A Derecske-Létavértesi Kistérség humán szolgáltatással foglalkozó civil szervezeteinek továbbképzési tervei a 2013 év tekintetében

A Derecske-Létavértesi Kistérség humán szolgáltatással foglalkozó civil szervezeteinek továbbképzési tervei a 2013 év tekintetében Kutatási anyag Készült a TÁMOP-5.1.1-11/1/B LHH Kistérségek projektjei c. pályázatán belül

TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 „Nagy lépés a kistérségnek” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +3652/410-640 E-mail: [email protected]

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék

2.o.

Bevezetés

3.o.

Kutatás

17.o.

A munkavállalók

21.o.

Vezetői vélemény

30.o.

Összegzés

38.o.

Mellékletek

41.o.


Bevezetés: A kutatás helyszínének tágabb környezete „Az Észak-alföldi régió Magyarország egyik legfejletlenebb térsége, területe 17729 km2 lakónépessége 1514020 fő (2007). Három megyéből (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) és 28 kistérségből áll, ez utóbbiakból 24 kedvezményezettnek minősül, mérték szerint hátrányos helyzetű 9, leghátrányosabb helyzetű 7, komplex program színtere pedig 8 kistérség. A régióban összesen 387 település található, ebből 55 városi címmel rendelkezik. A településekből 288 db kedvezményezett, mint társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott. Hajdú-Bihar megye területe 6211 km2, lakónépessége 543802 fő, benne 9 kistérség (ebből 7 kedvezményezett) található. Hátrányos helyzetű kistérségből 2, leghátrányosabb helyzetűből 4, míg komplex program színteréül szolgálóból 1 található a megye területén. A megye 82 településéből 19 város, 63 település társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel is sújtott. A mezőgazdaság jelentősége a gazdaságban az Észak-alföldi régió egészében, de különösen HajdúBihar megyében meghaladja az országos átlagot.”1 A Derecske-Létavértesi kistérség

„A Derecske-Létavértesi kistérség Hajdú-Bihar megyében - Debrecen közvetlen környezetében, a magyar-román határ mentén -, a 244/2003. (XII.18.) Korm. rendelet alapján újonnan létrehozott területfejlesztési-statisztikai területi egység.

1

A Derecske-Létavértesi kistérség fejlesztési koncepciója és programja – helyzetfeltárás, 2009.


A 2004. december 16-án aláírt társulási megállapodással létrehozott Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása (Mikepércs kiválását követően) jelenleg 10 településből áll, népessége meghaladja a 35 ezer főt, ami a megye lakosságának kb. 7%-a. A Derecske-Létavértesi Kistérség települései Település

Állandó lakosság

Település típusa

összesen (fő) ÁLMOSD

1 804

Község

BAGAMÉR

2 731

Nagyközség

DERECSKE

9 276

Város

HAJDÚBAGOS

2 044

Község

HOSSZÚPÁLYI

5 968

Nagyközség

KOKAD

691

Község

KONYÁR

2 295

Község

LÉTAVÉRTES

7 350

Város

MONOSTORPÁLYI

2 245

Község

SÁRÁND

2 398

Község

KISTÉRSÉG

36 802

ÖSSZESEN


A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek külterületi népessége

A

Derec

Hosszú

Baga

Hajdúb

Álm

Létavé

Kok Mono

Kon

Sárá

Kistér

külter

ske

pályi

mér

agos

osd

rtes

ad

yár

nd

ség

2

18

618

pályi

ületi népess

stor

173

218

30

45

8

82

0

42

ég száma összese n Forrás: KSH, 2007 A térség az észak-keleti határ mentén kialakult, halmozottan hátrányos és elmaradott területsáv része, ugyanakkor

szomszédos

Kelet-Magyarország

makro

regionális

térszervező

központjával,

Debrecennel. A térség jelentős része a megye térszerkezeti erővonalaitól (4. számú elsőrendű főút, valamint a 33. és 35. számú másodrendű főutak) távol, a 47. és 48. számú másodrendű főutak által határolt periférikus területen helyezkedik el, melynek elzártságát némileg oldotta a 2004-ben megnyitott Létavértes-Székelyhíd határátkelő. A térség települései elsősorban a 47. számú másodrendű, illetve 4806. és 4809. számú negyedrendű utakon, valamint vasúton, a Debrecen-Nagykereki szárnyvonalon közelíthetők meg. A legközelebbi nemzetközi forgalom lebonyolítására alkalmas repülőtér Debrecenben található. Gazdaságában a mezőgazdasági jelleg dominál. Találhatók ugyan ipari egységek, de azok többsége is a mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozik. A szolgáltatói szférát leginkább a tőkehiányos magánvállalkozások jellemzik. Magas a munkanélküliség, csökkennek a kiegészítő jövedelmet jelentő források.


A Derecske-Létavértesi kistérség társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt heterogén, jelentős belső egyenlőtlenségek jellemzik, melyek alapján megkülönböztethetők a Debrecen közvetlen agglomerációjához tartozó, a 47. számú másodrendű út mentén, illetve a magyar-román államhatár mentén fekvő településcsoportok. Az egyenlőtlenségek ellenére a települések egyaránt küzdenek a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés nehézségeivel, valamint a munkanélküliséggel.”2

A kistérség gazdaságának jellemzői „A kistérség gazdaságilag a kevésbé fejlett területek közé tartozik a regionális és az országos átlagértékek viszonylatában is. A foglalkoztatottak aránya az országos átlag alatt van, míg a munkanélküliség meghaladja azt, néhány periferikus településen viszonylag jelentős mértékben. A kistérség egyes részeire jellemző az ingázásra alapozott alkalmazotti megélhetés, illetve az alacsony 2

A Derecske-Létavértesi kistérség fejlesztési koncepciója és programja – helyzetfeltárás, 2009.


vállalkozói aktivitás. Az ipari termelés relatív elmaradottsága és a működő tőke gyér jelenléte jelentős probléma a kistérségben. A regisztrált vállalkozások lakónépességhez viszonyított száma alapján a Derecske-Létavértesi Kistérség a Hajdú-Bihar megyei mezőny közepén található, ami az országos átlaghoz képest alacsony. Ugyanakkor kifejezetten hátrányos a nagyobb méretet feltételező és tőkeerősebb társas vállalkozások relatíve alacsony száma. Az egyéni vállalkozások viszonylag magas aránya sok esetben a vállalkozói szektor gyengeségének a jele, a munkanélküliség elől menekülők kényszervállalkozásainak jelentős szerepére is utalhat. Foglalkoztatás A kilencvenes években végbement gazdasági átalakulás mérlege meglehetősen negatív a foglalkoztatás szemszögéből: általános tendenciaként jelent meg a munkahelyek számának csökkenése, az inaktivitás mértékének növekedése. Hajdú-Bihar megyében 1990 és 2001 között 44%-kal – 138-ról 198 főre – növekedett a száz foglalkoztatottra jutó inaktív keresők és eltartottak száma. A megyén belül ugyanakkor jelentős területi különbségek mutatkoznak: szembetűnő Debrecen és a Hajdúszoboszlói Kistérség kedvező, illetve a megye keleti részén elhelyezkedő határ menti kistérségek kedvezőtlen helyzete. A Derecske-Létavértesi Kistérség e mutató tekintetében, valamint az 1990 és 2001 közötti változás mértéke alapján is éppen ezért a mezőny alsó részén foglal helyet.


