A devizahitelezés hatásai és következményei Miskolci Egyetem Hantos Elemér Szakkollégium előadás 2012. április 12. Miskolc Dr. Kovács Levente főtitkár Magyar Bankszövetség
A devizahitelek felfutása
A vállalati devizahitelek aránya mérsékelten, a lakossági devizahiteleké jelentősen növekedett!
2
A devizahitelezés felfutásának főbb okai 1 Hitelkeresleti − −
− −
−
okok
Kamatpolitika miatt drága forinthitelek Jelzáloghitelezés felpörgetése 2000-től kamattámogatással és SZJA kedvezményekkel, 2003-tól a kedvezmények megvonása Ingatlanár boom a 2000-es években, felgyorsuló ingatlanberuházások Rövidtávú, kockázatokat figyelmen kívül hagyó hitelfelvevői szemlélet Megugró fogyasztás + „olcsó” devizahitelek felfutó hitelkereslet 3
A devizahitelezés felfutásának főbb okai 2 Hitelkínálati okok − Dráguló forintbetétek − „Olcsó” devizaforrások „bőséges” rendelkezésre állása: relatív magas megtérülési mutatók a magyar piacon anyabanki források rendelkezésre bocsátása − Forrásköltség csökkentés: a deviza hitelkereslet kielégítése olcsóbb devizaforrásokkal • hitellel azonos devizanemű forrás • deviza/deviza SWAP − Rövidtávú, kockázatokat figyelmen kívül hagyó hitelezői szemlélet − Hitel/betét arány az időszakban: 110% 150% 4
Forint és CHF kamatlábak különbözete 7%
6%
5%
4% 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 Adatok: MNB
Jelentős kamatkülönbözet a HUF és a CHF között! 5
Devizahitelek aránya 70% 60% 50% 40% 30%
Loans (net)
20%
Corporate loans Retail loans
10%
Total assets 0% 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
A lakossági devizahitelek túlnyomó része CHF-ben denominált!
6
Devizahitel vagy forinthitel?
éves törlestőrészlet
20 éves HUF és CHF hitelek egyensúlyi árfolyamok melletti törlesztésének elvi modellje
1
2
3
4
5
6
7
8
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
HUF törlesztés reálértéken CHF törlesztés nominál és reálértéken futamidő (év)
HUF hitel: CSÖKKENŐ teher! Devizahitel: ÁLLANDÓ teher! 7
CHF piaci vs. egyensúlyi árfolyamok alakulása 2003-tól
NEM NYERÉS
≠
VESZTESÉG 8
És az átlagbérek alakulása 2003-tól
A válság miatt megtört a béremelkedés! A relatív törlesztési terhek megnőttek!
9
CHF átlagárfolyamok hosszú távú alakulása 240 200 160 120 80
Múltbeli tapasztalat az árfolyamok gyors emelkedésének a veszélye!
201 1
201 0
200 9
200 8
200 7
200 6
200 5
200 4
200 3
200 2
200 1
200 0
199 9
199 8
199 7
199 6
199 5
199 4
199 3
199 2
199 1
199 0
40
10
Lakásberuházás és lakáshitel
Új lakásépítések (fent) és lakáscélú hitelek (lent) alakulása
45 000 40 000
35 000 30 000 25 000 20 000 15 000
4 500 000 4 000 000 3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
államilag nem támogatott állomány
Adatok: KSH
2009
2010 11
Lakásszám, -minőség változása 120
50%
110
45%
100
40%
90
35%
80 1990
2001
2006
30% 2011
100 szobára jutó népesség összesen (bal skála) 3 és annál több szobás lakások aránya (jobb skála) Adatok: KSH
Az állami lakástámogatást felváltó banki lakáshitelezés eredménye: tovább javuló lakásszerkezet
12
Háztartások jövedelmének felhasználása 12% 10%
96% 94% 92%
8%
90%
6%
88%
4%
86%
2%
Felhalmozás / beruházás
84%
Nettó tőketranszferek és hitelnyújtás
82% 0% -2%
80%
Fogyasztás
78%
Adatok: KSH
A 2000-es éveket megelőzően a lakosság a növekvő fogyasztását a felhalmozásai terhére finanszírozta, utána megtakarításai csökkentésével, eladósodással
13
Megugró lakossági fogyasztás (100 főre jutó átlagos állomány) 180 160 140 120
Személyi számítógép
100 80 60 40
Mobiltelefon
20 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09
0
Adatok: KSH 14
Kiemelt szolgáltatások árainak emelkedése 2003. évi bázison 280%
Nettó átlagkeresetek változása versenyszférában
260% 240%
Villamos energia
220% 200% 180%
Helyi közlekedés (vonaljegy)
160% 140%
Pénzügyi szolgáltatások
120% 100% 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Adatok: KSH
A pénzügyi szolgáltatások árváltozása a nettó átlagkeresetek növekedése alatt volt.
15
Erősödő verseny a forintforrásokért 2,50
2,00 1,50 1,00
Forint lekötött betét spread
0,50 0,00 -0,50
Adatok: MNB
A verseny intenzitása alacsony szintre szorította a betéti kamatfelárat.
16
Források rendelkezésre állása 100% 90%
80%
bankköziidegen forrás
a betétek %ban
70% 60%
Idegen forrás devizahányada
50%
40% 30% 20%
Idegen forrás forinthányada
10%
0% Adatok:PSZÁF
Bankközi forrásként zömében külföldi deviza bevonására került sor 2003-2008 között
17
Lakossági NPL (90+) ráta
Az árfolyamkockázat része a devizahitelek nemfizetési (hitel) kockázatának!
