DR. VARGÁNÉ KRÉN NIKOLETT

DIPLOMAMUNKA

Készítette:

DR. VARGÁNÉ KRÉN NIKOLETT okleveles mérnökjelölt

Mosonmagyaróvár

2011

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR NÖVÉNYTERMESZTÉSI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI INTÉZETI TANSZÉK

Konzulens:

DR. GERGELY ISTVÁN, Ph.D egyetemi docens

AZ ÖNTÖZÉS AGROÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERE MAGYARORSZÁGON

Készítette:

DR. VARGÁNÉ KRÉN NIKOLETT okleveles mérnökjelölt Agrármérnöki Szak Mosonmagyaróvár

2011

2

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR

HALLGATÓI Nyilatkozat

Alulírott Dr. Vargáné Krén Nikolett (Neptun kód: AOAXVQ) jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a

Az öntözés agroökonómiai összefüggésrendszere Magyarországon - című (megfelelő rész aláhúzandó) diplomamunka; szakdolgozat

(a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. szabályait, valamint az egyetem által előírt, a dolgozat készítésére vonatkozó szabályokat, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében1. Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munka kitétel tekintetében a konzulenst illetve a feladatot kiadó oktatót nem tévesztettem meg. Jelen dolgozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, a Nyugat-Magyarországi Egyetem megtagadja a dolgozat befogadását és ellenem fegyelmi eljárást indíthat. A dolgozat befogadásának megtagadása és a fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb (polgári jog, szabálysértési jog, büntetőjogi) jogkövetkezményeket. Mosonmagyaróvár, 2011. 10. 21. ................................................. hallgató

3

TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS____________________________________________________ 5 2 IRODALMI ÁTTEKINTÉS _____________________________________________________ 7 2.1 AZ ÖNTÖZÉS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE ___________________________________________ 7 2.1.1 ÓKORI ÖNTÖZÉSES RENDSZEREK ________________________________________________ 7 2.1.2 AZ ÖNTÖZÉS MAGYARORSZÁGON _______________________________________________ 8 2.2 M AGYARORSZÁG VÍZRAJZI ADOTTSÁGAI, AGROMETEOROLÓGIAI, TALAJTANI JELLEMZŐK _ 12 2.2.1 MAGYARORSZÁG VÍZRAJZA ___________________________________________________ 12 2.2.2 MAGYARORSZÁG METEOROLÓGIAI VISZONYAI _____________________________________ 14 2.2.3 AGROMETEOROLÓGIAI, TALAJTANI JELLEMZŐK ____________________________________ 17 2.3 AZ ÖNTÖZÉS________________________________________________________________ 21 2.3.1 AZ ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁS CÉLJA____________________________________________ 21 2.3.2 ÖNTÖZÉSI MÓDOK (ELŐNYEIK, HÁTRÁNYAIK) _____________________________________ 21 2.3.3 AZ ESŐSZERŰ ÖNTÖZÉS ÉS A MIKROÖNTÖZÉS ______________________________________ 23 2.3.4 TERMESZTETT NÖVÉNYEK CSAPADÉKIGÉNYE ______________________________________ 28 2.3.5 AZ ÖNTÖZÉSI IDŐPONT ÉS AZ ÖNTÖZŐVÍZ MENNYISÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA_____________ 28 2.3.6 AZ ÖNTÖZÉS HATÁSAI _______________________________________________________ 32 2.4 A GYÜMÖLCSFÁK VÍZIGÉNYE __________________________________________________ 35 3 ANYAG ÉS MÓDSZER _______________________________________________________ 37 3.1 AZ ÖNTÖZÉS TECHNIKAI ÉS GAZDASÁGI FELTÉTELRENDSZERE________________________ 37 3.2 A SZÁMÍTÁSI MODELLBEN ALKALMAZOTT FELTÉTELRENDSZER _______________________ 38 4 SAJÁT VIZSGÁLATOK_______________________________________________________ 46 4.1 MODELLEZETT GYÜMÖLCSÖS JÖVEDELMEZŐSÉGI VIZSGÁLATA _______________________ 46 4.1.1 A GYÜMÖLCSÖK ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA ______________________________________ 46 4.1.2 A MENNYISÉGBŐVÜLÉS KALKULÁCIÓJA __________________________________________ 47 4.1.3 A MINŐSÉGJAVULÁS MATEMATIKAI LEKÉPEZÉSE ___________________________________ 48 4.1.4 A GYÜMÖLCSÖS TERMŐKÉPESSÉGE _____________________________________________ 49 4.1.5 AZ EXTRABEVÉTEL MEGHATÁROZÁSA ___________________________________________ 49 4.1.6 MŰSZAKI JELLEMZŐK ________________________________________________________ 50 4.1.7 FINANSZÍROZÁS ____________________________________________________________ 50 4.1.8 AMORTIZÁCIÓ _____________________________________________________________ 51 4.1.9 KÖLTSÉGEK _______________________________________________________________ 51 4.2 A BERUHÁZÁS JÖVEDELMEZŐSÉGE______________________________________________ 51 5 KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK__________________________________________ 56 6 ÖSSZEFOGLALÁS___________________________________________________________ 58 7 A SZAKIRODALOM JEGYZÉKE_______________________________________________ 62

4

1 BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS A dolgozatomban a magyarországi öntözés lehetőségeinek bizonyos agronómiai és közgazdasági kérdéseivel foglalkozom. A téma aktualitását egyfelől az éghajlatváltozáshoz, másfelől a globális élelmiszerellátási problémákhoz, továbbá a magyar mezőgazdaság értékteremtő képességének fokozásához kapcsolódó és egyre inkább növekvő tudományos és közéleti érdeklődés adja. Az éghajlati modellek a Kárpát-medencében várhatóan hőmérsékletemelkedést intenzitásfokozódást

és

a

jeleznek

tenyészidőszakban előre.

Ezek

a

csapadékcsökkenést, prognózisok

fokozzák

de a

növénytermesztés optimális vízigényének biztosításához kapcsolódó problémákat, így a mesterséges vízpótlás várhatóan nagyobb szerepet kap majd. Továbbá a lehetséges

fejlesztések

irányai

az

öntözési

infrastruktúra

árvíz-,

illetve

belvízvédelmi és energetikai (pl.: szélerőművekhez kapcsolt tározók) kapcsolódásit is felvetik, de ezekre a dolgozatban nem térek ki külön. A föld népességének drasztikus növekedése az élelmiszertermelést mind inkább komoly kihívások elé állítja majd, így az agrárfejlesztések a jövőben kulcsfontosságúvá válhatnak. Ez a várható éghajlatváltozások mellett is az olyan jó fekvésű, mezőgazdasági országokat, mint Magyarország helyzetbe hozhatja, és a mezőgazdasági termelés az életszínvonalbeli lemaradás leküzdésének egyik eszköze lehet. Dolgozatomban foglalkozni kívánok az öntözés történetének áttekintésével, a hazai vízrajzi, meteorológiai és talajtani adottságok az öntözés tekintetében fontos jellemzőinek áttekintésével és egy kiválasztott mezőgazdaági termelő üzemben végrehajtott öntözéses beruházási projekt jövedelmezőségi vizsgálatával. Az öntözés történeti áttekintésénél megemlítem az ókori öntözéses rendszerek kialakulását és a hazai öntözés történeti korszakait a kezdetektől napjainkig.

5

Az öntözés lehetőségeinek mérlegelése szempontjából fontosnak tartom ismertetni az ország vízrajzi adottságait, a talajok vízgazdálkodását befolyásoló tényezőket és azt, hogy a talaj vízkészletét hogyan tudják hasznosítani a növények. Magyarország éghajlati adottságainak ismeretében és az országra lehullott csapadék adatainak tükrében említést kívánok tenni az éghajlatváltozásról és a mezőgazdaságra gyakorolt lehetséges negatív hatásokról, amelyek a növények termésátlagát és minőségét befolyásolhatják. Az irodalmi áttekintést a témában rendelkezésre álló szakirodalom (könyvek, cikkek tudományos folyóiratban és releváns, tudományos internetes források) áttanulmányozását követően állítom össze. Az esettanulmányban bemutatásra kerülő mezőgazdasági üzem paramétereit helyszíni látogatás során készített interjúk alkalmával gyűjtöttem össze. A szakirodalmi áttekintés lehetséges tartalmát úgy kívánom összeállítani, hogy szinkronban legyen a választott üzemben megvizsgált növénytermesztési jellemzőkkel. Így külön kiemelem a gyümölcstermesztésre (elsősorban az alma, a cseresznye, az őszibarack és a szilva gyümölcsöket) vonatkozó öntözési technológiát. A jövedelmezőség vizsgálatát dinamikus megtérülési idő módszerrel vizsgálom és az eredményeimet egyszerű érzékenységvizsgálatokkal támasztom alá. Célom, hogy dolgozatom az öntözés országos kiterjesztésének egyik legfontosabb kérdéskörében, a gazdaságosság tekintetében olyan információkat nyújtson,

melyek

a

beruházások

megvalósításához

közelebb

vihetik

a

döntéshozókat, illetve egy sikeres projektet bemutatva felhívja a figyelmet az öntözésben rejlő lehetséges versenyelőnyre.

6

2 IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1 Az öntözés történeti áttekintése 2.1.1 Ókori öntözéses rendszerek

Az öntözés termelékenységre gyakorolt jótékony hatását már az ókorban is felismerték és a korabeli technológiai lehetőségek mellet igyekeztek mindinkább ki is használni. Az első öntözéses rendszereket Kr.e. III. évezredben, Mezopotámiában alkalmazták. A munka az Eufrátesz-folyó melletti mocsarak lecsapolásával kezdődött. Korabeli viszonylatban igen jó termésátlagokat értek el (pl. 2,5 tonna árpa termett egy hektáron), melynek hatására a mezőgazdaság a társadalmi rendszer fejlődésének egyik motorjává vált. A kezdetleges technológia alkalmazása és a túlöntözés negatív következményeképp a déli területek folyamatosan elszikesedtek és hozzávetőleg egy évezred alatt teljesen alkalmatlanná váltak a termelésre, így a gazdálkodás súlypontja egyre északabbra helyeződött. A Nílus mentén, Egyiptomban is hamar felismerték, hogy a folyó rendszeres áradásának hatásaként

az

ártereken

buja

növényzet

alakult

ki. Ennek

előfeltételeként megfelelő, jó minőségű talaj és meleg éghajlati viszonyok álltak rendelkezésre. A természet adta lehetőségek kihasználása mellett megindult a mesterséges vízpótlás is. Az erőteljesen központosított államhatalom irányította az öntözéses rendszereket. Az öntözés nélkül elképzelhetetlen terméshozamok nagyon fejlett civilizációnak teremtettek alapot. Például a magas terméshozamú években megtermett gabonát az állam a fejlett raktározási technikának köszönhetően a következő esetleg rosszabb termésű évben, kamat fejében kölcsönadta azoknak, akiknek szüksége volt rá. Ez a bankári tevékenység egyik legősibb formája. (LŐKÖS, 1998)

7

2.1.2 Az öntözés Magyarországon

Közép-kelet Európában a települések sűrűségének növekedésével, a termesztett növények választékának bővítésével és a termelés általános fejlesztésével a 18. század derekán megkezdődött a nagyobb öntözőművek építése. De több esetben a földek nagy elaprózottsága nem tett elehetővé az öntözőberendezések tömeges kihasználását. A kisebb gazdaságokban csak némely ipari növényt és a zöldségnövényeket öntözték; ezeket a vízforrások szomszédságában ültették. Hazánkban a II. Világháborút követően vette elejét az öntözőrendszerek intenzív építése, az öntözőberendezések gyártása és a modern öntözési ismeretek elsajátítása. (NOVOTNY, 1983)

Az öntözés kezdetei A 18. század közepéig szórványöntözés volt elsősorban jellemző. Ennek oka, hogy a mezőgazdaság még nem volt igazán rászorulva a belterjes termelési módszerre, mivel az alföldi területeken jelentkező aszály okozta terméskiesést a Kárpát-medence egyéb csapadékosabb éghajlatú területein keletkezett felesleg pótolni tudta. A szórványöntözés elszórt, nem egybefüggő területek öntözését jelentette (pl.: rétek, legelők és kisebb zöldségeskertek). Ugyanakkor a 19. század közepében jelentkező népsűrűség növekedés és az ebből adódó termésmennyiség növelési igények következtében napirendre került az alföldi területek kiterjesztett öntözése. A Széchenyi által kezdeményezett „Tisza szabályozási program” járulékos eredményként tartalmazta az öntözési feltételek megteremtését is. Az első öntözőcsatornákat a 19. század második felében tervezték meg (Tisza-Hortobágy- Kőrös csatorna, Szárazréti öntöző-hajózó csatorna és az AradCsanádi öntöző csatorna), de az első világháború végéig ezek nem épültek meg. Ipari öntözéses technológia hiányában, az ebben az időszakban meghonosodó

8

bolgárkertészetekben

kezdetleges,

kézi

módszerekkel

folyt

öntözés

(KAPRONCZAI, 2011).

