A DETERMINE története

A DETERMINE története Az egészség-méltányosságot elősegítő kezdeményezések az Európai Unióban

A DETERMINE Konzorcium zárójelentése

2

2010. április A Determine projektről (2007-2010) szóló zárójelentést a Determine konzorcium (ld. melléklet) nevében a EuroHealthNet munkatársai, Ingrid Stegeman, Caroline Costongs és Clive Needle készítették. A Determine projekt az Európai Bizottság Népegészségügyi Programja keretében részesült pénzügyi támogatásban.

A Determine* története Tartalom Legfontosabb üzeneteink és bevezetés I. Közreműködés a probléma feltárásában A. Milyen gyakorlatokat, programokat, eszközöket és folyamatokat alkalmaznak jelenleg Európában? B. Más szakpolitikák felfogása az egészség- méltánytalanságokról** valamint az egészségügyi és más ágazatok együttműködésének jellege C. Az egészség- méltánytalanságok gazdasági költségei D. Innovatív gyakorlatok a hátrányos helyzetű csoportok egészségének javítása érdekében

II. A lehetséges megoldások bemutatása A. Figyelemfelkeltés és szakpolitikai támogatás B. Az egészségügyi ágazat vezető szerepe C. Felhatalmazás az ágazatközi munkára D. Részvételen alapuló megközelítések

III. Cselekvés kezdeményezése és az elkötelezettség növelése A. A partnerek összehívása B. A helyi szintű kezdeményezések támogatása C. Készségfejlesztés és képzés D. További tervek a kapacitás növelésére

Következtetések • A kulcsüzenetek részletes bemutatása • A konzorciumi partnerek listája • Hivatkozások * A projekt neve, a “Determine” szó jelentése angolul ”meghatározni”. A név utal arra, hogy a projekt témája az egészséget meghatározó társadalmi és gazdasági tényezők (A ford.) ** Egészség-méltánytalanság alatt olyan, az egészségi állapotban megfigyelhető különbségeket értünk, amelyek adott időben és társadalmi kontextusban nem szükségszerűek és csökkenthetők, vagy megszüntethetők. Az ilyen típusú, méltánytalan vagy elkerülhető egészségi egyenlőtlenségekre az Egészségügyi Világszervezet a „health inequity” elnevezést ajánlja, amit ebben a dokumentumban egészség-méltánytalanságnak fordítunk. (A ford.)

3

4

Legfontosabb üzeneteink A DETERMINE Konzorcium az alábbi kulcsüzenetekben fogalmazta meg, hogy mi szükséges a munka folytatásához az egészség társadalmi meghatározóinak kezelése és az egészségméltánytalanságok csökkentése érdekében: A kulcsüzenetek részletes bemutatását lásd az I. mellékletben. 1. Az EU tagállamok egészségügyi rendszereinek1 biztosítani kell, hogy a szakmapolitikai napirendben elsőbbséget élvezzen az egészség-méltánytalanságok meghatározóinak kezelése. 2. Az egészség-méltánytalanság a teljes lakosságot érintő kérdés. A társadalmi helyzet közvetlenül összefügg az egészséggel és ez a lépcsőzetes összefüggés a társadalom valamennyi csoportjára hatással van. Ezzel tisztában kell lennie az egészségügyi rendszerben és azon kívül tevékenykedő valamennyi döntéshozónak és szakembernek. 3. Az EU tagállamainak olyan adatokat kell gyűjtenie az egészség-méltánytalanságokról, amelyek értelmezhetőek, összehasonlíthatóak és kezdeményezésre ösztönöznek. 4. EU tagállamok egészségügyi rendszereinek következetesen képviselnie kell az „egészségméltányosságot minden szektorban” megközelítést, hogy ezáltal növelje a többi szakpolitikai ágazat elkötelezettségét is. Ez a törvénykezés hatékonyabbá tételét, az egészségügyben dolgozók átképzését, fejlesztését és az egészségfejlesztésre fordított források növelését vonja maga után. 5. Az EU-nak és tagállamainak másokkal együttműködésben törekednie kell olyan szabályozás kialakítására, amely lehetővé teszi, hogy az egészség-méltányosság javítására fordított közpénzeket a leghatékonyabb és legeredményesebb módon használják fel. Ez megköveteli az egészséghatás vizsgálatok és gazdasági elemzések rendszerszerűbb alkalmazását, valamint beruházást a szakpolitikai stratégiák kutatásába és értékelésébe. 6. Az EU-nak és tagállamainak feladata, hogy növeljék a helyi szinten dolgozók képességeit az egészség-méltánytalanságok kezelésére, azáltal, hogy felhívják a figyelmet az egészség és társadalmi helyzet közötti lépcsőzetes összefüggésre, továbbá, hogy eszközöket és módszereket biztosítanak az egyéb ágazatokkal és hátrányos helyzetű csoportokkal való folyamatos együttműködéshez. 7. A DETERMINE partnerek kezdeményezése nyomán az EU-nak és tagállamainak továbbra is támogatnia kell az ismeretek terjesztését, cseréjét és gyarapítását. Ezáltal az ágazatközti együttműködés egy szilárdabb alapját hozza létre. Ez információcserét, kapacitásnövelést, a média és a nyilvánosság nagyobb mérvű bevonását jelenti.

A Konzorcium hálásan köszöni partnereinek és az Európai Bizottság intézményeinek a projekt időszakban biztosított aktív részvételt és támogatást.

1

Az “egészségügyi rendszer” definiciójának alapja a Tallini Karta http://www.euro.who.int/document/E91438.pdf

A DETERMINE története Miért foglalkoztunk az egészség-méltánytalanságokkal? Egészség-méltánytalanságok az EU tagállamain belül és azok között is léteznek. Ez nemcsak a legszegényebbek és legtehetősebbek közti különbségekre utal, hanem az egészségi állapotunk és társadalmi-gazdasági helyzetünk közti rendszerszerű összefüggésre. Ez a lépcsőzetes összefüggés minden társadalomban megtalálható, majdnem minden betegség esetében és a halálozási arányokban is megfigyelhető, ezért mindenki számára fontos. Az egészség és társadalmi helyzet közötti összefüggés azt jelenti, hogy egészségi állapotunk szorosan összefügg a minket körülvevő társadalmi-gazdasági feltételekkel. A politikai, gazdasági és társadalmi erők építhetik és rombolhatják egészségünket és személyes jól-létünket. Bár a várható élettartam folyamatosan növekszik a legtöbb EU tagállamban, a tehetősebbek helyzete kedvezőbb, mint a kevésbé jómódúaké, ez az egészség-méltánytalanságok szempontjából növekvő szakadékhoz vezet a gazdagabbak és szegényebbek között. A társadalmi-gazdasági létra alján lévők számára kétszer olyan magas a súlyos betegség és a korai halálozás kockázata, mint a létra tetején elhelyezkedők esetében. A jelenlegi helyzet igazságtalan és elfogadhatatlan, ezt a gazdasági válság valószínűleg tovább súlyosbítja.

Miért kellene az EU-nak és tagállamainak áldoznia az egészségméltányosság javítására valamint az egészség és társadalmi helyzet közötti kockázati görbe kiegyenlítésére? Az Európai Uniónak a 2009. évi Alapszerződés 3. bekezdésében meghatározott célja, hogy békét, az EU értékeinek érvényesülését és jól-létet biztosítson állampolgárai számára. Az „egészség” és „jól-lét” fogalmai a WHO Alapító Okirata szerint szorosan összefüggnek egymással. Az egészségméltánytalanságok azt bizonyítják, hogy az EU nem tudja maradéktalanul megvalósítani azon célját, hogy biztosítsa a jól-létet minden állampolgára számára. Az európai társadalmak fontosnak tartják a méltányosság fogalmát. Az a tény, hogy a társadalmigazdasági helyzet, amelybe beleszületünk az egészségünk erőteljes meghatározója és befolyásolja a jövőbeli lehetőségeinket, ellentmond annak, hogy egyenlő esélyekkel rendelkezünk. Az egészség-méltánytalanságok humán-erőforrásbeli veszteséget jelentenek. Az egészségméltánytalanságok csökkentésébe való beruházás által sok olyan ember alkotóerejét szabadítjuk fel, akik jelenleg betegségektől, mentális egészségi problémáktól szenvednek, vagy akiket korai halálozás fenyeget. A felszólítás egyszerre morális kötelezettség és gazdasági érdek. A 2010-ig megvalósítandó Lisszaboni Stratégiában lefektetett és az EU 2020-as terveiben ajánlottak szerint az EU gazdaság fejlesztési prioritásai tekintetbe veszik az egészséget is, de nem terjednek ki az egészségméltányossággal kapcsolatos indikátorokra és intézkedésekre. Ez a DETERMINE szerint nem kielégítő megközelítés.

5

6

Tények az egészség-méltánytalanságról: Az EU tagállamok között a születéskor várható élettartamban férfiak esetében 13,2 év a különbség, nők esetében ez 8,2 év. A halálozási aránybeli különbség ötszörös az egy éven aluli csecsemők esetében2. Hollandiában az alacsony végzettségű férfiak és nők esetében a várható élettartam 7 évvel alacsonyabb, mint a magasabb végzettségűek esetében és 18 évvel kevesebb a jó egészségben eltöltött életévek száma3. Észtországban egy férfi életének 71%-át tölti jó egészségi állapotban, Dániában várhatóan életének 90%-át 4. 2006-os adatok szerint Skóciában egy férfi várhatóan 67,9, egy nő várhatóan 69 évet tölthet jó egészségi állapotban. Ugyanakkor az ország legelmaradottabb 15%-ot jelentő településein a férfiak várhatóan 57,3, a nők várhatóan 59 évet élnek jó egészségi állapotban.5 Az egészség-méltánytalanságokból eredő halálozás miatt elvesztett életévek száma az EUban körülbelül 11,4 millió.6

A DETERMINE Konzorcium A DETERMINE Konzorcium megalapításának legfontosabb célja az egészség-méltánytalanságok kezelése az EU-ban. A Konzorciumot 24 EU tagállam népegészségügyi és egészségfejlesztési intézetei, kormányzatai, civil szervezetei és felsőoktatási intézményei alkotják. Ezek a szervezetek összefogtak, hogy felmérjék, mit lehet tenni az egészség-méltányosság javítása és a közös cselekvés ösztönzése érdekében. A Konzorcium munkáját a „WHO Egészség Társadalmi Meghatározói Bizottság ” (WHO Commission on the Social Determinants of Health) (2005-2008) tevékenysége alapozta meg. Ez a Bizottság (CSDH) bizonyítékokat gyűjtött olyan gyakorlatokra, melyek azáltal javították az egészséget, hogy az emberek mindennapi életére és munkájára ható társadalmi körülményeket kezelték. A Bizottság céljai között szerepelt egy olyan fenntartható globális mozgalom kialakítása, mely az egészségméltányosság és az egészséget meghatározó társadalmi tényezők terén cselekvésre ösztönöz7. A Konzorcium az Európai Bizottság által a „Szolidaritás az egészségben, a méltánytalanságok csökkentése az EU-ban”8 című közleményében megfogalmazott kezdeményezéseket is előmozdítja. Az EU-ban rendelkezésre álló lehetőségek feltárásával a DETERMINE hozzájárul a témáról rendelkezésre álló globális tudásmennyiséghez.

Az általunk alkalmazott elméleti modellek

Tá

k ző

Eg y

Ált alá n

ok

gi, kulturális zdasá és k ,i ga örn m l ye lakókörülm da s é ze a ény s ka r n t u á ek M z ö ö k s s s é égi lmi ha da tá a s rs t e i v l i t t e ény él i e én

egyenlőtlenségek

ek tel té el if

os t

A DETERMINE a Dahlberg és Whitehead féle „Egészséget Meghatározó Tágabb Tényezők” modellt

Életkor, nem és örökölt tényezők

is alkalmazza elméleti keretként, csakúgy, mint a WHO CSDH modellt. Az Egészség Meghatározóinak Modellje9 Társadalmi-gazdasági és politikai feltételek Kormányzás Társadalmi helyzet Szakpolitika Makrogazdaság Társadalom Egészség

Kulturális és társadalmi normák és értékek

Fizikai körülmények Társadalmi kohézió

Végzettség

Pszichoszociális tényezők

Foglalkozás

Magatartás

Jövedelem

AZ EGÉSZSÉG ÉS JÓl-LÉT ELOSZLÁSA

Biológiai tényezők

Nem Etnikum

Egészségügyi ellátórendszer

AZ EGÉSZSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉG-MÉLTÁNYTALANSÁGOK TÁRSADALMI MEGHATÁROZÓI

Az egészség-méltánytalanságok társadalmi meghatározóinak összefoglaló útmodellje és mechanizmusa10 Ez a két modell világossá teszi, hogy számos beavatkozási pont létezik, nincs „gyors” és kész megoldás, amely mindenki számára biztosítaná a jó egészséghez való egyenlő hozzáférést.11 Ezt csak úgy lehet elérni, ha tudjuk, ki hátrányos helyzetű; ez mikor, hol, miért, hogyan befolyásolja az egészségi állapotát; a modellek mely pontján nyílik lehetőség a hátrányos helyzet kezelésére, és milyen intézkedések szükségesek.12 Ehhez a szereplők széles körének mozgósítása szükséges, hogy közösen tegyenek a méltányosság javítása és az egészség-méltánytalanságok csökkentése érdekében.

