A devizagazdálkodás Pénzügytan II. Onyestyák Nikolett
Deviza, valuta A valuta valamely ország (országcsoport) törvényes fizetési eszköze egy más ország fizetési forgalmában, annak fizikai megjelenési formájában. A deviza ezzel szemben valamilyen valutára szóló követelést teljesít meg, ez egy nemzetközi elszámolásra szolgáló fizetıeszköz,
A devizagazdálkodás fogalma Devizagazdálkodás: azon módszerek, intézkedések, rendeletek, elıírások, tilalmak összessége, amelyek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkezı ország belsı pénzrendszere a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, illetve másik nemzetgazdaság pénzrendszeréhez kapcsolódik. Kötött devizagazdálkodás: kötelezı jellegő szabályok, elıírások. • Lehet: – Centralizált – decentralizált
• Alapvetı szabályai a devizabejelentési és devizabeszolgáltatási, valamint a kötött pályás devizabeszerzési lehetıség. Szabad devizagazdálkodás: alapvetıen piaci mechanizmusok mőködnek, amit a piactól nem idegen módszerekkel szabályoznak
Árfolyamfajták • valutaárfolyam: valamely valuta egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett ára. • devizaárfolyam: valamely meghatározott pénznemre szóló devizának egy másik ország pénznemében kifejezett ára • Direkt árfolyamjegyzés: 1 forint = 0.004 euró (hazai pénz külföldi pénzben vett ára) • Indirekt: 1 euró = 250 forint Árfolyamfajták: • rugalmas (flexibilis vagy lebegı) árfolyam • rögzített (fix) árfolyam szők (1-2 százalékos) sávban ingadozhatnak a deklarált paritás körül • kötött árfolyam hatósági úton rögzítik az árfolyamot
Kötött devizagazdálkodás Kötött devizagazdálkodás esetében egy szervezetet kizárólagos joggal felhatalmaznak az országban arra, hogy az ország rezidenseinek valutában és devizában felmerült tranzakcióit intézze. Három következménnyel jár: 1. Devizamonopólium 2. Rögzített árfolyamon igényelhetünk valutát 3. Fel kell ajánlanunk a valutát megvételre Magyarország: 1929-33, majd 1946-1990, MNB
Kötött devizagazdálkodás FT /U SD e
S
hiány
Mindig van feketepiac!
D US D
Rendszer elınyei: 1. Az állam átlát minden devizamőveletet 2. Csökkenti az árfolyamkockázatot 3. Forró pénzek elkerülik az országot 4. Külpiaci sokkok hatása elkerülhetı 5. Állam szabályozhatja az importot
A rendszer hátrányai: 1. Minél nyitottabb az ország, annál nehezebb kontrollálni a devizamőveleteket 2. Piaci árfolyam eltér a rögzítettıl 3. Mőködıtıke-befektetések is leállnak 4. Sokkok mindenkit érinteni fognak 5. Importkorlátozás nem demokratikus Kevés országban - Kuba, Észak-Korea
Szabad devizagazdálkodás Teljesen szabad devizagazdálkodás: árfolyamot a piac határozza meg, mindenki szabadon tarthat valutát Konvertibilitás: szabadon, kötöttségektıl mentesen lehet átváltani más országok fizetıeszközére a hazai pénzt Kontroll az ország külfölddel kapcsolatos tranzakcióinak pénzügyi vonatkozásai felett A konvertibilitás fokai! • Kire vonatkozik? (jegybanki, belsı, külsı) • Mire vonatkozik? (korlátozott, részleges, teljes) – a fiz mérleg mely tételeire! IMF: konvertibilis valutával rendelkezik az az ország, amely a folyó tételek esetében a szabad átváltást nem korlátozza. • Törvényekkel alátámasztott-e? (de facto, de jure) Magyarországon már teljes konvertibilitás van!
