A DUO YI MARKET Kft. ügyfelet (székhely: 1203 Budapest, Hársfa sétány 19. fszt. 2.) tűzvédelmi jogszabályi rendelkezések megszegése miatt

Szám: 35210/211-5/2015.ált.

Tárgy: DUO YI MARKET Kft. (székhely: 1203 Budapest, Hársfa sétány 19. fszt. 2.) tűzvédelmi bírság ügye Ü. i.: Tel.:  (36-72) 512-200 E-mail:  [email protected]

HATÁROZAT A DUO YI MARKET Kft. ügyfelet (székhely: 1203 Budapest, Hársfa sétány 19. fszt. 2.) tűzvédelmi jogszabályi rendelkezések megszegése miatt 900 000,- Ft, azaz kilencszázezer forint tűzvédelmi bírsággal sújtom. A pénzbírságot a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számú bankszámlájára jelen határozatom jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól kell felszámítani. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamat adók módjára történő behajtását. Felhívom a figyelmét, hogy a tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, a hatóságomhoz benyújtandó, 36.000,- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja, vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.

INDOKOLÁS A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség képviselői 2014. augusztus 28-29-én tűzvédelmi hatósági ellenőrzést tartottak a Pécs, BajcsyZsilinszky u. 2/1. szám alatti DUO YI MARKET Kft. által üzemeltetett Sunsine Divatáruház (a továbbiakban: Áruház) területén. A helyszíni ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvek készültek, ügyiratszámuk 280-2/2014/PK/H2 és 280-3/2014/PK/H2, melyből egy példányt az ügyfél alkalmazottja XX a helyszínen átvett. A helyszíni ellenőrzés során megállapításra került, hogy az Áruház területén tűzoltó készülék nincs készenlétben tartva. Az ellenőrzés során a létesítményre vonatkozó tűzvédelmi szabályzatot bemutatni nem tudták. Az üzlet nyugati raktárából nyíló vészkijárati ajtó az ellenőrzéskor le volt zárva. A hatóság az Ügyfelet a tényállás pontos tisztázása céljából a 280-4/2014/PK/H2 számú végzésében iratbemutatásra hívta fel, melyet az Ügyfél határidőre teljesített. Az Ügyfél által benyújtott és a már rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Kirendeltség tűzvédelmi hatósági eljárást indított, amely eredményeként az Ügyfelet a bírsághatározatban 850 000 Ft tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, 11 darab tűzoltó készülék készenlétben tartásának elmulasztása, valamint a tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény menekülésre számításba vett vészkijáratának lezárása miatt. Ügyfél a bírsághatározatot a rendelkezésre álló tértivevény tanúsága szerint 2014. október 18án vette át, amely ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 99. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a bírsághatározat közlésétől számított tizenöt napon belül illeték megfizetése nélkül fellebbezést terjesztett elő, amely 2014. október 22-én érkezett a Kirendeltséghez. A Kirendeltség az illeték meg nem fizetése miatt az Ügyfelet hiánypótlásra hívta fel a 28014/2014/PK/H2 számú végzésben, amelynek az Ügyfél eleget tett. A Kirendeltség 2014. november 07-én kelt, 280-19/2014/PK/H2 számú levelével a fellebbezést az ügy összes iratával együtt felterjesztette a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz, mint a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz és úgy nyilatkozott, hogy a bírsághatározat módosítására vagy visszavonására nem lát okot. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Kirendeltség 280-11/2014/PK/H2 számú, 2014. október 15-én kelt bírsághatározatát, amelyben az Ügyfelet 850 000 Ft, azaz nyolcszázötvenezer forint tűzvédelmi bírság megfizetésre kötelezte, a 812-3/2014/H számú, 2014. december 19-én kelt végzésében megsemmisítette és az első fokon eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Az új bizonyítási eljárás során a 35210/211-1/2015. ált. számú végzésében 2015. január 31-i határidővel az Ügyfelet nyilatkozattételre hívta fel, melynek az Ügyfél 2015. január 27-én eleget tett. Az új bizonyítási eljárás során, az Ügyfél 35210/211-2/2015.ált. számú nyilatkozata alapján az alábbiak kerültek megállapításra:

