A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerének továbbfejlesztése

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerének továbbfejlesztése

KEOP-1.1.1/B/10-11

2013. február

TARTALOMJEGYZÉK 1

Összefoglaló ................................................................................................... 5

2

Háttér, környezet .......................................................................................... 12 2.1 Érintett földrajzi terület bemutatása ................................................................. 12 2.1.1 A terület közigazgatási lehatárolása ..................................................... 12 2.1.2 A terület természeti környezete ........................................................... 13 2.1.3 Jellemző településszerkezet................................................................. 20 2.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása ..................................................... 22 2.2.1 Demográfiai helyzet, társadalmi jellemzők ............................................ 22 2.2.2 Gazdasági jellemzők........................................................................... 24

3

A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése............................................. 42 3.1 Helyzetértékelés, kereslet és kínálat elemzése, tervezési alapadatok meghatározása .............................................................................................. 42 3.1.1 A keletkező hulladék jelenlegi helyzete ................................................. 42 3.1.2 A keletkező hulladék előrejelzése ......................................................... 50 3.1.3 A hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete .............................................. 52 3.1.3.1 A hulladékgazdálkodás folyamatának áttekintése ..................... 52 3.1.3.2 A hulladékgazdálkodási feladatok ellátásának intézményi kérdései52 3.1.3.3 A hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése ................................................... 65 3.1.3.4 A hulladék begyűjtése .......................................................... 68 3.1.3.5 A hulladék kezelése.............................................................. 80 3.1.4 A hulladék begyűjtésének és kezelésének előrejelzése ............................ 84 3.1.5 Közszolgáltatási díjak helyzete és előrejelzése ....................................... 87 3.1.6 A begyűjtés és hulladékkezelés során képződő anyagok és energia piacának helyzete és előrejelzése ...................................................................... 88 3.2 A probléma meghatározása ............................................................................. 90 3.3 Célkitűzések .................................................................................................. 99 3.3.1 A célkitűzések meghatározása ............................................................. 99 3.3.2 Indikátorok ..................................................................................... 104

4

Változatelemzés ......................................................................................... 105 4.1 Elemzések a változatok meghatározása érdekében ........................................... 105 4.2 A változatelemzés módszere .......................................................................... 109 4.3 A projekt nélküli eset .................................................................................... 112 4.3.1 A projekt nélküli eset leírása ............................................................. 112 4.3.2 Költségek, bevételek és hasznok becslése ........................................... 113 4.3.3 Egyéb releváns szempontok .............................................................. 114 4.4 „A”, „B”, „C”…. projektváltozatok.................................................................... 114 4.4.1 A „C3” változat ................................................................................ 114 4.4.1.1 A „C3” változat leírása, műszaki ismertetése ...................................... 114 4.4.1.2 A várható eredmények, hatások ....................................................... 119 4.4.1.3 Költségek és bevételek becslése ....................................................... 129 4.4.1.3.1 Beruházási költségek ........................................................ 129 4.4.1.3.2 Működési költségek........................................................... 130 4.4.1.3.3 Maradványérték................................................................ 130 4.4.1.3.4 Bevételek ........................................................................ 131

2

4.4.1.3.5 Hasznok .......................................................................... 132 4.4.1.3.6 Egyéb releváns szempontok .......................................................... 132 4.4.2 A D3 változat .................................................................................. 135 4.4.2.1 A „D3” változat leírása, műszaki ismertetése...................................... 135 4.4.2.2 A várható eredmények, hatások ....................................................... 140 4.4.2.3 Költségek és bevételek becslése ....................................................... 149 4.4.2.3.1 Beruházási költségek ........................................................ 149 4.4.2.3.2 Működési költségek........................................................... 150 4.4.2.3.3 Maradványérték................................................................ 151 4.4.2.3.4 Bevételek ........................................................................ 151 4.4.2.3.5 Hasznok .......................................................................... 151 4.4.2.3.6 Egyéb releváns szempontok .......................................................... 151 4.5 A változatok értékelése, a kiválasztott változat meghatározása .......................... 155 5

A kiválasztott változat részletes ismertetése .............................................. 157 5.1 A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése........................................ 157 5.1.1 A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése ........................... 157 5.1.2 Output indikátorok ........................................................................... 189 5.2 Intézményi elemzés...................................................................................... 190 5.2.1 A beruházás tulajdonjogi kérdései ...................................................... 190 5.2.2 Üzemeltetési koncepció..................................................................... 191 5.2.2.1 A hulladékgazdálkodási rendszer működtetésének bemutatása 191 5.2.2.2 A közszolgáltató(k), üzemeltető(k) kiválasztása..................... 193 5.2.2.3 Díjpolitika ......................................................................... 193 5.2.2.4 A közszolgáltatók, üzemeltetők bevonása a fejlesztés finanszírozásába ..................................................................... 194 5.2.3 ÁFA fizetése és visszaigényelhetősége a beruházás és a működtetés során ..................................................................................................... 196 5.3 A projekt hatásai .......................................................................................... 196 5.3.1 A projekt jelentős hatásai ................................................................. 196 5.3.2 A projekt környezeti fenntarthatósága ................................................ 196 5.3.3 Az esélyegyenlőségre gyakorolt hatások ............................................. 198 5.3.4 A területiség elvének való megfelelés ................................................. 198

6

A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése199 6.1 A költség-haszon elemzés általános feltételezései............................................. 200 6.2 Pénzügyi elemzés ......................................................................................... 201 6.2.1 Pénzügyi költségek becslése .............................................................. 202 6.2.1.1 Beruházási költségek becslése ............................................. 202 6.2.1.2 Működési költségek becslése ............................................... 205 6.2.1.3 Maradványérték becslése .................................................... 207 6.2.1.4 Pénzügyi költségek összegzése ............................................ 208 6.2.2 Pénzügyi bevételek becslése.............................................................. 208 6.2.2.1 A díjak meghatározása ....................................................... 208 6.2.2.2 Fizetőképességi vizsgálatok (affordability)............................. 212 6.2.2.3 A pénzügyi bevételek becslése............................................. 215 6.2.3 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói .............................................. 216 6.2.4 A megítélhető támogatási összeg meghatározása................................. 217 6.2.4.1 A támogathatósági feltételek vizsgálata ................................ 217 6.2.4.2 A támogatási összeg meghatározása .................................... 218

3

6.2.5 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata................................................... 219 6.2.5.1 A beruházás finanszírozása ................................................. 219 6.2.5.2 A működés fenntarthatósága ............................................... 219 6.2.5.3 A projekt összevont pénzáram kimutatása ............................ 219 6.3 Közgazdasági költség-haszon elemzés ............................................................ 222 6.3.1 A projekt közgazdasági költségeinek becslése...................................... 223 6.3.2 A projekt hasznainak becslése ........................................................... 224 6.3.2.1 Használónál jelentkező hasznok becslése .............................. 224 6.3.2.2 Az externális hasznok becslése ............................................ 224 6.3.2.3 A hasznok összegzése ........................................................ 227 6.3.3 Közgazdasági teljesítménymutatók..................................................... 227 6.4 Érzékenység és kockázatelemzés ................................................................... 229 6.4.1 Érzékenységvizsgálat ....................................................................... 229 6.4.2 Kockázatelemzés ............................................................................. 230 7

A projekt lebonyolítás részletei .................................................................. 232 7.1 A projekt irányítási struktúrája....................................................................... 232 7.1.1 A projektgazda bemutatása............................................................... 232 7.1.2 A projektmenedzsment szervezet bemutatása ..................................... 236 7.3 Megvalósíthatóság ........................................................................................ 240 7.3.1 Megvalósíthatóság értékelése a tulajdonviszonyok és az egyéb jogviszonyok alapján ........................................................................................... 240 7.3.2 Megvalósíthatóság értékelése az előkészítettség alapján ....................... 241 7.3.3 Kockázatok bemutatása és kockázatkezelési stratégia (a megvalósítás és az üzemeltetés időszakára) ................................................................... 242 7.3.4 Lebonyolítási ütemterv ..................................................................... 250 7.3.5 Kommunikációs terv ......................................................................... 251 7.3.6 Közbeszerzési/beszerzési terv............................................................ 258 7.3.7 Kifizetési ütemterv ........................................................................... 260

8

A tanulmány mellékletei ............................................................................. 263

4

1

Összefoglaló

1. táblázat: Főbb adatok A projekt címe:

Projektgazda neve: Projektgazda székhelye: A projektgazda ÁFA visszaigénylési jogosultsága Érintett települések száma (db) Érintett lakosság (ezer fő) A projekt megvalósítás tervezett kezdete (év, hó) A projekt megvalósítás tervezett befejezése (év, hó) Várható teljes beruházási költség (Ft)*

A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerének továbbfejlesztése Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás 6720 Szeged, Széchenyi tér 11. Igen 33 267,384 2013.04. 2014.12. 6.095.611.500

* Csak a pályázat keretében elszámolandó költségek, beleértve az önrészt is.

Jelen pályázatban Társulás területén gazdasági háttere keretében épült ki

bemutatásra kerülő projekt a A Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási található 33 db településen kerül megvalósításra. A projekt természeti és a 2. fejezetben kerül bemutatásra. A projektterületen ISPA/KA program a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszer.

Pályázó szervezet jogi személyiségű Társulás, bemutatására a 7.1.1. fejezetben kerül sor.

1) A megoldandó probléma rövid leírása A Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer kiépítésére, mely elsők között teljesítette az Európai Uniós keretirányelvek és rendeletek által előírt alapvető követelményeket ISPA források felhasználásával került sor a 2001 – 2009. közötti időszakban. Figyelembe véve, hogy a hazai hulladékgazdálkodási rendszerek közül a Szegedi Hulladékgazdálkodási Rendszer modernizálására az elsők között került sor, az elmúlt évek során megszerzett tapasztalatok, továbbá a szigorodó hazai és európai hulladékgazdálkodási szabályoknak történő megfelelés érdekében a rendszer továbbfejlesztésének igénye merült fel. A regionális hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásában, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a kijelölt Közreműködő Szervezet (Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Kft.) szakmai lebonyolítása mellett KEOP 1.1.1/B/10-11 pályázati konstrukció keretén belül kerülhet sor. Jelen projektjavaslat a pályázati felhívással összhangban, megelőzés, szelektív hulladék begyűjtő kapacitás fejlesztése, a begyűjtött hulladék előkezelése és lerakó kapacitás kihasználtságának növelése szakmai tevékenységekre terjed ki. Megoldandó probléma az elkülönített gyűjtés kiterjesztése, a térség hulladékainak gazdaságilag hatékonyrendszerben történő begyűjtése, előkezelése, a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény előírásaiból eredő költség növekedést eredményező hatásainak mérséklése.

5

2) A változatelemzés főbb következtetései (4. pont alapján) A projekt előkészítési időszakában a Társulás a változatelemzést megalapozó tanulmánytervet készíttetett, melyben 9 változat összehasonlítása történt meg. A kitűzött célok teljesítése érdekében az alábbi két változat került vizsgálatra az RMT-ben (a tanulmánytervben alkalmazott számozás alapján): „C3” változat – Mechanikai kezelés + edényes gyűjtés + racionalizált alközpont Ennél a változatnál a vegyesen gyűjtött hulladékok kizárólag mechanikai előkezelésen esnének át kiegészítő tüzelőanyag (RDF) előállítása érdekében. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés edények és gyűjtő gépjárművek beszerzésével kerülne fejlesztésre. A változat keretén belül kiépítésre kerül Mórahalom területén egy kompakt válogatósor. A komposztáló és válogató működtetéséhez szükséges gépek (targonca, rakodógép, dobrosta, aprító) szintén beszerzésre kerülnek. A logisztikai rendszer fejlesztése esetében a Mórahalmi körzet ellátásához szükséges eszközök beszerzésére is sor kerül (gyűjtő jármű, edényzetek). Az újrahasználati központok kialakítása kizárólag konténer beszerzésével kerülne sor. „D3” változat – Integrált racionalizált alközpont

mechanikai-optikai

kezelő

+

edényes

gyűjtés

+

A változat keretén belül az anyagában hasznosítás élvez prioritást, azonban ennek alapját a vegyesen gyűjtött hulladék speciális feldolgozása biztosítaná. Ennek érdekében a vegyesen gyűjtött hulladék kombinált mechanikai és optikai szeparációs eljárásoknak vetik alá, melynek célja, hogy az anyagában hasznosítható papír, fém és műanyag frakciók leválasztásra kerüljenek. A hulladékkezelés maradéka a technológiai sor elején leválasztásra kerülő nehéz frakció, illetve az anyagában nem hasznosítható frakciókból előállításra kerülő RDF, mely erőművekben, cementgyárakban energetikailag hasznosítható. A technológia segítségével az összes papír és műanyag frakciók kb. 85%-a válogatható le, mely jelentősen hozzájárulhat a hulladékok lerakástól történő eltérítéséhez. A kiépítendő integrált kezelőmű magában foglalja új válogató-bálázó sor kiépítését is, ezáltal elkerülhető különálló új válogatómű kiépítése. A régi válogatómű fejlesztése (bálázógép csere nagyobb kapacitású gépre) ettől függetlenül elvégezendő. A szelektív hulladékgyűjtés ennél a változatnál is edényes gyűjtés, a begyűjtésre kerülő zöldhulladékok kezelésére a Sándorfalvi úton kiépítendő új komposztáló létesítésével kerül sor. A változat megvalósítása esetén a kevert települési hulladék biológiai kezelésére nem kerül sor. Mórahalmon kompakt válogatómű kialakítására kerül sor, a hozzá tartozó egyéb eszközbeszerzésekkel (ld. a C3 változatban bemutatottak szerint). A vizsgált változatok a többszempontú értékelés módszerével kerültek összehasonlításra. E módszer előnye, hogy sok vizsgálati szempontot képes egységes rendben kezelni, ami alapján a változatok sorrendje felállítható. Megállapítható, hogy a D3 változat az összességében legelőnyösebb változat magasabb beruházási költségei ellenére is, köszönhetően a rendszer műszaki rugalmasságának, a magas értékesítési bevételeknek, a minimális lerakási járuléknak és a fenntarthatóságnak. A változatelemzés eredménye „C3” változat 120 6,67

Értékelési szempontok Súlyozott összes pont Súlyozott átlagpont

6

„D3” változat 134 7,44

A projekt esetében a költség-hatékonysági elemzés eredményei alapján is a „D3” változat a kedvezőbb, mivel költségeinek értékesítési bevételekkel módosított jelenértéke alacsonyabb, mint a „C3” változat költségeinek jelenértéke. A „D3” változat magasabb értékesítési bevétele miatt kedvezőbb a „C3” változatnál, ami ellensúlyozza magasabb beruházási és működési költségeit. Költséghatékonyság elemzés eredménye „C3” változat

Jelenérték

„D3” változat

1. Hulladékgazdálkodási rendszer 1.1. Beruházási költség különbözet jelenértéke (eFt) 1.2. Pótlási költség különbözet jelenértéke (eFt) 1.3. Működési költség különbözet jelenértéke (eFt) 1.4. Maradványérték különbözet jelenértéke (eFt) 1.5. Értékesítési bevétel (eFt) 1.6. Összes közgazdasági költség különbözet jelenértéke (1+2+3-4-5), eFt 1.7. Hulladékmennyiség (27 működési év alatt keletkezett), (tonna) 1.8. Költség-hatékonyság mutató (1.7/1.6), (t/eFt)

3 535 886 1 641 402 6 546 379 48 257 4 443 962

3 674 042 1 731 609 7 590 953 50 586 6 750 543

7 231 448

6 195 474

2 289 266

2 289 266

0,317

0,370

3) Kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása (5. pont alapján) A D3 kiválasztott változathoz képest az RMT készítése során bővült a műszaki tartalom, valamint egyes beruházási elemek költségei is növekedtek, az alábbi okokból:
A kistérségi (azaz nem a teljes projektterületet felölelő) hulladékkezelési igények erősödése, melyek figyelembevétele a pályázat helyi támogatottságának alapja.
A tanulmányterv készítésekor a tervezők még nem kerültek kiválasztásra. A tervezők által összeállított árazott költségvetés alapján a beruházási költségek felülvizsgálata vált szükségessé.
Pályázó szervezet a területileg illetékes ATI-KTVF-el előzetes egyeztetést kezdeményezett. Az egyeztetésen az ATI-KTVF képviselője rögzítette, hogy „a felügyelőség véleménye szerint az új létesítményben a mechanikai előkezelésen kívül a biológiai kezelést is folytatni kell” [a kevert települési hulladékok vonatkozásában]. Az RMT készítése során ennek megfelelően a maradék hulladék részleges biológiai stabilizálása is a megvalósítandó változat részét képezi. (lásd 2012. november 23-i ATI-KTVF emlékeztető a 41. számú mellékletben) A megvalósítandó változatra vonatkozó célokat a 2. táblázatban, a megvalósítani tervezett létesítményeket pedig a 3. táblázatban mutatjuk be. A kiválasztott változatot részletesen tartalmazza az 5. fejezet. 2. táblázat: A projekt hulladékkezelési célkitűzései 2016-ban Hulladékáram

Projekt célkitűzése

Támogatási stratégia célkitűzése

Szelektíven gyűjtött hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest

24%

22%

Szerves hulladék lerakótól történő eltérítésének aránya a keletkező hulladékhoz képest (lásd még MT útmutató)

24%

38 %*

7

Hulladékáram

Projekt célkitűzése

Lerakott hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest Elsődlegesen lerakott Másodlagosan lerakott

Támogatási stratégia célkitűzése

0%

38%

47%

21%

* - teljesítése kapcsán lásd MT útmutató 3.3.2 pont

3. táblázat: A projektben megvalósítani tervezett létesítmények, eszközök* Kapacitás

Kapacitá s mértékegysége

Telepítés helyszíne

1

75000

tonna/év

Szeged-Sándorfalvi út

2 642 041 000

1

db

db

Szeged-Sándorfalvi út

43 470 000

1

15000

tonna/év

Szeged-Sándorfalvi út

195 070 000

Zöldhulladék komposztáló

1

12000

m2

Szeged-Sándorfalvi út

322 000 000

Bálatároló szín - 840 m2

1

840

m2

Szeged-Sándorfalvi út

21 000 000

Hulladékudvar

1

db

db

Szeged - Szőreg

41 721 000

Válogatómű és újrahasználati központ

1

db

db

Mórahalom Bordány, Domaszék, Forráskút, Kistelek, Rúzsa, Szatymaz, Újszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó

Létesítmény, eszköz

Da-rab

Egységár (Ft/db)

Építmények / kezelőművek Integrált mechanikai - optikai kezelőmű szigetelt csarnokkal (MO), teljes körű technológiai tervezéssel és teljes körű telephelyi infrastruktúrával Irodaépület és szociális épület, feketefehér öltözővel Biológiai előkezelő maradék hulladék stabilizálásához + csurgalékvíz gyűjtés

Újrahasználati központok

257 095 000

10

db

db

28 386 900

Gyűjtő gépjármű házhoz menő gyűjtéshez

8

20

m3

Kompakt gyűjtőjármű

4

db

db

18

db

db

Egytengelyes pótkocsi

6

db

db

Kéttengelyes pótkocsi

10

db

db

Multiliftes kocsi - darus

1

db

db

Szeged

39 000 000

Multiliftes gépjármű

2

db

db

Szeged - Mórahalom

36 000 000

Láncos konténeres gépjármű

2

db

db

Szeged - Mórahalom

31 000 000

9150

db

Járművek

Traktor

Szeged 4 db, Mórahalom 3 db, Kistelek 1 db Kelebia, Kistelek, Mórahalom, Tompa Kistérségi hulladékkezelés Kistérségi hulladékkezelés Kistérségi hulladékkezelés

42 000 000 6 500 000 7 000 000 2 287 000 3 000 000

Eszközök Házi komposztáló

9150

Edények 120 liter házhoz menő csomagolási

52 798

120

l

Edények 120 liter házhoz menő zöldhulladék Szeged

31 445

120

l

17

ISO 20'

n.r.

Újrahaszálati konténerek Edényazonosító rendszer Szeged

32 000

db

8

Projektterület Szeged körzet: 34.481 db, Mórahalom körzet: 18.317 db Szeged: 25.526 db, Mórahalom: 5.919 db

12 000 6 500

6 500 1 200 000

Szeged

2 000

Létesítmény, eszköz Edényazonosító és mérő rendszer Mórahalom

Da-rab

Kapacitás

Kapacitá s mértékegysége

Telepítés helyszíne Mórahalom

Egységár (Ft/db)

11 838

db

4 000

Ipari gémes rakodó mechanikai előkezelőhöz

1

db

db

Szeged

45 000 000

Mobil aprítógép komposztálóhoz

1

db

db

Szeged

35 000 000

Dózer

1

db

db

Szeged

60 000 000

Targonca bálafogó adapterrel

2

db

db

Szeged

12 500 000

Homlokrakodó

2

db

db

Szeged

30 000 000

Munkagépek

Targonca bálafogó adapterrel

1

db

db

Rakodógép

2

db

db

Aprítógép (robbanómotoros)

4

db

db

Aprítógép (traktorra szerelhető)

12

db

db

konténer zöld hulladéknak

11

db

db

3 lábú fedeles kuka

111

db

db

PET-palack préselő

225

db

db

Mórahalom és Kistelek Mórahalom és Kistelek Mórahalom, Szatymaz Kistérségi hulladékkezelés Kistérségi hulladékkezelés Kistérségi hulladékkezelés Kistérségi hulladékkezelés

12 500 000 30 000 000 7 000 000 5 160 000 400 000 10 500 4 300

*Szeged körzet: Szeged város és az SZKG által ellátott további 13 település, Mórahalom körzet: egyéb települések. A pályázó szervezet a pályázat nyertessége esetén nyílt közbeszerzési eljárás keretén belül választja ki az üzemeltető(ke)t, ill. üzemeltető konzorciumot.

4) A költség-haszon elemzés eredményének összefoglalása (6. pont alapján) A Költség-haszon elemzés számítási táblázatait a 42. számú melléklet tartalmazza. A projekt jogosult támogatásra, mert teljesülnek a támogathatósági követelmények: • a közgazdasági költség-haszon elemzés alapján a társadalmi hasznosság igazolható (ENPV: 12.496 MFt); • a pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapja a projekt, túl-támogatás nem történik (FNPV/K: -752 MFt, FRR/K: -0,10%). • a pénzügyi elemzés pénzáram elemzése alapján igazolható, hogy a projekt keretében létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható, mert a halmozott működési pénzáram egyik vizsgált évben sem negatív A projekt pénzügyi nettó jelenértéke negatív, mind EU támogatás nélkül, mind EU támogatás mellett. A számítások szerint a projekt pénzügyileg fenntartható, mivel a halmozott pénzáram egyik évben sem negatív. A projekt finanszírozási hiánya, egyben támogatás intenzitása 89,854239%, ami 5.477.165.326 Ft támogatás igénylését jelenti, 618.446.174 Ft önerő megfizetése mellett. A beruházás pénzügyileg fenntartható, mert a szükséges források támogatásokból és saját forrásból (önerő alap, és/vagy koncessziós díj) rendelkezésre fognak állni. A projektnek nem elszámolható költségei nincsenek. A beruházási költség finanszírozásának forrásait az alábbi táblázat foglalja össze.

9

1-1. táblázat: Finanszírozási források – elszámolható költségek (egyben összes költség) Forrás I. Saját forrás I/1. A támogatást igénylő hozzájárulása I/2. Partnerek hozzájárulása I/3. Bankhitel, kötvénykibocsátás I/4. Egyéb saját forrás: önerő alap és/vagy üzemeltető hozzájárulása (koncessziós díj) II. Egyéb támogatás:... III. A támogatási konstrukció keretében igényelt támogatás Összesen

Ft 618 446 174 0 0 0

% 10,15% 0,00% 0,00% 0,00%

618 446 174

10,15%

0 5 477 165 326 6 095 611 500

0,00% 89,85% 100%

A projekt bevétele hulladék közszolgáltatási díjbevételből, melybe beépítésre kerül a lerakási járulék fedezete, és értékesítési bevételből áll. Egyéb bevételek nincsenek. A projekt megvalósítása esetén szükséges közszolgáltatási díjak meghatározása során azt a szükséges díjtöbbletet, ill. díjat határoztuk meg, ami a projekt többletköltségeinek és a hulladékgazdálkodási rendszer költségeinek fedezéséhez szükséges, a díjpolitika alapján, figyelembe véve a díjak megfizethetőségét és a fokozatos díjemelés elvét is. A majdani díjat mindazonáltal, a 2012. évi CLXXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően – a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján a Magyar Energia Hivatal által készített javaslat alapján – a miniszter rendeletben állapítja meg. A projekt működtetéséhez – azaz a működési költségek fedezéséhez – nem szükséges díjemelés, mert a másodnyersanyag értékesítésből származó bevételek a projekt által okozott költségnövekedésre fedezetet nyújtanak. A később esedékes pótlások finanszírozási szükséglete azonban csak a közszolgáltatási díj kisebb emelésével biztosítható, a vizsgált működési időszakban 5 évente (2019., 2024., 2029., 2034., 2039.) 120 Ft/háztartás díjemelés szükséges (infláción felül). A projektből adódó díjemelésen túlmenően további kb. 10%-os (2015. évre vonatkozóan, a 2013. évi díjhoz képest), valamint kb. 3%-os (2016. évre vonatkozóan, az előző évi díjhoz képest) infláción felüli díjemeléssel kell fedezni a fizetendő lerakási járulék összegét, amennyiben a jogszabályok ezt lehetővé teszik, ill. a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján, a Magyar Energia Hivatal javaslata szerint, a miniszter vonatkozó rendeletében megállapítja. A lerakási járulékot fedező díjrésszel együtt a vizsgált működési időszakban a hulladék közszolgáltatási díj összege várhatóan nettó 30.127-31.647 Ft/háztartás/év között alakul. Fontos körülmény, hogy a projekt elmaradása esetén a fizetendő lerakási járulék fedezéséhez kb. 20%-os (2015. évre vonatkozó), tehát a projekt esetén összesen tervezettnél nagyobb mértékű díjemelés lenne szükséges. Ennek oka, hogy a projekt megvalósulásával jelentősen csökken a lerakandó hulladék mennyisége, ami a lerakási járulék alapja. A teherviselőképességi vizsgálat eredménye a következő: A hulladék kiadások és az átlagos nettó jövedelmek aránya a projekt és a lerakási járulék hatására a projekt működésének kezdetén (2015-ben) az egyes kistérségekben 1,35-1,85% között alakul. Ennek oka a díjak jelenlegi magas szintje, valamint a lerakási járulék bevezetése, mivel a projekt miatt kezdetben nem szükséges díjemelés. A kiadások és jövedelmek aránya szakaszosan emelkedik 2034-ig, 1,41-1,94% közé, azután stagnál. Fontos körülmény, hogy a projekt elmaradása esetén a nagy összegű lerakási járulék miatt a fentieknél is magasabb kiadás/jövedelem arányok keletkeznének, tehát a projekt a hatályos szabályozás díjnövelő aspektusait is figyelembe véve a díjcsökkenés irányába mutat. A tervezett projekt, mint jellemzően az infrastrukturális fejlesztések, nagy számú közvetett gazdasági, társadalmi hatással jár. A hatások közül a nyersanyag megtakarítás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése számszerűsítése volt lehetséges. A vonatkozó útmutatók követelményei szerint a többi hatás kvalitatív jellemzése történik meg. A projekt teljes költség haszon elemzésében a költségek között az beruházási és pótlási költségek, valamint a működési és fenntartási költségek (melyek esetében a lerakási járulék csökkenése miatt megtakarítás jelentkezik!), a hasznok között az értékesítési bevételek, a projekt maradványértéke és a külső hasznok szerepelnek.

10

A számítások során fiskális kiigazítások nem voltak szükségesek, mert a pénzügyi adatok sem tartalmaztak ÁFA-t. Árkorrekciók nem kerültek alkalmazásra, mert a piaci torzulások csekély volta miatt a piaci árak megfelelően mutatják a társadalmi költséget. A projekt külső gazdasági hasznainak egy része a rendelkezésre álló információk alapján nem számszerűsíthető. A lerakási járulék megtakarítások, valamint az externális hasznok egyenlegének figyelembe vételével azonban még így is lényeges változások történnek a vizsgált gazdasági mutatóknál. A projekt gazdasági nettó jelenértéke (ENPV) az externális kiigazítások után pozitív, kb. 12.499 millió HUF értékkel, gazdasági megtérülési rátája (ERR) 23,3%. A hasznok és költségek aránya (EBCR) 2,97. A hatások számbavétele alapján kijelenthető, hogy a projekt megvalósításra érdemes, ezért támogatásra jogosult. A projekt esetében érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés készült az MT útmutató és a KHE Útmutató 5. fejezete alapján. A projekt költségvetésébe épített műszaki tartalék összege mennyiségi kockázatelemzéssel került igazolásra, a vonatkozó KHE Útmutató előírásai szerint.

5) A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve (7. pont alapján) A projekt lebonyolításának javasolt ütemezése az alábbi táblázatban látható: 4. táblázat: A megvalósítás ütemezése Elszámolható költség, Ft

Projektelem*

1. Immateriális javak

Kezdete

Vége

0

2. Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások

5 935 611 500

2013. április

2014. december

66 719 000

2013. április

2014. december

Építési munkák

3 806 266 000

2014. január

2014. december

Eszköz beszerzések

1 887 806 500

2014. január

2014. december

Projektmenedzsment

20 000 000

2013. november

2014. december

Közbeszerzés

40 000 000

2013. május

2014. december

Tanulmányok, vizsgálatok

20 320 000

2013. április

2014. december

Tervezés

26 000 000

2013. április

2014. december

Mérnöki feladatok

53 500 000

2014. január

2014. december

Tájékoztatás, nyilvánosság

15 000 000

2013. november

2014. december

2013. november

2014. december

2014. január

2014. december

2013. április

2014. december

Terület előkészítés, területrendezés, ingatlan szerzés

Egyéb projektelem

0

3. Anyagjellegű ráfordítás

95 000 000

Projektmenedzsment

0

PR, ismeretterjesztés

95 000 000

Tájékoztatás és nyilvánosság

0

Összes nettó költség

6 030 611 500

Nem visszaigényelhető ÁFA

0

Nettó tartalék

65 000 000

Tartalékra eső nem visszaigényelhető ÁFA

0

Teljes beruházási költség

6 095 611 500

11

2

Háttér, környezet 2.1 Érintett földrajzi terület bemutatása 2.1.1

A terület közigazgatási lehatárolása

A projektterület a Dél-Alföldi régióban Csongrád megye 30, és Bács-Kiskun megye 3 településére terjed ki. A projekt által érintett lakosság (267.384 fő) 96,74 %-a Csongrád megyében él, 3,26 %-a pedig a három érintett Bács-Kiskun megyei településen. A projektterületet 5 kistérség alkotja, a szegedi, a kisteleki és a mórahalomi kistérség minden települése részt vesz a projektben, a makói kistérséget alkotó 17 település közül 3, a kiskunhalasi kistérséget alkotó 9 településből 3 település érintett. Lásd: 43. számú melléklet: A projektterület lehatárolása. A projektben 33 település vesz részt, melyből 5 város (Tompa, Kistelek, Mórahalom, Sándorfalva, Szeged) és 28 község. A projektterület teljes egészében az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi körébe tartozik.

1. számú ábra: A projektterület térképi ábrázolása

12

2. táblázat: A projektterület települései Érintett KÖTEVIFE*

Település

Régió

Megye

Kistérség

Balotaszállás

Dél-Alföld

Bács-Kiskun

Kiskunhalasi

ATI-KTVF

lakosságszám** 1 493

Kelebia

Dél-Alföld

Bács-Kiskun

Kiskunhalasi

ATI-KTVF

2 646

Tompa

Dél-Alföld

Bács-Kiskun

Kiskunhalasi

ATI-KTVF

4 581

Kisteleki

ATI-KTVF

2 031 3 417

Baks

Dél-Alföld

Csongrád

Balástya

Dél-Alföld

Csongrád

Kisteleki

ATI-KTVF

Csengele

Dél-Alföld

Csongrád

Kisteleki

ATI-KTVF

1 958 7 100

Kistelek

Dél-Alföld

Csongrád

Kisteleki

ATI-KTVF

Ópusztaszer

Dél-Alföld

Csongrád

Kisteleki

ATI-KTVF

2 295

Kisteleki

ATI-KTVF

1 480 608 3 840

Pusztaszer

Dél-Alföld

Csongrád

Ferencszállás

Dél-Alföld

Csongrád

Makói

ATI-KTVF

Kiszombor

Dél-Alföld

Csongrád

Makói

ATI-KTVF

Makói

ATI-KTVF

490 4 023

Klárafalva

Dél-Alföld

Csongrád

Ásotthalom

Dél-Alföld

Csongrád

Mórahalomi

ATI-KTVF

Bordány

Dél-Alföld

Csongrád

Mórahalomi

ATI-KTVF

3 277 2 356 6 090

Forráskút

Dél-Alföld

Csongrád

Mórahalomi

ATI-KTVF

Mórahalom

Dél-Alföld

Csongrád

Mórahalomi

ATI-KTVF

Mórahalomi

ATI-KTVF

722 1 265

Öttömös

Dél-Alföld

Csongrád

Pusztamérges

Dél-Alföld

Csongrád

Mórahalomi

ATI-KTVF

Ruzsa

Dél-Alföld

Csongrád

Mórahalomi

ATI-KTVF

2 533

Mórahalomi

ATI-KTVF

3 148 2 758

Üllés

Dél-Alföld

Csongrád

Zákányszék

Dél-Alföld

Csongrád

Mórahalomi

ATI-KTVF

Algyő

Dél-Alföld

Csongrád

Szegedi

ATI-KTVF

5 204 3 665

Deszk

Dél-Alföld

Csongrád

Szegedi

ATI-KTVF

Dóc

Dél-Alföld

Csongrád

Szegedi

ATI-KTVF

762

Szegedi

ATI-KTVF

4 927 1 535

Domaszék

Dél-Alföld

Csongrád

Kübekháza

Dél-Alföld

Csongrád

Szegedi

ATI-KTVF

Röszke

Dél-Alföld

Csongrád

Szegedi

ATI-KTVF

3 252

Szegedi

ATI-KTVF

7 983 4 666

Sándorfalva

Dél-Alföld

Csongrád

Szatmyaz

Dél-Alföld

Csongrád

Szegedi

ATI-KTVF

Szeged

Dél-Alföld

Csongrád

Szegedi

ATI-KTVF

170 285 1 759 1 703

Tiszasziget

Dél-Alföld

Csongrád

Szegedi

ATI-KTVF

Újszentiván

Dél-Alföld

Csongrád

Szegedi

ATI-KTVF

Szegedi

ATI-KTVF

Zsombó

Dél-Alföld

Csongrád

3 532 267384

Összesen

*Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség **2011.01.01., A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011. http://www.ksh.hu/apps/cp.hnt2.hnt

2.1.2

A terület természeti környezete

A projektterület települései a Dorozsma-Majsai Homokhát (Ásotthalom, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Domaszék, Forráskút, Kistelek, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Ruzsa, Üllés, Zákányszék, Zsombó), a Bácskai Löszös Síkság (Kelebia, Tompa), a Marosszög (Deszk, Ferencszállás, Kiszombor, Klárafalva, Kübekháza, Szeged-Szőreg, Tiszasziget, Újszentiván), a Kiskunsági-Löszöshát (Baks, Csengele),

13

valamint a Dél-Tisza-völgy kistájakhoz tartoznak. 1

(Algyő, Dóc, Szeged, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz)

Földtan A Dorozsma-Majsai Homokhát felszínének több mint háromnegyede enyhén hullámos síkság, közel egynegyedén ÉNy-DK-i csapású, hosszanti, elgátolt medencék találhatók. A kistáj meleg, száraz, délnyugati részén mérsékelten száraz éghajlatú, erősen vízhiányos terület. Tájtípusaira a futóhomokos hordalékkúp síkságon létrejött kultúrsztyep a jellemző. A táj egyhangúságát a szabályosan ÉNy-DK-i csapású, a Tisza völgyéig kifutó hosszanti, enyhe mélyedések mésziszapos és szikes laposai teszik változatossá. A Bácskai Löszös Síkság 88 és 167 m közötti tszf-i magasságú, főként lösszel, löszös homokkal fedett hordalékkúp síkság. A felszín 80 %-a enyhén hullámos, síkság, a D-i részén és a futóhomokos területeken nagyobb átlagos reliefű felszínnel. A kistáj meleg, mérsékelten száraz vidék, amelynek a vízhiánya is jelentős. A löszös síksági jelleg mellett homokos-futóhomokos tájtípusok is előfordulnak. A mély talajvizű löszös síkság fő talajtípusa az alföldi mészlepedékes csernozjom. Túlnyomó részben szántók hasznosítják, mely kultúrsztyep és löszpuszta jelleget ad a tájnak. A Marosszög 78 és 88 m közötti tszf-i magasságú, kis átlagos relatív reliefű ártéri szintű tökéletes síkság, amelyet kisebb ármentes szigetek tarkítanak. A kistáj meleg, mérsékelten száraz éghajlatú, jelentős vízhiányú terület, amit a Maros jelenléte enyhít. A folyó védgátjai között alacsony ártéri helyzetű, változó talajvízállású hullámtér húzódik fiatal, nyers homokos-iszapos öntéstalajokkal. Rajtuk rétek-legelők és tölgyes-nyáras-füzes ártéri ligeterdők a fő hasznosítási módok. A Marostól délre magas talajvizű, mentesített iszapos-agyagos felszínű alacsony ártéri síkság terül el, számos holtmederrel tagolva. Talajtakarójában a réti talajok és azok sztyepesedő szolonyeces változatai uralkodnak. A szántóföldi hasznosítás erős kultúrsztyep jelleget ad a tájnak. A Kiskunsági-Löszöshát 82 és 140 m közötti tszf-i magasságú, lösszel és homokkal fedett hordalékkúp síkság. Felszíne alföldi viszonylatban közepesen élénk tagoltságú. A mozaikszerűen elhelyezkedő tipológiai egységek között elzárt, kisméretű, időnként tavakkal, mocsárral kitöltött mélyedések és tágas, szikes laposok találhatók. A kistáj déli része kifejezetten meleg, száraz, erősen vízhiányos. A környező homokos felszínű hordalékkúp síkságoktól megkülönbözteti lösztakarója, melyen főleg csernozjom talajok fejlődtek ki. A mély talajvizű löszös síkságok kultúrsztyepes típusa jellemző rá. A Dél-Tisza-völgy 77 és és 91 m közötti tszf-i magasságú, kis relatív reliefű ártéri szintű síkság. Tagoltabb felszín csak az infúziós löszből képződött ármentes kiemelkedések és az övzátonyok, parti zátonyok környezetében akad. A felszíni formák döntő többségükben folyóvízi eredetűek. A kistáj meleg, mérsékelten száraz éghajlatú, jelentős vízhiányú terület, amit a Tisza jelenléte enyhít. A gátakon kívüli terület nagy része magas talajvizű, mentesített alacsony ártéri síkság számos holtmederrel tagolva. Felszínét homokoslösziszapos anyakőzetű réti és réti öntéstalajok borítják. Főleg szántóföldek hasznosítják. A laposabb szinteken szikes foltok is megjelennek, a réti szolonyectől a szolonyeces réti talajig. Vízrajz Felszíni víz Csongrád megye területe a Tisza, a Hármas-Körös és a Maros vízgyűjtőjéhez tartozik, vízrajzát csatornák, holtágak, szikes- és bánya tavak gazdagítják. A megye É–D-i tengelyében folyik a Tisza, melybe ÉK-en a Hármas-Körös, DK-en pedig a Maros kapcsolódik.

1

Forrás: Magyarország kistájainak katasztere, MTA FKI

14

A térség vízfolyásai, csatornái vonatkozásában megállapítható, hogy vízjárásuk – az alföldi kis vízfolyásokhoz hasonlóan – időszakos jellegű. Hosszabb-rövidebb aszályos periódusok alatt előfordulhat, hogy a vízszállítás megszűnik, bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy néhány csatorna a legaszályosabb években sem szárad ki teljesen. Tisza-menti holtágak a folyószabályozási tevékenység következtében, átvágások eredményeként jöttek létre. A megye területén 17 db 5 hektárnál nagyobb holtág található, melyek közül 7 db a hullámtéren, 10 db pedig a mentett oldalon helyezkedik el. A bányatavak a térség anyagnyerő helyein alakultak ki. Az M5 autópálya építése kapcsán megnőtt a bányák száma, ezzel együtt a bányatavaké is.

Felszín alatti víz A talajvizeket – mennyiségi-minőségi problémáik miatt – csak a nem ivóvízminőséget igénylő egyedi kutas vízhasználatok (pl. öntözés) kielégítésére használják fel, illetve egyre csökkenő mértékben még külterületi (tanyai) vízellátásra is igénybe veszik. A homokhátság laposaiból az épített csatornák is elvezetik a vizet, hozzájárulva ezzel a hátság kiszárításához, a vizes élőhelyek visszaszorításához, megszüntetéséhez. A rétegvíz-készlet az Alföld, s egyben a megye legnagyobb és földtanilag leginkább védett helyzetű felszín alatti vízfélesége. A térség mélységi talajrétegei jelentős termálvíz készlettel rendelkeznek. A termálvízfeltárás szempontjából elsődlegesen a pannon kori homok- és homokkőrétegek vehetők számításba. Csongrád megye teljes területén fellelhetők a 80–100 °C-ot is elérő hőmérsékletű hévizek. A kedvező adottságok miatt hazai viszonylatban kiemelkedő és sokoldalú a hévizek kommunális (fürdővíz, használati melegvíz, távfűtés), mezőgazdasági (kertészeti és állattartó telepek fűtése) és ipari (épületfűtés, technológiai vízellátás) célú használata.

15

2. ábra

Védett vízbázisok a projektterület területén (Forrás: atiktvf.zoldhatosag.hu)

16

Ökológia A Duna-Tisza köze egykori természeti értékei ma is felfedezhetők az 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park területén. Csongrád megyében két tájvédelmi körzet (Pusztaszeri- és Mártélyi TK) és öt természetvédelmi terület áll az igazgatóság kezelésében2: Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet Alapítás ideje: 1976 A Duna-Tisza közének változatos és jellegzetes szépségű tájrésze Pusztaszer és a Tisza közötti terület. A mezőgazdasági kultúrák között szikes tavak, időszakos vadvizek, szikes legelők, erdőfoltok vannak ritka madárvilággal. A Tisza ligeterdőkkel, rétekkel, vizekkel borított hullámtere változatos növény- és állatfajoknak teremt kedvező feltételeket. A tájvédelmi körzet vizei, élőhelyei fészkelő madárvilágán kívül a Kárpát-medencén keresztülvonuló madarak nagy tömegének megfelelő pihenő- és táplálkozó helyet nyújt.

3. ábra

Pusztaszeri TK (Forrás: www.mme.hu)

A fenti értékek megőrzésére hozták létre 1976-ban 22.325 ha-on a tájvédelmi körzetet. A tájvédelmi körzet területéből a Fehér-tó, a Labodár, a Sasér, a Csajtó és a Büdösszék-tó (összesen 5000 ha) ramsári egyezménnyel védett vadvíz.

2

http://www.csongrad-megye.hu

17

Mártélyi Tájvédelmi Körzet

A Tisza szabályozása után a mártélyi szakaszon jelentős területű különösen szép hullámtér alakult ki, amelynek értékes tájalkotó elemei a töltés mellett húzódó kubiksor, ártéri rétek, ősnyárfások, holtágak, öreg botolófűz állomány és a területre jellemző külterjes mezőgazdálkodás. A sajátos magyar alföldi táj élővilágával együtt szabadtéri múzeumnak is tekinthető. Ennek megmentése érdekében kapott a terület intézménye védelmet 1971-ben 2.213 ha-on. A tájvédelmi körzet legeredetibb állapotában megmaradt része a Körtvényes sziget. A tájvédelmi körzet egyben nemzetközi jelentőségű (ramsari) vadvízi terület. 4. Mártélyi TK (Forrás: http://knp.nemzetipark.gov.hu) Természetvédelmi Területek (TT): 1. Ásotthalmi láprét Természetvédelmi Terület 2. Pusztaszeri Hétvezér emlékmű Természetvédelmi Terület 3. Péteri-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület bővítése 4. Pusztaszeri Fülöp-szék Természetvédelmi Terület 5. Csongrádi Kónyaszék Természetvédelmi Terület Körös-éri Tájvédelmi Körzet Az ország déli szögletének homok- és löszvidékét valamikor üde rétek szikesedésre hajlamos buckaközök tagolták. A táj egykori arculatát ma már csak maradványfoltok őrzik. Ezek egy része helyi vagy országos védelmet élvez. A hatásosabb oltalom érdekében ezeket a területfoltokat, , egy 2.200 ha kiterjedésű tájvédelmi körzetben egyesítik.

18

5. ábra Védett területek a projektterületen (Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer, www.geo.kvvm.hu/tir)

19

2.1.3

Jellemző településszerkezet

A projektterület településeinek „A területfejlesztés szempontjából kiemelt térségek és települések” (TEKKT) listája és a „240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről” szóló rendelet szerinti besorolását a 44. számú melléklet tartalmazza. 2.1.3 – 1. táblázat: A projekt településeinek 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet szerinti besorolása A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések

Az országos átlagot legalább 1,75szörösen meghaladó munkanélküliségű települések

Balotaszállás

1

0

Kelebia

1

0

Baks

1

1

Balástya

1

0

Csengele

1

0

Ópusztaszer

1

0

Pusztaszer

1

0

1

1

1

0

Öttömös

1

0

Pusztamérges

1

0

Ruzsa

1

1

Üllés

1

0

Zákányszék

1

0

1

0

Település

Tompa

Kistelek

Ferencszállás Kiszombor Klárafalva Ásotthalom Bordány Forráskút Mórahalom

Algyő Deszk Dóc Domaszék Kübekháza Röszke Sándorfalva Szatmyaz Szeged Tiszasziget Újszentiván Zsombó

20

A hulladékgazdálkodási projekt megvalósítási területén a 240/2006. (XI. 30.) Korm. Rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló dokumentumban 15 település érintett. A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet „A kedvezményezett térségek besorolásáról” 2. számú melléklete alapján hátrányos helyzetű a Kiskunhalasi és a Makói Kistérség, míg a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik a Mórahalomi és a Kisteleki Kistérség. Ez utóbbi kistérség szerepel a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek között is. 3. táblázat: A települések népesség kategóriák szerinti megoszlása Projekt terület Budapest 100e-

lakosság* -

Ország (2005) % -

170 285

63,69

lakosság

%

1 698 106

16,9

1 152 241

11,4

50e-100e

-

-

758 508

7,5

20e-50e

-

-

1 179 169

11,7

10e-20e

-

-

1 132 579

11,2

5e-10e 2e-5e 1e-2e 500-1e -500 Összes

26 377 56 947

9,86 21,30

969 129

9,6

1 475 268

14,6

11 193

4,19

940 882

9,3

2 092

0,78

489 353

4,9

490

0,18

281 346

2,8

267 384

100,00

10 076 581

100

A projektterület lakosságának nagy része, 63,69 %-a él a 100e főt meghaladó népességű Szeged városában, mely az országos érték mintegy hatszorosa. A Dél-alföldi térségre jellemző aprófalvas jellege, ezt támasztja alá, hogy az érintett lakosság 21,30 %-a él 25.000 lélekszámú településen. 4. táblázat: A térség lakóövezeteinek3 jellemzése projekt

ország

lakosság 28384

arány 10,62

lakosság 214 383

Városias beépítés

40515

15,15

1 372 519

13,6

lakótelepi

54798

20,49

1 959 792

19,4

külterület

arány 2,1

3438

1,29

186 309

1,8

családi házas

89262

33,38

3 933 673

39

Falusias

50050

18,72

2 312 064

22,9

Villa

Egyéb összesen:

937

267 384

0,35

100,00

97 840

1

10 076 580

100

A projektterület egészére jellemző a kiterjedt külterület (10,62%).

3 KSH népszámlálási kiadványa határozza meg a kategóriák tartalmát.

21

A projektterületen csupán egy város, Szeged népessége haladja meg a 15.000 főt. A város 20 km-es körzetében lévő, kisebb népességű, a projektben részt nem vevő település Maroslele (2073 fő), a Makói Kistérség egyik települése. A település a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás tagja. A településen a hulladék gyűjtésével és szállításával kapcsolatos közszolgáltatást a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. látja el, a hulladékot Hódmezővásárhelyre szállítja. (Forrás: A Makói Kistérség hulladékgazdálkodási terve 2004-2010.) A megvalósulás tervezett földrajzi helyét bemutató térképvázlatot a 34. számú melléklet: Megvalósulás – térképvázlat tartalmazza. A projekt során létesítendő jelentős környezeti hatást okozó létesítmények és ezek távolsága a legközelebbi belterületi határtól: Szeged: Mechanikai-optikai hulladék előkezelő mű 3 000 m Szeged: komposztáló és biológiai hulladékkezelő 3 000 m Mórahalom: válogató 1 100 m

2.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása 2.2.1

Demográfiai helyzet, társadalmi jellemzők

a) Jelenlegi demográfiai helyzet Az alábbi 8. sablontáblázat a Magyar Köztársaság Helységnévtára 2011. adatait tartalmazza, ahol a bel-és külterületi lakónépesség és a lakások száma a 2001. február 1-jei népszámlálás eredményeit mutatja be a 2011. január 1-jei közigazgatási állapot szerint. 5. táblázat: A demográfiai helyzet alapadatai Település neve

Lakosszám (fő)

Lakások száma (db)

Belterületen Külterületen

Belterületen

Külterületen

Összesen

Összesen

Algyő

4 864

998

5 862

1 767

139

1 906

Ásotthalom

2 360

2 019

4 379

836

1 129

1 965

Baks

2 347

19

2 366

859

10

869

Balástya

1 364

2 299

3 663

593

1 320

1 913

933

721

1 654

379

432

811

2 074

1 071

3 145

765

572

1 337

872

1 165

2 037

385

589

974

3 200

38

3 238

1 079

19

1 098

Balotaszállás Bordány Csengele Deszk Dóc Domaszék Ferencszállás

585

238

823

205

120

325

2 080

2 086

4 166

701

1 054

1 755

659

0

659

272

0

272

Forráskút

1 464

831

2 295

539

474

1 013

Kelebia

1 663

1 336

2 999

673

638

1 311

Kistelek

6 766

725

7 491

2 878

437

3 315

Kiszombor

4 139

33

4 172

1 608

16

1 624

Klárafalva

481

4

485

190

1

191

Kübekháza

1 535

0

1 535

581

2

583

Mórahalom

3 970

1 502

5 472

1 543

842

2 385

Ópusztaszer

1 311

979

2 290

377

555

932

471

332

803

184

240

424

Öttömös

22

Település neve

Lakosszám (fő)

Lakások száma (db)

Belterületen Külterületen

Belterületen

Külterületen

Összesen

Összesen

Pusztamérges

1 035

317

1 352

409

198

607

Pusztaszer

1 176

444

1 620

521

265

786

Röszke

2 471

695

3 166

976

400

1 376

Ruzsa

1 560

1 236

2 796

566

854

1 420

Sándorfalva

7 309

494

7 803

2 714

241

2 955

Szatymaz

2 140

2 136

4 276

800

1 085

1 885

165 460

2 813

168 273

69 247

1 584

70 831

Szeged Tiszasziget

1 607

93

1 700

557

45

602

Tompa

3 801

1 027

4 828

1 623

437

2 060

Újszentiván

1 650

0

1 650

528

0

528

Üllés

2 280

876

3 156

940

520

1 460

Zákányszék

1 418

1 383

2 801

574

803

1 377

Zsombó Összesen

2 038

1 195

3 233

673

567

1 240

237 083

29 105

266 188

96 542

15 588

112 130

*A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011. http://www.ksh.hu/apps/cp.hnt2.hnt 6. táblázat: A projektterület demográfiai helyzetének változásait bemutató tendenciák Természetes Vándorlás Természetes Vándorlás szaporulat, különbözete szaporulat, különbözete illetve 1990-2001 illetve 2010 fogyás között fogyás 2010 (legfrissebb 1990-2001 (legfrissebb adat) között adat)

Ország Projektterület

-372862

196 354

-40121

11 519

-8754

12269

-834

32

Forrás: KSH Területi adatbázis; statinfo.ksh.hu b) Prognosztizált demográfiai helyzet A demográfiai helyzet értékeléséhez alapvetően két adatbázis adatait használtuk fel, ezek: 1) A Sablon 8. táblázat adatai a népszámlálás adataiból továbbvezetett adatokat tartalmazza (KSH Statinfo), mely szerint a projektterület népessége az elmúlt 20 évben csökkent. 2) A Sablon 5. táblázatának kitöltéséhez a KSH Helységnévtár éves adatait vettük alapul, mely az Önkormányzatok adatszolgáltatásain alapulnak. Az adatsor szerint a projektterület népessége az elmúlt 10 évben lényegében változatlan maradt (a legutóbbi népszámlálás óta (2001.) a projektterület népessége 1,015%-al (3947 fő) nőtt). (Sablon lakosság 2001 – 2011. című munkalap) 3) Azokban a Sablon táblázatokban, melyek bázisévre -2011.- vonatkozó lakosságszámot tartalmaznak, a Sablon 5. számú táblázatának adatai szerepelnek (a Sablon 8. táblázat kivételével). A Megvalósíthatósági Tanulmány útmutató 2.2.1. pontja szerint alapesetben a tervezési időszakra vonatkozó lakosságszám, amennyiben a legutóbbi népszámlálás óta nincsenek jelentős változások, vehető konstans értékűnek. A lakosságszám előrejelzésnél 2019. évig figyelembe vettük az elmúlt 10 év kismértékű növekedését, majd 2020-tól a lakosságszám

23

konstans értékű, a tervezési időszak (30 év) lakosságszám változását az alábbiakban határoztuk meg: A fentieket figyelembe véve a tervezési időszak (30 év) lakosságszám változását az alábbiakban határoztuk meg: 2.2.1. – 1. táblázat Prognosztizált népesség (fő) Év

Referencia év 2011.

Lakosságszám (fő) Éves változás %

267 384 -

1. év 2012.

2. év 2013.

3. év 2014.

4. év 2015.

5. év 2016.

10. év 2022.

20. év 2032.

30. év 2042.

267 812

268 187

268 509

268 777

268 992

269 315

269 315

269 315

1,0016

1,0014

1,0012

1,001

1,0008

1

1

1

(Sablon 15. számú táblázat 9. és 11. sor) 2.2.2

Gazdasági jellemzők

Munkaerőpiac általános adatai → Lakosság jövedelmi viszonyai: Az egy háztartásra jutó térségi átlagos nettó jövedelem vonatkozásában nincsenek rendelkezésre álló adatok. A háztartási jövedelmet számítani lehet különböző egy főre vonatkozó adatokból: • SZJA alapot képező jövedelem – a rendelkezésre álló adat 2010. évi, többféle bontásban – akár településsorosan – elérhető (forrás: KSH) • SZJA – a rendelkezésre álló adat 2010. évi, többféle bontásban – akár településsorosan – elérhető (forrás: KSH) • Társadalmi jövedelem – a rendelkezésre álló adat 2010. évi, a 7 statisztikai régióra vonatkozó adatoknál részletesebben nem érhető el (forrás: KSH) • Egyéb jövedelem – a rendelkezésre álló adat 2010. évi, a 7 statisztikai régióra vonatkozó adatoknál részletesebben nem érhető el (forrás: KSH) A jövedelem számítását az öt érintett kistérség (Kiskunhalasi, stb.) vonatkozásában végeztük el. Az egy főre eső jövedelem számítása során a személyi adó jövedelem alapot képező jövedelemből levontuk a személyi adót. Mivel nem minden jövedelem SZJA köteles, ezért a jövedelem további korrekcióra szorult, hozzá kellett adni a társadalmi jövedelmeket (országos átlag), valamint az egyéb jövedelmekből az SZJA hatálya alá nem tartozó jövedelmeket (országos átlag). A háztartási jövedelem meghatározásához az egy főre jutó jövedelmeket megszoroztuk a háztartások átlagos lélekszámával. 2.2.2-1. táblázat

A háztartási jövedelem számítása: Kiskunhal asi Kisteleki

SZJA alapot képező jövedelem egy főre, 2010. (Forrás: KSH) SZJA egy főre, 2010. (Forrás: KSH) Társadalmi jövedelem egy főre (országos adat), 2010. (Forrás: KSH) Nem SZJA köteles egyéb jövedelem egy főre (országos adat), 2010. (Forrás: KSH) Egy főre eső nettó jövedelem, 2010. (számított) Háztartás létszáma Számított háztartási jövedelem, 2010. folyóáron

Makói

Mórahalo mi

Szegedi

Egység

606 000

456 000

584 000

504 000

834 000

Ft

87 000

55 000

76 000

61 000

141 000

Ft

367 000

367 000

367 000

367 000

367 000

Ft

15 000

15 000

15 000

15 000

15 000

Ft

901 000

783 000

890 000

825 000 1 075 000

Ft

2,37

2,37

2,37

2,37

fő

2 138 905 1 858 782 2 112 792 1 958 487 2 551 967

Ft

24

2,37

→ Lakónépesség és aktív keresők aránya: A 2010. évi gyermeknépesség és az idős népesség eltartottsági rátája (%) együttesen határozza meg a lakónépesség és az aktív keresők arányát a Dél-Alföldi régióra nézve, mely érték 20,8%+25,8%=46,6%. Az országos arány ennél valamivel alacsonyabb, 45,7% (21,5%+24,2%).4 → Munkanélküliségi adatok: 2.2.2 – 2. táblázat Nyilvántartott álláskeresők száma a projektterületen: Év Álláskeresők száma (fő) 2008. 477 351 2009. 604 576 2010. 591 278 Forrás: KSH Vállalkozások 2.2.2. – 3. táblázat Regisztrált gazdasági szervezetek száma, Csongrád megye 2008. összesen 76 665 Egyéni vállalkozás 56 699 Társas vállalkozás 16 393 Egyéb gazdasági szervezet 3573 2009. összesen 78 248 Egyéni vállalkozás 57 726 Társas vállalkozás 16 916 Egyéb gazdasági szervezet 3606 2010. összesen 80 476 Egyéni vállalkozás 59 062 Társas vállalkozás 17 713 Egyéb gazdasági szervezet 3701 Forrás: KSH 2.2.2. – 4. táblázat: Vállalkozások megoszlása létszám-kategória szerint, Csongrád megye, 2010. 1-4 fő 60348 5-9 fő 1599 10-19 fő 842 20-49 fő 534 50-249 fő 276 250 fő felett 49 Összesen: 63648 Forrás: KSH Turisztika, idegenforgalom Csongrád megye gazdag termál- és gyógyvízkészlettel rendelkezik, melyre fejlődő egészségturisztikai kínálat épül. A projektterületen helyezkedik el a térség egyik legjelentősebb fürdő létesítménye, az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő, illetve a szegedi Anna Gyógy-, Termál és Élményfürdő. Ugyancsak a projektterületen található az algyői Borbála fürdő, az Ásotthalmi Strandfürdő, illetve a kisteleki Termálfürdő. A fürdőlétesítményeken túl számos múzeum, kiállítás is vonzza az idelátogatókat. A leggazdagabb múzeumi anyaggal a szegedi Móra Ferenc Múzeum rendelkezik, de a

4

Forrás: http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_1_2.html Mj.: A gyermeknépesség eltartottsági rátája a gyermekkorú népességnek (0–14 éves) az aktív korú (15–64 éves) népességhez viszonyított arányát fejezi ki. Az idős népesség eltartottsági rátája az idős korú népességnek (65–X éves) az aktív korú (15–64 éves) népességhez viszonyított arányát fejezi ki.

25

hódmezővásárhelyi Tornyai János, a csongrádi Tari László, a szentesi Koszta József vagy a makói József Attila Múzeum is sok látogatót vonz.5 2.2.2. – 5. táblázat Vendégéjszakák száma a projektterületen Vendégek száma összesen a Vendégéjszakák száma a Év kereskedelmi szálláshelyeken kereskedelmi szálláshelyeken 2008. 7 651 250 19 974 414 2009. 7 150 612 18 709 746 2010. 7 473 339 19 554 438 Forrás: KSH 2.2.2. – 6. táblázat Kereskedelmi szálláshelyek száma: Év Szálláshelyek száma 2008. 2924 2009. 2993 2010. 2957 Forrás: KSH Ipar Csongrád megye ipari teljesítménye 2010-ben meghaladta az előző év adatait, azonban 2011-2012 időszakban kismértékű csökkenés volt tapasztalható. A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1. Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (57), 2. Villeroy & Boch Magyarország Zrt. (129), 3. Gumiművek Phoenix Hungária Kft. (155). Mezőgazdaság A jó minőségű termőföldnek és a kedvező éghajlatnak köszönhetően Csongrád megye átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. A megye nevezetességén, a szegedi fűszerpaprikán kívül a gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés is kiemelkedő jelentőségű. Az ország vöröshagyma-, fokhagyma-, fűszerpaprika- és gyökérzöldség termésének felét Makó és Szeged körzete adja. Csongrád megye államilag elismert bortermő területei Pusztamérges és Csongrád környéke. Szegeden található az ország egyik leghíresebb húsüzeme, a Pick Szalámigyár. Csongrád megye mezőgazdaságilag hasznosított területe folyamatosan nő, 2009. május 31én ez az érték 448.518 ha volt (Forrás: KSH). Ugyanebben az évben a megye művelési ágak szerinti megoszlása a következő volt: 2.2.2. – 7. táblázat Kereskedelmi szálláshelyek száma: Csongrád megye 2009.05.31. Terület (ha) Mindösszesen 448 518 → művelés alól kivett terület 75 036 → Termőterület 373 482 • Egyéb területek 51 866 − erdő 45 482 − nádas 2375 − halastó 4009 • Mezőgazdasági terület összesen 321 616 − szántó 257 395 − konyhakert 4305

5

Forrás: kincsekanapalatt.hu

26

Csongrád megye 2009.05.31. − gyümölcsös − szőlő − gyep

Terület (ha) 4464 2375 53 077

6. ábra

7. ábra A projektterület felszínborítása Bányászat A megye ásványkincsei közül említésre érdemes a kőolaj és a földgáz. Az ország kőolaj- és földgázkészletének fele itt található. A Szeged melletti Algyőn 1965-ben kezdték meg az első fúrást. A lezárt kutatások szerint az algyői medencében a kitermelhető kőolaj mennyisége 31 millió tonna, míg a kitermelhető fölgáz mennyisége 85 milliárd m³. A mező legmélyebb kútja Algyőn van 3893 méterrel.

27

Az elmúlt 10 év hulladékgazdálkodási célú fejlesztései Települési szilárd hulladék: A jelenlegi formájában üzemelő hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésére a 2000/HU/16/P/PE/005 azonosítószámú ISPA/KA projekt keretén belül került sor. A hulladékgazdálkodási rendszer főbb elemei: → Sándorfalvi úti regionális hulladékkezelő központ: régi szigeteletlen hulladéklerakó lezárása, az új depónia kialakítása a régi hulladéklerakó területén. • depóniagáz gyűjtő és hasznosító rendszer kiépítése • csurgalékvíz gyűjtő rendszer • szennyvíz kezelő mű kiépítése • zárt boxos komposztáló kiépítése • építési-bontási hulladékfeldolgozó mű kiépítése • válogatómű kiépítése • közműhálózat felújítása, útburkolatok kialakítása és felújítása • monitoring rendszer • üzemviteli épület → eszközbeszerzések • kommunális gyűjtő gépjárművek (16, 22, 5-7 m3-es felépítménnyel) • kétkaros, konténeres gyűjtő gépjárművek (3 db normál 1 db daruval) • multiliftes gyűjtő gépjárművek és pótkocsi • kompaktor • homlokrakodók 2 db • hulladékgyűjtő konténerek • aprítógép • komposztforgató • dobrosta → lakossági hulladékgyűjtő udvarok (29 db hulladékudvar 24 településen) → lakossági hulladékgyűjtő udvarok (6 db) nem ISPA forrásból kiépített → szelektív hulladékgyűjtő szigetek Mórahalmon a 081/17 hrsz.-on működő hulladékudvar átrakó állomássá történő átminősítése 2007-ben megtörtént, tulajdonosa az Önkormányzat, üzemeltetője a Móraép Kht. Az átrakó állomás területén lehetőség van a papír és karton, üveg, textíliák, műanyagok, fémek, egyéb települési hulladékok (ideértve a kevert települési hulladékot is), illetve a lom hulladék elkülönített gyűjtésére is 24 m3-es tömörítő konténerekben. A begyűjtött hulladékokat a Szegedi Környezetgazdálkodási NKft. a sándorfalvi úti telepére szállítja el. Szelektíven gyűjtött hulladék: A szelektív gyűjtés bevezetése megtörtént, a projektterületen ennek 3 módja található meg: 1. Gyűjtőszigetek A Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer kiépítése előtt a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. már kiépítette a gyűjtőszigetes szelektív hulladékgyűjtés első elemeit. A teljes projektterületre kiterjedő szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiépítése azonban az ISPA projekt településeire terjed ki . A projekt keretén belül beszerzésre került: − 128 db MSZ EN 840 szerinti 1,1 m3-es műanyag hulladékgyűjtő edény 32 településen − 80 db 1,1 m3-es, földbe süllyesztett, daruval üríthető műanyag hulladékgyűjtő edény Szeged város közigazgatási területén − 40 db 2,5 m3-es földbe süllyesztett, daruval üríthető műanyag hulladékgyűjtő edény Szeged város közigazgatási területén A gyűjtőszigetekben papír, műanyag, üveg és fém hulladékok helyezhetőek el. A gyűjtőszigetek üzemeltetésére hagyományos módon, gyűjtőjáratok kialakításával kerül sor.

28

A legkiterjedtebb gyűjtőszigetes rendszer Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén került kiépítésre, a gyűjtőszigetek száma Üzemeltető tájékoztatása alapján 58 db. 2. Sárga zsákos gyűjtés A regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiegészítéseként a Szegedi Környezetgazdálkodási NKft. szolgáltatási területén házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtés került bevezetésre. A gyűjtőzsákban elhelyezhető hulladékok köre megegyezik a gyűjtőszigeteken elhelyezhető hulladékok körével, kivéve az üveghulladékokat, melyek a zsákban nem helyezhetők el. A sárga zsákos gyűjtés az SZKHT koordinálásában az alábbi településekre, illetve településrészekre terjed ki: → Szeged Megyei Jogú Város • Alsóváros • Baktó • Béketelep, • Dóc, Felsőváros, • Fodorkert • Gyálarét, • Gyula-telep • Ipar-telep • Kecskés-telep • Klebelsberg-telep • Kiskundorozsma • Móraváros • Petőfi tele • Rókus • Tápé, • Új-Petőfi telep • Újszeged • Új-Szőreg • Szőreg • Szentmihálytelek → Szeged városon kívüli települések • Ásotthalom • Baks • Bordány • Csengele • Kübekháza • Röszke • Sándorfalva • Szatymaz • Tiszasziget • Újszentiván • Zákányszék • Zsombó Az elkülönítetten gyűjtött hulladékok begyűjtésére Szegeden heti egy alkalommal, a vidéki településeken pedig minden páros héten kerül sor. A zsákokat a szolgáltató biztosítja, a gyűjtési napon a zsákokat reggel 7.00-ig kell kihelyeznie a lakosságnak. A „sárga zsákok” begyűjtését a kommunális (háztartási) hulladékszállítás napjain, de külön gépkocsival végzik. A Móraép Kht. szolgáltatási területén is van sárga zsákos szelektív hulladékgyűjtés, az így begyűjtött hulladék az átrakó állomásra, majd a Sándorfalvi úti telepre kerül beszállításra.

29

A Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. szolgáltatási területén Deszk és Domaszék településeken került bevezetésre a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, utóbbi település esetében edényes formában. A Puszta-szem Kft., a Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. és a Laczi és Fiai Kft. nem vezette be a házhoz menő szelektív gyűjtést. 3. Hulladékudvarok Az ISPA Projekt keretében 28 településen lett kialakítva hulladékgyűjtő udvar: Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csengele, Deszk, Domaszék, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Kübekháza, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Rúzsa, Sándorfalva, Sándorfalvi úti, Szatymaz, Szeged-Alsóváros, Szeged-Baktó, Szeged-Gyálarét, Szeged-Kiskundorozsma, Szeged-Mihálytelek, SzegedTápé, Szeged-Tiszasziget, Szeged-Vértó, Tompa, Újszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó. Mórahalom területén átrakó állomás lett kialakítva, Algyőn pedig önkormányzati tulajdonú hulladékudvar található. Dóc, Ferencszállás és Klárafalva nem rendelkezik hulladékgyűjtő udvarral. A hulladékudvarok nagy számára tekintettel a hulladékudvarok a hét minden napján nem érhetők el, az üzemeltető Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. a nyitvatartási idő optimalizálására kényszerül a hatékony üzemeltetés érdekében. Projekt igazodása egyéb hulladékgazdálkodási tervekhez → Országos Hulladékgazdálkodási Terv-II. Jelen projekt az alábbi, OHT II. által meghatározott célok teljesülését segíti elő: 2.2.2. – 8. táblázat: A projekt és az OHT-II. kapcsolódása TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK − A települési szilárd hulladék mennyisége 2014-ben se haladja meg az 500 kg/fő/év mennyiséget, ezen belül a háztartásokban a napi 1 kg/fő mennyiséget. − A háztartásokból származó használt cikkek tovább használata érdekében a szervízhálózat és az újrahasználati központok létrehozásának ösztönzése szükséges. − A települési szilárd hulladék újrafeldolgozható (papír, műanyag, fém, üveg és szerves) frakciói esetében az újrafeldolgozás arányát 40% fölé kell emelni. − A teljes települési hulladék mennyiség hasznosításának 40% fölé emelése szükséges. − 2014-ig meg kell valósítani a lakossági papír, üveg, fém és műanyag hulladékok 35%-os újrafeldolgozását (2020-ig 50%). A szelektív gyűjtés eszközeinek biztosítása a lakosság 80%-a számára. − A 2020-as cél teljesítéséhez szükséges szelektív gyűjtési rendszereknek 2015-re ki kell épülniük, amihez a szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása szükséges a lakosság 80%-a számára. − A biológiailag lebomló összetevők elkülönített gyűjtését és kezelését meg kell oldani. − Szükséges a házi és közösségi komposztálás lehetőségének biztosítása a kiépülő új hulladékkezelő rendszerekben, a zöldhulladékok helyben történő visszaforgatása. − Komposztáló és biogáz üzemek létesítése szükséges, a komposztok minőségbiztosítási rendszerének kialakításával egyidejűleg. − A maradék hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmának stabilizálására mechanikai-biológiai hulladék előkezelőket kell létesíteni. A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKTÓL ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOK CSOMAGOLÁSI ANYAGOK − Tovább kell csökkenteni a TSZH csomagolási hulladék tartalmát, különös tekintettel a papír hulladékokra, mivel ezek növelik a lerakásra kerülő biológiailag lebomló anyagok mennyiségét.

30

−

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK 2012-ben a képződő csomagolási hulladékok 60%-os hasznosítása, ezen belül 55%os újrafeldolgozása úgy, hogy papírra-kartonra és üvegre 60%-os, fémre 50%-os, műanyagra 22,5%-os, fára 15%-os újrafeldolgozás teljesüljön, 2014-ben a hasznosítás és az újrafeldolgozás további 5%-kal növekedjen. → Szeged Megyei Jogú Város Gazdasági Programja 2011-2014 szerint:

„Kistérségi hulladékkezelési célok: A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 35. §-a alapján az önkormányzatok feladata, hogy rendeletet alkosson a településükre vonatkozó helyi hulladékgazdálkodási tervről. (A 2012. évi CLVIII Tv törvény a hulladékokról a hulladékgazdálkodási terv készítésére vonatkozó kötelezettséget a települések és azok társulása számára már nem tartalmazza.) A hulladékgazdálkodás feladatainak elvégzésére vonatkozó ISPA projekt közös, konzorciumban történő megvalósítását Szeged Város Közgyűlése a 182/2002. (III.14.) Kgy. sz. határozatával elfogadta. A Konzorciumi szerződésében szereplő települések által érintett terület térségi, települési hulladékgazdálkodási terve az alábbi -nem csak Szeged kistérségi- települést érinti: Algyő, Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csengele, Deszk, Dóc, Domaszék, Ferencszállás, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Klárafalva, Kübekháza, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Tompa, Újszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó és Szeged. A hulladékgazdálkodás területén történt fejlesztésnek köszönhetően Szeged és az érintett települések részvételével megvalósult a regionális hulladékgazdálkodási program, megalakult és működik az ezt működtető Társaság. A rendszeren belül hulladékudvarok épültek, megnyílt a lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre, valamint a központi hulladéklerakó kialakított beruházásnak köszönhetően a hulladékok válogatására, kezelésére, hasznosítására. A jövőben rendszeresen felül kell vizsgálni a hulladékgazdálkodási rendszer keretén belül használt eszközöket, technológiákat, a szükséges fejlesztéseket végre kell hajtani. Törekedni kell az újrahasznosítható anyagok minél nagyobb arányban történő kinyerésére és hasznosítására.” [Megjegyzés: SZMJV idézett gazdasági programjában tévesen került rögzítésre, mely szerint az ISPA projekttel összefüggésben alapították meg az üzemeltető SZKG Nonprofit Kft.-t, az már az ISPA beruházást megelőzően is hulladékkezelési szolgáltatási tevékenységet végzett] → Helyi és területi hulladékgazdálkodási tervek: A projektterületre elkészült hulladékgazdálkodási tervek a következők: − Szegedi Regionális hulladékkezelési programhoz csatlakozott Algyő, Baks, Balástya, Csengele, Deszk, Dóc, Ferencszállás, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Klárafalva, Kübekháza, Ópusztaszer, Pusztaszer, Sándorfalva, Szeged, Tiszasziget, Tompa, Újszentiván települések 2006-2009 időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervének felülvizsgálata (2009.) − Homokháti Kistérség közös helyi hulladékgazdálkodási terve, 2011. (Ásotthalom, Balotaszállás, Bordány, Domaszék, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Üllés, Zákányszék, Zsombó) Mindkét hulladékgazdálkodási terv figyelembe veszi az Európai Unió és az OHT előírásait, azok eléréséhez határoz meg célokat és intézkedéseket. A településfejlesztési tervek, illetve a területfejlesztési koncepciók összhangban állnak az adott területre elkészített Környezetvédelmi Programokkal és hulladékgazdálkodási tervekkel, melyek rendszeres felülvizsgálata során a korábban meghatározott intézkedések megvalósulása értékelésre kerül.

31

Nem települési hulladék kezelése → Zöld hulladékok Azon településeken, ahol van hulladékudvar kialakítva, ott a lakosság számára lehetőség van a keletkező biológiailag lebomló zöld hulladék elhelyezésére. A hulladékgyűjtő telepekről a zöld hulladékot Szegedi Környezetgazdálkodási NKft. szállítja el. → Veszélyes hulladékok A hulladékudvarokon lehetőség van a lakosság körében keletkező veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtésére is a 3.1.1. fejezetben részletezettek szerint. → Állati eredetű hulladékok A lakosságnál keletkező állati hulladékot bejelentésre az ATEV ZRt. szállítja el. Meghatározó létesítmények, jelentős térbeli tömörülések a) Ipari park A projektterületen Algyő, Mórahalom és Szeged városok rendelkeznek ipari park rendeltetésű területekkel. Az ipari parkok térképi megjelenítéséhez az ipari parkok honlapján található ábrákat, illetve a Google Maps szolgáltatást vettük igénybe. Az algyői JURA Ipari Park a 47. sz. főút mellett található. A Park fekvésének rendkívül kedvező adottsága mellett további komoly alapja volt a Szegeden működő felsőoktatási és kutatási intézmények keretein belül felhalmozódott szellemi tőke, amely segítheti az Ipari Parkba betelepülő vállalkozók projektötleteit, innovációs és fejlesztési tevékenységét.

8. ábra

JURA Ipari Park, Algyő

32

Az ipari park és technológiai központban jelenleg működő cégek „ezer szállal” kötődnek az olajiparhoz. Profiljukat tekintve szénhidrogén ipari vertikumként vagy az üzemelést kiszolgálóként kapcsolódnak egymáshoz. Az Algyő Park Kft., mint üzemeltető mellett az alábbi vállalkozások működnek jelenleg az ipari park és technológiai központban: − ATYS-CO Kft. − A-10 Befektetési és Környezetvédelmi Zrt. − BALTRANS Árufuvarozási Kft. − Benelux-Gastro Kft. − DIÁSZ Kft. − Drill-Car Kft. − Dr. Kasza és Fia E.ü-i Szolg. Kft. − EBKSZ Kft. − ENERGIA Kazánjavító Kft . − Ganz Motor Kft. − GEOTEXTIL Kft. − GLB Alkatrészgyártó és Szerelőipari Vállalkozási Kft. Hajdú Mobil- Trans Kft. − Halas-Tech Kft. − Halliburton Company Germany Gmbh − Jaf Holz Ungarn Kereskedelmi Kft. − Jólét Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. − Klasschem Kft. − MB vagyonkezelő Kft. − METKON DS Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. − MOBILGAS Zrt. − Nanobakt Kft. − OKFT Kft. − PIKI Festő- Mázoló Kft. − SCHENKER Kft. − ROTARY Fúrási Zrt. − Schenker Nemzetközi Száll. és Logisztikai Kft. − Sinkovill Bt. − TEJTRANSZPORT Kft. − TEMPO Egészségpénztár Kft. − ÚTVASÚT Szeged építő és Szerelőipari Vállalk. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Vámos Cukrász Kft. − West Bridge Kft. Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park, Mórahalom Mórahalom térségében a lakosság egy rész megélhetésének fő forrása a mezőgazdaság. A felhalmozott tapasztalatoknak, az intenzív termelési kultúrának és a helyi klímának köszönhetően olyan jellegzetes ízvilágú zöldség- és gyümölcsféléket termesztenek eredményesen, amelyek nemcsak országosan, de külföldön is keresettek, hungarikum értékűek. Ezen tényezők figyelembe vételével hozták létre 1997-ben a mórahalmi Homokhát Térségi Agrár-Ipari Parkot. A cél az volt, hogy olyan kedvező infrastrukturális bázist alakítsanak ki, amely a Szeged központú régió tudományos kultúrájára és humán erőforrására alapozva a legoptimálisabb feltételeket biztosítja a vállalkozások és beruházók számára. A Park Mórahalom város belterületén, annak déli részén fekszik, a rendezési terv szerint kijelölt iparterületen, a röszkei határátkelőhöz vezető 5512. sz. út mentén. Jelenleg 20,5 ha terület áll a betelepülni szándékozó vállalkozások rendelkezésére, illetve további terjeszkedésre mintegy 30 ha ipari fejlesztési terület került kijelölésre. Az Ipari Park helyszínrajzát a következő oldalon mutatjuk be:

33

9. ábra

Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park helyszínrajza

34

10. ábra

Ipari Park műholdképe, Mórahalom

DÉLÉP Ipari Övezet, Szeged A 16890 hrsz-ú ingatlan 1960-1972 között alakult ki, mint a Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat (DÉLÉP) Központi ipartelepe. A telep első üteme a Dorozsmai út és a dorozsmai vasútállomás mentén valósult meg, majd a Házgyár felépülésével a Gumigyár és a Tejüzem között a Budapesti útig bővült. A DÉLÉP felszámolását, az ipartelep magánosítását követően alakult ki a mai tulajdonosi szerkezet: a közlekedési és közműterületek többsége valamint a közművek a DÉLÉP Ipari Park Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft. tulajdonába kerültek, míg a további, beépített területnek mintegy 50 tulajdonosa van. Az ingatlanból a Budapesti út mentén a SOLE Hungária Tejipari Rt területet vásárolt, így alakult ki a jelenlegi 41,7739 ha tömbtelek. A területre 2000-ben részletes szabályozási terv készült, amelyet az Önkormányzat 62/2000(XII.13.) Kgy. rendelettel hagyott jóvá, amelyet a 47/2001(XII.18.) Kgy. rendelettel kiegészített és módosított. A terület 2002-ben pályázat alapján „IPARI PARK" címet kapott. A cím lehetővé teszi - meghatározott feltételek teljesítése esetén - az ipari terület üzemeltetéséhez szükséges közművek rekonstrukciójához, illetve kiépítéséhez állami pénzeszközök igénybevételét. Az ipari park megközelíthető az M5-ös autópálya Szeged, Északi lehajtásából leágazó 5-ös számú főútról, valamint a kiskundorozsmai közútról. Az Ipari Park területe önálló iparvágány hálózattal rendelkezik és a Kiskundorozsmai pályaudvarról kapcsolódik a Szeged-Budapest vasútvonalhoz.

35

11. ábra DÉLÉP Ipari Park

12. ábra DÉLÉP Ipari Park, Szeged, Budapesti út

36

2.2.2. – 9. táblázat:A DÉLÉP Ipari Övezetbe betelepült vállalkozások: − Alukonstrukt Építőipari Szolgáltató és − AMSY International Kft. Kereskedelmi Kft. − Bálint Trans Kft. − BAUSTUDIUM Szakképzési és Átképző Kft. − DASEL Kft. − DÉLBETON Betongyártó és Szolgáltató Kft. − DÉLCELL Polisztirol Szigetelőhab Gyártó Kft. − DÉLÉP-INVEST Ingatlanfejlesztő Kft. − Délmagyarországi Vasbetonipari Kft. − Déltrans Fuvarozó és Szállítmányozó Kft − DUTKER Építőanyag Nagy- és − Délzsalu Építőipari Szolgáltató és Kölcsönző Kft Kiskereskedelmi Kft. − ERECO Kelet-Európai Hulladékfeldolgozó és − Fémépítő, Fémszerkezet Gyártó és Szerelő Környezetvédelmi Zrt. Kft. − Hydroinvest-Eco Környezetvédelmi, − Harmati Tető-építő Kft. Vízgazdálkodási és Építő Kft. − METÁLDUÓ Kft. − Metall 90 Kft. − Nemes – Plusz 2000 Építőipari Kft. − PANORAMA Ablakgyártó és Forgalmazó Kft. Szegedi Üzeme − Rewox Hungária Ipari és Környezetvédelmi Kft. − Robtron Elektronik Trade Kft. − RotaPack Zrt. − Szeged Beton Kft. − SZEPLAST Nyílászáró-gyártó Kft. − TRANSCOMMERS Kft. − Vendo Kereskedelmi Kft. SZILK Ipari Park, Szeged A SZILK (Szegedi Logisztikai Központ és Ipari Park) fejlesztése 2005-ben kezdődött el, melynek legfontosabb célja, hogy a Dél- Alföldi Régió legjelentősebb logisztikai szolgáltatóját hozza létre, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Masped Zrt., a Zoll-Platz Kft., valamint a MÁV Kombiterminál Kft. együttműködésével. A SZILK rendelkezik mind "Intermodális Logisztikai Központ", mind "Ipari Park" címmel. A SZILK-en belül a GlobalLog Kft. azzal a céllal jött létre, hogy létrehozza és üzemeltesse az M5, illetve M43 autópálya szegedi bevezető szakasza melletti 46 hektáros területen a Szegedi Ipari Logisztikai Központot. A fejlesztés I. üteme 9,6 ha-on van jelen. A logisztikai központ és ipari park területére betelepült cégek a következők: − VPOP Dél-alföldi parancsnokság − Hódút Útépítő Kft. − Zoll-Platz Kft. − Eurosped Zrt. − Vizio 2001 Kft. − A1-Commerce Kft. − Egri Józsefné − Royal Sped Zrt. − Expedient ML Kft. − Eurázsia Tranzit Kft. − Vor-Team Bt. − Imperial Tobacco Magyarország Kft. − Zoll-Trió 2005 Kft. − ML Bt. − Gréti 2001 Bt. − R&I Hungary Kft. − Eurostar Kft. − Jutex Kft. − Ezüsthajó Kft. − Hansa Kontakt Inv. Kft. − Hansa Kontakt Kft.

37

− − −

TE-DI Trade Kft. Volvo Hungária Kft. South Energia Zrt.

13. ábra SZILK Ipari Park műholdképe Első Szegedi Ipari Park, Szeged Az Ipari Park létesítését a tulajdonosok a következők miatt határozták el: • A gazdasági vezetés Szeged városát szolgáltatási és innovációs központként jelöli meg. Fő profilként a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipart, a biotechnológiát, mezőgazdasági gépgyártást és a könnyűipart jelöli meg, mely egyrészt a meglévő szellemi kapacitást, másrészt a hagyományokat és a földrajzi adottságokat használja ki. • A KÉSZ Kft. 1998-ban megvásárolt több telket telephely-fejlesztési céllal. • Szeged városrendezési tervében ipari övezetként tartja nyilván a területet, és az ipari parkok telepítését minden eszközzel segíti. • Az Önkormányzat az Ipari Park megvalósításához szükséges saját tulajdonú földterületeivel saját maga is belépett az Ipari Parkot megvalósító cégbe. E négy tényező együttes megléte elindította az Első Szegedi Ipari Park megvalósítását. Ennek első lépéseként a pályázat valamennyi feltételének teljesítése után elnyertük az Ipari Park címet 1998 nyarán. Az Ipari Park a város észak-nyugati kivezető útja, a Dorozsmai út északi oldalán található. Az elhelyezkedés igen kedvező, mivel közel fekszik a belvároshoz és a város szélén lévő autópálya-csomóponthoz, és nem található a közelben lakóövezet. A telep gépkocsival, tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, vasúti iparvágánnyal rendelkezik.

38

14. ábra Első Szegedi Ipari Park (Forrás: http://www.tiszanet.hu/~eszip/Index_elemei/image002.jpg)

15. ábra ESZIP műholdképe 39

A Park összterülete 112.954 m2, melyből az egyik tulajdonos (Ferrocolor Kft.) mintegy 7.000 m2 területet már elfoglal. A terület azonban igény szerint a 70ha tartalékterületből a jelenlegi terület többszörösére bővíthető. A terület Dorozsmai úti frontján egy korszerű kialakítású kereskedelmi létesítmény működik. A főúttól beljebb eső részeken néhány kisebb bérlemény helyezkedik el. A terület nagy része azonban "zöldmezős" beruházásként használható. Cégek, vállalkozások az Ipari Parkban: − Ferrocolor Kft. A társaság a tervezett ipari park területén 7000 m2 saját tulajdonú ingatlannal rendelkezik. A 8 millió Ft-os törzstőkével alapított Kft. fő tevékenységi köre a vas- és színesfém hulladékfeldolgozás, forgalmazás, valamint haszonvas és fenyőrönk forgalmazás. − SZEBISZ Kft. A társaság a tervezett ipari park területén jelenleg bérlőként működik. A 10 millió Ft törzstőkével alapított Kft. főleg stil jellegű székek, valamint egyedi bútorok, berendezések és kárpitozott bútorok gyártásával foglalkozik. A termelés mintegy 75 %-a nyugat-európai és USA export. b) Hulladékkezelő központ, Sándorfalvi út A létesítmény részletes leírását a 3.1.3.5. A Hulladék kezelése c. fejezet tartalmazza.

16. ábra Sándorfalvi úti hulladékkezelő központ

40

c) Átrakó állomás, Mórahalom

17. ábra Mórahalmi hulladékátrakó telep (081/17 hrsz.)

A meghatározó létesítmények, jelentős térbeli tömörülések elhelyezkedésének térképi ábrázolását a 45. számú melléklet tartalmazza.

41

3

A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése 3.1 Helyzetértékelés,

kereslet

és

kínálat

elemzése,

tervezési

alapadatok meghatározása Jelen projekt esetén a fejlesztendő tevékenység meghatározása a következő: A projekt célja a Társulás települési szilárd hulladékgazdálkodási rendszerének közös és egységes fejlesztése az országos és Európai Uniós előírások teljesítése végett. A fejlesztés során a TSZH, a zöld hulladék és a szelektív hulladék gyűjtése és kezelése is megoldottá válik az érintett településeken.

3.1.1

A keletkező hulladék jelenlegi helyzete

A projektterület minden településén működik hulladékgyűjtési közszolgáltatás. Ezek közül a legjelentősebb a mintegy 14 településen jelen lévő Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., majd ezt követi a 11 településen szolgáltató Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. 4 településen a Puszta-Szem Kft. gyűjti a háztartásoknál keletkező TSZH-t, 2 településen pedig a Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. látja el a feladatot. A referenciaévben Mórahalom területén a Móraép Kht., míg Forráskúton a Laczi és Fiai Kft. végzi a hulladék begyűjtését. A keletkező hulladék mennyisége 83 436, t/év volt 2011-ben, melyből 61 392,58 t/év a lakosságtól begyűjtött hulladék. A szolgáltatók a begyűjtött hulladékot a Sándorfalvi úti lerakó telepre szállítják be. 10. táblázat: A vegyesen gyűjtött (maradék) hulladék mennyisége településsoros bontásban referencia évre vonatkozóan Település

Közszolgáltatásba A közszolgáltatás bevont lakosok keretében a száma (fő) településen a lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége (t)

A közszolgáltatás keretében az intézményektől begyűjtött hulladék mennyisége (t)

Fajlagos A közszolgáltató éves által üzemeltetett hulladék- létesítményekben termelés kezelt nem (kg/fő/év) települési hulladék mennyisége (t)

Algyő

5 204

1 383,00

111,00

287,09

-

Ásotthalom

4 023

548,62

17,30

140,67

38,27

Baks

2 031

493,88

-

243,17

61,72

Balástya

3 417

350,50

22,40

109,13

-

Balotaszállás

1 493

195,83

17,05

128,71

68,25

Bordány

3 277

576,90

-

176,05

12,62

Csengele

1 958

309,18

-

157,91

-

Deszk

3 665

815,00

57,00

237,93

-

762

142,91

-

187,55

20,90

4 927

766,00

15,00

158,51

-

608

121,00

4,00

205,59

-

2 356

313,86

50,10

154,48

-

Dóc Domaszék Ferencszállás Forráskút Kelebia

2 646

580,00

29,00

230,16

Kistelek

7 100

1 682,20

57,80

245,07

-

Kiszombor

3 840

1 449,00

14,00

380,99

-

42

Település

Közszolgáltatásba A közszolgáltatás bevont lakosok keretében a száma (fő) településen a lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége (t)

A közszolgáltatás keretében az intézményektől begyűjtött hulladék mennyisége (t)

Fajlagos A közszolgáltató éves által üzemeltetett hulladék- létesítményekben termelés kezelt nem (kg/fő/év) települési hulladék mennyisége (t)

Klárafalva

490

100,00

2,00

208,16

-

Kübekháza

1 535

368,84

-

240,29

0,56

Mórahalom

6 090

677,50

291,30

159,08

-

Ópusztaszer

2 295

231,40

20,00

109,54

-

722

124,78

10,10

186,81

2,73

Pusztamérges

1 265

203,00

23,00

178,66

-

Pusztaszer

1 480

238,30

10,40

168,04

-

Röszke

3 252

507,56

2,51

156,85

197,64

Ruzsa

2 533

471,00

50,00

205,68

-

Sándorfalva

7 983

1 605,42

12,38

202,66

95,56

Szatymaz

4 666

793,67

-

170,10

43,98

Öttömös

Szeged

170 285

43 016,25

9 617,98

309,09

7 236,99

Tiszasziget

1 759

253,80

2,85

145,91

19,18

Tompa

4 581

1 130,00

233,00

297,53

-

Újszentiván

1 703

168,77

-

99,10

-

Üllés

3 148

630,00

30,00

209,66

-

Zákányszék

2 758

581,35

-

210,79

-

Zsombó

3 532

563,06

6,28

161,19

19,80

267 384

61 392,58

10 706,45

269,48

7 818,20

Összesen egész projektterületre

*A lakosságszám forrása: a KSH Helységnévtár 2011.01.01.-re vonatkozó adatai

11. táblázat: A vegyesen gyűjtött (maradék) referenciaévben és az azt megelőző 4 évben Település

Közszolgáltatásba A bevont lakosok közszolgáltatás száma (fő) keretében a településen a lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége (t)

A közszolgáltatás keretében az intézményektől begyűjtött hulladék mennyisége (t)

hulladék

Fajlagos éves hulladéktermelés (kg/fő/év)

mennyisége

A közszolgáltató által üzemeltetett létesítményekben kezelt nem települési hulladék mennyisége (t)

2011., Referenciaév 2010.