A két világháború közötti időszak Ebben az időszakban egymást követő több aszályos nyár után a mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek figyelme még inkább az öntözésre irányult. Az öntözés fejlesztés központi kérdése a tározás és a folyóvíz közvetlen hasznosítása volt. A szakértők a magyar mezőgazdaság fejlődését az öntözés által növelhető termelési intenzitás és a termelési kockázatok csökkentésével látták megvalósíthatónak.

Hangsúlyozták

a

kísérleti

öntözőgazdaságok,

minta-

öntözőtelepek létesítését és a kedvező eredmények gyors kiterjesztését. Trummer

Árpád

1920-as

években

kidolgozott

folyóvizekre

épülő

öntözésfejlesztéssel kapcsolatos tervei és Sajó Elemér hegy és a dombvidéki tározásra alapozott munkássága által a magyarországi öntözés történetében 1930tól nagy változások következtek be. Az 1930-as években több minta-öntözőtelepet hoztak létre (pl.: a Körös mentén, Békés-Ludamajorban és ekkor létesültek a „körösvölgyi öntözőrendszer úttörő telepei” is), melyeken rizst termesztettek, vagy rétet öntöztek. Az 1935. évi aszály után Trummer Árpád, Németh Endre és Lampl Hugó kidolgozták a Tiszalöknél keleti és nyugati főcsatornára ágazó hajózó és öntöző csatornát és a Tiszalöki duzzasztógát terveit. Ezzel 120 ezer hektárnyi terület öntözését kívánták biztosítani. Megalkották az 1937. évi XX. törvényt, amely az öntözőcsatornák építését szorgalmazta és biztosította a gazdáknak, hogy a víz állami támogatással, mérsékelt díj ellenében álljon rendelkezésre. A

törvény

hatására

az

ország

minden

táján

(Szarvas,

Gödöllő,

Mosonmagyaróvár, Hortobágy) beindultak az öntözési kísérletek.

9

Az öntözött területek nagysága 1930-1944 között megduplázódott (14,6 ezer ha-ról 28 ezer ha-ra) és a rizs öntözése is 229 ha-ról 8,5 ezer ha-ra nőtt (KAPRONCZAI, 2011).

A második világháború után A II. világháború súlyos károkat okozott az öntözőrendszerekben, de a helyreállítás után 1947-re elérte a háború előtti öntözött terület 85-90 %-át. Üzembe helyezték a Tiszalöki vízlépcsőt, (amely a felette lévő folyószakaszban 10 millió m3 víz megduzzasztásával az öntöző főcsatornákba 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére képes) és a Keleti-főcsatornát. Az 1950-es években az öntözött területek nagysága megháromszorozódott (94, 7 ezer ha volt). Az 1960 as évektől a nyugat-német, osztrák és olasz öntözőberendezéseknek köszönhetően újabb fejlődés következett be. Az esőszerű öntözéses területek nagysága 291, 4 ezer ha, a felületi öntözéses területek pedig 120, 5 ezer ha volt. Korszerű, felszín alatti csőhálózatú - gépi áttelepítésű szárnyvezetékkel felszerelt-öntözőtelep épült 1975-ig 24 ezer ha-on. Emellett az esőztető öntözés és az altalajöntözés is elterjedt. A Kiskörei vízlépcsőt és a Kettős Körösön a Békési duzzasztóművet is üzembe helyezték, ezáltal az öntözésre berendezett területek nagysága több mint 400 ezer ha lett, ami a mezőgazdasági terület 6,5%-át jelentette. De sajnos a területi növekedés a kihasználtság mértékének csökkenése mellett ment végbe. Az öntözéses gazdálkodás fontos részei hiányoztak. Ilyen például

a

vízmegtartást

segítő

talajművelési

eljárások

alkalmazása,

a

növénykultúrák talajadottságokhoz igazodása, a megfelelő fajták kiválasztása és a vetésforgók tervezése. A tavaszi csapadékkal való gazdálkodás is elmaradt, amit a szakemberek logikátlannak tartottak, hiszen a tavaszi csapadékot szivattyúkkal vezették el a területekről miközben nyáron vissza kellett szivattyúzni a vizet az öntözőcsatornákba (KAPRONCZAI, 2011).

10

A rendszerváltástól napjainkig A TSZ-ek, állami gazdaságok átalakulása, megszűnése miatt az új földtulajdoni szerkezet (kisebb egyéni gazdaságok) mellett nem lehetett hatékonyan üzemeltetni a kiépített öntözőrendszereket. Gyakorlatilag az egyéni gazdaságok területein teljesen visszaszorult az öntözés. Jelenleg Magyarországon az öntözésre kiépített terület 200 ezer ha körül van, ebből kb. 30-55% a ténylegesen megöntözött terület aránya. Ez csupán a mezőgazdasági területeink 1-2 %-a (KAPRONCZAI, 2011).

11

2.2 Magyarország vízrajzi adottságai, agrometeorológiai, talajtani jellemzők

2.2.1 Magyarország vízrajza Magyarország vízkészlete három részből tevődik össze. Ezek az ország területére hulló csapadék és az ebből táplált felszíni vizeink (patakok, folyók, tavak), a más országokból érkező hozzáfolyások és a felszín alatti vizek. Magyarország vízháztartását az 1. ábra jellemzi.

1. ábra: Magyarország vízháztartása

Forrás: URL13

A mérsékelt égöv területén az 500-1800 mm közötti évi átlagos csapadék mennyiség kedvező vízellátottságot jelent. Magyarország évi átlagos csapadék mennyisége 600 mm körüli, ez a kedvező csapadékmennyiség sávjának alsó határán van, ezért az ország vízellátásának szempontjából a határokon túlról érkező hozzáfolyások és a felszín alatti vizek is nélkülözhetetlenek URL14. A folyók hossza 2.822 km, vízgyűjtő területük az ország egész területe, azaz 93 ezer km2. A Marcal, Kapos, Tarna, Zala és a Zagyva kivételével folyóink külföldön erednek és a Dunába vagy a Tiszába folynak bele. A Duna 12

magyarországi hossza 417 km, a Tisza 596 km. A határainkhoz érkező folyók Magyarország területének több mint háromszorosáról gyűjtik össze a vizeket. Tehát felszíni vizeink mennyiségileg és minőségileg is függenek a szomszédos országoktól és az ott történő beavatkozásoktól. Az országba belépő és innen kilépő vízfolyásokat a 2. ábra szemlélteti.

2. ábra: Az országba belépő és innen kilépő vízfolyások

Forrás: URL13

Az ország vízfolyásainak hossza 100 ezer km. Az ország legfontosabb állóvizei közé tartozik a Balaton, melynek teljes vízgyűjtő területe 3183,3 km2 ebből a tó nyíltvizének területe 605 km2, a Fertő tó területe 315 km2, ebből 75km2 található

Magyarország

területén.

A

Velencei

tó

területe

24,2

km2

(KAPRONCZAI, 2011). A felszín alatti vizeink több ezer méter mélységig megtalálhatóak. Minőségük jónak mondható, de a felszín közeli talajvizek a települések környezetében

13

szennyezettek

és

a

leginkább

ivóvízellátásra

használt

rétegvizekben

is

megtalálhatóak a felszíni eredetű szennyeződések URL14.

2.2.2 Magyarország meteorológiai viszonyai Magyarország

a

Trewartha1

rendszer

szerint

a

hűvös

éghajlatok

tartományában, azon belül is a „kontinentális éghajlat hosszabb melegebb évszakkal” altípusba helyezkedik el. Ezt az éghajlati típust a nagy hőmérsékletingadozás, a jól elkülönülő négy évszak és a globális átlagnál alacsonyabb évi középhőmérséklet jellemzi. A nyár hosszúnak mondható, ami legalább három hónap, melynek középhőmérséklete meghaladja a 18 °C -ot és sokszor a nyár közepén a 35 °C -ot is meghaladja a maximum hőmérséklet. A téli hőmérséklet eléggé változó, zord és enyhébb időszakok váltják egymást, de a 0 °C -nál hidegebb hónapok száma maximum három. Magyarország csapadékellátottsága a vízigények közepes mértékű kielégítését biztosítja, azonban csapadékhozam tekintetében jelentős az évek közötti változékonyság. Az éves csapadék nagyobbik része a nyári félévben hullik. Hazánk területén az évi átlagos csapadék mennyisége 600-650 mm, de tájaink között jelentős eltérések mutatkoznak Az éves csapadékösszeg területi eloszlásában szerepet játszik a magasság és a tengertől való távolság is. 100 m-es magasságnövekedés körülbelül 35 mm-es évi csapadékhozam növekedést okoz, a kontinentális jelleg fokozódása pedig a csapadékösszeg csökkenésében mutatkozik meg. A legcsapadékosabb részek a délnyugat-dunántúli területek (ahol a Földközitenger hatása számottevő) és a magasabban fekvő területek, ahol akár kétszer annyi csapadékot kapnak, mint az Alföld közepe. A legtöbb csapadék május és június hónapokban hullik, a legkevesebb pedig januárban és februárban. Az ősz folyamán az ország jelentős részén kialakul egy másodlagos csapadékmaximum is - ez a 1

Glenn Trewartha rendszere a víz- és a hőellátottsági jellemzők segítségével az azonos vegetációjú területek határait jobban figyelembe véve különböztet meg 16 éghajlattípust.

14

Dunántúl déli felére különösen jellemző. Az éves csapadékösszeg az elmúlt évszázadban változékony volt, és csökkenő tendenciát mutatott. A 3. ábra alapján a legkevesebb csapadékot 2000-ben mérték, ez összesen 203 mm volt. A legtöbb csapadék 1909-ben volt 1021 mm. A legszélsőségesebb értékek közötti eltérés (818 mm) nagyon jelentős volt. URL 17

3. ábra: Az országos csapadékösszeg alakulása 1901 és 2005 között és trendfüggvénnyel becsült adatok 2030-ig

Forrás: URL 17

Magyarországon az évi középhőmérséklet országos átlagban 10 °C. Csak a magasabb területeken (a Bakony és az Alpokalja egyes vidékein illetve az Északiközéphegységben) csökken 8 °C alá. A legmelegebb területek a Duna medencéjének Budapest alatti része és Szeged környéke. Leghidegebb hónapunk a január, de középhőmérséklete, és általában tél középhőmérséklete

évről

évre

változékonyan

alakul.

A

nyár

időjárása

egyenletesebb, a nyári hónapok hőmérsékletének évről évre való változékonysága általában kisebb, mint a téli hónapoké. Legmelegebb hónapunk a július. URL 18 Az éghajlatváltozás következtében Magyarországot - fekvése miatt kevesebb negatív hatás éri, de feltétlenül meg kell említeni a klímaváltozással összefüggő időjárási, éghajlati káros hatásokat, mert mindezen változások 15

negatívan

befolyásolhatják

termésmennyiség,

csökken

az a

élelmiszer-ellátást mezőgazdaság

illetve,

ha

csökken

jövedelmezősége

is.

a Az

éghajlatváltozás összességében a magyar mezőgazdasági termelés intenzitását veszélyezteti. A klímaváltozással foglalkozó szakemberek szerint az éves átlaghőmérséklet az utóbbi 100 évben 0, 7 °C -kal emelkedett, a Kárpát- medencében viszont 1, 0 °C -kal. Magyarországon az éves csapadékmennyiség csökken és ez a csapadék is intenzívebb formában érkezik, amely következtében az árvizek és belvizek hatalmas károkat okozhatnak. Mindemellett a várhatóan magasabb hőmérsékleti mértékek következtében az aszályok gyakorisága növekedni fog. (KAPRONCZAI, 2011) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) feladata, hogy felkészítse Magyarországot, a gazdaságot egy valószínűsíthető melegebb és szárazabb időszakra. A szakemberek feltételezése szerint az elkövetkezendő 25-30 évben a korábbinál jóval aszályosabb körülmények alakulhatnak ki. Az aszályossági zónát bemutató térkép arra hívja fel a figyelmet, hogy az aszály gyakorlatilag Magyarország egész területét érintheti. De a térképen is jól látható (4. ábra), hogy az aszály elsősorban az Alföld területét érinti a leginkább. 4. ábra: Magyarország aszályossági zónái

Forrás: URL19

16

2.2.3 Agrometeorológiai, talajtani jellemzők Az öntözés szempontjából a talajtani és agrometeorológiai fogalmak, illetve a növények

vízgazdálkodásával

kapcsolatos

tulajdonságok

ismerete

nélkülözhetetlen.

