VÁLLALATI MUNKASZERVEZÉS Dolgozói kapcsolatok Disney-módra A Disney és annak világszerte működő vállalkozásai elvárják az alkalmazottaiktól, hogy azonosuljanak a társaság erős vállalati kultúrájával. Ez a dolgozói kapcsolatok és a humánpolitika valamennyi aspektusára vonatkozik a munkaidőtől a fizetésen át a dolgozók megjelenéséig. Az alábbiakban azt járjuk körül, hogyan alkalmazzák ezt a gyakorlatban az Egyesült Államokban, és hogy ez milyen hatást gyakorolt a Párizs közeli tematikus parkban dolgozókra. Tárgyszavak: humánpolitika; vállalati kultúra; szakszervezet; megjelenési szabályok; munkaszervezés; USA; Párizs.
Bevezetés Az amerikai tulajdonban lévő Walt Disney Company hatalmas munkaadó. Az Egyesült Államokban két fő tematikus parkja van: a Disneyland Resort a kaliforniai Anaheimben, valamint a Walt Disney World Floridában. Ez utóbbi mintegy 60 000 embert foglalkoztat. A társaságnak Tokióban és Párizs közelében is van egy-egy nagyobb tematikus parkja. A Párizs melletti park mintegy 12 500 főt alkalmaz. A Disney vállalati kultúrája nagyon erős, és szándékosan rányomja a bélyegét a társaság valamennyi vállalkozására világszerte. Ez a kultúra a dolgozói kapcsolatok és a humánpolitika minden aspektusát áthatja.
A Disney-kultúra kialakítása Amint azt a cég oktatási vezetője egy floridai humánpolitikai konferencián megfogalmazta, a Disney-kultúra a „kiválóság láncolatára” épül, amely a vezetőségtől egészen az egyes dolgozókig a vállalkozás valamennyi elemét magába foglalja. A kiválóság koncepciója így elvezet a vendégek megelégedettségéig, amely jó pénzügyi mérleget és további üzleti lehetőségeket eredményez. A társaság nagy hangsúlyt helyez az értékek és jelképek alkalmazására: valamennyi alkalmazottja a „stáb tagja”, azok is, akik személye-
sen nem érintkeznek a látogatókkal. Ez egy „tegező kultúra”, ahol minden dolgozó, még a vezérigazgató is olyan kitűzőt hord, amelyen csak a keresztneve szerepel. A Disney vállalati kultúrája a tervezésen, nem pedig a hiányosságokon alapul, és ezt tisztán és közérthetően adják valamennyi dolgozó tudomására. A társaság nagy hangsúlyt helyez arra, hogy saját maga alakíthassa a kultúráját, ne pedig más tényezők, például a szakszervezetek formálják azt. Egy vállalat kultúrája gyakran véletlenszerűen alakul ki. Vannak olyan társaságok, ahol a vezetés gyengesége miatt a dolgozói szervezetek alakítják a vállalati kultúrát, ők határozzák meg, hogy az alkalmazottak mennyit és milyen keményen dolgozzanak. A Disney nem ilyen szervezet. A 33 éve megnyílt floridai parkban 26 szakszervezet van jelen, ennek ellenére még soha nem volt sztrájk. Ez annak köszönhető, hogy sikerült jó viszonyt kialakítani a szakszervezetekkel, a kultúrát azonban nem ők, hanem a vezetőség határozta meg.
