„Minden lélek egésznek születik és egészségét nem veszítheti el. Légy okos, szerezd vissza egészségedet. A gyógyszer bárhol kapható. Igyál! Amit kínálok, a tisztaság olaja, a mámor olaja. Igyál, a többit majd hozza a bor”. Hamvas Béla
A DRÁVA-MENTI BORÚT EGYESÜLET és a DÉL-NYUGAT BALATONI HEGYKÖZSÉG XIV. NEMZETKÖZI BORVERSENYE 2011.02.25. CSURGÓ
Előszó Csurgó és környéke a fellelhető dokumentumok alapján mindig jó bortermőhely volt. Csokonai Vitéz Mihály verseiben is megemlékezik erről. Nagyváthy János nemcsak műveiben ír a csurgói szőlőtermesztésről, hanem mintakertjében a nyugati szőlőfajtákat telepítette el és a korszerű lugas-műveléssel termeszetette a szőlőt. A filoxéravész után az amerikai direkttermő szőlők terjedtek el a környékünkön. Ezek leváltását az 1970-es években országosan elindult kertbarátmozgalom vállalta fel. Csizmazia József rezisztens hibridjeivel elindult egy fajtaváltás, a Zalagyöngye, Göcseji Zamatos, Bianka, Medina ma már elismert fajták. Bakonyi Károly Cserszegi Fűszerese is közismert környékünkön. Csurgón 1976-ban megalakult kertbarátkör tagjai sokat tettek a fajtaváltás érdekében. Az első borversenyt 1980 február 23-án Molnár Gergely szervezte meg és ezt még 3 követte (1981-1983-1984-években). Ezek a borversenyek még csak kezdeti próbálkozások voltak sok problémával és tanulsággal. A tapasztalatokat felhasználták a hegyközség által szervezett borversenyeknél 1998-tól, mely versenyek főszervezői a mai napig is Ureczky Attila és Ilia Csaba. A 2007-es év jelentős a Csurgói Hegyközség életében. A 15 éve alakult egyesület 10. borversenyét rendezheti meg. Hatodik éve külföldi résztvevői is vannak a versenynek. Az idei versenyben is Horvátországból Istriai és Durdevaci, Erdélyből a Kis-Küküllői borvidékről, valamint Szlovákiából érkeznek borok. A borversenyeken nem a száz hektólitereké a főszerep, annál inkább a minőségé. Ürítsünk egy finom borral töltött poharat az elődök munkájának elismerésére, akik a kritikus időkben tettek valamit a csurgói borkultúra fejlesztéséért, valamint a jelen és a jövő szőlészeire, borászaira! Egészségünkre!
„Van bora minden évnek, minden gazdának, minden hordónak. Valamennyi bor egyetlen istenség alá tartozik. De minden egyes bornak külön géniusza van”. Hamvas Béla
A településről "Csurgó: a budapest-fiumei vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség" - írta majd száz évvel ezelőtt megjelent monográfiájában Csánki Dezső. Az írás ma is helytálló, de a híres déli vasút vonalán azóta már villamos mozdonyok húzzák a szerelvényeket, Csurgóból pedig város lett. Vasúton fővárosunktól kettőszázötven, a határtól mindössze tíz kilométer a távolság. "Somogyország" délnyugati részén, a Csurgói dombság déli szélén helyezkedik el a hatezres lélekszámú település. A legújabb tájkutatási eredmények alapján a Belső-Somogy tájegységen belül, a Közép-DrávaVölgyben található, a Kelet-Zalai-dombság és a Nyugat-Belső-Somogy dombságának találkozásánál. Délről a Dráva folyó húzódik természetes határaként. Somogy legkisebb tájegysége, maximum négy kilométer szélességű sávban, Őrtilostól Drávatamásiig hetven kilométer hosszúságban nyúlik. A kistályon az ország legnagyobb részéhez hasonlóan a földtörténet harmadkorában keletkezett pannon tengeri üledékre rakódtak rá a pleisztocén és a holocén képződményei: a lösz, a homok és az ártéri hordalékok. A mai felszínen a völgyek jelzik a főként ÉNY-DK-i irányú, valamint az erre merőleges törésvonalak helyét. A törések mentén a szél munkája mellett döntő jelentőségű a vizek szerepe, melyek