A Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség a Dél- Dunántúli régió területfejlesztésének egyik

KEDVES OLVASÓ! Tisztelettel köszöntöm Önt a DélDél Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség tervezıii hírlevelének els elsı hasábjain! Hírlevelünket

azzal

területfejlesztésben

a

céllal

érintett

indítjuk,

szakemberek

hogy

a

munkáját

segítsük. Úgy véljük ez a következı, ı, hét éves EU fejlesztési idıszak elıtt különösen idıszerő. Havi rendszerességgel megjelenı ı kiadványunk az aktuális területfejlesztési információkat, jogszabályi változásokat és híreket tartalmazza. A Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Üg a Dél- Dunántúli régió területfejlesztésének egyik jelentıs szerepvállalója 1998-as as megalapítása óta, mind tervezıi tervez kapacitásait, mind közremőködı szervezeti státuszát tekintve. Kötelességünknek érezzük, hogy a tervezéssel kapcsolatos napi információkat információkat összefoglaljuk és bemutassuk az Önök részére. Bízunk benne, hogy kiadványunkat tartalmasnak és hasznosnak találja, találja és a jövıben is Olvasónkként köszönthetjük. Dr. Sitányi László ügyvezetı Amennyiben észrevétele, hozzászólása van, van vagy nem kíván több hírlevelet kapni, kapni kérjük jelezze a [email protected] email címen!

2 Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség www.deldunantul.eu

TARTALOMJEGYZÉK STRATÉGIA CÉLOK ÚTVESZTİJÉBEN ................................................................................... 4 A JÖVİ ZENÉJE ........................................................................................................... 7 HATÁRESET .............................................................................................................. 12 AZ ÚT VÉGÉN JÁRVA .................................................................................................... 14 A MEGYEI TERVEZÉSI FELADATOK TÁMOGATÁSA .................................................................... 23 HÍREK A TERÜLETFEJLESZTÉS HÁZA TÁJÁRÓL ........................................................................ 25 TERÜLETFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ AKTUÁLIS JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK .................................... 26


STRATÉGIA CÉLOK ÚTVESZTİJÉBEN ÚTVES Az EU-s s fejlesztéspolitika aktuális kérdései, a 2014-20 2014 programozási idıszakra szóló stratégiák áttekintése Az Európai Unió kohéziós politikájának végrehajtását szolgáló 2014 2014-20-as as támogatási idıszak programjainak stratégiai alapjait a Lisszaboni stratégiát felváltó, a korábbi növekedési stratégia hiányosságainak hiányosságainak megszőntetését célzó „Európa 2020” európai növekedési stratégia határozza meg. Az Európa Tanács 2010 júniusában fogadta el, és az Európa 2020 COM (2010) Bizottsági közleményben tette közzé az Európa 2020 stratégiát, amelynek legfıbb célja az intelligens, intelligen fenntartható és inkluzív növekedés ösztönzése. A stratégia által felvázolt célállapot kulcselemei – melyek célértékét az EU 2020-ra kívánja elérni –, az alábbiakban határozhatóak meg: A 20–64 évesek legalább 75%--ának munkahellyel kell rendelkeznie (Magyarország vállalása 75%); Az EU GDP-jének 3%-át a K+F--re re kell fordítani (Magyarország vállalása 1,8%); Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni (Magyarország Magyarország vállalása 10%), 10% és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40%-a 40% rendelkezzen felsıoktatási lsıoktatási oklevéllel (Magyarország vállalása 30,3%)); Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi éghajlat változási/energiaügyi célkitőzéseket, célkitőzéseket ideértve a kibocsátás megfelelı körülmények között 30%-kal 30% kal történı csökkentését (Magyarország vállalásai: CO2 kibocsátás csökkentése csö 10%-kal, kal, megújuló energia arányának növelése 14,65%-kal, kal, energia hatékonyság növelése, energia fogyasztás csökkentése 2,96 millió tonna); 20 millióval csökkenteni kell a (Magyarország vállalása 450.000 000 fı)

szegénység

kockázatának

kitett

lakosok

számát

A célok hatékony elérése érdekében az Európa 2020 stratégia három prioritást fogalmaz meg: 1. Intelligens növekedés:: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. 2. Fenntartható növekedés növekedés: erıforrás-hatékonyabb, hatékonyabb, környezet barátabb és versenyképesebb gazdaság. 3. Inkluzív növekedés:: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A három prioritás mögé a stratégia hét kiemelt kezdeményezést is meghatároz, meghatároz melyek mátrix elven mindhárom indhárom prioritás mentén képesek szolgálni a stratégia céljainak elérését. A hét kiemelt kezdeményezés alkalmazása az EU-ra EU ra és a tagállamokra nézve egyaránt kötelezı. A stratégia mind a hét kezdeményezéshez nemzeti szintő feladatokra tesz ajánlásokat elsısorban sorban nemzetállami kompetenciába tartozó szabályozási kérdéskörökben.


