A faunaidegen inváziós fajok Nyestkutya és mosómedve problémái Faunaidegen inváziós vendégeink

2013.10.29.

Nyestkutya és mosómedve Faunaidegen inváziós vendégeink

A faunaidegen inváziós fajok problémái l l

Dr. Heltai Miklós Egyetemi docens Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet

l l l l

Új fajok a társulások fajstruktúrájában A hatások nehezen kiszámíthatók A táplálékhálózatok bármely szintjén okozhatnak változásokat Tömeges elterjedésre képesek A tömeges elterjedés növeli a hatást az adott fajjal egy hálózati szinten, illetve a közvetlen kapcsolódó szinteken Rossz tapasztalatok: – – –

A faunaidegen inváziós fajok problémái

l l l

Amerikai nyérc Európában Üregi nyúl Ausztráliában (ugyanit a róka és a dingó is haosnló probléma) Patkány, hermelin Új Zélandon

Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides Gray)

A természetvédelem, a vadgazdálkodás, az erdő- és mezőgazdálkodás egyaránt érintett Általános cél a fajok megtelepedésének megakadályozása Ehhez szükséges: – – –

A potenciális szóba jöhető fajok ismerete Állományaik monitorozása Szaporodó állományok kialakulásának megakadályozása

A nyestkutya elterjedése Európában (Mitchell-Jones et al. 1999)

A nyestkutya eredeti és európai elterjedési területe Elterjedési terület: Eredeti: Távol-Kelet, Kína, Korea, DK Oroszország, Indokína, Japán. 1929-1955: 10 ezer pd. orosz területeken. Terjedés: 1935 Svédo., 1974 Finno., 1955 Lengyelo., 1962Ausztria, 1961 Mo. Szaporodó állományok, ill. alkalmanként megjelenő egyedek: Baltikumban, Németországban, Bulgáriában, Romániában, Moldovában, Szerbiában, Franciaországban, Hollandiában, Dániában, Norvégiában, Ausztriában, Svájcban, Boszniában és Szlovéniában.

1

2013.10.29.

A nyestkutya gyakorisága egyes európai országokban

Elterjedése Észak-Európában

A nyestkutya terjedése Lengyelországban (Kauhala és Kowalczyk 2011)

Teríték változása Csehországban

A nyestkutya becsült létszáma a lengyel kárpátok egyes területein

2

2013.10.29.

A nyestkutya elterjedése a lengyel kárpátokban

Nyestkutya 1997 - 2006

Magyarországi elterjedés

3

2013.10.29.

2005

2006

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Baranya

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Bács-Kiskun

-

-

1

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

2

Békés

-

-

-

-

1

-

3

-

-

-

-

2

2

8

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

1

2

1

7

Csongrád

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

1

2

Fejér

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Megye/év

2007

Összesen

Borsod-Abaúj-Zemplén

-

Győr-Moson-Sopron

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

-

1

3

Hajdú-Bihar

-

-

-

2

-

1

3

1

-

-

1

2

1

11

Heves

2

-

-

-

-

-

-

1

-

1

1

-

-

5

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

1

5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Nógrád

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Pest

2

-

-

-

-

1

-

1

-

-

-

-

-

4

Somogy

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

10

-

-

10

Leírása • alapszín szürkésbarna, • pofarészen fekete sáv húzódik, • hosszú szőrzet • testtömeg 8-12 kg, • törzshossz 50-60 cm, • farokhossz 20 cm.

Jász-Nagykun-Szolnok

Komárom-Esztergom -

Szabolcs-SzatmárBereg

-

-

1

-

-

-

1

-

-

-

-

1

1

4

Tolna

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Vas

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Veszprém

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Zala

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

Összesen

5

1

2

2

1

5

7

4

1

2

14

10

8

62

Élőhely • a legtöbb élőhelyhez kiválóan alkalmazkodik

kedveli: • a lombos erdővel szegélyezett tó- és folyópartokat, • a sűrű vegetációjú, vizes élőhelyeket, • a mocsarakat, nádasokat, • megfigyelhetők mezőgazdasági területeken is •A gabonatáblákat nyáron különösen gyakran keresi fel •Kotoréklakó – ha teheti róka / borz kotorékba is beköltözik •Arra is van példa, hogy kotorékát a borzzal együtt használja •Elvackolódhat szalmakazalban, odvas fában, farakásban is •Lakott területek közelébe is bemerészkedhet, ilyenkor a szemetet is keresi

Az élőhelyi alkalmazkodás példája – bárhol lehet kotorék (Kowalczyk és Zalewski 2011)

Minél melegebb annál kevésbé használ kotorékot

4

2013.10.29.