nagyobbrészt az adott töréses árkokban helyezkednek el. A lepusztító külső erők számára kedvező vonalak jelölték ki a dombvidék felszínének megkapó szépségű vonásait. A Csurgói dombság kialakításában meghatározó szerepet játszott a területén végighaladó erősen kanyargó Dráva folyó, mely nagy mennyiségű hasznosítható nyersanyagot eredményezett. Csurgón a vakoló homokot és a tömör téglaagyagot halmozta fel az itt élők számára. A homokos térszínek ritkák a kistályon, uralkodóbb felszíntakaró a lösz, melynek gazdag formációit löszpartok, löszmélyutak - megtalálhatjuk a városka szőlőhegyén is. A táj valamivel magasabb a Marcali-hátnál, és felszíne élénkebb, változatosabb. Csurgó átlagosan 140-l50 méter tengerszint feletti magasságon fekszik. Őrtilosnál jutunk el a környék legmagasabb pontjára, a 246 méteres kiemelkedéshez. A Közép-Dráva völgy második legnagyobb települése harmonikusan illik a táj arculatához, mezővárosias jellegét ma is megőrizve. A természet szeretete a környezet védelme az itt élők számára mindenkor fontos volt. A mezőgazdasági munkák, az állattenyésztés, a növénytermesztés, ezen belül a szőlőtermesztés meghatározó tevékenység
A település éghajlata Csurgó Somogy megye délnyugati szélén fekszik (É.sz. 46° és K.h. 17°). Különleges helyzete, földrajzi fekvése miatt az éghajlata is eltér a megye többi területétől, sőt országosan is egyedüli a mikroklímája. Ennek oka az, hogy három különböző tájegység találkozik itt. Északnyugatról a Zalai Dombvidék legdélibb szélének tekinthető a csurgói szőlőhegy, délkelet felől a belsősomogyi terület határolja, ami síkabb, homokos terület (Szenta - Berzence), végül délnyugatról a Dráva árterülete, a berek (Sarkad - Lankóc - Gyékényes). Mindhárom terület hatása érvényesül az időjárás alakításában. A legfontosabb és legjellemzőbb a sok csapadék (évi 800 milliméter felett), ami az Adriai tenger közelségének tudható be. Amíg a hasonlóan esős Kőszeg, Sopron és a zalai területek az Atlanti Óceánról kapják a csapadékot, Csurgó délnyugatról a Genovai Ciklon hatására. Általánosan is igaz, hogy az éghajlatunkban a mediterrán hatások érvényesülnek. Csurgó az országnak az a települése, amelyik a legközelebb van a Földközi-tengerhez, csupán 250 kilométer légvonalban! A műholdas időjárási felvételek igazolják, hogy az Afrikából induló meleg áramlatok is erre jönnek be az országba. Jellemző Csurgó időjárására az augusztus végén, szeptember elején érkező esős idő, ami meghozza az őszi gombaszezont és előidézi a szőlő romlását. De jellemző a február eleji felmelegedés is, ami előcsalja a tavaszi virágokat, s mindig jön még utána egy hidegebb időszak. A hőmérséklet kiegyenlítettebb mint Nagykanizsáé, mindig melegebb van nálunk. A berek közelsége az oka a magas páratartalomnak, ezért sok ködös reggel van, de még nyáron is nagy a harmatképződés. A lisztharmatnak kedvező klíma miatt meg kell választani azokat a növényeket, amelyeket termeszteni szeretnénk. Az örökzöldek feltűnően jól érzik magukat a környéken, Csurgó tele van fenyőkkel, tujákkal, a tulipánvirág és a liliomfa (Magnolia) a gimnázium parkjából szétterjedt a városban. Hortenzia sehol nem díszlik ilyen szépen, mint itt. A gesztenye szintén jól érzi magát, ez a savanyú, kötött talajnak is köszönhető. Szőlőműveléssel már a római korban is foglalkoztak a domboldalakon. A sok és buja növényzet, az erdők közelsége jó és tiszta levegőt biztosít a városnak. A sok csapadék és a mélyben lévő vízkészletek eddig még biztosították a legnagyobb szárazságban is Csurgó vízellátását.
