rendszernek, vagyis az EHK és a MISZ Kht. keretein belül fog működni. A tényleges munkát várhatóan három hónapon belül tudják megkezdeni,

www.muhely.com

MŰHELY

Egyetemi Hallgatói Képviselet

2008. október 13.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

8 oldalas melléklet a BME távlati sportcélú fejlesztésivel. 9-16. oldal

Egyetemi Hallgatói Képviselet lapja

Munkalehetőség házon belül Új iskolaszövetkezet a BME-n

Vajon milyen esélyekkel indulnak a roma gyerekek az általános iskolától kezdve a felsőoktatásig? Milyen segítséget kapnak ahhoz, hogy felsőoktatásban tudjanak tanulni? 5. oldal

Hogyan hat Magyarországra a pénzügyi válság? Milyen következményekre számíthatunk? Egyáltalán jósolható-e a jövő e tekintetben? 18. oldal

Szeptember 19. és 21. között Belgrádban rendezték meg a főiskolások világbajnokságát, ahol huszonöt magyar kajak-kenus szállt harcba az érmekért. 19.oldal

A képviselő elmondta lapunknak, hogy korábban már volt iskolaszövetkezet az intézmény égisze alatt, azonban ennek kiválásával a hallgatók nem tudtak kihez fordulni a diákmunkákat illetően. Új egység létrehozására már korábban is voltak próbálkozások, de a kezdeményezések mindegyike kudarcba fulladt. Mintegy fél éve éledt újjá az ötlet és az igény, hogy a Műegyetem hallgatóinak saját iskolaszövetkezete legyen. Ennek megfelelően az Egyetem Szenátusa 2008. június 23-án arról határozott, hogy jöjjön létre egy ilyen szervezet, melyben teljes jogú tagságot vállal. Kérdésünkre Nagy Roland elmondta, hogy a szövetkezet jelenleg még kezdeti fázisában jár. Most folyik az Alapszabály készítése, és a napokban várnak visszajelzést az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól, amelynek delegálnia kell egy intézményi fenntartó tagot az iskolaszövetkezet ún. Felügyelő Bizottságába. A vissza-

Fotó: Kiss Imre

Német felsőoktatási intézmények és magyarországi német nyelvű képzések mutatkoztak be 2008. szeptember 26-27. között a Műegyetemen az első alkalommal megrendezett NémetMagyar Felsőoktatási Napokon. 2. oldal

Hallgatói kezdeményezésre hamarosan új diákszövetkezet jön létre a BME-n. A szervezetről és a részletekről Nagy Roland EHK alelnök nyilatkozott a Műhelynek.

jelzést követően tud összeülni a Közgyűlés, amely felállítja ezt a Bizottságot és az Igazgatóságot. Ezt követően adhatók be a cégbírósághoz az alapításhoz szükséges papírok, és indulhat be a munka. A képviselő elárulta lapunknak, hogy az új szervezet neve előreláthatólag MISZ, Műegyetemi Iskolaszövetkezet lesz, amely már ismerős elnevezés az egyetemi berkekben. Része lesz a hallgatói rendszernek, vagyis az EHK és a MISZ Kht. keretein belül fog működni. A tényleges munkát várhatóan három hónapon belül tudják meg-

kezdeni, de ennek időpontja a hivatali ügyintézés gyorsaságától is függ. Felépítését tekintve a Közgyűlés lesz a legfőbb döntéshozó szerve, illetve kiemelkedik a hétfős Felügyelő Bizottság, valamint a háromfős Igazgatóság, egy elnökkel és két elnökségi taggal. Ők végeznék a működéssel kapcsolatos operatív mun-

kát. Mindez nagy „falatot” jelent a feladatot vállalóknak, ugyanis naprakésznek kell lenniük a jogszabályi és törvényi háttérrel, valamint az adminisztratív működéssel kapcsolatban is. A tervek szerint az elindulást követő első évben csak házon belül működne az új egység. Az alelnök szerint ez volna

az ismerkedés és a bevezetés szakasza. Ezen egyetemen belüli szerep megerősödését követően nyitnának majd külső piac felé is. Hozzátette, hogy a szervezetnek tagja lehet nem műegyetemista diák is, de kezdetben főként a hazai közönségre koncentrálnak. A szövetkezet várhatóan saját irodával is fog rendelkezni, amely a K épület I. emelet 51-es részében lesz. Az EHK képviselő leszögezte, hogy az új egység lényege nem a profittermelés, hanem az, hogy a mindenkori műegyetemista hallgatók a lehető legkedvezőbb körülmények között tudjanak munkát vállalni. A leendő szervezet hasonló feltételekkel tud majd munkát biztosítani az érdeklődőknek, mint más hasonló profilú munkaközvetítők. A jövőbelátó tervek szerint az új BME-s egység néhány éven belül piacvezetővé szeretne válni a műszaki jellegű munkák közvetítésében. Sneider Zita

Az iskolaszövetkezeti munkavégzés lényege, hogy magát az egységet bízzák meg feladatokkal, amely azokat tagjai révén, legjobb tudásának megfelelően elvégzi. Nem beszélve azokról az előnyökről is, amelyek az iskolaszövetkezeti tagságból és a hallgatói jogviszonyból eredően a munkaadónak és a munkavállalónak is kedveznek, ugyanis nem kell a tetemes mennyiségű járulékot (TB, munkaadói levonások stb.) befizetni egyik félnek sem. Így tehát kölcsönösen jól jár a munkaadó és a munkát vállaló diák egyaránt.

OTDK a Műegyetemen Az ország első műholdja A rendszerváltás után másodszor Jövő április 16-18-án a Műegyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara ad helyet az OTDK Társadalomtudományi Szekciójának. A huszonkilencedik alkalommal megrendezett konferenciának a rendszerváltás óta már másodjára ad otthont a BME. A szervezésről, az előkészületekről Szabó Leventével, a rendezvény ügyvezető titkárával beszélgettünk. A Tudományos Diákkör Társadalomtudományi Szekciójának felhívása nagyon sok témára terjed ki: a pályázatok érkezhetnek többek közt esztétika, filozófia, filmtudomány, média, politikatudomány, szociológia, valamint hit-és vallástudomány témában. A január kilencedikéig leadható dolgozatokat az egész országból várják és fogadják. Az ügyvezető titkár lapunknak elmondta, hogy egyelőre még kevés pályázat érkezett be, ami a távoli határidőnek tudható be. Ezek mellett a konferencia természetesen nyitott lesz azok előtt a kíváncsi hallgatók előtt is, akik nem adták le művüket, de érdeklődnek a téma iránt. Az előadások és a dolgozatok nyelve nem kizárólag magyar lehet, az elszántabb pályázók angol, német, francia, de akár orosz vagy spanyol nyelven is írhatnak, adhatnak elő. Ebben az esetben követelmény, hogy a bíráló tanárok az adott nyelvet és témakört magas szinten ismerjék és

műveljék. Mint rendező intézmény, várhatóan számos BME-s tanár lesz a bírálók és a zsűri tagjai között is, természetesen az Országos Tudományos Diákköri Tanáccsal történő egyeztetés után. Az OTDT egyébként maga is delegál küldötteket a zsűribe, akik díjakat ítélhetnek oda, de például cégeknek is lehetőségük van külön jutalmak felajánlására. Szabó Levente elmondta, hogy a BME pályázat útján, és az OTDT döntése alapján nyerte el a rendezés jogát, amely elsősorban szervezői teendők ellátását jelenti az intézménynek. A szervezői bizottság – amelynek ügyvezető elnöke S. Nagy Katalin, elnöke pedig Orbán Annamária – feladata a vendégek elhelyezésének és szállásának biztosítása, az étkeztetés megoldása és a termek kijelölése a különböző tagozatok számára. Emellett tagozatonként két hallgatói képviselőnek is jelen kell lennie. Az esemény hivatalos hallgatói képviselőjének Bokor Katalint választották. A szervezési folyamat jelenleg a felkérő levelek küldésének szintjén áll. A szervezés mellett a bizottság a többi intézmény segítségét is kéri a tehetséges hallgatók megszólításában. Ezek a népszerűsítési feladatok nagyrészt a hallgatói képviselet tagjaira hárulnak, és magán a tavaszi konferencián pedig számítanak további diákok segítségére is. Folytatás a 2. oldalon

Egyetemünkön készül Magyarország első műholdja, amelynek startja lehet akár már 2009-ben is. Mielőtt mindenki szeme előtt megjelenne egy hatalmas űrállomás, el kell mondani, hogy – más nyugati egyetemekhez hasonlóan – a BME-n is egy ún. CubeSat épül. Egy ilyen kisműhold 10x10x10cm-es kocka alakú, melynek maximális tömege 1 kg lehet. Ebbe a méretbe kell beleférnie mindennek, ami a működéséhez szükséges. A feladat kiírása röviden: konvertálja át 1 liter tej

hold? Más hasonló projektekben sokszor a műhold egyes részegységeit – pl. teljes kommunikációs modult, fedélzeti számítógépet stb. – készen megveszik, és az egyetemek csak egy kísérleti modult tesznek rá. Nálunk a csapat arra vállalkozott, hogy az alegységeket ők tervezik meg, gyártatják le és rakják össze, azaz maguk készítenek el mindent. Ennek megfelelően a hold küldetése elsősorban oktatási és technikai demonstráció. A csapat tagjai főként BSc hallgatók, akiknek először az elkészítéshez szükséges tananyagot

tömegét és térfogatát egy olyan beágyazott rendszerré, ami képes akár 2000 km-re is kommunikálni, bírja a vákuumot és a kozmikus sugárzást. Mivel ez egy egyetemi projekt, így nem áll rendelkezésre végtelen költségkeret. Hogy miért különleges és egyedülálló mégis a BME-n működő Űrkutató Diákkör által készített

kellett elsajátítaniuk. Sok esetben a szakirodalom – már ha nem titkosított és egyáltalán megtalálható – angol nyelven férhető hozzá. Szabadidejükben készítenek mindent, de ez nem azt jelenti, hogy számukra hobbi lenne ez a szakmailag megalapozott munka. Folytatás a 19. oldalon

VI. évfolyam 11. szám

A Kecskemétről származó ifjú művész a korai szürrealista és impresszionista stílust képviseli. Első képét isteni sugallat hatására alkotta meg, és azóta folyamatosan képezi önmagát. Ennek során saját maga kísérletezte ki stílusát, amelynek különlegessége, hogy több rétegben, főként falapokra fest. Ezért egy-egy kép megalkotása akár hosszú hónapokat is igénybe vehet. Ami a látogatónak egyedülálló újdonság lehet, hogy a művész képei világítanak

Fotó: Kiss Imre

Október 31-ig a Szkéné Színház előcsarnokában az előadások, próbák és klubprogramok idején 18 órától tekinthető meg A. Tóth Attila festőművész nem mindennapi kiállítása.

a sötétben: fények megszűnésével egészen új perspektívában figyelhetők meg az alkotások, életre keltve a művészi mondanivaló új dimenzióját. A természetet és az embert bemutató művei révén jelennek meg az alkotó pszichológiai tanulmányai,

amelyek különös és megdöbbentő hatással vannak a látogatóra. A kevésbé szokványos tendenciákat kedvelő közönség élvezni fogja a kiállítás nyújtotta élményt. A Műegyetem építészmérnök diákjainak műveiből összeállított gyűjtemény szintén ok-

OTDK a Műegyetemen Az esemény előkészületei és reklámhadjárata egyébként már idén májusban elindult. Elkészítették a honlapot, a tájékoztatók pedig fölkerültek az intézmények és kollégiumok honlapjaira. Az esemény menetrendje kevés változtatást enged meg, mivel a szertartásrend régi szabályokon és tapasztalatokon nyugszik. Szabó Levente azonban elmondta lapunknak, hogy néhány újdonságot sikerült kiharcolni. Például a jövőben szakmai kérdésekben jártas bizottsági tagok is beleszólhatnak a dolgozatok bírálásába, illet-

ve a szervezőbizottság tagjainak is beleszólási joguk lesz a bíráló tanárok felkérésébe. Az ügyvezető titkár szerint

a BME nagyon sokat fektet ebbe a projektbe, de sokat is kap, amennyiben jól sikerül a konferencia. A különböző Fotó: Tóth Máté

Folytatás az 1. oldalról

tóber végéig tekinthető meg a Központi épület harmadik emeletén található Rajzi és Formaismereti Tanszéken. A 2008 júliusában megrendezett Falerone Művésztelepen készült munkák a résztvevő diákok alkotásai. A tábor lehetőséget kívánt biztosítani az építészhallgatóknak, hogy megismerjék az olasz vidék építészeti stílusának jellegzetességeit, és grafikai készségeiket fejlesszék egy művésztanár irányításával. Az évről évre megszervezett esemény idei gyümölcsét hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között, pénteken 9 és 12 óra között nézheti meg a nagyérdemű közönség. Sneider Zita egyetemek közti kapcsolattartás erősödését és széleskörű kapcsolatépítést eredményezhet a megszervezés. Az intézmény presztízse országszerte növekedhet a jól sikerült előkészítés és végrehajtás eredményeként. Jó pontot jelenthet ez a felvételizők és az állami apparátus szempontjából egyaránt. A szponzoráló cégek is „megjegyezhetik” a díjazottak neveit, és a jövőben akár ígéretes munkaajánlatok érkezhetnek tőlük. A konferencia kapuja tehát nyitott a pályázóknak és az érdeklődők számára egyaránt. Mindenki jelentkezését és ötletét tárt karokkal fogadják, és ami a legfontosabb: még semmihez sincs késő! Tétényi Julia

Izgalmas este a találmányok között Szeptember 26-án rendezték meg az Európa szerte méltán népszerű Kutatók Éjszakáját, mely rengeteg érdekességgel szolgált a programokra ellátogatóknak. Az Európai Bizottsághoz immáron harmadszor nyújtott be pályázatot a Budapesti Műszaki Egyetem és több felsőoktatási intézmény, illetve szervezet. A rendezők között olyan intézmények szerepeltek, mint például az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, de képviseltette magát a Tempus Közalapítvány is. A rengeteg program azt a célt szolgálta, hogy a társadalom a mindennapokban használatos tárgyak, kémiai, fizikai folyamatok mögé lásson, és megértse, hogyan működnek egyszerű használati tárgyaink a tudomány olvasata szerint. Az Európai Bizottság támogatásával, Magyarországon tizenöt városban rendezték meg ezt a nagyszerű rendezvénysorozatot, mely

MŰHELY Felelős kiadó: Bohák András, Maszlavér Gábor

2 • MŰHELY

a fiatalabb, tizennyolc-huszonkét éves korosztályt célozta meg. Ennek ellenére az idősebb korosztály is képviseltette magát az izgalmasnál izgalmasabb programokon. A BME rendezvényei bővelkedtek szenzációs technológiai kísérletekben. Le se tagadhatták volna az előadók, hogy mely egyetem berkein belül vagyunk. A légkör pompás volt, az idelátogató úgy érezhette magát, mintha egy zsibvásárban lenne. Rengeteg ember mászkált, nézelődött, és tátotta nagyra a száját, egy-egy sikeres kísérlet után. Mindenki kísérletezhetett, hozzányúlhatott az eszközökhöz, és belebújhatott egy picit a tudósok bőrébe. Alig volt szak, mely ne képviseltette volna magát a rendezvényen. Egyik legérdekesebb dolog, amivel találkozhatott a látogató, a digitális napóra volt. Az előadó elmondta, hogy külön szélességi körre gyártják ezt az időmérőt, és nem az olcsóbb szerkezetek közé tartozik.

Főszerkesztő: Szabó Zsolt Névery Dorottya

Lapmenedzser: Boros Miklós

Egy matematikai bizonyítás révén azt is megtudhatták az érdeklődők, hogy mi jellemző a közlekedési dugókra, mi az oka annak, ha káosz alakul ki a városban. A Villamosenergetika Tanszék jóvoltából bárki megismerkedhetett a szupravezetők tulajdonságaival, mágneses vonat, emberi lebegtető és tárlatvezetés várt minden kíváncsiskodót. Akinek mindez nem nyújtott elegendő szórakozást, az részt vehetett egy repülésszimulátor kísérletben, ahol egy pilótafülke belsejében mindenki, ha minimális ideig is egy gép kapitányának érezhette magát. Sok résztvevővel beszélgettem, akik elmondták, nagyon jó kezdeményezésnek tartják a programot, és szívesen látogattak el az egyetemre.

A nemzetközi jelentőségű, számos előadásból és kollokviumból álló eseményt a Német Felsőoktatási Csereszolgálat (DAAD), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, és a budapesti Német Nagykövetség magyar és németországi partnerei közösen rendezték meg. A megnyitó ünnepségen olyan jeles személyek vettek részt és emelték ki a fórum fontosságát, mint Dr. Péceli Gábor rektor, Dr. Christian B o d e D A A D f ő t i t k á r, Dorothee Janetzke-Wenzel magyarországi német nagykövet, Dr. Manherz Károly felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár és Christoph Ehrenberg, a Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium osztályvezetője. Megnyitó beszédében Péceli elmondta, hogy kiemelten fontosnak tartja a német nyelv hagyományának felélesztését, és ennek egyik eszközeként ezt a nagy jelentőségű eseményt jelölte meg. Majd a résztvevő érdeklődőknek és a sajtó képviselőinek a DAAD főtitkár elsősorban a nemzetközi kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozta, amely nemcsak az oktatásra és a kutatásra terjed ki, hanem például a gazdaság egyes szegmenseire is. Ezt a gondolatot támogatva Janetzke-Wenzel nagykövet és Ehrenberg a kapcsolatok további hangsúlyos fejlesztését ösztönözte a jövő lehetőségeit szem előtt tartva, amíg Manherz az együttműködés nagy múltjára hívta fel a figyelmet. Az egyetem több pontján már korábban hatalmas molinókkal és plakátokkal propagált rendezvény azokat a magyar hallgatókat, diplomásokat és doktoranduszokat célozta meg, akik németországi tanulmányok vagy kutatási lehetőségek iránt érdeklődnek.

Mellettük célközönségnek számítottak azok a kutatók, tudósok, felsőoktatási intézmények adminisztrátorai és tanárai is, akik a kutatás és oktatás területén részt szeretnének venni a német-magyar együttműködésben, illetve a kapcsolati tőke bővítésében. A két nap változatos és forgatagos rendezvényein a hallgatóknak és fiatal kuta-

tóknak azt a páratlan lehetőséget kínálták, hogy a német és magyar felsőoktatási intézmények képviselőivel közvetlen kapcsolatba kerülhetnek, és átfogóan tájékozódhatnak a németországi tanulmányi, kutatási és támogatási lehetőségekről. Ezek mellett a kétoldalú együttműködésben szerzett tapasztalatokat, új fejleményeket és perspektívákat vitatták meg a kutatók, felsőoktatási oktatók és tudományos szervezetek képviselői. A hétvégi esemény folyamán felsőoktatási vásárra is sor került, ahol a K épület standjain több mint húsz német felsőoktatási intézmény, a magyarnémet együttműködés intézményei és több hazai német nyelvű képzés képviseltette magát. Az első Német-Magyar Felsőoktatási Napok alkalmával mindkét oldalról megerősítették a kutatási és oktatási együttműködéseket. Az kooperációra való hajlamot erősíti az a tény is, hogy a következő években – a budapesti rendezvény folytatásaként – a magyar egyetemek és főiskolák is bemutatkoznak Németországban. Markovits Zita

A tudomány ezen megismertetése kaput nyit az eddig kevésbé, netán egyáltalán nem érdeklődők előtt is.

Joó Fruzsina (Közélet, [email protected])

Rovatvezetők: Sneider Zita (BME körkép, [email protected]) Krajcsovics Hajnalka (Publicisztika, [email protected])

Szabados Enikő (Magazin, [email protected]) Keresztes Attila (Technika, [email protected]) Mádai Adrienn (Sport, [email protected]) Isza Ágnes (Ez történt) Képszerkesz­tők:  Kiss Imre, Szabó Lázár

Korrektor: Horváth Sarolta Tördelőszerkesztő: Kovács János Online szerkesztő: Drescher Szilvia Szerkesztőség: 1114 Budapest, Bartók Béla út 17. (Baross Gábor

Kollégium IV. emelet), Tel./Fax: 463-2081, E-mail: [email protected], Honlap: www.muhely.com Hirdetésszervező: Kara László E-mail: [email protected] Tel.: 463-3257, Mobil: 06-70-584-0158, Fax: 463-3839 Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató Az újság megjelenik kéthetente 7000 példányban. Ingyenes. HU ISSN 1589-6668

Hogyan működik az oktatók bérezése? Mi alapján szabják meg a fizetések összegét? Az egyetemi közalkalmazottakat két csoportra oszthatjuk: oktatók-kutatók (a későbbiekben csak oktatók) és nem oktatók-kutatók, az előbbiből nagyságrendben 2000, míg az

pótlék (címpótlék, veszélyességi pótlék, túlórapótlék stb.), illetve béren kívüli juttatás (étkezési jegy, beiskolázási támogatás, otthoni internetelőfizetés támogatása stb.) adható, ezek viszonylag alacsonyabb összege és számossága miatt atipikus juttatások, melyek ugyanakkor egyre

utóbbiból 1000 munkatársunk lehet. Bérezésük alapját a felsőoktatási oktatókra-kutatókra külön megállapított közalkalmazotti bértábla adja. A bértáblában az egyes oktatókat besorolják iskolai végzettségük, beosztásuk és koruk szerint. Ezekben a bérsávokban olyan minimum összegek jelennek meg, melyeknél alacsonyabbat nem kaphatnak. (Egyébként ez tanársegéd esetén 175 ezer Ft, adjunktusnál 220 ezer Ft, docensnél 320 ezer Ft és egyetemi tanár 450 ezer Ft havonta.) Ennél a kötelező legkevesebb járandóságnál (közalkalmazotti nyelven: alapilletménynél) lehet többet fizetni, de inkább az az általános gyakorlat, hogy a munkatársak a bértábla szerinti minimumot kapják alapilletményként. Ezen felül adhatóak még külön jövedelmek is, amelyek viszont erősen „piaci” alapúak. Ez azt jelenti, hogy van, akinek egy árva fillér különjövedelme sincs, de akadhat olyan is, aki alapfizetésének majd tízszeresét viszi haza.

népszerűbbek – nem utolsó sorban a velük járó kedvezmények miatt. Az első forrás a kereset-kiegészítés, melyet azon tevékenységek után kap az oktató, amelyeket plusz munkaként végez, amelyek nem tartoznak munkaköri kötelességei közé. A kereset-kiegészítésnek két fő forrása általános. Az egyik tipikus forrás a pályázati tevékenység, a különböző szakértői munkák, esetleg a költségtérítéses oktatás néhány formája. A másik jellegzetes eset, hogy egy oktatónak valamilyen egyéb funkciója is van: tanszékvezető, dékán stb., és ezen tipikusan vezetői feladatok ellátását a vezetői pótlékon túli kereset-kiegészítéssel honorálják. A pluszpénzek második tipikus formája a jutalom. Prémiumot azért kapnak a kollégák, mert jól dolgoznak. Ezek leginkább a tanszékek költségvetési lehetőségeitől és döntéseitől függnek. Jellegzetes forrás lehet például, ha valamely tanszék nagyobb oktatási teljesítményt kisebb oktatói létszám mellett végez, ilyenkor – az egyetemi költségvetés logikája szerint – megteremtődhet az alap a jutalomfizetésre. Végül a harmadik forma a vállalkozói tevékenység, azaz az egyetemi oktatók magánvállalkozói alapon BME

Mik lehetnek ezek az egyéb jövedelmek? A pluszpénzek jogilag több kategóriára bonthatóak: kereset-kiegészítésre, jutalomra és vállalkozási bevételre. Ezen felül számos egyéb

Szakkollégium

Energetikai Szakkollégium Nyílt szakmai nap Időpont: október 21. 18:00 Helyszín: V2 716-os terem Üzemlátogatás Időpont: október 28. Helyszín: Cierny Váh-i szivattyús-tározós erőmű Jelentkezés: www.eszk.org

FELHÍVÁS

Nagy Tamás Dániel

Szerkesztők: Herczeg László, Nátz Kata, Kovács János

(Kapun kívül, [email protected])

Német felsőoktatási intézmények és magyarországi német nyelvű képzések mutatkoztak be 2008. szeptember 26-27. között a Műegyetemen az első alkalommal megrendezett Német-Magyar Felsőoktatási Napokon.

Mennyit keres havonta egy műegyetemi oktató? A havi javadalmazásokról Dr. Andor György általános rektorhelyettessel beszélgettünk.