267 384

61 392,58

10 706,45

269,65

7 818,20

267 355

60 172,30

17 572,49

290,79

12 832,01

2009.

266 662

60 804,00

16 712,20

290,69

12 203,80

2008.

265 388

55 600,80

14 250,51

263,20

10 406,19

2007.

263 242

69 509,20

15 098,78

321,41

11 025,62

Adatok forrása: 2011. év: Szolgáltatók adatai; 2007-2010.: KSH Statinfo

43

a

18. ábra A projekt által érintett települések mindegyikén bevezetésre került a hulladékgyűjtő szigetekkel megvalósuló szelektív gyűjtés. A szigeteken papír, üveg, fém és műanyag hulladékok elkülönített gyűjtésére van mód. A szigeteken felül a Szegedi Környezetgazdálkodási NKft. és a Móraép Kht. szolgáltatási területén házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés is megvalósul, mely így jelenleg 15 településre terjed ki. A projekttel érintett 33 település közül az ISPA projekt keretében 28 településen hulladékudvar került kialakításra, ahol további hulladékfrakciók gyűjtésére van mód. A hulladékudvarokba az alábbi hulladékok kerülhetnek beszállításra: − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Biológiailag lebomló hulladékok Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek Elemek és akkumulátorok (nikkel – kadmium elemek és higanyt tartalmazó elemek is) Étolaj és zsír Fémek Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, melyek különböznek az előzőtől Klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések Lom hulladék Műanyagok Növényvédő szerek Olaj és zsír, amely különbözik az előzőtől Ólomakkumulátorok Papír és karton Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk-hulladékok Termékként tovább nem használható gumiabroncsok Üveg Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus

44

berendezések

45

−

Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbeszt) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok (kiürült hajtógázos palackokat is)

−

Kevert építkezési és bontási hulladékok KIVÉVE: → Higanyt tartalmazó építkezési és bontási hulladék → PCB-ket tartalmazó építkezési és bontási hulladék → Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építkezési és bontási hulladékok, ide értve a kevert hulladékokat is

Mórahalom területén átrakó állomás került kialakításra, míg Algyő város hulladékudvara önkormányzati tulajdonban van. A projektterület települései közül Dóc, Ferencszállás és Klárafalva települések nem rendelkeznek hulladékudvarral. A keletkező zöld hulladék komposztálására Deszk KEOP-6.2.0. pályázati kiírás keretében komposztálási mintaprogramot hajtott végre, mely során közösségi komposztáló telep is kialakításra került. Az Algyő város területén képződő zöld hulladék a város saját hulladékudvarára kerül beszállításra. Mórahalom (513 db), Kistelek (500 db) és Tiszasziget (210 db) településeken szintén pályázati forrás felhasználásával komposztáló ládák kerültek kiosztásra (bővebben ld. 3.1.3.3. fejezet). A projekttel érintett települések zöld hulladékának kezelésére a Sándorfalvi úton található komposztáló telepen nyílik lehetőség. A projektterületen meglévő szelektív hulladékgyűjtő létesítmények és a zöld hulladék kezelés jelenlegi gyakorlatát a 46. számú melléklet tartalmazza. 12. táblázat: Az elkülönítetten gyűjtött (szelektív) településsoros bontásban referencia évre vonatkozóan Település

Közszolgáltatásba A közszolgáltatás bevont lakosok keretében a száma (fő) településen a lakosságtól elkülönítetten begyűjtött hulladék mennyisége (t)

Algyő

5 204

0,00

Ásotthalom

4 023

129,68

Baks

2 031

80,59

Balástya

3 417

33,74

Balotaszállás

1 493

31,94

Bordány

3 277

120,20

Csengele

1 958

138,63

Deszk

3 665

85,79

Dóc

762

2,41

4 927

579,49

608

0,00

Forráskút

2 356

72,89

Kelebia

2 646

64,39

Kistelek

7 100

98,31

Kiszombor

3 840

90,81

Domaszék Ferencszállás

46

hulladék

A közszolgáltatás keretében az intézményektől elkülönítetten begyűjtött hulladék mennyisége (t)

mennyisége

Egyéb szervezetek által elkülönítetten begyűjtött hulladékmennyiség (t)

Település

Közszolgáltatásba A közszolgáltatás bevont lakosok keretében a száma (fő) településen a lakosságtól elkülönítetten begyűjtött hulladék mennyisége (t) 490 0,00

Klárafalva Kübekháza

1 535

101,10

Mórahalom

6 090

110,14

Ópusztaszer

2 295

11,92

722

33,47

Pusztamérges

1 265

18,71

Pusztaszer

1 480

18,42

Röszke

3 252

526,18

Ruzsa

2 533

53,66

Sándorfalva

7 983

565,87

Öttömös

Szatymaz

4 666

129,15

170 285

4123,71

Tiszasziget

1 759

135,88

Tompa

4 581

99,60

Újszentiván

1 703

397,30

Üllés

3 148

94,78

Zákányszék

2 758

62,69

Zsombó

3 532

285,83

267 384

8297,25

Szeged

Összesen egész projektterületre

A közszolgáltatás keretében az intézményektől elkülönítetten begyűjtött hulladék mennyisége (t)

Egyéb szervezetek által elkülönítetten begyűjtött hulladékmennyiség (t)

136,00

136,00

Az adatok forrása: 2011. évre vonatkozó szolgáltatói adatok 13. táblázat: A elkülönítetten gyűjtött (szelektív) referenciaévben és az azt megelőző 4 évben

hulladék

mennyisége

a

Település

Közszolgáltatásba bevont lakosok száma (fő)

A közszolgáltatás keretében a településen a lakosságtól elkülönítetten begyűjtött hulladék mennyisége (t)*

A közszolgáltatás keretében az intézményektől elkülönítetten begyűjtött hulladék mennyisége (t)**

Egyéb szervezetek által elkülönítetten begyűjtött hulladékmennyiség (t)

2011, Referenciaév 2010. 2009. 2008. 2007.

267 384

8297,248

136

0

1526,3 1378,7 2164,6 0

295,72 267,12 419,39 n.a.

0 0 0 0

267 266 265 263

355 662 388 242

*2007-2010. évi adatok forrása: KSH Statinfo **Adatok forrása: Szolgáltatók A 2011. évi adatok - a 10. táblázatból eredően - szintén a közszolgáltatók adatközlésén alapulnak.

47

14. táblázat: Hulladék összetételi adatok referencia évre vonatkozóan Szabvány szerinti mérések eredményei Papír (80%)

0,37%

Papír (20%)

1,87%

Karton (95%)

7,00%

Műanyag (90%) Üveg (25%)

Szelektíven begyűjtött mennyiség

7,85% Papír

Papír

Papír

8,87%

Csomagolási papír 1,58% Műanyag

14,20% Csomagolási műanyag 1,75% Üveg

Csomagolási papír 1,58% Műanyag Csomagolási 14,20% műanyag 1,75% Üveg

5,24% Csomagolási üveg

Fém (40%)

1,26% Fém

1,26% Fém

1,89% Csomagolási fém

1,89% Csomagolási fém

Szerves (100%)

11,51% Biológiailag lebomló

Kompozitok Textíliák Higiéniai hulladékok

Csomagolási papír 0,00 Műanyag

Csomagolási 598,78 műanyag 0,00 Üveg 313,97

Csomagolási üveg

171,92 Fém

Biológiailag lebomló

14,02 Csomagolási fém 2 611,09 Biológiailag lebomló

6,75%

Nem osztályozott éghetetlen hulladék

6,91%

1,41% 13,46% 1,56% 5,08% 1,34% 1,71% 13,54% 45,58%

7,20%

6,72%

Finom frakció

11,51%

Csomagolási üveg

9,28%

1 080,12

7,29%

Nem osztályozott éghető hulladék

Veszélyes hulladékok

5,24%

7,03%

0,00

Üveg (75%)

Fém (60%)

Tervezési összetétel adatok

7,48%

Karton (5%)

Műanyag (10%)

Szabvány szerinti mérések eredményei

Egyéb

3 Egyéb 643,35

45,86% Egyéb

0,64% 10,34%

48

A rendelkezésünkre bocsátott alapadatok alapján a hulladékok keletkezésére vonatkozó 30 éves előrejelzést készítettünk. Az előrejelzés elkészítéséhez az alábbi peremfeltételekből indultunk ki: A keletkező hulladék előrejelzés a demográfiai előrejelzés alapján került meghatározásra. A hulladék összetételét tekintve várható a papír és műanyag hulladékok részarányának növekedése, ezen belül is elsősorban a csomagolási hulladékok mennyiségében várható növekedés, míg az üveg-, fém- és zöldhulladékok keletkező mennyiségének stagnálásával számolunk. A biohulladékok keletkezését tekintve 2016-ig folyamatos csökkenéssel számolunk, elsősorban a konyhai és egyéb hulladékok terén, mivel a zöldterületek aránya változatlan marad, így a keletkező zöldhulladék mennyiségét is változatlannak feltételeztük. További hulladékcsökkenés az egyéb hulladékok területén fog jelentkezni, mivel az összes keletkező hulladék mennyisége csökken, de egyes hulladékok mennyisége növekedni fog, mint a papír és műanyag, azon belül elsősorban a csomagolási hulladékok aránya. Az egyes hulladékfrakciók éves változását százalékosan a következő táblázatban foglaljuk össze.

lakosság változásból adódó hulladék mennyiség változás: keletkező hulladék mennyiség változása évente: Hulladékfrakció biohulladék ebből a zöldhulladék papír papír csomagolási műanyag műanyag csomagolási üveg és fém, illetve ezek csomagolási hulladékai

2011

2012

2013-2016

0,00%

0,00%

0,00%

-1,50%

-0,50%

+0,20%

-1,00% 0,00% +0,50% +0,60% +0,40% +0,50% 0,00%

-1,00% 0,00% +0,50% +0,60% +0,40% +0,50% 0,00%

-1,00% 0,00% +0,50% +0,60% +0,40% +0,50% 0,00%

49

3.1.2

A keletkező hulladék előrejelzése

15. táblázat: Keletkező hulladékmennyiségek előrejelzése hulladékfrakciónként fejlesztés nélkül, tonna 2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

13 135,08

13 200,76

13 266,76

13 333,09

13 399,76

13 466,76

13 466,76

13 466,76

13 466,76

13 466,76

7 473,39

7 518,23

7 563,33

7 608,71

7 654,37

7 700,29

7 700,29

7 700,29

7 700,29

7 700,29

11 977,61

12 025,52

12 073,62

12 121,91

12 170,40

12 219,08

12 219,08

12 219,08

12 219,08

12 219,08

10 839,72

10 893,92

10 948,39

11 003,13

11 058,15

11 113,44

11 113,44

11 113,44

11 113,44

11 113,44

5 348,88

5 348,88

5 348,88

5 348,88

5 348,88

5 348,88

5 348,88

5 348,88

5 348,88

5 348,88

3.1. ebből csomagolási üveg

4 090,15

4 090,15

4 090,15

4 090,15

4 090,15

4 090,15

4 090,15

4 090,15

4 090,15

4 090,15

4.

2 457,06

2 457,06

2 457,06

2 457,06

2 457,06

2 457,06

2 457,06

2 457,06

2 457,06

2 457,06

1 376,69

1 376,69

1 376,69

1 376,69

1 376,69

1 376,69

1 376,69

1 376,69

1 376,69

1 376,69

1.

papír

1.1. ebből csomagolási papír 2.

műanyag

2.1. ebből csomagolási műanyag 3.

üveg

fém

4.1. ebből csomagolási fém 5.

biohulladék

10 907,29

10 798,21

10 690,23

10 583,33

10 477,49

10 372,72

10 372,72

10 372,72

10 372,72

10 372,72

5.1. ebből a lakosságnál keletkező zöldhulladék

4 253,84

4 253,84

4 253,84

4 253,84

4 253,84

4 253,84

4 253,84

4 253,84

4 253,84

4 253,84

5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék 5.3. lakosságnál keletkező egyéb, biológiailag lebomló hulladék

2 835,89

2 835,89

2 835,89

2 835,89

2 835,89

2 835,89

2 835,89

2 835,89

2 835,89

2 835,89

3 817,55

3 708,48

3 600,49

3 493,59

3 387,76

3 282,98

3 282,98

3 282,98

3 282,98

3 282,98

6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

1 454,17

1 454,17

1 454,17

1 454,17

1 454,17

1 454,17

1 454,17

1 454,17

1 454,17

1 454,17

7.

egyéb

35 252,19

34 039,69

33 636,95

33 787,08

33 935,93

34 083,51

34 083,51

34 083,51

34 083,51

34 083,51

8.

Összesen (1+2+3+4+5+6+7)

80 532,28

79 324,29

78 927,67

79 085,53

79 243,70

79 402,19

79 402,19

79 402,19

79 402,19

79 402,19

1. 1.1. 2.

papír ebből csomagolási papír műanyag

2.1. ebből csomagolási műanyag 3. üveg

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

2042

13 466,76

13 466,76

13 466,76

13 466,76

13 466,76

13 466,76

13 466,76

13 466,76

13 466,76

13 466,76

7 700,29

7 700,29

7 700,29

7 700,29

7 700,29

7 700,29

7 700,29

7 700,29

7 700,29

7 700,29

12 219,08

12 219,08

12 219,08

12 219,08

12 219,08

12 219,08

12 219,08

12 219,08

12 219,08

12 219,08

11 113,44

11 113,44

11 113,44

11 113,44

11 113,44

11 113,44

11 113,44

11 113,44

11 113,44

11 113,44

5 348,88

5 348,88

5 348,88

5 348,88

5 348,88

5 348,88

5 348,88

5 348,88

5 348,88

5 348,88

50

2022 3.1.

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

2042

4 090,15

4 090,15

4 090,15

4 090,15

4 090,15

4 090,15

4 090,15

4 090,15

4 090,15

4 090,15

2 457,06

2 457,06

2 457,06

2 457,06

2 457,06

2 457,06

2 457,06

2 457,06

2 457,06

2 457,06

1 376,69

1 376,69

1 376,69

1 376,69

1 376,69

1 376,69

1 376,69

1 376,69

1 376,69

1 376,69

10 372,72

10 372,72

10 372,72

10 372,72

10 372,72

10 372,72

10 372,72

10 372,72

10 372,72

10 372,72

5.1. ebből a lakosságnál keletkező zöldhulladék

4 253,84

4 253,84

4 253,84

4 253,84

4 253,84

4 253,84

4 253,84

4 253,84

4 253,84

4 253,84

5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék 5.3. lakosságnál keletkező egyéb, biológiailag lebomló hulladék 6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) 7. egyéb

2 835,89

2 835,89

2 835,89

2 835,89

2 835,89

2 835,89

2 835,89

2 835,89

2 835,89

2 835,89

3 282,98

3 282,98

3 282,98

3 282,98

3 282,98

3 282,98

3 282,98

3 282,98

3 282,98

3 282,98

1 454,17

1 454,17

1 454,17

1 454,17

1 454,17

1 454,17

1 454,17

1 454,17

1 454,17

1 454,17

34 083,51

34 083,51

34 083,51

34 083,51

34 083,51

34 083,51

34 083,51

34 083,51

34 083,51

34 083,51

79 402,19

79 402,19

79 402,19

79 402,19

79 402,19

79 402,19

79 402,19

79 402,19

79 402,19

79 402,19

4.

ebből csomagolási üveg

2023

fém

4.1. ebből csomagolási fém 5.

biohulladék

8. Összesen (1+2+3+4+5+6+7)

A keletkező hulladékmennyiségek előrejelzéséhez az alábbiakat vettük figyelembe: OHT II. szerint: A települési szilárd hulladék és a veszélyes hulladék keletkezése terén nem várható érdemi változás. Az előbbi esetben a képződés növekedésének elkerülése is csak a lakossági szemlélet és fogyasztói szokások jelentős változása esetén biztosítható, míg a veszélyes hulladékok terén az Országos Kármentesítési Program keretében végzett, a történelmileg szennyezett területek kármentesítéséből származó hulladékok folyamatos megjelenésével kell számolnunk.

51

3.1.3

A hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete

3.1.3.1 A hulladékgazdálkodás folyamatának áttekintése

3.1.3.2 A hulladékgazdálkodási feladatok ellátásának intézményi kérdései A projektterületen 2011. évben mintegy 6 közszolgáltató látta el a TSZH gyűjtés-és szállítás feladatát, mely vállalkozások bemutatása alább található. 1) Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. A szolgáltató szervezet 100%-os önkormányzati tulajdonban tulajdonosa Szeged MJV Önkormányzata.

52

van,

kizárólagos

1994. szeptember 1-től a cég közel egy évig a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft., majd 1995. július 1-től a Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság nevet viseli. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. fő feladata a települési szilárd hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése. A hulladékszállítás területén elsődleges cél, hogy a keletkezett hulladékot közvetlen a termelőtől, környezetszennyezés nélkül, a megfelelő edényzetből ürítsék, majd korszerű, nagy tömörítő kapacitású gépeikkel a Központi Hulladéklerakó Telepre szállítsák, ahol ártalmatlanításra kerül. Hatékony szervezési módszerekkel sikerült elérni, hogy Szeged város területének 98%ról heti rendszerességgel elszállítják a háztartási hulladékot. A Társaság végzi a települési szilárd hulladék szállítását több környező településen is (13 település). A Szegedi Környezetgazdálkodási NKft. kezelésében és üzemeltetésében vannak az alábbi hulladékgazdálkodási célú létesítmények: − 29 hulladékudvar 28 településen (ISPA szerződés keretén belül), további 6 hulladékudvar saját forrásból történő kialakítás és üzemeltetés) − hulladékgyűjtő szigetek 32 ISPA-településen (Mórahalmon sem udvar, sem sziget nincs) − sándorfalvi úti központi hulladéklerakó telep A térségben keletkezett hulladék a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. által üzemeltetett Sándorfalvi úti Központi Hulladéklerakó Telepre kerül. A beszállított hulladék egy részét szelektíven válogatják, a tovább nem hasznosítható hulladékot a környezetvédelmi előírások figyelembe vételével deponálják. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. 2001. szeptember 1. óta két belső elszámolási egységgel működik. A feladat elkülönítés lényege az, hogy a Hulladékgazdálkodási Divízió biztosítsa a város házi hulladékelszállítási szolgáltatását, az ahhoz tartozó telephelyek működtetését (központi szeméttelep, hulladékudvarok, szállítási feltételek stb.), míg a Közterület-fenntartási Divízió gondoskodjon valamennyi egyéb közterület-fenntartási feladat ellátásáról, amellyel az önkormányzat a Társaságot megbízza. Szintén a Társaság látja el az önkormányzat által 2001. szeptember 1-vel megszüntetett Szegedi Városgondnokság feladatát a Közterület-fenntartási Divízió szervezetébe integrálva. 2) Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. A Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. jogelődjét a magyar állam 1949-ben alapította. A rendszerváltás után, a vagyonátadások során 19 önkormányzat tulajdonába került, melyek 1994. január 1.-vel átalakították a vállalatot korlátolt felelősségű társasággá. A Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. korábban nyolc Csongrád megyei település önkormányzatának, egy magánszemélynek és egy korlátolt felelősségű társaságnak a tulajdonában volt. 2006. április 01-től a Társaság átalakult, tulajdonost váltott. Elnevezésünk az átalakulás során nem változott. A tulajdonosváltás során közel 78%-os tulajdonrészt szerzett a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. A további 22%-os tulajdonrész pedig felosztott formában a korábbi nyolc Szeged környéki település (Ásotthalom, Kiszombor, Mártély, Mindszent, Nagylak, Ruzsa, Szatymaz, Zákányszék) önkormányzatának tulajdonában maradt. A Társaság fő tevékenységei az alábbiak: − kommunális szilárd hulladékgyűjtés, szállítás, elhelyezés − veszélyes hulladékgyűjtés, szállítás, ártalmatlanítás − lakossági és közületi folyékony hulladékgyűjtés, szállítás, elhelyezés − szelektív hulladékgyűjtés, bálázás, szállítás, értékesítés − csatornatisztítás − fuvarszervezés, szállítás, szállítmányozás belföldön

53

Kommunális eredetű szilárd hulladékok gyűjtése, szállítása, ártalommentes elhelyezése Csongrád, Bács-Kiskun, Békés valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyékre terjed ki. A projektterület települései közül 11 településen a Csongrád Megyei TT Kft. látja el a kommunális szilárd hulladék gyűjtési-és szállítási feladatokat. A vállalat szolgáltatási területén Deszk és Domaszék településeken került sor a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére. 3) Puszta-szem Kft. A Puszta-Szem Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1997. 01.01-ével került megalapításra. A vállalat többségi irányítást biztosító mértékben az ügyvezető, Trombitás Imre tulajdonában van, emellett jelentős tulajdoni hányaddal rendelkezik Trombitás Imréné, valamint tagként van jelen ifj. Trombitás Imre. A vállalat hulladékszállítási körzete elsősorban Ópusztaszer és Pusztaszer településekre terjed ki.

Kistelek

és

kistérsége,

Balástya,

A hulladék szállítása MAN, STEYER, ÖAF, MERCEDES szilárd hulladékszállító (kukás) járművekkel történik. A hulladék kihelyezéséhez a szolgáltató bérelt kukaedényt biztosít a lakosság számára. A begyűjtött hulladék a sándorfalvi úti regionális hulladéklerakóba kerül beszállításra. 4) Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. A Kft. többségi önkormányzati tulajdonú társaság (70,5%), a maradék 29,5% a Vertikál Zrt. tulajdonában van. A vállalat tevékenységi köre a hulladékgyűjtés, -újrahasznosítás, -kezelés területére terjed ki. A projektterület települései közül Öttömös településeken látja el a kommunális szilárd hulladékszállítási feladatokat. A begyűjtött hulladékot a vaskúti hulladéklerakó telepre szállítja el. A szelektív hulladékgyűjtés nem került bevezetésre. 5) Móraép Kht. A MÓRAÉP KHT alapítója Mórahalom Város Önkormányzata, tulajdoni aránya 100%. A Társaság működésének kezdete 1996. január 1., tevékenységi köre pedig az alábbi: → Közhasznú tevékenység keretében településüzemeltetési feladatok → Üzletszerű gazdasági tevékenység keretében, amelyet csak a közhasznú céljainak megvalósulása érdekében és azokat nem veszélyeztetve végez: − mezőgazdasági szolgáltatás − építőipari szolgáltatás − kereskedelmi tevékenység − gépkölcsönzés A vállalat által begyűjtött hulladék a mórahalmi átrakó állomásra kerül, majd onnan a sándorfalvi úti telepre szállítják el. 6) Laczi és fiai Kft. A társaság alapítója Laczi Zoltán, aki 1994. június 1-én kezdte meg tevékenységét 1 db IFA szippantóval. Ez az egyéni vállalkozás később – a növekvő piaci igényeknek köszönhetően – komplett településszolgáltató egyéni céggé fejlődött, majd a töretlen fejlődés eredményeképpen 2000-ben KFT-vé alakult. A tulajdonosi hányad egyenlő arányban oszlik meg Laczi Zoltán, Laczi Zoltánné, ifj. Laczi Zoltán és Laczi Norbert között. A folyamatos fejlesztéshez szükséges anyagi eszközöket saját erőből valósította meg a szolgáltató. A Kft. mára az egész ország területén végez hulladékszállítást fő,- vagy alvállalkozóként. Jelen pillanatban 15 db regionális hulladéklerakóval és közel ennyi hulladék újrahasznosítóval áll kapcsolatban. A vállalat a projektterület települései közül

54

Forráskúton végez hulladékszállítást, a begyűjtött hulladékot a sándorfalvi úti regionális hulladéklerakó telepre szállítja. A szolgáltatók díjpolitikájának, díjképzési elveinek ismertetése (2012.12.31-ig terjedő állapot, ill. hatályos jogszabályok alapján): A hulladékkezelési közszolgáltatási díj meghatározásának törvényi elvei: A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni a 64/2008. (lll.28) Korm. rendeletben meghatározottak szerint figyelembe véve a következőket: - a közszolgáltatás jellege - a kezelt hulladék mennyisége, minősége - a szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül: - a szállítás, a begyűjtés, a hasznosítás és ártalmatlanítás költségei, - a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek, ennek keretében különösen: - a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei. - ösztönözzön a közszolgáltatás biztonságos és legkisebb költségű ellátására, a közszolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására, valamint a hulladékkeletkezés csökkentésére és a hatékony hulladékgazdálkodásra. − A díj meghatározásának fő szempontjai: - arányosság, a hulladék mennyiség és minősége, működési ráfordítások, fejlesztési költségek. A díjpolitikát érintő, 2013. január 01. napjától hatályos új jogszabályok: 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékokról 33-37. §-a tartalmazza a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos, a települési önkormányzatokra vonatkozó szabályokat, rendelkezve a közszolgáltatás ellátásáról a közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapítása 2013. január 01-től a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékokról 46-47. §-a alapján történhet meg. A 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről a rendelkezik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos tevékenységekről. Szegedi Környezetgazdálkodási Településtisztasági Kft.:

Nonprofit

Kft.

és

Csongrád

Megyei

Az alkalmazott települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatási díj egytényezős. Az alábbiakban leírt díjképzési elvet a Szegedi Környezetgazdálkodási NKft. és a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. egyaránt alkalmazza. A tárgyévet követő évre vonatkozó, 64/2008. (III.28.) Korm. rendeletben foglaltak szerint készített díjkalkuláció a tárgyév I-IX. havi tényköltség adatain alapul, mely adatokból kalkulációs módszerekkel kerülnek kiszámításra a várható teljes évre vonatkozó költségek.

55

A tárgyévben realizált szolgáltatás költségeit befolyásoló áremelések érvényesítésére év közben nincs lehetőség, az igazolt kiadások megtérülése érdekében a KSH által prognosztizált, ugyanezen időszakra vonatkozó fogyasztói árindex mértékével korrigált költségek képezik a következő év szolgáltatási díjainak alapját. Az alkalmazott díjkalkulációs sémában minden olyan költség, ráfordítás, illetve szelektív hulladékból visszanyert alapanyag értékesítésből származó bevétel érvényesítésre kerül, mely a szolgáltatás ellátásához közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódik és összhangban van az előbb jelzett Kormányrendeletben foglaltakkal. Az ily módon figyelembe vett számított éves kiadások literben kifejezett mennyiségi egységre (Ft/liter) kerülnek vetítésre, mely alapját képezi a különböző űrtartalmú hulladékgyűjtő edények és azok ürítési gyakoriságát is figyelembe vevő díjjavaslatnak. Az üdülőingatlanok, illetve az időlegesen használt ingatlanok esetében önkormányzati rendeletben kerül megállapításra a használati, díjfizetési szezon.

helyi

Puszta-szem Kft.: A díjat egyéves díjfizetési időszakra- , egytényezős díjként- határozzák meg. A díjmegállapítás elvei: A díjképzés az évenkénti közszolgáltatásonkénti díjkalkuláció módszerén alapul: az előző évi indokolt költség- és ráfordításbázis és az ésszerű nyereség meghatározásából kiindulva az adott díjévre állapítjuk meg az adott közszolgáltatás tekintetében alkalmazandó tarifát. A számítási képletek alapvetően a piaci árváltozásokat, illetőleg inflációs hatásokat vagyis a Közszolgáltató által nem befolyásolható, külső tényezők változásait - illetve az Önkormányzat egyes Közszolgáltatásokkal összefüggő működésbeli változtatási igényét veszik figyelembe, melynek eredménye mutatja a díjváltozás indokolt, elismert mértékét. A díjképzési mechanizmus a díjaknak az adott közszolgáltatás tényleges költségeihez történő igazodását, a hatékonysági követelmények érvénesítését az éves elszámolás mechanizmusa révén biztosítja. Az egytényezős közszolgáltatási díj: Az egységnyi díjtételt a költségek és a ráfordítások, valamint a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kell megállapítani. A várható szolgáltatási mennyiség a településen szolgáltatást igénybe vevők számának és a fajlagos hulladékmennyiségnek a szorzata. A fajlagos hulladékmennyiség meghatározása a díjkalkuláció része, amit az előző évi tényleges szolgáltatási mennyiség alapján kell számítani. A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a díjfizetési időszakban ürített hulladékmennyiség szorzata. Az ürített hulladékmennyiség az edényszám, az ürítési szám és a tömegben, vagy térfogatban meghatározott hulladékmennyiség szorzata. Közszolgáltatási díj összesen= Ürített hulladékmennyiség X Egységnyi díjtétel Ürített hulladékmennyiség = Edényszám X Ürítési szám X Hulladékmennyiség Egységnyi díjtétel = Költségek és ráfordítások (hasznosítás bevételeivel és díjkompenzációval korrigálva) / Várható szolgáltatásmennyiség Várható szolgáltatásmennyiség = Szolgáltatást igénybe vevők száma X Fajlagos hulladékmennyiség

56

→ Költségnek és ráfordításnak minősül különösen: - a hulladékbegyűjtés,- szállítás gyakorlásához szüksége eszközök a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési költsége és ráfordítása, ideértve a fenntartással és karbantartással felmerülő költségeket és ráfordításokat is (üzemeltetési költség), - a számlázás és díjbeszedés költségei (adminisztrációs költség), - a környezetvédelmi kiadás és ráfordítás, különösen a környezetvédelmi hatósági eljárásért fizetett illeték, vagy igazgatási szolgáltatási díj, a jogszabályon alapuló környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése érdekében végzett beruházások, illetve mérések és vizsgálatok költsége (környezetvédelmi költség), - a létesítmények, eszközök elhasználódásából eredő, azok felújítását, pótlását, korszerűsítését, bővítését rekonstrukcióját szolgáló kiadások, ráfordítások (rekonstrukciós költség ) → Díjcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni: - a közszolgáltatás teljesítéséhez biztosított a költségek ellentételezésére kapott költségvetési, illetve önkormányzati támogatást - a szelektíven begyűjtött hulladékok hasznosításából, vagy hasznosítás céljára történő átadásból származó bevételt. → Díjkompenzáció költségek megtérítése: Ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat a fentiek alapján számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a közszolgáltatónak megtéríteni. Az önkormányzat által díjkedvezmény, mentesség, vagy ingyenesség megállapítása esetén a felmerülő költségeket a közszolgáltató számára az önkormányzat köteles megtéríteni. → Egységnyi díjtétel: A közszolgáltatási díjat az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek alapján kell meghatározni. Az egységnyi díjtételek tartalmazzák a hulladék begyűjtésének, szállításának, szelektív gyűjtésének költségeit. A közszolgáltató köteles a közszolgáltatási díj megállapítása érdekében díjkalkulációt is készíteni. A díjkalkulációt, az alkalmazott közszolgáltatási díj mértékéről és az alkalmazás tapasztalatairól évente az érintett Önkormányzatok képviselő testületét tájékoztatni kell → Díjkalkulációs séma: 1. Közvetlen anyagköltség és anyagjellegű szolgáltatások 1.1. Üzemanyag költség 1.2. Bérleti és lízingdíj 1.3. Igénybe vett közszolgáltatás díja (a gyűjtőponton történő szelektív gyűjtés és a vegyesen, illetve szelektíven begyűjtött hulladék kezelése után fizetendő közszolgáltatási díj) 2. Közvetlen bérköltség és személyi jellegű egyéb költségek 3. Közvetlen költségek járulékai 4. Értékcsökkenési leírás 5. Általános költségek 6. Vegyes gyűjtés teljes ráfordítása (1+2+3+4+5) 7. Ésszerű nyereség (maximum 5%) 8. Szolgáltatás ellenértéke (6+7) 9. Települési önkormányzat által fizetett díjkompenzáció 10. Szolgáltatás ellenértékéből a közszolg.díjból beszedendő rész (8-9) 11. Ürített hulladékmennyiség (l/év) 12. Egységnyi díjtétel a településen (Ft/l) 13. Egységnyi díjtétel a településen (Ft/t)

57

→ Díjfizetési kötelezettség: A közszolgáltatási díjat a fizetésére kötelezett: számla ellenében, meghatározott időszakonként (negyedévente), 30 napos fizetési határidővel utólag köteles megfizetni. → Díjkedvezmények: -A közszolgáltató vállalja, hogy annak az ingatlantulajdonosnak, aki a közszolgáltatási díjat egy összegben megfizeti, 10% díjfizetési mérséklést biztosít. - Az önkormányzatok által "rászorulónak" minősített ingatlantulajdonosoknak 30%-os kedvezményt biztosít. Erről az önkormányzatok Határozatot bocsátanak ki. → Díjhátralék kezelése: Az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek. A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a Közszolgáltató tértivevényes postai küldeményként írásban felhívja a díjfizetéssel késedelembe esett ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére. A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően felszólítás megtörténtének igazolása, aktuális díjhátralék és felmerült költségek kimutatása mellett a díjhátralék adók módjára történő behajtását az önkormányzat Jegyzőjénél kezdeményezi. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, a felmerült és behajtott költségeket az önkormányzat Jegyzője 8 napon belül átutalja a közszolgáltatónak. Részletfizetési vagy fizetési halasztás iránti kérelmet a közszolgáltatónál kell kezdeményezni. Erről a megállapodásról a közszolgáltató köteles értesíteni az önkormányzat Jegyzőjét, aki a behajtás iránt indított eljárást megszünteti. A behajthatatlanság tényéről és okáról az önkormányzat Jegyzője igazolást ad a közszolgáltatónak. Móraép Kht.: A Móraép Kht. díjképzése egytényezős. → Közszolgáltatási díj mértéke: A lakosság számára a díjkalkuláció az alábbiak szerint történik: 2011. év: 6,66 Ft/l * 30 l/zsák = 200 Ft/zsák A magánszemély részére a szolgáltató a díj megfizetésekor személyenként 12 db, de családonként legfeljebb 72 db hulladékgyűjtő zsákot biztosít, ennek 50 %-a kommunális, 50 %-a szelektív hulladékgyűjtő zsák. Ezen mennyiségen felül vásárolt további zsákok ára átlagosan 200 Ft/db/ az alábbiak szerint: 2011. évi terv: kommunális hulladékgyűjtő zsák 240 Ft/db Szelektív hulladékgyűjtő zsák 160 Ft/db Az itt felsorolt árak az ÁFA-t nem tartalmazzák. → Szállítási díj: 30 l /zsák * 6,5- Ft/l = 195 Ft/zsák → Fajlagos költségszámítás kg-ra vetítve: • indokolt költség/elszállított mennyiség (2010. év)= 6,52 Ft/l nettó, azaz 7,8 Ft/l bruttó. • 2011. év: 6,66 Ft/l nettó, azaz 8,4 Ft/l bruttó.

58

Háztartások által fizetendő közszolgáltatási díj mértéke: 1 fős háztartás Bruttó 6 000 Ft/háztartás/év 2 fős háztartás Bruttó 9 200 Ft/háztartás/év 3 fős háztartás Bruttó 12 400 Ft/háztartás/év 4 fős háztartás Bruttó 15 700 Ft/háztartás/év 5 fős háztartás Bruttó 18 200 Ft/háztartás/év 6 fős háztartás Bruttó 18 900 Ft/háztartás/év 6 fő feletti háztartás Bruttó 19 400 Ft/háztartás/év

59

16. táblázat: Önkormányzati rendeletek a települési hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozóan

1 2

A közszolgáltató megnevezése Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

Helyi önkormányzat PIRtörzsszáma

Helyi önkormányzati rendelet megnevezése

Helyi önkormányzati rendelet száma

Algyő

726973 A köztisztaságról

Ásotthalom

726632

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos 30/2009 (XI.26.) közszolgáltatás kötelező igénybevételéről

7/1998. (II.27.)

3

Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

Baks

726643

A települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos 14/2010. (XII.15.) helyi közszolgáltatásokról

4

Puszta-szem Kft.

Balástya

726522

A települési szilárd hulladék gyűjtésére vonatkozó 8/2009(IV.29.) helyi közszolgáltatásról

5

Felső Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft.

Balotaszállás

724957

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos 3/2003.(II.26.) hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról

6

Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

Bordány

726654

A települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos 20/2006. (XII.22.) közszolgáltatás ellátásáról

7

Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

Csengele

726665

A települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos 17/211. (XII.1.) helyi közszolgáltatásról

8

Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.

Deszk

A települési 726533 közszolgáltatás ellátásáról

9

Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

Dóc

357216

10

Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.

Domaszék

A települési szilárd és folyékony 726544 kapcsolatos közszolgáltatások igénybevételéről

11

Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.

Ferencszállás

357249

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos 13/2008. (VII.22.) hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról

12

Laczi és Fiai Kft.

Forráskút

726939

A települési szilárd és folyékony hulladékkal 13/2012. (VI. 18.) kapcsolatos közszolgáltatás igénybevétele

13

Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.

Kelebia

736349

A települési szilárd és folyékony összefüggő kötelező közszolgáltatásról

14

Puszta-szem Kft.

Kistelek

726599

A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos 19/2004. (XI.24.) közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről

15

Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.

Kiszombor

726885

A települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos 29/2008 (XI. 25.) közszolgáltatás ellátásáról

16

Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.

Klárafalva

357250

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos 15/2008. (VII.23.) hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról

17

Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

Kübekháza

726676

A települési szilárd kommunális hulladékkal 3/2000. (III.30.) kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátásáról

szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező igénybevételéről és 10/2009. (VIII.10.)

A települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos 6/2005. (III.03.) közszolgáltatás ellátásáról

60

Letölthetőség (web-lap címe, ha van)

hulladékkal kötelező 15/2010.(XI.23.)

hulladékkal

22/2009.(XII.18.)

Nem releváns, a rendeleteket a megvalósíthatósági tanulmány mellékleteként csatoljuk

Sorszám

A közszolgáltató által ellátott település megnevezése

Sorszám

A közszolgáltató megnevezése

A közszolgáltató által ellátott település megnevezése

Helyi önkormányzat PIRtörzsszáma

Helyi önkormányzati rendelet megnevezése

18

Móraép Kht.

Mórahalom

726731

A települési szilárd és összefüggő tevékenységről

19

Puszta-szem Kft.

Ópusztaszer

726687

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos 8/2004 (IV.13.) közszolgáltatás kötelezőigénybevételéről

20

Felső Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft.

Öttömös

726940

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos 1/2004. (II.20.) közszolgáltatás kötelező igénybevételéről

21

Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.

Pusztamérges

726698

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos 10/2007.(IX.6.) közszolgáltatás kötelező igénybevételéről

22

Puszta-szem Kft.

Pusztaszer

726708

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező 10/2012.(VI.21.) közszolgáltatásról

23

Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

Röszke

A települési szilárd és folyékony közszolgáltatások 726719 kapcsolatos igénybevételéről

Ruzsa

726610

Sándorfalva

726609 A szilárd és folyékony hulladékszállításról

Szatymaz

A települési szilárd és folyékony hulladékkal 726720 kapcsolatos közszolgáltatásról és a közterületek 30/2011.(XII.15.) tisztántartásáról

Szeged

735627 Az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról

Tiszasziget

726555

A települési szilárd kommunális hulladékkal 11/2009. (XI.30.) kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátásáról

24 25 26 27 28

Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

folyékony

hulladékkal

Helyi önkormányzati rendelet száma

Letölthetőség (web-lap címe, ha van)

19/1999. (XII. 03.)

hulladékkal kötelező 19/1996.(XII.18.)

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos 13/2005.(IX.15.) közszolgáltatás kötelező igénybevételéről 7/2010. (III. 25.)

53/2004.(XI.30.)

29

Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.

Tompa

724946

A települési szilárd hulladékkal összefüggő kötelező 46/2000./XII.19/ közszolgáltatás igénybevételéről

30

Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

Újszentiván

726951

A hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és a 5/1997. (VI.05.) köztisztaság fenntartásáról

31

Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.

Üllés

726566

A települési szilárd és folyékony hulladékkezeléssel 24/2011.(XII.14.) kapcsolatos helyi közszolgáltatásról

32

Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

Zákányszék

726577

A települési szilárd és folyékony hulladékkezeléssel 16/2001.(IX.28.) kapcsolatos helyi közszolgáltatásról

33

Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

Zsombó

726588

A települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos 10/2006. (VII.31.) közszolgáltatás ellátásáról

A 2012. évi CLXXXV. Törvény értelmében 2013. január 1-jétől a közszolgáltatóra vonatkozó előírások újabb feltétellel egészülnek ki: a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést csak az OHÜ által minősített, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel köthet. 61

17. táblázat: Települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződések tartalma A szerződés hatálya kiterjed-e? (I/N)

A közszolgáltató megnevezése

Csongrád Településtisztasági Kft.

Megyei

A közszolgáltató által ellátott település megnevezése

Algyő

az önkormányzat tulajdonába kerülő, jövőben megvalósuló hulladékkezelő eszközök működtetésére

a települési szilárd hulladék gyűjtésére és szállítására (Hgt. 21.§ (3) bek.a) pont) (I/N)*

a települési hulladékártalmatlanító létesítmény működtetésére (Hgt. 21.§ (3) bek.c) pont)**

a begyűjtőhelyek, előkezelő és hasznosító, válogató, komposztáló telep működtetésére (Hgt. 21.§ (4.) bek.***

a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésére (Hgt. 21.§ (5) bek.****

N

I

N

N

I

Szegedi Környezetgazdálkodási Ásotthalom Nonprofit Kft.

N

I

I

N

I

Szegedi Környezetgazdálkodási Baks Nonprofit Kft.

N

I

I

N

I

Puszta-szem Kft.

Balástya

N

I

N

N

N

Felső Bácskai Balotaszállás Hulladékgazdálkodási Kft.

N

I

N

N

N

Szegedi Környezetgazdálkodási Bordány Nonprofit Kft.

N

I

N

I

I

Szegedi Környezetgazdálkodási Csengele Nonprofit Kft.

N

I

N

N

I

Csongrád Településtisztasági Kft.

Megyei

Deszk

N

I

I

I

I

Szegedi Környezetgazdálkodási Dóc Nonprofit Kft.

N

I

N

N

I

Csongrád Településtisztasági Kft.

Megyei

N

I

N

N

I

Csongrád Településtisztasági Kft.

Megyei

N

I

N

N

I

N

I

N

N

N

N

I

N

N

I

N

I

N

N

N

N

I

N

N

N

Laczi és fiai Kft. Csongrád Településtisztasági Kft.

Domaszék Ferencszállás Forráskút

Megyei

Puszta-szem Kft.

Kelebia Kistelek

Csongrád Településtisztasági Kft.

Megyei

Csongrád Településtisztasági Kft.

Megyei

Kiszombor Klárafalva

N

I

N

N

I

Szegedi Környezetgazdálkodási Kübekháza Nonprofit Kft.

N

I

N

N

I

Móraép Kht.

I

I

N

I

I

Mórahalom

62

A szerződés hatálya kiterjed-e? (I/N)

A közszolgáltató megnevezése

Puszta-szem Kft.

A közszolgáltató által ellátott település megnevezése

Ópusztaszer

az önkormányzat tulajdonába kerülő, jövőben megvalósuló hulladékkezelő eszközök működtetésére

a települési szilárd hulladék gyűjtésére és szállítására (Hgt. 21.§ (3) bek.a) pont) (I/N)*

a települési hulladékártalmatlanító létesítmény működtetésére (Hgt. 21.§ (3) bek.c) pont)**

a begyűjtőhelyek, előkezelő és hasznosító, válogató, komposztáló telep működtetésére (Hgt. 21.§ (4.) bek.***

a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésére (Hgt. 21.§ (5) bek.****

N

I

N

N

N

Felső Bácskai Öttömös Hulladékgazdálkodási Kft.

N

I

N

N

N

Csongrád Településtisztasági Kft.

N

I

N

I

I

N

I

N

N

N

Szegedi Környezetgazdálkodási Röszke Nonprofit Kft.

N

I

N

N

I

Csongrád Településtisztasági Kft.

Megyei

Puszta-szem Kft.

Pusztamérges Pusztaszer

Megyei

Ruzsa

N

I

N

I

I

Szegedi Környezetgazdálkodási Sándorfalva Nonprofit Kft.

N

I

N

N

I

Szegedi Környezetgazdálkodási Szatymaz Nonprofit Kft.

I

I

N

I

I

Szegedi Környezetgazdálkodási Szeged Nonprofit Kft.

I

I

I

I

I

Szegedi Környezetgazdálkodási Tiszasziget Nonprofit Kft.

N

I

N

N

I

Csongrád Településtisztasági Kft.

Megyei

Tompa

N

I

N

N

I

Szegedi Környezetgazdálkodási Újszentiván Nonprofit Kft.

N

I

N

N

I

Csongrád Településtisztasági Kft.

Megyei

Üllés

N

I

N

I

I

Szegedi Környezetgazdálkodási Zákányszék Nonprofit Kft.

N

I

N

I

I

Szegedi Környezetgazdálkodási Zsombó Nonprofit Kft.

I

I

N

N

I

Megjegyzés: az RMT sablon még a 2000. évi XLIII. Tv. alapján készült. A 2012. évi CLXXXV. Tv. elfogadását követően a jogszabályi hivatkozások az alábbiak szerint változnak: * 2012. évi CLXXXV Tv. A hulladékról - 42.§ (1) a)- b) ** 2012. évi CLXXXV Tv. A hulladékról - 42.§ (1) e) - f) *** 2012. évi CLXXXV Tv. A hulladékról - 42.§ (1) e) - f) (kezelőművek) és 42.§ (1) c)

63

**** 2012. évi CLXXXV Tv. A hulladékról - 42.§ (1) a)

18 táblázat: Települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatók Sorszám

1

2

3

4

5

6

Közszolgáltató megnevezése

Képviselő

Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.

Dr. Koltainé Farkas Gabriella ügyvezető

6728 Szeged, Városgazda sor 1

Agatics Roland ügyvezető

6521 Vaskút, Kossuth Lajos utca 90

Laczi Zoltán ügyvezető

6758 Röszke, Hrsz. 33/29

Felső Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft.

Laczi és Fiai Kft.

Móraép Kht.

Puszta-szem Kft.

Bori Attila ügyvezető

Trombitás Imre

Szegedi Makrai Környezetgazdálkodás László i Nonprofit Kft. ügyvezető

Székhely

Cégjegyzékszám

06-09-002781

03-09-109760

06-09-007053

6782 Mórahalom 06-09-013948 , Röszkei út 34

6769 Pusztaszer, Tanya 263

06-09-008529

6728 Szeged, 06-09-011647 Városgazda sor 1

Fő tevékenységi kör megnevezése, TEÁOR-száma

TEÁOR 2008 alapján 3811 Nem veszélyes hulladékok gyűjtése TEÁOR 2008 alapján 3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása TEÁOR 2008 alapján 3811 Nem veszélyes hulladékok gyűjtése TEÁOR 2008 alapján 3700 Szennyvíz gyűjtése, kezelése

TEÁOR 2008 alapján 3811 Nem veszélyes hulladékok gyűjtése

TEÁOR 2008 alapján 3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

64

Tulajdonosok

Tulajdoni arány

A társaságban a tulajdonost képviseli

Anyavállalat, vagy mögöttes tulajdonos megnevezése

Önkormányzatok

22,10%

Mindenkori Polgármesterek

Önkormányzatok

Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

77,90%

Makrai László

Szeged Megyei Jogú Város

Önkormányzatok

70,50%

Mindenkori Polgármesterek

Önkormányzatok

Vertikál Zrt.

29,50%

Ferencz Károly

Vertikál Zrt.

Laczi Zoltán Ifj. Laczi Zoltán Laczi Norbert

25% 25% 25%

Laczi Zoltán Ifj. Laczi Zoltán Laczi Norbert

-

Laczi Zoltánné

25%

Laczi Zoltánné

-

Mórahalom Város Önkormányzata

100%

Nógrádi Zoltán polgármester

Mórahalom Város Önkormányzata

Trombitás Imre

-

Trombitás Imre

Trombitás Imréné

többségi irányítást biztosító mérték jelentős mérték

Ifj. Trombitás Imre

tag

Szegedi MJV Város Önkormányzata

100%

Trombitás Imréné Ifj. Trombitás Imre

Makrai László

-

Szeged Megyei Jogú Város

3.1.3.3

A

hulladék

keletkezésének

megelőzése,

mennyiségének

és

veszélyességének csökkentése Civil szervezetek, egyesületek, alapítványok: A projektterület több településén működik olyan civil szervezet, mely szerepet vállal a települési hulladékgazdálkodást segítő szemléletformálásban is (a felsorolás nem teljes körű, az a települések honlapján elhelyezett információkat tartalmazza): - Algyő: - Ezerjófű Algyői Egészségvédő Kör Közhasznú Egyesület - Fiatalok Egy Élhetőbb Környezetért Közhasznú Egyesület - Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat (pl. papírgyűjtés szervezése) - Deszki Falunkért Egyesület - Domaszék Szebb Jövőért Közalapítvány - Kelebiai Ifjúsági Egyesület (szemétszedés) - Kiszomborért Alapítvány - SZÉP-KÖR Környezetvédelmi és Városszépészeti Közhasznú Egyesület, Mórahalom - Ifjúsági Szervezet, Pusztamérges (szemétszedés) - Beretzk Péter Természetvédelmi Klub Egyesület, Röszke - Intelligens Faluért Egyesület, Ruzsa - Sándorfalva: - Sándorfalva és Környéke Természetvédő Egyesület - Sándorfalvi Városszépítő és Környezetvédő Egyesület - Szeged: - Hullámtér Életmód és Tájvédő egyesület - CSEMETE Természet és Környezetvédelmi Kiemelten Közhasznú Egyesület - Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület - Csermely Környezetvédelmi Egyesület - ZÖLDÜ(L)LÉS Környezetvédő Egyesület, Üllés - Zsombó: - Együttgondolkodók Egyesülete - Egészséges Zsombóért Alapítvány Komposztálási programok, akciók: Deszken a KEOP-6.2.0. projekt keretében (A komposztálás népszerűsítése a fenntartható életmód szellemében Deszken) 2009-2010. években komposztálási mintaprogram valósult meg. A program több elemből állt, aminek első szakaszában elkezdődött egy települési komposztáló mintatelep létrehozása a szabadidőparkban, majd lakossági kompromisszum eredményeként további egységek kerültek felállításra közintézmények-, egy társasház területén és közterületen. Ezek a létesítmények már a közösségi komposztálás kategóriájába tartoznak, melyeket - azontúl, hogy a helyben keletkező zöld hulladék komposztálását tudják ellátni - főként oktatási-, bemutató mintajelleggel a közösség használja. Az alábbi területeken létesültek komposztálóládák: • Felszabadulás utca 70., a Szabadidőpark területén kialakított komposztálóban a környék lakóinak zöldhulladékát és a Park közvetlen területén keletkező zöldhulladék feldolgozását, csökkentését látja el, valamint bemutató helyszínként a tevékenység népszerűsítésére, és a lakosság tájékoztatására is lehetőséget ad. Igazán nagy mennyiségű zöldhulladék esetén ide kell szállítani. Az itt keletkező komposztot a közterületek ápolására használják fel. • A temetőben kizárólag a temető közvetlen területén keletkező zöldhulladék feldolgozását, csökkentését szolgálja. • A Móra u. 2., az iskolai területen lévő komposztálóládában, az iskolánál, az óvoda területén és a közelében lakóknál keletkezett zöldhulladékot dolgozza fel, valamint bemutató, környezeti nevelés tárgyát is jelenti.

65

• • •

A Semmelweis u. 12/A alatti társasház, ahol az ott lakók és a környék lakóinak zöldhulladéka gyűjtendő, feldolgozandó. A Tempfli tér 8., a Faluház területén keletkezett és a környéken lakók zöldhulladéka gyűjtendő, feldolgozandó. Végül a Tempfli tér 7.-ben a Polgármesteri Hivatal területén felállított egységben a hivatal, és a környék lakóinál keletkezett zöldhulladék gyűjtendő, feldolgozandó.

A program további fő eleme a lakosság segítése az értékes zöld hulladék otthoni újrahasznosításában, azaz a házi komposztálás széleskörű beindításának támogatása volt. Ennek formája önkormányzati, óvodai – iskolai – lakossági előadások, programok szervezése; internetes oldal vezetése; folyamatos lakossági tanácsadás, személyes segítés a komposztálás elkezdésében, folyamatában. Ehhez a kialakításra kerülő komposztálók nyújtanak gyakorlati mintát, oktatási lehetőségeket a komposztáló eszközök kialakításának, az előkészítés, és komposztálás folyamatának szemléltető bemutatásával. A Régiók Fejlesztéséért Egyesület nyertes Európai Uniós pályázatának keretében Kistelek városában is bevezetésre került a házi komposztálás. A projekt adatai: Pályázó neve:

Régiók Fejlesztéséért Egyesület

Projekt megnevezése:

Házi komposztálás bevezetése Kistelek területén

Kitörési pont:

Zöldgazdaság-fejlesztési Program

Pályázat neve:

Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek

Forrás megnevezése:

ERFA

Beruházás helye (régió):

Dél-Alföld

Beruházás helye (megye):

Csongrád

Beruházás helye (helység):

Kistelek

Megítélt összeg:

8 105 013 .- HUF

Támogatás aránya:

95 %

Támogatási döntés dátuma: 2011.07.19 A projektben résztvevő 250 család részére családonként 2 db fa alapanyagból készített komposztálóláda kerül kihelyezésre. A családonkénti 2 komposztláda a folyamatos komposzt elérés biztosítása miatt indokolt. A fenntartási időszakot követően a ládák a családok birtokába kerülnek. A projektben résztvevők előadásokat követően vehették át a komposztáló kereteket. A szerves hulladék újrahasznosításának köszönhetően körülbelül 30%-al csökken a háztartásokban keletkező hulladék mennyisége, illetve a zöldhulladék elégetésére sincs szükség a komposztáló családoknál. A komposztáló kereteken kívül a programban résztvevő családoknak lehetőséget biztosít az Egyesület aprítógépek használatára, melyek a lemetszett ágak aprítását és komposztálását teszik lehetővé. Mórahalom városában az Önkormányzat által a KEOP-6.2.0/A/11 pályázati kiírásra benyújtott „Házi komposztálást népszerűsítő mintaprojekt Mórahalmon” című pályázat keretében került kiosztásra 500 db komposztáló láda. A pályázatot 2011. februárjában nyújtotta be Mórahalom Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala, s az Energia Központ Nonprofit Kft. mint közreműködő szervezet azt támogatásra érdemesnek ítélte 2011. júliusában. A projekt összköltsége bruttó 9 209

66

500 Ft, melyből bruttó 8 749 025 Ft a támogatás, mely 95 %-os támogatási intenzitást jelent. A projekt adatai: Pályázó neve:

Mórahalom Városi Önkormányzat

Projekt megnevezése:

Házi komposztálást népszerűsítő mintaprojekt Mórahalmon

Kitörési pont:

Zöldgazdaság-fejlesztési Program

Pályázat neve:

Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek

Forrás megnevezése:

ERFA

Beruházás helye (régió):

Dél-Alföld

Beruházás helye (megye):

Csongrád

Beruházás helye (helység):

Mórahalom

Megítélt összeg:

9 772 650 .- HUF

Támogatás aránya:

95 %

Támogatási döntés dátuma: 2011.04.15 A projekt fő célja, hogy a Mórahalmon élők környezettudatosságát erősítve szelektív hulladékgyűjtő szokásaikat formáljuk. Cél, hogy az emberek megismerjék és megtapasztalják a komposztálásban rejlő lehetőségeket és annak hasznosságát. Ennek szellemében több mint 500 komposztáló ládát osztottak ki ingyenesen a helyi érdeklődők között. A projekt szemléletformáló kampányt valósít meg, mely során a polgármesteri hivatal kis csoportos foglalkozásokat szervez a helyi általános iskola diákjainak és külön előadásokat a felnőtt lakosságnak. Fontosnak tartják, hogy már a legkisebbek is megismerjék a szelektív hulladékgyűjtés környezetkímélő módját és megtanulják a komposztálás felhasználási módját. Tiszasziget lakossága körében a Tiszaszigetért Alapítvány által benyújtott KEOP6.2.0/A/09-2009-0019 kódszámú, és „A komposztálás népszerűsítése a fenntartható életmód szellemében Tiszaszigeten” című pályázat keretében komposztáló ládák kerültek kiosztásra. Házi komposztálásra a tiszaszigeti lakosoknak 150 db komposztáló ládát osztottak ki, amelyek a saját háztartásban keletkezett biohulladék komposztálására alkalmasak. Közösségi komposztálásra Tiszasziget Községi Sportpályán 50 db komposztáló ládából álló komposztáló udvart alakítottak ki, ahova a kisebb biohulladék kapacitással rendelkező lakosok szállíthatják be a komposztálásra alkalmas hulladékukat, majd a kész komposztot saját felhasználásra elszállíthatják. A helyi óvoda, általános iskola és önkormányzat összesen 10 db komposztáló edényben részesült, és szintén csatlakozott a közösségi komposztáláshoz. Szolgáltatók: A települési önkormányzatok, civil szervezetek és intézmények mellett a térség hulladékgazdálkodási szolgáltatói rendszeres szemléletformáló kampányukkal, rendezvények lebonyolításával (pl. a Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. szervezésében megrendezésre került a Hulladékkezelők Napja c. tájékoztató rendezvény, valamint évenkénti rendszeres papírgyűjtési akciók kerülnek megszervezése a CsMTT Kft. és a Szegedi Környezetgazdálkodási NKft. koordinálásában) is igyekeznek hatni a területen élő kicsikre és nagyokra egyaránt. Emellett a Szegedi Környezetgazdálkodási NKft. honlapján gyermekeknek szóló tájékoztatók is találhatók.

67

3.1.3.4 A hulladék begyűjtése Kevert települési hulladékok begyűjtése A kevert települési hulladékok közszolgáltatás keretén belüli begyűjtését a begyűjtéstszállítás végző közszolgáltatók folyamatosan változó gépjármű flotta mellett végzik. Az egyes településeket a szolgáltatók előre megadott járattervek szerint gyűjtik. 19. táblázat: A keletkező hulladék begyűjtése a referencia évben, tonna vegyes gyűjtéssel gyűjtött*

lakosságtól szelektíven gyűjtött

intézményektől szelektíven gyűjtött**

lomtalanítás során gyűjtött

összes keletkező

*** 1.

papír

11548,06

1080,12

0,00

506,90

13135,08

5886,37

1080,12

0,00

506,90

7473,39

11040,90

462,78

136,00

337,93

11977,61

9903,02

462,78

136,00

337,93

10839,72

4865,95

313,97

0,00

168,97

5348,88

3607,22

313,97

0,00

168,97

4090,15

1933,19

185,94

337,93

2457,06

4.1. ebből csomagolási fém

1024,74

14,02

337,93

1376,69

5.

8296,20

2611,09

0,00

0,00

10907,29

5.1. ebből a lakosságnál keletkező zöldhulladék

1642,75

2611,09

0,00

0,00

4253,84

5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék

2835,89

0,00

0,00

0,00

2835,89

6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) 7. egyéb

1190,12

264,05

0,00

0,00

1454,17

29845,31

3379,30

2027,58

35252,19

8.

68719,73

8297,25

3379,30

80532,28

1.1. 2.

műanyag

2.1. 3.

ebből csomagolási műanyag üveg

3.1. 4.

ebből csomagolási papír

ebből csomagolási üveg fém

biohulladék

Összesen (1+2+3+4+5+6+7)

136,00

* az összetétel konverziós táblázat adatnak felhasználásával ** a koordináló szervek korábbi adatainak, és a közterületi, intézményi szerves gyűjtés adatainak összesítésével *** lomtalanítási hulladék összetétel mérési adatok hiányában a következő becslés alkalmazható: csomagolási papír 15%, műanyag 10%, üveg 5%, fém 10%, egyéb 60% A projektterületen begyűjtött lakossági és szelektív hulladék a sándorfalvi úti regionális hulladékkezelő központba kerül.

A lomtalanítás során begyűjtött hulladék nem kerül szelektív válogatásra. A lakosságtól szelektíven gyűjtött oszlopban szereplő szelektív mennyiségek a szigetes gyűjtésből, illetve a hulladékudvarokon gyűjtött szelektív hulladékmennyiségekből tevődik össze. A 7. egyéb soron szereplő tétel pedig a hulladékudvarokon összegyűlt lomhulladékot takarja. Nem került szerepeltetésre a hulladékudvarokon gyűjtött építési-bontási hulladék. A fém hulladék szintén csak a hulladékudvarokon kerül gyűjtésre, ezek jellemzően nem csomagolási, hanem egyéb fémhulladékok.

68

Kommunális hulladék begyűjtése és szállítása a 33 településről (jelenlegi állapot)

5. ábra 69

20. táblázat: Hulladékbegyűjtő létesítmények, eszközök a referencia évben Megnevezés, helyszín (cím, hrsz)

Életkor, állapot

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

60000

97 948,54

Tulajdonos, tulajdoni hányad

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

ISPA Konzorcium települései

267545

Szeged-Sándorfalva Regionális Hulladékkezelő Központ Regionális hulladéklerakó

26 év, folyamatosan bővített

Válogatómű

11 év, használt

15000

Komposztáló

3 év, használt

47 203

Inert hulladék előkezelő

3 év, használt

61 000

Biogáz hasznosító rendszer

2007.05.22

n.r.

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az ISPA 938 Konzorcium Gesztor Önkormányzata 13 883 (100%) n.r. 7 842

Átrakó állomás

Hulladékátrakó, Mórahalom (081/17. hrsz.)

Az átrakóállomás átadására 2003-ban került sor

29471-065/2010 ATI-KTVF engedély alapján 1095 tonna/év

Mórahalom Város Önkormányzata, mint 989,8 100% üzemeltető Móraép NKft.

Mórahalom

6 090

Hulladékudvarok Ásotthalom

4023

Baks

2 031

3743

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, 112,828 mint az ISPA Konzorcium Gesztor 162,195 Önkormányzata 73,851 (100%) 164,304

Bordány

3 277

3743

147,427

Csengele

1 958

3743

176,032

Deszk

3 665

3743

857,394

Domaszék

4 927

3743

98,734

Forráskút

2 356

3743

153,081

Kelebia

2 646

3743

101,39

Kistelek

7 100

Kiszombor, 05416/19 hrsz.

3743

198,638

Kiszombor

3 840

Kübekháza, 09/11 hrsz.

3743

172,308

Kübekháza

1 535

Ópusztaszer

2 295

Ásotthalom, 0376/52 hrsz. Baks, 0366/13 hrsz. Balástya, 09/149 hrsz. Balotaszállás, 0109/205 hrsz. Bordány, 0106/84 hrsz. Csengele, 0149/43 hrsz. Deszk, 0186/3 hrsz. Domaszék, 0201/114 hrsz. Forráskút, 057/19 hrsz. Kelebia, 0407/6 hrsz. Kistelek, 0197/44 hrsz.

A hulladékudvarok kiviteli terveit 2007. augusztus 31-én fogadták el. A kivitelezés átadásátvétel keretén belüli lezárására 2008. április 14 - 18. között került sor. A jótállási időszak 2011. április 25-én ért véget. A hulladékudvarok állapota megfelelelő, üzemszerű működésüknek nincs akadálya

3743 3743 3743 3743

215,617

Ópusztaszer, 097/5 hrsz.

3743

0,764

Öttömös, 017/35 hrsz.

3743

41,401

70

Balástya

3 417

Balotaszállás

1 654

Öttömös

722

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Pusztamérges, 07/99 hrsz.

3743

55,361

Pusztamérges

1 265

Pusztaszer, 0187/39 hrsz.

3743

42,237

Pusztaszer

1 480

Röszke, 0279/2 hrsz.

3743

647,936

Röszke

3 252

Ruzsa, 174/8 hrsz.

3743

148,206

Ruzsa

2 533

Szatymaz, 053/2 hrsz.

3743

202,277

Szatymaz

4 666

Tompa, 021/4 hrsz.

3743

282,552

Tompa

4 581

Üllés, 072/27 hrsz.

3743

178,707

Üllés

3 148

Zákányszék, 018/51 hrsz.

3743

137,661

Zákányszék

2 758

Zsombó, 0144/60 hrsz.

3743

344,198

Zsombó

3 532

Szeged-Alsóváros, 21813/2 hrsz.

3743

463,352

Szeged-Baktó, 01109/2 hrsz.

3743

580,167

Szeged-Vértó, 16059/1 hrsz.

3743

316,467

Szeged-Tápé, 02032/130 hrsz.

3743

502,558

Szeged-Sándorfalva (lerakónál), 01207/72 hrsz.

3743

206,431

13 év, használt

3743

Szegedi 719,846 Környezetgazdálkodási Sándorfalva Nonprofit Kft.

4 év, használt

3743

210,01

Újszentiván, 320 hrsz.

10 év, használt

3743

656,841

Szeged-Gyálarét, 0166/1 hrsz.

13 év, használt

3743

Szeged-Kiskundorozsma, 522/25. hrsz.

12 év, használt

3743

9 év, használt

3743

809,946

721

721

n.r.

n.r.

Megnevezés, helyszín (cím, hrsz)

Sándorfalva, 0140/5 hrsz. Tiszasziget, 041/2 hrsz.

Szeged-Szentmihálytelek, 02086/23 hrsz. Algyő, 1480/2 hrsz.

Életkor, állapot

n.a.

Tulajdonos, tulajdoni hányad

Kiszolgált települések száma és neve

Szeged Megyei Jogú Város

170 285

ISPA Konzorcium

267 545

Tiszasziget

Újszentiván Szegedi 564,579 Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Szeged Megyei Jogú 1029,599 Város Algyő Nagyközség Önkormányzata

Kiszolgált lakosok száma (fő)

Algyő

7 983 1 759 1 703

170 285

5 204

Hulladékgyűjtő szigetek 128 db műanyag görgős 1,1 m3-es

2005.03.02.

71

Szeged Megyei Jogú ISPA Konzorcium 32 Város Önkormányzata, települése mint az ISPA

267 545

Megnevezés, helyszín (cím, hrsz) 80 db műanyag 1,1 m3-es földbe süllyesztett, daruval üríthető műanyag hulladékgyűjtő edény 40 db 2,5 m3-es földbe süllyesztett, daruval üríthető műanyag hulladékgyűjtő edény

Életkor, állapot

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Tulajdonos, tulajdoni hányad

2005.04.28.

n.r.

mint az ISPA n.r. Konzorcium Gesztor Önkormányzata (100%) n.r.

6 db 16 m3-es tömörítőlapos

2005.04.01. (4 db) 2005.04.19. (2 db)

n.r.

n.r.

2 db 20 m3-es tömörítőlapos

2005.04.19.

n.r.

n.r.

4 db 5-7 m3-es tömörítőlapos

2005.03.02.

n.r.

n.r.

5 db kétkaros konténeres ("láncos")

2005.04.01. (2 db) 2005.04.19. (3 db)

n.r.

n.r.

1 db kétkaros konténeres ("láncos") terepes alváz

2005.04.01.

n.r.

4 db láncos konténeres

2005.03.02. (1 db) 2005. 04.19. (3 db)

n.r.

2 db kétkaros konténeres ("láncos") terepes alváz

2005.03.02

n.r.

n.r. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az ISPA n.r. Konzorcium Gesztor Önkormányzata (100%) n.r.

4 db Oldalemelős konténerszállító

2005.04.01.

2005.04.28.

n.r.

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

Szeged Megyei Jogú Város

Kommunális gyűjtő járművek

3 db multiliftes (görgős) konténerszállító 1 db multiliftes (görgős) konténerszállító + daru

2005.04.19.

1 db multiliftes trailer

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

MAN szilárd hulladékszállító (kukás) jármű

Gyártási év: 2004.

n.r.

n.r.

Steyer szilárd hulladékszállító (kukás) jármű

Gyártási év: 1991.

n.r.

n.r.

ÖAF szilárd hulladékszállító jármű

Gyártási év: 1996.

n.r.

n.r.

MERCEDES szilárd hulladékszállító (kukás) jármű

Gyártási év: 2002.

n.r.

n.r.

IFA V50 Unitech 5000-es konténeremelővel szerelve 1 db

gyártási év: 1987

n.r.

n.r.

Steyer MUT 19S27 hulladékszállító kocsi 1 db

gyártási év: 1991.

n.r.

n.r.

Puszta-Szem Kft.

Móraép Kht.

72

Ásotthalom, Baks, Bordány, Csengele, Dóc, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván, Zákányszék, Zsombó

209 524

Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer, Balástya

14 292

Mórahalom

6 090

Megnevezés, helyszín (cím, hrsz)

Életkor, állapot

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Tulajdonos, tulajdoni hányad

1 db DAF hulladék tömörítős gépjármű

n.a.

n.r.

n.r.

1 db KAMAZ UNIPORM hulladéktömörítő→s tehergépjármű

n.a.

n.r.

n.r.

2 db Scania R 420 és P 360 típusú konténerszállító szerelvény

n.a.

n.r.

n.r.

1 db MAN 18.480 XXL multiliftes szerelvény

n.a.

n.r.

n.r. Laczi és fiai Kft.

1 db MAN Steyr 26.464 multiliftes szerelvény

n.a.

n.r.

n.r.

1 db scania 420 multiliftes szerelvény

n.a.

n.r.

n.r.

2 db Mercedes 1848 és 1831 típusú konténerszállító szerelvény

n.a.

n.r.

n.r.

MAN platós

Gyártási év: 2003

n.r.

n.r.

IVECO

Gyártási év: 1991

n.r.

n.r.

SCHMITZ (platós pótkocsi)

Gyártási év: 1991

n.r.

n.r.

STEYER konténeres

Gyártási év: 1995

n.r.

n.r.

MAN tömörítős

Gyártási év: 2001

n.r.

n.r.

MAN forgódobos

Gyártási év: 1993

n.r.

n.r.

MAN tömörítős

Gyártási év: 1992

n.r.

n.r.

IVECO tömörítős

Gyártási év: 2005

n.r.

MAN multiliftes

Gyártási év: 1997

n.r.

RENAULT tömörítős

Gyártási év: 1999

n.r.

n.r. Csongrád Megyei Településtisztasági n.r. Kft. n.r.

RENAULT tömörítős

Gyártási év: 2001

n.r.

n.r.

IVECO konténeres

Gyártási év: 2000

n.r.

n.r.

STEYR tömörítős

Gyártási év: 1995

n.r.

n.r.

STEYR tömörítős

Gyártási év: 1995

n.r.

n.r.

STEYR forgódobos

Gyártási év: 1989

n.r.

n.r.

MAN konténeres

Gyártási év: 1996

n.r.

n.r.

n.r.

n.r.

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

Forráskút

2 356

Algyő, Deszk, Domaszék, Ferencszállás, Kelebia, Kiszombor, Klárafalva, Pusztamérges, Ruzsa, Tompa, Üllés

32 907

Konténerek 46 db Zárt 24 m3-es többemelős, görgőszárható-dönthető tetővel

2005.04.28.

73

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az ISPA

Ásotthalom, Baks, Bordány, Csengele, Dóc, Kübekháza,

209 524

Megnevezés, helyszín (cím, hrsz)

Életkor, állapot

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Tulajdonos, tulajdoni hányad

2005.03.02. (31 db) 2005.04.28. (12 db)

n.r.

2005.03.02.

n.r.

mint az ISPA n.r. Konzorcium Gesztor Önkormányzata (100%) n.r.

2005.03.02.

n.r.

n.r.

43 db 12 m3-es nyitott görgős

2005.04.28.

n.r.

n.r.

100 db 4m3-es zárt

2005.03.02. (72 db) 2005.04.28. (28 db)

n.r.

n.r.

43 db 10 m3-es nyitott görgős 33 db veszélyes hulladék tároló konténer (ISO) 43 db 12 m3-es nyitott görgős, dönthető tetővel

5 db 24 m3-es tömörítős konténer

n.a.

n.r.

n.r.

2 db 27 m3-es konténer

n.a.

n.r.

n.r.

1 db + 2 db bérelt 20 m3-es tömörítős konténer

n.a.

n.r.

n.r.

1 db 16 m3-es tömörítős konténer

n.a.

n.r.

2 db 10 m3-es tömörítős konténer

n.a.

n.r.

Csongrád Megyei n.r. Településtisztasági Kft. n.r.

1 db 24 m3 nyitott, ponyvás, nyitható oldalú

n.a.

n.r.

n.r.

5 db 25 m3-es nyitott konténer

n.a.

n.r.

n.r.

70 db nyitott és zárt konténer 1,1 m3-től a 10 m3-es konténerig

n.a.

n.r.

n.r. Laczi és fiai Kft.

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

Dóc, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván, Zákányszék, Zsombó

Algyő, Deszk, Domaszék, Ferencszállás, Kelebia, Kiszombor, Klárafalva, Pusztamérges, Ruzsa, Tompa, Üllés

32 907

Forráskút

2 356

ISPA Konzorcium

209 524

Gépek

2,5 – 3,5 kW-os szállítószalag, 1 db

2005.04.18.

n.r.

5,2 – 5,8 kW-os szállítószalag, 3 db

2005.04.18. (3 db)

n.r.

Szeged Megyei Jogú n.r. Város Önkormányzata, mint az ISPA n.r. Konzorcium Gesztor n.r. Önkormányzata (100%) n.r.

Vibrátoros osztályozó, 1 db

2005.04.18.

n.r.

n.r.

Fahulladékhoz való aprító és csigás keverő berendezés, 1 db

2005.04.18.

n.r.

n.r.

Csúszótalpas törőgép pofás törővel, villamos hajtással, 1 db

2005.04.18.

n.r.

Mágnes vaskiválasztó szerkezet, 1 db

2005.04.18.

n.r.

74

Megnevezés, helyszín (cím, hrsz)

Életkor, állapot

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Prizmaátforgató gép, 1 db

2005.04.18.

n.r.

n.r.

Komposztáló szita, 1 db

2005.04.18.

n.r.

n.r.

Hőmérsékletmérő szonda, 1 db

2005.04.18.

n.r.

n.r.

Gázelemző szonda, 1 db

2005.04.18.

n.r.

n.r.

2 db homlokrakodó

2005.03.02.

n.r.

n.r.

2 db kompaktor

2005.04.19.

n.r.

n.r.

Averman hulladéktömörítő

2003.

n.r.

n.r.

TMS-PLUS-9/30 hídmérleg

2005.

n.r.

n.r.

75

Tulajdonos, tulajdoni hányad

Móraép Kht.

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

Mórahalom

6 090

Szelektív hulladékgyűjtés A Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer kiépítése előtt a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. már kiépítette a gyűjtőszigetes szelektív hulladékgyűjtés első elemeit. A teljes projektterületre kiterjedő szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiépítése azonban az ISPA projekthez kötődik. A projekt keretén belül beszerzésre került:
128 db MSZ EN 840 szerinti 1,1 m3-es műanyag hulladékgyűjtő edény
80 db földbe süllyesztett 1,5 m3-es műanyag hulladékgyűjtő edény (üveghulladékok)
40 db 2,5 m3-es földbe süllyesztett hulladékgyűjtő edény (daruval üríthető) A gyűjtőszigetek üzemeltetésére hagyományos módon, gyűjtőjáratok kialakításával kerül sor. A gyűjtőszigeteken az alábbi hulladékok elhelyezése engedélyezett: Papír hulladék: Elhelyezhető hulladékok: Újságpapír, hullámpapír, kartondoboz lapjára hajtogatva (hungarocell nélkül), szóróanyagok, csomagolópapír, tönkrement könyvek, prospektusok, elhasznált füzetek. Nem elhelyezhető hulladékok: Használt papírzsebkendő, szalvéta, egyéb szennyezett papír (pl. zsíros, olajos papírok, csokis papírok, jégkrémes papírok, stb.), műanyag borító, matrica. Műanyag hulladékok Elhelyezhető hulladékok: Üdítős- és ásványvizes flakonok (PET palack), PP+HDPE flakonok (kozmetikai flakonok), nylon szatyor és zacskó, többrétegű italos karton (üdítős és tejes dobozok). Nem elhelyezhető hulladékok: Hungarocell, vajas, tejfölös, joghurtos, stb. műanyag dobozok, műanyag poharak, egyéb szennyezett műanyag. Fém hulladék Elhelyezhető hulladékok: Fém sörös, üdítős és energiaitalos dobozok, kiöblített konzervdobozok, fém zárófedelek. Nem elhelyezhető flakonok. Üveg hulladék

hulladékok

Olajos,

festékes,

vegyszeres

fémdobozok,

Elhelyezhető hulladékok Kiöblített színes (zöld, barna, stb.) és fehér üveg hulladék, befőttes üveg (zárófedél és kupak nélkül). Nem elhelyezhető hulladékok Vegyszeres üveg, ablaküveg, tükör, fém-szálas üveg, gépjármű szélvédő, szemüveg villanykörte, fénycső

A legkiterjedtebb gyűjtőszigetes rendszer Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén került kiépítésre, a gyűjtőszigetek száma Üzemeltető tájékoztatása alapján a referencia évben (2011.) 58 db. A regionális hulladékgazdálkodási rendszeren belül az alábbi településeken érhető el a gyűjtőszigetes gyűjtés:

76

Gyűjtőszigetek a Társulási településeken

Település Algyő Ásotthalom Baks Balástya Balotaszállás Bordány Csengele Deszk Dóc Domaszék Ferencszállás Forráskút Kelebia Kistelek Kiszombor Klárafalva Kübekháza Ópusztaszer Öttömös Pusztamérges Pusztaszer Röszke Rúzsa Sándorfalva Szatymaz Szeged Tiszasziget Tompa Újszentiván Üllés Zákányszék Zsombó Összesen

Gyűjtőszigetek száma 1 1 1 1 1 5 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 1 58 1 1 1 1 4 1 99

Hulladékgyűjtő udvarok A Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (ISPA) keretén belül 29 db lakossági hulladékgyűjtő udvar létesítésére került sor. Az ISPA projekttől függetlenül a hulladékgazdálkodási rendszer Szegeden kiegészítésre került további 6 db hulladékudvarral, illetve Algyő esetén 1 db hulladékudvarral. A hulladékudvarok a háztartásokban keletkező, a kevert települési hulladékkal együtt nem gyűjthető hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító begyűjtő telepek. A hulladékgazdálkodási rendszer keretén belül az alábbi veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésére nyílik lehetőség az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott engedélyek alapján: EWC kód 080111* 080317* 130205* 150110*

Hulladék neve Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk-hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett

77

EWC kód

150111* 160103 160601* 170904 200101 200102 200119* 200121* 200123* 200125 200126* 200131* 200133* 200135* 200136 200139 200140 200201 200307

Hulladék neve csomagolási hulladékok Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat Termékként tovább nem használható gumiabroncsok Ólomakkumulátorok Kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól Papír és karton Üveg Növényvédő szerek Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések Étolaj és zsír Olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól Műanyagok Fémek Biológiailag lebomló hulladékok Lom hulladék

A hulladékudvarokra vonatkozó begyűjtési engedélyek alapján jellemzően ~3400 tonna/év hulladék begyűjtésére nyílik lehetőség. A hulladékudvarokon a referencia évben (2011.) nem veszélyes hulladékokból 10.435.700 kg, míg veszélyes hulladékokból 173.735 kg begyűjtésére került sor. A projektterületen a következő településeken található hulladékudvar: Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csengele, Deszk, Domaszék, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Kübekháza, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Rúzsa, Sándorfalva, Sándorfalvi úti, Szatymaz, Szeged-Alsóváros, Szeged-Baktó, Szeged-Gyálarét, Szeged-Kiskundorozsma, SzegedMihálytelek, Szeged-Tápé, Szeged-Tiszasziget, Szeged-Vértó, Tompa, Újszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó és Algyő. A hulladékudvarok nagy számára tekintettel a hulladékudvarok a hét minden napján nem érhetők el, az üzemeltető Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. a nyitvatartási idő optimalizálására kényszerül a költséghatékony üzemeltetés érdekében.

Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés A regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiegészítéseként a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. szolgáltatási területén házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtés került bevezetésre. A gyűjtőzsákban elhelyezhető hulladékok köre megegyezik a gyűjtőszigeteken elhelyezhető hulladékok körével, kivéve az üveghulladékokat, melyek a zsákban - a későbbi kezelési követelményekre is tekintettel nem helyezhetők el.

78

A sárga zsákos gyűjtés az alábbi településekre, illetve településrészekre terjed ki:





Szeged Megyei Jogú Város o Alsóváros o Baktó o Béketelep, o Felsőváros, o Fodorkert o Gyálarét, o Gyula-telep o Ipar-telep o Kecskés-telep o Klebelsberg-telep o Móraváros o Petőfi telep o Rókus o Tápé, o Új-Petőfi telep o Újszeged o Új-Szőreg o Szőreg o Kiskundorozsma o Szentmihálytelep „Vidéki települések” o Ásotthalom o Ásotthalom o Baks o Bordány o Csengele o Dóc o Kübekháza o Röszke o Sándorfalva o Szatymaz o Tiszasziget o Újszentiván o Zákányszék o Zsombó

Edényes gyűjtés került bevezetésre Domaszéken, illetve Deszken külön zsákos gyűjtés üzemel. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékok begyűjtésére Szegeden heti egy alkalommal, a vidéki településeken pedig minden páros héten kerül sor. A zsákokat a szolgáltató biztosítja, a gyűjtési napon a zsákokat reggel 7.00-ig kell kihelyeznie a lakosságnak. A „sárga zsákok” begyűjtését a kommunális (háztartási) hulladékszállítás napjain, de külön gépkocsival végzik. Szelektív hulladékgyűjtésen belül továbbá megemlítendő az iskolai szelektív hulladékgyűjtés, mely a projektterületen jelenleg Szegeden érhető el az alábbiak szerint: Papírgyűjtésben résztvevő iskolák száma: 33 Papírgyűjtésben résztvevő óvodák száma: 31 PET gyűjtésben résztvevő iskolák száma: 11 PET gyűjtésben résztvevő óvodák száma: 13 Italoskarton gyűjtésben résztvevő iskolák száma: 13 Italoskarton gyűjtésben résztvevő óvodák száma: 20

79

3.1.3.5 A hulladék kezelése Az előkezelést, kezelést szolgáló eszközök, létesítmények bemutatása: A projektterületen a begyűjtött hulladék előkezelésére, kezelésére kizárólag a regionális hulladékkezelő központban van mód. Válogató mű A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. kezelésében 1999 második felétől működik az a hulladékválogató üzem, amely lehetővé teszi az újrafelhasználható anyagok kiválogatását és hasznosításra történő előkészítését az alábbiak szerint: A hulladék beérkezése A beérkező hulladékot a Központi Hulladéklerakó Telep bejáratánál lévő hídmérlegen lemérik, majd ezután kerül a válogatómű csarnokába. A hulladékot a csarnokban két helyen lehet üríteni: az előválogatott és szelektíven gyűjtött hulladékot a bálázó-adagolószalag melletti területre (pl. hulladékudvarból beszállított homogén hullámpapír), míg a sárga zsákos (vegyesen gyűjtött papír, műanyag, fém) és a szelektív hulladékgyűjtő szigetekből beszállított hulladékot (az üveg kivételével) a válogatósor feladószalag melletti részére lehet elhelyezni. A hulladék útja A sárga zsákos és a szelektív hulladékgyűjtő szigetekből származó hulladékot a zsákfeltépő gépbe juttatja a homlokrakodó. A gép a zsákot feltépi, s a benne lévő hulladékot az adagolószalagra juttatja, melyen keresztül az eljut a dobszitába. A dobszita palástja 80 mm-es perforációval van ellátva, ezeken keresztül - a dob forgása közben az apró 4-6 cm-nél kisebb méretű hulladékok leválnak, és a dobszita alatti konténerbe hullanak. A forgatás közben keletkező port elszívás után zsákos porszűrővel leválasztják. A dobszitán fennmaradó hulladék az áthordó szalagon kerül a válogatószalagra. A válogatószalag juttatja a hulladékot a válogatókabinba. A válogatószalagra történő feladás a légkondicionált válogatókabinon kívül történik, tehát a kabinban nincs porképződés. Az újrahasznosítható anyagok válogatását a válogatókabinban futószalag mellett 10 ember kézi erővel végzi. A válogatószalag mindkét oldalán 6-6 ledobó akna van, amelyeken keresztül a boxokba kerülnek az újrahasznosítható anyagok (pl.: fólia, papír, PET palack, többrétegű italos kartondobozok, alumínium italosdobozok). A válogatószalag végén egy nagy teljesítményű mágnesszeparátor helyezkedik el, amelynek célja a szalagon fennmaradt vas alapanyagú hulladék leválasztása. A hasznos anyagot már nem tartalmazó hulladék a válogatószalag végén egy gyűjtőkonténerbe hullik, ahonnan a depóinára kerül. A válogatómű két műszakban üzemel, ez alatt a két műszak alatt (10-10) 20 ember dolgozik a szelektíven gyűjtött hulladékkal. A boxok ürítése homlokrakodóval történik. Hasznosítható hulladékok bálázása Az előválogatott hulladékot a homlokrakodó gép adagolja a bálázógép szállítószalagjára, melyen keresztül az automatikus üzemű bálázógép garatjába kerül. A bálázás után a hulladék kisebb térfogatú lesz, s ezáltal a tárolás és a szállítása is egyszerűbbé, költséghatékonyabbá válik.

80

Az ISPA projekt keretében további hulladékkezelő létesítmények valósultak meg: Komposztáló telep A Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. 2007 nyarán kezdte el üzemeltetni a közel 8000 m2-es területet elfoglaló Komposztáló Üzemet. Az üzem Szeged mellett, a Sándorfalvi úti Regionális Hulladéklerakó Telepen működik. A telepen Szeged és környező településeinek növényi hulladékát, valamint a térségben keletkezett stabilizált szennyvíziszapot kezelik.

21. ábra Komposztáló Üzem látképe (Forrás: szkht.hu) Az üzem évente 3.000 tonna komposzt előállítására alkalmas, mely anyag kiválóan alkalmas talajjavításra, kertészeti és szántóföldi felhasználásra. A régióban található mezőgazdasági területeken és településeken nagy mennyiségű szerves hulladék képződik, melynek nagy része az elmúlt időszakban a helyi hulladéklerakókra került elhelyezésre, ami a lerakó kapacitást nagy mennyiségben csökkentette. Szeged néhány kiskertes körzetében (Újszeged, Marostői városrész) bevezetésre került az átlátszó zsákos gyűjtés. A zsákokba, melyeket heti egy alkalommal térítésmentesen szállít el a Társaság, szelektíven gyűjtött növényi részeket helyezhet el a lakosság. A „zsákos járat" mellett évente kétszer (ősszel és tavasszal) a lomtalanítási akciók alkalmával az ingatlanok elé kihelyezett szelektíven gyűjtött zöldhulladékok szintén elszállításra és hasznosításra kerülnek. A beruházás eredményeképpen elérhetővé vált a térségben keletkezett nagy mennyiségű szerves anyag (paprika szár, nyesedék, szalma, fű, lomb stb.) feldolgozása és hasznosítása. A keletkező komposzt használata különösen előnyös Szeged és a környező települések területén előforduló rossz minőségű futóhomokos földeken. Alkalmazásával nagymértékben javíthatjuk a talajok termőképességét, vízháztartását, segítségével elérhető a felhasznált műtrágya mennyiségek csökkentése, a termésátlagok nagymértékű növelése. Az üzem a következő beszállított hulladékok feldolgozására alkalmas: − a háztartásokból kikerülő konyhai szerves hulladékok (zöldség, gyümölcs héj, kávézacc, teazacc)=átlátszó zsák − a kertekből és a zöld területekről származó szerves hulladékok (fákról, bokrokról levágott részek, levágott fű, lomb) − mezőgazdasági termelésből származó növényi hulladék − mechanikusan víztelenített, stabilizált kommunális derítőiszap A komposztálásra felhasznált egyes hulladékfajtákból beszállított mennyiségek regisztrálása a hulladéklerakó bejáratánál található hídmérlegen keresztül történik. A

81

nem komposztálható anyagok kiszűrése különösen fontos, mivel ettől függ a végső komposzt minősége. A létesítmény három – H alakban összeépített – csarnokban nyert elhelyezést. Mindhárom csarnok nagy fesztávú, acélpilléres, egyedi acél rácsostartó szaruzatú szerkezet, melynek homlokzatképzése és héjazata Lindab trapézlemezzel történt. A pillérek vasbeton alapba befogottak, beton pontalapokra terhelnek. A falterheket vasbeton talpgerendák viszik át a kelyhek peremére, egyben lábazati kialakítást is adva. A homlokzati és belső nyílászárók acél szerkezetek, a csarnokok fűtetlen jellegéből adódóan normál üvegezéssel, de a fokozott páraképződéssel terhelt terekben páracsatornával vannak ellátva. A csarnokok homlokzati, ill. összekötő kapui egyedi gyártású ipari tolókapuk acél zártszelvényekkel merevített, és Lindab lemez borított, szekcionált kialakításúak. A gépi anyagmozgatás miatt, fizikai hatásoknak ellenálló szerkezet (B 30 falazat, ill. vasbeton fal, vagy pillér) alkalmazását is szükségessé tette. A beszállított egymástól.

anyagok

tárolása

az

előkezelő

csarnokban

történik

elkülönítetten

A boxos komposztáláshoz az anyagok mechanikus feldolgozását - durva aprítását és keverését - az előkezelő csarnokban felállított aprítógép végzi el. Az előkészített anyagot - közvetlenül a keverés után - kerül be a boxba. Az intenzív komposztálási folyamat könnyen lebontható, organikus anyagok-különösen szénhidrátok - aerob lebontása víz és széndioxidra, amellyel egy időben biomassza és hő keletkezik. Az intenzív komposztálási folyamat során fontos a megfelelő nedvesség biztosítása víz hozzáadásával, valamint a keletkező gázok elvezetése. A képződő folyamathőt folyamatosan és teljes mértékben el kell vezetni az intenzív komposztálási folyamatból. Ezen folyamatok paramétereinek mindegyike egy központi számítógépről irányítható, szükség esetén módosítható. A komposztálási hőmérséklet 42-44 fok, a folyamat 2 hétig tart (intenzív komposztáló csarnokrész). A boxokból kikerülő anyag további érlelésére (prizmákban) majd átkeverésre, és időszakos tárolására utókezelő csarnok létesült. Az anyag utóérlelése itt 6 hétig tart. A komposzt a teljes (8 hetes) bomlási folyamat végén, rostálás után nyeri el végső formáját. A komposztáló üzemben történő anyagmozgatásra 2 db Manitou MLT 731 Turbo Série BE2 típusú homlokrakodó gép szolgál. A komposztáló üzem területén használt munkagépek mindegyikének beszerzése az ISPA keretein belül történt. Inert hulladék-előkezelő telep A térségben nagy mennyiségű, évi 61 000 tonnányi építési és bontási hulladék képződik, mely nagy része megfelelő kezelés után újrahasznosítható. A lerakó terhelésének csökkentése, élettartamának növelése és a hulladékok minél szélesebb körű újrahasznosítása érdekében megvalósításra került az építési és bontási hulladék feldolgozó üzem. Az „üzem lelkét" jelentő 50 tonna/óra kapacitású törő és osztályozó berendezéssel elérhető, hogy az eddig lerakásra került hulladék immár megújult formában értékesíthető, újrahasznosítható legyen. A meglévő hulladéklerakó depónia északi oldalán, a tervezett Gáztelep és Komposztáló mellett került kialakításra. A berendezés kiválóan alkalmas kőtörésre és építési-, bontásihulladékok (beton, tégla, stb.) feldolgozására minden külső energiaforrástól függetlenül.