Táplálkozás … Táplálkozás

• omnivora ragadozó, • tápláléka széles skálán mozog (élőhely, évszak), • a talajszinten élő kisebb állatok bármelyikét ügyesen zsákmányul ejti (rágcsáló, kétéltű) és a halat is. • táplálkozási szokásai nagyban hasonlítanak a borzéhoz, • a varangyokat erős bőrmérgük ellenére is képes elfogyasztani (bőséges nyálelválasztásának köszönhetően, ami felhígítja az irritáló váladékot), • madárfészkelő helyeken elfogyasztja a madarakat és fészekaljukat is • fogyaszt: gyümölcsöket, bogyókat, magokat, rovarokat, csigákat, • szemétben keresgél, • dögevő.

• tengerpart közelében: a nyílt tengerparton rákokat és dagály által kivetett dögöket keresnek • erdei környezetben (Lengyelország): télen: főleg dögevők (nagyobb ragadozók prédamaradványait, a gyomortartalommal együtt) melegebb időszakokban: dögök mellett, békák, madarak és gerinctelenek (főként földigiliszta), • gyakran fogyaszt cickányokat (kellemetlen szaganyaguk sem zavarja)

• fogazatuk: - viszonylag apró fogak, - csontrágásra szolgáló tépőfogaik redukálódtak (a nagy testű zsákmányok hiányában),

- kifejezett zápfogak (nagy mennyiségű növényi táplálék fogyasztására utalnak).

Szaporodás • monogám, • a kölyöknevelésben mindkét szülő részt vesz

(ezért a kölykök felnevelése a rókáénál sikeresebb lehet)

• párzási időszak: február-április,

• vemhességi ideje: 52 --- 79 (?) nap, átlagosan 61 nap, • a szuka többnyire maga ásta, vagy más ragadozó által elhagyott kotorékban kölykezik, • alomlétszám: 6-10 utód, 60-110 g, csupasz és vak, • szem kinyílás 9-10 napos korban, • 4 hónapos korukig maradnak a kotorék közelében, majd fokozatosan önállósulnak, • a család ősszel bomlik fel (ilyenkor indulnak el a fiatalok, hogy szabad területeket keressenek maguknak),

• a nyestkutya átlagos szaporulata lényegesen meghaladja a rókáét. Oka lehet: - a téli inaktív állapot miatt kevésbé kimerülten lép a szaporodási periódusba, mint az egész télen aktív róka.

Életmód • éves ritmusa (a borzhoz hasonló): - a téli hónapokban (a különösen hideg időszakokban) rövid nyugalmi periódusokat iktat be, - nem valódi téli álom, - egy hétig (vagy tovább) a kotorékban maradhat, - ez idő alatt letargikus állapotba kerül, - az ősszel felhalmozott vastag zsírrétegből fedezi energiaszükségletét, - a zsírdepó a testsúly negyedét, harmadát is kiteheti, • lehűlés ellen: vastag bőr alatti zsírréteg és tömött bunda, • téli nyugalmi állapot: elősegíti térhódítását, terjedését - a ragadozó fajok közötti versengés elsősorban a téli, táplálékban szűkös időszakokban jelentős, - a nyugalmi periódussal a nyestkutya ezt elkerüli.

5

2013.10.29.

Életmód

• éjszakai állat, napközben rendkívül ritkán lehet látni. • napnyugtakor elindul vadászútjára párban, vagy magányosan • egy éjszaka alatt akár 20 km-t is megtehet (pihenő éjféltájt), • mozgáskörzete télen 0,5-4 km2. • mozgáskörzeten belül latrinák (ürítőhelyek), - rendszeresen felkeresik - feltűnőek és a territoriális viselkedés részei - jelenlétet jelez: • összefüggés lehet: bár kutyaféle, nem tud ugatni. (nyüszít, morog, vihog: nem messzire hangzók, párzáskor).

Ellenségek

A nyestkutya terjedésének gátja lehet • elméletben számos veszély: baglyok, sasok, nagytestű ragadozók, pl. farkas, elvadult kutyák, • a legtöbb hazai élőhelyen ellensége nincs, • a közepes testű ragadozóknál pedig, vagy erősebb, vagy jobban alkalmazkodik, • ebből a szempontból nincs korlátja elterjedésének.

l l l l l

Gázolások Üldözés Kormányzati hozzáállás Betegségek – rühösség és veszettség Másodlagos és direkt mérgezések

A mosómedve elterjedése Európában (Mitchell-Jones et al. 1999)

(Észak-amerikai) mosómedve (Procyon lotor L.)

