A devizahitelezés jogi veszélyei 2012. november
Bevezetés: a tárgykör behatárolása (1.) – amiről nem esik szó A legnagyobb veszély: maga az állam • Élő (tartós és tömegesen előforduló) szerződéses kapcsolatok törvénnyel való átírása: a politika rövid távú érdekei v. pacta sunt servanda Pl. kedvezményes végtörlesztés; • A gazdasági jogi környezet folyamatos korrekciója - kiszámíthatóság.
Bevezetés: a tárgykör behatárolása (2.) – amiről szó lesz • Pénzügyi intézmény általános szerződési feltételekben kikötött egyoldalú szerződésmódosítási jogának jogszerűsége és/vagy tisztességessége (tisztességtelensége) • Aktualitása: a Kúria joggyakorlat elemző csoportja év végére alakítja ki álláspontját.
Bevezetés: a joggyakorlat-elemző csoport mandátuma (1.) • • • • •
•
Az elemző munka kb. fél évig tartott; munkaanyag szeptemberben vitára bocsátva; Véleményezési határidő: október 15. volt Soron következő ülés: november 12. A joggyakorlat elemző csoport hatásköre: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 29.30.§ A csoport a „vizsgálat eredményéről összefoglaló véleményt készít” – a Kúria illetékes kollégiuma azt megvitatja – „egyetértése esetén megállapításait a csoport vezetője a Kúria honlapján közzéteszi”. – „a teljes összefoglaló véleményt a csoport elnöke a bíróságok belső informatikai hálózatán” közzéteszi. (nem teljesen ugyanazt olvassák a bírák, mint a peres felek) Ha a törvényi feltételek fennállnak a „Kúria kollégiumvezetője jogegységi eljárást indítványozhat”.
Bevezetés: a joggyakorlat-elemző csoport mandátuma (2.) • A nyilvános „összefoglaló vélemény” szerepe: egyfajta „soft” jogegység kialakulásának elősegítése. • Közjogi megalapozottsága: kétséges, nem egyértelmű: a közzétett vélemény kit, mire kötelez. – Kúria polgári kollégiumi ajánlás készülhet • Hatása: ua. remélhetően pozitív, jogegységet erősítő; • Tárgykör: túlzottan leszűkített: (devizalapú) hitelszerződések kikötései általában és a Ptk.209.§ viszonya – indokolt lett volna.
Bevezetés - a „Munkaanyag” vizsgálódásának tárgya: A Kúria „Munkaanyagának” 1.) pontja szerint: „A pénzügyi intézmény a fogyasztói nem lakáscélú hitel-és kölcsönszerződésekre a kamat, díj, költség ügyfélre kedvezőtlen, egyoldalú módosításának jogát – törvényi felhatalmazás alapján, annak megfelelően kikötheti”. - Nincs ésszerű magyarázat, hogy a lakáscélú hitelszerződéseket a „Munkaanyag” miért nem vizsgálja.
Bevezetés - az előadás elsődleges tárgya: Az általam vizsgált kérdések közül a legfontosabb: • „A pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosításra jogosító ÁSZF-ei kapcsán egyáltalán releváns-e a „tisztesség/tisztességtelenség” aspektusa? • A Ptk. 209.§ (1)-(4) bekezdése alkalmazható-e, figyelemmel a Hpt. 210.§-ának kógens rendelkezéseire? Ha ui. a válasz az, hogy „nem alkalmazható”: a „Munkaanyag” nem korrigálható.
