

62 225

66 476

62 756

68 747

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

1,81

2,11

1,84

2,01

33.


Ark/hektár

11,04

15,20

11,49

9,80

34.


hektár/üzem

6,37

29,05

6,96

25,04

35.


tonna/üzem

11,50

61,25

12,79

50,33


68


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

12. melléklet: A rozstermelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

148 087

120 495

123 320

HUF/tonna

30 212

38 229

31 605

36 375

3.


HUF/hektár

54 557

46 535

53 538

49 413

4.


HUF/hektár

0

2 080

264

808

5.


HUF/hektár

7 546

0

6 587

1 095

6.


HUF/hektár

42 781

87 314

48 437

63 413

7.


HUF/hektár

12 727

9 363

12 300

12 508

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

9 069

14 696

9 783

11 351

9.


HUF/hektár

1 243

11 117

2 497

5 052

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

41

0

36

109

12.


HUF/hektár

0

182

23

71

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

76

859

175

383

15.


HUF/hektár

16

0

14

28

16.


HUF/hektár

23 172

36 217

24 829

29 503

17.


HUF/hektár

1 279

0

1 117

0

18.


HUF/hektár

19 130

33 804

20 994

24 049

19.


HUF/hektár

0

0

0

0

20.


HUF/hektár

25 981

11

22 683

11 136

21.

Munkabér

HUF/hektár

1 836

8 487

2 681

5 087

22.


HUF/hektár

582

2 461

821

1 440

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

4 247

21 108

6 389

12 302

24.


HUF/hektár

6 776

13 123

7 582

9 278

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

2

0

1

0

26.


HUF/hektár

496

1 329

602

890

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 116 481

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

10 792

2 848

9 783

3 564

28.


HUF/hektár

94 294

119 387

97 481

97 249

29.


HUF/hektár

93 308

111 869

95 666

93 817

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

22 187

28 699

23 014

26 070

31.


HUF/tonna

48 196

45 883

47 794

48 575

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

1,80

2,60

1,90

1,98

33.


Ark/hektár

11,62

15,40

12,10

13,98

34.


hektár/üzem

7,56

44,94

8,45

47,23

35.


tonna/üzem

13,61

116,94

16,08

93,49


69

Mellékletek

13. melléklet: A zabtermelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

126 407

117 050

135 356


HUF/tonna

27 677

27 476

27 650

27 836

3.


HUF/hektár

44 523

54 315

45 844

55 186

4.


HUF/hektár

235

48

209

0

5.


HUF/hektár

248

0

215

0

6.


HUF/hektár

35 929

58 389

38 960

42 202

7.


HUF/hektár

9 195

11 464

9 501

12 007

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

9 237

19 217

10 584

17 349

9.


HUF/hektár

4 568

9 522

5 237

7 819

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

37

0

32

0

12.


HUF/hektár

172

1 314

326

1 558

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

141

879

240

722

15.


HUF/hektár

41

583

114

92

16.


HUF/hektár

23 392

42 978

26 035

39 547

17.


HUF/hektár

1 897

4

1 642

927

18.


HUF/hektár

17 524

26 627

18 753

24 669

19.


HUF/hektár

350

0

303

55

20.


HUF/hektár

21 907

10 645

20 387

10 648

21.

Munkabér

HUF/hektár

2 631

14 767

4 268

11 899

22.


HUF/hektár

1 443

4 844

1 902

4 694

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

3 736

24 168

6 493

20 851

24.


HUF/hektár

8 156

9 105

8 284

12 255

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

50

188

69

234

26.


HUF/hektár

4 143

2 329

3 899

2 270

PÉ LD Á

115 590

27.


HUF/hektár

5 506

5 463

5 500

3 845

28.


HUF/hektár

90 736

141 117

97 534

131 892

29.


HUF/hektár

92 198

83 430

91 015

95 810

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

24 854

-14 710

19 516

3 464

31.


HUF/tonna

35 482

53 820

38 016

45 794

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

2,55

2,62

2,56

2,88

33.


Ark/hektár

18,30

20,55

18,60

18,25

34.


hektár/üzem

3,63

27,06

4,11

41,24

35.


tonna/üzem

9,25

70,95

10,51

118,79


70


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

14. melléklet: A zabtermelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

154 165

140 354

149 868

HUF/tonna

33 826

36 015

34 256

36 447

3.


HUF/hektár

52 047

54 047

52 406

59 394

4.


HUF/hektár

243

549

298

560

5.


HUF/hektár

1 993

911

1 799

1 247

6.


HUF/hektár

27 755

80 724

37 261

64 933

7.


HUF/hektár

10 580

9 880

10 455

9 680

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

7 993

11 936

8 700

10 025

9.


HUF/hektár

4 317

8 440

5 057

7 066

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

10

104

27

79

12.


HUF/hektár

72

3 072

610

2 021

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

204

655

285

669

15.


HUF/hektár

291

94

256

271

16.


HUF/hektár

23 467

34 181

25 390

29 809

17.


HUF/hektár

2 247

420

1 920

727

18.


HUF/hektár

25 036

33 047

26 473

30 623

19.


HUF/hektár

1 008

509

919

810

20.


HUF/hektár

20 625

3 279

17 513

7 807

21.

Munkabér

HUF/hektár

3 094

17 948

5 760

14 845

22.


HUF/hektár

1 363

5 072

2 029

4 141

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

6 828

21 940

9 540

18 365

24.


HUF/hektár

13 653

11 720

13 306

12 315

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

2

135

26

103

26.


HUF/hektár

2 383

3 387

2 564

1 621

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 137 333

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

7 282

7 641

7 347

6 714

28.


HUF/hektár

106 990

139 279

112 784

127 879

29.


HUF/hektár

113 866

119 985

114 964

120 059

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

30 343

14 886

27 570

21 990

31.


HUF/tonna

42 765

50 511

44 284

52 052

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

2,51

2,74

2,55

2,56

33.


Ark/hektár

18,01

18,95

18,18

18,22

34.


hektár/üzem

4,57

15,38

5,23

33,69

35.


tonna/üzem

11,22

42,12

13,10

81,97


71

Mellékletek

15. melléklet: A kukorica-termelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

253 455

238 801

249 710


HUF/tonna

26 682

28 072

27 378

27 773

3.


HUF/hektár

45 965

49 407

47 627

48 991

4.


HUF/hektár

1 583

2 907

2 222

2 377

5.


HUF/hektár

91

105

98

97

6.


HUF/hektár

170 053

185 548

177 534

188 363

7.


HUF/hektár

25 337

25 706

25 515

25 769

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

27 884

32 488

30 107

32 693

9.


HUF/hektár

16 654

22 029

19 249

20 744

10.


HUF/hektár

8

405

199

269

11.


HUF/hektár

1 261

594

939

810

12.


HUF/hektár

9 345

11 175

10 228

11 074

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

507

1 502

987

1 263

15.


HUF/hektár

351

695

517

604

16.


HUF/hektár

81 347

94 594

87 743

93 226

17.


HUF/hektár

1 092

1 155

1 122

1 097

18.


HUF/hektár

26 326

31 801

28 969

31 159

19.


HUF/hektár

359

290

326

338

20.


HUF/hektár

21 941

5 843

14 169

8 859

21.

Munkabér

HUF/hektár

4 655

16 660

10 451

13 159

22.


HUF/hektár

2 256

5 322

3 736

4 316

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

8 503

25 268

16 597

20 842

24.


HUF/hektár

16 295

16 071

16 187

16 978

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

296

348

321

336

26.


HUF/hektár

2 774

4 024

3 377

3 226

PÉ LD Á

225 123

27.


HUF/hektár

9 584

10 118

9 842

9 075

28.


HUF/hektár

175 427

211 493

192 840

202 611

29.


HUF/hektár

143 776

158 860

151 059

156 483

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

49 696

41 961

45 961

47 099

31.


HUF/tonna

26 359

29 517

27 942

28 371

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

6,65

7,16

6,90

7,14

33.


Ark/hektár

21,62

23,12

22,35

22,84

34.


hektár/üzem

11,00

165,56

20,04

91,08

35.


tonna/üzem

73,20

1 185,66

138,20

650,12


72


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

16. melléklet: A kukorica-termelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

331 569

322 424

326 808

HUF/tonna

39 905

37 941

38 800

38 292

3.


HUF/hektár

47 291

54 212

51 019

52 384

4.


HUF/hektár

872

1 241

1 071

1 083

5.


HUF/hektár

120

19

65

24

6.


HUF/hektár

215 740

241 180

229 444

241 324

7.


HUF/hektár

24 219

26 637

25 521

26 126

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

22 230

27 450

25 042

26 687

9.


HUF/hektár

16 024

22 242

19 373

20 488

10.


HUF/hektár

0

6

3

4

11.


HUF/hektár

1 713

825

1 235

1 121

12.


HUF/hektár

21 371

24 942

23 295

24 870

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

595

1 387

1 022

1 214

15.


HUF/hektár

271

621

459

505

16.


HUF/hektár

86 423

104 109

95 950

101 016

17.


HUF/hektár

1 596

1 859

1 737

1 518

18.


HUF/hektár

27 771

32 218

30 166

31 759

19.


HUF/hektár

501

220

350

321

20.


HUF/hektár

22 006

7 988

14 455

10 099

21.

Munkabér

HUF/hektár

5 210

18 520

12 380

14 677

22.


HUF/hektár

1 738

6 136

4 107

4 846

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

10 298

29 108

20 430

24 294

24.


HUF/hektár

15 421

15 492

15 460

15 614

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

140

1 712

987

1 225

26.


HUF/hektár

2 629

2 577

2 601

2 268

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 311 746

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

9 543

10 652

10 140

9 880

28.


HUF/hektár

183 277

230 591

208 763

217 518

29.


HUF/hektár

225 323

227 460

226 474

225 792

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

128 470

100 979

113 661

109 290

31.


HUF/tonna

27 742

31 685

29 961

30 471

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

6,71

7,46

7,11

7,31

33.


Ark/hektár

21,56

24,40

23,09

23,94

34.


hektár/üzem

10,41

178,46

21,12

98,08

35.


tonna/üzem

68,71

1 298,68

147,13

700,03


73

Mellékletek

17. melléklet: Az ipari napraforgó-termelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

194 485

189 861

191 694


HUF/tonna

56 974

59 713

58 399

58 743

3.


HUF/hektár

46 285

47 764

47 053

47 467

4.


HUF/hektár

596

1 438

1 033

1 119

5.


HUF/hektár

0

1

1

1

6.


HUF/hektár

134 779

153 970

144 741

149 825

7.


HUF/hektár

19 043

17 679

18 335

18 172

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

21 451

20 845

21 137

21 459

9.


HUF/hektár

18 309

23 862

21 192

22 450

10.


HUF/hektár

4

0

2

0

11.


HUF/hektár

1 700

510

1 082

830

12.


HUF/hektár

1 067

2 473

1 797

1 940

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

781

1 781

1 300

1 535

15.


HUF/hektár

137

192

166

188

16.


HUF/hektár

62 493

67 343

65 010

66 575

17.


HUF/hektár

533

597

566

525

18.


HUF/hektár

27 092

35 688

31 554

34 330

19.


HUF/hektár

189

53

118

125

20.


HUF/hektár

21 432

7 961

14 439

8 855

21.

Munkabér

HUF/hektár

5 298

12 861

9 224

10 860

22.


HUF/hektár

1 737

3 993

2 908

3 423

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

7 542

21 103

14 582

17 103

24.


HUF/hektár

13 717

12 794

13 238

13 849

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

190

554

379

459

26.


HUF/hektár

2 448

4 942

3 743

3 878

PÉ LD Á

184 870

27.


HUF/hektár

8 656

9 965

9 336

8 867

28.


HUF/hektár

151 326

177 851

165 096

168 849

29.


HUF/hektár

122 377

127 143

124 851

125 119

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

33 544

16 634

24 765

22 845

31.


HUF/tonna

62 481

73 099

68 005

69 309

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

2,42

2,44

2,43

2,44

33.


Ark/hektár

21,27

21,91

21,60

21,57

34.


hektár/üzem

13,15

122,27

24,51

78,59

35.


tonna/üzem

31,86

297,48

59,49

191,46


74


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

18. melléklet: Az ipari napraforgó-termelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

219 106

217 917

217 606

HUF/tonna

87 109

84 103

85 476

84 950

3.


HUF/hektár

48 587

46 105

47 279

47 023

4.


HUF/hektár

978

780

874

816

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

164 561

192 980

179 531

182 997

7.


HUF/hektár

20 336

17 305

18 739

18 278

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

17 730

17 712

17 721

17 578

9.


HUF/hektár

17 188

26 004

21 832

23 095

10.


HUF/hektár

0

76

40

50

11.


HUF/hektár

1 504

560

1 007

851

12.


HUF/hektár

2 600

5 489

4 122

4 535

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

1 000

1 704

1 371

1 453

15.


HUF/hektár

143

435

297

342

16.


HUF/hektár

60 501

69 286

65 129

66 181

17.


HUF/hektár

517

1 112

830

860

18.


HUF/hektár

28 723

33 843

31 420

32 564

19.


HUF/hektár

263

176

217

195

20.


HUF/hektár

15 352

7 662

11 301

8 607

21.

Munkabér

HUF/hektár

6 917

14 690

11 012

12 455

22.


HUF/hektár

2 312

4 250

3 333

3 738

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

7 966

27 150

18 071

21 065

24.


HUF/hektár

13 159

13 138

13 148

13 461

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

39

159

102

115

26.


HUF/hektár

2 090

3 255

2 704

2 615

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 216 594

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

8 054

9 526

8 829

8 329

28.


HUF/hektár

145 892

184 247

166 096

170 185

29.


HUF/hektár

156 092

149 820

152 788

151 425

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

70 702

34 858

51 821

47 421

31.


HUF/tonna

76 086

89 977

83 630

85 159

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

1,96

2,19

2,08

2,10

33.


Ark/hektár

22,18

23,68

22,97

22,94

34.


hektár/üzem

15,51

120,29

28,67

75,21

35.


tonna/üzem

29,75

246,32

56,94

150,30


75

Mellékletek

19. melléklet: A repcetermelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

227 247

222 879

223 943


HUF/tonna

69 043

69 707

69 473

69 327

3.


HUF/hektár

49 389

50 992

50 412

50 422

4.


HUF/hektár

883

3 188

2 354

2 615

5.


HUF/hektár

0

257

164

190

6.


HUF/hektár

160 023

161 799

161 156

157 897

7.


HUF/hektár

13 381

12 978

13 123

12 859

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

44 478

41 037

42 282

42 549

9.


HUF/hektár

23 567

28 449

26 682

27 385

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

842

658

725

775

12.


HUF/hektár

969

1 768

1 479

1 603

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

1 640

3 092

2 567

2 748

15.


HUF/hektár

452

310

361

316

16.


HUF/hektár

85 329

88 292

87 219

88 236

17.


HUF/hektár

278

2 063

1 417

1 613

18.


HUF/hektár

27 248

28 833

28 260

28 983

19.


HUF/hektár

766

234

426

368

20.


HUF/hektár

13 482

7 986

9 975

7 843

21.

Munkabér

HUF/hektár

5 858

13 473

10 717

11 750

22.


HUF/hektár

2 226

4 254

3 520

3 815

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

8 488

20 674

16 264

17 436

24.


HUF/hektár

18 216

12 915

14 834

14 585

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

147

439

333

362

26.


HUF/hektár

1 519

4 072

3 148

3 231

PÉ LD Á

215 175

27.


HUF/hektár

5 571

8 725

7 584

7 328

28.


HUF/hektár

169 127

191 960

183 698

185 551

29.


HUF/hektár

129 847

138 955

135 659

135 707

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

46 048

35 286

39 181

38 391

31.


HUF/tonna

70 812

77 328

75 026

75 275

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

2,39

2,48

2,45

2,46

33.


Ark/hektár

22,60

21,93

22,17

22,04

34.


hektár/üzem

19,30

99,73

39,77

81,46

35.


tonna/üzem

46,10

247,24

97,28

200,58


76


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

20. melléklet: A repcetermelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

216 846

216 997

217 723

HUF/tonna

79 246

81 146

80 402

80 598

3.


HUF/hektár

49 825

52 533

51 509

51 478

4.


HUF/hektár

635

3 000

2 106

2 272

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

169 663

177 635

174 621

176 246

7.


HUF/hektár

13 189

12 870

12 990

12 971

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

34 866

34 779

34 812

35 274

9.


HUF/hektár

22 363

29 211

26 623

27 463

10.


HUF/hektár

0

43

27

30

11.


HUF/hektár

389

1 457

1 053

1 129

12.


HUF/hektár

1 271

2 282

1 900

1 939

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

1 684

2 947

2 470

2 567

15.


HUF/hektár

642

108

310

277

16.


HUF/hektár

74 404

83 699

80 185

81 650

17.


HUF/hektár

303

566

467

486

18.


HUF/hektár

27 639

31 660

30 140

30 724

19.


HUF/hektár

1 000

144

467

397

20.


HUF/hektár

13 960

4 230

7 908

6 519

21.

Munkabér

HUF/hektár

5 279

15 246

11 478

12 383

22.


HUF/hektár

1 970

4 288

3 412

3 551

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

10 223

25 005

19 417

20 906

24.


HUF/hektár

16 169

13 845

14 723

14 733

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

76

41

54

56

26.


HUF/hektár

1 423

2 412

2 038

2 080

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 217 247

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

5 260

6 437

5 992

5 976

28.


HUF/hektár

157 705

187 573

176 282

179 460

29.


HUF/hektár

142 843

133 146

136 812

136 074

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

59 541

29 273

40 715

38 264

31.


HUF/tonna

74 930

94 356

86 750

88 210

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

2,16

2,02

2,07

2,07

33.


Ark/hektár

21,78

21,62

21,68

21,66

34.


hektár/üzem

18,84

120,35

39,63

77,89

35.


tonna/üzem

39,66

239,25

80,54

158,46


77

Mellékletek

21. melléklet: A mustártermelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

253 861

216 564

223 029


HUF/tonna

177 697

197 935

186 564

186 974

3.


HUF/hektár

50 553

53 524

51 704

51 980

4.


HUF/hektár

1 590

6 985

3 680

4 049

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

124 861

193 210

151 347

157 277

7.


HUF/hektár

8 079

9 744

8 724

8 879

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

17 891

24 958

20 629

20 214

9.


HUF/hektár

13 842

19 853

16 172

16 128

10.


HUF/hektár

4 644

0

2 844

3 129

11.


HUF/hektár

988

32

617

567

12.


HUF/hektár

0

124

48

53

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

1 034

1 040

1 037

1 115

15.


HUF/hektár

452

514

476

454

16.


HUF/hektár

46 931

56 265

50 548

50 539

17.


HUF/hektár

907

3 630

1 962

2 159

18.


HUF/hektár

25 001

36 080

29 294

29 926

19.


HUF/hektár

495

0

303

282

20.