Az Európa 2020 stratégia céljainak elérését szolgáló kezdeményezések hatékony megvalósítása érdekében a Bizottság ajánlásokat fogalmazott meg a 2014-2020 2014 közötti közös stratégiai keretek elemeire (SWD(2012)61 Bizottsági szolgálati munkadokumentum). A munkadokumentumban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap (KA), az Euró Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) egymást kiegészítı szakpolitikai célkitőzéseit fogalmazzák meg. Ezek az alapok jelentik az európai szintő beruházások elsıdleges forrásait, amelyek az Európa 2020 2020 stratégia célkitőzéseivel összhangban támogatást nyújtanak a tagállamok számára a növekedés helyreállításához és fokozásához, valamint a sok új munkahellyel járó fellendülés, és ezzel egyidejőleg a fenntartható fejlıdés biztosításához. A Közös Stratégiai Keret (KSK) tehát az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitőzéseit és céljait a KSK alapokra vonatkozó fıbb intézkedésekhez hozzárendelı dokumentum, amely mindegyik tematikus célkitőzéshez meghatározza az egyes es KSK alapok által támogatandó fıbb intézkedéseket, valamint azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosítják a KSK alapok programozása és a tagállamok, illetve az Európai Unió gazdasági és foglalkoztatási politikái közötti koherenciát és összhangot. A vonatkozó kozó EK rendelet tervezet kimondja, hogy az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégia céljainak és célkitőzéseinek elérése érdekében a KSK-alapok alapok támogatásait korlátozott számú tematikus célkitőzésekre kell összpontosítani. A fentieket szem elıtt tartva a KSK alapokra vonatkozóan 11 közös tematikus célkitőzés került lehatárolásra, melyeket valamennyi KSK-alapnak alapnak támogatni szükséges. A magyar EU elnökség alatt, 2011-ben 2011 elfogadott „az Európai Unió Területi Agendája 2020” címő dokumentum a területi szempontok korábbiaknál jobb érvényesítését hivatott szolgálni az z EU fejlesztéspolitikájában. fejlesztéspolitikájában. A területpolitika, a területi kohézió alapdokumentumaként is értelmezhetı Területi Agenda meghatározza az EU-ban EU jellemzı legfontosabb területi kihívásokat okat területi prioritásokat és a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket fogalmaz meg az EU-s EU fejlesztési programokhoz. és egyben stratégiai iránymutatásként szolgál a területfejlesztés számára. A területi prioritások többek között a policentrikus területi ti fejlıdésre; fejlıdésre a határon átnyúló funkcionális térségek területi integrációjára; a helyi gazdaság bázisainak erısítésére; erısítésére a térségi kapcsolatok, területi összeköttetés javítására;,, valamint a régiókra jellemzı táji, ökológiai, kulturális értékek összehangoltt fejlesztésére irányulnak.


A következı programozási idıszakra az EU szükségesnek látta megújítani a Közös Agrárpolitikát (KAP), az Unió agrár agrár- és vidékfejlesztési stratégiáját is.

A megfogalmazott reform alternatívákat a Bizottság „a KAP jövıje 2020-ig” címő Közleményében foglalja össze. A reformok az erıforrás-hatékonyság erıforrás hatékonyság ösztönzése átfogó cél köré épülnek, miáltal megteremthetı az uniós mezıgazdaság és vidékfejlesztés területén – az Európa 2020 stratégiával összhangban – az intelligens, fenntartható fenntar és inkluzív növekedés. A KAP a jövıben is két alappillérre épülne: épülne az elsı pillér tartalmazza az európai uniós mezıgazdasági termelıknek éves szinten alapvetı jövedelemtámogatást biztosító közvetlen kifizetéseket és piaci intézkedéseket, valamint a konkrét konkrét piaci zavarok esetén nyújtandó támogatást; a második pillér pedig a vidékfejlesztést.


A JÖVİ ZENÉJE A hazai területi tervezés, az elkészült Partnerségi Megállapodás és Operatív Program tervezetek fıbb jellemzıi. jellemzıi Az Európai Unió (EU) 2014 és 2020 közötti hétéves költségvetési keretébıl jelentıs fejlesztési források érkeznek Magyarországra, az uniós csatlakozásunk óta már létezı eljárások mentén. E forrásátadás az EU Kohéziós Politikájának, valamint Vidékfejlesztési Politikájának törekvéseit szolgálja. szolgá E források egyrészt elısegítik Magyarország és a magyar térségek társadalmi-gazdasági gazdasági felzárkózását az EU legfejlettebb régióihoz, régióihoz másrészt ásrészt szolgálják a mezıgazdaság versenyképességét és a vidéki térségek népességmegtartó képességének megırzését. Az uniós jogszabálytervezetek szerint a tagállamok, így Magyarország számára átadott forrásokat a fejlesztési programokban rögzítettek szerint kell felhasználni. E programokat Magyarország tervezi meg, és az EU Bizottságával való egyeztetést követıen, mindkét mind fél elfogadása után indulhat a végrehajtásuk. A 2014–20-as 2014 as idıszak tervezési hierarchiájának csúcsán a Partnerségi Megállapodás címő dokumentum áll. A Partnerségi Megállapodáshoz (PM) csatlakoznak a különbözı Operatív Programok (OP). A PM, mint a 2014–20-as as idıszak tervezési folyamatának alapdokumentuma, több szempontból is jelentıs változást képvisel a korábbi uniós finanszírozású fejlesztési ciklusok alapdokumentumaihoz képest. A PM az eddigiekhez képest nagyobb fokú integrációt jelenít meg, ugyanis egyaránt magában foglalja az EU Kohéziós Politikájának pénzügyi alapjai (Strukturális Alapok és Kohéziós Alap – SA/KA) által finanszírozott operatív programokat, valamint az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati ászati Alap (ETHA) hazai felhasználásáról szóló programokat. Emellett a PM összhangot teremt a magyar tagállami programok és az EU Európai Területi Együttmőködési programjai között is (ld. a határ-menti határ menti programok és a Duna térség transznacionális programja), továbbá kitekint egyéb uniós forrásokra és kezdeményezésekre is. A PM nem hagyományosan felépülı tervdokumentum. Erısen kötött formátumban készül, a dokumentumnak az EU Bizottsága által kiadott sablonoknak kell megfelelnie. A PM azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitőzi fı fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti idıszakra. Az elızı fejlesztési ciklusok tervezési alapdokumentumainak tükrében szintén újszerő jelenség, hogy a PM elsısorban nem az egyes tagállamok, így nem Magyarország nemzeti céljait hivatott bemutatni. Küldetése az, hogy ismertesse a tagállam hozzájárulását az EU 2020-as as céljaihoz. Ezeket az EU szintő célokat az Európa 2020 Stratégia, valamint a belıle – a fejlesztések fókuszáltsága érdekében – levezetett ún. 11 tematikus matikus célkitőzés (CPR, 9. cikk) jelöli ki. Ugyanakkor a hazai tervezés számára nagyon fontos, hogy ezt a magyar hozzájárulást a létezı magyar nemzeti célrendszerekbıl vezessük le, ezért a PM dokumentumában helyet kapott a fı nemzeti fejlesztési prioritások prioritás bemutatása is. Ezeket a fı nemzeti fejlesztési prioritásokat a korábban megkezdıdött átfogó nemzeti, területi (megyei, nagyvárosi) és ágazati tervezési folyamatok jelölik ki. E tekintetben különösen fontos tényezı az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Területfejl Koncepció (OFTK) tervezési folyamata (társadalmi egyeztetése lezárult, országgyőlési elfogadása elıkészítés alatt).