I. Az egyoldalú szerződésmódosítás jogcímei A „Munkaanyagban” vizsgált egyoldalú szerződésmódosítás: törvényen alapuló hatalmasság; Alapvetően más jogi konstrukció, mint a bírói szerződésmódosítás: kivételes beavatkozás valamelyik fél ellenében
A „hatalmasság”, mint alakító jog (1.) Egyoldalú szerződésmódosítás dogmatikai alapjai: Szladits: „Hatalmasság (facultas) az olyan jogi helyzet, amelyben az erre jogosultnak hatalmában áll, hogy egyoldalú cselekvésével jogváltozást idézzen elő saját magának avagy másnak jogában vagy egyéb jogi helyzetében.” (jogmódosító hatalmasság)
A „hatalmasság” mint alakító jog (2.) „Hatalmasság”: • kógens törvényi feltételek betartása mellett szerződésben kiköthető „hatalmasság”; • A kikötésre ÁSZF-ben vagy egyedileg kialkudott szerződésben kerül-e sor;
A bírói szerződésmódosítás • Szladits: „A szerződés (és általában a kötelem) tartalmának bírói módosítása könnyen állami gyámkodáshoz vezethet a magánosok felett és előidézheti azt, hogy a felekben a szerződési hűség gondolata meginog. (..) a törvényhozó azzal, hogy a felet az érvényesen vállalt kötelezettség teljesítésére kötelezi, kifejezi azt, hogy az adott szó betartásához fűződő jogbiztonságot általában többre értékeli minden ezzel ellenkező érdeknél” (A magyar magánjog vázlata 2. rész, 1933. 150. old)
Bírói szerződésmódosítás a Ptk.ban • A Ptk és a bírósági úton történő szerződésmódosítás (Ptk. 241.§) • Az új Ptk. tervezete (6:192.§) -tartós jogviszony, -a változatlan feltételekkel való teljesítés a fél lényeges jogi érdekét sértené, -a szerződéskötéskor nem volt előrelátható a körülmények megváltozásának a lehetősége, - a körülmények megváltozását nem a fél idézte elő,és - A körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
Alakító jog v. bírói szerződésmódosítás Kérdés: a clausula rebus sic stantibus elve akkor is irányadó: ha a szerződés/üzletszabályzat „hatalmasságként” biztosítja az egyoldalú módosítást? Mit kezdjünk pl. az előrelátás hiányával ok-lista esetén? A pénzügyi intézmény „rendes üzleti kockázatával”? A 2011-es év őszén a LB ítélete ebből a szempontból kulcsfontosságú volt!
Egyoldalú szerződésmódosítás a Ptk. és a Hpt. alapján Két, egymástól alapvetően különböző tényállás: • Ptk. 241.§ a felek a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítésével, nem pedig esetleges egyoldalú módosításával számolnak – az egyoldalú módosítás: bírói döntést igényel - pacta sunt servanda: kivételes esetben tehető félre. • Hpt. 210.§ a felek a szerződésben kikötötték a pénzügyi intézmény számára a hatalmasság gyakorlását (a törvényi feltételek betartásával) – egyoldalú nyilatkozattal kiváltható a joghatás – nem érvényesül a Ptk.241.§ szerinti kivételesség követelménye. (lásd Partiscum-ügy)
A Partiscum ítélet a Ptk. 241.§-ról • Az előzmények: Partiscum ítélet (LB) -(2011. szeptember 27.) „Nem ért egyet a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítélet azon megállapításával, miszerint az alperes az ügyfélre kedvezőtlenül és egyoldalúan csak ugyanazon feltételek fennállása esetén változtathatja meg a szerződés tartalmát, mely feltételeket a Ptk. 241.§-a a bíróság általi szerződésmódosításhoz meghatároz”. - (mindazonáltal a Ptk.209.§ alkalmazása „segít(het)” becsempészni a 241.§-ra emlékeztető kritériumokat: pl. rendes üzleti kockázat körébe tartozik-e a bekövetkező ok, körülmény)
A Hpt.210.§ és a Ptk. 209.§ közötti összefüggések (1.) Az igazán érdemi kérdés: - Kell-e/lehet-e alkalmazni a „jóhiszeműség és tisztesség” követelményét a pénzügyi intézmény által előírt egyoldalú szerződésmódosítás esetére? - Az Elemező csoport és a pénzügyi intézmények véleménye eltérő: de nem csupán érdek vezérelte álláspont ez,szakmai érvek is vannak mindkét oldalon.