2

I. Az Ügyfél által bemutatott bérleti szerződés alapján a Pécs, Bajcsy-Zsilinszky u. 2/1. szám alatt lévő üzlet rendeltetésű helyiség alapterülete 2288 m2. II. A létesítmény tűzoltó vízforrásainak üzemben tartásáért felelős szervezete a 2014. december 1-én benyújtott vállalkozási szerződés alapján az XX Kft. A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 34. §. (3) bekezdése alapján az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet a tűzoltóvízforrásokról nyilvántartással rendelkezik. A nyilvántartás vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége. Továbbá az Ügyfél 2014. október 10-én benyújtotta a létesítmény villámvédelmi rendszerének tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatát és a villamos berendezések tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatát igazoló dokumentációt a 280-9/2014/PK/H2 számú irat 4. számú mellékleteként. III. A létesítmény tűzoltó vízforrásainak üzemben tartásáért felelős szervezete a XX Kft., ezért a 280-2/2014/PK/H2 számú jegyzőkönyvben rögzített szabálytalanság: „a helyszínen lévő 5 db fali tűzcsapból 4 db-on felülvizsgálati matrica volt elhelyezve…1 db esetében felülvizsgálatot igazoló matrica nem volt megtalálható” az Ügyfél terhére szabálytalanságként, hiányosságként nem róható fel. A 2014. október 02-án benyújtott tűzvédelmi szabályzatból egyértelműen megállapítható, hogy a 7622 Pécs, Bajcsy-Zsilinszky u. 2/1. szám alatti SUNSHINE DIVATCENTER „C”, azaz tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik. A 280-2/2014/PK/H2 számú jegyzőkönyv egyértelműen rögzíti, hogy „az áruházat üzemeltető Kft-nek tűzvédelmi megbízottja nincs”. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) 19.§ (3) bekezdése alapján a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. A Ttv. 19. § (3) bekezdése az Ügyfélnek nem írja elő a létesítmény tűzvédelmének megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével való biztosítását, tárgyi ügyben jogszabálysértést nem követett el. A korábban rendelkezésre álló 280-2/2014/PK/H2 és 280-3/2014/PK/H2 számú helyszíni jegyzőkönyvek és a 280-9/2014/PK/H2 számon bemutatott dokumentáció és az új eljárás során Ügyfél által tett 35210/211-2/2015.ált. számú nyilatkozat alapján az alábbi szabálytalanságok kerültek megállapításra: 1. Az Áruház területén az ellenőrzés idejében nem volt tűzoltó készülék készenlétben tartva. A benyújtott dokumentáció alapján az Áruház alapterülete 2288 m2, a tűzveszélyességi osztályba sorolása „C” tűzveszélyes osztály. A megállapított hiányosság az alábbi jogszabályi előírásba ütközik: A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 591. § (1) bekezdés alapján a létesítményben a (2) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas – a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő – tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Az újonnan létesült építményekben, építményrészekben, a megváltozott rendeltetésű helyiségekben, helyiségcsoportokban, építményekben, valamint

3

szabadtereken a vonatkozó műszaki követelmények szerint gyártott tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani: c) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az – „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 200 m2e után, de legalább szintenként. A jogszabály által előírt, készenlétben tartandó tűzoltó készülékek száma tehát 12 darab. 2. Az Áruház nyugati raktárából nyíló vészkijárati ajtó az ellenőrzéskor le volt zárva. A megállapított hiányosság az alábbi jogszabályi előírásba ütközik: A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 566. § (2) bekezdése alapján a munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. A 280-9/2014/PK/H2 számon benyújtott létesítményre vonatkozó Tűzvédelmi Szabályzatból megállapításra került, hogy az Áruház nyugati raktárából nyíló ajtó vészkijárati ajtó. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 7. §. (1) bekezdése alapján: „A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanságok esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1–8., 12–16. a), 17–18., 20–24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén – az 5. § szerinti eljárások kivételével – a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. Az 1. pontban megállapított szabálytalansággal kapcsolatban a Korm. rendelet 1. melléklet 16. a) pontjában meghatározottak szerint járok el: ,,Tűzoltókészülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével)”, mely esetén a kiszabandó tűzvédelmi bírság mértéke 50 000 Ft/készülék (azaz ötvenezer forint/készülék). E szabálysértés bírságtételét - 12 darab tűzoltó készülék készenlétben tartásának hiánya miatt - 600 000,- forintban állapítom meg mérlegelési jogkörömben. A 2. pontban megállapított szabálytalansággal kapcsolatban a Korm. rendelet 1. melléklet 7. pontjában meghatározottak szerint járok el: ,,Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal”, mely esetén a kiszabható tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke 300 000 Ft (azaz háromszázezer forint), legnagyobb mértéke 400 000 Ft (azaz négyszázezer forint). E szabálysértés bírságtételét mérlegelési jogkörömben 300 000 forintban állapítom meg. A fentiek alapján a tűzvédelmi bírság összege 900 000,- forint (azaz kilencszázezer forint), amely megfizetésére az Ügyfelet a rendelkező részben foglaltak szerint kötelezem. A bírság mértékénél az alábbi szempontokat vettem figyelembe: A Ket. 94/A. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban felsoroltakat figyelembe véve a bírság összegének megállapításánál az üggyel kapcsolatos összes enyhítő és súlyosbító körülményt figyelembe vettem és az alábbiak szerint mérlegeltem.