A Partnerségi Megállapodást az EU Bizottsága hagyja jóvá a Magyarország Kormányával folytatott egyeztetések után. A PM az 1600/2012. (XII. 17.) Kormányhatározat alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával, a szaktárcák közremőködésével készül. A PM elsı változata 2013. július 1-én készült el, mely változatot az EU Bizottsága szakmaimódszertani szempontból részletes bizottsági véleményezésre alkalmasnak találta. A dokumentum elérhetı a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlapján:

http://www.nth.gov.hu/files/download_files/623/PM_tervezet_20130701.pdf A PM és az OP-k egyeztetésére 6 hónap áll rendelkezésre. Az elfogadási procedúra kezdete, azaz a PM hivatalos benyújtásának idıpontja nagymértékben függ az EU szintjén zajló jogszabályalkotás elırehaladásától is, a benyújtást ugyanis csak a vonatkozó rendelettervezetek elfogadását követıen lehet megtenni (ez leghamarabb 2013 novemberére várható). Az egyeztetések lezárásával, a PM és az OP-k véglegesítésével megkezdıdhet a tervezett fejlesztések végrehajtása. A PM elkészítésével párhuzamosan az Operatív Programok tervezése is elindult. A tervezési folyamat eredményeként született mérföldköveket kormányhatározatok rögzítették. Az 1600/2012. (XII. 17.) Kormányhatározat rögzítette az OP struktúrát, az 1322/2013. (VI. 12.) Kormányhatározat meghatározta az egyes OP-k indikatív forrásallokációját a majdan rendelkezésre álló Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) nagyságának százalékában. Az 1495/2013. (VII. 29.) Kormányhatározat rögzítette a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban megyei programokra elkülönített 450 Mrd Ft indikatív megoszlását a megyék között. A kormány döntése értelmében a 2014-20-as idıszakban 9 Operatív Program keretében lehet majd az Európai Unióból érkezı fejlesztési forrásokat felhasználni: Operatív Program

Az EU forrást biztosító Alap

Gazdaságfejlesztési és Innováció Operatív Program (GINOP)

ERFA, ESZA

Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)

ERFA, ESZA

Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP)

ERFA, ESZA

Emberi Erıforrás fejlesztési OP (EFOP)

ESZA, ERFA

Környezet és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP)

KA, ERFA

Közlekedésfejlesztés OP (KOP)

KA, ERFA

Végrehajtási Koordinációs OP (KOOP)

KA

Vidékfejlesztési Program

EMVA

Magyar Halgazdálkodási Operatív Program

ETHA

1.

táblázat: Operatív Programok a 2014-20-as tervezési idıszakban (forrás: NTH)


A tervek szerint a források erıs koncentrációja valósul majd meg. meg A gazdaságfejlesztést szolgáló program keretének aránya közel 3,5-szeresére 3,5 szeresére növekszik, míg a többi fejlesztési terület kisebb arányban fog részesedni a forrásokból, mint a jelenlegi idıszakban. Az ország kevésbé fejlett térségeinek felzárkóztatására fordított fordított forrás nagysága a második a leendı OP-k k sorában, bár arányaiban a TOP-ra TOP ra szánt forrás némileg kisebb, mint a jelenlegi idıszak 6 konvergencia ROP-ra ra jutó keretösszege. keretösszeg Ezt ellensúlyozhatja, ha az ágazati programokban nagyobb hangsúlyt kap a területi szemlélet. szem

1. ábra: A források megoszlása (ERFA, ESZA, KA) fıbb fejlesztési területek között a két programozási idıszakban (forrás: NFÜ, 1322/2013. (VI. 12.) Korm. határozat)