Német-Magyar Felsőoktatási Napok

Fotók: Tóth Máté

Világító képek és hallgatói alkotások

Bővülő német kapcsolatok

Egyetemi Hallgatói Képviselet

BME körkép

VI. évfolyam 11. szám

Fotók: Ferenczy Dávid

BME körkép

Az iskolateremtő Ladó László professzor úr munkásságáról szóló könyv megjelentetését tervezzük. Szeretnénk, ha emlékei leírásával csatlakozna céljaink eléréséhez, ezért a www.iskolateremto.hu honlapon keresztül felvenné a kapcsolatot szerkesztőségünkkel, és elküldené megemlékező írását. Dr. Erdősi Gyula

számára, illetve „BME színekben” egyetemen kívülre végzett munkái utáni jövedelmek. Tipikus példa lehet erre az építészkari oktató, aki irodáján keresztül végez vállalkozói munkát, akár éppen a BME-nek. Egy oktató-kutató összfizetése nagyon sok forrásból származhat, ezért pontos számot mondani gondolom, nem lehet. Körülbelül egy átlag egyetemi oktató mennyit visz haza havonta mindenféle egyéb juttatásaival együtt? A közalkalmazotti bértábla publikus és mindenki számára elérhető. Ezt a minimumösszeget természetesen minden kolléga megkapja. Átlagosan és nagyságrendben még egyszer ennyi egyéb jövedelem oszlik el kollégáink között, természetesen messze nem egyenletesen. Azt gondolom, hogy a BME legjobban kereső néhány százaléknyi oktatójának a havi bruttó jövedelme meghaladja az egymillió forintot. Milyen arányú a jól kereső oktatók száma az egyetemen? Csak tippelni tudok: A nagyjából kétezer oktató közül pár százán lehetnek, akikről elmondható, hogy „jól keresnek”, mialatt körülbelül ezer ember kaphatja a minimum legfeljebb 1,1-1,2 szeresét. Miként értékeli e bérkülönbségeket? Hogy vannak bérkülönbségek, az természetes, helyénvaló. Nem vagyunk egyformák: vannak köztünk tehetségesebbek, kitartóbbak, kreatívabbak, több munkát és felelősséget vállalóak, és természetesen szerencsésebbek és pechesebbek is. E tekintetben az egyetem olyan, mint más „normális” munkahely, és ez – azt hiszem – jó. Hogyan alakul a rektori honorárium? A rektor is külön ügy. Az ő munkáltatói jogait a miniszter gyakorolja, juttatásait a Gazdasági Tanács ajánlása alapján a miniszter állapítja meg. Az új vezetés ezen szerepkör betöltésénél pusztán arra törekszik, hogy az egyetem elsőszámú vezetőjének ne legyenek egyetemen belüli-kívüli extra pénzszerzési tevékenységei, lényegében semmilyen különjövedelmei. Inkább kapjon – egyetemi

viszonylatban – kiemelkedő alapfizetést, esetleg jutalmat. Ennek feltételei adottak, a Gazdasági Tanács az előző rektor alapjuttatásait javasolta megállapítani számára. Az EHK elnöke milyen juttatást kap? Annak ellenére, hogy a hallgatók képviselője (nem egyetlen hallgatóként, hiszen a kétféle jogviszony egyszerre viselését nem tiltja semmi) közalkalmazott, fogalmam sincs, pontosan mennyit kereshet. Közalkalmazottként kapott juttatása formális, csekély összegű, esetében a munkaviszony azt a célt szolgálja, hogy felelősséget vállalhasson a hallgatói önkormányzati ügyekben. Úgy értékeljük, hogy így is van jól, hiszen az nagyon nem lenne helyénvaló, ha az egyetemi vezetés és az EHK elnöke között bármilyen ilyesmi függelmi viszony lenne, így mi semmilyen jogcímen nem is fizetünk neki, jutalmazni sem jutalmazzuk, ezt az illetményt is a HÖK javaslatára állapítja meg a rektor, a HÖK forrásai terhére. Esetében a közalkalmazotti státus azért jött létre, hogy a hallgatói juttatásokkal, hallgatói önkormányzati támogatásokkal kapcsolatban ugyanott legyen a felelősség, ahol a döntés. Ő tehát éppen azért közalkalmazott, mert a Hallgatói Önkormányzat elnöke, hallgatói juttatásait a HÖK belső szabályzatai szerint kapja, melyekről nem kívánunk tájékozódni. A rektoron kívül a tizenegy felsővezető bérrendezésének elveiben is történtek változások Dr. Péceli Gábor megválasztása óta? Igen. A tizenkét felsővezető, azaz a rektor, a rektorhelyettes, a nyolc dékán, a főigazgató és a főtitkár (most nem ide sorolva a tizenharmadik, az előbb már tárgyalt EHK elnök esetét) kört tekintve a vezetői juttatásokat átlagosan – de messze nem egyenletesen – nagyjából 30-40%-kal csökkentettük, a vezetői szintű jutalmazásokat például teljesen megszüntettük.

A négy közlekkaros szervező – Keresztes Péter, Szabó Viktor, Nagy Gábor és Posztl Anna – már hónapok óta tervezgette a rendezvényt. Elmondták, hogy már régóta volt igény egy ilyen jellegű, rendszeres kulturális rendezvényre, így először a 2008-as (XXVII.) Kari Napokra szerveztek egy stand-up show-t. Az akkori kirobbanó siker és

az általános igény meghozta gyümölcsét: megszületetett a Baross Stand-up Club. Szeptember 10-én, az első esten Badár Sándor lépett fel háromszáz fős közönség előtt – óriási sikert aratva. A show után pedig meleg vacsora várta a vendégeket a Közlekedésmérnöki Kar Bogrács Körének közreműködésével. Legutóbb Beliczai Balázs, a Showder Klub tréfabombája, majd Bödőcs Tibor nevettetett meg minket, de a későbbiekben is nagy nevekkel találkozhatunk. Legközelebb október 15-én Kovács András Péter (KAP), október 29-én Litkai Gergely, majd november 12-én Hadházi László lép fel. Arra a kérdésre, hogy lesz-e még hasonló jellegű sorozat a jövőben, nem kaptunk biztos

Szabó Orsolya

Felmerül a nyilvánosság kérdése is. Mennyire publikusak a vezetői tiszteletdíjak a BME-n? Azt mondanám, hogy azért tág, de mégiscsak zárt körökben ezek az

Baross Stand-up Club A Baross Gábor Kollégium a félév során egy olyan állandó programmal kedveskedik nekünk, amely garantáltan színt csal szürke – gyakorta esős-lucskos-nyomasztó – őszünkbe. A Baross Standup Club ugyanis egy hatrészes, Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet kapó stand-up sorozatot szervez minden második héten.

adatok teljesen nyilvánosak. A rektor jövedelmét a Gazdasági Tanács tagjai ismerik pontosan, a fentebb említett vezetői körben pedig szintén nyilvánosak a vezetői díjazási adatok. Megemlítem továbbá, hogy a vezetőknek (az összesnek, mindenkinek, aki kötelezettséget vállal) öt évre visszamenő és családtagjaikra kiterjedő vagyonnyilatkozatot is tenniük kell, ami azért mindig szokatlanul erős kontrollnak tűnik. Meg kell jegyeznem, hogy a teljes nyilvánosság – az adatvédelmi szempon­ tokon túlmutatóan – már csak azért is problémás lehet, mert – talán a rektoron és a főigazgatón kívül – a többiek összes jövedelme szinte követhetetlenek, és ugyanez igaz a többi egyetemi oktató kollégára is. A vállalkozóként kapott jövedelmeket például a BME nem ismeri, az egyetemi kereset-kiegészítések és jutalmak pedig sok, egymástól gyakran külön szervezeti egységek kollégái által megállapítottak, kontrolláltak. Azt azért leszögezhetem, hogy nem lehet olyan egyetemi jövedelme egyetlen egyetemi dolgozónak sem, amit többen ne kontrollálnának, de az lehetséges, hogy egy adott személy összes jövedelmét egyszerre nem vizsgálja senki, bár, amennyiben az egyetemi nyilvántartásokba valakinek joga van betekinteni, és ezt meg is teszi, akkor ott mindenkinek minden jövedelme követhető.

választ. „Eredményfüggő” – mondta Keresztes Péter. Bármi is lesz a jövőben, az

biztos, hogy most a Baross Stand-up Clubban mindenkit szeretettel várnak és nem csak kacagásra, hanem a Bogrács Körének áldásos tevékenységére is számíthat az, aki ellátogat a Baross Gábor Kollégium Dísztermébe.

Ha döntöttünk, érdemes sietni a jegyekért, amelyek korlátozott számban kaphatók a rendezvény hetén a Hallgatói Irodában (1114, Budapest XI. Bartók Béla út 17. Fsz. 8-9.). Csető Georgina

MŰHELY

•3

Ez történt a világban Ki lenne a legjobb cégvezető? Az ITech Challenge versenyen az ország műszaki képzésben résztvevő hallgatói próbálhatják ki magukat a gyakorlati

menedzsment területén: egy üzleti szimulációkkal foglalkozó cég segítségével egy virtuális telekommunikációs vállalat irányítását vehetik át háromfős csapatokban a diákok. A stratégiák tesztelésére rendezett online tesztfordulókat októberben és novemberben regionális elődöntők követik, ahonnan az országszerte legeredményesebb 20 csapat kerül a november végi döntőbe. Híd a körgyűrűben Szeptember utolsó napján átadták a megyeri hidat, ami az M0-ás körgyűrű új, közel 4 kilométeres szakaszának részeként Észak-Budapest forgalmát enyhíti majd. Az ország legnagyobb felületű, és egyben első ferdekábeles hídja kétszer kétsávos – ez a későbbiekben még bővíthető a leállósáv forgalomba vonásával. Az évtizedek óta tervezett, mostantól a 10-es út kivételével minden Bu-

dapestről induló főutat összekapcsoló körgyűrű építését ezután legalább négy évre szüneteltetik. ÖKOTECH környezetvédelmi kiállítás A konferenciával egybekötött kiállításon a hulladék- és vízgazdálkodás, a levegőtisztaság-védelem, illetve a megújuló ener-

giaforrások témakörébe nyerhetnek bepillantást az érdeklődők. A helyszínen az Eiffel-torony 12 méteres, használt alumíniumdobozokkal borított mása fogadja a látogatókat. A rendezvénynek a Hungexpo 2500 m2-es B pavilonja ad otthont október 14-17-ig.

4 • MŰHELY

VI. évfolyam 11. szám

Egy jobb világ záloga: a globális nevelés Hétköznapjainkban folyamatosan szembesülünk a globális problémákkal, melyekre reagálnunk kell, ez azonban csak akkor lehetséges, ha a napi rutinunkba beépülnek a megfelelő reakciók. „Ehhez nyújt segítséget a globális nevelés, amely gyakorlatilag egy segítő eszközkészlet és viselkedési normák gyűjteménye ahhoz, hogy a minket körülvevő globális problémákat – amelyek lehetnek klimatikusak, társadalmiak, mentálisak, stb – megfelelő és hatékony módon kezeljük” – tudtuk meg Dombi Krisztiántól, az Antropholis Egyesület munkatársától. Az Antropholis közhasznú egyesület, melynek kiemelt céljai a globális egyenlőtlenségek és igazságtalanságok elleni küzdelem és a kritikus globális állampolgári attitűd elfogadtatása. Az egyesület 2006-ban elindított GlobEdu projektje a korábbi években megkezdett szemléletformáló tevékenységük folytatása, amelynek célja, hogy elősegítse a magyarországi iskolai és iskolán kívüli oktatás szemléletmódjának és módszereinek megújulását, a globális nevelés nemzetközi gyakorlatának és tapasztalatainak hazai elfogadtatását. A projekt, bár csak egy éve indult be, már most is jelentős eredményeket tud felmutatni. Két kiadványuk

is elkészült: a Globalizációs túlélőkönyv című, kulturális antropológiai szemléletű, középiskolásoknak szóló oktatási segédanyag, valamint a Millenniumi Fejlesztési Célokat bemutató tájékoztató füzet A Világ 12 problémája címmel. A projekt keretein belül idén júniusban megnyitotta kapuit a Globális Nevelés Tudásközpontja is. Az Egyesület számos programot szervez, melyek sorában a következő a november 15. és 18. között, a Tűzraktérben megrendezésre kerülő Globális fejlesztés napjai. A program célja, hogy fórumot biztosítson a globális nevelésben érdekelt civil szervezetek és az oktatási szereplők – tanárok, iskolaigazgatók, oktatáspolitikai szervezetek – közti kommunikációhoz. A huszonegyedik században elkerülhetetlen hogy oktatási rendszerünk alkalmassá, nyitottá váljon egy olyan új szemléletmód befogadására, amely a globalizáció által generált kihívásokat és az azokra adott lehetséges válaszokat közvetíteni képes a felnövekvő generációk felé. Ezért fontos a fiatalok felkészítése a globális világrend jelenségeinek felismerésére és a problémák kezelésére. Hazánk oktatási rendszerében sajnos még mindig nagy számban vannak jelen olyan elemek, amelyek gátolják az átfogó

globális szemlélet kialakítását. A leggyakrabban felmerülő problémák: a lexikális tudás fölénye, a kijelentő módban megfogalmazott tananyag, a probléma- és konfliktuskerülő szemlélet – szemben a kritikus hozzáállással és értelmezői szemléletmóddal, a rákérdező, vitát generáló tananyaggal, a problémaorientált és megoldáskereső jelleggel. A folyamatos kapcsolattartás, párbeszéd és szakirodalmi tájékozottság hiánya miatt csak részben lehet eredményes az iskolák ösztönzése a globális témák oktatására és nincs mód a globális nevelési módszerek közösségi megvitatására és hazai viszonyokhoz alkalmazkodó, megfelelő adaptálására. Jelenleg élénk szakmai vita folyik arról, hogy milyen keretek között valósuljon meg hazánkban a globális nevelés. Amennyiben beépítjük az órakeretbe, nem lesz olyan mentális felhajtóereje, mint ha órakereten kívül foglalkozunk vele. Ha viszont a közoktatás keretein kívül valósítjuk meg, akkor olyan intenzív, folyamatos marketingre és aktivitásra van szükség, amire valószínűleg a civil szervezeteknek nincs kapacitása. Nyugaton ezzel szemben a közoktatási intézményeknek elkülönített anyagi kerete van arra, hogy külső oktatási formákat támogassanak, így mondjuk, ha

bejelentkezik náluk egy egyesület, hogy szeretne a globális szolidaritásról előadást tartani, nem jelent számukra költségvetési problémát. Addig is, amíg a fent említett vita el nem dől, a téma iránt érdeklődők számára a Globális Nevelés Tudásközpontnak köszönhetően már elérhetőek a globális nevelésre vonatkozó információk és dokumentumok. A Tudásközpontba nekünk, BME-s hallgatóknak is érdemes ellátogatni. „A műegyetemisták azt hallgatják az egyetemen, hogy ők műegyetemisták, de nem ez a lényeg. Miközben műegyetemista vagy corvinusos valaki, egyben világpolgár is. Világpolgár, aki fázik, ha nincs indiánnyár, aki szemetet termel, ha nem figyel oda, aki nem segít az utcára szorult társain és még sorolhatnám. Fontos, hogy a műszaki értelmiség is tisztában legyen a globális problémákkal, hogy melyik technológia terheli kevésbé a Földet és az emberiséget, és tudatosan arra kell törekedniük, hogy ezeket a technológiákat részesítsék előnyben, ezekkel a technológiákkal foglalkozzanak, ilyen szakirányra menjenek.” – fejtette ki Dombi Krisztián. A Globális Nevelés Tudásközpont részét képezi a Globedu portál (www.globedu.hu) és a Globális Nevelés Adatbázis is. Előbbi tájékoztatást nyújt a globális neveléssel kapcso-

latos hazai és nemzetközi hírekről, eseményekről és programokról, továbbá lehetőséget nyújt a Tudásközpont adatbázisában való keresésre, és fórumot működtet a globális nevelés iránt érdeklődők közti információ- és tapasztalatcsere elősegítése érdekében. Az Adatbázis tartalmazza azokat a dokumentumokat, amelyek a Globális Nevelés Tudásközpontjában hozzáférhetők és kölcsönözhetők, illetve tájékoztat a más könyvtárakban és gyűjteményekben fellelhető, továbbá az interneten elérhető hasonló tematikájú kiadványokról és publikációkról. Az oldalt tovább szeretnék fejleszteni, hogy ne csak a könyvek metaadatai, kölcsönözhetőségi státusza legyen elérhető, hanem maguk a könyvek is. Mindehhez egy jól strukturált keresőrendszert szeretnének létrehozni, ami azonban bonyolult informatikai fejlesztést igényel, ehhez pedig még nem találták meg a megfelelő szakembert. Aki személyesen is szeretne ellátogatni a Tudásközpontba – amely Budapesten, a Marek József utca 28. szám alatt működik –, az megteheti minden kedden és csütörtökön 10-14 óra között, vagy előzetes bejelentkezés alapján egyéb időpontokban is. Jakab Judit

Helsinki Műszaki Egyetem (Helsinki University of Technology, TKK)

Európa híres műszaki egyetemei

10 km-re Helsinki központjától, Otaniemiben, lenyűgöző építészeti alkotás tárul elénk. Mégis mi lehet ez az Alvar Aalto által tervezett páratlan épületkomplexum? Egyetem – finn módra! Egy egyszerű műszaki iskolából nőtt ki a Helsinki Műszaki Egyetem (TKK), Finnország legrégebbi műszaki egyeteme, amely idén ünnepli fennállásának 159., egyetemi működésének 100. évfordulóját. Oktatási és kutatási tevékenysége teljességgel lefedi azon műszaki területeket, melyek a finn gazdaság számára fontosak, beleértve az építészetet is. Nem meglepő tehát, hogy számos multinacionális cég, mint például a Nokia, a szakembereket képző intézmény területe köré csoportosulva működik. A TKK a magas szintű oktatás elkötelezettje, és célja, hogy a hallgatóit olyan erős tudásalappal ruházza fel, mely a különböző műszaki területeken szükséges és lehetővé teszi a folyamatos szakmai fejlődést. GondosTKK adatokban: Alapítás éve: 1849 1908-ban egyetemi státusz 9 különálló intézmény 250 professzor és 15 000 graduális és posztgraduális hallgató Évente 160 doktoráló 3 700 alkalmazott (40% kutatói, 16% oktatói, 25% oktatási és kutatási munkakörben) Hozzávetőlegesen 1000 kitüntetett Mesterfokozatú diploma 11 diplomaprogram angolul Évi 230 millió eurós költségvetés

TKK szerteágazó kapcsolatait erősíti a nemzetközi kutatási projektek indításával is. Jelenleg is folynak az előkészületek a három legnagyobb finn egyetem (a közgazdasági, művészeti és a műszaki iskolák) összevonásával kapcsolatban. A cél egy egységes és mindenekelőtt versenyképes intézmény létrehozása, mely a tervek szerint 2010-re válhat a gyakorlatban is összehangolttá. Az Aalto University névre keresztelt új egyetem, összefogva a különböző tudományterületeket, az üzleti világban is jelentős képviselővé válhat. kodik róla, hogy diákjai megfeleljenek a mindinkább nemzetközi szinten működő környezet elvárásainak. Jól bizonyítja ezt az egyetemmel szoros együttműködésben alapított Élethos�szig Tartó Tanulás Intézete (Lifelong Learning Institute Dipoli). Elkötelezettségével kiérdemelte az Unió által kiosztott „Kiváló Egyetem” címet mind a felnőttképzés, mind a kutatások tekintetében. Habár a középpontba a műszaki- és a természettudományokat helyezi, a művészet fontosságát sem feledi, az építész karán tanultak alapján a hallgatók sikerrel tartják fenn a finn építészet hagyományait. Az egyetem számára nem csak a motivált hallgatóság és a minőségi személyzet, de a vállalatokkal való aktív együttműködés is a siker egyik tényezője. A kutatás-orientált intézmény kilenc nemzeti kutatóközpont munkájában vesz részt, kezdve a nanotechnológiával a

bioadaptív anyagok kutatásán át az agytevékenység vizsgálatáig. Az egyetem ad otthont egy speciális alacsony hőmérsékletű laboratóriumnak is, ahol a He 3 és He 4 elemeket vizsgálják az abszolút nulla fokhoz közeli környezetben. 2008. január 1-jétől újraszervezett belső rendszerben folyik az oktatás: az eddigi laboratóriumi egységeket is magába foglaló 12 kar ez év elejétől 4 irányadó területre, ún. fakultásokra lett szétválasztva, alegységként számos további karra, tanszékekre bontva. A 4 fő képzési ág a következő: Kémiai és Anyagtudományi Fakultás; Elektronikai, Kommunikációs és Automatizálási Fakultás; Mérnöki és Építészeti Fakultás; Informatikai és Természettudományi Fakultás. Az Otaniemi Campuson 1200 külföldi hallgató tanul, míg évente 300 saját diákja folytatja (többnyire MSc) tanulmányait más egyetemeken. A

Szász Norbert, Névery Dorottya

Híres öregdiákok, munkatársak: Jorma Ollila – a Nokia cég és a Royal Dutch Shell elnöke Matti Alahuhta – a Kone Társaság Elnöke Antti Tuuri – egyike az első finn íróknak, 15 nyelven jelentek meg művei Alvar Aalto – Finnország legnagyobb építésze, a TKK Campus tervezője, 1921-ben diplomázott az egyetemen Marjo Matikainen-Kallström – parlamenti tag, olimpiai aranyérmes és világbajnok síelő Jaakko Ihamuotila – a Millennium Prize Foundation elnöke A.I. Virtanen – 1945-ben Nobel-díjat kapott, 1931-39 között a TKK-n biokémiát oktatott Teuvo Kohonen – akadémikus, az önrendező térkép (self-organizing map, SOM) feltalálója

Közélet

VI. évfolyam 11. szám

Esély a kitörésre – romák a felsőoktatásban Vajon milyen esélyekkel indulnak a roma gyerekek az általános iskolától kezdve a felsőoktatásig? Milyen segítséget kapnak ahhoz, hogy felsőoktatásban tudjanak tanulni? Dr. Kállai Ernő ombudsman a magyarországi helyzetet értékelve keserű tapasztalatokról számolt be. Az OKM Esélyegyenlőségi Főigazgatóságot, és Dr. Kállai Ernőt, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosát kerestük meg kérdéseinkkel. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a felsőoktatásban tanuló romák száma az oktatási tárca esélyegyenlőségi programjai révén várhatóan emelkedni fog. Ugyanakkor tény, hogy a magyar társadalomban betöltött számarányukhoz képest még mindig mélyen alulreprezentáltak. Jelenleg azonban az óvodától a diplomáig tartó esélyteremtő programok túlnyomó többsége nem etnikai alapon, hanem kizárólag az adott diák szociális helyzetét figyelembe véve nyújt támogatást az érintett célcsoport tagjainak. AFőigazgatóság álláspontja szerint „a szociális helyzetet előtérbe helyező programok társadalompolitikai szempontból igazságosabb, célzottabb és hatékonyabb

„...a hallgatók egymás közötti viszonyaiban jelen van a diszkrimináció...” forrásfelhasználást tesznek lehetővé. A különböző jövedelmi, munkaerő-piaci és szociális helyzetre vonatkozó reprezentatív szociológiai kutatások bizonyítják, hogy a mélyszegénységben élő társadalmi csoportok között igen magas arányt képeznek a roma emberek, családok, de nem minden roma él szegénységben, nélkülözésben.” 