A Hpt. 210.§ és a Ptk. 209.§ közötti összefüggések (2.) A továbbiakban: • Néhány alapkérdést járnék körül: - Elhatárolás – tárgyi hatály; - Hpt. időbeli hatályának a szerepe; - Az ún. Magatartási kódex szerepe. Utána a joggyakorlat elemző csoport néhány, kisebb jelentőségű, de jellemző állítását vizsgálom.
A Ptk. 209.§ alkalmazásáról (1.) Mikor van/lenne mód a Ptk. 209.§ (1)-(4) alkalmazására a pénzügyi intézményt egyoldalú szerződésmódosításra jogosító ÁSZF kapcsán? Van-e elvi és/vagy tényleges lehetőség arra: a bíróság a jóhiszeműség és tisztesség követelményét kérje számon egy pénzügyi intézmény olyan ÁSZF kikötésen, amely a Hpt. alapján egyoldalú szerződésmódosítást tartalmaz?
A Ptk. 209.§ alkalmazásáról (2.) A Ptk. 209.§ (1)-(4) bek. alkalmazásának előfeltétele (általános érvénnyel): 1. A vizsgált kikötés ÁSZF vagy fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses feltétel. 2. A vizsgált feltétel kialakítóját megilleti a szerződés tartalma meghatározásának a szabadsága.(nem kógens szabály) 3. Az ÁSZF kialakítója él a lehetőséggel: ha mintaadó rendelkezést tartalmaz a jogszabály: érdemben/jelentősen eltér a diszpozitív előírástól.
A Ptk. 209.§ alkalmazásáról (3.) 4 esetkört vizsgálok a Hpt. és a Ptk. viszonylatában; - ezek között van olyan, amely csupán logikai/absztrakt lehetőség. 1.Különös szintű kógens jogszabályi előírásba ütközik az ÁSZF 2.Különös szintű kógens jogszabályi előírásnak megfelelő ÁSZF 3.Különös szintű, mintaadó jogszabályi előírást alkalmazó ÁSZF 4.Különös szintű, mintaadó jogszabályi előírástól érdemben eltérő ÁSZF
Ad 1. pont (Különös szintű, kógens szabály megsértése) ad 1. Különös szintű, kógens előírás megsértése Pl. Hpt.210.§ (4) bek – 2009. aug. 1. előtt: - a 15 napos felkészülési időt írt elő, és pl. a hitelszerződés nem biztosította - 2009. aug. 1. után a 60 napos felkészülési időt nem biztosította; Következmény:jogszabályba ütköző kikötés – Ptk. 200.§(2)bek. alapján semmis – a Ptk. 209.§ (1)(4) bekezdés alkalmazása fel sem merül
Ad 1. pont - folytatás • A kúriai „Munkaanyag” 3. pontja szerint: „Tisztességtelen – adott esetben jogszabályba ütköző – az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés…” • Vagyis: az ÁSZF feltétel egyidejűleg lehet semmis a Hpt. kógens szabályának megsértése miatt, és amiatt, hogy a bíróság - a Ptk 209.§ (1)-(4) bek. alapján – tisztességtelennek minősíti. • Munkaanyag szerint: a különös szintű norma eszerint egyidejűleg alkalmazandó az általános, „kisegítő” generálklauzulával.
Ad 2.pont (különös szintű, kógens előírásnak megfelelő kikötés) Ad 2. Különös szintű, kógens szabálynak megfelelő ÁSZF Ptk. 209.§ (6) bekezdése: „Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg,vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg”. 93/13/EGK irányelv 1. cikk (2) bekezdése: Kivétel az olyan szerződéses kikötés, amely „a kötelező törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükrözi”. – „tükröz” – „reflect”.
