Külkereskedelem. Valuta, deviza, konvertibilitás

Külkereskedelem Valuta, deviza, konvertibilitás

Külkereskedelem    

Kialakulása EU USA Japán

Külkereskedelmi arculat 

Protekcionista 

 



Liberális  



hazai termelés védelme Importembargó Importkvóta Teljesen szabad kereskedelem Nincs megkülönböztetés

Diszkriminatív   

Bizonyos csoportok kitiltása Vám tiltólista

Gazdasági rendezőelvek  1. 2. 3.

4. 5.

Külkapcsolatok befolyásolása miatt Legnagyobb kedvezmény elve GATT Azonos nemzeti elbírálás elve Viszonosság elve egymásnak van kedvezmény harmadik félnek nincs Konzultáció elve tárgyalások Transzparencia (átláthatóság elve) szerződések esetén az értesítések

Alapfogalmak    

Valuta Deviza Átválthatóság konvertibilitás Árfolyam

A nemzetközi fizetési forgalom A nemzetközi elszámolások szerepe

A külkereskedelemben használatos fizetési eszközök és módok A pénznem megválasztását befolyásolhatja:  a pénznem devizaárfolyama,  a devizaárfolyam változásának várható iránya (növekedése, illetve csökkenése) és a változás nagyságrendje,  a pénznem átválthatóságával, azzal kapcsolatos fizetéssel összefüggő devizaszabályok,  államközi megállapodások. A legkörültekintőbben megválasztott pénznem sem biztosítja azt, hogy az exportáló időben és veszteség nélkül hozzájut követeléséhez. A külkereskedelmi ügylettel kapcsolatos kockázatot - a pénznem megválasztásán kívül - az is befolyásolja, hogy a felek milyen fizetési módban állapodnak meg.

Okmányos meghitelezés (akkreditív) fizetési mód 



A nemzetközi fizetési forgalomban különös jelentőséggel bír az „akkreditív szokványok" alkalmazása. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara összegyűjtötte a különböző országok bankjainak szokásait az akkreditíves fizetési forgalommal kapcsolatban, és azok alapján kidolgozta az „akkreditív szokványokat", amelyeknek legújabb változata 1994. január hó 1. napján lépett életbe, és az UCP 500 sorszámot viseli.

Okmányos meghitelezés (akkreditív) fizetési mód Az akkreditívnek számos különleges fajtája alakult ki és alkalmazott.  az átruházható akkreditív: jellemzi, hogy a kedvezményezett maga helyett más kedvezményezettet is megjelölhet  a feltöltődő akkreditív: lehetővé teszi a folyamatos szállítások lebonyolítását az eladó és a vevő között. Az akkreditívet nyitó bank az ügylet teljes áruértékére ígér fizetést, de a vevőnek a megjelölt keretösszegen belül csak egy-egy részszállítás erejéig kell a fedezetet a bank rendelkezésére bocsátania.  a back-to-back akkreditív: (hát a hátnak támasztva) elnevezés két egymáshoz kapcsolódó akkreditívet feltételez. Az első akkreditív fedezetét, támaszát képezi a második akkreditívnek  a készenléti akkreditív: . Azon a feltételezésen alapul, hogy a vevő fizetési kötelezettségének átutalással eleget tesz. Amennyiben ez nem következik be, akkor az eladó az akkreditív feltételei szerint jut hozzá követeléséhez.  a kereskedelmi hitellevél: A kereskedelmi hitellevél olyan okirat, amelyben az azt kibocsátó bank arra vállal kötelezettséget, hogy az előírt okmányok időben történő bemutatása esetén az okmányok bármelyik jóhiszemű birtokosának kifizeti a hitellevélen feltüntetett összeget.