Éves adatok KSH kistérségekre bontva Hajdú-Bihar megye 2010. 15 - 74 év közötti korosztály Kistérség

1

Balmaz-

Munka

Munka

Foglalkozta

Inaktív

Foglalkoz Aktivitá

nélkülis

nélkülie

tottak

ak

tatottsági

égi ráta

k

si ráta

ráta

15.09 %

1738

9778

10065

45.3%

53.4%

16.88 %

3345

16477

17782

43.8%

52.7%

újvárosi 2

Berettyóújfal ui

3

Debreceni

9.13 %

7979

79430

77153

48.3%

53.1%

4

Derecske-

19.02 %

2239

9533

14182

36.7%

45.4%

12.45 %

2806

19729

21334

45%

51.4%

23.72 %

4553

14644

25409

32.8%

43%

10.52 %

1375

11698

12646

45.5%

50.8%

Létavértesi 5

Hajdúböször ményi

6

Hajdúhadház i

7

Hajdúszobos zlói

8

Polgári

18.07 %

967

4385

5144

41.8%

51%

9

Püspökladán

15.44 %

2983

16336

17860

43.9%

52%

13.33 %

27985

182010

201575

44.2%

51%

yi Összesen

A következő ábra még szemléletesebben mutatja meg a Derecske-Létavértesi Kistérség helyzetét munkaerő-piaci szempontból a megyében. (A Derecske-Létavértesi Kistérség aktivitási rátája 4-es számmal került jelölésre az ábrán.)


Aktivitási ráta 2010-ben Hajdú-Bihar megye egyes kistérségeiben 60 50 40 Aktivitási ráta 2010-ben

30 20 10 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

A gazdasági aktivitás csökkenésének hátterében a helyi foglalkoztatás leépülése áll: a két jelenség kapcsolata a Derecske-Létavértesi Kistérségben is a jól ismert folyamatoknak köszönhető. Miközben a kistérség munkahelyeinek száma a korábbi érték kétharmadára apadt, a leépülés mértékében jelentős területi differenciák mutatkoztak: Derecske esetében a visszaesés mértéke 30% alatt maradt, a kisebb települések esetében azonban meghaladta a 40%-ot. A helyi munkahelyek megszűnésével párhuzamosan az inaktív keresők és eltartottak foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya növekedett. A kistérség egészére 55% alatti gyarapodás volt jellemző, de Derecske kivételével – ahol a foglalkoztatás leépülése arányaiban a legkisebb mértékű volt – valamennyi település mutatója legalább 60%-os növekedést mutatott. A foglalkoztatási helyzet romlásának egyenes következménye a munkanélküliek arányának növekedése. Demográfiai adatok Míg általánosságban az észak-alföldi, Hajdú-Bihar megyei települések többsége az elmúlt fél évszázadban népességvesztő volt, addig a Derecske-Létavértesi kistérség esetében ellentétes tendenciákat figyelhetünk meg, azaz megállapíthatjuk, hogy a lakónépesség az utóbbi években stabilizálódott, néhány település esetében enyhén növekvő irányzatot vett. Valószínűsíthető, hogy a növekedés ténylegesen előnyt jelenthet a megyeszékhelyhez közeli településeken, a keleti részeken azonban valószínűsíthető a roma problémákkal terhelt növekedés.


Derecske-Létavértesi Kistérség állandó lakossága (2008) Település

Állandó lakosság

Terület (ha)

összesen (fő)

Népsűrűség (fő/km2)

ÁLMOSD

1 804

3143

57

BAGAMÉR

2 731

4702

58

DERECSKE

9 276

10358

89

HAJDÚBAGOS

2 044

3744

54

HOSSZÚPÁLYI

5 968

7918

75

KOKAD

691

1610

43

KONYÁR

2 295

4170

55

LÉTAVÉRTES

7 350

11662

63

MONOSTORPÁLYI 2 245

4444

50

SÁRÁND

2 398

2268

105

KISTÉRSÉG

36 802

54019

68

ÖSSZESEN Forrás: KSH, 2008 illetve www.nyilvantarto.hu A népsűrűség a települések nagy alapterülete miatt azonban országos viszonylatban csak közepes, mindössze 68 fő/km2, tehát alig fele Magyarország átlagos 109 fő/km2-es népsűrűségének. Jelentősen elmarad a vidéki népsűrűség 89 fő/km2-es értéktől, az Észak-Alföld 86 fő/km2-es és Hajdú-Bihar megye 88 fő/km2-es átlagos népsűrűségi értékétől is. Így a kistérség a ritkábban benépesült területek közé tartozik. A Derecske-Létavértesi Kistérség nemzetiségi összetétele igen színes, de lélekszámban legtöbb esetben 1-2 főről beszélhetünk csak az egyes népcsoportok esetében. A legtöbben a roma népcsoporthoz tartoznak, a hivatalos statisztika szerint 1942 fő, de a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok szerint ez akár 30-40%-al magasabb érték is lehet. Legtöbben Hosszúpályiban,


Létavértesen és Bagaméron élnek, legkevesebb roma Monostorpályiban található. A lakossághoz képest magas az arányuk továbbá Konyáron is.3 A Derecske-Létavértesi kistérségben a népesség körében a nemi arányok megegyeznek a megyei és az országos átlaggal (48% férfi – 52% nő). A korösszetétel tekintetében a kistérségben 4,5 százalékkal nagyobb a fiatalok aránya. A települések közül Bagamér, Hosszúpályi és Létavértes népessége tekinthető a legkedvezőbb korösszetételűnek, de a kistérség egésze a megye átlagánál jobb értéket mutat. Valamelyest csökkent a gyermekkorúak aránya az össznépességből. Csak Bagamérban, Kokadon, Konyáron haladja meg nagyobb mértékben a 22%-ot. A 60 év felettiek aránya csak Monostorpályiban haladja meg a 20%-ot, a kistérségben pedig átlagosan 18% az öregkorúak aránya. Legkevesebb időskorú Hosszúpályiban él, ahol arányuk mindössze 15,3%. Ez a tény a helyi viszonyok ismeretében korrigálásra szorul, ugyanis a fiatalok arányának növekedése elsősorban a térség szociális problémákkal jobban sújtott településein jellemző. Korcsoportok szerinti megoszlás a kistérségben4

3

0-2

3-5

6-14

15-18

0-18 évesek

évesek

évesek

évesek

évesek

összlétszáma

Álmosd

57

61

219

122

459

Bagamér

104

119

396

137

756

Derecske

295

294

916

618

2123

Hajdúbagos

56

69

205

96

426

Hosszúpályi

223

221

767

392

1603

Kokad

29

22

97

37

185

Konyár

92

97

321

136

646

A Derecske-Létavértesi Kistérség fejlesztési koncepciója és programja

4

Forrás: Derecske-Létavértes Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálata 2010-2014. TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 „Nagy lépés a kistérségnek” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +3652/410-640 E-mail: [email protected]

Létavértes

258

287

986

471

2002

Monostorpályi 64

61

195

124

444

Sáránd

78

81

286

142

587

Összesen

1256

1312

4388

2275

9231

Iskolázottsági mutatók A kistérségben a közoktatási feladatot ellátó önkormányzati intézmények száma 13, ebből 6 önálló intézmény működik Álmosdon, Derecskén es Létavértesen: 

5 óvoda (székhely + tagóvodák)



6 általános iskola



1 gimnázium, szakközépiskola, szakiskola és kollégium,



2 alapfokú művészeti iskola (mindkettő tagintézményként)



1 pedagógiai szakszolgálat (kistérségi fenntartású, önálló intézményként).

