A dentális plakk •Kemény fogszöveteken (zománc) megjelenı lerakódás, amelyet élı és elhalt baktériumok, extracelluláris baktérium termékek és nyál eredető makromolekulák, ásványi anyagok alkotnak. •Az orális baktériumok megtelepedése önmagában fiziológiás folyamat és véd a potenciálisan patogén, exogén baktériumokkal szemben •Azonban egyes pontokon a baktériumok fokozott szaporodása és megtelepedése miatt a lerakódás megvastagodik, láthatóvá válik és a benne folyó mikrobiális metabolizmus veszélyezteti az alatta fekvı szövet (zománc, sulcus gingivalis) integritását.
A dentális plakk fejlıdése
tiszta zománcfelszín
korai kolonizáló coccusok – e.c. poliszaharidok
késıi kolonizáció – záró társulás – jellegzetes kukoricacsı „corn-cob” képzıdés
1
Fogfelszínek •non shedding (zománc: nem megújuló felszín,) •pelliculum (biofilm) képzıdik a nyálból és bakteriális termékekbıl Akvirált pellicula képzıdik a nyálból a tiszta zománcon
A dentális plakk kialakulása I •Akvirált pellicula képzıdik a nyál glikoproteinekbıl és ásványi anyagokból
•A nyál révén baktériumokkal kerül kapcsolatba az akvirált pellicula •Orális streptococcusok és kommenzális Neisseriák képesek megtelepedni a pelliculán (a fokozott tapadási képességük és az IgAprotáz termelés miatt), a zománchoz közvetlenül nem tapadnak baktériumok!
2
A dentális plakk kialakulása II
•Tapadás távoli (~100 nm) kölcsönhatásokkal –van der Waals-féle másodlagos kémiai erıkkel – reverzibilis, vízsugárral eltávolítható
•Tapadás közeli (~2 nm) kölcsönhatásokkal– bakteriális adhezinek révén – természetes körülmények között irreverzibilis!
A dentális plakk kialakulása III
e.c. poliszaharid termelés
•Koaggregáció és koadhézió A pionír coccus fajokon és e.c. mátrixukon különbözı baktérium fajok tapanak meg
3
Koaggregáció és koadhézió
késıi kolonizálók korai kolonizálók
Koaggregáció és koadhézió Jellegzetes kölcsönhatások, amelyek lectinek (szénhidrát kötı proteinek) és a sejt Streptococcus - Streptococcus -burok poliszaharidjai •Actinomyces – Actinomyces között alakulnak ki •Streptococcus – Actinomyces
Kukorica csı „corn-cob” alakzat •Streptococcus - Corynebacterium matruchotii •Veillonella – Eubacterium
4
A dentális plakk kialakulása IV •A záró társulás biofilmet alkot, amelyet nagy fajgazdagság és nagy mennyiségő extracellularis matrix jellemez
•Leválás Baktériumok folymatos ürülése a dentális plakkból
Calculus (fogkı)
•A nyálból ásványi anyagok (fıleg Ca és P) rakódnak le a plakkba
Kariogén baktériumok és körülmények tartós jelenléte
5
Supragingivalis plakk sima fogfelszínen
Supragingivalis plakkok I •Sima fogfelszínen mutans streptococcusok, Actinomyces, Veillonella, Fusobacterium, Prevotella, Capnocytophaga
a plakk öregedésével az anaerobok túlsúlyba kerülnek és a szájflóra bármely tagja megtelepedhet
6
Supragingivalis plakkok II •Fissura (barázda) plakk: mutans streptococcusok, Actinomyces, Veillonella, Propionibacterium, Lactobacillus
•Approximális plakk: mutans streptococcusok, Actinomyces, (anaerobok relatív hiánya jellemzı)
Subgingivális plakkok •Sulcus gingivalis plakk: Streptococcus mitis csoport, S anguinosus csoport, orális terponemák, Actinomyces, Rothia dentocariosa, Porphyromonas, Prevotella, Fusobacterium
•Fogmőveken kialakuló plakkok: mutans streptococcusok, Veillonella, Staphylococcus aureus, Actinomyces Candida (sarjadzó gomba) fajok,
7
Szinergista táplálkozási kölcsönhatások a dentális plakkban I Komplex tápanyagok szekvenciális lebontása (pl. nyál glikoproteinek) •Streptococcus oralis lehasítja és fermentálja a szénhidrát oldallácokat •Prevotella intermedia, P.oralis, Fusobacterium nucleatum hidrolizálja a protein részt és egyes fragmentjeit fermentálja •Peptostreptococcus micros, Eubacterium brachy extenzív aminosav fermentálással fejezi be a lebontást
Szinergista táplálkozási kölcsönhatások a dentális plakkban II bakteriális e.c. polimerek mint tápanyagok •Streptococcus salivarius által termelt fruktánt lebontják:
•mutans streptococcusok, Streptococcus mitis csoport, Actinomyces, Capnocytophaga, Fusobacterium
8
Szinergista táplálkozási kölcsönhatások a dentális plakkban III Az elsıdleges fogyasztó metabolitjait másodlagos fogyasztók használják fel
Antagonista kölcsönhatások a dentális plakkban •Versengés a tápanyagokért
•Bacteriocin termelés (orális streptococcusok, Corynebacterium matruchotii, black pigmented anaerobes, A. actinomycetemcomitans)
•Hidrogénperoxid termelés
•Savi vegyhatás (szerves savak) a legtöbb baktérium szaporodását gátolja
9
Caries •A fogszövetek körülírt destrukciója a táplálék szénhidrátjainak bakteriális fermentációja következtében
•Demineralizáció (krétafolt) még reverzibilis •Caviatio •Dentin fertızés •Pulpitis •Pulpa necrosis
korai zománc caries
A caries multifaktoriális etiológiája Plakk mikrobák
Genetikai háttér fogak alakja kemény szövetek szerkezete immunitás
caries
Táplálkozási szokások ld. szaharóz!
Idıtartam
10
A caries mikrobiális etiológiája Elsıdleges kariogén baktériumok •Streptococcus mutans – leginkább acidogén orális baktérium (gyors tejsav termelı) •Lactobacillus – pH 5.0 alatt is képes szaporodni, tejsav termelı, mély carieses elváltozások progressziójában vesznek részt •Actinomyces – gyökér caries gingivalis recessio következtében Veillonella – protektív hatású, mivel másodlagos fogyasztó, a tejsavból magasabb savi állandójú ecet- and propionsavat képez
A caries megelızése Minél többet kiiktatni a multifaktoriális tényezık közül ! •Táplálkozás: •édesítı szerek szaharóz > glükóz > fruktóz >> mannitol > szorbitol >> xylitol •Fluorid bevitel: segíti a remineralizációt (fluoriapatit) gátolja a baktériumok glikolízisét, poliszaharid termelését és raktározását •Idıfaktor: •A plakkok rendszeres eltávolítása, plakk baktériumok kontrollálása (ld következı dia!)
11
A caries megelızése •Plakk mikrobák: •Mechanikai tisztítás, fogmosás •Antimikrobiális anyagok alkalmazása: (klórhexidin), fluoridok, timol, triclosan, zink sók, enzimek: dextranáz, glukanáz •Probiotikumok? – antagonista baktériumok (nem mutans Str.) •Gazdaszervezeti (genetikai) tényezık kompenzálása: •barázdazárás •Immunizálás? – még csak állatkísérletekben
12