Elterjedési terület • észak-amerikában őshonos (Kanada déli részétől Mexikóig előfordul) • 1934-ben tenyésztési céllal Európába (SZU és más országokba) • első példányok Németországból szabadultak el

6

2013.10.29.

A mosómedve Észak-Európai elterjedése

Mosómedve 1997-2006

Magyarországi elterjedése

Megye/év Baranya

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Összesen

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

Bács-Kiskun

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Békés

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

Borsod-AbaújZemplén

-

1

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

Csongrád

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Fejér

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Győr-MosonSopron

-

-

-

-

-

-

Hajdú-Bihar

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

-

2

Heves

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Jász-NagykunSzolnok

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1

KomáromEsztergom

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Nógrád

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

1

Pest

-

-

-

-

-

6

6

-

-

-

-

-

-

12

Somogy

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

Szabolcs-SzatmárBereg

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Tolna

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

Vas

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

Veszprém

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Eredeti élőhelyein sűrűsége 4-12 egyed/km2 is lehet

-

Zala

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Összesen

-

1

-

1

-

6

7

1

-

-

2

2

1

21

7

2013.10.29.

A nyestkutya és a mosómedve fenotípusos bélyegei

Leírása • bundája szürkésbarna, • fekete álarc, • gyűrűs farok, • hosszú ujjak, • testtömeg 5-15 kg, • törzshossz 50-65 cm, • farokhossz 20-30 cm.

Élőhely

• alkalmazkodóképes • preferálja: - az öregebb, dús aljnövényzetű erdőket, - a vizes, mocsaras élőhelyeket, • behúzódhat településekre is. • Észak-Amerikában közismerten városlakóvá vált. • nagyobb parkokban, tavak és folyók mentén telepszik meg.

Szaporodás

Táplálkozás

• mindenevő • „lusta” vadász (ha teheti, nem tölti az időt áldozata becserkészésével), • elsődlegesen a talajszinten útjába kerülő, ill. fészkelő kisebb gerinceseket, valamint rovarokat, férgeket fogyasztja el, • a vízből ügyesen fog ki rákokat, kagylókat, csigákat, halakat, • a döghúst is elfogyasztja, • növényi táplálékában főként tápláló termések.

Életmód • neve: ösztönös viselkedés-elemről (akár víz hiányában is

megpróbálja időnként „megmosni”, előlágyítani egyes eleségét), • tanulékony, játékos, kíváncsi, • idősebb: egyre mogorvábbá, kiszámíthatatlanabbá válik, (állatkerti megfigyelések, állattartók tapasztalata is),

• párzási időszak: január-március, • fészek: odvas fában, sziklarepedésben, vagy más állat elhagyott kotorékában, • vemhesség kb. 60 nap, • alomlétszám: 1-6 kölyök, • a kölyköket csak a nőstény neveli, • kb. 4-5 hónaposan önellátó • de az anya legalább a következő év tavaszáig együtt maradhat kölykeivel. • ivarérettség többnyire egy éves korban

• évszaktól, nemtől függően testsúlyuk 2-15 kg, • nem alszik téli álmot (alapos zsírtartalék), • tartós hideg esetén: napokig-hetekig nem mozdul ki vackából, • többnyire éjszaka, szürkületkor aktív, • főleg a talajszinten mozog (táplálékának többsége itt), • könnyedén mászik fára is, • mozgáskörzete 40-100 ha (búvóhely és vadászkörzet), emberi zavarástól mentes területen 40-80 ha, mezőgazdasági területen 800 ha (nőstény), vagy 2500 ha (hím),

• a hímek poligámok akár 800-1500 ha,

• a territóriumért ritkán harcolnak (elkerülik), • társas állat (kisebb csapatok, különösen a meleg pihenőhelyeken), • magányos vadász, • élettartama 5 év, ill. fogságban akár 10 -14 év lehet.

8

2013.10.29.

A faunaidegen inváziós fajok problémái l l l l

l

niche-átfedések interspecifikus kapcsolatok niche-szegregáció Egy újonnan betelepülő faj átrajzolhatja az addig kialakult kapcsolatrendszert és komoly zavarokat okozhat a nyestkutya versenytársai más, közepes méretű ragadozók – –

l

l l

Az aktív időszakában korlátlan mennyiségben áll zsákmány a rendelkezésére, télen pedig visszavonul kotorékába. Ezzel elkerüli, vagy jelentősen csökkenti a táplálékért fajok között és fajon belül folyó versengést a rókáknak télen sem csökken az aktivitásuk, így sokkal nehezebb helyzetben vannak egyes területeken már előfordul az is, hogy a nyestkutya sűrűsége a versengés következtében már nagyobb, mint az őshonos rókáé,

