A dentoalveolaris sebészet és a fogszabályozás együttműködésének lehetőségei gyermek-‐ és ifjúkorban Dental Hírek -‐ X. évfolyam 3. szám Az orvostudomány rohamos fejlődésének egyik következménye, hogy a betegségek diagnosztikájában és az eredményes kezelésben egyre nagyobb szerepet kapnak a különböző szakterületek képviselői, azaz egyre fontosabb, gyakran elengedhetetlen a teammunka. Ez jellemzi saját szakterületünket, a fogászatot is, amelyet elsősorban a szakképesítések osztanak részekre, de a szakterületi részekre válásban további fontos szempontok pl. a fogorvosok jártassága, a páciensek életkora, a betegség előfordulási gyakorisága. Az utóbbi években Európa több országában – elsősorban az „utódállamokban” – nagymértékben megnőtt a szakképesítések száma. Moss, Orosz és Bánóczy egy korábbi felmérése szerint két olyan ország van, ahol a szakképesítések száma 13, de az összes ország átlaga is 5,5. Hazánkban ez a szám jelenleg öt. Ez nagyon jó arány, azzal együtt is, hogy az EU hivatalosan csupán két – fogorvosi diplomával megszerezhető – szakképesítést ismer el, ezek a fogszabályozás és a szájsebészet (az utóbbit a különböző országokban eltérő terminológiával illetik; a „dentoalveolaris sebészet” az egyik legjobb elnevezés), amelyeket viszont minden EU-‐tag köteles egymás között elismerni. A többi szakképesítés elismerése két ország bilaterális megegyezésétől függ.
Ankyloglossia: frenulotomia.
A diastema medianum oka a megvastagodott felső ajakfék. Terápia: frenulectomia+ alveolectomia.
Paramolaris eltávolítása. A különböző szakképesítések képviselői számára létkérdés a szakmailag és emberileg korrekt együttműködés, elsősorban a betegek, de az orvosok érdekében is. Mivel
hazánk is tagja az EU-‐nak, dolgozatunkban annak a két kiemelten fontos szakterületnek az együttműködési lehetőségeit és tapasztalatait kívánjuk elemezni, amelyek az EU-‐ban is elfogadott szakképesítések. Az említett indokokon túl azért is fontosnak tartjuk a két szakterület együttműködését értékelni, mert az elmúlt években ilyen jellegű, gyermek és fiatal korosztályra vonatkozó átfogó dolgozat a hazai szakirodalomban nem jelent meg. Végül indokolt a témával való foglalkozás azért is, mert mindkét szakterület komoly fejlődésen ment át az elmúlt években. Bár tágabb értelemben a dentális implantológia az implantatiós protetika része, a műgyökér behelyezése és az állcsontpótlások különböző módjai elsősorban sebészi beavatkozások, s mint ilyenek kifejezetten a dentoalveolaris sebészethez tartoznak. Az implantológia–szájsebészet– orthodontia együttműködésének egyik biztató útja az orthodontiai célból a palatumba helyezett implantátumok klinikai alkalmazása (a rögzített készülékes terápia horgonylati megoldására; Végh–Borsos) a gyakorlatban széles körben még nem terjedt el. A dolgozat nem foglalkozik a dysgnathiák sebészi kezelésével és az ahhoz szorosan kapcsolódó állcsont-‐orthopediai eljárásokkal. A dentoalveolaris sebészet és a fogszabályozás együttműködésének lehetséges területei 1. Az állcsontok és a fogak méretbeli eltéréseiből adódó anomáliák sebészi kezelése: a) „négyes” extractiók, b) Hotz-‐féle sorozat-‐extractiós szisztéma, c) bölcsességfog-‐eltávolítás (fogszabályozó kezelés előtt, a kezelés pl. distalizatio megkönnyítésére vagy fogszabályozó kezelés után a tercier recidiva megelőzésére). 2. Szám feletti fogak (hyperdontia) sebészi kezelése: a) szám feletti fog (mesiodens, p aramolaris, retromolaris stb.) eltávolítása, b) impactált szám feletti fog eltávolítása. 3. Az állcsontban előtörésükben visszamaradt fogak terápiája: a) műtéti eltávolítás, b) műtéti feltárás + fogszabályozó kezelés (okklúzióba illesztés), c) a fogak előtörését akadályozó egyéb pathologiás folyamatok, elváltozások megszüntetése (odontoma, dilacerált fog eltávolítása) + fogszabályozó kezelés (szükség szerint műtét előtt, után vagy kombinálva). d) „erőszakos sorba állítás” (redressment forcé). 4. Anodontia (partialis, totalis), oligodontia, hypodontia, aplasia kezelése: a) dentalis implantatio + fogszabályozás + protetika (a fogszabályozó kezelés idő
ben lehet preoperatív, posztoperatív, mindkettő),
b) fogcsíra-‐átültetés (transplantatio dentis). 5. Az orthodontiai kezelést támogató műtétek (alveolectomia). 6. Gingiva-‐ és nyálkahártyaműtétek: a) frenulum hypertrophia (főleg felső ajak) esetén: frenulectomia, frenulotomia, b) ankyloglossia esetén: frenulectomia, frenulotomia.