HUF/hektár

18 634

11 709

15 950

15 940

21.

Munkabér

HUF/hektár

3 810

11 539

6 805

7 223

22.


HUF/hektár

1 414

3 657

2 283

2 341

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

12 421

24 574

17 130

18 205

24.


HUF/hektár

14 926

15 371

15 099

16 007

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

122

230

164

180

26.


HUF/hektár

1 058

2 303

1 540

1 586

PÉ LD Á

192 967

27.


HUF/hektár

6 933

8 678

7 609

7 665

28.


HUF/hektár

132 651

174 038

148 689

152 054

29.


HUF/hektár

146 036

197 596

166 016

172 490

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

60 316

79 823

67 875

70 975

31.


HUF/tonna

167 383

178 163

172 106

170 240

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

0,79

0,98

0,86

0,89

33.


Ark/hektár

20,74

26,19

22,85

23,30

34.


hektár/üzem

16,50

34,36

20,66

26,71

35.


tonna/üzem

13,07

33,56

17,85

23,86


78


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

22. melléklet: A mustártermelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

143 157

143 982

143 982

HUF/tonna

176 008

129 090

145 752

145 752

3.


HUF/hektár

69 103

59 079

63 632

63 632

4.


HUF/hektár

0

0

0

0

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

102 787

81 443

91 137

91 137

7.


HUF/hektár

7 849

5 642

6 645

6 645

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

8 353

13 113

10 951

10 951

9.


HUF/hektár

8 231

10 548

9 496

9 496

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

541

73

286

286

12.


HUF/hektár

754

289

501

501

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

1 494

915

1 178

1 178

15.


HUF/hektár

1 348

269

759

759

16.


HUF/hektár

28 571

30 849

29 815

29 815

17.


HUF/hektár

241

0

110

110

18.


HUF/hektár

28 983

34 027

31 736

31 736

19.


HUF/hektár

323

0

147

147

20.


HUF/hektár

9 372

1 165

4 892

4 892

21.

Munkabér

HUF/hektár

4 297

15 279

10 291

10 291

22.


HUF/hektár

1 454

4 362

3 041

3 041

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

11 150

22 273

17 221

17 221

24.


HUF/hektár

18 050

15 384

16 595

16 595

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

301

0

137

137

26.


HUF/hektár

1 370

3 688

2 636

2 636

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 144 974

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

5 989

5 220

5 569

5 569

28.


HUF/hektár

110 100

132 246

122 189

122 189

29.


HUF/hektár

116 403

112 307

114 167

114 167

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

34 873

10 910

21 793

21 793

31.


HUF/tonna

255 417

203 047

221 645

221 645

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

0,51

0,65

0,59

0,59

33.


Ark/hektár

20,97

24,63

22,97

22,97

34.


hektár/üzem

22,57

39,13

29,35

29,35

35.


tonna/üzem

9,73

25,49

16,18

16,18


79

Mellékletek

23. melléklet: A cukorrépa-termelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

654 383

2.


HUF/tonna

8 820

3.


HUF/hektár

128 409

4.


HUF/hektár

0

5.


HUF/hektár

0

6.


HUF/hektár

7.


8.

687 952

679 690

681 031

8 215

8 363

8 345

195 243

178 794

180 552

0

0

0

0

0

0

525 971

492 716

500 901

500 484

HUF/hektár

52 153

40 432

43 317

43 264

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

62 527

52 532

54 992

54 847

9.


HUF/hektár

87 679

77 867

80 282

80 035

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

1 461

2 208

2 024

2 062

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

1 229

1 238

1 235

1 244

15.


HUF/hektár

1 442

1 928

1 808

1 843

16.


HUF/hektár

206 491

176 204

183 659

183 296

17.


HUF/hektár

1 000

864

898

915

18.


HUF/hektár

35 070

34 439

34 594

34 926

19.


HUF/hektár

2 191

0

539

550

20.


HUF/hektár

108 642

65 470

76 096

73 082

21.

Munkabér

HUF/hektár

27 302

13 759

17 092

17 280

22.


HUF/hektár

7 709

4 353

5 179

5 230

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

27 033

27 629

27 482

27 808

24.


HUF/hektár

30 754

27 170

28 052

28 398

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

373

0

92

94

26.


HUF/hektár

1 502

364

644

639

ET

EL

TIS ZT

27.


HUF/hektár

25 564

43 090

38 776

37 910

28.


HUF/hektár

473 632

393 342

413 103

410 126

29.


HUF/hektár

447 892

511 747

496 031

497 736

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

180 751

294 610

266 587

270 905

31.


HUF/tonna

7 942

6 558

6 897

6 838

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

59,64

59,98

59,89

59,98

33.


Ark/hektár

26,94

24,70

25,25

25,29

34.


hektár/üzem

21,72

73,90

46,44

53,89

35.


tonna/üzem

1 295,11

4 432,24

2 781,23

3 232,43


80


Országos átlag

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

24. melléklet: A cukorrépa-termelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

763 357

753 275

736 399

2.


HUF/tonna

7 417

8 089

7 999

7 957

3.


HUF/hektár

246 679

242 374

242 988

228 379

4.


HUF/hektár

0

0

0

0

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

421 582

497 623

486 793

484 848

7.


HUF/hektár

51 236

40 789

42 277

42 230

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

54 187

45 771

46 970

47 239

9.


HUF/hektár

95 562

84 992

86 498

87 111

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

2 476

0

353

357

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

2 607

945

1 182

1 187

15.


HUF/hektár

3 889

380

880

890

16.


HUF/hektár

209 956

172 878

178 159

179 013

17.


HUF/hektár

2 935

3 897

3 760

3 653

18.


HUF/hektár

42 552

27 276

29 452

29 178

19.


HUF/hektár

1 801

0

257

259

20.


HUF/hektár

91 375

130 999

125 356

126 174

21.

Munkabér

HUF/hektár

28 956

18 023

19 580

19 702

22.


HUF/hektár

7 761

5 002

5 395

5 427

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

18 284

37 154

34 466

34 459

24.


HUF/hektár

23 840

15 650

16 817

16 479

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

302

89

120

121

26.


HUF/hektár

1 386

1 166

1 197

1 202

ET

EL

TIS ZT

692 568


Országos átlag

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

20 629

37 799

35 353

35 193

28.


HUF/hektár

449 779

449 933

449 911

450 860

29.


HUF/hektár

482 612

590 479

575 116

557 386

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

242 790

313 424

303 364

285 538

31.


HUF/tonna

7 482

6 985

7 052

7 062

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

60,11

64,41

63,80

63,84

33.


Ark/hektár

25,13

27,08

26,81

26,74

34.


hektár/üzem

21,15

80,54

57,53

62,30

35.


tonna/üzem

1 271,38

5 187,76

3 670,24

3 977,15


81

Mellékletek

25. melléklet: A szójatermelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

231 316

226 048

227 021


HUF/tonna

72 092

74 739

74 161

74 282

3.


HUF/hektár

55 246

52 729

53 328

52 996

4.


HUF/hektár

0

0

0

0

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

147 606

123 447

129 202

126 767

7.


HUF/hektár

22 897

16 858

18 296

18 187

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

25 887

36 394

33 891

34 556

9.


HUF/hektár

24 143

26 966

26 293

26 472

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

44

286

228

217

12.


HUF/hektár

1 917

2 473

2 340

2 328

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

1 844

2 064

2 011

2 116

15.


HUF/hektár

201

596

502

535

16.


HUF/hektár

76 934

85 635

83 562

84 412

17.


HUF/hektár

28

2 134

1 632

1 783

18.


HUF/hektár

30 914

27 816

28 554

28 819

19.


HUF/hektár

192

0

46

25

20.


HUF/hektár

11 160

3 130

5 043

4 172

21.

Munkabér

HUF/hektár

6 021

17 010

14 392

15 017

22.


HUF/hektár

2 145

5 532

4 725

4 917

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

14 134

26 681

23 693

24 490

24.


HUF/hektár

21 337

16 953

17 997

17 473

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

114

292

249

273

26.


HUF/hektár

619

2 326

1 919

2 068

PÉ LD Á

209 203

27.


HUF/hektár

11 790

10 254

10 620

10 157

28.


HUF/hektár

175 389

197 763

192 433

193 605

29.


HUF/hektár

132 269

145 681

142 486

142 609

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

33 814

33 553

33 615

33 416

31.


HUF/tonna

82 127

82 764

82 625

82 640

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

2,16

2,39

2,34

2,35

33.


Ark/hektár

22,36

24,78

24,20

24,38

34.


hektár/üzem

22,02

87,98

51,35

70,85

35.


tonna/üzem

47,03

210,23

119,59

165,99


82


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

26. melléklet: A szójatermelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

275 957

265 717

268 305

HUF/tonna

86 538

86 504

86 510

86 471

3.


HUF/hektár

49 397

68 898

65 103

65 968

4.


HUF/hektár

176

241

229

206

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

165 006

130 779

137 441

134 413

7.


HUF/hektár

17 872

18 891

18 693

18 590

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

20 455

29 115

27 429

27 852

9.


HUF/hektár

18 031

25 838

24 318

24 802

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

1 375

348

548

546

12.


HUF/hektár

1 717

4 129

3 659

3 806

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

1 134

2 631

2 340

2 386

15.


HUF/hektár

1 003

707

765

764

16.


HUF/hektár

61 588

81 658

77 752

78 745

17.


HUF/hektár

200

2 694

2 208

2 323

18.


HUF/hektár

29 924

31 071

30 848

31 264

19.


HUF/hektár

503

363

390

380

20.


HUF/hektár

12 202

4 413

5 929

5 275

21.

Munkabér

HUF/hektár

5 883

21 208

18 225

18 877

22.


HUF/hektár

1 955

6 169

5 349

5 535

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

17 434

25 644

24 046

24 885

24.


HUF/hektár

14 404

15 319

15 141

15 177

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

32

1 135

920

974

26.


HUF/hektár

680

1 548

1 379

1 425

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 223 345

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

8 119

8 508

8 432

8 539

28.


HUF/hektár

152 925

199 730

190 620

193 398

29.


HUF/hektár

161 757

194 299

187 966

189 560

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

70 421

76 227

75 097

74 907

31.


HUF/tonna

76 156

83 539

82 294

82 735

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

2,07

2,39

2,33

2,35

33.


Ark/hektár

23,93

24,29

24,22

24,37

34.


hektár/üzem

19,01

104,16

55,66

82,41

35.


tonna/üzem

38,18

249,03

128,92

192,63


83

Mellékletek

27. melléklet: A borsótermelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

258 262

320 632

263 775


HUF/tonna

81 071

100 073

87 928

100 665

3.


HUF/hektár

64 006

44 092

53 808

44 792

4.


HUF/hektár

0

0

0

0

5.


HUF/hektár

0

307

157

278

6.


HUF/hektár

324 063

153 202

236 564

168 140

7.


HUF/hektár

60 354

24 900

42 198

24 839

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

33 668

14 922

24 068

16 249

9.


HUF/hektár

48 464

26 677

37 307

26 742

10.


HUF/hektár

258

20 089

10 414

18 181

11.


HUF/hektár

55

0

27

0

12.


HUF/hektár

0

409

210

33

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

703

3 533

2 152

3 765

15.


HUF/hektár

0

93

48

84

16.


HUF/hektár

143 503

90 623

116 423

89 893

17.


HUF/hektár

167

0

81

0

18.


HUF/hektár

11 799

41 750

27 137

41 121

19.


HUF/hektár

0

152

78

0

20.


HUF/hektár

95 815

4 766

49 188

4 757

21.

Munkabér

HUF/hektár

3 551

12 554

8 161

11 380

22.


HUF/hektár

1 055

3 859

2 491

3 515

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

2 871

32 587

18 089

30 518

24.


HUF/hektár

6 986

11 909

9 507

13 430

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

130

4 203

2 216

3 810

26.


HUF/hektár

7 533

13 804

10 744

12 205

PÉ LD Á

386 098

27.


HUF/hektár

2 458

13 886

8 311

11 778

28.


HUF/hektár

275 866

230 094

252 426

222 408

29.


HUF/hektár

242 595

167 639

204 209

173 882

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

110 232

28 169

68 206

41 367

31.


HUF/tonna

69 436

107 524

83 181

102 241

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

3,97

2,14

3,03

2,17

33.


Ark/hektár

22,17

29,24

25,79

29,53

34.


hektár/üzem

6,04

30,63

10,25

55,56

35.


tonna/üzem

23,98

65,45

31,09

120,72


84


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

28. melléklet: A borsótermelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

249 823

232 873

204 495

HUF/tonna

87 163

88 654

88 001

86 919

3.


HUF/hektár

49 107

46 535

47 780

46 535

4.


HUF/hektár

0

0

0

0

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

141 316

206 800

175 087

178 355

7.


HUF/hektár

43 101

31 592

37 166

46 271

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

14 711

21 439

18 181

16 353

9.


HUF/hektár

19 481

29 227

24 507

25 093

10.


HUF/hektár

0

1 484

765

1 193

11.


HUF/hektár

121

0

59

0

12.


HUF/hektár

0

977

504

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

2 528

3 251

2 901

3 298

15.


HUF/hektár

0

144

74

116

16.


HUF/hektár

79 943

88 114

84 157

92 324

17.


HUF/hektár

0

0

0

0

18.


HUF/hektár

21 598

32 558

27 250

27 385

19.


HUF/hektár

334

0

162

252

20.


HUF/hektár

22 073

6 014

13 791

10 898

21.

Munkabér

HUF/hektár

10 798

12 410

11 630

12 020

22.


HUF/hektár

4 120

3 370

3 733

3 960

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

5 078

42 465

24 359

28 405

24.


HUF/hektár

17 946

16 487

17 194

19 793

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

0

0

0

0

26.


HUF/hektár

1 822

17 259

9 783

14 012

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 214 822

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

8 331

16 106

12 341

15 079

28.


HUF/hektár

172 043

234 785

204 400

224 130

29.


HUF/hektár

134 879

161 708

148 716

112 171

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

42 779

15 038

28 472

-19 635

31.


HUF/tonna

90 491

102 390

97 181

123 330

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

1,90

2,29

2,10

1,82

33.


Ark/hektár

30,44

28,17

29,27

31,18

34.


hektár/üzem

10,98

33,93

16,87

41,82

35.


tonna/üzem

20,88

77,81

35,47

76,00


85

Mellékletek

29. melléklet: A silókukorica-termelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

235 626

2.


HUF/tonna

6 535

3.


HUF/hektár

46 872

4.


HUF/hektár

903

5.


HUF/hektár

0

6.


HUF/hektár

7.


8.

247 723

245 285

243 576

7 546

7 325

7 314

50 088

49 440

49 843

2 670

2 314

2 496

0

0

0

68 596

28 754

36 784

36 580

HUF/hektár

22 098

19 224

19 804

19 830

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

18 091

14 788

15 454

15 396

9.


HUF/hektár

14 428

14 923

14 824

15 000

10.


HUF/hektár

0

1 951

1 558

1 694

11.


HUF/hektár

125

0

25

5

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

440

1 305

1 131

1 207

15.


HUF/hektár

197

703

601

619

16.


HUF/hektár

55 378

52 895

53 396

53 750

17.


HUF/hektár

3 455

5 052

4 730

4 647

18.


HUF/hektár

31 355

35 055

34 309

34 594

19.


HUF/hektár

1 112

333

490

303

20.


HUF/hektár

20 066

11 674

13 366

12 371

21.

Munkabér

HUF/hektár

4 484

12 726

11 065

11 787

22.


HUF/hektár

1 797

3 904

3 479

3 652

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

9 197

20 521

18 238

19 217

24.


HUF/hektár

17 343

12 064

13 128

12 828

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

57

62

61

61

26.


HUF/hektár

1 350

4 803

4 107

4 209

ET

EL

TIS ZT

27.


HUF/hektár

8 559

8 056

8 158

8 188

28.


HUF/hektár

154 153

167 145

164 527

165 608

29.


HUF/hektár

180 248

194 828

191 889

189 826

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

81 473

80 578

80 759

77 968

31.


HUF/tonna

5 363

6 470

6 227

6 334

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

28,74

25,84

26,42

26,15

33.


Ark/hektár

18,47

20,86

20,38

20,70

34.


hektár/üzem

12,48

167,08

47,79

111,14

35.


tonna/üzem

358,82

4 316,70

1 262,69

2 905,87


86


Országos átlag

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

30. melléklet: A silókukorica-termelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

270 233

271 253

272 112

2.


HUF/tonna

7 709

8 522

8 332

8 441

3.


HUF/hektár

47 965

60 115

57 639

58 996

4.


HUF/hektár

480

0

98

111

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

43 054

9 611

16 428

14 961

7.


HUF/hektár

22 578

18 906

19 655

19 319

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

13 746

13 782

13 775

13 720

9.


HUF/hektár

15 505

16 929

16 639

16 320

10.


HUF/hektár

0

51

40

46

11.


HUF/hektár

453

0

92

103

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

231

836

713

791

15.


HUF/hektár

424

419

420

420

16.


HUF/hektár

52 937

50 924

51 334

50 720

17.


HUF/hektár

5 618

2 118

2 831

2 392

18.


HUF/hektár

27 867

32 638

31 666

32 690

19.


HUF/hektár

748

604

633

566

20.


HUF/hektár

36 732

13 243

18 031

14 282

21.

Munkabér

HUF/hektár

2 855

17 899

14 833

16 579

22.


HUF/hektár

1 511

4 995

4 285

4 693

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

5 030

26 546

22 161

24 602

24.


HUF/hektár

14 282

10 899

11 588

11 457

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

155

223

210

202

26.


HUF/hektár

1 952

3 514

3 195

3 274

ET

EL

TIS ZT

275 235


Országos átlag

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

12 099

10 524

10 845

10 364

28.


HUF/hektár

161 784

174 127

171 611

171 820

29.


HUF/hektár

222 298

219 309

219 919

221 392

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

113 450

96 106

99 641

100 292

31.


HUF/tonna

5 499

7 062

6 697

6 809

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

29,75

24,91

25,90

25,51

33.


Ark/hektár

19,02

20,83

20,46

20,67

34.


hektár/üzem

5,38

125,40

22,60

92,70

35.


tonna/üzem

158,22

3 091,87

579,18

2 339,17


87

Mellékletek

31. melléklet: A lucernatermelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

150 762

139 483

147 350


HUF/tonna

15 576

16 793

16 148

16 604

3.


HUF/hektár

50 595

56 477

53 227

54 930

4.


HUF/hektár

487

841

646

954

5.


HUF/hektár

171

0

94

162

6.


HUF/hektár

25 527

21 328

23 648

21 336

7.


HUF/hektár

2 217

1 285

1 800

1 529

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

1 414

5 694

3 329

5 124

9.


HUF/hektár

312

2 622

1 346

2 000

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

473

0

261

212

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

89

933

466

744

15.


HUF/hektár

333

592

449

603

16.


HUF/hektár

4 838

11 126

7 651

10 212

17.