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium kiemelt feladatának tekinti a halmozottan hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő roma és nem roma fiatalok oktatási helyzetének, továbbtanulási esélyeinek a javítását, az esélyegyenlőség előmozdítását. E cél elérése érdekében számos programot kezdeményeztek, amelyek az óvoda megkezdésétől a diploma megszerzéséig nyújtanak támogatást. 2005-ben és 2006-ban a program célcsoportja a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint az állami gondozásban élő fiatalok voltak, míg 2007-ben ez kiegészült a fogyatékkal élő és a GYED-en, GYES-en lévő felvételizőkkel. Jelenleg az ebbe a csoportba tartozók a felvételi eljárásban plusz pontokat kaphatnak. A tárca a már felsőoktatásba bekerült, az előzőekben felsorolt csoportokba sorolt hallgatók lemorzsolódásának megakadályozására, illetve tehetségük kibontakoztatására hozta létre a mentorprogramot. Lényege, hogy a tanulók egy biztos ponthoz, egy felsőbb éves hallgatóhoz – azaz egy mentorhoz fordulhatnak problémáikkal. Az oktatási tárcának egyetlen olyan esélyegyenlőségi programja van, amely etnikai hovatartozás alapján nyújt támogatást. Ez pedig a költségtérítéses képzésben résztvevő roma fiatalok támogatása című program, mely kifutóban van, a 2008/2009. tanévben került utoljára meghirdetésre. Azok a roma fiatalok jelentkezhetnek rá, akik a tanulmányaikat költségtérítéses képzésben folytatják és már korábban is részt vettek ebben a programban. A minisztérium a nyertes pályázók tandíjköltségének finanszírozásához teljes vagy résztámogatást nyújt. A jövőben a tárca tervei szerint az uniós források felhasználása során mód lesz a felsőfokú intézményekben tanuló roma fiatalok, a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok számára a felsőfokú

képzésbe irányuló továbbtanulási utak megerősítésére, „Láthatatlan kollégiumi”

lő, magabiztos roma értelmiségivel találkozni.” Az Esélyegyenlőségi Főigaz-

A Fővárosi Cigányházat 1987ben alapították azért, hogy szakmai, államigazgatási

nációval, főleg oktatói részről. A hallgatók szerencsére

programok támogatására. Dr. Kállai Ernő sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy a kifejezetten roma származású fiatalok támogatására kiírt pályázatokra, a jog nyújtotta kiskapukkal élve, nemcsak romák jelentkeznek. Az ombudsmannak a diszkriminációt illetően sincsenek illúziói. „A hozzám érkező panaszok hiányában azt kellene mondanom, hogy nincs diszkrimináció a felsőoktatási intézményekben. A magyar viszonyokat ismerve azonban jó okom van azt feltételezni, hogy elsősorban a hallgatók egymás közötti viszonyaiban jelen van a diszkrimináció”. Sajnos azonban a munkapiacon sem jobb a helyzet, itt van leginkább (és a legkevésbé bizonyítható módon) jelen a diszkrimináció. Ezért bár a diploma fontos előrelépés, sőt, kitörési lehetőség egy roma számára, az csak csökkenti, de nem szünteti meg vele szemben a diszkrimináció esélyét. A kisebbségi jogok biztosa súlyos problémaként említette, hogy a felsőoktatásba jelentkező roma fiatalok elsősorban azokat a pályákat célozzák meg, amelyek társadalmi elismertsége a legalacsonyabb. Ennek fő okát abban látja, hogy a roma egyetemisták elsöprő többsége ma még elsőgenerációs értelmiségi lesz, szüleik ugyanis javarészt szakmunkásképzőt vagy még azt sem végeztek. Biztató a jövőre nézve, hogy az értelmiségi roma gyermeke már kapni fog a szüleitől annyi biztatást, motivációt, hitet és annyi anyagi támogatást, hogy elhiggye, ő is lehet építészmérnök, kutató, vegyész, jogász, gyógyszerész, orvos… „Remélem, 25-30 év múlva már nem lesz kuriózum magasan képzett, kvalifikált, nyelveket beszé-

gatóságon fontosnak tartják, hogy a roma fiatalok piacképes diplomát szerezzenek.

intézményként a főváros cigány lakosságával foglalkozzon. Közép- és felsőoktatásban tanuló roma fiataloknak szóló ösztöndíjprogramjukat húsz évvel ezelőtt dolgozták ki. Az ösztöndíj különlegessége, hogy a diákokkal nem az iskolarendszeren, nem a szülőkön vagy egyéb más, közvetett módon tartanak kapcsolatot, hanem minden ösztöndíjasukat személyesen ismerik, havonta legalább egy alkalommal találkozunk velük. A modell rendkívül sikeres, a támogatott fiatalok kilencven százaléka sikeresen befejezi a tanulmányait. A támogatás kritériuma középfokon a legalább 3,5-ös átlag, felsőfokon pedig legalább tizenöt kreditpont teljesítése félévenként. Az ösztöndíjasok nem csak anyagi támogatásban részesülnek, a központ munkatársai követelményeket támasztanak velük szemben, motiválják őket a sikeres tanulmányi eredmény elérésére, a hasznos szakma szerzésére, folyamatosan tájékoztatást nyújtanak nekik, közös programokat szerveznek számukra. Mint Balogh Tímeától, a Cigányház munkatársától megtudtuk, egyre több piacképes szakmát tanuló ösztöndíjasuk van: orvostanhallgatók, mérnökök, közgazdászok, jogászok, de igen magas a művészeti, főleg zenei pályát választók aránya is. Évről évre nő támogatottjaik körében a több nyelvvizsgával rendelkezők száma is. Tavaly 142 felsőoktatásban tanuló ösztöndíjasuk volt, de nyilván ennél sokkal magasabb a felsőoktatásban tanuló romák száma. A sikeres felvételi után is sok problémával kell szembenézniük a roma fiataloknak. „Sajnos a diákjainknak meg kell küzdenie a diszkrimi-

sokkal nyitottabbak, sokszor az ösztöndíjasaink a magyar csoporttársaikkal jönnek ide hozzánk, vagy például a nyári szabadegyetemünkön is együtt töltöttek el egy hetet roma és nem roma fiatalok” – mesélte Balogh Tímea.

„...motiválják őket a sikeres tanulmányi eredmény elérésére, a hasznos szakma szerzésére...” Fontos, hogy a végzettek valódi munkaerő-piaci pozícióhoz jussanak, megéljenek abból, amit tanultak, hiszen ők állnak majd példaként a többi roma fiatal számára. Ahhoz, hogy megerősödjön a ma még kisszámú, érdekeit védeni képes roma középosztály, elengedhetetlen, hogy ugrásszerűen emelkedjen a diplomával rendelkező roma fiatalok száma. A vállalatok képviselői is ebben látják a „romák kitörésének” kulcsát. Ezért hozta létre a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) néhány tagja 2007-ben Romaster elnevezésű programját. A projekt a roma származású hátrányos helyzetű diákok tanulmányainak támogatását és tehetséggondozását tűzte ki céljául. Viszonylag hosszú időtartamának (4-6 év) köszönhetően a program hidat teremt a középfokú oktatás és a felsőoktatás közötti szakadék sikeres átugrásához. A program érdekessége, hogy kizárólag az úgynevezett „hard” diplomák (műszaki, közgazdász, jogi) megszerzését támogatja, mely egyedülálló az eddigi roma támogatásokat tekintve. A siker záloga a kettős mentorálás – egyrészről a támogató vállalat egy munkatársa, másfelől egy középiskolai pedagógus segíti a programban résztvevőket.

Fotók: Ferenczy Dávid

Kapun kívül

Zsigó Jenő, a Cigányház vezetője elmondta, hogy az elmúlt években többször is súlyos konfliktusba került az intézmény. Többször kellett a támogatási összeg drasztikus lecsökkentésével megbirkózniuk. A legkellemetlenebb eset az volt, mikor ez évközben történt, így több ösztöndíjasukkal is fel kellett bontaniuk a már megkötött szerződést. Két évvel ezelőtt pedig, a hatszázhatvan, minden tekintetben érvényes és megfelelő pályázatból, több mint négyszázat kellett elutasítaniuk, pusztán forráshiány miatt. Idén a Cigányház a Fővárosi Önkormányzattól átkerül az Oktatási Minisztérium alá. Ettől a támogatások növekedését, a helyzet javulását várják a Cigányház munkatársai, s remélik, a jövőben senkit sem kell majd kizárólag forráshiányra hivatkozva elutasítaniuk. Tóth Rita Jakab Judit

MŰHELY

•5

Közélet

VI. évfolyam 11. szám

Horogkeresztből virágot, vörös csillagból márkajelet! Kerekasztal-beszélgetés az önkényuralmi jelképekről

Mit jelentenek számotokra az önkényuralmi jelképek? Hajni: Ha valaki hordja, akkor arról már eleve feltételezek valamit. Tudom, hogy sztereotípia, de aki horogkeresztet visel magán, az valószínű nem igazán emberbarát személyiség, ami visszataszító számomra. De ha valahol látom, akkor

rekben, ez rossz emlékeket ébreszt. Ez egyrészt igaz, de a történelmi tragédiákat nem lehet kitörölni, emellett sok más is ébreszthet szörnyű emlékeket, például akit annak idején elhurcoltak, az talán egész életében nem felejti el a csengőfrászt, ha csengetést hall hajnalban. Ezeken a sorstragédiákon viszont nem hiszem, hogy bármilyen tiltás segítene. Másrészt a szimbólumok mögötti eszmék így is, úgy is léteznek, viszont a fasizmus és a kommunizmus ma már marginális jelenség. Valószínűleg a társadalom nagyon kis százaléka vallja magának ezen eszméket, ők, ha úgy érzik, felőlem tegyék ki maguk-

Mire gondolsz? Hajni: Például, ha egy divatcég a horogkeresztet átalakítaná virágokká, amivel egy kicsit kigúnyolná. Mert akkor már nem lenne olyan nagy szám, egy tiltott önkényuralmi jelkép használata. Túlságosan kommersz lenne. Kiváló példa erre a Convers, vagy a Heinekken márka, aminek a logója egy vörös csillag. Akarva-akaratlanul más jelentés is párosult ehhez a jelképhez. Ezek szerint az önkényuralmi jelképek átértelmezése segíthet feloldani az általuk hordozott negatív jelentést? Adri: Igen. Ahogy telik az idő, a felnövekvő generációnak egyre kevesebbet jelent, ezáltal divatba hozzák, mert poénnak veszik. Hajni: Igen. Che Guevara is tulajdonképpen egy tömeggyilkos volt, és mégis rengeteg ember viseli az ő róla készült ruházati cikkeket. Adri: Apukám idejében még tilos volt chegés pólókat hordani, de manapság útonútfélen találkozol ilyennel. Már elvesztette a jelentőségét.

tisztában vagyok azzal a tén�nyel, hogy az eredetileg nem a nácik jele. Nincs vele bajom, csak abban az esetben, hogyha ezzel ki is akarnak fejezni valamit. Ugyanígy vagyok a többi jelképpel. Igaz, csak a horogkereszt esetében tudok elvonatkoztatni, de például a vörös csillagról nem jut más eszembe, csak az a rendszer, ami rossz érzéssel tölt el. Adri: Ez a téma most abból a szempontból lehet aktuális, hogy a politika rendkívüli módon felhasználja ezeket a jelképeket. Ami azt eredményezi, hogy a jelentőségük egyre jobban megnő. Divat lett ezeket az önkényuralmi jelképeket újra hordani, például egy tüntetésen. Méghozzá azért, mert ezek ellen nem szólalnak fel határozottan, ráadásul a média csak tovább ront a helyzeten. Miért volt arra szükség, hogy betiltsák ezeket a jelképeket? Egyetértetek ezzel az intézkedéssel? Adri: Azért tiltják, mert vannak egyes emberek a társadalmon belül, akiket ez a megnyilvánulás nagyon bánt. Dani: Én nem tiltanám semelyik önkényuralmi jelkép használatát! Sokkal inkább az emberek egyedi, morális, etikai érzékére bíznám azt, hogy használják-e bármelyik múltbeli szélsőséges rendszernek a jelvényét vagy sem. Sokan azzal érvelnek e kérdés tekintetében, hogy azokban a személyekben, akik sokat szenvedtek az előző rendsze-

6 • MŰHELY

ra jelképeiket, szerintem ez belefér a szólásszabadságba, még ha én mélyen el is ítélem ezeket az eszméket. Heni: Ezzel az a baj, hogy nemcsak az a néhány százalék fogja hordani ezeket a jelképeket, akik valóban hisznek az eszmében, hanem például olyan fiatalok is, akik hirtelen felindulásból azt képzelik, hogy mennyire ki fognak tűnni így a tömegből. Mintha divat lenne. Emellé még párosul az a tényező is, hogy ezzel félelmet, rossz érzést ébreszthetnek másokban. Tehát a másik fő cél a megbotránkoztatás. Dani: Megbotránkoztatás céljából horogkeresztet hordani nem egy új keletű dolog. A Sex Pistols tagjai már a ’70-es évek végén magukon viselték a horogkeresztet, minden ideológiai tartalom nélkül. Céljuk a polgárpukkasztás volt. Hajni: Ha engeded, ha nem, az emberekben így is rossz érzést válthat ki. Lehet, hogy kevesebb tiltással elvesztené ezt a nagyon negatív részét. Ha tiltod, elismered, hogy ez egy borzasztó jelenség. Adri: Szerintem el kell telnie egy bizonyos időnek – ami lehet húsz-harminc év, Magyarországon ez lehet ötven is – ahhoz, hogy a friss emlékek elhalványuljanak, és ez a mértékű tiltás megszűnjön. Hajni: Jó lenne, ha egy teljesen másfajta jelentés is társulna mellé.

Hajni: Jó dolognak tartom, hogy más jelentést tulajdonítunk nekik egy idő után, de most egy kicsit ellentmondva magamnak úgy vélem, hogy ennek a folyamatnak lenne egy negatív aspektusa is. Méghozzá az, hogy a fiatalok nem fogják komolyan venni a történelmi eseményeket, mert azt gondolhatják, hogy nem lehetett mégse olyan borzalmas. Térjünk vissza az önkényuralmi jelek eredeti jelentéséhez. Habár a sarló és kalapács, a nyilaskereszt, vagy az SS-jelvény történelme nem nyúlik vissza hosszú időkre, de mind a vörös csillag, mind a horogkereszt ősi múlttal rendelkezik…. Heni: Nem hiszem, hogy az maradt meg a köztudatban, hogy ez egy régi távol-keleti jelkép, inkább az, hogy emberellenes.

külső, még sincsen tiltva. Hajni: De azzal, hogy extrémen öltözöl, nem sérted meg senkinek a múltját és az emlékeit. Attól még, hogy kihívó módon öltözködik, nem gondolom azt, hogy emberileg egy nulla. Ha egy tiltott jelképet használ, akkor igen? Hajni: Nem teljesen, de megkérdezném tőle, hogy tanult-e történelmet. Az is igaz, hogy sose magával az eszmével van a gond, sokkal inkább azzal, amire felhasználják. Heni: Igen. Sokan rosszul értelmezték ezeket az eszméket, így nem az eredeti jelentését adták tovább az embereknek. Adri: Teljesen egyetértek. Megmagyarázzuk az ideológiával azt, hogy miért üldözzük a zsidókat, a romákat. A most felnövő generáció milyen képet kaphat az önkényuralmi jelképekről, a régi rendszerekről? Milyen forrásokból ismerhetik meg a múltat, s ezek mennyire hitelesek? Adri: Ha megnézzük a magyar történelemoktatást, az elmúlt húsz-harminc évet nem tanítják meg elég alaposan, sok esetben idő sem marad rá. Jó esetben elmondják, hogy ez és ez a rendszer rossz volt, mert sok ember meghalt, és ezzel be is fejezték. Jelenleg az oktatást minősíti, hogy nem az elmúlt ötven-hatvan évre helyezik a hangsúlyt, hanem az őskorra, vagy Rómára. A plusz tudást csak könyvekből vagy filmekből nyerheted. Hajni: Vagy az idősebb korosztálytól. Bár az is kérdéses, reagálva Adri mondandójára, hogy mennyire ferdítenek, mennyire fiktívek az adott művek, alkotások. Heni: Ez azt eredményezi, hogy a mostani generációnak inkább felszínes az ismerete a

otthon, hogy a kommunizmusban jobban éltek a szülei, mert rengeteg mindent kaptak, akkor lehet, hogy a fiatal csak ezt fogja rögzíteni, nem akar pontosan utánanézni, és csak azt „látja”, hogy tényleg mennyivel jobb volt a kommunizmusban. Tehát az biztosan egy jobb rendszer volt. Heni: Ez igaz. De ne felejtsd el, hogy a mi korosztályunkban is rengeteg olyan ember van, akiknek nincsen olyan családi háttere, aki éreztetné vele, aki mesélne arról, hogy milyen szörnyű volt például a kommunizmus. Ebben az esetben nem lesz semmiféle kötődés a régi rendszerekhez, eszmékhez, így semlegessé válik. Természetesen megtanulja a kötelező történelem anyagot, de nem ad semmi olyan többletinformációt, amitől félni, rettegni kéne. Láttok-e esélyt arra, hogy a mostani társadalmi rendszerben kialakuljon egy olyan diktatúra, mint a XX. század első felében? Hajni: Bízom benne, hogy nem fajul odáig a dolog, de az a benyomásom, hogy megvan rá az esély. Sajnos elég sok mindent meg lehet tenni ebben az országban minden komolyabb következmény nélkül. Dani: Nem nagy a valószínűsége annak, hogy egy totális diktatúra alakuljon Magyarországon. Hajni: Én sem totális diktatúrára gondoltam. De valami hasonlóra! Heni: Valaminek történnie kell ahhoz, hogy rendeződjön a jelenleg fennálló helyzet. Mindenki érzi, fiatal, idős, és sürget az idő! Adri: A történelem peri­ odikusan változik, egyszer diktatúra, aztán demokrácia. Nem valószínű, hogy kialakulna egy egyeduralom, főleg úgy, hogy az EU tagjai

Dani: Neked, mint európainak igen, de például Japánban, illetve más távol-keleti országokban teljesen természetesen használják, mint vallási szimbólumot. Ott nem kompromittálódott ilyen történelmi tartalommal. Adri: Egyes jelképeket az alapján fogod értelmezni, amit hallottál és tanultál róluk. A legtöbb emberben az a jelentés fog előtérbe kerülni, ami nagyobb hatással volt rájuk abban az adott társadalmi környezetben. Ezért lehetséges az, hogy a Távol-Keleten nyugodt szívvel tudják használni a keresztet, míg nálunk felháborodást kelt. Dani: Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy sok más dolog is kelthet megütközést, mint például az extrém

Hajni: Az, hogy önkényuralom jöjjön létre, vagy az, hogy olyan jellegű módszerekkel dolgozzanak, az két különböző dolog. Ha nincsen úgymond hivatalos látszata, akkor abba senki nem tud beleszólni. Adri: De milyen olyan dik­ tatorikus eszköz van, aminek nincsen hivatalos látszata, ami ellen ne tudnánk felemelni a hangunkat, mondjuk az Európai Parlamentben?

diktatorikus rendszerekről. És nincsenek is motiválva, hogy utánaolvassanak. Hajni: Sok múlik a családi háttéren is. Ha szélsőséges eszméket vall, akkor a gyerek is át fogja venni ezt a gondolkodásmódot. Például, ha azt hallja

vagyunk. Nem hiszem, hogy hozzájárulnának eme intézkedéshez. Ezenkívül nincs ma Magyarországon olyan politikai személyiség, aki egybe tudná forrasztani a népet. Mert ehhez egy erős, hatalmas, szavahihető emberre van szükség.

Az 1956-os magyar forradalom a 20. század egyik legjelentősebb eseménye volt. Leleplezte a kommunizmust az egész világ előtt, s megállította európai előrenyomulását. Magyarország ezzel hozzájárult Európa egységéhez. Szabadságharcunk a világ számára a bátorság példázata lett, s előjátéka a 20. századi erőszakmentes forradalmaknak. A magyar forradalom tapasztalata mindezeken túl társadalmi tőkét is jelent: egy társadalmi kísérlet tapasztalatát. A Szovjetunió 1945-ben megszállta Kelet-Európát, benne Magyarországot. A magántulajdont eltörölték, a gyárakat, bányákat, bankokat államosították, a kisipart és kisgazdaságokat erőszakkal kényszerszövetkezetekbe terelték. Az ellenszegülőket börtönökbe, munkatáborokba hurcolták. A szabadságjogokat korlátozták, minden nem-kommunista szervezetet feloszlattak. A nyugati országhatáron

att. Az eredeti diákszociális követelések eltűntek belőlük. Nem tartalmaztak utópisztikus kívánságokat sem. A nemzeti jellegű kérdéseken túl ráéreztek a társadalom mélyének legfontosabb problémáira is. A több ezer példányban sokszorosított 14, ill. gépírásos változatban 16 műegyetemi pont ugyanolyan jelentőségű volt, mint az 1848 március 15én a 12 pont, amiben benne szerepelt,

Hajni: Én abból indulok ki, hogy régen is megtörtént, nem véletlenül. Szerintem az emberek beállítottsága, manipulálhatósága nem változott nagy mértékben. Adri: Pont a mi korosztályunk az, amelyik szabad nevelést kapott, saját gondolatvilággal rendelkezik, amibe nem fér bele az, hogy például este tíz órakor kijárási tilalom legyen. Hajni: Nagyon sarkítod. Nem azt mondom, hogy pontosan ugyanaz lesz, mint régen. Egyszerűen csak annyit, hogy előfordulhat valami hasonló. Dani: Akár puha, akár kemény autokráciáról van szó, alapfeltétele lenne, hogy ne legyenek négyévenkénti választások, és ne legyenek különböző érdekkörbe tartozó politikai csoportok. De mivel jelen van két nagyobb párt és érdekcsoport, akik nagyjából egyensúlyban vannak, tehát, inkább rosszul, mint jól, de működik a parlamenti „váltógazdálkodás”. Amíg ez létezik, addig nincs esély arra, hogy egy adott politikai csoportosulás megszerezze a teljhatalmat. Hajni: Mert olyat még nem láttunk a történelem során, hogy csaltak a választásokon… Adri: Ez rendben van, de a magyar politika kétpólusú. A többség nem azért választja, az egyiket, illetve a másikat, mert bármelyik is jobban csiFotók: Schunk Szabolcs

Az önkényuralmi jelképek használata napjainkban igen népszerűvé váltak, annak ellenére, hogy törvénybe ütköznek. Miért kerültek újból előtérbe, milyen jelentőséget tulajdonítunk nekik, egyáltalán miként értelmezzük őket? Erről kérdeztük vendégeinket.