A Terület- és Településfejlesztési OP keretében lehetıség lesz megyei programok támogatására, melyhez 450 Mrd Ft forrásnagyságot rendelt a kormány. A forrás megyék közti indikatív megoszlását az alábbi táblázat mutatja be. (2. táblázat) A források megoszlását a régiók között érdemes összevetni a jelenlegi idıszak regionális Operatív Programjainak forrásmegoszlásával, mivel jelentıs eltérést lehet tapasztalni a két idıszak között. (2. ábra) A megyei programok keretébıl a három déldél-dunántúli megye, Baranya, Somogy, Tolna 13,6%-kal 13,6% részesedik, mely arány 2,7%-kal kal elmarad a DDOP arányához képest a 6 ROP keretéhez viszonyítva. Baranya, Somogy, Tolna részesedése a megyei programokra szánt keretbıl csak kis mértékben haladja meg a viszonylag fejlettebb fejl Közép-Dunántúli Dunántúli megyékre, Fejér, Komárom-Esztergom Komárom Esztergom és Veszprém megyére jutó keretösszeget. A Terület- és Településfejlesztési OP a megyei programok mellett a megyei jogú városok és a kisebb városok és térségük számára is biztosít majd forrásokat, így íg akár lehetıség adódhat a régió megyéibe érkezı forrásarány emelkedésére.


Az Operatív Programok elsı változata 2013 áprilisára készültek el. A bıvebb és kidolgozottabb második változat 2013 júliusában állt össze, melybe egy szőkebb szakmai kör véleménye is be tudott épülni. A harmadik változata az OP-knak szeptember végére készül el, melynek széles, nyilvános véleményezése is meg fog történni. Az Operatív Programok végleges változatának elkészítési határideje a tervek szerint 2013. december. Forrás összesen (M Ft)

Egy fıre jutó forrás (ezer Ft)

Nógrád

20 109,2

99,3

Szabolcs-SzatmárBereg

45 846,1

82,0

Békés

28 773,9

79,9

Jász-NagykunSzolnok

28 043,2

72,5

Borsod-AbaújZemplén

49 509,8

72,1

Somogy

21 956,2

69,5

Bács-Kiskun

35 803,7

68,8

Baranya

25 614,2

66,3

Heves

19 951,6

64,6

Csongrád

25 498,9

61,1

Veszprém

21 554,9

61,1

Hajdú-Bihar

33 055,6

60,5

Tolna

13 836,7

60,1

Zala

15 228,9

54,0

Vas

13 400,6

52,2

Fejér

21 666,9

50,9

Komárom-Esztergom

13 322,4

43,7

Gyır-Moson-Sopron

16 827,2

37,6

Összesen:

450 000,0

64,4

Megyék

2.

táblázat: A megyei önkormányzatok tervezési jogkörében készülı megyei fejlesztési programok forrásainak indikatív megoszlása (forrás: 1495/2013. (VII.29.) Korm. határozat)


2. ábra: A hat konvergencia ROP, illetve a megyei fejlesztési programok forrásainak megoszlása a régiók között (forrás: NFÜ, 1495/2013. (VII.29.) Korm. határozat)


HATÁRESET A Dél-dunántúli dunántúli térség határ menti nemzetközi projektek rövid bemutatása

kapcsolatait

érintı

együttmőködések,

Az Ügynökség a 2007-2013-as as uniós programozási ciklusban is aktív résztvevıje volt a határon átnyúló és szélesebb értelemben vett nemzetközi együttmőködéseknek, melyek leginkább az ún. Európai Területi Együttmőködés programjainak támogatásával valósulnak meg és céljuk az európai régiók közötti tapasztalatcsere és a közös fejlesztések elımozdítása. A magyar-horvát horvát határon átnyúló együttmőködés területén az Ügynökségnek jelenleg nincs futó projektje, azonban intenzív kapcsolatos ápol a Dél-Dunántúllal Dunántúllal szomszédos horvát megyék fejlesztési ügynökségeivel, megfigyelıként részt vesz a magyar-horvát Közös Monitoring Bizottság munkájában, munkájában és felkérésre szakértıként is közremőködik határon átnyúló projektek kidolgozásában és végrehajtásában. Az Ügynökség jelenleg az alábbi nemzetközi projektekben vesz részt partnerként: MANERGY:: Önellátásra törekvı, hatékony regionális energiaellátási modellek kidolgozása megújuló-energia energia koncepciók és megújuló energiaforrások alkalmazásán keresztül. ke A projekt célja az önkormányzatok energiafogyasztásának optimalizálása az energiahatékonyság növelésével, növelésével és megújuló energiaforrások bevonásával. Elkészült a régió energiastratégiájának tervezete, az év során elkészülnek két önkormányzatra és egy LEADER közösségre a helyi stratégiák. Az érintett önkormányzatok beléptek az energiahatékonyság-növeléséért növeléséért helyi szinten tenni akaró európai szervezetbe, a Polgármesterek Szövetségébe. A projektben készül egy regionális energiaügynökség felállítását elıkészítı észítı tanulmány is. A projekt a Central Europe program támogatásával valósul meg, és 2014 áprilisáig tart. I4FOOD:: Interregionális együttmőködés a versenyképes és fenntartható regionális élelmiszeriparért. A projekt célja, hogy a részt vevı hat európai régió tapasztalatcseréjének eredményeként – mely az innováció, a piacokhoz és finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés érés területére koncentrál – növekedjen az érintett régiók élelmiszeriparának versenyképessége. A projekt keretében a partnerek jó gyakorlatainak megismerése érdekében tanulmányutak szervezésére kerül sor, elkészül a hat régió közös élelmiszeripari problémáit áit és kihívásait bemutató kézikönyv, valamint egy jógyakorlat-győjtemény. jógyakorlat A projekt az INTERREG IVC program támogatásával valósul meg, és 2014 végén zárul. Iron Curtain Trail:: a „Vasfüggöny Nyomvonal”. A projekt célja a délkelet-európai délkelet térség kerékpár-turisztikai urisztikai infrastruktúrájának fejlesztése, az egykori vasfüggöny mentén húzódó nemzetközi kerékpárút (Eurovelo 13) délkelet-európai délkelet európai leendı nyomvonalának pontos meghatározása – benne a magyar-horvát magyar határszakasszal.. A nyomvonal-felmérésen nyomvonal túl jó gyakorlatok k győjtésére, az Eurovelo 13 nemzetközi weboldalának elkészítésére, illetve a regionális kerékpár-turisztikai turisztikai portál továbbfejlesztésére is sor kerül. A projekt a Southeast