4

A Korm. rendelet által meghatározott bírságtétel minimum és maximum értéke közül a minimum értéket tekintettem kiindulási alapnak. Az egyes alább megfogalmazott szempontok figyelembe vétele során a minimum értéktől nem tértem el. A feltárt tűzvédelmi szabálytalanságok miatt a bírság összegének megállapításánál a Ket. 94/A. § (1) bekezdésében megfogalmazott mérlegelési szempontokat az alábbiak szerint vettem figyelembe: A Ket. 94/A. §. (1) bekezdés a) pontja alapján „a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét”: A feltárt tűzvédelmi szabálytalanságok esetében nem vettem figyelembe ezzel kapcsolatos súlyosbító körülményt, mivel a jogsértéssel aránytalanul nagy hátrányt az Ügyfél nem okozott, a jogsértés elhárításának költségei az Ügyfelet terhelik. A Ket. 94/A. §. (1) bekezdés b) pontja alapján „a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát”: A feltárt tűzvédelmi szabálytalanságok kapcsolatban megállapítottam, hogy a jogsértés megtörtént, ugyanakkor ezzel kapcsolatos súlyosbító körülményt nem vettem figyelembe, mivel az visszafordíthatatlan kárt nem okozott. A Ket. 94/A. §. (1) bekezdés c) pontja alapján „a jogsértéssel érintettek körének nagyságát”: A jogsértéssel érintettek körébe csak az Ügyfél tartozik, ezért ezzel kapcsolatos súlyosbító körülményt nem vettem figyelembe a Jegyzőkönyvben megállapított szabálytalanságok esetében. A Ket. 94/A. §. (1) bekezdés d) pontja alapján „a jogsértő állapot időtartamát”: A jogsértő állapotot az Ügyfél a hatóság által előírt határidőre megszüntette, ezért ezzel kapcsolatos súlyosbító körülményt nem vettem figyelembe. A Ket. 94/A. §. (1) bekezdés e) pontja alapján „a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát”: Az Ügyfél esetében a feltárt tűzvédelmi szabálytalanságok első alkalommal kerültek megállapításra, ezért ezzel kapcsolatos súlyosbító körülményt nem vettem figyelembe. A Ket. 94/A. §. (1) bekezdés f) pontja alapján: „jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását” az Ügyfél az ellenőrzés során együttműködő volt, az eljárást nem hátráltatta, ezért ezzel kapcsolatos súlyosbító körülményt nem vettem figyelembe. A Ket. 94/A. §. (1) bekezdés g) pontja alapján „jogsértést elkövető gazdasági súlyát”: A jelen eljárás során a hatóságom az Ügyfél gazdasági súlyát nem vizsgálta, ezért sem enyhítő sem súlyosbító körülményként ezt nem vettem figyelembe. A késedelmi kamat mértékét, valamint a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamatadók módjára történő behajtását a Ttv. 43. § (3) bekezdése határozza meg, illetve biztosítja. A Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése alapján „ A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.”

5

A jogsértésről a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltsége 2014. augusztus 28-án szerzett tudomást. Döntésem a fenti jogszabályhelyeken alapul. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Határozatom a Ket. 71. § (1) bekezdésén, a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. §-án alapul. Hatáskörömet a Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. A Ket. 98. § (1) bekezdése értelmében az első fokon hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek van helye, melyet a Ket. 102. § (1) bekezdése szerint annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amelyik a megtámadott döntést hozta. A Ket. 99. § (1) bekezdése alapján a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján az Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogosult. A fellebbezési eljárásra a Ket. 102-105. §-a az irányadó. A fellebbezési illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése határozza meg. P é c s , 2015. február 16.

Készült: Egy példány: Kapja:

2 pld 3 lap 1. DUO YI MARKET Kft. – belföldi tértivevénnyel 1203 Budapest, Hársfa sétány 19. fszt. 2. Melléklet: 1 db készpénz átutalási megbízás 2. Irattár

6