A talajban megtalálható vízformák Többféle vízformát különböztetünk meg aszerint, hogy a víz mennyire kötődik a talajhoz. Talajnedvességnek nevezzük a talajba jutott csapadékvizet. Vízkapacitásnak (VK) a talajban visszamaradó víz mennyiségét nevezzük. Szántóföldi vízkapacitás (VKsz): az a vízmennyiség, amelyet a talaj a felszínére került vízmennyiségből elraktározni, visszatartani képes. Holtvíztartalom (HV): az a nedvességtartalom, amelynél a növényen a tartós hervadás jelei figyelhetőek meg, a növény ezt felvenni már nem képes. Ezt a pontot hervadási pontnak nevezzük. Hasznosítható vízkészlet vagy diszponibilis víz (DV): az a vízmennyiség, melyet a növény a talajból fel tud venni (VKsz-HV) (VARGAHASZONITS-VARGA, 2006).

A talaj vízháztartási tényezői, a talaj vízgazdálkodását befolyásoló tényezők A talaj vízháztartási tényezőinek ismerete szükséges ahhoz, hogy meg tudjuk határozni a vízháztartási egyenleget. A vízbevétel és a vízkiadás közötti különbség mutatja meg, hogy a talajszelvény víztartalma növekszik vagy csökken. A vízbevétel fontosabb tényezői a csapadék, a felszíni odafolyás, a felszín alatti odaszivárgás, a kapilláris emelés. A vízleadás tényezői közé tartozik a párolgás, a felszíni elfolyás, a felszín alatti elszivárgás és a mélyebb rétegekbe való leszivárgás.(VARGA-HASZONITS-VARGA, 2006) 17

A talaj legfontosabb vízgazdálkodási jellemzői a szemcseösszetételszemcseméret, a talajok víznyelő és áteresztő képessége. A talaj részecskéket átmérőjük szerint csoportokra osztjuk. Ezt a felosztást Atterberg-féle besorolásnak nevezzük. E szerint − kavicsnak nevezzük a 2 mm-nél nagyobb átmérőjű szemcséket − durva homoknak nevezzük a 2-0,2 mm átmérőjűszemcséket, ezek a szemcsék a vízáteresztő képessége jó, de a vízmegtartó képessége kicsi − finom homok a 0,2-0,02 mm átmérőjű szemcse, ennek jó a vízáteresztő képessége és a vízmegtartó képessége is. − A 0,02-0,002 mm közötti részecske a por. Ez nehezen ereszti át a vizet, de a vízmegtartó képessége jó. − A 0,002 mm alatti rész az agyag, ez a vizet nehezen ereszti át, de a megkötő képessége nagyon erős.(TÓTH, 2011) A talaj vízbefogadása a víznyelő képességtől és a vízáteresztő képességtől függ. A víznyelő képessége alatt a talaj felületére jutó, adott mennyiségű víz talajba szivárgásának idejét értjük. Vízáteresztő képesség pedig azt jelenti, hogy egy adott keresztmetszetű talajszelvényen időegység alatt mennyi víz halad át. (NYIRI, 1993.) A

talaj

nedvességtartalma

alapján

több

nedvességi

fokozatot

is

megkülönböztetünk. Kötöttebb talajoknál az agyagtalaj esetében kiszáradtnak nevezzük a 8-12 % víztartalommal rendelkező talajokat. A 12-20% víztartalom esetében száraz, 20-30%-nál enyhén nedves, 30 és 40% között nedves, 40-45 % között átnedvesedett és 45 %-os víztartalomnál vizesnek nevezzük a talajt. Ezeket a kategóriákat a vályogtalajoknál kicsit alacsonyabb értékek jellemzik. Kiszáradt talajnak a 4-8% víztartalmú talajt nevezzük. A száraz talaj 8-15%-os, az enyhén nedves 15-22%, a nedves 22-30%, az átnedvesedett 30-36% és vizes a talaj, ha a víztartalom 35%-on felüli.

18

Ugyanezek a kategóriák könnyebb talajoknál a homokos talajok esetében még alacsonyabb százalékos értékekkel jellemezhetők. Kiszáradt a talaj, ha 0-és 2 % között van a víztartalom. 2-5 %-nál száraz a talaj, 5-10% víztartalom az enyhén nedves talajra jellemző, nedves a talaj 10-20%-os értéknél, átnedvesedett 20-30% és vizes 25% feletti víztartalom esetében. A tőzegtalajoknál ezek a kategóriák jóval magasabb értékeket mutatnak. Kiszáradt a talaj, ha 12-20 % közötti a víztartalom, száraz 20-30 % között, enyhén nedves 30-50 %-ig, nedves 50-70 %, átnedvesedett 70-80%, vizes a talaj, ha a 80%-os értéket meghaladja a talaj víztartalma. A kötöttebb talajoknál a kiszáradt talajra jellemző, hogy a hantok nagyon kemények, nehezen zúzhatók. Felaprításuk után por keletkezik. Száraz talajnál a hantok kemények, e könnyebben szét lehet zúzni. Az enyhén nedves talaj esetében a rögök enyhe nyomásra szétesnek, a talaj a kézben nem ragad, nem kenődik, de tapintásra hűsítő. A nedves talaj nyomásra alakját megtartja, kenődik, ragad. Átnedvesedett talajra jellemző, hogy felülete a víztől erősen csillog. A vizes talaj folyékony állagú, rátaposva loccsanó hangot ad. A könnyebb talajokra jellemző, hogy a kiszáradt talajt a szél elhordja, a száraz talaj könnyen szétreped, ha már enyhén nedves, akkor a szemcsék nyomásra röggé formálódnak, nem képlékenyek. A könnyebb nedves talajok formálhatók, a talaj a víztől csillogó felszínű lesz. Az átnedvesedett talaj már a kézben összenyomva vízcseppeket ereszt. A vizes letaposott talajt a víz azonnal elborítja. A tőzegtalajokon a láb azonnal besüllyed. (NOVOTNY, 1981)

A növények vízfogyasztása, párologtatása A növény párologtatását transzspirációnak nevezzük, ez a vízfelvétel és a vízszállítás mozgató ereje vagy „szívóereje”. Két formáját különböztetjük meg. Az egyik a kutikuláris transzspiráció, amely során az epidermisz sejtek vize párolog el a kutikulán keresztül. (A kutikula az epidermisz sejtekre rakódott vizet és gázokat nehezen áteresztő réteg.)

19

A másik a sztómás transzspiráció, amely nagyrészt a leveleken található gázcserenyílásokon (sztómákon) keresztüli vízveszteséget jelenti. A növények vízfogyasztása függ a levélfelület nagyságától és a párolgást befolyásoló külső tényezőktől (napsugárzás, hőmérséklet, levegő, a talaj víztartalma és a szélsebesség). A csupasz talajfelszín párolgását evaporációnak nevezzük, a csupasz talaj és a növények együttes párolgása az evapotranszspiráció (VARGA-HASZONITSVARGA, 2006). A talajba beszivárgó víz mozgását az 5. ábra szemlélteti.

5. ábra: A beszivárgó víz mozgása a talajszelvényben

Forrás: URL15

20

2.3 Az öntözés

2.3.1 Az öntözéses gazdálkodás célja Az öntözés a termés biztonságát és mennyiségét befolyásoló agrotechnikai eljárás, amellyel a növények vízigényét a gazdaságos határig elégítjük ki. Az öntözés a termesztési hozam nagyságát közvetlenül befolyásoló szolgáltatás, amely különböző módon juttatja el az öntözővizet (ráfordítást) a növényekhez. Általánosságban az öntözés növénytermesztési célja, hogy növeljük a növénytermesztési tér vízkészletét. Az öntözés elsődleges céljai viszont, hogy pótoljuk

a

tenyészidőszakban

a

hiányzó

csapadékot,

csökkentsük

a

termésingadozásokat és növeljük a hozamot. Ezen felül a további célok lehetnek a fagyvédelem, az elvetett növények kelésének elősegítése, a műtrágya és a növényvédő szerek kijuttatása is. Gazdasági

szempontból

fontos,

hogy

megállapítsuk

az

öntözés

szükségességét, és meghatározzuk az öntözés méretét, módját. Alapvető szempont, hogy a hozamnövekedés értéke meghaladja az öntözés létesítési és üzemeltetési költségét. (MAGDA, 1998) 2.3.2 Öntözési módok (előnyeik, hátrányaik) Az öntözés célja szerint megkülönböztetünk fagyvédelmi, frissítő, trágyázó, színező, talajjavító és kelesztő öntözést. A késő tavaszi fagyok elleni védekezés legbiztonságosabb módja a fagyvédelmi öntözés. Főleg a virágzó gyümölcsösök védelmére, de ezzel a módszerrel érdemes a paradicsom és más zöldségnövényeket korán kipalántázni. A frissítő öntözés célja, hogy megvédje

a növények leveleit a túlságos

felmelegedéstől. A növények asszimilációs folyamata nagy melegben, alacsony 21

páratartalomnál megszakadhat, és az előállított szőlőcukor disszimilálódása is bekövetkezhet, de ha a növényeket gyakran kis mennyiségű, kis intenzitású vízzel öntözzük meg, akkor ez az állapot elkerülhető. A trágyázó öntözés-levéltrágyázás nagy munka-és időmegtakarítású módszer. Az öntözőberendezés segítségével vízben oldott műtrágyát juttatunk ki a növényekre. Ezáltal a növényi táplálóanyagok oldott állapotban jutnak ki a talajba, így azok a gyökérzet által azonnal felvehetőek lesznek. Nagy előnye még, hogy az öntözővízzel kijuttatott tápanyagoknál nem kell számolnunk a műtrágya kiszórásának szállítási és munkaköltségével. A színező öntözést a termés erősebb pigmentációja érdekében végezzük a gyümölcsösökben. Az alma és a barack esetében, ha erős a sugárzás és szél is van, akkor jelentős színezés érhető el a gyümölcs felületén. (LIGETVÁRI, 2008)

Az öntözővíz talajba juttatásának módja szerint négy öntözési módot különböztetünk meg: 1. Felületi öntözés, ez lehet árasztó, csörgedeztető és barázdás 2. Esőszerű 3. Felszín alatti 4. Mikroöntözés

1. A felületi öntözési mód a legősibb vízpótlási módszer. Alkalmazásához a folyók áradása adta az ötletet, a folyók áradásának hatását már az ókori Mezopotámiában a Tigris és az Eufrátesz kiöntésénél is megfigyelték. Az árasztó öntözés a legegyszerűbb, legrégibb módszer. Az öntözni kívánt területet 10-15 ha-os parcellákra kell osztani, melyeket gátakkal választunk el. A gátakkal körbezárt területet vízzel árasztjuk el. Ez leginkább rizstermesztésnél, esetleg gyepek öntözésénél használatos módszer. Manapság nem igen használják, mert nagy a vízfelhasználási igény és a víz rossz hasznosulása is jellemzi.

22

A csörgedeztető öntözés lényege, hogy a talaj felületén vékony vízleplet eresztünk át, ezáltal a szükséges vízmennyiség a talajba beszivárog. Az alkalmazás feltétele, hogy a terület megfelelő mértékű lejtéssel rendelkezzen. Leginkább sűrű, soros növények öntözési módja. A barázdás öntözési módszert a széles sortávolságú kapás növényeknél alkalmazzuk. A növény sorok közé húzott barázdákat vízzel árasztjuk el. 2. Esőszerű öntözési módszernél az öntözővíz cseppek formájában a levegőből jut a talajra és a növényre. Előnye, hogy víztakarékos és domborzati viszonyoktól függetlenül lehet alkalmazni. 3. Felszín alatti öntözésnél a vizet a talajban a művelési mélység alatt elhelyezett perforált (ún. dréncsővel) juttatjuk ki, ezáltal a víz lefelé, oldalirányban és felfelé is szivároghat. Ennek a módszernek az előnye, hogy itt a legkisebb a párolgási veszteség és a csőrendszer segítségével az esetleges belvizet, talajvizet is el tudjuk vezetni. Hátránya, hogy nagyon költséges, mert nagy földmunka szükséges hozzá. 4. A mikroöntözés lényege, hogy az öntözővíz kis mennyiségben, alacsony nyomáson, rögtön az öntözendő növények közelében jut ki. Intenzív szántóföldi zöldségtermesztésben és ültetvényeken használják. Kis víz és kis energiafelhasználású, de a beruházás jelentős (SZENDRŐ, 2003).