Europe (délkelet-európai transznacionális együttmőködés) keretében valósul meg, 2014. szeptemberében zárul. Build SEE: lakóövezetek ökotudatos tervezése az uniós célokkal összhangban. Az Ügynökség 2013 júliusában kapcsolódott be a projektbe. A nemzetközi partnerség célja egy „zöld épületmenedzsment modell” kidolgozása, az ehhez szükséges nemzeti jogi környezetek vizsgálata, és esettanulmányok kidolgozása. A projekt Pécs szegregátumaiban található szociális bérlakások korszerősítési megoldásait, és a lakóterületeken található zöldterületek megújítási lehetıségeit elemzi. Ez a projekt is a Southeast Europe (délkeleteurópai transznacionális együttmőködés) program keretében valósul meg, 2014 végéig. A futó projektekkel kapcsolatban az Ügynökség rendszeresen szervez konferenciákat, workshopokat, szakértıi egyeztetéseket, melyekre a régió szereplıit hívjuk meg, ezért kérjük, kísérjék figyelemmel honlapunkat. A fenti projekteken túl az Ügynökség havi rendszerességgel készíti el az Európai Bizottságnál közvetlenül elérhetı finanszírozási lehetıségeket bemutató „Brüsszeli források” címő hírlevelét, melyet a régió több száz szereplıje kap meg elektronikus formában.


AZ ÚT VÉGÉN JÁRVA A 2007-2013 2013 tervezési idıszak, az ÚMFT és ÚSZT Operatív Programjainak elırehaladása A 2007-2013 2013 közötti programozási idıszak a végéhez közeledik – már ami a megjelölésében szereplı végdátumot illeti. Függetlenül attól, hogy a kedvezményezettek javára jogi kötelezettségvállalásra, azaz támogatás megítélésére csak 2013. december 31-ig, 31 vagy azt követıen is, esetleg a pénzügyi elszámolási idıszak végéig, 2015. december 31-ig 31 kerülhet sor, pályázati dömpingre már nem érdemes számítani. A legfrissebb, augusztusi adatok alapján a rendelkezésre álló forrás legalább 95%-áról áról már megszületett a döntés. dön A program átfogó értékelése korai lenne még, ám elırehaladásának pillanatfelvétele mégis sokat elárulhat a tekintetben, hogy a DélDél dunántúli régió – Baranya, Somogy vagy épp Tolna

megye

–

miképp

„történelmi eséllyel” fogalmaztak anno)?

élt

(ahogy

a

a

ráruházott

progra program

írói

Honnan indultunk, és hova jutottunk? Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét (NSRK) végleges formájában 2007. május 7-én 7 én fogadta el az Európai Bizottság. Az Európai Unió kohéziós politikájának 2007 és 2013 közötti nemzeti nemze szintő megvalósítását szolgáló stratégiai dokumentum a társadalmi és gazdasági különbségeket hivatott mérsékelni a Kohéziós és Strukturális Alapok forrásainak felhasználásán keresztül. A program két átfogó célt fogalmaz(ott) meg: a foglalkoztatás bıvítését bıvít és a tartós növekedés elısegítését. A célok eléréséhez hat tématerületet azonosított a terv, ide összpontosítva a fejlesztési erıfeszítéseket. Ezek • • • • • •

a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, a társadalom megújulása, a környezeti és energetikai fejlesztés, fejl a területfejlesztés és az államreform.


1. ábra: A 2007-2013 2013 közötti idıszakban elérhetı uniós források megoszlása operatív programonként

A támogatási rendszer kialakításakor hét szektorálisszektorális (ágazati-), ), hét regionálisregionális és egy végrehajtási operatív program (OP) került meghatározásra. A 15 OP forrásai révén, 15% nemzeti hozzájárulással folyó áron több mint 29 milliárd euró, azaz 8 209 milliárd forint (280 EUR/HUF árfolyamon számolva) vált elérhetıvé elérhetıvé és felhasználhatóvá hazánk számára. A legnagyobb keretösszeg a KözlekedésKözlekedés (1 877 Mrd Ft) és a Környezet és EnergiaEnergia (1 485 Mrd Ft) Operatív Programokra került allokálásra, de csak alig maradt el mögöttük a kimondottan területi felzárkóztatást segítı 6 konvergencia régió OP (ROP) együttes forrásainak összege (1 418 Mrd Ft). A ROP-ok ROP támogatási rendszerében ben elérhetı források 16,38%-a, a, több mint 232 Mrd Ft állt rendelkezésre dedikáltan a Dél-dunántúli Dél dunántúli régió területi fejlesztésére.