82

Az anyagfeladás kanalas rakodóval, ill. szállító szalaggal történhet, a gép működése pódiumról ellenőrizhető, az összetört anyagot oldalperemes szállítószalag továbbítja. A berendezés áttelepítését rendkívüli módon megkönnyíti az a konstrukciós megoldás, mely lehetővé teszi a gép konténerszállító gk.-ra való emelését és azon történő szállíthatóságát. A porterhelést és a zajkibocsátást a technológia zártságával, és állandó nedvesítéssel csökkentik. Megfelelően beállított nedvesítés esetén a porterhelés minimálisra csökken, amely így megfelel a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak. A technológia zártsága, valamint a tároló bunkerek, a védőerdősáv és a hulladékdepónia hanggátló hatása miatt a zajterhelés a telekhatáron maximum 70 dB. Az építési törmelék aprító, kőtörő üzemterülete köré osztályozó CSOMIÉP bunkerek épültek. Az üzemben három méretű aprított követ állítanak elő, mely kitűnő alapanyag az építőipar számára útépítéshez és betonadalékként.

22. ábra Aprított kőtörmelék (Forrás: szkht.hu) Hulladéklerakó depónia A Szeged Sándorfalvi úti Regionális Hulladéklerakó jelenleg 01207/28 hrsz.-ú és az ISPA fejlesztés alatt is működő létesítmény. A fejlesztés során a hulladéklerakó rekultivációjára, majd felette Új lerakó létesítésére került sor. Az új lerakó aljzatszigetelése, és a régi lerakó fedőszigetelése közös. A létesítmény fő tevékenysége a hulladék kezelése, ártalmatlanítása, aprítása. A beérkező vegyes kommunális hulladék a depónián kerül ártalmatlanításra, vagyis elhelyezésre. A beérkező szerves hulladék a komposztálóban kerül kezelésre, majd újrafelhasználásra, vagy elhelyezésre. A beérkező beton és egyéb nagydarabos kőtörmelék a kőtörőben kerül aprításra, majd újrafelhasználásra, vagy elhelyezésre. A hulladéklerakó főlétesítménye a 2,5 mm-es HDPE fóliával szigetelt lerakó, a sértetlenségét ellenőrző geo—szenzor hálózatok, a csurgalékvíz-gyűjtő hálózat (drén, vízkormányzó aknák), résfalrendszer (aknákkal), gázgyűjtő kutak és vezetékrendszer és a talajvíz figyelő rendszer. A hulladéklerakó szabad kapacitását geodéziai felméréssel 2010. december végén határozták meg. A felmérések alapján a szabad kapacitás 1.050.000 m3 volt. Figyelembe véve, hogy 2011. év során megközelítőleg 141.000 tonna hulladék deponálására került sor, a szakmai normák szerint elfogadott 1 tonna/m3 átlagos tömör sűrűséget feltételezve a hulladéklerakó szabad kapacitása 2011. december 31-én 909.000 tömör m3. A lerakó bővítésére lehetőség van.

83

Biogáz hasznosító rendszer A telep célja, a depónián lerakott kommunális hulladékban keletkező biogáz összegyűjtése és további felhasználása. A régi lerakó egy részén már korábban kiépített volt a gázgyűjtő kútrendszer (110db függőleges kút), a régi lerakó többi részen (95db függőleges kút), valamint az új lerakóban (56db függőleges kút) a KA keretein belül került kiépítésre. Az üzemnek kezdetben a régi lerakóból elvezetendő gázt kell tudnia fogadni, későbbiekben pedig az új hulladéklerakóból elvezetendő gázt is fel kell dolgozni, hasznosítani kell. A gáz elszívásához minimálisan 330m3/óra szívókapacitás biztosított. Az üzemnek 110kW elektromos teljesítménnyel és minimálisan 220kW hőkapacitással kell üzemelnie. 21 táblázat: Hulladékkezelő létesítmények, eszközök a referencia évben Megnevezés, helyszín

Életkor, állapot

Kapacitás (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (t/év)

Kiszolgált települések száma és neve

Kiszolgált lakosok száma (fő)

ISPA Konzorcium 33 település

267 545

Szeged-Sándorfalva Regionális Hulladékkezelő Központ Regionális hulladéklerakó Válogatómű Komposztáló Inert hulladék előkezelő Biogáz hasznosító rendszer

26 év, folyamatosan bővített 11 év, használt

150000

97 948,54

15000

7 842

3 év, használt

47 203

938

3 év, használt

61 000

13 883

n.r.

n.r.

2007.05.22

A regionális hulladéklerakó IPPC engedélye szerint 300 000 m3/év laza hulladék lerakása engedélyezett.

3.1.4

A hulladék begyűjtésének és kezelésének előrejelzése

22. táblázat: Hulladékok begyűjtésének és kezelésének előrejelzése hulladékfrakciónként fejlesztés nélkül, tonna Megjegyzés: 5. Átrakott vegyes hulladék: A Móraép Kht. által begyűjtött, Mórahalmon átrakott hulladék, mely a Sándorfalvi úti lerakóba kerül.

84

2011 1.

Házi komposztálás

2.

Szelektíven begyűjtött hulladék

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2042

50,40

50,40

50,40

50,40

50,40

50,40

50,40

50,40

50,40

50,40

5 053,95

5 059,58

5 065,24

5 070,91

5 076,61

5 082,32

5 082,32

5 082,32

5 082,32

5 082,32

2.1. papír

1 080,12

1 083,36

1 086,61

1 089,87

1 093,14

1 096,42

1 096,42

1 096,42

1 096,42

1 096,42

2.1.1.

1 080,12

1 083,36

1 086,61

1 089,87

1 093,14

1 096,42

1 096,42

1 096,42

1 096,42

1 096,42

2.2. műanyag

598,78

601,17

603,58

605,99

608,42

610,85

610,85

610,85

610,85

610,85

2.2.1.

598,78

601,17

603,58

605,99

608,42

610,85

610,85

610,85

610,85

610,85

2.3. üveg

313,97

313,97

313,97

313,97

313,97

313,97

313,97

313,97

313,97

313,97

2.3.1.

313,97

313,97

313,97

313,97

313,97

313,97

313,97

313,97

313,97

313,97

185,94

185,94

185,94

185,94

185,94

185,94

185,94

185,94

185,94

185,94

14,02

14,02

14,02

14,02

14,02

14,02

14,02

14,02

14,02

14,02

2.5. biohulladék 2.5.1. ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék 2.5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék 2.5.3. lakosságnál keletkező egyéb biológiailag lebomló hulladék 2.6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

264,05

264,05

264,05

264,05

264,05

264,05

264,05

264,05

264,05

264,05

3.

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

75 427,93

74 214,31

73 812,03

73 964,22

74 116,69

74 269,47

74 269,47

74 269,47

74 269,47

74 269,47

4.1. Papír

12 054,96

12 117,39

12 180,15

12 243,22

12 306,62

12 370,34

12 370,34

12 370,34

12 370,34

12 370,34

4.2. műanyag

ebből csomagolási papír

ebből csomagolási műanyag

ebből csomagolási üveg

2.4. fém 2.4.1.

ebből csomagolási fém

Komposztálás

3.1. zöldhulladék komposztálása 3.2. egyéb, biohulladék komposztálása 4.

Vegyes gyűjtés

11 378,83

11 424,34

11 470,04

11 515,92

11 561,99

11 608,23

11 608,23

11 608,23

11 608,23

11 608,23

4.3. üveg

5 034,92

5 034,92

5 034,92

5 034,92

5 034,92

5 034,92

5 034,92

5 034,92

5 034,92

5 034,92

4.4. fém

2 271,12

2 271,12

2 271,12

2 271,12

2 271,12

2 271,12

2 271,12

2 271,12

2 271,12

2 271,12

4.5. biohulladék

8 245,80

8 136,72

8 028,74

7 921,84

7 816,00

7 711,23

7 711,23

7 711,23

7 711,23

7 711,23

36 442,31

35 229,82

34 827,07

34 977,20

35 126,05

35 273,63

35 273,63

35 273,63

35 273,63

35 273,63

968,8

953,21

948,05

950,00

951,96

953,92

953,92

953,92

953,92

953,92

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

4.6. egyéb 5.

Átrakott vegyes hulladék

6.

Előkezelőbe (pl. MBH) kerülő vegyes

85

hulladék 7. Égetett vegyes hulladék 8. Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék 9. Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

75 427,93

74 214,31

73 812,03

73 964,22

74 116,69

74 269,47

74 269,47

74 269,47

74 269,47

74 269,47

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

9.1. stabilizált hulladék 9.2. nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

9.3. fém hasznosításra

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

93,24

93,52

93,81

94,09

94,38

94,66

94,66

94,66

94,66

94,66

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

93,24

93,52

93,81

94,09

94,38

94,66

94,66

94,66

94,66

94,66

10.2.1. papír

27,97

28,06

28,14

28,23

28,31

28,40

28,40

28,40

28,40

28,40

10.2.2. műanyag

18,65

18,70

18,76

18,82

18,88

18,93

18,93

18,93

18,93

18,93

10. Lerakott kezelési maradékok 10.1.

komposztálási maradék

10.2.

válogatási maradék

10.2.3. fém 10.2.4. egyéb 10.3. 10.4. lerakásra

égetési maradék előkezelt vegyes hulladék

11. Összes lerakás (8+10)

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

46,62

46,76

46,90

47,05

47,19

47,33

47,33

47,33

47,33

47,33

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

75 521,17

74 307,83

73 905,84

74 058,31

74 211,07

74 364,13

74 364,13

74 364,13

74 364,13

74 364,13

86

3.1.5

Közszolgáltatási díjak helyzete és előrejelzése

A lakossági díjfizetési hajlandóság településenként igen eltérő. A Szegedi Környezetgazdálkodási NKft. mintegy 14 településen látja el a hulladékszállítási közszolgáltatási feladatokat, mely így a projektterület lakosságának 78,31%-át érinti. A Kft. kintlévősége az elmúlt 3 évben az alábbiak szerint alakult: 3.1.5 – 1. táblázat:Beszedési arány Év lakossági

közületi

2009

94%

93%

2010

94%

94%

2011

94%

92%

A projektterület 11 településén közszolgáltatóként jelen levő Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. által beszedett közszolgáltatási díjak az elmúlt évek során az alábbiak szerint alakultak: 3.1.5 – 2. táblázat Díjfizetési hajlandóság a CSMTT szolgáltatási területén Közület 99% 2009. Lakos 81% Közület 93% 2010. Lakos 83% Közület 94% 2011. Lakos 90% Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer és Balástya településeken a Puszta-Szem Kft. látja el a hulladékszállítási feladatokat, itt a lakossági díjfizetési hajlandóság 72,7%-os, míg az intézmények esetén ez az arány 100%. A vállalat összes lakossági kintlévősége 18 millió forintra tehető. A Móraép Kht. kintlévőségeit az alábbiakban adjuk meg az elmúlt 3 évre vonatkozóan: 3.1.5 – 3. táblázat Díjfizetési hajlandóság Mórahalom területén Lakossági hulladékszállítási díj aránya: előírás

kiegyenlítés

%

2009.

11 959 310 Ft

11 557 691 Ft

96,6

2010.

12 977 075 Ft

12 546 601 Ft

96,7

2011.

13 806 840 Ft

13 338 661 Ft

96,6

Vállalkozói hulladékszállítási díjak aránya: előírás

kiegyenlítés

%

2009.

885 652 Ft

825 305 Ft

93

2010.

921 459 Ft

884 532 Ft

95

2011.

969 030 Ft

902 330 Ft

93

Forráskút településen a Laczi és fiai Kft. végzi a közszolgáltatást, itt a díjfizetési hajlandóság 77%-os. A településen adók módjára az Önkormányzat által történik a nem fizető lakosságtól a díjak behajtása.

87

23. táblázat: Hulladékkezelési közszolgáltatási díjak (Ft/háztartás) Település Algyő

19 435

Referenciaév 2011. 22 190

Ásotthalom

21 255

23 985

Baks

16 952

18 629

Balástya

17 168

18 258

Balotaszállás

3.1.6

2010.

n.a.

n.a.

Bordány

20 735

22 815

Csengele

21 255

21 255

Deszk

20 020

24 150

Dóc

16 965

18 655

Domaszék

17 810

19 180

Ferencszállás

14 430

16 485

Forráskút

14 288

11 960

Kelebia

15 438

17 290

Kistelek

18 607

19 296

Kiszombor

16 445

19 810

Klárafalva

14 235

16 275

Kübekháza

23 725

25 415

Mórahalom

14 500

15 700

Ópusztaszer

14 700

15 000

Öttömös

29 520

30 114

Pusztamérges

19 955

23 240

Pusztaszer

16 009

16 500

Röszke

21 840

23 985

Ruzsa

19 500

23 100

Sándorfalva

20 670

23 335

Szatymaz

20 735

22 815

Szeged

31 655

33 215

Tiszasziget

23 985

26 195

Tompa

15 826

18 181

Újszentiván

23 868

25 051

Üllés

14 820

17 850

Zákányszék

20 787

21 827

Zsombó

22 425

24 635

A begyűjtés és hulladékkezelés során képződő anyagok és energia piacának helyzete és előrejelzése

A tanulmány készítése során az alábbi peremfeltételekből indultunk ki. A begyűjtés és hulladékkezelés során képződő anyagok helyzetének elemzése a várható bevételek becslésénél érdemel kiemelt figyelmet. A fajlagos értékesítési bevételeknél meg kell különböztetni az adott hulladék anyagárú értékesítési díját, illetve a termékdíjas rendszer finanszírozásából származó támogatásokat, melyek a szelektív hulladékgyűjtésnek a vegyes gyűjtéshez képest mutatkozó többletköltségeit hivatottak fedezni. (Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által nyújtott támogatás) Az OHÜ által adott támogatásokat kizárólag a szelektív hulladékgyűjtésből származó csomagolási hulladékok esetében vettük figyelembe, az esetlegesen vegyes hulladékból mechanikai, vagy optikai módszerekkel leválasztásra kerülő hasznosítható hulladékok esetében nem.

88

A szelektív gyűjtés, majd megfelelő szintű válogatás, kezelés során keletkező másodnyersanyagok piaca jelenleg nagyon kiszámíthatatlan és gyorsan változó világpiaci folyamatok által vezérelt. A csomagolóanyagok anyagában történő hasznosításának érdekében leginkább biztosan tervezhető bevétel forrása a hazai szabályozásban hangsúlyos termékdíj rendszer, amely a csomagolóanyagok gyártói felelősségén alapul, és a koordináló szervezeteken illetve az azt váltó Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségen (OHÜ) keresztül valamelyest (éves szinten) kiszámítható bevételeket jelenthet az önkormányzatok illetve a szolgáltató számára. Az OHÜ illetve az üzemeltetők minden évben saját adottságaikhoz mérten az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervben foglaltaknak megfelelően, állapodnak meg a következő évben elérendő mennyiségekről, illetve a termékdíjas bevételekből kifizetendő támogatási díjtételekről. Ez a gazdasági szabályozó eszköz enyhíti a másodnyersanyag piac drasztikus ingadozásaiból eredő bizonytalanságot, részben fedezetet nyújt a vegyes és szelektív gyűjtés közötti költségekkülönbözetre, azonban szigorú szerződéses kötelezettségeket is jelent az előre becsült anyagáramok begyűjtési célszámainak elérésében. A változatelemzésben figyelembe vett értékesítési és begyűjtési támogatási bevételeknél a 2012. évi OHÜ támogatásokat vettük figyelembe. A másodnyersanyagokra vonatkozó értékesítési egységárakat anyagonként (frakciónként) az alábbi táblázat mutatja: Az OHÜ által adott támogatásokat kizárólag a szelektív hulladékgyűjtésből származó csomagolási hulladékok esetében vettük figyelembe, az esetlegesen vegyes hulladékból mechanikai, vagy optikai módszerekkel leválasztásra kerülő hasznosítható hulladékok esetében nem. Az üveghulladékok esetében a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően kezelési díjat határoztunk meg, melyet az OHÜ által nyújtott támogatás ellensúlyoz csomagolási üveg hulladékok esetében. Műanyag hulladékok esetében a PET illetve PE, PP, HDPE hulladékok egymáshoz való arányát 40 – 60%-értéken határoztuk meg. Ennek oka, hogy a hatályos jogszabályok alapján évente egy alkalommal kerül sor részletes, alfrakciókra is kiterjedő hulladékanalízisre az őszi időszak során. Egyetlen időszaki hulladékanalízis – az egész évben kezelt hulladékok mennyiségére és az évszakonként mutatkozó változásokra is figyelemmel – nem adhat pontos, átfogó képet a csomagolási hulladékok összetételére, így az általunk meghatározott arány műszaki becslésként kezelendő. Fontos továbbá kiemelni, hogy a hulladékanalízisek a lerakásra kerülő, nem pedig az elkülönítetten gyűjtött hulladékok összetételét vizsgálják. Az előállításra kerülő RDF vonatkozásában a már bemutatott korlátozott hazai kezelői kapacitás és a várható RDF túlkínálat miatt jelentős kezelési díj megfizetését prognosztizáljuk, melyet 10,- Ft/kg értéken határoztunk meg. Az anyagárak meghatározása során hulladékhasznosító cégek nyilvánosan elérhető árlistáit használtuk, bár egyes hulladékok esetében az értékesítési díjat a biztonság érdekében csökkentettük, mivel a listaárak kizárólag az adott anyagfajtára jellemző elérhető legmagasabb minőség esetén érvényesek, így az esetleges szennyezéseket is figyelembe kellett vennünk, továbbá kalkulálnunk kellett a névlegesen begyűjtésre kerülő hulladékokból leválogatásra kerülő válogatási maradékokkal is. Jelentős probléma, hogy a klasszikus MBH kezelés végtermékeinek hasznosítása nem garantált. Ennek oka, hogy a rendelkezésre álló termikus hasznosítói kapacitások korlátozottak, viszont a már megindított, vagy várhatóan megindításra kerülő fejlesztési projektek befejezését követően túlkínálat alakulhat ki a kiegészítő tüzelőanyagként hasznosítható könnyűfrakciók piacán. Ez magában hordozza, hogy az előállított tüzelőanyagot csak kezelési díj ellenében veszi át a hasznosító (erőmű, cementgyár

89

stb.), mely a pénzügyi fenntarthatóságot kedvezőtlenül befolyásolhatja. A tüzelőanyagok szállítási költsége is jelentős tétel, figyelembe véve, hogy a Sándorfalvi úti hulladékkezelő központ a beremendi cementgyártól kb. 190 km-re, a Mátrai Erőműtől kb. kb. 250 km-re, a váci és a 2011-ben átadott királyegyházi cementgyártól kb. 215 km-re található. A Lábatlani és Hejőcsabai cementgyárak jelenleg nem üzemelnek, a Nyergesújfalui cementgyár építése nem kezdődött meg, illetve ezen három cementgyár is jelentős távolságra található a projektterülettől. Románia területén számos cementgyár üzemel, a legközelebbi Élesd (Alesd) város területén (Holcim), azonban itt is jelentős szállítási távolságról beszélhetünk (kb. 260 km), bár kiemelendő, hogy Románia EU tagállam, így a hulladék exportja a vonatkozó EK rendeletek alapján a szükséges feltételek betartása mellett végezhető. További lehetőségként jön szóba a Dévai Cementgyár (260 km – Heidelberg Group). A Szerb Köztársaság területén található Novi Sad-hoz közeli Beocin cementgyár (tulajdonos Lafarge) kb. 160 km-re található, ebben az esetben azonban az előállított végtermék exportjának engedélyeztetése jelenthet problémát. Szerbia Európai Uniós csatlakozása, az ezzel összefüggésben várható jogharmonizáció ezt a problémát megoldhatja, de jelenleg ezt nagy kockázatnak ítéljük, mivel a csatlakozás belátható időn belül nem garantált. A jogalkotó jelen sorok írásakor ismert álláspontja, hogy a hulladékok termikus hasznosítására csak végszükség esetén kerülhet sor, ezért új hasznosítói kapacitások kiépítésének engedélyezését sem prognosztizáljuk a közeljövőben. Figyelembe véve, hogy a Beremendi Cementgyár (Heidelberg Group / Duna-Dráva Cement) technológiáját az elmúlt években modernizálták, illetve a téli időszakot leszámítva jelenleg is termel, ezért várhatóan a legfontosabb potenciális partner lehet a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer számára. Ettől függetlenül javasolt felvenni a kapcsolatot a potenciális szerb partnerrel is.

3.2 A probléma meghatározása Jogszabályi hatósági megfelelés, az ebből adódó fejlesztési feladatok → Hulladék Keretirányelv: Az Európai Unió Hulladék Keretirányelv átfogóan szabályozza a hulladékgazdálkodás témakörét. Az Uniós szabályozás a hulladékgazdálkodás három területére terjed ki: ártalmatlanítás, szállítás, egyes speciális hulladékáramok kezelése. A lakosságnál képződő elkülönítetten gyűjthető hulladékok elhelyezésére a válogatóművek, illetve a hulladékudvarok szolgálnak, ahol ezek a speciális hulladékáramok előfordulhatnak. Ezért valamennyi vizsgált alternatívában számolunk ilyen létesítmények építésével: • A szelektív hulladékgyűjtéssel, illetve a szelektíven gyűjtött hulladék válogatóműben történő ipari előkészítésével hozzájárulunk a lakosságnál keletkező csomagolóanyagok anyagában történő hasznosításához a 2004/12/EK előírásainak megfelelően. • A hulladékudvarok lehetőséget biztosítanak a lakosság részére a veszélyes hulladékok, az elektromos és elektronikai hulladékok, illetve az akkumulátorok és szárazelemek elhelyezésére.

90

→

1995. évi LIII. Tv. A környezet védelmének általános szabályairól:

6. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; b) megelőzze a környezetszennyezést; c) kizárja a környezetkárosítást. (2) A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. → 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékokról: Az Európai Unió előírásait figyelembe véve Magyarországon a települési szilárd hulladékkezelési kötelezettségét a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékokról szabályozza. A hulladékokról szóló törvény 3.§-a az alábbi alapelveket fogalmazza meg: a) az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve b) kiterjesztett gyártói felelősség elve c) az önellátás elve d) a közelség elve e) a szennyező fizet elve f) a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve g) a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve h) keresztfinanszírozás tilalmának elve. A Törvény 7. §-a a hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás során az alábbi elsőbbségi sorrendben lévő tevékenységeket írja elő (hulladék hierarchia): a) a hulladékképződés megelőzése b) a hulladék újrahasználatra előkészítése c) a hulladék újrafeldolgozása d) a hulladék egyéb hasznosítása – különösen energetikai hasznosítás e) a hulladék ártalmatlanítása A 442/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről 9. § (2) előírja, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 24. §-a szerinti átvételi és visszavételi kötelezettség alapján el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok tömegének legalább 55%-át, de legfeljebb 80%-át anyagában hasznosítsák, és legalább 60%-át egyéb módon hasznosítsák úgy, hogy ez az arány a hulladékot alkotó egyes anyagok tekintetében legalább a következő legyen: a) üveg esetében 60%, b) papír és karton esetében 60%, c) fém esetében 50%, d) fa esetében 15%, e) műanyag esetében 22,5%, kizárólag azokat az anyagokat figyelembe véve, amelyeket újból műanyagokká dolgoznak fel. Ht. 92. § (1) 2020. december 31-ig a háztartási, valamint a háztartásihoz hasonló hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 50%-ra kell növelni. A Ht. 68. § (1) alapján a hulladéklerakó üzemeltetője, lerakással történő ártalmatlanítást végző, a hulladéklerakóban elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája, jellege, illetve típusa alapján a hulladék hulladéklerakótól történő eltérítése,

91

valamint az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot fizet. A jogalkotó szándékai egyértelműek, cél a lerakással ártalmatlanításra kerülő hulladékok mennyiségének csökkentése, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás fokozása. A hétköznapi nevén lerakási adónak nevezett járulék számos országban elterjedt pénzügyi ösztönző, mellyel – a megfelelő infrastruktúra rendelkezésre állása esetén – biztosítható a szelektíven gyűjtött hulladékok mennyiségének növelése. Ezt a kötelezettséget már csak úgy lehet teljesíteni, ha a lakosságot is bevonják a szelektív hulladékgyűjtésbe. A jelenlegi szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiforratlan, ezáltal nem elég hatékony, ezen felül a válogató kapacitás sem megfelelő ilyen mértékű teljesítéshez. A jogszabályi előírás teljesítéséhez válogató kapacitás bővítése, a szelektív gyűjtés fejlesztése (elsősorban házhoz menő gyűjtéssel) és a lakosság megfelelő tájékoztatása szükséges. A 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet 5.§ (1) alapján lerakással kizárólag előkezelt hulladék ártalmatlanítható, kivéve a Rendelet 2. számú melléklet 2.1.–1. táblázatában felsorolt inert hulladékokat, valamint azokat a hulladékot, amelyeknek előkezelés nélkül történő lerakását – olyan kezelési technika hiányában, amely csökkentené a hulladék mennyiségét vagy annak az emberi egészségre vagy a környezetre való veszélyességét – a Felügyelőség engedélyezte.

A Szegedi Hulladékgazdálkodási Rendszer jelenlegi formájában - rendelkezésre álló kezelőművi kapacitás hiányában - nem képes biztosítani a vegyesen keletkező közel 80.000 tonna/év kevert települési hulladék előkezelését. 33. §: A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja. Az 1999/31/EK (2009. 07.16.) irányelv szerint 2016-ra 35%-ra kell csökkenteni a lerakás arányát az 1995-ös szinthez viszonyítva. Az előírás következtében szükséges a keletkező szerves hulladék lerakótól történő nagymértékű eltérítése. Ennek módjai az alábbiak: − házi komposztálás népszerűsítésével és elterjesztésével a hulladékkeletkezés megakadályozása (helyben hasznosított anyag keletkezik) − szelektív hulladékgyűjtés (papír és biohulladék, ezen belül is elsősorban a zöldhulladék) bevezetése − komposztáló létesítése és üzemeltetése, ahol a szelektíven gyűjtött biohulladékból eladható komposzt keletkezik. − mechanikai vagy mechanikai-biológiai előkezelővel a vegyesen gyűjtött hulladék kezelhető, ezzel térfogat csökkenés érhető el, a kezelés során leválasztásra kerülnek a mágnesezhető fémek, a jól égethető nagy fűtőértékű frakció, mely égetőműben hasznosítható. A biológiai előkezelőből kikerülő lerakásra szánt hulladék a biológiai kezelésnek köszönhetően biológiailag stabil. (biológiai kezelés a szerves hulladék eltérítési lehetőségtől függően alakítandó ki) Ezen megoldások egy része, mint a komposztáló létesítés már megvalósult a projektterületen, azonban szükséges a fent felsorolt fejlesztések megfelelő kombinációjának megvalósítása, a szerves hulladék lerakótól való eltérítésének fejlesztése.

92

Programok stratégiák, tervek által meghatározott fejlesztési feladatok → Országos Hulladékgazdálkodási Terv: A második Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT-II.) a hulladékgazdálkodás 2009-2014 évek közötti időtartamára határozza meg a szakmai kereteket és célokat, a megvalósítás eszközeit. A Terv az ugyanazon időszakra szóló III. Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódik, amelyet az Országgyűlés 2009 decemberében fogadott el.

19. ábra

A hulladékgazdálkodás hierarchiája6

Jelen projekt az alábbi - OHT-II. által meghatározott - célok teljesülését segíti elő: Megelőzés: • A települési szilárd hulladék mennyisége 2014-ben se haladja meg az 5 millió tonna (500 kg/fő/év), ezen belül a háztartásokban a napi 1 kg/fő mennyiséget. • Szükséges a házi és közösségi komposztálás lehetőségének biztosítása a kiépülő új hulladékkezelő rendszerekben, a zöldhulladékok helyben történő visszaforgatása. • A háztartásokból származó használt cikkek tovább használata érdekében a szervízhálózat és az újrahasználati központok létrehozásának ösztönzése szükséges. Hasznosítás: • A korszerű regionális hulladékkezelő rendszerek hálózatát ki kell építeni az ország valamennyi lakosa számára. • A települési szilárd hulladék újrafeldolgozható (papír, műanyag, fém, üveg és szerves) frakciói esetében az újrafeldolgozás arányát 40% fölé kell emelni. • A teljes települési hulladék mennyiség hasznosításának 40% fölé emelése szükséges. • A maradék hulladék biológiailag lebomló szervesanyag tartalmának stabilizálására mechanikai-biológiai hulladék előkezelés megvalósítása - szükség szerint. • 2014-ig meg kell valósítani a lakossági papír, üveg, fém és műanyag hulladékok 35%-os újrafeldolgozását (2020-ig 50%) • A 2020-as cél teljesítéséhez szükséges szelektív gyűjtési rendszereknek 2015-re ki kell épülniük, amihez a szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása szükséges a lakosság 80%-a számára.

6

Forrás: OHT-II.

93

• A biológiailag lebomló összetevők elkülönített gyűjtését és kezelését meg kell oldani oly módon, hogy 2016-ban legfeljebb 820 ezer tonna kerüljön lerakásra. • Komposztáló és biogáz üzemek létesítése szükséges, a komposztok minőségbiztosítási rendszerének kialakításával egyidejűleg. • A gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékok (pl. csomagolóanyag, elemakkumulátor, elektronikai hulladék, gumiabroncs) lakossági begyűjtő rendszerének fejlesztése szükséges hulladékudvarok létesítésével, kereskedelmi cégek bevonásával. Ártalmatlanítás: • Biztosítandó a regionális lerakókban történő ártalmatlanítás arányának 60% alá csökkentése, valamint a középtávra elegendő lerakási kapacitások folyamatos rendelkezésre állása. • Megoldásra vár a lerakott hulladék biológiailag lebomló szervesanyagtartalmának csökkentése az EU-normák szerint (2016-ra ne haladja meg a 820 ezer tonnát, ennek eléréséhez 2014-ben időarányosan legfeljebb 950 ezer tonna rakható le). • Az elkülönítetten gyűjtött vagy válogatott, hasznosítható összetevők lerakásának megszüntetése. • A 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet 5.§ (1) alapján lerakással kizárólag előkezelt hulladék ártalmatlanítható, kivéve a Rendelet 2. számú melléklet 2.1.–1. táblázatában felsorolt inert hulladékokat, valamint azokat a hulladékot, amelyeknek előkezelés nélkül történő lerakását – olyan kezelési technika hiányában, amely csökkentené a hulladék mennyiségét vagy annak az emberi egészségre vagy a környezetre való veszélyességét – a Felügyelőség engedélyezte. E célok elérése is indokolja a szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiépítését, válogatómű és komposztáló üzemeltetését a szelektíven gyűjtött hulladékok kezelésére, illetve indokolt lehet mechanikai kezelő vagy MBH telepítése is a vegyesen gyűjtött hulladékok előkezelésére, hiszen az így kezelt hulladék akár fele is hasznosíthatóvá válik (energetikai hasznosítás). → KEOP 2007-2013. • Elkülönített kezelési (begyűjtés, szállítás, előkezelés stb.) szabályok betartatása, rendszerek kiépítése. • A szelektív gyűjtési rendszerek hatékonysági alapon történő teljes kiépítése, • Az országban mindenütt közel azonos színvonalú, de a helyi adottságoknak megfelelően, technológiájában differenciált hulladékgazdálkodási feltételeket kell létrehozni. → Települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégia 2007-2016 és Támogatási stratégia • a TSZH mennyiségének szinten tartása mellett, a TSZH képződésében a növekedés a GDP növekedési rátájának felét ne érje el. • Az 1995-ben mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat - 2009. július 1. napjáig 75%-ra, - 2013. július 1. napjáig 50%-ra, - 2016. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. • A szelektív hulladékgyűjtés arányának 22 %-ra növelése 2016-ra • A lerakásra kerülő hulladék arányának 60 %-ra csökkentése 2016-ra • A csomagolás hulladékok 53 %-nak hasznosításához szükséges elkülönített gyűjtés biztosítása 2008-ra, a csomagolási hulladékok 60 %-ának hasznosításához szükséges elkülönített gyűjtés biztosítása 2012-re. − a lakossági szerves hulladékok házi komposztálásának elterjesztése: a Projektterületen elsődleges feladat, hiszen a lakosság nagy része településeken él,

94

ahol falusi, illetve családi házas lakóövezetek találhatók, a házi komposztálás lehetősége itt a legjobban kihasználható −

újrahasználat ösztönzése: az újrahasználható/visszaváltható üvegek használatán kívül nincs más az újrahasználatot támogató kezdeményezés. A hulladékgazdálkodás megreformálása során hangsúlyt kell kapjon e probléma kezelése.

Fentiek alapján megállapítható, hogy a térségben szükséges fejleszteni a szelektív hulladékgyűjtő rendszert, a zöld hulladék kezelő rendszert, illetve a hulladékudvarok és újrahasználati központok rendszerét is. Műszaki nem megfelelőségből adódó fejlesztési feladatok Jelen projektjavaslat a pályázati felhívással összhangban, megelőzés, szelektív hulladék begyűjtő kapacitás fejlesztése, a begyűjtött hulladék előkezelése és lerakó kapacitás kihasználtságának növelése szakmai tevékenységekre terjed ki. A hulladékok begyűjtésére és elkülönített begyűjtésére, valamint azok előkezelésére rendelkezésre álló műszaki háttér nem tud tudni megfelelni a hazai és Európai Uniós elvárásoknak, melyek előírják a szerves hulladékok lerakón kezelés nélkül ártalmatlanítható mennyiségét, a csomagolási hulladékok visszagyűjtési és hasznosítási arányát. Továbbá nem megfelel meg az országos hulladékgazdálkodási terveknek, stratégiáknak sem a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése nélkül. A meglévő eszközparkkal a biológiailag lebomló és a csomagolási hulladékok elkülönített gyűjtésének fejlesztése a lakossági elkötelezettség ellenére is műszakilag kivitelezhetetlen, ezért a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek biztosítására vonatkozó fejlesztés elkerülhetetlen. A projektterület településein főként a hulladékudvarokon van mód a képződő biológiailag lebomló hulladékok elkülönített gyűjtésére. A beruházás megvalósulása esetén házi komposztáló berendezések kerülnek szétosztásra a lakosság körében. A fejlesztés során egyrészt nagyban megnő a komposztált, lerakótól eltérített biológiailag lebomló hulladék mennyisége, másrészt a komposztálás gyakorlatának elterjedésével szemléletformálás valósul meg. Költség-hatékonyság növelése miatt szükséges fejlesztési feladatok  Gazdasági eredetű szükségszerűség A projektjavaslat gazdasági értelemben vett fő célkitűzése a térség egyes hulladékainak gazdaságilag hatékony rendszerben történő begyűjtése. A projektjavaslat értelmében minden település belterületén lehetőség lesz a csomagolási hulladékok begyűjtése. Ennek során az egyes települések nem önállóan, hanem társulás formájában felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, tehát nem szükséges minden településen külön közbeszerzési eljárás lefolytatása, begyűjtő hálózat fenntartása, tároló kapacitás kiépítése, szükséges eszközök beszerzése, stb. A társulás így költséghatékony megoldást nyújt a térség jogszabályi kötelezettségeinek teljesítésére. A lerakott hulladékmennyiség csökkentése érdekében mechanikai, mechanikai-optikai és/vagy mechanikai-biológiai előkezelő létesül, amelynek köszönhetően anyagában hasznosításra alkalmas frakciók, illetve RDF, azaz magas fűtőértékű frakció állítható elő. Ezzel elérhető, hogy a Sándorfalvi úti hulladéklerakó élettartama megnövekedjen, így kitolható a lerakó bővítése, illetve új lerakó építése. A leválasztott magas fűtőértékű frakció másodnyersanyagként hasznosítható, esetleg értékesíthető is.

95

Hulladéklerakást terhelő igénybevételi járulék: A Ht. 68. § (1) alapján a hulladéklerakó üzemeltetője, lerakással történő ártalmatlanítást végző, a hulladéklerakóban elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája, jellege, illetve típusa alapján a hulladék hulladéklerakótól történő eltérítése, valamint az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot fizet. A jogalkotó szándékai egyértelműek, cél a lerakással ártalmatlanításra kerülő hulladékok mennyiségének csökkentése, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás fokozása. A hétköznapi nevén lerakási adónak nevezett járulék számos országban elterjedt pénzügyi ösztönző, mellyel – a megfelelő infrastruktúra rendelkezésre állása esetén – biztosítható a szelektíven gyűjtött hulladékok mennyiségének növelése.  Társadalmi eredetű szükségszerűség Hazánkban az elmúlt évek során felmerült a tisztább, egészségesebb környezet iránti igény, mely a fogyasztási/életviteli szokásokra is kihatással van. A természeti erőforrások szűkülése (pl. felszín alatti vízkészletek), illetve a nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakók környezetkárosító hatása rámutatott a múlt hulladékgazdálkodási gyakorlatának korlátaira és veszélyeire. Ennek tükrében racionális hulladékkezelő rendszerek kiépítése lett a cél, mely során a települési hulladéklerakók bezárásra kerültek, illetve a TSZH gyűjtése közszolgáltatás keretében bevezetésre került. Az így begyűjtött hulladék azonban jelentős mennyiségben tartalmaz biológiailag lebomló, illetve csomagolási hulladékot, melyek optimális kezelése eltér a TSZH egyéb frakciójának kezelésétől. Kapacitáshiány meghatározása: A projektterületen meglévő kapacitáshiány meghatározását a Változatelemzés c. dokumentáció 4. fejezete tartalmazza. Szelektív gyűjtés Hasznosítandó, szelektíven gyűjtendő csomagolási hulladék A jogszabályi előírásoknak megfelelően 2012-től a csomagolási hulladékok 60%-ának szelektív begyűjtése kötelező országos szinten, melybe beleértendő a lakossági és a termelői/ipari hulladékok szelektív gyűjtése is. Mivel a termelői, illetve ipari oldalról a szelektív gyűjtés hatékonysága magasabb a lakossági begyűjtés hatékonyságánál, ezért (KSz által is elfogadottan) csak a települési szilárdhulladékra vonatkoztatva körülbelül a 60%-nak a 60%-át célszerű figyelembe venni (0,6*0,6= 0,36 aránnyal számolhatunk), mint teljesítendő célt. Csomagolási hulladék begyűjtő kapacitás: ez a projektterületen a szelektíven gyűjthető csomagolási hulladékok mennyisége. A gyűjtőszigetes gyűjtés és a meglévő hulladékgyűjtő járművek mellett ez a maximum mennyisége a szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékoknak a projekt megvalósítása nélkül. Hasznosítandó, szelektíven gyűjtendő egyéb hulladék: Ezen mennyiség megállapítása esetében azt találtuk jogszabályi előírásként, hogy fejenként 4 kg/év elektronikai hulladék eltérítendő, így az összes lakosságszámot felszoroztuk ezzel a célértékkel, ez került beállításra. Egyéb hulladék elkülönített begyűjtést szolgáló kapacitás: a hulladékudvarokon begyűjtött egyéb hulladék mennyisége jelenleg és a jövőbeni begyűjtés.

96

Szerves hulladék (biohulladék és papír mennyisége együttesen) Lerakható szervesanyag: 2012-2016-ig az 1995-ben keletkezett szerves hulladékmennyiség 50%-a, 2016 után a 35%-a rakható le a lerakón az 1999/31/EK (2009. 07.16.) irányelv szerint. Az MT útmutató 3.sz. melléklete alapján megadott képlettel kellett számolni, mivel a fajlagosan keletkező hulladékmennyiség több, mint 30%-kal eltér az országos átlagtól, ezért a hulladékkeletkezéssel arányos képletet kell figyelembe venni. Megjegyzés: az ISPA pályázat keretén belül kiépítésre került komposztáló műszaki megoldása nem érte el az elvárható eredményt, (a komposztáló névleges kapacitása az ISPA pályázat során 30.000 tonna/év értéken került meghatározásra, a valós kapacitás nem éri el ezt az értéket) ezért már a jelenlegi zöldhulladék gyűjtési szintek mellett is elégtelen a komposztáló kapacitás. A 24. táblázat eredményei alapján megállapítható, hogy a gyűjtőkörzetben a jelenlegi hulladékgazdálkodási gyakorlat mellett a szerves hulladékok lerakástól történő eltérítési kötelezettsége (a 1999/31/EK (2009. 07.16.) irányelv szerint) nem teljesíthető, ezért a hulladékgazdálkodási rendszer megfelelő kapacitásainak fejlesztése szükséges.

97

24. táblázat: A kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapacitások vizsgálata fejlesztések nélkül 2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2042

1. Szelektív gyűjtés 1.1 Hasznosítandó, szelektíven gyűjtendő csomagolási hulladék, et

8 596,44

8 632,29

8 668,33

8 704,57

8 741,01

8 741,01

8 741,01

8 741,01

8 741,0

1.1.1 Csomagolási hulladék begyűjtő kapacitás, et

2 012,52

2 018,18

2 023,85

2 029,55

2 035,26

2 035,26

2 035,26

2 035,26

2 035,2

-6 583,91

-6 614,11

-6 644,48

-6 675,02

-6 705,75

-6 705,75

-6 705,75

-6 705,75

-6 705,7

1 069,54

1 069,54

1 069,54

1 069,54

1 069,54

1 069,54

1 069,54

1 069,54

1 069,5

264,05

264,05

264,05

264,05

264,05

264,05

264,05

264,05

264,0

1.1.2 Csomagolási hulladék begyűjtő kapacitás hiány, et (1.1.1-1.1) 1.2 Hasznosítandó, szelektíven gyűjtendő egyéb hulladék 1.2.1 Egyéb hulladék elkülönített begyűjtést szolgáló kapacitás, et 1.2.2 Egyéb hulladék elkülönített begyűjtést szolgáló kapacitás hiány, et (1.2.1-1.2)

-805,49

-805,49

-805,49

-805,49

-805,49

-805,49

-805,49

-805,49

-805,4

23 998,97

23 956,99

23 916,42

23 877,25

23 839,48

23 839,48

23 839,48

23 839,48

23 839,4

20 938,39

20 624,32

20 521,19

20 562,24

14 422,35

14 451,20

14 451,20

14 451,20

14 451,2

2.2 Le nem rakható szerves-anyag, et

3 060,58

3 332,67

3 395,23

3 315,02

9 417,13

9 388,28

9 388,28

9 388,28

9 388,2

2.3 Hasznosított papír, et

1 083,36

1 086,61

1 089,87

1 093,14

1 096,42

1 096,42

1 096,42

1 096,42

1 096,4

2.4 Házi komposztálás, et

50,40

50,40

50,40

50,40

50,40

50,40

50,40

50,40

50,4

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,09

2 611,0

2. Szerves hulladék 2.1 Lerakható szerves-anyag, et

2.5 Komposztált mennyiség, et Komposztáló kapacitás, et

18 000,00

18 000,00

18 000,00

18 000,00

18 000,00

18 000,00

18 000,00

18 000,00

18 000,0

2.6 Mechanikai illetve biológiai előkezelés szerves kezelt része, et

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,0

Mechanikai illetve biológiai előkezelő kapacitás, et

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,0

2.7 Égetésre kerülő szerves hulladék, et

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,0

3 744,85

3 748,10

3 751,36

3 754,63

3 757,91

3 757,91

3 757,91

3 757,91

3 757,9

684,28

415,43

356,14

439,62

-5 659,21

-5 630,37

-5 630,37

-5 630,37

-5 630,3

2.8 Le nem rakott szerves-anyag, et (2.3+2.4+2.5+2.6+2.7) 2.9 A nem lerakott és a kötelezettség szerint le nem rakható szerves-anyag különbsége (kapacitáshiány), et (2.8-2.2)

A számítások alapján megállapítható, hogy a projektterületen fejlesztés hiányában nem teljesíthetők a szerves hulladékok lerakástól történő eltérítésére vonatkozó kötelező előírások. Nem teljesíthetők továbbá a csomagolási hulladékok begyűjtésére vonatkozó célok sem a rendelkezésre álló begyűjtési kapacitások hiányában.

98

3.3 Célkitűzések 3.3.1

A célkitűzések meghatározása

A fejlesztés céljait az alábbi célkitűzési szempontok mentén adjuk meg: • Lakossági, ellátási célok A projektjavaslat átfogó célja a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) fejlesztési stratégiáján belül az egészséges, tiszta települések prioritási tengelyén a KEOP célrendszer 1. céljának elérése, miszerint: - a fenntartható településfejlődés környezeti feltételeinek javítása; - a települési környezet állapotjellemzőinek javítása. Ezáltal - az egészséges tiszta települések megteremtése; - a projekt által érintett lakosság környezeti biztonságának megteremtése; - a környezeti fenntarthatóság megteremtése. A lakossági-ellátási célokat az alábbi törvények, jogszabályok határozzák meg:  2012. évi CLXXV. törvény a hulladékokról  438/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységérő és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről  442/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről  20/2006 (IV. 05) KvVM rendelet • Környezetvédelmi és ökológiai célok A környezeti-ökológiai célokat az alábbi törvény határozza meg:  1995. évi LIII. Tv. A környezet védelmének általános szabályairól: •

6. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; b) megelőzze a környezetszennyezést; c) kizárja a környezetkárosítást. (2) A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. (3) A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni.

•

10. § (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, valamint más intézmények együttműködni kötelesek a környezet védelmében.

A tervezett rendszer konkrét célja, hogy a vegyesen gyűjtött hulladék teljes egészében kerüljön előkezelésre a lerakást megelőzően, a hasznosítható anyagok elkülönítésével, ezáltal a lerakással ártalmatlanított hulladék mennyiség csökkentésével. Hulladékok gyűjtése és szállítása A szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiterjesztése és teljessé tétele:

99

− − − −

a papír, műanyag üveg és fém csomagolási hulladék szelektív gyűjtését követően anyagában történő hasznosításra kapcsoltan a nem csomagolási papír hulladék tervezett szelektív begyűjtése házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése szükség szerint A szelektív gyűjtéshez szükséges edényzet és speciális gyűjtőjárművek beszerzése

Megelőzés A keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése érdekében: • Házi komposztálás elterjesztése, a zöldhulladékok helyben történő visszaforgatása, a regionális hulladéklerakó komposztáló telepének korszerűsítése, bővítése • A háztartásokból származó használt cikkek tovább használata érdekében a szervízhálózat és az újrahasználati központok létrehozása épített újrahasználati központokkal vagy a meglévő hulladékudvaron újrahasználati konténer beállításával

A hulladékok kezelése A szelektíven gyűjtött hulladékok válogatásához válogatómű létesítése, amely képes kezelni az összegyűjtött papír és műanyag hulladékot. Házi komposztálás elterjesztése, ezáltal a biológiailag bontható hulladék lerakásának minimalizálása. Hulladékok ártalmatlanítása Megfelelés a lerakó direktívában foglalt biológiailag lebomló hulladék csökkentési kötelezettségnek a papír szelektív hulladékgyűjtésének és a házi komposztálás bevezetésének segítségével. A célkitűzések számszerűsítésére alkalmazott mutatók:
A létrehozott hulladékgazdálkodási rendszer által évente anyagában hasznosított (komposztáltat is beleértve) települési hulladékmennyiség ezer tonna/év
A létrehozott hulladékgazdálkodási rendszer működésével az évente lerakott települési hulladék mennyiségének csökkenése ezer tonna/év
A létrehozott hulladékgazdálkodási rendszer működésével az évente szelektíven begyűjtött hulladékok mennyisége tonna/év
A létrehozott hulladékgazdálkodási rendszer működésével a lerakótól eltérített szerves hulladék mennyisége ezer tonna/év A létrehozott hulladékgazdálkodási rendszer 2014. II. félévben kezdi meg működését. Első teljes, azaz a tevékenység vonatkozásában figyelembe vehető referencia év 2011. A szemléletformálás és a rendszeres begyűjtés eredménye, a hulladékgazdálkodási rendszer számszerű mutatóiban teljes terjedelmében 2015-2016. évre jelenik meg. A létrehozott hulladékgazdálkodási rendszer energetikai hasznosítással kapcsolatos célkitűzéseket nem fogalmazott meg.

100

75. táblázat: Hulladékok begyűjtési és kezelési célkitűzései 2012-ben, 2015-ben, 2016-ban

2012 Projekt nélkül, t

1.

Szelektív hulladékgyűjtés

1.1. csomagolási hulladék 1.2. biohulladék 1.3. egyéb hulladék 2. Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése

Projekttel, t

5 070,91

5 070,91

2 023,85

2 023,85

2 611,09

2 611,09

435,97

435,97

3 751,36

3 751,36

EU irányelv célkitűzés (t)*

Támogatási stratégia célkitűzés (t) ** 16 574,81

Kötelezettség teljesítése projekt nélkül (Az EU irányelv, illetve TS %-ában) 30,59%

8 632,29

3 332,67

Kötelezettség teljesítése projekt (Az EU irányelv, illetve TS %-ában) 30,59%

23,45%

23 283,66

112,56%

16,11%

23,45%

112,56%

16,11%

2.1. papír nem csomagolási hulladék szelektív gyűjtése 2.2. papír csomagolási hulladék szelektív gyűjtése

0,00

0,00

1 089,87

1 089,87

2.3. biohulladék szelektív gyűjtése

2 611,09

2 611,09

50,40

50,40

2.5. MBH szerves kezelt része

0,00

0,00

2.6. Égetés szerves része

0,00

0,00

74 058,31

74 058,31

73 964,22

73 964,22

43 410,22

170,38%

170,38%

94,09

94,09

9 076,68

1,04%

1,04%

0,00

0,00

2.4. házi komposztálás

3.

Lerakásra kerülő maradék hulladék

3.1. Elsődleges 3.2. Másodlagos 4.

Égetésre kerülő maradék hulladék

101

2015 Projekt nélkül, t

1.

Szelektív hulladékgyűjtés

1.1. csomagolási hulladék 1.2. biohulladék 1.3. egyéb hulladék 2. Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése

Projekttel, t

5 082,32

17 071,47

2 035,26

8 741,01

2 611,09

3 959,96

435,97

4 370,50

3 757,91

9 388,28

EU irányelv célkitűzés (t)*

Támogatási stratégia célkitűzés (t) ** 17 071,47

Kötelezettség teljesítése projekt nélkül (Az EU irányelv, illetve TS %-ában) 29,77%

8 741,01

9 388,28

Kötelezettség teljesítése projekt (Az EU irányelv, illetve TS %-ában) 100,00%

23,28%

24 217,67

40,03%

15,52%

100,00%

100,00%

38,77%

2.1. papír nem csomagolási hulladék szelektív gyűjtése 2.2. papír csomagolási hulladék szelektív gyűjtése

0,00

2 622,30

1 096,42

2 185,25

2.3. biohulladék szelektív gyűjtése

2 611,09

3 959,96

50,40

1 000,00

2.5. MBH szerves kezelt része

0,00

620,77

2.6. Égetés szerves része

0,00

0,00

74 364,13

51 611,42

74 269,47

41 289,14

41 289,14

179,88%

100,00%

94,66

10 322,28

10 322,28

0,92%

100,00%

0,00

0

2.4. házi komposztálás

3.

Lerakásra kerülő maradék hulladék

3.1. Elsődleges 3.2. Másodlagos 4.

Égetésre kerülő maradék hulladék

2016

102

Projekt nélkül, t

1.

Szelektív hulladékgyűjtés

1.1. csomagolási hulladék 1.2. biohulladék 1.3. egyéb hulladék 2. Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése

Projekttel, t

5 082,32

17 468,48

2 035,26

8 741,01

2 611,09

4 356,97

435,97

4 370,50

3 757,91

9 388,28

EU irányelv célkitűzés (t)*

Támogatási stratégia célkitűzés (t) ** 17 468,48

Kötelezettség teljesítése projekt nélkül (Az EU irányelv, illetve TS %-ában) 29,09%

8 741,01

9 388,28

Kötelezettség teljesítése projekt (Az EU irányelv, illetve TS %-ában) 100,00%

23,28%

30 172,83

40,03%

12,45%

100,00%

100,00%

31,12%

2.1. papír nem csomagolási hulladék szelektív gyűjtése 2.2. papír csomagolási hulladék szelektív gyűjtése

0,00

2 622,30

1 096,42

2 185,25

2.3. biohulladék szelektív gyűjtése

2 611,09

4 356,97

50,40

1 000,00

2.5. MBH szerves kezelt része

0,00

223,76

2.6. Égetés szerves része

0,00

0,00

74 364,13

46 847,29

74 269,47

30 172,83

30 172,83

246,15%

100,00%

94,66

16 674,46

16 674,46

0,57%

100,00%

2.4. házi komposztálás

3.

Lerakásra kerülő maradék hulladék

3.1. Elsődleges 3.2. Másodlagos 4.

Égetésre kerülő maradék hulladék

0,00

0,00

* Európai Uniós irányelvekben megfogalmazott országos hulladékgazdálkodási kötelezettségek projektre vetített része ** Támogatási Stratégiában megfogalmazott országos hulladékgazdálkodási kötelezettségek projektre vetített része

103

3.3.2

Indikátorok

Az indikátorok segítségével a minimálisan teljesítendő elvárásokat mutatjuk be. Az egyes indikátorok minden esetben bemutatásra kerülnek a változatok ismertetése során is, így összehasonlíthatóak a minimálisan kitűzött célok, valamint a változatok teljesítése egymáshoz képest. 26. táblázat: A mutatók megnevezése Mértékegység

Kiindulási érték

Dátum

Célérték

Dátum

Lerakással ártalmatlanításra kerülő hulladék aránya az összes keletkező hulladék mennyiségéhez képest

%

94%

2011

47%

2016

Hasznosított, szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék aránya a keletkező összes csomagolási hulladék mennyiségéhez képest

%

8%

2011

37%

2016

A lerakásra nem kerülő szerves hulladék aránya az összes keletkező szerves hulladék mennyiségéhez képest

%

15%

2011

81%

2016

A mutató megnevezése Eredménymutatók

27. táblázat: A projekt indikátorai a KEOP Akciótervében meghatározott struktúra szerint Célérték Kiindulási 2015 A mutató megnevezése érték Eredménymutatók: A képződő települési szilárd hulladék mennyisége a kezelés módja szerint [kg/fő/év]: Anyagában hasznosított (komposztáltat is beleértve) Energetikailag hasznosított Égetett Lerakott (biológiai előkezelés nélkül)

18,6

66,9

0,0

81,6

0,0

0,0

282,4

0,0

28. táblázat: A hulladékok kezelési célkitűzései 2016-ban Hulladékáram

Projekt Támogatási célkitűzése stratégia célkitűzése

Szelektíven gyűjtött hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest

24%

22%

Szerves hulladék lerakótól történő eltérítésének aránya a keletkező hulladékhoz képest (lásd még MT útmutató) Lerakott hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest

24%

38 %*

Elsődlegesen lerakott Másodlagosan lerakott

* - teljesítése kapcsán lásd MT útmutató 3.3.2 pont

104

0%

38%

47%

21%

4

Változatelemzés

A projekt előkészítési időszakában a Társulás a változatelemzést megalapozó tanulmányterv elkészítésére adott megbízást külső szakértő cégnek. Az alábbiakban röviden összefoglajuk a tanulmányterv keretén belül vizsgált változatokat és a változatelemzés módszerét. Az RMT-ben a tanulmánytervben alkalmazott változat elnevezéseket alkalmaztuk a következetesség érdekében.

4.1 Elemzések a változatok meghatározása érdekében A változatelemzés keretén belül 9 változatot vizsgáltunk meg. Az egyes változatok a következők: „A” változat –MBH kezelés + zsákos gyűjtés A változat klasszikus mechanikai – biológiai hulladékkezelő rendszer kialakítására vonatkozik a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése mellett. A fejlesztési javaslat keretén belül a Sándorfalvi Hulladékkezelő Központ melletti bővítési területen új mechanikai előkezelő mű kialakítására kerül sor, a vegyesen gyűjtött hulladék mechanikai előkezelésére a hasznosítható vas frakciók leválasztása, a biológiailag stabilizálható nehéz frakció leválasztására és a tüzelőanyagként hasznosítható könnyűfrakció elkülönítése érdekében. A leválasztásra kerülő nehézfrakció kb. 25%-a az újonnan kiépítendő komposztálón száraz stabilizálási eljárással kerülne kezelésre, annak érdekében, hogy lerakott maradék hulladék további (anaerob) biológiai bomlása elkerülhető legyen. A projekt keretén belül a jelenlegi válogatómű bővítésére is sor kerül, mely a meglévő csarnok kibővítését, új bálázógép beszerzését, illetve új válogató kialakítását is magában foglalja. A válogatómű bővítése mellett sor kerülne új, 1000 m2-es bálatároló szín kialakítására is. A szelektív hulladékgyűjtő rendszer fejlesztéséhez gyűjtő gépjárművek beszerzésére kerül sor, a gyűjtés módja zsákos gyűjtés, a fejlesztés kiterjedne mind a csomagolási hulladékok mind a zöldhulladékok elkülönített gyűjtésének fejlesztésére. A begyűjtendő többlet zöldhulladékok kezelésére új komposztáló kerülne kialakításra, a szükséges munkagépekkel együtt. Beszerzésre kerül továbbá 5 db traktor a biohulladék begyűjtési feladatok ellátása céljából, illetve kiépítésre kerül 4 db géptároló szín is. A hulladékok keletkezésének megelőzése érdekében házi komposztálók kerülnek kiosztásra. A Társulás újrahasználati központokat alakítana ki 11 településen, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata területén található hulladékudvarokhoz pedig újrahasználati konténerek beszerzésére kerülne sor. A KEOP 1.1.1/B konstrukció előírásainak megfelelően lakossági szemléletformálási kampányra is sor kerül. A Sándorfalvi úti regionális hulladékkezelő központ területén bálatároló szín kerül kiépítésre, illetve a lerakói kapacitások hatékonyabb felhasználása érdekében új dózer beszerzésére kerülne sor.

105

„B” változat – Mechanikai kezelés + zsákos gyűjtés Azonos az „A” változattal, azonban a leválasztott nehéz frakció biológiai stabilizálására nem kerülne sor. „C1” változat – Mechanikai kezelés + edényes gyűjtés Szeged központ Ennél a változatnál a vegyesen gyűjtött hulladékok kizárólag mechanikai előkezelésen esnének át kiegészítő tüzelőanyag (RDF) előállítása érdekében. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés edények és gyűjtő gépjárművek beszerzésével kerülne fejlesztésre, egyebekben azonos az A változattal. „C2” változat – Mechanikai kezelés + edényes gyűjtés + alközpontok A változat új létesítményeit és az ezekhez szükséges kiegészítő eszközbeszerzéseket a Társulási tagönkormányzatok igényei, fejlesztési tervei alapján vettük figyelembe. A C2 változat alapvetően a C1 változat módosított változata, melynek keretén belül megvizsgáljuk, hogy a vegyesen gyűjtött hulladék mechanikai előkezelése és projektterület nagy részére kiterjedő házhoz menő edényes szelektív gyűjtés mellett, érdemes-e kialakítani mórahalmi és kisteleki hulladékkezelő alközpontokat a logisztikai költségek csökkentése és a kistérségi hulladékkezelés erősítése érdekében. A változat keretén belül a Mórahalmi kistérségen belül is házhoz menő edényes gyűjtés kerül kiépítésre csomagolási és biohulladék gyűjtés érdekében. A begyűjtött hulladékokat a Mórahalom közigazgatási területén kialakítandó válogatómű és komposztáló, fogadná. A Kistelekre tervezett komposztáló esetében logisztikai elemzést végzünk, a telepítés megalapozottságának eldönthetősége érdekében. A hulladékok kezeléséhez szükséges eszközpark (aprító, keverő, dobrosta, rakodógép stb.) is beszerzésre kerül. A változat keretén belül a logisztikai rendszer fejlesztésére kerül sor új gyűjtő járművek (hagyományos, és kompakt járművek, traktorok és pótkocsik) beszerzésével a decentralizált kistérségi hulladékgazdálkodás kiépítése céljából. A begyűjtésre kerülő zöldhulladékok hatékonyabb továbbszállítása érdekében aprítógépek beszerzése is tervezett. A megelőzési tevékenységeket házi komposztálók kialakításával bővítik az alközponti körzetekben.

és

újrahasználati

épületek

„C3” változat – Mechanikai kezelés + edényes gyűjtés + racionalizált alközpont A C2 változat csökkentett műszaki tartalmú és költségű alváltozata. (részletesen lásd C2 változat és annak többszempontú elemzését) A változat keretén belül a C1 változatban megfogalmazott műszaki tartalmon túl kiépítésre kerül Mórahalom területén egy kompakt válogatósor, azonban a Kistelek település közigazgatási területén a komposztáló kialakítására és az ehhez kapcsolódó eszközbeszerzésekre nem kerül sor, mivel ez a logisztikai elemzés alapján nem indokolható. A komposztáló és válogató működtetéséhez szükséges gépek (targonca, rakodógép, dobrosta, aprító) szintén beszerzésre kerülnek. A logisztikai rendszer fejlesztése esetében a Mórahalmi körzet ellátásához szükséges eszközök beszerzésére is sor kerül (gyűjtő jármű, edényzetek). Az újrahasználati központok kialakítása kizárólag konténer beszerzésével kerülne sor. „D1” változat – Integrált mechanikai-optikai kezelő + házhoz menő edényes gyűjtés A változat keretén belül az anyagában hasznosítás élvez prioritást, azonban ennek alapját a vegyesen gyűjtött hulladék speciális feldolgozása biztosítaná. Ennek érdekében a vegyesen gyűjtött hulladék kombinált mechanikai és optikai szeparációs eljárásoknak

106

vetik alá, melynek célja, hogy az anyagában hasznosítható papír, fém és műanyag frakciók leválasztásra kerüljenek. A hulladékkezelés maradéka a technológiai sor elején leválasztásra kerülő nehéz frakció, illetve az anyagában nem hasznosítható frakciókból előállításra kerülő RDF. A technológia segítségével az összes papír és műanyag frakciók kb. 85%-a válogatható le, mely jelentősen hozzájárulhat a hulladékok lerakástól történő eltérítéséhez. A kiépítendő integrált kezelőmű magában foglalja új válogató-bálázó sor kiépítését is, ezáltal elkerülhető különálló új válogatómű kiépítése. A régi válogatómű fejlesztése (bálázógép csere nagyobb kapacitású gépre) ettől függetlenül elvégezendő. A szelektív hulladékgyűjtés ennél a változatnál is edényes gyűjtés, a begyűjtésre kerülő zöldhulladékok kezelésére a Sándorfalvi úton kiépítendő új komposztáló létesítésével kerül sor. A változat megvalósítása esetén a kevert települési hulladék biológiai kezelésére nem kerül sor. „D2” változat – Integrált mechanikai-optikai kezelő + házhoz menő edényes gyűjtés + alközpontok A változat új létesítményeit és az ezekhez szükséges kiegészítő eszközbeszerzéseket a Társulási tagönkormányzatok igényei, fejlesztési tervei alapján vettük figyelembe. Azonos a D1 változattal azonban Mórahalom és Kistelek települések területén a C2 változattal azonos hulladékgazdálkodási alközpontok kialakítására illetve eszközök beszerzésére kerülne sor. „D3” változat – Integrált mechanikai-optikai kezelő + edényes gyűjtés + racionalizált alközpont A D2 változat költséghatékonysági okokból felülvizsgált alváltozata. A változtatások lényege, hogy a D1 változatban szereplő műszaki tartalomhoz képest csak a Mórahalomra telepítendő kompakt válogatómű kialakítására kerül sor, a hozzá tartozó egyéb eszközbeszerzésekkel (ld. a C3 változatban bemutatottak szerint). „E” változat – Szelektív gyűjtés változat Ennél a változatnál a szelektív hulladékgyűjtés jelentős fejlesztésére kerül sor. A hulladékok gyűjtésére ennek megfelelően három edényes gyűjtés bevezetésével kerül sor a teljes projektterületen. Az alkalmazott edények közül egy edény a csomagolási hulladékok, a másik edény a lebontható szerves hulladékok (elsősorban zöldhulladékok és komposztálható étkezési hulladékok), míg a harmadik edény vagy zsák a maradék vegyes, nedves hulladék gyűjtését biztosítja. A gyűjtőrendszer átalakításával együtt a jármű állomány jelentős fejlesztésére kerül sor, mivel az elkülönített gyűjtés jelentős logisztikai többlet kapacitást igényel. A logisztikai rendszer kiszolgálásához géptároló csarnokok kiépítésére is sor kerül. A hulladékok keletkezésének megelőzéséhez a már említett újrahasználati konténerek és épületek töltenének be jelentős szerepet a szemléletformálási kampány mellett. A változat keretén belül házi komposztálók beszerzésére is sor kerülne új komposztáló kiépítése és a válogató kapacitás bővítése mellett. Az egyes változatokat a következő táblázat foglalja össze.

107

4.1-1. táblázat: A változatok összefoglalása Változat jelölése Házhoz menő gyűjtés zsákos (csomagolási) Házhoz menő gyűjtés edényes (csomagolási) Biohulladék gyűjtés (zsákos)

A

B

X

X

X

C1

C2

C3

D1

D2

D3

E

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Biohulladék gyűjtés (edényes) Válogatómű bővítés Szeged

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Új komposztáló SzegedSándorfalva

X

X

X

X

X

X

X

X

X

MBH

X X

X

X

X X

X

X

Mechanikai előkezelő (RDF) Komplex válogatómű (Optikai) Válogatómű kialakítása Mórahalmon Kompakt válogatómű kialakítása Mórahalmon Komposztáló kialakítása Mórahalmon* Komposztáló kialakítása Kistelken* Lerakás előtti minimális kezelés

X

X X

X

X

X

X

X X

108

4.2 A változatelemzés módszere A vizsgált változatok a többszempontú értékelés módszerével kerültek összehasonlításra. E módszer előnye, hogy sok vizsgálati szempontot képes egységes rendben kezelni, ami alapján a változatok sorrendje felállítható. A többszempontú elemzés során összesen 9 kritériumot vizsgáltunk, képező elemekre 1 – 10-ig terjedő skálán pontokat adtunk, ahol a kedvezőbb. A vizsgált értékelési szempontok az alábbi táblázatban vizsgált kritériumokat eltérő súlyozással vettük figyelembe (ld. táblázatban).

a vizsgálat tárgyát magasabb érték a láthatók. Az egyes szintén az alábbi

4.2. – 1. táblázat: A változatelemzés értékelési szempontjai,és a szempontokhoz rendelt súlyszámok Kritérium Súlyszám Műszaki tartalom 3 Jogszabályi megfelelőség 2 Költséghatékonyság 2 Gazdasági mutatók (értékesítési bevétel, fajlagos 2 beruházási költség, pótlási költség fedezet igénye, lerakási járulék) Fenntarthatóság 2 Tulajdonviszonyok 1 Önerő 3 Előkészítés megvalósítás időigénye 1 Munkahely teremtés 2 Az értékelés során az egyes értékelési szempontokhoz kapcsolódóan a változatok pontszámokat kapnak az alábbi pontozási rend szerint: Műszaki tartalom A bemutatásra kerülő változatok a hatályos és jövőben hatályba lépő jogszabályi előírásokat és a KEOP 1.1.1 konstrukciók követelményeit eltérő megoldásokkal teljesítik. Az egyes megoldások műszaki megfelelőségét kvalitatív módon értékeljük. A magasabb pontszám a kedvezőbb. A lehetséges maximális pont 10 pont. Jogszabályi megfelelőség Az egyes változatok az alapvető jogszabályi követelményeket egyaránt teljesítik, azonban a változatok eltérő mértékben felelnek meg a várható jövőbeli kihívásoknak, illetve eltérő mértékben közelítik a jogalkotó által ideálisnak tekintett célállapotokat. (pl. ártalmatlanítás / hasznosítás aránya, lakossági részvétel mértéke a célok teljesítésében) A magasabb pontszám a kedvezőbb. Alehetséges maximális pont 10 pont. Kedvezőbbek a távlati céloknak megfelelő, a folyamatosan változó jogszabályi környezethez rugalmasabban illeszkedő változatok. Költséghatékonyság Legjobb változat (= legalacsonyabb költség jelenérték, MFt) 10 pont, 10%-on belüli eltérés esetén -1 pont, felette -2 pont, max. 300 MFt alatti eltérés esetén azonos pontszám (pontazonosság esetén a kumulált eltérés is vizsgálatra kerül). Gazdasági mutatók A változat pontszáma az alszempontok (ld. alább) súlyozott átlagaként adódik (kerekítve).

109

Értékesítési bevétel többlet Legjobb változat (= legmagasabb bevétel többlet, MFt/év) 10 pont, 10%-on belüli eltérés -1 pont, felette -2 pont, max. 20 MFt alatti eltérés esetén azonos pontszám (pontazonosság esetén a kumulált eltérés is vizsgálatra kerül). Súlyszám: 1. Fajlagos beruházási költség (többlet költség) Legjobb változat (= legalacsonyabb fajlagos beruházási költség, Ft/t) 10 pont, 10%-on belül -1 pont, felette -2 pont, max. 75 Ft alatti eltérés esetén azonos pontszám (pontazonosság esetén a kumulált eltérés is vizsgálatra kerül). Súlyszám: 2/3. (A beruházás és a pótlás között jelentős korreláció van, ezért együttesen kaptak 1 értékű súlyszámot.) A fajlagos beruházási költség az összes nettó beruházási költség és a vizsgált időtávon belül gyűjtött/kezelt összes hulladékmennyiség hányadosa. Pótlási költség fedezeti igénye (többlet költség) Legjobb változat 10 pont (= legalacsonyabb pótlási fedezet igény, MFt/év), 10%on belüli eltérés -1 pont, felette -2 pont, max. 10 MFt alatti eltérés esetén azonos pontszám (pontazonosság esetén a kumulált eltérés is vizsgálatra kerül). Súlyszám: 1/3. (A beruházás és a pótlás között jelentős korreláció van, ezért együttesen kaptak 1 értékű súlyszámot.) A pótlási költség éves fedezeti igénye amortizációs szemlélettel került meghatározásra az adott eszközök működési élettartama alapján. Lerakási járulék Legjobb változat (= legalacsonyabb fizetendő lerakási járulék, MFt/év) 10 pont, 10%-on belüli eltérés -1 pont, felette -2 pont, max. 20 MFt alatti eltérés esetén azonos pontszám (pontazonosság esetén a kumulált eltérés is vizsgálatra kerül). Súlyszám: 1. Fenntarthatóság Az egyes változatok eltérő üzemeltetési feltételeket jelentenek. A változatok a kiépített hulladékgazdálkodási rendszerek műszaki-pénzügyi fenntarthatóság szempontjából kvalitatív értékelést követően kerülnek pontozásra. Fenntarthatóság szempontjából alapvető fontosságú, hogy csak olyan kezelési kapacitások kiépítésére kerüljön sor, mely a KEOP akcióterv és a jogszabályi környezet által megkövetelt célok teljesítéséhez vezetnek. Tulajdonviszonyok A tervezett pályázat megvalósíthatósága szempontjából fontos kérdés, hogy a hulladékgazdálkodási rendszeren belüli telephelyek kialakításához már jelenleg is hulladékgazdálkodásra használt telephelyek bővítésével, vagy teljesen új telephelyek kialakításával kerül sor. Az új telephelyek kialakítása magasabb kockázatot hordoz magában az esetlegesen elhúzódó engedélyeztetések és a megvalósítással járó ismert problémák miatt. (tenderek minőségbiztosítása, kivitelezés során jelentkező változtatási igények, vállalkozói követelések stb.) Az értékelés során az engedélyköteles létesítmények számát is meghatározzuk. Az engedélyköteles létesítmények számának meghatározását követően az alábbi pontozást alkalmazzuk: Ha a létesítmények száma 0- 5 db, akkor 10 pont, ha 6 – 10 között akkor 9 pont, ha 11 – 15 között akkor 8 pont stb. A projektváltozatok műszaki tartalmára is figyelemmel 6 pontnál kisebb értéket nem adtunk.

110

Önerő Legjobb változat (= legalacsonyabb önerő igény, MFt) 10 pont, 10%-on belüli eltérés -1 pont, felette -2 pont, max. 40 MFt alatti eltérés esetén azonos pontszám (pontazonosság esetén a kumulált eltérés is vizsgálatra kerül) Előkészítés/megvalósítás időigénye A pályázati konstrukció és a KEOP programok elszámolhatóságának véghatáridejére is tekintettel, a konstrukció várható lezárását is figyelembe véve, a fejlesztés megvalósításnak időigénye figyelembe veendő szempont. A rövidebb megvalósítási időigényű változat magasabb pontszámot kap. Munkahelyteremtés A változatok megvalósítását követően az üzemeltetéshez szükséges munkahelyek számát tételesen bemutatjuk minden változat esetében. A több munkahelyet teremtő változat a Tagönkormányzatok számára kiemelten kezelendő szempont, így a több munkahely teremtéséhez vezető változat magasabb pontszámot kap. Az üzemeltetéshez szükséges többlet munkavállalói létszámot minden változat esetében tételesen megadjuk. Ha az adott változat megvalósításával az alkalmazandó létszám 81 – 100 fő, akkor 10 pont, ha létszám 61 – 80 fő, akkor 9 pont, ha a létszám 51 – 60 fő, akkor 8 pont, ha 41 – 50 fő akkor 7 pont, ez alatt 6 pont. A változatok összehasonlítása/rangsorolása a súlyozott összpontszám alapján történik. Az adott változat súlyozott összes pontja egyenlő az egyes szempontok súlyai és pontjai szorzatösszegével. Az RMT-ben történő további vizsgálatra kiválasztott két változat a többszempontú értékelés alapján a két legmagasabb pontszámot elérő változat lesz. Egyes változatok a további vizsgálat alól kizárásra kerülhetnek valamely szempontból történő meg nem felelés alapján is. A többszempontú elemzés részét képező költség-hatékonysági elemzés során alkalmazott általános elemzési módszer a KHE Útmutató előírásainak megfelelően: a diszkontált cash-flow-n alapuló módszer a fejlesztési különbözet alapján. A fejlesztési különbözet alapján készítendő számítások követelménye az alábbiak szerint teljesült: • Beruházási költségek: A változatok tervezett beruházási költsége többlet költség, a projekt nélküli eset nem tartalmaz beruházásokat. • Pótlási költség: A változatok tervezett beruházásai alapján került meghatározásra, tehát többlet költségként került megtervezésre. • Működési költség: A változatokban tervezett létesítmények becsült többlet működési költsége került meghatározásra. • Maradványérték: A változatokban tervezett beruházások alapján került meghatározásra tehát többlet költségként került megtervezésre. • Értékesítési bevétel: A változatok által elérhető, és a projekt nélküli esetben várható értékesítési bevétel különbségeként került figyelembe vételre. A költség-hatékonyság szempontjából a változatok sorba rendezése a teljes vizsgált időszak összes költségének és értékesítési bevételének jelenértéke alapján történt, mert a vizsgált projekt változatok ugyanolyan célállapot elérésére vonatkoznak. A költségeket, valamint az értékesítési bevételeket az elemzésben közgazdasági értéken, azaz ÁFA nélkül vizsgáltuk. Az alkalmazott egyéb feltételezések, módszertani szabályok az alábbiak voltak: • Árfolyam: Az elemzés adatait forintban adtuk meg. • Infláció: Az elemzést az inflációtól eltekintve, reálértéken végeztük, 2012. évi árszinten.

111

•

•

Diszkontráta: A reálértéken történő számításnak megfelelően reál közgazdasági diszkontrátát alkalmaztunk, melynek értéke 5,5%. (A KHE Útmutató alapján a változatelemzés során közgazdasági költségeket kell használni – legalább az ÁFA korrekciót el kell végezni. A közgazdasági költségek diszkontálásához közgazdasági diszkontrátát kell alkalmazni.) Vizsgált időtáv: A hulladékgazdálkodási projektek előírt vizsgált időtávja 30 év (amely tartalmazza a beruházási időszakot is, a pályázat benyújtásától), melynek megfelelően a változatelemzés a 2013-2042. év közötti időszak adatainak figyelembe vételével készült.

A költséghatékonysági számítások részletesen a mellékelt MS excel fájlokban követhetők nyomon. A csatolt fájlok és tartalmuk a következő: 4.2-2. táblázat: Fájl megnevezése Beruh-Pótl-AmortMaradv_Szeged-hulladék_küld.xls

Működés_Szegedhulladék_küld.xls

Versions_Szegedhulladék_küld.xls

Fájl tartalma A fájl külön munkalapokon tartalmazza a projekt nélküli eset és a végső változatelemzésben vizsgált változatok • beruházási költség és • pótlási költség adatait, • számított amortizációját és • maradványértékét. A fájl külön munkalapokon tartalmazza a projekt nélküli eset és a végső változatelemzésben vizsgált változatok • működési költség számításának megalapozó adatait, • az értékesítési bevétel számításokat • a szolgáltatási díjbevétel számításokat (csak a projekt nélküli eset és a kiválasztott változat esetében) • a fizetőképességi számításokat (csak a projekt nélküli eset és a kiválasztott változat esetében) A fájl külön munkalapokon tartalmazza a végső változatelemzésben vizsgált változatok megelőző két fájl adatai alapján összeállított • teljes költségét, • fejlesztési különbözetét, • összes költségének – maradványértékkel együtt számított – jelenértékét (azaz a költséghatékonysági számítások eredményét).

4.3 A projekt nélküli eset 4.3.1

A projekt nélküli eset leírása

A projekt nélküli esetben a jelenlegi hulladékkezelési gyakorlat marad érvényben, azaz a már meglévő létesítményeket a 3.1. fejezetben bemutatottak szerint üzemeltetik tovább. A projekt nélküli esetben újabb létesítmények építése, vagy a hulladékgazdálkodási szolgáltatások bővítése sem tervezett, mivel ezek megvalósításához a Társulás nem rendelkezik megfelelő anyagi háttérrel. Természetesen a jelenlegi rendszer

112

üzemeltetéséhez szükséges pótlások megvalósulnak, így a rendszer azonos színvonalon üzemeltethető. A projekt nélküli eset definiálása, egyes pénzügyi adatainak becslése a változatok fejlesztési különbözetének meghatározása érdekében volt szükséges. 4.3.2

Költségek, bevételek és hasznok becslése

A projekt nélküli esetben nincs beruházási költség, így beruházásokhoz kötődő pótlási költségekkel sem kalkuláltunk. (A meglévő eszközökhöz kapcsolódó pótlások meghatározása nem történt meg, mert az elemzésben a változatok jelentette többlet, azaz fejlesztési különbözet vizsgálata szükséges.) A beruházások elmaradása miatt maradványérték sem merül fel. A működési és fenntartási költségek esetében az egyes megvalósítási változatoknál szintén a többlet költség került megtervezésre, így a fejlesztési különbözet meghatározásához szintén nem volt szükség a projekt nélküli eset működési költségeire. A projekt nélküli eset becsült értékesítési bevétele az alábbi táblázatban látható. 4.3.1 – 1. táblázat projekt nélküli eset értékesítési bevételei Projekt nélküli eset

Hasznosítá Másodnyersany si díj ag Egységár támogatás Egységár (Ft/kg) (Ft/kg)

Egység ár (Ft/kg)

Hulladékmennyi ség (tonna/év)

Értékesítet t mennyiség

Értékesítési bevétel (Ft)

1 Csomagolási papír Egyéb papír (vegyes max 40% karton) Csomagolási műanyag (PET) Csomagolási műanyag (PE, PP + HDPE + egyéb) Egyéb műanyag

14

19

33

Csomagolási üveg Egyéb üveg

6

7,6

13,6

75

80

155

244,3

238,7

36 992 340

20 3

50 19

70 22

366,5 -

353,3

24 728 015 0

-4 -4

24 0

20 -4

314,0 -

314,0

6 279 300 0

Csomagolási fém (alu)

200

38

238

Csomagolási fém (vas)

1

8

9

Egyéb fém RDF (Nagy fűtőértékű frakció) Összesen: Szennyezett csomagolási papír Szennyezett csomagolási PET Szennyezett csomagolási PP + HDPE + PE Szennyezett egyéb műanyag Szennyezett vasfémek vegyes hulladékból Összesen: Mindösszesen:

15

0

15

-8

0

-8

7

0

7

0

37,5

0

37,5

0

10

0

10

0

1,5

0

1,5

0

3

0

3

113

1 096,4 -

2,8 11,2 171,9 -

-

068,0 -

35 244 830 0

2,8

667 352

11,2

100 944

171,9

2 578 815 0 106 591 595

0 0 106 591 595

4.3.3

Egyéb releváns szempontok

Nem releváns.

4.4 „A”, „B”, „C”…. projektváltozatok 4.4.1

A „C3” változat

4.4.1.1 A „C3” változat leírása, műszaki ismertetése

A C3 változat a következők műszaki tartalommal került meghatározásra: − kizárólag mechanikai előkezelést biztosító hulladékkezelő mű kiépítése − a Sándorfalvi úti bálázó kapacitásának fejlesztése és új válogatómű kiépítése − házhoz menő edényes szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése 35766 db ingatlanra (Szeged és bevezetésben partner kistérségek egy része) − házhoz menő edényes szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése a Szeged Megyei Jogú Város területén zöldhulladékokra − új komposztáló kiépítése a zöldhulladékok kezelésére a szükséges géppark fejlesztésével − új lakossági hulladékgyűjtő udvar Szeged-Szőreg városrész ellátására − házhoz menő szelektív gyűjtési rendszer bővítéséhez szükséges gyűjtő gépjárművek beszerzése − hulladéklerakó kiszolgáló géppark fejlesztése dózer beszerzésével − előkezelt hulladékok tárolási feltételeinek javítása bálatároló szín kiépítésével − géptároló színek építése (Domaszék, Kistelek, Mórahalom, Zákányszék) − traktorok beszerzése – 5 db – biohulladék gyűjtése − újrahasználati központok létesítése 11 db (Bordány, Forráskút, Ruzsa, Szatymaz, Újszentiván, Üllés, Zsombó, Domaszék, Kistelek, Mórahalom, Zákányszék típusterv alapján) − újrahasználati konténerek beszerzése 9 db hulladékudvar fejlesztéséhez A Mórahalom város közigazgatási területén válogatómű kialakítása kompakt kivitelben. Az alábbi kiegészítő beruházások elvégzésére kerülne sor a projektváltozat megvalósítása esetén: − kompakt válogatómű kiépítése Mórahalom közigazgatási területén o kb. 18 x 24 m-es acélszerkezetű csarnok o feladószalag o 2x3 állásos válogatósor o feladószalag bálázóra o bálatárolás csarnokon belül − komposztáló kialakítása (Mórahalom) − rakodógép beszerzése (Mórahalom) – komposztáló és válogató − darálógép és dobrosta beszerzése (Mórahalom)

A hulladékok begyűjtése A „C3” változat esetében a vegyesen gyűjtött hulladékok szállítási módja megegyezik a jelenleg alkalmazott gyakorlattal. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés azonban edényzet beszerzésével kerül kialakításra. A változat keretén belül házhoz menő edényes gyűjtés bevezetésére kerül sor csomagolási és zöldhulladékok esetében is. A lefedett

114

terület zöldhulladékok esetében Szeged Megyei Jogú Város családi házas ingatlanai, csomagolási hulladékok esetében pedig Szeged Megyei Jogú Város és a projekt terület 13 településén található további 10240 db ingatlan. A házhoz menő edényes szelektív begyűjtés előnyeként említhető, hogy a hulladékok gyűjtésére higiénikus formában kerülhet sor, az elkülönítetten gyűjtött hulladékok tárolása gond nélkül történhet, az edényzetek sérülésére a rendeltetésszerű használat mellett nem kerülhet sor. Fontos előny továbbá, hogy az egy időben tárolható hulladékok mennyisége több a zsákos gyűjtéshez képest, illetve a zsákok beszerzésével járó költségektől az üzemeltetés időszakában mind a lakosság mind a szolgáltató mentesül. Fontos előny még, hogy az edények alkalmazásával a begyűjtött hulladékok kipergésére nem kerül sor. Az edények gyűjtése a szolgáltató által alkalmazott tehergépjárművek szabványos ürítő szerkezetéhez illeszkedik, a hulladékok begyűjtését járatokba szervezve biztosítani lehet. Tapasztalatok alapján a lakosság az edényes gyűjtési módot jobban preferálja a zsákos hulladékgyűjtésnél. Ennek oka, hogy a megtöltött zsákok begyűjtési napig történő tárolása nehézkesebb, a zsákok könnyen szakadnak (különösen éles peremű műanyag dobozok, kemény karton illetve aprított ágak, gallyak esetében), továbbá a zsákok beszerzéséről is gondoskodni kell. A zsákok beszerzése vagy a lakosságnak vagy a szolgáltatónak jelenet többlet időráfordítást, előbbi esetben a szelektív hulladékgyűjtésben történő részvételi hajlandóság csökken, utóbbi esetben a meddő, nem tényleges gyűjtési feladattal töltött munkaórák megnövekedése jelent problémát és növekvő költséget. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékok begyűjtése érdekében a szolgáltatási terület ellátásához 4 kommunális tömörítőlapos gyűjtő gépjármű beszerzése szükséges.

A hulladékok kezelése

Vegyes hulladékok kezelése A projekt egyik legfontosabb célkitűzése, hogy összhangban a már bemutatott stratégiákkal, jogszabályokkal, KEOP előírásokkal, a begyűjtésre kerülő kevert települési hulladékok lerakás előtti előkezelésére a szükséges kapacitások kiépítésre kerüljenek. A lerakás előtti kezelés egyrészt biztosítja az általános jogszabályi kötelezettségnek történő megfelelést, elősegíti a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentését, illetve ezzel összefüggésben a hulladéklerakó bővítése is később kerül sor. Az „A” változat keretén belül az alábbi technológia kialakítására kerülne sor: Mechanikai előkezelés áttekintése − − − − − − − −

input: kb. 75.000 tonna/év EWC 20 03 01 kevert települési hulladék feladási mechanizmus: többféle változat, helyi igényeknek és lehetőségeknek (pl. csarnok méret, alapozási feltételek stb.) megfelelően kidolgozandó elődaráló: min. 25 tonna/h feldolgozási kapacitás 250 munkanap, 12 óra effektív üzem/nap, kétműszakos munkarend mellett. mágneses szeparátor dobrosta: 80 mm perforációval o préskonténerek a nehéz frakció leválasztására légszeparátor a könnyű frakció leválasztására o nehéz frakció számára kihordás és konténer biztosítása mágneses szeparátor utódaráló: min. 7,0 tonna/h

115

−

RDF kihordás és tárolás: többféle műszaki megoldás képzelhető el, tervezési szakaszban eldöntendő. (pl. bálázás, csomagolás, présfej, mozgópadlós kamion stb.)

Elkülönítetten gyűjtött hulladékok kezelése Válogatómű bővítése Az elkülönítetten gyűjtött hulladékok megfelelő kezelése érdekében a meglévő infrastruktúra bővítése szükséges. A Sándorfalvi úti hulladékkezelő központ válogatóművének válogatási és bálázási kapacitása nem megfelelő, a kibővítésre kerülő minimálisan 22%-os visszagyűjtési arányt elérni kívánó regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiszolgálásához pedig végképp elégtelen a meglévő kapacitás. A válogatómű Üzemeltetőjének adatszolgáltatása alapján az ISPA program során kiépített válogatómű névleges, elvi kapacitása 15 e t/év/műszak. A válogatóműben jelenleg kétműszakos munkarendet alkalmaznak, de a válogatón alkalmazott szalagsebesség minimális annak érdekében, hogy a lehető legtöbb hasznosítható anyag leválasztható legyen. Üzemeltető tájékoztatása alapján a válogatómű valós kapacitása megközelítően 4 ezer tonna/év/műszak, azaz összesen 8 ezer tonna/év. A bővítés során Üzemeltető tervei alapján a kézi válogató helyek száma 12 db-ról 16 dbra bővülne. Jelenleg a válogatószalagon átlagosan 2500 tonna/év lakossági szelektív hulladék kerül kézi válogatásra, ebből ~ 800 tonna nem hasznosítható maradék hulladék. A bővítéssel a válogatásra kerülő hulladék mennyisége elérheti a 3300 t/év mennyiséget. Ez megközelítően kézi válogatás esetében 33 %-os kapacitásbővülést jelent (800 tonna/év), ami várhatóan valós és kihasználható kapacitásbővítést eredményez. Üzemeltető tervei alapján a válogatómű bővítését követően a bálázó gép cseréjére is sor kerülne. Jelenleg kb. 6000 tonna/év/ hulladék bálázásra kerül sor. A bálázó gép cseréjével nagyobb préselési erejű és gyorsabb üzemű bálázó telepítésére kerül sor, így az egységnyi idő alatt bálázható hulladék mennyiség is növekszik. A meglévő bálázógép névleges kapacitása 5 t/óra, valós kapacitása 2,5 t/óra. A beszerzésre tervezett gép kapacitása 15 t/óra, a várható valós kapacitás 7,5 t/óra. A préselési erő fokozásával és gyorsabb munkaütemű gép beszerzésével 300 %-os kapacitásnövekedést terveznek, azonban ez a kapacitásbővítés nem lesz kihasználható teljes mértékben. A várható kapacitásbővülés 12.250 t/év/2 műszak (800 t/év/2 műszak válogatási kapacitás, 11.450 t/év/2 műszak bálázó kapacitás). A tervezett átalakítással a válogató csarnok névlegesen 20.250 t/év/2 műszak hulladék feldolgozására válik alkalmassá, mely 253%-os átlagos kapacitásbővítést jelent. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a tervezett bővítést ebben a formában önmagában nem elégséges a KEOP pályázat megvalósulásával minimálisan teljesítendő 22%-os szelektív hulladékgyűjtési arány teljesítése esetén jelentkező hulladékmennyiség kezelésére a következők miatt: - A bálázóban az anyagáramok lökésszerűen jelennek meg a beszállítások során. - A válogatómű átmeneti, feldolgozásra váró hulladékokat fogadó kapacitása korlátozott. - A valós bálázási és válogatási kapacitást befolyásolja a válogatandó anyag minősége, sűrűsége. A bálázók kapacitását általában m3-ben szokás megadni, mivel az eltérő sűrűségű anyagok eltérő tonna/óra bálázási kapacitáshoz vezetnek.