18
Átlag alatti minőségű jelzáloghitelek aránya 2011 végén 1
2 3
1 3
Adatok: MNB
1. Árfolyamhatás 2. és 3. Típusból (gazdaságból) eredő hatás
19
Árfolyam komponens hatás a devizahitelek NPL rátájára
‘10.Q4
’11.Q2 ‘11.Q4
‘10.Q2 ‘10.Q1
‘11.Q3 ‘11.Q1 ‘10.Q3
Forrás: PSZÁF
20
Forint és EUR vállalati hitelkamatlábak különbözete 7% 6% 5% 4% 3% 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 Adatok: MNB
Jelentős kamatkülönbözet a HUF és az EUR között! 21
Devizahitelek aránya 70% 60% 50% 40% 30%
Loans (net)
20%
Corporate loans Retail loans
10%
Total assets 0% 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
A vállalati devizahitelek meghatározó része EUR-ban denominált!
22
Vállalati hitelezés alakulása 1 Az árfolyam- és inflációszűrt hitelállományok csökkennek 17000 15000 13000 11000
hitelek összesen, vlan áron, mrd HUF
9000
nem pü-i vállalkozók hitele , vlan áron, mrd HUF
7000 5000 3000 1000 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 09. 09. 09. 09. 09. 09. 09. 09.
A csökkenő tendencia még 3 évig folytatódhat!
23
Vállalati hitelezés alakulása 2 A KKV hitelezés részaránya növekedett! 22% 20% 18% közép 16%
kis mikró
14% 12% 10% 2008. Szept
2011. Szept 24
GDP – váll. hitelállomány kapcsolat Vállalkozói hitelállomány éves változási üteme
25% 20% 15%
y = 2,0x - 0,0 R² = 0,4
10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -8% -7% -6% -5% -4% -3% -2% -1%
0%
1%
2%
3%
4%
5%
6%
GDP éves ütem
A GDP 1%-os változásához 2%-os vállalkozói hitelállomány változás kapcsolódik
25
Eszközarányos eredmény 7%
Kamateredmény
6% 5% 4% 3% 2%
Nem kamateredmény Működési költségek
1% 0% -1% -2%
Értékvesztés és kockázati céltartalék változása RoA (adózás előtti)
-3% -4% -5%
RoA (adózott)
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Adatok: PSZÁF
26
Tőkearányos nyereség 25% 20%
Infláció
15% 10%
RoE (adózott)
5% 0%
Reál RoE (adózott)
-5% -10% 2003 2004 2005 2006 Adatok: PSZÁF
2007 2008 2009 2010 2011 27
Nyilatkozatok a devizahitelekről
Róna Péter: „A devizahitelek rossz termékek voltak.” „Érdemes volna a svájci frank alapú hitelezést hibás termékké nyilvánítani, így az igazságszolgáltatás kártérítést állapíthatna meg a hiteleseknek.” „A hazai pénzintézetek jelentősen túlszámláztak az ügyfeleknek” „A bankok által összeharácsolt összeggel csökkentené a devizahitelesek tartozását.” „A hiteleseket kisegíti a bajból … a frankhitelek euró hitelre váltása, s később annak forintra váltása.” (Klubrádió 2011. július) Probléma megoldására az lenne, hogy az OTP és az FHB vásárolja fel a devizahitel-állományt a bankoktól húsz százalékos diszkontáron, amelyért saját kibocsátású kötvénnyel fizetne, és a devizahiteleket konvertálnák forinthitelre. A diszkontveszteség felét vállalják a bankok, a másik felét az állam, például úgy, hogy beszámítja azt a bankadóba. (TV2 2011. szeptember)
28
Nyilatkozatok a devizahitelekről
Pataki Attila
„Sohasem volt tartalékom, mindig úgy éltem, hogy amit megkerestem, azt feléltem. Öt vagy hat hitelem van összesen. Például a kocsin és még a motoromon is" (2010. aug. Napi Ász) „Álljanak ki a bankok, hogy mi a céljuk: az, hogy vissza tudjuk fizetni a hiteleinket, vagy hogy a virtuális csalással 270 forintig feltornázott svájci frank árfolyammal elvegyék otthonainkat.” (2011. augusztus – TV2 Aktív Extra)
29
2012 – fő kihívások 1. A pénzügyi szektor európai beágyazottsága biztosítja a stabilitást, tőkemegfelelést és likviditást; a pénzügyi szektor erős és kész a reálszféra kiszolgálására. - A hitelpiacon lassú növekedés prognosztizálható; - A külső likviditás bevonása szűkül – kisebb hitel/betét arány. 2. Alapkövetelmény a politikai és gazdasági elit megbékélése - a lassú gazdasági növekedéssel; (annak megbecsülése!) - az európai beágyazottsággal; azaz a megerősödő magyar középosztálynak az európai birodalomban kell kiharcolnia az új helyét. (1867 vs. 1848!) 30
2012 – fő kihívások 3.
3-4 éves, átmeneti újrapozícionálási időszakban élünk, amelyben újraértelmezzük az európai hatás vs. magyar hatás viszonyát. Új egyensúlyi állapot a pénzügyi szektorban: marad az európai beágyazottság, a nemzeti érdekek, értékek fokozottabb hangsúlyozásával.
4.
Az árfolyamgát konstrukció feltételrendszerének kialakítása.
5.
A lakossági hitelezés újraértelmezése - expanzióból → optimalizálás - a hitel szerepe és feltételrendszere
törvénykezési
31
2012 – fő kihívások 6. „Real estate financing” új korszakba lép; új feltételrendszer - több, mint ciklus management; - külföldi befektetők szerepe átértékelődött; - szigorúbb risk feltételek
7. A „souvereign risk” átminősítése - az önkormányzatok; - a treasury műveletek és - az állami vállalatok terén
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 32