2.3.3 Az esőszerű öntözés és a mikroöntözés Az esőszerű öntözés Az esőszerű öntözés zárt csővezetéken keresztül történik, úgy hogy a nyomás alatt vezetett vizet porlasztó szórófejekkel a növények lombozata alá vagy fölé juttatja ki az öntöző rendszer. Az esőszerű öntözés nagy előnye, hogy bármilyen domborzatú és méretű táblán is jól lehet alkalmazni. Ezt a különböző szórófejek széles kínálata is segíti. Emellett jól automatizálható, a kijuttatott víz mennyisége jól szabályozható, ezáltal víztakarékos módszer is. A felszíni öntözési 23

módokhoz képest akár 20-30 %-os is lehet a vízmegtakarítás. További előnye, hogy a vízben oldható tápanyagokat is ki lehet juttatni a rendszer segítségével. Az öntözési mód hátrányai, hogy a szél sebessége befolyásolja a kijuttatást. A szél az apró cseppeket elfújja, ezért 18 km/h szélsebesség felett az öntözést fel kell függeszteni. Ezen felül számolni kell a nagy párolgási veszteséggel is, ami 25% körüli. A víz lombozat fölé juttatása kedvez a kórokozók elszaporodásának és lemossa a kijuttatott növényvédő szereket, tápanyagot, levéltrágyát. Nagy lesz a vízveszteség, ha kicsi és szabálytalan alakú táblát öntözünk, mert így nagy lesz a táblaszéli öntözés vízmennyisége is. Az állandóan nedves talajfelszín nehezíti, vagy akadályozza is a művelési munkákat (talajművelés, növényvédelem, betakarítás), ezért művelő utakat kell hagyni, de ezek a művelő utak kiesnek a hasznosítható földterületből.

A mikroöntözés A mikroöntözés egy gyűjtőfogalom, azok az öntözési megoldások tartoznak ide, amelyek kis nyomáson, kevés vizet (kevesebb, mint 500 l/h) juttatnak ki az öntözendő növények közelébe. A gyakorlatban a csepegtető öntözés a legfontosabb mikroöntözési módszer. A csepegtető öntözéses módszer (lásd 6. ábra és 7. ábra) előnye, hogy ezzel biztosítani tudjuk a kiegyensúlyozott növényfejlődést, nagyobb és jobb minőségűek lesznek a termések. A csepegtető öntözés hatására a gyökérzóna állandóan nedves marad, ez a növényi tápanyagok folyamatos feltáródásához is hozzásegít. A csepegtető rendszer kis vízadagolású, amellyel a víz 95%-os hasznosulását is el lehet érni. Az egyenletes vízadagolást nem befolyásolja sem a domborzati viszony, sem a szélsebesség. A vizet a növény közvetlen közelébe juttatja ki, ezáltal az evaporációs veszteség is jóval kisebb. A növények közelében a gyomnövények mennyisége is kevesebb lesz, ugyancsak a vízkijuttatási felület mérete miatt és a talaj művelhetőségét, a betakarítási munkákat nem befolyásolja negatívan, mert az esőszerű öntöztetéssel ellentétben nem nedvesedik át az egész 24

talajfelszín, a sorközök szárazon maradnak. A csepegtető öntözéssel lehetőség van a pontos és egyszerű tápanyag kijuttatásra. Növényegészségügyi szempontból is kedvezőbb ez a módszer, mert nem a növények levélzetét éri a víz, ezáltal a gombafertőzések kockázata kisebb lesz. Ennek az öntözési módnak is vannak sajnos hátrányai is. A víz kijuttatására szolgáló elemek keresztmetszete kicsi, ezért fontos kérdés a víz tisztasága. Gyakori a csepegtető elemek g eltömődése, amely akkor következik be, ha a víz nem elég tiszta, vagy a víznek magas az oldott só tartalma. Ilyenkor a magas kalcium-karbonát, a vas és a mangán tartalom miatt a kicsapódó só elzárhatja a járatokat és a vízadagoló elemeket.(TÓTH, 2010)

6. ábra: Csepegtető öntözés almakultúrában

Forrás: TÓTH, 2011 b

25

7. ábra: Csepegtető öntözés fiatal ültetvényben

Forrás: TÓTH, 2011 b

A vízsugaras mikroöntözési (lásd 8. ábra) mód esetében az adagoló elemekből a víz sugár formájában lép ki és a szerkezeti megoldásoktól függően vízsugárként, vagy cseppenként jut a növényekre. A vízadagoló elem kialakítása szerint van mikroszórófejes, vagy ködösítő-párásító berendezés, amely esetében a vizet ködszerűen permetezik a levegőbe. A ködösítő-párásító berendezést leginkább

növényházakban

alkalmazzák

a

nagy

páratartalmat

igénylő

növényeknél.

26

8. ábra: Vízsugaras mikroöntözés

Forrás: TÓTH, 2011 b

A mikroöntözés harmadik típusa a felszín alatti mikroöntözés, amelyek a vizet közvetlenül a növények gyökereihez juttatják. Ezt a módszert elsősorban gyepterületek, díszkertek, fa- és cserjesorok talajának nedvesen tartásához használják. (SZILÁRD, 1998)

27

2.3.4 Termesztett növények csapadékigénye A növények a tenyészidőszak során különböző mennyiségű vizet használnak fel attól függően, hogy mennyi tömeget kell felépíteniük. Néhány növény esetében az 1kg szárazanyag felépítéséhez szükséges víz mennyiségéről az adatokat a 1. táblázat mutatja. 1. táblázat: Néhány növény vízigénye

Növény

1 kg szárazanyag felépítéséhez szükséges vízmennyiség (l)

Lóbab

450-550

Borsó

450-600

Fejeskáposzta

250-600

Kukorica

200-400

Lucerna, gyep

550-1000

Dinnye

580-600

Gabonafélék

350-500

Paradicsomom

500-650

Napraforgó

490-580

Uborka

700-800

Burgonya

150-300

Gyümölcsfák

250-500 Forrás: NOVOTNY, 1981

2.3.5 Az öntözési időpont és az öntözővíz mennyiségének meghatározása TÓTH (2010) szerint az öntözési rend (irrigation scheduling) a víznorma és az öntözési forduló meghatározását jelenti. Ez termőtájanként, növényenként, 28

talajtípusonként, öntözőgépenként változik. Kialakítása azért fontos, hogy a vizet olyan

gyakorisággal

és

mennyiségben

jutassuk

ki,

hogy

a

növények

terméscsökkenése, minőségromlása megelőzhető legyen. Ennek a tervezése nem alapulhat a termelő érzékszervi megállapításán vagy több éves rutinon sem. Az öntözés időpontjának és a víz mennyiségének megállapításához mérések, számítások szükségesek. Az öntözés időpontjának és az öntözővíz mennyiségének meghatározásához néhány szakkifejezés megismerésére van szükség. Ezek közé tartozik az öntözővíz szükséglet, amelyet a növényállomány vízigényének és a terület nagyságának ismeretében tudunk megállapítani. Ez meghatározza, hogy a kívánt gazdasági cél eléréséhez a természetes csapadékon felül a növénynek mennyi vízre van szüksége (mm, m3/ha). A növények agronómiailag meghatározott nettó vízigénye (Qi) adott területen és időben:

Qi = 0,8 × ( E0 − Cs )

(mértékegysége: mm).

Ez annyit jelent, hogy az igény-kielégítés átlagos értéke 0,8; ezt megszorzunk a potenciális evapotranszspiráció E0 (a talaj és a növény együttes párologtatása) és az adott területen és időszakban lehullott csapadék (Cs) különbségével.

A növények nettó vízigénye alapján kiszámítható az öntözendő területre szükséges vízmennyiség (Qsz). A kiadagolandó öntözővíz-szükséglet megegyezik a nettó vízigény és a vízkijuttatás hatásfokának (X) hányadosával. A vízkijuttatás hatásfoka függ az intenzitástól, a levegő páratartalmától, szélviszonyoktól.

Qsz =

Qi X

(MAGDA, 1998)

29

Öntözési fordulónak egy adott szakasz öntözésének kezdetétől a következő öntözés kezdetéig számított vagy eltelt időszak hosszát nevezzük napban kifejezve. Az öntözési forduló számítása: Öntözési forduló=öntözővíz adag (nap) / ET (mm/nap) napban kifejezve. Öntözési időnek az öntözési norma kijuttatásához szükséges időt nevezzük. Öntözési idő = öntözővíz adag (mm) / intenzitás (mm/óra) órában kifejezve.

Az intenzitás az adott területre időegység alatt kijuttatott víz mennyiségét jelenti (mm/óra) Öntözési normának az öntözési szakaszban egy alkalommal kijuttatott víz mennyiségét nevezzük, amely a veszteségeket is tartalmazza (pl. párolgás) (mm/ m3/ha) Idény norma a növény vízigényének kielégítéséhez szükséges vízmennyiség az öntözési idényben, amely a veszteségeket is tartalmazza. (mm, m3/ha)

Az öntözés időpontja sok összetevőtől függ. Függ az időjárási viszonyoktól, mint a napsugárzás hosszától, a levegő hőmérsékletétől, relatív páratartalomtól, a szél sebességétől és a csapadék mennyiségétől. A talajban rendelkezésre álló víz mennyisége és a növény vízigénye is befolyásolja az öntözés időpontját. Az öntözés idejét az jelzi, ha a talaj víztartalma az elvárt szint alá csökken. A naptári

időpontot

az

adott

növénynél

és

adott

talajon

az

átlagos

evapotranspirációból számítjuk ki. Az öntözés időpontját megállapíthatjuk érzékszervi- tapasztalati módszerrel, amely a gazdálkodó tapasztalatára, megfigyelésére hagyatkozik. A talajontermesztő közegen látszik ha kiszárad, illetve vízhiány esetén a növények levelei lankadni kezdenek. Ez a módszer időigényes, mivel a gazdálkodónak minden nap ellenőriznie kell a növényállományt, ezen felül nem lehet pontosan megbecsülni a talaj nedvességtartalmát, illetve sokszor, amikor a növény levelei szemmel

30

láthatóan lankadni kezdenek, akkor már a növény a stressz-szakaszban van, ez már gátolja a maximális termés kifejlesztésében. A legpontosabb módszerek a talaj nedvességtartalmának folyamatos mérése. Különböző mérési módszerek léteznek, ezek közül a tömegmérés módszere egy mintavételes megoldás. Ez úgy működik, hogy mintát veszünk a talajból, a minta tömegének megmérés után szárítószekrényes szárítás következik, majd a szárítás után újbóli mérést végzünk. A mintavételes megoldás sok időt vesz igénybe és folyamatos

adatrögzítésre

is

szükség

van

a

talaj

nedvességtartalmának

meghatározásához Nedvességérzékelő

berendezéseket is

használhatunk, ezek közül

a

legelterjedtebb eszköz a tenzióméter. Ezen felül a talaj nedvességtartalmát megállapíthatjuk párolgási modell alapján, amely vagy a párolgási káddal történik vagy matematikai modellek alapján. A párolgási kád gyakran alkalmazott módszere a transzspiráció és a kijuttatandó öntözővíz mennyiségének meghatározásánál. Az eszköz összegzi az öntözendő növény környezetében a napsütés, a szél, a hőmérséklet és a páratartalom hatását a párolgásra. A párolgási modellek mellett a talaj nedvességtartalmát meghatározhatjuk még a tapasztalati módszerrel, melynél felhasználjuk a napi középhőmérsékletet. Miszerint a napi átlaghőmérséklet ötöde jelenti a kijuttatandó öntözővíz mennyiségét mm-ben. Az öntözés időpontjának meghatározására lehetőség van a növény vízpotenciáljának mérése alapján is, mert a vízzel jól ellátott növény kisebb nyomáson veszít vizet. Ezeket a méréseket nyomáskamrában végzik. Végül

az

öntözés

időpontjának

meghatározására

használhatunk

számítógépes öntözésirányítási rendszereket. Ezek a rendszerek számítják a szükséges vízmennyiséget és annak adagolását, a tápanyagok kijuttatását. Növényházak esetében szabályozza a belső klímát és meghibásodás esetén jelzőrendszert működtet. ( TÓTH, 2011)

31

2.3.6 Az öntözés hatásai Az öntözés növénytermesztési célja, valamilyen hozam (gyümölcs, mag, szár) előállítása anélkül, hogy az csökkentené a talaj termékenységét vagy kedvezőtlen változásokat idézne elő a talajban. A termékenység a talaj legfontosabb tulajdonsága, mely lehetővé teszi a víz, a levegő és a felvehető növényi tápanyagok együttes jelenlétét. A termőföld a legfontosabb megújuló természeti erőforrás. A gazdálkodó alapvető feladata ennek ésszerű hasznosítása, termékenységének megóvása és fokozása. Az öntözés tervezésénél, a kivitelezés módjának megállapításánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a víz kémiai jellemzőit, annak hatását a talaj tulajdonságaira, a növényzetre. (TÓTH, 2011) Az öntözés hatása a talajra A környezetben a mezőgazdasági vízhasznosítás legnagyobb hatással a talajra van. Az öntözés befolyásolja a talaj vízháztartását és anyagforgalmát is. Kedvező és kedvezőtlen hatása is lehet a vízháztartásra és az anyagforgalomra. Kedvező hatása a talajtermékenységre és talajminőségre, hogy a növényeknek jobb lesz a vízellátása, a nedvesség tárolása, intenzívebb lesz a talajban lévő tápanyag feltáródása, ezáltal a tápanyag felhasználása, felvétele. Megfelelő vízellátottság mellett a talajban működő biológiai tevékenységek élénkülnek, a humusztermelés megerősödik és így kedvezőbb lesz a talaj szerkezete. A kedvező hatások az öntözés évében mutatkoznak meg. A kedvezőtlen hatások, mint a talaj szerkezetromlása, a tápanyagok kilúgozódása, rétiesedés, szikesedés, láposodás hosszabb időre változtatják meg a talaj tulajdonságait. Az öntözés hatására a talajfelszín szétiszapolódhat, a talaj porozitása csökkenhet, ennek következtében a talajszerkezet romlása következik be. A talaj levegőtlenné, tömődötté válik, amely a talajművelést is megnehezíti és a talaj termékenysége is csökken. Mindezek mellett, ha nagy intenzitással öntözünk, akkor az meghaladhatja a talaj vízvezető képességét és erodálódás következhet be.

