A dentális plakk •Kemény fogszöveteken (zománc) megjelenő lerakódás, amelyet élő és elhalt baktériumok, extracelluláris baktérium termékek és nyál eredetű makromolekulák, ásványi anyagok alkotnak. •Az orális baktériumok megtelepedése önmagában fiziológiás folyamat és véd a potenciálisan patogén, exogén baktériumokkal szemben
•Azonban egyes pontokon a baktériumok fokozott szaporodása és megtelepedése miatt a lerakódás megvastagodik, láthatóvá válik és a benne folyó mikrobiális metabolizmus veszélyezteti az alatta fekvő szövet (zománc, sulcus gingivalis) integritását.
A dentális plakk fejlődése
tiszta zománcfelszín
korai kolonizáló coccusok – e.c. poliszaharidok
késői kolonizáció – záró társulás – jellegzetes kukoricacső „corn-cob” képződés
Fogfelszínek •non shedding (zománc: nem megújuló felszín,)
•pelliculum (biofilm) képződik a nyálból és bakteriális termékekből Akvirált pellicula képződik a nyálból a tiszta zománcon
A dentális plakk kialakulása I •Akvirált pellicula képződik a nyál glikoproteinekből és ásványi
anyagokból
•A nyál révén baktériumokkal kerül kapcsolatba az akvirált pellicula •Orális streptococcusok és kommenzális Neisseriák képesek megtelepedni a pelliculán (a fokozott tapadási képességük és az IgAprotáz termelés miatt), a zománchoz közvetlenül nem tapadnak baktériumok!
A dentális plakk kialakulása II •Tapadás távoli (~100 nm) kölcsönhatásokkal –van der Waals-féle másodlagos kémiai erőkkel – reverzibilis, vízsugárral eltávolítható
•Tapadás közeli (~2 nm) kölcsönhatásokkal– bakteriális adhezinek révén – természetes körülmények között irreverzibilis!
A dentális plakk kialakulása III
e.c. poliszaharid termelés
•Koaggregáció és koadhézió A pionír coccus fajokon és e.c. mátrixukon különböző baktérium fajok tapanak meg
Koaggregáció és koadhézió
késői kolonizálók korai kolonizálók
Koaggregáció és koadhézió Jellegzetes kölcsönhatások, amelyek lectinek (szénhidrát kötő proteinek) és a sejt Streptococcus - Streptococcus -burok poliszaharidjai •Actinomyces – Actinomyces között alakulnak ki •Streptococcus – Actinomyces
Kukorica cső „corn-cob” alakzat
•Streptococcus - Corynebacterium matruchotii •Veillonella – Eubacterium
A dentális plakk kialakulása IV •A záró társulás biofilmet alkot,
amelyet nagy fajgazdagság és nagy mennyiségű extracellularis matrix jellemez
•Leválás
Baktériumok folymatos ürülése a dentális plakkból
Calculus (fogkő)
•A nyálból ásványi
anyagok (főleg Ca és P) rakódnak le a plakkba
Kariogén baktériumok és körülmények tartós jelenléte
Supragingivalis plakk sima fogfelszínen
Supragingivalis plakkok I •Sima fogfelszínen mutans streptococcusok, Actinomyces, Veillonella, Fusobacterium, Prevotella, Capnocytophaga
a plakk öregedésével az anaerobok túlsúlyba kerülnek és a szájflóra bármely tagja megtelepedhet
Supragingivalis plakkok II •Fissura (barázda) plakk: mutans streptococcusok, Actinomyces, Veillonella, Propionibacterium, Lactobacillus
•Approximális plakk: mutans streptococcusok, Actinomyces, (anaerobok relatív hiánya jellemző)
Subgingivális plakkok •Sulcus gingivalis plakk:
Streptococcus mitis csoport, S anguinosus csoport, orális terponemák, Actinomyces, Rothia dentocariosa, Porphyromonas, Prevotella, Fusobacterium
•Fogműveken kialakuló plakkok:
mutans streptococcusok, Veillonella, Staphylococcus aureus, Actinomyces Candida (sarjadzó gomba) fajok,
Szinergista táplálkozási kölcsönhatások a dentális plakkban I Komplex tápanyagok szekvenciális lebontása (pl. nyál
glikoproteinek) •Streptococcus oralis lehasítja és fermentálja a szénhidrát oldallácokat
•Prevotella intermedia, P.oralis, Fusobacterium nucleatum hidrolizálja a protein részt és egyes fragmentjeit fermentálja •Peptostreptococcus micros, Eubacterium brachy extenzív aminosav fermentálással fejezi be a lebontást
Szinergista táplálkozási kölcsönhatások a dentális plakkban II bakteriális e.c. polimerek mint tápanyagok •Streptococcus salivarius által termelt fruktánt lebontják:
•mutans streptococcusok, Streptococcus mitis csoport, Actinomyces, Capnocytophaga, Fusobacterium
Szinergista táplálkozási kölcsönhatások a dentális plakkban III Az elsődleges fogyasztó metabolitjait
másodlagos fogyasztók használják fel
Antagonista kölcsönhatások a dentális plakkban •Versengés a tápanyagokért •Bacteriocin termelés (orális streptococcusok, Corynebacterium matruchotii, black pigmented anaerobes, A. actinomycetemcomitans) •Hidrogénperoxid termelés •Savi vegyhatás (szerves savak) a legtöbb baktérium szaporodását gátolja
Caries •A fogszövetek körülírt destrukciója a táplálék szénhidrátjainak bakteriális fermentációja következtében •Demineralizáció (krétafolt) még reverzibilis
•Caviatio •Dentin fertőzés
•Pulpitis •Pulpa necrosis
korai zománc caries
A caries multifaktoriális etiológiája Plakk mikrobák
Genetikai háttér fogak alakja kemény szövetek szerkezete immunitás
caries
Időtartam
Táplálkozási szokások ld. szaharóz!
A caries mikrobiális etiológiája Elsődleges kariogén baktériumok •Streptococcus mutans – leginkább acidogén orális baktérium (gyors tejsav termelő) •Lactobacillus – pH 5.0 alatt is képes szaporodni, tejsav termelő, mély carieses elváltozások progressziójában vesznek részt •Actinomyces – gyökér caries gingivalis recessio következtében Veillonella – protektív hatású, mivel másodlagos fogyasztó, a tejsavból magasabb savi állandójú ecet- and propionsavat képez
A caries megelőzése Minél többet kiiktatni a multifaktoriális tényezők közül !
•Táplálkozás: •édesítő szerek szaharóz > glükóz > fruktóz >> mannitol > szorbitol >> xylitol
•Fluorid bevitel: segíti a remineralizációt (fluoriapatit) gátolja a baktériumok glikolízisét, poliszaharid termelését és raktározását •Időfaktor: •A plakkok rendszeres eltávolítása, plakk baktériumok kontrollálása (ld következő dia!)
A caries megelőzése •Plakk mikrobák:
•Mechanikai tisztítás, fogmosás •Antimikrobiális anyagok alkalmazása: (klórhexidin), fluoridok, timol, triclosan, zink sók, enzimek: dextranáz, glukanáz
•Probiotikumok? – antagonista baktériumok (nem mutans Str.) •Gazdaszervezeti (genetikai) tényezők kompenzálása: •barázdazárás •Immunizálás? – még csak állatkísérletekben
