A 2005. évi debreceni parlagfűszezon értékelése a pollen- és a meteorológiai adatok tükrében Szokolovszki Zoltán – Ph.D. hallgató, Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék 1. Bevezetés Az Észak-amerikai eredetű ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) 1997 óta hazánkban a legnagyobb területen – kb. 5 millió hektáron – előforduló, legelterjedtebb gyomnövény (1. ábra).
1. ábra Virágzó ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) A mezőgazdasági földeken, az utak mentén, az építkezéseken és a parlagterületeken az egész országban megtalálható (Járainé Komlódi és Nékám, 2004). Károsító hatása a mezőgazdaságon túl a közegészségügyben is jelentős, hiszen a parlagfű pollenje (2. ábra) ma Magyarországon a legfontosabb aeroallergén, a pollenallergia fő okozója.
2. ábra A parlagfű allergén pollenje
1
Magyarország lakosságának kb. 30%-a szenved valamilyen allergiás betegségben, ezek 65%-a pollenérzékeny, s e pollen-érzékenységnek legalább 60%-a a parlagfű pollenjétől ered (Makra, Juhász, Borsos és Béczi, 2004), azaz e gyom minden évben kb. 1,2-1,5 millió magyarnak okoz szezonális egészségügyi problémát. Hazánkban a parlagfű gyors terjedésének egyik oka, hogy az éghajlat kedvező e gyom fejlődése, hosszan tartó virágzása és jelentős mennyiségű pollenkibocsátása szempontjából. A fapollen- és a fűpollen-szezon pollenprodukciójával összevetve, éves bontásban az Ambrosia pollen egy-egy év összpollen-produkciójának 36-44%-át teszi ki (Juhász, 2003). Ez az érték nem meglepő, hiszen e növény egyetlen egyede naponta egymillió, élete során akár 8 milliárd pollenszemet is képes termelni (Magyar, 2002). A porzós virágok nyílása 7-10 nappal megelőzi a termősekét, és a főágak virágzása előbb kezdődik, mint a mellékágaké. Nálunk a pollenszórás kezdete július 13. és augusztus 4. közé esik. A fészkekben az egyes porzós virágok egymást követően nyílnak. Egy-egy porzós fűzér maximális virágportermelése egymásfél hétig tart, a teljes növény így több, mint egy hónapig bocsát ki pollent (Mihály és Botta-Dukát, 2004). A csúcsvirágzási időszak többnyire augusztus 15 - szeptember 15. közé esik, azonban a későn (nyáron) csírázó magvak hosszúra nyúló – akár az első fagyokig tartó – virágzási időszakot biztosítanak (Juhász, 2003). 2. Problémafelvetés Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának megfigyelései alapján 2001-2003 között hazánkban Debrecenben mérték a parlagfű pollen legmagasabb napi koncentrációját (pl. 2001-ben 1660 db pollenszem/m3), melynek értéke 2005-ig fokozatosan csökkent (500 db pollenszem/m3 alá). A kedvező változás ellenére azonban még korántsem lélegezhetünk fel, hiszen a parlagfű pollenjére érzékeny betegeknél már a – határértékként megállapított – napi 30 pollenszem/m3 érték is tüneteket vált ki. Az összpollenszám tekintetében is folyamatos csökkenés figyelhető meg, 2005-ben Debrecen parlagfű pollennel „már csak” közepesen szennyezett volt, az érték az előző évhez képest 34,3%-kal (4000 pollenszem/m3 alá) csökkent (Páldy, 2006). Szakirodalmi adatok alátámasztják, hogy a pollinációs időszak tartama és a pollenképződés mértéke jelentősen függ a meteorológiai tényezőktől, elsősorban a hőmérséklettől, a légnedvességtől és a besugárzási viszonyoktól. A növekvő hőmérséklet és a csökkenő légnedvesség fokozza a pollenképződést (Makra, Juhász, Borsos és Béczi, 2004). A szél iránya, a szélörvények, a csapadék és a napsütés nemcsak a virágporszemek egyidejű, tömeges kiszóródására vagy éppen lecsapódására, hanem terjedésére is hatással vannak. Száraz, meleg, szeles időben, az ún. „frontbetörések” alkalmával a levegő pollenkoncentrációja erősen megnő. Gyakran tízszerese is lehet annak a mennyiségnek, ami az allergiás tünetek kiváltásához elegendő (Járainé Komlódi, 1988). Mindezek alapján tanulmányomban a 2005. évi debreceni parlagfű-szezont kívánom bemutatni az általam számított pollenértékek és a beszerzett meteorológiai adatok közti összefüggésben.