A BOR A borokat a felhasznált, feldolgozott szőlő alapján szín szerint kategóriákba soroljuk. Ezen belül a cukortartalom a meghatározó a következők szerint: Fehér borok (nem illatos fajták) cukortartalma: száraz borok 0 - 4 g/l - félszáraz borok 4,1 - 12 g/l félédes borok 12,1 - 45 g/l - édes borok 45 g/l fölött Fehér borok, illatos fajtákból ( pl.:Fűszeres Tramini, Muscat Ottonel) cukortartalma: száraz borok 0 - 4 g/l - félszáraz borok 4,1 - 12 g/l félédes borok 12,1 - 45 g/l - édes borok 45 g/l fölött Rosé borok cukortartalma: száraz borok 0 - 4 g/l - félszáraz borok 4,1 - 12 g/l félédes borok 12,1 - 45 g/l - édes borok 45 g/l fölött Vörös borok (nem illatos fajták) cukortartalma: száraz borok 0 - 4 g/l - egyéb borok 4 g/l fölött Vörös "fajta borok" (Cabernet sauvignon, Merlot) cukortartalma: száraz max. 4 g/l cukortartalom - egyéb borok 4 g/l fölött Természetes borkülönlegességek, (pl.:késői szüret, jégborok stb.) cukortartalom: száraz borok 0 - 4 g/l - félédes borok 4,1 - 20 g/l - édes borok 20 g/l fölött A BORBÍRÁLAT A borminták egységes sorozatonként, az alábbi sorrendben kerültek bírálatra: - szín szerint: fehér, rosé, vörös - cukortartalom szerint: a száraz borokkal kell kezdeni - évjárat szerint: az újborokkal kezdődik a sor - illat szerint: a semleges illatú borokkal kell kezdeni. A borok az alábbi hőmérsékleten kerültek bírálatra: - fehér borok, rosé borok: 10-12 oC - vörös borok: 15-18 oC - szénsavas borok: 7-9 oC - likőr borok: 8-10 oC Az egyes sorozatok kóstolása elején a bizottságok egy próbabírálatot tartanak, mely alatt megbeszélhetik a tagok által adott pontszámokat, annak érdekében, hogy viszonylag kiegyensúlyozott bírálati követelmények alakulhassanak ki. A bizottság tagjai teljes csendben dolgoznak, anélkül, hogy bármi jelét adnák a mintával kapcsolatban kialakult benyomásaiknak. Minden egyes minta bemutatása előtt a bizottság tagjai megkapják a bírálólapot, amely tartalmazza a kóstolandó minta technikai adatait. A technikai személyzet begyűjti a bírálólapokat, ellenőrzi helyes kitöltésüket, a bizottsági tag aláírását és átadják hitelesítésre az Elnöknek. A bizottság tagjai nem szerezhetnek tudomást az adott napon az egyes boroknak ítélt pontszámokról és díjakról a kóstolás lezárulása előtt.
A borok értékelését több bíráló véleménye alapján pontszámokkal határozzák meg és átlagolva tüntetik fel. A mérés leginkább a húsz pontos pozitív értékeléssel történik, amikor a borminta tisztaságát (0-2ponttal) színét (fehérbornál 0-2 ponttal, vörösbornál 0-4 ponttal), illatát (fehérbornál 0-4 ponttal, vörösbornál 0-2 ponttal) minősítik, majd a bor harmonikusságát sav, alkohol, maradék cukor tartalmát, sűrűségét, szárazanyag tartalmát (extrakt) 0- 12 ponttal értékelik. Tehát egy „tökéletes bor” 20 pontot érne. A gyakorlatban az értékek 10-től 20 pontig szerepelnek az ihatóbortól a csúcsborig. Az oklevelek ponthatárait mindig a bírálóbizottság dönti el. A borverseny ponthatárai: Arany oklevél: 18,5 ponttól 20 pontig Ezüst oklevél: 17,5 ponttól 18,5 pontig Bronz oklevél: 16,5 ponttól 17,5 pontig Oklevél: 16,5 pont alatt A díjakat a zsűri nagyon szigorú mérce alapján ítéli oda, elismerve, hogy borversenyek jó hatással vannak a termelőkre és a boraik minősége folyamatosan javul. „A bor természetéhez meg kell választani az évszakot és a napszakot. Van henyélő bor, kacér bor, mesélő bor, tragikus bor”. „A bor az egyenes vonalat nem szereti. Ezért, aki jócskán ivott, örvénylő mozdulatokat tesz, és ha megindul, szép parabolákban és hiperbolákban jár. Valóságos tánc ez”. Hamvas Béla A BORVERSENYEKRŐL A Csurgói Hegyigazdák Egyesülete és a Csurgói Hegyközség által szervezett borversenyek: 1998. 