2015.12.03.
Valuta, deviza, árfolyamok
PÉNZÜGYTAN
A külfölddel szembeni fizetési kötelezettség teljesítéséhez általában külföldi fizető eszközre: idegen valutára, devizára van szükség. Valuta: valamely ország (országcsoport) törvényes fizetési eszköze egy másik ország fizetési forgalmában, annak fizikai megjelenési formájában (a kézzel fogható bankjegy vagy az érme). Pl. Magyarországon valuta egy USD (USA dollár) bankjegy, vagy az euró magyarországi bevezetéséig az eurós érme vagy bankjegy.
8. Nemzetközi pénzügyek
Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár, mesterpedagógus
1
Árfolyam-definíciók
Deviza: pénzhelyettesítő eszköz, valamely külföldi ország pénzére (valutára) szóló külföldön fizetendő követelés – illetve külföldi pénznemben jelentkező tartozás –, melynek megjelenési formája lehet: csekk, váltó, hitellevél vagy folyószámla követelés.
2
Valuta- és devizaárfolyam közötti különbség: elméletileg azonos értéket fejez ki, azonban a valuta vételi és eladási árfolyam közötti különbség nagyobb, mint a deviza eladási és vételi árfolyam közötti különbség a valuta költségesebb, kockázatosabb a kezelése, hamisítható deviza számlapénz, a pénzforgalom lebonyolítása egyszerűbb, kisebb költséggel jár
Valutaárfolyam: egy törvényes fizetőeszköz más törvényes fizetőeszközben kifejezett ára Devizaárfolyam: egy törvényes fizetőeszközre szóló követelés más törvényes fizetőeszközben kifejezett ára Vételi árfolyam: ennyiért veszi meg a valutát/devizát bank
Eladási árfolyam: ennyiért adja el a valutát/devizát a bank Középárfolyam: a vételi és eladási árfolyam egyszerű számtani átlaga
Árfolyamjegyzés fajtái: o Direkt (közvetlen) árfolyamjegyzés: külföldi pénznem 1 egységének ára hazai pénznemben, pl. 1 EUR = 311,810 HUF
Példa: Az Erste Bank valutaárfolyamai 2015. november 27-én:
o Indirekt (közvetett) árfolyamjegyzés: hazai pénznem 1 (esetleg 100 vagy 1000) egységének megadása valamely külföldi pénznemben, pl. 1000 HUF = 3,207 EUR
3
Fizetési mérleg jellemzői, részei
4
A Nemzetközi fizetési mérleg részei:
Fizetési mérleg: egy olyan forgalmi típusú statisztikai kimutatás, amely egy adott ország rezidens és nem rezidens gazdasági szereplői között egy meghatározott időszakban lezajló reálgazdasági és pénzügyi műveletek számbavételére szolgál. Kétoldalú kimutatás, melyben az egyik oldalon a valuta (deviza) követelések, a másik oldalon pedig a valuta (deviza) tartozások találhatók. rezidens: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akire, illetve amelyre teljesül az a feltétel, hogy alapvető gazdasági érdeke (állandó lakhelye, székhelye, telephelye, termelése stb.) az adott ország gazdasági területéhez kapcsolódik.
5
A. Folyó fizetési mérleg: tartalmazza a rezidensek nem rezidensekkel folytatott áruforgalmi, szolgáltatás, elsődleges és másodlagos jövedelem tranzakcióit. o Áruk és szolgáltatások: árukivitel és árubehozatal, utazás, építési-szerelési szolgáltatások, kereskedelmi szolgáltatások, fuvarozás, szállítmányozás, üzleti szolgáltatások, technikai és kulturális szolgáltatások, kormányzati szolgáltatások, szellemi tulajdonjogok adásvétele o Elsődleges jövedelmek: munkából származó jövedelmeket, a befektetések jövedelmei és az egyéb elsődleges jövedelmek (termék- és termelési adók, támogatások)
6
1
2015.12.03.