2.. ábra: A konvergencia régiók operatív programjainak forrásmegoszlása

A Dél-Dunántúli OP (DDOP) – a régió leszakadásának megállítását célzó – prioritásai az alábbi területekre fókuszálnak: • • • • •

gazdaságfejlesztés, turizmusfejlesztés, humán infrastruktúra a fejlesztés, településfejlesztés és közlekedés- és környezetfejlesztés.


3. ábra: A Dél-Dunántúli Dunántúli Operatív Program forrásainak megoszlása, OP prioritásonként

Az ágazati programokhoz hasonlóan érzékelhetı a közlekedés és környezet környez területeken koncentrálódó források túlsúlya, akárcsak az Európa Kulturális Fıvárosa (Pécs) címzett beruházásai miatt megnövekedett városfejlesztési akcióké. ig az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív 2013. augusztus 15-ig Pogromok támogatási rendszereiben nyilvántartott felhívásokra összesen 122 045 pályázatot nyújtottak be, amelyek közül a pályázatok csaknem fele, 60 445 támogatásra (is) került. A Dél-dunántúli dunántúli régióból az országos (régió) átlagtól (17 107) jelentıs mértékben elmaradó számú, mindösszesen 13 836 pályázatot regisztráltak, amelyek szintén majdnem 50%-ában, 6 973 esetben került sor támogatás megítélésére. Ha a megyei aktivitást vitást egyszerően a beérkezett pályázatok száma alapján rangsorolnánk, a versenyt Baranya nyerné 6 145 pályázattal, ezt követné Somogy (4 701), majd Tolna (2 990). Érdekesség, hogy a megye--átlag (5 988) feletti érdeklıdés csak elıbbi esetében mutatkozik.. A támogatott pályázatok száma alapján a dél-dunántúli dél dunántúli megyék az országos rangsor középmezınyében és végén foglalnak helyet.


4.. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett és támogatott pályázatok száma megyénként

Országos szinten ten a legnagyobb aktivitás a Gazdaságfejlesztési OP (GOP) és a Társadalmi Megújulás OP (TÁMOP) felhívásai esetében volt érzékelhetı, csaknem 43, illetve 32 ezer beérkezett pályázattal – logikusan a támogatott pályázatok száma is e két OP esetében a legmagasabb (25 137 és 12 886). Az országos trendhez hasonlóak tapasztalhatók a DélDél Dunántúlon is; a GOP és TÁMOP projektcsatornáiba 6 027 (44%) és 3 669 db (27%) projektötlet került benyújtásra. A régióban megvalósítani tervezett pályázatok több mint 15%-ban, azaz 2 119 alkalommal a DDOP különbözı konstrukcióit célozták – ebbıl 992 alkalommal ítélt meg támogatást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ).

5.. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett és támogatott pályázatok száma a Dél-Dunántúlon, Dunántúlon, operatív programonként

A Dél-Dunántúl Dunántúl területén ROP-ból ROP ból finanszírozni tervezett fejlesztési javaslatok 76%-a 76% (1 621) az OP 1. (gazdaság), 2. (turizmus) és 5. (közlekedés és környezet) prioritásához illeszkedett – csaknem azonos mértékben (546, ( 545 és 530 pályázat).


6.. ábra: A DDOP pályázati felhívásaira beérkezett és támogatott pályázatok száma a Dél-Dunántúlon, Dél prioritásonként

2013. augusztus közepéig a 2007-2013. 2007 2013. évi uniós költségvetési ciklusban hazánk rendelkezésére ezésére álló keret 176%-ának 176% ának megfelelı támogatási igény fogalmazódott meg, 14 491 milliárd forint értékben. Az igényelt támogatás számszerően (közel 4 500 Mrd Ft) és a rendelkezésre álló források arányában vizsgálva (több mint 236%) egyaránt a legnagyobb keretösszeggel eretösszeggel rendelkezı KÖZOP esetében a legmagasabb. Jelentıs, 200%-hoz 200% közelítı túligénylés mutatkozik a GOP és a ROP-ok ROP esetében is.

7.. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt és megítélt támogatás az OP forrásokhoz mérten, operatív programonként

A DDOP forrásai terhére igényelt támogatás 393 Mrd Ft-on Ft on áll, az OP teljes keretének ez több mint 169%-a. A támogatási igények abszolút értéke az 5. prioritás (közlekedés és környezet) esetében a legmagasabb (136 Mrd Ft), bár a prioritás keretében rendelkezésre


álló források arányát tekintve legnépszerőbbnek (270%).

a

turizmus

tématerület

(2.

prioritás)

bizonyult

a

8.. ábra: Az DDOP keretében igényelt és megítélt támogatás az OP forrásokhoz mérten, prioritásonként

A dél-dunántúli dunántúli pályázatok támogatási igényét tekintve a fejlesztési szükségleteket talán leginkább kielégítı DDOP került az elsı helyre (385 Mrd Ft), maga mögé utasítva a pályázatok gazdái körében egyébként „közkedvelt” KEOP (217), GOP (205) és KÖZOP (162) konstrukciókat. A ROP elsısége nem csak regionális szinten, de megyénként – Baranyában, Somogyban és Tolnában – is megkérdıjelezhetetlen. megk

9.. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt és megítélt támogatás a Dél-Dunántúlon, Dél Dunántúlon, operatív programonként

Magyarországnak a 2007-2013 2013 közötti idıszakban rendelkezésére álló uniós források terhére 2013. augusztusig 7 833 milliárd forint támogatás (az NSRK 95%-a) 95% került megítélésre a kedvezményezetteknek, a támogatás hatályos szerzıdések szerinti összértéke 7 385 5 Mrd Ft (90%), a kifizetett összeg 3 974 Mrd Ft (48%). A régiót tekintve a megítélt támogatás 578 Mrd Ft (a források 7,03%-a), 7,03% a), a hatályos szerzıdések összege 525 Mrd Ft, a kifizetett összeg 329 Mrd Ft. A legmagasabb támogatást Baranyának sikerült abszolválnia abszolvá (247), Somogyot (211) és Tolnát (100) is megelızve.