7

8

A DETERMINE legfontosabb jellemzői A tevékenység ideje: 2007. június – 2010. június Koordinátor: EuroHealthNet Fő kezdeményezett: Cseh Országos Népegészségügyi Intézet (Czech National Institute of Public Health)

Társfinanszírozó: DG Sanco az Európai Népegészségügyi Program keretében (EU Public Health Action Programme)

További munkacsomag vezetők: Finn Egészségfejlesztési Központ (Finnish Centre for Health Promotion), Német Szövetségi Egészségnevelési Központ (German Federal Centre for Health Education) (BZgA), Írország Népegészségügyi Intézete (Institute for Public Health in Ireland), Társadalmi Marketing Központ (Social Marketing Centre) (Anglia), Nemzetközi Egészségfejlesztési és Egészségnevelési Unió (International Union for Health Promotion and Education) (IUHPE)

Résztvevő országok száma: 24 Tevékenységek:

•

www.health-inequalities.eu

•

DETERMINE film www.youtube.com/eurohealthhet

•

Web alapú adatbázisban elérhető 120 „jó gyakorlat” gyűjteménye

•

4 konzorciumi találkozó Lisszabonban, Ljubljanában, Prágában és Brüsszelben, valamint egy kapacitásépítő rendezvény Párizsban

•

40 konzultációs alkalom döntéshozókkal

•

1 akcióterv 14 nyelven

•

1 interaktív „Kapacitásépítő tevékenységlista”

•

4 munkaanyag

•

22 kapacitásépítő alkalom 20 országban

A megközelítésünk A DETERMINE konzorcium egy egymásra épülő, hármas megközelítést alkalmazott az egészségméltánytalanságok kezelése és konkrét cselekvések kezdeményezése érdekében. Ennek elemei:

1. Közreműködés a probléma feltárásában 2. A lehetséges megoldások bemutatása 3. Cselekvés kezdeményezése az egészség-méltányosság megteremtésére A további fejezetek néhány lényeges példát mutatnak be a DETERMINE munkájából. Ez nem jelent átfogó beszámolót, de áttekintést ad néhány fontosabb eredményről. További információk a DETERMINE munkájáról és eredményeiről elérhetőek a ”Tegyünk az egészségméltányosságáért” európai honlapján (European Portal for Action on Health Equity) (www.healthinequalities.eu). A honlap tájékoztatást nyújt az EU országaiban és EU-s szinten létező, egészségméltányosság előmozdítását célzó szakpolitikai gyakorlatokról és tevékenységekről, továbbá a honlapon minden DETERMINE dokumentum, publikáció és releváns háttérirodalom elérhető. Ugyancsak tartalmazza több mint 120 európai „jó gyakorlat” listáját.

9

10

I. Közreműködés a probléma feltárásában Bár sokat tudunk az egészség-méltánytalanságok valamint az egészség és társadalmi helyzet közötti lépcsőzetes összefüggés létezéséről, kevés információnk van kezelésük legjobb módjáról. A DETERMINE Konzorcium megvizsgálta, hogy Európában és EU-s intézményi szinten melyek a leghatékonyabb megközelítések az egészség társadalmi meghatározóinak és az egészségméltánytalanságok kezelésében. A Konzorcium tagjai megvizsgálták, hogy jelenleg milyen gyakorlatokat, programokat, eszközöket és eljárásokat alkalmaznak az egészség társadalmi meghatározóinak és az egészségméltánytalanságok kezelésére. Felmérték, hogy más ágazatok politikusai és szakpolitikusai mit tudnak az egészség-méltánytalanságról és milyen a tapasztalataik vannak az egészségi ágazattal való együttműködés terén. A Konzorcium az egészség-méltánytalanságok kezelésének gazdasági dimenzióit is kutatta. Végül a Konzorcium olyan sikeres EU-s projekteket is összegyűjtött, amelyek a hátrányos helyzetű csoportok egészségének javítását célozták.

A. Milyen gyakorlatokat, programokat, eszközöket és eljárásokat alkalmaznak jelenleg Európában? 15 európai országban13 alkalmazott, az egészség-méltánytalanságok csökkentését és az egészség társadalmi meghatározóit célzó gyakorlatok és eljárások áttekintésének tapasztalatai szerint, kevés európai ország rendelkezik a problémát célzó kormányzati intézkedéssel, de foglalkoznak a kérdéssel. Vannak példák átfogó kezdeményezésekre, ahol a kormányzatok tágabb társadalmi célokat és stratégiát fogalmaztak meg az egészség-méltánytalanságok közvetlen vagy közvetett módon történő kezelésére.

Példa

ÄÄA Skót Kormány fenntartható fejlődésre vonatkozó céljait a „Jómódúbb & Igazságosabb, Ésszerűbb, Egészségesebb, Biztonságosabb, Erősebb és Zöldebb” (“Wealthier & Fairer; Smarter; Healthier; Safer & Stronger and Greener”) stratégia foglalja össze. Öt programigazgató felelős ezen célok megvalósulásáért. A tárcaközi intézkedések célja az egészség-méltánytalanságok mögöttes okainak kezelése, amely várhatóan elvezet az egészség-méltányosság javulásához a teljes lakosság szintjén.14

Példa

ÄÄA „One Wales” stratégia hangsúlyozza a Wales-i Parlament (Welsh Assembly Government) azon törekvéseit, hogy Wales-t egy mindenkivel szemben igazságos, öntudatos, virágzó és egészséges nemzetté és társadalommá formálja. Mindennek kulcsa az egészség és az egészség-méltánytalanságok kezelése és ezek minden szakpolitikában való figyelembe vétele. A Walesi Parlament törvénybeli kötelezettsége, hogy minden tevékenységében törekedjen a fenntartható fejlődésre. Ez példa arra, hogy az egészség- méltánytalanságokat és az egészséget meghatározó társadalmi tényezőket automatikusan figyelembe veszik.15

Az Egyesült Királyságban 1997-ben készült a kormány megrendelésre az Acheson Jelentés, egy független kutatás az egészség-méltánytalanságokról. A vizsgálat rámutatott a társadalmi méltányosság és egészségi állapotban mutatkozó méltánytalanságok terén végzett egyéni kezdeményezések korlátaira, valamint kiemelte az ágazatok összefogásán alapuló kezdeményezések fontosságát. 2002-ben a hivatalban lévő kormány szerveiként az Egészségügyi Főosztály és a Kincstár (Department of Health and the Treasury) 18 főosztállyal folytatott hosszan tartó tárgyalásokat egy Akcióterv kidolgozása érdekében. A Kincstár gazdasági és politikai ereje közrejátszott a főosztályok közti egyetértés kialakításában, egyesítve ezáltal a tapasztalatokat és forrásokat16. Más országok egészségügyi minisztériumai átfogó stratégiákat dolgoztak ki, melyek ágazatközi együttműködésre szólítanak fel az egészség-méltánytalanságok csökkentése érdekében. A Svéd Népegészségügyi Stratégia (Swedish Public Health Policy) (2003) alapját az a gondolat képezi, mely szerint az egészséget befolyásoló tevékenységek gyakran más ágazatok felelősségi körébe tartoznak. Így az ágazatközi együttműködés ennek a stratégiának az előterében áll, ugyanakkor ez a szemlélet „Norvég Stratégia az Egészségben Megnyilvánuló Társadalmi Méltánytalanságok Csökkentésére” stratégiában is hangsúlyos.

Példa

ÄÄA „Norvég Nemzeti Stratégia az Egészégben Megnyilvánuló Társadalmi Méltánytalanságok Csökkentésére” (Norwegian National Strategy to Reduce Social Inequities in Health) (2007) célja a társadalmi egyenlőtlenséggel kapcsolatos problémák előtérbe helyezése és annak a szemléletnek az erősítése, miszerint “a méltányosság a követendő népegészségügyi stratégia”. Folytatja azt a munkát, amit a “Fehér Könyv az egészségesebb Norvégiáért” (White Paper Prescriptions for a Healthier Norway) és a “A társadalmi méltánytalanságok cselekvési terv kihívásai” (Challenge of the Gradient action plan) (2003) elkezdtek. Ez a stratégia expilict módon hivatkozik a címében az egészségre. Érezhető, hogy kidolgozása során fontos, együttműködést elősegítő, közös cél volt – nemcsak az egészségben megnyilvánuló – méltánytalanságok csökkentése. Ezáltal a különböző felek közös megegyezésre jutottak és érdeklődésük a különböző területeken (egészség, munka, oktatás) tapasztalható méltánytalanságokra, mint az „okok okára” irányult.17 A Finn Szociális és Egészségügyi Minisztérium Akcióterve egy másik példája az egészségméltánytalanságok csökkentésére született átfogó stratégiának.

Példa

ÄÄA

Finn Nemzeti Akcióterv az egészség-méltánytalanságok csökkentésére 2008-2011 (Finnish National Action Plan to Reduce Health Inequalities) ajánlást tesz a szegénységgel, oktatással, munkanélküliséggel, munkakörülményekkel, lakhatással kapcsolatos népjóléti politika legfontosabb intézkedéseire, valamint az egészséges szokások előmozdítására és az egészségügyi szolgáltatások egyenlő hozzáférésére vonatkozóan. A terv a tudásbázis fejlesztésére is figyelmet fordít.

11

12

Az akciótervet egy multiszektoriális, változatlan összetételű Népegészségügyi Tanácsadó Bizottság készítette elő, koordinálja és vezeti, amelyet különböző minisztériumok, önkormányzatok, kormányzati kutató intézetek, szakmai szervezetek és civil szervezetek alkotnak. A finnországi egészség-méltánytalanságok tudásbázisát összeállító “TEROKA” projektben résztvevő kutatócsoport jelentős szerepet játszott abban, hogy a terv a politikai napirend elejére kerüljön. A DETERMINE egy sor olyan más (nem egészségügyi) minisztérium által kidolgozott és végrehajtott stratégiát tárt fel, mely hozzájárul az egészség-méltánytalanságok csökkentéséhez. Ezek a stratégiák leginkább olyan területekhez kapcsolódnak, mint a szociális ügyek, oktatás, foglalkoztatás, környezetpolitika, városi és helyi tervezés, lakókörnyezet felújítás és lakhatás. A legtöbb ilyen stratégia középpontjában a szegénység és a társadalmi összefogás áll, valamint az alapvető szolgáltatások javítása a leghátrányosabb területeken. Az egészségügyi rendszer fokozottabb bevonódása a más ágazatok által kidolgozott stratégiákba és programokba segít abban, hogy maximálisan ki tudja használni a lehetőségeket az egészség-méltánytalanságok csökkentésében.

Példa

ÄÄAz EU Nyitott Koordinációs Módszere (EU Open Method of Coordination) (OMC) a Szociális Védelem területén (társadalmi összetartozás, nyugdíjak, és egészségügy, valamint tartós gondozás) segíti az országokat a célok és egységes szakpolitikai fellépés kialakításában. Az OMC potenciálisan jelentős eszköz a szociális és egészségügyi szektor együttműködésének kezdeményezésében és erősítésében. A Bizottság évente kiadja a “Jelentés a Szociális Védelemről és Társadalmi Összetartozásról” című dokumentumot, amely áttekinti a legfontosabb trendeket az EU-ban és nemzeti szinten. Az egészség-méltánytalanságokat kezdetben nem vették figyelembe, ez azonban az utóbbi időben változott és mára hangsúlyos területté vált. 18 Ezt a folyamatot várhatóan tovább fogják elemezni. Fontos megjegyeznünk, hogy a politikai gyakorlatok és stratégiák nem vezetnek szükségszerűen cselekvéshez. A stratégiákat végre is kell hajtani, ami anyagi ráfordítást és emberi erőfeszítést igényel, valamint cselekvésekre ösztönöző folyamatokat és eszközöket. A DETERMINE partnerek szerint az egészség-méltányosság és az egészség társadalmi meghatározói területén a cselekvéshez szükségesek a méltánytalanságok csökkentésére szánt közvetlen anyagi források, a cél érdekében összetartó, különböző ágazatok képviselőiből álló bizottságok, szervezetek és olyan folyamatok, mint az ágazatközi konzultáció. Mindemellett gyakrabban kellene monitorozni a más szektororokban kialakított szakpolitikai gyakorlatokat és programokat a méltánytalanságokra gyakorolt hatásuk alapján. Az egészséghatás vizsgálat fontos eszköze ennek, amennyiben a különböző társadalmi-gazdasági csoportokra gyakorolt hatást vizsgálja.