A térségben 1 középiskola végez felnőttoktatást és 2 alapfokú művészeti iskola működtet telephelyet Derecskén es Bagamérban. A Derecske-Létavértesi Kistérség hátrányos helyzete az iskolai végzettség mutatója tekintetében is érvényesül. A kistérségben a megyei átlaghoz képest kétszeres az általános iskola első évfolyamát el sem végzettek aránya. Ez különösen a roma lakosság esetében jelent nagy problémát. Természetesen nagy különbség van a települések között. Különösen rossz a helyzet Kokad és Bagamér településeken, ahol ez az érték a megyei átlag négyszeresénél is nagyobb, de a kistérségi átlagnak is duplája. A projektmegvalósítás helyszínét adó Sáránd településen végzett felmérés adatai szerint az alábbi helyzetkép rajzolódik ki a felnőtt lakosság körében: 

1-2. általános iskolai osztályt végzettek száma: 3 fő



3 általános iskolai osztályt végzettek száma: 2 fő




5-6. általános iskolai osztályt végzettek száma: 12 fő

Középiskolai érettségivel rendelkezők aránya szintén nagyon alacsony, a 34%-os megyei értéket meg sem közelíti sem a kistérség (18,2%), de egyetlen település értéke sem. Felsőfokú végzettségűek tekintetében is elszomorító a helyzet, hiszen a kistérségi átlag a megyei átlagnak még a felét sem éri el. A kedvezőtlen adatok mögött több ok is áll. Egyrészt Debrecen közelsége következtében a tehetősebb, magasabb végzettségű és mobilisabb munkaerő a nagyvárosba költözik (illetve ott talál munkát). Másrészt az alacsonyabb iskolázottságú roma népesség magasabb természetes szaporodása rejlik az egyes települések adatai hátterében. A Derecske-Létavértesi kistérség népességének iskolai végzettség szerinti megoszlása Település

Ált. iskola első

Legalább

Főiskolai, egyetemi

évfolyamát sem

középiskolai

oklevél

végezte el

érettségi

Derecske

1,4

26,2

5,8

Létavértes

1,3

19.9

5,1

Álmosd

1,2

14,2

3,4

Bagamér

3,7

13,7

4

Hajdúbagos

0,9

18,2

5

Hosszúpályi

1,3

16,6

4,1

Kokad

3,4

16

2,9

Konyár

2,2

13,2

2,9

Monostorpályi

0,9

20,7

4,3

Sáránd

0,4

23,9

5,2

Kistérség

1,7

18,2

4,3

Hajdú-Bihar megye

0,9

34

10,8


Anyagi helyzet, szociális rászorultság, speciális igények, problémák A Derecske-Létavértesi Kistérség Hajdú-Bihar megye alacsonyabb jövedelmű területei közé tartozik. A kistérség települései közül Derecske és Hosszúpályi kedvezőbb, Konyár és Kokad kedvezőtlenebb jövedelmi viszonyokkal jellemezhető. A jövedelmi szélsőségek területi megjelenése is fontos társadalmi-gazdasági mutatója az egyes kistérségeknek: a Derecske-Létavértesi Kistérség esetében a legalsó jövedelmi kategóriába tartozó adófizetők aránya bő négy százalékkal haladta meg a megyei átlagot 2007-ben. A legfelső jövedelmi kategóriába tartozó adófizetők aránya ugyanakkor alig haladta meg a Hajdú-Bihar megyei érték felét a Derecske-Létavértesi Kistérségben.


Egy lakosra jutó SZJA-alapot képező jövedelem (2006/2007, Ft) Forrás: TEIR, KSH5

Rendszeres szociális segélyben részesülők adatai (2008) Egy lakosra jutó kifizetett

Rendszeres szociális

rendszeres szociális segély

segélyben részesültek száma 1000 lakosra (fő)

(Ft) Álmosd

18 363

39,6

Bagamér

36 052

75,8

Derecske

15 091

32,8

Hajdúbagos

11 407

24,6

Hosszúpályi

18 824

37,9

Kokad

17 417

34,5

Konyár

20 396

41,1

Létavértes

13 916

28,4

5

A Derecske-Létavértesi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és programja - Helyzetfeltárás; 2009.


Monostorpályi Sáránd

6005

14,3

12 353

27,0

Az eddigiekben bemutatott helyzetelemzés nyomán körvonalazható, hogy a kistérség több, egymást erősítő társadalmi, gazdasági problémával küzd, amelyet tovább súlyosbít a kistérség periferikus elhelyezkedése. A Derecske-Létavértesi Kistérségben igen magas a szociálisan hátrányos helyzetűek aránya, melynek okai között megtalálható a kistérség alacsony foglalkoztató képessége mellett a lakosság foglalkoztathatóságának rendkívül alacsony szintje is. A kistérségben alacsony a vállalkozás-sűrűség, kevés az olyan foglalkoztató, amely nagyobb létszámú munkaerőt képes tartósan alkalmazni. Ehhez társul problémaként az, hogy a lakosság iskolai végzettsége alacsony, a szakképzettek aránya jelentősen elmarad az országos, de akár csak a megyei átlagtól is. A szakképzettség hiányánál is nagyobb probléma, hogy a lakosság jelentős része nincs munkára kész állapotban, azaz nem rendelkezik a munkavállaláshoz elengedhetetlenül szükséges kulcsképességekkel.


Kutatás A TÁMOP-5.1.1-11/1/B projekt keretein belül készült el a szükséglet- és igényfelmerés a helyi humán szolgáltatási és ehhez kapcsolódó képzési igényeket illetően. A tevékenység három fő részből állt. Elsőként összesítésre kerültek a kistérség humán szolgáltatási intézményei, az általuk nyújtott szolgáltatások. Ezután kérdőív és vezetői interjúk segítségével feltérképezésre kerültek a munkavállalók meglévő képzettségei és továbbképzési igényei, valamint az intézményvezetői javaslatok a humánerőforrás fejlesztést érintően. A végső cél annak megfogalmazása volt, hogy melyek a szakemberek számára tervezett helyi igényeknek megfelelő képzési formák, képzési területek. Módszer A kutatás első lépéseként sor került a térségben található humán szolgáltatást nyújtó szervezetekről egy adatbázist állítottunk fel. Az elsődleges lista internetes megkeresésen alapult, majd ezt követte a telefonon illetve a hólabda módszerrel történő pontosítás. Ez azt jelenti, hogy a már megkeresett szervezetek munkatársait megkérdeztük, hogy mely más hasonló humán szolgáltatást nyújtó szervezetről van tudomásuk. Célunk az volt, hogy a lehető legpontosabb, naprakész listával rendelkezzünk a humán szolgáltató szervezetek számáról, tevékenységeikről. A humán szolgáltató szervezetek munkatársait személyesen illetve telefonon keresetük meg, több ízben is, hogy a válaszmegtagadás arányát csökkentsük. A Derecske-Létavértesi Kistérségében humán szolgáltatást nyújtó szervezetek munkatársai közül 38an töltötték ki kérdőívünket.

A szervezetek A térségben jelenleg tevékenykedő humán szolgáltatással foglalkozó szervezetek helységenkénti bontása: TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 „Nagy lépés a kistérségnek” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +3652/410-640 E-mail: [email protected]

Hajdúbagos

Idősek Otthona Hajdúbagos Integrált Közösségi Szolgáltató Ház

Bagamér

Bagaméri Református Szeretetotthon Védőnői szolgálat Művelődési Ház Bagamér Bagamér Nagyközségi Önkormányzat Szociális Alapszolgáltatása

Derecske

Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. Szakosított Ellátást végző Központ Szociális Szolgáltató és Információs Központ Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár Derecskei Városgazdálkodási Nonprofit Kft. Derecske Városi Jóléti Szolgálat Alapítvány Védőnői Szolgálat Baptista Tevékeny Szeretet Misszió


Hosszúpályi

Szociális Szolgáltató Központ Védőnői Szolgálat Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Létavértes Nagylétai Református Egyházközség Szociális Szolgáltató Központja Vértesi Református Egyház Szeretetháza Létavértes Városi Könyvtár és Művelődési Ház Létavértes Városi Szociális Szolgáltató Központ Védőnői Szolgálat Létavértes LÉTAVÉRTES - KOKAD - ÁLMOSD - BAGAMÉR Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata

Monostorpályi

Gondozási Központ és Községi Könyvtár Családsegítő szolgálat Védőnői szolgálat

Kokad Általános Művelődési Központ Kokad

Konyár TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 „Nagy lépés a kistérségnek” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +3652/410-640 E-mail: [email protected]

Konyári Művelődési és Ifjúsági Ház, Könyvtár és Falumúzeum Sáránd Teleház Védőnői Szolgálat Biztos Kezdet Gyerekház Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Mint a fentiekből kitűnik elsősorban szociális egészségügyi és kulturális intézmények kerültek a vizsgálatba. Közoktatási intézményeket szándékosan nem vontunk be, mivel számukra a továbbképzés rendje szabályozott rendeletileg és a központi költségvetés által egyaránt, tehát az intézmények nem dönthetnek a továbbképzésről.