116

-

-

-

A bálázási időt befolyásolja a beállított bálahossz, a vágás hatékonysága, a kötözés gyorsasága, a bálacsatorna méretének beállítása, a kamra nyitási ideje. Alacsonyabb nyitási idő esetén a bálázási kapacitás csökken, de a bálák tömege növekszik. Ez főleg az alacsonyabb sűrűségű műanyag hulladékoknál bír nagy jelentőséggel. A színre válogatott PET illetve a minőség szerint elkülönített papír és PE fólia (natúr, sztreccs, vegyes színes) frakciókat elkülönítve kell bálázni. Az elkülönített bálázáshoz a bálázógépet egyrészt át kell állítani (pl. perforátor bekapcsolása, bálák hossza) illetve az egyes frakciók elkülönített feladása üzemi időveszteséget jelent. A KEOP pályázat megvalósulása esetén a válogatóba kerülő hulladék előrejelzett mennyisége változatoktól függően ~ 10.500 tonna/év, melynek válogatására nem biztosítana elegendő kapacitást az Üzemeltető által tervezett megoldás.

Fentiekre tekintettel ezért a válogatómű bővítése indokolt, mely a meglévő épület kibővítését, új válogatósor és további egy bálázó beszerzését teszi szükségessé. Bálatároló szín kialakítása A korábban kiépített válogatómű a kezelt hulladékokkal arányos fedett tárolóterületekkel nem rendelkezik. A kezelt hulladékok nyílt színen történő tárolása a kész bálák minőségének romlásához vezethet az időjárás hatásai miatt, mely az értékesítési lehetőségek feltételeit rontja, illetve üzemeltetési nehézséget okoz. A problémára megoldást jelenthet három oldalról fedett tárolószín kialakítása. Az előzetes tervek alapján 1000 m2-es min. 5,0 méter tiszta belmagasságú tárolószín kialakítására kerülne sor a Sándorfalvi úti regionális hulladékkezelő központ területén. Új komposztáló kialakítása: A jelenlegi komposztáló a 3.2.4 fejezetben került bemutatásra. A változat keretén belül bevezetendő elkülönített zöldhulladék gyűjtés új komposztáló kialakítását teszi szükségessé, mivel a tervek szerint a meglévő zöldhulladék mennyiséghez képest kb. +3000 tonna/év zöldhulladék begyűjtésére kerülne sor. A tervezett nyílt téri forgatásos eljárást alkalmazó komposztáló becsült szükséges mérete 8.000 m2. Kiegészítő eszközbeszerzések: A változat megvalósítása esetén a hulladékgazdálkodási rendszer hatékony üzemeltetése érdekében további eszközök beszerzése is szükséges, melyek a következők: Gyűjtő gépjárművek A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés fejlesztéséhez a gyűjtést végző járműpark fejlesztése szükséges. A változat keretén belül ezért 4 db 22 m3-es háromtengelyes tömörítőlapos gyűjtő gépjármű és 5 db traktor beszerzése tervezett. Mobil aprító berendezés A tervezett új zöldhulladék komposztáló kiszolgálásához (a zöldhulladékok aprításához) új darálógép beszerzése indokolt, mivel a jelenlegi darálógép kapacitása nem elégséges a megnövekedő zöldhulladék mennyiség biztonságos kezeléséhez. Jelen változatban a darálógép félmobil, vontatható kivitelű. A komposztáláshoz szükséges prizmaforgató berendezés és osztályozó gép szabad kapacitása megfelelő, ezen géppark bővítésére a projekt keretén belül nem kerül sor. Tehergépjármű: A beszerzendő aprítógép vontatásához tehergépjármű beszerzése indokolt. Annak érdekében, hogy a várhatóan növekvő kihasználtsággal működő gyűjtőszigetes szelektív

117

rendszer kiszolgálása biztosított tehergépjármű beszerzése.

legyen,

javasolt

a

multiliftes,

daruval

ellátott

Nagykanalas homlokrakodó / ipari gémes forgó rakodó A mechanikai kezelőműben kb. 70.000 tonna/év vegyes hulladék kezelését kell biztosítani, melyhez a rakodási feladatokat ellátó gép beszerzése is elengedhetetlen. Attól függően, hogy a feladási rendszer kialakítására hogyan kerül sor, nagykapacitású homlokrakodó, vagy gémes, forgó rakodó beszerzésére kerülne sor. A mechanikai előkezelő tervezése során a technológia kiépítéséhez illeszkedő rakodógép is meghatározandó. Homlokrakodó A kibővítésre kerülő válogatómű és az újonnan létesítendő komposztáló anyagmozgatási feladatainak ellátásához közepes méretű gumikerekes homlokrakodók beszerzésére kerül sor. Dózer Az ISPA pályázat keretén belül az új hulladéklerakó műveléséhez két kompaktor került beszerzésre. A kompaktorok állapota megfelelő, pótlásuk nem indokolt, azonban a kompaktorok nem alkalmasak számos, a hulladéklerakók napi üzemeltetéséhez fontos feladat maradéktalan ellátására, így a hulladéklerakó támasztótöltéseinek építésére, közlekedő út kialakítására. A Sándorfalvi úti depónia megfelelő üzemeltetéséhez ezért elengedhetetlen egy új dózer beszerzése. Egyéb Ingatlanvásárlás A projekt megvalósításához szükséges fejlesztési terület a Sándorfalvi úti regionális hulladékkezelő központ területén csak részben áll rendelkezésre, ezért Pályázó szervezet a hulladékkezelő központ melletti terület megvásárlását tervezi. A megvásárolni kívánt fejlesztési terület Szeged (II. kerület) 01207/26 hrsz. alatt található. Az ingatlan mérete 69.687 m2, művelési ága jelenleg legelő, a vásárlást követően művelésből történő kivonásra sort kerítenek. A Szeged – Szőreg városrész ellátását biztosító tervezett hulladékudvar kialakításához is ingatlan megvásárlása szükséges. (Szeged 889/22 hrsz. és 889/23 hrsz. – kivett beépítetlen terület) Géptároló szín A géptároló színek kialakítására a beszerezni kívánt traktorok szakszerű tárolására és speciális műhelyt nem igénylő karbantartási feladatainak ellátása érdekében kerülne sor. Tervezett méretük 140 m2, könnyűszerkezetes, típusterv alapján készülő létesítmények. 8./C3. táblázat: A szükséges fejlesztések adatai évenkénti bontásban Beruházás utolsó éve

Összesen

db

9 150 20

9 150 20

2020 után rendelkezésre álló kapacitás 9 150 20

db db db

1 0

1 0

1 0

Megnevezés Házi komposztáló edényzet Újrahasználati központ Hulladékudvar — települési (Szeged) — térségi Gyűjtősziget

118

Válogató* Komposztáló (Szeged) Pellet-előállító* Előkezelő Válogatmómű bővítés Bálatároló szín Mechanikai - optikai előkezelő mű Kompakt válogatómű (Mórahalom) Elkülönített gyűjtést szolgáló eszközök (edényzet, speciális járművek) ** Gyűjtő gépjármű házhoz menő gyűjtéshez Edények 120 liter házhoz menő csomagolási Edények 120 liter házhoz menő zöldhulladék Szeged Géptároló szín Traktor zöldhulladék gyűjtéshez Multiliftes kocsi + daru komposztáló daráló vontatásához, gyűjtőszigetek gyűjtéséhez Gyűjtő gépjármű (Mórahalom) Kistérségi hulladékkezelés Edény 120 liter csomagolási hulladék Edény 120 liter biohulladékhoz Rakodógép Aprítógép Kompakt dobrosta Lerakó kapacitás kihasználtságának növelését szolgáló eszközök Egyéb*** Nagykanalas homlokrakodó / Ipari gémes rakodó mechanikai előkezelőhöz Mobil darálógép komposztálóhoz Dózer Targonca bálafogó adapterrel Homlokrakodó

kapacitás, t kapacitás, t kapacitás, t kapacitás, t kapacitás, t m2

3000

3 000

3 000

12250 1000

12 250 1 000

12 250 1 000

tonna/év

70000

70 000

70 000

tonna/év

3000

3 000

3 000

0

0

db

db

4

4

4

db

35766

35 766

35 766

db

25526

25 526

25 526

db

4

4

4

db

5

5

5

db

1

1

1

db

2

2

2

db

5919

5 919

5 919

db db db db

5919 1 1 1

5 919 1 1 1

5 919 1 1 1

0

0

0

0

db

db

1

1

1

db

1

1

1

db db db

1 1 2

1 1 2

1 1 2

* a tervezett létesítményeket külön-külön, a telepítés helyének megadásával kell feltüntetni ** típusonként (pl. szelektív gyűjtéshez) *** a pályázati felhívás C1. pontjával összhangban

4.4.1.2 A várható eredmények, hatások

A projektváltozat megvalósításával a várható hatások és eredmények becslését a következő táblázatokban mutatjuk be. A célok teljesülése az „C3” változat esetében a 3.3.2. fejezet indikátorai, illetve a 25. táblázat alapján.

119

4.4.1.2 – 1. a "C3" változat mutatóinak megnevezése Kiindulási A mutató megnevezése Mértékegység érték Dátum Eredménymutatók Lerakással ártalmatlanításra kerülő hulladék aránya az összes keletkező hulladék mennyiségéhez képest % Hasznosított, szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék aránya a keletkező összes csomagolási hulladék mennyiségéhez képest % A lerakásra nem kerülő szerves hulladék aránya az összes keletkező szerves hulladék mennyiségéhez képest %

Célérték

Dátum

94%

2011

52%

2016

8%

2011

38%

2016

15%

2011

77%

2016

4.4.1.2 – 2. az "C3" változat indikátorai a KEOP Akciótervében meghatározott struktúra szerint

A mutató megnevezése

Kiindulási érték

Célérték 2015

Eredménymutatók: A képződő települési szilárd hulladék mennyisége a kezelés módja szerint [kg/fő/év]: Anyagában hasznosított (komposztáltat is beleértve)

18,6

71,7

Energetikailag hasznosított

0,0

63,5

Égetett

0,0

0,0

Lerakott (biológiai előkezelés nélkül)

281,7

120

148,2

4.4.1.2 – 3 A hulladékok kezelési célkitűzései 2016-ban a "D1" változat esetén Hulladékáram Projekt Támogatási stratégia célkitűzése célkitűzése

Szelektíven gyűjtött hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest Szerves hulladék lerakótól történő eltérítésének aránya a keletkező hulladékhoz képest (lásd még MT útmutató) Lerakott hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest Elsődlegesen lerakott Másodlagosan lerakott

121

26%

22%

23%

38 %*

0%

38%

52%

21%

9./C3 táblázat: A fejlesztés eredményei évenkénti bontásban, tonna 2011 1. Házi komposztálás 2. Szelektíven begyűjtött hulladék 2.1. papír 2.1.1. ebből csomagolási papír 2.2. műanyag 2.2.1. ebből csomagolási műanyag 2.3. üveg 2.3.1. ebből csomagolási üveg 2.4. fém 2.4.1. ebből csomagolási fém 2.5. biohulladék 2.5.1. ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék 2.5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék 2.5.3. lakosságnál keletkező egyéb biológiailag lebomló hulladék 2.6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) 3. Komposztálás 3.1.1. zöldhulladék komposztálása 3.1.2. egyéb, biohulladék komposztálása 4.

Vegyes gyűjtés

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

0,0

0,0

0,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

5 053,9

5 059,6

5 065,2

20 063,5

20 106,7

20 150,2

20 150,2

20 150,2

20 150,2

20 150,2

1 080,1

1 083,4

1 086,6

5 567,7

5 595,5

5 623,5

5 623,5

5 623,5

5 623,5

5 623,5

1 080,1

1 083,4

1 086,6

3 178,5

3 197,6

3 216,8

3 216,8

3 216,8

3 216,8

3 216,8

598,8

601,2

603,6

3 855,9

3 871,3

3 886,8

3 886,8

3 886,8

3 886,8

3 886,8

598,8

601,2

603,6

3 500,1

3 517,6

3 535,2

3 535,2

3 535,2

3 535,2

3 535,2

314,0

314,0

314,0

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

314,0

314,0

314,0

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2 033,2

185,9

185,9

185,9

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

14,0

14,0

14,0

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

2 611,1

2 611,1

2 611,1

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

2 611,1

2 611,1

2 611,1

4 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

0,0

0,0

0,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

264,1

264,1

264,1

1 448,4

1 448,4

1 448,4

1 448,4

1 448,4

1 448,4

1 448,4

2 611,1

2 611,1

2 611,1

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

2 611,1

2 611,1

2 611,1

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

75 026,3

73 819,4

73 419,4

57 078,1

57 192,2

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

122

2011

2012

2013

4.1. papír

11 979,4

12 041,4

12 103,8

7 688,7

7 727,1

7 765,8

7 765,8

7 765,8

7 765,8

7 765,8

4.2. műanyag

11 307,5

11 352,7

11 398,1

8 193,8

8 226,6

8 259,5

8 259,5

8 259,5

8 259,5

8 259,5

4.3. üveg

5 003,3

5 003,3

5 003,3

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

4.4. fém

2 256,9

2 256,9

2 256,9

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

4.5. biohulladék

8 244,2

8 135,6

8 028,2

3 232,9

3 127,5

3 023,3

3 023,3

3 023,3

3 023,3

3 023,3

36 235,0

35 029,4

34 629,1

33 594,2

33 742,3

33 889,2

33 889,2

33 889,2

33 889,2

33 889,2

1 058,8

1 041,7

1 036,1

805,5

807,1

808,7

808,7

808,7

808,7

808,7

0,0

0,0

0,0

57 078,1

57 192,2

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

75 026,3

73 819,4

73 419,4

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

17 721,9

17 756,1

17 790,4

17 790,4

17 790,4

17 790,4

17 790,4

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

16 866,9

16 901,2

16 935,4

16 935,4

16 935,4

16 935,4

16 935,4

0,0

0,0

0,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

93,2

93,5

93,8

40 661,9

40 746,0

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

0,0

0,0

0,0

290,0

290,0

290,0

290,0

290,0

290,0

290,0

93,2

93,5

93,8

1 015,6

1 020,0

1 024,3

1 024,3

1 024,3

1 024,3

1 024,3

10.2.1. papír

28,0

28,1

28,1

203,1

204,0

204,9

204,9

204,9

204,9

204,9

10.2.2. műanyag

18,6

18,7

18,8

101,6

102,0

102,4

102,4

102,4

102,4

102,4

4.6. egyéb 5. Átrakott vegyes hulladék 6. Előkezelőbe (pl. MBH) kerülő vegyes hulladék 7. Égetett vegyes hulladék 8. Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék 9. Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése 9.1. stabilizált hulladék 9.2. nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra 9.3. fém hasznosításra 10. Lerakott kezelési maradékok 10.1. komposztálási maradék 10.2. válogatási maradék

10.2.3. fém 10.2.4. egyéb

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

0,0

0,0

0,0

50,8

51,0

51,2

51,2

51,2

51,2

51,2

46,6

46,8

46,9

660,2

663,0

665,8

665,8

665,8

665,8

665,8

123

2011 10.3. égetési maradék 10.4. előkezelt vegyes hulladék lerakásra 11. Összes lerakás (8+10)

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

39 356,2

39 436,0

39 515,9

39 515,9

39 515,9

39 515,9

39 515,9

75 119,5

73 913,0

73 513,2

40 661,9

40 746,0

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

1. Házi komposztálás 2. Szelektíven begyűjtött hulladék

1 500,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

20 150,2

20 150,2

20 150,2

20 150,2

20 150,2

20 150,2

20 150,2

20 150,2

20 150,2

20 150,2

2.1. papír 2.1.1. ebből csomagolási papír

5 623,5

5 623,5

5 623,5

5 623,5

5 623,5

5 623,5

5 623,5

5 623,5

5 623,5

5 623,5

3 216,8

3 216,8

3 216,8

3 216,8

3 216,8

3 216,8

3 216,8

3 216,8

3 216,8

3 216,8

3 886,8

3 886,8

3 886,8

3 886,8

3 886,8

3 886,8

3 886,8

3 886,8

3 886,8

3 886,8

3 535,2

3 535,2

3 535,2

3 535,2

3 535,2

3 535,2

3 535,2

3 535,2

3 535,2

3 535,2

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2.2. műanyag 2.2.1. ebből csomagolási műanyag 2.3. üveg 2.3.1. ebből csomagolási üveg 2.4. fém 2.4.1. ebből csomagolási fém

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

2.5. biohulladék

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 448,4

1 448,4

1 448,4

1 448,4

1 448,4

1 448,4

1 448,4

1 448,4

1 448,4

1 448,4

2.5.1. ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék 2.5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék 2.5.3. lakosságnál keletkező egyéb biológiailag lebomló hulladék 2.6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

124

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

3. Komposztálás 3.1.1. zöldhulladék komposztálása 3.1.2. egyéb, biohulladék komposztálása

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

4.

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

4.1. papír

Vegyes gyűjtés

7 765,8

7 765,8

7 765,8

7 765,8

7 765,8

7 765,8

7 765,8

7 765,8

7 765,8

7 765,8

4.2. műanyag

8 259,5

8 259,5

8 259,5

8 259,5

8 259,5

8 259,5

8 259,5

8 259,5

8 259,5

8 259,5

4.3. üveg

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

4.4. fém

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

4.5. biohulladék

3 023,3

3 023,3

3 023,3

3 023,3

3 023,3

3 023,3

3 023,3

3 023,3

3 023,3

3 023,3

4.6. egyéb 5. Átrakott vegyes hulladék 6. Előkezelőbe (pl. MBH) kerülő vegyes hulladék 7. Égetett vegyes hulladék 8. Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék 9. Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése

33 889,2

33 889,2

33 889,2

33 889,2

33 889,2

33 889,2

33 889,2

33 889,2

33 889,2

33 889,2

808,7

808,7

808,7

808,7

808,7

808,7

808,7

808,7

808,7

808,7

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

17 790,4

17 790,4

17 790,4

17 790,4

17 790,4

17 790,4

17 790,4

17 790,4

17 790,4

17 790,4

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

16 935,4

16 935,4

16 935,4

16 935,4

16 935,4

16 935,4

16 935,4

16 935,4

16 935,4

16 935,4

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

290,0

290,0

290,0

290,0

290,0

290,0

290,0

290,0

290,0

290,0

9.1. stabilizált hulladék 9.2. nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra 9.3. fém hasznosításra 10. Lerakott kezelési maradékok 10.1. komposztálási maradék

125

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

1 024,3

1 024,3

1 024,3

1 024,3

1 024,3

1 024,3

1 024,3

1 024,3

1 024,3

1 024,3

10.2.1. papír

204,9

204,9

204,9

204,9

204,9

204,9

204,9

204,9

204,9

204,9

10.2.2. műanyag

102,4

102,4

102,4

102,4

102,4

102,4

102,4

102,4

102,4

102,4

10.2.3. fém

51,2

51,2

51,2

51,2

51,2

51,2

51,2

51,2

51,2

51,2

10.2.4. egyéb 10.3. égetési maradék 10.4. előkezelt vegyes hulladék lerakásra 11. Összes lerakás (8+10)

665,8

665,8

665,8

665,8

665,8

665,8

665,8

665,8

665,8

665,8

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

39 515,9

39 515,9

39 515,9

39 515,9

39 515,9

39 515,9

39 515,9

39 515,9

39 515,9

39 515,9

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

1. Házi komposztálás 2. Szelektíven begyűjtött hulladék

1 500,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

1 500,0

20 150,2

20 150,2

20 150,2

20 150,2

20 150,2

20 150,2

20 150,2

20 150,2

20 150,2

20 150,2

2.1. papír 2.1.1. ebből csomagolási papír

5 623,5

5 623,5

5 623,5

5 623,5

5 623,5

5 623,5

5 623,5

5 623,5

5 623,5

5 623,5

3 216,8

3 216,8

3 216,8

3 216,8

3 216,8

3 216,8

3 216,8

3 216,8

3 216,8

3 216,8

3 886,8

3 886,8

3 886,8

3 886,8

3 886,8

3 886,8

3 886,8

3 886,8

3 886,8

3 886,8

3 535,2

3 535,2

3 535,2

3 535,2

3 535,2

3 535,2

3 535,2

3 535,2

3 535,2

3 535,2

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2 033,2

2 033,2

10.2. maradék

válogatási

2.2. műanyag 2.2.1. ebből csomagolási műanyag 2.3. üveg 2.3.1. ebből csomagolási üveg 2.4. fém 2.4.1. ebből csomagolási fém

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

2.5. biohulladék

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

2.5.1. ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék

4 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

4 800,0

126

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 000,0

1 448,4

1 448,4

1 448,4

1 448,4

1 448,4

1 448,4

1 448,4

1 448,4

1 448,4

1 448,4

3. Komposztálás 3.1.1. zöldhulladék komposztálása 3.1.2. egyéb, biohulladék komposztálása

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

5 800,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

4.

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

4.1. papír

7 765,8

7 765,8

7 765,8

7 765,8

7 765,8

7 765,8

7 765,8

7 765,8

7 765,8

7 765,8

4.2. műanyag

8 259,5

8 259,5

8 259,5

8 259,5

8 259,5

8 259,5

8 259,5

8 259,5

8 259,5

8 259,5

4.3. üveg

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

2 658,7

4.4. fém

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

4.5. biohulladék

3 023,3

3 023,3

3 023,3

3 023,3

3 023,3

3 023,3

3 023,3

3 023,3

3 023,3

3 023,3

4.6. egyéb 5. Átrakott vegyes hulladék 6. Előkezelőbe (pl. MBH) kerülő vegyes hulladék 7. Égetett vegyes hulladék 8. Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék 9. Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése

33 889,2

33 889,2

33 889,2

33 889,2

33 889,2

33 889,2

33 889,2

33 889,2

33 889,2

33 889,2

808,7

808,7

808,7

808,7

808,7

808,7

808,7

808,7

808,7

808,7

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

57 306,3

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

17 790,4

17 790,4

17 790,4

17 790,4

17 790,4

17 790,4

17 790,4

17 790,4

17 790,4

17 790,4

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

2.5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék 2.5.3. lakosságnál keletkező egyéb biológiailag lebomló hulladék 2.6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

Vegyes gyűjtés

9.1. stabilizált hulladék

127

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

16 935,4

16 935,4

16 935,4

16 935,4

16 935,4

16 935,4

16 935,4

16 935,4

16 935,4

16 935,4

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

290,0

290,0

290,0

290,0

290,0

290,0

290,0

290,0

290,0

290,0

1 024,3

1 024,3

1 024,3

1 024,3

1 024,3

1 024,3

1 024,3

1 024,3

1 024,3

1 024,3

10.2.1. papír

204,9

204,9

204,9

204,9

204,9

204,9

204,9

204,9

204,9

204,9

10.2.2. műanyag

102,4

102,4

102,4

102,4

102,4

102,4

102,4

102,4

102,4

102,4

10.2.3. fém

51,2

51,2

51,2

51,2

51,2

51,2

51,2

51,2

51,2

51,2

10.2.4. egyéb 10.3. égetési maradék 10.4. előkezelt vegyes hulladék lerakásra 11. Összes lerakás (8+10)

665,8

665,8

665,8

665,8

665,8

665,8

665,8

665,8

665,8

665,8

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

39 515,9

39 515,9

39 515,9

39 515,9

39 515,9

39 515,9

39 515,9

39 515,9

39 515,9

39 515,9

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

40 830,2

9.2. nagy fűtőértékű frakció energetikai célú hasznosításra 9.3. fém hasznosításra 10. Lerakott kezelési maradékok 10.1. komposztálási maradék 10.2. válogatási maradék

128

4.4.1.3 Költségek és bevételek becslése 4.4.1.3.1 Beruházási költségek

A „C3” változat megvalósításához szükséges beruházások becsült költségét a következő táblázat mutatja be: 4.4.1.3.1-1. táblázat: a „C3” változat beruházási költségei

40

Összköltség eFt 375 000 1 300 000 40 000

Építés eFt 125 000 400 000 40 000

Gép eFt 250 000 900 000 0

42 000

168 000

0

168 000

8 000

15

120 000

120 000

9 150

16

146 400

0

146 400

35 766

7

250 362

0

250 362

25 526

7

178 682

0

178 682

9

1 200

10 800

1

40 000

40 000

30 000

10 000

1

50 000

50 000

0

50 000

1

35 000

35 000

0

35 000

1

37 500

37 500

0

37 500

60 30 6 8 12

60 60 70 33 62

000 000 400 600 500

0 0 70 400 33 600

60 000 60 000

Tervezett Válogatómű bővítés Mechanikai előkezelő mű Bálatároló szín Gyűjtő gépjármű házhoz menő gyűjtéshez Komposztáló zöldhulladék kezeléséhez Házi komposztáló Edények 120 liter házhoz menő csomagolási Edények 120 liter házhoz menő zöldhulladék Szeged Újrahasználati konténer hulladékudvarok Hulladékudvar Szeged-Szőreg Nagykanalas homlokrakodó / Ipari gémes rakodó mechanikai előkezelőhöz Mobil darálógép komposztálóhoz Multiliftes kocsi + daru komposztáló daráló vontatásához, gyűjtőszigetek gyűjtéséhez Dózer Homlokrakodó Újrahasználati központ Géptároló szín Traktor zöldhulladék gyűjtéshez Mórahalom alkörzet Kompakt válogatómű és kiszolgáló infrastruktúra Gyűjtő gépjármű Edény 120 liter csomagolási hulladék Edény 120 liter biohulladékhoz Targonca bálafogó adapterrel Rakodógép Aprítógép Kompakt dobrosta

Egységár (eFt)

1 1 1 000 4

1 2 11 4 5

000 000 400 400 500

10 800

62 500

1

200 000

200 000

120 000

80 000

2

25 000

50 000

0

50 000

7

41 433

0

41 433

41 12 25 7 25

0

41 12 25 7 25

5 919 5 919 1 1 1 1

12 25 7 25

7 500 500 000 000

Összesen

433 500 500 000 000

0 0 0

3 441 110 939 000

A projekt megvalósításához szükséges szolgáltatások díjai: FIDIC Mérnök Ingatlanvásárlás RMT + KHE Tanulmányterv (beruházási díjalap 1%-a) Tervezés (max beruházási díjalap 1,5%-a)

129

eFt 40 60 8 7 24

000 000 000 750 000

433 500 500 000 000

2 502 110

Projektmenedzsment könyvvizsgálattal Szemléletformálás, PR kampány Kötelező tájékoztatás (max 1%) Tervezői művezetés (max beruházási díjalap 0,5%-a)

20 35 15 4

000 000 000 500

Közbeszerzési tanácsadó díja és eljárási díjak

25 000

Tartalékkeret (max beruházási díjalap max. 5%-a) Kötelező kiegészítő szolgáltatások és tartalék (nettó eFt) A "C3" változat teljes beruházási költsége (nettó eFt) ÁFA eFt A "C3" változat teljes beruházási költsége (bruttó eFt)

50 000 289 250 3 730 360 1 007 197

Várható nettó támogatás (eFt) Várható nettó önerő (eFt)

2 787 251 943 109

4 737 557

4.4.1.3.2 Működési költségek A működési és fenntartási többletköltségek részletesen, tevékenységek szerint kerültek megtervezésre, személyi költségek, karbantartási költség, energia költség és egyéb költségek (zsák költség) bontásban. Az üzemi általános költségek összegét a többi költség 8%-ában határoztuk meg. A költségek hosszú távú idősorának megtervezése érdekében a költségeket fix és változó részre bontottuk. Fix költségnek tekintettük a személyi, karbantartási és egyéb költségeket, és változó költségnek az energia költséget. A részletes ütemtervben a fix költségek időben változatlanok, a változó költségek a releváns mennyiségek alakulásának megfelelően változnak. A „C3” változat működési és fenntartási költsége az alábbi táblázatban látható. 4.4.1.3.2.-1. táblázat: C3 változat működési költségei eFt/év Vegyes gyűjtés Átrakás (szállítással) (Mórahalom) Gyűjtősziget Házhoz menő szelektív Házhoz menő biohulladék Hulladékudvarok Komposztálás Válogatás Mechanikai kezelés vegyes Biológiai kezelés vegyes Égetésre átadás (szállítással) Lerakás Üzemi általános Összesen:

Összesen 0 0 174 142 706 159 426 469 558 0 0 34 750 35 631 481 014 11 50 56 11 28 85 167

Fix

Változó 0

0

0 901 579 081 159 268 219 808 0 0 16 000 35 631 264 645

0 5 273 18 563 17 625 0 19 159 23 250 113 750 0 0 18 750 0 216 370

5 31 39 11 9 62 53

Bér 0

Karbantartás 0

Energia

Egyéb

0

0 0

125 150 400 000 950 800 000

5 273 18 563 17 625 0 19 159 23 250 113 750

0

0 16 000

0 18 750

122 589

106 425

216 370

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2 19 28 2 4 48 16

776 429 681 159 318 419 808

3 12 10 9 4 13 37

4.4.1.3.3 Maradványérték Maradványérték a 30 év élettartamú építési beruházások, valamint a vizsgált időszak közben egyszer/többször pótolt eszközök, gépek vonatkozásában merül fel. A

130

maradványérték számításának módja: a beruházási összeg csökkentve a várható élettartam alapján számított értékcsökkenés vizsgált időtávon belüli összegével. A „C3” változat maradványértékének összege: 240.511 eFt.

4.4.1.3.4 Bevételek A várható bevételek becslésénél a változat megvalósulása esetén kalkulált névleges hulladékmennyiségeket vettük figyelembe. A fajlagos értékesítési bevételeknél meg kell különböztetni az adott hulladék anyagárú értékesítési díját, illetve a termékdíjas rendszer finanszírozásából származó támogatásokat, melyek a szelektív hulladékgyűjtésnek a vegyes gyűjtéshez képest mutatkozó többletköltségeit hivatottak fedezni. (Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által nyújtott támogatás) Az OHÜ által adott támogatásokat kizárólag a szelektív hulladékgyűjtésből származó csomagolási hulladékok esetében vettük figyelembe, az esetlegesen vegyes hulladékból mechanikai, vagy optikai módszerekkel leválasztásra kerülő hasznosítható hulladékok esetében nem. Az üveghulladékok esetében a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően kezelési díjat határoztunk meg, melyet az OHÜ által nyújtott támogatás ellensúlyoz csomagolási üveg hulladékok esetében. Műanyag hulladékok esetében a PET illetve PE, PP, HDPE hulladékok egymáshoz való arányát 40 – 60%-értéken határoztuk meg. Ennek oka, hogy a hatályos jogszabályok alapján évente egy alkalommal kerül sor részletes, alfrakciókra is kiterjedő hulladékanalízisre az őszi időszak során. Egyetlen időszaki hulladékanalízis – az egész évben kezelt hulladékok mennyiségére és az évszakonként mutatkozó változásokra is figyelemmel – nem adhat pontos, átfogó képet a csomagolási hulladékok összetételére, így az általunk meghatározott arány műszaki becslésként kezelendő. Fontos továbbá A már korábban bemutatottak szerint, a „C3” változat esetében a 2016. évi becsült teljes (tehát a projekt nélküli eset értékesítési bevételével nem csökkentett) értékesítési bevételeket a következő táblázatban mutatjuk be:

C3 változat

Csomagolási papír Egyéb papír (vegyes max 40% karton) Csomagolási műanyag (PET) Csomagolási műanyag (egyéb) Egyéb műanyag Csomagolási üveg Egyéb üveg Csomagolási fém (alu) Csomagolási fém (vas) Egyéb fém RDF (Nagy fűtőértékű frakció) Összesen: Szennyezett csomagolási papír Szennyezett csomagolási PET Szennyezett csomagolási PP + HDPE + PE Szennyezett egyéb műanyag Szennyezett vasfémek vegyes hulladékból Összesen: Mindösszesen:

Hasznosítási díj Értékesített Másodnyersanyag Egységár Hulladékmennyiség Értékesítési támogatás mennyiség Egységár (Ft/kg) (Ft/kg) (tonna/év) bevétel (Ft) Egységár (tonna/év) (Ft/kg) 14 19 33 3 216,8 3 155,3 104 125 484 6 75 20 3 -4 -4 200 1 15 -8

7,6 80 50 19 24 0 38 8 0 0

13,6 155 70 22 20 -4 238 9 15 -8

7 37,5

0 0

7 37,5

30 781 042 216 803 066 145 970 317 6 608 039 40 664 758 -2 501 674 17 099 282 2 586 446 4 836 028 -135 483 164 431 489 626 0 0

10 1,5

0 0

10 1,5

0 0

3

0

3

131

2 406,7 1 414,1 2 121,1 351,6 2 033,2 625,4 82,1 328,4 322,4 16 935,4

855,0

2 263,3 1 398,7 2 085,3 300,4 2 033,2 625,4 71,8 287,4 322,4 16 935,4

855,0 2 564 962 2 564 962 434 054 588

4.4.1.3.5 Hasznok A költséghatékonysági elemzés során vizsgálandó releváns hasznok nincsenek.

4.4.1.3.6 Egyéb releváns szempontok

Műszaki tartalom megfelelősége – javasolt pontszám: 7 A projekt műszaki szempontból főbb elemeit tekintve azonos a tanulmánytervben szereplő „C2” változattal, azonban az egyes Társulási Tagönkormányzatok fejlesztési igényeit műszaki és költséghatékonysági okokból felülvizsgáltuk. A projektváltozat megvalósítása esetén önálló kisteleki komposztáló létesítése a kis mennyiségű kezelendő hulladék miatt nem indokolható, ezért a változatban nem szerepel. A változat keretén belül kiépítendő mórahalmi kompakt technológiájú válogatómű kiépítése a körzetben keletkező hulladékok biztonságos kezeléséhez szükséges kapacitások kiépítését jelentené, ezért a változat műszaki és költséghatékonysági okokból kedvezőbb a C2 változathoz képest, továbbá a regionális hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetése szempontjából is kedvezőbb, mivel a közelség elvére is figyelemmel kisebb logisztikai munkát igényel a begyűjtött hulladékok kezelőműbe történő szállítása. A bemutatott változatban szereplő, gyűjtést segítő eszközök kihasználtsága a prognosztizált hulladékmennyiség begyűjtése esetén megfelelő lenne, ezért műszaki szempontból ez a projektváltozat a C2 változathoz képest már koherens változatként értékelhető, mely a kistérségi hulladékkezelési kapacitások fejlesztését is tartalmazza az általános regionális hulladékgazdálkodási fejlesztéseken túl. Jogszabályi megfelelőség – javasolt pontszám: 8 A változat a hatályos jogszabályok és a várható jogszabályi változások támasztotta követelményeket kielégíti, tartalmilag a „C1” változattal közel azonos rendszer kiépítését jelentené, azonban a közelség elvének következetesebb alkalmazásával a rendszer a jogszabályi követelményekhez jobban igazodik. Költséghatékonyság – javasolt pontszám: 4 A változat értékesítési bevételekkel és maradványértékkel korrigált összes költségének jelenértéke kb. 7.231 MFt. A változat megvalósítása a „C1” változathoz képest több, mint 330 millió Ft-tal magasabb beruházási igénnyel bír, mely a Mórahalom kistérség hulladékkezelési feladatainak helyben történő megoldásához szükséges fedezet. A C2 változathoz képest ez már kedvezőbb költséghatékonyságot jelent.

132

Gazdasági mutatók – javasolt pontszám: 6 A gazdasági mutatók javasolt pontszáma az alszempontok súlyozott átlagaként adódik (kerekítve). Értékesítési bevétel – pont: 6 A korábbi fejezet alapján kb. 327 MFt/év értékesítési többlet bevételt prognosztizálunk a fejlesztés megvalósítása esetén 2016-tól. (C1 változattal azonos) Fajlagos beruházási költség - pont: 5 A hulladékgazdálkodási rendszer a vizsgált 29 éves működési időszak alatt 2.289.266 tonna hulladékot kezel (házi komposztálás, szelektív és vegyes gyűjtés). A fajlagos beruházási költség így 1.630 Ft/tonna. Pótlási költségek fedezeti igénye - pont: 5 A becsült beruházási költségek alapján az egyes beszerzendő eszközök, építmények élettartamát figyelembe véve az éves pótlási fedezet igény 241 MFt/év. Lerakási járulék - pont: 8 Lerakási járulék 2016-tól C3 változat

Lerakott maradék (tonna/év)

hulladék Lerakási járulék Ft/tonna esetén)

40 830,2

(Ft/év)

(12.000,-

489 962 862

Fenntarthatóság – javasolt pontszám: 8 A projekt hosszú távú fenntarthatósága a „C1” változattal közel azonos, azonban az optimalizált logisztikai rendszer miatt annál kedvezőbb. A KEOP vállalások (min. 22%-os szelektív gyűjtési arány elérése) teljesítése esetén a Mórahalom közigazgatási területére tervezett válogatómű és komposztáló létesítése indokolható és hosszú távon is biztosíthatja a hatékony hulladékgazdálkodást. Tulajdonviszonyok – javasolt pontszám: 6 A változat megvalósításához 21 db engedélyköteles létesítmény megtervezése és engedélyeztetése válik szükségessé. Az újrahasználati konténerek beszerzése a tervezett újrahasználati központok helyett kedvezőbb, mivel a hulladékudvarok tulajdonviszonya az ISPA pályázatnak köszönhetően rendezett. A Mórahalmi válogatómű és komposztálóhoz a szükséges ingatlanok Mórahalom Város Önkormányzata részéről rendelkezésre állnak. Önerő – javasolt pontszám: 5 A pályázat megvalósításához szükséges önerőt a változatelemzés elvégzése keretén belül az egyes projektelemekre vonatkozó maximális támogatási arányok (70% illetve 85%) figyelembe vételével határoztuk meg. Az önerő becsült értéke kb. 943 millió Ft. 85%-os támogatási intenzitás elérése esetén, kb. 559 millió Ft-os önerő igényt jelentene.

133

Előkészítés/megvalósítás időigénye – javasolt pontszám: 6 A projekt megvalósítási időigénye a C’ változattal közel azonos. Munkahelyteremtés – javasolt pontszám: 9 A C3 változat munkahelyteremtés szempontjából kedvező, a becsült munkavállalói létszámot a következő táblázatban mutatjuk be. Munkavállalók Gyűjtősziget (üveghulladékok) Sofőr Házhoz menő szelektív Sofőr Rakodó Házhoz menő biohulladék Sofőr Rakodó Sofőr Mórahalom Rakodó Mórahalom Traktorvezető (5) Hulladékudvarok Hulladékátvevő Komposztálás Gépkezelő Szeged Gépkezelő Mórahalom Válogatás Gépkezelők Szeged Válogatók Szeged Rakodógép kezelők Szeged Gépkezelők Mórahalom válogató Válogatók Mórahalom (két műszak) Rakodógép kezelő Mórahalom Mechanikai kezelés vegyes hulladék Gépkezelők Rakodógép kezelők Műszaki vezető Összesen

Létszám 1 3 6 1 2 2 4 5 1 1 1 4 8 2 4 8 1 4 2 1 61

A „C3” változat összes pontszáma: 6,56 / 10 pont

134

4.4.2

A D3 változat

4.4.2.1 A „D3” változat leírása, műszaki ismertetése A „D3” változat a „C3” változathoz hasonlóan azonban igen jelentős eltérés a C3 változathoz képest, hogy a vegyes hulladék feldolgozására mechanikai-optikai rendszerű kezelőművel kerül sor. A C3 változathoz képesti változások így a következők: −

− −

optikai-mechanikai elven működő előkezelő mű a vegyes hulladékban található hasznosítható anyagok minél teljesebb leválasztása, az anyagában hasznosítás mértékének fokozása érdekében. A kezelőművet válogatóművel integráltan javasoljuk kiépíteni, ezáltal a leválasztásra kerülő anyagában hasznosítható másodnyersanyagok utóválogatása és bálázása további szállítási munka nélkül valósítható meg. a meglévő válogatómű bővítése kizárólag a gyorsabb szállítószalagok és nagyobb kapacitású bálázóra korlátozódik két darab bálafogó adapterrel szerelt targonca beszerzése a mechanikai-optikai kezelőműben leválogatott és bálázott anyagok mozgatására, rakodására

Kistérségi hulladékkezelés: − kompakt válogatómű kiépítése Mórahalom közigazgatási területén o kb. 18 x 24 m-es acélszerkezetű csarnok o feladószalag o 2x3 állásos válogatósor o feladószalag bálázóra o bálatárolás csarnokon belül − rakodógép beszerzése (Mórahalom) –válogató − darálógép és dobrosta beszerzése (Mórahalom) − bálafogó adapterrel ellátott targonca beszerzése − házhoz menő edényes gyűjtés üzemeltetéséhez szükséges tehergépjármű beszerzése (2 db Mórahalom) − házhoz menő edényes gyűjtéshez szükséges edényzet beszerzése (összesen 11.838 db) − géptároló színek építése (Domaszék, Kistelek, Mórahalom, Zákányszék) − traktorok beszerzése – 5 db – biohulladék gyűjtése − újrahasználati központok létesítése 11 db (Bordány, Forráskút, Ruzsa, Szatymaz, Újszentiván, Üllés, Zsombó, Domaszék, Kistelek, Mórahalom, Zákányszék típusterv alapján) − újrahasználati konténerek beszerzése 9 db hulladékudvar fejlesztéséhez A hulladékok begyűjtése A hulladékok begyűjtése a D3 változatban azonos a C3 változatban bemutatottakkal. A mechanikai optikai kezelőmű A vegyesen gyűjtött hulladékok előkezelésére optikai-mechanikai elvű válogatómű kerül kiépítésre, melynek része kézi válogatósor és bálázó is.

integrált

A javasolt technológia elemei a következők: A Mechanikai előkezelő létesítésével a telephelyen egy új csarnok kerül kialakításra. A csarnok becsült mérete 42 x 90 m = 3780 m2 bruttó alapterülettel.

135

A tervezett csarnok fűtetlen, acélszerkezetes, trapézlemez borítású, három részre osztott. (feladás-zsákfeltépő-elődarálás, egyéb feldolgozó elemek, kézi válogató és bálázótér) A csarnok körül kb. 3000 - 4000 m2 térbeton, manipulációs tér szükséges. A csarnokot az OTSZ szerint a tűzoltóság gépeinek körbe kell tudniuk járni, továbbá az OTÉK előírásainak megfelelő számú parkoló és kerékpártároló kialakítását is el kell végezni. A térbetonba beleértendőek ezen kívül a csarnok és a kezelő létesítmények megközelítését szolgáló utak építési is. A csarnokban hulladék kerül kezelésre és magas fűtőértékű, illetve gyúlékony anyagok (papír, műanyag) kerülnek leválasztásra, ezért rendszerének kiépítése. A csarnok tűzvédelmi rendszere az alábbiakból tevődik össze: - tüzivíz tározó kialakítása - tűzjelző berendezés - belső fali tűzcsapok - Sprinkler rendszer kiépítése - tűzgátló fal a hulladékfogadó és előválogató helyiség között A csarnok megépítéséhez az előírásra kerülő tüzivíz medencéről vagy közüzemi vezetékről biztosítandó. A csarnokban a technológiának köszönhetően leválasztásra kerülő haszon anyagok anyagfajtánként továbbításra kerülnek közös szállítószalagra, mely a kézi válogatóba vezet, vagy a bálázóra. A mechanikai előkezelőben (összesen 75 et/év kapacitással) kerül a vegyesen gyűjtött hulladék, valamint a meglévő válogatóműből kikerülő maradék hulladék. 2016-ban a hulladékgazdálkodási rendszer településein keletkező szerves hulladékból több mint 6.000 tonnát el kell téríteni a hulladéklerakótól. Ehhez az eltérítési célhoz is hozzájárul a mechanikai előkezelő, hiszen a szerves hulladékból jelentős mennyiségű papír téríthető el a hulladéklerakótól. A választott technológia különösen alkalmas a papír hulladék magas arányú leválasztására, hiszen anyagában és energetikai hasznosításra is kerül belőle leválasztásra hulladék. A technológia részletes bemutatása: A mechanikai – optikai előkezelés fázisai A mechanikai hulladékkezelés technológiai fázisai a következők: 1. A hulladék beérkezése, mérlegelés 2. A hulladék átmeneti tárolása, ürítés a fogadó csarnokrészben 3. Feladás előaprítóra ipari gémes forgó rakodóval / homlokrakodóval 4. Méret szerinti osztályozás (rostálás), feladás előtt mágneses leválasztása. Alsó termék kihordása konténerbe. 5. Mágnesezhető fémek leválasztása 6. Légszeparálás három frakcióra 6.1 Könnyű frakció – kézi válogatásra vagy közvetlen bálázás 6.2 Közép frakció – optikai szeparátorra (PE, PP, HDPE, PET, kompozit) – maradék RDF-ként energetikai hasznosításra 6.3 Nehéz frakció – lerakásra 7. RDF (energetikailag hasznosítható anyag) leválasztása 8. RDF aprítása x <30 mm szemcseméretre 9. Tömörítés 2 db 33 m3-es préskonténer segítségével 10. Opcionálisan: RDF csomagolási és bálázása, ha hasznosító az üzemelés időszakában nem fogadja az RDF-et. 11. RDF elszállítása multiliftes kocsival vagy mozgópadlós kamionnal, mérlegelés, bizonylatok kitöltése

136

12. Leválogatott anyagában hasznosítható frakciók (vegyes papír, PET, PE fólia, PP/HDPE) átadása a közös szállítószalagra a mechanikai előkezelő válogatócsarnokba juttatás érdekében, kézi válogatás, minőség-ellenőrzés, bálázás majd kiszállítás hasznosítóhoz. (biztosítani kell a közvetlen bálázási lehetőséget is) A beszállított hulladék ürítése a mechanikai kezelő csarnokban A mechanikai hulladékkezelő csarnokon belül a hulladék ürítési helyét a homlokrakodó gépkezelője határozza meg. A tároló méretezésénél 1- 2 napi hulladék tárolására készült, arra az esetre, ha az aprítógép esetleges meghibásodása miatt a feldolgozás szünetelne. A hulladék fedett térbe kerül, csapadékvízzel tehát nem érintkezik. Ennek ellenére elsősorban nyári időszakban lehet olyan nedves a hulladék (pl. gyümölcsök, dinnyelé, stb.), hogy nem zárható ki, hogy ne keletkezzen csurgalékvíz. Ennek összegyűjtésére a tárolótéren zsompot kell kialakítani, melyből a csurgalékvíz a csurgalékvíz elvezető rendszerrel a csurgalékvíz tározó medencébe vagy aknába kerülhet.

1) Előaprítás A tervezett hulladékkezelő műben a hulladékok aprítását egy durva feltárást biztosító shredder végzi. A gépre a feladási kapacitás 25 tonna/h a beérkező vegyes gyűjtésű hulladékból. Az előaprítás kritikus kezelési pont, mivel az optikai szeparátorok működésének hatásfokát nagyban befolyásolja, hogy az egyes anyagok az aprítás, fellazítás során mennyire szennyeződnek a többi hulladékfrakcióval! Túl nagy szennyezettség esetén az optikai szeparátor nem képes leválasztani a hulladékfrakciót, vagy nem a megfelelő frakcióként válogatja le. Jellemző aprítási méret x <300 2) Mechanikai kezelés első fázisa a rostálás A mechanikai kezelés első lépcsője a rostálás, un. dobrostán keresztül. A rosta 60 és 80 mm-es perforációval rendelkezik. A durva frakció, ebből kerülnek majd leválasztásra a hasznosítható anyagok. A durva frakció jellemzően a 80-300 mm közötti hulladékból tevődik össze. A 320 mm-nél nagyobb hulladékok részére aprító kerül beépítésre, ez lehetővé teszi, hogy a nagyméretű hulladékok hasznosítható része is leválasztásra kerülhessen az előkezelés során. Az így leaprított hulladék újra felkerül a futószalagra és a dobrostára. A rostán áteső finomfrakció az ún. „finom frakció”, ez a 80 mm alatti frakció (rosta cserével 60 mm). Ez az a frakció, amelynek nagy a szerves anyag tartalma, ezt az anyagot lehet biológiailag kezelni, melyre azonban jelen projekt keretében nem kerül sor. A finom frakcióból leválasztásra kerülnek a mágnesezhető és nem mágnesezhető fémek egyaránt, ezután a megmaradt anyag a hulladéklerakóra kerül ártalmatlanításra. 3) Mágneses szeparálás A dobrosta után a durva és a finom frakció technológiai soron is a kihordó szalag fölé mágneses szeparátor kerül, mellyel a mágnesezhető fémhulladék kerül leválasztásra. A hulladékot a telepen elhelyezett, a telepről kiszállításra alkalmas gyűjtőkonténerbe ürítik. 4) Nem mágneses fém hulladék leválasztása A nem mágnesen fémek, mint az alumínium, réz leválasztása örvényáramú szeparátorral történik a finom és a durva frakcióból egyaránt.

137

5) A technológia haszonanyag leválasztó technológiai sorának bemutatása (optikai leválasztás) A rendszer a vegyes gyűjtésű hulladékból kb. 40% hasznosítható anyagot képes leválasztani, melynek több mint fele az anyagában hasznosítható anyag. A leválasztás automatikus, a technológia szabad mozgásteret ad abban, hogy inkább anyagában vagy energetikailag hasznosítható hulladékot kíván leválasztani az üzemeltető. Ez nagyban hozzájárul a rendszer fenntarthatóságához, hiszen rugalmasabban alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz, mint a csak RDF előállítására képes rendszerek. A változat elemzés során kiderült, hogy a rendszer optimális költséggel akkor működik, ha nem a tökéletes tisztaságra törekszünk, hanem a legfontosabb és legjobban hasznosítható anyagokat választjuk csak le. A leválasztott anyagok az alábbiak: - papír - műanyag (anyagában hasznosítható), ezen belül: o PE film o PET o PP/HDPE - RDF A technológia lényege, hogy NIR (near-infrared) érzékelő segítségével működő berendezésen leválogatásra kerülnek a műanyag és egyéb hasznosítható hulladékok. Az eljárás az anyagok IR sugarakkal szembeni specifikus abszorpció képességén alapul. A szállítószalagok felett kerül elhelyezésre az optikai szeparátor, mely a szalagon futó anyagot letapogatja. A visszaérkező jel és pontos időmérés alapján a szalag végén elhelyezésre kerülő fúvóka a leválogatni kívánt anyagot pneumatikus lökettel eltávolítja a hulladékáramból, majd konténerbe, surrantóba vagy másik szállítószalagra továbbítja. A technológia elemei: NIR érzékelős berendezés a különböző polimerek, azaz műanyagok leválasztására, itt válik kétfelé a technológiai sor. 1. Polimer sor - Ballisztikus szeparátorral a film jellegű („2D”) és gördülő műanyag hulladékok („3D” )kerülnek szétválasztásra - A film jellegű anyagokból egy újabb NIR-érzékelős berendezésen kerülnek leválasztásra a PE fólia frakciók, amely a műanyag jelentős részét teszi ki - a gördülő frakcióból pedig egy másik NIR-érzékelő segítségével a PET palackok kerülnek leválasztásra. Ez az anyag teszi ki a műanyag hulladékok második legnépesebb csoportját, illetve ez az egyik legjobban hasznosítható műanyag másodnyersanyag -

a PET leválasztását követően a gördülő frakcióból leválasztásra kerülnek a PP/HDPE flakonok a PE film a PET és a PP/HDPE frakciók leválasztás után megmaradt műanyag hulladékokból aprítás után RDF, azaz kiegészítő tüzelőanyag keletkezik

2. Papír sor - a műanyagok eltávolítása után kerülhet sor a papír NIR-érzékelővel történő leválogatására. A papír minőség ellenőrzést követően kerül a gyűjtő/tároló helyére. - a maradék hulladékból NIR-érzékelővel ellátott berendezésen kerül leválasztásra az RDF-nek szánt haszonanyag, amely aprítást követően kerül gyűjtésre, tömörítésre majd elszállításra, a polimer sorról érkező maradék hulladékkal együtt - az RDF leválasztón fenn maradt maradék hulladék a lerakóra kerül

138

6) RDF hulladékok utóaprítása A cementművi, erőművi termikus hasznosíthatóság biztosításához szükséges 0-30 mmes szemcseméretet az utóaprító biztosítja. Az aprítógép kihordó szalagja a vegyes égetésre alkalmas frakciókat a telepített két présfej valamelyik garatjába üríti. A présfejek terhelését automatika végzi. 7) Az apríték előkészítés szállításra: Az apríték a présfej garatjába kerül, majd onnan a hidraulikus présfej a konténerbe préseli. A konténerek megtelése után ezek a présfejről ledokkolhatóak, és Multiliftes járművekkel az újrahasznosítókhoz szállíthatók. 8) Az apríték átmeneti tárolása Az RDF átmeneti tárolására kerülhet sor abban az esetben, ha a termikus hasznosító a termék fogadását nem végzi. A technológiai sor folyamatos üzemének biztosítása érdekében ezért a technológia kiegészítésre kerülhet csomagoló berendezéssel (bálázógép után), mellyel a kész RDF hosszú távú átmeneti tárolása is biztosítható a késztermék minőségének megőrzése mellett. A technológia esetleges szaghatásainak megelőzése érdekében az elérhető legjobb technikára is figyelemmel, a potenciálisan szaghatást okozó technológiai elemeket helyi elszívással javasolt ellátni. Az elszívott levegőt biofiltereken kell átszűrni. A biofilterek telepítésére a megépítendő csarnokon kívül kerülne sor. 10. /D3. táblázat: A szükséges fejlesztések adatai évenkénti bontásban Megnevezés Házi komposztáló edényzet Újrahasználati központ Hulladékudvar — települési (Szeged) — térségi Gyűjtősziget Válogató* Komposztáló (Szeged) Pellet-előállító* Előkezelő Bálatároló szín Mechanikai - optikai előkezelő mű Kompakt válogatómű és kiszolgáló infrastuktúra Elkülönített gyűjtést szolgáló eszközök (edényzet, speciális járművek) ** Gyűjtő gépjármű házhoz menő gyűjtéshez Edények 120 liter házhoz menő csomagolási Edények 120 liter házhoz menő zöldhulladék Szeged Géptároló szín Traktor zöldhulladék gyűjtéshez Multiliftes kocsi + daru komposztáló daráló vontatásához, gyűjtőszigetek gyűjtéséhez Gyűjtő gépjármű

db db db db db kapacitás, t kapacitás, t kapacitás, t kapacitás, t m2 tonna/év tonna/év

2020 után Beruházás Összesen rendelkezésre utolsó éve álló kapacitás 9 150 9 150 9 150 20 20 20 1 0

1 0

1 0

3500

3 500

3 500

1000 70000

1 000 70 000

1 000 70 000

2000

2000

2000

0

0

4

4

4

db

35766

35 766

35 766

db

25526

25 526

25 526

db db

4 5

4 5

4 5

db

1

1

1

db

2

2

2

db

139

2020 után Beruházás Összesen rendelkezésre utolsó éve álló kapacitás

Megnevezés Kistérségi hulladékkezelés Edény 120 liter csomagolási hulladék Edény 120 liter biohulladékhoz Targonca bálafogó adapterrel Rakodógép Aprítógép Kompakt dobrosta Lerakó kapacitás kihasználtságának növelését szolgáló eszközök Egyéb*** Nagykanalas homlokrakodó / Ipari gémes rakodó mechanikai előkezelőhöz Mobil darálógép komposztálóhoz Dózer Targonca bálafogó adapterrel Homlokrakodó

db

5919

5 919

5 919

db db db db db

5919 1 1 1 1

5 919 1 1 1 1

5 919 1 1 1 1

0

0

0

0

db

db

1

1

1

db db db db

1 1 2 2

1 1 2 2

1 1 2 2

4.4.2.2 A várható eredmények, hatások

A projektváltozat megvalósításával a várható hatások és eredmények becslését a következő táblázatokban mutatjuk be. A célok teljesülése az „D3” változat esetében a 3.3.2. fejezet indikátorai, illetve a 25. táblázat alapján. 4.4.2.2 – 1. táblázat: a "D3" változat mutatóinak megnevezése Kiindulási érték A mutató megnevezése Mértékegység Dátum Célérték Dátum Eredménymutatók Lerakással ártalmatlanításra kerülő hulladék aránya az összes keletkező hulladék mennyiségéhez képest % 94% 2011 47% 2016 Hasznosított, szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék aránya a keletkező összes csomagolási hulladék mennyiségéhez képest % 8% 2011 37% 2016 A lerakásra nem kerülő szerves hulladék aránya az összes keletkező szerves hulladék mennyiségéhez képest % 15% 2011 82% 2016

140

4.4.2.2 – 2. táblázat az "D1" változat indikátorai a KEOP Akciótervében meghatározott struktúra szerint Célérték A mutató megnevezése Kiindulási érték 2015 Eredménymutatók: A képződő települési szilárd hulladék mennyisége a kezelés módja szerint [kg/fő/év]: Anyagában hasznosított (komposztáltat is beleértve) 18,6 66,8 Energetikailag hasznosított 0,0 81,3 Égetett 0,0 0,0 Lerakott (biológiai előkezelés nélkül) 281,7 0,0 4.4.2.2 – 3 táblázat A hulladékok kezelési célkitűzései 2016-ban a "D1" változat esetén Hulladékáram Projekt Támogatási célkitűzése stratégia célkitűzése Szelektíven gyűjtött hulladék aránya a keletkező 24% 22% hulladékhoz képest Szerves hulladék lerakótól történő eltérítésének 25% 38 %* aránya a keletkező hulladékhoz képest (lásd még MT útmutató) Lerakott hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest Elsődlegesen lerakott 0% 38% Másodlagosan lerakott 47% 21% Az „D3” változat esetében a fejlesztés eredményeit bemutató RMT sablon táblát a technológia sajátosságára tekintettel kiegészítettük. (9.2 részletezése)

141

11./D3 táblázat: A fejlesztés eredményei évenkénti bontásban, tonna (D3 változat) 2011 1. Házi komposztálás

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

0,0

0,0

0,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

2. Szelektíven begyűjtött hulladék

5053,9

5059,6

5065,2

18685,8

18725,6

18765,7

18765,7

18765,7

18765,7

18765,7

2.1. papír

1080,1

1083,4

1086,6

5170,0

5195,8

5221,8

5221,8

5221,8

5221,8

5221,8

2.1.1. ebből csomagolási papír

1080,1

1083,4

1086,6

2951,5

2969,2

2987,0

2987,0

2987,0

2987,0

2987,0

2.2. műanyag

598,8

601,2

603,6

3494,4

3508,4

3522,4

3522,4

3522,4

3522,4

3522,4

2.2.1. ebből csomagolási műanyag

598,8

601,2

603,6

3172,0

3187,9

3203,8

3203,8

3203,8

3203,8

3203,8

2.3. üveg

314,0

314,0

314,0

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2.3.1. ebből csomagolási üveg

314,0

314,0

314,0

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2.4. fém

185,9

185,9

185,9

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

14,0

14,0

14,0

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

2.5. biohulladék

2611,1

2611,1

2611,1

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

2.5.1. ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék

2611,1

2611,1

2611,1

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

0,0

0,0

0,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

2.4.1. ebből csomagolási fém

2.5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék 2.5.3. lakosságnál keletkező egyéb biológiailag lebomló hulladék 2.6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

3. Komposztálás

2611,1

2611,1

2611,1

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

3.1. zöldhulladék komposztálása

2611,1

2611,1

2611,1

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

4. Vegyes gyűjtés

75026,3

73819,4

73419,4 58 455,8 58 573,2

4.1. papír

11979,4

12041,4

12103,8

8 086,4

8 126,8

8 167,5

8 167,5

8 167,5

8 167,5

8 167,5

4.2. műanyag

11307,5

11352,7

11398,1

8 555,3

8 589,5

8 623,9

8 623,9

8 623,9

8 623,9

8 623,9

4.3. üveg

5003,3

5003,3

5003,3

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

4.4. fém

2256,9

2256,9

2256,9

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

4.5. biohulladék

8244,2

8135,6

8028,2

2 932,9

2 827,5

2 723,3

2 723,3

2 723,3

2 723,3

2 723,3

3.2. egyéb, biohulladék komposztálása

142

58 690,8 58 690,8 58 690,8 58 690,8 58 690,8

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

4.6. egyéb

36235,0

35029,4

34629,1

34778,5

34926,6

35073,5

35073,5

35073,5

35073,5

35073,5

5. Átrakott vegyes hulladék

1 058,8

1 041,7

1 036,1

824,9

826,6

828,3

828,3

828,3

828,3

828,3

6. Előkezelőbe (pl. MBH) kerülő vegyes hulladék

0,0

0,0

0,0

58455,8

58573,2

58690,8

58690,8

58690,8

58690,8

58690,8

7. Égetett vegyes hulladék

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

8. Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék

75026,3

73819,4

73419,4

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

9. Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése

0,0

0,0

0,0

22455,3

22499,3

22543,4

22543,4

22543,4

22543,4

22543,4

9.1. stabilizált hulladék

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

9.2. hasznosítható másodnyersanyag (anyagában és energetikailag)

0,0

0,0

0,0

21600,3

21644,3

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

9.3. fém hasznosításra

0,0

0,0

0,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

93,2

93,5

93,8

36940,2

37017,6

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

93,2

93,5

93,8

939,7

943,7

947,7

947,7

947,7

947,7

947,7

10.2.1. papír

28,0

28,1

28,1

281,9

283,1

284,3

284,3

284,3

284,3

284,3

10.2.2. műanyag

18,6

18,7

18,8

187,9

188,7

189,5

189,5

189,5

189,5

189,5

10. Lerakott kezelési maradékok 10.1.

komposztálási maradék

10.2.

válogatási maradék

10.2.3. fém 10.2.4. egyéb 10.3.

égetési maradék

10.4.

előkezelt vegyes hulladék lerakásra

0,0

0,0

0,0

47,0

47,2

47,4

47,4

47,4

47,4

47,4

46,6

46,8

46,9

422,9

424,7

426,5

426,5

426,5

426,5

426,5

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

36000,5

36073,9

36147,4

36147,4

36147,4

36147,4

36147,4

75119,5

73913,0

73513,2

36940,2

37017,6

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

9.2. hasznosítható másodnyersanyag (anyagában és energetikailag)

0,0

0,0

0,0

21600,3

21644,3

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

9.2.1. anyagában hasznosítható anyagok

0,0

0,0

0,0

11124,2

11146,8

11169,5

11169,5

11169,5

11169,5

11169,5

9.2.1.1. papír

0,0

0,0

0,0

2632,0

2637,3

2642,7

2642,7

2642,7

2642,7

2642,7

9.2.1.2. PET

0,0

0,0

0,0

2534,4

2539,5

2544,7

2544,7

2544,7

2544,7

2544,7

11. Összes lerakás (8+10)

143

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

9.2.1.6. PE film

0,0

0,0

0,0

5077,1

5087,4

5097,8

5097,8

5097,8

5097,8

5097,8

9.2.1.7. egyéb műanyag

0,0

0,0

0,0

880,8

882,6

884,4

884,4

884,4

884,4

884,4

9.2.2. magasfűtőértékű, energetikailag hasznosítható anyagok (RDF

0,0

0,0

0,0

10476,1

10497,5

10518,9

10518,9

10518,9

10518,9

10518,9

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

18765,7

18765,7

18765,7

18765,7

18765,7

18765,7

18765,7

18765,7

18765,7

18765,7

2.1. papír

5221,8

5221,8

5221,8

5221,8

5221,8

5221,8

5221,8

5221,8

5221,8

5221,8

2.1.1. ebből csomagolási papír

2987,0

2987,0

2987,0

2987,0

2987,0

2987,0

2987,0

2987,0

2987,0

2987,0

2.2. műanyag

3522,4

3522,4

3522,4

3522,4

3522,4

3522,4

3522,4

3522,4

3522,4

3522,4

2.2.1. ebből csomagolási műanyag

3203,8

3203,8

3203,8

3203,8

3203,8

3203,8

3203,8

3203,8

3203,8

3203,8

2.3. üveg

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2.3.1. ebből csomagolási üveg

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2.4. fém

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

2.4.1. ebből csomagolási fém

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

2.5. biohulladék

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

2.5.1. ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

2.5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

9.2.1.3. PET átlátszó 9.2.1.4. PET szines 9.2.1.5. PE

1. Házi komposztálás 2. Szelektíven begyűjtött hulladék

2.5.3. lakosságnál keletkező egyéb biológiailag lebomló hulladék 2.6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) 3. Komposztálás

144

3.1. zöldhulladék komposztálása 3.2. egyéb, biohulladék komposztálása 4. Vegyes gyűjtés

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

58 690,8 58 690,8 58 690,8 58 690,8 58 690,8 58 690,8 58 690,8 58 690,8 58 690,8 58 690,8

4.1. papír

8 167,5

8 167,5

8 167,5

8 167,5

8 167,5

8 167,5

8 167,5

8 167,5

8 167,5

8 167,5

4.2. műanyag

8 623,9

8 623,9

8 623,9

8 623,9

8 623,9

8 623,9

8 623,9

8 623,9

8 623,9

8 623,9

4.3. üveg

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

4.4. fém

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

4.5. biohulladék

2 723,3

2 723,3

2 723,3

2 723,3

2 723,3

2 723,3

2 723,3

2 723,3

2 723,3

2 723,3

4.6. egyéb

35073,5

35073,5

35073,5

35073,5

35073,5

35073,5

35073,5

35073,5

35073,5

35073,5

828,3

828,3

828,3

828,3

828,3

828,3

828,3

828,3

828,3

828,3

58690,8

58690,8

58690,8

58690,8

58690,8

58690,8

58690,8

58690,8

58690,8

58690,8

7. Égetett vegyes hulladék

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

8. Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

22543,4

22543,4

22543,4

22543,4

22543,4

22543,4

22543,4

22543,4

22543,4

22543,4

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

947,7

947,7

947,7

947,7

947,7

947,7

947,7

947,7

947,7

947,7

10.2.1. papír

284,3

284,3

284,3

284,3

284,3

284,3

284,3

284,3

284,3

284,3

10.2.2. műanyag

189,5

189,5

189,5

189,5

189,5

189,5

189,5

189,5

189,5

189,5

5. Átrakott vegyes hulladék 6. Előkezelőbe (pl. MBH) kerülő vegyes hulladék

9. Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése 9.1. stabilizált hulladék 9.2. hasznosítható másodnyersanyag (anyagában és energetikailag) 9.3. fém hasznosításra 10. Lerakott kezelési maradékok 10.1.

komposztálási maradék

10.2.

válogatási maradék

10.2.3. fém 10.2.4. egyéb 10.3.

égetési maradék

47,4

47,4

47,4

47,4

47,4

47,4

47,4

47,4

47,4

47,4

426,5

426,5

426,5

426,5

426,5

426,5

426,5

426,5

426,5

426,5

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

145

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

36147,4

36147,4

36147,4

36147,4

36147,4

36147,4

36147,4

36147,4

36147,4

36147,4

11. Összes lerakás (8+10)

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

9.2. hasznosítható másodnyersanyag (anyagában és energetikailag)

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

9.2.1. anyagában hasznosítható anyagok

11169,5

11169,5

11169,5

11169,5

11169,5

11169,5

11169,5

11169,5

11169,5

11169,5

9.2.1.1. papír

2642,7

2642,7

2642,7

2642,7

2642,7

2642,7

2642,7

2642,7

2642,7

2642,7

9.2.1.2. PET

2544,7

2544,7

2544,7

2544,7

2544,7

2544,7

2544,7

2544,7

2544,7

2544,7

5097,8

5097,8

5097,8

5097,8

5097,8

5097,8

5097,8

5097,8

5097,8

5097,8

884,4

884,4

884,4

884,4

884,4

884,4

884,4

884,4

884,4

884,4

10518,9

10518,9

10518,9

10518,9

10518,9

10518,9

10518,9

10518,9

10518,9

10518,9

10.4.

előkezelt vegyes hulladék lerakásra

9.2.1.3. PET átlátszó 9.2.1.4. PET szines 9.2.1.5. PE 9.2.1.6. PE film 9.2.1.7. egyéb műanyag 9.2.2. magasfűtőértékű, energetikailag hasznosítható anyagok (RDF

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

2040

2041

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

18765,7

18765,7

18765,7

18765,7

18765,7

18765,7

18765,7

18765,7

18765,7

18765,7

18765,7

2.1. papír

5221,8

5221,8

5221,8

5221,8

5221,8

5221,8

5221,8

5221,8

5221,8

5221,8

5221,8

2.1.1. ebből csomagolási papír

2987,0

2987,0

2987,0

2987,0

2987,0

2987,0

2987,0

2987,0

2987,0

2987,0

2987,0

2.2. műanyag

3522,4

3522,4

3522,4

3522,4

3522,4

3522,4

3522,4

3522,4

3522,4

3522,4

3522,4

2.2.1. ebből csomagolási műanyag

3203,8

3203,8

3203,8

3203,8

3203,8

3203,8

3203,8

3203,8

3203,8

3203,8

3203,8

2.3. üveg

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2924,5

2.3.1. ebből csomagolási üveg

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2236,6

2.4. fém

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

732,8

2.4.1. ebből csomagolási fém

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

410,4

1. Házi komposztálás 2. Szelektíven begyűjtött hulladék

146

2.5. biohulladék

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

2.5.1. ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

2.5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

2.5.3. lakosságnál keletkező egyéb biológiailag lebomló hulladék 2.6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) 3. Komposztálás 3.1. zöldhulladék komposztálása 3.2. egyéb, biohulladék komposztálása 4. Vegyes gyűjtés

58 690,8 58 690,8 58 690,8 58 690,8 58 690,8 58 690,8 58 690,8 58 690,8 58 690,8 58 690,8 58 690,8

4.1. papír

8 167,5

8 167,5

8 167,5

8 167,5

8 167,5

8 167,5

8 167,5

8 167,5

8 167,5

8 167,5

8 167,5

4.2. műanyag

8 623,9

8 623,9

8 623,9

8 623,9

8 623,9

8 623,9

8 623,9

8 623,9

8 623,9

8 623,9

8 623,9

4.3. üveg

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

2 392,8

4.4. fém

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

1 710,0

4.5. biohulladék

2 723,3

2 723,3

2 723,3

2 723,3

2 723,3

2 723,3

2 723,3

2 723,3

2 723,3

2 723,3

2 723,3

4.6. egyéb

35073,5

35073,5

35073,5

35073,5

35073,5

35073,5

35073,5

35073,5

35073,5

35073,5

35073,5

828,3

828,3

828,3

828,3

828,3

828,3

828,3

828,3

828,3

828,3

828,3

58690,8

58690,8

58690,8

58690,8

58690,8

58690,8

58690,8

58690,8

58690,8

58690,8

58690,8

7. Égetett vegyes hulladék

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

8. Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

22543,4

22543,4

22543,4

22543,4

22543,4

22543,4

22543,4

22543,4

22543,4

22543,4

22543,4

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

855,0

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

5. Átrakott vegyes hulladék 6. Előkezelőbe (pl. MBH) kerülő vegyes hulladék

9. Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése 9.1. stabilizált hulladék 9.2. hasznosítható másodnyersanyag (anyagában és energetikailag) 9.3. fém hasznosításra 10. Lerakott kezelési maradékok

147

10.1.

komposztálási maradék

10.2.

válogatási maradék

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

947,7

947,7

947,7

947,7

947,7

947,7

947,7

947,7

947,7

947,7

947,7

10.2.1. papír

284,3

284,3

284,3

284,3

284,3

284,3

284,3

284,3

284,3

284,3

284,3

10.2.2. műanyag

189,5

189,5

189,5

189,5

189,5

189,5

189,5

189,5

189,5

189,5

189,5

47,4

47,4

47,4

47,4

47,4

47,4

47,4

47,4

47,4

47,4

47,4

426,5

426,5

426,5

426,5

426,5

426,5

426,5

426,5

426,5

426,5

426,5

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

36147,4

36147,4

36147,4

36147,4

36147,4

36147,4

36147,4

36147,4

36147,4

36147,4

36147,4

11. Összes lerakás (8+10)

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

37095,1

9.2. hasznosítható másodnyersanyag (anyagában és energetikailag)

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

21688,4

9.2.1. anyagában hasznosítható anyagok

11169,5

11169,5

11169,5

11169,5

11169,5

11169,5

11169,5

11169,5

11169,5

11169,5

11169,5

9.2.1.1. papír

2642,7

2642,7

2642,7

2642,7

2642,7

2642,7

2642,7

2642,7

2642,7

2642,7

2642,7

9.2.1.2. PET

2544,7

2544,7

2544,7

2544,7

2544,7

2544,7

2544,7

2544,7

2544,7

2544,7

2544,7

5097,8

5097,8

5097,8

5097,8

5097,8

5097,8

5097,8

5097,8

5097,8

5097,8

5097,8

884,4

884,4

884,4

884,4

884,4

884,4

884,4

884,4

884,4

884,4

884,4

10518,9

10518,9

10518,9

10518,9

10518,9

10518,9

10518,9

10518,9

10518,9

10518,9

10518,9

10.2.3. fém 10.2.4. egyéb 10.3.

égetési maradék

10.4.

előkezelt vegyes hulladék lerakásra

9.2.1.3. PET átlátszó 9.2.1.4. PET szines 9.2.1.5. PE 9.2.1.6. PE film 9.2.1.7. egyéb műanyag 9.2.2. magasfűtőértékű, energetikailag hasznosítható anyagok (RDF

148

4.4.2.3 Költségek és bevételek becslése 4.4.2.3.1 Beruházási költségek

A „D3” változat megvalósításához szükséges beruházások becsült költségét a következő táblázat mutatja be: 4.4.2.3.1-1. táblázat: az „D3” változat beruházási költségei Tervezett Integrált mechanikai - optikai kezelőmű bálázóval és válogatósorral, régi bálázógép cseréje Bálatároló szín Gyűjtő gépjármű házhoz menő gyűjtéshez Komposztáló zöldhulladék kezeléséhez Házi komposztáló Edények 120 liter házhoz menő csomagolási Edények 120 liter házhoz menő zöldhulladék Szeged Újrahasználati konténerek Hulladékudvar Szeged-Szőreg Nagykanalas homlokrakodó / Ipari gémes rakodó mechanikai előkezelőhöz Mobil darálógép komposztálóhoz Multiliftes kocsi + daru komposztáló daráló vontatásához, gyűjtőszigetek gyűjtéséhez Dózer Targonca bálafogó adapterrel Homlokrakodó Újrahasználati központ Géptároló szín Traktor zöldhulladék gyűjtéshez Mórahalom alkörzet Kompakt válogatómű és kiszolgáló infrastruktúra Gyűjtő gépjármű Edény 120 liter csomagolási hulladék Edény 120 liter biohulladékhoz Targonca bálafogó adapterrel Rakodógép Aprítógép Kompakt dobrosta

Egységár (eFt)

Összköltség eFt

Építés eFt

Gép eFt

1 850 000

400 000

1 450 000

40

40 000

40 000

0

42 000

168 000

0

168 000

8 000

15

120 000

120 000

9 150

12

109 800

0

109 800

35 766

7

232 479

0

232 479

25 526

7

165 919

0

165 919

9 1

1 200 40 000

10 800 40 000

30 000

10 800 10 000

1

50 000

50 000

0

50 000

1

35 000

35 000

35 000

1

37 500

37 500

37 500

60 12 30 6 8 12

60 25 60 70 33 62

1 1 000 4

1 2 2 11 4 5

000 500 000 400 400 500

000 000 000 400 600 500

0 0 70 400 33 600

60 000 25 000 60 000

62 500

1

200 000

200 000

120 000

80 000

2

25 000

50 000

0

50 000

7

41 433

0

41 433

41 12 25 7 25

433 500 500 000 000

0

41 12 25 7 25

3 573 864

814 000

5 919 5 919 1 1 1 1

12 25 7 25

7 500 500 000 000

Összesen A projekt megvalósításához szükséges szolgáltatások díjai: FIDIC Mérnök Ingatlanvásárlás RMT + KHE

149

eFt 43 000 60 000 8 000

0 0 0

433 500 500 000 000

2 759 864

Tanulmányterv (beruházási díjalap 1%-a) Tervezés (max beruházási díjalap 1,5%-a) Projektmenedzsment könyvvizsgálattal Szemléletformálás, PR kampány Kötelező tájékoztatás (max 1%) Tervezői művezetés (max beruházási díjalap 0,5%-a)

7 24 20 35 15 4

750 000 000 000 000 500

Közbeszerzési tanácsadó díja és eljárási díjak

25 000

Tartalékkeret (max beruházási díjalap max. 5%-a) Kötelező kiegészítő szolgáltatások és tartalék (nettó eFt) A "D3" változat teljes beruházási költsége (nettó eFt) ÁFA eFt A "D3" változat teljes beruházási költsége (bruttó eFt)

60 000 302 250 3 876 114 1 046 551

Várható nettó támogatás (eFt) Várható nettó önerő (eFt)

2 866 086 1 010 028

4 922 665

4.4.2.3.2 Működési költségek A működési és fenntartási többletköltségek részletesen, tevékenységek szerint kerültek megtervezésre, személyi költségek, karbantartási költség, energia költség és egyéb költségek (zsák költség) bontásban. Az üzemi általános költségek összegét a többi költség 8%-ában határoztuk meg. A költségek hosszú távú idősorának megtervezése érdekében a költségeket fix és változó részre bontottuk. Fix költségnek tekintettük a személyi, karbantartási és egyéb költségeket, és változó költségnek az energia költséget. A részletes ütemtervben a fix költségek időben változatlanok, a változó költségek a releváns mennyiségek alakulásának megfelelően változnak A „D3” változat működési és fenntartási költsége az alábbi táblázatban látható. 4.4.2.3.2-1. táblázat: D3 változat működési költségei eFt/év Vegyes gyűjtés Átrakás (szállítással) (Mórahalom) Gyűjtősziget Házhoz menő szelektív Házhoz menő biohulladék Hulladékudvarok Komposztálás Válogatás Mechanikai kezelés vegyes Biológiai kezelés vegyes Égetésre átadás (szállítással) Lerakás Üzemi általános Összesen:

Összesen 0 0 11 174 56 618 50 230 11 159 28 426 87 628 236 408 0 0 34 750 41 311 557 704

Fix

Változó 0

0

0 5 901 38 056 32 605 11 159 9 268 64 378 73 408 0 0 16 000 41 311 292 084

0 5 273 18 563 17 625 0 19 159 23 250 163 000 0 0 18 750 0 265 620

150

Bér 0

Karbantartás 0

Energia 0

Egyéb 0 0

2 25 22 2 4 50 16

776 906 205 159 318 578 808 0

0 124 748

3 12 10 9 4 13 56

125 150 400 000 950 800 600

5 273 18 563 17 625 0 19 159 23 250 163 000

0 16 000 0 126 025

0 18 750 0 265 620

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

4.4.2.3.3 Maradványérték Maradványérték a 30 év élettartamú építési beruházások, valamint a vizsgált időszak közben egyszer/többször pótolt eszközök, gépek vonatkozásában merül fel. A maradványérték számításának módja: a beruházási összeg csökkentve a várható élettartam alapján számított értékcsökkenés vizsgált időtávon belüli összegével. A „D3” változat maradványértékének összege: 252.120 eFt.

4.4.2.3.4 Bevételek A D3 változat értékesítési bevételei az alábbi táblázatban láthatók 4.4.2.3.4-1. táblázat: D3 változat értékesítési bevétele D3 változat

Csomagolási papír Egyéb papír (vegyes max 40% karton) Csomagolási műanyag (PET) Csomagolási műanyag (egyéb) Egyéb műanyag Csomagolási üveg Egyéb üveg Csomagolási fém (alu) Csomagolási fém (vas) Egyéb fém RDF (Nagy fűtőértékű frakció) Összesen: Szennyezett csomagolási papír Szennyezett csomagolási PET Szennyezett csomagolási PP + HDPE + PE Szennyezett egyéb műanyag Szennyezett vasfémek vegyes hulladékból Összesen: Mindösszesen:

Hasznosítási díj Értékesített Másodnyersanyag Egységár Hulladékmennyiség Értékesítési támogatás mennyiség Egységár (Ft/kg) (Ft/kg) (tonna/év) bevétel (Ft) Egységár (tonna/év) (Ft/kg) 14 19 33 2 987,0 2 901,7 95 756 532 6 75 20 3 -4 -4 200 1 15 -8

7,6 80 50 19 24 0 38 8 0 0

13,6 155 70 22 20 -4 238 9 15 -8

2 234,8 1 281,5 1 922,3 318,6 2 236,6 688,0 82,1 328,4 322,4 10 518,9

7 37,5

0 0

7 37,5

2 642,7 2 544,7

27 686 730 194 229 197 129 916 127 4 924 691 44 731 234 -2 751 841 17 281 606 2 614 024 4 836 028 -84 151 141 435 073 188 2 642,7 18 499 002 2 544,7 95 426 190

10 1,5

0 0

10 1,5

5 097,8 884,4

5 097,8 50 977 807 884,4 1 326 528

3

0

3

855,0

2 035,8 1 253,1 1 855,9 223,8 2 236,6 688,0 72,6 290,4 322,4 10 518,9

855,0 2 564 962 168 794 489 603 867 677

4.4.2.3.5 Hasznok A költséghatékonysági elemzés során vizsgálandó releváns hasznok nincsenek.

4.4.2.3.6 Egyéb releváns szempontok

Műszaki tartalom megfelelősége – javasolt pontszám: 10 A projekt műszaki szempontból eltér a korábban bemutatott változattól a vegyes hulladék kezelésében. A legfontosabb változás, hogy a vegyes hulladékra vonatkozó mechanikai előkezelés optikai szeparátorok telepítésével az anyagában hasznosítás maximalizálását célozza meg. A kezelőműben természetesen RDF előállítására is sor kerül, azonban ennek mértéke a korábbi változatokban szereplő mennyiséghez képest

151

kisebb, becsléseink alapján kb. 7000 tonna/évvel. Tekintettel arra, hogy az RDF kezeléséért a hasznosítók a jelenlegi piaci viszonyok között igen jelentős hasznosítási díjat kérnek, az alacsonyabb mennyiségű RDF-et eredményező technológia kedvezőbbnek tekinthető, még ha a beruházási költségek szignifikánsabban magasabbak is. A kezelőmű kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a vegyes hulladékból leválogatásra kerülő anyagában hasznosítható másodnyersanyagok esetében minőségbiztosítási okokból utóválogatásra lehet szükség, továbbá az anyagokat azok értékesítése előtt bálázni kell. Figyelembe véve, hogy a 22%-os minimálisan teljesítendő szelektív visszagyűjtési arány teljesítése esetén a jelenlegi válogató művi kapacitás biztosan elégtelen lesz, a kezelőművet válogatósorral és nagy teljesítményű bálázóval együtt javasolt kiépíteni. Ez a megoldás hatékonyabb, mivel új, önálló válogatómű létesítése esetén jelentős szállítási és rakodási munka is jelentkezne. (rakodás és átszállítás másik válogatóműbe évi kb. 12.000 tonna, mely rendkívül jelentős költséggel járó logisztikai feladat lenne a telephelyen belül) További előnyként említhető, hogy az önálló feladási pont(ok) kiépítésével a szelektív hulladékok válogatása és bálázása is biztosítható lenne az új kezelőmben, ezért ennél a változatnál a korábbi változatoktól eltérően nem szükséges önálló új válogatómű kiépítése. A változat megvalósulása esetén az RDF hasznosításának korlátai változatlanul jelentkezne, azonban a csökkenő RDF mennyiség és a hasznosításával járó költségekkel szembeni értékesítési bevételek kedvezőbb eredményt biztosítanának. A kezelőmű alkalmas a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésből származó hulladékok automatizált válogatására is, ebből a szempontból az edényes házhoz menő szelektív gyűjtés megtartása jelen változat szempontjából is kedvezőbb. (zsákfeltépő alkalmazása ekkor nem szükséges, de ehhez önálló feladási pont kiépítése elengedhetetlen) A változatban javasolt technológia a vegyes hulladékok előkezelésének elérhető legjobb technikáját valósítaná meg, illetve kifejezetten az anyagában hasznosításra törekszik, mely a hulladékkezelési hierarchia szempontjából is előnyösebb. Fentiekre tekintettel ezért 8 pontot adtunk a műszaki megfelelőségre. A projekt műszaki szempontból főbb elemeit tekintve azonos a „C3” változattal, azonban igen jelentős változás, hogy a vegyes hulladék az egyes Társulási Tagönkormányzatok fejlesztési igényei alapján kiegészítő beruházások merülnek fel. A D1 változathoz képest jelen változat műszaki szempontból kedvezőbb, mivel a hulladékok szállításának feltételei a csökkenő távolságok miatt javulnak. (komposztáló és válogató). A módosított változat a D1 változathoz képest többlet beruházásokat tartalmaz, azonban a D2 változatnál kedvezőbb, racionalizált műszaki tartalmat valósítana meg. Tekintettel arra, hogy a változat a korábban ismertetett optikai-mechanikai előkezelő művet is tartalmazza, ezért a műszaki megfelelőség szempontjából a változatot – a logisztikai rendszer fejlesztésére is tekintettel a legkedvezőbb változatként azonosítottuk. Jogszabályi megfelelőség – javasolt pontszám: 10 A változat a hatályos jogszabályok és a várható jogszabályi változások támasztotta követelményeket kielégíti. (anyagában hasznosítás maximalizálása, közelség elvének következetesebb alkalmazása)

152

Költséghatékonyság – javasolt pontszám: 6 A változat értékesítési bevételekkel és maradványértékkel korrigált összes költségének jelenértéke kb. 6.195 MFt. A változat a „D1” változathoz képest több, mint 407 millió Ft-tal magasabb beruházási költséggel került meghatározásra, mely a kistérségi hulladékkezelés megvalósításához szükséges beruházások fedezete. Gazdasági mutatók – javasolt pontszám: 7 A gazdasági mutatók javasolt pontszáma az alszempontok súlyozott átlagaként adódik (kerekítve). Értékesítési bevétel – pont: 8 A korábbi fejezet alapján kb. 497 MFt/év értékesítési prognosztizálunk a fejlesztés megvalósítása esetén 2016-tól.

többlet

bevételt

Fajlagos beruházási költség - pont: 4 A hulladékgazdálkodási rendszer a vizsgált 29 éves működési időszak alatt 2.289.266 tonna hulladékot kezel (házi komposztálás, szelektív és vegyes gyűjtés). A fajlagos beruházási költség így 1.693 Ft/tonna. Pótlási költségek fedezeti igénye - pont: 4 A becsült beruházási költségek alapján az egyes beszerzendő eszközök, építmények élettartamát figyelembe véve az éves pótlási fedezet igény 252 MFt/év. Lerakási járulék - pont: 10 Lerakási járulék 2016-tól D3 változat

Lerakott maradék (tonna/év)

hulladék Lerakási járulék Ft/tonna esetén)

37 095,1

(Ft/év)

(12.000,-

445 141 274

A változat Lerakási járulék szempontjából kedvező, köszönhetően a javasolt technológia miatti nagy mértékű lerakástól történő eltérítésnek. A megnövekedő értékesítési bevétel a lerakási járulékot is ellensúlyozza. Fenntarthatóság – javasolt pontszám: 9 A projekt fenntarthatósága a kistérségi hulladékkezelés javasolt fejlesztési igények elfogadása esetén a D1 változathoz képest kis mértékben kedvezőtlenebb, de szignifikáns eltérés nem azonosítható. Tulajdonviszonyok – javasolt pontszám: 7 A változat keretén belül 20 db engedélyköteles létesítmény kiépítésére kerülne sor, mely az összes vizsgált változaton belül közepes kockázatot hordoz magában a tulajdonviszonyok esetében. Megjegyzendő, hogy a 20 létesítményből egyszerűsített várhatóan építési engedélyezési eljárás hatálya alá tartozik 11 létesítmény.

153

Önerő – javasolt pontszám: 4 A pályázat megvalósításához szükséges önerőt a változatelemzés elvégzése keretén belül az egyes projektelemekre vonatkozó maximális támogatási arányok (70% illetve 85%) figyelembe vételével határoztuk meg. Az önerő becsült értéke kb. 1.010 millió Ft. 85%-os támogatási intenzitás elérése esetén, kb. 581 millió Ft-os önerő igényt jelentene. A változat a harmadik legmagasabb önerő igénnyel bír az összes vizsgált változat közül. Előkészítés/megvalósítás időigénye – javasolt pontszám: 7 A projekt megvalósítási időigénye a kiépítendő létesítményekkel arányos, így átlagos pontszám javasolt. Munkahelyteremtés – javasolt pontszám: 9 A változat munkahelyteremtés szempontjából a C3 változattal azonos.

A „D3” változat súlyozott pontszáma: 7,67 / 10 pont

154

4.5 A

változatok

értékelése,

a

kiválasztott

változat

meghatározása A változatelemzés keretén belül a már ismertetett módszer szerint többszempontú elemzést alkalmaztunk az optimális változat kiválasztása érdekében. A változatelemzés során bemutatott pontszámok összesítését a következő táblázat tartalmazza. A többszempontú elemzés során 1 – 10 pontig terjedő skálán adtunk pontszámot az egyes változatok esetében vizsgált kilenc szempont esetében, a magasabb pontszám kedvezőbb értéket jelent (tehát pl. az alacsonyabb önerő igény magasabb pontszámot eredményezett). A pontozás során az egyes részszempontok vonatkozásában súlyozást alkalmaztunk annak érdekében, hogy kifejezzük az egyes szempontok fontosságát. A többszempontú elemzés összefoglalásaként megállapítható, hogy elméletileg minden változat képes teljesíteni a KEOP konstrukció által megkövetelt célokat (az E változat lerakás esetében nem), illetve a szigorodó jogszabályi feltételeknek is eleget tesznek. A vizsgált változatok esetén a műszaki megfelelőség, a költséghatékonyság és az önerő vonatkozásában igen jelentős eltérések mutatkoznak. Az egymáshoz összesített pontszámban viszonylag közel eső változatok kapcsán fontos kiemelni, hogy jelentős eltéréseket mutathatnak a műszaki tartalom tekintetében, ezáltal eltérő megvalósítási idő és kockázatok jellemzőek. A változatelemzést megalapozó tanulmányterv esetében továbbtervezésre javasolt változatként a D1 és D3 változat került megjelölésre, ennek ellenére Pályázó mégis a C3 alternatíva vizsgálata mellett döntött a D3 változat mellett. Ennek oka, hogy a mechanikai-optikai előkezelés vonatkozásában még nem áll rendelkezésre kellő hazai tapasztalat, továbbá Pályázó viszonylag közel található a ma is üzemelő beremendi cementgyárhoz illetve a Novi Sadban létesített új cementgyárhoz, így álláspontja szerint az RDF célú mechanikai előkezelés is vizsgálatra érdemes változat. További fontos szempont, hogy hazánkban is harmonizálták az EN 15359 szabványsorozatot, mely a hulladékból előállított szilárd tüzelőanyagok európai szabványa. (lásd MSZ EN 15359:2012) A szabvány szerint mérési módszerek elterjedésével az előállított RDF (SRC = solid recovered fuel) értékesítési feltételei várhatóan javulnak, így a változat továbbra is lehetséges alternatívaként jön szóba. 12. táblázat: A változatelemzés eredménye „C3” változat

Értékelési szempontok 1. Műszaki tartalom

7

„D3” változat 10

2. Jogszabályi megfelelőség

8

10

3. Kölséghatékonyság

4

6

4. Gazdasági mutatók

6

7

6 5 6 8 8 8 5 8 8

8 4 5 10 9 6 4 6 8

Súlyozott összes pont

120

134

Súlyozott átlagpont

6,67

7,44

5. 6. 7. 8. 9.