Szabad devizagazdálkodás A konvertibilitás fıbb elınyei: • Közvetlenebb kapcsolat a világpiaccal • Segíti a külföldi befektetéseket • Kedvezıbb fizetési formák külker. ügyleteknél • Demokratikusabb Feltételek: • Megfelelı devizatartalék • Stabil kiszámítható árfolyam • Importliberalizáció, piaci verseny • Fejlett piaci intézmények • Fizetési alapmérleg egyensúlya hosszú távon
Szabad devizagazdálkodás Kereslet-kínálat szabadon alakítja az árat e
(Középárfolyam) (Sávszél) e
t
Az árfolyamok fajtái Mikor melyiket használják? • Valuta vételi: ha a bank valutát vesz • Valuta eladási: ha mi veszünk a banktól • Deviza vételi: bank valutára szóló követelést vesz • Deviza eladási: vállalat külföldre utal át • Deviza közép: nincs effektív átváltás, csak elszámolás!
Határidıs ügyletek • Forward vagy termin: jövıbeli árfolyam, de meg van határozva az összeg, és a teljesítési idıpont – felek döntésén múlik • Futures: ugyanez, de tızsdei termék, standardizált, szabványos futamidı és összeg • Nyitott pozíció: olyan pénzügyi eszközöm van, amely az árfolyam változásának van kitéve • Opció, swap: vételi, eladási jog illetve csereügylet
Árfolyamrendszerek megoszlása a világgazdaságban 1970-1999 100% 80% 60% 40% 20% 0%
1970-1979
1980-1989
1990-1999
Lebegı
4,3%
9,1%
27,0%
Köztes
11,0%
22,5%
26,4%
Rögzített
84,8%
68,4%
46,6%
Az árfolyam meghatározása Az árfolyam rögzítésénél 4 mód (miért éppen 183 Ft/USD az árfolyam?): 1. Nemesfém paritás (aranyparitás) 2. Más ország pénzéhez kötik (pl.: dollárhoz) 3. Valutakosár (Magyarország ’90-es évek végéig) 4. Nemzetközi pénzhez kötik (SDR, ECU) Szempont: a nemzetközi tranzakciók árfolyamkockázata kicsi legyen! Annak az országnak a valutájához kell kötni az árfolyamot, amellyel a legtöbb gazdasági tranzakció bonyolódik (vagy valutakosár, ha több országgal üzletel) Le(fel)értékelés vs. Le(fel)értékelés!
Leértékelés, felértékelés A leértékelés • hivatalos árfolyam vagy devizaérték mesterséges beavatkozással történı csökkentését jelenti • ösztönzi az exportot és fékezi az importot. • folyó fizetési mérleg javítása • Csúszó leértékelés: a valuta rendszeres, elıre bejelentett mértékő leértékelése
A felértékelés • véd a külföldi árszínvonalemelkedéssel szemben • Akkor kerül rá sor, amikor a külföldi inflációs ráta nagyobb a belföldinél. • Az export ellenében hat
A devizapiac grafikus elemzése árfolyam Ft/€ S
D
S’
Egy rossz hír hatására (óriási államháztartási hiány, választásokon külföldi tıke ellen kampányoló párt nyer) a külföldi befektetık egy része eladja a magyar államkötvényeit és ezért kapott forintjait eurora váltja Ettıl megnı a devizapiacon a forint kínálata és ez leértékeli a forintot az euroval szemben – azaz ezentúl többet kell adnunk egy euróért
251 Ft/€ 255 Ft/€
FONTOS! a függıleges tengelyen felfelé csökken az árfolyam (felértékelıdik a valuta), lefelé pedig nı az árfolyam forint mennyisége (leértékelıdik a valuta)
A devizapiac grafikus elemzése árfolyam Ft/€ D
D’
S
245 Ft/€ 251 Ft/€
Egy jó hír hatására (új olajmezıt találtak az országban) a külföldi befektetık egy része forintot vesz, hogy belföldön befektesse (pl. Mol részvényeket vesznek, mert azt várják, hogy olajkitermelésbıl a vállalatnak nagy nyeresége lesz). Ettıl megnı a devizapiacon a forint kereslete és ez felértékeli a forintot az euroval szemben – azaz ezentúl kevesebbet kell adnunk egy euróért
forint mennyisége
Intervenció •
A devizapiaci intervencióra rögzített rendszerekben kerül sor, amikor a központi bank az árfolyam fenntartása érdekében eladóként vagy vevıként jelenik meg a devizapiacon.