HUF/hektár

362

1 122

702

941

18.


HUF/hektár

22 095

24 871

23 337

24 938

19.


HUF/hektár

278

94

196

143

20.


HUF/hektár

8 327

4 054

6 415

4 032

21.

Munkabér

HUF/hektár

3 637

9 444

6 235

8 107

22.


HUF/hektár

1 333

2 688

1 939

2 386

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

2 688

17 129

9 150

13 609

24.


HUF/hektár

9 798

7 706

8 862

7 929

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

368

135

264

128

26.


HUF/hektár

1 319

3 046

2 092

2 718

PÉ LD Á

130 350

27.


HUF/hektár

4 605

4 249

4 446

3 918

28.


HUF/hektár

59 647

85 665

71 288

79 061

29.


HUF/hektár

125 512

139 637

131 832

137 137

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

70 703

65 098

68 195

68 289

31.


HUF/tonna

11 712

15 395

13 444

14 348

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

5,19

5,56

5,36

5,50

33.


Ark/hektár

17,58

19,55

18,46

18,58

34.


hektár/üzem

5,12

74,67

8,78

64,24

35.


tonna/üzem

26,01

415,50

46,51

353,24


88


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

32. melléklet: A lucernatermelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

150 459

146 193

152 267

HUF/tonna

15 609

15 936

15 727

16 178

3.


HUF/hektár

61 922

74 688

66 798

72 243

4.


HUF/hektár

122

13

80

120

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

17 304

12 181

15 347

15 279

7.


HUF/hektár

4 661

3 054

4 047

3 264

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

1 416

2 433

1 804

2 141

9.


HUF/hektár

408

1 737

916

1 243

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

491

25

313

383

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

187

379

261

383

15.


HUF/hektár

314

330

320

322

16.


HUF/hektár

7 477

7 959

7 661

7 736

17.


HUF/hektár

1 674

483

1 219

817

18.


HUF/hektár

24 236

26 968

25 280

26 584

19.


HUF/hektár

405

245

344

210

20.


HUF/hektár

11 475

2 983

8 231

3 222

21.

Munkabér

HUF/hektár

3 497

11 233

6 452

9 121

22.


HUF/hektár

1 168

3 345

2 000

2 697

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

4 486

19 857

10 357

14 661

24.


HUF/hektár

10 462

8 998

9 902

9 560

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

142

122

134

88

26.


HUF/hektár

1 529

2 263

1 809

1 849

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 143 556

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

5 838

4 353

5 271

3 970

28.


HUF/hektár

72 388

88 809

78 660

80 513

29.


HUF/hektár

136 080

142 500

138 532

144 531

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

71 168

61 650

67 533

71 754

31.


HUF/tonna

13 862

18 681

15 597

16 302

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

5,30

4,93

5,16

5,13

33.


Ark/hektár

18,32

18,74

18,48

17,55

34.


hektár/üzem

5,29

70,31

8,18

55,29

35.


tonna/üzem

27,63

334,27

41,26

273,07


89

Mellékletek

33. melléklet: A rét költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

90 297

75 970

73 926

HUF/tonna

11 972

12 428

12 098

11 582

3.


HUF/hektár

45 012

45 436

45 095

46 526

4.


HUF/hektár

7

0

6

8

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

10 464

3 843

9 165

7 652

7.


HUF/hektár

1

151

30

43

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

168

2 172

561

781

9.


HUF/hektár

0

6

1

2

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

137

36

117

79

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

11

362

80

112

15.


HUF/hektár

38

57

41

52

16.


HUF/hektár

355

2 784

831

1 069

17.


HUF/hektár

123

24

104

117

18.


HUF/hektár

6 351

8 234

6 720

6 685

19.


HUF/hektár

227

120

206

123

20.


HUF/hektár

5 756

3 772

5 367

3 797

21.

Munkabér

HUF/hektár

558

5 934

1 613

2 234

22.


HUF/hektár

541

1 944

816

873

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

4 648

13 076

6 301

6 448

24.


HUF/hektár

5 974

2 490

5 290

5 946

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

5

26

9

13

26.


HUF/hektár

436

1 140

574

742

PÉ LD Á


27.


HUF/hektár

1 634

2 246

1 754

1 434

28.


HUF/hektár

26 607

41 790

29 585

29 482

29.


HUF/hektár

72 120

87 512

75 139

72 856

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

45 867

48 506

46 384

44 444

31.


HUF/tonna

11 602

11 578

11 595

12 466

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

2,36

3,80

2,64

2,48

33.


Ark/hektár

13,44

15,06

13,76

13,79

34.


hektár/üzem

13,20

94,00

15,87

42,55

35.


tonna/üzem

30,26

339,30

40,50

100,62


90


Országos átlag

gazdaságok 72 474

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

34. melléklet: A rét költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

87 733

85 436

90 117

HUF/tonna

11 874

12 222

11 950

12 077

3.


HUF/hektár

49 679

49 974

49 742

54 567

4.


HUF/hektár

0

0

0

0

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

15 140

7 205

13 468

14 261

7.


HUF/hektár

82

699

212

259

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

61

757

208

285

9.


HUF/hektár

0

37

8

11

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

151

0

119

166

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

17

225

61

82

15.


HUF/hektár

133

651

242

309

16.


HUF/hektár

444

2 368

850

1 112

17.


HUF/hektár

136

539

221

271

18.


HUF/hektár

9 463

13 156

10 241

11 172

19.


HUF/hektár

175

235

188

169

20.


HUF/hektár

5 078

2 050

4 440

3 588

21.

Munkabér

HUF/hektár

1 874

8 596

3 290

4 280

22.


HUF/hektár

712

2 381

1 064

1 357

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

2 579

16 011

5 410

6 795

24.


HUF/hektár

4 406

3 570

4 230

4 361

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

6

8

7

9

26.


HUF/hektár

1 372

1 719

1 445

1 714

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 84 823

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

1 682

2 376

1 828

1 612

28.


HUF/hektár

27 926

53 010

33 213

36 438

29.


HUF/hektár

84 379

85 365

84 587

89 005

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

56 897

34 722

52 224

53 678

31.


HUF/tonna

9 436

17 159

11 119

12 379

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

3,01

3,09

3,02

3,00

33.


Ark/hektár

11,66

16,19

12,62

12,17

34.


hektár/üzem

13,16

84,29

16,01

42,63

35.


tonna/üzem

38,96

260,40

47,82

125,47


91

Mellékletek

35. melléklet: A burgonyatermelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

1 142 131

2.


HUF/tonna

39 832

3.


HUF/hektár

41 155

4.


HUF/hektár

0

5.


HUF/hektár

0

6.


HUF/hektár

7.


8.

716 901

990 338

938 507

34 651

38 403

36 453

57 731

47 072

50 291

1 941

693

911

0

0

0

1 085 137

704 020

949 090

883 107

HUF/hektár

179 546

67 313

139 483

135 208

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

63 553

29 246

51 307

50 516

9.


HUF/hektár

73 935

75 410

74 461

71 819

10.


HUF/hektár

2 109

10 107

4 964

5 792

11.


HUF/hektár

0

0

0

0

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

776

662

735

723

15.


HUF/hektár

12 968

0

8 339

10 955

16.


HUF/hektár

332 887

182 739

279 289

275 012

17.


HUF/hektár

11 378

4 884

9 060

8 727

18.


HUF/hektár

101 037

49 092

82 494

73 107

19.


HUF/hektár

544

0

350

459

20.


HUF/hektár

17 496

18 344

17 798

18 311

21.

Munkabér

HUF/hektár

88 446

63 061

79 384

69 285

22.


HUF/hektár

16 547

13 442

15 439

16 183

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

2 295

36 695

14 575

18 957

24.


HUF/hektár

53 150

22 692

42 277

43 595

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

30

170

80

105

26.


HUF/hektár

11 123

7 991

10 005

10 411

ET

EL

TIS ZT

27.


HUF/hektár

63 816

19 935

48 152

40 660

28.


HUF/hektár

698 748

419 045

598 903

574 814

29.


HUF/hektár

809 244

534 162

711 048

663 495

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

443 383

297 856

391 435

363 692

31.


HUF/tonna

25 280

22 093

24 401

23 615

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

27,64

18,97

24,54

24,34

33.


Ark/hektár

16,19

21,81

18,20

17,81

34.


hektár/üzem

1,63

50,98

2,49

7,89

35.


tonna/üzem

44,99

967,03

61,04

192,17


92


Országos átlag

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

36. melléklet: A burgonyatermelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

-

1 229 696

1 196 525

2.


HUF/tonna

76 615

-

67 811

63 279

3.


HUF/hektár

47 212

-

47 105

47 273

4.


HUF/hektár

0

-

0

0

5.


HUF/hektár

0

-

0

0

6.


HUF/hektár

1 390 796

-

1 346 421

1 383 946

7.


HUF/hektár

185 768

-

180 966

188 168

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

49 697

-

53 517

58 478

9.


HUF/hektár

65 198

-

66 518

67 128

10.


HUF/hektár

0

-

11 246

14 581

11.


HUF/hektár

1 025

-

863

391

12.


HUF/hektár

0

-

0

0

13.


HUF/hektár

0

-

0

0

14.


HUF/hektár

534

-

582

519

15.


HUF/hektár

3 984

-

3 352

2 649

16.


HUF/hektár

306 207

-

317 043

331 914

17.


HUF/hektár

16 831

-

14 176

9 751

18.


HUF/hektár

71 789

-

69 107

65 502

19.


HUF/hektár

2 163

-

1 820

2 272

20.


HUF/hektár

16 031

-

13 758

7 808

21.

Munkabér

HUF/hektár

60 410

-

69 204

78 264

22.


HUF/hektár

13 977

-

16 933

20 020

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

2 093

-

8 103

9 493

24.


HUF/hektár

53 042

-

46 694

43 151

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

22

-

84

109

26.


HUF/hektár

7 683

-

8 575

10 264

ET

EL

TIS ZT

1 254 806


Országos átlag

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

61 197

-

59 076

52 202

28.


HUF/hektár

611 445

-

624 572

630 752

29.


HUF/hektár

948 599

-

912 653

864 611

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

643 361

-

605 124

565 774

31.


HUF/tonna

38 793

-

35 814

34 730

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

15,87

-

17,54

18,29

33.


Ark/hektár

13,16

-

14,88

15,15

34.


hektár/üzem

2,59

-

3,01

5,30

35.


tonna/üzem

40,82

-

52,44

96,20


93

Mellékletek

37. melléklet: A zöldborsótermelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

361 838

356 640

357 813


HUF/tonna

64 927

75 814

73 293

73 377

3.


HUF/hektár

44 434

50 270

49 012

49 124

4.


HUF/hektár

1 355

623

781

794

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

290 231

310 945

306 479

307 840

7.


HUF/hektár

51 847

63 866

61 274

61 361

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

39 528

29 625

31 760

31 700

9.


HUF/hektár

22 256

37 782

34 435

34 700

10.


HUF/hektár

3 055

16 638

13 709

13 934

11.


HUF/hektár

0

199

156

159

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

1 563

1 951

1 867

1 898

15.


HUF/hektár

663

22

160

163

16.


HUF/hektár

118 912

150 082

143 361

143 914

17.


HUF/hektár

490

0

106

107

18.


HUF/hektár

26 424

86 158

73 279

74 450

19.


HUF/hektár

556

0

120

122

20.


HUF/hektár

111 000

39 530

54 939

53 931

21.

Munkabér

HUF/hektár

13 518

20 741

19 183

19 482

22.


HUF/hektár

2 674

6 299

5 518

5 602

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

6 501

30 523

25 344

24 981

24.


HUF/hektár

20 336

26 100

24 857

25 220

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

400

4 234

3 407

3 463

26.


HUF/hektár

4 008

11 532

9 910

10 048

PÉ LD Á

337 728

27.


HUF/hektár

5 208

15 967

13 647

13 846

28.


HUF/hektár

310 027

391 165

373 671

375 166

29.


HUF/hektár

218 816

211 757

213 279

213 900

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

27 701

-29 326

-17 031

-17 353

31.


HUF/tonna

68 949

95 373

89 254

89 409

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

4,50

4,10

4,19

4,20

33.


Ark/hektár

26,76

27,44

27,29

27,37

34.


hektár/üzem

13,79

53,85

33,11

36,96

35.


tonna/üzem

62,01

220,85

138,62

155,08


94


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

38. melléklet: A zöldborsótermelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

331 298

303 771

303 771

HUF/tonna

57 244

59 126

58 330

58 330

3.


HUF/hektár

52 638

54 170

53 444

53 444

4.


HUF/hektár

2 240

0

1 061

1 061

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

218 300

277 128

249 265

249 265

7.


HUF/hektár

55 348

56 186

55 789

55 789

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

31 150

26 012

28 445

28 445

9.


HUF/hektár

23 584

28 843

26 352

26 352

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

0

0

0

0

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

2 397

6 033

4 311

4 311

15.


HUF/hektár

0

0

0

0

16.


HUF/hektár

112 479

117 074

114 898

114 898

17.


HUF/hektár

216

0

102

102

18.


HUF/hektár

30 136

76 031

54 294

54 294

19.


HUF/hektár

65

0

31

31

20.


HUF/hektár

83 351

50 629

66 127

66 127

21.

Munkabér

HUF/hektár

5 865

19 978

13 294

13 294

22.


HUF/hektár

1 632

5 437

3 635

3 635

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

13 296

35 445

24 954

24 954

24.


HUF/hektár

15 454

37 712

27 170

27 170

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

0

0

0

0

26.


HUF/hektár

4 124

18 207

11 537

11 537

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 273 178

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

5 425

12 491

9 145

9 145

28.


HUF/hektár

272 043

373 004

325 186

325 186

29.


HUF/hektár

160 700

214 224

188 873

188 873

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

1 135

-41 706

-21 415

-21 415

31.


HUF/tonna

71 337

79 581

76 096

76 096

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

3,93

4,69

4,34

4,34

33.


Ark/hektár

23,99

27,10

25,63

25,63

34.


hektár/üzem

27,37

57,19

37,72

37,72

35.


tonna/üzem

104,38

268,07

161,21

161,21


95

Mellékletek

39. melléklet: A paradicsom-termelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

1 366 840

2.


HUF/tonna

20 181

3.


HUF/hektár

51 419

4.


HUF/hektár

0

5.


HUF/hektár

0

6.


HUF/hektár

7.


8.

1 273 745

1 323 430

1 335 165

22 701

21 242

21 212

42 173

47 108

46 591

0

0

0

0

0

0

1 315 421

1 231 572

1 276 322

1 288 574

HUF/hektár

101 853

196 353

145 919

147 239

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

68 017

75 209

71 371

71 751

9.


HUF/hektár

115 699

94 135

105 644

105 926

10.


HUF/hektár

69 472

7 854

40 739

41 251

11.


HUF/hektár

0

0

0

0

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

2 125

628

1 427

1 445

15.


HUF/hektár

10 797

0

5 762

5 835

16.


HUF/hektár

367 964

374 180

370 862

373 447

17.


HUF/hektár

1 269

0

677

686

18.


HUF/hektár

42 887

137 407

86 962

85 546

19.


HUF/hektár

158

0

84

85

20.


HUF/hektár

368 434

148 289

265 780

269 112

21.

Munkabér

HUF/hektár

102 014

74 308

89 095

87 350

22.


HUF/hektár

31 986

22 510

27 567

27 441

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

8 428

15 167

11 570

11 716

24.


HUF/hektár

40 844

54 025

46 990

46 538

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

1 104

0

589

597

26.


HUF/hektár

11 603

18 045

14 607

14 790

ET

EL

TIS ZT

27.


HUF/hektár

33 799

32 329

33 114

32 989

28.


HUF/hektár

1 010 490

876 259

947 898

950 297

29.


HUF/hektár

998 876

899 565

952 568

961 718

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

356 350

397 486

375 532

384 869

31.


HUF/tonna

15 502

16 152

15 776

15 644

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

65,18

54,25

60,09

60,75

33.


Ark/hektár

30,56

30,96

30,75

30,98

34.


hektár/üzem

5,57

8,72

6,70

7,16

35.


tonna/üzem

363,24

473,18

402,63

434,90


96


Országos átlag

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

40. melléklet: A paradicsom-termelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

-

1 201 089

1 053 774

2.


HUF/tonna

34 699

-

34 699

29 718

3.


HUF/hektár

55 392

-

55 392

56 194

4.


HUF/hektár

0

-

0

0

5.


HUF/hektár

0

-

0

0

6.


HUF/hektár

1 145 696

-

1 145 696

997 580

7.


HUF/hektár

156 984

-

156 984

148 839

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

39 566

-

39 566

39 958

9.


HUF/hektár

119 263

-

119 263

122 993

10.


HUF/hektár

0

-

0

0

11.


HUF/hektár

0

-

0

0

12.


HUF/hektár

0

-

0

0

13.


HUF/hektár

0

-

0

0

14.


HUF/hektár

146

-

146

159

15.


HUF/hektár

4

-

4

0

16.


HUF/hektár

315 963

-

315 963

311 950

17.


HUF/hektár

0

-

0

0

18.


HUF/hektár

75 328

-

75 328

69 099

19.


HUF/hektár

0

-

0

0

20.


HUF/hektár

113 200

-

113 200

121 556

21.

Munkabér

HUF/hektár

122 525

-

122 525

133 597

22.


HUF/hektár

27 035

-

27 035

27 847

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

12 013

-

12 013

12 823

24.


HUF/hektár

47 441

-

47 441

42 774

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

0

-

0

0

26.


HUF/hektár

16 367

-

16 367

17 526

ET

EL

TIS ZT

1 201 089


Országos átlag

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

29 061

-

29 061

24 323

28.


HUF/hektár

758 934

-

758 934

761 495

29.


HUF/hektár

885 126

-

885 126

741 825

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

442 155

-

442 155

292 280

31.


HUF/tonna

22 985

-

22 985

22 685

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

33,02

-

33,02

33,57

33.


Ark/hektár

19,59

-

19,59

19,78

34.


hektár/üzem

2,73

-

2,73

5,19

35.


tonna/üzem

90,11

-

90,11

174,29


97

Mellékletek

41. melléklet: A zöldpaprika-termelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

2 090 449

2.


HUF/tonna

98 839

3.


HUF/hektár

44 700

4.


HUF/hektár

7 207

5.


HUF/hektár

0

6.


HUF/hektár

7.


8.

1 582 249

2 046 869

2 232 222

84 063

97 702

98 877

42 173

44 484

44 530

0

6 589

8 282

0

0

0

2 038 542

1 540 076

1 995 797

2 179 410

HUF/hektár

361 334

489 008

372 283

338 348

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

153 561

80 774

147 319

162 107

9.


HUF/hektár

135 915

77 683

130 921

142 238

10.


HUF/hektár

20 999

21 779

21 066

21 173

11.


HUF/hektár

8 064

31 489

10 072

9 857

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

14 284

12 420

14 125

17 710

15.