Példa

ÄÄAz

egészséghatás vizsgálat (Health Impact Assessment, HIA) a szakpolitikai gyakorlatoknak a népesség illetve a népesség egyes csoportjainak egészségére gyakorolt lehetséges hatását vizsgálja. Európában sehol nem törvénybeli kötelezettség és a kormányzati főosztályoknak nem kötelező rendszeresen végezniük.

ÄÄWalesben,

a Walesi Parlament (Welsh Assembly Government) által alapított Hatásvizsgálatot Támogató Szakosztály (Impact Assessment Support Unit) egy sor

egészséghatás vizsgálatot közölt, melyek központi és önkormányzati tevékenységek hatásaival foglalkoznak. Más, Európában és EU-s szinten alkalmazott hatásvizsgálati technikák törvény által előírt kötelezettségek és az egészséget és egészségméltánytalanságokat is vizsgálatuk központjába helyezhetik, mint például az egyenlőség hatásvizsgálat (Equality Impact Assessments) Észak-Írországban.

ÄÄSkóciában, a méltánytalanság hatásvizsgálatokat (Inequities Impact Assessments) egyes kormányzati területek használják bizonyos szakpolitikák monitorozására, de tervezik minden fejlesztés alatt álló stratégiára kiterjeszteni.

ÄÄAz EU-s irányelv minden tagállam számára előírja, hogy a stratégiai környezetvizsgálatokba (Strategic Environmental Assessments) egészséggel kapcsolatos megfontolásokat is beépítsenek, bár nem követelik meg az egészség-méltánytalanságok szempontjainak figyelembe vételét. 19 Az európai országokban alkalmazott nemzeti szakpolitikák áttekintése elérhető az alábbi oldalon: www.healthinequalities.eu. A honlapon információ található azokról a kormányzati gyakorlatokról és stratégiákról, amelyek az egészséget meghatározó társadalmi-gazdasági tényezőket vizsgálják.

B. Más szakpolitikák felfogása az egészség-méltánytalanságokról valamint az egészségügyi és más ágazatok együttműködésének jellege Döntő jelentőségű az egészség-méltánytalanságok kezelésében annak pontosabb megértése, mit tudnak más ágazatok az egészségről és a méltányosságról. Milyen mértékben működtek eddig együtt az egészségügyi rendszerek más ágazatokkal és mit gondolnak az együttműködés erősítéséről? A DETERMINE partnerek más ágazatokban tevékenykedő országos, regionális és helyi szintű politikusokkal és döntéshozókkal készítettek interjút, hogy megismerjék véleményüket. A DETERMINE partnerek által 19 európai országban20 folytatott 40 interjú szerint van együttműködés az egészségügyi és egyéb ágazatok között, ezt azonban egyik esetben sem az egészségügyi szektor kezdeményezte21. Ez azt jelenti, hogy az egészségügy részéről kezdeményezőbb megközelítést kellene alkalmazni, és a folyamat kezdetén tárgyaló asztalhoz ültetni más ágazatok képviselőit, valamint konkrét támogatást kellene nyújtani céljaik eléréséhez. Ráadásul eddig az egészségügy és más ágazatok közti együttműködés olyan területeken zajlott, mint környezetpolitika, szociálpolitika, munkahelyi körülmények stb. ahol az egészséggel való kapcsolat viszonylag egyértelmű. Kevésbé nyilvánvaló olyan területeken, mint a pénzügy, igazságügy, külügy, melyeknek szintén van hatása az egészségre, csak más módon. Néhányan a megkérdezettek közül úgy érezték, hogy az ágazatközi munkához kormányzati szintű felhatalmazásra lenne szükségük. Jelezték, hogy hasznos lenne számukra az ágazatközi együttműködés törvényi szabályozása és olyan nemzeti irányelvek, melyek biztosítják az állandóságot, az eredményességet és a partnerség fenntarthatóságát. A közös célokat és a közös költségvetést szintén fontosnak ítélték a sikeres partneri viszony kialakításában. Ebben az esetben az elszámoltathatóság kérdései kiemelten fontosak és dolgozni kell azon, hogy ez miként kivitelezhető a gyakorlatban.

13

14

További eredmények: –– Más ágazatok az egészség-méltánytalanságokat a „legszegényebb” és „leggazdagabb” közti különbségként értelmezik, de kevesen ismerik az egészség és társadalmi helyzet közötti lépcsőzetes összefüggés fogalmát. –– Helyi szinten gyakran zajlik ad-hoc alapú együttműködés. Az országos szintű együttműködések ritkábbak, de jobban intézményesültek. –– A személyes bizalmon alapuló kapcsolatok építése segít az együttműködések kialakításában; a személyes kapcsolatoknak és a motivációnak fontos szerepe van. –– Az ágazatok közti együttműködés akkor a leghatékonyabb, ha vannak mérhető szakpolitikai céljai és minden bevont ágazat számára kedvező eredményekkel jár. –– Néhány interjúalany szerint az ágazatközi együttműködés elősegítése érdekében szükség van az ismeretek, információk és eszközök gyakoribb megosztására.

C. Az egészség-egyenlőtelenségek gazdasági költségei A leghatékonyabb módja annak, hogy meggyőzzük a politikusokat, stratégia-alkotókat és a tágabb nyilvánosságot, arról, hogy az egészség-méltánytalanságok csökkentéséhez befektetésre van szükség, a gazdasági bizonyítékok felsorakoztatása. Erősebb bizonyítékok szükségesek annak igazolására, hogy az egészség-méltánytalanságok csökkentése költség-hatékonyabb befektetés, mint a betegségekből és a munkaerő-kiesésből adódó költségek finanszírozása. A DETERMINE Konzorcium azon dolgozott, hogy a meggyőzési stratégia fő elemeként gazdasági érveket találjon az egészség-méltánytalanságok kezelése mellett. 22 Nehéz feladatnak bizonyult a gazdasági érveket megalapozó szilárd bizonyítékokat találni, mivel ez a terület viszonylag új. Nem meglepő, hogy mindössze néhány, az egészség-méltánytalanságok kezelését fontosnak tartó európai országban van példa arra, hogy a nem egészségügyi szakpolitikai stratégiák egészségre való hatásait is figyelembe veszik a gazdasági elemzések során. A gazdasági elemzések lefolytatásának nehézségei olyan módszertani problémák köré csoportosulnak, mint a beavatkozásoknak tulajdonított egészséghatások, az egészséghatás mérése és értékelése, továbbá a méltányossági szempontok beépítése. Más nehézségek a gazdasági elemzések összköltségeihez kapcsolódnak. Erkölcsi és etikai okokból is lehet ellenállás a gazdasági szempontú érvelés kialakítása ellen: az egészség nem lehet pénzmegtakarítás kérdése, csakis az emberek életminőségének javítása a fontos. Mindamellett a DETERMINE Konzorcium azt találta, hogy tesznek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy számos nem egészségügyi stratégiában gazdasági szempontból is vizsgálják az egészségre és az egészség-méltánytalanságokra gyakorolt hatást és erre találtak néhány példát.

Példa

ÄÄSkóciában az Egészség-Méltánytalanságok Minisztériumi Munkacsoport (Ministerial Task Force on Health Inequities) jelentésében (‘Equally Well’) azt állítja, hogy az egészségméltánytalanságok csökkentése valószínűleg a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (National Health Service, NHS) és az egész társadalom kiadásainak csökkenését fogja eredményezni.

Ha az emberek a kisebb utazások 40%-ában a gépjárművet kerékpárra cserélnék, akkor évente 2 milliárd font lenne a csökkent halálozási arányból adódó megtakarítás.

ÄÄNorvégiában a sétálásból és kerékpározásból eredő kedvező hatások becslések szerint 4,5:1 arányban ellensúlyozzák a költségeket. A korai gyermekkorba való befektetés 2-7:1 arányú megtérülést eredményez. 2004-ben a rossz egészségi állapot miatti munkaerőkiesés becslések szerint 141 millárd Euro veszteséget eredményezett.23 Ez a munka alátámasztja azokat az érveket, hogy az egészség-méltányosság javításába való befektetés költség-hatékonyabb, mint az egészség-méltánytalanságok következményeinek megtérítése.

D. Innovatív gyakorlatok a hátrányos helyzetű csoportok egészségének javítása érdekében Az egészség-méltánytalanságok csökkentése azt jelenti, hogy a hátrányos helyzetű csoportok egészségét a teljes lakossághoz viszonyítva gyorsabb ütemben kell javítani. A DETERMINE munkacsoportok olyan projekteket és stratégiákat vizsgáltak, melyek a kevésbé jómódúak egészségének javítását célozták meg.24 Számos DETERMINE partner talált hazai példát „innovatív megközelítésre”. Ezek a definíció szerint „olyan beavatkozások, melyek új ötletek, technikák és módszerek alkalmazása által új megoldásokat kínálnak bizonyos problémákra és nehézségekre”. Figyelemreméltó eredmény, hogy ami az egyik országban „innovatívnak” minősül, az a másik országban bevett gyakorlatnak számít.

Példa

ÄÄA kamionsofőrőknek munkakörülményeik miatt gyakran gondot okozhat sürgős esetben az orvosi szolgáltatások elérése. Emiatt sokan folyamodnak öngyógyításhoz, melynek kedvezőtlen hatása lehet a vezetési készségekre és a közlekedés biztonságára. Esetükben ritkábbak a megelőző jellegű beavatkozások, mint például orvosi ellenőrzés, ami az izom-, kardiovaszkuláris és daganatos megbetegedések magasabb kockázatát okozza. A német “Doc Stop” projekt gyors hozzáférést biztosít az egészségügyi szolgáltatásokhoz az európai kamionsofőrők számára 290 német szolgáltatóval való együttműködésben. Az autópálya menti szolgáltatóknál megtalálhatók a szakorvosok címei és a közelben lakó orvosokhoz biztosított a szállítás. Az autópálya 4 km-es körzetében található orvosok soron kívül látják el a kamionsofőrőket. A szolgáltatás mindazok számára elérhető, akik Európára kiterjedő egészségbiztosítással rendelkeznek. A DETERMINE kiválasztott és támogatott három kissebb modellprojektet, ami a hátrányos helyzetű csoportok egészségének javítása érdekében ígéretes megközelítéseket, például társadalmi marketing tevékenységet alkalmaz. A projektek céljai:

• A végzettség nélküli vagy alacsony végzettségű túlsúlyos férfiak egészségének javítása Guldborgsund (Dánia) önkormányzatánál.

• A Debrecenben (Magyarország) lakó szegregált roma közösség számára egészséges és fenntartható lakókörülmények tervezése.

• A hajléktalanok önsegítésének előmozdítása és egészségügyi szolgáltatásokhoz való

hozzáférésének javítása, valamint a nyilvánosság ismereteinek bővítése és attitűdjének formálása Szlovéniában.

15

16

A három modellprojekt kiválasztása, monitorozása és értékelése számos információval szolgált az egészség társadalmi meghatározóival foglalkozó projektek hatékony elemeiről. A projektekben közös, hogy megértették az emberek mindennapi életében jelen lévő nehézségeket, ember-központúak, résztvevő megközelítést alkalmaztak a célok meghatározásakor, valamint összehangolták az emberi és környezeti szempontokat. A projektek fenntarthatóságát javította az emberek és közösségek felhatalmazása arra, hogy éljenek a saját szükségleteik érvényesítésének lehetőségével.

Példa

ÄÄAz Opre Roma Egyesület (’Rise up’ Roma) központja Magyarországon, Debrecenben van. Az egyeztetések során az Egyesület a lakhatást jelölte meg a Debrecenben élő roma közösség legnagyobb problémájaként. Emiatt a projekt a telepen élők lakhatási körülményeinek javítását állította a középpontba. A közösség tagjait bevonták az építési tervek kialakításába, amelyet egy szociális lakásépítéssel foglalkozó szervezetnek mutattak be azzal a céllal, hogy biztonságos és fenntartható otthonokat építsenek újjá vagy alakítsanak ki. Mindemellett képzésben részesültek háztartásvezetési készségekből, például az energia fogyasztás anyagi vonzataival kapcsolatban. Terepgyakorlaton is részt vettek, hogy az energia fogyasztás és a környezetszennyezés összefüggéseit megismerjék. A projekt egy nem várt, de kedvező eredménye, hogy a korábban egymás iránt bizalmatlan roma és nem roma közösségek jó kapcsolatba kerültek egymással.