2
3. Anyag és módszer A pollenadatokat a következőképpen gyűjtöttem és dolgoztam fel: négy darab tárgylemezt glicerinnel megcseppentettem, majd a Debreceni Egyetem főépületének a negyedik emeletén a négy fő égtájnak néző ablakpárkányokra helyeztem ki. A glicerinbe beletapadtak a légköri partikulumok, köztük természetesen a pollenszemek is. A tárgylemezeket heti rendszerességgel cseréltem, és a glicerines területet egy-egy fedőlemezzel lefedtem. A bevett tárgylemezeket mikroszkópos vizsgálatnak vetettem alá. Hund 300-as típusú fénymikroszkóppal először 200x-os nagyításon átnéztem a fedőlemez alá eső teljes területet. Jellemző módon a pollenszemek rendezetlenül, gyakran egymást átfedő halmazokba csoportosultak, a látótér egyes részeiről meg olykor teljesen hiányoztak, emellett több esetben makroszkopikus részecskék (pl. állati- és növényi szövetdarabok) is nehezítették a felismerést és a számolást. Mindezek kiküszöbölésére minden mintánál kiválasztottam olyan részeket, ahol a pollenszemek a mikroszkóp alatt a látótérben viszonylag egyenletesen oszlanak el, és így a 400x-os nagyítással kapott látótérben a fedőlemez hosszában három sávban számoltam össze a parlagfű-pollenszemeket, illetve – további rendszertani elkülönítés nélkül – az összes többi, glicerinbe foglyul esett virágporszemet. A kapott adatokat a négy égtáj és a pollenszezon hetei szerint rendeztem táblázatba, és Microsoft Excel program segítségével készítettem a diagramokat. Megjegyzem, hogy mivel a vizsgálat helyszíne (az egyetem főépülete) a mintavétel szempontjából tulajdonképpen egy pontnak fogható fel, a tárgylemezek égtájak szerinti elkülönítésével nem vártam pollenszámokban mutatkozó szignifikáns különbséget, azonban azt biztosította, hogy minden héten négy mintával is dolgozhassak. A meteorológiai adatokat – a napi légnyomás-, hőmérsékleti-, relatív nedvesség- és csapadékértékeket – a Debreceni Egyetem mérőállomása bocsátotta rendelkezésemre, melyeket szintén Microsoft Excel program segítségével dolgoztam fel. 4. Eredmények 2005 nyarán a július végi hőséget követő erősen csapadékos, hűvös augusztus Debrecenben – és az egész országban – nagyban befolyásolta a parlagfű pollenszórását. A parlagfű pollenje a 27. héttől (július elejétől) jelent meg a csapdáimban, azonban a 30. hétig (július 25.-ig) mindössze néhány pollenszemmel képviselte magát, majd a 30. héttől, a száraz, meleg idővel indult be igazából a szezon, ami gyakorlatilag a 41. hétig (október közepéig) tartott (3. ábra). Ezután már csak néhány pollenszemet sikerült találnom az egész fedőlemez alatti területen. Összességében a szezon 84 napos volt. Debrecenben a parlagfű csúcsvirágzása és a pollenszórás maximuma a 34-35. hétre (augusztus vége-szeptember eleje) esett. A 31. héttől a 39. hétig, leszámítva az esős, 33. hetet (augusztus közepét) – tehát összesen mintegy 49 napon át – a parlagfű pollenje magas (a csapdákban számolt 100 pollenszem felett) vagy igen magas (150 pollenszem felett, lásd 1. táblázat) koncentrációban volt jelen a levegőben, mely az arra érzékeny betegekben az allergiás tüneteket kiváltásához már elegendő. Mint ahogyan már említettem, az égtájak tekintetében nem vártam pollenszámokban mutatkozó szignifikáns különbségeket, azonban megfigyelhető volt, hogy általában a keleti égtájnak kitett csapdák fogták be a legtöbb virágporszemet (3. és 4. ábra), mely azzal magyarázható, hogy a parlagfűvel erősebben fertőződött homokos, nyírségi területek felől az ÉK-i széllel több pollenszem érkezett.