Ad 2.pont – folytatás (1.) • A joggyakorlat-elemző csoport „Munkaanyaga” szerint: „nem vizsgálható az olyan feltétel tisztességtelensége, amelyet jogszabály határoz meg, vagy amely tisztességtelenségének vizsgálatát jogszabály kizárja”. hiányzik: „jogszabály előírásainak megfelelően” kialakított ÁSZF. • A „Munkaanyag” következtetése: ha a szerződéses kikötés nem tételesen , „egy-az-egyben” veszi át a kógens szabályt: a Ptk. 209.§ (6)bek. szerinti kivétel nem releváns – a feltétel tisztességessége a Ptk. 209.§ (1)(4) bek. alapján vizsgálható. • Ez ellentétes a Ptk. és a 93/13/EGK irányelv rendelkezésével.
Ad 2.pont – folytatás (2.) •
Egy további fontos körülmény: a Hpt. 210.§ előírásai (2009. augusztus előtt és után) nem csupán kógensek, de egyoldalúan kógens előírások
•
Szabályozza, hogy melyek a jövőbeli egyoldalú szerződésmódosítás minimálisan kötelező feltételei, amelyektől a fogyasztó javára a hitelnyújtó eltérhet.
•
Következésképpen, ha az ÁSZF a törvényi minimumot teljesíti: a bank a jogszabályi előírásnak „megfelelően” jár el. – vagyis a Ptk. 209.§ (6) bekezdés szerinti kivétel irányadó.
•
Más lenne a helyzet: ha nem egyoldalú kógens szabály, hanem diszpozitív szabályozás lenne, és valamely szabályozási tárgyra a jogszabály nem adna mintát: ebben az esetben az ÁSZF egy nem szabályozott kérdésben foglalna állást: a tisztességtelenség/tisztesség kérdése vizsgálható volna a Ptk. 209.§ (1)-(4) bek. szerint.
Ad 3. pont – (Különös szintű, diszpozitív szabály átvétele) Ad 3. Különös szintű, mintaadó jogszabályi előírást alkalmazó ÁSZF • Hipotetikus helyzet: a Hpt. egyoldalú szerződésmódosítás kapcsán ilyen modell nincsen. • Ha lenne: egyértelmű helyzet: ha a pénzügyi intézmény az üzletszabályzatában/ÁSZF-ben átveszi a modell szabályt: az szükségképpen jogszerű – Ptk. 209.§ (1)-(4) bek. alkalmazása nem merül fel. • A jogalkalmazó a diszpozitív szabályhoz való ragaszkodásával a biztonságot választja.
Ad 4. pont (Különös szintű diszpozitív szabálytól való eltérés) • Ad 4. Különös szintű, diszpozitív jogszabálytól való jelentős eltérés v. diszpozitív szabályozási környezetben valamely, nem rendezett kérdés ÁSZF-ben való szabályozása • Hipotetikus helyzet: mivel a Hpt. egyoldalú kógens szabállyal közelít az egyoldalú szerződésmódosításhoz. • Ha létezne ilyen megközelítés a Hpt.-ben: a Ptk. 209.§ (1)-(4) bekezdést kellene alkalmazni! Az említett 4 szabályozási helyzet közül egyedül itt merül fel a Ptk. 209.§ alkalmazásának a lehetősége!!
Ad 4. pont – folytatás (1.) A „hipotézis folytatása”: a Ptk. 209.§ (1)-(4) bek. alkalmazása során vizsgálandó körülmények: • A Ptk. 209.§ (5) bek. szerinti kivétel releváns-e? • A Ptk. 209.§ (2) bek. vizsgálandó a szerződéskötéskor fennálló valamennyi körülmény, egyéb feltétel (pl. szimmetria elve, amikor az még ez nem volt kötelező). • „jóhiszeműség és tisztesség” („Treu und Glauben”) objektív tisztességességi mérce - adott időszak szakmai-etikai elvárásainak teljesítése. • (De az egyoldalú szerződésmódosítás kikötésénél mindez nem „működik”.) • A „Munkaanyag” nem tér ki ezekre a kérdésekre!