02. 28-án a Csurgói Hegyigazdák Egyesületének a megalakulásának 5. évében megrendeztük az első borversenyünket. Előző években már tervezgettük, de kissé féltünk a szervezéstől. Első alkalommal 40 borminta került a zsűri elé. Az első három helyezett erre az alkalomra bronzból öntött egyedi és mintegy 1,3 kg súlyú különleges érmet kapott. 1999. 02. 27-én a második versenyünkön csökkentettük a zsűri létszámát 6 főre és igyekeztünk vizsgával rendelkező szakembereket meghívni. Sajnos csak 21 borminta került a zsűri elé. Ezen a versenyen szerepelt először a barcsi Zákányi István öttagú cigányzenekara. 2000. 02. 26-án 52 borminta került a 6 fős zsűri elé. Először került meghirdetésre a Csurgó Város Bora és a Csurgó Város Borásza kitüntető cím adományozása is. 2001. 03. 10-én 68 borminta került a szintén 6 fős szakmai zsűri elé. Itt már jelentős számban vettek részt a környékünkön a szomszédos falvakban lakó borászok is. Az előző években több sikertelen próbálkozásunk volt, hogy nemzetközivé tegyük borversenyünket, mikor is 2001-ben megkeresett bennünket a Durdeváci „(Szentgyörgyvári)” Szőlő és Gyümölcstermelő Egyesület vezetősége, hogy vegyünk egymás borversenyein. Ki kell emelnünk Marijan Matocec elnök úr áldozatos munkáját, melyet a kapcsolatépítésért és fenntartásáért kifejtett.
Az eddigi négy borversenyünk minden esetben a Csurgói Nagyváthy János középiskola adott helyet. Sokat segítettek a verseny lebonyolításában és mindenki számára emlékezetesek az ott elköltött finom vacsorák. 2002. 02. 23-a ismét jubileumi a borversenyünk mert ez már az ötödik. Örömünket fokozza, hogy a Horvátországi és Erdélyi borászok jelenlétével duplán nemzetközivé is vált versenyünk. Minden eddiginél több, vagyis 120 borminta került a szintén szakértő zsűri elé, mely egyben részükre komoly megterhelést jelentett. A versenyünk rendezésén is változtatnunk kellett, mert már ennyi bort megvizsgálni, értékelni oklevelet megírni, kiosztani, stb. egy délután már nem lehetett így a zsűrizés 02. 08-án megtörtént, 23-a pedig az eredményhirdetés és az ünneplés ideje. A megnövekedett létszám miatt egy nagyobb helyiséget kellett keresnünk. Így először a Hegedüs Üzletház II. emeleti konferenciaterme adott otthont a rendezvényünknek. A 10 éve alakult hegyközség a hatodik borversenyét rendezi meg 2003.02.13-án. Második éve külföldi résztvevői is vannak a versenynek. Az idei verseny azért is volt különleges, mert a tavalyi Horvát és Küküllő-menti borok mellett Német és Olasz borok is ringbe szálltak a pontokért. A szakértő zsűriben vizsgázott borbírálók foglaltak helyet. A verseny tikos volt, a zsűri csak a számát, fajtáját és évjáratát tudta a boroknak. A verseny végén volt némi meglepetés mikor megtudták, a borászok neveit, mert volt itt például a Horvát Köztársaság elnökének kedvenc borából, vagy a Loreley sziklától 200 méterre termő Rajnai Rizlingből is. Nagyon szép eredményeket értek el az Olasz borok is, de a legmagasabb pontszámot egy Klosztári jégbor kapta. A 123 bormintából 74 fehérbor, valamint 49 vörös bor. A borok bírálata a városi múzeum irodájában volt, míg az eredményhirdetés a Balogh vendéglőben. 