ÄÄA Manuel Merino Egészségügyi Központ (Manuel Merino Health Care Centre) Alcalá de Henarés-ben, Madridban, Spanyolországban, hátrányos helyzetű fiatalok leggyakoribb problémáinak kezelésére alakított ki programot fiatalok részvételével. A projekt alapgondolata, hogy a fiatalok maguk a legalkalmasabbak arra, hogy megoldást találjanak problémáikra és segítsék egymást. A projekt során olyan tevékenységekben vettek részt, mint például blogírás (http://adolescentes.blogia.com/), rádióműsor szerkesztése vagy oktatási anyagok kidolgozása. Számos hatékony megközelítés teljesen vagy részben a köz- és magánszféra együttműködésén alapult, mivel így lehet az elérhető legtöbb forráshoz hozzájutni. Ez „önkéntes és együttműködésen alapuló kapcsolatokat jelent állami és nem állami partnerek között, mely során a felek megegyeznek, hogy együttműködnek közös célok elérése érdekében vagy specifikus feladatot vállalnak, megosztják a kockázatot, felelősséget, forrásokat, kompetenciákat és a hasznot.”25

Példa

ÄÄAz Üzlet Szféra a Közösségben (Business in the Community) egy üzleti szféra által vezetett és alapított non-profit szervezet az Egyesült Királyságban. A szervezet a helyi közösséggekkel együttműködve tesz az emberek jóllétének javítása érdekében. A szervezetnek 850 vállalat a tagja, de 3000 vállalat, valamint 100 nemzetközi partner szervezet vesz részt különböző programokban és kampányokban. A BiTC kampányol, programokat koordinál, díjakat alapít, értékel és publikációkat ad ki. Az üzleti szféra közösségi életben való részvételének speciális példái:

• labdarúgó klubok kapcsolódnak be az egészségtudatos magatartás programokba, • a bankok segítenek az embereknek kisebb vállalkozások elindításában vagy a meglévő üzletek fejlesztésében,

• brokerek összehozzák a köz- és a magánszféra szereplőit, hogy hátrányos helyzetű lakóközösségek körülményeinek javításán közösen dolgozzanak.

http://www.bitc.org.uk

Példa

ÄÄA

Holiday Közösségi Központ (The Holiday Participation Centre) a Flandriai és Brüsszeli Turizmus (Belgium) szolgáltatása, 2001 májusában alapították. Magán- és közalapítványokkal együttműködve lehetővé teszik, hogy az alacsony jövedelemmel rendelkező családok vagy olyanok, akik egyébként nem tudnának nyaralni vagy kirándulni menni, megtehessék ezt. A Központ utazási irodákkal együttműködve egész napos kirándulásokat, csoportos és egyéni nyaralásokat szervez. Partneri kapcsolatokat épített ki 950 helyi szervezettel, például szociális központokkal, szegénységgel és kirekesztődéssel foglalkozó önkéntes szervezetekkel, a szociális ellátórendszer intézményeivel, családgondozókkal és közösségi központokkal. Az utazásokon részvevők jobb mentális egészségről és jól-létről számoltak be egy-egy városlátogatás vagy nyaralás után.

http://www.holidayparticipation.be Az egyik DETERMINE modellprojekt eredménye rámutat a köz- és magánszféra együttműködésének előnyeire. Ügyelni kell azonban arra, hogy a magánszektor a célcsoport érdekeit a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegye.

Példa

ÄÄA Guldborgsund (Dánia) Önkormányzatának népegészségügyi főosztálya a Guldborgsund projekt során helyi vállalkozók bevonásával valósította meg a köz-és magánszféra együttműködését. A projekt célja az alacsony végzettségű vagy végzettség nélküli, inaktív, túlsúlyos férfiak egészségének javítása volt. Az Önkormányzat cégeket vont be és táplálkozással, dohányzással, alkoholfogyasztással és testmozgással kapcsolatos programokat terveztek és valósítottak meg közösen. A projekt során a magáncégeknél dolgozó alkalmazottak száma 250-re csökkent a 2008-as gazdasági válság hatására. A bizonyítékok szerint azok, akiket elbocsátottak, általában az alacsonyabb végzettségű illetve a súlyosabb egészségi problémával rendelkező dolgozók voltak. Kevés ismeretünk van arra nézve, hogy a projekt az elbocsátottak gondozására is kiterjedt-e. Egy ilyen megközelítés valószínűleg növeli a méltánytalanságot. A fenti példák olyan „innovatív” megközelítéseket mutatnak be, melyek a hátrányos helyzetű csoportok egészségének javítását célozzák meg és ezáltal szerepet játszanak a társadalom különböző rétegei közti szakadék csökkentésében. Ugyanakkor fontos fenntartás az egészségméltányosságot hatékonyan megcélzó programok kapcsán, hogy esetükben ritkán végeznek programértékelést. Ennek eredményeképpen nincs a hatékony gyakorlatok mellett komoly bizonyíték. Szükség van arra, hogy javítsuk az egészség-méltánytalanságokkal foglalkozó stratégiák és programok értékelését annak érdekében, hogy több bizonyíték álljon rendelkezésre a működő programokról. A modellprojektekről és 114 Európában alkalmazott „jó gyakorlatról” további információ megtalálható az alábbi címen: www.health-inequalities.eu.

17

18

II. rész: A lehetséges megoldások bemutatása A DETERMINE Konzorcium arra vállalkozott, hogy áttekintse, mi történt Európában az egészségméltánytalanságok csökkentése érdekében és a munka során képet kapott a méltánytalanságok kezelésének kulcspontjairól. Bár nyilvánvaló, hogy a méltánytalanságokkal kapcsolatos ismeretek az utóbbi években növekedtek, még sokat kell tenni az intézkedések ösztönzése terén. Elsősorban az egészségügyi rendszerek felelőssége, hogy ösztönözzék a cselekvést és segítsék más szakpolitikák csatlakozását azáltal, hogy útmutatást nyújtanak a jól működő gyakorlatokról. “Az egészségügyi szektornak fontos katalizáló szerepe van az egészség és az egészség-méltánytalanságok napirendre emelésében”. (Döntéshozó a Környezetvédelmi Minisztériumból )

A tudatosság növelése és az egészségügyi ágazat szerepének erősítése elengedhetetlen a haladáshoz. Szintén fontos a felső szintű kormányképviselet biztosítása. Részvételi technikák alkalmazásával be kell vonni a hátrányos helyzetűeket is, hogy tegyenek erőfeszítéseket a saját egészségük javítása érdekében.

”A legnagyobb nehézség, hogy a politikusokkal megértessük a problémát és megoldást találjunk. Fontos értelmezni a problémát, hogy a döntéshozók úgy érezzék a tárgyalások során, hogy nekik is van szerepük a megoldásban”. (Helyi politikus)

Figyelemfelkeltés és szakpolitikai támogatás Az egészség-méltányosság növelésének alapja a probléma iránti fogékonyság növelése, ami ösztönzi a terepen dolgozó szakembereket, politikusokat, stratégiaalkotókat és a nyilvánosságot. Ezt a WHO Egészséget Meghatározó Társadalmi Tényezők Bizottsága jelentésében „diótörő” hatásnak nevezi.

Cartoon by Simon Kneebone, published by Fran Baum (2007), IIJHP&E,XIV, 2, 9095. Reproduced with permission.

Ez érthető és összehasonlítható adatokat igényel, amelyek olyan módon világítanak rá az egészségméltánytalanságokra, hogy az a különböző társadalmi csoportok számára is bemutatható és értelmezhető legyen.

Példa

ÄÄAz

Észtországban 2002-ben folytatott országos felmérés feltárta, hogy az egészség-

méltánytalanságok különböző végzettségű, jövedelmű, lakóhelyű és nemzetiségű csoportok között alakultak ki. Ezekre az eredményekre válaszul, 2004 óta, minden új népegészségügyi stratégia magában foglalja a méltányosság elvét.

ÄÄHasonlóan,

Spanyolországban, a “Társadalmi méltánytalanságok az egészségben,

életmódban és az egészségügyi szolgáltatásokban az autonóm régiókban 1993-2003” (Social Inequities in health, life styles and health services utilization in the Autonomous Regions 1993-2003) című kutatási jelentés fontos üzeneteket tartalmazott a stratégia alkotás számára.

ÄÄFinnországban

az önkormányzatok teljes autonómiát élveznek és eldönthetik, hogy milyen stratégiákat hajtanak végre helyi szinten. A kormány kötelezővé tette, hogy minden önkormányzat monitorozza a népesség egészségét a különböző lakossági csoportokban. Bár néhány kisebb önkormányzat nehéznek találta a feladat teljesítését, a felmérések felhívják a figyelmet az egészségben tapasztalható különbségekre.

Sok országnak nincs megfelelő adata az egészség-méltánytalanságokról. A DETERMINE szerint az EU-nak és a tagállamoknak biztosítania kellene a társadalmi-gazdasági változók mentén sztenderdizált és az egészség meghatározóival kapcsolatos adatok településenként történő rendszeres gyűjtését.26 Az adatokat széles körből, különböző forrásokból kell meríteni (pl. közlekedés, kultúra, turizmus, politikai-, és üzleti szféra, média), hogy segítsék az egészség társadalmi tényezőinek komplexebb megértését. Mindemellett a jó minőségű adat önmagában nem elegendő. A tudatosság növeléséhez ezeket az adatokat világosan és meggyőző módon kell bemutatni, amely könnyen érhető a döntéshozók, köztisztviselők és a nyilvánosság számára.

Differences in Life Expectancy within a small area in London Travelling east from Westminster, each tube stop represents nearly one year of life expectancy lost –Data revised to 2002-06 Male Life Expectancy 78.6 (CI 76.0-81.2)

Canning Town Female Life Expectancy 84.6 (CI 82.5-86.7)

Male Life Expectancy 72.8 (CI 71.1-74.6) Female Life Expectancy 81.4 (CI 79.3-83.6)

Westminster London Bridge River Thames

Bermondsey

Canada Water

Canary Wharf North Greenwich

Waterloo

Southwark

London Underground 1

Jubilee Line

Electoral wards just a few miles apart geographically have life expectancy spans varying by years. For instance, there are eight stops between Westminster and Canning Town on the Jubilee Line – so as one travels east, each stop, on average, marks nearly a year of shortened lifespan. 1

Source: Analysis by London Health Observatory using Office for National Statistics data revised for 2002-06. Diagram produced by Department of Health

19

20

´+HDOWKLQHTXLW\UHDOO\LV DPDWWHURIOLIHDQGGHDWKµ 'U0DUJDUHW&KDQ'LUHFWRU*HQHUDO:RUOG+HDOWK2UJDQLVDWLRQ

-(*;!(JOPSKIVYUPUVUL WHY[VMHTHQVYJP[`PU[OL,< JHUL_WLJ[HSPML`LHYZ ZOVY[LY[OHUHUV[OLYSP]PUN VUS`RPSVTL[LYZH^H` )PVSVN`KVLZUV[HJJV\U[ MVY[OPZ! ¸;OL[V_PJJVTIPUH[PVUVMIHK WVSPJPLZLJVUVTPJZHUKWVSP[PJZPZ PUSHYNLTLHZ\YLYLZWVUZPISLMVY[OL MHJ[[OH[HTHQVYP[`VMWLVWSLPU[OL ^VYSKKVUV[LUQV`[OLNVVKOLHS[O [OH[PZIPVSVNPJHSS`WVZZPISL¹ 7YVMLZZVY:PY4PJOHLS4HYTV[ *OHPYVM[OL*VTTPZZPVUVU:VJPHS +L[LYTPUHU[ZVM/LHS[O ^^^^OVPU[ZVJPHSFKL[LYTPUHU[ZLU

8<,:;065!*V\SK`V\ [OPURVM[OH[JOPSKHUK KVUV[OPUNHIV\[P[& >LRUV^LUV\NO[VHJ[ :PNU\WH[

^^^LX\P[`JOHUULSUL[

Needle C, Beulque C and Williams M, Poster and advertisement for The Parliament magazine, www.equitychannel.net 2009

További erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy növeljük az egészség-méltányosság gazdasági előnyeiről “A politikai döntéseket általában rendelkezésre álló ismereteket. Ez elősegítheti a pénzügyi megfontolások határozzák meg. legfelsőbb szintű kormányzati támogatást, pl. a Ahhoz, hogy a politikai döntések „egészség döntő szereplő, a pénzügyminisztérium részéről is. központúak” legyenek, szükség lenne az elérhető források alternatív felhasználására.”

A szakpolitikai támogatás és a tudatosság növelése azt jelenti, hogy a népegészségügyi, egészségfejlesztési szakembereknek és egyéb releváns szereplőknek meg kell erősíteniük kapcsolataikat a médiával.