o Másodlagos jövedelmek: olyan tranzakciók, amelyek nem a gazdasági szereplők közötti cserén, hanem két fél közötti viszonzatlan juttatásokon alapulnak (pl. jövedelemadók, társadalombiztosítási járulékok és juttatások, segélyek, nemzetközi szervezeteknek fizetendő és tőlük kapott különböző juttatásokat stb.) B. Tőkemérleg: az összes bel- és külföld közötti vagyoni pozíció változása (tőkemozgások / befektetések) o Nem-termelt, nem pénzügyi javak forgalma: nem anyagi javak (kivéve szellemi tulajdon) vételéből ill. eladásából származó kiadások és bevételek (pl. a természeti erőforrások átruházható kitermelési jogai, marketing és egyéb átruházható eszközök /játékosok adásvétele/) o Tőketranszferek: olyan ellentételezés nélküli juttatások, amelyek a rendelkezésre álló vagyonra vannak hatással (pl. beruházási segély, adósságelengedés, nemzetközi szervezetek részére történt hozzájárulások fizetése stb.) 7
C. Pénzügyi mérleg: tranzakciók, melyek során természetbeni vagy tőkejavak tulajdonjogának ellentételezés nélküli átruházása vagy korábbi tartozások ellentételezés nélküli elengedése o Közvetlentőke-befektetések: részvény és egyéb részesedés befektetések, jövedelmek újrabefektetése o Portfólióbefektetések: részvény és befektetési jegy, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír portfóliók o Pénzügyi derivatívák: derivatíva: a felek arra szerződnek, hogy egy reál vagy pénzügyi eszköz meghatározott mennyiségét egy meghatározott időpontban, a szerződésben megállapított áron kicserélik egymással o Egyéb befektetések: a közvetlentőke-befektetések és a portfólióbefektetések között el nem számolt befektetések
8
A folyó fizetési mérleg tételeinek alakulása (a GDP %-ában) 14
%
6
4
4
2
2
0
0
-2
-2
-4
-4
-6
-6
-8
-8
Nemzetközi pénzügyi rendszer története, intézményei A nemzetközi pénzügyi rendszer kronológiája: 19. század utolsó harmada – nemzetgazdaságok közötti rendszeres, sokirányú pénzügyi kapcsolatok létrejötte 1944 – Bretton Woods-i egyezmény: átfogó megállapodás a szövetséges államok között a nemzetközi pénzügyek legfontosabb kérdéseiről (aranydeviza-rendszer bevezetése az arany árát a $-hoz kötötték 1 uncia arany = 35 $, rögzítették a nemzeti valuták dollárban kifejezett értékét) 1945 – Nemzetközi Valutaalap (IMF) létrehozása, fő céljai: a nemzetközi kereskedelem növekedésének biztosítása, árfolyamstabilitás elősegítése (egyes valuták fel ill. leértékelés), nemzetközi fizetési rendszer bevezetése (hazánk 1982-ben csatlakozott)
11
Jövedelemegyenleg Folyó fizetési mérleg
IV. 2014. I. II. III. IV. 2015. I.
8
6
II. III. IV. 2013. I. II. III.
10
8
IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I.
12
Áru- és szolgáltatásegyenleg Külső finanszírozási képesség
9
14
10
2008. I. II. III. IV. 2009. I.
D. Tévedések és kihagyások egyenlege
%
12
II. III. IV. 2010. I. II. III.
o Tartalékeszközök: azok a nem rezidensekkel szembeni likvid devizaeszközök, amelyek a monetáris hatóság által ellenőrzöttek és számára azonnal elérhetők (pl. rúdarany, aranyszámla stb.)
Transzferegyenleg
Forrás: Fizetési mérleg jelentés, 2015 június (MNB)
10
Létrejönnek a Világbankcsoport (röviden Világbank) intézményei: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) – 1945 Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) – 1956 Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA) – 1960 Nemzetközi Beruházásvédeli Ügynökség (MIGA) – 1986 Beruházási Viták Nemzetközi Központja (ICSID) – 1986 1971 – Az USA felmondta a dollár aranyra válthatóságát a rögzített árfolyamrendszer az olajválság miatt összeomlott 1972 és 1979 között lebegtetett árfolyamok alakultak ki (az árfolyamok viszonylag szűk sávban változtak) 1970-es évek vége: nemzetközi adósságválság kialakulása, az egyre gyakrabban fellépő pénzügyi válságok felmerül a nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozásának és globális felügyeletének igénye
12
2
2015.12.03.