HUF/hektár

4 115

177 939

19 021

23 271

16.


HUF/hektár

698 272

891 091

714 807

714 704

17.


HUF/hektár

4 079

0

3 730

3 865

18.


HUF/hektár

91 169

151 536

96 345

91 507

19.


HUF/hektár

31

0

28

35

20.


HUF/hektár

52 192

0

47 716

59 514

21.

Munkabér

HUF/hektár

250 757

263 683

251 865

280 436

22.


HUF/hektár

46 682

70 438

48 720

51 647

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

186

42 290

3 796

3 916

24.


HUF/hektár

65 487

123 974

70 503

72 307

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

176

1 763

312

347

26.


HUF/hektár

43 832

83 892

47 267

28 307

ET

EL

TIS ZT

27.


HUF/hektár

91 446

45 036

87 466

93 849

28.


HUF/hektár

1 344 308

1 673 703

1 372 555

1 400 434

29.


HUF/hektár

1 392 177

691 158

1 332 062

1 517 518

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

746 141

-91 454

674 314

831 788

31.


HUF/tonna

65 179

91 356

67 192

63 536

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

20,62

18,32

20,43

22,04

33.


Ark/hektár

19,07

25,03

19,58

19,74

34.


hektár/üzem

2,29

2,83

2,33

3,35

35.


tonna/üzem

47,23

51,89

47,55

73,86


98


Országos átlag

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

Mellékletek

42. melléklet: A zöldpaprika-termelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

-

2 284 753

2 166 642

2.


HUF/tonna

133 944

-

132 336

125 169

3.


HUF/hektár

46 888

-

46 857

46 535

4.


HUF/hektár

0

-

0

0

5.


HUF/hektár

0

-

0

0

6.


HUF/hektár

2 378 382

-

2 237 896

2 120 107

7.


HUF/hektár

431 458

-

429 319

375 843

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

145 571

-

142 969

160 519

9.


HUF/hektár

116 826

-

117 263

111 288

10.


HUF/hektár

1 167

-

1 916

1 499

11.


HUF/hektár

7 378

-

6 738

6 756

12.


HUF/hektár

0

-

0

0

13.


HUF/hektár

0

-

0

0

14.


HUF/hektár

6 212

-

6 952

9 555

15.


HUF/hektár

36 161

-

33 027

42 609

16.


HUF/hektár

744 772

-

738 184

708 070

17.


HUF/hektár

6 551

-

5 983

8 275

18.


HUF/hektár

84 166

-

93 079

93 280

19.


HUF/hektár

56

-

51

71

20.


HUF/hektár

36 343

-

34 959

41 200

21.

Munkabér

HUF/hektár

388 723

-

382 298

415 787

22.


HUF/hektár

84 168

-

84 095

85 170

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

9 024

-

15 634

19 876

24.


HUF/hektár

64 419

-

66 069

49 995

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

0

-

0

0

26.


HUF/hektár

16 223

-

16 969

12 945

ET

EL

TIS ZT

2 425 269


Országos átlag

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

78 809

-

74 380

83 684

28.


HUF/hektár

1 513 256

-

1 511 701

1 518 351

29.


HUF/hektár

1 680 497

-

1 546 569

1 458 572

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

912 013

-

773 052

648 290

31.


HUF/tonna

85 223

-

89 393

89 642

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

17,76

-

16,91

16,94

33.


Ark/hektár

21,41

-

22,12

22,41

34.


hektár/üzem

2,29

-

2,36

4,03

35.


tonna/üzem

40,58

-

39,84

68,30


99

Mellékletek

43. melléklet: A fűszerpaprika-termelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

1 131 924

2.


HUF/tonna

134 299

3.


HUF/hektár

37 605

4.


HUF/hektár

0

5.


HUF/hektár

0

6.


HUF/hektár

7.


8.


Országos átlag

488 001

714 058

499 694

101 841

118 911

103 554

55 125

48 974

54 004

28 184

18 290

25 745

0

0

0

1 094 320

404 692

646 794

419 945

HUF/hektár

89 925

51 508

64 995

52 619

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

69 730

34 428

46 821

40 663

9.


HUF/hektár

61 275

40 963

48 094

40 932

10.


HUF/hektár

2 125

34 483

23 123

31 497

11.


HUF/hektár

0

0

0

0

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

35

16 855

10 950

15 398

15.


HUF/hektár

2 986

4 178

3 759

5 095

16.


HUF/hektár

226 075

182 415

197 743

186 203

17.


HUF/hektár

1 622

0

570

0

18.


HUF/hektár

108 500

30 229

57 707

30 997

19.


HUF/hektár

0

0

0

0

20.


HUF/hektár

9 312

36 604

27 023

36 084

21.

Munkabér

HUF/hektár

78 043

61 774

67 486

65 646

22.


HUF/hektár

15 206

6 759

9 724

7 296

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

4 196

35 685

24 630

32 712

24.


HUF/hektár

29 178

30 753

30 200

28 291

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

0

11 485

7 453

10 491

26.


HUF/hektár

719

24 270

16 002

22 391

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

46 537

19 265

28 839

22 321

28.


HUF/hektár

519 390

439 238

467 376

442 433

29.


HUF/hektár

905 849

305 586

516 316

313 491

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

612 534

48 764

246 682

57 262

31.


HUF/tonna

63 741

110 535

85 926

109 099

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

8,15

3,97

5,44

4,06

33.


Ark/hektár

24,47

25,94

25,43

25,70

34.


hektár/üzem

1,09

68,95

3,03

35,79

35.


tonna/üzem

8,91

274,00

16,46

145,13


100

Mellékletek

44. melléklet: A fűszerpaprika-termelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

-

476 728

437 257

HUF/tonna

136 509

-

90 699

83 566

3.


HUF/hektár

46 535

-

83 922

87 319

4.


HUF/hektár

0

-

501

546

5.


HUF/hektár

0

-

0

0

6.


HUF/hektár

831 967

-

392 304

349 392

7.


HUF/hektár

86 900

-

59 651

55 546

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

55 011

-

37 744

35 030

9.


HUF/hektár

68 447

-

46 536

42 551

10.


HUF/hektár

0

-

0

0

11.


HUF/hektár

0

-

0

0

12.


HUF/hektár

0

-

13 183

14 380

13.


HUF/hektár

0

-

0

0

14.


HUF/hektár

821

-

5 510

5 899

15.


HUF/hektár

5 144

-

766

835

16.


HUF/hektár

216 324

-

163 388

154 241

17.


HUF/hektár

2 323

-

346

191

18.


HUF/hektár

57 579

-

61 341

61 573

19.


HUF/hektár

21

-

3

0

20.


HUF/hektár

4 738

-

3 836

3 983

21.

Munkabér

HUF/hektár

154 894

-

59 413

49 463

22.


HUF/hektár

34 619

-

16 191

13 006

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

4 124

-

15 527

16 717

24.


HUF/hektár

26 876

-

24 593

23 819

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

0

-

0

0

26.


HUF/hektár

3 832

-

9 637

10 117

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 878 502

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

46 563

-

21 258

17 709

28.


HUF/hektár

551 893

-

375 534

350 820

29.


HUF/hektár

662 178

-

313 339

283 016

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

326 609

-

101 194

86 437

31.


HUF/tonna

90 555

-

86 821

83 907

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

6,09

-

4,33

4,18

33.


Ark/hektár

23,37

-

25,58

25,66

34.


hektár/üzem

1,60

-

9,99

29,63

35.


tonna/üzem

9,73

-

43,20

123,90


101

Mellékletek

45. melléklet: A vöröshagyma-termelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

1 175 773

2.


HUF/tonna

45 241

3.


HUF/hektár

42 173

4.


HUF/hektár

0

5.


HUF/hektár

0

6.


HUF/hektár

7.


8.


Országos átlag -

1 175 773

1 170 326

-

45 241

44 058

-

42 173

42 173

-

0

0

-

0

0

1 145 971

-

1 145 971

1 147 465

HUF/hektár

139 796

-

139 796

156 020

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

74 010

-

74 010

83 705

9.


HUF/hektár

63 675

-

63 675

52 043

10.


HUF/hektár

8 215

-

8 215

0

11.


HUF/hektár

2 959

-

2 959

0

12.


HUF/hektár

0

-

0

0

13.


HUF/hektár

0

-

0

0

14.


HUF/hektár

3 260

-

3 260

2 168

15.


HUF/hektár

20 749

-

20 749

25 383

16.


HUF/hektár

312 664

-

312 664

319 319

17.


HUF/hektár

1 537

-

1 537

2 215

18.


HUF/hektár

76 723

-

76 723

55 379

19.


HUF/hektár

0

-

0

0

20.


HUF/hektár

46 977

-

46 977

63 481

21.

Munkabér

HUF/hektár

249 951

-

249 951

186 509

22.


HUF/hektár

36 300

-

36 300

23 230

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

8 431

-

8 431

12 156

24.


HUF/hektár

53 886

-

53 886

38 635

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

922

-

922

1 329

26.


HUF/hektár

3 780

-

3 780

1 030

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

39 943

-

39 943

26 883

28.


HUF/hektár

831 114

-

831 114

730 166

29.


HUF/hektár

863 109

-

863 109

851 008

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

344 660

-

344 660

440 160

31.


HUF/tonna

33 169

-

33 169

28 515

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

25,06

-

25,06

25,61

33.


Ark/hektár

30,53

-

30,53

32,16

34.


hektár/üzem

3,70

-

3,70

12,09

35.


tonna/üzem

92,60

-

92,60

309,69


102

Mellékletek

46. melléklet: A vöröshagyma-termelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

-

1 906 561

1 803 062

2.


HUF/tonna

59 168

-

58 975

56 051

3.


HUF/hektár

49 424

-

48 756

49 568

4.


HUF/hektár

0

-

0

0

5.


HUF/hektár

0

-

0

0

6.


HUF/hektár

1 854 849

-

1 690 583

1 554 565

7.


HUF/hektár

174 354

-

152 294

124 897

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

62 618

-

61 862

72 316

9.


HUF/hektár

117 983

-

108 476

79 504

10.


HUF/hektár

2 482

-

39 807

54 361

11.


HUF/hektár

2 719

-

2 090

0

12.


HUF/hektár

0

-

0

0

13.


HUF/hektár

0

-

0

0

14.


HUF/hektár

1 988

-

1 870

948

15.


HUF/hektár

20 558

-

15 800

9 500

16.


HUF/hektár

382 702

-

382 198

341 526

17.


HUF/hektár

214

-

164

150

18.


HUF/hektár

61 064

-

64 844

51 475

19.


HUF/hektár

0

-

0

0

20.


HUF/hektár

3 417

-

9 600

9 814

21.

Munkabér

HUF/hektár

254 660

-

221 632

216 099

22.


HUF/hektár

41 287

-

38 837

33 792

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

10 237

-

16 865

22 025

24.


HUF/hektár

68 115

-

55 265

38 702

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

76

-

127

173

26.


HUF/hektár

7 755

-

9 043

9 561

ET

EL

TIS ZT

2 005 390


Országos átlag

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

41 124

-

41 903

28 400

28.


HUF/hektár

870 653

-

840 479

751 717

29.


HUF/hektár

1 622 688

-

1 524 363

1 461 535

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

1 134 737

-

1 066 082

1 051 344

31.


HUF/tonna

26 337

-

26 680

24 029

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

34,04

-

32,22

32,26

33.


Ark/hektár

30,82

-

29,40

29,69

34.


hektár/üzem

2,45

-

2,71

5,68

35.


tonna/üzem

80,95

-

85,35

177,65


103

Mellékletek

47. melléklet: A görögdinnye-termelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

1 248 199

2.


HUF/tonna

42 457

3.


HUF/hektár

35 021

4.


HUF/hektár

1 961

5.


HUF/hektár

0

6.


HUF/hektár

7.


8.


Országos átlag -

1 248 199

868 178

-

42 457

34 514

-

35 021

36 003

-

1 961

3 416

-

0

0

1 197 477

-

1 197 477

804 822

HUF/hektár

253 122

-

253 122

196 129

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

82 988

-

82 988

74 719

9.


HUF/hektár

52 824

-

52 824

58 017

10.


HUF/hektár

3 968

-

3 968

3 300

11.


HUF/hektár

6 848

-

6 848

11 931

12.


HUF/hektár

0

-

0

0

13.


HUF/hektár

0

-

0

0

14.


HUF/hektár

288

-

288

487

15.


HUF/hektár

37 703

-

37 703

38 234

16.


HUF/hektár

437 740

-

437 740

382 817

17.


HUF/hektár

708

-

708

76

18.


HUF/hektár

57 913

-

57 913

61 230

19.


HUF/hektár

4 576

-

4 576

7 972

20.


HUF/hektár

46 157

-

46 157

24 298

21.

Munkabér

HUF/hektár

199 693

-

199 693

158 785

22.


HUF/hektár

65 538

-

65 538

42 766

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

19 319

-

19 319

19 900

24.


HUF/hektár

47 935

-

47 935

58 011

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

164

-

164

285

26.


HUF/hektár

23 693

-

23 693

21 479

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

32 166

-

32 166

29 214

28.


HUF/hektár

935 603

-

935 603

806 834

29.


HUF/hektár

810 458

-

810 458

485 361

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

312 596

-

312 596

61 344

31.


HUF/tonna

32 796

-

32 796

33 601

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

28,53

-

28,53

24,01

33.


Ark/hektár

22,91

-

22,91

23,03

34.


hektár/üzem

3,14

-

3,14

5,62

35.


tonna/üzem

89,50

-

89,50

135,04


104

Mellékletek

48. melléklet: A görögdinnye-termelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

-

764 722

780 154

HUF/tonna

35 132

-

35 132

35 982

3.


HUF/hektár

46 762

-

46 762

46 535

4.


HUF/hektár

2 618

-

2 618

3 765

5.


HUF/hektár

0

-

0

0

6.


HUF/hektár

709 865

-

709 865

721 979

7.


HUF/hektár

123 450

-

123 450

126 965

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

37 577

-

37 577

35 034

9.


HUF/hektár

42 000

-

42 000

43 264

10.


HUF/hektár

1 085

-

1 085

860

11.


HUF/hektár

0

-

0

0

12.


HUF/hektár

0

-

0

0

13.


HUF/hektár

0

-

0

0

14.


HUF/hektár

2 128

-

2 128

3 054

15.


HUF/hektár

34 933

-

34 933

34 292

16.


HUF/hektár

241 173

-

241 173

243 469

17.


HUF/hektár

47

-

47

68

18.


HUF/hektár

45 300

-

45 300

51 204

19.


HUF/hektár

3 090

-

3 090

4 443

20.


HUF/hektár

27 433

-

27 433

10 277

21.

Munkabér

HUF/hektár

173 816

-

173 816

188 410

22.


HUF/hektár

36 979

-

36 979

36 225

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

19 965

-

19 965

20 977

24.


HUF/hektár

35 517

-

35 517

31 417

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

6 548

-

6 548

9 416

26.


HUF/hektár

24 740

-

24 740

14 866

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 764 722

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

21 828

-

21 828

25 312

28.


HUF/hektár

636 437

-

636 437

636 083

29.


HUF/hektár

523 548

-

523 548

536 686

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

128 284

-

128 284

144 071

31.


HUF/tonna

31 256

-

31 256

31 359

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

20,36

-

20,36

20,28

33.


Ark/hektár

21,80

-

21,80

22,80

34.


hektár/üzem

4,08

-

4,08

5,79

35.


tonna/üzem

83,04

-

83,04

117,49


105

Mellékletek

49. melléklet: A fejeskáposzta-termelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

1 695 709

2.


HUF/tonna

33 698

3.


HUF/hektár

44 250

4.


HUF/hektár

0

5.


HUF/hektár

0

6.


HUF/hektár

7.


8.


Országos átlag -

1 662 368

1 646 638

-

33 120

36 286

-

44 122

45 921

-

0

0

-

0

0

1 618 910

-

1 587 717

1 573 653

HUF/hektár

360 382

-

353 865

299 590

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

67 775

-

65 578

65 762

9.


HUF/hektár

78 792

-

78 315

98 372

10.


HUF/hektár

16 163

-

15 160

4 806

11.


HUF/hektár

1 048

-

983

1 713

12.


HUF/hektár

0

-

0

0

13.


HUF/hektár

0

-

0

0

14.


HUF/hektár

445

-

436

727

15.


HUF/hektár

39 597

-

37 141

8 039

16.


HUF/hektár

564 202

-

551 480

479 009

17.


HUF/hektár

989

-

928

1 248

18.


HUF/hektár

150 327

-

146 896

95 995

19.


HUF/hektár

214

-

201

350

20.


HUF/hektár

13 207

-

12 388

21 580

21.

Munkabér

HUF/hektár

198 743

-

208 745

251 347

22.


HUF/hektár

52 957

-

56 820

69 811

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

3 470

-

3 510

5 563

24.


HUF/hektár

89 107

-

85 612

87 378

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

35

-

64

95

26.


HUF/hektár

45 207

-

44 844

8 410

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

89 722

-

87 513

78 339

28.


HUF/hektár

1 208 181

-

1 199 000

1 099 124

29.


HUF/hektár

1 131 506

-

1 110 889

1 167 629

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

487 528

-

463 368

547 514

31.


HUF/tonna

24 653

-

24 539

24 916

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

49,01

-

48,86

44,11

33.


Ark/hektár

17,64

-

17,59

17,59

34.


hektár/üzem

1,38

-

1,43

3,83

35.


tonna/üzem

67,64

-

69,85

168,78


106

Mellékletek

50. melléklet: A fejeskáposzta-termelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

-

1 840 343

1 739 523

2.


HUF/tonna

65 381

-

65 381

62 188

3.


HUF/hektár

42 620

-

42 620

41 133

4.


HUF/hektár

5 825

-

5 825

9 259

5.


HUF/hektár

0

-

0

0

6.


HUF/hektár

1 737 891

-

1 737 891

1 605 180

7.


HUF/hektár

300 791

-

300 791

321 420

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

59 652

-

59 652

65 195

9.


HUF/hektár

87 006

-

87 006

95 306

10.


HUF/hektár

3 757

-

3 757

400

11.


HUF/hektár

0

-

0

0

12.


HUF/hektár

0

-

0

0

13.


HUF/hektár

0

-

0

0

14.


HUF/hektár

652

-

652

958

15.


HUF/hektár

17 567

-

17 567

22 208

16.


HUF/hektár

469 425

-

469 425

505 488

17.


HUF/hektár

5 695

-

5 695

8 750

18.


HUF/hektár

107 715

-

107 715

92 464

19.


HUF/hektár

285

-

285

453

20.


HUF/hektár

29 926

-

29 926

41 267

21.

Munkabér

HUF/hektár

189 341

-

189 341

215 823

22.


HUF/hektár

53 984

-

53 984

60 793

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

5 454

-

5 454

8 670

24.


HUF/hektár

62 274

-

62 274

61 517

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

0

-

0

0

26.