4.1. Értékesítési bevétel 4.2. Fajlagos beruházási költség 4.3. Pótlási költség fedezet igénye 4.4. Lerakási járulék mértéke Fenntarthatóság Tulajdonviszonyok Önerő Előkészítés megvalósítási igénye Munkahely teremtés

155

Megállapítható, hogy a D3 változat az összességében legelőnyösebb változat magasabb beruházási költségei ellenére is, köszönhetően a rendszer műszaki rugalmasságának, a magas értékesítési bevételeknek, a minimális lerakási járuléknak és a fenntarthatóságnak. A projekt esetében a költség-hatékonysági elemzés eredményei alapján is a „D3” változat a kedvezőbb, mivel költségeinek értékesítési bevételekkel módosított jelenértéke alacsonyabb, mint a „C3” változat költségeinek jelenértéke (ld. 33. táblázat). A költség-hatékonysági elemzés összefoglaló eredménye az RMT Sablon 33. táblázata alapján készült alábbi táblázatban látható. Az RMT Útmutató 4.6 fejezetének utolsó bekezdése alapján a 33. táblázatot (Költséghatékonyság elemzés eredménye) a választott változatelemzési módszer szerint kell átalakítani és kitölteni. Az átalakítás során a 33. táblázaton a következő módosítások történtek: • Megszüntetésre került a táblázat hármas tagolása (szelektív gyűjtés, szerves hulladék lerakótól történő eltérítése, lerakással történő ártalmatlanítás), mert a vizsgált változatok elemei egymástól szét nem választhatók, együttesen képeznek egy hulladékgazdálkodási rendszert, • A táblázatba beszúrásra került a pótlási költség sor. • A táblázatba beszúrásra került az értékesítési bevétel sor, mert a hulladékok hasznosításából nyerhető bevételekkel korrigálni kell a változatok költségét. A költség-hatékonyság elemzés során a KHE Útmutató alapján az alkalmazandó kiválasztási kritérium a legkisebb költség, ezért a változatok közötti választáshoz nem szükséges költség-hatékonyság mutató számítása, tehát a 33. táblázatban található hulladékmennyiség és költség-hatékonyság mutató sorok feleslegesek. Mindazonáltal – a teljesség kedvéért – ezen sorokat megtartottuk a táblázatban és kitöltésre kerültek. Az elemzés részletes eredményei az alábbi táblázatban láthatók. A „D3” változat magasabb értékesítési bevétele miatt kedvezőbb a „C3” változatnál, ami ellensúlyozza magasabb beruházási és működési költségeit. 33. táblázat: Költséghatékonyság elemzés eredménye „C3” változat

Jelenérték

„D3” változat

1. Hulladékgazdálkodási rendszer 1.1. Beruházási költség különbözet jelenértéke (eFt) 1.2. Pótlási költség különbözet jelenértéke (eFt) 1.3. Működési költség különbözet jelenértéke (eFt) 1.4. Maradványérték különbözet jelenértéke (eFt) 1.5. Értékesítési bevétel (eFt) 1.6. Összes közgazdasági költség különbözet jelenértéke (1+2+3-4-5), eFt 1.7. Hulladékmennyiség (27 működési év alatt keletkezett), (tonna) 1.8. Költség-hatékonyság mutató (1.7/1.6), (t/eFt)

156

3 535 886 1 641 402 6 546 379 48 257 4 443 962

3 674 042 1 731 609 7 590 953 50 586 6 750 543

7 231 448

6 195 474

2 289 266

2 289 266

0,317

0,370

5

A kiválasztott változat részletes ismertetése

A D3 kiválasztott változathoz képest az RMT készítése során bővült a műszaki tartalom, valamint egyes beruházási elemek költségei is növekedtek, az alábbi okokból:
A kistérségi hulladékkezelési igények erősödése, melyek figyelembevétele a pályázat helyi támogatottságának alapja.
A tanulmányterv készítésekor a tervezők még nem kerültek kiválasztásra. A tervezők által összeállított árazott költségvetés alapján a beruházási költségek felülvizsgálata vált szükségessé.
Pályázó szervezet a területileg illetékes ATI-KTVF-el előzetes egyeztetést kezdeményezett. Az egyeztetésen az ATI-KTVF képviselője rögzítette, hogy „a felügyelőség véleménye szerint az új létesítményben a mechanikai előkezelésen kívül a biológiai kezelést is folytatni kell” [a kevert települési hulladékok vonatkozásában]. Az RMT készítése során ennek megfelelően a maradék hulladék részleges biológiai stabilizálása is a megvalósítandó változat részét képezi. (lásd 2012. november 23-i ATI-KTVF emlékeztető)

5.1 A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése 5.1.1

A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése

5.1.1.1 Megelőzés A projektterületen jelentős igény mutatkozik a házi komposztálás kialakítására. A kisebb településeken a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés nem költséghatékony ezeken a településeken, mivel nagy távolságokról, csak kismennyiségű hulladék gyűjthető be. A projekt keretén belül 9150 db házi komposztáló edény kihelyezésére kerülne sor az az alábbi településeken: Algyő 400 db, Balástya 700 db, Bordány 250 db, Deszk 200 db, Forráskút 100 db, Kelebia 300 db, Kiszombor 260 db, Klárafalva 30 db, Kübekháza 50 db, Öttömös 10 db, Röszeke 150 db, Szatymaz 200 db, Tompa 50 db, Üllés 150 db, Zsombó 300 db, Szeged körzet esetében pedig további 6000 db. A házi komposztálás kibővítésével 1500 tonna biológiailag lebomló zöldhulladék kezelésétől mentesíthető a regionális hulladékgazdálkodási rendszer.

5.1.1.2 A hulladékok begyűjtése Szelektív hulladékgyűjtés: A szelektív hulladékgyűjtés a projekt megvalósításával házhoz menő gyűjtéssel bővül ki mind a csomagolási, mind a zöldhulladékokra. A Szeged körzet esetében 34481 db edény beszerzésére kerülne sor a csomagolási hulladékok minél hatékonyabb gyűjtése érdekében, továbbá 25.526 db edény beszerzésére is sor kerülne a zöldhulladékok elkülönített gyűjtése érdekében. A kistérségi hulladékkezelési fejlesztéséhez 18.317 db edény beszerzésére kerülne sor csomagolási hulladék és 5.919 db edényre zöldhulladékok elkülönített gyűjtéséhez.

157

A projektterület sajátossága, a viszonylag nagy szállítási távolság és a kisebb településekre jellemző „tanyavilág”, amelyre elsősorban a megközelíthetőség miatti megnehezedő logisztika jelentkezik megoldandó feladatként. A feladat megoldása érdekében a zöldhulladékgyűjtés fokozása érdekében traktorok beszerzésére kerülne sor, melyek pótkocsikkal és a zöldhulladékok aprítását végző kardántengelyes vagy robbanómotoros aprítógépekkel hatékonyabb hulladékgyűjtést céloznak meg. A projekt fontos eleme továbbá Szeged körzet esetében edényazonosító rendszer bevezetése, a kistérségi rendszer esetében pedig edényazonosítás és edénymérés bevezetése. A külföldi és hazai gyakorlat alapján az edényazonosítással és edényméréssel járó pontosabb és differenciálásra lehetőséget adó számlázás hatékonyabb hulladékgazdálkodásra ösztönzi a fogyasztókat. A pontos mérések segítségével nyilvánvalóvá válik a fogyasztással arányos díjteher viselés, a szennyező fizet elvével összhangban. A következő táblázatban az MT 31. táblázata alapján mutatjuk be a kiválasztott változaton belül a szelektív hulladékgyűjtés mennyiségi megoszlását az eredet alapján.

158

31. tábla: Szelektív gyűjtési rendszerben begyűjtött mennyiség részletezése, tonna 1. Gyűjtősziget, konténer 1.1 papír 1.1.1 ebből csomagolási papír 1.2 műanyag 1.2.1 ebből csomagolási műanyag 1.3 üveg 1.3.1 ebből csomagolási üveg 1.4 fém 1.4.1 ebből csomagolási fém 1.5 biohulladék 1.6 egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) 2. Házhoz menő gyűjtés 2.1 papír 2.1.1 ebből csomagolási papír 2.2 műanyag 2.2.1 ebből csomagolási műanyag 2.3 üveg 2.3.1 ebből csomagolási üveg 2.4 fém 2.4.1 ebből csomagolási fém 2.5 biohulladék 2.6 egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.) 3. Hulladékudvaron gyűjtött 3.1 papír 3.1.1 ebből csomagolási papír 3.2 műanyag 3.2.1 ebből csomagolási műanyag 3.3 üveg 3.3.1 ebből csomagolási üveg 3.4 fém 3.4.1 ebből csomagolási fém 3.5 biohulladék 3.6 egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2042 1697,25 1563,85 1538,56 601,05 4054,35 4064,23 4064,23 4064,23 4064,23 4064,23 1058,52 1029,20 1032,28 318,41 1513,44 1521,28 1521,28 1521,28 1521,28 1521,28 1058,52 1029,20 1032,28 318,41 841,23 846,60 846,60 846,60 846,60 846,60 331,05 314,88 286,50 62,87 481,59 483,63 483,63 483,63 483,63 483,63 331,05 314,88 286,50 70,67 476,51 479,04 479,04 479,04 479,04 479,04 307,69 219,78 219,78 219,78 2059,32 2059,32 2059,32 2059,32 2059,32 2059,32 307,69 219,78 219,78 219,78 1574,71 1574,71 1574,71 1574,71 1574,71 1574,71 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2600,29 2522,44 2500,88 3290,43 9404,37 9426,21 9426,21 9426,21 9426,21 9426,21 0,00 0,00 0,00 373,83 2194,88 2205,86 2205,86 2205,86 2205,86 2205,86 0,00 0,00 0,00 373,83 1253,79 1261,31 1261,31 1261,31 1261,31 1261,31 119,76 120,23 150,89 409,32 2715,89 2726,75 2726,75 2726,75 2726,75 2726,75 119,76 120,23 150,89 403,09 2430,16 2442,31 2442,31 2442,31 2442,31 2442,31 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 157,31 623,60 623,60 623,60 623,60 623,60 623,60 0,00 0,00 0,00 11,61 341,97 341,97 341,97 341,97 341,97 341,97 2480,54 2402,20 2349,98 2349,98 3870,00 3870,00 3870,00 3870,00 3870,00 3870,00 0,00 356,35 21,60 21,60 11,98 11,98 6,28 6,28 185,94 14,02 130,55

0,00 573,24 54,17 54,17 30,06 30,06 94,19 94,19 185,94 14,02 208,89

0,00 625,75 54,33 54,33 30,18 30,18 94,19 94,19 185,94 14,02 261,11

0,00

0,00

0,00

159

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 582,99 1573,33 1573,33 1573,33 1573,33 1573,33 1573,33 54,33 54,33 54,33 54,33 54,33 54,33 54,33 54,33 54,33 54,33 54,33 54,33 54,33 54,33 30,18 30,18 30,18 30,18 30,18 30,18 30,18 30,18 30,18 30,18 30,18 30,18 30,18 30,18 94,19 882,57 882,57 882,57 882,57 882,57 882,57 94,19 674,88 674,88 674,88 674,88 674,88 674,88 11,16 44,23 44,23 44,23 44,23 44,23 44,23 1,12 33,04 33,04 33,04 33,04 33,04 33,04 261,11 430,00 430,00 430,00 430,00 430,00 430,00 132,03

132,03

132,03

132,03

132,03

132,03

132,03

4. Intézményi gyűjtés 4.1 papír 4.1.1 ebből csomagolási papír 4.2 műanyag 4.2.1 ebből csomagolási műanyag 4.3 üveg 4.3.1 ebből csomagolási üveg 4.4 fém 4.4.1 ebből csomagolási fém 4.5 biohulladék 4.6 egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2042 136,00 136,00 136,00 464,41 3634,31 3642,83 3642,83 3642,83 3642,83 3642,83 0,00 0,00 0,00 343,31 1463,25 1470,57 1470,57 1470,57 1470,57 1470,57 0,00 0,00 0,00 343,31 835,86 840,87 840,87 840,87 840,87 840,87 136,00 136,00 136,00 103,62 301,77 302,97 302,97 302,97 302,97 302,97 136,00 136,00 136,00 102,05 270,02 271,37 271,37 271,37 271,37 271,37 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 17,48 69,29 69,29 69,29 69,29 69,29 69,29 0,00 0,00 0,00 1,29 38,00 38,00 38,00 38,00 38,00 38,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1800,00 1800,00 1800,00 1800,00 1800,00 1800,00 0,00

0,00

0,00

160

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

A kiépítendő rendszer következő elemeket foglalja magában: 5.1.1.2-1. táblázat: A kiépítendő rendszer elemei Mórahalom 1

RFID rendszer min. 2 gépjárműre

2

Súlymérő rendszer ürítő szerkezeten két gyűjtő járműre

3

Chipek és azok felszerelése

4

Kézi vonalkód leolvasó (opcionális) (utólagos chip aktiválások pl. költözés)

5

Nyilvántartó szoftver webes felülettel

1

db

Szeged 1

RFID rendszer min. 15 db gépjárműre

2

Súlymérő rendszer ürítő szerkezeten 15 db gyűjtő járműre

3

Chipek és azok felszerelése

4

Kézi vonalkód leolvasó (opcionális) (utólagos chip aktiválások pl. költözés)

5

Nyilvántartó szoftver webes felülettel

1

db

A rendszer általánosan a következő elemekből áll: − RFID antenna a gyűjtő autóra szerelve. Ez az antenna fogja az edényekre szerelt chipek által kibocsátott jelet − RFID chip az edényekre szerelve. Új szabványos edények esetében az edényt chip tartóval ellátva is lehet kérni. Régi edények esetén öntapadó chipet alkalmaznak. (kb. egy nagyobb sebtapaszhoz hasonló, lásd mellékelt minták) A chip ún. passzív chip, azaz kizárólag egy azonosító jelet tud sugározni. Az RFID érzékelő által felfogott jel alapján (kulcsmezők összekapcsolása) előre definiált adatbázisból azonosítható az ügyfél és annak egyéb adatai. (cím, díj, ürítési gyakoriság, GPS adatok stb.) − kiegészítő matrica: az RFID chipen kívül a rendszer kiegészíthető matricával, mely a szolgáltatás igénybevételének jogosultságát jelzi a gyűjtést végző személyzetnek. Egyes gyártók nem javasolják, inkább speciális jellel látják el az RFID chipet, mely meggátolja a chip hamisítását. − mérőcella az ürítő szerkezetre illesztve – gépjárművenként 2 db. (két kis edény mérése, vagy nagy x≥ 770 liter típusú négykerekes edények mérésére. Számlázás esetén fontos, hogy hitelesíthető legyen OMH által. − fedélzeti számítógép: a mérőcella és az RFID azonosító antenna jeleit dolgozza fel és regisztrálja. Az adatokat vagy a saját memóriába tárolja le, vagy GPRS, 3G vagy egyéb szabvány alapján továbbítja vezeték nélküli módszerrel a központba. − Központi számítógép: a begyűjtött adatok fogadására alkalmas gép − Szoftver: a beérkező adatokat dolgozza fel. Általában SQL alapú adatbázist készítenek, mely az egyik legelterjedtebb adatbázis szabvány. Elterjedtsége miatt számlázási szoftverekhez történő kapcsolódása általában könnyen programozható − fénysorompó: az ürítő szerkezet hátsó szakaszán infravörös vagy egyéb spektrumba tartozó láthatatlan fénypászmát vetít. Kb. egy teniszlabda nagyságú tárgy áthaladását érzékeli, célja, hogy az illegális ürítéseket regisztrálja. (jel megszakításakor időpont és GPS adatok rendelkezésre állása esetén cím vagy koordináta rögzítése)

161

−

kézi jelolvasó (kb. mint egy kézi vonalkód leolvasó gép): csak egyes gyártóknál. Feladata új edények kihelyezése esetén a chip első aktiválása. (pl. lakos elköltözik, edényméret változtatása stb.)

A rendszer üzemeltetési költségei általában: − chipek pótlása: az esetlegesen megsérült chipek pótlása. Előre nem kalkulálható − szoftver rendszerüzemeltetési díj: általában havi díj, a meglévő adatbázis esetleges hibáinak javítása, archiválás, számlázás esetén az esetleges jogszabályi változások nyomon követése stb. − GPRS vagy 3G rendszer esetén felügyeleti / bérleti díj. 5.1.1.3 Az elkülönítetetten gyűjtött hulladékok kezelése Az elkülönítetten gyűjtött hulladékok kezelése terén a meglévő hulladékgazdálkodási rendszer a Mórahalmon létesítendő kompakt válogatóművel bővül, illetve SzegedSándorfalvi úti regionális hulladékkezelő központban integrált mechanikai-optikai kezelőmű kiépítésére is sor kerül, mely a szelektíven gyűjtött hulladékok utóválogatását is ellátja a mechanikai előkezelésen túl. (lásd vegyesen gyűjtött hulladék kezelésénél). A begyűjtésre kerülő zöldhulladékok kezelésére a Sándorfalvi úti regionális hulladékkezelőközpont területén új zöldhulladék komposztáló kerül kialakításra 12.000 m2 bruttó területtel. Mórahalom hulladékkezelő alközpont:
újrahasználati központként funkcionáló épület
géptároló csarnok
kompakt válogatómű A kompakt válogatómű a tervek szerint 1000 m2-es kialakítású, könnyűszerkezetes, acél csarnokban elhelyezésre kerülő technológia Technológia:
1 db feladó szalag
1 db válogató pódium 2 x 3 állásos
1 db dobrosta
1 db új válogatószalag
1 db mágneses szeparátor
1 db bálázó A mórahalmi válogatómű biztosítja majd hozzávetőlegesen 30.000 lakos szelektíven gyűjtött hulladékainak kezelését. Névleges kapacitása 3.000 tonna/év. Sándorfalvi úti zöldhulladék komposztáló A tervezett 12.000 m2 bruttó alapterületű komposztálón nyílt téri forgatásos technológia kerül alkalmazásra. A komposztáló a regionális hulladékgazdálkodási rendszer keretén belül begyűjtésre kerülő zöldhulladékok kezelését végzi majd, névleges kapacitása 5.000 tonna/év, évi három ciklus alkalmazásával. A komposztáló a vonatkozó 5/2002. KvVM rendelet előírásainak megfelelően előkezelő, érlelő és utóérlelő szakaszokra osztott.

162

5.1.1.4 A vegyesen gyűjtött hulladékok kezelése Mechanikai-optikai központ

kezelőmű

–

Sándorfalvi

úti

regionális

hulladékkezelő

A hulladékkezelő központ fejlesztési tartalékterületén kerül kialakításra a Szeged 01207/26 hrsz ingatlanon. Az újonnan kialakítandó hulladékkezelő központ területén kerül kialakításra a kevert települési hulladékok mechanikai – optikai előkezeléség biztosító feldolgozómű, a leválasztott magas szerves anyag tartalmú vegyes hulladék biostabilizálását végző komposztáló, szociális épület, hídmérleg és a normál üzemmenethez szükséges egyéb technológia létesítmények. A következő fejezetben mutatjuk be a hulladékkezelő központ létesítményeit. A helyszín leírása, előkészítő munkák A tervezett hulladékkezelő központ a Szeged –Sándorfalvi úti hulladéklerakó telephely melletti A 01207/26 jelenleg legelő művelési ágú területen létesül. A terület 69 678 m2, jelenleg magántulajdonban van, a terület megvásárlása, a művelés ágból történő kivonása, é saz ehhez kapcsolódó rendezés i terv módosítása folyamatban van. A tervezési terület a szomszédos hulladéklerakó depónia rekultivációja során roncsolódott, a terület egy részéről a humuszréteget eltávolították, és a feltárt agyagréteget töltésanyagként felhasználták. A területen így a környező terepszinthez képest 0,5-1,0 mélységű gödrök maradtak vissza melyben nádas növényzet szaporodott el. A terület előkészítése során a még magmaradt nádas növényzetet a gyökérzettel együtt el kell távolítani és területet az eredeti terepszintig (78,60-78,90 mBf) feltöltéssel kell kiegyenlíteni. A telepi utak és térburkolatok rétegszerkezete miatt a hulladékválogató központ átlagos terepszintje kb. 0,6-0,8 m-rel kerül a jelenlegi terep fölé, így szintben csatlakozik az SzKG Kft jelenlegi telepének burkolatához. A kiemelés a területre jellemző belvízveszély miatt is szükséges. A tereprendezéssel érintett terület nagysága : 32 000 m2. A hulladékkezelő központ által közvetlenül nem érintett területen is szükséges a terep rendezést elvégezni, mint az egykori anyag nyerőhelyek feltöltése, rekultivációja. Az egyéb tereprendezési munkák területe 17 700 m2. Telepi létesítmények Kerítés, kapu A hulladéklerakó vagyonvédelmére, az ellenőrzött hulladéklerakás biztosítására drótfonatos kerítés, a telepi 7,2 m szélességű ipartelepi kapu épül. A kerítés drót gépfonatból készül 1,5 méterenként 2 méter magas horganyzott acél tartóoszlopokkal, melyek beton pontalapokba lesznek befogva. a kerítés a telep tuladoni határait követve épül a kerítés hossza: 594 fm A főbejárati kapuk vasbeton falszakaszhoz csatlakoznak. beton-minőség: c12-16/kk. a telep teherforgalmi főbejárata 7,2 méter széles. a kapukat két irányban, két 3,6-3,6 mes szárnnyal nyílókapuként kell kialakítani. A kétszárnyú ipari kapu szárnyai u80 szelvényű idomacél kerettel készülnek, 20 mm átmérőjű átlós köracél merevítéssel, 40/31 huzalszövet betéttel, horganyzott kivitelben.

163

Mérlegkezelő konténer A mérlegkezelő konténer szabványméretű, minősített 20” (60060x2240x2600 mm) konténertípusból lesz kialakítva. A épület áramellátása a telepen már meglévő hálózatra való csatlakozással történik. Az épület fűtése elektromos radiátorral, hűtése légkondicionáló berendezéssel megoldott. Az épület körbejárhatósága érdekében 1 m széles járófelületű homokos kavics ágyazatra kerülő 5% lejtésű monolit beton járda készül. A konténer szerkezete: Acélszerkezetű konténer 8 cm falvastagsággal. Külső borítása Lindab trapézlemez, belső borítása laminált farostlemez. A külső és belső borítás között 80 mm vastag ásványi gyapot hőszigetelő réteg található. A nyílászárók típus szerkezetek. A két egymáshoz illesztett konténerben a kezelők a telepre érkező és az onnan távozó tehergépjármű forgalmat ellenőrzik. A gépjárművezetőkkel való hatékonyabb kommunikáció érdekében a konténerek kiemelt acélszerkezetre telepítik. épül: 2 db irodakonténer Hídmérleg Az acélhídmérlegek a gépjárművek által szállított anyagok mérésére szolgálnak. A háromelemes hídmérlegek 60 t közötti tartományban mérnek. mércellellák száma: mérlegcellák terhelhetősége: hasznos mérési felület: maximum méréshatár: egy osztás:

8 db 30 t / db 18 x 3 m 60000 kg 20 kg

Az acélszerkezetű hídmérlegcsalád beépítésének egyik változata a rámpás kialakítás. a hídmérleg teljes egészében a terep felett kerül elhelyezésre és ennek következtében a ráhajtás rámpa kialakításával lehetséges. az acél hídmérleg a beton alaptestekben elhelyezett acéltalpakra fekszik fel és így a hídmérleg felső síkja + 0,33 m. Ezt a magasságkülönbséget hidalja át a rámpa, amelynek min. 4,5 m vízszintes vetületi hossza + 0,36 m magassága van. A bemenő és a kimenő forgalom ellenőrzése külön hídmérlegen történik épül: 2 db. hídmérleg Abroncsmosó fertőtlenítő A hulladéklerakó irányából a telepre érkező gépjárművek az abroncsmosón keresztül jutnak az üzemi és bekötőútra. A műtárgy a terepszint, illetve a burkolat alá mélyített vasbeton tálca, a lehajtó és felhajtó rámpa 10% lejtésű. A 16 x 3,2 x 0,55 m méretű tálcában állandó jelleggel kb. 3-5 m3 víz ( 0,2 m mély) van. vízzel való feltöltése technológiai vízzel kerticsapról történik, melyhez a fertőtlenítő vegyszer adagolását kézzel kell elvégezni. A műtárgy ürítése egy oldalaknán keresztül történik szennyvíztartályba. Az akna belmérete 50x50 cm, belmagassága 1,35 m épül: 1 db abroncsmosó

164

a

5

m3-es

előregyártott

Vízellátás, tűzivízigény kommunális (ivóvíz) vízigény: tervezett üzemviteli létszám ( egy műszak) 32 fő vízigény 32 x 120 l/d = 3,6 m3/d kommunális vízigény: 3,6 m3/d éves vízigény 3,6x250 = 900 m3 A tervezési terület déli oldalán határos telephely önálló bekötéssel rendelkezik a Szeged Sándorfalva közötti út mentén futó ivóvízvezetékről, a bejövő cső átmérője azonban mindössze 2”., ami a megnövekedett vízigények kielégítésére már nem alkalmas. Az NA 80 3 bar nyomású fővezetékről új NA 80 KMPVC vezetéket kell kiépíteni a telep tervezett létesítményeihez, úgymint a szociális épület és a válogató csarnok mellett elhelyezett szaniterkonténer. A vízvezetékre a csarnokon kívül 1 db föld feletti tűzcsapot, csarnokon belül 10 db C-52 20 m-es lapos tömlős fali tűzcsapot kell telepíteni. épül: 656 fm 300 fm

ivóvízvezeték tüzivízvezeték ( válogató csarnokon belüli )

technológiai vízigény: 5,0 m3/d 1 m3/d 0,5 m3/d 2 m3/d

burkolat tisztítás abroncsmosó: tüzivíz medence: komposztáló: napi vízigény:

8,5 m3/d.

éves vízigény:

8,5 m3 x250 nap= 2125 m3

A technológiai vízigény az SZKG Kft. telephelyén fúrt kútból biztosítható a kút mélysége 30m, Q=160 l/perc. a telephely válogatócsarnoka mellet futó vezetékről mérővel ellátott leágazással D63 KPE vezetékkel biztosítható a technológiai vízigény. Vízvétel az abroncsmosónál a tüzivíztározónál, a válogató csarnokban és a komposztálónál lehetséges. épül: 296 fm

ipari vízvezeték

(opcionálisan lehetséges önálló fúrt kút létesítése is ami a már meglevő kút közelsége miatt a rétegvíz védelme miatt nem javasolt) Szennyvízelvezetés A kommunális szennyvizek gyűjtésére szociális épület mellett előregyártott műanyag szennyvízgyűjtő tartály létesül. A szükséges térfogat 7 napos tárolási időt feltételezve 7x8,5m3 ~ 50 m3. A tartályba vezetik a szaniterkonténer szennyvizeit is. épül: 1 db 176 fm

50 m3 zárt rendszerű szennyvíztartály NA 160 KG PVC szennyvízvezeték

Tüzivízigény A létesítmény az előzetes számítások alapján a válogatócsarnok tüzivízigénye 3900 l/perc. ebből az NA 80 KPE ivóvízvezetékre telepített tűzcsapról 3-3,5 bar nyomás esetén 900 l/perc tüzivízigény biztosítható. A szükséges oltóvíz mennyisége 3000l/perc *90 perc= 270 m3.

165

A tüzivíz igény biztosítása és a csarnokok tetejéről összegyűjtött csapadékvizek fogadására összesen 350 m3 térfogatú tüzivíz medence létesül. A medence az SZKG Kft. telephelyén már megépült tározómedencékhez hasonlóan a talajszint fölé kerül kiemelésre. A medence alja a felszínhez képest -0,5 m, a medence körül futó gátak koronaszintje +2,0 m. a gátak koronaszélessége 2,0 m, belső rézsű 1:2, külső rézsűk 1:1,5 arányúak. A földmedrű medence szigetelését a gáttest tömörített agyagrétegeire fektetett bentonitos szigetelőlemez és 2,5 mm HDPE geomembrán alkotja. A szigetelőlemezeket a koronarézsűben kialakított bujtató árokban rögzítik. A medence felszíne 396 m2, hasznos térfogata 350 m3., max mélysége 2,5 m. A medencét a technológiai vízvezetéken kívül átemelő aknán keresztül a csarnokok tetejéről összegyűjtött csapadék vízzel is lehet tölteni. túlfolyás ellen a koronarézsű alatt 0,5 m-rel létesített NA 250 KG PVC cső biztosítja a víz kivezetését a telepi árok irányába. A medence mellet 4 db tűzoltóautó számára tűzoltócsapokon keresztül biztosított az egyidejű vízkivétel. épül: 1 db

tüzivíz medence 350 m3

Csapadékvíz elvezetés A csarnokokat körülvevő manipulációs területen aknákon keresztül gyűjtik a csapadékvizet amit gravitációs úton vezetnek a tüzivizmedence szomszédságában létesített iszap és olajfogó műtárgyba. A csarnokok tetejéről lefolyó vizet NA 250 KG PVC vezetéken keresztül juttatják az átemelő aknába, majd a tüzivíz medencébe. Az iszap és olajfogó műtárgy előregyártott kivitelben készül, kapacitása 100l/sec. A műtárgyhoz átemelő akna csatlakozik mely a tisztított csapadékvizet a telepi árokba emeli. épül: iszap –olajfogó műtárgy kapacitás: 100l/sec, 2 db átemelő akna D100 cm átm, , 4m mély előregyártott aknaelemekből, szivattyúval csapadékvíz vezeték ( burkolatról) NA 250 KG PVC : 607 fm csapadékvíz vezeték ( tetőről ) NA 250 KG PVC : 408 fm

Csurgalékvíz gyűjtő medence A csurgalékvizek gyűjtésére kiemelt földmedrű medence épül. A medence belső mérete 30x30 m. A medence a telephelyen már megépült tározómedencékhez hasonlóan a talajszint fölé kerül kiemelésre. A medence alja a felszínhez képest -0,5 m, a medence körül futó gátak koronaszintje +2,0 m. A gátak koronaszélessége 2,0 m, belső rézsű 1:2, külső rézsűk 1:1,5 arányúak. A földmedrű medence szigetelését a gáttest tömörített agyagrétegeire fektetett bentonitos szigetelőlemez és 2,5 mm HDPE geomembrán alkotja. A szigetelőlemezeket a koronarézsűben kialakított bujtató árokban rögzítik. A medence felszíne 900 m2, hasznos térfogata 12000 m3., max mélysége 2,5 m. Csapadékvíz elvezető árok A tervezett telep keleti oldalán földmedrű vízelvezető árok húzódik, mely a hulladéklerakó depónia külvíz védelmét biztosítja. Burkolt árok tervezett a telephely déli oldalán az, mely a telepi útról lefolyó csapadékvizeket gyűjti, és a nyugati oldalon a telekhatár mentén mely a telep külvízvédelmét biztosítja. A burkolt árkok fenék szélessége 0,4 m, az oldalrézsűk 1:1,5

166

arányúak. A burkolat m0,6 m magasságban készül 40X40X5 burkolólapokból vagy előregyártott burkolóelemből. Epül: Déli telekhatáron: Nyugati telekhatáron:

335 fm 511 fm

Létesítmények A-jelű földszintes iroda és szociális épület Telepítés: −

Az épületet a telephelyi bejárati út közvetlen közelében helyeztük el parkolókkal kialakítva. Az épület kettős funkciót tölt be, egyrészt biztosítja a telephelyen dolgozó nők és férfiak fekete-fehér öltöző- és zuhanyozórendszerét (egy műszakban 21 fő részvételével) valamint a munkaközi étkezési lehetőségét, másrészt helyt ad a telephely adminisztratív irodahelyiségeinek, külön bejárattal. Az öltözőkből a legtöbb létszámot igénylő kézi válogató 100 m-en belül elérhető. Az irodákból a telephely összes létesítménye belátható.

Épületszerkezetek: − −

−

Alapozás, pillér, illetve sávalapok Teherhordó szerkezetek Az épület falazati rendszere kiselemes falazóelemekből vagy előregyártott szerkezetből készül. Tetőszerkezet: az épület hossztengelyével párhuzamos gerincű alacsony hajlásszögű fém rácsostartó szerkezettel kialakított fedélszék készül fémlemezfedéssel és álmennyezet kialakítással és szükséges hőszigeteléssel. Egyéb épületszerkezetek: Nyílászárók: Fokozott hőszigetelésű üvegezéssel készülő műanyag szerkezetek. Válaszfalak: a helyiség funkciójának megfelelő gipszkarton szerelt válaszfalak készülnek. Fűtés: A gépészeti helyiségben kialakított egyedi gázfűtés készül, radiátoros hőleadókkal. Víz-, csatorna: Az előírásoknak megfelelő anyagokkal és szerelvényekkel kialakított rendszerek készülnek. Csapadékvíz-elvezetés: Fémszerkezeti ereszcsatornák és lefolyók kerülnek kialakításra. Klíma: Az irodahelyiségeket illetve a munkahelyi étkezőhelyiséget helyiségenként külön szabályozható klímával kell felszerelni. Hőtechnika: Az épület kialakításának hőtechnikai szempontból meg kell felelni a jelenleg érvényben lévő hőtechnikai előírásoknak.

B-jelű bálatároló, fedett-nyitott tárolószín: − −

− −

Alapozás: pillér vagy cölöpalapok készülnek. Tartószerkezet: A fedett szín oszlopai, rácsos tetőszerkezete, merevítései, valamint másodlagos szerkezeti elemei acélból készülnek, tüzihorganyzott kivitelben. Az épület méretei: 14 x 60 m, és 6 méterenkénti oszloptávolságokkal készül 5 méteres szabad belmagassággal. Tetőfedés: Hajlásszögnek megfelelő trapézlemez, egyoldali ereszcsatorna kiképzéssel. Padlóburkolat: A telep főburkolataként használt bazaltbeton nagy teherbírású burkolat készül.

167

C-jelű válogatócsarnok: − − − − −

− − − −

−

− −

Az épület leírása: 96x48 m szerkezeti raszterméretű kéthajós, a hajók csatlakozásánál váparendszerrel kialakított ipari létesítmény, amely helyt ad a hulladékválogatáshoz szükséges technológiai elemeknek. Alapozás: Monolit vb. tömb vagy cölöpalapok készülnek. Függőleges tartószerkezet: Előregyártott vb.oszlopok készülnek a határolófelületeken 6 m-es raszterkiosztásban, a hajók csatlakozásában pedig 12 m-es pillérközök kialakításával. Vízszintes tartószerkezet: Előregyártott monolit vb. peremgerendák (6 m) illetve monolit vb. rövid főtartók (12 m) készülnek. Tetőszerkezet: Minimum 6°-os hajlásszögű, 30 illetve 18 m-es fesztávolságú rácsostartók készülnek 6 méterenkénti elhelyezésben. Az épület falváz oszlopai és merevítőszerkezetei szintén acélszerkezetből készülnek. Az acélszerkezeti elemek tüzihorganyzott kivitelűek. Határolószerkezetek: Az épület hőszigeteletlen kivitelben készül, a tűzvédelmi előírásoknak illetve az épületszerkezeti követelményeknek megfelelő anyagokból és kialakításokkal. Kül- és beltéri falak: A technológiai igényeknek megfelelően monolit vb., illetve előregyártott vb. szerkezetekből vb. falakat, illetve támfalakat kell építeni, minimum 25 cm szerkezeti vastagsággal. Nyílászárók: A csarnoktetők magas pontjain nyitható illetve fix bevilágítósávokat kell elhelyezni. A függőleges felületeken lévő nyílásokat szekcionált ipari szerkezetekkel alakítjuk ki. Csapadékvíz-elvezetés: Az épületek hosszoldalain felületkezelt acéllemezből készült eresz- és lefolyórendszereket alkalmazunk, a térburkolat csatlakozásánál tisztítóaknákat kell elhelyezni. A váparendszerben kialakított csapadékvíz-elvezetést csarnokrendszeren belül elhúzás nélküli lefolyórendszereket alkalmazunk, amelyeket az ipari padló alatt (minimum fagyhatár) vezetünk ki az épület déli oldalára. A vápában elektromos biztonsági fűtést alkalmazunk a várható fagyzugok kialakulása miatt. Kézi hulladékválogató: Acélszerkezetű pilléreken illetve vasbeton silófalakon álló acélszerkezetű hőszigetelt tér, amely elektromos fűtéssel és klímával felszerelt. A 10 cm ásványgyapot hőszigetelésű homlokzati panelekben fokozott hőszigetelésű műanyag ablakok kerülnek elhelyezésre. Padlóburkolat: Nagy teherbírású ipari padlóburkolat készül minimum 20 cm vastagságban acél, vagy műanyag szálerősítéssel, dilatációval kialakítva. A technológiához gépalapok, padlócsatornák, süllyesztékek, aknák kialakítása szükséges.

D-jelű eszköztárolószín: − −

− −

Alapozás: pillér vagy cölöpalapok készülnek. Tartószerkezet: A fedett szín oszlopai, rácsos tetőszerkezete, merevítései, valamint másodlagos szerkezeti elemei acélból készülnek, tüzihorganyzott kivitelben. Az épület méretei: 6 x 12 m, és 6 méterenkénti oszloptávolságokkal készül 5 méteres szabad belmagassággal. Tetőfedés: Hajlásszögnek megfelelő trapézlemez, egyoldali ereszcsatorna kiképzéssel. Padlóburkolat: A telep főburkolataként használt bazaltbeton, nagy teherbírású burkolat készül.

168

E-jelű portaépület: − Minősített szerkezetű típus portakonténer, amely a bejövő- és kimenő forgalmat is ellenőrzi. A konténer elektromos fűtésű, amelyből a bejárati forgalom technikai eszközeit is irányítják, nem rendelkezik vizes berendezéssel, de klimatizálni szükséges. F-jelű szaniterkonténer: −

Minősített szerkezetű típus szaniterkonténer, amely 1 db férfi WC-t és pissoire-t és 1 db női WC-t, illetve a hozzátartozó mosdók kialakítását foglalja magában. Elektromos fűtéssel és az ipartelep szennyvíz- illetve vízhálózatába bekötéssel rendelkezik. G-jelű hídmérleg és 2 db irodakonténer: A mérlegkezelő konténer szabványméretű 20’ (60060x2240x2600 mm) konténertípusból lesz kialakítva. A épület áramellátása a telepen már meglévő hálózatra való csatlakozással történik. Az épület fűtése elektromos radiátorral, hűtése légkondicionáló berendezéssel megoldott. Az épület körbejárhatósága érdekében 1 m széles járófelületű homokos kavics ágyazatra kerülő 5% lejtésű monolit beton járda készül. A konténer szerkezete: Acélszerkezetű konténer 8 cm falvastagsággal, külső borítása Lindab trapézlemez, belső borítása laminált farostlemez. A külső és belső borítás között 80 mm vastag ásványi gyapot hőszigetelő réteg található. A nyílászárók típus szerkezetek. A két egymáshoz illesztett konténerben a kezelők a telepre érkező és az onnan távozó tehergépjármű forgalmat ellenőrzik. A gépjárművezetőkkel való hatékonyabb kommunikáció érdekében a konténerek kiemelt acélszerkezetre telepítik épül: 2 db irodakonténer Térburkolatok: Aszfalt- beton útburkolat: − −

Készül az ipartelepen belüli bekötőút, parkolók és útcsatlakozások kialakításához padkaképzéssel, forgalomtechnikai eszközök szükség szerinti elhelyezésével. Rétegfelépítés: • változó rétegvastagságú feltöltés • talajjavító réteg homokos kavicsból 15 cm • folyamatos szemszerkezetű zúzottkőalap 2 x 20 cm • hidraulikus kötőanyagú stabilizációs alapréteg CKt keverékből, 15 cm • hengerelt aszfalt kötőréteg AC 22-es jelű keverékből 2 x 4 cm • hengerelt aszfalt kopóréteg AC 11-es jelű keverékből 4 cm

Sóálló bazaltbeton térburkolat: − −

Készül az ipartelep épületeken kívüli, illetve nyitott színek alatti térburkolatában lejtésviszonyokkal kialakítva, víznyelők elhelyezésével, közművesített területen. Rétegfelépítés: • változó rétegvastagságú feltöltés • talajjavító réteg homokos kavicsból 15 cm • folyamatos szemszerkezetű zúzottkőalap 2 x 20 cm • hidraulikus kötőanyagú stabilizációs alapréteg CKt keverékből, 15 cm • sóálló bazaltbeton térburkolat építése 20 cm vastagságban

169

Sóálló, vasalt bazaltbeton térburkolat: − −

Készül a komposztáló területéhez. Rétegfelépítés: • változó rétegvastagságú feltöltés • talajjavító réteg homokos kavicsból 15 cm • folyamatos szemszerkezetű zúzottkőalap 2 x 20 cm • hidraulikus kötőanyagú stabilizációs alapréteg CKt keverékből, 15 cm • sóálló vasalt bazaltbeton térburkolat építése 20 cm vastagságban Gyalogos térburkolatok: − −

Készül az iroda és szociális épület körüli gyalogos forgalom lebonyolításához Rétegfelépítés: • változó rétegvastagságú feltöltés • talajjavító réteg homokos kavicsból 15 cm • hidraulikus kötőanyagú stabilizációs alapréteg CKt keverékből, 15 cm • bazalt őrlemény ágyazóréteg 3 cm • kiselemes térkőburkolat betonból 6 cm

Telephely villamos energia ellátása: A telephely villamos energia ellátására egy 1600kVA-es kompakt, vasbetonházas transzformátor állomást kell létesíteni. A transzformátor állomás középfeszültségű megtáplálása részben légvezetékkel, részben földkábellel kerül megvalósításra. Villamos fogyasztásmérés A létesítmény villamos kialakításra.

fogyasztásmérése

a

transzformátor

állomásban

Villamos energia elosztás A tervezett kompakt transzformátorállomásban elhelyezett főelosztóból megtáplálásra:a kiemelt fogyasztói csoportok (pl. térvilágítás, tüzivíz ellátás)
a válogató csarnok
a bálatároló szín
az eszköztároló szín
az iroda és szociális épület
hídmérleg
technológiai átemelő aknák

kerüljön

kerüljenek

A telepen belül a villamos energia elosztás fölkábellel tervezett. A különböző fogyasztói csoportok megtáplálása sugaras módon kerül kialakításra. Térvilágítás A telepi közlekedő utak mentén vasbeton oszlopra telepített térvilágítási lámpatestek kerülnek letelepítésre. A lámpatestek megtáplálása földkábellel tervezett. Az épületek közötti közlekedő utak világítását a csarnokok, illetve nyitott színek homlokzatára elhelyezett térvilágítási lámpatestekkel kívánjuk megoldani. Válogató csarnok belső villamos hálózata A válogató csarnokban a villamos fogyasztók ellátása a fogyasztók súlypontjába letelepített főelosztó berendezésből kerül megoldásra. A főelosztó berendezés számára a válogató csarnok légterétől elkülönült helyiséget kell kialakítani. A technológiai berendezések megtáplálása kábellel módon tervezett. A szabvány szerinti megvilágítást a tetőszerkezetről függesztett csarnokvilágító lámpatestek biztosítják. A kézi válogató tér hűtése-fűtése villamos energiával tervezett.

170

Gyengeáramú hálózatok Tűzjelző hálózat A válogató csarnok belső tereiben automata működésű tűzjelző hálózatot kell kialakítani. A fokozott követelményeknek megfelelően a szeméttel érintkező technológiai berendezések, területek tűzvédelmét optikai lángérzékelőkkel kell megoldani. Adat- és hangátvitel A telephelyen adat- hangátviteli hálózat kerül kiépítésre, optikai gerinchálózattal. A hálózatba bevonásra kerül minden épület, valamint adatpontot adó műtárgy. Kamerás megfigyelő rendszer A telephelyen vagyonvédelmi célokra videómegfigyelő rendszer kerül kiépítésre. Gépészeti felügyelet Az átemelő és nyomásfokozó berendezések számára felügyeleti letelepítésre, mellyel megvalósítható a központi hiba- és állapotjelzés.

központ

kerül

Mechanikai-optikai hulladékkezelő mű technológiai leírása A technológia célja a közszolgáltatás keretén belül begyűjtésre kerülő kevert települési hulladékok (EWC 20 03 01) és lomhulladékok (EWC 20 03 07) mechanikai-optikai módszerekkel történő előkezelése azért, hogy a vegyesen gyűjtött hulladék anyagában hasznosítható összetevői (műanyagok, kompozit anyagok, vas és nem-vas fémek) és az energetikai hasznosításra alkalmas (magas fűtőértékű frakciók = RDF refused derived fuel, vagy EBS = Ersatzbrennstoff) leválasztásra kerüljenek. További cél, hogy a teljes hulladékáramtól elkülöníthetők legyen a biológiai stabilizálásra alkalmas frakciók, figyelembe véve az ATI-KTVF 2012. november 23-i jegyzőkönyvében a biológiai stabilizálásra vonatkozó előzetes megállapításokat. A technológia és a telepítési helyszín sajátosságai miatt, a tervezett üzemmel együtt szükséges kiépíteni egy hagyományos kézi válogatóművet is. A javasolt technológia leírása során alkalmazott számok a folyamatábrán megadott gépeket jelölik a könyebb azonosíthatóság érdekében. (pl. (18.) A technológia tervezése során az alábbi kritériumoknak kell teljesülniük: 1. A technológia maximalizálja az anyagában hasznosítható hulladékfrakciók leválasztási hatásfokát. A konvencionális RDF feldolgozó sorok jellemzően csak a fémhulladékok leválasztását végezték el. Cél a műanyagok, kompozit anyagok minél szélesebb körű leválasztása 2. A leválogatásra kerülő másodnyersanyagként is hasznosítható hulladékokat (PET, PE, HDPE, PP, LDPE, italoskarton stb.) a hatékony szállítás és a hasznosítók elvárásainak megfelelően bálázni szükséges. 3. A vegyes hulladékból optikai szeparátorral leválogatásra kerülő hasznosítható hulladékok nem keveredhetnek a szelektíven gyűjtött hulladékokkal, mivel ezek minősége alacsonyabb. 4. A légszeparátor könnyű frakciói kézi utóválogatáson esnek át. Ezek a frakciók közvetlenül átadásra kerülnek a kézi válogatósorra, azonban mennyiségük pontos meghatározása miatt, a kézi válogatósorra történő feladásnál szalagmérleget alkalmazunk. 5. A leválogatott anyagokra vonatkozó bálázási követelmény miatt nem célszerű a hulladékok átszállítása másik bálázócsarnokba. A tervezési helyszín és a meglévő válogatómű távolsága gazdaságtalanná tenné az üzemeltetést (gyűjtőjármű üzemeltetés, munkaidő, környezetterhelés, telepi forgalom stb.) továbbá a meglévő válogatómű nem rendelkezik tartalékkapacitással. Ennek megfelelően az új üzemet bálázógéppel kell szerelni 6. A KEOP-1.1.1/B projekt megvalósulásával a Társulás vállalásainak megfelelően a szelektív hulladékgyűjtő rendszeren belül gyűjtött hulladékok mennyiségének növelésére kerül sor a házhoz menő edényes gyűjtőrendszer bevezetésével. A várható hulladékmennyiségek alapján új kézi válogatósor építése szükséges. A

171

kézi válogatósort azonos csarnokon belül javasolt megépíteni költséghatékonysági okokból 7. Az RDF hasznosító kapacitások szűkösek, ezért a folyamatos kiszállítást nem lehet garantálni, illetve a másodnyersanyag piac fluktuációi miatt is szükség lehet az anyagok átmeneti tárolásának biztosítására. Ennek megfelelően a légszeparált és klórmentesített közép frakciók bálázását is lehetővé kell tenni. 8. Lehetőséget kell továbbá biztosítani, hogy a bálázott közép frakciót újra fel tudjuk adni az optikai válogatóműre, vagy közvetlenül utódarálóra. 9. A bálázott anyag ismételt feladása optikai válogatóműre, vagy utódarálóra történhet kézi bálabontással (bálakötöző drótok megfelelő eltávolítása a gépek épsége érdekében kiemelt fontosságú!), vagy gépi bálabontókkal. 10. Nagy teljesítményű bálázók beépítése preferált. Másodnyersanyagok bálázásánál a szállítási költségek minimalizálás alapvető fontosságú, továbbá az adott felületen egyszerre tárolható hulladék mennyisége is maximalizálható. Irányszámok: perforált PET bálák esetében min. 225 kg/bála. 11. Optikai szeparátorról leválogatott PET esetében utóválogatás szükséges. (min. nem hasznosítható PET frakciók leválogatása ha vegyes PET-ként kerül értékesítésre pl. akrilos barna PET) 12. A válogatási maradékok (válogatósor végén, illetve a válogatósorhoz csatlakozó dobrostán átesett frakciók) utódarálásra feladhatók, amennyiben az utódarálót károsító szilárd (fém) frakciókat nem tartalmaz. 13. A beruházási és üzemeltetési költségek mérséklése érdekében kézi bálabontást alkalmazunk a vonatkozó technológiai szakaszokon. 14. Optikai szeparátorral leválogatandó frakciók száma: PVC, PET, PE, HDPE, italoskarton, PP) 15. Válogató alatti boxok esetében a boxok ürítése homlokrakodóval a süllyesztett szállítószalaggal ellentétes oldal felől történjen, vagy homlokrakodóval boxba beépített kinyomólappal. 16. Optikai szeparátorral leválasztott frakciók tároló boxai esetében a 3. pont szerinti megoldással kell feladni bálázásra a hulladékfrakciókat. 17. A kézi válogatósor előtt zsákfeltépőt kell alkalmazni. A zsákfeltépő egyszerű, ellenkéses, egytengelyes alacsony fordulatszámú shredder legyen 18. A légszeparátoron leválogatásra kerülő könnyű frakció alkalmas kézi válogatásra mind mérete mind minősége alapján. A folyamatos üzemmenet biztosítása érdekében szükséges ezen frakciók automatikus továbbítása a kézi válogatóra. Az OHÜ felé történő elszámolás pontossága érdekében a kézi válogatásra történő feladás előtt szalagmérleget kell alkalmazni. Független szerv ezen ömlesztett hasznosítható frakció jellemző összetételét (tömeg%) megállapítja. A független jelentés alapján a mindenkori szelektív forrásból származó mennyiség korrigálható. (mivel annak bejövő mennyisége ismert) 19. A hulladéklerakási igénybevételi járulék megfizetéséhez szükséges hiteles adatokat biztosítani kell az eljáró hatóságnak. Ha a mechanikai előkezelő dobrostájának alsó termékét szalagmérleggel kerül mérésre, akkor az adatok hiteles archiválására is kerüljön sor. Ebben az esetben is gondot jelent azonban, hogy a biológiai stabilizálás miatt nem minden hulladék jut el egyből a lerakóra, hanem egy része biológiai stabilizálást követően. Egy szalagmérleggel értelemszerűen nem lehetséges két konténer tömegének elkülönített mérésére, így egyéb megoldás kidolgozása szükséges. (vagy közvetlen mérés hídmérlegen, de ez kerülendő a többlet szállítási munkával járó költségnövekedés miatt) 20. Szükséges megkerülő szállító rendszer kiépítése a légszeparátor + PVC/ klórleválasztást követően az utódaráló adagolásához. A megkerülő rendszer alkalmazható, ha az optikai rendszer karbantartás vagy egyéb ok miatt nem üzemeltethető. Ebben az esetben hagyományos RDF kezelőműként funkcionál a rendszer. A megkerülővel biztosítható, hogy ne csak bálázott hulladékot adjunk fel az utódarálóra ilyen esetekben, mely hatékonyabb üzemeltetést jelent.

172

21. Optikán leválasztásra kerülő PET bálázásra kerül. Ha szín szerinti válogatás szükséges, akkor targonca szállítja a bálát a válogatósor feladóteréhez (14. szalag) A technológiai sor az alábbi főbb területekre különíthető el − Tárolótér és feladás − Légszeparátor nehéz frakció kezelése − Légszeparátor közép frakció kezelése − Légszeparátor könnyű frakció kezelése − Válogatósor − Kiegészítő gépészeti technológiai elemek − Elvétel és tárolás Tárolótér: A tárolótér legalább egy nap alatt beszállítára kerülő hulladék tárolását biztosítsa. A csarnokon belül beton támfalas rész lehatárolásával mindez biztosítható. A tárolótér megfelelő lejtését és a csurgalékvíz gyűjtését ki kell építeni. A keletkező csurgalékvíz várható mennyisége miatt vélhetően célszerűbb szippantós kocsi alkalmazása. Amennyiben az új telephelyen kiépítésre kerül a biológiai stabilizálás (komposztáló), úgy a komposztálón keletkező csurgalékvíz gyűjtését biztosító medencébe vezethető a csarnokon belül keletkező csurgalékvíz. Az előaprítóra nem feladható hulladékok (pl. túlméretes lomtalanítási hulladékok) tárolására min 1 db 30 m3-es konténert kell szállítani. Megjegyzés: a ( ) jelzések a technológiai folyamatábrán található jelöléseket követik. A folyamatábra a 47. számú mellékleteként csatolásra kerül. (1.) Előaprító Célszerűen egytengelyes ellenkéses lassú forgási sebességű shredder. Aprítási méret x <250 mm. Kapacitás: 12 órás effektív napi munkaidőre számolva min. 25 tonna/h. Feladás: Az előaprító adagolását ipari gémes forgó rakodóval célszerű megoldani. A gémre rotátorfejes „recycling” kanalat javasolt felrakni. (a hulladék hatékény megfogása) A rotátorfejjel elkerülhető a polipkanalakra jellemző kilengés, mely kipergéshez és csökkentett rakodási kapacitáshoz vezethet. Ha a rakodógép alkalmazására kizárólag a csarnokon belül kerül sor, vizsgálandó a tisztán elektromos üzemű gép alkalmazása. A rakodógép meghibásodása esetén tartalék homlokrakodó alkalmazása szükséges, mely a Az előaprítóról a hulladékot bordázott szállítószalag viszi tovább. A szalagra szalagmérleget kell szerelni, így a feldolgozott hulladékok mennyisége regisztrálható. (2.) Mágneses Felső szalagos anyagáramból. szennyezettnek hatásfoka nem tartalmaz.

szeparátor mágneses szeparátor. Feladata a vashulladékok leválasztása az A vegyes hulladék jellemzői miatt, az így leválogatásra kerülő vas minősül, ezért csak csökkentett áron értékesíthető. A leválasztás 100%-os, ezért a technológiai sor több mágneses szeparátort is

(3.) Dobrosta A dobrosta feladata a hulladék fellazítása, a további technológiai szalagokra történő egyenletes anyagátadás, az előre meghatározott elválasztási szemcseméret alatti anyagok eltávolítása. Javasolt elválasztási határ x = 80 mm. A dobrosta lassú forgású, zárt kivitelű gép. A dobrostát a por képződését minimalizáló leválasztó rendszerrel kell szállítani.

173

(5.) Reverzálható szalag A dobrostán leválogatásra kerülő alsó termék döntően biológiailag bomló, magas szervesanyagtartalmú, ezért biológiai stabilizálásra alkalmas frakció. A reverzálható szalag osztja szét a két nyitott 20 m3-es DIN 30722 szabvány szerinti multiliftes konténer között a leválogatott hulladékokat. A nehéz frakció jellemző sűrűsége 0,5 – 0,6 tonna/m3, ezért 20 m3-es konténer alkalmazásával kb 10 – 12 tonna/konténer hulladékmennyiség gyűjtőhető. A konténerek adagolására szabályozást kell kiépíteni, mivel a folytonos üzem mellett. 75.000 tonna/év kezelt mennyiség és 12 óra effektív munkaidő mellett egyenletes feladásnál kb. 23 – 24 tonna/h nehéz frakció leválogatására kerül sor. Ez azt jelenti, hogy legalább 25 – 30 percenként cserélni kell egy konténert. Három vagy több konténer, estleg préskonténer alkalmazása a magas hulladékmennyiség és a hulladék sűrűsége miatt nem javasolt, mivel a konténerek cseréjét mindenképpen el kell végezni. A reverzáló szalag előtti továbbító szalagra szalagmérleget kell szerelni, így rögzíthető, hogy pontosan mennyi hulladék került leválogatásra. A két tárolókonténer alá mérőcella vagy egyéb érzékelő építhető be, mely adott tömeg elérése esetén (pl. konténerrel együtt mért tömeg eléri a 14 tonnát) jelet ad a reverzáló szalagnak a kihordási irány változtatására, így az üres konténer automatikus cseréjére kerül sor. A konténerek alatt javasolt vízzáró burkolat kialakítása, mivel a konténerek intenzív igénybevétele esetén a konténerek deformálódása, a gumitömítések elérése és a lemezek sérülésére kerülhet sor, mely a csurgalékvíz elszivárgásához vezethet. A területről a csurgalékvizet műanyag vízzáró aknába kell gyűjteni, a várható mennyiség miatt nem javasolt közvetlen bekötés a meglévő vagy a fejlesztésre kerülő telep csurgalékvíz gyűjtő rendszerébe. (6.) Görgős 20 m3-es nyitott konténerek DIN 30722 szabványnak megfelelő görgős konténerek jellemzően 3 mm oldallemez és 4 mm fenéklemez vastagsággal, bordázott oldalfalakkal, U profil elemekkel merevítve. Kétszárnyas nyitható hátsó ajtóval, karos ajtózárral és rúdzárral szerelt. A görgők általában 250 mm szélesek. (7.) Örvényáramú szeparátor A mágneses szeparálást követően a maradék nehéz frakcióban jelen lévő nem ferromágneses fémek leválasztására kerül sor. Az örvényáramú, más néven Foucault áramú, vagy eltolási áramú leválasztó berendezések segítségével kerülnek eltávolításra a réz, alumínium, cink és egyéb nem ferromágneses fémek. A gép működési elve az alábbiakban foglalható össze: örvényáram, más néven eltolási áram keletkezik, ha egy elektromos vezető változó mágneses térbe kerül. A mező forrásának és az elektromos vezetőnek a viszonylagos mozgása miatt a vezetőn belül köráramok más néven örvényáramok keletkeznek. A köráramok mágneses indukciót okoznak. Lenz törvénye értelmében a kialakuló mágneses mező az eredeti mágneses mező irányával ellentétes, azt próbálja megszűntetni, ezáltal erőhatás lép fel az elektromos vezető és a mágnes között. Minél erősebb a mágneses mező, annál nagyobb az elektromos vezetőképessége a vezetőnek, illetve minél gyorsabb a mágneses mező változása, annál nagyobb örvényáramok keletkeznek a vezetőben. A kialakuló mágneses mezők miatt a ferromágneses, nem fémes és nem ferromágneses fémek elválaszthatók egymástól. A leválasztott fémek konténerben kerülnek tárolásra. (javasolt 7 m3 DIN 30720 típusú szimmetrikus, nyitott láncos konténer vagy 10 m3 nyitott DIN 30722 konténer) (8.) Légszeparátor A légszeparátort süllyedési sebesség (áttételesen fajsúly) szerinti szétválasztásra alkalmazzák. A szeparátorban a hulladékáramra keresztirányban nagy mennyiségű levegőt fújunk be. A befújt levegő az energetikai szempontból értékes könnyű, kis sűrűségű, jellemzően, papír, műanyag, textíl stb. frakciókat elszállítja, míg a nehéz szilárd hulladékok (kő, üveg, egyéb törmelék) a légárammal nem kerülnek továbbításra, kihullanak és az anyagáramból kihordószalag segítségével eltávolíthatók.

174

A gép három fő részegységből áll: egy légosztályozóból, egy légszeparátorból és egy nagy kapacitású (~ 10.000 m3 / óra kapacitású légszűrőből. A gépre történő feladási feladatokat behordó szalag látja el. A javasolt légszeparátor fajsúly alapján 3 frakcióra osztályozza a feladott hulladékáramot - könnyű (21.), közép (5.) és nehéz (20.) - A légszeparátor első szakaszán a nehéz frakciók kerülnek leválasztásra (kő, üveg, törmelék, fém stb.) míg a második szakaszban a közép és könnyű frakciók elválasztására kerül sor. A légszeparátorok pontforrásnak minősülnek, a technológia telepítése előtt létesítési engedélyt szükséges beszerezni a területileg illetékes ATI-KTVF-től. (6721 Szeged, FelsőTisza part 17.)

Légszeparátor közép frakció (10.) további kezelése (11.) Optikai szeparátor 1. - PVC Az optikai szeparátorok általában közel-infravörös (near-infra-red = NIR), vagy röntgen hullámhossz tartományban működnek, jellemzően az előbbi terjedt e. Az NIR szeparátorok egy gyorsító szalagból, egy optikai leolvasó egységból és egy pneumatikus leválasztó rendszerből állnak. A gyorsító szalagon elterített anyag jellemzően 3-4 m/s sebességgel halad át az optikai érzékelő alatt. Az optikai érzékelő a kezelendő hulladékra kibocsátott elektromágneses hullám (közel infa spektrum) visszaverődött hullámát dolgozza fel. A visszaverődő hullám jellemzőinek elemzésével az optikai érzékelő rendszer azonosítja az adott anyagtípust és a pontosan beállított gyorsítószalag és a visszaverődés időpontja alapján kiszámolja az adott anyagnak a fúvókához történő elérési idejét. A pneumatikus sor a jelek alapján fújja ki a fúvókához elérő anyagokat, mellyel a célanyagok pozitív leválasztása valósítható meg. A kevert települési hulladékokat a rendszer segítségével mentesítjük a klórtartalmú anyagoktól. (elsősorban PVC tartalom). A klór (PVC) tartalmú anyagok leválasztása ebben a lépésben azért fontos, mert a PVC maradék hulladék energetikai hasznosítását ellehetetleníti, illetve a (6.) reverz szalagot követő technológiai lépéseknél újabb PVC mentesítés már nem végezhető. (pl. bálázott közép frakció ismételt feladása optikára) (31.) Reverz szalag - Útvonal választó Az útvonalválasztó feladata, hogy az Üzemeltető döntésétől függően a hulladékáramot az optikai szeparátorokra / utódarálóra / bálázóra vezesse. Az útvonalválasztó ezért elvileg három továbbítási irányt határoz meg. Javasolt elektromotorral mozgatható terelőlapokkal elkülönített szállítószalagokra történő útvonalválasztás kiépítése, de egyéb megoldások is lehetségesek. Fontos, hogy az útvonalválasztó működtetéséhez ne legyen szükséges mechanikus helyszíni beavatkozásra, a továbbítási lehetőségeket vezérlőteremből irányíthassa a kezelőszemélyzet. (Szalag 8/1.) Feladószalag bálázóra Feladata az útvonalválasztót követően a bálázógép adagolása. (19.) Bálázógép 1. Nagy teljesítményű bálázógép (min. 80 tonna préserő). Bálázásra akkor van szükség, ha az optikai szeparátorok vagy az utódaráló karbantartására kerül sor, vagy az optikai szeparátoron, utódarálón előállított fraciók nem értékesíthetők, ezért átmeneti tárolásra van szükség, a deponálást az üzemeltető el akarja kerülni. A bálázógép nagy teljesítményű legyen, a várható maximális tömegáram előzetes műszaki becslések alapján kb. 7 tonna/h egyenletes anyagáramként. A bálázógépeket bálamérleggel kell szállítani, melyek hitelesítést követően alkalmasak a bálák pontos tömegének mérésére, a bálák jelölésére. A bálamérlegnek alkalmasnak kell lennie a meglévő telepi készletnyilvántartó szoftverrel történő kommunikációra.

175

Tárolás Bálázást követően a bálafogó adapterrel szerelt targoncákkal a bálák a fedett megépítendő tárolószínbe vagy a csarnok megfelelő tárolóterületére szállítandók. Javasolt olyan targonca beszerzése mely, minimálisan 4 (vagy 5) bála egymásra rakodásához szükséges emelési magassággal rendelkezik. (helytakarékosság) A nagy teljesítményű bálázógép miatt a bálák várható tömege kb. 600 kg/bála. (20.) Kézi bálabontás Az üzemeltetési és beruházási költségek csökkentése érdekében kézi bálabontás alkalmazására kerül sor a megépítendő üzemben. A bálák bontása során a bálakötöző drótokat levágják, a drótokat elkülönítve kell gyűjteni. A szétbontott bálák rakodását homlokrakodóval javasolt végezni a hatékony működés érdekében. Az alternatív technológiai út lényege, hogy a felbontott bálák továbbítása a technológiai sor további szakaszára biztosított legyen. (jelen esetben optikai szeparálás) A bálabontást követően biztonsági okokból mágneses szeparátor beépítése szükséges. A bálabontást követően szükséges kiépíteni a csatlakoztathatóságot a (33.) jelölésű megkerülő ághoz. (12.) Optikai szeparátor 2. – PE A (11.) számú optikai szeparátorral azonos felépítésű gép. Feladata az előre definiált haszonanyag leválasztása. A szalagszélesség az előzetes méretezések alapján 2,8 m (13.) Optikai szeparátor 3. – PP/HDPE A (11.) számú optikai szeparátorral azonos felépítésű gép. Feladata az előre definiált haszonanyag leválasztása. A szalagszélesség az előzetes méretezések alapján 2,8 m (14.) Optikai szeparátor 4. - PET A (11.) számú optikai szeparátorral azonos felépítésű gép. Feladata az előre definiált haszonanyag leválasztása. A szalagszélesség az előzetes méretezések alapján 2,0 m. (15.) Optikai szeparátor 5. – Választott frakció A (11.) számú optikai szeparátorral azonos felépítésű gép. Feladata az előre definiált haszonanyag leválasztása. A szalagszélesség az előzetes méretezések alapján 2,0 m. (16.) Utóaprító Egy, két- vagy négytengelyes finom shredder 30 mm-es cserélhető alsó szitával. Az utódaráló segítségével az előkészített könnyűfrakciók aprítására kerül sor. Az aprítás során a hulladék víztartalma csökken a gépben keletkező súrlódási hő hatására, homogenizálódik a feldolgozott anyag. A kés méretű frakció jobb égési feltételeket mutat, illetve alkalmasak cementgyári pneumatikus továbbításra is. A cementgyárak általában 40 mm-es befúvócsöveket alkalmaznak a forgódobok fűtűsét ellátó tüzelőrendszeren belül, a kiegészítő tüzelőanyagok befúvására, a 30 mm-es rosta ezért biztosítja, hogy az előállított kiegészítő tüzelőanyag ne akadjon el a vezetékekben. (kalcinátorokban előkalcinálókban esetenként 50 – 80 mm-es frakció is megfelelő lehet) A technológiai sorban egy utódaráló telepítésére kerül sor. Az optikai szeparátorok megkerülőse esetére méretezésekor 7 tonna/h kapacitást kell figyelembe venni. (23.) Megkerülő ág utóaprítóhoz Feladata az utóaprítót ellátó szállítószalaghoz történő csatlakozással az optaikai szeparátorok megkerülésével történő utóaprítás biztosítása. (optikai egység karbantartása stb.) Csatlakozik a bálabontóhoz (17.) Tárolóboxok Az optikai szeparátorok által leválaszott másodnyersanyagok átmeneti, bálázás előtti tárolását biztosítják. Feladás a bálázó szalagra manuális vagy rakodógépes kihordással történik.

176

(18.) Tárolóbox PET hulladék Funkciója azonos a 17. tétellel. A PET hulladékok esetében utóválogatásra kerülhet sor a szín szerinti válogatás biztosítása érdekében, ilyenkor a bálázott PET hulladékot a 14. szalagra adják fel átmeneti tárolást követően. Légszeparátor könnyű frakciók (24.) további kezelése A légszeparátoron leválasztásra kerülő könnyű frakció mérete x>80 mm, minőségük alapján várhatóan alkalmasak a kézi válogatással történő további elkülönítésre. A célfrakciók a kézi válogatósornál megadásra kerültek. (27.) Vibrációs vályú A vibrációs vályú feladata a könnyű frakciók fellazítása a válogatószalagra történő egyenletes feladás biztosítása. (excenteres mozgatású rázólap oldalfalakkal) (29.) Válogatósor (25.) (26.) (28.) 12 boxos hagyományos válogatósor. A válogatósorhoz tartozik előaprító (25.) (zsákfeltépés érdekében) mágneses szeparátor (26.) és dobrosta (28.) a szükséges továbbító szállítószalagokkal. A dobrosta alatt javasolt nagy méretű konténer alkalmazása, amennyiben a rendelkezésre álló hely ezt lehetővé teszi. (cél: ritkább ürítés) 5 garatot garatonként 2 db PET lyukasztóval kell felszerelni (3 db PET, 2 db HDPEPP) Szalag 18. A bálázógép feladását biztosító szállítószalag(ok). A szállítószalaghoz csatlakoznak a válogatóboxok. A szállítószalag bordázott a gördülő frakciók (pl. PET) megfelelő szállítása érdekében. A szállítószalag csatornába futó legyen, és legalább 8,0 m széles szakaszon önálló (pl. válogatást nem igénylő hulladék) feladását is tegye lehetővé. (30.) Bálázógép 2. – válogatósori bálázó A válogatósort kiszolgáló nagy teljesítményű (min. 100 tonna préserő) automata bálázógép kapcsolható perforáttoral szerelve. A bálázógépeket bálamérleggel kell szállítani, melyek hitelesítést követően alkalmasak a bálák pontos tömegének mérésére, a bálák jelölésére. A bálamérlegnek alkalmasnak kell lennie a meglévő telepi készletnyilvántartó szoftverrel történő kommunikációra.

177

5.1.1.4-1. táblázat: Sorszám

Eszköz

Konténerek Mennyiség

1

30 m3 nyitott görgős (DIN 30722) konténer

4

2

15 m3 DIN 30722 (görgős) szimmetrikus nyitott konténer

1

3

7 m3 DIN 30720 (láncos) szimmetrikus nyitott konténer

4

4

7 m3 DIN 30720 (láncos) szimmetrikus nyitott konténer

1

5

30 m3 DIN 30722 (görgős) konténer

1

6

30 m3 nyitott görgős (DIN 30722) konténer

1

7

30 m3 DIN 30720 (görgős) szimmetrikus nyitott konténer

2

Sorszám

Eszköz

1

Digitális, mobil raktármérleg (integrálva a meglévő informatikai rendszerrel)

Egyéb Mennyiség 2

Felhasználás A mechanikai előkezelő rostán leválasztott alsó termék átmeneti tárolása és szállítása A 4 db konténerből 2 db tartalékként funkcionál. (konténer sérülése, elhúzódó konténercsere) (6.) Optikai szeparátoron leválogatásra kerülő PVC / klórtartalmú hulladékok átmeneti tárolása (9.) Mágneses szeparátoron leválogatásra kerülő vashulladékok hulladékok átmeneti tárolása (2.) (21.) (26.) (32.) Örvényáramú szeparátoron leválogatásra kerülő nem-vas fémek és alumínium tartalmú kompozitok átmeneti tárolása Nehéz frakció maradéka, mely deponálásra kerül. Válogatósoron a dobrostán leválogatásra kerülő alsó termék átmeneti tárolása Válogatósori maradékok átmeneti tárolása Feladni kívánt kommunális nem aprítható hulladékok átmeneti tárolása Felhasználás A bálák jellemző méretének megfelelő terhelhetőségű mérleg, mely számítógéphez nem csatlakozik. (leolvasás kijelzőről)

Mérendő frakciók: − Mechanikai előkezelő rosta alsó termék kihordott mennyiség reverzáló szalag előtt − Mechanikai előkezelő rosta alsó terméket fogadó konténerek tömege szalagmérleggel határozandó meg − Légszeparátorral leválasztott könnyű frakció kézi válogatásra történő feladás előtt − Légszeparátorral leválasztott középnehéz frakció további technológiai folyamatok előtt

178

5.1.1.4-2. táblázat: Anyagmérleg Anyagmérleg 75.00 tonna/év kezelt kevert települési szilárd hulladék esetében Tömegáram 14 óra üzemidőre vonatkoztatva Napi Anyagáram Műszaki becslés Tömeg (tonna) egyenletes mennyiség feldolgozás mellett, (tonna/d) 250 munkanap esetén (tonna/h) Beszállított hulladék mennyisége 75000 21,43 300,00 Elfolyó csurgalékvíz mennyisége Kb. 2% elfolyó 1 500 0,43 6,00 csurgalékvíz. Párolgási veszteség nélkül Feladott hulladék mennyisége, Kb. 2% elfolyó 73 500 21,00 294,00 elfolyó csurgalékvíz után csurgalékvíz

Leválaszott vas fémek mennyisége előaprítás előtt Előaprított hulladék mennyisége

Kb. feladott 1%-a

Dobrosta alsó termék Dobrosta felső termék Légszeparált hulladék ebből nehéz frakció további kezelés előtt ebből közép frakció további kezelés előtt ebből könnyű frakció további kezelés előtt

Feladott 55%-a

Nyomon követés / Mérés

Kb. 1400 m3/év. Nem egyenletes keletkezés (nyári időszak aktívabb) Hídmérleg beszállított hulladék mennyiségére, szalagmérleg az előaprítást követően a dobrostára feladó szalagra

735

0,21

2,94

72 765

20,79

291,06

Feladott 10%-a

40 021 32 744 32 744 3 274

11,43 9,36 9,36 0,94

160,08 130,98 130,98 13,10

Feladott 70%-a

22 921

6,55

91,68

Feladott 20%-a

6 549

1,87

26,20

Leválaszott vas fémek mennyisége nehéz frakcióból Leválaszott nem-vas fémek mennyisége nehéz frakcióból

Feladott 20%-a

655

0,00 0,19

0,00 2,62

Telepi hídmérlegen

Feladott 10%-a

327

0,09

1,31

Telepi hídmérlegen

Optikai Optikai Optikai Optikai Optikai

Feladott hulladék 2%-a Feladott hulladék kb. 70%-a haszonanyag, ennek kb. 85%-át választjuk le. Légszeparált frakciókra

458 13 365

0,13 3,82

0,00 1,83 53,46

szeparátor szeparátor szeparátor szeparátor szeparátor

-

klór PET PE HDPE Italoskarton

179

Feladó szalagra szerelt szalagmérleggel

útválasztó reverzáló szalagot követően vibrációs vályú előtti szalagmérleggel

Telepi hídmérlegen Megjegyzés: a le nem választott anyagok az RDF-ben dúsulnak. Mérés bálázást követően, raktármérleggel

Anyagmérleg 75.00 tonna/év kezelt kevert települési szilárd hulladék esetében Tömegáram 14 óra üzemidőre vonatkoztatva Napi Műszaki becslés Tömeg (tonna) egyenletes mennyiség feldolgozás mellett, (tonna/d) 250 munkanap esetén (tonna/h) Légszeparált frakciókra hulladékanalízis adatok nem állnak rendelkezésre

Anyagáram

Optikai szeparátor - PP

RDF - utódarálóra

RDF tényleges (száradás)

mennyiség

Válogatási maradék könnyű frakcióból Maradék könnyű frakció, értékesíthető haszonanyagként Biológiai stabilizásra feladott hulladék (dobrosta alsó termék) Vízveszteség, lebomlás, Biológiai stabilizálás után megmaradt mennyiség

Nyomon követés / Mérés

raktármérleggel

Maradék optika után

9 556

2,73

38,22

Kb. 5% veszteség, aprítón belüli súrlódás miatt + csarnokon belüli száradás a technológiai elemek miatt (pl. légszeparátor) Feladott 20%-a

9 078

2,59

36,31

1 310

0,37

5,24

Telepi hídmérlegen

5 239

1,50

20,96

Kiszállítás hídmérleggel

10 005

2,86

40,02

n.r. (dobrostán mért)

2 001 8 004

n.r. n.r.

Dobrosta alsó termék 25%-a Kb. 20%-os mértékben

180

Kihordószalagra szerelt szalagmérleggel. Megjegyzés: amennyiben az optika nem üzemel, és közvetlen feladás utódarálóra, úgy a szükséges teljesmény 7 tonna/h

Telepi hídmérleg

során

5.1.1.4-3. táblázat: Munkaerőigény Létszám összesen 2 műszakra Sorszám Munkakör megnevezés Létszám (fő) Feladat Üzem közvetlen irányítása, felügyelet, gépek 1 Csoportvezető 2 vezérlése 2 Multiliftes sofőr 2 DIN 30722 konténerek mozgatása Bálázott anyagok mozgatása (válogató és 2 Targoncás 4 optika/RDF sor) Ipari gémes rakodógép kezelése (kevert települési 3 Rakodógép kezelő 2 hulladék feladása) Homlokrakodó / Teleszkópos rakodó - szelektív hulladék válogatására feladás válogatóműre és 4 Rakodógép kezelő 2. 2 kevert települési hulladék bejövő oldali tárolótér rendezésére (az ipari gémes rakodó kiszolgálása) 5 Konténeres sofőr 2 Kisebb láncos (DIN 30720) konténerek szállítása Technológiai gépek kezelése csoportvezető 5 Technológus gépkezelő 2 irányításával Kézi válogatósor és válogatósorra nem feladott 6 Válogatók 24 anyagok válogatása Összesen 40

A tervezett technológia beépített névleges villamos teljesítményét a jelenlegi tervek alapján a következő táblázatban adjuk meg. 5.1.1.4-4. táblázat: Névleges villamos teljesítmény Ssz.

Folyamatábra jel

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

1. Szalag 2. Szalag 3. Szalag 17. Szalag 4. Szalag 21. 22. Szalag Szalag 9. 6. Szalag Szalag Szalag 8. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

27

27.

28 29 30

Szalag 19. 25. Szala 16.

1 2 3 4. 5.

12. 7.

8/1 8/2 9.

Megnevezés Előaprító Kihordó szalag előaprítóról Mágneses szeparátor Felhordószalag dobrostára Dobrosta Kihordószalag dobrostáról Reverzálható szalag Továbbító szalag légszeparátorra Légszeparátor Nehéz frakció kihordószalag Mágneses szeparátor Örvényáramú szeparátor Könnyű frakció kihordószalag Közép frakció kihordószalag Optikai szeparátor - 1. főegység - Klór Útválasztó reverz szalag Továbbító szalag útvonalválasztóról Feladószalag bálázóra Továbbító szalag optikai sorra Bálázógép 1. Optikai szeparátor - 1. alegység - PET Optikai szeparátor - 2. alegység - PE Optikai szeparátor - 2. főegység - Italoskarton Optikai szeparátor - 3. alegység - HDPE Optikai szeparátor - 4. alegység - PP Utóaprító Box átmeneti tárolás 5 db, elektromotorral felhúzható kapuval Továbbító szalag vibrációs vályúhoz Vibrációs vályú Továbbító szalag vibrációs vályúról kézi válogatóra

181

Becsült névleges beépített teljesítmény (kW) 320 5 3,0 5 30 5 2 5 100 5 2,2 12 10 4 10 3 5 5 5 110 10 10 10 10 10 320 30 5 4 5

Ssz.

Folyamatábra jel

31 32

Szalag 21. 22.

33

Szalag 14.

34 35 36 37 38 39 40 41 42

23. 24. Szalag 20. 20. Szalag 18. 29. -

Becsült névleges beépített teljesítmény (kW)

Megnevezés Bálázógép 1.-re továbbító feladószalag Zsákfeltépő Továbbító szalag zsákfeltépőről / zsákfeltépőt megkerülő feladásról dobrostára Mágneses szeparátor dobrosta előtt Dobrosta (válogatósor) Továbbító szalag dobrostáról válogatósorra Válogatószalag Bálázógép feladószalag Bálázógép 2. Válogatósor légkondícionálás Válogató sor boxok elektromotoros ajtók (12 db) Hűtés Összesen

A 34. táblázatban mutatjuk fejlesztéseket, beszerzéseket.

be

a

projekt

keretén

belül

megvalósítani

5 25 8 3,0 25 5 10 15 90 15 24 60 1 345

kívánt

Szeged – biológiai stabilizáló (nyílt téri komposztáló) Az ATI-KTVF-el folytatott egyeztetés alapján a Felügyelőség ragaszkodik a kevert települési hulladékok lerakás előtti részleges biológiai stabilizálásához. Ennek megfelelően a mechanikai előkezelőből származó hulladékoknak átlagosan 15-20%-a biológiai stabilizálásra kerül. (számításokban 16% érték került figyelembe vételre) A válogatóműből kikerülő 0-60 vagy 0- 80 mm frakciójú szerves anyag komposztálására nyitott rendszerű forgatásos táblaprizmás komposztáló épül. Az évi 10-15 000 t szervesanyag komposztálására tervezett területi 8 hetes érési időt feltételezve 6500 m2. A komposztáló burkolata 5X5 m-es táblákból álló dilatációs hézagokkal elválasztott sóálló, vasalt bazaltbeton. Rétegszerkezete: lásd térburkolatok. A komposztáló felületét 1%-os északi irányú lejtéssel alakítják ki. A lefolyó csurgalékvizeket 0,3 m széles rácsos folyóka gyűjti össze és NA 250 KG PVC cső vezeti az átemelő aknába, ahonnan a csurgalékvíz tározó medencébe kerül. A csurgalékvíz medencéből csurgalékvíz nyomóaknán keresztül lehetőség van a csurgalékvíznek a komposztprizmákra történő visszalocsolására. A csurgalékvizek oldalirányú elfolyását kiemelt szegély akadályozza meg. épül: nyílt terű komposztáló sóálló, vasalt bazaltbeton burkolattal : 6500 m2 0,3 m széles rácsos folyóka: 100 m kiemelt szegély: 221,5 m csurgalékvíz vezeték NA 250 KG PVC: 25 m csurgalékvíz nyomóvezeték NA 50 KG PVC: 50 m csurgalékvíz akna D 100 cm átm, , 4 m mély előregyártott aknaelemekből, szivattyúval, HDPE szigeteléssel: 2 db. A komposztálóra a hulladékok szállítását multiliftes szerkezetű tehergépjármű végzi majd 30 m3-es DIN 30722-es konténerekkel. A komposztáló ellátásához rakodógép beszerése szükséges.

182

Szeged-Szőreg hulladékudvar A hulladékudvar 1073 m2 aszfalt burkolattal került megtervezésre. Hagyományos, portakonténert, ADR minősített veszélyes hulladékok tárolására szolgáló ISO konténert és a beszállításra kerülő hulladékok mennyiségéhez és minőségéhez illeszkedő DIN 30722 és DIN 30720 típusú konténereket tartalmaz. A hulladékudvar belterületen kerül kialakítása a Szeged 889/22 és 889/23 hrsz-ú ingatlanon. A hulladékudvar kialkítása során a következő építmények létesítésére kerül sor:
kerítés és kapu
térburkolat
térvilágítás
közműcsatlakozások (villamos energia, víz, szennyvíz, csapadékvíz elvezetés)
portakonténer alapozás A hulladékudvaron a hatályos jogszabályok – jelenleg az 5/2002. KvVM rendelet - szerinti hulladékok elkülönített gyűjtésére kerül sor.

183

5.1.1.4-5. táblázat A fejlesztés eredményei a kiválasztott változatra vonatkozóan (MT 30. tábla alapján) 2011 1. Házi komposztálás

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

50,4

50,4

50,4

50,4

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

1500,0

2. Szelektíven begyűjtött hulladék

5053,9

5059,6

5065,2

5070,9

18798,4

18838,6

18838,6

18838,6

18838,6

18838,6

2.1. papír

1080,1

1083,4

1086,6

1089,9

5225,9

5252,0

5252,0

5252,0

5252,0

5252,0

2.1.1. ebből csomagolási papír

1080,1

1083,4

1086,6

1089,9

2985,2

3003,1

3003,1

3003,1

3003,1

3003,1

2.2. műanyag

598,8

601,2

603,6

606,0

3529,4

3543,5

3543,5

3543,5

3543,5

3543,5

2.2.1. ebből csomagolási műanyag

598,8

601,2

603,6

606,0

3206,9

3222,9

3222,9

3222,9

3222,9

3222,9

2.3. üveg

314,0

314,0

314,0

314,0

2941,9

2941,9

2941,9

2941,9

2941,9

2941,9

2.3.1. ebből csomagolási üveg

314,0

314,0

314,0

314,0

2249,6

2249,6

2249,6

2249,6

2249,6

2249,6

2.4. fém

185,9

185,9

185,9

185,9

737,1

737,1

737,1

737,1

737,1

737,1

14,0

14,0

14,0

14,0

413,0

413,0

413,0

413,0

413,0

413,0

2.5. biohulladék

2611,1

2611,1

2611,1

2611,1

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

2.5.1. ebből lakosságnál keletkező zöldhulladék

2611,1

2611,1

2611,1

2611,1

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

4300,0

0,0

0,0

0,0

0,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

1800,0

2.4.1. ebből csomagolási fém

2.5.2. ebből közterületen, intézményeknél keletkező zöldhulladék 2.5.3. lakosságnál keletkező egyéb biológiailag lebomló hulladék 2.6. egyéb elkülönítetten gyűjtendő (HEEB, gumiabroncs, stb.)

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

264,1

3. Komposztálás

2611,1

2611,1

2611,1

2611,1

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

3.1. zöldhulladék komposztálása

2611,1

2611,1

2611,1

2611,1

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

6100,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

4. Vegyes gyűjtés

75427,9

74214,3

73812,0

73964,2 58 945,3

4.1. papír

12055,0

12117,4

12180,1

12243,2

8 173,9

8 214,7

8 214,7

8 214,7

8 214,7

8 214,7

4.2. műanyag

11378,8

11424,3

11470,0

11515,9

8 641,0

8 675,5

8 675,5

8 675,5

8 675,5

8 675,5

4.3. üveg

5034,9

5034,9

5034,9

5034,9

2 407,0

2 407,0

2 407,0

2 407,0

2 407,0

2 407,0

4.4. fém

2271,1

2271,1

2271,1

2271,1

1 719,9

1 719,9

1 719,9

1 719,9

1 719,9

1 719,9

4.5. biohulladék

8245,8

8136,7

8028,7

7921,8

2 877,5

2 772,7

2 772,7

2 772,7

2 772,7

2 772,7

3.2. egyéb, biohulladék komposztálása

184

59 063,6 59 063,6 59 063,6 59 063,6 59 063,6

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

36442,3

35229,8

34827,1

34977,2

35126,1

35273,6

35273,6

35273,6

35273,6

35273,6

968,8

953,2

948,0

950,0

757,1

758,6

758,6

758,6

758,6

758,6

6. Előkezelőbe (pl. MBH) kerülő vegyes hulladék

0,0

0,0

0,0

0,0

58945,3

59063,6

59063,6

59063,6

59063,6

59063,6

7. Égetett vegyes hulladék

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

4.6. egyéb 5. Átrakott vegyes hulladék

8. Jogszabálynak megfelelően közvetlenül lerakott vegyes hulladék

75427,9

74214,3

73812,0

73964,2

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

9. Előkezelés utáni kimeneti anyagáramok kezelése

0,0

0,0

0,0

0,0

22642,0

22686,3

22686,3

22686,3

22686,3

22686,3

9.1. stabilizált hulladék

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

9.2. hasznosítható másodnyersanyag (anyagában és energetikailag)

0,0

0,0

0,0

0,0

21782,0

21826,3

21826,3

21826,3

21826,3

21826,3

9.3. fém hasznosításra

0,0

0,0

0,0

0,0

860,0

860,0

860,0

860,0

860,0

860,0

93,2

93,5

93,8

94,1

37252,6

37330,5

37330,5

37330,5

37330,5

37330,5

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

93,2

93,5

93,8

94,1

949,2

953,3

953,3

953,3

953,3

953,3

10.2.1. papír

28,0

28,1

28,1

28,2

284,8

286,0

286,0

286,0

286,0

286,0

10.2.2. műanyag

18,6

18,7

18,8

18,8

189,8

190,7

190,7

190,7

190,7

190,7

10. Lerakott kezelési maradékok 10.1.

komposztálási maradék

10.2.

válogatási maradék

10.2.3. fém 10.2.4. egyéb 10.3.