árfolyam Ft/€ D’
D
S S’
Elsı példát folytatva – tegyük fel hogy rögzített árfolyamrezsim érvényes, a központi bank feladatául kapta, hogy a 251 Ft/€ árfolyamot tartsa fenn a devizapiacon.
A rossz hír hatására túlkínálat alakul ki a 251 Ft/€os árfolyamon, és az árfolyam 255-ra emelkedne, ezért a központi bank intervenciót hajt végre. Hajlandó bármilyen mennyiségben devizatartalékaiból €-t eladni (és érte forintot venni) 251 Ft/ €-os árfolyamon (látható, hogy „menekülı” befektetıknek megéri a központi banktól venni az €-t, hiszen olcsóbb). Alapvetıen a jegybank a forint keresletét növeli meg – egyensúlyi árfolyam visszakerül a kívánt szintre. forint mennyisége
251 Ft/€ 255 Ft/€
Intervenció és sterilizáció árfolyam Ft/€ D
D’
S S’
245 Ft/€ 251 Ft/€
Második példát folytatva – ismét tegyük fel hogy rögzített árfolyamrezsim érvényes és a központi bank feladatául kapta, hogy a 251 Ft/€ árfolyamot tartsa fenn a devizapiacon.
A jó hír hatására túlkereslet alakul ki a 251 Ft/€-os árfolyamon, és az árfolyam 245-ra csökkenne, ezért a központi bank intervenciót hajt végre. Hajlandó bármilyen mennyiségben Ft-ot eladni (és érte eurót venni) 251 Ft/ €-os árfolyamon (látható, hogy befektetıknek megéri a központi banktól venni forintot, hiszen többet kapnak eurojukért). Alapvetıen a jegybank a forint kínálatát növeli meg – egyensúlyi árfolyam visszakerül a kívánt szintre. forint mennyisége
Két különbség: - forintot korlátlanul tud a jegybank teremteni, viszont az eurotartalékai elfogyhatnak, azaz gyengüléssel szemben nem tudja korlátlanul védeni az árfolyamot - a megnövelt forintmennyiség inflációs nyomást okozhat – ezért ezt a hatást sterilizálni (semlegesíteni) szokták, azaz mikor devizapiacon növeli a pénzkínálatot, akkor ezzel együtt hazai piacon próbálja csökkenteni (pl. nyílt piaci mőveletekkel)
Sávszélesség, leértékelés
Rugalmas árfolyamrendszer, lebegtetési sávval 2 szempont a sáv szélességénél: • Ha széles: nagy az árfolyamkockázat • Ha keskeny: nehezebb a sávban tartani az árfolyamot Intervenció: azon intézkedések, amelyekkel a jegybank a sávon belül tartja a valuta árfolyamát – piacival ellentétes mőveletek!
Tallér/garas árfolyam
Sávszélesség, leértékelés (+ - 5%) A tintaföldi tallér m ozgása az árfolyam sávon belül felsõ intervenciós pont deklarált középárfolyam alsó intervenciós pont
? felsõ sáv
alsó sáv
idõ
Sávszélesség, leértékelés
Mit tehet Tintaföld? 1. Intervenció: a devizatartalékokból garast kell eladnia (azaz tallért vásárolnia) a jegybanknak – csak addig lehet, amíg tart a tartalék! Csak akkor, ha az árfolyammegingás rövidtávú! 2.
Kamatlábemelés: vonzóbbá teszi a tallérban történı befektetéseket, megnı a tallér kereslete, árfolyama erısödik, De! Magas kamatok visszafogják a gazdasági növekedést, csak akkor, ha az árfolyammegingás középtávon megoldódik!
Sávszélesség, leértékelés
Növelni a sáv szélességét: ez burkolt leértékelés, növeli az árfolyam ingadozását, nem túl hiteles
A sávszélesítés hatása Tallér/garas árfolyam
3.
felsõ sáv
alsó sáv
új felsõ sáv
új alsó sáv
idõ
Sávszélesség, leértékelés 4.