HUF/hektár

11 784

-

11 784

10 188

ET

EL

TIS ZT

1 840 343


Országos átlag

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

75 509

-

75 509

56 279

28.


HUF/hektár

1 011 391

-

1 011 391

1 061 692

29.


HUF/hektár

1 370 919

-

1 370 919

1 234 036

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

828 953

-

828 953

677 831

31.


HUF/tonna

36 903

-

36 903

39 088

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

27,41

-

27,41

27,16

33.


Ark/hektár

17,87

-

17,87

18,03

34.


hektár/üzem

1,96

-

1,96

3,37

35.


tonna/üzem

53,73

-

53,73

91,61


107

Mellékletek

51. melléklet: A csemegekukorica-termelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

477 537

465 713

467 412


HUF/tonna

27 500

26 838

27 061

26 654

3.


HUF/hektár

45 523

48 441

47 383

48 274

4.


HUF/hektár

5 778

487

2 405

1 052

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

393 607

428 610

415 919

418 085

7.


HUF/hektár

53 834

55 564

54 937

55 611

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

42 965

47 109

45 607

44 975

9.


HUF/hektár

28 737

35 165

32 835

33 754

10.


HUF/hektár

1 916

14 331

9 830

11 547

11.


HUF/hektár

0

0

0

0

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

469

1 446

1 091

1 205

15.


HUF/hektár

478

0

173

206

16.


HUF/hektár

128 399

153 615

144 473

147 299

17.


HUF/hektár

1 791

165

755

773

18.


HUF/hektár

21 308

69 766

52 197

60 254

19.


HUF/hektár

0

0

0

0

20.


HUF/hektár

112 657

62 617

80 759

72 401

21.

Munkabér

HUF/hektár

10 573

15 621

13 791

14 129

22.


HUF/hektár

3 110

4 971

4 296

4 413

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

9 933

34 749

25 752

27 204

24.


HUF/hektár

18 660

28 150

24 709

28 338

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

189

325

276

314

26.


HUF/hektár

9 001

19 740

15 846

17 358

PÉ LD Á

444 925


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

6 426

14 532

11 593

12 093

28.


HUF/hektár

322 046

404 251

374 447

384 576

29.


HUF/hektár

316 526

323 922

321 240

320 113

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

122 879

73 285

91 266

82 836

31.


HUF/tonna

22 499

25 313

24 363

24 518

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

14,31

15,97

15,37

15,69

33.


Ark/hektár

24,63

24,15

24,32

24,07

34.


hektár/üzem

6,98

36,90

14,45

39,72

35.


tonna/üzem

99,96

589,33

222,13

623,05


108

Mellékletek

52. melléklet: A csemegekukorica-termelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

439 731

483 740

438 157

HUF/tonna

38 393

25 308

31 341

27 543

3.


HUF/hektár

41 832

50 453

46 055

45 950

4.


HUF/hektár

172

960

558

644

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

484 000

388 317

437 126

391 562

7.


HUF/hektár

67 797

72 153

69 931

68 145

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

27 545

37 120

32 236

33 935

9.


HUF/hektár

23 072

33 719

28 288

29 584

10.


HUF/hektár

0

16 991

8 324

11 404

11.


HUF/hektár

0

0

0

0

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

751

4 942

2 804

3 666

15.


HUF/hektár

528

0

269

0

16.


HUF/hektár

119 693

164 926

141 852

146 734

17.


HUF/hektár

369

1 686

1 014

1 187

18.


HUF/hektár

20 220

60 674

40 038

49 119

19.


HUF/hektár

0

0

0

0

20.


HUF/hektár

105 101

60 829

83 412

71 142

21.

Munkabér

HUF/hektár

13 506

7 885

10 752

7 009

22.


HUF/hektár

5 315

2 213

3 795

1 954

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

5 509

39 634

22 227

30 313

24.


HUF/hektár

9 936

36 772

23 083

27 784

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

0

214

105

144

26.


HUF/hektár

18 816

9 173

14 092

7 606

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 526 005

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

13 896

15 534

14 698

12 187

28.


HUF/hektár

312 361

399 539

355 069

355 179

29.


HUF/hektár

406 312

274 805

341 888

291 423

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

213 644

40 191

128 671

82 978

31.


HUF/tonna

24 777

26 039

25 457

24 984

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

12,73

15,34

14,01

14,22

33.


Ark/hektár

23,80

25,90

24,83

24,96

34.


hektár/üzem

4,77

78,62

8,84

45,96

35.


tonna/üzem

60,19

1 206,37

123,35

653,35


109

Mellékletek

53. melléklet: A karfioltermelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

1 749 405

2.


HUF/tonna

79 613

3.


HUF/hektár

44 300

4.


HUF/hektár

0

5.


HUF/hektár

0

6.


HUF/hektár

7.


8.


Országos átlag -

1 749 405

1 613 250

-

79 613

68 085

-

44 300

56 390

-

0

0

-

0

0

1 705 104

-

1 705 104

1 556 859

HUF/hektár

333 122

-

333 122

293 569

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

90 694

-

90 694

103 820

9.


HUF/hektár

72 945

-

72 945

48 198

10.


HUF/hektár

7 337

-

7 337

11 644

11.


HUF/hektár

0

-

0

0

12.


HUF/hektár

0

-

0

0

13.


HUF/hektár

0

-

0

0

14.


HUF/hektár

136

-

136

258

15.


HUF/hektár

11 957

-

11 957

0

16.


HUF/hektár

516 190

-

516 190

457 489

17.


HUF/hektár

1 466

-

1 466

2 788

18.


HUF/hektár

127 311

-

127 311

130 894

19.


HUF/hektár

0

-

0

0

20.


HUF/hektár

0

-

0

0

21.

Munkabér

HUF/hektár

158 605

-

158 605

129 773

22.


HUF/hektár

42 072

-

42 072

35 641

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

6 486

-

6 486

12 337

24.


HUF/hektár

103 126

-

103 126

96 707

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

243

-

243

0

26.


HUF/hektár

17 289

-

17 289

26 146

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

88 324

-

88 324

64 379

28.


HUF/hektár

1 061 112

-

1 061 112

956 154

29.


HUF/hektár

1 233 215

-

1 233 215

1 155 761

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

688 293

-

688 293

657 097

31.


HUF/tonna

49 544

-

49 544

41 815

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

21,42

-

21,42

22,87

33.


Ark/hektár

22,27

-

22,27

21,73

34.


hektár/üzem

1,46

-

1,46

2,83

35.


tonna/üzem

31,31

-

31,31

64,76


110

Mellékletek

54. melléklet: A karfioltermelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

-

1 665 726

1 379 483

2.


HUF/tonna

121 069

-

121 069

128 142

3.


HUF/hektár

46 535

-

46 535

46 535

4.


HUF/hektár

0

-

0

0

5.


HUF/hektár

0

-

0

0

6.


HUF/hektár

1 585 426

-

1 585 426

1 332 947

7.


HUF/hektár

284 953

-

284 953

223 101

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

43 292

-

43 292

48 246

9.


HUF/hektár

87 452

-

87 452

45 851

10.


HUF/hektár

507

-

507

947

11.


HUF/hektár

0

-

0

0

12.


HUF/hektár

0

-

0

0

13.


HUF/hektár

0

-

0

0

14.


HUF/hektár

829

-

829

293

15.


HUF/hektár

11 813

-

11 813

22 086

16.


HUF/hektár

428 846

-

428 846

340 524

17.


HUF/hektár

1 495

-

1 495

828

18.


HUF/hektár

234 719

-

234 719

93 691

19.


HUF/hektár

0

-

0

0

20.


HUF/hektár

3 862

-

3 862

7 220

21.

Munkabér

HUF/hektár

141 895

-

141 895

132 505

22.


HUF/hektár

37 593

-

37 593

29 583

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

9 494

-

9 494

15 763

24.


HUF/hektár

86 458

-

86 458

79 796

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

0

-

0

0

26.


HUF/hektár

14 718

-

14 718

24 925

ET

EL

TIS ZT

1 665 726


Országos átlag

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

157 658

-

157 658

80 851

28.


HUF/hektár

1 116 737

-

1 116 737

805 687

29.


HUF/hektár

1 236 880

-

1 236 880

1 038 958

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

548 988

-

548 988

573 796

31.


HUF/tonna

83 500

-

83 500

77 454

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

13,37

-

13,37

10,40

33.


Ark/hektár

17,16

-

17,16

14,56

34.


hektár/üzem

1,37

-

1,37

3,42

35.


tonna/üzem

18,38

-

18,38

35,63


111

Mellékletek

55. melléklet: Az almatermelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

653 420

739 073

750 212


HUF/tonna

29 580

29 003

29 473

28 136

3.


HUF/hektár

93 243

99 020

94 542

103 649

4.


HUF/hektár

5 993

43 118

14 339

18 491

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

597 898

489 496

573 529

588 217

7.


HUF/hektár

1 123

1 428

1 191

1 269

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

21 375

13 499

19 604

17 437

9.


HUF/hektár

184 355

230 635

194 759

205 265

10.


HUF/hektár

581

236

503

644

11.


HUF/hektár

1 635

0

1 267

1 661

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

3 419

5 287

3 839

4 994

15.


HUF/hektár

5 523

11 050

6 766

6 721

16.


HUF/hektár

218 010

262 134

227 929

237 992

17.


HUF/hektár

2 722

1 474

2 441

601

18.


HUF/hektár

75 106

50 473

69 568

65 815

19.


HUF/hektár

1 575

688

1 375

1 604

20.


HUF/hektár

37 001

47 758

39 419

44 272

21.

Munkabér

HUF/hektár

128 578

188 194

141 980

146 450

22.


HUF/hektár

32 732

42 755

34 985

36 208

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

1 652

13 181

4 244

5 569

24.


HUF/hektár

93 321

88 545

92 247

94 564

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

876

377

764

847

26.


HUF/hektár

19 349

15 052

18 383

15 238

PÉ LD Á

763 912


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

29 766

56 667

35 813

31 041

28.


HUF/hektár

640 687

767 299

669 150

680 200

29.


HUF/hektár

545 902

391 286

511 144

512 220

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

123 225

-113 878

69 923

70 012

31.


HUF/tonna

28 512

43 525

31 295

30 471

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

22,47

17,63

21,38

22,32

33.


Ark/hektár

26,28

21,12

25,12

24,64

34.


hektár/üzem

3,37

16,88

4,11

8,55

35.


tonna/üzem

75,69

297,60

87,83

190,94


112

Mellékletek

56. melléklet: Az almatermelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

914 321

951 605

1 018 167

HUF/tonna

47 823

46 606

47 289

47 447

3.


HUF/hektár

140 109

94 378

120 025

125 235

4.


HUF/hektár

4 063

4 952

4 454

4 601

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

838 060

861 889

848 526

904 731

7.


HUF/hektár

563

6 993

3 387

3 761

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

28 772

26 094

27 596

27 709

9.


HUF/hektár

270 373

296 536

281 864

292 757

10.


HUF/hektár

0

61

27

32

11.


HUF/hektár

409

0

229

266

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

3 368

3 827

3 569

4 163

15.


HUF/hektár

4 719

86 364

40 577

48 397

16.


HUF/hektár

308 204

419 872

357 248

377 083

17.


HUF/hektár

581

271

445

143

18.


HUF/hektár

85 372

86 603

85 913

83 869

19.


HUF/hektár

2 830

164

1 659

1 545

20.


HUF/hektár

47 675

9 918

31 093

33 000

21.

Munkabér

HUF/hektár

153 708

240 648

191 892

205 157

22.


HUF/hektár

40 014

59 720

48 669

51 568

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

1 824

13 518

6 960

8 321

24.


HUF/hektár

89 623

119 361

102 684

108 677

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

7

431

193

231

26.


HUF/hektár

21 765

14 561

18 601

17 911

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 980 804

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

22 796

18 716

21 004

19 666

28.


HUF/hektár

774 401

983 784

866 361

907 173

29.


HUF/hektár

672 600

494 448

594 357

641 083

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

206 403

-69 463

85 244

110 994

31.


HUF/tonna

44 266

56 259

49 532

48 453

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

17,49

17,49

17,49

18,72

33.


Ark/hektár

25,19

20,50

23,13

22,49

34.


hektár/üzem

3,75

30,27

6,10

11,39

35.


tonna/üzem

65,61

529,35

106,62

213,25


113

Mellékletek

57. melléklet: A meggytermelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

459 362

557 066

545 803


HUF/tonna

76 797

58 932

68 991

65 172

3.


HUF/hektár

67 537

65 823

66 741

70 772

4.


HUF/hektár

4 768

2 283

3 614

2 826

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

564 613

391 257

484 133

469 067

7.


HUF/hektár

3 189

5 414

4 222

4 105

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

13 253

11 710

12 537

12 533

9.


HUF/hektár

108 748

73 487

92 378

89 329

10.


HUF/hektár

66

0

36

16

11.


HUF/hektár

623

0

334

406

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

690

1 891

1 248

1 508

15.


HUF/hektár

3 606

17 689

10 144

11 950

16.


HUF/hektár

130 176

110 191

120 898

119 847

17.


HUF/hektár

91

318

197

180

18.


HUF/hektár

44 658

71 019

56 896

60 604

19.


HUF/hektár

66

0

35

0

20.


HUF/hektár

48 691

32 595

41 219

35 761

21.

Munkabér

HUF/hektár

131 559

139 325

135 164

139 896

22.


HUF/hektár

24 643

36 999

30 379

32 056

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

134

18 088

8 469

10 219

24.


HUF/hektár

119 468

91 810

106 628

106 871

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

835

184

533

257

26.


HUF/hektár

10 421

2 576

6 779

6 129

PÉ LD Á

641 728


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

59 603

46 873

53 693

46 629

28.


HUF/hektár

570 346

549 977

560 890

558 448

29.


HUF/hektár

511 553

349 172

436 168

425 956

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

71 383

-90 615

-3 824

-12 645

31.


HUF/tonna

76 921

82 838

79 506

77 074

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

7,41

6,64

7,05

7,25

33.


Ark/hektár

26,41

24,46

25,50

24,48

34.


hektár/üzem

3,17

23,52

5,29

12,26

35.


tonna/üzem

23,49

156,17

37,35

88,87


114

Mellékletek

58. melléklet: A meggytermelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

855 161

758 728

814 215

HUF/tonna

112 847

109 881

111 498

109 621

3.


HUF/hektár

92 747

169 602

124 597

139 991

4.


HUF/hektár

1 587

1 107

1 388

1 201

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

595 426

684 372

632 287

672 453

7.


HUF/hektár

974

0

571

487

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

10 887

6 513

9 074

8 426

9.


HUF/hektár

124 596

113 802

120 123

121 612

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

0

0

0

0

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

1 213

3 048

1 973

2 166

15.


HUF/hektár

1 866

0

1 092

1 257

16.


HUF/hektár

139 535

123 363

132 833

133 949

17.


HUF/hektár

1 338

206

869

107

18.


HUF/hektár

56 339

81 886

66 926

67 448

19.


HUF/hektár

12

0

7

0

20.


HUF/hektár

72 914

42 575

60 341

63 026

21.

Munkabér

HUF/hektár

103 486

129 319

114 192

116 137

22.


HUF/hektár

24 582

33 715

28 367

29 620

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

1 326

15 271

7 105

8 322

24.


HUF/hektár

114 872

127 188

119 976

118 868

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

197

188

193

98

26.


HUF/hektár

6 848

1 723

4 724

4 563

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 690 482

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

53 084

50 431

51 984

46 942

28.


HUF/hektár

574 533

605 865

587 517

589 080

29.


HUF/hektár

550 947

731 797

625 895

680 266

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

115 949

249 296

171 211

225 134

31.


HUF/tonna

108 755

97 265

103 529

95 949

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

5,29

6,23

5,68

6,15

33.


Ark/hektár

25,38

23,29

24,52

24,01

34.


hektár/üzem

2,97

25,39

4,69

10,61

35.


tonna/üzem

15,70

158,15

26,59

65,17


115

Mellékletek

59. melléklet: A szilvatermelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

387 998

451 365

450 142


HUF/tonna

54 837

56 675

55 526

51 765

3.


HUF/hektár

63 951

62 529

63 305

64 533

4.


HUF/hektár

3 500

0

1 911

469

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

435 536

325 469

385 562

385 141

7.


HUF/hektár

798

2 878

1 742

1 762

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

7 680

8 267

7 946

8 472

9.


HUF/hektár

86 122

77 376

82 151

77 415

10.


HUF/hektár

6

0

3

0

11.


HUF/hektár

1 049

0

573

753

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

1 839

1 369

1 625

2 070

15.


HUF/hektár

535

0

292

62

16.


HUF/hektár

98 029

89 889

94 333

90 535

17.


HUF/hektár

633

0

346

0

18.


HUF/hektár

39 452

62 974

50 132

53 068

19.


HUF/hektár

210

0

115

59

20.


HUF/hektár

15 343

16 699

15 959

14 597

21.

Munkabér

HUF/hektár

126 777

158 099

140 998

158 542

22.


HUF/hektár

28 650

40 857

34 192

33 814

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

2 139

17 008

8 890

11 205

24.


HUF/hektár

94 620

83 718

89 670

92 473

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

467

280

382

400

26.


HUF/hektár

5 121

7 294

6 107

6 569

PÉ LD Á

504 063


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

35 976

34 004

35 081

27 497

28.


HUF/hektár

447 415

510 824

476 205

488 758

29.


HUF/hektár

406 034

298 109

357 032

359 608

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

56 648

-122 825

-24 839

-38 616

31.


HUF/tonna

56 194

88 951

68 475

65 692

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

7,96

5,74

6,95

7,44

33.


Ark/hektár

24,92

24,66

24,81

24,25

34.


hektár/üzem

1,65

16,81

2,79

11,42

35.


tonna/üzem

13,11

96,55

19,39

84,95


116

Mellékletek

60. melléklet: A szilvatermelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

637 112

622 258

636 575

HUF/tonna

67 493

55 831

61 343

59 032

3.


HUF/hektár

108 875

147 980

127 821

140 220

4.


HUF/hektár

1 404

0

724

774

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

496 963

489 114

493 160

495 569

7.


HUF/hektár

331

0

171

112

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

10 564

8 148

9 393

9 096

9.


HUF/hektár

106 489

110 473

108 419

109 839

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

0

0

0

0

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

2 210

2 416

2 310

2 548

15.


HUF/hektár

102

12

58

9

16.


HUF/hektár

119 695

121 050

120 351

121 604

17.


HUF/hektár

203

0

105

0

18.


HUF/hektár

41 612

103 336

71 517

78 435

19.


HUF/hektár

98

0

51

0

20.


HUF/hektár

32 587

19 732

26 359

28 481

21.

Munkabér

HUF/hektár

123 073

159 896

140 914

140 086

22.


HUF/hektár

28 526

43 541

35 801

35 751

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

1 880

20 431

10 868

13 114

24.


HUF/hektár

93 121

95 388

94 219

94 856

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

5

2 149

1 044

1 323

26.