égetési maradék

10.4.

előkezelt vegyes hulladék lerakásra

0,0

0,0

0,0

0,0

47,5

47,7

47,7

47,7

47,7

47,7

46,6

46,8

46,9

47,0

427,2

429,0

429,0

429,0

429,0

429,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

36303,3

36377,2

36377,2

36377,2

36377,2

36377,2

75521,2

74307,8

73905,8

74058,3

37252,6

37330,5

37330,5

37330,5

37330,5

37330,5

9.2. hasznosítható másodnyersanyag (anyagában és energetikailag)

0,0

0,0

0,0

0,0

21782,0

21826,3

21826,3

21826,3

21826,3

21826,3

9.2.1. anyagában hasznosítható anyagok

0,0

0,0

0,0

0,0

11217,7

11240,6

11240,6

11240,6

11240,6

11240,6

9.2.1.1. papír

0,0

0,0

0,0

0,0

2654,1

2659,5

2659,5

2659,5

2659,5

2659,5

9.2.1.2. PET

0,0

0,0

0,0

0,0

2555,7

2560,9

2560,9

2560,9

2560,9

2560,9

11. Összes lerakás (8+10)

185

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

9.2.1.6. PE film

0,0

0,0

0,0

0,0

5119,8

5130,2

5130,2

5130,2

5130,2

5130,2

9.2.1.7. egyéb műanyag

0,0

0,0

0,0

0,0

888,2

890,0

890,0

890,0

890,0

890,0

9.2.2. magasfűtőértékű, energetikailag hasznosítható anyagok (RDF

0,0

0,0

0,0

0,0

10564,3

10585,8

10585,8

10585,8

10585,8

10585,8

9.2.1.3. PET átlátszó 9.2.1.4. PET szines 9.2.1.5. PE

186

13. táblázat: A tervezett létesítmények bemutatása Létesítmény Házi komposztáló edényzet Szeged körzet

Mértékegység

Mennyiség

Létesítmény helye

db

db

Újrahasználati központ

db

6000

Szeged körzet

6 000

6 000

3150

Algyő 400 db, Balástya 700 db, Bordány 250 db, Deszk 200 db, Forráskút 100 db, Kelebia 300 db, Kiszombor 260 db, Klárafalva 30 db, Kübekháza 50 db, Öttömös 10 db, Röszeke 150 db, Szatymaz 200 db, Tompa 50 db, Üllés 150 db, Zsombó 300 db

3 150

3 150

17

17

10

10

1

1

konténerrel

db

17

Szeged körzet + Kelebia 2 db, Ópusztaszer 1 db, Pusztaszer 1 db, Röszke 1 db, Tiszasziget 2 db, Tompa 2 db

épülettel

db

11

Bordány, Domaszék, Forráskút, Kistelek, Mórahalom, Rúzsa, Szatymaz, Újszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó

Válogató* Komposztáló* Pellet-előállító* Előkezelő mű Mechanikaioptikai előkezelő mű (Szeged) és telephelyi infrastruktúra Biológiai stabilizáló (Szeged) Válogatómű (Mórahalom) és telephelyi infrastruktúra Elkülönített gyűjtést szolgáló eszközök (edényzet, speciális járművek)** Bálatároló szín Gyűjtő jármű öntömörítős 20 m3 Edények 120 liter házhoz menő csomagolási Edények 120 liter házhoz menő zöldhulladék Szeged

Összesen

db

Mórahalom körzet

Hulladékudvar Szeged-Szőreg városrész Gyűjtősziget

Beruházás utolsó éve

db db

1

Szeged-Szőreg

db kapacitás, t kapacitás, t 5000 kapacitás, t

Szeged-Sándorfalvi út

5000

5000

kapacitás, t

tonna/év

75000

Szeged

1

1

tonna/év

10000

Szeged

1

1

tonna/év

2000

Mórahalom

1

1

db

m2

840

Szeged

1

1

db

4

Szeged

4

4

db

25526

Szeged

34481

34 481

db

25526

Szeged

25526

25 526

187

Létesítmény Multiliftes kocsi + daru komposztáló daráló vontatásához, gyűjtőszigetek gyűjtéséhez Aprítógép komposztálóhoz Edényazonosító rendszer Gyűjtő gépjármű öntömörítős 20 m3 Edény 120 liter csomagolási hulladék Edény 120 liter biohulladékhoz Aprítógép (robbanómotoros)

Beruházás utolsó éve

Összesen

1

1

1

db

1

1

1

db

32000

32000

32 000

db

4

4

4

db

18317

Mórahalom körzet

18317

18 317

db

5919

Mórahalom körzet

5919

5 919

db

4

4

4

12

12

11838

11 838

Mértékegység

Mennyiség

db

Létesítmény helye

Szeged Kistelek 1 db, Mórahalom 3 db

Mórahalom, Szatymaz Algyő, Ásotthalom, Balástya, Domaszék, Kelebia, Kistelek, Mórahalom, Ópusztaszer, Pusztaszer, Tiszasziget, Tompa, Újszentiván, Zsombó

Aprítógép (traktorra szerelhető)

db

12

Edényazonosító és mérő rendszer kéttényezős közszolgáltatási díj bevezetéséhez

db

11838

Géptároló csarnok

db

6

Domaszék, Kistelek, Szatymaz, Újszentiván, Zákányszék, Zsombó

6

6

Algyő, Ásotthalom, Balástya, Bordány, Deszk, Domaszék, Forráskút, Kistelek, Mórahalom, Ópusztaszer, Pusztamérges, Pusztaszer, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó

18

18

4

4

11

11

111

Bordány 3 db, Deszk 6 db, Forráskút 3 db, Kistelek 9 db, Kiszombor 10 db, Mórahalom 9 db, Pusztaszer 5 db, Röszke 6 db, Ruzsa 15 db, Sándorfalva 15 db, Szatymaz 4 db, Tiszasziget 9 db, Újszentiván 5 db, Üllés 6 db, Zákányszék 3 db, Zsombó 3 db

111

111

225

225

6

6

90-110 LE-s traktor zöldhulladék gyűjtéshez

db

18

kis hulladékgyűjtő jármű

db

4

Kelebia, Kistelek, Mórahalom, Tompa

konténer zöld hulladéknak

db

11

Algyő, Kiszombor, Kübekháza, Mórahalom, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván

3 lábú fedeles kuka

db

PET-palack préselő

db

225

Bordány 10 db, Forráskút 10 db, Kiszombor 4 db, Klárafalva 30 db, Mórahalom 100 db, Pusztaszer 10 db, Röszke 10 db, Ruzsa 10 db, Szatymaz 8 db, Tiszasziget 3 db, Újszentiván 5 db, Üllés 10 db, Zákányszék 5 db, Zsombó 10 db

egytengelyű pótkocsi

db

6

Domaszék, Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer, Zákányszék, Zsombó

188

Létesítmény

Mértékegység

Mennyiség

kéttengelyű pótkocsi

db

10

db

1

db

1

Görgős konténerszállító jármű daru nélkül Kétkaros emelős konténerszálító jármű Lerakó kapacitás kihasználtságának növelését szolgáló eszközök Láncos konténeres kocsi (optikai kezelőmű kiszolgálására) Multiliftes kocsi (optikai kezelőmű kiszolgálására) Dózer (depónia ellátása) Targonca bálafogó adapterrel (optikai kezelőmű kiszolgálására) Ipari gémes rakodó (optikai kezelőmű kiszolgálására) Homlokrakodó (optikai kezelőmű kiszolgálására) Targonca (Mórahalom válogató) Homlokrakodó Egyéb***

5.1.2

Beruházás utolsó éve

Összesen

10

10

Mórahalom körzet

1

1

Mórahalom körzet

1

1

Létesítmény helye Ásotthalom, Balástya, Bordány, Deszk, Kelebia, Öttömös, Ruzsa, Szatymaz, Tiszasziget, Üllés

db

0

db

1

Szeged

1

1

db

1

Szeged

1

1

db

1

Szeged

1

1

db

2

Szeged

2

2

db

1

1

1

db

1

1

1

db

1

Mórahalom

1

1

db

2

Mórahalom, Kistelek

2

2

Output indikátorok

A projekt output indikátorai az alábbi táblázatban láthatók. 14. táblázat: Output indikátorok Létesítmény Házhoz menő hulladékgyűjtés Házi komposztálás

Válogatóműben kezelt hulladék

Komposztáló

Mértékegység

Az indikátor megnevezése Output indikátor Házhoz menő gyűjtéssel begyűjtött szelektív hulladék mennyisége Házi komposztálók száma Házilag komposztált zöldhulladék mennyisége Szelektíven begyűjtött csomagoló anyag mennyisége az összes keletkező csomagoló anyaghoz képest Komposztált biológiailag lebomló hulladék mennyisége az összes keletkező hulladékhoz képest

Kiindulási érték

Dátum

Célérték

Dátum

tonna

0

2011

3000

2016

db tonna

0 0

2011 2011

5000 1000

2016 2016

%

8,60%

2011

35,68%

2016

%

3,24%

2011

7,30% (9,70% házi komposztálással együtt)

2016

189

Létesítmény

Mértékegység %

Kiindulási érték 4,67%

%

Az indikátor megnevezése

Mechanikai előkezelő

Hulladéklerakótól eltérített szerves hulladék mennyisége az összes keletkező hulladékhoz képest Előkezelt, magas fűtőértékű hulladék mennyisége az összes kezelt mennyiséghez képest Elsődlegesen lerakásra kerülő hulladék mennyisége az összesen keletkező hulladékhoz képest Másodlagosan lerakásra kerülő hulladék mennyisége az összesen keletkező hulladékhoz képest

Lerakó

Dátum

Célérték

Dátum

2011

23,20%

2016

0,00%

2011

29,55%

2016

%

92,22%

2011

0,00%

2016

%

0,12%

2011

51,75%

2016

5.2 Intézményi elemzés 5.2.1

A beruházás tulajdonjogi kérdései

A projektben szereplő, építési tevékenységgel érintett helyszínek és azok tulajdoni viszonyai az alábbi táblázatban láthatók.A tulajdonviszonyok rendezettek, a projekt megvalósítását tulajdonlási problémák nem akadályozzák. 5.2.1-1. táblázat: Megvalósítás helyszínei Település

hrsz

Bordány

274/1

közterület, házszám Kistemplomtanya tér

terület m2 3 444

Domaszék

Belterület 1

Köztársaság tér 1.

3 903

Forráskút

Belterület 46/4

Felszabadulás u. 74.

2 860

Kistelek

Belterület 2709

Rákóczi u. 17.

2 202

Mórahalom

081/2

Külterület

Ruzsa

Belterület 169/22

Szatymaz

Belterület 4

Kossuth Lajos u. 10.

Szeged

01207/26

Külterület

69 678

Szeged

01207/88

Külterület

51 589

SzegedSzőreg

Belterület 889/22, 889/23

Magyar utca /Palackozó utca

Újszentiván

Belterület 521

Sporttelep

Üllés

Belterület 3

Mező I. u. 1.

1 242

Zákányszék

Belterület 167/17

Nyár u.

1 592

11 602

2 452 3 526

722 939 28 408

190

terület tulajdonosa

Tervezett létesítmény

Bordány Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal1

Újrahasználati központ

Domaszék Község Önkormányzata1 Forráskút Községi Önkormányzat1 Kistelek Városi Önkormányzat1 Homokháti Kistérség Többcélú Társulása2

Újrahasználati központ

Ruzsa Községi Önkormányzat1 Szatymaz Községi Önkormányzat1 Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. 3

Szeged Megyei jogú Város Önkormányzata1 Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. 3 Újszentiván Község Önkormányzata1 Üllés Község Önkormányzat1 Zákányszék Községi Önkormányzat1

Újrahasználati központ Újrahasználati központ Újrahasználati központ Válogatómű Logisztikai központ Újrahasználati központ Újrahasználati központ Mechanikai – optikai előkezelő mű, biológiai stabilizáló, bálatároló szín, szociális épület, kiegészítő infrastruktúra Komposztáló Hulladékgyűjtő udvar

Újrahasználati központ Újrahasználati központ Újrahasználati központ

Zsombó

Bordány 064/43 (a bordányi terület Zsombóval határos)

5.2.2

Külterület

9 314

Veres Sándor Zsombó1

Újrahasználati központ

Üzemeltetési koncepció

5.2.2.1 A hulladékgazdálkodási rendszer működtetésének bemutatása A projektterületen jelenleg 6 közszolgáltató biztosítja el a települési szilárd hulladékok begyűjtését, melyek a következők:
Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.
Felső Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft.
Laczi és Fiai Kft.
Móraép Kht.
Puszta-szem Kft.
Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. A hulladékok kezelését egységes szerződés keretén belül a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. látja el a helyi közszolgáltatása és ISPA vagyon üzemeltetésére vonatkozó, 2010.01.27-én kelt szerződés keretén belül. A szerződés értelmében a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. látja el a közszolgáltatói feladatokat a Társulás teljes közigazgatási területén a hulladékok végső kezelésére. (válogatómű, komposztáló, depónia). A települések rendelkeznek érvényes hulladékkezelési közszolgáltatási szerződéssel a hulladékok begyűjtésére és szállítására vonatkozóan (2012. évi CLXXXV Tv. A hulladékról - 42.§ (1) a)- b) A közszolgáltatási szerződéseket, a közszolgáltatók és az egyes települések közszolgáltatást szabályozó önkormányzati rendeleteit a 16. – 18. táblázatok tartalmazzák. A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos feladatok - közfeladatként - a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó alapfeladatai közé tartoznak. A hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLVIII Tv törvény (továbbiakban: Ht.) 21.§ (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez, és tart fenn. a) az ingatlantulajdonos által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladékot az ingatlantulajdonostól átveszi és elszállítja – ideértve a háztartásban képződő biohulladék, a vegyes hulladék, illetve az elkülönítetten gyűjtött hulladék elszállítását is –, b) a lomtalanítás körébe tartozó nagydarabos hulladékot az ingatlantulajdonostól átveszi és elszállítja, c) az általa üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvaron vagy átvételi helyen átvett hulladékot elszállítja, d) a közterületen elhagyott hulladékot összeszedi, elszállítja és kezeli, ha erre a települési önkormányzattal megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés kiterjed, e) gondoskodik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezeléséről, valamint f) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítményt fenntartja, üzemelteti.

191

A közszolgáltatás ellátásához szükséges létesítmények, eszközök, berendezések az önálló jogi személyiségű társulás tulajdonában állnak majd a projekt megvalósítását követően. A KEOP pályázatból beszerzendő minden eszközt és létesítményt a Kbt. előírásai szerint kiválasztásra kerülő üzemeltető(k) fogja(ák) üzemeltetni.

192

5.2.2.2 A közszolgáltató(k), üzemeltető(k) kiválasztása

15. táblázat: A projekt keretében megvalósuló fejlesztések tervezett működési formái Sorszám

(tervezett) Szerződés címe

Tárgya

Szerződő felek

Szerződés jellege

1

Hulladékkezelési közszolgáltatási szerződés a DélAlföldi Térségi Hulladékgazdálkod ási Társulás tulajdonába kerülő létesítmények és eszközök üzemeltetésére

A beruházás keretén belül megvalósuló létesítmények és eszközök üzemeltetése

Közbeszerzési ajánlaton nyertes közszolgáltatási engedéllyel és OHÜ minősítéssel rendelkező közszolgáltató(k)

Koncessziós szerződés

Szerződő fél kiválasztás módja Nyílt, koncessziós eljárás

Szerződés időtartama min. 10 év illetve Ht. szabályozása alapján

Kapcsolódás jelenlegi szerződéshez Eltérő ajánlatkérő, ezért kapcsolódás nem lehetséges

5.2.2.3 Díjpolitika A Társulás a működési területére egységes díjpolitikát kíván meghatározni, kifejezve ezzel azt, hogy a rendszer valamennyi lakosnak azonos hozzáférési lehetőséget biztosít. Jelen tanulmány alapján meghatározásra kerül az a díjmérték, amely a projekt fenntarthatóságát biztosítani tudja és a lakosság által megfizethető. Az alkalmazni kívánt díjpolitika, valamint a tervezett díjak részletesen a 6.2.2. fejezetben láthatók. A majdani díjat mindazonáltal, a 2012. évi CLXXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően – a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján a Magyar Energia Hivatal által készített javaslat alapján – a miniszter rendeletben állapítja meg.

193

5.2.2.4 A közszolgáltatók, üzemeltetők bevonása a fejlesztés finanszírozásába A közszolgáltatók, üzemeltetők bevonása a fejlesztés finanszírozásába az alábbi táblázatban foglaltak szerint tervezett. 16. táblázat: A jövőbeli üzemeltetők bevonása a önerő finanszírozásába Sorszám 1 2 3

Megnevezés

Igen

A projekt megvalósításához szükséges önerő finanszírozásába az üzemeltető/közszolgáltató/vagyonkezelő bevonásra kerül Az 1. kérdésre adott „Igen” válasz esetén az üzemeltetőtől, közszolgáltatótól, vagyonkezelőtől elvárt finanszírozási forrás összege (e Ft) Az 1. kérdésre adott „Igen” válasz esetén az üzemeltető/közszolgáltató/vagyonkezelő a finanszírozást a) a közszolgáltatási jog ellenértékének megfizetésével

Nem

X

aa) nyílt közbeszerzési eljárás nyerteseként biztosítja ab) a Kbt.2/A.§-a alapján kijelölt egy, vagy több közszolgáltató hitelből biztosítja ab) a 4/2011. (I.28) Korm. rendelet 117.§ (5) bekezdése alapján a jelenlegi egy, vagy több közszolgáltató hitelből biztosítja ac) a Kbt.2/A.§-a alapján kijelölt egy, vagy több közszolgáltató a megtakarításaiból biztosítja ad) a 4/2011. (I.28) Korm. rendelet 117.§ (5) bekezdése alapján a jelenlegi egy, vagy több közszolgáltató a megtakarításaiból biztosítja

X X

b) vagyonkezelői jog ellenértékeként ba) nyílt pályázat útján kiválasztott nyertes egy, vagy több vagyonkezelő biztosítja

Megjegyzés: a 2012. évi CLXXXV. Tv.-hez még nem áll rendelkezésre minden végrehajtó rendelet, a végső üzemeltetési koncepciót és a finanszírozás jogcímét csak ezt követően lehet meghatározni. 17. táblázat: A csatolt képviselő-testületi határozatok az üzemeltetési koncepció elfogadásáról Sorszám

Önkormányzat megnevezése

1

Algyő

2

Ásotthalom

3

Baks

Határozat száma

194

Határozat kelte (év, hó, nap)

Sorszám

Önkormányzat megnevezése

4

Balástya

5

Balotaszállás

6

Bordány

7

Csengele

8

Deszk

9

Dóc

10

Domaszék

11

Ferencszállás

12

Forráskút

13

Kelebia

14

Kistelek

15

Kiszombor

16

Klárafalva

17

Kübekháza

18

Mórahalom

19

Ópusztaszer

20

Öttömös

21

Pusztamérges

22

Pusztaszer

23

Röszke

24

Ruzsa

25

Sándorfalva

26

Szatymaz

27

Szeged

28

Tiszasziget

29

Tompa

30

Újszentiván

31

Üllés

32

Zákányszék

33

Zsombó

Határozat száma

195

Határozat kelte (év, hó, nap)

5.2.3

ÁFA fizetése és visszaigényelhetősége a beruházás és a működtetés során

Az önkormányzatoknak, a Társulásnak a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezéséből bevétele képződik, amelynek Általános Forgalmi Adó tartalma is van. Emiatt az olyan beruházások, amelyek ennek a közszolgáltatásnak a kialakítást, fejlesztését célozzák, mentesülnek az Általános Forgalmi Adó terhétől, vagyis ezek ÁFA tartalma visszaigényelhető, a Társulás minden tagönkormányzat nevében eljáró ÁFA visszaigénylő és szerződő partner lesz.

5.3 A projekt hatásai 5.3.1

A projekt jelentős hatásai

A projekt egyik legjelentősebb hatása – a célkitűzéseknél számszerűsített hatásokon felül – a széles társadalmi réteget érintő szemléletformálás megvalósulása, mely sikere révén biztosítható, hogy a jelen-és jövő generációk hulladékgazdálkodási szokásai a környezeti fenntarthatóság felé mozduljanak el. 5.3.2

A projekt környezeti fenntarthatósága

A szervezet az adatlapon a szervezetre vonatkozó környezeti fenntarthatósági szempontok közül a Fenntarthatósági program (Local Agenda 21) elkészítését vállalja. A fenntarthatósági szempontok és megfontolások szervezeti tevékenységébe történő integrálhatóságának érdekében a Konzorcium vállalja fenntarthatósági program (Local Agenda 21) elkészítését, melyben a szervezet saját maga számára határoz meg erőfeszítéséket a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére. Az ebben foglaltak fő célja az, hogy a Konzorcium a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövő orientált alakítását. Konzorcium vállalja, hogy Local Agenda 21 programokat a támogatási szerződés aláírását követő 12 hónapon belül előterjesztésként a települések számára előkészíti. Az előkészítés során a lakossági és gazdasági részvételt - a LA21 tervezési metódusának megfelelően - közösségi tervezés révén törekszik elérni. A szervezet az adatlapon a projektre vonatkozó környezeti fenntarthatósági szempontok közül a következőket vállalja: Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során: szervezet vállalja, hogy az érintettek bevonásával határozza meg a célokat, a megoldandó problémákat, és a célközönséget folyamatosan bevonja a projekt tervezésébe, monitoringjába, értékelésébe. Őshonos növényfajok telepítése: pályázó szervezet vállalja, hogy a projektben megvalósuló építési beruházások helyszínén a területen őshonos növényeket telepít.

A környezettudatos közbeszerzés érvényesítését a közbeszerzési tanácsadóval kötött szerződésben előírja. A környezettudatos beszerzés megvalósítása érdekében a Konzorcium a következő szempontokat kívánja érvényesíteni: - a vállalkozók kiválasztása során előnyben részesítik azokat, akik Környezetközpontú Irányítási Rendszerrel, ISO 14001 vagy EMAS tanúsítvánnyal rendelkeznek

196

-

a projekt kivitelezéséhez szükséges anyagokat lehetőség szerint helyi termelőktől és gyártóktól kívánják beszerezni a vállalkozó kiválasztásakor előnyben részesítik azt, aki magasabb kategóriájú EURO szabványoknak megfelelő járműveket biztosít a szállítás során

A PR szervezet közbeszereztetése során kiemelt fontosságot kap a környezettudatos rendezvények, események stb. szervezése, valamint a kommunikációs tervben bemutatásra kerülnek a rendezvények, egyeztetések stb. körülményeinek környezettudatossági szempontjai. A Társulás a rendezvények, egyeztetések, megbeszélések stb. körülményeinek környezettudatosságát az alábbiakkal kívánja biztosítani: - amennyiben lehetséges az egyeztetéseket nem személyesen hajtják végre, hogy csökkentsék az utazások számát - egyeztetések, megbeszélések elektronikus úton a papír felhasználás csökkentésének érdekében - tájékoztató anyagokhoz újrahasznosított papír használata, lehetőség szerint két oldalas nyomtatással - rendezvények stb. során a szelektív hulladékgyűjtés biztosítása - jegyzetek készítéséhez, fax küldéséhez/fogadásához egyoldalas nyomtatványok felhasználása Újrahasznosított alapanyagok használata A projekt alapvető célja a másodnyersanyagok előállítása a lakossági hulladék szelektív gyűjtésével, illetve a begyűjtött hulladék előkezelésével. A projekt során a válogatáson átesett szelektív hulladékból tiszta frakciókat hoznak létre, melyek már hasznosíthatók nyersanyagként. A komposztálás során keletkező komposztot a mezőgazdaságban lehet felhasználni, vagy a hulladéklerakón takaróanyagnak, illetve a betelt hulladéklerakó rekultiválására szintén felhasználható. Továbbá a projekt során épülő létesítmények megvalósítása tekintetében 20% kezelt inert hulladék felhasználását tartjuk műszakilag elfogadhatónak a beépítendő zúzott kő és sóder felhasználásának függvényében. A másodnyersanyagok felhasználásának biztosítása érdekében a kivitelezési közbeszerzés során elvárt követelményként szerepel a másodlagos alapanyagok 20%-os felhasználása sóder, zúzott kő kiváltására.

Kivitelezés helyigényének minimalizálása Pályázó vállalja, hogy a kivitelező kiválasztására kiírt közbeszerzési eljárás során a kivitelező felé elvárásként előírja a kivitelezés ideiglenes helyigényének, hatásterületének minimalizálását, mely magába foglalja továbbá az anyag szállítási útvonal optimalizálását, a zaj, por és hulladék keletkezésének minimalizálását és megfelelő kezelését. Kiválasztott kivitelező a hatásterület minimalizálására tett intézkedéseit az általa elkészített kiviteli tervben köteles bemutatni.

197

5.3.3 •

Az esélyegyenlőségre gyakorolt hatások

Esélyegyenlőségi terv: Pályázó szervezet vállalja, hogy a projekt során történő beszerzések során beszállítóitól elvárja esélyegyenlőségi terv meglétét, elkészítését.

•

Fogyatékkal élő alkalmazott: Pályázó szervezet vállalja, hogy a jelenleg alkalmazásban álló fogyatékkal élő alkalmazott(ak) foglalkoztatását a projekt fenntartási időszak végéig biztosítja. A szervezet az adatlapon a projektre vonatkozó esélyegyenlőségi szempontok közül a megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem tervezését vállalja a kivitelezés.

5.3.4

A területiség elvének való megfelelés

A projekttel érintett mind a 33 települése szerepel „A területfejlesztés szempontjából kiemelt térségek és települések listája” felsorolásában. A települések megoszlása az alábbi: • „Nem mondunk le senkiről” térségek: 18 település • Tanyák: 30 település • Tisza-térség: 21 település A fentiek értelmében a projekt célkitűzései között szerepelnek az alábbiak: • A projekt megvalósítása során térségi erőforrások alkalmazása • A létrejövő egységes hulladékgazdálkodási rendszer segíti a hátrányos helyzetű települések felzárkózását

198

6

A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költséghaszon elemzése

A számítások részletesen a mellékelt CBA_háttérszámítások_Szeged-hulladék.xlsm MS excel fájlban követhetők nyomon. A csatolt fájl munkalapjai és azok tartalma a következő: 6.-1. táblázat: Munkalap megnevezése Beruházás_PNE Beruházás_Projekt

Működés_PNE Működés_Projekt

Pénzügyi Gazdasági Támogatás Fenntarthatóság_fejl.különbözet Fenntarthatóság_teljes

40. és stb. (számozott sablon és egyéb táblázatok)

Munkalap tartalma A fájl külön munkalapokon tartalmazza a projekt nélküli eset és a kiválasztott változat • beruházási költség és • pótlási költség adatait, • számított amortizációját és • maradványértékét. A fájl külön munkalapokon tartalmazza a projekt nélküli eset és a kiválasztott változat • működési költség számításának megalapozó adatait, • az értékesítési bevétel számításokat • a szolgáltatási díjbevétel számításokat • a fizetőképességi számításokat (csak a kiválasztott változat esetében) A fájl külön munkalapokon tartalmazza a megelőző munkalapokra való hivatkozással a • pénzügyi mutatók és a • közgazdasági mutatók kiszámítását • támogatási arány kiszámítását • fenntarthatósági számításokat a o fejlesztési különbözetre és a o teljes költségre. A fájl külön munkalapokon tartalmazza az RMT Sablonnak megfelelő táblázatokat és az RMT-ben megjelenő több egyéb táblázatot, a megelőző munkalapokra való hivatkozással.

199

6.1 A költség-haszon elemzés általános feltételezései A költség-haszon elemzés során alkalmazott általános feltételezések a következők: Általános elemzési módszer Az értékelés során alkalmazott általános elemzési módszer: a diszkontált cash-flow-n alapuló módszer a fejlesztési különbözet alapján. A fejlesztési különbözet módszerének alkalmazásához meghatároztuk a projekt nélküli változatot. Ezt nem mint reális (pl. jogszabályi előírásokat teljesítő) változatot, hanem mint számítási segédeszközt tekintettük. Ez az, ami a projekt nélkül történne. A projekt beruházási, működési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva állapítottuk meg, a teljes vizsgált referencia időszakra. A projekt nélküli eset (nulla változat) lényegében az elemzési időtávra vonatkozóan megadott olyan részletes helyzetleírás, amely a projekt elmaradása esetén következne be. Mivel a költség-haszon elemzés kizárólag a pályázatban szereplő projekt hatásait vizsgálja, el kell különíteni azon hatásokat, amelyek a projekt elmaradása esetén is bekövetkeztek volna. Ezeket mutatja be a projekt nélküli eset. A pályázati projekt beruházási költségéből, működési költségéből, valamint bevételéből az elemzés során levontuk azon összegeket, amelyek várhatóan a projekt nélküli forgatókönyv esetén is jelentkeznének. Árfolyam Az elemzés adatai forintban szerepelnek. Referencia időszak A hulladékgazdálkodási projektek esetében előírt 30 éves vizsgálati időtáv került alkalmazásra (mely tartalmazza a beruházási időszakot is, a pályázat benyújtásától). Tervezési árszint, infláció Az elemzés reálértéken – 2013. évi árszinten – történt. Az elemzés során relatív árváltozásokat nem feltételeztünk. Pénzügyi diszkontráta A vonatkozó EU és hazai útmutatók által javasolt 5%-os reál pénzügyi diszkontráta került alkalmazásra. Közgazdasági diszkontráta A vonatkozó EU és hazai útmutatók által javasolt 5,5%-os reál gazdasági diszkontráta került alkalmazásra. Az ÁFA kezelésének kérdése Mivel az ÁFA csupán transzferjellegű fizetés, az ÁFA a közgazdasági elemzésnek – beleértve a változatelemzést – nem része. Ennek megfelelően a közgazdasági elemzésben a költségeket és bevételeket nettó módon (ÁFA nélkül) szerepeltettük. A pénzügyi elemzésben azonban szerepeltetni kell az ÁFA-t attól függően, hogy a vizsgált szereplő jogosult-e az ÁFA visszaigénylésére. A projektet megvalósító Társulás az ÁFA-t visszaigényelheti, ezért a beruházási költség ÁFA-ja nem szerepel a pénzügyi elemzésben, és nem tartalmazzák az ÁFA-t a pénzügyi elemzésben szereplő egyéb költség és bevétel adatok sem. Az ÁFA egyedül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjak megfizethetőségi vizsgálata során került figyelembe vételre.

200

Az amortizáció kezelése A diszkontált cash-flow alapú pénzügyi megtérülési számításoknak az amortizációs költség közvetlenül nem része, mivel az amortizációs költség nem jelent közvetlen készpénzkiadást. A saját forrás finanszírozásának módja A saját forrás finanszírozását a Társulás tagönkormányzatai önerő-támogatási igény útján kívánják finanszírozni. A pályázat, valamint az önerő-támogatási igény nyertessége esetén a beruházás ÁFA tartamának finanszírozása, az önerő-támogatási igény elutasítása estén pedig a saját forrás finanszírozására érdekében is szükségessé válik egy, a kiépítendő hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetésére vonatkozó koncessziós közbeszerzési eljárás lebonyolítása. Intézményi kérdések A projekt megvalósítója a projektben résztvevő települések által létrehozott jogi személyiségű Társulás lesz. A projekt keretében megvalósuló, új építést jelentő építmények és a beszerzett eszközök a jogi személyiségű Társulás tulajdonába kerülnek. Be nem hajtható követelések A témában folytatott egyeztetések (CBA munkacsoport, KvVM 2010. február), valamint az egyeztetések írásos összefoglalója (Költség-haszon elemzés útmutató (KHE) kapcsán tartott egyeztető megbeszélés eredményei - összefoglaló) alapján a nemfizetési ráta az üzemeltető kockázata, nem a projekté, a potyautasok költségét az EU és a Magyar Állam nem finanszírozza, tehát a bevételek meghatározása során a be nem hajtható követelések arányára nem lehet tekintettel lenni, a projektek finanszírozási hiány számítása során a teljes bevételt kell szerepeltetni. További EU elvárás, hogy az elemzésekben nem használható többféle bevétel, tehát a fenntarthatóság vizsgálata során is a teljes bevételt kell szerepeltetni.

6.2 Pénzügyi elemzés A pénzügyi elemzés általános célja, a projekt cash-flow előrejelzésének segítségével a megfelelő megtérülési mutatók – a pénzügyi nettó jelenérték (FNPV) és a pénzügyi megtérülési ráta (FRR) – kiszámítása, valamint a projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata. A pénzügyi elemzés gyakorlatilag a beruházás pénzáramait bemutató táblázatok összeállításából áll, beleértve a beruházási költségeket, a működési költségeket (üzemeltetés, fenntartás, pótlás), a bevételeket, a finanszírozás forrásait és a halmozott nettó pénzáramot. A beruházás pénzáramaira épülve történik a projekt pénzügyi mutatóinak meghatározása és a projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata. Az elemzés keretében változatlan árakkal és a működtetés éveire. A pénzügyi módszerét alkalmaztuk. A projekt fejlesztési különbözeten túlmenően a megtörtént.

dolgozó pénzügyi modell készült a beruházás elemzés során a fejlesztési különbözet pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata a projekt teljes költsége vonatkozásában is

201

A pénzügyi modell tartalmazza: • a számítások során alkalmazott feltételezéseket; • a fejlesztések elszámolható és nem elszámolható (a projekt esetében nincsenek), időben ütemezett beruházási költségeit változatlan áron forintban; • a fejlesztések zavartalan működtetéséhez szükséges pótlások/felújítások ütemtervét; • a fejlesztések prognosztizált működési és fenntartási költségeit; • a fejlesztések finanszírozási költségeit; • a fejlesztések finanszírozási tervét (önkormányzati/társulási, állami és EU szerepvállalás, stb.).

6.2.1

Pénzügyi költségek becslése

A költségeket 2013. évi árakon, reálértéken becsültük a 2013-2042. közötti projekt időszakra vonatkozóan. A projekt költségeinek kezelése:
A projekt pénzügyi költségei között a pénzügyi mutatók kiszámítása során a fejlesztési különbözet módszerét alkalmazva csak a többletköltségeket szerepeltettük.
A projekt fenntarthatóságának vizsgálata a projekt fejlesztési különbözetére és a projekt teljes költségére is elkészült.

6.2.1.1 Beruházási költségek becslése A projekt beruházási költsége az RMT Sablonnak megfelelő bontásban az alábbi táblázatban látható. 18. táblázat: Pénzügyi beruházási költségek 1. év 2013. 1. Immateriális javak vagyoni értékű jogok szellemi termékek megszerzése 2. Tárgyi eszközök/ingatlanok, gépek, műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog terület-, és ingatlanszerzés Terület előkészítés, területrendezés megelőző és mentő régészet lőszermentesítés talajmunka Építési munkák bontás hozzáférés, védelem helyreállítás, rekonstrukció felújítás átalakítás bővítés építés technológiai szerelés próbaüzem kapcs. infrastruktúra Eszköz beszerzések műszaki, egyéb berendezés gépek járművek

202

2. év 2014.

Összesen

0 0 0

0 0 0

0 0 0

156 539 000

5 779 072 500

5 935 611 500

66 719 000 66 719 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 3 806 266 000 0 0 0 0 0 0 2 336 266 000 1 470 000 000 0 0 1 887 806 500 793 531 500 387 420 000 704 722 000

66 719 000 66 719 000 0 0 0 0 806 266 000 0 0 0 0 0 0 336 266 000 470 000 000 0 0 887 806 500 793 531 500 387 420 000 704 722 000

3

2 1

1

1. év 2013. kisértékű tárgyi eszköz Projektmenedzsment általános menedzsment pénzügyi tanácsadó jogi szakértő műszaki szakértő Közbeszerzés közbeszerzési tanácsadó közbeszerzési dokumentáció Tanulmányok, vizsgálatok RMT** CBA/KHE** Terület-előkészítéshez kapcsolódó tanulmányok** Támogatási kérelem egyéb tanulmány, vizsgálat Tervezés kiviteli terv*** egyéb terv Mérnöki feladatok műszaki ellenőr mérnök felügyelet tervellenőr költsége tervezői művezetés Tájékoztatás, nyilvánosság Egyéb projektelem engedélyek költségei közbeszerzési eljárási díj egyéb hatósági díj fordítási költség 3. Anyagjellegű ráfordítás Projektmenedzsment általános menedzsment pénzügyi tanácsadó jogi szakértő műszaki szakértő PR, ismeretterjesztés rendezvényszervezés előadás, tanácsadás (ismeretterjesztés) Tájékoztatás és nyilvánosság Összes nettó költség Nem visszaigényelhető ÁFA Nettó tartalék Tartalékra eső nem visszaigényelhető ÁFA Teljes beruházási költség

0 2 000 000 2 000 000 0 0 0 40 000 000 40 000 000 0 20 320 000 7 850 000 0 4 720 000 0 7 750 000 26 000 000 0 26 000 000 0 0 0 0 0 1 500 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 156 539 000 0 0 0 156 539 000

2. év 2014. 2 133 000 18 000 000 18 000 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 53 500 000 49 000 000 0 0 4 500 000 13 500 000 0 0 0 0 0 95 000 000 0 0 0 0 0 0 0 0 95 000 000 5 874 072 500 0 65 000 000 0 5 939 072 500

Összesen 2 133 000 20 000 000 20 000 000 0 0 0 40 000 000 40 000 000 0 20 320 000 7 850 000 0 4 720 000 0 7 750 000 26 000 000 0 26 000 000 53 500 000 49 000 000 0 0 4 500 000 15 000 000 0 0 0 0 0 95 000 000 0 0 0 0 0 0 0 0 95 000 000 6 030 611 500 0 65 000 000 0 6 095 611 500

* csak a pályázati felhívás C3.1. pontjában foglalt költségek A projekt tervezői szemléletű beruházási költsége az alábbi táblázatban látható. 6.2.1.1.-1. táblázat: A projekt beruházási költségeinek tervezői szemléletű bontása Regionális hulladékgazdálkodási rendszer továbbfejlesztése - beruházási elemek - KEOP 1.1.1/B-10-11 Összköltség Építés Tervezett Egységár (eFt) eFt eFt Integrált mechanikai - optikai kezelőmű szigetelt csarnokkal (MO), teljes körű technológiai tervezéssel és 1 2 642 041 1 292 041 teljes körű telephelyi infrastruktúrával Irodaépület és szociális épület, fekete-fehér öltözővel 1 43 470 43 470 Biológiai előkezelő maradék hulladék stabilizálásához + 1 195 070 195 070 csurgalékvíz gyűjtés Bálatároló szín - 840 m2 21 000 21 000 Zöldhulladék komposztáló 1 322 000 322 000 Gyűjtő gépjármű házhoz menő gyűjtéshez 4 42 000 168 000 0 Házi komposztáló 6 000 12 72 000 0 Edények 120 liter házhoz menő csomagolási 25 526 6,5 165 919 0 Edények 120 liter házhoz menő zöldhulladék Szeged 25 526 6,5 165 919 0 Újrahaszálati konténerek 8 1 200 9 600

203

Gép eFt 1 350 000

168 72 165 165 9

000 000 919 919 600

Regionális hulladékgazdálkodási rendszer továbbfejlesztése - beruházási elemek - KEOP 1.1.1/B-10-11 Összköltség Építés Tervezett Egységár (eFt) eFt eFt Hulladékudvar Szeged-Szőreg 1 41 721 31 721 Ipari gémes rakodó mechanikai előkezelőhöz 1 45 000 45 000 0 Mobil aprítógép komposztálóhoz 1 35 000 35 000 Multiliftes kocsi + daru komposztáló daráló 1 39 000 39 000 vontatásához, gyűjtőszigetek gyűjtéséhez Kétkaros konténeres gépjármű MO kiszolgálására 1 31 000 31 000 Multiliftes kocsi MO kiszolgálására 1 36 000 36 000 Dózer 1 60 000 60 000 0 Targonca bálafogó adapterrel 2 12 500 25 000 Homlokrakodó 2 30 000 60 000 0 Edényazonosító rendszer Szeged 32 000 2 64 000 Ingatlanvásárlás 1 62 339 62 339 62 339 Kistérségi hulladékkezelés Mórahalom: kompakt válogatómű és kiszolgáló 1 257 095 137 095 infrastuktúra, géptároló szín és újrahasználati központ Gyűjtő gépjármű (Kistelek 1 db, Mórahalom 3 db) 4 42 000 168 000 0 Edény 120 liter csomagolási hulladék 27 272 6,5 177 268 0 Edény 120 liter biohulladékhoz 5 919 6,5 38 474 0 Targonca bálafogó adapterrel 1 12 500 12 500 0 Rakodógép 2 30 000 60 000 0 Aprítógép (robbanómotoros) 4 7 000 28 000 0 Aprítógép (traktorra szerelhető) 12 5 160 61 920 0 Edényazonosító és mérő rendszer kéttényezős 47 352 0 11 838 4 közszolgáltatási díj bevezetéséhez Újrahasználati központ épületek Bordány, Domaszék, Forráskút, Kistelek, Mórahalom, Rúzsa, 11 283 869 283 869 Szatymaz, Újszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó Újrahasználati központ konténer kihelyezéssel 9 1 200 10 800 90-110 LE-s traktor zöldhulladék gyűjtéshez (Algyő, Ásotthalom, Balástya, Bordány, Deszk, Domaszék, Forráskút, Kistelek, Mrahalom, Ópusztaszer, 18 7 000 126 000 0 Pusztamérge, Pusztaszer, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó)) kis hulladékgyűjtő jármű (Kelebia, Kistelek, Mórahalom, 26 000 0 4 6 500 Tompa) konténer zöld hulladéknak 11 400 4 400 0 3 lábú fedeles kuka 111 10,50 1 166 0 PET-palack préselő 225 4,30 968 0 egytengelyű pótkocsi 6 2 287 13 722 0 kéttengelyű pótkocsi 10 3 000 30 000 0 házi komposztáló edény 3 150 12 37 800 0 Görgős konténerszállító jármű daru nélkül 1 36 000 36 000 0 Kétkaros emelős konténerszálító jármű 1 31 000 31 000 0 Ingatlanvásárlás (Zsombó) 1 3 730 3 730 3 730 Egyéb hatósági díjak (művelési ág váltás): 1 650 650 650

Összesen

Gép eFt 10 000 45 000 35 000 39 000 31 36 60 25 60 64

000 000 000 000 000 000

120 000 168 177 38 12 60 28 61

000 268 474 500 000 000 920

47 352 0 10 800

126 000

26 000 4 400 1 166 968 13 722 30 000 37 800 36 000 31 000

5 760 792 2 392 985 3 367 807

204

A projekt megvalósításához szükséges szolgáltatások díjai: eFt Tanulmány, vizsgálat (RMT + KHE) 7 850 Területelőkészítési tanulmányok (Elő.régész.dok. + Lőszerment.tan.) 4 720 Tanulmányterv (beruházási díjalap 1%-a) 7 750 Tervezés (max beruházási díjalap 1,5%-a) 26 000 Közbeszerzési tanácsadó díja és eljárási díjak 40 000 Pojektmenedzsment könyvvizsgálattal (2 éves megvalósítás esetén max. 20 millió) 20 000 FIDIC Mérnök (az építési költségek 2%-ig) 49 000 Tervezői művezetés (max beruházási díjalap 0,5%-a) 4 500 Kötelező tájékoztatás (max 1%) 15 000 Lakosság tájékoztatása ( szemléletformálás) PR kampány 95 000 Tartalékkeret (max beruházási díjalap max. 5%-a) 65 000 Kötelező kiegészítő szolgáltatások és tartalék (nettó eFt) 334 820 A változat teljes beruházási költsége (nettó eFt) 6 095 612 ÁFA 1 645 815 A változat teljes beruházási költsége (bruttó eFt) 7 741 427

6.2.1.2 Működési költségek becslése A projekt működési költségének fejlesztési különbözete a 40. táblázatban látható. A részletes – minden év adatát tartalmazó – tartalmazó táblázat a mellékletben látható. Az üzemeltetési és karbantartási költségek 2016. után már nem változnak, mert a mennyiségek is állandók. A projektben tervezett eszközök alapján becsült működési költség tervezési szemléletű bontása az alábbi táblázatban látható. A működési és fenntartási többletköltségek részletesen, tevékenységek szerint kerültek megtervezésre, személyi költségek, karbantartási költség, energia költség és egyéb költségek (zsák költség) bontásban. Az üzemi általános költségek összegét a többi költség 8%-ában határoztuk meg. A költségek hosszú távú idősorának megtervezése érdekében a költségeket fix és változó részre bontottuk. Fix költségnek tekintettük a személyi, karbantartási és egyéb költségeket, és változó költségnek az energia költséget. A részletes ütemtervben a fix költségek időben változatlanok, a változó költségek a releváns mennyiségek alakulásának megfelelően változnak 6.2.1.2-1. táblázat: A kiválasztott (D3) változat eszközeivel járó becsült működési költségek eFt/év Vegyes gyűjtés Átrakás (szállítással) (Mórahalom) Gyűjtősziget Házhoz menő szelektív Házhoz menő biohulladék Hulladékudvarok Komposztálás Válogatás Mechanikai kezelés vegyes Biológiai kezelés vegyes Égetésre átadás (szállítással) Lerakás Üzemi általános Összesen:

Összesen 0 0 174 046 588 159 904 796 243 125 0 28 909 47 276 638 219 11 65 112 11 23 93 231 13

0

0

0

Karbantartás 0

0 901 062 166 159 143 546 697 000 0 10 159 47 276 354 107

0 5 273 18 984 42 422 0 15 761 23 250 149 547 10 125 0 18 750 0 284 113

0 776 906 260 159 318 746 967 0 0 2 159 0 159 289

0 125 156 906 000 825 800 730 000 0 8 000 0 147 543

Fix

5 46 70 11 8 70 81 3

Változó

Bér

2 25 46 2 4 56 18

3 20 23 9 3 13 62 3

Energia 0

0

0 5 273 18 984 42 422 0 15 761 23 250 149 547 10 125 0 18 750 0 284 113

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

A működési költség fejlesztési különbözete az alábbi táblázatokban látható.

205

Egyéb

6.2.1.2-2. táblázat: Működési költség fejlesztési különbözete Költségek (eFt/év) Vegyes gyűjtés Átrakás (szállítással) Gyűjtősziget Házhoz menő szelektív Házhoz menő biohulladék Hulladékudvarok Komposztálás Válogatás M(B)H Égetésre átadás (szállítással) Lerakás Üzemi általános költségek Összesen:

Összesen -70 591 -2 195 11 174 65 046 112 588 11 159 23 904 93 796 244 368 0 -167 406 47 276 369 118

Fix -57 -1 5 46 70 11 8 70 84

041 975 901 062 166 159 143 546 697 0 10 159 47 276 295 090

Változó -13 550 -219 5 273 18 984 42 422 0 15 761 23 250 159 672 0 -177 565 0 74 028

19. táblázat: Pénzügyi működési költségek hulladékgazdálkodási folyamat szerint (a teljes táblázat a 42. mellékletben található) Jelenérték 1. Üzemeltetési és karbantartási költségek 1.1. Megelőzés költségei 1.2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 1.2.1. Szelektíven gyűjtés költsége

4 991 500 15 092 2 089 626 1 706 320 1.2.1.1.Gyűjtőszigetekről begyűjtött hulladék 151 475 1.2.1.2. Hulladékudvarokon begyűjtött hulladék 135 915 1.2.1.3. Házhoz menő gyűjtéssel begyűjtött hulladék 879 805 1.2.1.4. Egyéb módon begyűjtött hulladék 0 1.2.1.5. Komposztált mennyiség gyűjtési költsége 1 523 115 1.2.1.6. Vegyes gyűjtés költsége -945 822 1.2.1.7. Egyéb gyűjtési költség (lomtalanítás, eseti gyűjtések) -38 169 1.2.2. Kezelés utáni melléktermékek további szállítási költsége 0 1.2.3. Gyűjtéshez és szállításhoz kapcsolódó nem közvetlen költségek 383 306 1.3. Kezelési költségek létesítmények szerint 2 886 782 1.3.1. Válogató 1 268 759 1.3.2. Komposztáló 323 002 1.3.3. Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 3 306 216 1.3.4. RDF energiahasznosító mű 0 1.3.5. Elsődleges lerakás 0 1.3.6. Egyéb kezelést végző létesítmények 0 1.3.7. Nagy fűtőértékű anyag elhelyezése 0 1.3.8. Másodlagos lerakás -2 266 731 1.3.9. Egyéb kezelés 0 1.3.10. Kezelő létesítmények nem közvetlen költsége 255 537 2. Pótlási költségek 1 847 215 2.1. Megelőzés költségei 0 2.1.1. Házi komposztálás 0 2.2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 933 565 2.2.1. Hulladékudvar 27 320 2.2.2. Gyűjtősziget 0 2.2.3. Járművek 714 135 2.2.4. Edényzet 192 110 2.3. Kezelési költségek létesítmények szerint 913 650 2.3.1. Válogató 117 510 2.3.2. Komposztáló 31 454 2.3.3. Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 705 830 2.3.4. RDF energiahasznosító mű 0 2.3.5. Átrakó 0 2.3.6. Lerakó 53 921 2.3.7. Egyéb kezelést végző létesítmények 4 935 3. Összesen 6 838 715

3. év 2015 369 119 1 116 154 433 126 067 11 174 10 043 65 047 0 112 589 -69 962 -2 824 0 28 366 213 570 93 795 23 903 244 369 0 0 0 0 -167 407 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 119

4. év 2016 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 402

9. év 12. év 17. év 2021 2024 2029 369 402 369 402 369 402 1 117 1 117 1 117 154 652 154 652 154 652 126 286 126 286 126 286 11 212 11 212 11 212 10 059 10 059 10 059 65 112 65 112 65 112 0 0 0 112 723 112 723 112 723 -69 995 -69 995 -69 995 -2 825 -2 825 -2 825 0 0 0 28 366 28 366 28 366 213 633 213 633 213 633 93 898 93 898 93 898 23 903 23 903 23 903 244 689 244 689 244 689 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -167 767 -167 767 -167 767 0 0 0 18 910 18 910 18 910 115 752 1 124 675 1 472 133 0 0 0 0 0 0 115 752 825 042 0 0 30 400 0 0 0 0 0 794 642 0 115 752 0 0 0 299 633 1 472 133 0 72 500 120 000 0 35 000 0 0 130 000 1 350 000 0 0 0 0 0 0 0 60 000 0 0 2 133 2 133 485 154 1 494 077 1 841 535

30. év 2042 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 115 752 0 0 115 752 0 0 0 115 752 0 0 0 0 0 0 0 0 485 154

A hulladékgazdálkodási rendszer projekt megvalósulása esetén várható teljes működési költsége az alábbi táblázatban látható.

206

6.2.1.2.-2. táblázat: Pénzügyi működési költségek hulladékgazdálkodási folyamat szerint, teljes költség Jelenérték 1. Üzemeltetési és karbantartási költségek 1.1. Megelőzés költségei 1.2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 1.2.1. Szelektíven gyűjtés költsége

41 024 096 201 357 23 274 790 19 420 314 1.2.1.1.Gyűjtőszigetekről begyűjtött hulladék 2 412 549 1.2.1.2. Hulladékudvarokon begyűjtött hulladék 1 812 260 1.2.1.3. Házhoz menő gyűjtéssel begyűjtött hulladék 1 359 575 1.2.1.4. Egyéb módon begyűjtött hulladék 0 1.2.1.5. Komposztált mennyiség gyűjtési költsége 1 523 115 1.2.1.6. Vegyes gyűjtés költsége 11 824 910 1.2.1.7. Egyéb gyűjtési költség (lomtalanítás, eseti gyűjtések) 487 906 1.2.2. Kezelés utáni melléktermékek további szállítási költsége 0 1.2.3. Gyűjtéshez és szállításhoz kapcsolódó nem közvetlen költségek 3 854 476 1.3. Kezelési költségek létesítmények szerint 17 547 949 1.3.1. Válogató 4 373 783 1.3.2. Komposztáló 1 204 025 1.3.3. Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 3 306 216 1.3.4. RDF energiahasznosító mű 0 1.3.5. Elsődleges lerakás 0 1.3.6. Egyéb kezelést végző létesítmények 0 1.3.7. Nagy fűtőértékű anyag elhelyezése 0 1.3.8. Másodlagos lerakás 6 094 274 1.3.9. Egyéb kezelés 0 1.3.10. Kezelő létesítmények nem közvetlen költsége 2 569 651 2. Pótlási költségek 3 669 294 2.1. Megelőzés költségei 0 2.1.1. Házi komposztálás 0 2.2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 2 623 950 2.2.1. Hulladékudvar 27 320 2.2.2. Gyűjtősziget 0 2.2.3. Járművek 1 929 998 2.2.4. Edényzet 666 632 2.3. Kezelési költségek létesítmények szerint 1 045 344 2.3.1. Válogató 117 510 2.3.2. Komposztáló 31 454 2.3.3. Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 705 830 2.3.4. RDF energiahasznosító mű 0 2.3.5. Átrakó 0 2.3.6. Lerakó 53 921 2.3.7. Egyéb kezelést végző létesítmények 136 628 3. Összesen 44 693 389

3. év 4. év 9. év 12. év 17. év 30. év 2015 2016 2021 2024 2029 2042 3 034 415 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 14 895 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 1 721 821 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 436 580 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 178 445 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 134 057 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 100 540 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 0 0 0 0 0 0 112 589 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 874 852 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 36 097 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 0 0 0 0 0 0 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 1 297 699 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 323 500 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 244 369 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 450 568 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 0 0 0 0 0 0 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 41 293 81 499 976 768 1 185 527 1 472 133 115 752 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 41 293 81 499 905 323 885 894 0 115 752 0 0 0 30 400 0 0 0 0 0 0 0 0 41 293 81 499 789 571 855 494 0 0 0 0 115 752 0 0 115 752 0 0 71 445 299 633 1 472 133 0 0 0 0 72 500 120 000 0 0 0 0 35 000 0 0 0 0 0 130 000 1 350 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 60 000 0 0 0 0 71 445 2 133 2 133 0 3 075 708 3 117 489 4 012 758 4 221 517 4 508 123 3 151 742

6.2.1.3 Maradványérték becslése Maradványérték a beruházási és pótlási költségek vonatkozásában került meghatározásra. A maradványérték számításának módja: a beruházási/pótlási összeg csökkentve a várható élettartam alapján számított értékcsökkenés vizsgált időtávon belüli összegével. A projekt maradványértékének fejlesztési különbözete: 692.198 eFt. A projekt maradványértéke az RMT Sablonnak megfelelő bontásban az alábbi táblázatban látható. 20. táblázat: Pénzügyi maradványérték Jelenérték 1. 2.

3.

4.

Megelőzés költségei 1.1. Házi komposztálás Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 2.1. Hulladékudvar 2.2. Gyűjtősziget 2.3. Járművek 2.4. Edényzet Kezelési költségek létesítmények szerint 3.1. Válogató 3.2. Komposztáló 3.3. Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 3.4. Átrakó 3.5. Lerakó 3.6. Egyéb kezelést végző létesítmények Összesen

0 0 0 1 896 0 36 772 26 782 0 9 172 9 596 68 588 0 2 777 4 576 160 159

207

30. év

8 195 158 928 115 752 39 640 41 471 296 434 12 000 19 778 692 198

6.2.1.4 Pénzügyi költségek összegzése A projekt pénzügyi költségeinek (fejlesztési különbözet) összegzése az RMT Sablonnak megfelelő bontásban az alábbi táblázatban látható. A részletes – minden év adatát tartalmazó – táblázat a mellékletben látható. 21. táblázat: A költségek becslésének eredményei (a teljes táblázat a 42. mellékletben található) eFt 1. Beruházási költség 2. Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (1+4-5)

6.2.2

Jelenérték 5 535 999 -917 219 1 847 215 929 997 160 159 6 305 836

1. év

2. év

2 013 2 014 156 539 5 939 073 0 0 0 0 0 0 0 0 156 539 5 939 073

3. év

12. év

17. év

2 015

2 024

2 029

30. év

2 042 0 0 0 0 36 491 -75 004 -75 004 -75 004 0 1 124 675 1 472 133 115 752 36 491 1 049 671 1 397 129 40 748 0 0 0 692 198 36 491 1 049 671 1 397 129 -651 450

Pénzügyi bevételek becslése

A projekt bevétele hulladék közszolgáltatási díjbevételből és értékesítési bevételből áll. Egyéb bevételek nincsenek. A díjbevétel alakulása három tényezőtől függ: • Jelenlegi helyzet szinten tartásához szükséges bevétel A jelenlegi helyzet szinten tartása nem igényel reálértékű díjemelést, tehát ez a bevétel rész megegyezik a jelenlegi bevétel 2013. évi árszintre hozott összegével. • A projekttel létrehozott eszközök működtetésének fedezéséhez szükséges bevétel A működési bevételeknek fedezniük kell a projekttel létrehozott eszközök üzemeltetési és fenntartási költségeit, valamint pótlási költségeit, továbbá a projekt megvalósításának finanszírozási költségeit. A működési és a finanszírozási költség növekmény fedezéséhez szükséges díjelemet a költség felmerülésének évében teljes egészében be kell építeni a díjakba, míg a pótlások fedezéséhez szükséges bevételt fokozatosan növekvő díjakkal lehet generálni. • Fizetendő lerakási járulék fedezetéhez szükséges bevétel A fizetendő lerakási járulékot a felmerülés évében teljes mértékben be kell építeni a díjakba a fenntarthatóság megőrzése érdekében. Az értékesítési bevételek az értékesített hulladék mennyiségének alakulása szerint változnak a vizsgált időszakban. Az elemzésben feltüntetett bevételek támogatásokat nem tartalmaznak.

6.2.2.1 A díjak meghatározása A díjak meghatározása az alábbi díjpolitika alapján történt. A díjpolitika megfelel a 2012. évi CLXXXV. törvényben és a 64/2008. (III. 28.) Korm. rendeletben lefektetett elveknek, követelményeknek.

208

Díjpolitika Alapelv A díjpolitika alapelve a „szennyező fizet” elve. Általános szabályok 1. A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatási díj (továbbiakban: közszolgáltatási díj) a Társulás ellátott településein egységesen és egyforma összegben kerül meghatározásra. 2. A közszolgáltatási díj legalább egyéves díjfizetési időszakra kerül meghatározásra. 3. A közszolgáltatási díj egytényezős (távlatilag kéttényezős is lehet). 4. A közszolgáltatási díj – a vegyes hulladék mennyiségével arányosan – úgy kerül meghatározásra, hogy 4.1. A közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos költségek és ráfordítások megtérülésének, valamint a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek és ráfordítások fedezetének biztosítására alkalmas legyen, azaz fedezze: a) a 2012. évi CLXXXV. törvény szerinti céltartalék összegét. b) a folyamatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségeit a)1. a hulladékbegyűjtés, -szállítás, -ártalmatlanítás, hasznosítás gyakorlásához szükséges, a hulladékkezelő létesítménynek, eszköznek a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési költségét és ráfordítását, ideértve a fenntartással és karbantartással felmerülő költségeket és ráfordításokat is; a)2. a számlázás és díjbeszedés költségét; c) a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit (azaz a környezetvédelmi kiadás és ráfordítás, különösen a környezetvédelmi hatósági eljárásért fizetett illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj, a jogszabályon alapuló környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése érdekében végzett beruházások, illetve mérések és vizsgálatok költségét); d) a közszolgáltatás tartós ellátásához, fejlesztéséhez szükséges indokolt költségeket (azaz az a)1. pont szerinti létesítmények, eszközök elhasználódásából eredő, azok felújítását, pótlását, korszerűsítését, bővítését, rekonstrukcióját szolgáló kiadásokat és ráfordításokat); e) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és monitoringjának indokolt költségeit. 4.2. Ösztönözzön a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, a közszolgáltatás hatékonyságának javítására, a kapacitások hatékony igénybevételére, a közszolgáltatás minőségének folyamatos javítására, valamint a környezetterhelés csökkentésére. 5. Közszolgáltatási díjcsökkentő tényezőként kerül figyelembe vételre a közszolgáltatás teljesítése folyamatában keletkező melléktermékek hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő átadásból származó bevétel. 6. Közszolgáltatási díjat csökkentő költségvetési, illetőleg önkormányzati támogatások nincsenek, illetve nem kerülnek figyelembe vételre. 7. A szelektív gyűjtésben részt vevőnek - a hulladéknak a begyűjtőhelyen (pl. hulladékgyűjtő udvar, gyűjtősziget) történő átadásáért - díj nem kerül felszámításra.

209

8. A közszolgáltatási díj az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek alapján kerül meghatározásra. 9. Az egységnyi díjtételek - elkülönítve – tartalmazzák a hulladék begyűjtésének, szállításának, szelektív gyűjtésének és az utógondozásra, illetve monitorozásra is kiterjedő ártalmatlanításának költségeit. 10. A közszolgáltató köteles a közszolgáltatási díj megállapítása érdekében díjkalkulációt készíteni. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó tevékenységet is végző közszolgáltató az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenységét éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent. 11. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. 12. A közszolgáltató a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal kapcsolatos díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A közszolgáltató a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. A közszolgáltatási díj meghatározásának részletes szabályai 13. Az egytényezős közszolgáltatási díj esetében az egységnyi díjtétel a 4.1 pontban meghatározott költségek és ráfordítások, valamint a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kerül megállapításra. 14. A 13. pont szerint várható szolgáltatási mennyiség a településeken szolgáltatást igénybe vevők számának és a fajlagos hulladékmennyiségnek a szorzata. A fajlagos hulladékmennyiség meghatározása a 11. pont szerinti díjkalkuláció része, amelyet az előző évi tényleges szolgáltatási mennyiség alapján kell számítani. 15. A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a díjfizetési időszakban ürített hulladékmennyiség szorzata. 16. Az ürített hulladékmennyiség az edényszám, az ürítési szám és a térfogatban meghatározott hulladékmennyiség szorzata. A projekt megvalósítása esetén szükséges közszolgáltatási díjak meghatározása során azt a szükséges díjtöbbletet, ill. díjat határoztuk meg, ami a projekt többletköltségeinek és a hulladékgazdálkodási rendszer költségeinek fedezéséhez szükséges, az értékesítési bevételek levonása után, a díjpolitika 13-16. pontjai alapján, figyelembe véve a díjak megfizethetőségét és a fokozatos díjemelés elvét is. A majdani díjat mindazonáltal, a 2012. évi CLXXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően – a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján a Magyar Energia Hivatal által készített javaslat alapján – a miniszter rendeletben állapítja meg. A projekt működtetéséhez – azaz a működési költségek fedezéséhez – nem szükséges díjemelés, mert a másodnyersanyag értékesítésből származó bevételek a projekt által okozott költségnövekedésre fedezetet nyújtanak. A később esedékes pótlások finanszírozási szükséglete azonban csak a közszolgáltatási díj kisebb emelésével biztosítható, a vizsgált működési időszakban 5 évente (2019., 2024., 2029., 2034., 2039.) 120 Ft/háztartás díjemelés szükséges (infláción felül). A díjemelések után a hulladék közszolgáltatási díj lerakási járulék nélkül számított összege várhatóan nettó 27 991 Ft/háztartás/év lesz. A projektből adódó díjemelésen túlmenően további kb. 10%-os (2015. évre vonatkozóan, a 2013. évi díjhoz képest), valamint kb. 3%-os (2016. évre vonatkozóan, az előző évi

210

díjhoz képest) infláción felüli díjemeléssel kell fedezni a fizetendő lerakási járulék összegét, amennyiben a jogszabályok ezt lehetővé teszik, ill. a közszolgáltató adatszolgáltatása alapján, a Magyar Energia Hivatal javaslata szerint, a miniszter vonatkozó rendeletében megállapítja (megjegyzés: lerakási járulék először a 2013. évben fizetendő, de a jogszabályok erre az évre vonatkozóan csak 4,2%-os, inflációnak megfelelő, díjemelést engedélyeztek, tehát a lerakási járulék fedezete nem volt beépíthető a díjakba). A lerakási járulékot fedező díjrésszel együtt a vizsgált működési időszakban a hulladék közszolgáltatási díj összege várhatóan nettó 30.127-31.647 Ft/háztartás/év között alakul. Fontos körülmény, hogy a projekt elmaradása esetén a fizetendő lerakási járulék fedezéséhez kb. 20%-os (2015. évre vonatkozó), tehát a projekt esetén összesen tervezettnél nagyobb mértékű díjemelés lenne szükséges. Ennek oka, hogy a projekt megvalósulásával jelentősen csökken a lerakandó hulladék mennyisége, ami a lerakási járulék alapja. A díjak meghatározása során a fentiek alapján tehát elsősorban a pénzügyi fenntarthatóságot tartottuk szem előtt, és olyan mértékű díjemeléseket alkalmaztunk, melyekkel a fenntarthatóság biztosítható (ld. 6.2.5.3 fejezet). A díjemelés meghatározásakor ugyanakkor arra is tekintettel kellett lenni, hogy az átlagos díj alapján a kistérségekben (a szegedi kistérség kivételével) már a jelenleg érvényben lévő díjak is meghaladják a KHE Útmutatóban lefektetett megfizethetőségi felső határt (1,3% a hulladék kiadások és az átlagos nettó jövedelmek aránya viszonylatában) (ld. 6.2.2.2 fejezet), ezért díjemelésként csak a minimálisan szükséges összegek voltak beépíthetők. Az RMT Sablon szerint a hulladék közszolgáltatási díj meghatározásának bemutatására a 43. táblázat szolgál (43. Táblázat: Közszolgáltatási díj meghatározása). Megítélésünk szerint a 43 táblázat több okból sem alkalmas a közszolgáltatási díj meghatározására: • A projekt szempontjából a díjak meghatározásának követendő módszere véleményünk szerint, összhangban a KHE Útmutatóval az alábbi: Díjak (ezzel bevételek) meghatározása, figyelemmel a projekt fenntarthatóságára és a díjak megfizethetőségére. Az így meghatározott díjak az amortizáció valamilyen szintű beépítését eredményezik. Ezzel szemben a táblázat a költségekből és ráfordításokból, melynek része az amortizáció, vezeti le a díjat. • A táblázat gyakorlati szempontból téves következtetések levonását eredményezheti, mivel a díjakat a begyűjtött hulladék mennyiségére vetíti, miközben a lakossági díjak kivetése a gyakorlatban a hulladékgyűjtő edényzet mérete alapján történik, tehát a ténylegesen gyűjtött hulladék mennyiségétől függetlenítve. • A díjtömeg táblázat alapján történő meghatározása nem tudja figyelembe venni a díjak megfizethetőségét és a fokozatos díjemelés elvét. • A táblázat a rendszertelenül jelentkező pótlási költségeket mint indokolt éves összegű fejlesztést (3.1.-es sor) építteti be a díjtömeg meghatározásába. Ennek során nem kezelhető, ha a nagyobb összegű pótlások miatt a pénzügyi fenntarthatóság rövid lejáratú hitelek felvételével biztosítható. A fentiek ellenére a táblázat nagyrészt kitölthető volt a tervezett költségek és bevételek alapján (bár a 8. és 11. sor a meglévő eszközökre vonatkozó olyan információkat is kér (amortizáció és annak meglévő díjba történő beépítettsége), melyek még a projekt nélküli eset meghatározásakor sem szükségesek, és a teljes CBA vonatkozásában irrelevánsak, mivel az elemzés a projekt fejlesztési különbözetének vizsgálatára épül), de tervezési alapként nem használható, csak ellenőrzési segédletként. A táblázat egyes részeinek kitöltése különböző szemlélettel történt: • A „Díjtömeg számítás” és a „Fajlagos díjak számítása” a projekt teljes költsége és értékesítése bevétele alapján került meghatározásra. • Az „Értékcsökkenés beépítésének ellenőrzése” a projekt fejlesztési különbözete alapján került kitöltésre.

211

22. táblázat: Közszolgáltatási díj meghatározása Megnevezés

Jelenérték

Díjtömeg számítása e Ft-ban 1. Költségek és ráfordítások 46 980 1.1. üzemeltetési költség és ráfordítás 1.2. karbantartási költség és ráfordítás 1.3. környezetvédelmi kiadás és ráfordítás 1.4. utógondozás és monitoring időarányos költsége 2. Bevételek 8 365 2.1. támogatás 2.2. melléktermék hasznosítás 8 365 bevétele 2.3. hasznosításból származó bevétel Tartós működéshez szükséges 3. 13 069 nyereség (3.1+3.2) 3.1. indokolt fejlesztés 13 069 3.2. indokolt befektetés megtérülése 4. Módosító tényezők (díjkompenzációval fedezett rész) 4.1. Ösztönzési célú csökkentés 4.1.1. …. 4.2. …. 5. Díjak összesen (1-2+3-4) 51 683 Fajlagos díj számítása 6. Begyűjtött hulladék mennyisége tonnában 7. Fajlagos díj, Ft/kg (5/6) Értékcsökkenés beépítésének ellenőrzése 8. Költségek és ráfordításokból (1. sor) a díjba beépített értékcsökkenés összege 9. A 8. sorból az új beruházás 2 183 díjba beépített éves értékcsökkenésének összege 10. Az új beruházás éves 4 772 értékcsökkenése 11. A meglévő eszközök éves értékcsökkenése 12. Az új beruházás értékcsökkenésének díjba történő beépítésének aránya (9/10), %

3. év 2015

4. év 2016

7. év 2019

12. év 2024

17. év 2029

22. év 2034

30. év 2042

089 3 369 685 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953

645 0

616 815 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

645

616 815

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

0

0

0

0

0

0

0

0

160

938 673

939 517

954 222

968 925

983 628

998 333 1 013 036

160

938 673

939 517

954 222

968 925

983 628

998 333 1 013 036

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 604 3 691 543 3 804 236 3 818 941 3 833 644 3 848 347 3 863 052 3 877 755 77 744

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

47,48

48,83

49,02

49,21

49,40

49,59

49,78

174

136 617

138 394

153 098

167 802

182 505

192 604

211 913

425

384 838

384 838

384 838

384 838

319 100

319 100

319 100

35

36

40

44

57

60

66

6.2.2.2 Fizetőképességi vizsgálatok (affordability) Az infrastrukturális projektek bevételeinek tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a háztartások teherviselő képessége általában behatárolt. Mivel a háztartások rendelkezésére álló jövedelmek között jelentős szóródás van, külön vizsgálni kell az alsó jövedelemkategóriába tartozó háztartások terheinek alakulását. Az egy háztartás által fizetendő éves hulladék közszolgáltatási díj (kiadás) átlagosan a háztartás rendelkezésére álló éves nettó jövedelem 0,7-1,3%-ig terjedhet a releváns Útmutatók alapján. A hulladék kiadások és nettó jövedelmek arányának meghatározásához a következő adatokra van szükség: • Egy háztartás éves hulladék közszolgáltatási kiadása (Ft/háztartás/év) ÁFA-val növelten – a nettó kiadás meghatározását ld. a 6.2.2.1. fejezetben.

212

•

Egy háztartásra jutó átlagos nettó jövedelem Az egy háztartás jutó átlagos nettó jövedelem vonatkozásában nincsenek rendelkezésre álló adatok. A háztartási jövedelmet számítani lehet különböző egy főre vonatkozó adatokból: o SZJA alapot képező jövedelem – a rendelkezésre álló adat 2010. évi, többféle bontásban – akár településsorosan – elérhető (forrás: KSH) o SZJA – a rendelkezésre álló adat 2010. évi, többféle bontásban – akár településsorosan – elérhető (forrás: KSH) o Társadalmi jövedelem – a rendelkezésre álló adat 2010. évi, a 7 statisztikai régióra vonatkozó adatoknál részletesebben nem érhető el (forrás: KSH) o Egyéb jövedelem – a rendelkezésre álló adat 2010. évi, a 7 statisztikai régióra vonatkozó adatoknál részletesebben nem érhető el (forrás: KSH) A jövedelem számítását az öt érintett kistérség (Kiskunhalasi, stb.) vonatkozásában végeztük el. Az egy főre eső jövedelem számítása során a személyi adó jövedelem alapot képező jövedelemből levontuk a személyi adót. Mivel nem minden jövedelem SZJA köteles, ezért a jövedelem további korrekcióra szorult, hozzá kellett adni a társadalmi jövedelmeket (országos átlag), valamint az egyéb jövedelmekből az SZJA hatálya alá nem tartozó jövedelmeket (országos átlag). A háztartási jövedelem meghatározásához az egy főre jutó jövedelmeket megszoroztuk a háztartások átlagos lélekszámával. Végezetül a jövedelmet 2012. évi árszintre hoztuk a 2010-2013. között tény, ill. becsült inflációval és reáljövedelem változással. A vizsgált referencia időszakban a nettó jövedelem esetében reálnövekedést nem vettünk figyelembe.

6.2.2.2.-1. táblázat: A háztartási jövedelem számítása Kiskunhal asi Kisteleki SZJA alapot képező jövedelem egy főre, 2010. (Forrás: KSH) SZJA egy főre, 2010. (Forrás: KSH) Társadalmi jövedelem egy főre (országos adat), 2010. (Forrás: KSH) Nem SZJA köteles egyéb jövedelem egy főre (országos adat), 2010. (Forrás: KSH) Egy főre eső nettó jövedelem, 2010. (számított) Háztartás létszáma Számított háztartási jövedelem, 2010. folyóáron Számított háztartási jövedelem, 2010. az elemzés árszintjén

Makói

Mórahalo mi

Szegedi

Egység

606 000

456 000

584 000

504 000

834 000

Ft

87 000

55 000

76 000

61 000

141 000

Ft

367 000

367 000

367 000

367 000

367 000

Ft

15 000

15 000

15 000

15 000

15 000

Ft

901 000

783 000

890 000

825 000 1 075 000

Ft

2,37

2,37

2,37

2,37

2,37

fő

2 138 905 1 858 782 2 112 792 1 958 487 2 551 967

Ft

2 375 000 2 064 000 2 346 000 2 175 000 2 834 000

Ft

A teherviselőképességi vizsgálat eredménye az alábbi táblázatban látható. (Megjegyzés: Az alábbi táblázatban a 2013. év adata a lerakási járulék lakosságra terhelésével együtt szerepel, annak érdekében, hogy a projekt által okozott hatások megfigyelhetők legyenek. 2013-ban azonban ténylegesen nem történt meg a lerakási járulék fogyasztókra terhelése, mivel a vonatkozó jogszabályok összesen 4,2%-os, tehát kb. inflációnak megfelelő, díjemelést engedélyeztek. A lerakási járulék jövőbeni fogyasztókra terhelhetősége, ill. ennek szabályozása, jelenleg nem látható előre.) A hulladék kiadások és az átlagos nettó jövedelmek aránya a projekt és a lerakási járulék hatására a projekt működésének kezdetén (2015-ben) az egyes kistérségekben 1,35-1,85% között alakul. Ennek oka a díjak jelenlegi magas szintje, valamint a lerakási járulék bevezetése, mivel a projekt miatt kezdetben nem szükséges díjemelés. A kiadások és jövedelmek aránya szakaszosan emelkedik 2034-ig, 1,41-1,94% közé, azután stagnál.

213

Fontos körülmény, hogy a projekt elmaradása esetén a nagy összegű lerakási járulék miatt a fentieknél is magasabb kiadás/jövedelem arányok keletkeznének, tehát a projekt a hatályos szabályozás díjnövelő aspektusait is figyelembe véve a díjcsökkenés irányába mutat. A táblázatból látható, hogy a projekt megvalósulásával 2015-ben (első működési év) csökkenne a lakosság terhelése (a lerakási járulék csökkenése miatt), és csak 2016-ban kerülne vissza a projektet megelőző szintre. Utóbbi növekedés szintén a lerakási járuléknak, ill. a járulék fokozatos bevezetésének (a járulék mértéke: 2013: 3000 Ft/t, 2014: 6000 Ft/t, 2015: 9000 Ft/t, 2016: 12000 Ft/t) köszönhető. A későbbi évek adataiból látható, hogy a projekt miatt szükséges reálértékű díjemelések csak minimális mértékben növelik a lakosság terhelését. Az alsó jövedelmi tizedbe tartozó népesség jövedelme kb. 37%-a az átlagos nettó jövedelemnek az országos átlag adatok alapján (KSH, 2007.). Ezt az arányt alapul véve, a hulladék kiadások és a nettó jövedelmek aránya az alsó jövedelmi tizedbe tartozók esetében eléri a 3,82-5,24%-ot. A KHE Útmutató alapján a hulladék kiadások és az átlagos nettó jövedelmek aránya 0,71,3% között lehet. A projekt megvalósulásával a hulladék kiadások és a jövedelmek aránya mindegyik kistérségben meghaladja az útmutatók által meghatározott felső korlátot. Ennek oka, hogy már a jelenlegi díjszint is felső korlátot elérő, vagy meghaladó hulladékos kiadás vs. jövedelem aránnyal jár, másrészt pedig a lerakási járulék által a jövőben okozott díjterhelésben keresendő. 6.2.2.2.-2. táblázat: A teherviselőképességi vizsgálat eredménye (a teljes táblázat a 42. mellékletben található) 2013 Egy háztartásra jutó éves hulladék kiadás (ÁFA-val), Ft/év Kiskunhalasi Egy háztartásra jutó éves nettó jövedelem, Ft/év Lakossági hulladék kiadások és nettó jövedelmek aránya, átlagosan

34 787

2014 39 392

2015 38 262

2016 39 430

2019 39 582

2024 39 734

2029 39 887

2042 40 192

2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 1,46%

1,66%

1,61%

1,66%

1,67%

1,67%

1,68%

1,69%

Lakossági hulladék kiadások és nettó 3,96% 4,48% 4,35% 4,49% 4,50% 4,52% 4,54% 4,57% jövedelmek aránya, alsó tized Kisteleki Egy háztartásra jutó éves nettó 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 jövedelem, Ft/év Lakossági hulladék kiadások és nettó jövedelmek aránya, átlagosan

1,69%

1,91%

1,85%

1,91%

1,92%

1,93%

1,93%

1,95%

Lakossági hulladék kiadások és nettó 4,56% 5,16% 5,01% 5,16% 5,18% 5,20% 5,22% 5,26% jövedelmek aránya, alsó tized Makói Egy háztartásra jutó éves nettó 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 jövedelem, Ft/év Lakossági hulladék kiadások és nettó jövedelmek aránya, átlagosan

1,48%

1,68%

1,63%

1,68%

1,69%

1,69%

1,70%

1,71%

Lakossági hulladék kiadások és nettó 4,01% 4,54% 4,41% 4,54% 4,56% 4,58% 4,60% 4,63% jövedelmek aránya, alsó tized Mórahalomi Egy háztartásra jutó éves nettó 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 jövedelem, Ft/év Lakossági hulladék kiadások és nettó jövedelmek aránya, átlagosan

1,60%

1,81%

1,76%

1,81%

1,82%

1,83%

1,83%

1,85%

Lakossági hulladék kiadások és nettó 4,32% 4,89% 4,75% 4,90% 4,92% 4,94% 4,96% 4,99% jövedelmek aránya, alsó tized Szegedi Egy háztartásra jutó éves nettó 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 jövedelem, Ft/év Lakossági hulladék kiadások és nettó jövedelmek aránya, átlagosan

1,23%

1,39%

1,35%

1,39%

1,40%

1,40%

1,41%

1,42%

Lakossági hulladék kiadások és nettó jövedelmek aránya, alsó tized

3,32%

3,76%

3,65%

3,76%

3,77%

3,79%

3,80%

3,83%

214

6.2.2.3 A pénzügyi bevételek becslése A szolgáltatási díjbevételek számítását a 2019. évre (első díjemelési év) vonatkozó számítások alapján mutatjuk be. 6.2.2.3.-1. táblázat: A szolgáltatási díjbevételek számítása 2019 Átlagos lakossági díj, nettó, Ft/háztartás/év belterület, 2012-ben elemzés árszintjén: 27391 külterület, 2012-ben elemzés árszintjén: 13696 2 Háztartások száma, db belterület külterület Díjbevétel, kiszámlázott 3a1 belterület 3a2 külterület 3a lakossági

Magyarázat

1

3b

A szükséges díjemeléssel meghatározott díj (9). az az

1. Díjbevétel

5

2. Lerakási járulék

6

Összes bevétel (1+2)

7

Bevétel, fejlesztési különbözet

13 756 A gyűjtés során ellátott lakások száma. 96 542 15 588 2 655 967 A díj (1) és a háztartások száma (2) szorzata, belterület. 214 429 A díj (1) és a háztartások száma (2) szorzata, külterület. 2 870 396 3a1. és 3a2. összege. Becsült bevétel, a lakossági (3a) bevételbőllakossági és 500 578 intézményi hulladékmennyiség aránya alapján. 3a. és 3b. összege. A lerakási járulék fedezésére szolgáló 3 370 974 díjrészt még nem tartalmazza. Lerakási járulék a lerakásra kerülő hulladékmennyiség és 447 967 az adott évben releváns járulék összeg alapján. 3 818 941 A díjbevétel (4) és a lerakási járulék bevétel (5) összege. A projekt megvalósulása esetén keletkező bevétel (6) és a projekt nélküli eset hasonló módon számított bevételének különbsége. A negatív érték abból adódik, -429 699 hogy projekt nélküli esetben a lerakási járulék összege sokkal magasabb lenne, mint a projekt megvalósulása esetén.

intézményi

4

27 511

Új rendszer üzemeltetéséhez szükséges többlet

8

9

Szükséges díjemelés a 2012. évi elemzés árszintjén (2013.) megadott díjhoz ill. a 2013. évi díjhoz képest a fenntarthatóság biztosításához. (2013-ban csak a jogszabály által engedélyezett, inflációs emelésnek megfelelő, 4,2%-os díjemelés történt.) 120 Lerakási járulék nélkül.

Hulladékdíj növelés, Ft/háztartás/év belterület Átlagos lakossági díj, nettó, Ft/háztartás/év belterület, 2012-ben elemzés árszintjén: 27391

2013. évi díj + hulladékdíj növelés (8). az

27 511 Lerakási járulék nélkül.

A projekt értékesítési bevételeinek számítása (anyagfajtánkénti egységárak, 2015. évi mennyiségek és bevételek) az alábbi táblázatban láthatók. A részletes ütemtervben a bevételek a releváns mennyiségek alakulásának megfelelően változnak.

215

6.2.2.3.-2. táblázat: Az értékesítés bevételek számítása

Csomagolási papír Egyéb papír (vegyes max 40% karton) Csomagolási műanyag (PET) Csomagolási műanyag (egyéb) Egyéb műanyag Csomagolási üveg Egyéb üveg Csomagolási fém (alu) Csomagolási fém (vas) Egyéb fém RDF (Nagy fűtőértékű frakció) Összesen: Szennyezett csomagolási papír Szennyezett csomagolási PET Szennyezett csomagolási PP + HDPE + PE Szennyezett egyéb műanyag Szennyezett vasfémek vegyes hulladékból Összesen: Mindösszesen:

Hasznosítási Másodnyersan Hulladékmenn Értékesített díj támogatás Egységá yag Egységár yiség mennyiség Egységár r (Ft/kg) (Ft/kg) (tonna/év) (tonna/év) (Ft/kg) 14 19 33 1 835 60 553 6 7,6 13,6 2 041 27 763 75 80 155 1 017 157 567 20 55 75 1 506 112 938 3 19 22 228 5 008 -4 34 30 1 936 58 069 -4 0 -4 692 -2 769 200 38 238 70 16 733 1 3 4 281 1 125 15 0 15 152 2 283 -10 0 -10 10 564 -105 643 333 625 7 0 7 2 654 18 579 37,5 0 37,5 2 556 95 838 10

0

10

5 120

51 198

1,5

0

1,5

888

1 332

3

3

6

860

5 160 172 107 505 732

A projekt pénzügyi bevételeinek (fejlesztési különbözet) összegzése az RMT Sablonnak megfelelő bontásban az alábbi táblázatban látható. A részletes – minden év adatát tartalmazó – tartalmazó táblázat a mellékletben látható 23. táblázat: Pénzügyi bevételek (a teljes táblázat a 42. mellékletben található) eFt

Jelenérték

1. Hulladék átvételi díjból származó bevétel 1.1. lakosságtól 1.2. nem lakosságtól (intézményi) 1.3. be nem hajtható követelés 2. Másodnyersanyag értékesítéséből 7 származó bevétel* 3. Energiahasznosításból származó bevétel 4. A koordináló szervezettől kapott bevétel 5. Egyéb bevétel -6

3. év 2 015

7. év 2 019

12. év 2 024

17. év 2 029

22. év 2 034

30. év 2 042

374 155

0

14 704

29 408

44 111

58 815

73 519

351 249 61 257 0

0 0 0

12 520 2 184 0

25 041 4 367 0

37 561 6 550 0

50 081 8 734 0

62 602 10 917 0

563 204 505 734 507 793

507 793

507 793

507 793 507 793

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

514 318 -332 626 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403

6. Összes bevétel (1+2+3+4+5) 1 325 525 173 108

78 094

92 798 107 501 122 205 136 909

* OHÜ-től kapott bevétellel együtt.

6.2.3

A projekt pénzügyi teljesítménymutatói

A projekt pénzügyi teljesítménymutatóinak számítása EU támogatás nélküli esetben és a befektetett – hazai – tőkére vetítve az RMT Sablonnak megfelelő bontásban az alábbi táblázatokban látható. A részletes – minden év adatát tartalmazó – tartalmazó táblázat a mellékletben látható. A projekt pénzügyi nettó jelenértéke negatív, mind EU támogatás nélkül, mind EU támogatás mellett.

216

24. táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben (a teljes táblázat a 42. mellékletben található) Megnevezés

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

eFt

2 013

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

156 539

5 939 073

0

0

0

0

0

-75 004

-75 004

1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi üzemeltetési és fenntartási költség

0

0

36 491

-75 004

-75 004

3. Pénzügyi pótlási költség

0

0

0

0

0

156 539

5 939 073

4. Kiadási pénzáram 1+2+3

30. év 2 042

0 115 752

36 491 -75 004 -75 004 -75 004

40 748

5. Pénzügyi működési bevétel

0

0

173 108

63 390

63 390

6. Egyéb bevétel

0

0

0

0

0

7. Bevételi pénzáram 5+6

0

0 173 108

63 390

63 390

63 390 136 909

0

0

0

0

0 692 198

8. Pénzügyi maradványérték

0

63 390 136 909 0

0

9. Nettó összes pénzügyi pénzáram 7+8-4

-156 539 -5 939 073 136 617 138 394 138 394 138 394 788 359

10. Pénzügyi nettó jelenérték

FNPV/beruházás (FNPV/C)

11. Pénzügyi belső megtérülési ráta

FRR/beruházás (FRR/C)

-4 980 311 -5,46%

25. táblázat: A megtérülési mutatók a projektgazda által befektetett tőkemegtérülésére (a teljes táblázat a 42. mellékletben található) Megnevezés

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

30. év

eFt

2 013

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 042

36 491

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

0

0

0

1. Pénzügyi üzemeltetési és fenntartási költség

0

0

2. Pénzügyi pótlási költség

0

0

3. Kiadási pénzáram 1+2

0

0

36 491 -75 004 -75 004 -75 004

4. Pénzügyi bevétel

0

0

173 108

63 390

0 115 752

63 390

40 748

63 390 136 909

5. Egyéb bevétel

0

0

0

0

0

6. Bevételi pénzáram 4+5

0

0 173 108

63 390

63 390

63 390 136 909

7. Pénzügyi maradványérték

0

0

0

0

0

0 692 198

36 981

1 403 040

0

0

0

0

8. Önerő 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram 6+7-83

0

0

-36 981 -1 403 040 136 617 138 394 138 394 138 394 788 359

10. Pénzügyi nettó jelenérték

FNPV/tőke (FNPV/K)

11. Pénzügyi belső megtérülési ráta

FRR/tőke (FRR/K)

6.2.4

0

-752 131 -0,10%

A megítélhető támogatási összeg meghatározása

6.2.4.1 A támogathatósági feltételek vizsgálata A projekt jogosult támogatásra, mert teljesülnek a támogathatósági követelmények. A projekt mutatóinak értékét zárójelben közöljük: •

a közgazdasági költség-haszon elemzés hasznosság igazolható (ENPV: 12.496 MFt).

•

a pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapja a projekt, túl-támogatás nem történik. o a pénzügyi nettó jelenérték (FNPV/K: -752 MFt) negatív, o a pénzügyi belső megtérülési arány (FRR/K: -0,10%) alacsonyabb, mint az alkalmazott 5%-os pénzügyi diszkontráta;

•

a pénzügyi elemzés pénzáram elemzése alapján igazolható, hogy a projekt keretében létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható. o a halmozott működési pénzáram egyik vizsgált évben sem negatív.

217

(6.3.

fejezet)

alapján

a

társadalmi

6.2.4.2 A támogatási összeg meghatározása A támogatási összeg számítása az RMT Sablon vonatkozó táblázatának megfelelően a következő: 26. táblázat: A támogatás számítása jövedelemtermelő nem nagyprojektnél Megnevezés

%

Ft

5 477 1 325 -917 1 847 160 555 4 921

1. Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC) 2. Diszkontált pénzügyi bevétel (a) 3. Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b) 4. Diszkontált pótlási költség (c) 5. Diszkontált maradványérték (d) 6. Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d) 7. Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR) 8. Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC)

041 525 218 215 159 687 354

678 106 524 111 007 526 152

89,854239% 6 095 611 500 6 095 611 500

9. Elszámolható költség (EC) 9.1. A PF C1. Támogatható tevékenységek 1-4. pontja összesen 10. A támogatható tevékenységre vonatkozó maximális támogatási arány (Rmax) 10.1.

A PF C1. Támogatható tevékenységek 1-4. pontja

95%

11. Döntési összeg, KEOP támogatás (DA=EC*R, de R nem lehet magasabb az adott támogatható tevékenységre vonatkozó maximális támogatási aránynál, Rmax-nál) 11.1. A PF C1. Támogatható tevékenységek 1-4. pontja összesen 12. Projekt elszámolható költségére vonatkozó átlagos támogatási 89,854239% arány (DA/EC=11. sor/9. sor) 13. Nem elszámolható pénzügyi beruházási költség (NEC) 13.1. A PF C1. Támogatható tevékenységek 1-4. pontja összesen 13.2. A PF C2 pontja alapján nem támogatható tevékenységek

5 477 165 326 5 477 165 326

0 0

618 446 174

14. Önerő összesen (ICT-EC*R=EC-EC*R+NEC) 14.1. A PF C1. Támogatható tevékenységek 1-4. pontja összesen 14.2. A PF C2 pontja alapján nem támogatható tevékenységek

27. táblázat: A támogatás számítása nem jövedelemtermelő nem nagyprojektnél és 1 millió EUR alatti projektnél Nem releváns, a projekt jövedelemtermelő és 1 millió EUR feletti.

218

618 446 174 0

6.2.5

Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata

6.2.5.1 A beruházás finanszírozása A beruházás pénzügyileg fenntartható, mert a szükséges források támogatásokból és saját forrásból (önerő alap, és/vagy koncessziós díj) rendelkezésre fognak állni. A beruházási költség finanszírozásának forrásait a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet szerint az alábbi táblázat foglalja össze. A projektnek nem elszámolható költségei nincsenek. 6.2.5.1.-1. táblázat: Finanszírozási források – elszámolható költségek (egyben összes költség) Forrás

Ft

I. Saját forrás I/1. A támogatást igénylő hozzájárulása I/2. Partnerek hozzájárulása I/3. Bankhitel, kötvénykibocsátás I/4. Egyéb saját forrás: önerő alap és/vagy üzemeltető hozzájárulása (koncessziós díj) II. Egyéb támogatás:... III. A támogatási konstrukció keretében igényelt támogatás Összesen

%

618 446 174 10,15% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 618 446 174 10,15% 0 0,00% 5 477 165 326 89,85% 6 095 611 500 100%

6.2.5.2 A működés fenntarthatósága A működés pénzügyileg fenntartható, mert a működési bevételek fedezik a felmerülő összes működési költséget a vizsgált teljes időszakban. A referencia időszakon túlnyúló élettartamú eszközök pótlási költsége fedezetének időarányos része megteremtődik a vizsgált időszak végére, tehát a projekt hosszú távú működése biztosított.

6.2.5.3 A projekt összevont pénzáram kimutatása A projekt összevont pénzárama az alábbi RMT Sablonnak megfelelő táblázatban látható. A számításban a projekt fejlesztési különbözetét vettük figyelembe. A számítások szerint a projekt pénzügyileg fenntartható, mivel a halmozott pénzáram egyik évben sem negatív. A fenntarthatóság biztosításához rövid lejáratú hitel felvétele szükséges egyes nagy értékű pótlásokat tartalmazó években (2029., 2034. és 2035.), a pótlás részbeni finanszírozásához, melynek összege 492 MFt, 755 MFt, ill. 90 MFt. A rövid lejáratú hitelek adósságszolgálata a projekt bevételeiből biztosítható.

219

A rövid lejáratú hitelek esetében a következő feltételezéseket alkalmaztuk: 6.2.5.3.-1. táblázat: A rövid lejáratú hitelek kondíciói Futamidő, év 5 Türelmi idő, év nincs Éves reálkamat 4,31%* Törlesztési gyakoriság éves Első törlesztés időpontja felvétel évét követő év * Az alkalmazott feltételezés megfelel több hasonló – a KSZ által elfogadott – hulladékgazdálkodási KEOP projektben használt reálkamatlábnak. Az alkalmazott reálkamatláb 1%+7%, azaz összesen 8% nominális kamatláb alapján került meghatározásra. Az 1% az EURIBOR feltételezett értéke a 2012. évi adatok alapján, a 7% a figyelembe vett kamatrés.