32

Nagy mennyiségű öntözővíz kijuttatásakor kilúgozódás következhet be, mert az átnedvesedett réteg összeérhet a talaj kapilláris zónájával, ami annyit jelent, hogy a vízben oldott tápanyagok egy része bemosódhat a talajvízbe, illetve ezek a tápanyagok olyan mélyre mosódnak be, ahonnan a növények azokat felvenni már nem képesek. (KAPRONCZAI, 2011) A talajban szikesedés következik be, ha a kilúgozás során nem távozik annyi só, mint amennyi bekerül, vagy ha az elszivárgó öntözővíz megemeli a talajvíz szintjét és a talajvíz sótartalma a felszínhez közel felhalmozódik. Ha elsősorban nátrium-sók halmozódnak fel, akkor szolonyecesedésről beszélünk. A só koncentráció emelkedése a szoloncsákosodás, ez a termeszthető növények körét szűkíti. (TÓTH, 2011) Az öntözött talajok másodlagos láposodása akkor következik be, ha több éven át leginkább az árasztásos öntözés után elszaporodnak a vízi növények, a talaj elvizenyősödik és megnő a káros vegyületek mennyisége (redukált vas-, mangán-, alumínium), amelyek kedvezőtlenül hatnak a növények fejlődésére. A láposodás következménye, hogy a talajban az anaerob körülmények lesznek uralkodók, ezáltal kedvezőtlenebb lesz a tápanyagforgalom és a növényi tápanyagok is kevésbé lesznek hozzáférhetőek a növény számára. Mindemellett elszaporodnak a talajban élő anaerob organizmusok, amelyek a növényi száron, gyökérzeten évekig megmaradnak és a talajban a szervestrágya hasznosulását is akadályozni fogják. URL16

Az öntözés hatása a növényekre Egy adott fajtától egy adott talajtípuson és tápanyagszinten megfelelő termést csak akkor várhatunk, ha a növény folyamatosan pótolni tudja az általa elpárologtatott víz mennyiségét. Öntözésnél figyelembe kell venni, hogy a növények vízigénye a vegetációs idő alatt változik. Az öntözővíz hőmérséklete is befolyásolja a gyökér vízfelvételét, mert alacsony hőmérsékleten csökken a vízfelvétel. Magas léghőmérsékleten több víz 33

távozhat a leveleken keresztül, mint amit a gyökerek a hideg talajból fel tudnak venni. Az

öntözés

hatására

a

növények

nagyobb

asszimilációs

felületet

fejlesztenek, ezáltal a levelek produktivitására is hat. Az asszimilációs felület nagyságát

a

levélfelület-index

nagyságával

szoktuk

jellemezni

(egy

négyzetméteren található növények összes levélfelülete), ez meghatározza a növények által leadott víz mennyisége mellett az elnyelt fotoszintetikusan aktív fényenergiát és a tenyészidőszak alatt termelt szerves anyag mennyiségét. Az öntözés a föld feletti szervek működésére is hat, mert a vízzel jól ellátott növényállományban a transzspiráció sebessége nagyobb. Az egyenletes vízellátás hatására a gyökérzet mélyebbre hatol, amely hatására az aktív felszívó felület nagyobb lesz, mint az öntözés nélküli növénytermesztésnél. A növény dúsabb gyökérzetének hatására nagyobb lesz a tápanyag felvevő képesség, ezáltal nagyobb lesz a termés mennyisége is. Összességében az öntözéssel nem csak a termésnövelés a cél, hanem az évenkénti termésingadozás és a termesztés kockázatának, a kedvezőtlen szélsőséges növénytermesztési körülményeknek a csökkentése is URL16.

34

2.4 A gyümölcsfák vízigénye A gyümölcsfák gyökérzete mélyre hatoló, nagy szívó erővel rendelkezik. Vízfelhasználásuk is nagy, ezért gyakran szenvednek vízhiánytól. A fák vízigényét a fajta, az alany, a fa növekedési fázisa, a talaj, az agrotechnikai módszerek használata is befolyásolja. A gyümölcsfáknak még a termőre fordulás előtti életszakaszukban a rügyfakadás előtt is és a hajtásnövekedés idején is elegendő nedvességet kell biztosítanunk. A megfelelő őszi nedvesség a gyökérzet növekedését és az áttelelést biztosítja. A termő gyümölcsfáknak a virágzás, a terméskötés és a gyümölcs növekedésének idején van a legnagyobb szüksége vízre. Ha ezekben az időszakokban nem kap elegendő vizet a fa, akkor előfordulhat, hogy a megporzás nem lesz megfelelő lefolyású, a virágok még a megporzás előtt lehullnak, a júniusi gyümölcshullás is nagyobb mértékű lesz. Gyümölcsérés idején a termés apróbb lesz, nehezebben színeződik. A következő évi termőrügyek képzése a víz hiánya miatt kevesebb lesz, tehát kevesebb lesz a jövő évi termés mennyisége. A

megfelelő

mennyiségét,

mennyiségű

megszüntethetjük

víz a

kijuttatásával

biztosíthatjuk

termésingadozást,

a

termés

csökkenthetjük

a

gyümölcshullás mértékét. Az öntözés hatására a fák egészségesebbek lesznek a fás részek és a gyökerek is jobban növekednek, fagyállóbbak, erősebbek lesznek. A gyümölcsök külseje, nagysága, színe jobb minőséget mutat, mint az öntözés nélküli gyümölcsösöké. A gazdaságossági elemzésben vizsgált gyümölcsfákról az alábbiakban rövid áttekintést készítek.

Az alma Az alma a mérsékelt égöv gyümölcse. Ha az almás telepítése előtt elkészítjük a megfelelő talajszerkezetet, biztosítjuk a víz-és tápanyag ellátottságot 35

ezáltal a gyökérzet fejlődését - , akkor tartósan nagy terméshozamokra számíthatunk. Nedvesség igénye viszonylag nagy (összességében 500-700 mm) a tenyészidő alatt minimum 140-200 mm. A víz hiányának a virágzás és a termésképzés idején van a legkárosabb hatása. Az őszibarack Az őszibarack gyökerei is nagy szívóerővel rendelkeznek, de nem hatol olyan mélyre a talajban, mint az alma. A rövid ideig tartó szárazságot viszonylag jól tűri, de az öntözés hatására jelentős lesz a hozamnövekedés. A legnagyobb vízmennyiségre a termésbeéréséhez van szüksége, de érdemes öntözni a virágzás előtt, virágzás után, csonthéjkeményedéskor, és a hajtásnövekedés idején is.

A cseresznye Általában a virágzás és a termés kifejlődésekor még megfelelő mennyiségű nedvességet tud felvenni a talajból, amely a téli csapadékokból keletkezett. Ha ez a csapadékmennyiség nem elegendő, akkor érdemes virágzás után és beérés előtt öntözni. A cseresznye esetében is célszerű az őszi öntözés is.

A szilva A szilva úgy, mint az alma és az őszibarack is a mélyebb talajrétegekből is képes felhasználni a vizet. A gyökérzettel átszőtt talaj terület átmérője 50%-kal nagyobb, mint a korona átmérője. Ezért vízfelvevő képessége nagyon jó, de az öntözéssel lehet növelni a terméshozamot, a gyümölcsök nagysága és minősége is jobb lesz. Nagyobb vízigénye a hajtás és termésnövekedés idején, gyümölcsszedés előtt és után van. (NOVOTNY, 1981)

36

3 ANYAG ÉS MÓDSZER 3.1 Az öntözés technikai és gazdasági feltételrendszere Nagyüzemi mezőgazdasági öntözésre vonatkozó átfogó gazdaságossági elemzések a hazai szakirodalomban nem állnak rendelkezésre. Az öntözés erőteljes fejlesztési hullámai kapcsán a régmúltban ugyan születtek jövedelmezőségi vizsgálatok, ugyanakkor ezek mára elavultak, illetve túlhaladottá váltak, emellett a gazdasági rendszerváltás következtében a modellek feltételrendszerei igencsak megváltoztak, így azok eredménye a mai termelésre nem vonatkozóak. A kutatómunkához felhasznált személyes kapcsolatok eredményeképpen a beruházásról, termelésről, ennek költségeiről és az értékesítés körülményeiről információkat adó termelő üzemek készségesek voltak; és a gyakorlattal ellentétben még a vállalkozások nevének nyilvánosságra hozatalához is hozzájárultak,

annak

ellenére,

hogy

a

kiadott

adatok

a

vállalkozások

jövedelmezőségébe valamilyen szintű betekintést tesznek lehetővé. A primer adatok gyűjtése egyfelől az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatbázisának és egyéb elfogadott statisztikai adattárak vizsgálatával, másfelől a témával foglalkozó nagy tudású szakemberek megkeresésével és interjúk készítésével történt. A gazdaságossági elemzés elkészítéséhez szükséges az adott technológia feltérképezése. Ez

az

esetek többségében a létesítmények mérnökeinek

segítségével történt. A begyűjtött technikai adatok osztályozása során különös figyelemmel kell kiválasztani a modell elkészítéséhez vonatkozóakat. Ezek gazdasági adatokká való átalakítása a megfelelő költség- ill. bevételkategóriák kialakításával történik.

37

Cash Flow számítás

Adószámítás

Árbevétel (nominális)

Árbevétel (nominális)

- Üzemi költségek

- Üzemi költségek

- Egyéb költségek

- Egyéb költségek

- Kamatköltségek

- Kamatköltségek

- Tőketörlesztés

- Amortizáció

- Társasági

adó

FREE CASH FLOW

_

Adóalap

_

Adó (10%)

3.2 A számítási modellben alkalmazott feltételrendszer

Élettartam Az öntözőberendezés élettartama a modellben 20 év, melynek során a 10. évben a beruházási költség harminc százalékát elérő nagy karbantartás szükséges. A tervezési időszak 2011-től 2030-ig tart; a beruházás megvalósításának éve 2010. A pénzügyi adatok a vizsgálati időszakhoz rendkívül szorosan kötődnek, ugyanakkor a mezőgazdasági jellemzők néhány év (évtized) alatt nem változnak oly mértékben, hogy az lényegében befolyásolja a modell eredményét. Így például a termésátlagokra és egyéb agrárgazdasági mutatókra vonatkozóan használhatónak ítéltem a jelenleg „legfrissebb” fellelhető adatokat is, melyek felvételére több esetben az ezredforduló környékén került sor.

Adó figyelembevétele A társasági adó a modellben egységesen 10 %, mely szerint a vizsgált vállalkozás adóalapja nem éri el az 500 millió Ft-ot.

38

Az infláció figyelembevétele Mivel a számítások nominális kamatláb használatával történnek, a szabad pénzáramlás minden összetevőjét korrigálni kell az inflációval. Ehhez a vonatkozó KSH adatsorokat (URL11), az idei (2011) évre pedig a 2011. szeptemberi inflációs jelentésben (URL12) közzétett MNB becslést használom. A tervezési időszakra vonatkozó inflációs becslést a 9. ábra mutatja. A 2021-es évtől ugyanakkor egységesen 3 % pénzromlással kalkulálok.