2004.02.14. megrendezett versenyre 101 borminta került a zsűri elé. 55 fehérbor, valamint 46 vörös bor. A borok bírálata a városi múzeum irodájában volt, míg az eredményhirdetés a Balogh vendéglőben. A mintákat Horvátországból Istriáról, Durdevácról, Erdélyből a Kisküküllő-menti borvidékről kaptunk. A hazai borászatoknál a Balatonboglári borvédékről, valamint Zalai borvidékről érkeztek a versenyünkre bormintákat. 2005.04.02. megrendezett versenyre 121 borminta került a zsűri elé. 84 fehérbor, valamint 37 vörös bor. A borok bírálata és az eredményhirdetés a Balogh vendéglőben volt. A mintákat Horvátországból Istriáról, Durdevácról, Erdélyből a Kisküküllő-menti borvidékről kaptunk. A hazai borászatoknál a Balatonboglári borvédékről, valamint Zalai borvidékről és a Villányi borvidékről érkeztek a versenyünkre bormintákat. A versenyt megelőző napon metszési bemutatót szerveztünk a térségi gazdáknak, melyet Bényei Ferenc professzor tartott a csurgói szőlőhegyben Alcsics János birtokán. 2006.02.18.-án megtartott borversenyre 141 borminta került a zsűri elé. 88 fehérbor, valamint 53 vörös bor. A borok bírálata és az eredményhirdetés a Balogh vendéglőben volt. A mintákat Horvátországból Istriáról, Durdevácról, Erdélyből a Kisküküllő-menti borvidékről kaptunk. A hazai borászatoknál a Balatonboglári borvédékről, valamint Zalai borvidékről és a Villányi borvidékről érkeztek a versenyünkre bormintákat. A 2007. 02. 09. borverseny részletes értékelése a kiadvány mellékletét képező betétlapon megtalálható. Az elmúlt tíz esztendő borversenyeiben a következő borbírálók vettek részt: A zsűrik elnökei voltak: Horváth Csaba a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, Smidéliusz Zoltán Evangélikus püspök-helyettes a Zala megyei borlovagrend tagja, Bényei Ferenc Szent István Egyetem szőlészeti tanszékvezetője, Viniczai Sándor szakújságíró, Komáromi Ferenc Szent-Anna Borház, Vincze Miklós BB főborásza, Nyikos István Magyar Borok Háza igazgatója.
A zsűri tagjai: Repkáné Eszterhai Ildikó Agrármarketing Centrum regionális igazgatója, Dr.Gyenesei István SM. Közgyűlés elnöke, Anderka István Somogy megyei FM hivatal osztályvezetője, Nagy Endre borbíráló, Koltai Tamás borbíráló borász, Trunkó Ferenc borbíráló borász, Wolf Sándor borbíráló borász, Komáromi Ferenc borbíráló borász, Faragó József borbíráló borász, Tóthné Pávlic Teréz borbíráló borász, Máthé Sándor borbíráló borász, Horváth Lajos borbíráló borász, Ureczky Attila borbíráló borász, ifj Ilia Csaba okl. borbíráló, Ignáczy György borász, Baróczi Zoltán borbíráló borász, Mirko Pavunic borbíráló borász, Molnár Zoltán borász, Pál János borász, Vidmann János borász, Gelencsér István Borász, Szabó István borász, Sári Tibor borász, Galambos Kálmán borász, Dr. Porkoláb Lajos borász, Ilia Csaba hegybíró „A borok általában ott élvezhetőek maradéktalanul, ahol teremtek. Ez egészen természetes, a gyümölcs is a fáról tökéletes”. Hamvas Béla 1993-tól napjainkig a rendezvényeinket támogatták: Csurgó Város Önkormányzata Vrsar Város Önkormányzata Szászfalvi László Franko Stifanic Franko Radovcic Drávamenti Takarékszövetkezet Repkáné Eszterhai Ildikó Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács Somogy Megyei Közgyűlés Zrínyi Miklós vadásztársaság Csurgó Rendőrség Csurgó BASF növény védőszer gyártó és forgalmazó vállalat Bayer CropScience növény védőszer gyártó és forgalmazó vállalat Nagyváthy János Középiskola Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium Városi Múzeum Csurgó, Ihász János múzeumigazgató Nagy hús Kft Csurgó Csurgói Faipari Kft Aero-Pack Csomagolástechnikai Kft. „Végül is ketten maradnak Isten és a bor” Hamvas Béla