Az alkalmazott feltételezés szerint a rövid lejáratú hitelek felvétele az adott év végén történik, emiatt az adósságszolgálat a következő 8 évet terheli. A tőketörlesztés és a kamatfizetés fenti kondíciók alapján történő meghatározásához az MS Excel beépített pénzügyi függvényeit alkalmaztuk: • Tőketörlesztés: PRÉSZLET • Kamatfizetés: RRÉSZLET A projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosításának másik módja lehet, ha a több eszköz egy időben tervezett nagy összegű pótlása nem egyszerre, egy év alatt, hanem több éven keresztül kerül megvalósításra. A gyakorlatban erre valószínűleg lehetőség lesz, de a konkrét ütemezhetőség csak az eszközök jövőbeni tényleges elhasználódása függvényében alakítható ki. 28. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága (a teljes táblázat a 42. mellékletben található) Megnevezés

1. év

2. év.

3. év

12. év

17. év

22. év

eFt

2 013

2 014

2 015

2 024

2 029

2 034

1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pénzügyi pótlási költség

30. év 2 042

156 539

5 939 073

0

0

0

0

0

0

0

36 491

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

0

0

0

1 124 675

1 472 133

1 124 675

115 752

4. Hiteltörlesztés

0

0

0

0

0

106 874

0

5. Hitel kamatának törlesztése

0

0

0

0

0

4 606

0

36 491 1 049 671 1 397 129

1 161 150

40 748 136 909

6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 7. Pénzügyi bevétel

156 539 5 939 073 0

0

173 108

92 798

107 501

122 205

119 558

4 536 032

0

0

0

0

0

9. Nemzeti hozzájárulás (10+11)

36 981

1 403 040

0

0

492 000

755 000

0

10. Központi költségvetés hozzájárulása

21 099

800 476

0

0

0

0

0

11. Saját forrás (12+13)

15 882

602 564

0

0

492 000

755 000

0

0

0

0

0

0

0

0

15 882

602 564

0

0

492 000

755 000

0 0

8. EU támogatás

12. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 13. Idegen forrás (14+15) 14. Hitel 15. Egyéb idegen forrás 16. Pénzügyi maradványérték 17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 176 19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

0

0

0

0

492 000

755 000

15 882

602 564

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 136 909

156 539 5 939 073

173 108

92 798

599 501

877 205

0

0

136 617

-956 873

-797 628

-283 945

96 161

0

0

136 617

242 532

359

517

536 052

Mivel rövid lejáratú hitel felvétele nélkül a projekt pénzügyi fenntarthatósága a fejlesztési különbözet alapján nem lenne biztosítható (a nettó halmozott pénzáram több évben negatív lenne), a pénzügyi fenntarthatóságot a teljes rendszerre is megvizsgáltuk, mégpedig 6% be nem hajtható követelés keletkezése mellett (a be nem hajtható követelésekre vonatkozó historikus adatok a 3.1.5. fejezetben láthatók). (Megjegyzés: A 2013.01.02-től hatályos hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 52. § (1) alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek, továbbá

220

a díjhátralék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi. Véleményünk szerint ezek a rendelkezések a jövőben jelentősen csökkenthetik a be nem hajtható követelések arányát a hulladék közszolgáltatás területén.) A számítások alapján a teljes rendszer pénzügyi fenntarthatósága biztosított, mert a nettó halmozott pénzáram egyik évben sem negatív. A pótlások megvalósításához nincs szükség rövid lejáratú hitelek felvételére sem. 6.2.5.3.-2. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága be nem hajtható követelések esetén – teljes rendszer (a teljes táblázat a 42. mellékletben található) Megnevezés

1. év

2. év.

3. év

12. év

17. év

22. év

eFt

2 013

2 014

2 015

2 024

2 029

2 034

1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pénzügyi pótlási költség

30. év 2 042

156 539

5 939 073

0

0

0

0

0

0

0

3 369 685

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

0

0

41 293

1 185 527

1 472 133

1 124 675

115 752

4. Hiteltörlesztés

0

0

0

0

0

0

0

5. Hitel kamatának törlesztése

0

0

0

0

0

0

0

156 539 5 939 073 3 410 978 4 669 480 4 956 086 4 608 628

3 599 705

6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 7. Pénzügyi bevétel

0

0

4 086 866

4 222 859

4 236 680

4 250 502

4 264 324

119 558

4 536 032

0

0

0

0

0

9. Nemzeti hozzájárulás (10+11)

36 981

1 403 040

0

0

0

0

0

10. Központi költségvetés hozzájárulása

21 099

800 476

0

0

0

0

0

11. Saját forrás (12+13)

15 882

602 564

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

15 882

602 564

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

15 882

602 564

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

156 539 5 939 073 4 086 866 4 222 859 4 236 680 4 250 502

4 264 324

8. EU támogatás

12. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 13. Idegen forrás (14+15) 14. Hitel 15. Egyéb idegen forrás 16. Pénzügyi maradványérték 17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 176 19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

7. Pénzügyi bevétel

0

0

675 888

-446 621

-719 406

-358 126

0

0

675 888 4 300 048 5 822 540 8 442 725 13 271 747

664 619

0

0

4 308 358

4 452 878

4 467 581

4 482 286

4 496 989

7.1 Szolgáltatási díjbevétel

0

0

3 691 543

3 833 644

3 848 347

3 863 052

3 877 755

7.2 Értékesítési bevétel

0

0

616 815

619 234

619 234

619 234

619 234

7.a. Be nem hajtható követelések: 6%

0

0

221 493

230 019

230 901

231 783

232 665

7'. Pénzügyi bevétel be nem hajtható köv. után

0

0

4 086 866

4 222 859

4 236 680

4 250 502

4 264 324

221

6.3 Közgazdasági költség-haszon elemzés A költség-haszon elemzés – túllépve a pénzügyi elemzés keretein – a projekt hozzájárulását vizsgálja a régió vagy az ország jólétéhez. Célja annak megállapítása, hogy a projektet érdemes-e megvalósítani a társadalom szempontjából. Ennek érdekében a projektek pénzügyi költségeit és hasznait társadalmi értékükön kell figyelembe venni, és számításba kell venni az összes olyan költséget/kárt, illetve haszon elemet, melyek a pénzügyi elemzésben nem szerepeltek, de a társadalmat érintik. A költség-haszon elemzés során a pénzügyi költségeken és hasznokon a következő korrekciókat kell elvégezni: •

Fiskális korrekciók kiigazításai).

(adók/támogatások

és

egyéb

transzferek

E fázis célja a pénzügyi költségek és bevételek megtisztítása a transzferektől, azon elemektől, melyek nem jelentenek valós társadalmi költséget, vagy hasznot, csak a társadalom egyes csoportjai közti pénzmozgást. •

Piaci árak átalakítása elszámolási árakká, hogy a társadalmi költségeket és hasznokat is tartalmazzák. Tökéletlen piacok esetén a piaci árak nem értékelik megfelelően az erőforrásokat, nem fejezik ki azok társadalmi költségét, vagy hasznát. Egyes erőforrásoknak nincs is piaca. E fázis célja meghatározni a projekt valós társadalmi költségeit és hasznait, a piaci árról elszámolási árra való átalakítással.

•

Külső-gazdasági hatások kiigazításai (externális korrekciók). E fázis a célja, meghatározni azokat a külső hasznokat vagy külső költségeket, melyeket a pénzügyi elemzés nem vesz figyelembe (pl. a környezeti hatásokból származó költségek és hasznok). Számos nagy projekt, különösen az infrastruktúra területén lévők, előnyösek lehetnek olyanok részére is, akik a projekt által generált társadalmi bevétel közvetlen ráfordítását végzők körén kívül állnak. Lehetőség szerint a külső gazdasági hatásokhoz pénzügyi értéket kell társítani. Ha ez nem lehetséges azokat nem pénzügyi mutatókkal kell mennyiségileg meghatározni. Bizonyos esetekben a külső költségek és hasznok felmérése nehézségekbe ütközik annak ellenére, hogy azok egyszerűen azonosíthatók. Ökológiai károk származhatnak egy projektből, melynek hatásai más tényezőkkel együtt hosszú távon fejtik ki hatásukat és ezért mennyiségileg nehezen határozhatók meg és értékelhetők. Minimum követelmény a mennyiségileg nem meghatározható külső gazdasági hatások felsorolása, hogy a döntéshozó több elem alapján hozhassa meg a döntését, mérlegelve a mennyiségileg meghatározható elemeket, melyeket a gazdasági megtérülés fejez ki, a mennyiségileg nem meghatározhatókkal szemben.

Az elemzés keretében a pénzügyi modellel összekapcsolt gazdasági modell készül a beruházás és a működtetés éveire. A modellszámítások változatlan áron történnek. A

222

modellben kerülnek elvégzésre a szükséges korrekciók, és nagy hangsúlyt kell fektetni az externális hatások pénzben történő számszerűsítésére. A modellben kiszámításra kerülnek a tervezett beavatkozások gazdasági mutatói (gazdasági nettó jelenérték – ENPV, gazdasági megtérülési ráta – ERR, gazdasági haszon-költség arány – EBCR). A számítások során 5,5% diszkontrátát alkalmaztunk. A számított gazdasági mutatókra (ENPV, ERR) érzékenység vizsgálat is készül. A tervezett beavatkozások jellegéből adódóan elképzelhető, hogy egyes esetekben nagyon nehéz, vagy lehetetlen a beavatkozások externális hatásainak pénzben való kifejezése, ezért a projekt(ek) gazdasági nettó jelenértéke (ENPV) negatív lesz, vagy a költség-haszon elemzés elvégzése nehézségekbe ütközhet, esetleg nem is lesz kivitelezhető. Amennyiben a pénzben kifejezett hasznok mellett az adott beavatkozás gazdasági nettó jelenértéke negatív, de vannak olyan hasznok, melyeket nem lehetett pénzben kifejezni, akkor a projekt megvalósításra érdemességének alátámasztása érdekében a pénzben nem kifejezhető hasznokat fizikai jellemzőkkel mennyiségileg kell kifejezni. Amennyiben a tervezett beavatkozás(ok) hatásai pénzben nem fejezhetők ki, tehát költség-haszon elemzéssel nem értékelhető(k), a beavatkozás(ok) más projektekkel történő összevethetősége érdekében a hatásokat fizikai jellemzőkkel mennyiségileg kell kifejezni, a mennyiségileg kifejezett hatások és a diszkontált gazdasági költségek hányadosaként pedig költséghatékonysági mutatókat kell képezni. A mennyiségileg sem kifejezhető hatásokat részletesen ismertetni kell.

6.3.1

A projekt közgazdasági költségeinek becslése

Költségvetési (fiskális) kiigazítások A projekt esetében fiskálisan kiigazítandó pénzügyi költségek és bevételek nincsenek, mert a pénzügyi adatok nem tartalmaznak ÁFA-t. A projekt esetében fiskálisan kiigazítandó támogatások nincsenek. Piaci árról való áttérés elszámoló árra Ár korrekciók nem kerültek alkalmazásra. Magyarország az EU tagállama, és külkereskedelme fő részét a tagállamokkal folytatja. Az alkalmazott feltételezés szerint a piaci torzulások nem jelentősek az országban, ezért a piaci árak megfelelően jó becslései a gazdasági áraknak.

223

Közgazdasági költségek összegzése A projekt fejlesztési különbözete közgazdasági költségeinek összegzését az alábbi táblázat tartalmazza. 29. táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei (a teljes táblázat a 42. mellékletben található) eFt 1. Beruházási költség 2. Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (1+4-5)

6.3.2

Jelenérték 5 484 352 -856 657 1 709 946 853 289 138 885 6 198 756

1. év 2. év 2 013 2 014 156 539 5 939 073 0 0 0 0 0 0 0 0 156 539 5 939 073

3. év 2 015

12. év 2 024

17. év 2 029

30. év 2 042

0 0 0 0 36 491 -75 004 -75 004 -75 004 0 1 124 675 1 472 133 115 752 36 491 1 049 671 1 397 129 40 748 0 0 0 692 198 36 491 1 049 671 1 397 129 -651 450

A projekt hasznainak becslése

A tervezett projekt, mint jellemzően az infrastrukturális fejlesztések, nagy számú közvetett gazdasági, társadalmi hatással jár. Az ilyen beruházások esetében gyakran ezek a hatások tekinthetők a fejlesztés szempontjából döntőnek, ezért a hatások részletes számbavétele kiemelt fontosságú. Előfordulhat, hogy egyes hatások értéke nem, vagy csak nagy nehézségek árán fejezhető ki pénzben, azaz a hatás nem számszerűsíthető. Ezt az elemzésben meg kell indokolni, és a hatást legalább kvalitatív módon jellemezni kell.

6.3.2.1 Használónál jelentkező hasznok becslése A használónál jelentkező számszerűsíthető hasznok nincsenek. ilyen hasznok beépítését a hazai és az EU útmutatók a hulladékgazdálkodási projektek esetében alapvetően nem támogatják.

6.3.2.2 Az externális hasznok becslése A projekt megvalósításával járó legfontosabb externális hatások a következők: Haszonnal járó, kedvező környezeti hatások: a) b) c) d)

Területhasználat csökkenés Nyersanyag megtakarítás a hulladék hasznosításával. Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése. Energetikai célú hasznosítás miatt megújuló energia termelésre vonatkozó társadalmi hatások e) Komposzt előállítás, felhasználás hasznai. f) Gazdaság és területfejlesztési hatások. Megjegyzés: A KHE Útmutató alapján az alábbi hatások is felmerülhetnek: élővilágra gyakorolt hatás, tájképre gyakorolt hatás, közegészségügyi hatás. Ezek azonban a projekt esetében nem jellemzők, mivel a projektterületen már jelenleg is rendezett hulladékkezelés (lerakás) folyik, valamint a projektnek nem része hulladéklerakók rekultivációja.

224

Kedvezőtlen hatások: a) Az építési időszak alatt bizonyos lakott területeket érintő útszakaszokon megnő a teherjármű forgalom, és ez károsíthatja az épületeket, az út állapotát, valamint levegőszennyezéssel és zajterheléssel érintheti a lakosságot is. Megbízható naturális alapadatok hiányában fenti hatások közül csak a nyersanyag megtakarítás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése számszerűsítése volt lehetséges. A vonatkozó útmutatók követelményei szerint a többi hatás kvalitatív jellemzése történik meg. Kedvező hatások, hasznok a)

Területhasználat csökkenés

A keletkező hulladék egy részét a projekt eredményeként nem helyezik el települési szilárdhulladék-lerakón. A projekt kedvező hatása tehát a meglévő települési szilárdhulladék-lerakó kapacitás egy részének megtakarítása, így a meglévő lerakó kapacitása hosszabb időre elegendő lesz, mint a projekt nélküli esetben. A haszon esedékessége részben a vizsgált időtávon kívül esik, ezért nem került számszerűsítésre. b)

Nyersanyag megtakarítás a hulladék hasznosításával

Az összegyűjtött hulladék jelentős része másodlagos nyersanyagként hasznosításra kerül. Az újra hasznosított anyagok csökkentik az elsődleges nyersanyagok, a természeti erőforrások felhasználását, és a szennyezőanyag kibocsátást. Az elsődleges nyersanyagok megtakarításának haszna azok szűkössége miatti értékből adódik. A haszon a megtakarított elsődleges nyersanyagok mennyisége és azok „eszmei értéke” szorzataként számszerűsíthető. Jelen vizsgálat keretében az értékesítésre kerülő másodnyersanyagok közül csak a papírhulladékból, üveghulladékból és alumíniumhulladékból keletkező hasznokat lehetett számszerűsíteni. Becslések szerint másodlagos nyersanyagokat anyagfajták, illetve szennyezőanyag kibocsátás tapasztalhatók:

használva az egyes területeken szerint a következő csökkenések

6.3.2.2.-1. táblázat % Alumínium Acél Energiafogyasztás 90-97 47-74 Légszennyezés 95 85 Vízszennyezés 97 76 Bányászati hulladék 100 97 Vízfelhasználás 40 Forrás: Könczey Réka – Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz, 1992.

Papír 23-74 74 35 58

Üveg 4-32 20 100 80 50

A projekt működése alatt évi átlagban szelektíven begyűjteni tervezett hasznosítható és hasznosításra átadott hulladék mennyisége a következő: papír 6 557 t alumínium 70 t üveg 2 628 t

225

többlet

Az egyes anyagok tekintetében a számszerűsített megtakarítások értéke 2012-es áron a következő: 6.3.2.2.-2. táblázat: Nyersanyag és energia megtakarítási hasznon a másodlagos nyersanyag 1 tonnájára Megtakarítás

Egységár

Érték ezer Ft

Papír 2,75 tonna 500 kWh villamos energia 10 GJ földgáz 40 m3 víz

23400 Ft/t 24,9 Ft/kWh 3090 Ft/GJ 285 Ft/m3

64,4 12,5 30,9 11,4 119,1

9 KWh villamos energia 0.15 m3 víz

24,9 Ft/kWh 285 Ft/m3

0,23 0,04 0,27

13500 KWh villamos energia

24,9 Ft/kWh

336,2

összesen Üveg

összesen Alumínium

Az egyes hasznosítható hulladékok esetében számszerűsített haszon az egy tonnára számolt érték és a hasznosítható hulladékok mennyisége szorzata, mely 2015-2042 között minden egyes évben felmerül. A kettős figyelembe vétel elkerülése érdekében a számított haszonból levonásra került az adott anyagfajta esetében elért értékesítési bevétel. A vizsgált időszakban a papír esetében faanyag, villamos energia és víz megtakarításból kb. 8.095 MFt jelenértékű haszon, az alumíniumhulladék esetében pedig villamos energia megtakarításból kb. 79 MFt jelenértékű haszon keletkezik. Az értékesítési bevételek levonása után az üveg esetében nem maradt figyelembe vehető külső haszon. Az összes számított jelenértékű haszon kb. 8.174 MFt. c)

Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése

A lerakott hulladék bomlása üvegházhatású gázok kibocsátásával jár. A hulladék lerakás mérséklésével a projekt hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A haszon számszerűsítése a JASPERS szakértői által készített alábbi dokumentum alapján történt: Guidelines for the Cost-Benefit Analysis of Waste Management Projects (version: June 2008). A haszon számszerűsítésének alapadatai a következők voltak: 6.3.2.2.-3. táblázat Lerakott hulladékmennyiség csökkenése

37 031 t/év

CO2 egyenértékű emisszió limitált depóniagázgyűjtésű lerakó esetében CO2 egyenértékű emisszió fajlagos értéke

833 kg CO2/tonna 25-45 EUR/tonna

A projekt megvalósulása esetén és a projekt nélküli esetben lerakott hulladékmennyiség különbsége. (A táblázatban megadott adat évi átlag, a számításokban a tényleges éves értékek szerepelnek.) A JASPERS tanulmányban javasolt érték.

A JASPERS tanulmányban javasolt érték. A 25 EUR a 2010. évre javasolt, azután évi 1 EUR emelés történik 2030-ig

A számszerűsített haszon a le nem rakott hulladék mennyisége, a CO2 egyenértékű emisszió fajlagos mennyisége, valamint a CO2 egyenértékű emisszió fajlagos értéke szorzata, mely 2015-2042 között minden egyes évben felmerül. Az összes számított jelenértékű haszon kb. 4.080 MFt.

226

d)

Energetikai célú hasznosítás miatt megújuló energia termelésre vonatkozó társadalmi hatások

A projekt eredményként létrejövő energiaforrás (a projekt keretében kb. 4.470 tonna/év hulladék kerül energetikai hasznosításra) elsődleges energiaforrásokat vált ki. A projekt haszna az elsődleges és a megújuló energiaforrások értékének különbözetéből származik. e)

Komposzt előállítás, felhasználás hasznai

A projekt keretében komposzt előállítása történik. A komposzt felhasználásával természetes módon pótolható a talaj, termőföld tápanyagtartalma, ezáltal csökkenthető a műtrágya felhasználás. A projekt külső hasznaként a műtrágya felhasználás, ezáltal gyártás csökkenésén keresztül a műtrágyatermelésből származó környezetszennyezés, környezeti károk csökkenése jelentkezik. Mivel nem ismertek a műtrágyagyártás környezetszennyezési jellemzői, ezért a hatás értéke pénzben nem fejezhető ki. A komposzt előállítása segíti a biogazdálkodás, mint természetközelibb agrárgazdálkodás szélesebb körű alkalmazhatóságát. A hatás értéke nem számszerűsíthető. f)

Gazdaság és területfejlesztési hatások

A projekt megvalósítása kedvező gazdaság és területfejlesztési rendelkezik/rendelkezhet. A hatások értéke nem számszerűsíthető.

hatásokkal

6.3.2.3 A hasznok összegzése A fenti haszonelemenkénti számítások részeredményeit az alábbi táblázat összegzi. 30. táblázat: A hasznok összegzése (Ft) (a teljes táblázat a 42. mellékletben található) eFt 1. Nyersanyag megtakarítás a hulladék hasznosításával 2. Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése Összes haszon

6.3.3

Jelenérték

3. év 2 015

4. év 2 016

5. év 2 017

8. év 2 020

18. év 2 030

30. év 2 042

8 174 675

641 972

644 482

644 482

644 482

644 482

644 482

4 079 813

249 370

258 206

266 535

291 523

374 815

374 815

12 254 487

891 342

902 688

911 017

936 005 1 019 297 1 019 297

Közgazdasági teljesítménymutatók

A projekt teljes költség haszon elemzésében a költségek között az beruházási és pótlási költségek, valamint a működési és fenntartási költségek, a hasznok között az értékesítési bevételek, a projekt maradványértéke és a külső hasznok szerepelnek. A számítások során fiskális kiigazítások nem voltak szükségesek, mert a pénzügyi adatok sem tartalmaztak ÁFA-t. Árkorrekciók nem kerültek alkalmazásra, mert a piaci torzulások csekély volta miatt a piaci árak megfelelően mutatják a társadalmi költséget. A projekt külső gazdasági hasznainak egy része a rendelkezésre álló információk alapján nem számszerűsíthető. A lerakási járulék területén elért költségcsökkenésnek, valamint az externális hasznok egyenlegének figyelembe vételével azonban még így is lényeges változások történnek a vizsgált gazdasági mutatóknál. A projekt gazdasági nettó jelenértéke (ENPV) az externális kiigazítások után pozitív, kb. 12.496 millió HUF értékkel, gazdasági megtérülési rátája (ERR) 23,2%. A hasznok és költségek aránya (EBCR) 2,97.

227

A hatások számbavétele alapján kijelenthető, hogy a projekt megvalósításra érdemes, ezért támogatásra jogosult. A projekt közgazdasági teljesítménymutatói a következők: Belső megtérülési ráta (ERR)

23,2%

Nettó jelenérték (ENPV)

12.496 MFt

Haszon/Költség arány (EBCR)

2,97

A közgazdasági költségek és hasznok egyenlegéből származó pénzáramot, amely a teljesítménymutatók (ENPV, ERR) számításának alapjául szolgált, az alábbi táblázatban látható. 6.3.3.-1. táblázat: A közgazdasági mutatók számítása (a teljes táblázat a 42. mellékletben található) Megnevezés

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

eFt

2 013

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

1. Közgazdasági beruházási költség

30. év 2 042

156 539

5 939 073

0

0

0

0

2. Közgazdasági üzemeltetési és fenntartási költség

0

0

36 491

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

3. Közgazdasági pótlási költség

0

0

0

0

0

0

115 752

4. Kiadási pénzáram 1+2+3

156 539

5 939 073

36 491

-75 004

-75 004

-75 004

40 748

0

0

505 734

507 793

507 793

507 793

507 793

891 342

902 688

911 017

919 346

1 019 297

5. Közgazdasági működési bevétel

0

6. Gazdasági hasznok

0

0

7. Bevételi pénzáram 5+6

0

0 1 397 076 1 410 481 1 418 810 1 427 139 1 527 090

0

0

8. Közgazdasági maradványérték 9. Nettó összes közgazdasági pénzáram 7+8-4

0

0

0

0

692 198

-156 539 -5 939 073 1 360 585 1 485 485 1 493 814 1 502 143 2 178 540

10. Közgazdasági nettó jelenérték

ENPV

11. Közgazdasági belső megtérülési ráta

ERR

12 496 564 23,25%

228

6.4 Érzékenység és kockázatelemzés Az érzékenység és kockázatelemzést az MT útmutató és a KHE Útmutató 5. fejezete alapján végezzük el. Az érzékenységi vizsgálat és a kockázatelemzés során arra keresünk választ, hogy az alapesetben eszközölt legjobb becsléstől való eltérés, illetve az eltérések bekövetkezésének valószínűsége milyen hatással van a teljesítménymutatók alakulására.

6.4.1

Érzékenységvizsgálat

Az érzékenységi vizsgálat célja a projekt kritikus változóinak és paramétereinek kiválasztása, amelyek változása a legnagyobb hatást gyakorolja az alapesetben kiszámított teljesítmény mutatókra. A változók egy időben változhatnak úgy, hogy más paraméterek nem módosulnak. A KHE Útmutató szerint „kritikus” minden olyan változó, melynek 1% mértékű megváltozása (pozitív vagy negatív értelemben) a teljesítménymutatók 1%, vagy annál nagyobb mértékű változását okozza. A pénzügyi és közgazdasági elemzés során használt adatok számbavétele, csoportosítása Az elemzés keretében az alábbi változók vizsgálatát végeztük el: • beruházási költség, • pótlási költség, • működési költség, • szolgáltatási díjbevétel, • értékesítési bevétel, • nyersanyag megtakarítás a hulladék hasznosításával, • üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése. Az egymástól függő változók azonosítása, kizárása A vizsgált változók egymástól függetlenek. A változók hatásának elemzése Az elemzés eredményei az alábbi táblázatban láthatók: Változók rugalmasságának (+1%-os változásának hatása) vizsgálata FNPV/C FRR/C változása változása Beruházási költség 0,44% 1,02% 1,11% 0,61% Pótlási költség 0,14% 0,04% 0,37% 1,04% Működési költség* 0,07% 0,04% 0,18% 0,52% Szolgáltatási díjbevétel nem releváns nem releváns 1,11% 2,79% Értékesítési bevétel 0,52% 0,36% 1,38% 3,63% Nyersanyag megtakarítás 0,65% 0,46% nem releváns nem releváns Üvegházhatású gázok csökkentése 0,33% 0,20% nem releváns nem releváns *A lerakási járulék megtakarítás miatt változásának hatása nem értelmezhető a gazdasági mutatók vonatkozásában. ENPV változása

229

ERR változása

A projekt kritikus változóinak azonosítása Az érzékenységvizsgálat alapján az ENPV szempontjából nincs kritikus változó, az ERR szempontjából pedig csak a beruházási költség kritikus (minimális mértékben). A pénzügyi mutatók szempontjából a működési költséget kivéve mindegyik releváns változó kritikus az FNPV, és/vagy az FRR szempontjából, azonban ennek nincs lényeges jelentősége, mert a FNPV alapértéke negatív, az FRR alapértéke pedig diszkontráta alatti. A küszöbértékek számítása A küszöbértékek alapján megállapítható, hogy az FNPV és az FRR szempontjából a kritikus változók közül egyik sem veszélyezteti lényegesen a projekt mutatóit. Az ENPV és az ERR szempontjából a küszöbértékek alapján nem valószínűek olyan változások, melyek kedvezőtlen mutatókat (negatív ENPV) okoznának. Kritikus változók küszöbértékeinek vizsgálata ENPV, ERR FNPV, FRR 328% 10% 831% <0% nem Működési költség* 643% értelmezhető Szolgáltatási díjbevétel** nem releváns 10% Értékesítési bevételek <0% 173% Nyersanyag megtakarítás <0% nem releváns Üvegházhatású gázok csökkentése <0% nem releváns *A lerakási járulék megtakarítás miatt változásának hatása nem értelmezhető a gazdasági mutatók vonatkozásában, a pénzügyi mutatók vonatkozásában pedig a szokásossal ellentétes irányú. ** A lerakási járulék megtakarítás miatt változásának hatása a pénzügyi mutatók vonatkozásában a szokásossal ellentétes irányú. Beruházási költség Pótlási költség

6.4.2

Kockázatelemzés

A projekt esetében mennyiségi kockázatelemzés készült, mert a KHE Útmutató alapján műszaki tartalék beállítása esetén mindenképpen szükséges részletes és kvantitatív vizsgálat. A kockázatelemzés során normál valószínűségi eloszlást rendeltünk az érzékenységvizsgálatban vizsgált változókhoz, hogy meghatározzuk a legjobb becslés köré az értékek pontos intervallumát. A végzett kvantitatív elemzés során Monte Carlo szimulációt alkalmaztunk. A módszer alkalmazása során a vizsgált változókhoz ismételten véletlenszerűen értékeket rendelünk előre meghatározott intervallumokon belül, majd a projektre kiszámítjuk a teljesítménymutatókat (jelen esetben ENPV-t), melyeket a kinyert értékek egyes csoportjaiból származtatunk. Elegendő számú mintával megismételve a folyamatot a számítások előre meghatározott konvergenciáját kapjuk, ami a vizsgált teljesítménymutató valószínűségi eloszlásaként értelmezhető. A beruházások/pótlások és a működési költségek esetében alapvetően a költségnövekedés veszélyét vizsgáltuk (az alapesettől való eltérés határát felfelé nagyobbnak vettük), míg a hasznok esetében a haszoncsökkenés veszélyét (az alapesettől való eltérés határát lefelé nagyobbnak vettük).

230

A vizsgált változók esetében meghatározott intervallumok a következők voltak: Változó Beruházási és pótlási költség Működési költség Hasznok

Az alapesettől való eltérés határa Lefelé Felfelé -2,50% 10,00% -5,00% 10,00% -10,00% 2,50%

A Monte Carlo szimulációval végzett kockázatelemzés eredményei a következők: Várható érték Normális szórás

ENPV, eFt 11 555 064 415 769

Az ENPV várható értéke tehát jelentősen alacsonyabb, mint a költség-haszon elemzés során meghatározott érték, de még mindig jelentősen pozitív: 11.555 MFt (12.496 MFt helyett).

A projekt esetében a beruházási költségre is készült mennyiségi kockázatelemzés, mert a KHE Útmutató alapján műszaki tartalék beállítása esetén mindenképpen szükséges részletes és kvantitatív vizsgálat. Normál eloszlás, és a beruházási költség alapesettől 2,5%-kal lefelé, ill. 10%-kal felfelé való eltérése esetén az alábbi táblázatban látható eredmények születnek. Megállapítható, hogy a projekt beruházási költségébe beépítésre került tartalék összege (65 MFt) nem haladja meg a kockázatelemzés alapján indokolt tartalék összegét. Beruházási költség, eFt 5 760 792 5 976 433 215 641 1,037

Alapeset (építés és eszközbeszerzés) Várható érték Tartalék indokolt összege Eltérés (várható érték / alapeset)

231

7

A projekt lebonyolítás részletei

7.1 A projekt irányítási struktúrája 7.1.1

A projektgazda bemutatása

A projekt projektgazdája a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás (továbbiakban: Társulás), mely 33 település (az ISPA konzorcium tagönkormányzatai) összefogásával 2008. március 6.-án jött létre. A projektre vonatkozó Társulási megállapodást az RMT 2. melléklet tartalmazza. → Előzmények I. ISPA konzorcium (2000/HU/16/P/PE/005) Az ISPA programot többek között Szeged és a 32 környező település hulladékkezelési problémáinak megoldására hozták létre. Az ISPA program céljai: • Szeged város hulladéklerakójának modernizálása, megfelelő technikai védelmének kialakítása a környezet hulladékoktól eredő szennyezésének megelőzésére, • A jelenlegi hulladék-begyűjtési útvonalak kiterjesztése, ezáltal a teljes érintett régió lefedése, • Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése az érintett régióban: papír, műanyag, fém, üveg, építési törmelék, szerves és veszélyes hulladék külön gyűjtése • A háztartási hulladék szerves részének minimalizálása, a szerves hulladék szakszerű komposztálása • Az illegális, nem biztonságos, környezetre veszélyes lerakók feltérképezése, bezárása és rekultiválása, • A lakosság ösztönzése a szelektív hulladékgyűjtés elfogadására és alkalmazására, a környezettudatosság növelése. Az ISPA projekt által megvalósult beruházások az alábbiak: • Hulladékudvarok építése: Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csengele, Deszk, Domaszék, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Kübekháza, Ópusztaszer, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Sándorfalva, Szeged (5 db), Tiszasziget, Tompa, Újszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó. • Hulladékgyűjtő szigetek építése (Mórahalom kivételével minden településen): Algyő, Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csengele, Deszk, Dóc, Domaszék, Ferencszállás, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Klárafalva, Kübekháza, Ópusztaszer, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Tompa, Újszentiván, Üllés, Zákányszék, Zsombó. • Hulladéklerakó Depónia (ld. 3.1.3.5. A hulladék kezelése c. fejezet) • Szennyvíz- és csurgaléktisztító telep • Biogáz kezelő-hasznosító telep (ld. 3.1.3.5. A hulladék kezelése c. fejezet) • Építési-bontási hulladékaprító-osztályozó kőtörő telep (ld. 3.1.3.5. A hulladék kezelése c. fejezet) • Komposztáló telep (ld. 3.1.3.5. A hulladék kezelése c. fejezet) • Eszközbeszerzés

232

II. Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás Az ISPA projekt lebonyolítása során a hulladéklerakók tájba illesztési - azaz rekultivációs munkálatai - elmaradtak. Hiába kezdődtek meg a projekt elindítása után szinte azonnal a települési hulladéklerakók rekultivációjának tervezési munkálatai, a törvényi szabályozás megváltozása, valamint a kivitelezés elhúzódása miatt megemelkedett rekultivációs költségeket az eredeti támogatási összeg (~4,5-5 milliárd forint) nem tudta elviselni, illetve az érintett Önkormányzatok ezt az összeget önerőből nem tudták volna előteremteni. A magas beruházási költségek figyelembe vételével láthatóvá vált, hogy a rekultivációt csak közösen, a 33 település továbbra is összefogva tudja megvalósítani, ezért megalakították a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulást (DHGT). A DHGT alapítói: 1) Algyő Nagyközség Önkormányzata 2) Ásotthalom Község Önkormányzata 3) Baks Község Önkormányzata 4) Balástya Község Önkormányzata 5) Balotaszállás Község Önkormányzata 6) Bordány Község Önkormányzata 7) Csengele Község Önkormányzata 8) Deszk Község Önkormányzata 9) Dóc Község Önkormányzata 10) Domaszék Község Önkormányzata 11) Ferencszállás Község Önkormányzata 12) Forráskút Község Önkormányzata 13) Kelebia Község Önkormányzata 14) Kistelek Város Önkormányzata 15) Kiszombor Nagyközség Önkormányzata 16) Klárafalva Község Önkormányzata 17) Kübekháza Község Önkormányzata

18)Mórahalom Város Önkormányzata 19)Ópusztaszer Község Önkormányzata 20)Öttömös Község Önkormányzata 21)Pusztamérges Község Önkormányzata 22)Pusztaszer Község Önkormányzata 23)Röszke Község Önkormányzata 24)Ruzsa Község Önkormányzata 25)Sándorfalva Város Önkormányzata 26)Szatymaz Község Önkormányzata 27)Szeged Város Önkormányzata 28)Tiszasziget Község Önkormányzata 29)Tompa Város Önkormányzata 30)Újszentiván Község Önkormányzata 31)Üllés Község Önkormányzata 32)Zákányszék Község Önkormányzata 33)Zsombó Község Önkormányzata

A társulás: neve: Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás vezetője (gesztora): Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata elnöke: Dr. Botka László Szeged Megyei jogú Város polgármestere székhelye: 6720 Szeged, Széchenyi tér 11. szakfeladata: 381100 Települési szilárdhulladék gyűjtése, tárolása és ártalmatlanítása feladatmutatók megnevezése, köre:
TEÁOR 37.00 Szennyvíz gyűjtése, kezelése
TEÁOR 38.11 Nem veszélyes hulladék gyűjtése
TEÁOR 38.21 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
TEÁOR 39.00 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladék kezelés
TEÁOR 84.11 Általános közigazgatás
TEÁOR 81.10 Építmény üzemeltetés
TEÁOR 94.99 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység jogállása: Jogi személy, önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, a társulás gesztor szerepét Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata látja el. irányító szervének neve: Dél-alföldi Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Tanácsa A társulás döntéshozó és irányítási rendszere:

Társulási Tanács

Társulási Tanács

(a társulás döntéshozó

elnöke

Társulás települési önkormányzatai (felügyeleti, ellenőrző

szerve)

szerv)

233

A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás tehát azzal a céllal jött létre, hogy a tagönkormányzatai együttesen sikeresen pályázzanak a Környezet és Energia Operatív Program részeként a települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programra (KEOP-2.3.0). A „Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program, Hulladéklerakók Rekultivációja” című KEOP-2.3.0/2F/09-2009-0012 projektben a Környezet és Energia Operatív Program támogatásával több, mint két és fél milliárd forintból valósul meg 27 bezárt települési szilárdhulladék-lerakó rekultivációja. A korábban már bezárt hulladéklerakókat az alábbi településeken számolták fel: Algyő, Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csengele, Deszk, Domaszék, Dóc, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös (régi és új lerakó), Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Tompa, Üllés, Zákányszék és Zsombó. A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás pályázatot készít és nyújt be a KEOP-1.1.1/B/10-11 kódszámú, Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek továbbfejlesztése című pályázati felhívásra. A pályázattal megvalósítani kívánt rendszer célja, hogy a vegyesen gyűjtött hulladék teljes egészében kerüljön előkezelésre a lerakást megelőzően, a hasznosítható anyagok elkülönítésével, ezáltal a lerakással ártalmatlanított hulladék mennyiség csökkentésével. A projekt során kialakuló hulladékgazdálkodási gyakorlat révén a projektterület minden településén lehetőség lesz a házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetésére is. 7.1.1 – 1.. táblázat A projektgazda pályázati felhívásnak való megfelelősége Feltétel Projektgazda megfelelősége Jelen pályázati kiírás keretében települési A Dél-Alföldi Térségi önkormányzatok társulásai pályázhatnak. hulladékgazdálkodási Társulás 33 önkormányzat részvételével jött létre. A konstrukcióra csak azok az önkormányzatok A Társulás tagönkormányzatai nyújthatnak be pályázatot az általuk létrehozott területükön az ISPA projekt révén társulás, vagy konzorcium útján, amelyek a közösen látják el a hulladékkezelési területükön, a már működő települési szilárd közszolgáltatást. hulladékkezelési közszolgáltatásokat vagy azok egy részét (pl. a hulladékkezelő létesítmények létesítését, illetve működtetését) közösen, vagy esetleg más, a pályázatban közvetlenül nem érintett önkormányzatokkal is közösen, társulási, vagy konzorciumi megállapodás alapján szervezték meg, és a működő hulladékgazdálkodási rendszer legalább 100 000 lakost szolgál ki. Jelen projekt projektterületének lakossága 267.384 fő (33 település).

A pályázónak Magyarországon bejegyzett és Magyarországon működő szervezetnek kell lennie.)

234

DHGT székhelye: Széchenyi tér 11.

6720

Szeged,

52. táblázat: Az önerő finanszírozásának bemutatása Tagok neve:

Társulásban részt vevő önkormányzatok

Gesztor önkormányzat

1. Szeged

2. Algyő 3. Ásotthalom 4. Baks 5. Balástya 6. Balotaszállás 7. Bordány 8. Csengele 9. Deszk 10. Dóc 11. Domaszék 12. Ferencszállás 13. Forráskút 14. Kelebia 15. Kistelek Partner/ 16. Kiszombor Projektben 17. Klárafalva részt vevő 18. Kübekháza önkormányzato 19. Mórahalom k 20. Ópusztaszer 21. Öttömös 22. Pusztamérges 23. Pusztaszer 24. Röszke 25. Ruzsa 26. Sándorfalva 27. Szatymaz 28. Tiszasziget 29. Tompa 30. Újszentiván 31. Üllés 32. Zákányszék 33. Zsombó Összesen: Projekten kívüli tagok Összesen: Összesen: Mindösszesen:

33

Pénzügyi hozzájárulás mértéke ezer Ft %

Lakosság-szám fő

Területi érintettség igen/nem

460 959,962

74,54

170285

igen

3 355,433 2 414,944 710,181 3 026,668 105,145 4 406,525 401,682 2 234,806 267,993 4 669,411 222,195 3 308,381 2 730,902 15 266,443 1 775,272 222,611 605,245 64 089,777 2 009,625 532,263 1 076,270 1 942,134 1 913,827 3 770,052 2 424,711 5 906,061 2 366,842 2 799,197 6 977,340 3 928,582 4 418,325 7 607,368

0,54 0,39 0,11 0,49 0,02 0,71 0,06 0,36 0,04 0,76 0,04 0,53 0,44 2,47 0,29 0,04 0,10 10,36 0,32 0,09 0,17 0,31 0,31 0,61 0,39 0,95 0,38 0,45 1,13 0,64 0,71 1,23

5204 4023 2031 3417 1493 3277 1958 3665 762 4927 608 2356 2646 7100 3840 490 1535 6090 2295 722 1265 1480 3252 2533 7983 4666 1759 4581 1703 3148 2758 3532

igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen

100

267384

igen

0 0 igen igen

-

db. -

618 446,174

0 db. 33 db. 33 db.

618 446,174 618 446,174

-

0 0 100 100

Tulajdonjogot szerez* igen/nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem

-

Az építési beruházással érintett települések esetében az építéssel érintett terület a település önkormányzatának a tulajdonában van, illetve a tulajdonszerzés folyamatban van. 235

7.1.2

A projektmenedzsment szervezet bemutatása

A Projekt Menedzsment Egység (PME, PIU) a projekt kedvezményezettjének munkaszerve, melynek feladata a projekt hatékony megvalósítása, a támogatás szabályszerű felhasználása. Felelőssége és hatásköre a kedvezményezettel kötött megállapodásban rögzített feladatok ellátására terjed ki. Jelen projekt végrehajtása során a projektmenedzsment feladatokat külső szervezet látja el, abban a projektgazda nem vesz részt, csupán a PM (PIU) működésének ellenőrzését végzi. A projektgazda a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás, aki a vonatkozó jogszabályok és a pozitív elbírálást követően megkötött Támogatási Szerződés szerint az alábbi tevékenységekért felelős: → projekt előkészítése → megvalósítás fizikai, műszaki vonatkozásainak kézben tartása → a beszállítókkal való szerződések megkötése → a teljesítések ellenőrzése és igazolása → a projekt költségeinek megfelelő nyilvántartása A kedvezményezett projekt menedzsmentje több részből áll, és magába foglalja annak döntéshozó testületét (Társulási Tanács), valamint a projekt napi, operatív feladatainak ellátásával, a lebonyolítással, menedzseléssel megbízott szakmai szervezetet (PM), társaságot. Minden projektmenedzsment tagtól általános elvárás a pénzügyi stabilitás, a solvencia, melyet a közbeszerzési törvénynek megfelelő ajánlatkérési eljárás során, mint előfeltételt elő is kívánjuk írni. A Projektmenedzsment külső, Kbt. alapján kiválasztott szakértők bevonásával működik. A projektmenedzsment döntés-előkészítői és végrehajtói szerepet tölt be. A projekt előkészítése és megvalósítása során a stratégiai döntéseket a projektgazda hozza meg, amelynek alapján a projektmenedzsment szervezet végzi a feladatát. A megfelelő szakmai háttér biztosítására a PME feladatainak egy részét külső tanácsadó szervezet látja el, ugyanakkor a projektgazda a rá ruházott felelősségi és hatásköröknek megfelelően folyamatba épített ellenőrzést végez. A külső tanácsadó, szakmai irányításért felelős céget a pozitív támogatási döntést követően választja ki a kedvezményezett. A PME adminisztrációs egység feladata az előrehaladási jelentések, kifizetési kérelmek, pénzügyi elszámolások elkészítése és a projekt dokumentációs feladatok ellátása. A külső PME egyszemélyes felelős vezetővel rendelkezik, akivel szembeni elvárásokat lásd az alábbi táblázatban. A felelősségi és hatásköröket a kedvezményezett az általános menedzsment feladatokat, a különböző szakterületek szakértői feladatait ellátó szervezetekkel megállapodásban rögzíti. Az ellenőrzésekben való részvétel minden – az ellenőrzés tárgyát érintő – felelős számára kötelező. A személyekkel kapcsolatos elvárások (képzettség, tapasztalat és az ellátandó feladatok) az alábbiak:

236

A Projektmenedzsment működési költsége az elszámolható költségek között szerepel, ezért a projektgazda a PM működését pályázati forrás felhasználásával kívánja fedezni. 53. táblázat: Projektmenedzsment szervezet

Menedzsment szervezet vezetője

Műszaki szakértő

Pénzügyi szakértő

Fő feladatok

Felelősségi kör

Képzettség

Tapasztalat

Projekt munkafolyamatok ellenőrzése, bonyolítása, a projekt előrehaladás ellenőrzése Koordináció, kapcsolattartás és egyeztetések megszervezése az érintett hatóságokkal, cégekkel és szakértőkkel Az adatszolgáltatási és információs rendszer összehangolása; Átfogó ütemterv készítése, dokumentáció Feladata a műszaki terület irányítása, a területileg illetékes műszaki hatóságokkal való kapcsolattartás, a műszaki tervezés és az engedélyeztetés koordinációja, illetve az engedélyezési tervek aktualizálása szükség esetén

Egy személyben felelős a projekt végrehajtásáért, előrehaladásáért.

felsőfokú műszaki végzettség

Legalább 5 éves hulladékgazdálkodási beruházások lebonyolítása területén szerzett tapasztalat, részt vett Európai Uniós támogatásból megvalósult projektek projektmenedzseri feladatainak ellátásában

Felelős a megvalósítás során a műszaki tervezés és az engedélyeztetés koordinációjáért.

Felsőfokú műszaki végzettség

Feladata a finanszírozás tervezése, a megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása. A szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a számlák továbbítása a Közreműködő Szervezet felé.

Pénzügyi tanácsadói feladatok vonatkozásában felelős.

Felsőfokú pénzügyi és/vagy számviteli végzettség

237

Rendelkezik legalább 5 éves hulladékgazdálkodási beruházások lebonyolítása területén szerzett tapasztalattal, továbbá részt vett Európai Uniós támogatásból megvalósult projektek műszaki irányításában. Legalább 5 éves tapasztalattal rendelkezik Európai Uniós forrásból finanszírozott projekttel kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatok ellátása területén.

Költség (nettó Ft)

Teljes Projektmenedzsment 16.000.000

Jogi szakértő

Egyéb: Független könyvvizsgáló

Feladata a projektre vonatkozó speciális jogi kötelezettségek ellátása, támogatási és beszállítói szerződések előkészítése, megkötése, módosítása, a projekt megvalósítása során kialakuló jogi jellegű konfliktusok kezelése.

A jogi tanácsadás és a jogi dokumentációk készítése vonatkozásában korlátlan felelősséggel rendelkezik. Továbbá felelős a jogi dokumentációk tartalmáért. Külső szerződéssel könyvvizsgálói tevékenységért felel.

Felsőfokú végzettség

szakirányú felsőfokú végzettség

Legalább 5 éves tapasztalattal rendelkezik Európai Uniós forrásból finanszírozott projekttel kapcsolatos közbeszerzési, vagy egyéb jogi feladatok ellátása területén.

Legalább 5 éves tapasztalattal rendelkezik Európai Uniós forrásból finanszírozott projekttel kapcsolatos könyvvizsgálói tevékenységben.

4.000.000

A projektmenedzsment szervezeti felépítést bemutató ábrát az MT.38. számú melléklete tartalmazza. A projektmenedzsment szervezet mellett - de annak nem részeként -, működik a projekttel kapcsolatos feladatokat ellátó hivatalos közbeszerzési tanácsadó, a kommunikációs feladatokat ellátó szervezet és a mérnök. A szervezeti felépítést és a feladatmegosztást a következő ábra mutatja be:

238

A PROJEKTGAZDA ÉS A PROJEKTMENEDZSMENT SZERVEZET KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS RENDJE

7.2

KÖZREMŰKÖDŐ

ENGEDÉLYEZŐ

SZERVEZET

HATÓSÁGOK

PROJEKTGAZDA

Belső ellenőr  ellenőrzés

Külső

Projektmenedzser

Pénzügyi szakértő

 DÖNTÉS

Jogi szakértő

könyvvizsgáló

Közbeszerzési Műszak szakértő

(független)

JELMAGYARÁZAT: ellenőrzés:

kapcsolattartás: 239

Kapcsolattartó  kapcsolattartás

Mérnök

tanácsadó

PR szervezet

adatszolgáltatás:

7.3 Megvalósíthatóság 7.3.1

Megvalósíthatóság értékelése a tulajdonviszonyok és az egyéb jogviszonyok alapján

A projektben szereplő, építési tevékenységgel érintett helyszínek és azok tulajdoni viszonyai az alábbi táblázatban láthatók.A tulajdonviszonyok rendezettek, a projekt megvalósítását tulajdonlási problémák nem akadályozzák.

7.3.1-1. táblázat: Tulajdonviszonyok hrsz

terület m2 3 444

település Bordány

274/1

közterület, házszám Kistemplomtanya tér

Domaszék

Belterület 1

Köztársaság tér 1.

3 903

Forráskút

Belterület 46/4

Felszabadulás u. 74.

2 860

Kistelek

Belterület 2709

Rákóczi u. 17.

2 202

Mórahalom

081/2

Külterület

Ruzsa Szatymaz

Belterület 169/22 Belterület 4

Kossuth Lajos u. 10.

Szeged

01207/26

Külterület

69 678

Szeged

01207/88

Külterület

51 589

SzegedSzőreg

Belterület 889/22, 889/23

Magyar utca /Palackozó utca

Újszentiván

Belterület 521

Sporttelep

Üllés Zákányszék

Belterület 3 Belterület 167/17

Mező I. u. 1. Nyár u.

1 242 1 592

Zsombó

Bordány 064/43 (a bordányi terület Zsombóval határos)

Külterület

9 314

11 602 2 452 3 526

722 939 28 408

terület tulajdonosa Bordány Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal1 Domaszék Község Önkormányzata1 Forráskút Községi Önkormányzat1 Kistelek Városi Önkormányzat1 Homokháti Kistérség Többcélú Társulása2 Ruzsa Községi Önkormányzat1 Szatymaz Községi Önkormányzat1 Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. 3 Szeged Megyei jogú Város Önkormányzata1 Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. 3 Újszentiván Község Önkormányzata1 Üllés Község Önkormányzat1 Zákányszék Községi Önkormányzat1 Veres Sándor Zsombó1

1

A pályázó társulás tagönkormányzatának tulajdonában lévő területek esetében a pályázó (DHGT) vállalja, hogy pozitív támogatási döntés esetén a Támogatási Szerződés aláírásáig földhasználati jogot szerez. 2

A Mórahalom 081/2 hrsz-ú terület jelenleg a Homokháti Kistérség Többcélú Társulása tulajdonában van. A tulajdonlapon lévő 3. számú bejegyző határozat szerint Mórahalom Városi Önkormányzat 2014. 09. 29-ig visszavásárlási joggal rendelkezik. Pozitív támogatási döntés esetén Mórahalom város Önkormányzata visszavásárolja a területet, majd a pályázó (DHGT) a Támogatási Szerződés aláírásáig földhasználati jogot szerez.

3

A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. tulajdonában lévő 01207/26, 889/22 és 889/23 hrsz-ú terület tulajdonjogát meg kívánja vásárolni Szeged Megyei jogú Város Önkormányzata, így a tulajdonjog rendezésre kerül. A Szeged Megyei jogú Város Önkormányzata tulajdonába kerülő területekre a pályázó (DHGT) pozitív támogatási döntés esetén a Támogatási Szerződés aláírásáig földhasználati jogot szerez.

240

4

A Veres Sándor zsombói lakos tulajdonában lévő Bordány, 064/43 hrsz-ú terület tulajdonjogát meg kívánja vásárolni Zsombó Község Önkormányzata, így a tulajdonjog rendezésre kerül. A Zsombó község Önkormányzata tulajdonába kerülő területre a pályázó (DHGT) pozitív támogatási döntés esetén a Támogatási Szerződés aláírásáig földhasználati jogot szerez.

7.3.2

Megvalósíthatóság értékelése az előkészítettség alapján

2013. január 01-től módosult a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. § 31. pontja, mely szerint a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás nagyberuházás. A törvény 20/A. § (1) előírja, hogy nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. A pályázó megbízta a MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központot, mint előzetes régészeti dokumentáció készítésére jogosult szervet a dokumentáció elkészítésével. Az előzetes régészeti dokumentáció készítése folyamatban van. Az építési beruházásokkal érintett területekre vonatkozó, tűzszerészeti szempontú bejáráson, hadtörténeti jellegű kutatásán és helyszíni műszeres vizsgálaton alapuló Tűzszerészeti Hatástanulmány készítésével a pályázó a Nemes és Társa Harcieszközelhárító Kft-t bízta meg. A Tűzszerészeti Hatástanulmány készítése folyamatban van. Az építési beruházások esetében FIDIC sárga könyv szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatására és szerződéskötésre kerül sor. A pályázó erre vonatkozó nyilatkozatát az MT 18. számú melléklete tartalmazza. A tervezett létesítmények építési engedélyköteles létesítmények, az elvi építési és építési engedélyek megszerzése az MT benyújtásának időpontjában még folyamatban van. A 314/2005. (XII.25.) „A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról” szóló Kormányrendelet 1.-3. számú mellékletében meghatározott tevékenységek körébe tartozik a Szeged 01207/26 hrsz-ú ingatlanra tervezett létesítmény 3 ha-t meghaladó területhasználat alapján. A rendelet 3. számú melléklete 128. pontja szerint „egyéb, az 1–127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen a) 3 ha területfoglalástól” tevékenység a felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység. Az előzetes vizsgálat és az esetleg szükséges környezeti hatásvizsgálat készítése a FIDIC sárga könyv szerinti eljárás keretében az építési engedélyezési eljárás során történik meg.

241

54. táblázat: Projektmenedzsment szervezet Létesítmény megnevezése

Jogszabályi követelményeknek megfelelő engedélyes terv rendelkezésre áll (igen/nem/nem releváns)

Amennyiben hatósági engedély nem áll rendelkezésre:

az engedélyes tervek elkészítése kivitelezői feladat

a tervezés folyamatban van, a szerződés szerinti határidő (év, hónap, nap)

tervek engedélyező hatóság részére történő benyújtása megtörtént (év, hónap)

Integrált mechanikai optikai folyamatban kezelőmű (MO) Szeged Hulladékudvar Szegedfolyamatban Szőreg Válogató folyamatban Mórahalom Újrahasználati központ épület

nem

2013. február 10.

-

nem

2013. február 10.

-

igen

2013. február 10.

-

Bo rdány Domaszék Forráskút Kistelek Mórahalom Ruzsa Szatymaz Újszentiván Üllés Zákányszék Zsombó

igen

-

igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen

-

7.3.3

folyamatban

2013. február 10.

Amennyiben az adott létesítményre jogerős hatósági engedély rendelkezésre áll: engedély engedély száma, érvényessége kibocsátó hatóság, engedély típusa (pl. elvi, létesítési stb.)

Kockázatok bemutatása és kockázatkezelési stratégia (a megvalósítás és az üzemeltetés időszakára)

A projekt általános kockázatait alapvetően két szempont szerint lehet osztályozni: A kockázatnak a projekt végrehajtására gyakorolt fontossága és a bekövetkezési valószínűsége alapján. A kockázat projektre gyakorolt hatását tekintve lehet: 1. nagyon fontos; 2. fontos; 3. nem fontos. A kockázat bekövetkezési valószínűségét tekintve lehet: 1. nagyon magas valószínűségű; 2. közepes valószínűségű; 3. nem valószínű.

242

A projekt munkaszakaszai, melyek során a kockázatokat vizsgáltuk: -

projekt előkészítés megvalósítás működtetés

Vizsgált szempontrendszer: Műszaki kockázatok Jogi szempont Társadalmi szempont Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont Intézményi szempont

-

A fontosnak és nagyon fontosnak értékelt események kezelését kell elsődlegesen kezelni a projekt megvalósítása szempontjából, ezért ezek kezelésére kell intézkedési tervet kidolgozni. A kockázatok kezelését az alábbi tervekben kell biztosítani: • • • • • • •

projekt minőségbiztosítási terv; projekt menedzsment terv; projekt monitoring terv; közbeszerzési terv; műszaki ellenőri terv; PR terv; belső ellenőrzési terv.

Az egyes eseményekhez kapcsolódó kockázati hatásokat és azok kezelési stratégiáját az alábbi táblázatok mutatják be:

243

55/a. táblázat: Kockázatok értékelése és kezelése a megvalósítás során 31. táblázat: Kockázatok értékelése és kezelése az üzemeltetési időszakban Kockázatok A. Előkészítési fázis Műszaki kockázatok tervezői, kivitelezői mulasztás

Hatás mértéke

Bekövetkezés valószínűsége

Nagyon fontos

Közepes

tervezői, kivitelezői határidőcsúszás

Nagyon fontos

Közepes

pályázatírói mulasztás

Nagyon fontos

Nem valószínű

pályázatírói határidőcsúszás

Nagyon fontos

Nem valószínű

nem megfelelő tartalmú dokumentációk összeállítása Jogi szempont Közbeszerzési folyamatok elhúzódása

Nagyon fontos

Nem valószínű

Fontos

hatósági engedélyezési folyamatok elhúzódása

Kockázatkezelési stratégia

Felelős

Határidők

A kockázatok áthárítása, például különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal, biztosítás, vagy kezességvállalás útján. A kockázatok áthárítása, például különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal, biztosítás, vagy kezességvállalás útján. A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján, tartalékképzés a határidőkre és a költségekre. A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján, tartalékképzés a határidőkre és a költségekre. Tartalékképzés a határidőkre és a költségekre

Tervezők, Társulási (számonkérés), KSz (ellenőrzés, jóváhagyás)

Közepes

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján

10 napon belül

Fontos

Közepes

jogi szabályozás változása

Nagyon fontos

Nem valószínű

tulajdoni viszonyok rendezetlensége

Nagyon fontos

Közepes

Társulás, Tag önkormányzatok

30 napon belül

Társulási viták

Fontos

Nem valószínű

Társulás, Tag önkormányzatok

60 napon belül

tervezői, kivitelezői csődhelyzet

Fontos

Közepes

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján A kockázatok áthárítása, például különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal, biztosítás, vagy kezességvállalás útján.

Társulás, Külső körülmények (Kbt. változás) KSz (ellenőrzés, jóváhagyás) Hatóságok, Tervezők, Társulás (számonkérés) Minden résztvevő (jogszabályok figyelése)

Tervezők, Társulás (számonkérés)

30 napon belül

244

Tervezők, Társulás (számonkérés), KSz (ellenőrzés, jóváhagyás) Pályázatkészítők, Társulás (számonkérés), KSz (ellenőrzés, jóváhagyás) Pályázatkészítők, Társulás (számonkérés), KSz (ellenőrzés, jóváhagyás) Pályázatkészítők, Társulás (számonkérés)

Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 15 napon belül Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 15 napon belül Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 15 napon belül Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 15 napon belül 5 napon belül

15 napon belül

15 napon belül

Kockázatok jogszabályoknak való nem megfelelés

Társadalmi szempont lakossági ellenállás

Hatás mértéke Nagyon fontos

Bekövetkezés valószínűsége Nem valószínű

Nagyon fontos

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont a projekt előkészítésére Nagyon tervezett költségek alulbecslése fontos nem megfelelő erőforrás Fontos allokálás saját erő meglétének hiánya

Intézményi szempont konfliktushelyzet az érintettek között

Kockázatkezelési stratégia

Felelős

Határidők

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján

Tervezők, Társulás (számonkérés)

30 napon belül

Nem valószínű

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján

Társulás, Tag önkormányzatok

30 napon belül Előre nem látható eseménynél 3 napon belül

Közepes

Tartalékképzés a határidőkre és a költségekre. A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján. A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

Tervezők, Társulás (számonkérés) Tervezők, Társulás (számonkérés)

Támogatási szerződés megkötéséig Támogatási szerződés megkötéséig

Társulás, Tag önkormányzatok

Támogatási szerződés megkötéséig

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján. A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

Társulás, Tag önkormányzatok

KEOP pályázat benyújtásáig

Társulás

30 napon belül

A kockázatok áthárítása, például különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal, biztosítás, vagy kezességvállalás útján, tartalékképzés a határidőkre és a költségekre. A kockázatok áthárítása, például különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal, biztosítás, vagy kezességvállalás útján. Tartalékképzés a határidőkre és a költségekre.

Kivitelezők, szállítók Szerződéskor, FIDIC Mérnök (ellenőrzés) Előre nem látható PIU (szervezés, számonkérés) eseménynél 15 napon belül

Nem valószínű

Nagyon fontos

Közepes

Fontos

Nem valószínű

nem megfelelő Nagyon projektmenedzsment szervezeti fontos működés B. Megvalósítási fázis Műszaki kockázatok tervezői, kivitelezői mulasztás Nagyon fontos

Közepes

tervezői, kivitelezői határidőcsúszás

Fontos

Közepes

nem megfelelő tartalmú dokumentációk összeállítása

Nagyon fontos

Nem valószínű

Közepes

245

Kivitelezők, szállítók Szerződéskor, FIDIC Mérnök (ellenőrzés) Előre nem látható PIU (szervezés, számonkérés) eseménynél 15 napon belül Tervezők, 15 napon belül Társulás (számonkérés)

Kockázatok Jogi szempont Közbeszerzési folyamatok elhúzódása

Hatás mértéke

Bekövetkezés valószínűsége

Kockázatkezelési stratégia

Fontos

Közepes

hatósági engedélyezési folyamatok elhúzódása

Fontos

Közepes

jogi szabályozás változása

Nagyon fontos

Nem valószínű

tulajdoni viszonyok rendezetlensége

Nagyon fontos

Közepes

Társulási viták

Fontos

Nem valószínű

kivitelezői csődhelyzet

Fontos

Közepes

jogszabályoknak való nem megfelelés

Nagyon fontos

Nem valószínű

Tartalékképzés a határidőkre és a költségekre, a kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

Nagyon fontos

Nem valószínű

Közepes

Társadalmi szempont lakossági ellenállás

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont a projekt kivitelezésére Nagyon tervezett költségek alulbecslése fontos nem megfelelő erőforrás Fontos allokálás

saját erő meglétének hiánya

Nagyon fontos

Nem valószínű

Felelős

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján. A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

HKT szakértők, PIU (szervezés, ellenőrzés) Társulás (számonkérés) Hatóságok, Tervezők, kivitelezők Társulás (számonkérés)

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján. A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján. A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján. Tartalékképzés a határidőkre és a költségekre.

Minden résztvevő (jogszabályok figyelése)

Határidők

15 napon belül

Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 15 napon belül 15 napon belül

PIU, Társulás, Tag önkormányzatok

60 napon belül

PIU, Társulás, Tag önkormányzatok

60 napon belül

Kivitelezők, PIU Társulás (számonkérés) Kivitelezők, FIDIC Mérnök PIU Társulás (számonkérés)

30 napon belül

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

PIU, Társulás, Tag önkormányzatok

Azonnali intézkedés, 5 napon belül rendezés

Tartalékképzés a határidőkre és a költségekre. A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

PIU, Társulás, tervezők

30 napon belül

PIU, Társulás, Tag önkormányzatok

Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 30 napon belül 30 napon belül

Közepes

PIU, Társulás, Tag önkormányzatok

246

30 napon belül

Kockázatok

Hatás mértéke

Intézményi szempont konfliktushelyzet az érintettek Fontos között megfelelő projektmenedzsment szervezeti működés nem megfelelő erőforrás Fontos allokáció

Bekövetkezés valószínűsége

Kockázatkezelési stratégia

Felelős

Határidők

Nem valószínű

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

Társulás, Tag önkormányzatok

Azonnali intézkedés, 15 napon belül rendezés

Nem valószínű

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

PIU, Társulás, Tag önkormányzatok

Nem valószínű

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

PIU, Társulás

nem megfelelő feladat-hatáskör Fontos megosztás

Nem valószínű

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

PIU, Társulás, Tag önkormányzatok

a jelentések nem megfelelő elkészítése

Nagyon fontos

Közepes

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

PIU, Társulás

Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 15 napon belül Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 15 napon belül Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 15 napon belül Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 15 napon belül

C. Működési fázis (fenntartás) Műszaki kockázatok Létesítmények, eszközök meghibásodása

Nagyon fontos

Közepes

Tartalékképzés a határidőkre és a költségekre.

Kivitelezők, Szállítók Üzemeltető

Üzemeltetési költségek változása a tervezetthez képest

Nagyon fontos

Közepes

Kivitelezők, Szállítók Üzemeltető

a szükséges jelentések el nem készítése

Nagyon fontos

Nem valószínű

A kockázatok áthárítása, például különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal, biztosítás, vagy kezességvállalás útján. A kockázatok áthárítása, például különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal, biztosítás, vagy kezességvállalás útján.

nem megfelelő kommunikáció

Nagyon fontos

247

Társulás, PIU

Azonnali intézkedés, 30 napon belül rendezés Azonnali intézkedés, 30 napon belül rendezés 30 napon belül

Kockázatok Jogi szempont jogi szabályozás változása

Hatás mértéke

Bekövetkezés valószínűsége

Kockázatkezelési stratégia

Határidők

Nagyon fontos

Nem valószínű

az elidegenítési korlátozás, illetve bevételszerzés tilalmának megszegése

Nagyon fontos

Nem valószínű

Társulási viták

Fontos

Nem valószínű

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

Társulás, Tag önkormányzatok

Nagyon fontos

Nem valószínű

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

Társulás, Tag önkormányzatok Üzemeltető

Azonnali intézkedés, 15 napon belül rendezés

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont a projekt működésére tervezett költségek alulbecslése

Nagyon fontos

Közepes

Megfelelő díjpolitika alkalmazása

Társulás, Üzemeltető

Díjfizetés elmaradása, kintlevőségek

Nagyon fontos

Közepes

A kockázatok áthárítása, például Társulás különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal, biztosítás, vagy kezességvállalás útján. Üzemeltetési szerződésben rögzítendő kölcsönös biztosítékok az Üzemeltető és a Társulás, ill. tagönkormányzatok között

Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 30 napon belül 15 napon belül

Társadalmi szempont Lakossági ellenállás

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján. A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

Felelős

248

Minden résztvevő (jogszabályok figyelése)

30 napon belül

Társulás, Tag önkormányzatok

Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 30 napon belül Azonnali intézkedés, 30 napon belül rendezés

Kockázatok

Hatás mértéke

Bekövetkezés valószínűsége

Intézményi szempont konfliktushelyzet az érintettek között

Fontos

Nem valószínű

Társulási viták

Fontos

Nem valószínű

nem megfelelő projektmenedzsment szervezeti működés nem megfelelő erőforrás allokáció

Kockázatkezelési stratégia

Felelős

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján. A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján. A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

Társulás, Tag önkormányzatok Üzemeltető Társulás, Tag önkormányzatok Társulás, Tag önkormányzatok Üzemeltető

Fontos

Nem valószínű

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

Társulás, Tag önkormányzatok Üzemeltető

Nagyon fontos

Nem valószínű

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

Társulás, Tag önkormányzatok Üzemeltető

nem megfelelő feladat-hatáskör Fontos megosztás

Nem valószínű

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

Társulás, Tag önkormányzatok Üzemeltető

a jelentések nem megfelelő elkészítése

Közepes

A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján.

Társulás, Tag önkormányzatok Üzemeltető

nem megfelelő kommunikáció

Nagyon fontos

249

Határidők

30 napon belül

30 napon belül

Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 30 napon belül Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 30 napon belül Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 30 napon belül Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 30 napon belül Szerződéskor, Előre nem látható eseménynél 30 napon belül

7.3.4

Lebonyolítási ütemterv

A projekt lebonyolítási ütemterve az alábbiakban látható. 2013

Tevékenység megnevezése és sorszáma 1 2

3

4

5 6 7 8 9 10

2014 11

12

1

2

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1

KEOP pályázat elkészítése

2

Tervezés, engedélyeztetés

3

KEOP pályázatkiválasztási folyamata, támogatási szerződés megkötése

TD

4

Közbeszerzési szakértő, dokumentáció elkészítése

Sz

Építés 1

5

Kivitelezés - Szeged

Építés 2

6

Kivitelezés - Mórahalom

Sz

T

Építés 3

7

Kivitelezés - kistérségi létesítmények

Sz

T

Eszközbeszerzés

8

Eszközbeszerzés

9

Műszaki ellenőrzés

Előkészítés Pályázati eljárás

Kísérő tevékenységek

T T TSz T

T Sz

Sz Sz

10 Projekt menedzsment

Sz

11 Szemléletformálás Sz

Mérföldkő (Sz: szerződéskötés, T: teljesítés, TD: Támogatási döntés, TSz: Támogatási szerződés) Közbeszerzés vagy beszerzés Megvalósítás, tevékenység Próbaüzem

250

T T T

Sz

12 Kötelező PR-tevékenység

T

T T

56. táblázat: A megvalósítás feladatai, intézkedései Projektele m

1

2

3

4 5

6

7 8

10

11

12 13

Elszámolni kívánt költségtétel

Feladat

A közbeszerzési dokumentációk kidolgozása és a közbeszerzési Közbeszerzési tanácsadó eljárások lefolytatás a minőségbiztosítási eljárásokkal együtt PIU feladatok ellátása a projekt Projekt management záró dokumentációjának szervezet elfogadásáig FIDIC szerinti mérnök feladatok és műszaki ellenőrzési feladatok FIDIC Mérnök ellátása, a kivitelezések felügyelete és lebonyolítáas Kötelező kommunikációs feladatok Kötelező tájékoztatás ellátása a projekt megvalósítása során Lakossági szemléletformálási Szemléletformálás kampány megvalósítása Szeged-Sándorfalvi úti hulladékkezelő központ fejlesztései, Építés 1 Szeged - Szőreg hulladékudvar kivitelezése, FIDIC Sárga könyv szerint Mórahalom hulladékkezelő Építés 2 alközpont teljes körű kiépítése FIDIC Sárga könyv szerint Újrahasználati központok és Építés 3 géptároló színek kiépítése Edényzetek, rakodógépek, újrahasználati konténerek, gyűjtő gépjárművek, traktorok, Eszközbeszerzés aprítógépek, edényazonosító és mérő rendszer, egyéb kiegészítő eszközök és munkagépek beszerzése Tervezői művezetés az építés során a szolgáltatott tervek alapján Tervezői művezetés történő megfelelő kivitelezés érdekében Ingatlanvásárlás (Szeged és Zsombó), kivonás művelés alól) Ingatlanvásárlás Előzetes régészeti dokumentáció és lőszermentesítési tanulmány Projekt előkészítéssel RMT + CBA, változatelemzés, kapcsolatos szolgáltatások terezés Az építés által igényelt mértékben Tartalék megalapozottság esetén Összesen

7.3.5

Feladat kezdete

Feladat vége

Elszámol ható költség [eFt]

2013. április

2014. március

40 000

2013. november

2014. december

20 000

2014. január

2014. december

49 000

2013. október

2014. december

15 000

2014. január

2014. december

95 000

2014. február

2014. december

3 265 302

2013. december

2014. december

257 095

2013. december

2014. december

283 869

2014. február

2014. december

1 887 807

2014. február

2014. december

4 500

2013. június

2014. január

71 439

2012. augusztus

2013. április

41 600 65 000 6 095 612

Kommunikációs terv

A projekt 33 település lakosságát érinti (267 545 fő), mely értelmében a projekt célkitűzéseinek eléréséhez elengedhetetlen a hatékony és sikeres kommunikációs stratégia kidolgozása, mely során a lakosság szelektív hulladékgyűjtésre való ösztönzése a legfőbb cél. A kommunikációs tevékenység ellátására külső szervezet kerül kiválasztásra, melynek munkáját a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei és arculati előírásai (ÚMFT és ÚSZT)” c. dokumentum határolja körbe. A kommunikáció konkrét eszközeit az e dokumentum által meghatározott I.-es számú kommunikációs csomag határozza meg.

251

A Kötelező tájékoztatási feladatok kidolgozására és megvalósítására összesen 15.000.000 Ft+ÁFA áll rendelkezésre, mely összeg az 58. táblázatban bemutatott kommunikációs vállalások teljesítésére szolgál. A kommunikációs tervben foglalt tevékenységek megvalósításáért, a szükséges eszközök (arculat, honlap, sajtóközlemények, stb.) elkészüléséért (tervezés, produkció) a kommunikációs, tájékoztatási és nyilvánossági feladatok ellátására kiválasztott cég a felelős a megkötött megbízási szerződésben és feladatellátáshoz kapcsolódó útmutatókban szereplők maradéktalan betartása mellett. A kommunikációs feladatok végzése a Támogatási Szerződésben vállaltaknak megfelelő ütemezés szerint történik. A kommunikációs tevékenység legfőbb céljai az alábbiak: • Tájékoztatni a lakosságot a projekt szükségességéről, annak elmaradásának hátrányairól (kiemelt figyelemmel a hulladéklerakási járulék díjnövelő hatására); • Megismertetni az érintett lakossággal a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, hasznait és annak módjait; • A projekt során kialakuló hulladékgazdálkodási rendszer ismertetése; • A lakosság legyen tájékozott a munkálatok állásáról és tervezett ütemezéséről a beruházás időszakos kényelmetlenségének türelemmel történő elviselése érdekében; • Ismertetni a hulladékszállítási díj összetevőit és annak elemeit. A PR tevékenységet az alábbi tényezők: … gátolhatják: • a lakosság egy része nem, vagy csak nehezen vehető rá a szelektív hulladékgyűjtésre; • bármilyen mértékű díjnövekedés elleni lakossági ellenállás. … segíthetik: • a lerakási járulék miatti díjnövekedés magasabb lenne fejlesztés nélkül, mint a projekt megvalósulásával járó díjnövekedés; • a fiatalok szemléletformálása könnyebb és sikeresebb lehet, mint az időseké; • a fiatalok hatással lehetnek a velük egy háztartásban élőkre; • a közösség tudatformáló hatása – főleg a kistelepüléseken – igen jelentős. A kommunikációs terv meghatározza a célcsoportokat, valamint a stratégiát. 7.3.5 – 1. táblázat: Célcsoportok felosztása Fő kategóriák Szegmentált alábontás Településen élők

lakosság települési intézmények dolgozói jövő generációk Betelepülők

Véleményvezérek Regionális döntéshozók

Önkormányzatok választott tisztségviselői és képviselői Hatóságok és szakhatóságok Társadalmi, civil szervezetek Helyi sajtó

Gazdasági szereplők

helyi vállalkozók idegenforgalmi szolgáltatást igénybe vevők ingázó munkavállalók

Potenciális befektetők

helyi

252

Fő kategóriák

Szegmentált alábontás országos

Egyéb partnerek

környező települések lakói

Sajtó

regionális sajtó helyi sajtó

Kommunikációs feladatok a beruházás előkészítése során: A kommunikáció stratégiai céljai: • Előre megválaszolni a felmerülő kérdéseket • Felmérni a kockázatokat • Hiteles és nyílt tájékoztatással megelőzni a konfliktusokat, projekt megvalósulását veszélyeztető válságokat A projekt megvalósítás szakaszában a kommunikáció a beruházás előrehaladására, az ütemezés tartására/esetleges határidő módosításra helyezi a hangsúlyt. A kommunikációs stratégia 3 fő eszköze: • sajtóhelyi lapok (Mórahalmi Körkép, Térségi Tükör, Tanyai Újság, Délmagyarország, települési újságok) • önkormányzati honlapok: a honlapokon legyen elkülönített tájékoztatási felület a beruházással kapcsolatban • személyes információ (lakossági fórumok, fogadóóra) A sajtón keresztül a célcsoportok legnagyobb része hatékonyan és hitelesen elérhető. Az alapinformációkat is így lehet átadni. (pl. Önkormányzatnál elhelyezett hirdetmény, sajtóban, honlapon megjelenő cikk stb.) A személyes, kétirányú kommunikáció előnyét kihasználva a települések vezetői fogadóóráik keretében kiemelkedő figyelemmel foglalkoznak az őket e témában felkereső lakossággal. Kommunikációs feladatok a beruházás megvalósulása során: A lakosság folyamatos tájékoztatásának sarokpontjai alapvetően a fejlesztés megvalósulásának menetével, az ütemezett feladatok teljesítésével, az esetleges határidő-módosításokkal van összefüggésben, valamint különös figyelmet kell fordítani az Európai Unió beruházás megvalósulásában játszott szerepének bemutatására. A beruházás megvalósítását kommunikáció szempontjából projekt megvalósítási- és projekt megvalósítását követő szakaszra szükséges bontani. Mindkét szakaszban folyamatos feladat a települések honlapján történő utalás az uniós Támogatásra, mind szövegesen, mind pedig a logó elhelyezésével. Bármely nyomtatott vagy elektronikus kommunikációs felületen, ahol a projekt megjelenik, a kedvezményezett az EU támogatására folyamatosan felhívja a figyelmet. •

Kommunikációs feladatok a beruházás megvalósítási szakaszában:

„A” típusú hirdetőtábla készítése Az ÚMFT Arculati Kézikönyvben található leírásnak megfelelően. Nyomtatott sajtó Fontos a helyi és regionális sajtó azon munkatársainak elérése, akik a szakterület után érdeklődnek, illetve a projekt előkészítési szakaszt nyomon követték. A sajtókapcsolatokban törekedni kell a nyílt, őszinte, kétoldalú kapcsolat kialakítására (gondolkodjunk az újságírók fejével, neki milyen információra van szüksége a munkájához, az olvasók érdeklődésének kielégítésére) és az elérhetőség (ne csak akkor legyünk nyitottak, ha nekünk fontos, hanem akkor is, amikor az újságíróknak az).

253

Rádió, televízió A célok és feladatok megegyeznek a nyomtatott sajtónál megfogalmazottal, de az eseményekről azonnal, élőben történő tájékoztatás, valamint az eltérő időpontban történő műsorismétlés szerepe rendkívül fontos. Nyitórendezvény A Támogatási Szerződés aláírását ünnepélyes keretek között, sajtótájékoztatóval egybekötve lehet megszervezni, melyre meghívást kapnak azok az intézmények és szakmai szervezetek, melyek a projekt keretében együtt dolgoznak: • Tagönkormányzatok vezetői • Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága • Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség • Építés Hatóság (az építési engedélyezési eljárás lefolytatása a Regionális Közigazgatási Hivatal által kijelölt hatóságnál fog történni) • Beruházás által érintett közmű tulajdonosok és közműkezelők • A sajtó képviselői Itt a projekt részletes szakmai tartalma, céljai, ütemezése, tevékenységei kerülnek bemutatásra. Ez megalapozza a projekt élettartama alatti további belső és külső kommunikáció hatékonyságát. A nyitórendezvénnyel egybekötött sajtótájékoztató célja a projekt indulásának minél nagyobb nyilvánosságot biztosító bejelentése. A sajtótájékoztató előnyei: • Az újságírók közvetlenül, első kézből kapnak információt • Bő, részletes információ áll rendelkezésükre • Lehetőségük van kérdezni • Személyesen látják a projekt helyszínét, látványterveket a kész projektről • Személyes kapcsolat kialakítása az illetékes vezetőkkel A nyitórendezvény és a sajtótájékoztató lebonyolítása gondos tervezést és pontos szervezést igényel: • Meghívandó vendégek, médiumok és újságírók kiválasztása (A települések önkormányzati újságja / tévéje is) • Annak ellenőrzése, hogy az adott időpontban nem rendeznek-e más, hasonló témájú eseményt • Részletes forgatókönyv készítés minden szervezési és lebonyolítási feladatról • Vendéglátás megszervezése • Vendégek fogadása • Beszédírás és prezentáció elkészítése • Kényes kérdések-válaszok összeállítása • Szükséges technika és berendezés megrendelése, megszervezése • Sajtómappa összeállítása • Kisegítő személyzet (hostessek) megrendelése, felkészítése stb. • Szükséges utókövetés (follow up): a rendezvénynél szükség van bizonyos részfeladatok nyomonkövetésére. Meghíváskor nem elég a meghívók kiküldése, hanem külön fel kell hívni a meghívottakat és szóban is ráerősíteni a meghívásra. A nyitórendezvény és tájékoztató után szintén érdemes kapcsolatba lépni az újságírókkal és további híreket, interjúlehetőséget stb. felajánlani. Ez idő- és energiaigényes apróságnak tűnhet, de nagyban erősítheti kommunikációs munkánk eredményességét.

254

A sajtótájékoztatót követően, a projekt megvalósításának kezdetéről szóló sajtóközleményt kell kiküldeni a megcélzott újságírókörnek. Ez általában a szaksajtóból és az általános országos, megyei, regionális sajtóból áll. Célja: o Minél több médiumot tájékoztatni a hírről (projektindítás) o Lehetővé tenni a sajtótájékoztatón megjelent újságíróknak, hogy elektronikus módon hozzáférjenek a hírhez, megkönnyítve feldolgozását o A fizikailag távoli újságírók tájékoztatása A sajtóközleménnyel szembeni követelmények: o Tömör, világos, hírértékű megfogalmazás (általában maximum egy írott oldal) o Legyen objektív, tényszerű (ha reklám ízű, akkor nem közlik le) o Szerkezetileg három fő részből áll: a címből, a headline-ból (bevezető összefoglalás) és a fő szövegrészből. Mindhárom tartalmazza a fő üzenetünket! o A cím legyen figyelemfelkeltő (gondoljunk egy újságcikk címére), de ne túlzó o A headline tömören tartalmazzon minden lényeges információt (sok szerkesztő csak ezt olvassa el) o A fő szövegrész tartalmazza a részleteket o Lehetőség szerint tegyünk bele idézetet egy vezetőtől és néhány számadatot (beruházás nagysága, értéke, statisztikai hivatkozások stb.) o A végén legyen rajta az elérhetőségünk o Email-ben küldjük ki, egy időben minden újságnak o Kiküldés után follow up, azaz érdemes és javasolt felhívni a címzetteket, hogy megkapták-e és szükségük van-e bármilyen további információra. Konferencia élhető település témakörben önkormányzatok, intézmények vezetőinek, szakmai és civil szervezeteknek Sajtóesemények szervezésével cél, hogy a projektindítást követően is lehetőség szerint folyamatosan szerepeljünk a médiában. Ehhez az szükséges, hogy minden, a célcsoportot érdeklő és érintő hírről, eseményről hírt adjunk. Ezek lehetnek meglévő események o A beruházás különböző fázisai o Részátadások o Munkaerő felvétele (helyi gazdaságélénkítő hatása, azaz komoly hírértéke van) o Környezetvédelmi intézkedések o Minőségbiztosítási intézkedések Szórólap vagy egyéb nyomdai kiadvány: a kommunikációs tervben részletezett feltételek mellett a projektmegvalósítás időtartamára kiválasztott tájékoztatást és nyilvánosságot biztosító cég végzi. Önálló internetes honlap: a projekt során a kedvezményezett köteles akadálymentesített internetes honlapot létrehozni, ahol naprakész információk találhatók a projekt állásáról. Zöld szám, információs vonal: működtetését a kommunikációs tervben részletezett feltételek mellett a projektmegvalósítás időtartamára kiválasztott tájékoztatást és nyilvánosságot biztosító cég végzi. Válságkommunikációs terv, krízismenedzsment: a kommunikációs tervben részletezett feltételek mellett a projektmegvalósítás időtartamára kiválasztott tájékoztatást és nyilvánosságot biztosító cég készíti el.

255

Média-megjelenések összegyűjtése és elemzése A témában korábban megjelent újságcikkek, híradások, tudósítások összegyűjtése, elemzése. A nyomtatott, elektronikus és on-line sajtóban megjelent tájékoztatások elemzése révén a témával kapcsolatban a legnagyobb nyilvánosságot kapó témakörök, a sajtó, a szakmai szervezetek, publikálók hozzáállása megismerhetők. Fotódokumentáció: Fényképekkel jól és látványosan dokumentálható egy projekt kivitelezése. Jó minőségű és komponálású professzionális minőségű képeket számtalan helyen fel lehet használni: o Sajtómunka során o Befektetők felé o Munkatársak felé irányuló kommunikációban o Szakmai prezentációban, konferenciákon o Szakmai újságban stb. Kisebb értékű szóró-reklámajándékok készítése a meghatározott uniós arculati elemekkel: A reklámajándékokat a célcsoportok szerint szükséges megválasztani, ezért a kommunikációs vállalások c. táblázatban kétféle költség kategóriát vezettünk be. (Vezetők, véleményvezérek, intézmények részére a megfelelő gravírozással vagy nyomtatással ellátott mappa, levélnyitó kés, vonalzó, névjegykártya tartó lehet a reklámtárgy, a lakosságnak a szelektív kukák kiosztásakor emlékeztető ajándék lehet a kulcstartó, iránytű, toll. Oktatási- nevelési intézményekben falinaptár, színes ceruza készlet, hűtő mágnes, matrica, míg ügyfélszolgálatoknál toll lehet a reklámtárgy.) A reklámajándékok kiválasztása, elkészíttetése és célcsoporthoz történő eljuttatása a kommunikációs tervben részletezett feltételek mellett a projektmegvalósítás időtartamára kiválasztott tájékoztatást és nyilvánosságot biztosító cég feladata. •

Kommunikációs feladatok a beruházás megvalósítását követő szakaszban: „D” típusú emlékeztető tábla készítése Az ÚMFT Arculati Kézikönyvben található leírásnak megfelelően. A „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei ” c. útmutatóban szereplő, a beruházás megvalósítását követően kötelezően megvalósítandó feladatokat a kommunikációs tervben részletezett feltételek mellett a kedvezményezett Társulás végzi. A kommunikáció kiemelt jelentőségű a kockázatkezelés során, így azzal a 7.2.3 fejezet kockázatkezelési stratégiája is foglalkozik.

256

57. táblázat: Kommunikációs vállalások A projekt előkészítés során használt kommunikációs eszközök

Igen

Nem

Célérték (darab)

Ár (Nettó Ft)

Kommunikációs (cselekvési) terv készítése

x

1

160 00

Sajtóesemények szervezése, sajtómegjelenések összegyűjtése; igény esetén projektlátogatás szervezése újságírók számára

x

folyamatos

750 000

Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, szórólapok, stb.) elkészítése és lakossági terjesztése

x

62 000

3 100 000

Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató (esetleg aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése

x

folyamatos

Lakossági szervezése

900 000 450 000

x

3

fórum,

közmeghallgatás

A projekt megvalósítása során használt kommunikációs eszközök

Ár Célérték (darab)

(Nettó Ft)

x

folyamatos

350000

Sajtó nyilvános események szervezése (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, egyes beruházási fázisok befejezése, átadások, képzés zárása, stb.)

x

4

1 240 000

A beruházás helyszínén „A” típusú tábla elkészítése és elhelyezése

x

14

1 260 000

x Igen

5

800 000 Ár

Célérték (darab)

Nettó Ft)

Sajtóközlemény indításáról és összegyűjtése

Nem

kiküldése a projekt a sajtómegjelenések

Fotódokumentáció készítése

A projekt megvalósítását követően használt kommunikációs eszközök Sajtó-nyilvános ünnepélyes rendezvény szervezése Sajtóközlemény zárásáról és összegyűjtése

Igen

Nem

850 000

projektátadó

x

1 450 000

kiküldése a projekt a sajtómegjelenések

Eredménykommunikációs anyagok, kiadványok készítése TÉRKÉPTÉR feltöltése kapcsolódó tartalommal

a

x

folyamatos

x

62 000

3 100 000

információs

50 000

projekthez

A beruházás helyszínén „D” típusú tábla elkészítése és elhelyezése

x

1

x

14

1 540 000 15 000 000

Összesen:

A projektgazda vállalja, hogy a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében esélytudatosságot fejez ki, azaz nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. Továbbá a KEOP rendezvények szervezésének és körülményeinek környezettudatosságot kell tükrözniük.

257

7.3.6

Közbeszerzési/beszerzési terv

A projekt közbeszerzési/beszerzési terve az alábbiakban látható. 58. táblázat: Közbeszerzési/beszerzési terv Ütemezés [év, hó] Közbeszerzési/besz erzési eljárás tárgya

RészKözbeszerzés/bes Közbeszerzési/beszerz ajánla zerzés becsült ési eljárás típusa t értéke (ezer Ft)

Közbeszerzési tanácsadó

Nem

Kbt. 120.§ g) alapján nem tartozik a Kbt. Hatálya alá

40 000

Projekt management szervezet

Nem

Kbt. 122.§ (7) hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos

20 000

FIDIC Mérnök

Nem

Kbt. III. része szerinti nyílt eljárás nemzeti eljárásrend

49 000

Kötelező tájékoztatás

Nem

Kbt. 122.§ (7) hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos

15 000

Szemléletformálás

Nem

Kbt. II. része szerinti nyílt, közösségi rezsim

95 000

Építés 1

Igen

Kbt. II. része szerinti nyílt, közösségi rezsim

3 265 302

Közbeszerzési/beszer zési eljárás tartalma (tevékenységek felsorolása) A közbeszerzési dokumentációk kidolgozása és a közbeszerzési eljárások lefolytatás a minőségbiztosítási eljárásokkal együtt PIU feladatok ellátása a projekt záró dokumentációjának elfogadásáig FIDIC szerinti mérnök feladatok és műszaki ellenőrzési feladatok ellátása, a kivitelezések felügyelete és lebonyolítáas Kötelező kommunikációs feladatok ellátása a projekt megvalósítása során Lakossági szemléletformálási kampány megvalósítása Szeged-Sándorfalvi úti hulladékkezelő központ fejlesztései, Szeged Szőreg hulladékudvar kivitelezése, FIDIC Sárga könyv szerint

258

Tender dokum entáció kidolgo zása

Jóváhagyás

Ajánlati felhívás megjelenés e

Ajánlatok értékelése

Szerződésk ötés

2013. április

NR

2013. április

2013. április

2013. április

2013. június

NR

2013. augusztus

2013. szeptember

2013. november

2013. június

NR

2013. augusztus

2013. október

2014. január

2013. június

NR

2013. augusztus

2013. szeptember

2013. október

2013. június

2013. szeptember

2013. október

2013. december

2014. január

2013. július

2013. szeptember

2013. október

2014. január

2014. február

Ütemezés [év, hó] Közbeszerzési/besz erzési eljárás tárgya

RészKözbeszerzés/bes Közbeszerzési/beszerz ajánla zerzés becsült ési eljárás típusa t értéke (ezer Ft)

Építés 2

Nem

Kbt. III. része szerinti nemzeti eljárásrend

257 095

Építés 3

Nem

Kbt. III. része szerinti nemzeti eljárásrend

283 869

Eszközbeszerzés

Igen

Kbt. II. része szerinti nyílt, közösségi rezsim

1 887 807

Tartalékkeret Kbt. Hatálya alá nem tartozó beszerzés Projekt előkészítés Összesen

Közbeszerzési/beszer zési eljárás tartalma (tevékenységek felsorolása) Mórahalom hulladékkezelő alközpont teljes körű kiépítése FIDIC Sárga könyv szerint Újrahasználati központok és géptároló színek kiépítése Edényzetek, rakodógépek, újrahasználati konténerek, gyűjtő gépjárművek, traktorok, aprítógépek, edényazonosító és mérő rendszer, egyéb kiegészítő eszközök és munkagépek beszerzése

Tender dokum entáció kidolgo zása

Jóváhagyás

Ajánlati felhívás megjelenés e

2013. auguszt us

NR

2013. szeptember

2013. november

2013. december

2013. auguszt us

NR

2013. október

2013. november

2013. december

2013. július

2013. október

2013. november

2014. január

2014. február

Ajánlatok értékelése

65 000 75 939 41 600 6 095 612

Zöld beszerzés érdekében az alkalmazni tervezett legfontosabb környezetvédelmi szempontok, beszerzésenként (értékhatártól függetlenül): lásd 5.3.2 fejezet

259

Szerződésk ötés

7.3.7

Kifizetési ütemterv

A projekt kifizetési ütemtervei az alábbiakban láthatók. 59. táblázat: Kifizetési ütemterv – beszállító szerződés VAGY tevékenység 1 2 3 4 5 6 7 8 9

2

3

4

5

1

2

3

4

5

2013. év 6 7 12 000 4 667

Közbeszerzési tanácsadó Projekt management szervezet FIDIC Mérnök Kötelező tájékoztatás Szemléletformálás Építés 1 Építés 2 Építés 3 Eszközbeszerzés szerződés VAGY tevékenység

1 2 3 4 5 6 7 8 9

1

Közbeszerzési tanácsadó Projekt management szervezet FIDIC Mérnök Kötelező tájékoztatás Szemléletformálás Építés 1 Építés 2 Építés 3 Eszközbeszerzés

2014. év 6 7

8 4 667

8

9 4 667

9

10 4 667

11 4 667

12 Össz. (eFt) 4 667 40 000 6 000 6 000 0 4 500 4 500 0 0 0 0 0

10

11

12

1 167 1 167 1 167 1 167 1 167 1 167 1 167 1 167 1 167 1 167 1 167 1 167 14 700 3 118 3 118 3 118 3 118 3 118 3 118 3 118 3 118 3 118 3 118 3 118 2 625 2 625 2 625 2 625 28 500 6 045 6 045 6 045 6 045 6 045 6 045 6 045 6 045 6 045 6 045 6 045 979 591 207 792 207 792 207 792 207 792 207 792 207 792 207 792 207 792 207 792 207 792 207 792 77 129 16 361 16 361 16 361 16 361 16 361 16 361 16 361 16 361 16 361 16 361 16 361 85 161 18 064 18 064 18 064 18 064 18 064 18 064 18 064 18 064 18 064 18 064 18 064 0 566 342 377 561 377 561 377 561 188 781

Össz. (eFt) 0 14 000 49 000 10 500 95 000 3 265 302 257 095 283 869 1 887 807

Megjegyezzük, hogy a táblázatot nettó módon, teljes szerződéses összegre kell kitölteni, az MT útmutató szerint (havi bontásban), ezer forintban. A táblázatok száma a megvalósítás időigénye szerint növelhető.