A testvériség forradalma

nálná a dolgát. Egyszerűen dönteni kell. Amit felvázoltál, arra csak abban az esetben látok esélyt, ha valamelyik oldal nagyon megerősödik. De nem tudnak már olyat hazudni, amivel annyira megnőne a hatalmuk! Joó Fruzsina

vasfüggöny ereszkedett le. Amikor Sztálin 1953-ban meghalt, felcsillant a változás lehetősége. A rendszer azonban képtelen volt megújítani önmagát. A megoldás csak kívülről jöhetett, a fiataloktól. Onnan, ahonnan még nem tudott minden értéket kiirtani. Magyarország nagy iparosításba kezdett. Ehhez a mérnökhallgatók létszámát meg kellett többszörözni. A budapesti Műegyetemen ezért – ellentétben a többi egyetemmel – megtűrték a rendszer ideológiáját nem követő professzorokat, a hallgatók felvételénél pedig lényegében kivételt tettek a világnézeti követelmények alól. Nem véletlen, hogy a Műegyetemről indult el a társadalom megújítását célul kitűző megmozdulás. 1956 október 17-én, illetve 19-én két műegyetemista diákszállón eltökélt közösség született meg. Célkitűzéseiket pontokba foglalták. Sokszorosítva terjesztették a hallgatók közt, többször átdolgozták, majd megvitatásukra nagygyűlést hirdettek október 22-ére a Műegyetem aulájába. E többezres, délutántól éjfélig működő fórumon nemcsak hallgatók, de az egyetem vezetői, oktatói, sőt más egyetemek hallgatói, munkások, mérnökök, művészek is jelen voltak. A gyűlés eszmei mintája az 1848-as forradalom volt, vértelen és testvéries volta miatt. A résztvevők ekkor egy még egyikük által sem átélt élmény részesei lettek: egy nagyméretű közösség hatalmas sebességű és intenzitású megszületéséé. A testvériség légkörében láttak napvilágot azok a követelési pontok, amelyek széles körben elterjedve a forradalom céljaivá váltak jól megfogalmazott, kiérlelt voltuk mi-

hogy mit kíván a magyar nemzet. A határozati pontok nemcsak azt a célt szolgálták, hogy bizonyos döntéshozóknak majd átadják őket, hanem át akarták hatni vele az egész társadalmat. A pontokat ezért 23-án délelőtt csaknem minden gyárba, iskolába, intézménybe eljuttatták, ott röpgyűléseken ismertették, tovább sokszorosították. Ezt terjesztette a többi egyetem is. E gyors és széleskörű információáramlás volt a titka a forradalom villámgyors indulásának. Tüntetők szervezett menetben vonultak 1848 szimbolikus személyiségeinek, Bem tábornoknak és Petőfinek szobrához, majd egyesültek a Kossuth téren. A szabadság, a testvériség boldogsága járta át a több százezres tömeget. Egységben, összeforrottságban, közösség élményben az egyén rátalált önmagára. A másiknak még a nevét sem tudva lélekben közel kerültek egymáshoz. Követeléseiket a Rádióba is be kívánták olvasni, ám ekkor az Államvédelmi Hatóság a tömegbe lövetett. Az erősítésül odavezényelt honvédség a tüntetők mellé állt, átadta nekik fegyvereit. Ezekkel foglalták el a Rádió épületét. Látva a nép nagy egységét a forradalom mellett, a pártvezetés hívására a szovjetek avatkoztak közbe. Tankokat küldtek a felkelés leverésére. A fegyveres felkelés ettől kezdve szabadságharccá változott. Két ország ütközött meg egymással: a magyar irregulárisönkéntes fegyveresek a szovjet Vörös Hadsereg megszálló egységeivel. A felkelők megmutatták a világnak, hogy ez a kis nép képes néhány napig akár öngyilkos harcot is folytatni a világ

leghatalmasabb hadseregével szemben. A harcosok lelkesedni tudó szakmunkástanulók, nehéz sorsú felnőttek voltak. Az ese­ményekben sorsuk jobbra fordulását sejtették meg, annak lehetőségét, hogy valami nemeset tehetnek másokért. Ben­ nük a műegyetemista követelések politikai cselekvése katonai cselekvéssé vált. Pongrátz Gergely, a Corvin köziek legtekintélyesebb parancsnoka ugyanúgy az egyetemisták 16 pontja mellett fogott fegyvert, mint Angyal László Tűzoltó utcai parancsnok, vagy Szabó bácsi, a Széna tériek vezetője. A fegyveres felkelőket a lakosság támogatta, mert nemcsak a forradalmi célokért harcoltak, hanem a rend fenntartására, a közbűntényes cselekedetek megakadályozására is törekedtek. A vidék legnagyobbrészt a médiából értesült a forradalom eseményeiről, tényeiről, s a benne résztvevő legfontosabb szereplőkről: a műegyetemistákról. A vidék forradalma követte a fővárosét, belőle táplálkozott. A forradalom egyik követeléseként kormányfővé lett Nagy Imre lépésről lépésre elfogadta a magyar nép követeléseit, majd a szovjet csapatok Budapestről való kivonásáról intézkedett. Ezzel októ-

ber 28-án győzött a szabadságharc. A felkelés kitörésével a Műegyetem a forradalom elindítójából az elért vívmányok stabilizálójának szerepébe kerül. A műegyetemisták kapcsolatba léptek a Szakszervezetek Országos Tanácsával, közreműködtek annak demokratikus átalakításában. Fontos szerepük volt a munkástanácsok kialakulásában, a főváros élelmiszerés energiaellátásának biztosításában is. A vidék úgy állt a harcoló főváros mellé, hogy élelmiszert gyűjtöttek. Megindultak a libás, krumplis teherautók, amelyeknek az egyik fő célpontja a Műegyetem lett. Innen került a „segélycsomag” a megfelelő kórhá-

zakhoz, közintézményekhez. A műegyetemisták igen jelentős szerepet játszottak a nemzetőrség, a forradalom új, szervezett fegyveres erejének kialakulásában is. Az egyetemen létrejött nemzetőrezred országos jelentőségű volt, ebben tömörült a forradalom alatt létrejött legjelentősebb forradalmi fegyveres erő. November 4-én hajnalban – habár pár nappal korábban elismerték Magyarország jogát saját társadalmi rendje megválasztására – a szovjet csapatok ismét rátámadtak az országra. Az első beavatkozáshoz képest megsokszorozott erejű, új csapatok egy hét alatt felőröltek minden fegyveres ellenállást. A forradalom leverését véres megtorlás követte. Erre számítva kétszázezren menekültek el Nyugat-Európába. A Műegyetemen kialakult közösség élmény azonban nem esett teljesen áldozatául a megtorlásnak. A műegyetemi professzorok és az adminisztrátorok

léptek a fiatalok nyomába: bátran és leleményes módokon segítették a forradalomban részt vett hallgatókat. Neves professzorok álltak ki bebörtönzött hallgatóik mellett. Ügyvédet fogadtak és fizettek, az adminisztrátorok pedig a hallgatókat szinte átcsempészték a vizsgákon, hogy minél hamarabb kezükbe kapják a diplomát. A börtönben sem enyészett el ötvenhat lelke az ottani Mérnöki Irodán dolgoztatott műegyetemista rabok között. A testvériség forradalma közöttük született meg, közöttük is élt a legtovább. Forrás: id. Frivaldszky János: Ötvenhat lelke. Kairosz, 2008.

Meghívó az 1956-os forradalom és szabadságharc Időpont: 2008. október 22. (szerda) 15.30 óra Helyszín: BME Központi épület, Aula emlékünnepségére és a történelmi Az ünnepségen beszédet mond: Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke. Az emlékünnepséget a Rákóczi Szövetség felvonulása követi a Bem szoborhoz. évfolyamok találkozójára

1956

SPORTMELLÉKLET

Az egyetemi sport ügye lassan fél éve tartja lázban az egyetem sportot szerető polgárait, sőt, talán már olyanok is sokan hallottak legalább az alapkérdésekről, akik egyébként nem, vagy nem a BME-n sportolnak rendszeresen. A folyosói beszélgetések persze gyakran tévinformációkon alapulnak, félrevezetnek, így kezdettől célunk volt, hogy a készülő sportkoncepcióról, az ÉL csarnok átalakításról, a Hauszmann eladásáról minden információt a lehető legszélesebb nyilvánosság elé tárjunk. A Hallgatói Önkormányzat ugyanakkor mindig nehéz helyzetben van, mikor tájékoztatásról van szó: ha túl korán adunk ki tervezeteket, anyagokat egy-egy döntéssel kapcsolatban, joggal kapjuk a vádakat, hogy ilyen kidolgozatlan anyagról még nem lehet felelősen véleményt mondani; a másik oldalról viszont, ha túl későn, szinte közvetlenül a döntés előtt adunk tájékoztatást, az a vád lehet jogos, hogy itt már minden eldőlt, a beérkezett vélemények már nem számíthatnak. A most megjelenő kibővített Műhely számmal egy hosszas kommunikációs folyamat talán legfontosabb állomásához érkeztünk, a

Neptun üzenetek, sportfelmérés, honlapon található információs összeállítások, belső megbeszélések után most lép teljes szépségében a nyilvánosság elé az egyetem – egy lehetséges – sportkoncepciója. A melléklet megjelentetésével az általános tájékozottság emelésén túl célunk az is, hogy a döntéshozóknak olvasmányosan, de mégis pontosan bemutassuk, miről is szól, milyen nyereségekkel és milyen áldozatokkal jár, ha az egyetem belekezd a később vázolt átalakításokba. A következő cikkekben sok szó esik a tervek hátteréről és tartalmáról, így ebben a rövid bevezetőben inkább arra térek ki, mi vezeti a Hallgatói Önkormányzat képviselőit akkor, mikor az itt felmerülő kérdésekben eldöntik, hogy az adott átalakítás, a terv hallgatói szempontból támogatandó-e. A több mint 18000 hallgató „érdeke”, „véleménye” ugyanis nem is létező fogalom: akkora tömeg ez, hogy még az egyébként ésszerűtlen lépéseknek is legalább néhányan örülnének, mint ahogy a legjobb megoldás mellett is lesznek méltatlankodók, magukat vesztesnek érzők. Ebben a helyzetben (az egyetem vezetésével

Fotó: Kiss Imre

A folyosói pletykák helyett

közösen) azt az alapelvet fektettük le magunknak, hogy döntéseinket minden esetben széles körű igényfelméréseink eredményei alapján hozzuk, így biztosítva legalább a többség támogatását ötleteink mögé. A melléklet végén

megtalálhatók a több mint 1700 hallgató által kitöltött felmérésünk legfontosabb kérdéseire adott válaszok eloszlásai, így rögtön ellenőrizhető, hogy terveink azokkal szoros összhangban vannak. Végül azokhoz a hallgatókhoz intéznék néhány mondatot, akik szerint az egyetemi sportközpontra fordítandó hallgatói forrásokat bizony jobb lenne inkább kiállításokra, színházra, mozira, egészségesebb ételeket áruló menzára, utazási támogatásra, jegyzetre, híres előadók meghívására, vagy bármi hasonlóan fontos dologra költeni. A sportmellékletet végigolvasva ők akár csalódottak is lehetnek: ez a kiadvány céljából adódóan elsősorban sportkedvelőknek szól. Fontos azonban megérteniük, hogy a most sportra költendő 300-400 millió forint legalább 10 évre megnyugtatóan, további beruházási igény nélkül rendezi a sport helyzetét, így évekre lebontva ez az összeg nem is olyan hatalmas azokhoz képest, amit a fent felsoroltakra (színházra, kultúrára) fordítunk. Bohák András EHK elnök

Heti kétszer egy óra mozgás mindenkinek!

Miért éppen most került az egyetemi vezetés ügyeinek középpontjába az egyetemi sport? Az egyetemi sport kérdése csupán az egyik fontos téma, amellyel kiemelten foglalkozunk. Ezenkívül a létesítménygazdálkodás, a szervezet-átalakítás, valamint az egyetemi gazdálkodás mind-mind az egyetem jelenének súlyponti kérdései. Hogy miért éppen most van terítéken a „sportügy”? Leginkább azért, mert ez rendkívül szerteágazó: érint egyetemi szervezeti egységet, sportegyesületet, a sportpályák miatt az ELTE-vel közös területet, a hallgatói sporttámogatás miatt a hallgatói térítési-juttatási rendszert, azaz egyetemi életünk szinte minden részét. A már régóta húzódó sportügyeinkhez most elindított fejlesztési programjaink és a véletlenek sorozata jelenleg egy jónak tűnő utat kínál. Azonban fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy egyelőre még csak döntéselőkészítési fázisról beszélhetünk. Milyen véletlenekre és elhúzódó problémákra gondol? A véletlenek elsősorban a sportlétesítményekkel kapcsolatosak. Itt legalább négy egymástól többé-kevésbé független dolgot említhetek. A K épület alapjának megerősítése tavasszal indul. Úgy tűnik, hogy ennek – elsősorban tűzrendészeti okokból – áldozatul fog esni az egyik tornatermünk. Az egyetemi szintű létesítménygazdálkodás más aspektusai miatt – leginkább egyébként az Építőmérnöki Kar egyes részeinek K épületbe való költözése, illetve az UV épület tervezett lebontása miatt, de azért részben az alap-megerősítés miatt is – napirendre került a K épületben található másik, kisebb tornateremnek, illetve az a melletti cselgáncs- és súlyemelő-teremnek a megszüntetése is. Az

egyetemi sportot ért „rossz véletlenek” mellett szerencsére jelentkeztek jók is: egyrészt az ÉL csarnokban kínálkozó lehetőség, azaz, hogy itt az egyetemi sport egy új, meghatározó létesítményt kaphatna, másrészt a Fotó: Kiss Imre

Sportközpont az ÉL csarnokban, Bogdánfy Sporttelep fejlesztése, Hauszmann utcai sporttelep eladása. Mindez egy olyan egyetemi sportkoncepció része, amelynek célja, hogy a hallgatók egyetemen belüli sportolási lehetőségei minőségileg és mennyiségileg is javuljanak. A jelenleg még csak tervként létező változásokról Andor György általános rektorhelyettest kérdeztük.

Bogdánfy utcai sporttelep fejlesztésére váratlan lehetőség nyílt, amit az adott területre vonatkozó új rendezési terv kínál, talán némileg összefüggésben a Tüskecsarnok projekttel is. A véletlenek sorozatához kapcsolódtak olyan sportügyek is, amelyek a régóta megoldatlan ügyek kategóriába sorolhatóak. Mondhatom, hogy már évek óta folyik a „sportkoncepció-készítés”, azonban korábban még az alapelvekben sem sikerült megállapodni, így magasabb egyetemi döntéshozó fórumok elé végül semmilyen anyag sem került. Ez is közrejátszott többek között abban, hogy a BME és a MAFC kapcsolatának jövőbeli kereteiben nem sikerült eddig megállapodni, pedig sok részletet tekintve az eddig követett utak már járhatatlannak tűnnek. Az elmúlt évtizedben alapjaiban változott meg az egyetemi sport állami támogatása, sőt a hallgatói sportolási szokások is, amire eleddig még nem volt karakteres egyetemi válasz. Mindezek mellett pedig lassan kezd ránk omlani a teljes egyetemi sportlétesítménypark: a kollégiumi sportpályák állapota gyalázatos, a K épületi sporttermek szégyenteljesek, a Hauszmann utcai sporttelepen már-már balesetveszélyes sportolni, a Bogdánfy utcában pedig az öltözők, valamint

az uszoda helyzete kétségbeejtő. Ha e problémák ilyen jól látszanak, miért nem léptek korábban? Attól, hogy látjuk a problémákat, még nem biztos, hogy a megoldás is egyből adódik. Nem könnyű e mélyreható, bonyolult helyzetnek a frappáns megoldásaira rálelni, és lehet, hogy végül most sem találunk majd jó válaszokat. Úgy érzem viszont, hogy jelenleg legalább egy igencsak életképesnek tűnő változattal van dolgunk, ami – ha nem is kompromisszumok nélkül – hosszú távú megoldást adhat. Ehhez a szerencse is és a korábbi megoldási kísérletek tanulságai is nagyban hozzájárultak. Őszintén remélem, hogy esetleg előrukkol valaki egy még jobb megoldással, egy még kevesebb kompromisszummal terhelttel. Ha azonban mégsem történne ez meg, akkor legalább a most kijelölt úton végig tudunk menni. Ha ezt nem tesszük, újabb hosszú évekre fennmarad majd e folyamatosan romló helyzet. Nézzük akkor a kínált megoldás alapjait! Ennek megértéséhez előbb rögzítenünk kell, hogy mi is lenne a cél, illetve miben látjuk a mai problémák gyökereit. Kezdem a célokkal, azaz a mai és a kívánt helyzet összevetésével. Az alapcél, hogy a mainál sokkal több hallgatót vigyünk le sportpályáinkra, hogy a testmozgás mind szélesebb körben az egyetemi életforma része legyen. Ha számszerű célokat kellene adnom, akkor azt mondanám, hogy el kellene érni, hogy hallgatóink többsége legalább heti kétszer egy órát sportoljon. Ha átlaggal számolok, és nem tekintem a versenyszerűen sportolókat, akkor minden nappali tagozatos hallgatónkra legalább heti egy órányi sportolás kellene, hogy essen. Nagyjából 18 ezer hallgatónk lehet, ami tehát legalább heti 18 ezer órányi sportot jelent. Mindezt úgy, hogy a heti hatnyolc órákat sportolók sportmennyiségeit nem is számítom, mert az csak másodlagos cél lenne, hogy a BMEsek összességükben sportoljanak sokat, az elsődleges az, hogy minél több BME-s sportoljon „elég sokat”. A jelenlegi helyzetet nehéz pontosan megítélni, de eddigi felméréseink

ahhoz sajnos bőven elegendők, hogy lássuk: rossz irányba megyünk. A Testnevelési Központ statisztikai adatai szerint nagyjából a BME hallgatók egynegyede sportolhat rendszeresen, kb. 5% lehet a BME-n kívül versenyszerűen sportolók száma, és 10-10% körüli a különböző amatőr jellegű bajnokságok keretein belül rendszeresen sportolók (pl. Villanyfényes foci), illetve az öntevékenyen rendszeres szabadidős sporttevékenységet űzők (konditerem, squash stb.) aránya. Sajnos az is világosan látszik, hogy az utóbbi tíz évben jelentősen esett a rendszeresen sportolók száma, korábban inkább 30% körül mozgott a mai egynegyedes arány. A fenti számokat valamennyire „kozmetikázza”, ha a kötelező testnevelésen való sportolást is beszámítjuk, ezzel együtt én nagyjából a hallgatók egyharmadára mondanám, hogy rendszeresen spor-

így lehetne újabb hallgatói tömegeket megnyerni a rendszeres sportolásnak. Mit ért „megfelelő egyetemi sportlétesítményeken”? A „megfelelő” alatt négy dolgot értek: igényekhez illeszkedő sportágválasztékot, könnyű elérhetőséget, kulturált létesítményeket és szolid árat. A megoldás tömör körvonalai pedig a következők: sportlétesítményeinket koncentráljuk az egyetemi épületekhez a lehető legközelebb, a tervek szerint az új BME Sportközpontba az egyetemi campus közepére, illetve a BME Sporttelepére a közeli Bogdánfy utcába. Itt alakítsunk ki olyan sportlétesítményeket, amelyek a lehetőségekhez mérten a legközelebb állnak a hallgatók sportolási igényeihez, mindemellett korszerűek is, ami egyúttal az árak alacsonyan

Az ÉL csarnok a campuson belül tol, és talán egynegyedük teszi ezt a BME sportlétesítményeiben. Reálisnak érzem, hogy hallgatóink nagyjából fele legalább hetente kétszer egy órát sportoljon, döntő részük pedig az egyetemen tegye ezt, ami a mai nagyságrend másfélszeres-duplás szintjét jelentené. Ez hatalmas előrelépésnek számítana. A probléma gyökerét, ezzel együtt a cél elérésének útját a megfelelő egyetemi sportlétesítménypark hiányában, illetve annak megteremtésében látjuk. Úgy érezzük, hogy leginkább

tartásának is megadja a lehetőségét. Mindennek az alapja a hallgatói sportpreferenciákhoz való illeszkedés. Itt megint csak felmérésekre és megérzésekre kell támaszkodnunk, hiszen amely sportolási lehetőség jelenleg nincs vagy nem kellő színvonalon, mennyiségben van csak a BME-n, annak igénye alig becsülhető. Úgy általában elmondható, hogy az egyénileg, párosan vagy csak néhányan űzhető sportok előretörése elsöprő. Folytatás a következő oldalon

Támaszkodva a Testnevelési Központ és az Egyetemi Hallgatói Képviselet felméréseire – a nagyjából 18 ezres hallgatóságot számolva és nagyjából egyharmadukat tekintve legalább heti két órát sportolónak – a következő népszerűségi megoszlását láthatjuk a sportoknak: A kardio- és konditerem (futógép, taposó, bicikli, erősítőgépek stb.) nagyjából a hallgatók 6-8%-ánál favorit, a squash 3-4%-uknál, míg ez az érték a pingpong, a tollas, a tenisz, az úszás, az aerobik egyenként olyan 1-2% körül mozoghat. A vívás, a lövészet, a tánc, a jóga, a súlyemelés kb. 1%-nál lehet preferált, míg az atlétika legfeljebb csak 0,5%-uknál. A kispályás foci (szabadtéri és terem-) a legnépszerűbb a csapatsportok közül, bár a kosárlabda és az egyre népszerűbb röplabda igen közel lehet már hozzá. Egyenként olyan 3-4% lehet a népszerűségük. Hozzájuk képest a kézilabda, korfball, a nagypályás foci vagy más csapatsportok csak keveseket vonzanak. Hozzávetőleg tehát ehhez kellene igazodnunk. Miként lehetne biztosítani ezt? Az BME Sportközpont a kardio-kondi igényt teljes egészében lefedni képes, hiszen nagyjából 400 nm-nyi ilyen területet terveztünk, ami egymaga akár napi ezer, heti hatezer fő egyórás sportolását biztosíthatja. Heti két órával számolva ez akár hallgatóink 15%-ának sportolását szolgálhatná. Ez a ma mért igénynél is jóval nagyobb, viszont éppen ide lehet várni a legtöbb „eddig nem sportolót”. A Központ négy squash-pályája napi 120, azaz heti 720 fő/óra kapacitású, két órával számolva ez így is csak hallgatóink 2%-a, ami némileg kevésnek tűnik, de gazdaságosan elhelyezni csak négy pályát tudtunk (amik amúgy éppen nég�gyel emelik az ilyen pályáink jelenlegi számát). A falmászó-, a cselgáncs- és a súlyemelőterem e sportágak létesítményszükségletét bizonyára kiszolgálja. Részben az utóbbi két helyiség, illetve a teremfoci-aerobik terem szolgálná ki a „dühöngős” focira, aerobikra, táncra, jógára és a különböző küzdősportokra vágyókat. Mindezek ös�szes kapacitását nagyjából heti 3500 fő/órára becsülhetjük, heti két órával számolva ez hallgatóságunk nagyjából 10%-ának sportolását szolgálhatja, ami hozzávetőleg egyezni látszik

az igényekkel. Végül a két sportterem többféle sportágat is kiszolgál majd: kosárlabda, röplabda, teremfoci, tollas, asztalitenisz. Ezek együttes befogadóképessége körülbelül napi 400, heti 2400 fő lehet, ami hallgatóink 6-7%-át jelenti. Ez önmagában bizonyára kevés

lenne, azonban – főként a három csapatsportnál – a szabadtéri három műfüves focipályánk, illetve a kollégiumi tornatermek nagyon jelentős kiegészítést jelenthetnek. Ne feledkezzünk meg továbbá a Bogdánfy utcai atlétika-, nagypályás foci, illetve teniszpályákról és tanuszodáról sem, amelyek mellett és helyett épülő egyéb szabadtéri sportlétesítmények szintén jelentős tömegeket mozgathatnak meg. Az interjú során másodszor említi a Bogdánfy utcai sporttelep fejlesztését, átalakítását. Belemehetnénk a részletekbe? Alapszintű fejlesztések el sem kerülhetők, de a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Egyrészt kezdeményeztük az ELTE vezetésénél (még a nyáron), hogy a jelenleg közösen használt és üzemeltetett sporttelepet válasszuk ketté, a két egyetem sportja békében váljon el. A tárgyalások folynak, jelenleg a terület felmérése, illetve vagyonértékelések fázisánál tartunk. A BME elszánt: a közösködést fel kívánjuk számolni. Ezt egyébként az ELTE is megérti, talán még támogatja is, abban ugyanis egyetértünk, hogy ilyen kusza viszonyok mellett nem lehet előrelépni. Az elváláshoz három kérdésre kell végleges választ találni: Hol legyen a terület elfelezve? Milyen esetleges kompenzációkat kell az egyik félnek fizetnie a másik számára? A már elosztott sportlétesítményeknél milyen „kereszthasználatok” alakítandók ki (pl. ők a mi focipályánkat, mi az ő kosárpályájukat használnánk)? Ezt az elválási törekvést erősíti, de kicsit meg is keveri a területre készülő új Kerületi Szabályozási Terv, röviden KSZT. Eszerint ugyanis, az ELTE-BME sporttelepet egy utca szelné ketté, egyébként nagyjából ott, ahol amúgy is logikus lenne elvágni a területet. Mindehhez kapcsolódik a Tüskecsarnok jövőjének kérdése is. Ha ugyanis ennek befejezése (egyébként ma úgy tűnik, hogy nem sportcélú) felgyorsulna, úgy az ominózus út építése is nagyon hamar elkezdődne. Ha azonban elhúzódik a projekt, akkor elképzelhető, hogy egy ilyen „elválasztó utca” még évekig nem épül meg. Elvben az is lehet, hogy végül más KSZT készül, de azért nagyon úgy tűnik, hogy a területnek ilyen rendezése lesz. E szabályozási terv egyébként nemcsak területeket ad-vesz az egyetemektől, hanem

építési lehetőségeket is biztosít. Megadná például a lehetőségét valamiféle sportépület (leginkább öltöző, talán kisebb csarnok stb.) kialakítására is. Bár még igen sok a nyitott kérdés, an�nyi azért felelősséggel állítható, hogy a BME Bogdánfy utcai sporttelepének

fejlesztése előtt megnyílik az út. A részletkérdések még tisztázatlanok, de az, hogy egy megújult BME Sporttelep a mai füves nagy focipálya körül terül majd el, nagyjából a mai betonos, illetve műfüves kispályás focipályák, északon és délen pedig a mai teniszpályák környékén, elég valószínűnek tűnik. Akár a mai állapotból és ezen belül ELTE-BME elválásból kiindulva, akár a KSZT szerint átalakított helyzetet tekintve (az oldal alján található ábrán, a piros vonallal határolt terület lenne a BME Sporttelep), elmondhatjuk, hogy számos „normális” öltöző és legalább 15 sportpálya biztosan kialakítható itt. Ha csak a mai helyzetet tekintem: a két korábbi aszfaltos focipályán ös�szesen négy műfüves focipálya (vagy más egyéb sportpálya) alakítható ki. Van továbbá öt teniszpálya (a KSZT szerint kilenc), egy atlétikapálya, egy tanuszoda és egy füves focipálya, amely területén négy további kisebb pálya kaphatna helyet. Ez így összesen 15, és akkor nem számoltam a még szabad területeket, illetve a KSZT adta újabbakat. Igaz, ezek közül elképzelhető részleges ELTE használatú is. Azt, hogy végül milyen sportágak kiszolgálására kell ki-, illetve átalakítani e pályahelyeket, azt a hallgatói preferenciák alapján kell eldönteni, de azért a foci, strandröplabda, kosárlabda (streetball), tenisz és atlétika igényeit bizonyára kielégítené, és persze lehet például sátras téliesítésekben is gondolkodni.