3
1. táblázat A 2005. évi parlagfű-szezon polleneredményei Debrecenben
Hetek 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.
Hetek 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.
parlagfű pollen (db) 34 124 130 88 169 180 129 115 120 71 44 36
ÉSZAKI CSAPDA egyéb pollen összesen parlagfű pollen az összes (db) (db) %-ában (%) 147 181 19 118 242 51 122 252 52 74 162 54 40 209 81 36 216 83 78 207 62 63 178 65 104 224 54 66 137 52 64 108 41 53 89 40
parlagfű pollen (db) 41 141 140 94 186 191 137 144 141 77 48 40
KELETI CSAPDA egyéb pollen összesen parlagfű pollen az összes (db) (db) %-ában (%) 177 218 19 100 241 59 114 254 55 84 178 53 51 237 78 49 240 80 111 248 55 71 215 67 108 249 57 52 129 60 50 98 49 38 78 51
4
parlagfű pollen (db) 44 111 116 91 180 176 140 130 128 77 40 34 parlagfű pollen (db) 42 136 128 79 177 184 141 132 111 62 39 20
DÉLI CSAPDA egyéb pollen összesen (db) (db) 161 205 104 215 120 236 80 171 40 220 44 220 96 236 100 230 97 225 70 147 66 106 60 94
parlagfű pollen az összes %-ában (%) 21 52 49 53 82 80 59 57 57 52 38 36
NYUGATI CSAPDA egyéb pollen összesen parlagfű pollen az összes (db) (db) %-ában (%) 188 230 18 110 246 55 98 226 57 80 159 50 52 229 77 40 224 82 109 250 56 82 214 62 89 200 55 48 110 56 60 99 39 37 57 35
db pollen
225 200 175 150 125 100 75 50 25 0
északi csapda déli csapda keleti csapda nyugati csapda 31 32 33 34 35 36 37 38 39 310 311 312 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.
hetek
db pollen
3. ábra 2005. 30-41. hetek (július 25-október 16.) parlagfű-pollenszáma Debrecenben
275 250 225 200 175 150 125 100 75 50 25 0
északi csapda déli csapda keleti csapda nyugati csapda 31 33 33. 34 34. 35 36 38 38. 39 310 30. 32 31. 32. 35. 37 36. 37. 39. 311 40. 312 41.
hetek
parlagfű pollen %
4. ábra 2005. 30-41. hetek (július 25-október 16.) össz-pollenszáma Debrecenben
100 80
északi csapda
60
déli csapda
40
keleti csapda
20
nyugati csapda
0 31 30.
32 33 34 35 36 36. 37 31. 32. 33. 34. 35.
38 39 310 312 37. 38. 39. 311 40. 41.
hetek
5. ábra A parlagfűpollen össz-pollenszámhoz viszonyított aránya 2005. 30-41. hetekben (július 25-október 16.) 5
A parlagfűpollen arányát az össz-pollenszámhoz viszonyítva azt találtam, hogy a parlagfűszezon első harmadában (30-33. hét) – amikor eleve is sok pollenszem volt a levegőben (4. ábra) – főleg a pázsitfüvek, a csalánfélék, az útifű, a libatopfélék és az üröm miatt a parlagfűpollen 20-60%-os értékekkel szerepelt. Ezt követően a csúcsvirágzásakor szinte kizárólagosan – 80% feletti részesedéssel – járult hozzá a levegő pollenterheléséhez. A szezon vége felé a parlagfűvel együtt a többi gyom pollenszáma is csökkent, és a parlagfűpollen a megszámlált virágporszemek közel felét tette ki (5. ábra).
Celsius fok
Az időjárás tükrében (6., 7. és 8. ábra) a szezon lefutására jellemző volt, hogy a július végi száraz, meleg idő jelentős „lökést adott” a pollenszórásnak, így augusztus elejére a parlagfűpollen már magas értékkel szerepelt. Az augusztus közepi hűvösebb, csapadékos, magas páratartalmú (33.) hét némi enyhülést hozott az allergiásoknak, a parlagfű – és a többi allergén gyom – pollenszáma csökkent a levegőben és így a csapdáimban is (3. és 4. ábra). Az augusztus végi, szeptember eleji időszak (35. hét) napos, meleg és száraz napjai nagyban hozzájárultak a gyom csúcsvirágzásához és maximális pollenszórásához; azaz Debrecen város levegőjének parlagfű-pollenterhelése ekkor volt a legsúlyosabb, ezáltal a legveszélyesebb időszak a szénanátha kialakulására. Szeptember közepétől (37. hét végétől) a hőmérséklet csökkenése és a néhány napos esők (magas légnedvesség) miatt a pollenszám elkezdett csökkenni, majd október közepével (41. hét), a hűvösebb, őszi idő tartós beálltával a pollenszezon véget is ért (3. és 4. ábra).