A faunaidegen inváziós fajok problémái l l l

l

l l l l

a vörös róka (Vulpes vulpes) a borz (Meles meles),

A faunaidegen inváziós fajok problémái l

A faunaidegen inváziós fajok problémái

A kotorékokért is versenyben állhatnak egymással. A nyestkutya gyakran használ borz vagy rókakotorékot Annak ellenére tehát, hogy Finnországban a borz és a nyestkutya potenciálisan kompetícióban áll egymással, képesek ugyanazon a területen élni, néhol úgy, hogy mindkettőnek nő az elterjedési területe. Ebben az esetben a kompetíció elkerülésében segíthet, hogy téli álmot alszanak

környezettel szembeni igényük nagyon hasonló Kotorékot használnak és táplálék-összetételük nagyban átfed A borz, a nyestkutyához hasonlóan a zord téli időszakban nyugalmi periódust is beiktat a nyestkutya számára a téli nyugalmi periódus beiktatásának köszönhetően a táplálék nem jelent limitáló tényezőt

A faunaidegen inváziós fajok problémái l

l l

a nyestkutya gyors terjedéséért a vele kompetícióban él ő fajok, téli ínséges hónapokban kialakuló jelentős hátrányát teszik felelőssé. Svédország déli és középső részén, az 1970-es években szintén szöktek meg nyestkutyák a prémtelepekr ől gyors terjedésére számítottak, de ez nem következett be. – – –

Ennek egyik okaként a magas fokú versengést, azaz a nagy borz sűrűséget jelölik meg itt sem a borzok, sem a nyestkutyák nem alszanak téli álmot (nincsenek olyan kemény telek) kiélezettebb a kompetíció közöttük a téli, amúgy is sz űkös táplálékforrásokért

A faunaidegen inváziós fajok problémái l

l

l

a nyestkutya Finnországban inkább a növényi eredetű táplálékokra és a kisemlősökre specializálódik, míg a borz inkább a gerinctelenekre A versengésben jelentős szerepe van a szaporodási rátának, amely a nyestkutya esetében, versenytársaihoz képest magasnak mondható. A nagy alomméretnek több oka is lehet. – –

a hím aktív közreműködése az alomőrzésben a magas fiatalkori mortalitásban keresend ő.

9

2013.10.29.

l

Veszélyeztetett fajok és élőhelyek

A kezelés alapjai

faunaidegen fajok, melyek a hazai él őhelyekre nem valóak

l

–

l

a ragadozó fajok közötti versengéssel korlátozhatják őshonos védett, vagy vadászható ragadozó fajaink állományait és elterjedési területét

A nyestkutya és a mosómedve állományhelyzetét nyomon követő monitorozás: –

a kérdőíves felmérések, az OVA terítékadatai és ezek ellenőrzésének együttes alkalmazása ad megfelel ő eredményt.

A szaporodó állományok feltérképezése:

Legnagyobb veszélynek az egyre rosszabb állományhelyzetet mutató és a versengést nagyon rosszul t űrő vadmacska van kitéve táplálékszűk – azaz kisrágcsáló gradáció összeomlása utáni – időszakokban bármely őshonos ragadozó fajunkra negatívan hathat jelenléte;

l

táplálkozásukkal elsősorban azoknak a lehetséges prédafajoknak az állományára hathat fokozottan, amelyek egyéb, els ősorban élőhelyi okok miatt amúgy is rossz helyzetben vannak.

l

A kezelés alapjai

Köszönöm a figyelmet!

– –

l

A nyestkutya/mosómedve megjelenése minden hazai él őhelyen veszélyt hordoz magában.

l

Az esetleg még meglévő nyestkutya/mosómedve tartó/szaporító telepek felkutatása –

l

a tartástechnológia és az állatok egyedi nyilvántartásának fokozott ellen őrzése.

–

azokban a térségekben, ahol rövid időszakon – egy éven belül – több elejtés, vagy igazolható megfigyelés történik meg kell próbálni a valószínűsíthető szaporodó párok feltérképezését.

A szaporodó állományok felszámolása: –

Alkalmazható eszközök?

Nyestkutya vagy mosómedve megfigyelése / elejtése esetén kérem keressen!

E fajok tartásának szigorú szabályozása: – –

– –

tartásukat engedélyhez kell kötni Csak ellenőrzött, megfelelően zárt – a szökés lehetőségét minimalizáló – körülmények között egyedileg jelölt, ivartalanított egyedek tarthatók a szaporítást tiltani kell.

06 30 4746732 [email protected]

10