1990 – Európai pénzügyi rendszerek kialakítása: Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – 1991: tőke és technikai segítség nyújtása közép- és kelet-európai országok magángazdaságának újjászervezésére az EBRD mint első osztályú adós előnyös feltételekkel tud pénzhez jutni a nemzetközi piacon előnyösen tudja továbbadni (hazánk alapító tagja) Európai Beruházási Bank (EIB): elmaradott területek felzárkóztatása, új vállalatok létrehozása, már működő cégek fejlesztése céljából hozták létre A továbbiak az európai integráció történetéhez tartoznak, ezért a kronológia „A monetáris unió története” c. dián folytatódik.
Devizagazdálkodás fogalma, jellemzői A külfölddel szembeni fizetési kötelezettség teljesítését a devizagazdálkodás rendszere biztosítja a gazdasági szereplők számára. Devizagazdálkodás: A devizagazdálkodás módszerek, intézkedések, előírások, tiltások összessége, amelyek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkező ország belső pénzforgalma a nemzetközi pénzforgalomhoz kapcsolódik. Jellegét az ország devizapozíciója és a fizetési mérleg egyenlege határozza meg.
A devizagazdálkodás célja: a fizetési mérleg egyensúlyának fenntartása saját fizetőeszköz értékének megőrzése
13
A devizagazdálkodás típusai:
14
A konvertibilitás fogalma, feltételei
a) Kötött devizagazdálkodás: Rendszeresen passzív (hiányt mutató) fizetési mérleg esetén jellemző, ahol a hiányt külföldi hitelből finanszírozzák Kötelező jellegű szabályokat írnak elő a teljes devizaforgalmat a jegybank kezeli: deviza-bejelentési és beszolgáltatási kötelezettség kötöttpályás deviza beszerzési lehetőségek Nem konvertibilis valuta esetén jellemző a) Szabad devizagazdálkodás: Alapvetően piaci mechanizmusok (döntően az árfolyamok mozgásai biztosítják a kereslet és kínálat egyensúlyát) érvényesülnek Konvertibilis valuta esetén jellemző
15
A konvertibilitás fokozatai (a devizaliberalizáció lépései): 1) nem konvertibilis: senki semmit nem válthat automatikusan 2) „külső konvertibilitás”: devizakülföldiek automatikus konverziója 3) „belső konvertibilitás”: a devizabelföldiek is átválthatnak 4) „folyó konvertibilitás”: a fizetési mérleg folyó tételeire szabadon, bárki 5) teljes konvertibilitás: semmi nem engedélyköteles – szabad átválthatóság
Konvertibilitás: a törvényes fizetőeszközök, illetve az ezekre szóló követelések szabad átválthatósága és átutalhatósága. A nemzetközi fizetési mérleg különböző tételeire a hazai valuta más-más átválthatóságú lehet. Ilyenkor beszélünk részleges konvertibilitásról. Például: A különböző tőkemozgások esetében nincs szabad átválthatóság Magánszemélyek nem élhetnek a szabad átváltás lehetőségével A forint hivatalosan 1996 óta konvertibilis.
16
Kiemelt konvertibilitású valuták: 1. Kulcsvaluta: a világpénz szerepét tölti be, pl. USD 2. Kereskedelmi valuta: nemzetközi kereskedelmi forgalom lebonyolításában jelentős szerepet játszik, pl. USD, JPY, EUR, GBP 3. Tartalékvaluta: értékálló, árfolyama stabilan erős, nemzetközi kereskedelemben csak korlátozott szerepet tölt be, jegybanki tartalékként veszik számba, pl. CHF
Devizabelföldi (rezidens): gazdasági társaság, amelye belföldön van bejegyezve, továbbá az a magánszemély, akinek a tartózkodási helye vagy állandó lakhelye belföldön van. (Ez utóbbi alól kivételt képeznek a külföldön szolgáló katonák és diplomaták; a vendégmunkások ellenben nem.
17
18
3
2015.12.03.
