Gyepgazdzilkodis
2a94,, Debrecen
A 2003. EVI NAKP OKOLOGIAI ES EXTENZiV ALLATTARTAS TAMOGATASARA PALYAZOK, NYERTES PALYAZATAINAK ERTEKELESE Katoneitie Kovacs Judit A vilagpiacon a Inez Ogazdasagban is a iermelesi kOltsegek versenye figvelhet5 meg. Non biztos, hog), csak ez az cs terillet. ahol Magyarorszagnak versenybe kell szdilnia. A mez5ga:dasag igv altattenyesztes tekinteteben is a jOvri szempontjabol lehetjseget jeienthet a: Eureipai tiniO megreformalt agrarpolitikcija, melyben egyre nagyobb szerepet kap a videk, egeszseges, mirrasegi eleirniszer, a tajvedelein. figyelembe veve a hazai agrarpolitika megfogalmazascindl fontos terry, hogy a niezjgazdasagban nfrolcvanas evek kozepeta bekdivetkez6 folyrzmatok a kornyezetterheles csokkeneset eredmenyeztek. Az 1999-ben elfogadott es csak 2002-ben elinditott Nemzeti Agrarkarnyezervedebni Program (NA KP) feladata a kornye:etkimeij ga::dcilkodzis tdrnogateisa, melvben szerepet kap az cilianarteis is. 2003. evi pcilycizatok ertekelese azt mutatja, hogy az orszcig juh dflomonyanak kozet 307c-a vesz rest a Programban. Az NA KP ceijai iiieszked,Flek a Nemzeti Videkfejlesztesi Tery ceijaihoz, ceiprogramjai pedig beepiiinek az NVT agrdr-kornyezetgazdalkoddsi intezkedisibe. Az eloallatok es allati terrnekek brut -to termelesenek volurnenindexe Maayarorszagon 2002-ben az 1990. 6vi stint 77,3%-gt erte el, a szarvasmarhgnal ez az ertek 65,8%, juh eseteben pedig 33,4% (KS I-I 2003). Az allatallominy visszaesese kavetkeztehen szarvasmarhanal 2002-ben a 100 ha mezogazdasagi teraletre eso allatietszarn 13,1 db, mig a juhnal 18,8 db. Az allornanysiiriiseg,i adatok altalaban near erik el az EU-15 atlagat (NVT 2004). A ftpIdmtivelesugyi es videkfejlesztesi miniszter 3/2003. (1,24.) FVM rende1etenek V_ fejezete intezkedik a fenntarthato fejlodes felteteleinek tarnogataskoI. A rendelet 71. §-a a tertileialami agrar-kornyezetgazdalkodasi celprograrnok eloirasainak vegrehajtasahoz, iIletve egyes agrar-kornyezetzazdalkodasi ceLokat szolgalo tevekenysegek megvalositasahoz egyeb kiegeszita tAmogatast test lehetove, meIyek kozott szerepe] az okolOgiai es extenziv allattartas tarnogatasa. A teralet alapit tamogatasokra ket paiyazati feIblvas jelent meg, a kiegeszito 1.arrlogatasokra petiig ezek utin kerMI sot egy haTrnaclik paiyazati felhivisban, 2001 novembereben. A palyazat benAtasara azak a gazdaIkodok voltak jogosultak, akik extenzIv Allattartas eseteben meghatarozott celprogramokhoz kotOclii tAmogatasi szerz8dessel es eloirt minimum allatallomannyal rendelkeznek, vagy a vonatkozo celprogramba palyazatot nytajtortak be, valamint barmely dkologiai gazdalkodasi celprogramban resztveva aazdalkodo, amennyiben rendelkezik tarnogatasi szerzi5dessel es Okoldgiai elleniforzOtt AIlatalIomannyal. Az alabbi celprogramokban resztvevtik palyazhattak a tarnogatAsra: Gyepgazdalkodasi ce[program, Okolagiai gazdalkodasi celprogram, meghatkozott Erzekeny Terrneszeti Tertiletek celprogramok. tableizat mutatja. A tamogatas vissza hem teritenda tamogatas, merteket az
87
Gyepgazdilkodis 2004, Debrecen
1. teibitizat A tAmogatisok merteke allatrajok szerint Megleva allatletszimra Ftieg ed
Tamogatott haszonallat
Okologiai tat-tas eseten 6000
Szarvasmarha Juh
!