Valuta leértékelése: új egyensúlyi középárfolyam (pl.: 1 garas = 1,3 tallér), de megingatja a befektetık bizalmát a tallérban, kivonhatják a befektetéseiket, leértékelés emeli a belföldi árszintet Tallér/garas árfolyam
A le é rté k e lé s h a tá sa
fe lsõ sá v
új á rfo ly a m
Ez Volt Magyarországon 2003. nyarán!
a lsó s á v
id õ
Sávszélesség, leértékelés 5.
Adminisztratív intézkedések: visszatérés a kötött devizagazdálkodáshoz (importkorlátozás, adósságokat nem fizetik vissza stb.), recesszió, külföldi kapcsolatok megszőnhetnek Felértékelıdésnél pont fordítva!
Rugalmas árfolyamrendszer fenntartása: komoly erıfeszítéseket igényel, és nagy tartalékokat! Magyarország: euróhoz kötötték, és +- 15 százalékos lebegtetési sáv, 2008-tól szabadon lebeg a forint
Devizaárfolyamok 1. Forint - Euró
Devizaárfolyamok 2. A szlovén tolár-euró 1999-2005
Devizaárfolyamok 3. Az észt korona-euró 1999-2005
A régió devizaárfolyamai az euróhoz képest
Az euró tagdevizák rögzített árfolyamai Euró Belga frank Finn márka Francia frank Holland forint Luxemburgi frank Német márka Olasz líra Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Ír font Görög drachma Szlovén tolár Szlovák korona
40,340 5,946 6,560 2,204 40,340 1,956 1936,270 13,760 200,482 166,386 0,788 340,750 239,640 30,126
Cseh koro na
Szlov ák koron a
Lengy el zloty
Ausztr ál dollár
Kanad ai dollár
Dán koron a
Norvé g koron a
139,82
5,90
5,84
57,76
132,89
142,00
29,82
27,67
158,94
7,27
5,94
62,48
134,44
141,38
34,28
28,79
408,30
158,85
7,07
5,98
61,11
163,38
173,85
34,25
31,52
247,70
425,47
173,92
7,55
6,03
68,79
157,97
189,58
35,50
32,07
279,03
212,51
404,15
166,23
7,70
5,75
70,40
142,25
174,67
33,12
30,96
2002
225,16
189,66
362,67
162,37
7,48
5,68
58,64
127,37
142,89
31,77
32,37
2003
207,92
194,43
370,66
168,30
8,05
6,37
55,58
156,13
161,00
35,21
31,15
2004
180,29
175,84
347,83
159,34
8,08
6,35
60,31
140,57
149,69
33,06
29,84
2005
213,58
182,00
368,40
162,33
8,70
6,68
65,44
156,79
183,91
33,88
31,60
2006
191,62
161,11
375,77
156,99
9,18
7,31
65,82
151,28
165,13
33,84
30,52
2007
172,61
152,44
344,84
152,42
9,52
7,54
70,26
151,00
176,08
33,97
31,72
2008
187,91
208,23
272,36
177,78
9,94
8,79
63,41
130,11
154,28
35,54
26,88
Idıszak
US dollár
1988
52,54
Japán jen (100) 41,75
1989
62,54
43,52
1990
61,45
45,24
116,58
47,41
1991
75,62
60,35
141,48
55,85
1992
83,97
67,32
127,03
57,61
1993
100,70
90,22
148,90
68,11
1994
110,69
111,05
173,11
84,46
1995
139,47
135,39
215,40
121,19
1996
164,93 203,50
141,74 156,50
280,30 337,22
122,22
1997 1998
219,03
192,42
362,30
1999
252,52
247,06
2000
284,73
2001
Angol font
Svájci frank
94,56
34,79
100,23
40,43
Árfolyam paritások
Mőködı (piaci) árfolyam funkciói: 1) Kiegyenlítı funkció - Az árfolyam biztosítja, hogy a különbözı országok árszínvonalai kiegyenlítıdjenek. 2) Differenciáló funkció - Meghatározza mit érdemes az adott országnak exportálni, és mit importálni. 3) Terelı funkció - Meghatározza hova érdemes exportálni és honnan érdemes importálni. 4) Fedezeti funkció - A mőködı árfolyam biztosítja, hogy az alapmérleg hosszútávon egyensúlyban legyen. De mi határozza meg a mőködı árfolyam nagyságát?