(Egy döntéshozó az egyik Igazságügyi Minisztériumból)

Példa

ÄÄBelgiumban a minőségi egészségügyi ellátás ellenére nagy az egészség-méltánytalanság. A “King Baudouin” Alapítvány 2006 óta törekszik az méltánytalanságok kezelésére különböző egészségügyi és népjóléti szakértők összehívásával. A szakértői csoport eredeti célja arra irányult, hogy az országos választások során a politikai pártok az egészség-méltánytalanságok kérdését a programuk homlokterébe állítsák. A munkacsoport kiadott egy szakpolitikai ajánlásokat is tartalmazó jelentést. A megközelítés egyik fontos szempontja az újságírókkal való együttműködés, így a méltánytalanságok kérdése megkaphatja a rendszeres médiafigyelmet. Átfogó cikkek születtek a méltánytalanságok magyarázatáról a legnagyobb francia és flamand újságokban, és a különböző pártok állásfoglalását bemutató cikkek is napvilágot láttak.27

B. Az egészségügyi ágazat vezető szerepe Bár az első lépés a tudatosság ébresztése, ez csak akkor hozhat változást, ha az egészségügyi rendszerek vezető szerepet vállalnak az egészség-méltányosság javításában. Ehhez növelni kell a kapacitásokat, hogy a szakemberek képesek legyenek a sikeres érdekképviseletre.

Példa

ÄÄSkóciában

az NHS (NHS Health Scotland) a tudatosság növelését és a szakpolitikai támogatást kapacitásépítéssel és vezetői programokkal kezdte. Például képzést indított „Az egészség javítása – hatékony gyakorlatok kidolgozása” címmel. További programokat is kidolgozott azzal a céllal, hogy képezze az embereket a téren, hogy miként kell viselkedniük vezetőként és hogyan támogassák az egészség javítását a különböző szervezetekben, nemcsak a felső szinteken. 28

A DETERMINE partnerek által végzett elemzés feltárta, hogy bizonyos esetekben érvényesül egyfajta vezető pozíció a kormányon belül az egészség-méltánytalanságok kezelésében és átfogó intézkedések születnek. Mindemellett a legtöbb európai országban nem áll rendelkezésre kidolgozott stratégia. Előfordulhat, hogy a nemzeti egészségi startégiákban megemlítik az egészség-méltánytalanságok csökkentését, de nem fordítanak elegendő pénzügyi és humán erőforrást a cél elérésére. A stratégia-alkotók által megléphető népegészségügyi és egészségfejlesztési tevékenység jellege függ az aktuális politikai helyzettől. Egy finnországi DETERMINE partner szavaival élve „fontos törekednünk arra, hogy az egészség-méltánytalanságok kérdése bekerüljön a politikai napirendbe. Ennek lehetősége azonban a helyi viszonyoktól is függ.” A WHO Egészség Társadalmi Meghatározói Bizottság (CSDH) és az egészségméltánytalanságokról szóló legutóbbi Európai Bizottsági Közlemény szerint az utóbbi években az egészség-méltánytalanságok kérdésében nemzetközi vezetés érvényesült. A népegészségügyi, egészségfejlesztési szakértők, valamint a döntéshozók profitálhatnak a nemzetközi kezdeményezésekből, hogy nemzeti szinten haladást érjenek el az egészség egyenlőség területén.

Példa

ÄÄFranciaországban

a CSDH (Egészség Társadalmi Meghatározói Bizottság) ajánlásaira és a DETERMINE-hez hasonló nemzetközi kezdeményezések által adott lendületre építve, az Egészségügyi Minisztérium létrehozott egy tanácsadó testületet az egészségméltánytalanságok kezelésére. Az Egészségnevelés Országos Intézete (National Institute of Health Education) (INPES) is irányelveket adott ki az újonnan létrehozott regionális hatóságok számára, hogy segítse a méltánytalanságok területén végzett munkát. Ezeket az eredményeket egy magas szintű miniszteriális konferencián mutatták be.

21

22

Egyes országokban és régiókban sikerrel alkalmazott gyakorlatok segíthetik a vezető szerep vállalását más országokban vagy régiókban. Szlovéniában a regionális szinten történt lépések az egészség-méltánytalanságok kezelését nemzeti szintű programmá emelték.

Példa

ÄÄAz

Egészségfejlesztési Stratégia és az Egészség-méltánytalanságokat célzó akcióterv Pomurje-ban egy olyan regionális stratégia, melyet 2005-ben alakítottak ki válaszul a szlovén országos átlaghoz képest kedvezőtlenebb társadalmi, gazdasági helyzetre és egészségi állapotra. Ma már különböző egészségfejlesztési programok és beavatkozások zajlanak ebben a régióban. Ezek a programok támogatják az egészséges életmódot, a foglalkoztatásra irányuló kezdeményezéseket, a kis vállalkozások fejlesztését és az egészséges táplálkozást. A régióban szerzett tapasztalatok alapján az Egészségügyi Minisztérium prioritásnak tekinti az egészség-méltánytalanságok kezelését célzó nemzeti stratégia kialakítását. A Murska Sobota Népegészségügyi Intézetet 2007-ben felkérték, hogy segítsen e nemzeti stratégia kialakításában és további regionális fejlesztési tervek kidolgozásában.

Az egészségügyi ágazaton sok múlhat, még abban az esetben is, ahol nehéz magas szintű politikai támogatást szerezni az egészség-méltánytalanságok kezelésének vonatkozásában. A szervezetek és szakemberek munkájuk során fokozott mértékben képviselhetik a „méltányosság” szempontját és tervezhetnek az egészség társadalmi meghatározóival kapcsolatos tevékenységeket. Az egészségügyi ágazat kezdeményző szerepet vállalhat egyéb szakpolitikákkal és felhasználhatja a meglévő kapcsolódási pontokat (pl. főosztályok közötti egyeztetések) annak érdekében, hogy a más ágazatokból érkező kezdeményezések csökkentsék az egészség-méltánytalanságokat, ahelyett, hogy tovább mélyítenék azokat. A közös munka feltétele, hogy az egészségügyi ágazat képviselői megértsék az egyéb területen (pl. oktatási, klímaváltozás, migrációs politika, fenntartható fejlődés) dolgozók feladatait, céljait. Mindemellett az egészségügyi ágazat képessé válhat a szakpolitikai folyamatok követésére és így biztosíthatja, hogy egészség-méltányossági szempontok beépüljenek más releváns ágazatok intézkedései közé.

C. Felhatalmazás az ágazatokon átívelő munkára Az I. részben láthattuk, hogy a szakpolitikusok és stratégia-alkotók úgy érzik, hogy az ágazatok közötti együttműködés akkor lehet sikeres, ha a legmagasabb szintű kormányzati képviselet, szabályozás és irányelvek állnak mögötte. A vezető pozíció vállalásával és az érdekképviseleti munkával az egészségügyi ágazatnak olyan szabályozást kell kiharcolnia, amely biztosítja más ágazatok elkötelezettségét és elszámoltathatóságát. Ez olyan eszközök és folyamatok következetes alkalmazását eredményezheti, mint például a hatásvizsgálat valamint a pénzügyi értékelés, amelyek döntő fontosságúak az egészség-méltánytalanságok kezelésében.

Példa

ÄÄA Főtitkárság (Secretariat General) azon Főigazgatóságok (Directorates-General) egyike, amelyek az egyéb speciális szolgáltatásokkal együtt az Európai Bizottságot (European Commission) alkotják. Szerepe, hogy tágabb célok megfogalmazásával és éves tervek megalkotásával biztosítsa a Bizottság munkájának koherenciáját. A Főtitkárság nagy hangsúlyt fektet az integrált szakpolitikák kialakításra és az új szakpolitikai intézkedések hatásának vizsgálatára. Ezeknek a hatásvizsgálatoknak gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokat kell figyelembe vennie, ez utóbbi az egészséggel és a méltányossággal kapcsolatos szempontokat is tartalmazza. Annak ellenére, hogy szükség van az egészségre és a különböző társadalmi rétegekre gyakorolt hatások felmérésére, a DETERMINE részeként végzett EU-s hatásvizsgálatok legutóbbi értékelése feltárta, hogy ez ritkán kerül előtérbe és történik meg. Kivéve, ha a szakpolitikai gyakorlat közvetlenül erre vonatkozik számos egyéb megfontolandó hatás mellett.

D. Részvételen alapuló megközelítések Végül, a kevésbé jómódúak egészségének javítása leghatékonyabban az érintettek aktív részvételével és a civil társadalom szervezésében valósulhat meg. A DETERMINE által az „innovatív megközelítések” területén végzett munka megerősítette azt, hogy képessé kell tenni az egészségméltánytalanságokban leginkább érintetteket a cselekvésre, a szükségleteikre épülő programok tervezésére. Ezek a programok az érintettek részvétele és felhatalmazása nyomán alakulnak ki és válnak fenntarthatóvá. A veszélyeztetett csoportok egészségének javítása akkor a leghatékonyabb, ha az erre irányuló programok nem merevek, hanem rugalmasak és a célcsoport szükségleteihez illeszkednek. Az alábbi ábra29 szemlélteti az ilyen típusú projektek lényeges elemeit:

„Állampolgár-központú megközelítés” A célközönség igényeire épít Kiterjesztett hatáskörű Erősség és nem hiány-alapú megközelítés Kontrollt gyakorol és felhatalmaz Kitekintő irányultságú Vegyes háttérrel rendelkező és elkötelezett vezetőség Erős vezetők és jó szakemberek

Az ábra azt mutatja, hogy a „problémák” helyett az egyének és közösségek erősségeinek hangsúlyozása valamint az emberek bíztatása az aktív szerepvállalásra kulcsfontosságú elemek a hátrányos helyzetű csoportok egészségének és jóllétének javításában.

23

24

III. Cselekvés kezdeményezése és az elkötelezettség növelése A DETERMINE harmadik célja az volt, hogy cselekvésre ösztönözzön az egészség társadalmi meghatározóinak kezelésére és az egészség-méltányosság javítására. A DETERMINE partnereknek módjuk volt felmérni az országukban a kapacitásnövelési szükségleteket és a meglévő lehetőségeket. Továbbá választhattak vagy kialakíthattak egy az egészség társadalmi meghatározóinak kezelésére és az egészség-méltánytalanságok javítására vonatkozó akciót. Ehhez segítséget kaptak a DETERMINE részeként kifejlesztett interaktív menüből30 („Menü a kapacitásnöveléshez és a tudatosító kampányok szervezéséhez”). 1

!ßKAPACITfSNyVELmSßmSßFIGYELEMFELKELTmSßHATßPRIORITfSIßTER~LETE 3ZAKPOLITIKAIßFEJLESZTmS

+mSZSmGFEJLESZTmS

!Zß EGmSZSmGß TfRSADALMIß MEGHATfROZvINAKß KEZELmSEß mSß AZß EGmSZSmG MmLTfNYOSSfGß JAVqTfSAß Aß LEGMAGASABBß SZINTÔß POLITIKAIß FELHATALMAZfSTvLß F~GG ß ANNAKß mRDEKmBEN ß HOGYß HATmKONYß mSß HATfSOSß STRUKTR{RfKß mSß MECHANIZMUSOKß SZ~LESSENEKß Aß KyZySß SZAKPOLITIKAIß CmLOKß ELmRmSmREß %HHEZß FELß KELLß MmRNI ß HOGYß MILYENß fGAZATKyZIß SZAKPOLITIKfKß LmTEZNEK ß mSß BEFOLYfSOLNIß KELLßAßSZAKPOLITIKUSOKATßATEKINTETBEN ßHOGYß EZEKETßFEJLESSZmK

!Zß EGmSZSmG MmLTfNYOSSfGß SIKERESß NyVELmSEß SZfMOSß EMBERß ELKyTELEZETTSmGmT­Lß mSß KmPESSmGEIT­Lß F~GGß Aß SZERVEZETI ß HELYI ß REGIONfLISß mSß ORSZfGOSß SZINTENß &ONTOS ß HOGYß OLYANß KmPZETTß SZAKEMBEREKß fLLJANAKß RENDELKEZmSRE ß AKIKß NEMCSAKß MEGTANULNIß mSß MEGVALvSqTANIß KmPESEKß Aß TfRSADALMI GAZDASfGIß MEGHATfROZvKONß ALAPULvßMEGKyZELqTmST ßHANEMßKmPESEKß{JßTECHNIKfKATßmSßSTRATmGIfKATß ISßKIDOLGOZNI

3ZAKPOLITIKAIß FEJLESZTmS

0ARTNERSmG FEJLESZTmSßmSßVEZETmS

3ZERVEZETFEJLESZTmS

+mSZSmGFEJLESZTmS

0ARTNERSmG FEJLESZTmS

3ZERVEZETFEJLESZTmS !ßSZERVEZETFEJLESZTmSßOLYANßFOLYAMATOKRAß VONATKOZIK ß AMELYEKß BIZTOSqTJfK ß HOGYß Aß SZERVEZETENß BEL~Lß RENDELKEZmSREß fLLNAKß AZß EGmSZSmGß TfRSADALMI GAZDASfGIß MEGHATfROZvINAKß KEZELmSmTß LEHET­Vmß SZAKPOLITIKfK ßSTRUKT{RfKßmSßGYAKORLATOK ß mSß HOGYß Aß VfLTOZfSTß HATmKONYANß MENEDZSELIKß %GYß SZERVEZETENß BEL~LIß KAPACITfSFEJLESZTmSß AZß EGmSZSmGß TfRSADALMIß MEGHATfROZvINAKß KEZELmSEß mRDEKmBENß SZfMOSß TER~LETENß TyRTmNHET ß PLßAßSTRATmGIAIßTERVEZmS ßVEZETmSBENßVALvß VfLTOZfSOK ß SZAKPOLITIKfK ß ELJfRfSOKß mSß ER­FORRfSOKßFEJLESZTmSE ßVAGYßAßSZERVEZETIß KULT{RAßVfLTOZfSAßTERmN