HUF/hektár

5 151

4 300

4 739

4 869

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 608 298

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

33 479

65 103

48 800

50 357

28.


HUF/hektár

479 431

634 926

554 768

568 877

29.


HUF/hektár

488 603

516 063

501 907

514 970

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

128 867

2 186

67 490

67 698

31.


HUF/tonna

64 974

72 472

68 928

67 763

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

7,38

8,76

8,05

8,40

33.


Ark/hektár

23,60

23,84

23,71

23,19

34.


hektár/üzem

1,99

13,44

3,39

11,03

35.


tonna/üzem

14,69

117,78

27,29

92,60


117

Mellékletek

61. melléklet: Az őszibarack-termelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

1 095 868

796 196

853 847


HUF/tonna

84 131

59 273

82 905

81 724

3.


HUF/hektár

78 115

76 165

78 067

83 861

4.


HUF/hektár

281

0

274

0

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

708 222

1 019 711

715 958

769 805

7.


HUF/hektár

2 624

1 012

2 584

1 701

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

13 690

68 752

15 058

17 257

9.


HUF/hektár

97 610

175 128

99 535

104 434

10.


HUF/hektár

49

0

48

60

11.


HUF/hektár

2 843

174 535

7 107

8 883

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

1 517

35 299

2 356

2 843

15.


HUF/hektár

26 440

100 524

28 280

34 744

16.


HUF/hektár

144 773

555 250

154 967

169 921

17.


HUF/hektár

9 955

0

9 708

12 078

18.


HUF/hektár

87 806

75 099

87 490

87 587

19.


HUF/hektár

679

0

662

302

20.


HUF/hektár

4 154

79 553

6 027

6 826

21.

Munkabér

HUF/hektár

118 796

390 524

125 544

147 664

22.


HUF/hektár

25 979

64 773

26 942

31 499

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

369

68 665

2 065

2 204

24.


HUF/hektár

174 028

68 682

171 412

186 847

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

149

243

151

181

26.


HUF/hektár

9 626

25 958

10 031

9 647

PÉ LD Á

788 564


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

53 496

51 612

53 449

57 892

28.


HUF/hektár

629 809

1 380 359

648 448

712 649

29.


HUF/hektár

643 791

540 618

641 229

683 925

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

158 755

-284 491

147 747

141 198

31.


HUF/tonna

74 611

80 237

74 889

75 638

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

8,44

17,20

8,66

9,42

33.


Ark/hektár

18,11

37,90

18,60

18,12

34.


hektár/üzem

3,11

2,43

3,09

4,94

35.


tonna/üzem

26,24

41,73

26,73

46,59


118

Mellékletek

62. melléklet: Az őszibarack-termelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

-

726 934

708 186

HUF/tonna

118 883

-

118 171

112 496

3.


HUF/hektár

86 103

-

87 424

94 552

4.


HUF/hektár

3 189

-

3 163

3 898

5.


HUF/hektár

0

-

0

0

6.


HUF/hektár

616 615

-

636 002

609 608

7.


HUF/hektár

5

-

4

0

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

5 416

-

6 082

5 174

9.


HUF/hektár

103 413

-

104 270

100 714

10.


HUF/hektár

0

-

0

0

11.


HUF/hektár

301

-

299

385

12.


HUF/hektár

0

-

0

0

13.


HUF/hektár

0

-

0

0

14.


HUF/hektár

1 200

-

1 560

1 988

15.


HUF/hektár

12 543

-

12 443

15 743

16.


HUF/hektár

122 877

-

124 658

124 003

17.


HUF/hektár

337

-

334

402

18.


HUF/hektár

79 009

-

79 067

77 855

19.


HUF/hektár

310

-

308

223

20.


HUF/hektár

2 829

-

3 704

2 006

21.

Munkabér

HUF/hektár

89 855

-

93 332

111 401

22.


HUF/hektár

25 802

-

26 813

31 421

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

927

-

1 429

758

24.


HUF/hektár

112 633

-

111 892

111 348

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

235

-

233

299

26.


HUF/hektár

10 140

-

10 450

9 944

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 706 255

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

50 634

-

50 808

56 125

28.


HUF/hektár

495 589

-

503 027

525 786

29.


HUF/hektár

583 377

-

602 277

584 182

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

210 666

-

223 908

182 399

31.


HUF/tonna

95 495

-

93 413

97 007

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

5,19

-

5,38

5,42

33.


Ark/hektár

14,73

-

14,98

15,74

34.


hektár/üzem

3,34

-

3,34

4,64

35.


tonna/üzem

17,36

-

18,00

25,15


119

Mellékletek

63. melléklet: A kajszitermelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

740 900

675 267

570 872


HUF/tonna

113 611

100 348

111 358

101 554

3.


HUF/hektár

68 491

115 499

75 394

87 397

4.


HUF/hektár

0

0

0

0

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

589 492

625 402

594 765

482 951

7.


HUF/hektár

1 577

0

1 345

1 637

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

15 749

4 629

14 116

16 603

9.


HUF/hektár

74 482

62 506

72 723

80 979

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

8

0

7

10

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

1 472

1 741

1 511

2 286

15.


HUF/hektár

17 574

0

14 994

10 420

16.


HUF/hektár

110 861

68 876

104 696

111 934

17.


HUF/hektár

378

0

323

207

18.


HUF/hektár

56 267

61 301

57 006

55 170

19.


HUF/hektár

68

0

58

89

20.


HUF/hektár

13 456

34 978

16 616

16 627

21.

Munkabér

HUF/hektár

103 218

64 055

97 467

72 199

22.


HUF/hektár

32 235

14 112

29 574

18 791

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

4 082

16 064

5 841

8 404

24.


HUF/hektár

122 810

100 459

119 528

126 149

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

151

236

163

147

26.


HUF/hektár

8 199

2 922

7 424

2 658

PÉ LD Á

663 971


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

61 036

21 294

55 200

45 409

28.


HUF/hektár

512 758

384 299

493 896

457 785

29.


HUF/hektár

553 110

672 024

570 571

458 937

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

151 213

356 602

181 371

113 087

31.


HUF/tonna

97 829

61 662

91 685

96 157

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

5,24

6,23

5,39

4,76

33.


Ark/hektár

23,25

23,18

23,24

26,94

34.


hektár/üzem

1,42

8,99

1,62

7,83

35.


tonna/üzem

7,44

56,06

8,73

37,27


120

Mellékletek

64. melléklet: A kajszitermelés költsége és jövedelme, 2010 Mérték-egység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

1.

Termelési érték

2 799 402

1 412 092

1 529 978

2.


HUF/tonna

178 760

200 347

187 665

179 560

3.


HUF/hektár

84 768

212 217

112 953

143 375

4.


HUF/hektár

0

0

0

0

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

930 399

576 943

852 233

662 831

7.


HUF/hektár

5 698

0

4 438

6 785

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

8 456

58 422

19 505

29 675

9.


HUF/hektár

99 083

178 850

116 723

129 549

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

0

0

0

0

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

1 012

26 859

6 728

10 689

15.


HUF/hektár

24 366

0

18 978

25 213

16.


HUF/hektár

138 615

264 131

166 373

201 911

17.


HUF/hektár

365

0

284

343

18.


HUF/hektár

43 105

128 408

61 969

79 548

19.


HUF/hektár

0

0

0

0

20.


HUF/hektár

20 958

68 643

31 503

26 428

21.

Munkabér

HUF/hektár

96 106

860 794

265 214

371 124

22.


HUF/hektár

18 028

249 466

69 210

99 590

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

9 260

48 306

17 895

22 473

24.


HUF/hektár

153 704

43 060

129 235

112 964

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

191

0

149

242

26.


HUF/hektár

5 576

21 508

9 099

9 775

ET

EL

TIS ZT

1 018 181


Országos átlag

PÉ LD Á

HUF/hektár

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

44 253

35 535

42 325

42 981

28.


HUF/hektár

530 160

1 719 852

793 257

967 378

29.


HUF/hektár

879 566

2 535 270

1 245 719

1 328 067

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

488 020

1 079 550

618 835

562 600

31.


HUF/tonna

101 532

133 183

114 589

125 272

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

5,22

12,91

6,92

7,72

33.


Ark/hektár

25,44

35,40

27,64

31,31

34.


hektár/üzem

1,50

10,47

1,85

7,76

35.


tonna/üzem

7,83

135,20

12,80

59,94


121

Mellékletek

65. melléklet: A borszőlőtermelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

616 306

528 219

522 339


HUF/tonna

47 875

79 623

52 468

53 088

3.


HUF/hektár

84 143

76 495

82 736

88 353

4.


HUF/hektár

103

10 518

2 019

2 376

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

318 896

320 427

319 178

311 476

7.


HUF/hektár

316

6 834

1 515

1 701

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

6 671

9 676

7 224

6 322

9.


HUF/hektár

90 645

104 966

93 280

91 867

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

3 053

0

2 492

1 583

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

1 409

1 830

1 487

1 731

15.


HUF/hektár

3 619

17 358

6 146

7 106

16.


HUF/hektár

105 714

140 664

112 143

110 311

17.


HUF/hektár

3 936

296

3 266

3 437

18.


HUF/hektár

42 111

52 206

43 968

42 792

19.


HUF/hektár

2 091

1 182

1 924

1 232

20.


HUF/hektár

35 575

37 321

35 896

34 874

21.

Munkabér

HUF/hektár

103 760

130 175

108 619

115 752

22.


HUF/hektár

21 750

33 688

23 946

25 497

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

1 426

65 384

13 192

15 349

24.


HUF/hektár

114 289

156 301

122 018

123 637

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

201

6 042

1 276

1 491

26.


HUF/hektár

8 353

4 022

7 556

6 893

PÉ LD Á

508 361


Országos átlag

gazdaságok

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

39 035

38 346

38 909

42 258

28.


HUF/hektár

478 240

665 627

512 713

523 523

29.


HUF/hektár

402 647

475 642

416 076

412 029

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

30 120

-49 321

15 506

-1 183

31.


HUF/tonna

53 984

100 132

60 661

64 394

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

8,89

6,65

8,48

8,16

33.


Ark/hektár

25,79

32,13

26,96

28,15

34.


hektár/üzem

3,71

20,42

4,37

6,96

35.


tonna/üzem

32,91

135,72

36,96

56,61


122

Mellékletek

66. melléklet: A borszőlőtermelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

565 369

477 285

500 565

HUF/tonna

74 658

108 599

79 883

80 638

3.


HUF/hektár

97 651

118 831

101 382

107 331

4.


HUF/hektár

322

309

319

395

5.


HUF/hektár

0

0

0

0

6.


HUF/hektár

276 845

270 325

275 696

290 054

7.


HUF/hektár

599

6 674

1 669

2 066

8.

Műtrágyaköltség

HUF/hektár

3 156

10 238

4 403

4 944

9.


HUF/hektár

113 187

106 995

112 097

107 917

10.


HUF/hektár

0

0

0

0

11.


HUF/hektár

1 724

0

1 420

1 175

12.


HUF/hektár

0

0

0

0

13.


HUF/hektár

0

0

0

0

14.


HUF/hektár

633

1 707

822

920

15.


HUF/hektár

3 242

33 023

8 488

10 261

16.


HUF/hektár

122 541

158 637

128 899

127 283

17.


HUF/hektár

4 056

0

3 342

3 998

18.


HUF/hektár

49 133

82 958

55 091

56 918

19.


HUF/hektár

1 338

2 684

1 575

1 749

20.


HUF/hektár

35 417

50 222

38 025

37 894

21.

Munkabér

HUF/hektár

119 622

139 445

123 114

120 229

22.


HUF/hektár

29 007

40 127

30 966

31 151

23.

Földbérleti díj

HUF/hektár

1 774

47 312

9 795

11 851

24.


HUF/hektár

95 247

174 964

109 289

121 215

25.

Egyéb költség

HUF/hektár

56

10

48

60

26.


HUF/hektár

8 385

2 628

7 371

7 519

PÉ LD Á



Országos átlag

gazdaságok 458 453

ET

2.

Társas

HUF/hektár

EL

Termelési érték

TIS ZT

1.

Egyéni

NY

Sorszám

27.


HUF/hektár

40 902

60 005

44 267

45 250

28.


HUF/hektár

507 480

758 991

551 781

565 116

29.


HUF/hektár

335 912

406 732

348 387

373 282

30.

Ágazati eredmény

HUF/hektár

-49 027

-193 621

-74 496

-64 551

31.


HUF/tonna

105 103

184 715

117 358

116 001

32.

Átlaghozam

tonna/hektár

4,83

4,13

4,71

4,88

33.


Ark/hektár

27,66

34,11

28,79

30,82

34.


hektár/üzem

4,51

19,35

5,22

7,67

35.


tonna/üzem

21,79

79,51

24,53

37,38


123

Mellékletek

67. melléklet: A tejelő tehén tartásának költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

Termelési érték

445 283

2.

A tej értékesítési átlagára

HUF/liter

76,07

3.


HUF/tehén

37 463

4.


HUF/tehén

0

5.


HUF/tehén

352 459

6.

Tenyészállatok értékcsökkenése

HUF/tehén

7.

Takarmányköltség összesen

8.

Országos átlag


639 384

587 681

611 819

61,56

63,89

61,89

72 179

62 931

68 913

3 286

2 411

2 863

533 908

485 576

509 933

16 169

28 922

25 525

27 720

HUF/tehén

146 212

235 717

211 875

225 458

ebből: saját termelésű abraktakarmány

HUF/tehén

40 502

56 055

51 912

54 717

9.

vásárolt abraktakarmány

HUF/tehén

37 345

82 266

70 300

77 794

10.

saját termelésű tömegtakarmány

HUF/tehén

36 652

74 115

64 136

69 937

11.

vásárolt tömegtakarmány

HUF/tehén

27 260

15 952

18 964

16 163

12.

egyéb takarmányok

HUF/tehén

4 452

7 328

6 562

6 847

PÉ LD Á

1.

8 176

11 924

10 926

11 598

HUF/tehén

8 216

6 603

7 033

6 690

HUF/tehén

814

1 795

1 534

1 774

16.


HUF/tehén

908

1 831

1 585

1 833

17.


HUF/tehén

272

5 343

3 992

4 736

18.


HUF/tehén

23 750

34 015

31 281

33 132

19.


HUF/tehén

204 516

326 149

293 750

312 940

20.


HUF/tehén

15 933

31 810

27 581

30 203

21.

Fenntartó tevékenységek költsége

HUF/tehén

1 943

1 393

1 540

1 574

22.


HUF/tehén

695

567

601

507

23.

Munkabér

HUF/tehén

18 625

64 151

52 024

58 764

24.


HUF/tehén

6 340

21 421

17 404

19 624

25.


HUF/tehén

14 317

15 873

15 458

15 437

26.

Egyéb költség

HUF/tehén

5 877

4 778

5 071

4 959

27.


HUF/tehén

7 056

37 647

29 499

34 230

28.


HUF/tehén

23 945

39 605

35 434

36 346

29.


HUF/tehén

299 247

543 394

478 360

514 584

30.


HUF/tehén

240 767

313 235

293 932

298 878

31.

Ágazati eredmény

HUF/tehén

146 036

95 990

109 321

97 235

32.

A tej önköltsége

HUF/liter

60,23

65,21

64,38

64,51

33.

Átlaghozam

liter/tehén

4 259

7 725

6 802

7 352

34.


tehén/üzem

8,02

426,79

28,63

197,37

35.


ezer liter/üzem

34,17

3 296,87

194,76

1 451,08

TIS ZT

14.

ET

HUF/tehén

15.

Állategészségügyi költség Természetes- és mesterséges termékenyítés költsége Teljesítmény vizsgálat költsége

EL

13.

HUF/tehén

Egyéni

NY

Sorszám

a)

Éves átlagos állatlétszámra vetítve. Forrás: Tesztüzemi ágazati adatok alapján az AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások a)

124

Mellékletek

68. melléklet: A tejelő tehén tartásának költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

Társas

gazdaságok

Termelési érték

475 679

2.


HUF/liter

84,34

3.


HUF/tehén

48 757

4.


HUF/tehén

0

5.


HUF/tehén

362 394

6.


HUF/tehén

7.


8.


9.


10.


11.


12.

egyéb takarmányok

Országos átlag


736 670

648 975

697 307

72,58

75,04

72,84

114 655

92 513

105 978

1 359

903

1 163

591 093

514 248

559 554

18 032

35 794

29 826

33 007

HUF/tehén

167 277

274 289

238 332

256 402

HUF/tehén

44 618

36 260

39 069

37 184

HUF/tehén

37 955

132 298

100 598

119 302

HUF/tehén

41 637

73 294

62 657

68 171

HUF/tehén

37 759

16 463

23 619

17 490

HUF/tehén

5 308

15 974

12 390

14 255

HUF/tehén

10 680

11 693

11 353

11 523

HUF/tehén

6 473

6 596

6 555

6 471

HUF/tehén

666

1 829

1 438

1 850

HUF/tehén

228

203

211

272

HUF/tehén

216

7 138

4 812

6 202

PÉ LD Á

1.

16.


17.


18.


HUF/tehén

20 234

36 385

30 958

33 973

19.


HUF/tehén

223 806

373 927

323 485

349 701

20.


HUF/tehén

15 071

27 755

23 493

26 449

21.


HUF/tehén

2 200

5 773

4 573

5 278

22.


HUF/tehén

442

876

730

762

23.

Munkabér

HUF/tehén

17 292

64 142

48 400

58 753

24.


HUF/tehén

6 104

17 553

13 706

16 136

25.


HUF/tehén

15 339

13 283

13 974

13 546

26.

Egyéb költség

HUF/tehén

2 466

6 140

4 906

5 750

27.


HUF/tehén

8 056

20 418

16 264

18 937

28.


HUF/tehén

27 310

41 851

36 965

37 650

29.


HUF/tehén

318 087

571 718

486 496

532 962

30.


HUF/tehén

251 872

362 743

325 490

347 606

31.

Ágazati eredmény

HUF/tehén

157 592

164 952

162 479

164 346

32.

A tej önköltsége

HUF/liter

67,21

70,22

69,57

69,07

33.

Átlaghozam

liter/tehén

4 130

7 587

6 425

7 151

34.


tehén/üzem

6,57

333,39

18,81

172,90

35.


ezer liter/üzem

27,12

2 529,51

120,89

1 236,50

TIS ZT

14.

ET

15.


EL

13.

HUF/tehén

Egyéni

NY

Sorszám

a)


125

Mellékletek

69. melléklet: Az étkezési tyúktojás-termelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

Egyéni

Társas

gazdaságok

Termelési érték

HUF/tojó

5 733

5 234

5 613

5 675

2.

A tojás értékesítési átlagára

HUF/darab

19,00

18,95

18,99

18,78

3.


HUF/tojó

3

2

3

3

4.


HUF/tojó

0

0

0

0

5.


HUF/tojó

5 798

5 191

5 653

5 730

6.