1200
1200 1200 300
Sertes Kecske L6 Szarvas
-
Egyeb extenziv Lands eseten 4000 1000 1000 2500 2500 ,
-
hashaszna 40 150 80
csirkeigyongytytik pnlykailtid : kacsa tojoitenyisz
-
tytildgyougytylik ul kaihid Icaesa Mai (rnehesalidonke. nt) Forras: FV , 2003
100
300 200 i
500
ej beallitis eseten Ftlegyed
L
10000
2500 2500 2500 - _
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
700
A kiegeszitO allattartas nyertes palyazatainak tarnogatasi osszege icifpzel fel milliard forint volt, mely a 2001 6vben NAKP tamogata_sra rendelkezesre 4116 4,5 milliard forint 10%-at rneghaladja, A 2_ takizat a 2003. evi nyertes palyazatok aIlatfajonkenti tarnogatas megoszlasat mutatja, 2_ tribkizat A 2003. evi nyertes palyazatok 611atfajonk4nti timogatis megoszlAsa
liatfaj *zarvasmarha uh
eFt
ZIMIIIMIII
115562 373785,9 1974 1557,5 . 364,31 855,5 120 193,6
ZEM1211111
494412,8
recske
+.zarvas wY
ertes 6
Forras: sajigt szinnitas, FVM aciatbazis
88
23,37 75,60 0,40 0,32 0,07 0,17 0,03 0,04
100,00
Gyepgazchilkodas 2004, Debrecen
A tablkatbol lathatO, }logy a tarnogatasoknak clOnto reszet 75%-it a juh tamogatasa teszi ki. Emellett mdg a szarvasmarha teimogatasa Aszik szerepet, a tobbi allatfaj a teljes Osszeg 1%-dnd1 kisebb tamogatast kapott. A 3. tdbldzat azt mutatja, hogyan alakul a megoszlas, ha az allatletszamot vizsgdijuk. Ebben az esetben meg meghataroz6bb a juh agazat szerepe. Az orszeg jtihallomanyanak — 2002-ben 1.103.000 egged (KSH,2003) — kozel 30%-a kap tgmogatast. A szarvasmarha eseteben a teljes 611omanynak kezel 3%-a — 2002-ben 770 ezres allornany vesz reszt a Prograrnban. 3. tdblazat A 2003. ell nyertes palyazatok allatletszam szerinti megoszlisa ,
.
Allatfaj ..-----Szarvasmarha juh Kecske Szarvas Sertes f,6 Csirke On es alfiet) sszesen;
% 6,52 92,26 0,41 0,18 0,07 0,09 0,36 0,11 100
db 22022 311770 1397 623 231 302 1200 MO 337925
/'orrds: sajdt szdtniteis, F1/21.1 adatbdzis
Az okoldgiai es extenziv allattartas tamogatasAnak rCgiankenti megoszlasat az I. Libra szemlelteti. 1. dbra: 2003. evi nyertes kiegeszito allattartas pglyazatainak regionkenti tamogatas megoszlasa
EAR 32%
89
GyepgazdAlkodis 2004, Debrecen
Az Eszak-ArOIc/i regio a teruletalapC1 tamogatisokhoz hasonloan, itt is els6 helyen szerepel a nyertes paiyazatok kOzott. A gyepgazdalkodasi 6s okolOgiai gazdzilkoda'si edIprograrnban, rneiy celprograrnok a kiegeszito allattartas tarnogatas einyeresena elofelt6telkent szerepeItek, az Eszak-aitbldi r gia els6 helyen szerepel. A mdsodik az allattartas nyertes Olydzatainal a Del-Alfoldi regiO, mely a gyepgazdalkodasi celprogramban 21 ezer hektar nyertes teruIettel masodik helm all. A Kozep-dunkinttili regib harrnadik a nyertes palyazatok kozott, megelozi az Eszak-magyarerszAgi regiOt. A regi6k juh- es szarvasmarha-allornanyahoz viszonyftva az NAKP tar aza_ukha.A reszesiilt allomanyletszarnot azt lathatjuk (‘k es 5. tdblcizat), logy a juh eseteben - a Kozel,-dunanaili regional a arnogatott allomdny a Kbzep-magyarorszigi regional es teljes alIcm6ny 40%-at teszi Id. A szarvasmarha cseteben az Eszak-magyarorszagi 1- E.Tioban a legnagyobb ez az arany, itt a teljes alIomany 8%-a reszesill tamogatasban. 4. tableicat