Árfolyam paritások Á rfolyamparitá sok
Fizikai paritá sok
Elmé leti paritá sok
é rmeparitá s
kamatparitá s
aranyparitá s
rugalmassá gi á rfolyamelmé let
vásárló erõ paritás
Paritások Elméleti érték, amely arra utal, hogy milyen szinten kellene elhelyezkednie a "reális árfolyamnak". • érmeparitás: az érmék átváltási arányát súlyarányuk adta • aranyparitás: a valutaegységeknek a hivatalos aranytartalmuk alapján adódó aránya. • valutaparitás: nem az aranyhoz, hanem valamilyen valutához, valutakosárhoz rögzítik az árfolyamot. Itt az aranypontok szerepét az intervenciós pontok, az önmőködı mechanizmust a jegybankok mőködése váltotta fel. • Vásárlóerı-paritás: Lebegı árfolyamok esetén használatos. Méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különbözı országokban eltérı árakat. • Kamatparitás: a prompt devizaárfolyam, a termin devizaárfolyam és a két ország megfelelı kamatlábainak az egyensúlyi viszonya.
Árfolyam paritások
2.
Érmeparitás: az egyes fémpénzek értékét a pénz anyaga és a fémpénz súlya határozza meg Aranyparitás: egy valuta aranyparitása, azt az aranysúlyt jelentette, amire az adott pénznem egy egységét be lehetett váltani (aranystandard) A valuta mozgása a behozatali és kiviteli aranypontok között Korona/márka árfolyam
1.
felsõ kiviteli aranypont aranyparitás 2:1
aranypontok
alsó behozatali aranypont idõ
Árfolyam paritások Példa: • Paritásos árfolyam: 1 USD = 2 Font, mivel – 1 USD aranytartalma = 1 kg arany – 2 Font aranytartalma = 1 kg arany
• Mi történik, ha a nagy dollárkereslet miatt az árfolyam 2,5 Font/USD felé mozdul el? – Arbitrázs: 2 fontot aranyra váltok = 1 kg arany – Átviszem a másik országban, ott kapok érte 1 USD-t – Ezt eladom a devizapiacon, kapok érte 2,5 fontot!
• Mi történik? – A font iránti kereslet megnı, az árfolyam visszaáll a paritás köré
Árfolyam paritások • Az arany exportálása/importálása pénzbe kerül – tranzakciós költségek, pl. tonnánként 1 font • Ezek jelölik ki az aranypontokat! • A valuták aranyra-válthatósága biztosította az árfolyamok stabilitását! • Miért mőködhetett? – Aranyba vetett bizalom töretlen volt (így a pénzbe is) – Nem volt jelentıs tıkemozgás!
• • • •
I. világháború után felfüggesztették Sikertelen kísérlet a visszaállítására 1934 január 1. – 1 uncia arany = 35 USD Bretton Woods
Vásárlóerı-paritás: a vásárlóerı-arányoktól függ az ország árfolyama, így akkor optimális a valuta árfolyama, ha a két ország árszínvonala azonos Ország neve Big Mac ár USA ár %-a Eltérés Venezuela 3,33 126,62% Izrael 3,25 123,57% Agrentina 3 114,07% Németország 2,99 113,69% Chile 2,66 101,14% Egyesült Államok 2,63 100,00% Dél-Korea 2,48 94,30% Egyesült Arab Emirátusok 2,45 93,16% Brazília 2,45 93,16% Szaud-Arábia 2,4 91,25% Japán 2,39 90,87% Görögország 2,34 88,97% Kolumbia 2,28 86,69% Tajvan 2,17 82,51% Törökország 1,96 74,52% Szingapúr 1,94 73,76% Mexikó 1,9 72,24% Cseh Köztársaság 1,85 70,34% Indonézia 1,76 66,92% Egyiptom 1,74 66,16% Thajföld 1,54 58,56% Lengyelország 1,53 58,17% Dél-Afrika 1,44 54,75% Hong-Kong 1,32 50,19% Magyarország 1,31 49,81% Fülöp-szigetek 1,26 47,91% Oroszország 1,22 46,39% Kína 1,2 45,63% Malajzia 1,13 42,97% Forrás: Economist Vol.349 num 8099 pp.166.