Ad 4. pont – folytatás (2.) Milyen veszéllyel jár a „Munkaanyag” álláspontja: • A hitelszerződés megkötésekor irányadó kógens Hpt. (esetleges)szakmai hiányosságait a jogalkalmazó utólag (visszamenőleges hatállyal), egyfajta „bíró alkotta joggal” próbálja korrigálni. • Ehhez hívná segítségül (törvényi jogcímként) a Ptk. 209.§ szerinti generálklauzulát. • Sérti a jogbiztonságot – forgalombiztonságot: a „szerződési hűséget”, a jogalkotó a szerződésben kikötött feltételek mellett (az akkor hatályos Hpt.-vel összhangban) engedte meg a jövőbeli egyoldalú szerződésmódosítást a pénzügyi intézménynek.
II. A Hpt. időbeli hatályának jogi jelentősége (1.) • Releváns időpont: a szerződéskötés időpontjában hatályos Hpt. + Ptk. rendelkezései • Hiba: ha pl. a 2010. jan.1.-től hatályos Hpt. követelményeit kéri számon a bíróság egy 2007-ben, 2008-ban megkötött hitelszerződés rendelkezésein. • A jogalkalmazó sem alkalmazhatja visszamenő hatállyal a törvényt: a „Munkaanyag”mintha erre tenne kísérletet. • Pedig: radikális mértékű eltérések a Hpt. különböző „korszakaiban”
A Hpt. időbeli hatályának jogi jelentősége (2.) Egyetlen példa: 2009. augusztus 1. előtt: Hpt. 210.§ (3) bek.: „A kamatot, díjat vagy egyéb szereződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt – külön pontban – a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi.”
A Hpt. időbeli hatályának jogi jelentősége (3.) • 2010. január 1. napja után: • 210.§ (3) bek. utolsó mondata: „Az egyoldalú módosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette”.
Időbeli hatály és törvényértelmezés (1.) Törvényértelmezés, a kógens tartalom feltárása érdekében – implicit tartalom: • 2009. aug 1. előtt kötött hitelszerződés:
Kifejezett előírás nélkül is elvárás: az egyoldalú módosítást megalapozó ok ne legyen visszavezethető a bank akaratlagos magatartására/mulasztására: objektivitás elve. Ellenkező esetben: a fogyasztó olyan, számára kedvezőtlen szerződéses jogviszonyban „találná magát”: ahol a feltételeket nem ő alakítja ki, de a elfogadásukról/szerződés fenntartásáról sem dönthet. (ekkor még nem volt elvárás a díjmentes felmondás biztosítása.)
Ez már nem lenne szerződés – ellentétes a magánjog imperatív normáival – az értelmezés tehát „implied term”-ként tételezi ezt a magánjogi evidenciát.
Időbeli hatály és törvényértelmezés (2.) Ugyanakkor vitatható • a „Munkaanyag” állítása: a pénzügyi intézmény „egyoldalú, indokolatlan előnyhöz jutna azáltal, ha a rendes üzleti kockázatába tartozó hátrányokat is átháríthatná a fogyasztóra” (9.old.) • A Ptk. 241.§ szerinti követelmény jelenik meg: ez szerintem még a hatályos Hpt. 210.§ szerint sem elvárás. • A 2009. augusztus 1. előtt kötött szerződés esetében pedig: a „Munkaanyag” a Ptk. 241.§ tartalmával „töltené ki” a nem kielégítőnek ítélt Hpt. 210.§ (3) bekezdést.
III. A Magatartási Kódex szerepe (1.) • Előzmény, Partiscum ítélet: „A Magatartási Kódex tehát (…) nem jogszabály,annak rendelkezései azokat kötik, akik alávetették magukat a magatartási Kódex rendelkezéseinek”. • A „Munkaanyag állítása”: „A Magatartási Kódexben foglalt egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételek semmisségét a bíróság vizsgálhatja”. Vagyis : az az ÁSZF, amely követi bár a MK-ben foglaltakat a Ptk. 209.§ (1)-(4) bekezdésébe ütközhet.