"%6%:%4b3

!ZßINFORMfCIvKß B­VqTmSE

&IGYELEMFELKELTmS

&IGYELEMFELKELTmSßmSßSZAKPOLITIKAIß TfMOGATfSß

!ZßINFORMfCIvKßmSßAßBIZONYqTmKOKßKyRmNEKß B­VqTmSE !Zß EGmSZSmGß TfRSADALMIß MEGHATfROZvINAKß KEZELmSEß OLYANß ADATOKß ELmRHET­SmGmT­Lß mSß HOZZfFmRHET­SmGmT­Lß F~GG ß AMELYEKß LEHET­Vmß TESZIKß Aß JELENLEGIß HELYZETß PONTOSß LEqRfSfTß!ßPROBLmMfKßKEZELmSmREßSZOLGfLvßSZAKPOLITIKfKßmSß INTmZKEDmSEKßHATmKONYSfGfRvLßISßSZ~KSmGßVANßINFORMfCIvRAß *vLLEHET ßAßTfRSADALMI GAZDASfGIßHELYZETßmSßMfSßHfTRfNYOSß HELYZETß ILLETVEß AZß EGmSZSmGIß fLLAPOTß INDIKfTORAIß KyZTIß ySSZEF~GGmSßEGYmRTELMÔENßMEGALAPOZOTT ßAßSZAKPOLITIKUSOKß mSß GYAKORLvß SZAKEMBEREKß RENDELKEZmSmREß fLLvß mSß ELmRHET­ß INFORMfCIvKßMIN­SmGEßmSßMENNYISmGEßELTmR­

(!4ß02)/2)4Æ34)ß4%2e,%4

%Zß AZß EMBEREKß VAGYß SZERVEZETEKß KyZTIß EGY~TTMÔKyDmSß LEHET­SmGNEKß Aß NyVELmSmTß JELENTIß !ß MfSß fGAZATOKKALß VALvß KyZySß MUNKfHOZß SZ~KSmGESß KmSZSmGEKß FEJLESZTmSEß AZß EGmSZSmG~GYIß fGAZATß ER­Sß VEZET­ß SZEREPmTß IGmNYLIß !ß HATmKONYß PARTNERSmGß JELLEMZ­Iß Aß KAPCSOLvDvß VAGYß KyZySß CmLOK ß EGYmRTELMÔß MUNKAKAPCSOLATOK ß PLß Jvß KOMMUNIKfCIv ß KyZySßTERVEZmSßmSßFENNTARTHATvßEREDMmNYEK

!Zß EGmSZSmGß TfRSADALMIß MEGHATfROZvINAKß KEZELmSmREß VALvß HAJLANDvSfGß mSß KmPESSmGß NyVELmSEß Aß F­ß mRINTETTEKß mSß SZAKPOLITIKUSOKß HATmKONYß mSß FOLYAMATOSß INFORMfLfSfTß mSß Aß TmMAßIRfNTIßmRZmKENYSmG~KßELMmLYqTmSmTßIGmNYLIß %HHEZßEGYmRTELMÔßmSßHATmKONYßKOMMUNIKfCIvSß ESZKyZyKREß mSß ER­Sß mRVEKREß VANß SZ~KSmG ß AMELYEKß AZß EGmSZSmGß TfRSADALMIß mSß GAZDSfGIß MEGHATfROZvINAKß KEZELmSmTß mSß AZß EGmSZSmG MmLTfNYTALANSfGOKßKEZELmSmTßTfMASZTJfKßALfßß

!ß4%6b+%.93b'%+ßÆ44%+).4b3%

A vállalt tevékenységek változatosak voltak a szervezet jellegétől, a kontextustól függően, valamint befolyásolták őket az egészség társadalmi meghatározóival és az egészség-méltánytalanságokkal kapcsolatos korábbi tapasztalatok. Ezek a tevékenységek inspirálóak, mivel példát mutatnak arra, hogy mit lehet tenni az egészség társadalmi meghatározóinak területén, még abban az esetben is, ha a források korlátozottak.

A partnerek összehívása Az egészségügyi és más ágazatok közti partneri viszonyok építése, az együttműködési lehetőségek javítása a közös célok érdekében és áttekinthető kapcsolatok kialakítása kulcsfontosságú az egészségi méltánytalanságok csökkentése érdekében. Ugyanakkor ezt könnyebb mondani, mint megtenni, mivel a partnerek különböző feladatokkal, időbeosztással és költségvetéssel rendelkeznek. Néhány országban magas szintű konferenciákat szerveznek, hogy a DETERMINE eredményeinek bemutatása mellett felhívják a döntéshozók, politikusok és szakértők figyelmét az egészség társadalmi meghatározóira és az egészség-méltánytalanságokra.

Példa

ÄÄMagyarországon jelentősek az egészség-méltánytalanságok, ezért más ágazatok egészség iránti felelősségérzetét is növelni kell. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet szerint az egészség-méltányosság elősegítésének kulcsa a tudatosság növelése. Tevékenysége az alábbiakat foglalta magában: (1) országos konferencia szervezése (a Friedrich Ebert Alapítvánnyal közösen) és (2) szakpolitikai érdekképviseleti anyagok kidolgozása, az intézet weboldalának fejlesztése. Ezen a weboldalon a DETERMINE eredményei, az országra vonatkozó információk és bizonyítékok olvashatók. A szakemberek, szakértők és magas szintű politikusok részvétele a konferencián növelte annak esélyét, hogy az egészségméltánytalanságok kérdése a politikai napirend elejére kerüljön. A résztvevők egyhangúan megegyeztek annak fontosságában, hogy az egészséget kormányzati prioritássá kell emelni és megállapították az egészség-méltánytalanságok kezelésének lényeges lépéseit. Az egyik tanulság, hogy „az egészség-méltányosság elősegítése egy tanulási folyamat a döntéshozók, stratégia-alkotók és egészségi szakemberek számára is”. Meggyőző adatok és bizonyítékok szükségesek az érdekképviseleti munka támogatásához. Más ágazatok döntéshozóinak és politikusainak meggyőzéséhez pedig erős érvek, és magas szintű elkötelezettség kell.

ÄÄAz Országos Népegészségügyi Intézet (Csehország) (National Institute of Public Health, Czech Republic) országos konferenciát szervezett, hogy az egészség-méltányosság kérdését az érzékeny politikai légkörben előremozdítsa. A konferencia összegyűjtötte a különböző ágazatokból származó ismereteket, adatokat, gyakorlatokat, szakértőket és stratégia-alkotókat. A jövőbeli tevékenységek az alábbiakra terjednek ki: a) nemzeti szintű ágazatközi együttműködés az Egészségügyi Minisztérium ernyője alatt b) célzott akciók a dohányzás és a túlsúly terén a WHO Velencei Irodája, Cseh irodája, az Egészségügyi Minisztérium és a NIPH együttműködésében; c) egy ágazatközi szeminárium, mely a DETERMINE eredményeire épül. A DETERMINE maga “egy nagyon fontos eszköz, amely a szavak szintjéről a tettek felé mozdította az egészség társadalmi meghatározóinak és az egészség-méltánytalanságok ügyét”. Más partnerek regionális szintű workshopokat szerveztek, melyek összehozták a különböző szereplőket (pl. a népegészségügyi hatóságok és civil szervezetek) annak érdekében, hogy növeljék a tudatosságot és az ismereteket az egészség-méltánytalanságokról és az egészség társadalmi meghatározóról, valamint rávilágítsanak a közös teendőkre.

Példa

ÄÄA nemzeti szintű politikai és szervezeti változások közepette a Regionális Népegészségügyi Intézet (Regional Institute of Public Health, Romania/Iasi) úgy határozott, hogy a helyi szint a legalkalmasabb kiindulópont. A helyi kulcsszereplők figyelmét egy workshop alkalmával hívták fel a téma fontosságára. A műhely megalapozta a jövőbeli tevékenységeket és a partneri viszonyokat a helyi hatóságok és civil szervezetek között. Németországban a szektorok és szintek közti partneri viszonyok kiépítését helyezték középpontba a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokkal foglalkozó szakemberek összehívásával.

Példa

ÄÄAz

Egészségnevelés Szövetségi Központja (Federal Centre for Health Education (BZgA Németország) a Foglalkozás Biztonsági és Egészségügyi Szövetségi Intézettel (Federal Institute for Occupational Safety and Health, BAuA, Németország) együtt workshopot szervezett, melyre meghívta a különböző ágazatokból és különböző szintekről (nemzeti, 25

26

regionális és helyi) érkező szakértőket és kulcsszereplőket. A workshop célja az egészségben mutatkozó társadalmi méltánytalanságok területén az ágazatközi együttműködés lehetőségeinek és kihívásainak azonosítása volt. A BZgA folytatja tevékenységét a DETERMINE projekt után is. A workshop tanulságait összefoglalja egy kézikönyvben, mely része egy a helyi program-menedzserek számára készülő átfogó eszköztárnak. A második konferenciát 2010-re tervezik, azzal a céllal, hogy további tárgyalásokra és tapasztalatcserére ösztönözzék a szakértők és kulcsszereplők tágabb csoportjait. Ez a konferencia olyan további tevékenységek kiindulópontját jelenti Németországban, melyek a különböző szektorok kulcsszereplőinek elköteleződését erősítik.

B. A helyi szintű kezdeményezések támogatása A legtöbb országban a helyi szint felelőssége a nemzeti népegészségügyi stratégia végrehajtása, az egészség-méltánytalanságok kezelését is beleértve. Ezért sok esetben az önkormányzatok által indított beavatkozások jó példáinak azonosítása és támogatása kerül a figyelem középpontjába. Svédországban a jó gyakorlat példáit leginkább arra fogják használni, hogy ösztönözzék az önkormányzati szintű kezdeményezéseket, míg Dániában arra, hogy informálják a nemzeti szintű tárcaközi csoportokat. A norvég akció önkormányzati szinten kívánja növelni az egészséghatás vizsgálatok végzésére való képességet.

Példa

ÄÄA Svéd Országos Népegészségügyi Intézet (Swedish National Institute of Public Health’s) tevékenysége az önkormányzati szintű, az egészség társadalmi meghatározóival és az egészség-méltánytalanságokkal kapcsolatos jó gyakorlatok azonosítását helyezte előtérbe. A jó gyakorlatok feltárása és az eredmények elterjesztése más településeket is cselekvésre ösztönözhet. 19 olyan dinamikusan fejlődő önkormányzatot találtak, melynek világos céljai és programja volt az egészség-méltánytalanságok kezelésére. Nyolc ilyen önkormányzat képviselőit kérdezték meg a méltánytalanságok kezelésében alkalmazott sikeres gyakorlatokról, az infrastruktúráról és a tevékenységeiről. A sikeres tevékenységek egyik eleme az aktív politikai irányítás. A másik fontos tényező pedig a népegészségügyi és fenntartható fejlődés stratégiák központi szerepének biztosítása magas szinten annak érdekében, hogy önkormányzati szinten is koordinált cselekvés történjen. Jó gyakorlatok leginkább az alábbi területekről származnak: gyerekek és fiatalok, oktatás, munkalehetőségek, munkahelyi egészség, környezet, szexuális egészség, testmozgás, táplálkozás és élelmiszerek, dohányzás és drogfogyasztás, az idősek egészségének és életminőségének javítása. A helyi szintű tevékenységeket nagymértékben segítik az önkormányzatok és különböző szektorok által alkalmazott hatékony eszközök és források. A DETERMINE partnerek egy kis csoportja eszközök és irányelvek egy olyan készletét próbálta összeállítani, melyek tovább adhatók és nemzetközi szinten is alkalmazhatók. Az eszközöket az alapján választották ki, hogy könnyű legyen helyi szinten alkalmazni, eredmény orientáltak legyenek, és könnyen lehessen különböző kontextusokban használni. Ez az eszközkészlet például magában foglalja a következőt: Nyilvánosság bevonása eszköztár és Útmutató a közlekedési kezdeményezések és lakhatási átalakítások egészséghatás vizsgálatához (Public Engagement Toolkit and Guides to Health Impact Assessment of Transport initiatives and Housing improvements). Elérhető az alábbi címen: www.health-inequalities.eu

C. Készségfejlesztés és képzés Fontos olyan képzett szakértői keretet toborozni, aki ismeri a témát, képes az egészség társadalmi meghatározóival kapcsolatos programok végrehajtására és új technikák, stratégiák kialakítására. Néhány DETERMINE partner tevékenysége az egészség társadalmi meghatározói és az egészségméltánytalanságok témában oktatási anyagok tervezésére összpontosított. Ehhez felhasználták a DETERMINE eredményeit és egyéb forrásokat is. Ezeket a képzési modulokat az egészségügyi ágazatban dolgozó szakértők és döntéshozók számára tervezték valamint más ágazatok számára nemzeti, regionális és helyi szinten. Néhány partner folytatja munkát és az egészség-méltánytalanságokkal és az egészség társadalmi meghatározóival kapcsolatos képzési modult dolgoznak ki.