A munkavállalók A válaszadók nemenkénti megoszlása:

Munkavállalók nemenkénti megoszlása

Férfiak Nők

A szociális-egészségügyi szektorra általánosságban jellemző, hogy nők sokkal többen dolgoznak, ezt a kutatás is alátámasztotta, miszerint a 38 válaszadóból mindössze 4 volt a férfi. Munkavállalók életkori megoszlása:


Életkor szerinti megoszlás 10 9 8 7

Fő

6 5

Férfi

4

Nő

3 2 1 0 18-20

21-25

26-30

31-35

36-40

41-45

Életkor

Iskolai végzettség szerinti megoszlás:

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0


46-50

51-55

55+

A humán szolgáltató szektorban dolgozókról elmondható, hogy többségük főiskolát végzett, de legalább érettségivel rendelkezik, középkorú, vagy annál idősebb és nő, és intézményében folyamatosan van foglalkoztatva. Többségük a szociális területen dolgozik, vagy az egészségügyi szférában. A szakmaterületre és az intézményekre egyaránt jellemző bizonyos fluktuáció, hiszen a dolgozók közel ötven százaléka nem dolgozott jelenlegi munkahelyén öt éve, ez különösen jellemző Hajdúbagosra, ahol egyikük sem dolgozott korábban ezen a területen. Előfordult az is, hogy maga az intézmény fiatalabb öt évnél, például Sárándon, ahol a Biztos Kezdet Gyermekház 2012-ben jött létre. A jelenlegi munkahelyre kerülésben két tendencia figyelhető meg, ami szintén egyezik az országos viszonyokkal. A munkavállalók közel ötven százaléka, (18 fő) személyes ismeretségi kör segítségével került alkalmazásba, míg pályázat útján további 16 fő találta meg jelenlegi munkahelyét. Emellett a fluktuáció okai között munkahelyen belüli áthelyezés, hirdetésre való jelentkezés szerepelt, valamint egy fő tudott elhelyezkedni a munkaügyi központ segítségével.


Hogyan került a szervezethez?

4 Személyes ismeretségi kör segítségével Hirdetések révén 18

Pályázat útján Egyéb módon

15

2

A jelentkezők közüli kiválasztás módjára már utalnak az előbbi eredmények, miszerint a személyes ismeretség révén munkához jutottak esetén nem volt kiválasztási szempontrendszer, míg a pályázat útján munkához jutottak esetén szerepet kaptak a benyújtott dokumentumok,referenciák, illetve felvételi beszélgetésen kellett rész venni. Szakemberhiány: A munkavállalók többsége szerint nincs hiány szakemberekből azoknál a szervezeteknél, ahol dolgoznak. Ahol ez mégis van, csak bizonyos munkakörökre jellemző, ahol nem tudják megfizetni a szakképzett munkavállalót, vagy a távolság játszik döntő szerepet.


Hiány a szakemberek között

Nincs hiány szakemberből Pszichológus Szociális gondozó Foglalkoztató nővér

Továbbképzés A munkahelyeken a munkatársak továbbképzését elsősorban intézményi forrásokból biztosítják. A humán szolgáltatással foglalkozó civil szervezetek harminc százalékánál (12 intézmény) nagy hangsúlyt fektetnek a továbbképzésre, és meg is találják a forrást hozzá, ugyanakkor a szervezetek ötven százalékánál csupán a legfontosabb képzéseket tudják biztosítani a munkavállalók számára. A munkavállalók általi, önerőből történő finanszírozás nem jellemző (csupán 1 említés), viszont az intézmények kihasználják a térítésmentes konferenciákon való részvétel lehetőségét, esetleg belső képzéssel oldják meg a továbbképzési gondjaikat. Ilyen például az ÁNTSZ ingyenes képzése, amelyet a védőnők látogatnak. A 2012-es évben összesen 221 fő vett részt továbbképzésen a szervezetek munkatársai közül, 2013ban 121 fő továbbképzésének megvalósulását látják valószínűnek, elsősorban a szociális területen dolgozók közül.


Hány fő továbbképzését látja valószínűnek 2013-ban? 70 60 50 40 30 20 10 0

66

17 9

4

0

0

4

7

10 Hány fő továbbképzését látja valószínűnek 2013-ban?

Az alábbi diagram a továbbképzések finanszírozási forrásait mutatja, itt is az intézmény által biztosított források dominálnak, nem jellemző, hogy a munkavállalónak saját maguknak kell fedezni továbbképzési költségeiket.

Milyen forrásokból fedezik a továbbképzést? Nomatíva

5 10

2

1

Pályázati forrás Külön fenntartói támogatás

4

Saját bevétel 10 9


Megtakarítás a költségekből

A jelenlegi képzési rendszer hiányosságaira utal, hogy a munkavállalók nem elsősorban szakmákat jelöltek meg hiányként munkaterületükön, hanem kompetenciákhoz kötődő, valamint specifikus, főleg gyakorlathoz köthető (rész)ismereteket. A hiányterületek főbb csoportjai: Egészségügyhez kötődő hiányterületek: -

gyomorszonda kezelés

-

PEG-szonda táplálás

-

tracheosztómás beteg kezelése

-

Gyógyszerezés

-

Sebkezelés

-

Új egészségügyi gépek használata

Szociális ellátás, szakápolás területe: -

házi segítségnyújtáson belül dilemmák, pszichiátria, pszichés betegségek,

-

várandós gondozás,

-

szenvedélybetegségekkel kapcsolatos ismeretek,

-

felfekvés kezelése,

-

időskori demenciáról szakismeretek.

Felnőttképzési ismeretek: -

számítógépes VIR program, számítógépes tudás fejlesztése,

-

mediátorképzés,

-

konfliktuskezelő tréning,

-

személyiségfejlesztő tréning,

-

szupervízió,

-

kommunikációs tréning,

-

munkanélküliekkel kapcsolatos képzés, álláskeresők segítése, tréningtartás,

-

szociális asszisztens képzés,

-

PR, marketing,

-

gyermek és ifjúság felügyelő,


-

korai fejlesztés,

-

játékos fejlesztési gyakorlat,

-

számítógép kezelő,

-

kommunikációs képzés, tréning,

-

kiállítás-szervező, rendező.

Külön említést érdemel, hogy többen kiemelték a munkahelyi stressz, valamint a kiégés kezelésének fontosságát. A fentiekből kitűnik, hogy nem hosszú távú beiskolázással, több éves képzés során megszerezhető, általános, széles elméleti háttérrel rendelkező tudást, szakmát látnak hiányként a munkavállalók. Igényeik szerint a humán szolgáltató szervezeteknél dolgozó munkavállalók mindennapi életben azonnal használható, gyakorlatközpontú, rövid, tréning jellegű, egy szakma részterületeit érintő, vagy éppen nagyon keveset oktatott (stressz, kiégés stb.) ismeretekre van szükségük. Fontosnak tartják emellett a digitális ismeretek megszerzését, bővítését is. Túlnyomó többségük csak a számára fontosnak ítélt képzésen venne részt, de a forrás biztosítása is fontos számukra.