Okmányos beszedvény (inkasszó) 

Az okmányos beszedvény olyan fizetési mód, amelyben az eladó (az exportőr) azzal bízza meg bankját, hogy a leszállított exportáru ellenértékét a vevőtől (importőrtől) az átadott okmányok alapján szedje be és fizetés esetén az okmányokat adja át a vevőnek 

Vinkulált inkasszó: a vevő csak azzal a feltétellel juthat hozzá az áruhoz, ha annak ellenértékét az áru okmányaival rendelkező banknál kiegyenlíti. Az eladó ugyanis az árut az okmányokkal rendelkező bank címére adja fel. A bank csak akkor adja ki az áruhoz való hozzájutást biztosító okmányokat, ha a vevő az áru ellenértékét kiegyenlítette.

Okmányos beszedvény (inkasszó) 

Nem vinkulált inkasszó: Ennek jellemzője, hogy az eladó az árut közvetlenül a vevő címére és rendelkezésére adja fel, az áruokmányokat pedig a beszedési megbízással együtt a bankjának küldi meg. Az eladó bankja megküldi az okmányokat külföldi levelező partnerének, amely felszólítja a vevőt az áru ellenértékének megfizetésére.

Nyitva szállítás 









A nyitva szállítás fizetési mód alkalmazása esetében az eladó az árut közvetlenül a vevőnek küldi meg. A vevő csak azt követően fizet, hogy az áru birtokába került. Az ellenérték megfizetése a számla kézhez vételét követően azonnal esedékessé válik. A vevő tartozását kiegyenlítheti átutalással vagy látra szóló váltóval. Ezt a fizetési módot a nemzetközi kereskedelemben ritkán alkalmazzák, mert feltételezi a vevő mindenkori fizetőképességét és fizetőkészségét1

Halasztott fizetés átutalás az exportőr hitelt (céghitelt) nyújt a vevőnek  a céghitel áru formájában nyújtott hitel.  A fizetési mód alkalmazása során az exportőr az ajánlati árba beépíti a teljesítés (az áru megküldése) és a fizetés közötti napokra (kamatnapokra) számított kamatot Az exportőr által nyújtott céghitel lehet nyitott vagy fedezett.  Nyitott céghitelről akkor beszélünk, ha az exportőr a vevőtől független biztosítékot nem kap.  Fedezett céghitel esetén az exportőr a vevőtől független biztosítékkal rendelkezik. Biztosíték lehet pl. bankgarancia, bankkezesség. 

Zsírórendszer 



 

A zsíróelszámolás keretében a hitelintézetek a külső klíringkörbe tartozó elszámolásforgalmat bonyolítják le. A zsírórendszer lehetővé teszi, hogy a rendszerhez kapcsolódó hitelintézetek és azok ügyfelei közötti pénzmozgások elektronikus üzenetváltás formájában valósuljanak meg. Ez megbízhatóbbá és gyorsabbá teszi az elszámolásforgalmat. Az országos elektronikus adatátviteli (zsiróelszámolási) rendszerben a hitelintézetek közötti elszámolásokat tárgynaponként teljesítik, így - az elszámolások gyors lebonyolítása következtében - a hitelintézet és ügyfelei naponta információkkal rendelkeznek likviditási helyzetükről

Klíring Azt az elszámolást, amikor a hitelintézet saját számlatulajdonosainak egymás közötti pénzforgalmát elszámolja, belső klíringköri elszámolásnak nevezzük. A belső klíringkörön belüli elszámolási tételeket két csoportba osztjuk.  Az egyik csoportba a helyi tételek: 

 



az azonos számlavezető helyen vezetett számlák közötti pénzforgalmi tételeket nevezik helyi tételeknek ezek nem vesznek részt a klíring (fizetési) forgalomban

a másik csoportba a helyközi tételek tartoznak. 

A helyközi tételek az egyazon hitelintézet különböző számlavezető helyén vezetett számlák közötti pénzforgalmi elszámolásokat

Klíring A külső klíringköri forgalmat a különböző hitelintézetek számlatulajdonosai közötti elszámolás forgalom jelenti. Az elszámolási forgalom lebonyolítása során egyik hitelintézet megterheli a fizető számláját, egy másik hitelintézet ugyanazt az összeget a kedvezményezett számláján jóváírja.