Példa

ÄÄA népegészségügyi szakemberek kompetenciái és képzési követelményei jól megalapozott rendszerének keretében a Walesi Egészségügyi Központ egészség-méltánytalanságok témájában egy képzési modul kialakítására összpontosított. A képzési anyagot akkreditálták és népegészségügyi szakemberek számára egy „népegészségügyi alapok” tanfolyamot szerveztek. A modul különálló egységként is oktatható különböző szintereken és tanfolyamokon.

ÄÄLengyelországban a Nemzeti Egészségügyi Program prioritásai (National Health Program in Poland) (2007-2015) többnyire a teljes lakosság általános egészségi állapotára (mortalitási ás morbiditási mutatók) vonatkoznak, valamint a települési és társadalmi egészségi méltánytalanságokra. Az Országos Népegészségügyi és Közegészségügyi Intézet (National Institute of Public Health -Hygiene (NIPH-NIH)) célja, hogy növelje az ismereteket és tudatosságot azáltal, hogy az epidemiológiai és népegészségügyi kurzusokba képzési egységeket építenek be az egészség-méltánytalanságokkal és az egészség társadalmi meghatározóival kapcsolatban. Mi több, ezeket a témákat az intézet (NIPH-NIH) 2010-es kutatási tervébe is beépítik.

D. További tervek a kapacitás növelésére A DETERMINE-hez való csatlakozás során sok partner jelentős lépéseket tett az egészség társadalmi meghatározói és az egészség-méltánytalanságok kezelése érdekében. A fenntartható folyamatok ugyanakkor azt követelik, hogy a kezdeti lépéseket továbbiak kövessék. Belgium és Szlovénia a DETERMINE eredményeit és eszközeit felhasználták az ambíciózus cselekvési terveik előmozdítására.

Példa

ÄÄAz Egészségfejlesztés és a Betegségmegelőzés Flamand Intézete (Flemish Institute of Health Promotion and Disease Prevention, ViGeZ) kialakított egy Kapacitásnövelő és Tudatosságébresztő Akciótervet (2010-2015), hogy felhívja a figyelmet az egészség társadalmi meghatározóira és az egészség-méltányosság javítására. A terv a ViGeZ Intézet megújult stratégiai tervének részét képezi és azért fejlesztették ki, hogy népszerűsítse az „egészség minden stratégiában” elvet a régióban. A beavatkozás 5 fő területet foglal magába: tudatosság ébresztése és szakpolitikai támogatás, készség fejlesztés, stratégiafejlesztés és érdekképviselet, tájékoztatás és a tudásbázis fejlesztése, valamint szervezetfejlesztés. A fejlesztésekhez a DETERMINE eredményeit is felhasználják. 27

28

Példa

ÄÄA

Szlovén Országos Népegészségügyi Intézet (National Institute of Public Health in Slovenia) a DETERMINE irányelveit, kérdéseit és eredményeit használta tájékozódási pontként a WHO koordinálta, más ágazatokkal folytatott interjúk előkészítő szakaszában. Az „Akció-menüt”, mint gyakorlati eszközt alkalmazták a prioritások felállításához és a jövőbeli feladatok, beavatkozások tervezéséhez. A DETERMINE eredményeit 3 nemzeti workshopon mutatták be, hogy a szakértők és szakemberek ismereteit gyarapítsák, és nagyobb tudatosságot ébresszenek.

ÄÄA DETERMINE kapacitásnövelő tevékenységének keretében szervezett workshop célja az volt, hogy ismereteket gyűjtsön az egészség társadalmi meghatározóiról és az egészségméltánytalanságokról. Az itt gyűjtött információkat használták fel, hogy az intézet tudatosságnöveléssel, partnerségek kialakításával és kapacitásnöveléssel kapcsolatos terveit meghatározzák. Ehhez a „Menü”-ben ismertett keret is segítségül szolgált. A DETERMINE partnerek31 kapacitásnövelő aktivitását összefoglaló jelentés és az „ Akció-menü” letölthető az alábbi weboldalon: www.health-inequalities.eu.

Következtetések A DETERMINE Konzorcium fő célja, hogy az Európai Unióban elősegítse az egészségméltánytalanságok kezelését, hogy megmutassa, mit lehet tenni és hogyan lehet hozzájárulni a globális ismeretekanyaghoz. A jelentésben olvasható, hogy ezt a célt a Konzorcium úgy szolgálta, hogy hozzájárult a probléma megértéséhez, lehetséges megoldásokat sorakoztatott fel, támogatta a fokozottabb bevonódást és ösztönözte a cselekvést. A Konzorcium mérsékelten, de megalapozott és egyértelmű módon járult hozzá a terület fejlődéséhez. A legalapvetőbb eredmények az alábbiak:

• Szilárdan lefektette, hogy az egészség-méltányosság minden, a lakosság

egészségének javítását célzó erőfeszítés központi gondolata. Ez a DETERMINE Konzorciumon belül és partnerei között is érvényes.

• Felhívta a figyelmet arra, hogy az egészség-méltányosság csak akkor javítható,

ha más ágazatok is magukévá teszik ezt a felfogást. Ugyanakkor más ágazatok bevonásában az egészségügyi rendszernek kell vezető szerepet betöltenie.

• Rámutatott, hogy a folyamat nemcsak szemléletformálásról szól, cselekedni kell, akármilyen kis lépés legyen is a kezdet.

• Hozzájárult az egészség-méltánytalanságok és az egészség társadalmi meghatározóinak kezeléséhez szükséges kapacitások növeléséhez azáltal, hogy jó példákat mutatott be a kapacitásnövelésre és a forrásfelhasználásra.

• Elősegítette az ismeretek és tapasztalatok cseréjét az európai országok között, ami kulcsjelentőségű az ügy előremozdításában. A www.health-inequities.eu weboldal, melyen megtalálható a „jó gyakorlatok tárháza” is, jelenleg és a későbbiekben e folyamat központi információforrásaként szolgál.

• Hozzájárult, hogy Európa az elsők közé kerüljön azokban a törekvésekben, melyek mindenki számára a jó egészséghez való egyenlő hozzáférést biztosítják.

Kiegészítés: A kulcsüzenetek részletes bemutatása 1. Az EU tagállamok egészségügyi rendszereinek32 biztosítania kell, hogy az egészség-méltánytalanságok csökkentése a politikai napirend elejére kerüljön. A várható élettartam és az életminőség számottevően javult az EU tagállamokban, de a jobb egészségi állapot elérése nem mindenki számára egyformán adott. A DETERMINE támogatja az egészség-méltányosság irányába végzett további tevékenységeket annak alapján, hogy a. Az egészségben megnyilvánuló társadalmi-gazdasági méltánytalanságok és a jó egészségben megélt életévek száma közti különbségek sok országban növekednek és ezt a tendenciát a 2008-as gazdasági válság erősítheti. b. A DETERMINE Konzorcium munkája arra a széles körben ismert tényre épített, hogy „az egészséget veszélyeztető életkörülmények egyenlőtlen eloszlása egyáltalán nem természetes jelenség, hanem a nem megfelelő társadalmi, politikai stratégiák, programok, igazságtalan gazdasági intézkedések és rossz szakpolitikai gyakorlatok kedvezőtlen összhatása”. 33 c. A DETERMINE gazdasági érveket sorakoztatott fel amellett, hogy a befektetés az egészségméltányosság elősegítésébe költség-hatékonyabb, mint az elkerülhető halálozásból, megbetegedésből és a munkaerő kiesésből adódó költségek megtérítése.

2. Mindenkinek tudnia kell, hogy az egészség-méltánytalanságok a teljes lakosságot érintő kérdések. A társadalmi helyzet, függetlenül attól, hogy társadalmi osztály, jövedelem vagy végzettség alapján határozzuk meg, közvetlenül összefügg az egészségi állapottal. Ez egy lépcsőzetes összefüggést eredményez, mely a társadalom minden csoportjára hatással van. Az egészség gyorsabb ütemben történő javítása a szegényebbek esetében lényeges pontja a méltánytalanságok kezelésének, ugyanakkor ezt a tevékenységet ki kell egészíteni megfelelő és összehasonlítható lakossági szintű intézkedésekkel regionális, országos és EU-s szinten.

3. Az EU-nak és a tagállamoknak hangsúlyt kell fektetnie a méltánytalanságokkal kapcsolatos érthető, összehasonlítható és felhasználható adatok gyűjtésére. Bár az egészség-méltánytalanságok létezésére sok adatunk van, ezen adatok elérhetősége esetleges és nem is könnyen összehasonlíthatóak az EU-n belül és a tagállamok között. Az EU-nak fel kell tárni a használható adatokat és módszertant, hogy az egészség és a társadalmi helyzet közti lépcsőzetes összefüggés leírható legyen különböző időpontokban, országokban minden egyes indikátor esetében. Az EU tagállamainak be kell fektetni képzésekbe és eszköz-fejlesztésbe, hogy az országos intézeteket képesek legyenek összehasonlítható kvantitatív és kvalitatív adatok gyűjtésére, elemezésére. Az adatgyűjtés sokféle forrása között más ágazatok és szervezetek is helyet kapnak, mint például a rendőrség vagy az üzleti szféra.

32 Health systems’ is defined as in the Tallinn Charter on Health Systems for Health and Wealth. http://www.euro.who.int/document/ E91438.pdf

29

30

4. Az EU tagállamoknak és egészségügyi rendszereiknek hangsúlyosan kell kezelniük más ágazatok bevonását, képviselniük kell az „egészség-méltányosság minden szakpolitikában” elvét. Ez a következőket foglalja magában: a. Az egészség-méltánytalanságok és az egészség társadalmi meghatározóinak kezelésére kialakított kormányzati stratégiákban fejleszteni kell a szabályozást és/vagy nemzeti irányelveket kell kidolgozni. A kormányoknak javítaniuk kell a politikai koordinációt, például tárcaközi bizottságok felállításával. Továbbá egy korszerű rendszert kell kialakítaniuk a különböző szektorok és kormányzati szintek kezelésére és értékelésére. b. Készségfejlesztés és átképzés az egészségügyi dolgozók számára, mivel ők ismerik az egészség-méltánytalanságokat és az ő feladatuk a más ágazatokkal való együttműködés. Ez azt jelenti, hogy képessé tesszük őket a politikai folyamatok megértésére és más területek szakértőivel való együttműködésre. Az egészségügyi ágazatnak növelni kell a kapacitásokat, hogy jobban fel tudja mérni lehetőségeit egyéb szakpolitikák megközelítésében és megérteni céljaikat az együttműködés kialakítása érdekében. c. Az egészség-méltánytalanságok valamint az egészség és társadalmi helyzet közti összefüggés témáinak beépítése a népegészségügyi és egészségfejlesztési szakemberek, illetve az orvostanhallgatók képzési tematikájába. d. Növelni kell az egészségfejlesztésre és az egészség-méltányosságotágazatközi munkára fordított forrásokat. Jelenleg a nemzeti egészségügyi kiadások 4%-át költik ezekre a területekre annak ellenére, hogy költség hatékonynak bizonyultak.

5. Az EU és tagállamai részéről anyagi ráfordítások és összehangolt erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy hatékonyabb szabályozást alakítsanak ki, és biztosítani kell a közpénzek leghatékonyabb és legeredményesebb felhasználását az egészség-méltányosság javítása érdekében.. Ehhez az alábbiak szükségesek: a. Az egészséghatás vizsgálati eljárások szakmai támogatása és rendszeres alkalmazása. Ez biztosítja, hogy az egészséghatások és azok különböző társadalmi csoportokban való eloszlása megfelelő figyelmet kapjon, továbbá, hogy a hatásvizsgálatok eredményei szerepet kapjanak a politikai döntések és végrehajtási folyamatok során. b. Az egészséget közvetlenül vagy közvetetten befolyásoló politikai stratégiák és programok gazdasági szempontú elemzése. Ezen túl az egészségi állapottal és az ebben mutatkozó különbségekkel (egyenlőtlenség) kapcsolatos költségek alaposabb átgondolása szükséges. Módszertani fejlesztések is támogathatják az egészség-méltánytalanságok csökkentésére kezdeményezett cselekvéseket. c. Az egészség társadalmi meghatározóit és az egészség-méltánytalanságokat megcélzó stratégiák kutatása, fejlesztése, értékelése anyagi ráfordítást igényel, ugyanakkor jelentős mértékben hozzájárul a bizonyítékok megalapozásához.