Milyen körülmények között venne részt továbbképzéseken? 0

2

2

2

Nagy hangsúlyt fektetetk rá, és megtalálom a forrást hozzá Csak a legfontosabb képzésekre jelentkeznék Saját zsebből is kifizetném, ha kapok kedvezményt

14

Saját zsebből is kifizetném, ha nem is kapok kedvezményt 23 Elmennék képzésre, ha lenne megfelelő kínálat Belső képzésen vennék részt Térítésmentes képzésekre, konferenciákra mennék el

8 2

4 0

Informális tanulás során sajátítanám el az ismereteket Nincs szükségem a továbbképzésre Egyéb


Vezetői vélemény

A szolgáltatások célcsoportja Idősgondozás 5

Fiatalok

9

Értelmi fogyatékkal élők

4

Pszichiátriai betegek Álláskeresők 3 6 1

Házi gondozás Gyermekjóléti alapellátás Szenvedélybetegek

2

7 3

2

Hagyományőrzés Szociális étkeztetés

A humán szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek tevékenységeinek, programjainak elsődleges célcsoportja a vezetők szerint főként a szociális szférához kötődik. A fenti diagramból kitűnik az a sokszínűség, ami a szervezetek irányultságát jellemzi. Emellett a vezetők céltevékenységként határozták meg a támogató szolgálatot (1), a nappali ellátást (2), családi napközit (1), közmunka programok koordinálását (1), közösségi szolgáltatásokat (2), Biztos Kezdet Gyerekház (1), családsegítést (1). Nem jelölték meg a vezetők a válaszlehetőségek közül a gyermekjóléti szakellátást, valamint a hajléktalanokat, mint célcsoportot. A civil szervezetek működésére a folyamatos működés jellemző, szolgáltatásaikat elsősorban a célcsoportjaik számára nyújtják. A humán szolgáltatást célzó programjaikat több forrásból finanszírozzák, ezek közül a normatíva, valamint az önkormányzati támogatás a legnagyobb. Megjelenik az egyházi finanszírozás is, ennek oka az, hogy több az egyház(ak) által finanszírozott civil szervezet működik a térségben. TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 „Nagy lépés a kistérségnek” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +3652/410-640 E-mail: [email protected]

Működési költségek forrásai

Állami támogatás Normatíva Önkormányzati támogtás Pályázati források Egyházi támogatás Saját bevételek Ügyfelek befizetései

Éves működési költségük mekkora részére számíthatnak nagy biztonsággal? 100% 95% 90% 80% 70% 50% 10%

A munkavállalók életkori megoszlása és a nemek aránya is egyezik a munkavállalói véleményekben már leírtakkal, többségükben középkorú nők dolgoznak a szervezeteknél. TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 „Nagy lépés a kistérségnek” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +3652/410-640 E-mail: [email protected]

140 120 100 80 60 Álllandó, főfoglalkozású 40 20 0

Részmunkaidős munkavállalók Szerződéses, vagy megbízási jogviszonnyal dolgozók

A munkavállalók főként főfoglalkozásúakként dolgoznak a szervezeteknél, és elsősorban szakiskolai, szakmunkás, gimnáziumi, szakközépiskolai érettségivel, főiskolai diplomával rendelkeznek és folyamatosan a szervezeteknél dolgoznak. Nem jellemző az alkalomszerű, ciklikus foglalkoztatottság.


300

283

250 Vezetők

200

Adminisztrátorok 150 Humánszolgáltatást nyújtó szakemberek

100

Egyéb 50 0 Állandó foglalkoztatott

A szakemberhiány a speciális szaktudással rendelkező szakemberek tekintetében jelentkezik. Logopédust és gyógytornász valamint mentálhigiénés szakembert alkalmaznának a szervezetek vezetői, de nem tudják őket megfizetni, illetve nem szívesen jönnek ilyen nehéz munkakörülmények közé. Továbbképzés finanszírozása A vezetők fontosnak tartják a képzéseket, és szerintük sem jellemző, hogy a munkatársaknak saját maguknak kell finanszírozni továbbképzésük költségeit, ugyanakkor a vezetők többsége szerint csak a legszükségesebb képzéseket tudják finanszírozni, vagy a költségtakarékos képzési megoldásokat alkalmazzák (ingyenes, vagy belső képzések).


Képzések finanszírozása 5

6

Nagy hangsúlyt fektetünk a képzésekre, és megtaláljuk a forrást hozzá Csak a legfontosabb képzéseket tudjuk biztosítani számukra Belső képzéssel oldjuk meg

7 10

Térítésmentes képzésekre küldjük őket

A humán szolgáltatással foglalkozó szervezetek vezetői szerint 157 fő vett részt 2012-ben továbbképzésen, ebből 67 fő képzése volt pontszerző, és jelenleg 50 fő továbbképzését tartják szükségesnek. Ugyanakkor 115 fő továbbképzésének megvalósulását látják reálisnak 2013-ban. Ugyanakkor a vezetők elsősorban a vezetők, az adminisztratív dolgozók továbbképzését is fontosnak tartják a szociális területen dolgozók és tanácsadók továbbképzése mellett, a mentális segítséget nyújtók valamint az egészségügyi területen dolgozók továbbképzését nem tartják fontosnak.


Megvalósuló képzések 2013-ban 120 97

100 80 60 40 20

9

2

2

5

0

A képzések fedezetéül a vezetők véleménye szerint sem szolgálnak a saját bevételek, költségmegtakarítások, vagy a dolgozói befizetések. A már említett ingyenes lehetőségek mellett a képzések elsődleges forrásául a normatíva vagy a fenntartói támogatás szolgál.


Képzések forrása

4 Normatíva, kiegészítő normatíva 7

Külön fenntartói támogatás Pályázati forrás

4

A vezetők is számos speciális igény kielégítésére nem találtak megfelelő képzést az általuk ellátott feladatok színvonalas megvalósítása érdekében Speciális képzettségek: - demencia, - kommunikációs tréning, - ápoló-gondozó képzés, - szupervízió-pontgyűjtő tanfolyami forma, - szenvedélybetegekkel foglalkozó ismeretek aktualizálása, legújabb módszerek elsajátítása, - jogi ismeretek, kompetenciák a házi segítségnyújtásban - hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozás, magatartás problémák kezelése, - szociális asszisztens. A humán szolgáltató szervezetek vezetőinek képzési igényei: - 25-30 órás kommunikációs és konfliktuskezelő tréning idősellátásra vonatkozóan, - helyi képzés - rövid, praktikus ismeretet adó, felelevenítő, inkontinencia, demencia, haldokló ápolása, gondozása, sürgősségi helyzetek kezelése, TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 „Nagy lépés a kistérségnek” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +3652/410-640 E-mail: [email protected]

- gyakorlati képzésre lenne szükség, nem elméletre, demenssel viselkedni, bánni a gyakorlatban, - pályázatba illeszthető legyen, - gyermekfelügyelő, dajka (okj -s képzés), - jó gyakorlatok átvétele.


Összegzés A Derecske-Létavértesi kistérség humán szolgáltatással foglalkozó szervezetei között 2013 első félévében végeztünk személyes megkérdezésen alapuló kutatást. Személyes megkereséssel kérdőív és vezetői interjúk segítségével feltérképezésre kerültek a munkavállalók meglévő képzettségei és továbbképzési igényei, valamint az intézményvezetői javaslatok a humánerőforrás fejlesztést érintően. A humán szolgáltató szektor munkavállalóiról elmondható, hogy többségük főiskolát végzett, de legalább érettségivel rendelkezik, középkorú, vagy annál idősebb és nő, és intézményében folyamatosan van foglalkoztatva. Többségük a szociális területen dolgozik, vagy az egészségügyi szférában. A szakmaterületre és az intézményekre egyaránt jellemző bizonyos fluktuáció, hiszen a dolgozók közel ötven százaléka nem dolgozott jelenlegi munkahelyén öt éve, ide elsősorban személyes ismeretségi kör segítségével került A munkahelyeken a munkatársak továbbképzését elsősorban intézményi forrásokból biztosítják. A humán szolgáltatással foglalkozó civil szervezetek harmadánál nagy hangsúlyt fektetnek a továbbképzésre, és meg is találják a forrást hozzá, ugyanakkor a szervezetek felénél csupán a legfontosabb képzéseket tudják biztosítani a munkavállalók számára. A munkavállalók általi, önerőből történő finanszírozás nem jellemző, viszont az intézmények kihasználják a térítésmentes konferenciákon való részvétel lehetőségét, esetleg belső képzéssel oldják meg a továbbképzési gondjaikat. Ezen ingyenes lehetőségek mellett a képzések elsődleges forrásául a normatíva vagy a fenntartói támogatás szolgál. A jelenlegi képzési rendszer hiányosságaira utal, hogy a munkavállalók nem elsősorban szakmákat jelöltek meg hiányként munkaterületükön, hanem kompetenciákhoz kötődő, valamint specifikus, főleg gyakorlathoz köthető (rész)ismereteket. A hiányterületek főbb csoportjai: Egészségügyhez kötődő hiányterületek: -

gyomorszonda kezelés,


-

PEG-szonda táplálás,

-

tracheosztómás beteg kezelése,

-

gyógyszerezés,

-

sebkezelés,

-

új egészségügyi gépek használata.