23,77; 14%

0,27; 0% ÁROP 59,99; 34%

15,79; 9%

DDOP GOP KEOP

24,74; 14%

KÖZOP TÁMOP 27,08; 16%

23,50; 13%

TIOP

10.. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatások megoszlása a Dél-Dunántúlon, Dél Dunántúlon, operatív programonként

Az egy állandó lakosra jutó támogatás összege a régióban 598 152 2 Ft, ami nem sokkal ugyan, de elmarad az országos átlagtól (714 961 Ft). A megyék eredményessége tekintetében Somogy (667 654 Ft) az országos rangsor középmezınyének elsı felébe sorolódik, Baranyát (639 292 Ft) és Tolnát (433 755 Ft) egyaránt maga mögé utasítva. ut

11.. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatások egy állandó lakosra jutó összege megyénként

Az Operatív Programokról általánosságban elmondható, hogy a megítélt támogatás (sok esetben a hatályos szerzıdések összege is) megközelíti, vagy el is éri a rendelkezésre álló források 90%-át. át. „Overbook”-ról, „Overbook” ról, azaz túlvállalásról a KÖZOP és a GOP esetében beszélhetünk – itt a megítélt támogatás nagysága már meghaladja az egyébként rendelkezésre álló forrásokat (elıbbi esetében esetében egyébként a hatályos szerzıdések összege is magasabb, mint az OP forrásai). A támogatás odaítélését tekintve leggyengébben a Társadalmi Infrastruktúra (TIOP) és az Államreform (ÁROP) OP-k OP k teljesítenek, a „lekötött” támogatás nem éri el a programok költségvetésének 80%-át át sem. A kifizetések


elırehaladása tekintetében a GOP mellett egyértelmően a ROP-ok ROP ok teljesítenek a legjobban, a kifizetések rendelkezésre álló forrásokhoz mért aránya eléri, esetenként meghaladja a 60%-ot.

12.. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatások, hatályos szerzıdések és kifizetések összege, operatív programonként

A régió területén megvalósuló, támogatást nyert projektek jelentıs többségében sikerült szerzıdést kötni, a hatályos szerzıdések összege (525 Mrd Ft) alig 10%-kal 10% marad el a megítélt támogatástól (577 Mrd Ft). Kizárólag a KEOP esetében szembetőnı az odaítélt források támogatási szerzıdéseinek elmaradása, a különbségbıl több mint 30 milliárd forint innen adódik. A kifizetések az ÁROP (78%) mellett a DDOP (71%) esetében haladnak a leggyorsabban, de a KEOP (40%) esetében errıl már nem beszélhetünk.

13.. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatások, hatályos szerzıdések és kifizetések összege a DélDél Dunántúlon, operatív programonként

A régióban felhasznált uniós források – függetlenül attól, hogy ágazati, vagy a regionális OP-ból ból kerültek megítélésre – legnagyobb hányada a humán infrastruktúrainfrastruktúra és szolgáltatások fejlesztését szolgálja, ezt követi a környezetfejlesztés, környezetfejlesztés, a gazdaságfejlesztés, majd a közlekedésfejlesztés, végül a településfejlesztés és a turizmus. A megyék fejlesztési


területenként felhasznált forrásainak aránya jelentıs eltérést mutat: míg Baranyában a településfejlesztésnek (EKF projektek), Somogyban a közlekedés- (fıúti projektek) és turizmus- (balatoni projektek), Tolnában a környezetfejlesztésnek jutott fıszerep.

14.. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatások megoszlása a Dél-dunántúli Dél dunántúli régióban, fejlesztési fejles tématerületenként


A MEGYEI TERVEZÉSI FELADATOK FEL TÁMOGATÁSA A megyei tervezési feladatok támogatását, az ehhez kapcsolódó kapacitásépítést szolgálja az Államreform Operatív Program keretében megjelent ÁROPÁROP 1.2.11/A-2013 2013 kódszámú könnyített elbírálású pályázati felhívás,, amely keretében lehetıség nyílik megyénként 90 millió Ft támogatás elnyerésére a megyei önkormányzatok számára. A pályázati felhívás 2013. 08. 24-én én jelent meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, a pályázat beadási határideje 2013. szeptember 23. A Megyei Önkormányzat ÁROP projekt által finanszírozott fıbb tervezési feladatai a következık: •

• • •

•

A megyei szintő helyzetértékelı dokumentumok utómunkálata keretében a megyei tervezési dokumentumokat megalapozó - regionális kitekintéső – megyei fejlesztési szükségletek beazonosítása, lehetséges fejlesztési irányok meghatározása a megyékben mőködı közigazgatási szervez szervezetekkel, intézményekkel, gazdasági és civil szereplıkkel való együttmőködés alapján. A megye hosszú távú fejlesztési céljait koncepcionális szinten rögzítı tervezési dokumentum, a megyei területfejlesztési koncepció elkészítése. elkészítése Megyei szintő, középtávú stratégiák, stratégiák, programok elkészítése, elkészítése összhangban a hosszú távú koncepcióban leírtakkal. A megyei önkormányzatok részérıl a 2014-2020 2020 közötti uniós támogatási idıszakra vonatkozó operatív programok kialakításához részdokumentumok elkészítése,, valamint az abban foglalt projektcsomagok elıkészítése és fejlesztése (amelyek segítik az integrált fejlesztési elképzelések megalapozását is, pl. TOP-hoz TOP kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentumok I-II. I II. fázisa, a város és térsége projektcsomagjainak tervezése (I-II. (I II. fázisa), a szabad vállalkozási zónák fejlesztési magterületeinek meghatározása, ágazati OP khoz OP-khoz kapcsolódó projektjavaslatok). A tervezési folyamat során a megyei önkormányzatra delegált koordinációs feladatok ellátása: o