A szám feletti fog eltávolítása után egy Jobb felső középső metsző előtörését akadályozó évvel a maradó metsző nem mutat szám feletti fog rtg-‐képe. előtörési hajlamot.
A 11. fog feltárása, bracket-‐ragasztás.
Rögzített fogszabályozó készülék – a 11. fog okklúzió közeli helyzetben.
Helyteremtés és a nagymetsző lassú lehúzása.
Kezelés befejezése.
Foghiány ideiglenes pótlása kivehető fogszabályozó készüléken, majd végleges implantatiós protetikai megoldás.
12. 22. fogak aplasiája, 13. 23. fogak okklúzióba állítása, résnyitás rögzített fogszabályozó készülékkel, implantatio.
Bölcsességfog eltávolítása.
Retineált 13 fog feltárása, sorba állítása.
Irodalom • • •
•
• •
• • •
Dénes J., Gábris K., Hidasi Gy., Tarján I.: Gyermekfogászat, fogszabályozás. Semmelweis, Budapest, 2004. Gábris K., Csiki P., Hárs A., Dénes Zs., Kaán M.: A bölcsességfogak szerepe a fogszabályozásban. Magyar Fogorvos 8/9; 281–283: 1999. Gábris K., Tarján I., Csiki P., Konrád F., Szádeczky B., Rózsa N.: A maradó fogak csírahiányának előfordulási gyakorisága és a kezelés lehetőségei. Fogorv. Szle 94; 137–140: 2001. Gábris K., Tarján I., Fábián G., Kaán M., Szakály T., Orosz M.: A maradó számfeletti fogak előfordulási gyakorisága és kezelésük lehetőségei. Fogorv. Szle 94; 53–57: 2001. Moss JP., Orosz M., Bánóczy J.: Specialisation in Dentistry in Europe. A review. Eur. J. Dent. Educ. 3; 180–183: 1999. Rózsa N., Fábián G., Szádeczky B., ifj. Kaán M, Gábris K, Tarján I.: Retineált felső maradó szemfogak előfordulási gyakorisága és a kezelés lehetőségei 11–18 éves orthodontiai betegeken. Fogorv-‐ Szle 96; 65–69: 2003. Szabó Gy.: Szájsebészet, maxillofacialis sebészet. Semmelweis, Budapest, 2004. Vajdovich I.: A gyakorló fogorvos implantológiája. Dental Press Hungary, Budapest, 2002. Végh A., Borsos G.: Az ortodonciai célból ideiglenesen a palatumba helyezett osseointegrált implantátum és annak klinikai alkalmazása. Implantológia 1; 32–36: 2004. Szerzők Dr. Orosz Mihály Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Oktatási Részleg, Szájsebészet Dr. Gábris Katalin Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika
Cikk eredeti forrása: http://dentalpresshungary.hu/dental-‐hirek/friss/2006/3/a-‐dentoalveolaris-‐sebeszet-‐es-‐a-‐ fogszabalyozas-‐egyuttmukodesenek-‐lehet Letöltve a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Hallgatói Önkormányzat weboldaláról http://www.sefokhok.hu 2012.01.31