Szociális ellátás, szakápolás területe: -

házi segítségnyújtáson belül dilemmák, pszichiátria, pszichés betegségek,

-

várandós gondozás,

-

szenvedélybetegségekkel kapcsolatos ismeretek,

-

felfekvés kezelése,

-

időskori demenciáról szakismeretek.

Felnőttképzési ismeretek: -

számítógépes VIR program, számítógépes tudás fejlesztése,

-

mediátorképzés,

-

konfliktuskezelő tréning,

-

személyiségfejlesztő tréning,

-

szupervízió,

-

kommunikációs tréning,

-

munkanélküliekkel kapcsolatos képzés, álláskeresők segítése, tréningtartás,

-

szociális asszisztens képzés,

-

PR, marketing,

-

gyermek és ifjúság felügyelő,

-

korai fejlesztés,

-

játékos fejlesztési gyakorlat,

-

számítógép kezelő,

-

kommunikációs képzés, tréning,

-

kiállítás-szervező, rendező.


Külön említést érdemel, hogy többen kiemelték a munkahelyi stressz, valamint a kiégés kezelésének fontosságát. A fentiekből kitűnik, hogy nem hosszú távú beiskolázással, több éves képzés során megszerezhető, általános, széles elméleti háttérrel rendelkező tudást, szakmát látnak hiányként a munkavállalók. Igényeik szerint a humán szolgáltató szervezeteknél dolgozó munkavállalók és a szervezet vezetői egyaránt a mindennapi életben azonnal használható, gyakorlatközpontú, rövid, tréning jellegű, egy szakma részterületeit érintő, vagy éppen nagyon keveset oktatott (stressz, kiégés stb.) ismeretekre tart igényt. Fontosnak tartják emellett a digitális ismeretek megszerzését, bővítését is. Túlnyomó többségük csak a számára fontosnak ítélt képzésen venne részt, amely lehetőleg helyben van.


Mellékletek: 1.számú melléklet: Kérdőív Hajdú-Bihar megye létavértesi kistérségében humán szolgáltatást nyújtó szervezetek munkatársai számára Kérjük, hogy a megadott válaszok aláhúzásával, vastagításával, vagy – amennyiben papíron tölti ki a kérdőívet – a válaszok melletti számok bekarikázásával, illetve a kipontozott helyre való beírással adja meg válaszait! Kérjük, hogy – lehetőség szerint – egy választ jelöljön meg a megadottak közül, kivéve, ha a több válasz lehetőségére külön is felhívjuk figyelmét. A kérdőív kitöltése nem kötelező! 1. Foglalkoztatottak Információk azokról a szakemberekről, akik a szolgáltatási feladatokat ellátják A, Életkor: ……………… B.Nem: ……………… C. Iskolai végzettség: Állandó, Részmunkaidő főfoglalkozású s alkalmazottak munkavállalók

Szerződési, megbízási jogviszonnyal dolgozó munkavállaló k

Alkalmi munkavállal ók

1. 8 ált. isk. végzettségnél kevesebb

4

3

2

1

2. 8 ált. isk. végz.

4

3

2

1

3. Félbehagyott középiskola, szakiskola

4

3

2

1

4. Szakiskolai (szakmunkás) végzettség

4

3

2

1

5. Gimnázium, szakkö-

4

3

2

1


zépiskolai érettségi 6. Főiskolai végzettség

4

3

2

1

7. Egyetemi diploma

4

3

2

1

4

3

2

1

8. Tudományos fokozat (Phd, MD)

2. Mi jellemző az ön foglalkoztatására?

1. Folyamatosan dolgozom 2. Rendszeresen dolgozom a szervezetnek, de a programok ciklikussága miatt nincs folyamatosan munkám 3. Alkalmanként vagyok foglalkoztatva 4. Egyéb, éspedig: …………………………………………………………………………………… 3. Milyen beosztásban és minőségben van Ön foglalkoztatva?

Ve zet ő

Adminiszt Tan ratív ár dolgozó

Gyako rlati oktató, mester

Szociá Taná lis csadó terület en dolgoz ó

Állandó foglalkoztatott A rendelkezésre álló források függvéTÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 „Nagy lépés a kistérségnek” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +3652/410-640 E-mail: [email protected]

Mentális segítséget nyújtó szakember

Egész ségüg yi dolgozó

Egyé b dolgo zó, éspe dig…

nyében, de stabilan foglalkoztatott A rendelkezésre álló források függvényébe n, de bizonytalan körülménye k között foglalkoztatott Csak egyegy projektre felvett foglalkoztato tt Rövid időre, csak egy-egy kisebb feladat céljából foglalkoztatott Egyéb módon, éspedig:

4.S milyen személyi feltételek mellett dolgozott ön 5 évvel ezelőtt? TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 „Nagy lépés a kistérségnek” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +3652/410-640 E-mail: [email protected]

0 – 5 évvel ezelőtt még nem működött a szervezet, vagy nem volt itt foglalkoztatva Ve zet ő

Adminiszt Tan ratív árok dolgozó



Állandó foglalkoztatott A rendelkezésre álló források függvényében, de stabilan foglalkoztatott A rendelkezésre álló források függvényébe n, de bizonytalan körülménye k között foglalkoztatott Csak egyegy projektre felvett foglalkoztato tt





Rövid időre, csak egy-egy kisebb feladat céljából foglalkoztatott Egyéb módon, éspedig:

5. Milyen módon került a szervezethez?

Több választ is megjelölhet, de kérjük, hogy csak a legjellegzetesebbeket jelölje! 1. Személyes ismeretségi kör segítségével 2. Hirdetések révén 3. Főiskolán, egyetemen kerestek meg 4. Pályázat útján 5. Egyéb módon, éspedig:……………………………….


6. Hogyan történt meg az ön kiválasztása jelenlegi munkahelyén?

Több válasz is megjelölhető 1. Az ismeretségi körből választottak, nincs semmilyen kiválasztási rendszer 2. Egy (felvételi) beszélgetés után döntöttek felvételemről. 3. A bemutatott dokumentumok (bizonyítványok, referenciák) alapján döntöttek 4. A korábbi munkáltatók ajánlásai alapján döntöttek 5. Ismerősöknél érdeklődtek 6. Felvételi teszt alapján döntöttek 7. A gyakorlat (próbaidő) után döntöttek 8. Egyéb módon döntünk, éspedig ………………………………………………………………. 7. Mely munkakörökre, tevékenységi körökre nincs alkalmas szakember az Ön munkahelyén? Miért?

Nincs a településen, környéken alkalmas szakember

Van szakember, de nem tudják megfizetni

Van szakember, de ilyen bizonytalan körülmények közé nem jönnek

Van alkalmas szakember, de ilyen nehéz munkakörülményeket nem szívesen vállalnak

A munkakör megnevezése

Egyéb okból nincs megfelelő, elegendő szakember ÉSPEDIG:

1. ……………...

1

2

3

4

1

2

3

4

5: ……………………

1

2

3

4

5: ……………………

2. ……………... 3. ……………...