HUF/tojó

776

754

771

1 070

7.


HUF/tojó

2 373

2 014

2 287

2 685

8.


HUF/tojó

280

856

418

311

9.


HUF/tojó

2 086

1 158

1 864

2 366

10.


HUF/tojó

0

0

0

0

11.


HUF/tojó

0

0

0

0

12.

egyéb takarmányok

HUF/tojó

7

0

5

7

487

46

381

171

HUF/tojó

0

0

0

0

HUF/tojó

0

0

0

0

16.


HUF/tojó

85

5

66

92

17.


HUF/tojó

0

5

1

2

18.


HUF/tojó

46

74

53

66

19.


HUF/tojó

3 767

2 899

3 559

4 087

20.


HUF/tojó

313

59

253

236

21.


HUF/tojó

0

0

0

0

22.


HUF/tojó

5

18

8

11

23.

Munkabér

HUF/tojó

653

478

611

725

24.


HUF/tojó

192

141

180

213

25.


HUF/tojó

71

32

61

51

26.

Egyéb költség

HUF/tojó

6

7

6

9

27.


HUF/tojó

298

48

238

186

28.


HUF/tojó

114

34

95

68

29.


HUF/tojó

5 419

3 715

5 011

5 585

30.


HUF/tojó

1 966

2 335

2 054

1 588

31.

Ágazati eredmény

HUF/tojó

314

1 519

602

90

32.

A tojás önköltsége

HUF/darab

19,19

14,25

18,08

20,10

33.

Átlaghozam

darab/tojó

282

261

277

278

34.


1 063,99

21 854,85

1 377,81

1 805,52

35.


tojó/üzem ezer tojás/ üzem

300,51

5 696,81

381,97

501,63

TIS ZT

14.

ET

HUF/tojó

15.


EL

13.

PÉ LD Á

1.


Országos átlag

NY

Sorszám

a)

a) Éves átlagos állatlétszámra vetítve. Forrás: Tesztüzemi ágazati adatok alapján az AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

126

Mellékletek

70. melléklet: Az étkezési tyúktojás-termelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

Egyéni

Társas

gazdaságok

Termelési érték

HUF/tojó

5 564

2.

A tojás értékesítési átlagára

HUF/darab

18,16

3.


HUF/tojó

6

4.


HUF/tojó

14

5.


HUF/tojó

5 569

6.


HUF/tojó

7.


8.


9.


10.


11.


12.

egyéb takarmányok

5 085

5 039

15,82

16,90

16,75

40

24

25

31

23

17

4 622

5 056

5 017

1 248

287

728

720

HUF/tojó

3 527

2 194

2 805

2 797

HUF/tojó

69

790

460

456

HUF/tojó

3 458

1 118

2 191

2 183

HUF/tojó

0

0

0

0

HUF/tojó

0

0

0

0

HUF/tojó

0

285

155

159

HUF/tojó

133

29

76

53

HUF/tojó

0

0

0

0

HUF/tojó

0

0

0

0

HUF/tojó

9

2

5

5

HUF/tojó

29

28

28

29

16.


17.


18.


HUF/tojó

74

1 138

650

654

19.


HUF/tojó

5 020

3 679

4 293

4 259

20.


HUF/tojó

259

106

176

156

21.


HUF/tojó

9

5

7

7

22.


HUF/tojó

3

57

32

33

23.

Munkabér

HUF/tojó

541

387

458

459

24.


HUF/tojó

146

114

129

129

25.


HUF/tojó

59

66

63

63

26.

Egyéb költség

HUF/tojó

41

1

19

20

27.


HUF/tojó

108

4

51

51

28.


HUF/tojó

44

367

219

223

29.


HUF/tojó

6 230

4 785

5 448

5 401

30.


HUF/tojó

544

1 000

791

780

31.

Ágazati eredmény

HUF/tojó

-666

-107

-363

-363

32.

A tojás önköltsége

HUF/darab

21,96

17,03

19,30

19,12

33.

Átlaghozam

darab/tojó

284

281

282

282

34.


1 315,94

68 539,55

2 807,80

3 014,32

35.


tojó/üzem ezer tojás/ üzem

373,29

19 262,46

792,49

851,35

TIS ZT

14.

ET

15.


EL

13.

4 679

PÉ LD Á

1.


Országos átlag

NY

Sorszám

a)


127

Mellékletek

71. melléklet: A bikahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

Egyéni

Társas

gazdaságok

Termelési érték

HUF/kg

436,17

2.

Hízóállatok értékesítési átlagára

HUF/kg

396,73

3.


HUF/kg

42,96

4.


HUF/kg

0,00

5.


HUF/kg

234,30

6.

Alapanyag költség

HUF/kg

7.


8.


9.


10.


11.


12.

egyéb takarmányok

13.

Állategészségügyi költség

14.

Teljesítmény vizsgálat költsége

15.


16.


17.


18.


19.


20.


486,01

449,39

465,82

445,30

408,52

417,20

45,32

43,59

48,69

0,00

0,00

0,00

267,93

243,22

249,28

171,85

223,95

185,57

177,91

HUF/kg

174,62

181,60

176,70

185,40

HUF/kg

35,43

21,80

31,97

39,31

HUF/kg

29,86

38,69

32,19

33,67

HUF/kg

51,68

76,11

58,07

62,27

HUF/kg

52,97

25,16

45,88

37,15

HUF/kg

4,68

19,83

8,60

13,00

HUF/kg

6,65

5,97

6,49

6,57

HUF/kg

0,03

0,00

0,02

0,00

HUF/kg

0,14

0,00

0,10

0,18

HUF/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

HUF/kg

16,25

16,74

16,40

18,55

HUF/kg

369,54

428,26

385,27

388,61

HUF/kg

7,30

17,37

9,91

11,87


HUF/kg

2,03

0,47

1,63

1,39

21.


HUF/kg

0,15

0,49

0,24

0,45

22.

Munkabér

HUF/kg

15,24

39,09

21,42

27,24

23.


HUF/kg

5,50

13,49

7,58

9,54

24.


HUF/kg

10,72

16,79

12,30

15,09

25.

Egyéb költség

HUF/kg

0,07

0,18

0,10

0,15

26.


HUF/kg

2,29

3,94

2,72

3,26

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

1.

Országos átlag

NY

Sorszám

27.


HUF/kg

31,67

21,07

28,98

24,35

28.


HUF/kg

444,51

541,17

470,15

481,94

29.


HUF/kg

66,63

57,75

64,12

77,21

30.

Ágazati eredmény

HUF/kg

-8,34

-55,16

-20,76

-16,11

31.

Az élősúly önköltsége

HUF/kg

444,51

541,17

470,15

481,94

32.


egyed/üzem

9,93

70,76

12,55

45,99

33.

Átlagos élősúly termelés

tonna/üzem

6,50

52,17

8,46

29,87

a)


128

Mellékletek

72. melléklet: A bikahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

Egyéni

Társas

gazdaságok

Termelési érték

HUF/kg

501,67

2.


HUF/kg

431,82

3.


HUF/kg

66,92

4.


HUF/kg

0,45

5.


HUF/kg

293,86

6.

Alapanyag költség

HUF/kg

7.


8.


9.


10.


11.


12.

egyéb takarmányok

13.


14.


15.


16.


17.


18.


19.


20.


460,59

496,51

495,17

430,51

431,62

438,67

49,07

64,67

64,46

0,00

0,40

0,00

190,63

280,88

263,85

133,39

98,62

128,06

129,94

HUF/kg

189,77

174,18

187,55

171,62

HUF/kg

44,31

53,76

45,86

48,65

HUF/kg

24,29

47,49

27,99

30,17

HUF/kg

62,27

62,23

62,34

61,92

HUF/kg

56,16

8,09

48,63

27,68

HUF/kg

2,74

2,61

2,72

3,20

HUF/kg

11,78

5,14

10,75

8,80

HUF/kg

0,22

0,00

0,19

0,00

HUF/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

HUF/kg

0,03

0,11

0,04

0,08

HUF/kg

13,66

12,33

13,47

14,53

HUF/kg

348,85

290,39

340,05

324,96

HUF/kg

10,42

8,09

10,07

7,48


HUF/kg

2,09

1,94

2,07

1,95

21.


HUF/kg

0,10

0,00

0,09

0,00

22.

Munkabér

HUF/kg

22,28

62,84

28,72

38,05

23.


HUF/kg

6,96

18,24

8,75

10,89

24.


HUF/kg

15,62

16,37

15,76

18,17

25.

Egyéb költség

HUF/kg

0,06

0,30

0,10

0,19

26.


HUF/kg

2,45

5,41

2,92

2,95

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

1.

Országos átlag

NY

Sorszám

27.


HUF/kg

32,69

20,73

30,84

30,33

28.


HUF/kg

441,52

424,31

439,36

434,97

29.


HUF/kg

152,83

170,20

156,46

170,21

30.

Ágazati eredmény

HUF/kg

60,15

36,29

57,15

60,20

31.


HUF/kg

441,52

424,31

439,36

434,97

32.


egyed/üzem

6,61

66,21

7,68

35,42

33.


tonna/üzem

5,40

42,28

6,07

24,92

a)


129

Mellékletek

73. melléklet: A kocatartás költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

Egyéni

Társas

gazdaságok

Termelési érték

191 967

188 574

188 635

2.

Választott malac értékesítési átlagára

462,34

487,85

463,43

3.


HUF/koca

663

2 574

1 883

2 512

4.


HUF/koca

0

1 546

987

1 463

5.


HUF/koca

60 065

20 706

34 929

20 619

6.


HUF/koca

4 076

8 703

7 031

8 474

7.


HUF/koca

82 040

82 850

82 558

82 189

8.


HUF/koca

26 435

34 676

31 698

34 199

9.


HUF/koca

41 478

42 211

41 946

41 583

10.


HUF/koca

18

64

48

61

11.


HUF/koca

90

0

33

0

12.

egyéb takarmányok

HUF/koca

14 018

5 899

8 833

6 346

182 577

HUF/kg

532,93

4 828

11 397

9 023

11 098

HUF/koca

2 065

429

1 020

472

HUF/koca

0

167

107

158

16.


HUF/koca

12

0

4

6

17.


HUF/koca

10

336

219

324

18.


HUF/koca

12 467

15 805

14 599

15 565

19.


HUF/koca

105 498

119 687

114 560

118 285

20.


HUF/koca

2 931

6 183

5 008

5 973

21.


HUF/koca

762

428

549

436

22.


HUF/koca

1 412

193

633

184

23.

Munkabér

HUF/koca

7 806

26 488

19 737

25 800

24.


HUF/koca

3 762

8 220

6 609

8 034

25.


HUF/koca

5 981

10 809

9 065

10 496

26.

Egyéb költség

HUF/koca

120

5 120

3 313

4 870

27.


HUF/koca

243

4 196

2 768

3 997

28.


HUF/koca

10 041

5 913

7 405

5 866

29.


HUF/koca

138 556

187 238

169 647

183 940

30.


HUF/koca

77 079

72 280

74 014

70 350

31.

Ágazati eredmény

HUF/koca

44 021

4 729

18 927

4 695

32.


HUF/kg

415,82

528,38

489,29

527,67

33.


koca/üzem

7,47

616,23

20,24

392,84

34.


malac/üzem

132,81

10 945,60

359,66

6 927,82

TIS ZT

14.

ET

HUF/koca

15.


EL

13.

HUF/koca

PÉ LD Á

1.


Országos átlag

NY

Sorszám

a)


130

Mellékletek

74. melléklet: A kocatartás költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

Egyéni

Társas

gazdaságok

Termelési érték

2.

Választott malac értékesítési átlagára

3.


HUF/koca

108

4.


HUF/koca

243

5.


HUF/koca

88 476

6.


HUF/koca

7.


8.


9.


10.


11.


12.

egyéb takarmányok

172 467

314 059

276 361

306 232

HUF/kg

468,19

542,47

522,70

540,22

183

163

198

17 179

12 670

16 439

32 203

47 185

32 080

4 360

13 407

10 998

12 995

HUF/koca

87 693

119 334

110 910

117 008

HUF/koca

27 607

51 608

45 218

50 192

HUF/koca

47 320

59 857

56 519

58 976

HUF/koca

97

20

40

19

HUF/koca

18

917

678

877

HUF/koca

12 651

6 932

8 455

6 943

HUF/koca

5 476

19 963

16 106

19 343

HUF/koca

2 770

2 986

2 928

2 906

HUF/koca

0

3 217

2 360

3 077

HUF/koca

24

0

6

8

HUF/koca

143

201

186

197

16.


17.


18.


HUF/koca

7 713

17 896

15 185

17 537

19.


HUF/koca

108 177

177 003

158 679

173 072

20.


HUF/koca

2 658

9 002

7 313

8 726

21.


HUF/koca

151

870

679

854

22.


HUF/koca

384

1

103

2

23.

Munkabér

HUF/koca

12 898

34 152

28 493

33 306

24.


HUF/koca

4 342

8 802

7 615

8 603

25.


HUF/koca

6 721

12 868

11 232

12 526

26.

Egyéb költség

HUF/koca

339

7 671

5 719

7 367

27.


HUF/koca

1 037

4 151

3 322

3 984

28.


HUF/koca

8 505

3 789

5 045

3 785

29.


HUF/koca

145 212

258 311

228 199

252 226

30.


HUF/koca

64 290

137 055

117 682

133 160

31.

Ágazati eredmény

HUF/koca

27 255

55 748

48 162

54 006

32.


HUF/kg

456,36

502,21

493,80

501,81

33.


koca/üzem

5,32

829,72

19,65

552,71

34.


malac/üzem

82

19 099

413

12 524

TIS ZT

14.

ET

15.


EL

13.

HUF/koca

PÉ LD Á

1.


Országos átlag

NY

Sorszám

a)


131

Mellékletek

75. melléklet: A sertéshizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

Egyéni

Társas

gazdaságok

Termelési érték

HUF/kg

326,99

2.


HUF/kg

327,28

3.


HUF/kg

2,49

4.


HUF/kg

0,12

5.


HUF/kg

264,65

6.

Alapanyag költség

HUF/kg

7.


8.


9.


10.


11.


12.

egyéb takarmányok

13.


14.


15.


16.


17.


18.


19.


20.


308,83

314,24

311,41

308,39

314,77

310,76

8,28

6,55

7,99

0,00

0,04

0,05

229,15

239,73

231,69

75,30

94,41

88,79

94,64

HUF/kg

118,84

138,38

132,58

136,73

HUF/kg

42,41

30,08

33,58

29,80

HUF/kg

56,39

103,30

89,69

100,88

HUF/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

HUF/kg

0,17

0,00

0,05

0,00

HUF/kg

19,86

4,99

9,26

6,05

HUF/kg

5,51

5,04

5,17

5,06

HUF/kg

0,01

0,18

0,13

0,16

HUF/kg

0,02

0,03

0,03

0,03

HUF/kg

0,02

0,19

0,14

0,17

HUF/kg

8,81

9,62

9,38

9,30

HUF/kg

208,50

247,85

236,22

246,09

HUF/kg

4,40

2,42

2,99

2,37


HUF/kg

1,55

0,43

0,75

0,51

21.


HUF/kg

0,12

0,59

0,45

0,53

22.

Munkabér

HUF/kg

7,63

9,84

9,19

9,81

23.


HUF/kg

4,80

2,99

3,51

3,34

24.


HUF/kg

11,56

5,42

7,17

5,61

25.

Egyéb költség

HUF/kg

0,36

1,48

1,15

1,35

26.


HUF/kg

1,27

8,74

6,59

7,91

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

1.

Országos átlag

NY

Sorszám

27.


HUF/kg

15,31

12,46

13,26

11,88

28.


HUF/kg

255,51

292,22

281,28

289,39

29.


HUF/kg

118,48

60,98

78,02

65,31

30.

Ágazati eredmény

HUF/kg

71,47

16,62

32,96

22,02

31.


HUF/kg

255,51

292,22

281,28

289,39

32.


egyed/üzem

31,58

2 045,60

90,74

1 178,41

33.


tonna/üzem

10,04

782,23

32,72

436,34

a)


132

Mellékletek

76. melléklet: A sertéshizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

Egyéni

Társas

gazdaságok

Termelési érték

HUF/kg

307,10

2.


HUF/kg

310,26

3.


HUF/kg

1,90

4.


HUF/kg

0,07

5.


HUF/kg

254,60

6.

Alapanyag költség

HUF/kg

7.


8.


9.


10.


11.


12.

egyéb takarmányok

13.


14.


15.


16.


17.


18.


19.


20.


303,89

304,45

304,06

299,87

302,06

300,01

9,29

8,01

9,11

0,01

0,02

0,01

240,50

242,93

240,13

80,57

137,51

128,12

134,82

HUF/kg

131,31

116,09

118,54

116,90

HUF/kg

52,14

55,60

55,01

54,60

HUF/kg

66,45

56,63

58,21

57,85

HUF/kg

0,01

0,00

0,00

0,00

HUF/kg

0,01

0,29

0,24

0,27

HUF/kg

12,70

3,58

5,07

4,17

HUF/kg

4,42

5,12

5,00

5,13

HUF/kg

0,01

0,00

0,00

0,00

HUF/kg

0,03

0,00

0,01

0,01

HUF/kg

0,01

0,28

0,24

0,27

HUF/kg

7,10

6,80

6,85

6,75

HUF/kg

223,45

265,80

258,76

263,87

HUF/kg

4,95

2,76

3,12

2,78


HUF/kg

0,70

0,45

0,49

0,46

21.


HUF/kg

0,14

0,00

0,02

0,00

22.

Munkabér

HUF/kg

15,53

11,21

11,92

11,27

23.


HUF/kg

4,49

3,18

3,39

3,20

24.


HUF/kg

14,62

4,56

6,21

4,59

25.

Egyéb költség

HUF/kg

1,62

2,35

2,23

2,23

26.


HUF/kg

5,79

3,48

3,86

3,35

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

1.

Országos átlag

NY

Sorszám

27.


HUF/kg

12,90

3,68

5,19

3,82

28.


HUF/kg

284,19

297,48

295,19

295,56

29.


HUF/kg

83,65

38,10

45,69

40,18

30.

Ágazati eredmény

HUF/kg

22,91

6,41

9,26

8,49

31.


HUF/kg

284,19

297,48

295,19

295,56

32.


egyed/üzem

19,79

3 762,77

92,10

2 360,02

33.


tonna/üzem

6,55

1 592,81

37,19

972,30

a)


133

Mellékletek

77. melléklet: Az anyajuhtartás, báránynevelés költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés Termelési érték

2.

Társas

gazdaságok

HUF/anyajuh

21 156

A bárány értékesítési átlagára

HUF/kg

621,97

3.

A növendék juh értékesítési átlagára

HUF/kg

503,35

4.

A gyapjú értékesítési átlagára

HUF/kg

98,80

5.


HUF/liter

256,99

6.


HUF/anyajuh

7.


8.