Összességükben persze elmaradnak a hallgatói tömegek sportmennyiségétől, a nagyvonalú kalkulációból ezért is hagytam ki őket. Az viszont nagyon jó érzéssel töltene el, ha az oktatói sportolás is fellendülne kicsit, ha „lyukasóráikban” a kollégák is leugranának egy-egy óra mozgásra.

Ez a Sporttelep, ami egyébként – pláne a már épülő Q épület belépésével – kifejezetten campus közelinek tekinthető, minimum napi 1500 sportolási órás kapacitásúra fejleszthető, ami a fedett BME Sportközponttal együtt már napi 3500 sportolási órát jelent. (És akkor a kollégiumi tornatermeket, és az egyetemen kívüli sportolást nem is számoltam.) Tekintve 18000 hallgatónkat, illetve azt a tényt, hogy a BME-n a hallgatói létszám további növelése semmilyen tervekben nem szerepel (sőt!), ez azt jelentené, hogy hallgatóink 20%-a tudna naponta egy órát sportolni, heti két órát pedig kb. 60%-uk. Ennek az aránynak az elérése pedig a mai szint nagyjából megduplázása lenne. Ös�szességében megállapíthatjuk tehát, hogy a BME hallgatói sportigényeit a campuson belüli fedett Sportközpont (az ÉL csarnokban), illetve a közeli nyitott Sporttelep (a Bogdánfy utcá-

olyan bonyolult: először is – mint már említettem – lehetőségeinkhez mérten az igényekre kell szabnunk a sportlétesítményeinket, olyan sportágakat kell kínálnunk, amelyeket szívesen űznek egyetemi polgáraink. Ezután el kell érni, hogy a pályák szinte mindig tele legyenek, hogy a Sportközpontban legalább napi 16, míg a Sporttelepen – átlagosan – 10 órán át BME-sek pattogtassák a labdákat, hajtsák a futógépeket. Ehhez pedig az kell, hogy a létesítmények testhezálló időpontokban és elfogadható árakon álljanak rendelkezésre. Úgy képzeljük, hogy amennyiben egy pályát egy adott időintervallumra nem foglaltak le, akkor az akár ingyen is használható lenne. Csúcsidőben viszont akár piaci árakon is kínálhatnánk a szolgáltatásokat. Márpedig, ha valamire van igény, és szélsőséges esetben szinte ingyen is hozzáférhető, akkor az kihasznált is kell legyen. Természetesen új létesítményeink működtetése már nem képzelhető el internetes foglalás és beléptető rendszerek nélkül sem.

ban) hosszú távon is ideálisan képes lenne kiszolgálni. Ésszerűnek látszik tehát távlatilag csak ezekre koncentrálni erőinket. És el ne felejtsem! Természetesen az egyetemi dolgozók, sőt még a nyugdíjasok sportolására is gondolunk.

E sportlétesítmények növekvő kapacitása még nem jelenti feltétlenül azt, hogy ott egyre több BME-s hallgató sportol majd… Ez így van. Éppen ezért a sportlétesítmények fejlesztési programjával együtt a „megtöltési” programjukat is el kell indítani. Szerintem ez nem

egyetemi sportolás főbb költségei! Kezdem azzal, amit lényegében mindenki maga fizet: ez a sportszerek, sportfelszerelések. Ez hallgatónként átlagosan évi 5000-6000 Ft mellett is nagyságrendben 100 mFt. A testnevelői, illetve sportszervezői szolgáltatás legyen nagyságrendben szintén 100 mFt, leginkább bérköltség. A nagyobb falatot a sportlétesítmények adják. Ezeknek egyrészt lenne egy vagyonértékhez kapcsolódó bérleti díjuk. Tekintsük a tervezett 3000 nm-es Sportközpontot és a szabadtéri Sporttelepet, ezek értéke egyenként legalább másfél-másfél milliárd forint, 10%-os bérleti díjjal számolva ez legalább évi 300 mFt. Erre jön

A – néhány évtizeddel korábbi idők hangulatát és bölcsességét visszaidéző – szabályt elég nehéz lenne pontosan illeszteni a jelenlegi, kötelező testnevelésre, és szabadidősport-támogatásra épített műegyetemi rendszerbe, ezért javasoljuk – kompromisszumként – a fentebb vázolt rendszert. Hogy egészen konkrét legyek, hozzávetőleges javaslatunk szerint, „egyetemi” szinten hozzuk egyenesbe hosszú távra sportlétesítményeinket, majd ezeket „adjuk át az egyetemi sportnak”, használják a jövőben ezeket ingyen. Az egyetem fedezné továbbá az államilag előírt sportolási mennyiség egyéb költ-

majd ki a BME-sek, esetleg ezek mégiscsak szűkösnek bizonyulnak? Ezek olyan létesítmények lennének, amelyek „jó pénzért” bármikor kiadhatók egyetemen kívülre is. Ha tehát maradnak számottevő szabad kapacitások, akkor ezek piaci áron értékesíthetőek lesznek, amivel viszont nőnek majd a bevételek, így csökkenthetők lesznek a BME-s árak, esetleg javíthatók a szolgáltatások, aminek hatására talán mégiscsak több BME-s menne le sportolni. Ha létesítményeink szűkösnek bizonyulnának, akkor viszont kell legyen elég bevétel a fejlesztések, bővítések fedezésére, jöhetnek a sátrak a szabadtéri

Az ÉL csarnok belülről ma...

Tehát fizetni kellene a sportért? Az államilag előírt, ingyen biztosítandó sportért, testnevelésért – ez egyébként jelenleg két félév és heti két óra, biztosan nem kell majd fizetni, ez teljesen ingyenes kell legyen. Az ezen felüli sportolás ára – mint már említettem – igen különböző árfekvésekben mozogna, de úgy számolom, hogy átlagosan csak 200-400 Ft körüli lenne óránként, azaz a heti két órával számolva átlagosan havi háromezer forint. Tekintve, hogy a hallgatói sportolás egy része ingyenes, és azért vannak tanítási szünetek is, olyan havi kétezer-ötszáz, évi huszonötezer forintos nagyságrendet mondanék inkább. Ha valaki olcsóbb időpontokat, esetleg olcsóbb sportágakat választ, akkor szerintem ez a feléből is kijöhet, és persze csúcsidőket választva többször ennyi is elkölthető lehetne. Ezek persze csak első, gyors kalkulációk, és azért szögezzük le azt is: sportoló hallgatóink jelentős része ma is fizet sportolásáért, alkalmasint ennél sokkal többet is, még ha ezt nem is feltétlenül a BME kasszájába teszi. Mire alapozza ezeket az ös�szegeket; miként képzelhető el az egyetemi sport egészének gazdálkodása; illetve egyáltalán men�nyivel támogatja a BME a sportot? Előbb szedjük össze, hogy mik az

még rá az üzemeltetés költsége, amit – tekintve a napi 2000-3000 ember okozta amortizációt is – legalább 100 mFt-ra becsülnék. Összességében tehát olyan hatszázmilliósra tenném a BME hallgatói sportolásának összes költségeit. Bár ennél jóval bonyolultabb dolog ez, de tekintsük úgy, hogy sportlétesítményeket (épületeket, telket stb.) az államtól ingyen kapjuk, azaz felét már eleve az állam fizeti. A sportolók egyrészt maguk fizetik a sportfelszereléseiket, azaz 1/6-ot helyből ők állnak. A testnevelői és sportszervezői összegek eddig is, és a jövőben is „egyetemi szintűek lennének” – azaz szintén állami, ha így jobban tetszik. A fennmaradó 100 milliós nagyságrendű üzemeltetési tételt kell tehát a sportolásért befizetett díjakból összeszedni. Amennyiben sportoló hallgatónként éves átlagban 25 ezer forint hozzájárulással számolunk, akkor ezt a fennmaradó összeget 4000 hallgató, ami hallgatóink 20-25%-a biztosítja. Azaz, ilyesmi nagyságrendű díjak mellett már életképes kell legyen a rendszer, sőt további sportoló hallgatók befizetésével a létesítmények állagmegóvására is jutni fog. Ezek persze csak durva számok, de a nagyságrendeket talán jól mutatják. Természetesen azon vég nélkül lehetne vitatkozni, hogy egy egyetemi éveit végig sportoló hallgató sportolásának költségeit helyes-e kb. 2/3 részben államilag finanszírozni (a két világháború között például nagyjából fordított volt az arány). Jogszabály két éve kötelezi az egyetemet egyáltalán arra, hogy bármiféle sportolási lehetőséget nyújtson, a kötelező testnevelési órák rendszerét, a versenysport, szabadidősport támogatását korábban teljesen saját elhatározásából, más értékekről lemondva finanszírozta a BME. A jogszabályi kötelezvény csupán annyit mond, hogy a felsőoktatási intézménynek biztosítani kell a hallgatók legalább heti 2 óra időtartamú ingyenes sportolásának lehetőségét. Azt, hogy az egyetem e feladatot a számítógépekre telepített sakkprogramokkal vagy a sporttelep rekortánján gyaloglásra lehetőséget adva, tornatanárral, öltözővel vagy anélkül, esetleg sportautók vásárlásával és versenypálya építéssel oldja meg, a jogszabály nem részletezi. Ilyen körülmények között néhány ezertől néhány százmilliárdig terjedhetne a műegyetemi hallgatói sportra fordított forintok összege, ami nem ad iránymutatást a fejlesztési irányokra.

... és a jövőbeli tervek alapján. ségeit is. E létesítmények üzemeltetésének költségeit, beleértve karbantartásukat is, viszont már a sportolók állják. Azt szeretném, ha kialakulna az egyetem gazdálkodási rendszerében egy sport-alrendszer is, amely az induló vagyonból, illetve az éves egyetemi támogatásból és a sportból szerzett bevételeiből fedezné összes költségeit, a sportból megtermelt többletbevételeket mindig sportra költené. Hatalmas vagyonról, óriási éves összegekről van szó, akár napi 2000-3000 ember fordul majd meg létesítményeinkben. Ehhez profi és természetesen teljesen átlátható gazdálkodási rendszer dukál.

pályák fölé, vagy esetleg lassan realitássá válna a Sportközpont bővítése is. Egy jól eltalált kapacitású egyetemi létesítményparkra tehát már könnyen lehetne önjáró rendszert építeni. Látni kell, hogy a mai helyzet csődje éppen ennek hiányából fakad: létesítményeink nem jól fedik a hallgatói igényeket, ezért kevés bennük a hallgató; leromlott állapotúak, ezért nem vonzók, valamint pont ezért nem nagyon van bennük „jól fizető” bérlő sem; nincs tehát bevétel, így nem tud önfenntartó sem maradni, és persze nincs pénz átalakításukra, megújításukra sem. Ez így egy ördögi kör.

Mi van akkor, ha e létesítmények kapacitását végül mégsem töltik

Hogyan és miből kívánják „egyenesbe hozni” sportlétesítményeinket?

Az ÉL csarnok részleges sportközponttá alakításának költségvetése egymilliárd forint, a csarnok ezen részének kiürítése pedig további jelentősebb összegeket kíván. (Itt mindenképpen meg kell jegyezzem, hogy az ÉL épület sportra átalakított területeinek jelentős része már évek óta amúgy is üresen áll, a többi szükséges terület pedig a K épület – szintén üres – helyiségeibe való költözéssel, illetve épületen belüli mozgásokkal biztosítható. Az oktatás létesítményeit tehát számottevően nem érinti mindez.) A Bogdánfy utcai Sporttelepnél talán százmillió forintnyi összeggel már el lehetne indulni, két-háromszázzal pedig csodát lehetne művelni. Ehhez a tőkeinjekcióhoz három forrást mozgósítanánk. Az első a Hauszmann utcai sportingatlan értékesítéséből befolyt összeg, ezt nagyjából milliárdosra becsülném. A „BME kasszába” is jelentősebben belenyúlnánk, igaz, amennyiben önjáróvá tesszük a sportoldalt, ez a beruházás néhány év alatt megtérülhet. A Hallgató Önkormányzat – több évvel ezelőtt felgyülemlett – beruházási keretének jó részére, esetleg szponzori bevételekre is szükség lesz majd, innen 300-400 millióra számítok. A Hallgatói Önkormányzat ezzel a fejlesztési döntéssel évtizedes távlatban javítja ugrásszerűen a hallgatóknak nyújtott sport és szabadidős szolgáltatást. Építhetünk továbbá még arra is, hogy a megépülés utáni első néhány évben, amikor felújításokra még kevesebbet kell költeni, további apróbb fejlesztések történhetnek. Nem lenne érdemes a Hauszmann utcai sporttelepet is megmenteni valahogy? A BME oldaláról – szerintem – nem. Ez a sporttelepünk kiszolgált már, jobbára lepusztult, illetve értékei jól áttelepíthetők (pl. a műfüves pálya a Bogdánfyra). A telep értékét leginkább a telek adja, sajnos vagy szerencsére éppen az, hogy ez a telek nem sportcélokra sokkal inkább hasznosítható már. A Lágymányosi híd többsávos levezető útja mellett fekszik, körben irodaházak, illetve lakópark. Részemről tehát nem biztos, hogy éppen itt tartanék fenn egy sporttelepet, de ha valaki ezt mégis ennek kívánja megmenteni,

A „BME Sportfelmérés” eredménye

Ez a fenti számok alapján elfogadható álláspontnak tűnik, de az új Sportközpont építészeti adottságai nem minden olyan sportág befogadásához megfelelőek, amikre viszont a Hauszmann utcai sporttelep használható. Ez igaz: úgy tűnik, elvesztjük a kézilabdát, a korfballt, a (szabványos pályás) futsalt, és kétségtelen, hogy NBI-es kosárlabdára sem lesz megfelelő az új sportlétesítmény. Sőt, „igazi” nézőtere sem lesz, bár a pálya körül, illetve az emeletről azért százak nézhetik a játékosok mozdulatait. Egyrészt azonban ezek csak igen kevéssé népszerű sportágak, így sajnálkozva bár, de emelt fővel mondhatjuk, hogy ez most nem fért bele, minden sportágat mi sem vehetünk a szárnyaink alá. Például jégcsarnokunk sincs, és vízilabdázni sem lehet a BME-n, pedig az utóbbi nemzeti sportunk, és egyetemünk olimpiai bajnokainak nagy része is vízilabdázó. Másrészt megpróbálhatjuk időszakosan más felsőoktatási intézményekkel elcserélni létesítménykapacitásaink egy részét (adott esetben kézenfekvően az ELTE-vel, de akár a Corvinusszal vagy az ÁVF-fel is) ezzel is bővítve a sportágpalettánkat. Harmadrészt, ha a Hauszmann utcai sporttelep megmaradása miatt elvesztenénk az új központ konditermeit, squash-pályáit és falmászótermét, azt nem sajnálnánk? Ne csak azt sajnáljuk, amit elvesztenénk, hanem azt is, amit nem nyernénk meg! Mi lesz a MAFC szerepe ebben? Ez leginkább a MAFC tagságán, vezetőin múlik. Tisztemnél fogva egyetemi sportban gondolkodnék inkább, ennél is főleg csak nagyvonalú számokban, arányokban, létesítményekben, gazdálkodási rendszerben. E koncepció szerint a lényeg az, hogy minél több BME polgár sportoljon rendszeresen, hogy ezt milyen szerveződési keretek között teszik, az számomra már másodlagos. Bár ha minél többen választják keretnek a MAFC-

ot, annak nyilván külön is örülnék. A jövőben milyen döntéssorozat várható mindezzel kapcsolatosan? Amit eddig elmondtam, az az egyetemi sportélet átalakításának koncepciós vázlata, több hónapos előkészítések után, de még a részletekről szóló egyetemi viták, döntések előtt. Reméljük, hogy e Műhely melléklet, az ebben megjelenő tájékoztatók, cikkek, interjúk is segítik majd az egyetemi közvélemény ebbéli tájékozottságát, belső döntéshozó fórumaink felkészülését. Nyilván az alapkoncepciót is meg kell még vitatni, és hallatják majd hangjukat az érintett főbb érdekcsoportok is. Amennyiben a koncepció alapjai széles egyetemi támogatást kapnak, lehet továbblépni, érdemben tárgyalmi az ELTE-vel, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel, az Önkormányzati Minisztériummal, a XI. kerületi Önkormányzattal, a MAFC-cal és még ki tudja, hogy kivel, illetve megkezdődhet a részletekről szóló egyetemi döntéssorozat is. Ha viszont már az alapkoncepció sem nyeri el az

egyetemi döntéshozatali fórumok tetszését, akkor mindazt, amit ebben az interjúban kifejtettem, tárgytalannak tekinthetjük, és más, teljesen új irányú megoldásokat kell keresni. szabó zsolt

Ossz szét 100 pontot az alábbi sportágak között aszerint, melyiket űznéd szívesen egy egyetemi sportcentrumban!

Az Egyetemi Hallgatói Képviselet szervezésében hallgatói felmérés készült az itt tanulók sportolási szokásairól és igényeiről. A felmérés során 1796 kitöltött kérdőív érkezett be. Hogyan, mennyit sportolsz a Hauszmann utcai sportcsarnokban? Egyáltalán nem sportolok ott.

a sportbarátok, az önkormányzat, a minisztérium vagy bárki, akkor neki semmi egyéb teendője nem lesz, minthogy a teljesen nyilvános pályázaton olyan magas árat ajánljon, hogy az ő joga legyen ennek jövőjéről dönteni.

Fotó: Kiss Imre

Folytatás az elöző oldalról

11

SPORTMELLÉKLET

SPORTMELLÉKLET

Fotó: Kiss Imre

10

1009

Kondícionálás, kardio gépek

27088

Squash

23501

Kosárlabda

18984

Röplabda

16977

Futsal

16562

Ping-pong

15248

Küzdősportok

12676

Tollaslabda

10375 10068

Kizárólag a kötelező testnevelésórán.

538

Aerobic

Heti 2 órát sportolok ott testnevelésórán kívül.

131

Vívás

6817

Több mint heti 2 órát sportolok ott testnevelésórán kívül.

69

Súlyemelés

5404

Tartózkodás

49

Tartózkodás

159

Ha lenne erre lehetőség, használnád az ÉL sportcentrumot pl. lyukasórákban (öltöző, zuhanyzó és törülköző rendelkezésre állna, így vízes cuccot nem kéne magaddal cipelned)?

Mennyit teniszezel a Hauszmann utcai sporttelepen? Még sosem teniszeztem ott.

1647

Nem hiszem, hogy használnám.

101

Néha-néha eljárok (félévente max. 5 alkalom).

81

Használnám, kb. heti egy alkalommal.

714

Heti rendszerességgel.

18

Heti több alkalommal is használnám.

953

Heti több órát teniszezem a Hauszmanon.

11

Tartózkodás

Tartózkodás

39 A centrum fitnesz-kondi részének használatáért mennyit találnál méltányos hallgatói árnak (modern gépek, öltöző, zuhanyzó, szauna használat, törülköző használat included)?

Az alábbiak közül melyik áll legközelebb a véleményedhez? Az egyetemi sportnak ingyenesnek kell lennie a hallgatóknak még akkor is, ha ezzel leromlott létesítmények, kis kapacitás jár együtt.

254

A fentinél jobb, ha európai színvonalú, modern öltözővel, zuhanyzóval felszerelt sportlétesítményt használhatok, a piacinál alacsonyabb áron.

1390

Tartózkodás

28

152

Csak az lenne méltányos, ha a BME hallgatóknak ez ingyenes lenne.

140

Legfeljebb havi 1000 forintot érne meg nekem.

416

Legfeljebb havi 2000 forintot érne meg nekem.

664

Akár havi 2000 forintnál többet is hajlandó lennék fizetni, hiszen a környékbeli sportcentrumokban a diák havi bérlet 10e Ft árban van.

480

Tartózkodás

96

12

SPORTMELLÉKLET

SPORTMELLÉKLET

13

A Sportközpont építészeti koncepciója 1. Az egyik teherbejáró terében 3 szintes, kb. 11 méter magas mászófalat lehet kialakítani. Ez a tér természetes bevilágítással rendelkezne, a BME SK földszintjét jelentő 1. emeletről lépcsőn lehetne megközelíteni. 2. Itt kapnának helyet azok az irodák (pl. Testnevelési Tanszék), amelyek a Sportközpont működésével, funkciójával közvetlenül kapcsolatos tevékenységeket tudnák biztosítani. Az irodák előtti folyosó egyben a bal oldali sportpálya „oldalhajója” is, a nézők és a várakozók számára.

ELSŐ EMELET (bejárati szint)

3

11

10

10

MÁSODIK EMELET

1

12

2

3. 4 db, a sportág versenyszerű előírásainak megfelelő squashpálya alakulna ki, kettő-kettő a pályák végeiben, azokkal egy légtérben. A squashpályák előtt kialakuló, a sportpályáktól leválasztott rész alkalmas a meccsek nézésére és a várakozásra is.

9. A parkolóból egy személyemelőgép beépítésével biztosítható a Sportközpont bejárati szintjének akadálymentes megközelítése. 14

4. A két daruzott csarnokban két 24,20x13,20 m nagyságú többcélú kosárpálya létesülne. A két sportpálya között mobil elválasztó falakat terveztünk, lehetőséget biztosítva az egybenyitásra. A meglévő acél keretlábakat fejmagasságig puha ütközésvédelemmel látjuk el. A kosárpályák természetesen egyéb sportfunkciókat is elláthatnak, így pl. a szabadidős röplabdának, teremfutballnak, tollaslabdának, asztalitenisznek is megfelelnek. A daruzott csarnok fesztávjai kényszerű adottságok, így a pályák körülötti „kifutó” nem túl széles, de ezt oldja az egybenyithatóság lehetősége és a bal oldali folyosó-árkád kialakítása.

4

5. Az előcsarnok területét a lehetőségekhez képest igyekeztünk tágra formálni, és a funkcionális elosztó és térbeli vizuális tájékozódást segítő szerepét kiemelni. Itt helyeztük el a beléptető kapukat és a tájékozódást segítő, az adminisztrációt végző recepciót is. Innen érhető el az az akadálymentesített felvonó, mely a Sportközponton belüli akadálymentes közlekedést biztosítja.

5

15

10. A Sportközpont és az egyéb, továbbra is üzemelő tanszéki területek határa, egyben az esetleges későbbi bővítés ütemhatára. 11. A sportpályák és a squashpályák légtere. Lényeges, hogy az adottságokat kihasználva nagyvonalú, galériás, átlátásokat lehetővé tevő kapcsolatot lehet kialakítani a pályák és a 2. emeleti helyiségek között. 12. A kb. 220 m2-es kardio- és fitneszterem. Homlokzati kapcsolatai révén világos és a pályákkal való galériás kapcsolata miatt izgalmas tér lehet majd. 13. A kb. 94 m2-es cselgáncsterem, saját kis előterével kedvező pozíciót biztosít e sportág gyakorlása számára is a BME Sportközpontban. 14. Egy kb. 230 m2-es terület áll rendelkezésre a fitneszteremhez hasonló adottságokkal a nehezebb kondigépek elhelyezésére. 15. Külön kb. 130 m2-es terület alakítható ki, megemelt dobogójával a súlyemelők részére, egy légtérben a konditerem résszel.

6

6. Az öltözőket a nemek egyetemen jellemző arányának megfelelően alakítottuk ki, ¼ női és ¾ férfi látogatóval számolva, összesen 4x29=116 főre méretezve. Ebben a blokkban helyeztük el a különnemű akadálymentesített öltöző-wcblokkokat, illetve az irodai részek és az esetleges látogatók vizesblokkját. Nemenként 1-1 db szauna is csatlakozik az öltözőkhöz. 7. Az előcsarnokkal egy légtérben egy büfét és klubtermet is kialakítottunk, kizárólag a BME SK belső forgalma számára. A büfé együtt él az előcsarnokkal, a sportpályák látványa és közelsége izgalmas atmoszférájú pihenőhelyet ígér.

8. A „Z”-épületen keresztül történő jelenlegi megközelítés a funkcióváltással nem tartható, kézenfekvő a Bertalan Lajos utcai bejárat megnyitása. Itt azonban jelenleg egy külső lépcsőn és egy előlépcsőn keresztül érhető el a főbejárat, amelyek akadálymentesítése nehezen megoldható feladat. Egyetlen, hosszabb bár, de 3 karból álló reprezentatív lépcsős megközelítéssel viszont kialakul egy olyan üldögélős, várakozós lépcsős felület, amely élettel telítheti meg a 2 épület közötti „sikátort”. A lépcső felett a régi előtető elbontásával olyan lendületes újat terveztünk, mely a Bertalan Lajos utca felől jól láthatóvá és érzékelhetővé teszi a BME SK új épületét.