Az Euro Disney és a szakszervezetek A Párizs melletti tematikus park vezetése 1992-ben, a létesítmény megnyitásakor egy „vállalatközi” kollektív szerződést írt alá a CFE-CGC és a CSL szakszervezettel. A megállapodás a parkban dolgozó valamennyi alkalmazottra kiterjed. Ezen felül a vezetés és a szakszervezetek között számos konkrét kérdésben jött létre megállapodás: 1992-ben a munkaköri besorolásról és a szociális védelemről, 1993-ban az éves szinten megállapított munkaidőről, 1999-ben pedig a 35 órás munkahét bevezetéséről. A park megnyitásakor és az azt követő években a társaság szerette volna megváltoztatni azt a kialakult képet, hogy az Euro Disney egy amerikai „zárvány” Európában. Ezenkívül azon is javítani kívántak, hogy az állandó alkalmazottak tovább maradjanak a cégnél, ugyanis a munkaerő fluktuációja 1992-ben 57% volt. Mindezen erőfeszítések ellenére a franciaországi parkban jelentős konfliktusok alakultak ki. 1998-ban a CGT, a CFTC és az UNSA szakszervezet sztrájkot hirdetett általános béremelést, a szaktudás elismerését, és a munkaviszony hosszával arányosan növekvő fizetéseket követelve. A szakszervezetek szerint a tematikus parkokra és vidámparkokra vonatkozó nemzeti ágazati kollektív szerződés előadóművészi függelékét a Párizs melletti Disney parkra is alkalmazni kell. A függelék alkalmazása számos dolgozó fizetését jelentősen növelte volna. A park vezetősége azonban nem kívánta alkalmazni ezt a megállapodást, mivel úgy vélték, hogy ez a létesítmény sokkal több, mint egy tematikus park, mivel
a területén számos hotel és vendéglátó egység is üzemel. A szakszervezetek elutasították ezt az álláspontot, és elítélték a Disney vezetését, mivel az az amerikai tradíciót követő, cégen belüli besorolási rendszert alkalmazta. 20 nap után a szakszervezetek felfüggesztették a sztrájkot, és bírósági keresetet nyújtottak be a társaság ellen. A bíróság végül úgy döntött, hogy a társaságnak is alkalmaznia kell az ágazati kollektív szerződés vonatkozó függelékét. Ennek megfelelően 2001 áprilisában a társaság vezetése és hat szakszervezet aláírta azt a megállapodást, amely a Disney parkra is alkalmazza a nemzeti kollektív megállapodás rendelkezéseit. Ezenfelül 2002 márciusában a vezetőség és a hat szakszervezet között egy további megállapodás is született, amely a munkaviszony hosszán alapuló többletbérezéssel kapcsolatos tárgyalásokat készíti elő.
Munkaerő-felvétel és -kiválasztás A Walt Disney cég kultúrája már a munkaerő-felvétel előtti szakaszban megjelenik. Ez a kultúra nagy szerepet játszik a munkaerő kiválasztásának, felvételének és betanításának folyamatában. A floridai Walt Disney World felvételi irodáját „szereplőválogatási központnak” nevezik, és leginkább egy elvarázsolt kastélyra emlékeztet. Mielőtt a jelentkezőkkel kitöltetnék a jelentkezési lapot, levetítenek nekik egy filmet, amely bemutatja a társaságot, az öltözködési és megjelenési előírásokat, a munkafeltételeket, pl. a munkaidőt és az egyéb elvárásokat. A társaság szerint ez kiváló módszer arra, hogy a potenciális alkalmazottakkal megismertessék vállalati kultúrájukat. A jelentkezők 10%-a a film levetítését követően önként visszalép. A Disney-nél ennek csak örülnek, mert azt szeretnék, hogy az új alkalmazottak beilleszkedjenek a vállalat kultúrájába, ezért jobbnak tartják, ha valaki már ebben a szakaszban felismeri, hogy nem neki való ez a munka, mintha a képzési program felénél jönne rá. A munkaerő-felvételt 90%-ban a humánpolitikai osztály dolgozói, avagy a „stáb képviselői” végzik, akik a társaságnak leginkább megfelelő „tehetségeket” igyekeznek megtalálni. A technikaibb jellegű állások esetében a vezetők feladata a munkaerő kiválasztása. A film megtekintése után is jelentkezni kívánó jelöltek beválogatása gyors folyamat: a stáb képviselői általában már aznap lefolytatják az interjúkat. A jelentkezők a távozásuk előtt megtudják, hogy megfeleltek-e.
Ha pedig nem kapják meg az állást, akkor közlik velük az okokat, és ha bármilyen változtatásra van szükségük, abban is tanácsot kapnak.