TOP tervezésekor a megyei jogú városok és a városi térségek fejlesztési elképzeléseinek k összehangolása a megyei fejlesztési elképzelésekkel (megyei területfejlesztési részdokumentummal),

o

határ menti program tartalmának és a párhuzamosan futó megyei szintő programok kapcsolódásának, továbbá továbbá a megye területén megvalósuló valamennyi fejlesztés összhangjának biztosítása,

o

közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD), mint új területi integrációs eszközök területének lehatárolása,, valamint a stratégiák végrehajtásának összehangolása.


• •

A megyei területfejlesztési koncepció és program kidolgozása során a partnerség biztosítása a Tftv. 13.§ (2) k) pontjában foglaltaknak megfelelıen. Az elkészült megyei területfejlesztési elképzeléseket összegzı programhoz illeszkedı, uniós forrásból támogatandó projektek generálása, összegyőjtése a kiemelt projektben elkészülı módszertan és végrehajtott szakmai iránymutatás alapján.

Az elıkészítı fázis keretében a területfejlesztési koncepció és program kidolgozásának megalapozásaként 2012. november 30-ával elkészültek a megyei közgyőlési határozattal jóváhagyott helyzetfeltáró dokumentumok. A megyei tervezési folyamat fıbb mérföldkövei az ÁROP pályázati felhívás alapján: • • •

2013. december 31. - Megyei területfejlesztési koncepció a megyei közgyőlés és a területfejlesztés stratégiai tervezésért felelıs miniszter által elfogadva; 2014. február 28. - Megyei területfejlesztési program (stratégiai és operatív rész) a megyei közgyőlés és a területfejlesztésért felelıs miniszter által elfogadva; 2014. szeptember 30. - A 2014-2020 közötti uniós idıszak tervezését segítı rész dokumentumok a területi és az ágazati operatív programokhoz illeszkedıen, valamint projektlista.


HÍREK A TERÜLETFEJLESZTÉS HÁZA TÁJÁRÓL •

Elfogadta az EB a 2014-2020 közötti uniós források tervezésére vonatkozó magyar javaslatot (2013.07.09. – kormany.hu)

•

Módosul a 2014-2020 tervezési idıszakra stratégiai tervezést és projekt elıkészítést támogató kiírás keretösszege (2013.07.25. – nfu.hu)

•

Lázár: sürgıs akcióterv az uniós forrásvesztés elkerülésére (2013.08.08. – nth.gov.hu)

•

A 2014-2020 programozási idıszak programjainak Stratégiai Környezeti Vizsgálata (2013.09.05. – nfu.hu)


TERÜLETFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ AKTUÁLIS JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK • •

•

•

• • • • •

• • •

•

•

•

1545/2013. (VIII. 15.) Korm. határozata az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának módjáról 1495/2013. (VII. 29.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti idıszakra a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól és az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról 1441/2013. (VII. 15.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési idıszakra vonatkozó határon átnyúló együttmőködési programok tervezésével kapcsolatos hosszú- és középtávú fejlesztési elképzelésekrıl, valamint az operatív programok nemzetközi egyeztetésének alapját képezı kulcsprioritás-javaslatokról 1322/2013. (VI. 12.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására irányuló programozási dokumentumok tervezésével kapcsolatos aktuális feladatokról 1287/2013. (V. 28.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti források felhasználásának elıfeltételeiként meghatározott, a víz szektort érintı ex-ante kondicionalitások teljesítésérıl 1217/2013. (IV. 18.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer koncepcionális kérdéseirıl 1211/2013. (IV. 15.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti források felhasználásának elıfeltételeiként meghatározott, hulladékszektort érintı ex-ante kondicionalitások teljesítésérıl 1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának elıfeltételeiként meghatározott ex-ante kondicionalitások teljesítésével összefüggı feladatokról 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteirıl 1114/2013. (III. 8.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó Partnerségi Megállapodás célrendszerérıl 1034/2013. (II. 1.) Korm. határozat a 2014–2020-as programozási idıszakban az Európai Területi Együttmőködési Programok intézményrendszerével és tervezésével kapcsolatos felelısségi rend, feladatok és tárgyalási mandátum kialakításáról 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggı aktuális feladatokról 1520/2012. (XI. 28.) Korm. határozat az Európai Területi Együttmőködés célkitőzése keretében az Európai Unió 2014–2020-as költségvetési idıszakában megvalósuló határ menti és transznacionális programok elıkészítésével kapcsolatos feladatok meghatározásáról 1518/2012. (XI. 22.) Korm. határozat a 2014–2020-as programozási idıszak elıkészítéséért felelıs uniós fıtárgyaló feladat- és hatáskörérıl, valamint személyének kijelölésérıl

Köszönjük megtisztelı figyelmét!


A Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség a Dél- Dunántúli régió területfejlesztésének egyik

Recommend Documents