16. A 7x16,5 méteres teremfocira vagy aerobikra alkalmas helyiség biztos népszerűségre számíthatna a BME szabadidős sportolói körében.

9

7

A „Z” és az „ÉL” jelű épületek között, a Bertalan Lajos utcáról lehetne megközelíteni a Sportközpontot. Ehhez a jelenleg is meglévő lépcső kismértékben átalakulna, és a bejárat egy előtetővel is hangsúlyosabbá válna.

8

13

A BME Sportközpont tanulmánytervét a Hetedik Műterem Kft. készítette www.hetedik.hu

16

A BME Sportközpont előcsarnokának látványképét ábrázolja a fotó. Szemben a beléptető kapuk, jobb oldalon a recepciós pult látható. A tervek szerint nagy üvegfalakon lehetne belátni a két sportpályára, míg az öltözők a bal oldalról nyílnak. Alapvető szempont volt a BME SK tervezésekor, hogy átlátható, mozgalmas, ha lehet ilyet mondani, „fiatalos terek” jöjjenek létre.

A jobb oldali sportpálya az előcsarnok felől így festene. A két pálya között olyan mobil térelválasztók lesznek, amelyek lehetővé teszik az egybenyitott kialakítást – így vagy egyéb kulturális célokra felhasználható a két pálya egyben, vagy pedig az egyik zajló verseny esetén a nézők elhelyezése a másikon részben biztosítható. Háttérben a squashpályák.

A bal oldali sportpálya olyan oldalfolyosóval rendelkezik, amely egyben a nézők, várakozók befogadására is alkalmas. A 2. emelet galériájáról állandó vizuális kapcsolat van a sportpályák és a kondi- és fitnesztermek között.

Így mutatna a 2. emeleten kialakítandó teremfocizásra alkalmas tornaterem. Itt is lényegesek az átlátások – ennek a teremnek van ablaka is, de kilátni a konditerembe is, sőt átlátni egészen a nagy sportpályákig.

A kardio- és fitneszgépek ebben a hosszú teremben kerülnének elhelyezésre. Egy olyan nagyméretű egybefüggő térről van szó, amelynek van saját ablaka, és lelátni a sportcsarnok terébe is. A terem végében még a falmászó terembe is le lehetne tekinteni.

A Sportközpont 2. ütemében kialakítható lenne egy 4 sávos, 25 méter hosszú uszodatér, egy kis melegvizes tanmedence is.

14

SPORTMELLÉKLET

SPORTMELLÉKLET

Óriási előrelépést jelent a Sportkomplexum megépülése Az ÉL csarnok átalakításához szükséges pénzt az egyetem vezetése a Hauszmann sporttelep eladásából teremtené elő. A MAFC az egyeztetések során azt hiányolta, hogy nem merült fel más alternatíva a finanszírozásra. Dr. Hegyháti Józseffel a MAFC elnökével beszélgettünk. Hogyan értékeli a BME és a MAFC viszonyát? A MAFC mindig az egyetem része volt. Ez egy alulról szerveződő,

rendkívül demokratikus alapokon nyugvó szervezet, amelyet mindig is egyetemi emberek irányítottak és irányítanak ma is. Az utóbbi idők-

ben azonban sajnos hallani olyan hangokat, sőt egy nem publikus munkaanyag is született arról, hogy a MAFC-tól minden egyetemi támogatást meg kell vonni, és ki kell rakni a szervezetet az egyetemről. Nyilván sok, a klubhoz kötődő egyetemi polgárt ez bizony elgondolkodtat. De ezzel együtt úgy gondolom, hogy ezt az állapotot rendezni kell, hiszen a MAFC nem működhet az egyetem vezetésének együttműködése nélkül. Ha ma az a kérésük, hogy ne úgy működjön a klub, mint eddig, akkor olyan vezetőket kell a szervezet élére állítanunk, akik képesek a kéréseknek eleget tenni. Az alapszabályunk is kimondja, hogy a MAFC csak az egyetemen belül és az egyetem sportjáért működhet. Ha kirakják innen, akkor meg kell szüntetni. Mennyit tudnak a sporttal, a sportlétesítményekkel kapcsolatos egyetemi vezetési koncepcióról? A fő probléma pontosan az volt a nyár elején indult tárgyalások során, hogy úgy kezdődtek el az egyeztetések az ÉL csarnok MAFC általi terembérlésével kapcsolatban, hogy a klub nem ismerte az egyetem vezetésének szándékát. Csak körvonalakban tudta, hogy mit foglal majd magában a Sportközpont. Most jutunk már lassan oda, hogy a mit és mennyiért kérdések tisztázódnak. Ha azonban magát az ÉL csarnok

tervezett átalakítását nézzük, a MAFC ezt maximálisan támogatja. A közelmúltban megismert tervek alapján kijelenthetem, hogy óriási előrelépést jelent a Sportkomplexum megépülése az egyetemi sport életében. Azonban a klasszikus egyetemi sport mindig is a csapatjátékokban testesült meg. Nagyon nagy ugyanis a nevelési szerepe. Ennek fényében mi azt kértük az egyetem vezetésétől, vizsgáljuk meg, hogy az ÉL csarnok átalakítása mellett feltétlenül el kell-e adni a Hauszmann utcai Sporttelepet, amely a teniszen kívül jelenleg a csapatsportokat szolgálja ki. Még az is felmerült bennünk, hogy vajon a csarnokon kívüli öltözőépület eladásából nem fedezhető-e az ÉL átalakítása? Vagy esetleg más forrás fedezhetné-e az átalakítást? Mi csak azt kértük, hogy ne az legyen az egyetlen alternatív javaslat, hogy az ÉL csarnok átalakításához a Hauszmannt el kell adni. Az egyetemek manapság versengenek a hallgatókért, és a sport, mint szolgáltatás fontos szerephez jut. Ezért is tartom fontosnak, hogy a Hauszmann Sporttelep lehetőség szerint megmaradjon. Sajnos a BME sportra fordítandó költségvetési kerete nagyon szűkös, így a telep eladása egy visszafordíthatatlan káros hatást gyakorolna a sportéletre. Ön szerint kinek lenne az a felada-

A MAFC múltja jelene és jövője A dicső múlt…. A BME sportegyesülete, az idén 111 éves Műegyetemi Atlétikai és Football Club (MAFC) hagyományai és eredményei miatt a hazai sportélet meghatározó szereplője. 1897-ben néhány lelkes műegyetemi hallgató csapatot alapított Műegyetemi Football Csapat – MFCs – névvel. Akkor nem gondolhattak arra, hogy egy hosszú életű, s eredményekben gazdag klub alapjait rakják le. Az azóta eltelt évtizedekben az egyetem rektorainak és tanárainak támogatásával folyamatosan alakulhattak a szakosztályok. A MAFC bár önálló jogi személy (a sportversenyeken önálló egyesületek versenyzői vehetnek részt) mindig is a BME részének tekintette magát, hiszen az egyetem egyik fontos, ha nem is alapfeladatának megoldását hivatott segíteni. Az egyre nehezebb jelen… Az egyetemi sportklubok szakosztályai az utóbbi évtizedekben a professzionális versenyzés előtérbe kerülésével csak ritkán, általában kimagasló szakmai munka, és a versenytársakhoz képest sokszorosan szerényebb anyagi feltételek mellett tudnak a legmagasabb osztályban versenyezni. De szerencsére erre a MAFCban is van példa, a döntően hallgatókból álló férfi röplabda szakosztályunk a magyar extra ligában évek óta az ország legjobb csapataival is felveszi a versenyt. Fő céljaink… A klub alapszabálya szerinti fő célja a BME hallgatóinak, oktatóinak és dolgozóinak körében a rendszeres sportolás, testedzés iránti igény felkeltése és a rendelkezésre álló lehetőségek szerinti teljesítése, a közösségi élet széles körű kialakítása, a klubtagok szellemi és fizikai képességeinek harmonikus kibontakoztatása, egészségük megszilárdítása, erkölcsi és akarati tulajdonságaik fejlesztése, a sokoldalú szakemberek képzésének elősegítése. A tevékenységünk… A versenysport területén működnek azok a szakosztályok, diáksportkörök, amelyek a sportági szakszövetségek által szervezett baj-

noki versenyrendszerben indítják csapataikat vagy egyéni sportolóikat. A klub keretében foglalkoztatott csapatok száma meghaladja a 130-at, amelyek a különböző szintű bajnoki osztályokban, 2007-ben 5 első, 5 második és 3 harmadik helyet értek el. Egyéni sportágakban szereplő versenyzőink közül 28 teljesített minősítési szintet. A szabadidősport szakosztályba és a diáksport körök egy részébe olyan szakágak és tanfolya­ mok tartoznak, ahol tagjaink és a szolgáltatást igénybe vevők számára az elsődleges cél nem a versenyzés, hanem az egészséges életvitel kialakítása és fejlesztése. A működés rendkívül sokszínű, a több korosztályt átfogó létszáma több mint 600 fő. A klub új tevékenységi területeként két éve kezdte meg működését a fogyatékos sportolók számára a rekreációs vívás szakág. Jelenleg működő szakosztályaink: asztalitenisz, atlétika, autósport, floorball, korfball, kézilabda, férfi-női kosárlabda, labdarúgás (felnőtt, öregfiúk, villanyfényes), öttusa, röplabda, sí, tájékozódási futás, tenisz, természetjárás, tollaslabda, triatlon és úszás, sakk és go, súlyemelés, versenytánc, vitorlázás, vívás és rekreáció, vízilabda. A Szabadidő Szakosztály nem versenyző szabadidő sportolóknak nyújt sí- és a evezés szakágban túrázási lehetőséget, illetve sporttanfolyamokat szervez. A karokra-kollégiumokra épülő, főleg budapesti bajnokságokban játszó diáksportköröknek is a MAFC ad keretet. A MAFC szervezete A MAFC alulról építkezik, a Közgyűlések között az Elnökség koordinálja a tevékenységét. A tanárelnökünk 10 éve Dr. Pap László egyetemi tanár, VIK. A klub jogilag felelős vezetője az elnök, több mint 20 éve Dr. Hegyháti József, 2004-ig egyetemi docens, GPK, jelenleg a Radioaktív Hulladékot Kezelő Kft. ügyvezető igazgatója. Az elnökség tagjai: DLA Balogh Balázs egyetemi tanár, ÉPK, Dallos Györgyi, a PR Iroda vezetője, Dékány Donát hallgató, KHK elnök, VIK, Halm Ottó gépészmérnök, korábbi alelnök, Dr.Józsa János egyetemi tanár, ÉMK, Dr.Kondorosi Károly egyetemi docens, VIK,

ta, hogy az egyetem vezetése által javasolt, Hauszmann eladásának terve helyett találjon egy másik alternatívát? Úgy gondolom, hogy semmiképpen nem a MAFC-é. A szervezetnek nincs erre apparátusa. Ehhez beruházási szakember kellene. Az egyetem vezetése a nyár folyamán a MAFC létesítményhasználatra bérleti szerződést és szakosztályokra lebontott szponzori szerződést kínált. Egy családon belüli emberrel nem szoktak lakószobát béreltetni. Mit szólna, ha az édesapja azt mondaná önnek: béreld ki a szobádat, adok rá pénzt. Ennek ellenére mi leültünk tárgyalni. Sajnos ekkor kiderült, hogy a szponzoráció és a bérleti díj között jelentős különbségek vannak. A tárgyalások megrekedtek, bár ennek voltak személyi vonatkozásai is. De még egyszer hangsúlyozom, az ellentéteket félre kell tenni. Ha ma a MAFC működésének az a feltétele hogy vezetőséget váltson, akkor azt is meg kell lépni. Egyetemi elfogadás esetén készek-e önök segíteni az ÉL csarnok projekt megvalósítását? Természetesen igen. Bár ezt csak magánvéleményként mondom, mert az Elnökséget ilyen megfogalmazásban nem kérdeztem meg. Meggyőződésem, hogy az egyetem-

Nagy Balázs Vince tanársegéd, GPK, Nagy Tamás hallgató, DSK elnök, VBK, Orbán Balázs hallgató, EHK képviselő, GTK, Rummer Gábor DSK elnök, GTK, dr. Szabó Mihály, a KTH igazgatója, VBK, Telek Zoltán korábbi DSK és KHK elnök, KSK, dr.Vincze Pál, a Testnevelési Központ igazgatója, Vocskó Máté válogatott röplabdázó hallgató, GTK, Dr.Völgyesi Lajos egyetemi tanár, ÉMK. A szakosztályok vezetésében további mintegy 100 fő végez igen nagy erkölcsi és anyagi értéket képviselő, nélkülözhetetlen társadalmi munkát. A gazdálkodásról… 2007-ben az alaptevékenység szerinti bevétel (támogatások, pályázatok, tagdíjak, tanfolyami bevételek, pályabérleti díjak) 169 mFt, a vállalkozási jellegű bevétel (reklám, bérleti-kölcsönzési díj) 60 mFt volt. A sportcsoportok elkülönített gazdálkodást folytatnak, az ügyvezetés biztosítja, hogy tartósan egyikük sem adósodhat el, s őrködik a klub fizetőképességén. A MAFC központilag kapott támogatásait, az ügyvezetés által kötött szponzori szerződésekből befolyt összegeket az iroda fenntartására, és az Elnökség által jóváhagyott irányelveknek megfelelően a sportcsoportok támogatására fordítja. A klub egyik legnagyobb szponzora a BME, 2000 óta a Szenátus döntésének megfelelően 15,4 mFt-tal és bizonyos létesítmények kedvezményes használatával támogatja a sporttevékenységet. A támogatásból 7 mFt a Hauszmann utcai Sporttelep működtetéséhez adott hozzájárulás, 4,4 mFt a klub szakosztályainak adott támogatás, és 4 mFt egy, a balatonfüredi vitorlástelep üzemeltetésére vonatkozó BME-MAFC szerződés szerinti összeg. A MAFC költségvetéséből a BME hallgatók sportjára fordított hányad mintegy 70 mFt, a klub az egyéb értékeken felül kimutathatóan ennyivel növeli a BME sportcélú kiadásait. A Hauszmann utcai sporttelep… Az elmúlt 12 évben a BME kezdeményezésére kötött szerződés keretében a MAFC üzemeltette a BME Hauszmann Alajos utcai Sporttelepét. A többször megújított szerződés keretében a MAFC vállalta az üzemeltetést és a karbantartást, a BME a felújítást. A BME az elmúlt 8 évben 7 mFt-tal járult hozzá az üzemeltetés (utóbbi időben jelentősen megnőtt) 45 mFt-os költségeihez. Ennek fejében a sporttelepen folyó

mel nem konfrontálódni, hanem együttműködni kell. Mi csak az alternatív lehetőségek vizsgálatát kértük. Ez alkalommal is felvetem azt a kérdést, amiből önnek is kiderülhet, hogy miért nem vagyunk nyugodtak az eladással kapcsolatban: a Hauszmann értékesítéséből befolyt összeget a vagyonkezelő szervezet, mint tulajdonos részben vagy egészben biztosan az egyetemnél hagyja-e? Én jó néhány évet dolgoztam közigazgatásban. Nem elképzelhetetlen az, hogy a BME mint a telep üzemeltetője csak részben kapja meg a pénzt. Hogyan képzeli el a MAFC jövőjét tízéves távlatban? Én azt gondolom, hogy két lehetőség van. Vagy hasonlóan a debreceni egyetemhez sportközpontot hozunk létre, amelynek feladata az egyetemi sport és testnevelés szervezése. A MAFC ez esetben a szervezeten belül csak a versenysportot szervezné. Itt az a lényeg, hogy az egyetemista a vizsgaidőszakokban és a nyári szünetben is sportolhasson az egyetemén. A másik lehetőség az, hogy a legszorosabb egyetemi kontroll alatt, egyetemi vezetéssel a klub az igényeknek megfelelve működik. Ha az a kérés, hogy falmászás és sqash legyen, akkor a MAFC azt is fogja csinálni. Szabó Zsolt

testnevelési órákhoz a MAFC térítésmentesen rendelkezésre bocsátotta a létesítményt. 2008. október 1-jétől a BME úgy határozott, hogy az üzemeltetést magához vonja. A sportkoncepció szükségességéről… Az utóbbi időben többször megnyilvánult, hogy a BME-n nincs egységes elképzelés arról, hogy mi a sport funkciója az egyetemen, mi lehet a szervezetek racionális feladatmegosztása, kinek mekkora részt kell vállalni a finanszírozásban, állami feladatként, vagy önszerveződő civil szervezetek révén kell-e ezt a területet művelni, a kornak, a lehetőségeknek megfelelő-e a létesítményellátottság. Ez zavarokat okozott az egyetem és a MAFC közötti együttműködésben, a sportlétesítmény-használat szabályozásában. A Szenátus 2007. júniusi ülésén már felvetődött a Hauszmann utcai Sporttelep eladása, a Bogdánffy utcai létesítményt közösen használjuk ez ELTE-vel, s ez számos probléma forrása.

15

MEGKÉRDEZTÜK: Mi a véleményed az egyetem új sportkomplexumának tervéről? Varga Tamás Hirling Zsolt

Írta: Mádai Adrienn Fotók: iván József, Kiss Imre, Szabó Lázár

Százas skálán száz. Ez egy fantasztikusan jó ötlet. Ami a legjobb ebben az egészben, hogy nem kell elmenni az egyetemtől messzebb lévő, mondjuk konditerembe, hanem itt helyben minőségi körülmények között edzhetnénk. Szerintem nagyon fontos, hogy ne egy lepukkant koszos öltözőben és régi, rossz gépek között kelljen sportolnunk, hanem olyan helyen, olyan eszközökkel, amik szinte vonzzák az embert, mert jók és modernek. Járnak ide jó sportolók, akik azért nemzetközi szinten kiváló eredményeket érnek el. Az viszont szomorú, hogy a diákok a lehetőségek hiánya miatt nem tudnak elmenni kondizni, fitneszterembe vagy egyéb szórakoztató sportokat űzni. Nálunk is a közlekkaron van egy nagyon pici kondi- és fitneszterem lent az alagsorban, nyertek rá a srácok 200-250 ezer forintnyi támogatást, de abból nem lehet semmit sem csinálni. Az, hogy lehetőség nyílt arra, hogy az ÉL csarnok átalakításából új sportkomplexum épüljön, szerintem egy nagy előrelépés. Hiszen ha beköltöztetik a sportot (uszodát, konditermet, squashtermet) az egyetem területének közepére, akkor azt mindenki kitudja majd használni. Nagyon sok helyen jártam külföldön, s azt láttam, hogy kint divat sportolni egyetemistaként. Hatalmas komplexumok vannak, nagy konditermekkel, squashtermekkel. Teljesen természetes dolog, hogy egy ötletnek akadnak ellenzői is, el kell fogadni, hogy ezzel valakinek talán rosszabb lesz, azonban szerintem egy ilyen létesítménynél az elsődleges cél az, hogy az egyetem hallgatóinak a sportolási lehetőségei javulnak.

Ez egy nagyon jó terv, mert nagyobb létszám fog tudni sportolni, ráadásul közel a tantermeinkhez. Annak idején, amikor még én is nappali tagozatos voltam, nagyon örültem volna ennek a lehetőségnek, és biztos sokszor jobban ki tudtam volna használni azokat a pár órás szüneteket két előadás között. Szerintem folyamatosan fejlődik az egyetem a sport támogatásával kapcsolatban, egyre hangsúlyosabb kérdéssé válik az, hogy minél több diákot vonjanak be különböző sportprogramokon keresztül a gyakori testmozgásba. Erre jó példák az egyetemi versenyek, sportnapok is. Szerintem országos szinten egyedülálló dologra készül a BME. Akiknek eddig meséltem a sportkomplexum tervét, mind az egyetemen, mind az egyetem falain kívül, azok teljesen el voltak tőle ájulva, hogy ez egy mennyire jó dolog. A külföldi egyetemekhez viszonyítva, úgy látom, hogy próbál a BME felzárkózni, de egyelőre elég nagy a lemaradása, mert kint ez már nagyon jól működik. A sportkomplexum egy nagy előrelépés. Véleményem szerint maga a létesítmény biztos nagy létszámmal fog majd üzemelni, mert sok diák fogja ezt a remek lehetőséget kihasználni. Hallottam, hogy milyen felmérések voltak, amelyeknek köszönhetően a diákok érdeklődését is figyelembe véve rendeznék be ezt az épületet. Mivel internetes foglalási rendszert terveznek az adott pályákra, így szerintem ez egy jól szervezett, hatékonyan kihasznált sportolási lehetőséget teremt majd a hallgatóknak.

Abszolút nagyon hasznosnak és jónak tartom az ötletet. Ide jártam öt évet, plusz az MBA-t is itt végeztem el, és ezalatt elég sokszor hiányoltunk egy ilyen létesítményt. Amellett, hogy én hivatásosan sportolok, az a baráti társaság, akikhez tartoztam, rendszeresen eljárt pont squasholni ide-oda, nyilván ennek egy-két óra látta kárát. Sokszor voltam olyan helyzetben, hogy berohantam egy másfél órányi előadásra majd rohantam a Szőnyi útra, ott úsztam, aztán rohantam ide vissza. Ha lett volna az egyetemen normális uszoda, vagy erőnlétem fejlesztéséhez megfelelő fitneszterem, nyilván időt tudtam volna spórolni. Én úgy gondolom, hogy maga ez az ötlet sokkal többet ad az egyetemi sportlehetőségek terén, mint ami akkor volt, amikor én ide jártam. A tömegbázist kellene növelni minden sportnál. Úgy látom, hogy a mai fiataloknak pont ebben az egyetemista közegben megvan az igénye a testtel való tudatos foglalkozásra. Igenis még a legcingárabbak is lemennek a konditerembe egyszer-egyszer. A lányok nyár előtt nyilván kardióznak egy kicsit, hogy mindenhol feszesebbek legyenek. A külföldi egyetemeken ez már bevett szokás. Az Egyesült Államokban vagy Németországban nagyon sokszor játszottunk és edzettünk egyetemi pályákon, amelyek igényesen kialakított és karbantartott helyek voltak, és gyakorlatilag komplexumok akkorák voltak, mint máshol az egész egyetem. De fontos az is, hogy ne csak a szervezett sporttal, hanem az egyénivel is foglalkozzunk. Nemcsak a testnevelés tanszéknek a feladata az, hogy rendszeres testmozgást végezzenek a diákok, hanem a vezetőségnek is gondoskodnia kell arról, hogy meglegyen erre a lehetőség.

Mindig panaszkodunk, hogy az igény meglenne rá, de a lehetőség nincsen. Ez most egy nagyon nagy lehetőség, különösen így az egyetemi kampuszon belül, ahol mindenkinek elérhető lenne. Több ezer ember jár ide az egyetemre, akik idejük nagy részét tanulmányikra kívánják fordítani, és napközben elég kevés a szabadidejük. Ezért is fontos, hogy elérhető közelségben legyen egy sportközpont számukra. Én, mint hivatásos sportoló abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy csak egyszer szembesültem a felsőoktatási tanulmányaim során azzal, hogy fiatal kevésbé szimpatikus tanárnő nekem szegezte a mondatot, hogy jó lenne eldönteni, hogy sportol vagy tanul az ember. Gondolom mindenki tisztában van a magyar bürokrácia útvesztőivel, de úgy gondolom, ha megfelelő támogatottságot szerez az ötlet, akkor nagyon jó dolgok sülhetnek ki belőle. Ha összehasonlítjuk a magyarországi helyzetet a nyugat-európai, amerikai rendszerekkel, ahol a cél nem csak az egy-két órás sportlás biztosítása, akkor láthatjuk, hogy nagyon le vagyunk maradva ezen a téren. Ez a BME-s kezdeményezés éppen ezért is nagyon fontos. Szükség van azonban az állami, az önkormányzati és a civil támogatásra is, hogy fölösleges napokat, hónapokat ne veszítsen az ügy, hogy minél hamarabb elindulhasson a projekt. Szerintem az egyetemek sportéletében elsődleges szempont, hogy létesítmények legyenek, mert ha ezek már megvannak, akkor a hallgatók figyelmét könnyebb felkelteni, hogy ezeket igénybe is vegyék.