Képzés és előléptetés Az újonnan felvett alkalmazottak egy ún. orientációs fázison mennek keresztül, amely során „magukba szívják” a Disney-kultúrát, és megismerkednek a munkakörükre vonatkozó szabályokkal. Ezt az orientációs fázist követi a tényleges betanítás, amely során minden új alkalmazott mellé egy régebbi dolgozót rendelnek. A betanítást végző dolgozók egy speciális kitűzőt viselnek, és 50 centtel magasabb órabért kapnak. A dolgozók a nem túl jelentős többletpénz ellenére szívesen vállalják az oktatói szerepet. A betanítás folyamatában ma már fontos szerephez jutnak a számítógépes oktatóprogramok, például azok a virtuális valóságot szimuláló rendszerek, amelyek azoknak a sofőröknek segítenek megtanulni a látványosságokat bemutató forgatókönyvet, akik a vendégeket körülviszik a parkon. Az alkalmazottak ezen felül egy folyamatos fejlesztési program részesei, amely során félévente értékelik, és évente felülvizsgálják a teljesítményüket. A Disney személyzeti politikájában a képzés azt szolgálja, hogy a dolgozók idővel följebb kerüljenek a vállalati ranglétrán. A vezető beosztások mintegy 80%-át a társaságon belülről töltik be. A társaság úgy véli, hogy a folyamatos képzés és fejlődés a cég és a dolgozók közös felelőssége. Ezért a munkakörrel kapcsolatos képzés munkaidőben zajlik, amíg a munkakörhöz közvetlenül nem kapcsolódó továbbképzésre a dolgozóknak szabadidejükből kell áldozniuk, a költségeket azonban a társaság fizeti, és a tanfolyamokat az ún. Disney egyetemen tartják.
A bérezés és a munkafeltételek A fizetések a floridai Walt Disney Worldnél nem különösebben magasak, de a közép-floridai piacon a társaság szerint versenyképesek. A kezdők órabére általában 6,5 USD (5,6 euró). Ehhez jönnek még a különböző juttatások, például a kizárólag a Disney dolgozóinak fenntartott üdülők használata. A társaság arra is nagy hangsúlyt helyez, hogy olyan környezetet alakítson ki, amelyben a dolgozók jól érzik magukat. Mivel felismerték, hogy a dolgozóknak szükségük van „kikapcsolódásra”, ezért az alkalma-
zottak pihenését és étkezését szolgáló helyiségekben nincsenek Disney jelvények, és nem vetítenek Disney filmeket.
A munkaidő-beosztás A társaság parkjai állandóan nyitva tartanak, ezért a nap 24 órájában, még a nemzeti ünnepeken is szükség van a személyzetre. A dolgozók különféle munkaidő-beosztások közül választhatnak. A teljes munkaidős szerződés heti 40 órát jelent, a részmunkaidős szerződés pedig maximum heti 24 óra munkakötelezettséget foglal magába. Az alkalmazottaknak a társaság igényeitől függő rugalmas munkaidő-beosztásban kell dolgozniuk, és túlórát is vállalhatnak. Ezért a dolgozóknak saját közlekedési eszközzel kell rendelkezniük, mivel Floridának ezen a részén viszonylag ritka a tömegközlekedés. Amikor a parkokban nagyon nagy a forgalom, akkor a vezetőket és a háttérben dolgozókat arra ösztönzik, hogy önkéntes alapon vállaljanak a vendégekkel közvetlen kapcsolatot jelentő beosztásokat. Ezt az alkalmazottak viszonylag jól fogadják, különösen mivel azt látják, hogy ilyenkor a társaság vezetői is csatasorba állnak. A Párizs melletti Disney-parkban a munkaidő-beosztást a szakszervezetekkel kötött megállapodás szabályozza. 1999-ben a heti munkaidőt a helyi törvényeknek megfelelően 35 órára csökkentették.