A Magatartási kódex szerepe (2.) Tény: a MK nem jogszabály – közjogi értelemben nem ált. magatartási parancs – csak azokat köti, akik alávetették magukat – a bíróság jogosult másként megítélni valamely kikötést. De: a MK –nak fontos szerepe van a Hpt. és a Ptk. tartalmának a feltárása során! A MK-et a Felügyelet hagyta jóvá: • a független pénzügyi hatóság Hpt. értelmezését tükrözi. • jelzi továbbá: egy adott időszakban mi számít általánosan elvárt etikus üzleti magatartásnak! (Mi a zsinórmérték a Ptk. 209.§ alkalmazásában – már ha releváns a Ptk. 209.§)
A Magatartási Kódex szerepe (3.) A MK és a jogbiztonság • Az ÁSZF kialakítója a MK figyelembevételével: a biztonságot választotta – alkalmazza a Felügyelet által elvárt szabályokat az egyoldalú szerződésmódosítás kritériumainak kikötésekor: bízik abban, hogy eljárása ezáltal jogszerű és tisztességes! • Ha nem tartja be: Felügyelet számon kéri. Ha pedig betartja: kockáztatja, h a Bíróság esetleg úgy dönt, megsemmisíti?? Még ha ez közjogilag nem is zárható ki: veszélyes gyakorlat lenne!
IV. Három további megjegyzés (1.) •
A „Munkaanyag” 1.) pont utolsó mondata az egyoldalú szerződésmódosítás kikötéséről:
„E szerződési kikötés nem semmis önmagában amiatt, mert a pénzügyi intézmény maga számára a fogyasztóra hátrányos egyoldalú szerződésmódosítás jogát kiköti”. – a megállapítás helyes, DE. •
A „Munkaanyag” indokokat is felsorakoztat állítása mellett- pedig egyetlen indok elég: a Hpt. 210.§-a lehetővé teszi. Az indokok a jogalkotói megfontolásai lehettek (nem feltétlenül helytálló indokok)a jogalkalmazó nem mérlegelheti az egyoldalú szerződésmódosítás kikötésének ésszerűségét, hasznosságát stb.
•
Nem a jóhiszeműség és tisztesség követelménye alapján ítélhető meg: hanem a Hpt. egyértelmű rendelkezésén alapul.
Három további megjegyzés (2.) • A „Munkaanyag” 5. pontja: az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeinek a fogyasztó általi megismerésével foglalkozik: „Amennyiben a feltétel alapos megismerésére nem volt lehetősége, emiatt az adott feltétel tisztességtelennek minősül”. • Ptk. 205/B.§ (1) „Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha az alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje és ha azt a másik kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta”. • Nincsen szó „alapos” megismerésről + a jogkövetkezmény nem a feltétel tisztességtelensége, hanem, hogy az nem válik a szerződés részévé!
Három további megjegyzés (3.) • A „Munkaanyag” 5. pontjához fűzött indokolásban: „Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a bíróságnak nem feladata az általános szerződési feltételek tüzetes átvizsgálása, erre sok esetben nincs is lehetőség”. (15. old.) • Ha a „Munkaanyag” szerint a Ptk. 209.§ (1)-(4) bek releváns: akkor a Ptk. 209.§ (2) bek sem hagyható figyelmen kívül.
Összegezés • Az alapkérdésben vitatható a „Munkaanyag” álláspontja: ugyanis a Hpt. kógens szabályainak megfelelő, egyoldalú szerződésmódosítást kikötő ÁSZF tisztességtelensége nem vizsgálható a Ptk.209.§ (1)-(4)bek. alapján. • De ha el is fogadnánk, hogy a Ptk. 209§ (1)-(4) bek.az irányadó, akkor is fontos részletkérdések kidolgozatlanok, pontatlanok maradtak. • Mégis: fontos, hogy ez a munka elindult, és remélhetőleg más területeken is felállnak majd joggyakorlat elemző csoportok!