Szécsi Zoltán

Cseh László

A MAFC Elnöksége egy éve javaslatot tett a BME-nek a sportkoncepciója elkészítésére. A koncepcióban mutatószámokkal elemezhető a jelenlegi helyzet (egészségügyi adatok, létesítményellátottság, működési problémák), megfogalmazható, hogy a BME-n mi a szerepe a sportnak. Meg kellene fogalmazni, hogy az egyetemi sport szervezését milyen keretek között (civil szervezet és/vagy állami feladat) gondolja biztosítani a BME. A sport lételeme a versenyzés, nehezen kerülhető meg, hogy sportcsoportjaink más csapatokkal mérjék össze tudásukat, így önálló jogi személyként mindenképpen létező egyesületre van szükség, s erre 111 éve az egyetem vezetői létre is hozták a MAFC-ot. Ha állami feladatként, közalkalmazottak irányítanák a sportot, erre mintegy ránőve, ettől el nem választva működhetne egy kisebb egyesület, amely a versenyeztetés feladatait vállalja. Meg kell határozni a költségviselőket, a finanszírozás rendjét. A koncepció része, hogy a BME a jelenlegi létesítmény-ellátottsági adatok és mutatószámok alapján meghatározza azok fejlesztési elképzeléseit, a finanszírozást is beleértve.

Nagyon jó ötletnek tartom egy sportlétesítmény építését, remélem meg is fog valósulni, és egy szép medence is tartozni fog hozzá. Ami különösen szimpatikus a kezdeményezésben, az az, hogy az egyetem területén épülne, így sokkal egyszerűbbé válna a tanulóknak akár csak egy negyed órára is sportolni, hiszen így akár két óra között is lejárhatnak majd, és nem lesz olyan probléma, hogy késnek az óráról, mert messze van a létesítmény. Azt gondolom, nagyon jó lenne, ha minden tanuló az órák hallgatása mellett hetente mozogna is pár órát. Ezzel a sportközponttal sokaknak megadatna ez a lehetőség. A jelenlegi sporttelep eladása nem tudom mennyire fog másoknak hátrányt jelenteni, de szerintem manapság nagyon nehéz dolgokat áldozatok nélkül megvalósítani. Az egyetem nekünk hivatásos sportolóknak is igyekszik segíteni, például egyéni tanrenddel, és úgy látom, hogy igyekeznek minél nagyobb hangsúlyt fektetni a hallgatók sportolására is, és segíteni nekik, hogy minél könnyebben és egyszerűbben hozzá tudjanak jutni a rendszeres testmozgás szükséges feltételeihez, mint például egy uszoda. Egy új komplexummal ez sokkal markánsabban jelentkezne, eddig inkább a kötelező testnevelés volt az, ami behozta a sportolást a hallgatók életébe. Reménykedem, hogy az új sportkomplexum által sokkal többen kapnak majd kedvet a sportoláshoz, testmozgáshoz.

A BME eddig ilyen igényű és volumenű koncepciót nem készített, azonban javaslat született az ÉL Csarnok sportcélú hasznosítására. Az ezzel kapcsolatos álláspontunkat Dr Hegyháti József elnökkel készített interjúban olvashatták.

Ezúton kérünk minden egyetemi polgárt, aki támogatja a koncepciót, petíciónk aláírásával segítse annak megvalósítását. Az online aláírást a következő címen tehetik meg: http://www.petitiononline.com/bmesport/

Molnár Tamás

A sport helyzete és szerepe a BME-n A BME küldetésével és hagyományaival összhangban, képzési céljai elérése, a személyiségfejlesztés és az értelmiségivé válás eredményessége érdekében a testnevelés és a sport ügyét kiemelten kezeli. Ennek érdekében saját szakmai szervezeti egységet tart fent, és sportlétesítményeket üzemeltet. A testnevelés és a sport helyzetéről az egyetemvezetés fórumai folyamatos szakértői tájékoztatást kapnak, és ugyanezen a szinten foglalkoznak a főbb fenntartási és fejlesztési irányok kijelölésével, az ezekhez kapcsolódó egyetemi feltételek biztosításával. A BME-en a testnevelés és a sport helyét és szerepét az alábbiak határozzák meg: A BME maradéktalanul teljesíti a hallgatók testnevelésével, sportolásával kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeit. Állami feladatait – az államilag előírt mértékű ingyenes sportolási lehetőség nyújtását – saját vagyonkezelésű sportlétesítményeiben, saját szervezeti egységének szakmai irányítása mellett magas színvonalon látja el. A BME üdvözli és támogatja azon hallgatóinak sportolását, akik az államilag ingyenesen biztosított sportolási mennyiség felett a BME keretein belül további sporttevékenységet kívánnak folytatni, tegyék ezt szabadidős, amatőr versenysport vagy országos versenysport formában. A BME üdvözli és támogatja alkalmazottjainak, valamint nyugdíjasainak a BME sportlétesítményein belüli sportolását. A BME elismeri és hallgatói elé példaként állítja a sportban és a tanulmányokban egyaránt kiemelkedő teljesítményt nyújtókat. A BME büszke világszintű élsportolóira, és támogatja, hogy tanulmányaik és sportolásuk összeegyeztethető legyen. A BME törekvése, hogy a fenti prioritások mentén az egyetemi polgárok lehető legszélesebb körének testnevelését és sportolását segítse. A felmerülő igényeket folyamatosan felméri, szolgáltatásait ezek eredményeihez illeszti és sport-ingatlan együttesével ennek megfelelően gazdálkodik. A BME más intézményekkel, szervezetekkel és sportegyesületekkel mindezek szellemében törekszik együttműködésre.

A fenti állásfoglalás tervezetet a BME rektora és helyettese készítette elő egyetemi vitára. (2008. szeptember 22.)

Karrier

VI. évfolyam 11. szám

A Gépészmérnök-képzésért Alapítvány APEH SZJA 1 % felajánlás felhasználása A Gépészmérnök-képzésért Alapítvány a Gépészmérnöki Kar oktatási-kutatási tevékenységét támogatja. Az Alapítvány nyitott és szívesen fogad minden segítséget alapító okiratában megfogalmazott céljai megvalósítására. Az alapítványtól 2007-ben ösztöndíjat kapott: 20 egyetemi vagy doktorandus hallgató kiemelkedő tanulmányi munkájáért, 15 hallgató pedig tudományos diákköri tevékenységért. Az ösztöndíjak kifizetését részben külső támogatók által adott összegek tették lehetővé. Az alapítvány az APEH SZJA 1% felajánlásából kapott 423 567 Ft-ot 8 hallgató ösztöndíjának kifizetésére fordította. A támogatók által nyújtott segítséget ezúton is köszönjük. Dr. Penninger Antal az Alapítvány Kuratóriumának elnöke

MŰHELY

Újságírókat keresünk munka és kereseti lehetőséggel. [email protected]

MŰHELY

• 17

Üzleti negyed

VI. évfolyam 11. szám

ÜZLETI NEGYED

Hogyan hat a pénzügyi válság Magyarországra? Februári számunkban már foglalkoztunk a most zajló pénzügyi, tőkepiaci világválsággal. Most, hogy egyre aggasztóbb hírek érkeznek a pénzügyi piacokról, sőt már az Egyesült Államok szenátusa is foglalkozott vele, vizsgáljuk meg, mennyiben érintik ezek az események hazánkat. Ahogy azt már korábban írtuk, a válság az USA-ból indult ki, méghozzá az ottani jelzálogbankok hibás hitelezési politikája miatt. A rossz adósminősítések miatt egyre több olyan adós is bekerült a bankok ügyfelei közé, akik kevésbé stabil képzettséggel, lehetőséggel rendelkeztek. A bankok ezeknek a hiteleknek a fedezetét ún. jelzáloglevelek kibocsátásával szokták finanszírozni. Egy idő után egyre több adós nem tudta visszafizetni a hitelét, így a jelzálogbankoknál pénzhiány mutatkozott, sőt senki sem akar tőlük újabb jelzáloglevelet venni, Miért fontos a bankrendszer?: ha nincs, aki pénzt kölcsönözzön, nincsenek beruházások, fejlesztések, új gyárak, üzemek, vállalkozások, ha ezek nincsenek, nincs munkahely, az államnak kevesebb lesz az adóbevétele, több a szociális kiadása, az embereknek kevesebb lesz a pénzük, nem fogyasztanak, nem kell annyi áru és szolgáltatás, nem kell annyi gyár, üzem, vállalkozás és így tovább. azaz a bankok nem kapnak pénzt, amit hitelként kihelyezhetnének. A jelzáloglevelek, illetve egyéb ezekből származtatott értékpapírok birtokosai pedig nem tudnak megszabadulni a „rossz hiteles” értékpapírjaiktól, hiszen nem akarja megvenni ezeket senki. Ha egy értékpapírra nincs kereslet, az árfolyama zuhanni kezd, elveszíti az értékét. Ilyen rossz hitelminősítésű jelzáloglevelekből nemcsak magánszemélyek, hanem különböző intézményi befektetők, bankok, biztosítók, nyugdíjalapok is vásároltak nagy tömegben, így a válság hatására ezek is jelentős dollármilliárdokat veszítettek. Mint befektetők pénzt veszítettek, mint vállalatok a saját cégük forgatható pénztőkéjét égették el, amiből a tevékenységüket finanszírozhatták volna. A különböző jegybankok milliárdos tőkeinjekcióval próbálnak segíteni a

Nézőpont

pénzintézeteken, megvenni tőlük az elértéktelenedett értékpapírjaikat, hiszen ha összedől a pénzügyi közvetítőrendszer (bankrendszer), azt az egész világgazdaság megsínyli. A leg-

Azaz a magyar bankok az anyavállalatuk tőkéjére kevésbé számíthatnak, sőt a világgazdaság pénzhiánya az emelkedő hitelkamatokban érhető majd tetten. Várható tehát a jövőben,

Kínai veszedelem: Kínát is érinti a válság, hiszen ha legfőbb kereskedelmi partnerének, az USA-nak nem lesz pénze, hogy olcsó kínai árukat vásároljon, nekik sem lesz annyi bevételük, azonban Kína rendelkezik a legnagyobb devizatartalékkal, így most elkezdheti felvásárolni a megrogyott amerikai vállalatokat, bankokat, illetve vásárolhatja az amerikai államkötvényeket, amelyek fedezetet nyújtanak a 700 milliárd dolláros mentőövre, amivel az amerikai pénzintézeteket kívánják megmenteni. nagyobb probléma igazából nem az, hogy nincs pénz a világban (a pénz nem vész el csak átalakul, elvándorol), hanem az, hogy a piaci szereplők nem bíznak egymásban. Egy fejlett pénzügyi rendszerben bevett szokás, hogy a bankok egymás között is jelentős hitelezési-, értékpapír-, devizaműveleteket folytatnak (bankközi piac), gyakran adnak-vesznek egymástól. Jelen helyzetben azonban a bankok nehezen adnak hitelt egymásnak, egyrészt azért, mert nekik sincs elegendő forrásuk, másrészt mert félnek, hogy nem kapják vissza. Így ha adnak is, csak magas kamatok mellett. Ugyanígy a gazdaság egyéb szereplői, a termelő vállalatok is csak nehezebben és drágábban kapnak hitelt, ami a megtermelt áruk árában (infláció), illetve a beruházások, fejlesztések elmaradásában (GDP csökkenés) látszik meg. Ugyanígy a lakosság sem kap annyi hitelt, vis�szafogják a fogyasztásukat, kevesebb árura lesz szükség, vállalkozások mennek csődbe, nem lesz annyi munkahely. Ez lassíthatja az USA GDP-jét, amely kihat mind Európa, mind a világ gazdaságára, hiszen a legtöbb helyen amerikai tőke mozog, illetve az USA a legfőbb kereskedelmi partner. Magyarországot közvetve érintheti a fenti folyamat, itthon ugyanis nem volt gyakorlat a laza hitelezési politika, így az itthoni hitelek tömeges bedőlésére nem kell számítani. Ezenkívül azok a nagy pénzintézetek, bankok, biztosítók, amelyek az USA-ban érintettek a válságban, sőt csődközelbe kerültek, nincsenek jelen a hazai piacon, vagy csak nagyon kis mértékben. Azonban a hazai bankok többsége európai nagybankok tulajdonában vannak, és már látszik, hogy az amerikai likviditási hiányt az európai partnerek is meg fogják érezni.

hogy a magyar lakosság, vállalkozások hitelfelvételkor emelkedő kamatokkal szembesülnek. Ezzel együtt arra is lehet számítani, hogy a banki kamatok is emelkednek, azaz többet kapunk a bankban tartott pénzünkért, mint korábban. Mivel a bankoknak pénzre van szükségük, hajlandók magasabb kamatot fizetni nekünk. Hazánkban, ahol még nagy tengerentúli, illetve európai tőke mozog, az a tőzsde. Itt jól látható miként inog a bizalom a pénzügyi szektor, Jelzáloglevél: olyan speciális kötvényjellegű értékpapír, amely mögött egy ingatlanügylet áll. A jelzáloglevél vevője „kölcsönad” pénzt a jelzáloglevél kibocsátójának, aki vállalja a tőke, illetve kamatainak határidőre történő visszafizetését. Az ügylet mögött álló fedezet maga az ingatlan. A jelzálogleveleket a lejárta előtt is el lehet adni, mindig van egy aktuális árfolyam, amin megvehetők. illetve összességében a tőkepiacok iránt, hiszen a BUX és egyéb térségbeli indexek is sokat veszítettek árfolyamukból az elmúlt egy évben. Természetesen mivel Magyarország nyitott gazdaság, azaz nagymértékben függ a külföldi partnerei megrendeléseitől, tőkéjétől, ha Európa lassul, az ránk is negatív hatással lesz, kevesebb árut tudunk exportálni külföldre. Az USA-ból kiinduló világgazdasági visszaesés azonban bármilyen súlyos is, még mindig nem jelenti a termelés csökkenését, inkább lassulásról beszélhetünk, azaz nem növekszik olyan mértékben a kibocsátás, mint a korábbi években, de azért nő! Boros Miklós

milyen érzelmi hatással volt ez akkor az emberekre, és ami talán a legfontosabb, a huszonegyedik század elején mit vált ki? Illetve tudja és vállalja-e annak esetleges követNéhány éve láttam pár rövid inter- kezményeit? Az egzaltált jút, amelyekben a tűzijátékra siető ideológiák értelmezése – embereket kérdezték arról, hogy bárhonnan nézzük – nem mit ünneplünk augusztus 20-án. egy röpdolgozat, nem egy bővített mondatos, rövid Félretéve azt a tényt, tömegeket mozgat meg az összefoglalás. hogy az ilyen jellegű ünnep, remélhetőleg nem Belátom, hogy a 21. száleleplező műsorok kife- csak a szabadnap miatt. zad demokrácia – minjezetten a blődségeket Mindezek ellenére mégis denkinek joga van a szaemelik ki, mégis meg- ez a kisebb problémánk, bad véleménynyilváníleptek a válaszok. Tény, hiszen a tudáshiány nem táshoz. De mégis hogyan hogy milliókat költünk vezet szélsőséges ideológi- nyilvánít véleményt az, a tűzijátékra, belátom, ák fanatizáláshoz. Ponto- aki nem tudja, mit jelent hogy a vihar okozta sabban a részlegesen meg- valójában, amit képvisel. károk hatalmasak vol- ismert végletes irányzat Vagy esetleg néhány votak, de azt gondolom, következményeihez. Nyil- nást felszínesen ismer, hogy alapvető törté- vánvalóan utóbbinak súlya amivel még egy politikainelmi tudással ki lehet és kettős megítélése van. lag korrektnek nevezhető küszöbölni a hiányos- Ha valaki visel valamilyen középiskolai számonkéságokat. Szükségessége idesorolható szimbólumot, résnél is csak épphogy nem vitatható, hiszen vajon tudja-e, honnan ered, kettes érdemjegyet szeTalló tekla

Röpdolgozat?

18 • MŰHELY

rezne. Hogyan lehet elkötelezettnek lenni bármely szélsőség mellett, ha nincs meg a biztos háttértudás? Talán az emberi természet velejárója, de mégis olyan kategória ez, ahova senki nem sorolja magát, legyen szó radikális nézetekről vagy bármilyen állásfoglalásról. Miért nem? Mert nincs meg az az összefogó és részletes tudásbázis, ami rádöbbentené az embert, hogy mennyi mindent nem ért még. Nyilván nem pusztán felületes ismeretekkel rendelkező emberek vallják magukat bármely radikális ideológia hívének, azonban igenis szükségesnek tartom, hogy bármi mellett foglal is állást az ember, tisztában legyen vele, hogy mit vállal. Bár kétséges, hogy melyik mondható „elfogadhatóbbnak”.

Sport

VI. évfolyam 11. szám

Főiskolások evezős világbajnoksága Szeptember 19. és 21. között Belgrádban rendezték meg a főiskolások világbajnokságát, ahol huszonöt magyar kajak-kenus szállt harcba az érmekért. Aranyat ugyan nem sikerült kiérdemelnünk, viszont két ezüst- és hat bronzérmet mégis elhódítottunk, aminek különlegessége, hogy két BME-s diákunk is kivette részét az éremszerzésből. Érdekesség, hogy ugyancsak a szerb fővárosban sorra kerülő Universiade főpróbája volt ez a játék. Két esztendő múlva pedig Szeged ad otthont a felsőoktatásban tanulók világversenyének. A vb kritériuma mindösszesen a felsőfokú tanulmányok folytatása, de csak a 18-28 éves korosztályba tartozó hallgatók lehetnek résztvevői. Az erős mezőnyt garantálta, hogy Európán kívüli, a tengerentúlról is számos ország leadta nevezését a viadalra, több olimpiai résztvevővel. Szoros program várt a sportolókra, ugyanis péntek délelőtt rendezték meg az 500, míg délután az 1000 méteres előfutamokat, szombaton hasonló

időbeosztással a középfutamokat, vasárnap pedig lebonyolítják mindkét táv fináléit. A hölgyek csak fél kilométeren álltak rajthoz. Legeredményesebben a kenusok teljesítettek, mindkét egyes induló a dobogó harmadik fokára kapaszkodott fel: Volein

Viktor a rövidebb, Sarudi Pál a hosszabb távon. Az 500-as négyesnek (Sarudi Pál, Varga Dávid, Széles Gábor, Foltán László) bronz jutott. 1000 méteren a BME-re járó Nagy Péter, Németh Gergővel a második helyen finiselt. A hölgyek Medveczky Erika révén (K-1 500 m) szereztek egy harmadik helyet. A férfi kajakosoknál egy kilométeren kettesben Dombi Rudolf és Hadvina Gergely végzett a harmadik helyen, valamint a szintén műegyetemistánkkal, Németh G. Dániellel rajthoz álló (Tóth Dávid, Németh Tamás, Schenk Áron), összeállítású kvartett megint csak a bronzot érő harmadik helyen végzett. A vasárnap másik ezüstjét a Dombi Rudolf, Hadvina Gergely, Schenk Áron, Deák Márton négyes hozta. „Nem az volt a cél, hogy a lehető legerősebb csapat utazzon ki Belgrádba, arra törekedtünk, hogy minél több sportoló kapjon lehetőséget a versenyzésre, tapasztalatszerzésre. Más országoknál ez nem így működött, több olimpiai induló is rajthoz állt, jobban rákoncent-

ráltak erre a világbajnokságra. Talán, ha mi is duplázunk, akkor összejöhetett volna két arany, de hangsúlyozom, nem ez volt a cél” – összegezte a regattát a kajak-kenu szövetség honlapján Nagy László, az U23-as válogatott kapitánya. Halász Tibor

Edvin van der Sar vissza­­ tér a holland válogatott kapujába. A 37 éves ka-

Az egyetem két érmese így értékelt Nagy Péter Mióta űzöd ezt a sportot? Mostanra, ha jól számolom 12 éve. Mi lenne a végső célod, nagy álmod? Mint szerintem mindenkinek, az olimpiára való kijutás lenne az álom, de most rövidebb távon a felnőttekhez való felzárkózás a célom. Hogyan készültök egy ilyen versenyre? Például erre a vb-re egy központi kéthetes szegedi edzőtáborral, ahol a huszonöt magyar indulóval közösen edzettünk. Ez sokban hozzájárult a csapaton belüli összhang megteremtéséhez. A verseny előtt hogyan vélekedtetek esélyeitekről? Éreztétek, hogy akár dobogósok lehettek? Az a helyzet, hogy nem igen számoltunk vele, hiszen úgy volt, hogy nekünk nem kell előfutamokat futni, de egy késői nevező miatt az egész rendszer felborult. Edzésünk után partra érve hallottuk a hírt, hogy most rajthoz kell állnunk. Majdnem ki is estünk. De a mi nagy meglepetésünkre is, vasárnapra összekaptuk magunkat. Gratulálunk nektek! Mikor lesz a következő nagyobb verseny? Már csak jövőre. Ugyanis a főszezon június, július. Most ősz végére a tornatermekbe vonulunk edzeni.

Kerékpárral a dobogón Érdemes lenne elindulnod! – hívta fel a figyelmét egy egyetemi sprint távú duatlon versenyre dr. Zakariás Géza, edző, Kovács Balázsnak. A kerékpáros múltra alapozott taktika bejött a BME sportolójának. Az 5 km futás, 20 km kerékpározás, majd ismét futás, már „csak” könnyed 2,5 km teljesítése után első helyen ért célba. A verseny részleteiről Balázs így számolt be: Az első futáson csak 40-50 mp-es, behozható hátrányt szedtem össze. A kerékpáron abszolút éreztem az erőfölényemet a bolyban tekerőkkel szemben. A bringázás utolsó 4 km-én egy erősebb megindulásnál már nem voltak képesek velem jönni, egyedül kezdtem meg a futást, nagyjából 30 mp-es előnnyel, amit a célba érkezésig meg is őriztem. Miért pont e sportot választottad? Igazság szerint eredetileg a hegyi kerékpározást választottam, még 14 éves koromban, de aztán később indultam

Ez történt a világban

amatőr országúti versenyeken is, többkevesebb sikerrel. Triatlonra csak 3 évvel ezelőtt váltottam, mikor Győrben (ahol lakom) gyakorlatilag teljesen megszűnt a csapat, ahol régebben edzettem. Mivel gyerekkoromban sokat úsztam, futni meg amúgy is szoktam, így nem okozott gondot a váltás. Jóllehet ahhoz, hogy a rövid számokban is legyen sikerem, már korábban el kellett volna kezdenem az úszást. Mi volt a legkiemelkedőbb eredményed? Idén is, mint mindig Nagyatádon rendezték meg a hosszú távú triatlon országos bajnokságot, mely 3,8 km úszásból, 180 km kerékpározásból és egy maratoni, azaz 42 km-es futásból áll. 9 óra 10 perces időm az abszolút 6. és a korcsoportos 1. helyezéshez volt elég. Mennyit edzel naponta? Ez felkészülési időszaktól függ. Télen alapozáskor a reggeli úszással és tornatermi edzésekkel együtt 4-5 órát. A

Németh G. Dániel Hogy érezted magad Belgrádban? Egy kollégiumban voltunk elszállásolva távol a központtól, így igazából az unatkozáson kívül semmit nem tudtunk csinálni. Ráadásul egész hétvégén 9 fok volt, és szakadt az eső, ezek miatt a körülmények miatt egy három napos száműzetésnek éltem meg az egészet. A szervezéssel és lebonyolítással elégedett voltál? Az előbb említettek ellenére a szervezéssel meg voltam elégedve, kitettek magukért. A lebonyolítás teljesen rendhagyó módon zajlott: pénteken előfutamok, szombaton középdöntők, vasárnap meg finálé. Hogyan láttad csapatod esélyeit? Hogy őszinte legyek, eléggé aggódtam, hiszen a mezőny hihetetlen erős volt, mi meg egy öszvérnégyest alkottunk. Elégedett vagy a harmadik hellyel? Igen, bár az ezüst meglehetett volna, de az arany semmiképpen sem, mert a Fehéroroszok olimpiai B egysége teljesen más súlycsoportba tartozott. Akkor azért mindent összevetve kellemesen telt a három nap? Mondhatjuk, még szerencse, hogy ilyenkor jókat lehet csajozni.

hosszabb versenyeket megelőzően, a lépcsőzetes edzésterv csúcsedzésein nem ritka a 9 óra sem. Hogyan tudod a tanulást és a sportot összeegyeztetni? Még középiskolás voltam, csak kerékpároztam és délután volt időm a mozgásra. Az egyetemen ez már sokkal nehezebb, ha van pár óra szabadidőm a

gyakorlatok között, megyek edzeni. Mik a terveid a jövőt tekintve? Legközelebbi célom a diploma megszerzése. A sport terén pedig szeretnék újra csak annyit edzeni, amennyi jól esik, és ha újra kedvem lesz versenyezni, akkor megint többet mozogni. Minárovits Gábor

pus beállását Maarten Stekelenburgnak sérülése indokolta. A 128-szoros válogatott kijelentette, hogy csak az Izland és Norvégia elleni selejtezőkre vállalja a védő szerepét. A BMW Sauber hivatalos honlapján közzétette, hogy jövőre is Nick Heidfeld és Robert Kubica fogja vezetni Forma 1-es autóikat. A közleményből az is kiderült, hogy a tesztpilóta, Christian Klien is marad az istállónál. Sebastian Cattelan új szörfös sebességi világcsúcsot állított fel. A 32

éves francia versenyző a namíbiai Lüderitzben 500 méteren 93,08 km/órás átlagsebességgel haladt, sőt a mérések szerint bizonyos szakaszokon tempója meghaladta a 107 km/órát is. A sárkányszörf esetében a haladást mindössze egy kötélen tartott ernyő segíti. László Csaba – Mikes Anna páros nyerte a Magyar Tánc Sport Szakszövetség által megrendezett tíztánc bajnokságot. A duo a tavalyi versenyen is első helyezést ért el a váci megmérettetésen. A tíztánc érdekessége, hogy itt a versenytáncosok a latin mellett a standard táncokban is összemérik tudásukat. Aaron Voros a New York Rangers magyar származású, profi jégkorongosa

jelentkezett a magyar válogatottban. A huszonhét éves csatár elmondta, hogy szívesen játszana a most már világ élvonalába került magyar válogatottban, az egyetlen probléma csak az, hogy Voros nem magyar állampolgár, és az állampolgárságot, csak úgy kaphatná meg, ha két évet a hazai bajnokságban játszana.