Nemzetközi fizetési rendszer
STEP1 rendszer: az Euro1 kiegészítése, a bankok szélesebb köre számára biztosítja valós idejű, de kis értékű (max. 50 ezer EUR) fizetést
TARGET rendszer: az euro bevezetésével létrehozták az EU tagországok jegybankjainak közreműködésével 1999-ben a nagy összegű euro fizetési műveletek teljesítésére a nemzeti rendszerek összeköttetésével kialakított összetett, decentralizált fizetési rendszer jött létre
STEP2 rendszer: a kis értékű fizetési műveletek tömeges és olcsó elszámolása érdekében jött létre az MNB közvetlen tagja a rendszernek, a magyarországi bankok túlnyomó többsége közvetett módon csatlakozik hozzá (a GIRO Zrt. HUNSTEP2 nevű rendszerén keresztül)
TARGET2 rendszer: bevezetése 2007-2008-ban a korábbi rendszernél nagyobb mértékben harmonizált, egységes platformon működik Euro1 rendszer: az Euro Banki Társulás (EBA) által működtetett, a nagy európai bankok közötti fizetési forgalom lebonyolítását szolgáló, nettó elszámolással működő rendszer
19
20
A monetáris unió története
1998 – az Európai Központi Bank megalapítása 11 ország teljesíti a euró bevezetésének feltételeit
1969 – döntés a gazdasági és monetáris unióról 1979 – az első Európai Monetáris Rendszer (ERM I.) létrejötte 1989 – Delors-terv a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) megvalósítására 1990 – a GMU első szakaszának kezdete: egységes pénzügyi övezet létrehozása, jegybankvezetők együttműködése, a tőkemozgások teljes liberalizálásának ütemezése 1992 – a GMU szabályainak belefoglalása a Maastrichti szerződésbe (az Európai Unió létrejötte)
1999 – a GMU harmadik szakaszának kezdete: a tagországok nemzeti valutái átváltási arányainak rögzítése az euróhoz képest. A második Európai Monetáris Rendszer (EMS-2) létrejötte az euró, mint számlapénz
1994 – a GMU második szakaszának kezdete: a konvergencia-kritériumok teljesítése, a monetáris politika kereteinek összehangolása Az Európai Monetáris Intézet felállítása
2002 – a GMU 12 tagországában az euró a fizetési eszköz Euróövezet: azok a tagállamok, amelyek az egységes valutát alkalmazzák, jelenleg 19 tagállam alkotja (Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia)
21
Maastrichti konvergencia-kritériumok, konvergencia program
Stabilitási- és konvergencia program: az euróövezeti tagállamok éves stabilitási programokat az eurózónán kívül eső országok pedig konvergencia programokat készítenek, és azokat a Bizottságnak és a Tanácsnak rendszerint minden év december 1-jéig benyújtják. Célja: a szigorúbb költségvetési fegyelem biztosítása az euróövezeti és azon kívüli tagállamok költségvetési politikáinak felügyelete és koordinálása révén.
Maastrichti konvergencia-kritériumok: az Európai Uniót létrehozó maastrichti szerződésben felsorolt pénzügyi feltételek, amelyeket az EU-tagállamoknak teljesíteniük kell az Európai Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába való belépéshez és az euró bevezetéséhez, melyek az alábbiak
a költségvetési deficit a GDP 3 %-a alatt legyen
az államadósság legfeljebb a GDP 60 %-a lehet
az infláció nem lehet magasabb mint az euróövezet legjobb három tagjának átlaga + 1,5%
az államadósság kamata nem lehet magasabb mint az euróövezet legjobb három tagjának átlaga + 2%
22
23
24
4
2015.12.03.
Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Az egységes monetáris politika jogi alapjait az Európai Unió működéséről szóló szerződésben, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az Európai Központi Bank (EKB) alapokmányában fektették le (1998)
Eurorendszer: az EKB-t, valamint az eurót bevezetett országok nemzeti központi bankjait tömöríti elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, avagy az euro értékének megőrzése Euroövezet: tagjai azok az EU-tagállamok, amelyekben bevezették az eurót
Központi Bankok Európai Rendszere (KBER): az EKB-t és az EU-tagállamok nemzeti központi bankjait (NKB) foglalja magában függetlenül attól, hogy az adott tagállamban bevezették-e az eurót vagy sem (létrehozva 1998-ban) Európai Központi Bank (EKB): az eurorendszer és a KBER központi intézménye (székhelye: Luxemburg) feladata 1999. január 1-jétől az euroövezet monetáris politikájának alakítása. Az EKB és a nemzeti központi bankok együtt teljesítik a rájuk bízott feladatokat.
25
26
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
27
5