Országos átlag

25 810

21 605

20 405

761,53

634,00

624,47

0,00

503,35

510,50

90,36

98,15

100,22

0,00

256,99

256,99

2 490

3 284

2 567

2 497

HUF/anyajuh

0

0

0

0


HUF/anyajuh

17 261

23 400

17 853

16 721

9.


HUF/anyajuh

2 033

1 920

2 022

1 906

10.


HUF/anyajuh

13 338

13 207

13 326

13 349

11.


HUF/anyajuh

3 306

221

3 008

2 881

12.


HUF/anyajuh

2 662

3 115

2 705

2 619

13.

saját termelésű tömegtakarmány HUF/anyajuh

3 832

3 398

3 790

3 821

14.


HUF/anyajuh

3 453

4 883

3 591

3 748

15.

egyéb takarmányok

HUF/anyajuh

87

1 591

232

280

HUF/anyajuh

890

733

875

865

HUF/anyajuh

108

125

110

115

HUF/anyajuh

18

0

16

13

HUF/anyajuh

49

149

58

69

HUF/anyajuh

83

0

75

91

HUF/anyajuh

1 630

277

1 499

1 484

19.


20.


21.


22.


HUF/anyajuh

18 149

16 413

17 981

17 893

23.


HUF/anyajuh

726

576

711

616

24.


HUF/anyajuh

36

241

56

38

25.


HUF/anyajuh

45

0

41

49

26.

Munkabér

HUF/anyajuh

2 528

3 330

2 605

2 436

27.


HUF/anyajuh

785

1 734

877

779

28.


HUF/anyajuh

736

1 557

815

774

29.

Egyéb költség

HUF/anyajuh

91

0

82

98

30.


HUF/anyajuh

512

794

539

540

31.


HUF/anyajuh

1 314

2 437

1 422

1 389

32.


HUF/anyajuh

24 921

27 082

25 129

24 612

33.


HUF/anyajuh

3 007

9 397

3 624

2 512

34.

Ágazati eredmény

HUF/anyajuh

-3 765

-1 272

-3 524

-4 207

35.

Átlagos ágazati méreta)

anyajuh/ üzem

205,40

192,53

204,09

342,85

36.


bárány/üzem

222,67

189,07

219,23

348,18

TIS ZT

17.

ET

18.


EL

16.

PÉ LD Á

1.

Egyéni

NY

Sorszám


134

Mellékletek

78. melléklet: Az anyajuhtartás, báránynevelés költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés Termelési érték

2.

Társas

gazdaságok

HUF/anyajuh

23 865

A bárány értékesítési átlagára

HUF/kg

653,19

3.

A növendék juh értékesítési átlagára

HUF/kg

596,27

4.

A gyapjú értékesítési átlagára

HUF/kg

163,22

5.


HUF/liter

186,03

6.


HUF/anyajuh

7.


8.


9.


10.


11.


12.



Országos átlag

19 658

23 394

23 655

745,35

663,49

649,52

0,00

596,27

609,08

238,23

174,40

180,57

0,00

186,03

188,46

3 196

1 900

3 051

2 885

HUF/anyajuh

0

0

0

0

HUF/anyajuh

18 778

17 418

18 626

18 553

HUF/anyajuh

1 903

1 891

1 901

1 912

HUF/anyajuh

13 004

10 571

12 731

12 567

HUF/anyajuh

3 257

499

2 948

2 720

HUF/anyajuh

2 964

5 531

3 251

3 441

13.

saját termelésű tömegtakarmány HUF/anyajuh

4 116

1 339

3 805

3 616

14.


HUF/anyajuh

2 626

3 017

2 669

2 720

15.

egyéb takarmányok

HUF/anyajuh

42

185

58

69

HUF/anyajuh

1 247

1 169

1 238

1 237

HUF/anyajuh

32

0

28

19

HUF/anyajuh

33

0

30

27

HUF/anyajuh

9

0

8

10

HUF/anyajuh

66

0

58

76

HUF/anyajuh

1 486

402

1 365

1 461

19.


20.


21.


22.


HUF/anyajuh

17 779

14 033

17 360

17 309

23.


HUF/anyajuh

698

2 322

880

911

24.


HUF/anyajuh

48

19

44

46

25.


HUF/anyajuh

22

0

19

22

26.

Munkabér

HUF/anyajuh

2 806

3 155

2 845

2 202

27.


HUF/anyajuh

853

880

856

721

28.


HUF/anyajuh

841

2 102

983

1 045

29.

Egyéb költség

HUF/anyajuh

135

41

124

95

30.


HUF/anyajuh

520

881

560

496

31.


HUF/anyajuh

1 376

1 104

1 345

1 425

32.


HUF/anyajuh

25 076

24 538

25 016

24 272

33.


HUF/anyajuh

6 086

5 625

6 034

6 346

34.

Ágazati eredmény

HUF/anyajuh

-1 212

-4 880

-1 622

-616

35.

Átlagos ágazati méreta)

anyajuh/ üzem

108,32

260,06

115,88

334,97

36.


bárány/üzem

109,69

299,76

119,16

349,65

TIS ZT

17.

ET

18.


EL

16.

PÉ LD Á

1.

Egyéni

NY

Sorszám


135

Mellékletek

79. melléklet: A csirkehizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

Egyéni

Társas

gazdaságok

Termelési érték

HUF/kg

229,81

2.

Hízóbaromfi értékesítési átlagára

HUF/kg

230,00

3.


HUF/kg

2,85

4.


HUF/kg

0,01

5.


HUF/kg

220,41

6.

Alapanyag költség

HUF/kg

7.


8.


9.


10.


11.


12.

egyéb takarmányok

13.


14.


15.


16.


17.


18.


19.


20.


223,34

225,87

222,67

219,31

223,40

219,09

7,24

5,52

6,59

0,41

0,25

0,33

204,60

210,79

204,28

43,65

39,21

40,96

39,93

HUF/kg

149,23

143,60

145,73

143,06

HUF/kg

0,83

3,73

2,56

2,93

HUF/kg

146,90

139,85

142,56

139,89

HUF/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

HUF/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

HUF/kg

1,49

0,02

0,61

0,25

HUF/kg

6,98

4,45

5,47

4,49

HUF/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

HUF/kg

0,05

0,04

0,04

0,04

HUF/kg

0,09

0,13

0,11

0,12

HUF/kg

5,98

7,19

6,70

7,33

HUF/kg

205,98

194,62

199,01

194,96

HUF/kg

2,82

1,60

2,09

1,62


HUF/kg

7,25

0,07

2,97

1,17

21.


HUF/kg

0,30

0,11

0,19

0,23

22.

Munkabér

HUF/kg

4,21

7,76

6,32

6,90

23.


HUF/kg

1,34

2,37

1,95

2,15

24.


HUF/kg

3,32

3,67

3,52

3,54

25.

Egyéb költség

HUF/kg

0,04

0,09

0,07

0,08

26.


HUF/kg

1,39

0,33

0,75

0,33

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

1.

Országos átlag

NY

Sorszám

27.


HUF/kg

3,42

1,72

2,41

2,19

28.


HUF/kg

230,06

212,33

219,27

213,17

29.


HUF/kg

23,83

28,72

26,86

27,71

30.

Ágazati eredmény

HUF/kg

-0,25

11,01

6,60

9,50

31.


HUF/kg

230,06

212,33

219,27

213,17

32.


egyed/üzem

5 309,14

36 090,64

11 207,81

29 701,49

33.


tonna/üzem

102,63

672,27

211,79

555,42

a)


136

Mellékletek

80. melléklet: A csirkehizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

Egyéni

Társas

gazdaságok

Termelési érték

HUF/kg

231,13

2.


HUF/kg

234,10

3.


HUF/kg

3,01

4.


HUF/kg

0,00

5.


HUF/kg

224,31

6.

Alapanyag költség

HUF/kg

7.


8.


9.


10.


11.


12.

egyéb takarmányok

13.


14.


15.


16.


17.


18.


19.


20.


253,31

247,29

249,80

247,29

244,01

245,15

11,35

9,08

10,23

0,26

0,19

0,22

233,88

231,28

231,76

43,48

44,14

43,98

44,25

HUF/kg

147,22

162,05

158,03

160,30

HUF/kg

1,91

4,48

3,77

3,93

HUF/kg

143,20

157,58

153,67

156,00

HUF/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

HUF/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

HUF/kg

2,11

0,00

0,58

0,37

HUF/kg

5,35

6,00

5,82

5,62

HUF/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

HUF/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

HUF/kg

0,04

0,08

0,07

0,08

HUF/kg

5,73

15,85

13,06

14,54

HUF/kg

201,82

228,13

220,96

224,79

HUF/kg

2,26

2,36

2,33

1,77


HUF/kg

5,53

0,05

1,57

0,41

21.


HUF/kg

0,23

0,62

0,51

0,61

22.

Munkabér

HUF/kg

4,91

7,30

6,64

7,16

23.


HUF/kg

1,47

1,99

1,84

1,96

24.


HUF/kg

3,40

4,08

3,89

3,74

25.

Egyéb költség

HUF/kg

0,05

0,08

0,07

0,07

26.


HUF/kg

1,74

0,25

0,66

0,29

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

1.

Országos átlag

NY

Sorszám

27.


HUF/kg

3,25

1,86

2,25

1,89

28.


HUF/kg

224,68

246,72

240,74

242,68

29.


HUF/kg

29,31

25,18

26,33

25,01

30.

Ágazati eredmény

HUF/kg

6,46

6,59

6,55

7,12

31.


HUF/kg

224,68

246,72

240,74

242,68

32.


egyed/üzem

5 231,42

60 030,57

16 644,34

49 193,76

33.


tonna/üzem

99,02

1 010,40

288,83

832,23

a)


137

Mellékletek

81. melléklet: A libahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok

Termelési érték

HUF/kg

437,16

-

437,22

437,22

2.


HUF/kg

440,65

-

440,13

440,13

3.

A toll értékesítési átlagára

HUF/kg

2352,05

-

2345,35

2345,35

4.


HUF/kg

0,60

-

0,60

0,60

5.


HUF/kg

0,00

-

0,00

0,00

6.


HUF/kg

409,90

-

410,00

410,00

7.

Alapanyag költség

HUF/kg

102,36

-

102,36

102,36

8.


HUF/kg

228,90

-

228,85

228,85

9.


HUF/kg

3,98

-

3,97

3,97

10.


HUF/kg

222,02

-

221,97

221,97

11.


HUF/kg

0,08

-

0,08

0,08

12.


HUF/kg

0,00

-

0,00

0,00

13.

egyéb takarmányok

HUF/kg

2,83

-

2,82

2,82

14.


HUF/kg

9,08

-

9,13

9,13

15.


HUF/kg

0,00

-

0,00

0,00

16.


HUF/kg

0,01

-

0,02

0,02

17.


HUF/kg

0,00

-

0,00

0,00

18.


HUF/kg

11,44

-

11,44

11,44

19.


HUF/kg

351,78

-

351,79

351,79

20.


HUF/kg

4,45

-

4,44

4,44

21.


HUF/kg

0,00

-

0,00

0,00

22.


HUF/kg

0,06

-

0,06

0,06

23.

Munkabér

HUF/kg

4,00

-

4,06

4,06

24.


HUF/kg

0,70

-

0,72

0,72

25.


HUF/kg

2,17

-

2,19

2,19

26.

Egyéb költség

HUF/kg

0,00

-

0,00

0,00

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

1.


NY

Sorszám

27.


HUF/kg

0,05

-

0,06

0,06

28.


HUF/kg

7,19

-

7,18

7,18

29.


HUF/kg

370,41

-

370,51

370,51

30.


HUF/kg

85,38

-

85,42

85,42

31.

Ágazati eredmény

HUF/kg

66,75

-

66,70

66,70

32.


HUF/kg

367,65

-

367,45

367,45

33.


egyed/üzem

2 307,82

-

2 298,38

2 298,38

34.


tonna/üzem

55,36

-

55,02

55,02

a)


138

Mellékletek

82. melléklet: A libahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok

Termelési érték

HUF/kg

483,91

-

453,52

453,52

2.


HUF/kg

428,45

-

416,16

416,16

3.

A toll értékesítési átlagára

HUF/kg

2937,00

-

2926,82

2926,82

4.


HUF/kg

0,67

-

0,51

0,51

5.


HUF/kg

0,00

-

0,00

0,00

6.


HUF/kg

475,49

-

447,37

447,37

7.

Alapanyag költség

HUF/kg

126,68

-

118,21

118,21

8.


HUF/kg

257,25

-

239,57

239,57

9.


HUF/kg

3,63

-

2,59

2,59

10.


HUF/kg

253,38

-

236,82

236,82

11.


HUF/kg

0,06

-

0,05

0,05

12.


HUF/kg

0,00

-

0,00

0,00

13.

egyéb takarmányok

HUF/kg

0,17

-

0,12

0,12

14.


HUF/kg

11,65

-

8,56

8,56

15.


HUF/kg

0,00

-

0,00

0,00

16.


HUF/kg

0,00

-

0,00

0,00

17.


HUF/kg

0,00

-

0,00

0,00

18.


HUF/kg

19,55

-

40,18

40,18

19.


HUF/kg

415,14

-

406,52

406,52

20.


HUF/kg

1,59

-

1,15

1,15

21.


HUF/kg

0,03

-

0,02

0,02

22.


HUF/kg

2,95

-

2,19

2,19

23.

Munkabér

HUF/kg

19,42

-

14,07

14,07

24.


HUF/kg

2,90

-

2,13

2,13

25.


HUF/kg

2,22

-

1,68

1,68

26.

Egyéb költség

HUF/kg

0,41

-

0,29

0,29

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

1.


NY

Sorszám

27.


HUF/kg

0,17

-

0,19

0,19

28.


HUF/kg

12,61

-

12,13

12,13

29.


HUF/kg

457,45

-

440,39

440,39

30.


HUF/kg

68,77

-

46,99

46,99

31.

Ágazati eredmény

HUF/kg

26,46

-

13,13

13,13

32.


HUF/kg

395,64

-

394,73

394,73

33.


egyed/üzem

798,88

-

1 003,42

1 003,42

34.


tonna/üzem

19,79

-

26,65

26,65

a)


139

Mellékletek

83. melléklet: A pulykahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2009 Mértékegység

Megnevezés

Egyéni

Társas

gazdaságok

Termelési érték

HUF/kg

309,55

2.


HUF/kg

311,76

3.


HUF/kg

0,84

4.


HUF/kg

0,00

5.


HUF/kg

244,11

6.

Alapanyag költség

HUF/kg

7.


8.


9.


10.


11.


12.

egyéb takarmányok

13.


14.


15.


16.


17.


18.


19.


20.


297,63

302,28

299,52

305,97

308,09

307,03

3,61

2,53

2,49

0,00

0,00

0,00

246,84

245,77

243,79

106,80

91,36

97,08

96,23

HUF/kg

163,11

161,18

161,88

161,55

HUF/kg

0,83

16,73

10,83

12,60

HUF/kg

161,97

142,26

149,56

147,31

HUF/kg

0,00

0,03

0,02

0,02

HUF/kg

0,00

0,06

0,04

0,04

HUF/kg

0,31

2,10

1,44

1,58

HUF/kg

3,96

3,50

3,67

3,60

HUF/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

HUF/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

HUF/kg

0,56

0,11

0,28

0,28

HUF/kg

8,26

12,41

10,87

11,37

HUF/kg

282,69

268,56

273,78

273,03

HUF/kg

0,96

2,53

1,94

2,00


HUF/kg

13,46

0,08

5,04

5,42

21.


HUF/kg

0,34

1,03

0,77

0,81

22.

Munkabér

HUF/kg

5,56

13,23

10,39

10,66

23.


HUF/kg

1,66

4,01

3,14

3,21

24.


HUF/kg

5,16

3,38

4,04

3,34

25.

Egyéb költség

HUF/kg

0,00

0,22

0,14

0,14

26.


HUF/kg

0,62

3,24

2,27

2,56

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

1.

Országos átlag

NY

Sorszám

27.


HUF/kg

2,53

18,10

12,33

13,91

28.


HUF/kg

312,99

314,38

313,83

315,08

29.


HUF/kg

26,86

29,07

28,50

26,49

30.

Ágazati eredmény

HUF/kg

-3,44

-16,75

-11,55

-15,56

31.


HUF/kg

312,99

314,38

313,83

315,08

32.


egyed/üzem

4 368,52

11 528,93

7 207,01

14 123,06

33.


tonna/üzem

251,84

599,51

389,67

736,44

a)


140

Mellékletek

84. melléklet: A pulykahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme, 2010 Mértékegység

Megnevezés

Egyéni

Társas

gazdaságok

Termelési érték

HUF/kg

315,26

2.


HUF/kg

319,14

3.


HUF/kg

4,26

4.


HUF/kg

1,07

5.


HUF/kg

281,78

6.

Alapanyag költség

HUF/kg

7.


8.


9.


10.


11.


12.

egyéb takarmányok

13.


14.


15.


16.


17.


18.


19.


20.


276,61

285,79

284,85

290,58

298,63

298,32

5,48

5,19

5,32

0,00

0,25

0,00

242,34

251,71

249,83

90,08

72,13

76,63

76,29

HUF/kg

167,78

166,76

167,06

166,38

HUF/kg

1,26

18,29

14,05

14,94

HUF/kg

166,06

148,44

152,87

151,38

HUF/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

HUF/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

HUF/kg

0,46

0,04

0,14

0,06

HUF/kg

5,75

2,96

3,66

3,59

HUF/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

HUF/kg

0,00

0,01

0,01

0,01

HUF/kg

0,03

0,12

0,10

0,10

HUF/kg

13,03

20,64

18,75

19,03

HUF/kg

276,67

262,63

266,21

265,41

HUF/kg

1,21

2,20

1,95

2,02


HUF/kg

2,27

0,31

0,80

0,37

21.


HUF/kg

0,61

0,28

0,36

0,20

22.

Munkabér

HUF/kg

7,05

12,15

10,88

11,18

23.


HUF/kg

2,36

3,54

3,25

3,38

24.


HUF/kg

3,06

3,56

3,44

3,35

25.

Egyéb költség

HUF/kg

0,00

0,21

0,16

0,15

26.


HUF/kg

0,30

0,24

0,26

0,24

TIS ZT

EL

ET

PÉ LD Á

1.

Országos átlag

NY

Sorszám

27.


HUF/kg

2,45

18,00

14,13

14,95

28.


HUF/kg

295,99

303,13

301,43

301,26

29.


HUF/kg

38,59

13,98

19,58

19,44

30.

Ágazati eredmény

HUF/kg

19,27

-26,52

-15,64

-16,42

31.


HUF/kg

295,99

303,13

301,43

301,26

32.


egyed/üzem

5 941,44

13 623,66

9 986,81

14 018,16

33.


tonna/üzem

258,56

746,71

515,61

719,96

a)


141

A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2010 TISZTELETPÉLDÁNY

Recommend Documents