5:……………………

4. ……………...

1

2

3

4

5: ……………………

1

2

3

4

5: ……………………

1

2

3

4

5: ……………………

5. ……………... 6. ……………...

8. Hogyan oldják meg a munkahelyén a munkatársak továbbképzését?

Több választ is megjelölhet, de kérjük, hogy csak a legjellegzetesebbeket jelölje! 1. Nagy hangsúlyt fektetnek a továbbképzésre, s általában meg is találják a forrást hozzá 2. Csak a legfontosabb képzéseket tudják biztosítani számunkra. 3. Munkatársaim saját zsebből fizetik a képzésüket, mi csak munkaidő-kedvezményt kapunk 4. Munkatársaink saját zsebből fizetik a képzésüket, s munkaidő-kedvezményt sem kapunk 5. Biztosítanának képzést, ha lenne megfelelő kínálat 6. Belső képzéssel oldják meg 7. Térítésmentes konferenciákra, képzésekre tudjuk minket elküldeni 8. Informális tanulás révén sajátítjuk el az ismereteket 9. Nincs szükségünk / szükségük továbbképzésre 10. Egyéb, éspedig ………………………………………………….. 9. Hány munkatársa vett részt továbbképzésen 2012-ben?

…………… fő 10. Ön részt vett képzésen 2012-ben?

…………… 11. És az elmúlt 3 évben?

…………… TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 „Nagy lépés a kistérségnek” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +3652/410-640 E-mail: [email protected]

12. Hány fő továbbképzését tartja szükségesnek jelenleg?

……….fő 13. Milyen munkakörökben dolgozók számára tartja elengedhetetlennek a továbbképzést?

Vezető k

Adminisztra Tanátív dolgozók rok

Gyakorlati oktatók, mesterek

Szociáli s területe n dolgozó k

Tanács adók

Mentális segítséget nyújtó szakemberek

Egészs égügyi dolgozók

Egyéb dolgozók, éspedi g…



14. Hány fő továbbképzésének megvalósulását látja valószínűnek 2013-ban?

……….fő Éspedig:

Vezető k




Tanács adók


15. Milyen forrásokból fedezik a továbbképzést?

Több választ is megjelölhet, de kérjük, hogy csak a legjellegzetesebbeket jelölje! 1. Normatíva, kiegészítő normatíva 2. Pályázati forrás 3. Külön fenntartói támogatás 4. Saját bevétel 5. Megtakarítás a költségekből 6. Egyéb, éspedig ……………………………………………………. TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 „Nagy lépés a kistérségnek” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +3652/410-640 E-mail: [email protected]

7. Nem tudja 8. 16. A jelenlegi képzési rendszer mely munkakörök betöltésére nem képez megfelelő, az Önök által ellátott feladatok színvonalas megvalósítására alkalmas szakembereket?

Gondolhat itt olyan önök által ellátott, vagy ellátni kívánt szakterületekre, amelyekre egyáltalán nem képeznek szakembereket, vagy olyanokra, amelyekhez a szükséges tudás, illetve kompetenciák, csak nagyon sok különböző szakma megtanulásával szerezhető meg. 1. …………………………………………………………… 2. …………………………………………………………… 3. …………………………………………………………… 4. …………………………………………………………… 5. …………………………………………………………… 17. Ön milyen körülmények között venne rész továbbképzésen?

Több választ is megjelölhet, de kérjük, hogy csak a legjellegzetesebbeket jelölje! 1. Nagy hangsúlyt fektetek a továbbképzésre, s általában meg is találom a forrást hozzá 2. Csak a legfontosabb képzésekre jelentkeznék 3. Saját zsebből is fizetném a képzést, ha kapok valamilyen kedvezményt 4. Saját zsebből is fizetném a képzést, ha nem is kapok valamilyen kedvezményt

5. Elmennék képzésre, ha lenne megfelelő kínálat 6. Belső képzésen vennék részt 7. Térítésmentes konferenciákra, képzésekre mennék el 8. Informális tanulás révén sajátítanám el az ismereteket 9. Nincs szükségem továbbképzésre 10. Egyéb, éspedig ………………………………………………….. 11. Nem tudja


2. sz. melléklet Kérdőív Hajdú-Bihar megye létavértesi kistérségében humán szolgáltatást nyújtó szervezetek munkatársai számára Kérjük, hogy a megadott válaszok aláhúzásával, vastagításával, vagy – amennyiben papíron tölti ki a kérdőívet – a válaszok melletti számok bekarikázásával, illetve a kipontozott helyre való beírással adja meg válaszait! Kérjük, hogy – lehetőség szerint – egy választ jelöljön meg a megadottak közül, kivéve, ha a több válasz lehetőségére külön is felhívjuk figyelmét. A kérdőív kitöltése nem kötelező! 1. Foglalkoztatottak Információk azokról a szakemberekről, akik a szolgáltatási feladatokat ellátják A, Életkor: ……………… B.Nem: ……………… C. Iskolai végzettség: Állandó, Részmunkaidő főfoglalkozású s alkalmazottak munkavállalók

Szerződési, megbízási jogviszonnyal dolgozó munkavállaló k

Alkalmi munkavállal ók

9. 8 ált. isk. végzettségnél kevesebb

4

3

2

1

10. 8 ált. isk. végz.

4

3

2

1

11. Félbehagyott középiskola, szakiskola

4

3

2

1

12. Szakiskolai (szakmunkás) végzettség

4

3

2

1

13. Gimnázium, szakközépiskolai

4

3

2

1


érettségi 14. Főiskolai végzettség

4

3

2

1

15. Egyetemi diploma

4

3

2

1

4

3

2

1

16. Tudományos fokozat (Phd, MD)

2. Mi jellemző az ön foglalkoztatására?

18. Folyamatosan dolgozom 19. Rendszeresen dolgozom a szervezetnek, de a programok ciklikussága miatt nincs folyamatosan munkám 20. Alkalmanként vagyok foglalkoztatva 21. Egyéb, éspedig: …………………………………………………………………………………… 3. Milyen beosztásban és minőségben van Ön foglalkoztatva?

Ve zet ő

Adminiszt Tan ratív ár dolgozó



Állandó foglalkoztatott A rendelkezésre álló források függvényében, de TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 „Nagy lépés a kistérségnek” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +3652/410-640 E-mail: [email protected]




stabilan foglalkoztatott A rendelkezésre álló források függvényébe n, de bizonytalan körülménye k között foglalkoztatott Csak egyegy projektre felvett foglalkoztato tt Rövid időre, csak egy-egy kisebb feladat céljából foglalkoztatott Egyéb módon, éspedig:

4.S milyen személyi feltételek mellett dolgozott ön 5 évvel ezelőtt?

0 – 5 évvel ezelőtt még nem működött a szervezet, vagy nem volt itt foglalkoztatva TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 „Nagy lépés a kistérségnek” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +3652/410-640 E-mail: [email protected]

Ve zet ő

Adminiszt Tan ratív árok dolgozó



Állandó foglalkoztatott A rendelkezésre álló források függvényében, de stabilan foglalkoztatott A rendelkezésre álló források függvényébe n, de bizonytalan körülménye k között foglalkoztatott Csak egyegy projektre felvett foglalkoztato tt Rövid időre, TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 „Nagy lépés a kistérségnek” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +3652/410-640 E-mail: [email protected]




csak egy-egy kisebb feladat céljából foglalkoztatott Egyéb módon, éspedig:

22. Milyen módon került a szervezethez?

Több választ is megjelölhet, de kérjük, hogy csak a legjellegzetesebbeket jelölje! 6. Személyes ismeretségi kör segítségével 7. Hirdetések révén 8. Főiskolán, egyetemen kerestek meg 9. Pályázat útján 10. Egyéb módon, éspedig:……………………………….