9. ábra: A fogyasztói-árindex alakulása (előző év=100%)

Forrás: saját vizsgálat, alapadatok: URL11, URL12

A pontosabb számítások érdekében elméletileg ugyanakkor kívánatos az egyes bevétel- és költségelemekhez külön árindexet rendelni. Ez az agrártermékek múltbeli árváltozásának nagy ingadozása miatt biztonságosabbá teszi a számítást és ezzel mérsékelhető a jövedelmezőség túl-, vagy alulbecsülése. Ennek megfelelően a vonatkozó mezőgazdasági árindexszel végzem a gyümölcsök jövőbeni árának becslését. A 2021-es évtől ugyanakkor egységesen a 2020-as 5,5 %-os áremelkedéssel kalkulálok. (Lásd 10. ábra.)

39

10. ábra: A növénytermesztési árindex alakulása (előző év=100%)

Forrás: URL2

Pénznem A számított pénzbeli adatok mindegyike Euróban kerül feltüntetésre, ezzel is javítva a nemzetközi összehasonlítás lehetőségét. Az EUR/HUF árfolyam a Magyar Nemzeti Bank 2011-re vonatkozó középárfolyaminak átlaga, mely 271 EUR/HUF. URL3

Tőkeáttétel Az idegen tőke aránya 50%. Az interjúk során a megkérdezett vállalattulajdonosok az elérhető hitelek éves kamatát 11%-ra becsülték.

Diszkontráta Pénzügymatematikai szempontból egy beruházás a nulladik időszakban alkalmazott kiadásért cserébe, n periódusban jelentkező jövőbeni pénzáram elvárást jelent. A beruházási döntés alapja ezen jövőbeni pénzáramok jelenérték-összegének és a jelenbeli kiadás összevetése. A kamatos kamatszámítás logikájából levezetett diszkontálás műveletének alkalmazásával történhet a jövőbeni pénzáramok 40

jelenértékének meghatározása. Az alábbi képlet a diszkontálás műveletét mutatja C nagyságú, n-edik periódusban jelentkező pénzáram és i nagyságú diszkontráta esetén.

C0 =

Cn (1 + i ) n

A feltérképezett beruházások nem idéznek elő állandó tagú fizetési sorokat, így ezek a speciális esetek bemutatása a témát illetően nem vonatkozó. A nettó jelenérték (NPV, Net Present Value) döntési szabály nem jelent mást, mint a kezdeti ráfordítások (-I0) és a jövőbeni pénzáramok jelenértékének összesítését. Ha az eredmény pozitív, a beruházást érdemes megvalósítani, mivel a diszkontráta figyelembevételével számított jelenértékek összege meghaladja a megvalósítás költségeit. Máshonnan közelítve a diszkontrátával történő korrekció azt jelenti, hogy a piacon fellelhető alternatív beruházási lehetőségekkel összehasonlítva az adott projekt megvalósítása magasabb jövedelmezőséggel bír.

NPV = − I 0 +

C1 C2 C3 Cn + + + ... + 2 3 1 + r (1 + r ) (1 + r ) (1 + r ) n n

Ct t t = 0 (1 + r )

NPV = − I 0 + ∑

A diszkontráta meghatározásához szükséges az adott projekt kockázatának becslése. A kockázatmentes hozamnak (rf) az első tíz évre (2011-2020) a megfelelő futamidejű magyar állampapírok 2007-től és 2011-ig terjedő időintervallumban vett aukciós átlaghozamát használom (lásd 2. táblázat). A 2021-tól terjedő időszakra egységesen az Európai Központi Bank által publikált hosszú távú euróállampapír-hozamokat (2011-es 10 éves AAA eurókötvény hozam) használom (lásd 2. táblázat). 41

2. táblázat: A számításokhoz felhasznált pénzügyi mutatók

Év 2011

rf

rm

Diszkontráta

5,94%

16,34%

16,53%

2012 2013

8,59%

16,26%

17,06%

6,76%

16,19%

16,52%

2014

6,71%

16,13%

16,41%

2015

7,00%

16,07%

16,39%

2016 2017

7,09%

16,01%

16,33%

6,78%

15,96%

16,18%

2018

8,16%

15,90%

16,43%

2019

8,66%

15,86%

16,48%

2020 2021től

7,32%

15,81%

16,09%

3,64%

9,75%

6,30%

Forrás: (rf : URL4, rm: URL5, *URL6, **URL7)

A piaci portfolió hozamát (lásd a 2. táblázat rm adatait) a 2011-2020-ig terjedő időszakra az 1998-től vett BUX adatok alapján az

11.

ábrán látható módon,

a leginkább illeszkedő logaritmikus trendfüggvénnyel becsültem. A 2021-tól terjedő időszakra egységesen a DAX elmúlt húsz évben elért növekedésének átlagát vettem. Ennek értéke közelítőleg 9,75 %.

42

11. ábra: A BUX változásai 1998-2011 (2021)

Forrás: URL8

Példaként a 2011-től vett kockázattal korrigált diszkontráta becslése a következők szerint történik (további eredményeket lásd 2. táblázat): ßu2 rf3 D4 E5(E+S) s6 rm7 rD8

= 0,86 = 0,0594 = 50% = 50% = 10% = 0,1637 = 11%

CAPM ⇒ ßD =

rD − rf rm − rf

=

0,11 − 0,0594 = 0,4867 9 0,1634 − 0,0594

ßD10 = 0,4867

2

Unleveraged Beta: Kizárólag saját tőkéből finanszírozott vállalat ß –faktora (ß –faktor: a szisztematikus, nem diverzifikálható kockázat mutatója) 3 állampapírok átlaghozama 4 Idegen tőke 5 Saját tőke (saját tőke+beruházási támogatás) 6 Társasági adó kulcsa 7 A piaci portfolió elvárt hozama 8 Hitelkamatláb 9 CAPM, Capital Asset Pricing Model, Tőkepiaci ármodell 10 Idegen tőke ß-faktora

43

D D  ßv = ßu × 1 + (1 − s ) ×  − ßD × (1 − s ) = E E  0,5  0,5  = 0,86 × 1 + (1 − 0,10) × − 0,4867 × (1 − 0,10) = 1,196  0,5  0,5 

ßv11

= 1,196

CAPM ⇒ rE = rf + ßv ( rm − rf ) = 0,0594 + 1,196 (0,1634 − 0,0594 ) = 0,1837

rE12

= 0,1837

rE(adó utáni) = rE × (1 − s ) = 0,1837 × (1 − 0,10) = 0,1653

A beruházás-gazdaságossági számítások jelen szakdolgozatban a pénzügyi szakirodalomban „nettó-nettó” módszernek (Shareholder Value) nevezett eljárás alapján készülnek. Ekkor a projekt értékelése az adó figyelembevételével és a tulajdonosok szempontjából történik. A nettó jelenérték módszere alkalmas további mutatószámok definiálására. Ilyen a dinamikus megtérülési idő, mely könnyen meghatározható, amennyiben a tervezési időszak mindegyikére kiszámításra kerül a projekt nettó jelenértéke. A mutató szerint abban az évben térül meg a projekt, amelyikben a kumulált nettó jelenérték először pozitív előjelű (a tört évektől eltekintünk). A nettó jelenértékből levezetett belső megtérülési ráta (IRR, Internal Rate of Return) ugyancsak hatékonyan használható a beruházások értékelésénél. Jelentősége abban áll, hogy az eltérő jellemzőkkel rendelkező projektek összehasonlítása könnyedén elvégezhető vele. Számítása az alábbi képlet szerint történik:

NPV = 0 = − I 0 +

11 12

C1 C2 Cn + + ... + 2 1 + IRR (1 + IRR) (1 + IRR) n

Eladósodott vállalat ß-faktora Saját tőke elvárt hozama

44

Matematikailag a belső megtérülési ráta az a kamatérték mely mellett a nettó jelenérték nulla értéket vesz fel.

Az öntözést modellező beruházások értékelése nagy körültekintést igényel, mivel minden öntözési módszert és az egyes beruházásokat tekintve is, eltérő feltételek, technológia, ezekből adódóan különböző pénzáramok jellemzőek. Így a fent bemutatott mutatószámok közül egyedül a dinamikus megtérülési idő és a belső megtérülési ráta alkalmazható az összehasonlítás alapjaként. Grafikus megjelenítés céljából a nettó jelenérték a diszkontráta függvényében illetve az idő függvényében diagramok készíthetők el.

45

4 SAJÁT VIZSGÁLATOK 4.1 Modellezett gyümölcsös jövedelmezőségi vizsgálata A számításokat egy hevesi gazdálkodó (Kiss József, Heveskert Kft ügyvezető igazgatója) megkérdezése után végeztem (KISS, 2011). A Gazdaság vizsgált üzemegysége 90 hektár területű. Ebből 34 hektáron almát, 11 hektáron szilvát, 25 hektáron cseresznyét és 20 hektáron őszibarackot termelnek. Az adatok kontrollja céljából egy másik, közeli termelővel is készítettem interjút (Maklár, Agrosidae Kft.), mely során megbizonyosodtam a nagyságrendi megfelelésről.

4.1.1 A gyümölcsök árának meghatározása A bevétel az értékesítésre kerülő gyümölcsökből származik, ezért ezek árának becslése a tervezési periódus minden évére szükséges. A számításokat minden esetben az ipari hasznosítású (a statisztikákban lásd felvásárlási ár), illetve az étkezési minőségű kategóriák esetében (a statisztikákban lásd piaci ár) is elvégzem, mivel az öntözés által elért hasznok a mennyiség állandósulásán és bővülésén túl a minőségjavulás következményeként jelentkeznek. További minőségi kategóriáktól eltekintek (pl.: a cseresznye esetében szokásos átmérő szerinti osztályok). A számítás bázisaként az árak változékonysága miatt az 1990 és a 2009 közötti időszak átlagárait használom, melyeket a tervezési időszakra a mezőgazdasági árindex segítségével becsültem. Az egyes gyümölcsök nominális árának alakulását a 3. táblázat mutatja.

46

3. táblázat: A gyümölcsök nominális árának becslése (2009-es adatok)

Ipari alma

Étkezési alma

Ipari meggy

Ipari cseresznye

Étkezési cseresznye

Étkezési szilva

Ipari őszibarack

Étkezési őszibarack

Becsült növénytermesztési árindex (előző év=100%)

102,6

101,7

204,7

35,1

115,7

48,2

182,9

6,9%

20,1

109,8

108,8

218,8

37,5

123,7

51,5

195,6

2011

6,8%

21,5

117,2

116,1

233,6

40,0

132,1

55,0

208,8

2012

6,6%

22,9

124,9

123,8

249,0

42,7

140,8

58,6

222,6

2013

6,4%

24,4

133,0

131,8

265,1

45,4

149,9

62,4

237,0

2014

6,3%

25,9

141,3

140,1

281,8

48,3

159,3

66,3

251,9

2015

6,2%

27,5

150,0

148,7

299,2

51,3

169,2

70,4

267,4

2016

6,0%

29,2

159,1

157,7

317,2

54,4

179,4

74,6

283,5

2017

5,9%

30,9

168,5

167,0

335,9

57,6

189,9

79,0

300,3

2018

5,8%

32,7

178,2

176,6

355,3

60,9

200,9

83,6

317,6

2019

5,7%

34,5

188,3

186,6

375,4

64,3

212,3

88,3

335,6

2020

5,5%

36,4

198,7

197,0

396,2

67,9

224,0

93,2

354,2

2021

5,5%

38,4

209,7

207,8

418,0

71,6

236,4

98,4

373,7

2022

5,5%

40,6

221,2

219,2

441,0

75,6

249,4

103,8

394,2

2023

5,5%

42,8

233,4

231,3

465,3

79,7

263,1

109,5

415,9

2024

5,5%

45,1

246,2

244,0

490,9

84,1

277,5

115,5

438,8

2025

5,5%

47,6

259,7

257,4

517,9

88,7

292,8

121,8

462,9

2026

5,5%

50,2

274,0

271,6

546,4

93,6

308,9

128,5

488,4

2027

5,5%

53,0

289,1

286,5

576,4

98,8

325,9

135,6

515,2

2028

5,5%

55,9

305,0

302,3

608,1

104,2

343,8

143,1

543,6

2029

5,5%

59,0

321,8

318,9

641,6

109,9

362,7

150,9

573,5

2030

5,5%

62,2

339,5

336,4

676,8

116,0

382,7

159,2

605,0

Év

18,8

19902009 évek átlaga 2010

Forrás: URL9

4.1.2 A mennyiségbővülés kalkulációja

A modellhez szükséges „extra” terméshozamot az országos termésátlag és a vizsgált terület termése közötti különbségből határozom meg. A kérdéses gyümölcsösök átlagos hozamát a 2001 évi KSH Szőlő- és gyümölcsösszeírás adataiból számoltam. A vizsgált terület esetében a vállalat tulajdonosa adott információkat. (Lásd 4. táblázat) A modellben a hozamok

47

különbségét az öntözés pozitív hatásának tudom be és a tervezési időszak alatt állandónak tekintem.