35 30 25 20 15 10 5 0
napi középhőmérséklet
3030.3031.3032.3033.3034.3035.3036.3037.3038.3039.3040.3041. hetek
6. ábra 2005. 30-41. hetek (július 25-október 16.) hőmérsékleti értékei
6
120 100
%
80 60
napi légnedvesség
40 20 0 130. 831.1532.2233.2934.3635.4336.5037.5738.6439.7140.7841. hetek
7. ábra 2005. 30-41. hetek (július 25-október 16.) légnedvesség értékei
50
mm
40 30
heti csapadék
20 10 0 1 30. 8 31. 1532. 2233. 2934. 3635.4336.5037. 5738. 6439. 7140. 7841.
hetek
8. ábra 2005. 30-41. hetek (július 25-október 16.) csapadék értékei 5. Összefoglalás A 2005. évi debreceni parlagfűszezonról összességében megállapítható, hogy az egyre nagyobb hangsúlyt kapó parlagfű-mentesítés (figyelemfelhívás, tájékoztatás, szaktanácsadás, közérdekű védekezés) mellett az időjárás meghatározó volt a parlagfű virágzására és pollenszórására. Az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb augusztusi napok alatt a pollenszám csökkent. Az augusztus végi, szeptember eleji száraz, meleg idő pedig elősegítette a csúcsvirágzást és az igen erőteljes pollenszórást, melynek következtében a levegő pollentartalma nagyon magas lett, s a többi növény virágporához viszonyítva a parlagfűpollen szinte egyeduralkodóvá vált. A bíztató eredmények – pl. az előző évhez képest a levegő parlagfűpollenkoncentrációjának országos átlagban 22%-os csökkenése, vagy a szigorúbb törvényi 7
szabályozás miatti hatékonyabb közérdekű gyommentesítés (Péterfia, 2006) – ellenére az ország, ezen belül Debrecen parlagfűpollen-terhelése még mindig jelentős, az erre érzékenyek minden évben akár 6-8 hétig is szenvedhetnek az allergén virágportól. Így a pollenszezon lefutásának meteorológiai tényezőkkel összefüggő vizsgálata, és erről a lakosság folyamatos tájékoztatása (pl. részletes pollen-előrejelzésekkel) kiemelten fontos közegészségügyi feladat. Irodalomjegyzék Magyar D. (főszerk.) 2002: Légköri allergének tér- és időbeli eloszlása Magyarországon, a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram kiadásában, Budapest, pp. 46-52. Mihály B. és Botta-Dukát Z. 2004: Biológiai inváziók Magyarországon ÖZÖNNÖVÉNYEK, TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 337-370. Járainé Komlódi M. 1988: Pollenháború, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, pp. 93-120. Járainé Komlódi M. és Nékám K. 2004: Pollenlavina, felelős kiadó: Dr. Nékám Kristóf, Budapest, 25 p. Juhász M. 2003: Ellep a pollen? Tények a parlagfűről, letöltve a http://www.ameganet.hu//0303parlagfu.gcw weboldalról 2006 január 10.-én, 4 p. Makra L., Juhász M., Borsos E. és Béczi Z. 2004: A parlagfű pollen koncentráció Szegeden és kapcsolata a meteorológiai elemekkel, LÉGKÖR XLIX. évf. 2004. 1. szám, Budapest, pp. 22-28. Páldy A. 2006: A parlagfű pollenkoncentrációjának alakulása az elmúlt öt évben, Gyakorlati Agrofórum Extra 2006. május, Budapest, pp. 31-34. Péterfia É. 2006: A „Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság tevékenysége, Gyakorlati Agrofórum Extra 2006. május, Budapest, pp. 35-36.
Szokolovszki Zoltán – Ph.D. hallgató, Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf. 9., Tel.: 70/527-1899 Fax: (52) 512-945, E-mail:
[email protected]
8