260

60. táblázat: Kifizetési ütemterv – támogatás

szerződés VAGY tevékenység 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Közbeszerzési tanácsadó Projekt management szervezet FIDIC Mérnök Kötelező tájékoztatás Szemléletformálás Építés 1 Építés 2 Építés 3 Eszközbeszerzés szerződés VAGY tevékenység

1 2 3 4 5 6 7 8 9

1

Közbeszerzési tanácsadó Projekt management szervezet FIDIC Mérnök Kötelező tájékoztatás Szemléletformálás Építés 1 Építés 2 Építés 3 Eszközbeszerzés

2 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1

3 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2

4 0 0 0 0 0 0 0 0 0

3

0 0 0 0 0 0 0 0 0

4

2013. év 6 7 10 783 4 193 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

5 0 0 0 0 0 0 0 0 0

5

0 0 0 0 1 048 1 048 1 048 1 048 1 13 209 2 802 2 802 2 802 2 0 0 2 359 0 25 608 5 432 5 432 5 432 5 880 204 186 710 186 710 186 710 186 69 303 14 701 14 701 14 701 14 76 520 16 232 16 232 16 232 16 0 508 882 0 0 339

0 048 802 0 432 710 701 232 255

8 4 193 0 0 0 0 0 0 0 0

9 4 193 0 0 0 0 0 0 0 0

10 4 193 0 0 0 0 0 0 0 0

11 4 193 0 0 0 0 0 0 0 0

12 Össz. (eFt) 4 193 35 942 5 391 5 391 0 0 4 043 4 043 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2014. év 6 7 8 9 10 11 12 Össz. (eFt) 0 0 0 0 0 0 0 0 1 048 1 048 1 048 1 048 1 048 1 048 1 048 12 580 2 802 2 802 2 802 2 802 2 802 2 802 2 802 44 029 2 359 0 0 2 359 0 0 2 359 9 435 5 432 5 432 5 432 5 432 5 432 5 432 5 432 85 362 186 710 186 710 186 710 186 710 186 710 186 710 186 710 2 934 012 14 701 14 701 14 701 14 701 14 701 14 701 14 701 231 011 16 232 16 232 16 232 16 232 16 232 16 232 16 232 255 068 0 339 255 0 339 255 0 169 627 0 1 696 274

261

Rövidítések KEOP NFÜ OHÜ DHGT MT EKHE PIU MNM

Környezet és Energia Operatív Program Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás Megvalósíthatósági Tanulmány Egységes Környezethasználati Engedély Projektmenedzsment szervezet Magyar Nemzeti Múzeum

262

8

A tanulmány mellékletei

Mellékletek I. Általános mellékletek 1. Közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány a pályázat benyújtására, valamint a támogatási szerződés aláírására és ellenjegyzésére jogosult személyektől. 2. A meglévő hulladékgazdálkodási rendszerre vonatkozó önkormányzati társulási/konzorciumi megállapodás másolati példánya. Amennyiben csak a meglévő rendszer társulási megállapodása került módosításra, akkor annak a pályázat benyújtása érdekében készült módosítás előtti utolsó hatályos verzióját kell becsatolni. 3. Jelen pályázat kapcsán érvényes társulási/konzorciumi megállapodás másolati példánya, amennyiben releváns. 4. 1 milliárd forintot meghaladó támogatással megvalósítandó beruházás esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerinti nyilatkozata. 5. Befogadó nyilatkozatok, melyek igazolják, hogy a hulladékkezelési mód végtermékéről, illetve az egyes technológiai lépcsők (pl. szelektív gyűjtés, MBH) végtermékéről pályázó gondoskodik (hasznosítja, értékesíti vagy ártalmatlanítja). Minimális feltétel a befogadó nyilatkozat megléte termikus hasznosítás és ártalmatlanítás tekintetében. 6. Amennyiben a projekt területéről olyan hulladékártalmatlanító létesítménybe kívánják a hulladékot szállítani, amely EU támogatás felhasználásával létesült, a befogadó létesítmény tulajdonosának nyilatkozata arról, hogy a beszállított többlet hulladék mennyiség alapján szükség szerint átszámolja a finanszírozási hiányt, a támogatási arányt és a támogatási összeget, és ez alapján vállalja az esetleges támogatás visszafizetési kötelezettséget. (ISPA/KA forrásból fejlesztett projektek továbbfejlesztése esetében csak az eredeti ISPA/KA projektterületen kívülről történő beszállítás esetén releváns.) 7. Amennyiben a projektmenedzsment feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket a projektben el kívánják számolni, a szerződés másolati példánya. 8. MT sablon táblázatait tartalmazó Excel tábla (elektronikusan). 9. Költségvetési tábla (Excel formátumban). II. Pályázói nyilatkozatok 10. Pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az intézkedésen kívül részt vesz-e más pályázatban, támogatási konstrukcióban az adott projekthez, illetve projektelemhez kapcsolódóan (önkormányzati társulások esetén az egyes tagönkormányzatok kapcsán is nyilatkozni szükséges). 11. A pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy kizárólag a pályázati csomagban definiált települési szilárd hulladék kezeléséhez igényel támogatást. 12. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a projekt tartalma összhangban van az aktuális, a projektet érintő hulladékgazdálkodási tervekkel. ISPA/KA forrásból korábban fejlesztett hulladékgazdálkodási rendszerek esetén a nyilatkozatot a korábbi fejlesztés vonatkozásában is meg kell tenni. 13. A pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy 2016 után, a 2016-os évhez képest, a szelektív gyűjtés és a szerves hulladéklerakótól történő eltérítésének aránya a képződő hulladékhoz képest nem romlik. 14. A pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy vállalja legalább a szelektív gyűjtési rendszerre vonatkozó, a Támogatási Stratégiában, illetve a vonatkozó jogszabályokban foglalt célkitűzések/előírások teljesítését. 15. A pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy vállalja legalább a szerves hulladék eltérítésére vonatkozó jogszabályi célkitűzés teljesítését. 16. A pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a Támogatható tevékenységek 4. pontjában meghatározott tevékenységek költsége nem haladja meg a projekt elszámolható költségének 10%-át. 17. A pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a megelőzési tevékenységek a beruházási költség 5%-ával megegyező összegben betervezésre kerültek. 18. Pályázó nyilatkozata arról, hogy a közbeszerzéseket a FIDIC sárga és/vagy FIDIC piros könyv szerint folytatja le (amennyiben releváns, az egyes beruházási elemek tekintetében eltérhet). 19. A pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a projekt egyes hulladékgazdálkodási célkitűzésekre vonatkozó költség-hatékonysági mutatói elérik a pályázati felhívásban

263

meghatározott értékeket. III. Engedélyek (amennyiben rendelkezésre áll) 20. Jogerős építési és környezetvédelmi engedély(ek), valamint a projekt megvalósításához szükséges esetleges további engedélyes tervek a pályázati felhívás C5. pontban foglaltaknak megfelelően. 21. FIDIC sárga könyves kivitelezés esetén az EKHE köteles létesítményeknél a pozitív tartalmú közmeghallgatásról szóló jegyzőkönyv. IV. Finanszírozáshoz kapcsolódó dokumentumok 22. Pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a támogatás elnyerése esetén a projekt megvalósítására kötelezettséget vállal, valamint a megvalósításhoz szükséges önerőt milyen módon kívánja rendelkezésre bocsátani. 23. Önrész rendelkezésre állását bizonyító dokumentum az általános pályázati útmutató D1 pontjának megfelelően. 24. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a támogatással létrejött létesítmény működtetésének fedezetét önerőből és/vagy a fenntartó biztosítja: a) Települési önkormányzati pályázó esetén jóváhagyó képviselőtestületi határozat. b) Önkormányzati társulások esetén társulási tanács által hozott határozat, illetve azzal egyenértékű dokumentum. V. Üzemeltetőre vonatkozó dokumentumok 25. Már működő infrastruktúrához szorosan kapcsolódó fejlesztések esetén az üzemeltetővel/közszolgáltatóval (vagy üzemeltetőkkel/közszolgáltatókkal) kötött üzemeltetési, közszolgáltatási és/vagy vagyonkezelési szerződés(ek), továbbá a hasznosítási szerződések másolati példánya (csak elektronikusan). 26. A társulás, továbbá a projektben érintett valamennyi települési önkormányzat képviselőtestületének határozata arról, hogy az általuk az üzemeltetési koncepció alátámasztásához nyújtott, és az MT-ben feltüntetett adatok, információk a valóságnak megfelelnek továbbá az MT-ben bemutatott üzemeltetési koncepciót, díjpolitikát, díjképzést, ismerik és annak betartását a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalják a projekt befejezését követő minimum öt évig. 27. A társulás, valamint a tagönkormányzati képviselőtestületek által elfogadott üzemeltetési koncepció, díjpolitika. 28. Az üzemeltetővel kötött megállapodás, amely ha szükséges tartalmazza a saját forrás biztosításának feltételeit. VI. Tulajdonjogi kérdések tisztázására szolgáló dokumentumok 29. 60 napnál nem régebbi tulajdoni lap hiteles másolata és földhivatali ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolata a támogatással megvalósítani kívánt építési engedély köteles létesítmények (továbbiakban létesítmény) által érintett építési területek helyrajzi számairól, amely igazolja, hogy az érintett terület a) a pályázó tulajdonában van, vagy b) állami tulajdonban vagy a pályázó társulás tagönkormányzatának tulajdonában van és arra a pályázónak földhasználati joga van. A támogathatósági feltételek teljesítéséhez elegendő a beruházással érintett területtel arányos (a teljes területhez képest számított) tulajdoni hányad (közös tulajdon) megszerzése, melyet az előző pontban foglaltak szerint kell igazolni. 30. Földhasználati jog esetén az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges: a) A terület tulajdonosa és a pályázó közötti megállapodás, miszerint az építmény megépítéséhez és rendeltetésszerű használatához a terület tulajdonosa hozzájárul, továbbá amennyiben a földhasználati jog bejegyzése alapjául szolgáló terület (vázrajz alapján) nem fedi le a teljes helyrajzi számot, a terület tulajdonosa hozzájárul, hogy amennyiben a tervezés során az eredeti vázrajzhoz képest nagyobb terület szükséges az építmény megvalósításához, akkor azt biztosítja maximum a helyrajzi szám területének mértékéig; b) Nyilatkozat a pályázó részéről, hogy az építmény megvalósulásakor módosítja a földhasználati jog bejegyzéséhez korábban megkötött megállapodást, annak érdekében, hogy az legalább az alábbi elemeket tartalmazza (amennyiben az eredeti megállapodás nem tartalmazza ezeket), és ezt nem változtatja meg legalább a fenntartási időszak végéig (a megfelelő tartalmú megállapodás benyújtása feltétele az építési szerződés utolsó számlája kifizetésének). Legalább az alábbiak rögzítendő a megállapodásban: • a létesítmény rendeltetésszerű és a projekt céljának megfelelő használatának biztosítása; • használat feltételei; • a kedvezményezett által üzemeltetéssel megbízott szervezet számára biztosítani kell a megállapodásban foglalt használati jogokat; • a használati jog határozatlan időre szóló fenntartása.

264

c)

Ebben az esetben a nyilatkozatok között szereplő fenntartási nyilatkozatot a pályázó csak a földterület tulajdonosának azon nyilatkozata birtokában adhatja ki, amelyben a földterület tulajdonosa vállalja, hogy a projekt fizikai befejezését követően minimum 5 évig a területet nem idegeníti el. 31. Azon területeket illetően, amelyek esetében a tulajdonszerzés, vagy résztulajdon-szerzés még nem zárult le a pályázat benyújtásáig, a következő dokumentumok hiteles másolatát kell becsatolni: • adásvételi szerződés vagy • opciós joggal megkötött adásvételi szerződés vagy • az adásvételre vonatkozó előszerződés vagy • jogerős kisajátítási határozat. Ebben az esetben a támogatási szerződés megkötéséig kell benyújtani a kedvezményezett bejegyzett tulajdonjogát igazoló 60 napnál nem régebbi tulajdoni lap hiteles másolatát, továbbá az érintett területre vonatkozó földhivatali ingatlannyilvántartási térkép hiteles másolatát. 32. Azon területeket illetően, amelyek esetében a földhasználati jog bejegyzése még nem zárult le a pályázat benyújtásáig elegendő a 30. pontban foglaltak benyújtása. Ebben az esetben a támogatási szerződés megkötéséig kell benyújtani a kedvezményezett bejegyzett földhasználati jogát igazoló 60 napnál nem régebbi tulajdoni lap hiteles másolatát, továbbá az érintett területre vonatkozó földhivatali ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatát. 33. Közműegyeztetésen alapuló nyilatkozat arról, hogy az ingatlan tulajdoni lapján lévő bejegyzés, feljegyzés (teher/igény) nem érinti a projekt megvalósíthatóságát és fenntarthatóságát. A permentesség minden esetben kötelező feltétel. Az igazolás elsősorban a telki szolgalmi jogra, illetve az állandó jellegű földmérési jelekre, földmérési mintaterekre, valamint villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jogra, továbbá vezetékjogra, vízvezetési és bányaszolgalmi jogra, valamint törvényi rendelkezésen alapuló közérdekű szolgalmakra és használati jogokra terjedhet ki. VII. Egyebek 34. Megvalósulás tervezett földrajzi helyét bemutató térképvázlat, mely tartalmazza a projektterület határait, a tervezett, illetve a meglévő létesítmények helyszíneit 35. Tervezett létesítmények rendelkezésre álló tervei 36. CBA háttérszámítási táblázatok (szerkeszthető, képletezett Excel formátumban) 37. Tervezői költségbecslés (szerkeszthető Excel formátumban) 38. A projektmenedzsment szervezet szervezeti ábrája 39. Cselekvési ütemterv (Gantt diagram) 40. ISPA/KA támogatási szerződés és annak részeként megvalósíthatósági tanulmány (ha releváns)

Dátum: Cégszerű aláírás p.h.

265

Mellékletek

1-40. sz. melléklet: Kötelező mellékletek, ld. külön csatolva.

266

41. sz. Melléklet

ATI-KTVF emlékeztető

267

268

269

42. sz. Melléklet

CBA háttérszámítási táblázatok (képletezett Excel formátumban csak elektronikus)

270

A pénzügyi elemzés részletes táblázatai 40. táblázat: Pénzügyi működési költségek hulladékgazdálkodási folyamat szerint – fejlesztési különbözet (Megjegyzés: A projekt működése 2015. év kezdetével indul, a 2013-2014. évek nem tartalmaznak adatot) Jelenérték 1. Üzemeltetési és karbantartási költségek 1.1. Megelőzés költségei 1.2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 1.2.1. Szelektíven gyűjtés költsége

4 991 500 15 092 2 089 626 1 706 320 1.2.1.1.Gyűjtőszigetekről begyűjtött hulladék 151 475 1.2.1.2. Hulladékudvarokon begyűjtött hulladék 135 915 1.2.1.3. Házhoz menő gyűjtéssel begyűjtött hulladék 879 805 1.2.1.4. Egyéb módon begyűjtött hulladék 0 1.2.1.5. Komposztált mennyiség gyűjtési költsége 1 523 115 1.2.1.6. Vegyes gyűjtés költsége -945 822 1.2.1.7. Egyéb gyűjtési költség (lomtalanítás, eseti gyűjtések) -38 169 1.2.2. Kezelés utáni melléktermékek további szállítási költsége 0 1.2.3. Gyűjtéshez és szállításhoz kapcsolódó nem közvetlen költségek 383 306 1.3. Kezelési költségek létesítmények szerint 2 886 782 1.3.1. Válogató 1 268 759 1.3.2. Komposztáló 323 002 1.3.3. Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 3 306 216 1.3.4. RDF energiahasznosító mű 0 1.3.5. Elsődleges lerakás 0 1.3.6. Egyéb kezelést végző létesítmények 0 1.3.7. Nagy fűtőértékű anyag elhelyezése 0 1.3.8. Másodlagos lerakás -2 266 731 1.3.9. Egyéb kezelés 0 1.3.10. Kezelő létesítmények nem közvetlen költsége 255 537 2. Pótlási költségek 1 847 215 2.1. Megelőzés költségei 0 2.1.1. Házi komposztálás 0 2.2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 933 565 2.2.1. Hulladékudvar 27 320 2.2.2. Gyűjtősziget 0 2.2.3. Járművek 714 135 2.2.4. Edényzet 192 110 2.3. Kezelési költségek létesítmények szerint 913 650 2.3.1. Válogató 117 510 2.3.2. Komposztáló 31 454 2.3.3. Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 705 830 2.3.4. RDF energiahasznosító mű 0 2.3.5. Átrakó 0 2.3.6. Lerakó 53 921 2.3.7. Egyéb kezelést végző létesítmények 4 935 3. Összesen 6 838 715

3. év 2015 369 119 1 116 154 433 126 067 11 174 10 043 65 047 0 112 589 -69 962 -2 824 0 28 366 213 570 93 795 23 903 244 369 0 0 0 0 -167 407 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 119

4. év 2016 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 402

5. év 2017 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 402

6. év 2018 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 402

7. év 2019 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 2 133 0 0 0 0 0 0 0 2 133 0 0 0 0 0 0 2 133 371 535

271

8. év 2020 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 402

9. év 2021 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 115 752 0 0 115 752 0 0 0 115 752 0 0 0 0 0 0 0 0 485 154

10. év 2022 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 402

11. év 12. év 2023 2024 369 402 369 402 1 117 1 117 154 652 154 652 126 286 126 286 11 212 11 212 10 059 10 059 65 112 65 112 0 0 112 723 112 723 -69 995 -69 995 -2 825 -2 825 0 0 28 366 28 366 213 633 213 633 93 898 93 898 23 903 23 903 244 689 244 689 0 0 0 0 0 0 0 0 -167 767 -167 767 0 0 18 910 18 910 0 1 124 675 0 0 0 0 0 825 042 0 30 400 0 0 0 794 642 0 0 0 299 633 0 72 500 0 35 000 0 130 000 0 0 0 0 0 60 000 0 2 133 369 402 1 494 077

13. év 2025 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 402

14. év 2026 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 402

15. év 2027 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 402

16. év 2028 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 115 752 0 0 115 752 0 0 0 115 752 0 0 0 0 0 0 0 0 485 154

Jelenérték 1. Üzemeltetési és karbantartási költségek 4 991 500 1.1. Megelőzés költségei 15 092 1.2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 2 089 626 1.2.1. Szelektíven gyűjtés költsége 1 706 320 1.2.1.1.Gyűjtőszigetekről begyűjtött hulladék 151 475 1.2.1.2. Hulladékudvarokon begyűjtött hulladék 135 915 1.2.1.3. Házhoz menő gyűjtéssel begyűjtött hulladék 879 805 1.2.1.4. Egyéb módon begyűjtött hulladék 0 1.2.1.5. Komposztált mennyiség gyűjtési költsége 1 523 115 1.2.1.6. Vegyes gyűjtés költsége -945 822 1.2.1.7. Egyéb gyűjtési költség (lomtalanítás, eseti gyűjtések) -38 169 1.2.2. Kezelés utáni melléktermékek további szállítási költsége 0 1.2.3. Gyűjtéshez és szállításhoz kapcsolódó nem közvetlen költségek 383 306 1.3. Kezelési költségek létesítmények szerint 2 886 782 1.3.1. Válogató 1 268 759 1.3.2. Komposztáló 323 002 1.3.3. Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 3 306 216 1.3.4. RDF energiahasznosító mű 0 1.3.5. Elsődleges lerakás 0 1.3.6. Egyéb kezelést végző létesítmények 0 1.3.7. Nagy fűtőértékű anyag elhelyezése 0 1.3.8. Másodlagos lerakás -2 266 731 1.3.9. Egyéb kezelés 0 1.3.10. Kezelő létesítmények nem közvetlen költsége 255 537 2. Pótlási költségek 1 847 215 2.1. Megelőzés költségei 0 2.1.1. Házi komposztálás 0 2.2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 933 565 2.2.1. Hulladékudvar 27 320 2.2.2. Gyűjtősziget 0 2.2.3. Járművek 714 135 2.2.4. Edényzet 192 110 2.3. Kezelési költségek létesítmények szerint 913 650 2.3.1. Válogató 117 510 2.3.2. Komposztáló 31 454 2.3.3. Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 705 830 2.3.4. RDF energiahasznosító mű 0 2.3.5. Átrakó 0 2.3.6. Lerakó 53 921 2.3.7. Egyéb kezelést végző létesítmények 4 935 3. Összesen 6 838 715

17. év 2029 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 1 472 133 0 0 0 0 0 0 0 1 472 133 120 000 0 1 350 000 0 0 0 2 133 1 841 535

18. év 2030 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 402

19. év 2031 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 402

20. év 2032 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 402

21. év 22. év 2033 2034 369 402 369 402 1 117 1 117 154 652 154 652 126 286 126 286 11 212 11 212 10 059 10 059 65 112 65 112 0 0 112 723 112 723 -69 995 -69 995 -2 825 -2 825 0 0 28 366 28 366 213 633 213 633 93 898 93 898 23 903 23 903 244 689 244 689 0 0 0 0 0 0 0 0 -167 767 -167 767 0 0 18 910 18 910 0 1 124 675 0 0 0 0 0 825 042 0 30 400 0 0 0 794 642 0 0 0 299 633 0 72 500 0 35 000 0 130 000 0 0 0 0 0 60 000 0 2 133 369 402 1 494 077

272

23. év 2035 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 115 752 0 0 115 752 0 0 0 115 752 0 0 0 0 0 0 0 0 485 154

24. év 2036 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 402

25. év 2037 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 402

26. év 2038 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 402

27. év 2039 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 2 133 0 0 0 0 0 0 0 2 133 0 0 0 0 0 0 2 133 371 535

28. év 2040 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 402

29. év 2041 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 369 402

30. év 2042 369 402 1 117 154 652 126 286 11 212 10 059 65 112 0 112 723 -69 995 -2 825 0 28 366 213 633 93 898 23 903 244 689 0 0 0 0 -167 767 0 18 910 115 752 0 0 115 752 0 0 0 115 752 0 0 0 0 0 0 0 0 485 154

6.2.1.2.-2. táblázat: Pénzügyi működési költségek hulladékgazdálkodási folyamat szerint – teljes költség (Megjegyzés: A projekt működése 2015. év kezdetével indul, a 2013-2014. évek nem tartalmaznak adatot) 3. év 4. év 5. év 6. év 7. év 8. év 9. év 10. év 11. év 12. év 13. év 14. év 15. év 16. év Jelenérték 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 41 024 096 3 034 415 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 201 357 14 895 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 23 274 790 1 721 821 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 19 420 314 1 436 580 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1.2.1.1.Gyűjtőszigetekről begyűjtött hulladék 2 412 549 178 445 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 1.2.1.2. Hulladékudvarokon begyűjtött hulladék 1 812 260 134 057 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 1.2.1.3. Házhoz menő gyűjtéssel begyűjtött hulladék 1 359 575 100 540 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 1.2.1.4. Egyéb módon begyűjtött hulladék 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1.2.1.5. Komposztált mennyiség gyűjtési költsége 1 523 115 112 589 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 1.2.1.6. Vegyes gyűjtés költsége 11 824 910 874 852 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 1.2.1.7. Egyéb gyűjtési költség (lomtalanítás, eseti gyűjtések) 487 906 36 097 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 1.2.2. Kezelés utáni melléktermékek további szállítási költsége 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1.2.3. Gyűjtéshez és szállításhoz kapcsolódó nem közvetlen költségek 3 854 476 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 1.3. Kezelési költségek létesítmények szerint 17 547 949 1 297 699 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1.3.1. Válogató 4 373 783 323 500 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 1.3.2. Komposztáló 1 204 025 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 1.3.3. Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 3 306 216 244 369 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 1.3.4. RDF energiahasznosító mű 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1.3.5. Elsődleges lerakás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1.3.6. Egyéb kezelést végző létesítmények 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1.3.7. Nagy fűtőértékű anyag elhelyezése 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1.3.8. Másodlagos lerakás 6 094 274 450 568 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 1.3.9. Egyéb kezelés 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1.3.10. Kezelő létesítmények nem közvetlen költsége 2 569 651 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 2. Pótlási költségek 3 669 294 41 293 81 499 384 623 80 412 43 426 40 206 976 768 40 206 41 293 1 185 527 80 412 61 939 455 625 115 752 2.1. Megelőzés költségei 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2.1.1. Házi komposztálás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2.2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 2 623 950 41 293 81 499 384 623 80 412 41 293 40 206 905 323 40 206 41 293 885 894 80 412 61 939 325 944 115 752 2.2.1. Hulladékudvar 27 320 0 0 0 0 0 0 0 0 0 30 400 0 0 0 0 2.2.2. Gyűjtősziget 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2.2.3. Járművek 1 929 998 41 293 81 499 80 412 80 412 41 293 40 206 789 571 40 206 41 293 855 494 80 412 61 939 21 733 0 2.2.4. Edényzet 666 632 0 0 304 211 0 0 0 115 752 0 0 0 0 0 304 211 115 752 2.3. Kezelési költségek létesítmények szerint 1 045 344 0 0 0 0 2 133 0 71 445 0 0 299 633 0 0 129 681 0 2.3.1. Válogató 117 510 0 0 0 0 0 0 0 0 0 72 500 0 0 0 0 2.3.2. Komposztáló 31 454 0 0 0 0 0 0 0 0 0 35 000 0 0 0 0 2.3.3. Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 705 830 0 0 0 0 0 0 0 0 0 130 000 0 0 0 0 2.3.4. RDF energiahasznosító mű 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2.3.5. Átrakó 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2.3.6. Lerakó 53 921 0 0 0 0 0 0 0 0 0 60 000 0 0 0 0 2.3.7. Egyéb kezelést végző létesítmények 136 628 0 0 0 0 2 133 0 71 445 0 0 2 133 0 0 129 681 0 3. Összesen 44 693 389 3 075 708 3 117 489 3 420 613 3 116 402 3 079 416 3 076 196 4 012 758 3 076 196 3 077 283 4 221 517 3 116 402 3 097 929 3 491 615 3 151 742

1. Üzemeltetési és karbantartási költségek 1.1. Megelőzés költségei 1.2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 1.2.1. Szelektíven gyűjtés költsége

273

Jelenérték 1. Üzemeltetési és karbantartási költségek 41 024 096 1.1. Megelőzés költségei 201 357 1.2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 23 274 790 1.2.1. Szelektíven gyűjtés költsége 19 420 314 1.2.1.1.Gyűjtőszigetekről begyűjtött hulladék 2 412 549 1.2.1.2. Hulladékudvarokon begyűjtött hulladék 1 812 260 1.2.1.3. Házhoz menő gyűjtéssel begyűjtött hulladék 1 359 575 1.2.1.4. Egyéb módon begyűjtött hulladék 0 1.2.1.5. Komposztált mennyiség gyűjtési költsége 1 523 115 1.2.1.6. Vegyes gyűjtés költsége 11 824 910 1.2.1.7. Egyéb gyűjtési költség (lomtalanítás, eseti gyűjtések) 487 906 1.2.2. Kezelés utáni melléktermékek további szállítási költsége 0 1.2.3. Gyűjtéshez és szállításhoz kapcsolódó nem közvetlen költségek 3 854 476 1.3. Kezelési költségek létesítmények szerint 17 547 949 1.3.1. Válogató 4 373 783 1.3.2. Komposztáló 1 204 025 1.3.3. Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 3 306 216 1.3.4. RDF energiahasznosító mű 0 1.3.5. Elsődleges lerakás 0 1.3.6. Egyéb kezelést végző létesítmények 0 1.3.7. Nagy fűtőértékű anyag elhelyezése 0 1.3.8. Másodlagos lerakás 6 094 274 1.3.9. Egyéb kezelés 0 1.3.10. Kezelő létesítmények nem közvetlen költsége 2 569 651 2. Pótlási költségek 3 669 294 2.1. Megelőzés költségei 0 2.1.1. Házi komposztálás 0 2.2. Gyűjtési költségek gyűjtési módok szerint 2 623 950 2.2.1. Hulladékudvar 27 320 2.2.2. Gyűjtősziget 0 2.2.3. Járművek 1 929 998 2.2.4. Edényzet 666 632 2.3. Kezelési költségek létesítmények szerint 1 045 344 2.3.1. Válogató 117 510 2.3.2. Komposztáló 31 454 2.3.3. Előkezelő (mechanikai ill. biológiai) 705 830 2.3.4. RDF energiahasznosító mű 0 2.3.5. Átrakó 0 2.3.6. Lerakó 53 921 2.3.7. Egyéb kezelést végző létesítmények 136 628 3. Összesen 44 693 389

17. év 18. év 19. év 20. év 21. év 22. év 23. év 24. év 25. év 26. év 27. év 28. év 29. év 30. év 2029 2030 2031 2032 2033 2034 2035 2036 2037 2038 2039 2040 2041 2042 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 3 035 990 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 14 901 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 722 434 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 1 437 193 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 178 541 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 134 116 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 100 617 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 112 723 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 875 089 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 36 107 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 285 241 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 1 298 655 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 323 683 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 89 101 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 244 689 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 451 021 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 190 161 1 472 133 32 599 0 0 0 1 124 675 936 562 0 304 211 0 2 133 0 0 115 752 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 32 599 0 0 0 825 042 865 117 0 304 211 0 0 0 0 115 752 0 0 0 0 0 30 400 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 32 599 0 0 0 794 642 749 365 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 115 752 0 304 211 0 0 0 0 115 752 1 472 133 0 0 0 0 299 633 71 445 0 0 0 2 133 0 0 0 120 000 0 0 0 0 72 500 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 35 000 0 0 0 0 0 0 0 0 1 350 000 0 0 0 0 130 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 60 000 0 0 0 0 0 0 0 0 2 133 0 0 0 0 2 133 71 445 0 0 0 2 133 0 0 0 4 508 123 3 068 589 3 035 990 3 035 990 3 035 990 4 160 665 3 972 552 3 035 990 3 340 201 3 035 990 3 038 123 3 035 990 3 035 990 3 151 742

274

42. táblázat: A költségek becslésének eredményei, eFt eFt 1. Beruházási költség 2. Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (1+4-5)

eFt 1. Beruházási költség 2. Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (1+4-5)

Jelenérték 5 535 999 -917 219 1 847 215 929 997 160 159 6 305 836

Jelenérték 5 535 999 -917 219 1 847 215 929 997 160 159 6 305 836

1. év

2. év

2 013 2 014 156 539 5 939 073 0 0 0 0 0 0 0 0 156 539 5 939 073

3. év

4. év

5. év

6. év

7. év

8. év

9. év

10. év

11. év

12. év

13. év

14. év

2 015

2 016

2 017

2 018

2 019

2 020

2 021

2 022

2 023

2 024

2 025

2 026

0 0 0 0 0 0 36 491 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 0 0 0 0 2 133 0 36 491 -75 004 -75 004 -75 004 -72 871 -75 004 0 0 0 0 0 0 36 491 -75 004 -75 004 -75 004 -72 871 -75 004

0 -75 004 115 752 40 748 0 40 748

2 027 0 0 0 0 0 0 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 0 0 1 124 675 0 0 0 -75 004 -75 004 1 049 671 -75 004 -75 004 -75 004 0 0 0 0 0 0 -75 004 -75 004 1 049 671 -75 004 -75 004 -75 004

16. év

17. év

18. év

19. év

20. év

21. év

22. év

23. év

24. év

25. év

26. év

27. év

28. év

29. év

2 028

2 029

2 030

2 031

2 032

2 033

2 034

2 035

2 036

2 037

2 038

2 039

2 040

2 041

0 0 0 0 0 0 0 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 115 752 1 472 133 0 0 0 0 1 124 675 40 748 1 397 129 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 1 049 671 0 0 0 0 0 0 0 40 748 1 397 129 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 1 049 671

275

15. év

30. év

2 042 0 0 0 0 0 0 0 0 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 115 752 0 0 0 2 133 0 0 115 752 40 748 -75 004 -75 004 -75 004 -72 871 -75 004 -75 004 40 748 0 0 0 0 0 0 0 692 198 40 748 -75 004 -75 004 -75 004 -72 871 -75 004 -75 004 -651 450

43. Táblázat: Közszolgáltatási díj meghatározása (Megjegyzés: A projekt működése 2015. év kezdetével indul, a 2013-2014. évek nem tartalmaznak adatot) Megnevezés

Jelenérték

Díjtömeg számítása e Ft-ban 1. Költségek és ráfordítások 46 980 1.1. üzemeltetési költség és ráfordítás 1.2. karbantartási költség és ráfordítás 1.3. környezetvédelmi kiadás és ráfordítás 1.4. utógondozás és monitoring időarányos költsége 2. Bevételek 8 365 2.1. támogatás 2.2. melléktermék hasznosítás 8 365 bevétele 2.3. hasznosításból származó bevétel Tartós működéshez szükséges 3. 13 069 nyereség (3.1+3.2) 3.1. indokolt fejlesztés 13 069 3.2. indokolt befektetés megtérülése 4. Módosító tényezők (díjkompenzációval fedezett rész) 4.1. Ösztönzési célú csökkentés 4.1.1. …. 4.2. …. 5. Díjak összesen (1-2+3-4) 51 683 Fajlagos díj számítása 6. Begyűjtött hulladék mennyisége tonnában 7. Fajlagos díj, Ft/kg (5/6) Értékcsökkenés beépítésének ellenőrzése 8. Költségek és ráfordításokból (1. sor) a díjba beépített értékcsökkenés összege 9. A 8. sorból az új beruházás 2 183 díjba beépített éves értékcsökkenésének összege 10. Az új beruházás éves 4 772 értékcsökkenése 11. A meglévő eszközök éves értékcsökkenése 12. Az új beruházás értékcsökkenésének díjba történő beépítésének aránya (9/10), %

3. év 2015

4. év 2016

5. év 2017

6. év 2018

7. év 2019

8. év 2020

9. év 2021

10. év 2022

11. év 2023

12. év 2024

13. év 2025

14. év 2026

15. év 2027

16. év 2028

089 3 369 685 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953

645 0

616 815 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

645

616 815

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

160

938 673

939 517

939 517

939 517

954 222

954 222

954 222

954 222

954 222

968 925

968 925

968 925

968 925

968 925

160

938 673

939 517

939 517

939 517

954 222

954 222

954 222

954 222

954 222

968 925

968 925

968 925

968 925

968 925

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 604 3 691 543 3 804 236 3 804 236 3 804 236 3 818 941 3 818 941 3 818 941 3 818 941 3 818 941 3 833 644 3 833 644 3 833 644 3 833 644 3 833 644 77 744

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

47,48

48,83

48,83

48,83

49,02

49,02

49,02

49,02

49,02

49,21

49,21

49,21

49,21

49,21

174

136 617

138 394

138 394

138 394

153 098

153 098

153 098

153 098

153 098

167 802

167 802

167 802

167 802

167 802

425

384 838

384 838

384 838

384 838

384 838

384 838

384 838

384 838

384 838

384 838

319 100

319 100

319 100

319 100

35

36

36

36

40

40

40

40

40

44

53

53

53

53

276

Megnevezés

Jelenérték

Díjtömeg számítása e Ft-ban 1. Költségek és ráfordítások 46 980 1.1. üzemeltetési költség és ráfordítás 1.2. karbantartási költség és ráfordítás 1.3. környezetvédelmi kiadás és ráfordítás 1.4. utógondozás és monitoring időarányos költsége 2. Bevételek 8 365 2.1. támogatás 2.2. melléktermék hasznosítás 8 365 bevétele 2.3. hasznosításból származó bevétel 3. Tartós működéshez szükséges 13 069 nyereség (3.1+3.2) 3.1. indokolt fejlesztés 13 069 3.2. indokolt befektetés megtérülése 4. Módosító tényezők (díjkompenzációval fedezett rész) 4.1. Ösztönzési célú csökkentés 4.1.1. …. 4.2. …. 5. Díjak összesen (1-2+3-4) 51 683 Fajlagos díj számítása 6. Begyűjtött hulladék mennyisége tonnában 7. Fajlagos díj, Ft/kg (5/6) Értékcsökkenés beépítésének ellenőrzése 8. Költségek és ráfordításokból (1. sor) a díjba beépített értékcsökkenés összege 9. A 8. sorból az új beruházás 2 183 díjba beépített éves értékcsökkenésének összege 10. Az új beruházás éves 4 772 értékcsökkenése 11. A meglévő eszközök éves értékcsökkenése 12. Az új beruházás értékcsökkenésének díjba történő beépítésének aránya (9/10), %

17. év 2029

18. év 2030

19. év 2031

20. év 2032

21. év 2033

22. év 2034

23. év 2035

24. év 2036

25. év 2037

26. év 2038

27. év 2039

28. év 2040

29. év 2041

30. év 2042

089 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953 3 483 953

645 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

619 234 0

645

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

160

983 628

983 628

983 628

983 628

983 628

998 333

998 333

998 333

998 333

998 333 1 013 036 1 013 036 1 013 036 1 013 036

160

983 628

983 628

983 628

983 628

983 628

998 333

998 333

998 333

998 333

998 333 1 013 036 1 013 036 1 013 036 1 013 036

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 604 3 848 347 3 848 347 3 848 347 3 848 347 3 848 347 3 863 052 3 863 052 3 863 052 3 863 052 3 863 052 3 877 755 3 877 755 3 877 755 3 877 755 77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

77 902

49,40

49,40

49,40

49,40

49,40

49,59

49,59

49,59

49,59

49,59

49,78

49,78

49,78

49,78

174

182 505

161 302

165 193

169 251

173 484

192 604

164 672

166 764

173 703

180 941

203 195

211 070

211 913

211 913

425

319 100

319 100

319 100

319 100

319 100

319 100

319 100

319 100

319 100

319 100

319 100

319 100

319 100

319 100

57

51

52

53

54

60

52

52

54

57

64

66

66

66

277

6.2.2.2.-2. táblázat: A teherviselőképességi vizsgálat eredménye 2013 Egy háztartásra jutó éves hulladék kiadás (ÁFA-val), Ft/év Kiskunhalasi Egy háztartásra jutó éves nettó jövedelem, Ft/év Lakossági hulladék kiadások és nettó jövedelmek aránya, átlagosan

34 787

2014 39 392

2015 38 262

2016 39 430

2017 39 430

2018

2019

39 430

39 582

2020 39 582

2021 39 582

2022 39 582

2023 39 582

2024 39 734

2025 39 734

2026 39 734

2027 39 734

2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 1,46%

1,66%

1,61%

1,66%

1,66%

1,66%

1,67%

1,67%

1,67%

1,67%

1,67%

1,67%

1,67%

1,67%

1,67%

Lakossági hulladék kiadások és nettó 3,96% 4,48% 4,35% 4,49% 4,49% 4,49% 4,50% 4,50% 4,50% 4,50% 4,50% 4,52% 4,52% 4,52% 4,52% jövedelmek aránya, alsó tized Kisteleki Egy háztartásra jutó éves nettó 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 jövedelem, Ft/év Lakossági hulladék kiadások és nettó jövedelmek aránya, átlagosan

1,69%

1,91%

1,85%

1,91%

1,91%

1,91%

1,92%

1,92%

1,92%

1,92%

1,92%

1,93%

1,93%

1,93%

1,93%

Lakossági hulladék kiadások és nettó 4,56% 5,16% 5,01% 5,16% 5,16% 5,16% 5,18% 5,18% 5,18% 5,18% 5,18% 5,20% 5,20% 5,20% 5,20% jövedelmek aránya, alsó tized Makói Egy háztartásra jutó éves nettó 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 jövedelem, Ft/év Lakossági hulladék kiadások és nettó jövedelmek aránya, átlagosan

1,48%

1,68%

1,63%

1,68%

1,68%

1,68%

1,69%

1,69%

1,69%

1,69%

1,69%

1,69%

1,69%

1,69%

1,69%

Lakossági hulladék kiadások és nettó 4,01% 4,54% 4,41% 4,54% 4,54% 4,54% 4,56% 4,56% 4,56% 4,56% 4,56% 4,58% 4,58% 4,58% 4,58% jövedelmek aránya, alsó tized Mórahalomi Egy háztartásra jutó éves nettó 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 jövedelem, Ft/év Lakossági hulladék kiadások és nettó jövedelmek aránya, átlagosan

1,60%

1,81%

1,76%

1,81%

1,81%

1,81%

1,82%

1,82%

1,82%

1,82%

1,82%

1,83%

1,83%

1,83%

1,83%

Lakossági hulladék kiadások és nettó 4,32% 4,89% 4,75% 4,90% 4,90% 4,90% 4,92% 4,92% 4,92% 4,92% 4,92% 4,94% 4,94% 4,94% 4,94% jövedelmek aránya, alsó tized Szegedi Egy háztartásra jutó éves nettó 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 jövedelem, Ft/év Lakossági hulladék kiadások és nettó jövedelmek aránya, átlagosan

1,23%

1,39%

1,35%

1,39%

1,39%

1,39%

1,40%

1,40%

1,40%

1,40%

1,40%

1,40%

1,40%

1,40%

1,40%

Lakossági hulladék kiadások és nettó jövedelmek aránya, alsó tized

3,32%

3,76%

3,65%

3,76%

3,76%

3,76%

3,77%

3,77%

3,77%

3,77%

3,77%

3,79%

3,79%

3,79%

3,79%

278

2028 Egy háztartásra jutó éves hulladék kiadás (ÁFA-val), Ft/év Kiskunhalasi Egy háztartásra jutó éves nettó jövedelem, Ft/év Lakossági hulladék kiadások és nettó jövedelmek aránya, átlagosan

39 734

2029 39 887

2030 39 887

2031 39 887

2032 39 887

2033

2034

39 887

40 039

2035 40 039

2036 40 039

2037 40 039

2038 40 039

2039 40 192

2040 40 192

2041 40 192

2042 40 192

2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 2 375 000 1,67%

1,68%

1,68%

1,68%

1,68%

1,68%

1,69%

1,69%

1,69%

1,69%

1,69%

1,69%

1,69%

1,69%

1,69%

Lakossági hulladék kiadások és nettó 4,52% 4,54% 4,54% 4,54% 4,54% 4,54% 4,56% 4,56% 4,56% 4,56% 4,56% 4,57% 4,57% 4,57% 4,57% jövedelmek aránya, alsó tized Kisteleki Egy háztartásra jutó éves nettó 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 2 064 000 jövedelem, Ft/év Lakossági hulladék kiadások és nettó jövedelmek aránya, átlagosan

1,93%

1,93%

1,93%

1,93%

1,93%

1,93%

1,94%

1,94%

1,94%

1,94%

1,94%

1,95%

1,95%

1,95%

1,95%

Lakossági hulladék kiadások és nettó 5,20% 5,22% 5,22% 5,22% 5,22% 5,22% 5,24% 5,24% 5,24% 5,24% 5,24% 5,26% 5,26% 5,26% 5,26% jövedelmek aránya, alsó tized Makói Egy háztartásra jutó éves nettó 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 2 346 000 jövedelem, Ft/év Lakossági hulladék kiadások és nettó jövedelmek aránya, átlagosan

1,69%

1,70%

1,70%

1,70%

1,70%

1,70%

1,71%

1,71%

1,71%

1,71%

1,71%

1,71%

1,71%

1,71%

1,71%

Lakossági hulladék kiadások és nettó 4,58% 4,60% 4,60% 4,60% 4,60% 4,60% 4,61% 4,61% 4,61% 4,61% 4,61% 4,63% 4,63% 4,63% 4,63% jövedelmek aránya, alsó tized Mórahalomi Egy háztartásra jutó éves nettó 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 2 175 000 jövedelem, Ft/év Lakossági hulladék kiadások és nettó jövedelmek aránya, átlagosan

1,83%

1,83%

1,83%

1,83%

1,83%

1,83%

1,84%

1,84%

1,84%

1,84%

1,84%

1,85%

1,85%

1,85%

1,85%

Lakossági hulladék kiadások és nettó 4,94% 4,96% 4,96% 4,96% 4,96% 4,96% 4,98% 4,98% 4,98% 4,98% 4,98% 4,99% 4,99% 4,99% 4,99% jövedelmek aránya, alsó tized Szegedi Egy háztartásra jutó éves nettó 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 2 834 000 jövedelem, Ft/év Lakossági hulladék kiadások és nettó jövedelmek aránya, átlagosan

1,40%

1,41%

1,41%

1,41%

1,41%

1,41%

1,41%

1,41%

1,41%

1,41%

1,41%

1,42%

1,42%

1,42%

1,42%

Lakossági hulladék kiadások és nettó jövedelmek aránya, alsó tized

3,79%

3,80%

3,80%

3,80%

3,80%

3,80%

3,82%

3,82%

3,82%

3,82%

3,82%

3,83%

3,83%

3,83%

3,83%

279

44. táblázat: Pénzügyi bevételek (Megjegyzés: A projekt működése 2015. év kezdetével indul, a 2013-2014. évek nem tartalmaznak adatot) eFt

3. év 2 015

Jelenérték

1. Hulladék átvételi díjból származó bevétel 1.1. lakosságtól 1.2. nem lakosságtól (intézményi) 1.3. be nem hajtható követelés 2. Másodnyersanyag értékesítéséből 7 származó bevétel* 3. Energiahasznosításból származó bevétel 4. A koordináló szervezettől kapott bevétel 5. Egyéb bevétel -6

4. év 2 016

5. év 2 017

6. év 2 018

7. év 2 019

8. év 2 020

9. év 2 021

10. év 2 022

11. év 2 023

12. év 2 024

13. év 2 025

14. év 2 026

15. év 2 027

16. év 2 028

374 155

0

0

0

0

14 704

14 704

14 704

14 704

14 704

29 408

29 408

29 408

29 408

29 408

351 249 61 257 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

12 520 2 184 0

12 520 2 184 0

12 520 2 184 0

12 520 2 184 0

12 520 2 184 0

25 041 4 367 0

25 041 4 367 0

25 041 4 367 0

25 041 4 367 0

25 041 4 367 0

563 204

505 734

507 793

507 793

507 793

507 793 507 793 507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

514 318 -332 626 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403

6. Összes bevétel (1+2+3+4+5) 1 325 525 173 108

63 390

63 390

63 390

78 094

78 094

78 094

78 094

78 094

92 798

92 798

92 798

92 798

92 798

18. év 2 030

19. év 2 031

20. év 2 032

21. év 2 033

22. év 2 034

23. év 2 035

24. év 2 036

25. év 2 037

26. év 2 038

27. év 2 039

28. év 2 040

29. év 2 041

30. év 2 042

* OHÜ-től kapott bevétellel együtt.

eFt

Jelenérték

1. Hulladék átvételi díjból származó bevétel 1.1. lakosságtól 1.2. nem lakosságtól (intézményi) 1.3. be nem hajtható követelés 2. Másodnyersanyag értékesítéséből 7 származó bevétel* 3. Energiahasznosításból származó bevétel 4. A koordináló szervezettől kapott bevétel 5. Egyéb bevétel -6

17. év 2 029

374 155

44 111

44 111

44 111

44 111

44 111

58 815

58 815

58 815

58 815

58 815

73 519

73 519

73 519

73 519

351 249 61 257 0

37 561 6 550 0

37 561 6 550 0

37 561 6 550 0

37 561 6 550 0

37 561 6 550 0

50 081 8 734 0

50 081 8 734 0

50 081 8 734 0

50 081 8 734 0

50 081 8 734 0

62 602 10 917 0

62 602 10 917 0

62 602 10 917 0

62 602 10 917 0

563 204

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793 507 793 507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

514 318 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403 -444 403

6. Összes bevétel (1+2+3+4+5) 1 325 525 107 501 107 501 107 501 107 501 107 501 122 205 122 205 122 205 122 205 122 205 136 909 136 909 136 909 136 909 * OHÜ-től kapott bevétellel együtt.

280

45. táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben Megnevezés

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

7. év

8. év

9. év

10. év

11. év

12. év

13. év

14. év

eFt

2 013

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 019

2 020

2 021

2 022

2 023

2 024

2 025

2 026

156 539

5 939 073

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

36 491

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

0

0

0

0

2 133

0

0

1 124 675

0

0

0

1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi üzemeltetési és fenntartási költség 3. Pénzügyi pótlási költség 4. Kiadási pénzáram 1+2+3

0

0

156 539

5 939 073

0 115 752

36 491 -75 004 -75 004 -75 004 -72 871 -75 004

40 748

-75 004 -75 004

1 049 671 -75 004

15. év 2 027

-75 004 -75 004

5. Pénzügyi működési bevétel

0

0

173 108

63 390

63 390

63 390

78 094

78 094

78 094

78 094

78 094

92 798

92 798

92 798

6. Egyéb bevétel

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7. Bevételi pénzáram 5+6

0

0 173 108

63 390

63 390

63 390

78 094

78 094

78 094

78 094

78 094

92 798

92 798

92 798

92 798

8. Pénzügyi maradványérték

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

9. Nettó összes pénzügyi pénzáram 7+8-4

-156 539 -5 939 073 136 617 138 394 138 394 138 394 150 965 153 098

37 346

10. Pénzügyi nettó jelenérték

FNPV/beruházás (FNPV/C)

11. Pénzügyi belső megtérülési ráta

FRR/beruházás (FRR/C)

0

153 098 153 098

-956 873 167 802

167 802 167 802

-4 980 311 -5,46%

Megnevezés

16. év

17. év

18. év

19. év

20. év

21. év

22. év

23. év

24. év

25. év

26. év

27. év

28. év

29. év

eFt

2 028

2 029

2 030

2 031

2 032

2 033

2 034

2 035

2 036

2 037

2 038

2 039

2 040

2 041

1. Pénzügyi beruházási költség

92 798

30. év 2 042

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2. Pénzügyi üzemeltetési és fenntartási költség

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

3. Pénzügyi pótlási költség

115 752

1 472 133

0

0

0

0

1 124 675 115 752

0

0

0

2 133

0

4. Kiadási pénzáram 1+2+3

40 748

1 397 129 -75 004 -75 004

-75 004 -75 004

5. Pénzügyi működési bevétel

92 798

107 501 107 501 107 501

107 501 107 501

6. Egyéb bevétel 7. Bevételi pénzáram 5+6 8. Pénzügyi maradványérték 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram 7+8-4

0 92 798 0

0

0

0

107 501 107 501 107 501 0

0

0

52 050 -1 289 628 182 505 182 505

0

0

107 501 107 501 0

1 049 671

0

0

0

0

0

0

40 748

136 909 136 909 0

0

122 205 122 205 122 205 122 205 122 205 136 909 136 909 136 909 136 909

0

0

182 505 182 505

-927 466

281

40 748 -75 004 -75 004 -75 004 -72 871 -75 004 -75 004

122 205 122 205 122 205 122 205 122 205 136 909 136 909 0

0 115 752

0

0

0

0

0

0

0 692 198

81 457 197 209 197 209 197 209 209 780 211 913 211 913 788 359

46. táblázat: A megtérülési mutatók a projektgazda által befektetett tőke megtérülésére Megnevezés

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

7. év

8. év

9. év

10. év

11. év

12. év

13. év

14. év

15. év

eFt

2 013

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 019

2 020

2 021

2 022

2 023

2 024

2 025

2 026

2 027

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

0 115 752

0

0

1 124 675

0

0

0

1. Pénzügyi üzemeltetési és fenntartási költség

0

0

36 491

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

2. Pénzügyi pótlási költség

0

0

0

0

0

0

2 133

3. Kiadási pénzáram 1+2

0

0

36 491 -75 004 -75 004 -75 004 -72 871 -75 004

4. Pénzügyi bevétel

0

0

173 108

63 390

63 390

63 390

78 094

78 094

78 094

78 094

78 094

92 798

92 798

92 798

5. Egyéb bevétel

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6. Bevételi pénzáram 4+5

0

0 173 108

63 390

63 390

63 390

78 094

78 094

78 094

78 094

78 094

92 798

92 798

92 798

92 798

7. Pénzügyi maradványérték 8. Önerő 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram 6+7-83

40 748

-75 004 -75 004

1 049 671 -75 004

-75 004 -75 004 92 798

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

36 981

1 403 040

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

-36 981 -1 403 040 136 617 138 394 138 394 138 394 150 965 153 098

37 346

10. Pénzügyi nettó jelenérték

FNPV/tőke (FNPV/K)

11. Pénzügyi belső megtérülési ráta

FRR/tőke (FRR/K)

153 098 153 098

-956 873 167 802

167 802 167 802

-752 131 -0,10%

Megnevezés

16. év

17. év

18. év

19. év

20. év

21. év

22. év

23. év

24. év

25. év

26. év

27. év

28. év

29. év

30. év

eFt

2 028

2 029

2 030

2 031

2 032

2 033

2 034

2 035

2 036

2 037

2 038

2 039

2 040

2 041

2 042

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

1 124 675 115 752

0

0

0

2 133

0

1. Pénzügyi üzemeltetési és fenntartási költség

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

2. Pénzügyi pótlási költség

115 752

1 472 133

0

0

0

0

3. Kiadási pénzáram 1+2

40 748

1 397 129 -75 004 -75 004

-75 004 -75 004

92 798

107 501 107 501 107 501

107 501 107 501

4. Pénzügyi bevétel 5. Egyéb bevétel 6. Bevételi pénzáram 4+5

0 92 798

0

0

0

107 501 107 501 107 501

0

0

107 501 107 501

-75 004

1 049 671

40 748 -75 004 -75 004 -75 004 -72 871 -75 004 -75 004

122 205 122 205 122 205 122 205 122 205 136 909 136 909 0

0

0

0

0

0

0

-75 004

0 115 752 40 748

136 909 136 909 0

0

122 205 122 205 122 205 122 205 122 205 136 909 136 909 136 909 136 909

7. Pénzügyi maradványérték

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 692 198

8. Önerő

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

182 505 182 505

-927 466

9. Nettó összes pénzügyi pénzáram 6+7-83

52 050 -1 289 628 182 505 182 505

282

0

81 457 197 209 197 209 197 209 209 780 211 913 211 913 788 359

49. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága – fejlesztési különbözet Megnevezés

1. év

2. év.

3. év

4. év

5. év

6. év

7. év

8. év

9. év

10. év

11. év

12. év

13. év

14. év

eFt

2 013

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 019

2 020

2 021

2 022

2 023

2 024

2 025

2 026

1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pénzügyi pótlási költség

2 027

156 539

5 939 073

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

36 491

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

0

0

0

0

0

0

2 133

0

115 752

0

0

1 124 675

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

156 539 5 939 073

36 491

-75 004

-75 004

-75 004

-72 871

-75 004

40 748

-75 004

-75 004 1 049 671

-75 004

-75 004

-75 004 92 798

4. Hiteltörlesztés 5. Hitel kamatának törlesztése 6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5

15. év

7. Pénzügyi bevétel

0

0

173 108

63 390

63 390

63 390

78 094

78 094

78 094

78 094

78 094

92 798

92 798

92 798

119 558

4 536 032

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

9. Nemzeti hozzájárulás (10+11)

36 981

1 403 040

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

10. Központi költségvetés hozzájárulása

21 099

800 476

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

11. Saját forrás (12+13)

15 882

602 564

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

15 882

602 564

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

15 882

602 564

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8. EU támogatás

12. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 13. Idegen forrás (14+15) 14. Hitel 15. Egyéb idegen forrás 16. Pénzügyi maradványérték 17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 176 19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

156 539 5 939 073

173 108

63 390

63 390

63 390

78 094

78 094

78 094

78 094

78 094

92 798

92 798

92 798

92 798

0

0

136 617

138 394

138 394

138 394

150 965

153 098

37 346

153 098

153 098

-956 873

167 802

167 802

167 802

0

0

136 617

275 011

413 405

551 799

702 764

855 863

893 209 1 046 307 1 199 406

242 532

410 334

578 136

745 938 30. év

Megnevezés

16. év

17. év

18. év

19. év

20. év

21. év

22. év

23. év

24. év

25. év

26. év

27. év

28. év

29. év

eFt

2 028

2 029

2 030

2 031

2 032

2 033

2 034

2 035

2 036

2 037

2 038

2 039

2 040

2 041

1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pénzügyi pótlási költség

2 042

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

115 752

1 472 133

0

0

0

0

1 124 675

115 752

0

0

0

2 133

0

0

115 752

4. Hiteltörlesztés

0

0

90 276

94 167

98 225

102 458

106 874

138 534

161 018

167 957

175 195

182 745

19 550

0

0

5. Hitel kamatának törlesztése

0

0

21 203

17 312

13 254

9 021

4 606

32 537

30 445

23 506

16 268

8 718

843

0

0

40 748 1 397 129

36 475

36 475

36 475

36 475

1 161 150

211 819

116 459

116 459

116 459

118 592

-54 611

-75 004

40 748 136 909

6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 7. Pénzügyi bevétel

92 798

107 501

107 501

107 501

107 501

107 501

122 205

122 205

122 205

122 205

122 205

136 909

136 909

136 909

8. EU támogatás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

9. Nemzeti hozzájárulás (10+11)

0

492 000

0

0

0

0

755 000

90 000

0

0

0

0

0

0

0 0

10. Központi költségvetés hozzájárulása

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

11. Saját forrás (12+13)

0

492 000

0

0

0

0

755 000

90 000

0

0

0

0

0

0

0

12. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

13. Idegen forrás (14+15)

0

492 000

0

0

0

0

755 000

90 000

0

0

0

0

0

0

0

14. Hitel

0

492 000

0

0

0

0

755 000

90 000

0

0

0

0

0

0

0

15. Egyéb idegen forrás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

16. Pénzügyi maradványérték 17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 176 19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

92 798

599 501

107 501

107 501

107 501

107 501

877 205

212 205

122 205

122 205

122 205

136 909

136 909

136 909

136 909

52 050

-797 628

71 026

71 026

71 026

71 026

-283 945

387

5 746

5 746

5 746

18 316

191 520

211 913

96 161

797 987

359

71 385

142 411

213 437

284 462

517

904

6 650

12 396

18 142

36 458

227 978

439 891

536 052

283

6.2.5.2.-2. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága be nem hajtható követelések esetén – teljes költség Megnevezés

1. év

2. év.

3. év

4. év

5. év

6. év

7. év

8. év

9. év

10. év

11. év

12. év

13. év

14. év

eFt

2 013

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 019

2 020

2 021

2 022

2 023

2 024

2 025

2 026

1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pénzügyi pótlási költség

15. év 2 027

156 539

5 939 073

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 369 685

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

0

0

41 293

81 499

384 623

80 412

43 426

40 206

976 768

40 206

41 293

1 185 527

80 412

61 939

455 625

4. Hiteltörlesztés

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5. Hitel kamatának törlesztése

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 7. Pénzügyi bevétel

156 539 5 939 073 3 410 978 3 565 452 3 868 576 3 564 365 3 527 379 3 524 159 4 460 721 3 524 159 3 525 246 4 669 480 3 564 365 3 545 892 3 939 578 0

0

4 086 866

4 195 216

4 195 216

4 195 216

4 209 038

4 209 038

4 209 038

4 209 038

4 209 038

4 222 859

4 222 859

4 222 859

119 558

4 536 032

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

9. Nemzeti hozzájárulás (10+11)

36 981

1 403 040

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

10. Központi költségvetés hozzájárulása

21 099

800 476

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

11. Saját forrás (12+13)

15 882

602 564

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

15 882

602 564

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

15 882

602 564

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8. EU támogatás

12. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 13. Idegen forrás (14+15) 14. Hitel 15. Egyéb idegen forrás 16. Pénzügyi maradványérték 17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 176 19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

7. Pénzügyi bevétel

4 222 859

156 539 5 939 073 4 086 866 4 195 216 4 195 216 4 195 216 4 209 038 4 209 038 4 209 038 4 209 038 4 209 038 4 222 859 4 222 859 4 222 859 4 222 859 0

0

675 888

0

0

675 888 1 305 652 1 632 292 2 263 143 2 944 802 3 629 681 3 377 998 4 062 877 4 746 669 4 300 048 4 958 543 5 635 510 5 918 791

629 764

326 640

630 851

681 659

684 879

-251 683

684 879

683 792

-446 621

658 494

676 967

283 281

0

0

4 308 358

4 423 470

4 423 470

4 423 470

4 438 175

4 438 175

4 438 175

4 438 175

4 438 175

4 452 878

4 452 878

4 452 878

4 452 878

7.1 Szolgáltatási díjbevétel

0

0

3 691 543

3 804 236

3 804 236

3 804 236

3 818 941

3 818 941

3 818 941

3 818 941

3 818 941

3 833 644

3 833 644

3 833 644

3 833 644

7.2 Értékesítési bevétel

0

0

616 815

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

7.a. Be nem hajtható követelések: 6%

0

0

221 493

228 254

228 254

228 254

229 136

229 136

229 136

229 136

229 136

230 019

230 019

230 019

230 019

7'. Pénzügyi bevétel be nem hajtható köv. után

0

0

4 086 866

4 195 216

4 195 216

4 195 216

4 209 038

4 209 038

4 209 038

4 209 038

4 209 038

4 222 859

4 222 859

4 222 859

4 222 859

284

Megnevezés

16. év

17. év

18. év

19. év

20. év

21. év

22. év

23. év

24. év

25. év

26. év

27. év

28. év

29. év

eFt

2 028

2 029

2 030

2 031

2 032

2 033

2 034

2 035

2 036

2 037

2 038

2 039

2 040

2 041

1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pénzügyi pótlási költség

30. év 2 042

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

3 483 953

115 752

1 472 133

32 599

0

0

0

1 124 675

936 562

0

304 211

0

2 133

0

0

115 752

4. Hiteltörlesztés

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5. Hitel kamatának törlesztése

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 599 705 4 956 086 3 516 552 3 483 953 3 483 953 3 483 953 4 608 628 4 420 515 3 483 953 3 788 164

3 483 953

3 486 086

3 483 953

3 483 953

3 599 705

6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 7. Pénzügyi bevétel

4 222 859

4 236 680

4 236 680

4 236 680

4 236 680

4 236 680

4 250 502

4 250 502

4 250 502

4 250 502

4 250 502

4 264 324

4 264 324

4 264 324

4 264 324

8. EU támogatás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

9. Nemzeti hozzájárulás (10+11)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

10. Központi költségvetés hozzájárulása

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

11. Saját forrás (12+13)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

12. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

13. Idegen forrás (14+15)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

14. Hitel

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

15. Egyéb idegen forrás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

16. Pénzügyi maradványérték

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4 222 859 4 236 680 4 236 680 4 236 680 4 236 680 4 236 680 4 250 502 4 250 502 4 250 502 4 250 502

4 250 502

4 264 324

4 264 324

4 264 324

4 264 324

766 549

778 238

780 371

780 371

664 619

17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 176 19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

7. Pénzügyi bevétel 7.1 Szolgáltatási díjbevétel 7.2 Értékesítési bevétel 7.a. Be nem hajtható követelések: 6% 7'. Pénzügyi bevétel be nem hajtható köv. után

623 154

-719 406

720 128

752 727

752 727

752 727

-358 126 -170 013

766 549

462 338

6 541 945 5 822 540 6 542 668 7 295 395 8 048 123 8 800 850 8 442 725 8 272 712 9 039 262 9 501 600 10 268 150 11 046 387 11 826 758 12 607 128 13 271 747

4 452 878

4 467 581

4 467 581

4 467 581

4 467 581

4 467 581

4 482 286

4 482 286

4 482 286

4 482 286

4 482 286

4 496 989

4 496 989

4 496 989

4 496 989

3 833 644

3 848 347

3 848 347

3 848 347

3 848 347

3 848 347

3 863 052

3 863 052

3 863 052

3 863 052

3 863 052

3 877 755

3 877 755

3 877 755

3 877 755

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

619 234

230 019

230 901

230 901

230 901

230 901

230 901

231 783

231 783

231 783

231 783

231 783

232 665

232 665

232 665

232 665

4 222 859

4 236 680

4 236 680

4 236 680

4 236 680

4 236 680

4 250 502

4 250 502

4 250 502

4 250 502

4 250 502

4 264 324

4 264 324

4 264 324

4 264 324

285

A közgazdasági költség-haszon elemzés részletes táblázatai

50. táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei eFt

Jelenérték

1. Beruházási költség 2. Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (1+4-5) eFt

5 484 352 -856 657 1 709 946 853 289 138 885 6 198 756 Jelenérték

1. Beruházási költség 2. Üzemeltetési és karbantartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (1+4-5)

1. év 2. év 2 013 2 014 156 539 5 939 073 0 0 0 0 0 0 0 0 156 539 5 939 073

5 484 352 -856 657 1 709 946 853 289 138 885 6 198 756

3. év 2 015

4. év 2 016

5. év 2 017

6. év 2 018

7. év 2 019

8. év 2 020

0 0 0 0 0 0 36 491 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 0 0 0 0 2 133 0 36 491 -75 004 -75 004 -75 004 -72 871 -75 004 0 0 0 0 0 0 36 491 -75 004 -75 004 -75 004 -72 871 -75 004

9. év 2 021 0 -75 004 115 752 40 748 0 40 748

10. év 11. év 12. év 13. év 14. év 15. év 2 022 2 023 2 024 2 025 2 026 2 027 0 0 0 0 0 0 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 0 0 1 124 675 0 0 0 -75 004 -75 004 1 049 671 -75 004 -75 004 -75 004 0 0 0 0 0 0 -75 004 -75 004 1 049 671 -75 004 -75 004 -75 004

16. év 17. év 18. év 19. év 20. év 21. év 22. év 23. év 24. év 25. év 26. év 2 028 2 029 2 030 2 031 2 032 2 033 2 034 2 035 2 036 2 037 2 038 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 115 752 1 472 133 0 0 0 0 1 124 675 115 752 0 0 0 40 748 1 397 129 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 1 049 671 40 748 -75 004 -75 004 -75 004 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 40 748 1 397 129 -75 004 -75 004 -75 004 -75 004 1 049 671 40 748 -75 004 -75 004 -75 004

27. év 2 039 0 -75 004 2 133 -72 871 0 -72 871

28. év 29. év 30. év 2 040 2 041 2 042 0 0 0 -75 004 -75 004 -75 004 0 0 115 752 -75 004 -75 004 40 748 0 0 692 198 -75 004 -75 004 -651 450

51. táblázat: A hasznok összegzése (Ft) eFt 1. Nyersanyag megtakarítás a hulladék hasznosításával 2. Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése Összes haszon eFt 1. Nyersanyag megtakarítás a hulladék hasznosításával 2. Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése Összes haszon

Jelenérték 8 174 675

3. év 2 015 641 972

4. év 2 016 644 482

5. év 2 017 644 482

6. év 2 018 644 482

7. év 2 019 644 482

8. év 2 020 644 482

9. év 2 021 644 482

10. év 2 022 644 482

11. év 2 023 644 482

12. év 2 024 644 482

13. év 2 025 644 482

14. év 2 026 644 482

15. év 2 027

16. év 2 028

644 482

644 482

349 828

358 157

4 079 813

249 370

258 206

266 535

274 865

283 194

291 523

299 852

308 182

316 511

324 840

333 169

341 498

12 254 487

891 342

902 688

911 017

919 346

927 675

936 005

944 334

952 663

960 992

969 322

977 651

985 980

994 309 1 002 638

Jelenérték

17. év 2 029

18. év 2 030

19. év 2 031

20. év 2 032

21. év 2 033

22. év 2 034

23. év 2 035

24. év 2 036

25. év 2 037

26. év 2 038

27. év 2 039

28. év 2 040

29. év 2 041

30. év 2 042

8 174 675

644 482

644 482

644 482

644 482

644 482

644 482

644 482

644 482

644 482

644 482

644 482

644 482

644 482

644 482

4 079 813

366 486

374 815

374 815

374 815

374 815

374 815

374 815

374 815

374 815

374 815

374 815

374 815

374 815

374 815

12 254 487 1 010 968 1 019 297 1 019 297 1 019 297 1 019 297 1 019 297 1 019 297 1 019 297 1 019 297 1 019 297 1 019 297 1 019 297 1 019 297 1 019 297

286

6.3.3.-1. táblázat: A közgazdasági mutatók számítása Megnevezés

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

7. év

8. év

9. év

10. év

11. év

12. év

13. év

14. év

eFt

2 013

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 019

2 020

2 021

2 022

2 023

2 024

2 025

2 026

1. Közgazdasági beruházási költség

156 539

5 939 073

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2. Közgazdasági üzemeltetési és fenntartási költség

0

0

36 491

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

3. Közgazdasági pótlási költség

0

0

0

0

0

0

2 133

-75 004

-75 004

-75 004

0

115 752

0

4. Kiadási pénzáram 1+2+3

156 539

5 939 073

36 491

-75 004

-75 004

-75 004

-72 871

-75 004

40 748

-75 004

15. év 2 027

0

0

0

0

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

0

1 124 675

0

0

0

-75 004 1 049 671

-75 004

-75 004

-75 004

5. Közgazdasági működési bevétel

0

0

505 734

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

6. Gazdasági hasznok

0

0

891 342

902 688

911 017

919 346

927 675

936 005

944 334

952 663

960 992

969 322

977 651

985 980

994 309

7. Bevételi pénzáram 5+6

0

0 1 397 076 1 410 481 1 418 810 1 427 139 1 435 468 1 443 798 1 452 127 1 460 456 1 468 785 1 477 115 1 485 444 1 493 773 1 502 102

0

0

8. Közgazdasági maradványérték 9. Nettó összes közgazdasági pénzáram 7+8-4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

-156 539 -5 939 073 1 360 585 1 485 485 1 493 814 1 502 143 1 508 339 1 518 802 1 411 379 1 535 460 1 543 789

10. Közgazdasági nettó jelenérték

ENPV

11. Közgazdasági belső megtérülési ráta

ERR

0

0

0

12 496 564 23,25%

Megnevezés

16. év

17. év

18. év

19. év

20. év

21. év

22. év

23. év

24. év

25. év

26. év

27. év

28. év

29. év

eFt

2 028

2 029

2 030

2 031

2 032

2 033

2 034

2 035

2 036

2 037

2 038

2 039

2 040

2 041

1. Közgazdasági beruházási költség

0

427 444 1 560 448 1 568 777 1 577 106

0

0

0

0

0

0

0

30. év 2 042

0

0

0

0

0

0

0

0

2. Közgazdasági üzemeltetési és fenntartási költség

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

-75 004

3. Közgazdasági pótlási költség

115 752

1 472 133

0

0

0

0

1 124 675

115 752

0

0

0

2 133

0

0

115 752

4. Kiadási pénzáram 1+2+3

40 748 1 397 129

-75 004

-75 004

-75 004

40 748

-75 004

-75 004

-75 004

-72 871

-75 004

-75 004

40 748

5. Közgazdasági működési bevétel

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

507 793

1 002 638

1 010 968

1 019 297

1 019 297

1 019 297

1 019 297

1 019 297

1 019 297

1 019 297

1 019 297

1 019 297

1 019 297

1 019 297

1 019 297

1 019 297

6. Gazdasági hasznok 7. Bevételi pénzáram 5+6 8. Közgazdasági maradványérték 9. Nettó összes közgazdasági pénzáram 7+8-4

-75 004 1 049 671

1 510 431 1 518 761 1 527 090 1 527 090 1 527 090 1 527 090 1 527 090 1 527 090 1 527 090 1 527 090 1 527 090 1 527 090 1 527 090 1 527 090 1 527 090 0 1 469 683

0

0

0

0

0

121 632 1 602 094 1 602 094 1 602 094 1 602 094

287

0

0

0

0

0

0

0

0

692 198

477 419 1 486 342 1 602 094 1 602 094 1 602 094 1 599 961 1 602 094 1 602 094 2 178 540

43. sz. Melléklet

A projektterület lehatárolása

288

289

44. sz. Melléklet

A projektterület TEKKT-lista

290

Település

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Algyő Ásotthalom Baks Balástya Balotaszállás Bordány Csengele Deszk Dóc Domaszék Ferencszállás Forráskút Kelebia Kistelek Kiszombor Klárafalva Kübekháza Mórahalom Ópusztaszer Öttömös Pusztamérges Pusztaszer Röszke Ruzsa Sándorfalva Szatymaz Szeged Tiszasziget Tompa Újszentiván Üllés Zákányszék Zsombó

A területfejlesztés szempontjából kiemelt térségek és települések (TEKKT) listája szerint "Nem mondunk Tiszale senkiről" Tanyák térség térségek x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések

Az országos átlagot legalább 1,75szörösen meghaladó munkanélküliségű települések

x x x x

x x

x x

x x

x x x x x

x x

291

x

45. sz. Melléklet

Ipari parkok, tömörülések

292

293

46. sz. Melléklet

Jelenlegi szelektív-és zöld hulladék kezelés

294

Szelektív hulladékgyűjtés jelenlegi gyakorlata a projektterületen: A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. szolgáltatási területén sárga zsákos gyűjtés keretében van házhoz menő szelektív gyűjtés.A Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. nem vezette be a házhoz menő szelektív gyűjtést.A Puszta-szem Bt., a Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. és a Laczi és Fiai Kft. nem vezette be a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést. A Móraép Kft. szolgáltatási területén van sárga zsákos szelektív hulladékgyűjtés.Minden településen van szelektív hulladékgyűjtő sziget.Az ISPA Projekt keretében 28 településen lett kialakítva hulladékgyűjtő udvar. Mórahalom területén átrakó állomás lett kialakítva, Algyőn pedig önkormányzati tulajdonú hulladékudvar található.Dóc, Ferencszállás és Klárafalva nem rendelkezik hulladékgyűjtő udvarral. Település

Szolgáltató

Szelektív gyűjtés van?

Hulladékudvar van?

Hulladékgyűjtő sziget (db)?

Algyő

CsMTT

nincs

igen, önk.-i tulajdonú

1

Ásotthalom

SZKHT

igen

ISPA

1

Baks

SZKHT

igen

ISPA

1

Puszta-szem Kft.

nincs

ISPA

1

Felső-Bácskai H. Kft.

nincs

ISPA

1

Bordány

SZKHT

igen

ISPA

6

Csengele

SZKHT

igen

ISPA

1

Deszk

CsMTT

nincs

ISPA

1

Dóc

SZKHT

igen

-

1

Domaszék

CsMTT

nincs

ISPA

1

Ferencszállás

CsMTT

nincs

-

1

Laczi és Fiai Kft.

nincs

ISPA

1

Kelebia

CsMTT

nincs

ISPA

1

Kistelek

Puszta-szem Kft.

nincs

ISPA

2

Kiszombor

CsMTT

nincs

ISPA

1

Klárafalva

CsMTT

nincs

-

1

Kübekháza

SZKHT

igen

ISPA

1

Mórahalom

Móraép Kht.

igen

átrakó állomás

1

Ópusztaszer

Puszta-szem Kft.

nincs

ISPA

1

Felső-Bácskai H. Kft.

nincs

ISPA

1

CsMTT

nincs

ISPA

1

Balástya Balotaszállás

Forráskút

Öttömös Pusztamérges

295

Pusztaszer

Puszta-szem Kft.

nincs

ISPA

1

Röszke

SZKHT

igen

ISPA

1

Ruzsa

CsMTT

nincs

ISPA

1

Sándorfalva

SZKHT

igen

ISPA

4

Szatymaz

SZKHT

igen

ISPA

1

Szeged

SZKHT

igen

ISPA

58

Tiszasziget

SZKHT

igen

ISPA

1

Tompa

CsMTT

nincs

ISPA

1

Újszentiván

SZKHT

igen

ISPA

1

Üllés

CsMTT

nincs

ISPA

1

Zákányszék

SZKHT

igen

ISPA

1

Zsombó

SZKHT

igen

ISPA

1

296

Hulladékbegyűjtő létesítmények, eszközök 2011. évben Megnevezés, helyszín (cím, hrsz)

Életkor, állapot

Hulladékudvar Ásotthalom, 0376/52 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Baks, 0366/13 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Balástya, 09/149 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Balotaszállás, 0109/205 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Bordány, 0106/84 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Csengele, 0149/43

2 év, használt

Hulladékudvar Deszk, 0186/3 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Domaszék, 0201/114 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Forráskút, 057/9 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Kelebia, 0407/6

2 év, használt

Hulladékudvar Kistelek, 0197/44

2 év, használt

Hulladékudvar Kiszombor, 05416/19 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Kübekháza, 09/11 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Ópusztaszer, 097/5 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Öttömös, 017/36 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Pusztamérges, 07/99 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Pusztaszer, 0187/39 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Röszke, 0279/2 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Ruzsa, 174/8 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Sándorfalva, 0140/5

13 év, használt

Hulladékudvar Szatymaz, 053/2 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Tiszasziget, 041/2 hrsz.

4 év, használt

Hulladékudvar Tompa, 021/4 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Újszentiván, 320 hrsz.

10 év, használt

Hulladékvar Üllés, 072/27 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Zákányszék, 018/51 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Zsombó, 0144/60 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Szeged-Gyálarét, 0166/1 hrsz. Hulladékudvar Szeged-Szentmihálytelek, 02086/23 hrsz. Hulladékudvar Szeged-Kiskundorozsma, 522/25 hrsz.

13 év, használt 9 év, használt 12 év, használt

Hulladékudvar Szeged, Vértói út, 16059/1 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Szeged-Baktó, 01109/2 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Szeged-Alsóváros, 21813/2 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Szeged, Sándorfalvi út, 01207/72 hrsz.

2 év, használt

Hulladékudvar Szeged-Tápé, 02032/130 Hulladékgyűjtő szigetek Szegeden

2 év, használt

Szeged, Koszorú u. 46., 99 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Erdélyi tér, 1208 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Málna u. ABC, 1577/2

2 év, használt

Szeged, Vedres u. 18. Patyolat, 1848/48 hrsz.

2 év, használt

Szeged-Újszeged,Víztorony tér, 302 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Rendező tér 2., 21939 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Hont F. u. 15., 15866/1 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Kodály tér 1., 11643/1 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Csongrádi sgt. 76-78., 11643/1 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Hont F. u. 12., 15866/1 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Déryné u. - COOP parkoló, 383/3 hrsz.

2 év, használt

297

Szeged, Garam u. trafó mellett, 16063/1 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Csanádi u. 17., 1851 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Csanádi u. 13., 1848/45 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Körtöltés u. 8/b - vel szemben, 11898 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Klapka tér, 12042/1 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Bal fasor - Temesvári krt. felöl, 240 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Ág u. 3., 15786/1 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Attila u. 21., 3115/2 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Bihari u. 28/b., 10846 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Budapesti krt. 4/a. mögött, 11200 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Csaba u. - Gyík u. sarok, 10016/1 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Csongrádi sgt. 104. mögött, 16123/2 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Csongrádi sgt. 75/a., 15786/1 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Gáspár Z. u. 1., 15786/1 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Ilona u. 8., 16389/1 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Kemes u. 18/a., 10941/1 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Kereszttöltés u. 33. II., 10109/1 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Kukorica u. 12., 16242/39 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Nyitra u. - Fűtőmű u. kereszteződése, 16297/1 hrsz.

2 év, használt

Szeged, OBI parkoló, 12467/10

2 év, használt

Szeged, Római krt. 20. (Új híd lábánál), 2542/7 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Kossuth Lajos sgt. 117., 12649/1 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Gyöngyvirág u. 16., 15866/1 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Faragó tér – Trombita u., 2810 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Adél köz - Törő u., 1765 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Völgyérhát u. 17., 15130/3 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Dobi I. u. 17., 17942 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Hargitai u. 60., 4046/29 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Csongrádi sgt. 110., 16123/3 hrsz.

2 év, használt

Szeged, Zápor út 4. CORA áruház - buszparkoló mellett Szeged, Petőfi S sgt.-Faragóutca sarok (Szivárvány kitérő) Szeged, Károlyi u. CBA Szeged, Mérey u.- Török u. sarok (Megyeháza étterem mellett) Szeged, Béla u. Szeged, Csillag tér (Spar-nál) Szeged, Retek u. - Match Élelmiszer Üzlet előtt Szeged, Szillérisgt.-i Spar mellett Szeged, Tápai utca (ABC mellett) Szeged, Maros utca (Gáznyomás szabályzó mellett) Szeged, Olajbányász tér (ABC mellett)

Szeged, Űrhajós utca Szeged, Sólyom utca Szeged, Kálvária sgt. 53-55. (Szikra lakópark) Szeged, Rókusi krt. 42-64. TESCO parkolójában Szeged, Szatymazi u. - KukoveczNana u. sarok Szeged, Makkosedő sor - Gömöri u. sarkán

Szeged, Hősök tere Hulladékgyűjtő szigetek vidéken Algyő, Hóvirág u. 623 hrsz.

2 év, használt

298

Ásotthalom, Tölgyfa u. 2.,2/6 hrsz.

2 év, használt

Baks, Fő u. 96., 4 hrsz.

2 év, használt

Balástya, Rákóczi u. 33., 4 hrsz. Cím: Kossuth u.-Táncsics u. sarok)

2 év, használt

Balotaszállás, Balassa B. u. 13., 81 hrsz.

2 év, használt

Bordány, Dudás u. 273/1 hrsz.

2 év, használt

Csengele, Felszabadulás u. 20., 90 hrsz.

2 év, használt

Deszk, Móra F. u. 5/b, 230 hrsz.

2 év, használt

Dóc, Alkotmány u. 16., 59 hrsz.

2 év, használt

Domaszék, Árpád tér, 593 hrsz.

2 év, használt

Ferencszállás, Töltés u. 130 hrsz.

2 év, használt

Forráskút, Petőfi s. u. 1., 44/2 hrsz.

2 év, használt

Kelebia, Külterület 0239 hrsz.

2 év, használt

Kistelek, Ifjúság tér, 507/8 hrsz.

2 év, használt

Kistelek, Petőfi S. u. 2058 hrsz.

2 év, használt

Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 71., 1147 hrsz.

2 év, használt

Klárafalva, Kossuth u. mellett, 209 hrsz.

2 év, használt

Kübekháza, Petőfi tér 45., 362 hrsz.

2 év, használt

Ópusztaszer, Felszabadulás u. 22-26., 393/8 hrsz.

2 év, használt

Öttömös, Ruzsai út 2., 130/3

2 év, használt

Pusztamérges, Kossuth u. 43., 255/1 hrsz.

2 év, használt

Pusztaszer, Felszabadulás u. 40., 47/10 hrsz.

2 év, használt

Röszke, Dózsa u. 5., 4 hrsz.

2 év, használt

Ruzsa, Piactér, 297 hrsz.

2 év, használt

Sándorfalva, Rigó u. 2., 1067/35 hrsz.

2 év, használt

Szatymaz, Dózsa Gy.u .18., 89 hrsz.

2 év, használt

Tiszasziget, Szabadság tér 3., 65 hrsz.

2 év, használt

Tompa, Szabadság tér 524 hrsz.

2 év, használt

Újszentiván, Kossuth L. u. 19., 152/1 hrsz.

2 év, használt

Üllés, Felszabadulás u. 42 ., 815 hrsz.

2 év, használt

Zákányszék, Petőfi u. 124 hrsz.

2 év, használt

Zsombó, Móra F. u. 10-14., 126/1 hrsz.

2 év, használt

Bordány, Dózsa tér - Piac tér sarka Bordány, Dózsa tér 1. (Ált. iskola) Bordány, Petőfi S. u. (Polgármesteri Hivatal) Bordány, Rákóczi u. - Jókai u. sarka (Óvoda) Bordány, Zákányszéki u. (Fele-Fele ABC) Sándorfalva, Piac tér (Ady E. u. felöl) Sándorfalva, Sövényházi út 53. Sándorfalva, Aradi u. (Központi Iskola)

299

Zöld hulladék kezelése a településeken: Azon településeken, ahol van hulladékudvar kialakítva, ott a lakosság számára lehetőség van a keletkező biológiailag lebomló zöld hulladék elhelyezésére.A hulladékgyűjtő telepekről a zöld hulladékot Szegedi Környezetgazdálkodási NKft. szállítja el. Település Hulladékudvar van? Komposztáló telep van? Megjegyzés* A keletkező zöld hulladék a hulladékudvarra kerül Algyő igen, önk.-i tulajdonú beszállításra. A zöldfelület gazdálkodást jelenleg a Településüzemeltetési Ásotthalom ISPA és Műszaki Szolgálat végzi. Baks ISPA A keletkező zöld hulladék a hulladékudvarokra kerül beszállításra. Balástya ISPA A keletkező zöld hulladék a hulladékudvarokra kerül Balotaszállás ISPA beszállításra. Az Önkormányzat a temetői hulladék elhelyezésére 24-30 m3-es konténert bérel a Szegedi NKft.-től, melyet a szolgáltató évi 10 alkalommal szállít el (EWC 20 02: kerti és Bordány ISPA parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve)). Csengele ISPA A zöld hull. kezelés jelenleg háztájiban megoldott. Deszken a KEOP-6.2.0. projekt keretében (A komposztálás népszerűsítése a fenntartható életmód szellemében Deszken) Deszk ISPA igen 2009-2010. években komposztálási mintaprogram valósult meg. Dóc A közterületek kezeléséből származó zöld hulladékot az Domaszék ISPA önkormányzat saját területén komposztálja. Ferencszállás A közterületek kezeléséből származó zöld hulladékokat a Forráskút ISPA hulladékgyűjtő telepre szállítják ki, ahonnan azt a Szegedi Környezetgazdálkodási NKft. szállítja el. A keletkező zöld hulladék a hulladékudvarra kerül Kelebia ISPA beszállításra. A „Házi komposztálás bevezetése Kistelek területén" című projekt keretében (Zöldgazdaság-fejlesztési Program)250 Kistelek ISPA család részére családonként 2 db fa alapanyagból készített komposztálóláda kerül kihelyezésre. A keletkező zöld hulladék a hulladékudvarra kerül Kiszombor ISPA beszállításra. Klárafalva 300

Település

Hulladékudvar van?

Komposztáló telep van?

Kübekháza

ISPA

-

Mórahalom

átrakó állomás (ide zöld hulladékot nem lehet beszállítani)

-

Ópusztaszer

ISPA

-

Öttömös

ISPA

-

Pusztamérges

ISPA

-

Pusztaszer

ISPA

-

Röszke

ISPA

-

Ruzsa

ISPA

-

Sándorfalva

ISPA

ISPA-s komposztáló telep van

Szatymaz

ISPA

-

Szeged

ISPA

-

Tiszasziget

ISPA

-

Tompa Újszentiván

ISPA ISPA

301

Megjegyzés* A keletkező zöld hulladék a hulladékudvarra kerül beszállításra. Mórahalom a zöldfelület gazdálkodást a MóraépNKft. végzi, a tevékenységből származó hulladék mennyisége kb 50 tonna/év. A kaszálék egy része a területen marad, nem kerül összegyűjtésre, másik része összegyűjtés után tápanyagpótlásra bedolgozásra kerül. A lakosság számára aZöldgazdaság-fejlesztési Program (KEOP-6.2.0.) keretében 513 db komposztáló edény került kiosztásra. A keletkező zöld hulladék a hulladékudvarra kerül beszállításra. A közterületek kezeléséből származó zöld hulladék helyben komposztálásra kerül. A közterületek kezeléséből származó zöld hulladékok a hulladékgyűjtő telepre kerülnek elszállításra, melyet a Szegedi Környezetgazdálkodási NKft. szállít el. A keletkező zöld hulladék a hulladékudvarra kerül beszállításra. A közterületek kezeléséből származó zöld hulladék helyben komposztálásra kerül. A közterületek kezeléséből származó zöld hulladék helyben komposztálásra kerül. 6 éve van zöld hulladékgyűjtés, de nincs saját komposztáló telepük, a begyűjtött hulladékot külterületen tárolják. A közterületek kezeléséből származó zöld hulladék helyben komposztálásra kerül. Barna zsákos gyűjtés a lakosság számára; a közterületi zöld hulladék a sándorfalvi úti komposztáló telepre kerül beszállításra. A komposztálás helyi népszerűsítése céljából pályázat keretében (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0019) a házi és közösségi komposztálás eljárásának megismertetésére került sor. A projekt keretében összesen 210 db komposztáló láda került kihelyezésre. A keletkező zöld hulladék a hulladékudvarokra kerül beszállításra.

Település

Hulladékudvar van?

Komposztáló telep van?

Megjegyzés* A közterületek kezeléséből származó zöld hulladék az Önkormányzat telephelyén lévő komposztáló konténerbe Üllés ISPA komposztáló konténer kerül, a kikerülő kész komposztot a zöldfelületek kezelésekor használják fel. A közterületek kezeléséből származó zöld hulladék helyben Zákányszék ISPA komposztálásra kerül. A közterületek kezeléséből származó zöld hulladék helyben Zsombó ISPA komposztálásra kerül. *Forrás:Önkormányzati adatszolgáltatás, személyes találkozók + Homokháti Kistérség Közös helyi Hulladékgazdálkodási Terve

302

47. sz. Melléklet

Integrált mechanikai-optikai előkezelő technológiai folyamatábra

303

304