A juhaIlomany megoszl6sa regionkent
REGIO KMR
NYDR DDR EMR
ORSZAGOS
JUHALLOMANY
2003. evi NAKP JUHALLOMANY 31930 45590 7752 24549 2512 0 4 1085 68325 3117 70
72000 ntRo 32000 100000 418000 315000 136000
NAKP ALLOM ANY ARANYA % 40,0 40,3 24,2 24,5 29,2 26,0 21,7 27.4
Forrds: arszagos adatok KSH 2002. NA KP sajcit szffin(teis 5. hibldzat
A szarvasmarha-allominy megoszlasa regiankent •
, , REGIO KMR KDR NYDR DDR ENIR EAR DAR ORSZAGOS
SZARVASMARHA A.LLOMANY 51000 110000 117000 104000 63000 174000 164000 783000
2..wo5. j INI-Ir31SZARVASMARHAALLOrylANY 1532 2402 1866 1945 5109 6636 2532 22022
Farr-cis: orsztigos adatok KSH 2002, NAKP sajdt saionit s
90
muirur
ALLOMANY ARANYA (70 3.0 2,2 1,6 1 9 8,1 3,8 1,5 2,8 ,
Gycpgazdalkorlas 2004, Debrecen
Az extenzfv, okolOgiai es uj bealIita,s megoszlasat vizsgalva elmondhato, hogy a szarvasmarha eseten nagyobb szerepet jAtszik az 6kolOgiai tartas, hiszen mfg a juh esetebcn ennek merteke orszagos Atlagban 2%, a szarvasmarha esetebcn 8%. A juh eset6ben a Del-Alfoldi regiOban Iegnagyobh az okologiai dllattartas szerepe (5%), mig a szarvasmarha eseteben az Eszak-Alfoldi regioban (25%), AjanlAsok allattenyesztesben, kulonOsen a juh, a kecske es a [6 eseteben jefentos az egyeni zazdasagok szerepe. Ezck a gazdasagok a termelesi koitsegek csOkkentesenek vile gpiaci versenyeben neni tudnak reszt venni. Lehetoseg lehet szAmukra a minasegi versenyben vale) reszvetel, a kevesbe terhelt kOrnyezetbol szarmaz6, egeszseges dielmiszer terrne[6se. A Nemzcqi Vidafejlesztesi Tery (NVT) agrAr-kornyezetgazdaikoddsi intezkedesei a tamogatasok jovobeni lehetaseget bizLosftj4.k. Ezen a tamogatisok igenylese segit abban, hagy a kOrnyezetvedekni elairasok betarthsa ne csak teher legven a gazdalkDdOknak. Az igy e166,11[tott tertnekek piaca nincs kvOtakhoz kbtve. Fontos az is, hogy a termelok megtaialjak annak a lehetoseget, hogy a terrnekpaiyan kbzelehb keriilhessenek a fogyaszt6hoz. Ehhez nyilithatnak segftseget az NVT es az Videkfejlesztesi Opera& Program (AVOP) intezWesei. Az NVT intezked6sei k6zill pelaul a termeloi csoportok ietrehozasanak es rn'u'kEpdtetesenek tamogatasa, vagy az AVOP-on belul a LEADER+ intezkedes, melynek celja, hogy tArnozattist nytljtson a legeimaradottabb videl i tertiletek fejlesztesehez, azaltal a hogy penzugyi segitseget ad olyan projektek megvalOsitisahoz, melyeknek kezdemenyezoi az adott terilleten, teleptdesen elok, Irodalont Foidnlaveldsilgyi es Videkfejlesztesi Ertesito (2003): A FOidnieve1estigyi es Videkfejiesztesi Miniszteriunri paiyAzati feihCvasa OkolOgiai es extenziv aliattartiis arnogatAsara. LIV. evf. 22. szalm, 2003. november 13. 3230-3236 FVM adathdzis; ww. iv in, hu FVM (2004): Nemzeti Videkfejlesztesi Tery az EMOGA Garanciareszleg Intezkedeseire. 12. valtozat, Foldrniiveiesugyi es Videkfejlesztesi Miniszterium, Budapest, 2004. tnarcius 19. 14 KSH (2002): Terilk.14 StatiszWcai Eviconyy 200J, Riizponti Statisziikai Hivatal, Budapest 2002. [98-199 KSH (2003): MelOgazdasagi Statisztikai Evkonyv 2002, Kozponti Statisztikai Flivatal, Budapest 2003. 23
Szerzo: 'Caton6ne Kovks Judit PhD hallgat6 DE ATC AVID, Agrargazdasagtani es KOzgazdasdgtani Tanszek 4032 Debrecen, BOszOrtrienyi Cit 138.
91