4. táblázat: Átlagos hozam (t) hektáronként hasonlítva az országos átlaghoz

alma

cseresznye

szilva

őszibarack

23

10

13

13

35

15

20

18

országos adat vizsgált terület

Forrás: (országos adatok: URL10, vizsgált terület: KISS, 2011)

4.1.3 A minőségjavulás matematikai leképezése

Az öntözés a mennyiségi bővülés mellett jelentős minőségi javulást is eredményez. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a termés nagyobb része értékesíthető étkezési célra, mely az árbevétel jelentős bővülését eredményezi. Az étkezési és az ipari célú gyümölcsök ára között többszörös különbség lehet. A modellben csupán két kategóriát különböztetek meg, ugyanakkor a valóságban jóval több minőségi osztály létezik. A vállalattulajdonosokkal készített interjúk alkalmával a modellezett üzem esetében a 5. táblázat mutatja a minőségi javulás hozadékát.

5. táblázat: A termés minőségi megoszlása öntözéssel, illetve öntözés nélkül

Öntözés nélkül

alma

cseresznye

szilva

őszibarack

ipari célú

50%

50%

30%

50%

étkezési célú

50%

50%

70%

50%

ipari célú

20%

15%

10%

20%

étkezési célú

80%

85%

90%

80%

Öntözéssel

Forrás: saját vizsgálat

48

4.1.4 A gyümölcsös termőképessége

A modellben a kiépített öntözési infrastruktúra élettartama 20 év. Emiatt, az öntözőberendezéssel egy időben telepített gyümölcsös termőképességét is egyszerűsítve erre az időszakra vizsgáltam. A 6. táblázat mutatja a maximális termőképesség egyes években elért százalékát.

6. táblázat: A gyümölcsös termőképessége az elméleti maximumhoz viszonyítva az egyes években (%) Évek

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017-től 2025-ig

2026

2027

2028

2029

2030

Termőképesség

0%

0%

0%

60%

70%

90%

100%

90%

90%

80%

70%

70%

Forrás: saját vizsgálat

4.1.5 Az extrabevétel meghatározása

A pénzügyi modell az öntözés következtében jelentkező többletbevételek és többletkiadások összehasonlításával méri az öntözési beruházás jövedelmezőségét. Ezért azok a bevétel, illetve költség elemek, melyek mindkét esetben jelentkeznek, nem kerülnek figyelembe vételre. Ilyenek például a telepítés, tőkehasználat, földhasználat, munkaerő költség, gyomirtás, metszés, ritkítás és egyéb művelési költségek. A számítások során meghatároztam az öntözés nélküli feltételezett árbevételt, majd az öntözéssel kalkuláltat; a kettő különbözete az öntözés eredményeképpen jelentkező pótlólagos bevétel.

Ugyanakkor a modell eltekint a lentebb részletezett további előnyöktől, mert ezek számszerűsítése igen problematikus és jelen szakdolgozat keretein belül nincs is rá mód.

49

• Öntözés mellett a telepítést követően a gyümölcsfák – természetesen fajtától függően – már a harmadik évtől értékelhető mennyiségű termést hoznak. • Az egyenletes vízellátás miatt a gyümölcsfák pusztulása minimális. • A tavaszi fagyvédelmi öntözés mérsékli az időjárási kockázatot. • Az évről évre jelentkező kiegyenlített mennyiségnek komoly piacmegtartó szerepe van. • A megnövekedett minőség exportképes termékeket eredményez.

4.1.6 Műszaki jellemzők

A területet csepegtető öntözőrendszer látja el a szükséges öntözővízzel. A vízellátást a rendszer kiszolgálására kiépített, fúrt kút biztosítja. Az ültetvényen kialakított támredszerre nyomáskompenzált „MULTIBAR” PE csövek kerületek kiépítésre, melyeket egy 11kWh teljesítményű szivattyú táplál. A csöpögtetők 50, illetve 100 cm-ként követik egymást és óránként 2,1-3,8 l víz célzott kijuttatását teszik lehetővé. (TÓTH, 2011 b)

4.1.7 Finanszírozás

A öntözési infrastruktúra beszerzési értéke 564575 €, a támrendszer bekerülési értéke 350000 €. Ennek tőkeszerkezeti megoszlása a következő: 50% saját tőke, 50% hitel, melynek kamata 11% p.a., törlesztése évente 10 egyenlő részletben történik.

50

4.1.8 Amortizáció

A leírási kulcs 14,5%. Az amortizációs költség csak implicit módon játszik szerepet a

pénzügyi

számításban. Figyelembevételére

kizárólag

az

adó

meghatározásakor kerül sor. Előfordulhat, hogy a számított adó negatív értékű. Jelen feltételezés szerint a vállalatnak egyéb üzletágakból nincs adófizetési kötelezettsége, így ez az összeg nem kerül be pozitív előjellel a cash-flow táblázatba.

4.1.9 Költségek

A fúrt kútból történő víznyerés költsége a szivattyú által elfogyasztott villamos energia mennyiségéből határozható meg. Egy szezonban az öntözőmű átlagosan 50 napot üzemel, mely szerint összesen 1200 üzemórát, azaz 50Ft/kWh kalkulációs áramdíjjal számolva mindez 660000 Ft költséget eredményez. Az öntözőmű a teljes 90 ha területre óránként 48 m3 vizet juttat ki. Ennek megfelelően az éves vízfogyasztás 57600 m3. A víz kalkulációs ára 400 forint/m3.

Az éves karbantartás 10 munkanap/ha. Egy munkanap kalkulációs költsége 10000 Ft+bérterhek. Tíz év elteltével szükséges a csővezetékek, a kút és a szivattyú nagyjavítása. Ennek költsége a bekerülési érték 30%-a.

4.2 A beruházás jövedelmezősége A fejezet végén látható 7. táblázat oszlopai a felsorolt költség és bevétel elemeket, majd a kalkulált free cash flow-t és ennek kumulált, diszkontált értékeit tartalmazza. Az nettó jelenérték a tervezési időszak végén közelítőleg 1,3 millió €. 51

A nettó jelenérték a diszkontáláshoz felhasznált kamatláb 26 %-ra történő emelkedéséig pozitív marad, azaz a belső megtérülési ráta 26%. A fent felvázolt gazdaságossági elemzés a bemutatott beruházásról statikus képet

ad.

Az

kiterjesztéséhez

eredmények szükséges

(érzékenységvizsgálatokkal)

ezért

csak a

korlátozottan modell

történő kiegészítése.

Az

érvényesek.

Ezek

eset-elemzésekkel egyes esetek

olyan

valószínűnek tűnő forgatókönyveket tartalmaznak, melyek bekövetkezésével a projekt tervezési időszakában számolni kell. Ezzel az eljárással jelentősen csökkenthető a beruházás kockázata, hiszen a kedvező forgatókönyvek mellett a kedvezőtlenek is megjelennek, és ezzel felhívják a beruházó figyelmét az esetleges veszélyekre.

1. Eset: A gyümölcsök eladási ára körüli bizonytalanság

Az elvégzett számítások alapján megállapítható, hogy a gyümölcsök 2009-es bázis eladási árának 45 %-os csökkenése esetén, a húszadik éven a nettó jelenérték zérus. A jövedelmezőséget illetően ez igen komoly veszélyt jelent. Persze a bázisár visszamenőleg sosem fog változni, de ezzel az egyszerű számítási móddal könnyen megvilágítható a projekt árakra vonatkozó érzékenysége. A 12. ábra a gyümölcsök árának százalékos csökkenése esetén megmutatja a projekt nettó jelenértékét.

52

12. ábra: A projekt nettó jelenértéke a gyümölcsök árának százalékos csökkenése esetén

Forrás: saját vizsgálat

2. Eset: A tervezési időszak alatti csapadékos évek

Amennyiben a tervezési időszakban csapadékos évek követik egymást, úgy az öntözőberendezést gyakorlatilag nem, vagy igen kevésszer kell használni (Lásd 2010). Ebben az esetben részben felesleges volt megépíteni az öntözőművet, mert az profitot nem termel, azaz nincs extra bevétel, mely az öntözésnek tudható be. Ugyan az éghajlatváltozás várható irányai éppen ezzel ellentétesek, emiatt erre az esetre számszerűsített elemzést nem készítek.

Összefoglalóan a jövedelmezőség szemléltetése a beruházás évenként számított nettó jelenértékének az évek függvényében történő ábrázolásával valósul meg.

53

13. ábra: Az öntözés projekt megtérülése

Forrás: saját vizsgálat

A fent felvázolt alapeset mellett (zöld görbe) az 13. ábra a gyümölcsök átvételi árának általános 20%-os csökkenésével kialakuló jövedelmezőség is ábrázolásra kerül (piros görbe). Az alapesetben a dinamikus megtérülési idő hozzávetőleg 9 év; az értékesítési feltételek romlása esetén ez kettő évvel hosszabbodhat.

54

7. táblázat: A modellezett öntözési beruházás-jövedelmezőségi számítása (adatok kerekítve ezer €-ban)

Évek

Fogysztóiár index

2010

Beszerzési érték

Öntözés nélküli bevétel (100%)

Öntözéssel kalkulált bevétel (100%)

Pótlólagos bevétel (termőképességnek megfelelő)

Energiaköltségek

Karbantartás költsége

Öntözővíz költsége

Nagyjavítás költsége

CF

-914575

Tőketörlesztés

Kamat

Adó

457288

2011

3,9%

539471

1064954

0

2434

42150

84964

2012

4,4%

575073

1135236

0

2529

43794

88277

2013

4,2%

612154

1208435

0

2640

45718

92156

2014

4,1%

650737

1284601

380318

2751

47649

96048

2015

3,9%

690846

1363779

471053

2863

49580

2016

3,7%

732503

1446013

642159

2974

2017

3,5%

775730

1531345

755616

3084

2018

3,4%

820545

1619814

799269

2019

3,2%

866967

1711455

2020

3,0%

915014

2021

3,0%

965340

2022

3,0%

2023

129548 134600 140514

FCF

DCF

-457288

NPV -457288

-34693

-27437

0

-191678

-164482

-621770

-36775

-25356

0

-196731

-144216

-765986

-38982

-23149

0

-202645

-127489

-893475

233870

-41320

-20810

0

171739

92811

-800663

99940

318671

-43800

-18331

0

256540

119113

-681550

51504

103819

483863

-46428

-15703

-33555

388177

154930

-526621

53415

107670

591447

-49213

-12917

-45963

483352

166052

-360569

3193

55305

111481

629290

-52166

-9965

-61933

505227

149072

-211497

844488

3301

57168

115235

943156

-55296

-6835

-93632

787393

199458

-12039

1806303

891289

3407

58995

118920

709967

-58614

-3517

-70645

577192

125945

113906

1905649

940310

3510

60780

122518

753501

-75350

678151

139207

253113

1018434

2010460

992027

3615

62604

126194

799614

-79961

719653

138971

392084

3,0%

1074447

2121036

1046588

3723

64482

129979

848403

-84840

763563

138711

530795

2024

3,0%

1133542

2237692

1104150

3835

66416

133879

900020

-90002

810018

138430

669225

2025

3,0%

1195887

2360766

1164879

3950

68409

137895

954625

-95462

859162

138126

807351

2026

3,0%

1261661

2490608

1106052

4069

70461

142032

889491

-88949

800541

121074

928425

2027

3,0%

1331052

2627591

1166885

4191

72575

146293

943827

-94383

849444

120856

1049281

2028

3,0%

1404260

2772109

1094279

4316

74752

150682

864529

-86453

778076

104141

1153423

2029

3,0%

1481494

2924575

1010156

4446

76995

155202

773513

-77351

696162

87655

1241078

2030

3,0%

1562976

3085426

1065715

4579

79305

159858

821973

-82197

739775

87626

1328704

Forrás: saját vizsgálat

-274373

5 KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

A magyarországi öntözhető területek nagysága az elmúlt évszázad során rendre meghaladta a valóban öntözött területek nagyságát. A valóságban öntözött területek kiterjesztésére több hullámban történtek kísérletek.

Magyarország

éghajlati

adottságai

mellett,

illetve

ennek

jövőbeni

prognosztizált változásait is figyelembe véve kívánatos az öntözött mezőgazdasági területek kiépítése. Az öntözés jövedelmező befektetés és nemzetgazdasági szinten gazdaságos megoldás.

Az öntözés minőségi és mennyiségi hatásai és egyúttal piacmegtartó szerepe miatt célszerű volna a kapcsolódó infrastrukturális beruházások támogatására további pénzügyi forrásokat rendelni.