6. A helyi szintű szereplők képessé tétele az egészség-méltánytalanságok kezelésére. Ennek része, hogy növelik az ismereteket az egészség és a társadalmi helyzet összefüggésével kapcsolatban. Továbbá megfelelő eszközökkel illetve technikákkal látják el őket más ágazatokkal és hátrányos helyzetű csoportokkal való közös munkához. Míg az európai és nemzeti szint döntő jelentőségű az egészség-méltányossági politika megalapozásában, a helyi szintű kezdeményezéseknek ugyancsak nagyon fontos hatása van az emberek mindennapi életére. Ezért az EU-nak és tagállamainak áldoznia kell az a egészségügyben és más ágazatokban dolgozó helyi szintű stratégia-alkotók és szakemberek mozgósítására. További erőfeszítéseket kell tenni, hogy ösztönözzék azokat a jó gyakorlatokat, melyek az emberek mindennapi nehézségeit komolyan figyelembe veszik. A projekteknek felhasználó-központú, “alulról felfelé” irányuló, résztvevő megközelítést kell alkalmaznia a célok meghatározásakor és építeni kell az emberi és környezeti erőforrásokra. Az emberek és közösségek felhatalmazása igényeik érvényesítésére hozzájárulhat a helyi projektek fenntarthatóságához.

7. A DETERMINE partnerek kezdeményezése nyomán az EU-nak és tagállamainak továbbra is támogatnia kell az ismeretek terjesztését, cseréjét és gyarapítását. Ezáltal az ágazatközti együttműködés egy szilárdabb alapját hozza létre. Ez az alábbiakat foglalja magában: a. Tapasztalatcsere a sikeres megközelítésekről, stratégiákról, mechanizmusokról és eszközökről. b. Kapacitásnövelés (szervezeti struktúra javítása, munkaerő fejlesztés, forrásnövelés) a népegészségügyi szektoron belül és azon túl az ágazatközi munka segítésére. c. A média és a nyilvánosság fokozottabb bevonása az egészség-méltánytalanságok kérdésébe. A célzott kommunikáció és fokozott érdekképviseleti tevékenység döntő jelentőségű lépések a nyilvánosság – és ezen keresztül a politika – elkötelezésében.

31

32

A DETERMINE KONZORCIUM Partnerek és kapcsolattartók Belgium – Flandria (Flanders): VIGeZ Flemish Institute for Health Promotion and Disease Prevention. Kapcsolattartó: Linda De Boeck

Cseh Köztársaság (Czech Republic: National Institute of Public Health, NIPH) Kapcsolattartó: Hana Janatova

Dánia (Denmark: National Institute of Public Health, NIPH, University of Southern Denmark) Kapcsolattartó: Pia Vivian Pedersen

Anglia (England: Department of Health) Kapcsolattartó: Chris Brookes és Bryony Lloyd

Anglia (England: Sefton Primary Care Trust North West Health Brussels Office) Kapcsolattartó: Chris White

Anglia (England: National Social Marketing Centre) Kapcsolattartó: Alex Christopoulos, Adam Crosier és Dominic McVey

Anglia (England: Brighton University / International Health Development Research Centre, University of Brighton (IHDRC)) Kapcsolattartó: Nigel Sherriff

Észtország (Estonia: National Institute for Health Development, NIHD) Kapcsolattartó: Tiia Pertel és Eve-Mai Rao

Finnország (Finland: National Institute for Health and Welfare, THL) Kapcsolattartó: Marita Sihto és Seppo Koskinen

Finnország (Finland: Finnish Centre for Health Promotion) Kapcsolattartó: Heidi Hakulinen és Janne Juvakka

Franciaország (France: Institut National de Prévention et d’Education pour la Santé, INPES.) Kapcsolattartó: Marie Josée Moquet és Pierre Arwidson

Németország (Germany: Federal Centre for Health Education, BZgA) Kapcsolattartó: Dorothee Heinen és Simone Weyers

Németország (Germany: Federal Institute for Occupational Safety and Health) Kapcsolattartó: Karl Kuhn

Magyarország (Hungary: National Institute for Health Development) Kapcsolattartó: Ágnes Taller

Írország (Ireland: The Institute of Public Health in Ireland) Kapcsolattartó: Owen Metcalfe és Teresa Lavin

Izland (Iceland: Public Health Institute of Iceland) Kapcsolattartó: Jórlaug Heimisdóttir

Olaszország (Italy: Centro Sperimentale per l’Educazione Sanitaria, CSESI) Kapcsolattartó: Zahra Ismail és Giancarlo Pocetta

Olaszország (Italy: Regione del Veneto Health and Social Affairs Department) Kapcsolattartó: Dario Zanon

Lettország (Latvia: State Agency ‘Public Health Agency’/Centre for Health Economics) Kapcsolattartó: Jolanta Skrule

Hollandia (Netherlands: Netherlands Institute for Health Promotion and Disease Prevention, NIGZ) Kapcsolattartó: Joop ten Dam

Hollandia (Netherlands: National Institute for Public Health and the Environment, RIVM) Kapcsolattartó: Mariel Droomers

Norvégia (Norway: The Research Centre for Health Promotion, University of Bergen) Kapcsolattartó: Elisabeth Fosse

Lengyelország (Poland: National Institute of Public Health, NIH) Kapcsolattartó: Miroslaw J. Wysocki, Justyna Car

Portugália (Portugal: Ministry of Health, Direcção Geral da Saúde) Kapcsolattartó: José Robalo

Románia (Romania: Institute of Public Health Iasi) Kapcsolattartó: Elena Lungu

Skócia (Scotland: NHS Health Scotland) Kapcsolattartó: David Pattison

Szlovénia (Slovenia: National Institute of Public Health of the Republic of Slovenia) Kapcsolattartó: Mojca Gabrijelcic, Evita Leskovsek

Szlovénia (Slovenia: Regional Public Health Institute Maribor) Kapcsolattartó: Igor Krampac

Spanyolország (Spain: Direccion General de Salud Publica, Ministerio de Sanidad y Consumo) Kapcsolattartó: Begoña Merino

Spanyolország (Spain: Universidad de la Laguna) Kapcsolattartó: Sara Darias-Curvo

Svédország (Sweden: Swedish National Institute of Public Health) Kapcsolattartó: Bernt Lundgren

Svájc (Switzerland: Health Promotion Switzerland) Kapcsolattartó: Ursel Broesskamp-Stone

Wales (Wales: Wales Centre for Health)

Nemzetközi/Európai Szervezetek: EuroHealthNet Kapcsolattartó: Ingrid Stegeman, Caroline Costongs, Clive Needle, Cristina Chiotan

International Union for Health Promotion and Education, IUHPE. Kapcsolattartó: Catherine Jones

European Federation of National Organisations Working with the Homeless FEANTSA. Kapcsolattartó: Stefania Delzotto

European Heart Network EHN Kapcsolattartó: Susanne Logstrup

Mental Health Europe, MHE Kapcsolattartó: Mari Fresu, Mary Van Dievel

Organisation for Economic Cooperation and Development, OECD Kapcsolattartó: Michael de Looper

School for Public Health and Primary Care, Department of International Health, Maastricht University. Kapcsolattartó: Stephan van den Broucke

WHO Commission on Social Determinants of Health Department of Epidemiology and Public Health, University College London Kapcsolattartó: Sharon Friel

WHO Regional Office for Investment for Health and Development Kapcsolattartó: Sarah Simpson, Erio Ziglio

Kapcsolattartó: Malcolm Ward

33

34

Irodalom 1.

ealth systems is defined as in the Tallinn Charter on Health Systems H for Health and Wealth. http://www.euro.who.int/document/E91438. pdf

2. E C: Background Document for Press Pack – launch of Commission Communication. Solidarity in Health: Reducing Health Inequities in the EU. http://ec.europa.eu/health/ph_determinants/socio_economics/ documents/com2009_background_en.pdf 3.

noop L and den Brokel M, “Rijke Mensen Leven Lang en Gezond”. K TSG jaargang 88, nummer 1. http://www.cbs.nl/NR/rdonlyres/DC5A6622-8979-4068-BDEAF099DC79F5AF/0/201001tsg8817.pdf

4. E C: Background Document for Press Pack – launch of Commission Communication. Solidarity in Health: Reducing Health Inequities in the EU. http://ec.europa.eu/health/ph_determinants/socio_ economics/documents/com2009_background_en.pdf 5.

Scottish Government (2008)

6. Mackenbach JP, Meerding WJ, Kunst AE. Economic Implications of Socio Economic Inequalities in Health in the European Union. Luxembourg, European Commission, 2007. 7.

eference CSDH. DETERMINE also helps to take forward the 5 key R actions indentified at the WHO 7th Conference on Health Promotion that took place in Nairobi, Kenya.

8. ( COM (2009) 567 final) http://ec.europa.eu/health/ph_ determinants/socio_economics/cons_inequities_en.htm 9. D halgren G, Whitehead M. Policies and Strategies to Promote Social Equity in Health. Stockholm: Institute for Future Studies, 1991 10. C ommission on the Social Determinants of Health. A Conceptual Framework for Action on the Social Determinants of Health. Draft discussion paper, April 2007. pg. 47 11. Judge K, Platt S, Costongs C and Jurczak K. Health Inequalities: a Challenge for Europe. An independent, expert report commissioned by and published under the auspices of the UK Presidency of the EU, October 2005.

17. h ttp://www.regjeringen.no/en/dep/hod/documents/regpubl/ stmeld/2006-2007/Report-No-20-2006-2007-to-the-Storting. html?id=466505 18. http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=750&langId=en 19. Lavin, T & Metcalfe, O. 2008. 20. C onsultations were undertaken in Belgium, Czech Republic, Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Hungary, Italy, Latvia, Norway, Poland, Romania, Slovenia, Sweden and in the UK. 21. F asso, S. Voices from Other Fields: An Account of 40 Consultations with non-health policy makers and politicians across Europe on tackling the socio-economic determinants of HI. DETERMINE Working Document No. 3. Brussels: EuroHealthNet, IUHPE; 2008 22. L avin, T & Metcalfe, O. Economic arguments for addressing social determinants of health inequities. DETERMINE Working Document No 4. Brussels: Institute of Public Health in Ireland, EuroHealthNet; 2009 23. Ibid. 24. Christopoulos, A, Mc Vey, D & Crosier, A. A Rapid Review of Innovation in the Context of Social Determinants. Lessons from Europe. DETERMINE Working Document No. 2. Brussels: National Social Marketing Centre, EuroHealthNet; 2008, and Christopoulos, A, Mc Vey, D & Crosier, A. Lessons from the DETERMINE Pilot Project. Brussels: National Social Marketing Centre, EuroHealthNet; 2010 25. Report of the Secretary-General, Enhanced Cooperation Between The United Nations And All Relevant Partners, In Particular The Private Sector, August 2003 26. C hiotan, C & Costongs, C. Can we build on existing information systems to monitor health inequities and the social determinants of health in the EU? Brussels: EuroHealthNet; 2010. 27. h ttp://www.kbs-frb.be/domain_searchaspx?theme=235118&LangT ype=2060 28. http://www.healthscotland.com/ 29. Christopoulos, A, Mc Vey, D & Crosier, A. 2010

12. A dapted from Martin McKee presentation at Seminar at the London School of Economics on 7 May, 2009: http://www2.lse.ac.uk/ LSEHealthAndSocialCare/LSEHealth/eventsAndSeminars/health_ inequities/health_inequities__seminar_2009.aspx

30. S tegeman, I., Costongs, C., Jones C. Menu of Awareness Raising and Capacity Building Actions to address the social determin wwwwants of health and to improve health equity. Brussels: EuroHealthNet, IUHPE; 2009

13. B elgium, Czech Republic, England, Estonia, Finland, Iceland, Ireland, Netherlands, Norway, Poland, Scotland, Slovenia, Spain and Wales

31. Chiotan, C. Report summarizing the capacity building activities of the DETERMINE partners. Brussels: EuroHealthNet, 2010.

14. L avin, T & Metcalfe, O. Policies and Actions Addressing the Social Determinants of Health Inequities. Examples of Activity in Europe. DETERMINE Working Document No. 1. Brussels: Institute of Public Health In Ireland, EuroHealthNet; 2008.

32. H ealth systems’ is defined as in the Tallinn Charter on Health Systems for Health and Wealth. http://www.euro.who.int/document/E91438. pdf

15. Ibid 16. W HO Commission on Social Determinants of Health. Closing the gap in a generation: Health equity through action on the social determinants of health. WHO, 2008. Box 10.3, pg. 113

33. F inal Report of the WHO Commission on the Social Determinants of Health, 2008

35

www.health-inequalities.eu

Jogi nyilatkozat – a dokumentum a Determine Konzorcium közösen elfogadott jelentése, és bármely partner szabadon kérheti benne véleményének vagy saját munkájának külön kihangsúlyozását, amennyiben ezt szükségesnek érzi.