23. Hogyan történt meg az ön kiválasztása jelenlegi munkahelyén?

Több válasz is megjelölhető 9. Az ismeretségi körből választottak, nincs semmilyen kiválasztási rendszer 10. Egy (felvételi) beszélgetés után döntöttek felvételemről. 11. A bemutatott dokumentumok (bizonyítványok, referenciák) alapján döntöttek 12. A korábbi munkáltatók ajánlásai alapján döntöttek 13. Ismerősöknél érdeklődtek 14. Felvételi teszt alapján döntöttek 15. A gyakorlat (próbaidő) után döntöttek 16. Egyéb módon döntünk, éspedig ………………………………………………………………. 24. Mely munkakörökre, tevékenységi körökre nincs alkalmas szakember az Ön munkahelyén? Miért?

Nincs a településen, környéken alkalmas szakember

Van szakember, de nem tudják megfizetni

Van szakember, de ilyen bizonytalan körülmények közé nem jönnek

Van alkalmas szakember, de ilyen nehéz munkakörülményeket nem szívesen vállalnak

A munkakör megnevezése

Egyéb okból nincs megfelelő, elegendő szakember ÉSPEDIG:

7. ……………...

1

2

3

4

1

2

3

4

5: ……………………

1

2

3

4

5: ……………………

8. ……………... 9. ……………...


5:……………………

10. ……………...

1

2

3

4

5: ……………………

1

2

3

4

5: ……………………

1

2

3

4

5: ……………………

11. ……………... 12. ……………...

25. Hogyan oldják meg a munkahelyén a munkatársak továbbképzését?

Több választ is megjelölhet, de kérjük, hogy csak a legjellegzetesebbeket jelölje! 11. Nagy hangsúlyt fektetnek a továbbképzésre, s általában meg is találják a forrást hozzá 12. Csak a legfontosabb képzéseket tudják biztosítani számunkra. 13. Munkatársaim saját zsebből fizetik a képzésüket, mi csak munkaidő-kedvezményt kapunk 14. Munkatársaink saját zsebből fizetik a képzésüket, s munkaidő-kedvezményt sem kapunk 15. Biztosítanának képzést, ha lenne megfelelő kínálat 16. Belső képzéssel oldják meg 17. Térítésmentes konferenciákra, képzésekre tudjuk minket elküldeni 18. Informális tanulás révén sajátítjuk el az ismereteket 19. Nincs szükségünk / szükségük továbbképzésre 20. Egyéb, éspedig ………………………………………………….. 26. Hány munkatársa vett részt továbbképzésen 2012-ben?

…………… fő 27. Ön részt vett képzésen 2012-ben?

…………… 28. És az elmúlt 3 évben?

…………… TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 „Nagy lépés a kistérségnek” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +3652/410-640 E-mail: [email protected]

29. Hány fő továbbképzését tartja szükségesnek jelenleg?

……….fő 30. Milyen munkakörökben dolgozók számára tartja elengedhetetlennek a továbbképzést?

Vezető k




Tanács adók






31. Hány fő továbbképzésének megvalósulását látja valószínűnek 2013-ban?

……….fő Éspedig:

Vezető k




Tanács adók


32. Milyen forrásokból fedezik a továbbképzést?

Több választ is megjelölhet, de kérjük, hogy csak a legjellegzetesebbeket jelölje! 9. Normatíva, kiegészítő normatíva 10. Pályázati forrás 11. Külön fenntartói támogatás 12. Saját bevétel 13. Megtakarítás a költségekből 14. Egyéb, éspedig ……………………………………………………. TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 „Nagy lépés a kistérségnek” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +3652/410-640 E-mail: [email protected]

15. Nem tudja 16. 33. A jelenlegi képzési rendszer mely munkakörök betöltésére nem képez megfelelő, az Önök által ellátott feladatok színvonalas megvalósítására alkalmas szakembereket?

Gondolhat itt olyan önök által ellátott, vagy ellátni kívánt szakterületekre, amelyekre egyáltalán nem képeznek szakembereket, vagy olyanokra, amelyekhez a szükséges tudás, illetve kompetenciák, csak nagyon sok különböző szakma megtanulásával szerezhető meg. 6. …………………………………………………………… 7. …………………………………………………………… 8. …………………………………………………………… 9. …………………………………………………………… 10. …………………………………………………………… 34. Ön milyen körülmények között venne rész továbbképzésen?

Több választ is megjelölhet, de kérjük, hogy csak a legjellegzetesebbeket jelölje! 12. Nagy hangsúlyt fektetek a továbbképzésre, s általában meg is találom a forrást hozzá 13. Csak a legfontosabb képzésekre jelentkeznék 14. Saját zsebből is fizetném a képzést, ha kapok valamilyen kedvezményt 15. Saját zsebből is fizetném a képzést, ha nem is kapok valamilyen kedvezményt

16. Elmennék képzésre, ha lenne megfelelő kínálat 17. Belső képzésen vennék részt 18. Térítésmentes konferenciákra, képzésekre mennék el 19. Informális tanulás révén sajátítanám el az ismereteket 20. Nincs szükségem továbbképzésre 21. Egyéb, éspedig ………………………………………………….. 22. Nem tudja


3. számú melléklet Adatbázis Hajdúbagos Idősek Otthona Hajdúbagos Óvoda köz 1. (52-374165) Integrált Közösségi Szolgáltató Ház 20-4679558, 52-610-862 Bagamér Bagaméri Református Szeretetotthon 30/6400632, 06-52/399-048 Védőnői szolgálat 388047 Művelődési Ház Bagamér 587024 Bagamér Nagyközségi Önkormányzat Szociális Alapszolgáltatása, 399-016 Derecske Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. 501529 Szakosított Ellátást végző Központ 54-721-055, 54/411-244 Szociális Szolgáltató és Információs Központ Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár 54- 410060 Derecskei Városgazdálkodási Nonprofit Kft. 20/4584456, 54/410973 Derecske Városi Jóléti Szolgálat Alapítvány 54/410228 Védőnői Szolgálat 20/669717 Baptista Tevékeny Szeretet Misszió házi segítségnyújtás, csana, szenvedélybetegek nappali, pszichiátriai betegek nappali Hosszúpályi Szociális Szolgáltató Központ 598004, 375838, Védőnői Szolgálat 52/396-256 Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata 52/598-438. TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 „Nagy lépés a kistérségnek” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +3652/410-640 E-mail: [email protected]

Létavértes Nagylétai Református Egyházközség Szociális Szolgáltató Központja 376059, 585071 Vértesi Református Egyház Szeretetháza Támogató Szolgálat? 376763 Létavértes Városi Könyvtár és Művelődési Ház 376055 Létavértes Városi Szociális Szolgáltató Központ 376059 Védőnői Szolgálat Létavértes (52) 376 226 LÉTAVÉRTES - KOKAD - ÁLMOSD - BAGAMÉR Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata 52/585-010, 585-011 Monostorpályi Gondozási Központ és Községi Könyvtár 393013 Családsegítő szolgálat Cím: 4275 Monostorpályi, Debreceni u. 1. Telefonszám: 06-52/393-368é Védőnői szolgálat Cím: 4275 Monostorpályi, Landler tér 4. +36 52 393 050, Kokad Általános Művelődési Központ Kokad 52/376-351 vagy 250 062 Művelődési Ház Konyári Művelődési és Ifjúsági Ház, Könyvtár és Falumúzeum06/54 413-047 Sáránd Teleház Védőnői Szolgálat Biztos Kezdet Gyerekház Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Álmosd Református Egyházközség Idősek klubja és Szenvedélybetegek Ellátása 388087 TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 „Nagy lépés a kistérségnek” Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata által megvalósított projekt. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00015-2009 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2222 4031 Debrecen, István út 33. VI/20. Tel/fax: +3652/410-640 E-mail: [email protected]

A Derecske-Létavértesi Kistérség humán szolgáltatással foglalkozó civil szervezeteinek továbbképzési tervei a 2013 év tekintetében

Recommend Documents