A megvizsgált gyümölcsök (alma, cseresznye, szilva, őszibarack) esetében megállapítottam,

hogy

az

öntözött

ültetvény

korábban,

nagyobb

termésbiztonsággal és többet terem, és a minőségi gyümölcsök részaránya jelentősen javul. Mindezek az öntözés jövedelmezőségének bázisát adják.

A

modellezett

feltételek

mellett

a

választott

területen

az

öntözés

infrastruktúrájának kiépítése dinamikus megtérülési idővel kifejezve hozzávetőleg 9 év, mely az értékesítési feltételek romlása esetén kettő évvel hosszabbodhat.

Az ismertetett modell alapján az öntözés megtérülő beruházás, ezért javasolható, hogy a termés minőségi és mennyiségi javítása és biztonsága

56

érdekében a potenciálisan öntözhető területeken kiépüljön az öntözéshez szükséges infrastruktúra.

57

6 ÖSSZEFOGLALÁS A dolgozatomat az öntözés történeti áttekintésével kezdtem, melyben az ókori öntözéses rendszerek kialakulásán kívül a magyarországi öntözés-történeti korszakok áttekintésével foglalkoztam. A magyarországi öntözött területek nagysága a kezdeti (1930-es években) 14,6 ezer hektárról 1970-re 400ezer hektárral elérte a maximumát; és mára 100 ezer hektárra csökkent. Az öntözést befolyásoló tényezők közé tartoznak az országra jellemző vízrajzi adottságok. Magyarország felszíni vizekkel (patakok, folyók, tavak), más országokból érkező hozzáfolyásokkal és felszín alatti vízkészlettel is jól ellátott terület. Mindemellett az ország éves csapadékmennyisége 600-650 mm között van, ami a kedvező csapadékmennyiség sávjának alsó határa. Az ország vízrajzi adottságai jónak mondhatók. Megfelelő vízrendezéssel, tározókkal ezeket a vízmennyiségeket

összegyűjtve

kiküszöbölhető

lenne

az

országot

érintő

aszályossági időszak. Az éghajlatváltozással járó negatív hatások kivédésére a jövőben a biztos mezőgazdasági termelés és biztos élelmiszer ellátás érdekében az öntözés fontos szerephez

juthat.

A klímaváltozással

foglalkozó szakemberek szerint

a

csapadékmennyiség országos átlagban enyhén kevesebb és egyszerre nagyobb intenzitású lesz, mindemellett gyakoribban jelentkező aszályos éveket jósolnak. Magyarország átlaghőmérséklete valószínűsíthetően tovább fog emelkedni már az elkövetkezendő 25-30 évben is. Az agrometeorológiai, talajtani jellemzők figyelembevétele, illetve a növények vízfogyasztásának és párologtatási tulajdonságainak ismerete is szükséges ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy az adott kultúrát, adott területen szükséges e öntözni.

A

talaj

hasznosítható

vízkészlete,

a

talaj

szerkezete,

annak

vízgazdálkodási tulajdonságai befolyásolják a növények vízhez jutását.

58

Az öntözés szükségességének, az öntözővíz mennyiségének, az öntözés módjának meghatározásánál elsődleges szempont, hogy a hozamnövekedés értéke meghaladja az öntözés létesítési és üzemeltetési költségeit. Természetesen az öntözés növénytermesztési céljait is szem előtt kell tartani. Az öntözés irányulhat a tenyészidőszakban a hiányzó csapadék pótlására vagy, hogy csökkentsük a termésingadozásokat, növeljük a hozamot. Ezen felül lehet cél a fagyvédelmi öntözés, a növények kelésének elősegítése, a műtrágya és a növényvédő szerek kijuttatása

is.

Az

öntözővíz

mennyiségének

és

az

öntözési

időpont

meghatározásához különböző mérések szükségesek. A tervezés nem alapulhat csak a termelő érzékszervi megállapításán vagy a több éves rutinon. Az öntözővíz talajba juttatásának módja szerint négy öntözési módot különböztetünk meg. Mérlegelnünk kell az öntözési módok előnyeit, hátrányait és azt is, hogy az adott kultúrában melyik a legalkalmasabb és legjobban megtérülő. A felületi öntözési mód a legősibb módszer, leginkább rizs termesztésénél vagy gyepek öntözésénél használják. Az esőszerű öntözés nagy előnye, hogy domborzati viszonyoktól függetlenül lehet alkalmazni. A felszín alatti öntözés előnye hogy az esetleges belvizet, talajvizet is el tudja vezetni a művelési mélység alatt elhelyezett dréncsöves rendszer, de viszont a hatalmas földmunka nagyon költségessé teszi ezt a módszert. A negyedik öntözési mód a mikroöntözés A gyakorlatban a csepegtető öntözés a legfontosabb mikroöntözési módszer, dolgozatomban szereplő gyümölcsös esetében is az öntözés ezen módját használják. Az egyenletes vízadagolást a domborzati viszonyok és a szélsebesség sem befolyásolja. A rendszer a vizet a növények közvetlen közelébe juttatja ki, ezáltal az evaporációs veszteség is jóval kisebb lesz és így nagy vízhasznosulást (95%) lehet elérni. A dolgozatban fontosnak tartottam, hogy az öntözés talajtani hatásáról és a növényekre gyakorolt hatásáról is említést tegyek. Mivel az öntözés befolyásolja a talaj vízháztartását és anyagforgalmát is, ezért fontos az esetleges negatív

59

hatásokkal is számolni. Kedvezőtlen hatás a talaj szerkezetromlása, a tápanyagok kilúgozódása, a rétiesedés, szikesedés, láposodás. A gazdaságossági elemzésben vizsgált gyümölcsfák nedvességigénye viszonylag nagy, 500 és 700 mm között van. Gyökérzetük mélyre hatoló, nagy szívóerővel rendelkezik. A gyümölcs ültetvények öntözésével biztosíthatjuk a megfelelő

termésmennyiséget,

megszüntethetjük

a

termésingadozást,

csökkenthetjük a gyümölcshullás mértékét. A fák biztonságos növekedését, gyökérzet jobb növekedését is elősegítjük az öntözéssel. A fák fagyállóbbak, erősebbek lesznek. A gyümölcsök külseje, nagysága, színe jobb minőséget mutat, mint az öntözés nélküli gyümölcsösöké. A dolgozatban a saját vizsgálatokat egy választott mezőgazdasági üzem jövedelmezőségének meghatározásával valósítottam meg. A vállalkozás vizsgált üzletága 90 hektár öntözött területen végez gyümölcstermelést. Az adatokat a nettó jelenérték pénzügyi módszer segítségével értékeltem és így határoztam meg a dinamikus megtérülési időt. A jövőbeni pénzáramok diszkontálásánál az öntözőberendezés műszaki adottságaira tekintettel 20 év tervezési idővel kalkuláltam. Figyelembe vettem az inflációt, a társasági adót, a hitelfinanszírozást, a diszkontráta meghatározásánál a pénzügyi kockázatot és az összehasonlíthatóság kedvéért az adatokat euróban tüntettem fel. A számítás logikája szerint az öntözésnek betudható extrajövedelmeket vettem figyelembe. Ezek egyfelől az öntözés miatt jelentkező mennyiségi többletből, másfelől pedig a minőségjavulásból adódnak. A számításokhoz szükséges volt a vizsgált gyümölcsök ipari és étkezési minőségekre vonatkozó értékesítési ára. Az árakat a jellemző változékonyság miatt az 1990 és 2009 közötti átlagárból számítottam, melyet a tervezési időszak egyes éveire a mezőgazdasági árindexszel korrigáltam. A mennyiségbővülés és a minőségjavulás számítása a vizsgált gazdaságtól kapott termésadatok és a KSH által publikált országos termésátlagok összehasonlításával

történt.

Az

öntözés folyó

költségeiként

a

szivattyú

60

áramfelhasználását, az öntözővíz kalkulációs árát, a karbantartást és a szükséges nagyjavításokat vettem figyelembe. A választott projekt esetében a nettó jelenérték a tervezési időszak végén közelítőleg 1,3 millió €. A nettó jelenérték a diszkontáláshoz felhasznált kamatláb 26 %-ra történő emelkedéséig pozitív marad, azaz a belső megtérülési ráta 26%. Így az alapesetben a dinamikus megtérülési idő hozzávetőleg 9 év; az értékesítési feltételek romlása esetén ez kettő évvel hosszabbodhat. A

jövedelmezőségi

vizsgálat

alátámasztására

egyszerű

érzékenységvizsgálatokat végeztem, melyekkel megállapítást nyert, hogy a projekt az értékesítési árak 20 százalékkal való csökkenése, illetve az esetleges több egymást követő csapadékos év esetén elveszítheti rentabilitását. Összességében megállapítható, hogy Magyarország éghajlati adottságai mellett az öntözés kifizetődő beruházás. Az egyéni jövedelmezőség mellett a mezőgazdasági

termelés

biztonságának,

minőségének

és

mennyiségének

növelésével okozott értékteremtő képesség nemzetgazdasági jelentőségű is lehet.

61

7 A SZAKIRODALOM JEGYZÉKE 1. KAPRONCZAI ISTVÁN (Szerk.) /2011/: Vízhasználat és öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaságban. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest

2. KISS JÓZSEF /2011/: Az öntözés technikai és jövedelmezőségi kérdései a Heveskert Kft-nél. Szóbeli közlés, Heves

3. LIGETVÁRI

FERENC

/2008/:

Öntözés.

Szent

István

Egyetem

Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő

4. LŐKÖS LÁSZLÓ /1998/: Egyetemes agrártörténet. Mezőgazda Kiadó, Budapest

5. MAGDA SÁNDOR /1998/: Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest

6. NOVOTNY MILOSLAV /1981/: Kertünk öntözése. Príroda, Pozsony

7. NYIRI LÁSZLÓ (Szerk.) /1993/: Földműveléstan. Mezőgazda Kiadó, Budapest

8. SZENDRŐ PÉTER (Szerk.) /2003/: Géptan. Mezőgazda Kiadó, Budapest

9. SZILÁRD GYÖRGY (Szerk.) /1998/: Mezőgazdasági vízhasznosítás. Phare, Baja

62

10. TÓTH ÁRPÁD /2010/: A XXI. század öntözőrendszerei. Visionmaster, Budapest

11. TÓTH ÁRPÁD /2011 a/: Öntözési praktikum. AQUAREX’96 KFT, Gödöllő

12. TÓTH ÁRPÁD /2011 b/: Az öntözés technikai feltételei és ezek költségviszonyai. Szóbeli Közlés. Gödöllő

13. VARGA-HASZONITS Z.-VARGA Z. /2006/: Agrometeorológia. Kari jegyzet, Mosonmagyaróvár 14. URL1: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qsf001.html 15. URL2: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/agrar/html/tabl1_6_3_1.html 16. URL3: http://www.mnb.hu/arfolyamtablazat?query=2011.01.01.,2011.09.29.,1,AUD,BGN,BRL,CAD,CHF,CNY, CZK,DKK,EUR,GBP,HKD,HRK,ISK,JPY,KRW,LTL,LVL,MXN,NOK,NZ D,PLN,RON,RSD,RUB,SEK,SGD,TRY,UAH,USD,ZAR 17. URL4: http://www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=sdd s_hist_hu 18. URL5: http://www.bet.hu/magyar_egyeb/dinportl/nonrealtimehistdata 19. URL6: http://sdw.ecb.europa.eu/quickview.do?SERIES_KEY=165.YC.B.U2.EUR.4 F.G_N_A.SV_C_YM.SR_30Y&

63

20. URL7: http://de.finance.yahoo.com/q/hp?s=^GDAXI&b=01&a=00&c=1991&e=23 &d=02&f=2011&g=m) 21. URL8: (URL: www.bet.hu → adatletöltés) 22. URL9: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/agrar/html/tabl1_6_1_08a.html) 23. URL10: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/agrar/html/tabl3_2_01g.html?420 24. URL11: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qsf001.html 25. URL12: http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_inflaci o_hu/mnbhu-inflacio-hu-20110922/IR_szeptember.pdf 26. URL13: http://www.ontozesmuzeum.hu/Az%20ont%20hazai%20szerepe,%20jelentos sege.ppt 27. URL14: http://www.ontozesmuzeum.hu/jelentos_vg_kerdesek_Holl.pdf 28. URL15: http://www.ontozesmuzeum.hu/Az%20ont%20hazai%20szerepe,%20jelentos sege.ppt 29. URL16: http://www.ontozesmuzeum.hu/ntzshatsa_Huzsvai.pdf 64

30. URL17: http://www.met.hu/eghajlat/Magyarorszag/altalanos_jellemzes/ 31. URL18: http://www.met.hu/eghajlat/Magyarorszag/altalanos_jellemzes/homerseklet/ 32. URL19: http://www.vahavahalozat.hu/system/files/klima-21-59.pdf

65