A dolgozók megjelenésére vonatkozó szabályok A Disney cég közismert arról, hogy a „Disney-külső” érdekében szigorúan szabályozza a dolgozói megjelenést. Ez a nők esetében azt jelenti, hogy csak semleges sminket viselhetnek, a hajszínük és a körmük is csak természetes színű lehet, és csak egy pár fülbevalót és egy-egy gyűrűt hordhatnak. Tilos a nyaklánc és a karkötő. A férfiakon nem lehet tetoválás, nem hordhatnak fülbevalót, tilos a szakáll, bár a bajuszviselést két évvel ezelőtt engedélyezték. A férfiak általános megjelenésének „természetesnek és ápoltnak” kell lennie. Ezek a megjelenési előírások a franciaországi parkban problémákat okoztak. A CFDT szakszervezet már a park építésének befejezése előtt a francia munkaügyi minisztériumhoz, és a munkaügyi felügyelethez fordult, mivel szerintük ezek az előírások „sértik az egyén szabadságjogait”.
A társaság belső kommunikációja A floridai Disney World kéthetente jelenteti meg a társaság hírlevelét a parkban legtöbbek által beszélt három nyelven: angolul, spanyolul és haitii kreol nyelven. Minden évben közvélemény-kutatást tartanak a dolgozók körében, amely során az alkalmazottak egy 120 kérdésből álló kérdőíven ismertethetik véleményüket a feletteseikről. A válaszokat név nélkül eljuttatják a vezetőkhöz, akik három héten belül összeülnek a beosztottaikkal, és megvitatják velük a felmerült problémákat. A társaság becslése szerint a felmérésben való részvétel 85% körül van. A belső kommunikációs eszközök közé tartoznak még a hálózatra kapcsolt személyi számítógépek, amelyekkel a dolgozók hozzáférhetnek a humánpolitikai információkhoz és szolgáltatásokhoz, valamint a műszakkezdés előtti értekezletek, amelyeken a csoportvezetők elismerik az egyéni erőfeszítéseket, megadják a szükséges tájékoztatást, és a „társaság értékeihez kapcsolódó témákra” összpontosítanak.
A Disney-birodalom a számok tükrében A Walt Disney Company különféle szórakoztatóipari vállalkozásokat működtet világszerte. Tematikus parkjait a Walt Disney Parks and Resorts divizió üzemelteti. Ezek közé tartozik a floridai Orlando-ban lévő Walt Disney World, a kaliforniai Anaheimben működő Disneyland, a Disney Cruise Line hajózási társaság a floridai Cape Canaveralon, valamint a tokiói és párizsi Disneyland. A floridai Walt Disney World az Egyesült Államok leglátogatottabb turista látványossága; szállodák, vízi parkok és golfpályák mellett négy tematikus parkot foglal magába (Magic Kingdom, Animal Kingdom, Epcott, Disney-MGM Studios). A 2002 szeptemberében zárult pénzügyi évben a Walt Disney Parks and Resorts 6465 millió USD bevételre tett szert, ami valamivel elmaradt az előző évi 7004 millió USD bevételhez képest. A Disney vállalatok összbevétele a 2002 szeptemberében zárult pénzügyi évben 25 360 millió USD volt (szintén némileg kevesebb az előző évi 25 790 millió USD összbevételnél). Az 1992-ben megnyílt párizsi Disneyland Resort 500 különböző szakmából évente átlagosan 12 500 „stábtagot” alkalmaz. A társaság adatai szerint a munkaerő 97 nemzetiség tagjaiból áll, az átlagéletkor pedig 32 év. A munkaerő 52%-ának hároméves vagy azt meghaladó a munkaviszonya.
A párizsi tematikus parkban dolgozók 1999 óta a francia törvényeknek megfelelően heti 35 órás munkaidőben dolgoznak. A társaság becslése szerint a 35 órás munkahét bevezetése már a bevezetés első évében 608 új munkahely létrejöttét eredményezte. Összeállította: Csépán Lilla Employee relations, Disney-style. = European Industrial Relations Review, 2003. 359. sz. dec. p. 27–29. Megamedia mergers: how dangerous? = Business Week, 2004. febr. 23. p. 34–42. Now it’s getting personal. = Business Week, 2002. 3801. sz. dec. 16. p. 90–91.