26,62% 23,57% 14,07% 13,69% 1,14% 0,00% -5,70% -6,84% -6,84% -8,75% -9,13% -11,03% -13,31% -17,49% -25,48% -26,24% -27,76% -29,66% -33,08% -33,84% -41,44% -41,83% -45,25% -49,81% -50,19% -52,09% -53,61% -54,37% -57,03%
Tényleges valutaárfolyamon átszámítva
Ft alulértékelt az USD-vel szemben!
Árfolyam paritások 4.
Kamatparitás: a jövıbeli árfolyam meghatározásához nyújt segítséget, abban az esetben, ha ismerjük a jelenlegi árfolyamot és ismerjük a két valuta kamatlábait A kamatparitás bemutatása Valuták
USD
HUF
USD0
(3)
USD1 (4)
(1) HUF0
HUF1
(2)
t0
t1
Idõ
Árfolyam paritások HUF1 HUF0 (1 + rHUF ) × E = USD1 USD0 (1 + rUSD ) Mőködı árfolyamnál a két valutában történı befektetés hozama ugyanaz! Forint nagyobb kamatot fizet ugyan, de leértékelıdik USD alacsonyabb kamat, de felértékelıdik Ha nem lenne ugyanaz a hozam – arbitrázsmővelet biztosítaná!
Kamatparitás Példa: 1 millió Ft hitelt veszek fel 3 hónapra, 17%-os kamatlábon. A pénzt dollárra váltom át 220 Ft/USD árfolyamon = 4545,45 USD 3 hónapra befektetem az USA-ban, éves 3 százalékos kamaton, kapok: 3 4545,45 USD × 1 + 0,03 × = 4579,54 12
Átváltom határidıs árfolyamon (230 Ft/USD): HUF 4579,54 USD × 230 = 1.053.295,45 HUF USD Kifizetem a hitelt kamatokkal: 3 1 000 000 × 1 + 0,17 × = 1.042.500 HUF 12
Nyereség: 10795 Ft
Árfolyam paritások
Mi határozza meg az árfolyamot? • Hosszú távon: az inflációs ráták különbsége, PPP • Közép távon: a gazdasági ciklusok alakulásával összefüggı folyó fizetési mérleg egyenlege • Rövid távon: a kamatlábak különbsége, kamatparitás
A fizetési mérleg A fizetési mérleg egy adott ország rezidens és nem rezidens gazdasági szereplıi közötti, meghatározott idıszakban lezajló reálgazdasági és pénzügyi mőveletek számbavételére szolgál. • Folyó fizetési mérleg – – – –
•
Áruk Szolgáltatások Jövedelmek Viszonzatlan folyó átutalások
Tıkemérleg – Viszonzatlan tıkeátutalások – Nem termelt, nem pénzügyi eszközök forgalma
•
Pénzügyi mérleg – – – – –
Közvetlen tıkebefektetések Portfólió-befektetések Pénzügyi derivatívák Egyéb befektetések Tartalékok
A nemzetközi fizetési mérleg részei I. Folyó fizetési mérlegtételek (Current Account) 1. Külkereskedelmi tranzakciók - vámstatisztikák alapján 2. Láthatatlan tételek - szolgáltatások (pl. kereskedelmi, nemzetközi fuvarozás, biztosítás és szállítmányozás, idegenforgalom, üzleti szolgáltatások) és munkajövedelmek és tıkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelmek (osztalék, kamat, profit) 3. Viszonzatlan átutalások (kormányzati transzferfizetések, magán transzferkifizetések (kártérítés)) Egyenlegezı tétel - Tévedések és kihagyások sor: az adatgyőjtési, valamint a banki és vállalati jelentések konszolidálása során fellépı hibák ellensúlyozására (a zérus egyenleg biztosítása érdekében)
Áru és szolgáltatás export és import változása
A nemzetközi fizetési mérleg II. Tıkeszámlák – a magánszféra tıkeforgalma 1. Közvetlen (mőködıtıke-befektetések, 10% feletti tulajdonszerzés + tulajdonosi hitelek) 2. Portfolió (10 % alatti részesedés-szerzés, kötvények, pénzpiaci derivatívák) 3. Egyéb befektetések (kereskedelmi hitelek, bankhitelek, szindikált hitelek) III. Monetáris számlák - hivatalos tartalékváltozások • Konvertibilis devizatartalékok, monetáris aranytartalék
Árfolyam és fizetési mérleg • Mit lehet tenni, ha túl nagy a folyó mérleg hiánya (azaz, ha az IM>X)? • Valuta leértékelése! Árfolyam: 250 Ft/euró
Új árfolyam: 300 Ft/euró
1 üveg ásványvíz költsége: 240 Ft
1 üveg ásványvíz költsége: 240 Ft
1 üveg ásványvíz ára: 1 euró
1 üveg ásványvíz ára: 1 euró
Bevétel forintban: 250 Ft
Bevétel forintban: 300 Ft
Profit: 10 Ft
Profit: 60 Ft
Leértékelés hatása:
Árat lehet csökkenteni! – 0,9 euróra
Serkenti az exportot, visszafogja az importot!
Bevétel: 270 Ft, Profit: 30 Ft
Árfolyam és fizetési mérleg • • • •
Leértékelés segíti az exportot, mert olcsóbb lesz Leértékelés ugyanakkor drágítja az importot! Import áruk drágulása miatt infláció emelkedik! Magasabb infláció emeli a költségeket: – 1 üveg ásványvíz költsége (240 Ft) is emelkedik…
• Bokros csomag (1995): – 9 százalékos leértékelés – Importra nagy vámpótlékot vetettek ki (drágították)
Magyar fizetési mérleg 19992005 között 1999 1. Áruk, egyenleg 2. Szolgáltatások összesen, egyenleg
-516 914
2000 -828 502
2001 -641 884
2002 -533 383
2003
2004
Millió forint 2005
-734 571
-615 744
-361 072
206 978
321 527
422 384
145 016
13 649
3. Jövedelmek, egyenleg
-685 732
-726 684
-817 223
-931 490
-932 530
59 900 -1 240 377
180 313 -1 350 263
4. Viszonzatlan folyó átutalások, egyenleg I. Folyó fizetési mérleg egyenlege (1+2+3+4)
103 309
99 984 -1 133 674
115 864
-892 360
-920 859
127 780 -1 192 077
149 639 -1 503 813
59 408 -1 736 813
43 865 -1 487 157
91 298 1 022 191
48 978
-6 628
64 038
178 046
700 281
110 675
686 672
1 034 394
II. Tıkemérleg egyenlege 5. Közvetlen tıkebefektetések egyenlege
8 235
78 430
726 131
604 874
6. Portfólió befektetések
462 761
-95 231
439 449
474 992
726 316
1 463 840
860 080
7. Egyéb befektetések egyenlege
895 741
-649 179
-549 892
718 156
256 438
852 189
III. Pénzügyi mérleg egyenlege (5+6+7)
349 735 1 538 627
1 405 384
812 461
625 381
1 555 147
2 406 949
2 746 662
IV.Tévedések és kihagyások egyenlege
-89 048
-49 362
8 300
37 608
51 465
-351 444
-467 734
V. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV)
565 454
300 778
-8 800
-480 109
96 171
382 730
969 816
-565 454
-300 778
8 800
480 109
-96 171
-382 730
-969 816
VI. A nemzetközi tartalékok változása
Adatok forrása: Magyar Nemzeti Bank
lllusztráció a magyar egyensúlyhiányokhoz
Mi lesz ha csatlakozunk az euróövezethez? • az euró alapú hitelek már nem devizahitelek lesznek, hiszen a lakosság is euróban fogja kapni a fizetését, így megszőnik az árfolyamkockázat. • kérdés az, hogy a csatlakozás milyen árfolyamon megy végbe? • Csatlakozáskor rögzítik az euró-forint árfolyamát, így az már nem változhat, de a svájci frank és az euró árfolyama továbbra is változhat, tehát az árfolyamkockázat akkor is megmarad.