MŰHELY

• 19

Tudomány, technika

VI. évfolyam 11. szám

Az ország első műholdja Folytatás az 1. oldalról A csapat nagyon sok szakmai segítséget kap az Űrkutató Csoport munkatársaitól, illetve az EET és a HVT tanszékektől, melyek kreditpontokkal is jutalmazzák őket. Ugyancsak jelentős segítséget nyújtanak egyes ipari cégek, mint pl. a CADTerv Mérnöki kft., amely a műhold szerkezetét tervezi, vagy a Bonn Hungary Electronics kft., ahol a termovákuum és rázópados tesztek nagy része folyik majd. A támogatók és partnerek listája szerencsére napról napra bővül. A projekt mindenképpen kiemelkedő, hiszen ez lenne az első magyar műhold. Az egyetlen dolog, ami „nem magyar” a kilövés, mert az ország nem rendelkezik kilövőállomással és rakétával. Hogy melyik országban, hogy fog kilövésre kerülni a BME-s „kütyü”? Ennek szervezése még folyamatban van, amely 10 millió forint feletti összeget jelent. Az ütemterv szerint, a technikai rész 2009 második negyedévére befejeződik és 2009-2010-re kilövésre is kerülne. Vele körülbelül egy időben a román diákok által készített kisműhold várhatóan az űrbe „repül”, de hogy melyik ér fel hamarabb, azt még nem tudni. A műhold élete nyomon követhető lesz a http://cubesat.eet.bme.hu/ weboldalon, ahol képeket láthatnak majd az érdeklődők és

blog formájában olvashatnak róla. A CubeSaton kívül a diákkör két másik európai űrkutatási projekten is dolgozik. Az egyik az ESEO, ami a Föld körül, a másik pedig az ESMO amely a Hold körül kering majd. Az ESEO műholdak célja oktatási jellegű: a projekt azt kívánta lehetővé tenni, hogy nemzetközi vonatkozásban minél több hallgató bevo-

násra kerülhessen az elkészítésbe. Tudományos célja fényképek készítése, plazmadiagnosztikai kísérletek elvégzése, memóriaegységek tesztelése, vagyis azt vizsgálták volna, hogy a különböző típusú memóriák mennyire

bírják az űrkörülményeket. A magyarok feladata az energiaellátó rendszer (EPS) és a plazmadiagnosztikai műszer (LMP) készítése volt. Az energiaellátó rendszer alapfunkciója, hogy folyamatosan kiszolgálja a műhold összes egységét, árammal lássa el. Töltse az akkumulátorokat és felügyelje a napelemeket. Az EPS hibátlan működésének hiányában a többi egység megfelelő energiaellátása nem

biztosított, ami a teljes mis�szió kudarcát eredményezné: ezért a tervezés egyik legfontosabb célkitűzése az űrbeli speciális körülmények között is megbízható működés biztosítása volt. A műhold plazmadiagnosztikai rendszere

Az elfajzott rágcsáló

Egyedi kialakítású egér a Microsofttól Számtalan hihetetlen ötletekkel megáldott vagy őrült formájú termékkel találkozhattunk az évek során, de a gyártók időről időre megörvendeztetnek minket elképesztően formabontó áruikkal. Itt van mindjárt aktuális példaként a Microsoft szinte már nőiesen kecses, ívelt formájú egere, ám a törékeny külső mögött komoly erő, illetve tudás lakozik. A kihívó formatervezés eredményeképpen sikerült olyan

egyedülálló portékát alkotni, amellyel a méretet és a súlyt minimálisra csökkentették, de a funkcionalitásán és használhatóságán nem csorbítottak. Mivel a termék vásárlói célközönsége elsősorban a hordozható számítógépet használók népes tábora, ezért az összehajthatóság arra szolgál, hogy a lehető legkisebb méretűre csökkentsék a szállításhoz. Ráadásul ilyenkor intelligens módon önmagától kikapcsol, ezzel is megnö-

velve az elem élettartamát, amit a tetején elhelyezett kis LED-es kijelző segítségével kontrollálhatunk is. Ám nem kell sóvárognia a PC felhasználóknak sem, mivel hajtogatható kivitele folytán a félköríves forma számukra is kellemes fogást ígér. Szinte magától érthetődő, hogy az egér vezeték nélküli, és egyben lézeres – mely szinte minden felületen működőképes – amely egy ilyen stílushoz már dukál. Ami az érdekesebb, hogy ebben

Itt a 4-es Metró!

biztosítja azt is, hogy a Föld körüli plazma halmazállapotú közeg részecskéit vizsgálni tudják. Ezen túlmenően dolgoznak az ESMO fedélzeti számítógépének hardver és szoftver részének kialakításában is. Itt feladat a földi irányító központ által kiadott parancsok dekódolása és végrehajtása, telemetria adatok szolgáltatása, fedélzeti alaprendszerekkel együttműködve a kísérlet vezérlése, illetőleg tudományos adatok tárolása, tömörítése. Ez a számítógép szervezi a fedélzeten a működést, s a széles látószögű kamera fényképeit is itt tárolják és tömörítik a továbbításig. Az űrszonda 100 km-es poláris pályán keringene, amelyet úgy kell elképzelni, mintha az északi és déli sark vonalában tenné meg az útját. Vizsgálná a Hold gravitációs mezejét is: ennek fontossága Neil Armstrongék Holdra szállásáig vezethető vissza, akik a számítottól eltérően 200 m-rel arrébb landoltak. A diákkör keringőegységének Hold körüli pályára állításának dátuma 2011-ben várható. Aki kedvet kapott az űrkutatáshoz, vagy eddig csak egyszerűen nem tudott róla, hogy a BME-n Űrkutató Diákkör is működik, további információkat a honlapukon olvashat (http://vac.mht.bme.hu). Verebics Ilka

a kicsi és keskeny holmiban még a vevőegységnek is megvan a maga helye, azonban olyan kicsi – csatlakoztatott állapotban kevesebb, mint egy centiméterre áll ki az USB portból – hogy valójában arra sincs szükség, hogy a szállításhoz eltávolítsuk. A már kapható termék fekete és bordó színű „ruhába öltöztetve” rejtőzik a boltok polcain. Már csak egyetlen dolog szab határt annak, hogy kedvünkre szorongathassuk az E épület első emeletén – az ára, ami hatvan dollár, igaz, itthon kicsivel drágább.

Legalábbis a kocsik. Októberben megérkeznek a Francia Alstom lengyel gyárából az új szerelvények. A világ második legnagyobb metrógyártójának szerelvényei a 2-es metró vonalán fognak közlekedni, először csak éjszaka, majd fokozatosan forgalomba helyezve 2009 elejétől. A 4-es metró vonalán vezető nélkül, teljesen automatikusan fognak üzemelni az ugyanilyen típusú metrók. Persze addig még várni kell egy kicsit, hiszen csúszik a 4-es metró építkezése is. A TGV-t is saját fejlesztésének tudó cég késéssel készült el az új vagonokkal, amikre tényleg nagy szükség volt már, mert a jelenlegi szerelvények katasztrofális állapotban van-

Lendkerék a Forma 1-ben? A száguldó cirkusz mindig is a nézőkért létezett. A lenyűgözés, a szórakoztatás a kezdetektől fogva a fő céljai közé tartozott. Most azonban megtörni látszik a régi alapelv. A FIA (Fédération Internationale de l’Automobile, magyarul: Nemzetközi Automobil Szövetség) szerint ugyanis elérkezett az idő, amikor a modern kor járműiparához hasonlóan a Forma 1-ben is el kell vetni az energiatudatosság magvait. Egyelőre – 2009-től – csak a fékezés módján változtatnak, hogy az autó mozgási energiája ne hőként végezze az izzó féktárcsákon, hanem valuta-

vaskos lendkerékben. A másik viszont elektromos energiaként tenné félre a plusz erőt az arra alkalmas eszközben. A FIA a következő konkrét korlátokat szabta meg: az energia termelése csak egy tengelyről, és maximum 60 kW mértékben engedélyezett, a tárolt svung felszabadítása pedig – gombnyomásra – körönként maximum 400 kJ-lal toldhatja meg az erőforrást. A FIA szerint az újítás izgalmasabb előzésekre adhat majd lehetőséget, így a nézők még többet izgulhatnak a futamokon. Más kérdés, hogy az új eszköz elmarad az utcai hibridek színvonalától, ezért az

20 • MŰHELY

magára űrruháját, „szól”, ha bármilyen „nehézség” lépne fel (pl. szökik az oxigén), és tanácsokat ad a problémák kezelésére. A ruhát 120 kilogramm súlyúra, s négyévi használatra tervezték – ennek során 15 űrsétát lehet benne tenni. A teherűrhajó szeptember 13-án csatlakozott volna az ISS-hez, de az Ike hurrikán miatt kiürítették a houstoni repülésirányító

Dunai Péter

központot, így a manővert el kellett halasztani. Ez idő alatt a „hajó” sodródó üzemmódban haladt, és csak az irányító hajtóműveket kapcsolta be. A Progressz M-65 teherűrhajó a Koroljov orosz űrközpont szerint – ugyan négy nap késéssel – automatikus üzemmódban, rendben csatlakozott az ISS-re. VEREBICS ILKA

Azt, hogy az idegen szavak, a rövidítések, a szleng, az elektronikusan folytatott kommunikáció nyelvezetének (sms, e-mail) beilleszkedése a magyar nyelvbe rombolja vagy színesíti, bonyolítja vagy megkön�nyíti nyelvünket, mindenki döntse el saját maga. A magyar nyelvet nap mint nap használjuk, érdemes tehát elgondolkodni egy kicsit a múltján, a jelenén és a jövőjén.

Bár több alternatív elmélet is létezik a magyar nyelv rokonságára vonatkozóan, a nyelvészettudomány és a Magyar Tudományos Akadémia álláspontja szerint a magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike. Kutatások szerint a magyar nyelv legközelebbi rokonaitól mintegy 3000 éve vált el, ebből a korból írásos emlékünk nincs. Nyelvünk első emlékei a X. századból maradtak fenn rovásírás formájában, de valószínűleg már korábban is ismerték az írás fogalmát a honfoglalók. A magyar nyelv legkorábbi, máig fennmaradt szövege a Halotti beszéd, amely az 1190-es években született. A XVII. századra a magyar már hasonlított a mai formájára, de még hiányzott az irodalmi nyelv, így hamarosan felismerték, hogy szükség van a bővítésre, újításra, egységesítésre. A csoport

amelyek elsősorban szókincsben, hangállományban különböznek. Nézzük néhány sajátosságukat! A déli nyelvjárásra jellemző

let sajátsága az e-zés (seper, csepp), a j-zés a köznyelvinél is erősebb fokú. A felszólító mód az udvarias beszédben ikes ragozású: üjjík le!

az ö-zés (eszöm), a nyugati különbséget tesz a zárt ë és a nyílt e között, enyhén ö-ző (söpör alak seper helyett), az á utáni szótag a hangja helyett o van: szároz, házos. A tiszai nyelvjárás jellemző vonása az ë-zés és az í-zés. A köznyelvi ó, ö, é helyén

Ezek a mai fiatalok! Gondoljunk bele a következő szituációba: egy verőfényes, őszi délután az utca emberét – jelen esetünkben egy korosodó urat vagy egy öreg nénikét – megállítjuk, s elolvastatjuk vele

20-30 éve

Jelentése

király, sirály, atom, zsír

klassz, klafa, baró, frankó

jó, tetszik

pasas, arc, csóka, fazon

hapsi, krapek, manus, ürge

férfi

befalcol, megmurdál

kinyúvad

elhalálozik

partizni

együtt lógni

szórakozni

gáz, égő

ciki, cinkes

kínos

zsé, lovetta, zseton, cash

dohány, zsozsó, lóvé

pénz

ként egy tarsolyban, melyet aztán gázadáskor plusz lóerőkre lehet váltani. Az eszköz a KERS (kinetic energy recovery systems) nevet kapta, azonban a FIA arról, hogy az „energia visszanyerése” milyen úton valósuljon meg, nem ad útmutatást. Két merőben különböző úton indultak el a csapatok. Az egyik közvetlenül tárolná a mozgási energiát, például egy

utcai autósok nem sok hasznát veszik majd a fejlesztéseknek. Tervezik azonban, hogy az említett korlátozásokat fokozatosan magasabb értékekre emelik, vagy más megoldásokat is bevezetnek, mint például a kipufogórendszeren keresztül kibocsátott hő mérséklése. Vajon néhány év múlva a Forma 1 lesz a zöld technológiák éllovasa? Dér Dániel

gyakran kettőshangzók vannak: jou, vout, kéiz. A palóc nyelvjárásra jó példa, hogy a mëg- igekötő g-je hasonul az ige első mássalhangzójához: mëttölt, mëffog. S végül az északkeleti nyelvjárási terü-

az alábbi három mondatot: Vágod vazze, hogy mi a gyíkról tolom a dumát itt neked? Zsír ez a cumó, atomul lehet vele csapatni a témát! Áh, bakker, raj ez a verda, de

Könyvajánló Parapatics Andrea: Szlengszótár A mai magyar szleng 2000 szavát és kifejezését olvashatjuk az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett, huszonkét éves szerző könyvében. A szótár a magyar szótárirodalomban elsőként adja közre szinonimikus fogalomköri elrendezésben is a szleng szavakat. Rövid magyarázatokkal, példamondatokkal, szinonimákkal segíti a megértést. Így ha egy aggódó szülő azt hallja csemetéjétől, hogy tegnap este totál bekarmolt és ficcenjen már le róla, mert offon van, akkor előveheti az „értelmezőszótárt”, és máris megtudhatja, hogy gyermeke tegnap este jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztott, és nem vágyik társaságra, mert pihenni szeretne. A könyv a Tinta Kiadó gondozásában jelent meg Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 6. tagjaként.

lenne a helyzet? Korántsem. A különböző definíciók a szleng, mint fogalom(kör) összetettségét tükrözi: mind társadalmi, nyelvésze-

ti, pszichológiai, erkölcsi, etikai vonatkozásai teszik nehézkessé a behatárolást. Mindenesetre, megközelítőleg elmondhatjuk, hogy a szleng egy közösségen, társadalmon belül létrejött kisebb csoport elkülönülését, identitását hangsúlyozó beszédmód. A nyelvi eszközök nem különülnek el az általános nyelvhasználattól, inkább egyfajta fanyar, cinikus, kissé negatív többletű humor, tiltakozó, szemben-

Ez történt a világban

Nyelvi, nyelvhasználati, helyesírási kérdéseket a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda tanácsadóinak is fel lehet tenni e-mailben a szervezet honlapján való regisztráció után. A nyelvi gyorsszolgálat egy napon belül ingyenesen válaszol a feltett kérdésre.

Word Press Photo 2008 Az 1955 óta rendezett, az évek során egyben a világ legrangosabb sajtófotó-versenyévé nőtt

álló érzelmi töltet húzódik meg a betűk mögött. A napjainkban használt szlengek jelentős hányada idegen eredetű: csaj (cigány), bratyó (szlovák), bláz (német), kamu (francia), illetve a különféle rétegnyelvek (tolvaj-, katonanyelv) is forrásként

vándorkiállításon idén három magyar fotós négy díjazott képe is szerepel. A 125 országból érkezett, több mint 80 ezer pályázat közül válogatott, művészi értékű fotók egy a kortárs történelemről átfogó képet adó tárlattá állnak össze, amely idén új, tágasabb helyszínen, a Millenárison tekinthető meg október 19-ig.

Helyesírásunk „alkotmánya” az MTA Helyesírási Bizottsága által szerkesztett Magyar helyesírás szabályai című kötet, melynek jelenleg az 1984-ben elfogadott, tizenegyedik kiadása érvényes. Az itt lefektetett elvek alapján áll össze a Magyar helyesírási szótár, ez kiadásról kiadásra új szavak ezreivel gazdagodik, míg az idejétmúlt alakok szép lassan kimaradnak belőle. Az utóbbi évtizedben búcsút vehettünk például az agglegényadó, a tagkönyvcsere vagy a széncsata szavaktól, bekerült viszont számtalan új szó és szóösszetétel, mint a lízingdíj, a menedzserasszisztens vagy az ombudsman. Új szavaink közt számtalan példa akad széles körben elterjedt idegen szavak fonetikus átírására is: aerobik, szkinhed, fitneszszalon. Még az idén számíthatunk egy új szabálygyűjtemény megjelenésére. Ugyan lényegi változások nem várhatóak, számos új szabályt kell majd megtanulnunk például az egybeírás-különírás vagy a kötőjelhasználat tekintetében. Kérdésemre, miszerint kellően naprakész-e a helyesírás szabályozása, Balogh Magdolna, az irodalomtudomány kandidátusa, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa határozott igennel válaszolt. Mint elmondta, a szabályozás megfelelően rugalmas, azonban komoly problémát jelent a nyelvromlás, amely egyrészt a gyakran lektorálatlanul kiadott könyveknek, másrészt a nagy olvasottságú internetes fórumok és portálok igénytelen, hibás nyelvezetének „köszönhető”.

Ma

élére Kazinczy Ferenc állt, a nyelvújító mozgalomnak köszönhetően tízezer szóval gyarapodott a szókincsünk. Bár a nyelvünk viszonylag egységes, több nyelvjárás létezik hazánk területén,

mégsem elég fílinges. Hacsak nem magyar nyelvkutatók, kikerekedett szemmel néznek majd ránk és megkérdik, milyen nyelven van ez? Mi pedig – mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne – rávágjuk: hát magyarul! A szleng definíciója után kutakodva arra a következtetésre jutottam, hogy – bár már jó ideje nyelvünk szerves részét képezi – nem találtam egységes meghatározást. A fogalmi káoszt a következő mondat jellemzi a legjobban: „ A szleng azon jelenségek egyike, melyeket mindenki felismer, de senki nem tud meghatározni.” – mondta Paul Roberts, szleng-kutató. Ennyire rossz

Alkotmánymódosításra várva, avagy hogyan készül a helyesírási szótár

Természetesen még sorolhatnám a sok-sok szleng szavunkat, rövidítéseket a lécci, depi, tali, telcsi vonaltól az ibusz (isten bizony úgy szeretlek), skh (semmi közöd hozzá), szvsz (szerény véleményem szerint), megalol (nagyon vicces), valszeg (valószínűleg), vok (vagyok), asszem (azt hiszem) rövidítésekig.

Orosz űrszkafander érkezett az ISS-re Szeptember 10-én indult útjára az az orosz teherűrhajó, amely 2,5 tonnányi ellátmányt – élelmiszert, vizet, fűtőanyagot és felszerelést – vitt a Nemzetközi Űrállomásra. A felszerelés között helyet kapott egy számítógépesített szkafander (OrlanMK), melynek különlegessége abban áll, hogy viselőjének utasításokat ad. Jelzi, milyen sorrendbe helyezze

Álljunk meg egy szóra! – Veszélyben az anyanyelvünk?

Egy kis általános iskolai emlékeztető

nak. Eredetileg májusban kellett volna megérkezniük az első kocsiknak. A BKV most azt kéri, hogy a 2-es metró vagonjaival párhuzamosan épülő 4-es metró vagonjait is küldjék, mert így felgyorsítható az átállás. Azonban emiatt a Franciák elutasítanák (ill. visszakérnék) a kötbért, amit a főváros a csúszás miatt szeretne behajtani. Pénz ide, pénz oda, januártól üzemben lesz az első 5 új metró, ami mind kényelemben, mind ergonómiai megoldásaiban mérföldekkel megelőzi elődjét. Reméljük a tartósságra sem lesz panasz. Németh András

Magazin

VI. évfolyam 11. szám

szolgáltak, nem beszélve a szóalkotási módokról. Nem reprezentatív, saját kutatásunk alapján elmondható, hogy egy 2 perces hétköznapi beszélgetés során az egyes emberek átlagosan 5 szleng szót használnak. Gondoltátok volna, hogy a csá, lol, szvsz és hasonlók

Jubileumi Vega koncert A nyáron megjelent Szemenszedett igazság című

albumának bemutatása és ötödik születésnapja alkalmából a Petőfi Csarnokban zenél a többszörösen Fonogram Díjra jelölt Kowalsky meg a Vega együttes október 24-én. A budapesti koncert második a sorban: a zenekar október 10-én a debreceni Lovardában lépett fel. Az estéről DVD-felvétel is készül, mely tavasztól lesz kapható a boltokban.

Nyelvhasználati, helyesírással és utónevekkel kapcsolatos kérdésekkel az MTA Nyelvtudományi Intézetének Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Osztályához lehet fordulni kedden, szerdán és csütörtökön 10 és 14 óra között a 322-8038 telefonszámon. E-mail cím: [email protected]

A megújulás technikája A Reneszánsz Év keretében rendezi a Közleke-

előtt jóval, 1360-as években jegyezték fel az első szlengünket? Zagyorwagou, mint szatyorvágó: olyan tolvajra mondták ezt, aki bugyellárisokat vágott fel. De ne menjünk ilyen messzire! Elég csak megnézni, hogy milyen kifejezéseket használnak a mai fiatalok, és milyeneket a 20-30 évvel ezelőtti ifjúság.

dési Múzeum öt másik intézménnyel karöltve az újjászületés korának máig meghatározó technikai felfedezéseit bemutató Örök Reneszánsz című kiállítást. A XVI. századi gondolkodás évszáza­ dokon átívelő fejlesztéseket indított el – némelyik elképzelés a műszaki ismeretek hiányában csak jóval korát meghaladva valósulhatott meg: ezeket a találmányokat a tárlat öt tematikus csoportba – a távolság és idő mérése, a repülés titkai, a közlekedés, az orvostudomány és az írástörténet fejlődése – rendezve kínálja a látogatóknak; sőt egyes darabok életnagyságú modelljei a helyszínen ki is próbálhatók.

Szeptember elején jelent meg az ingyenesen használható Online Helyesírási Szótár a www.magyarhelyesiras.hu címen. A Magyar Tudományos Akadémia: A magyar helyesírás szabályai című kiadványának 11. kiadására épülő szótárban egyelőre csak a szavakra lehet rákeresni. Az adott szóra vonatkozó helyesírási szabályok is elérhetőek lesznek az oldalon, amint tisztázódik a kiadási jogokkal kapcsolatos vita.

Az oldalt összeállította: Balog Dániel, Olicsek Ádám és Szabados Enikő

MŰHELY

• 21

Magazin

VI. évfolyam 11. szám

ZENE

Flamenco – egy kultúra része, egy műfaj, amihez mindenki hozzátesz… A flamenco, mint művészi kifejezési forma az andalúz nép szülötte. A gitárral és az énekkel együtt fejlődött, öltött sajátos formát. Manapság már spanyol népzeneként említik, pedig annyi befolyás érte az idők során, hogy nehéz lenne elmagyarázni egy laikusnak, mi az új és mi a régi benne. A flamenco szó szerint mély folyót jelent, az előadó legmélyebb érzelmeire utal, ami nemcsak a gitáron át jut el az érdeklődők fülébe. A flamencoban a különböző kultúrák hatásai olvadnak egybe egy magával ragadó, csodálatos művészetté, amelyben a zene, az ének és a tánc egyenrangú, harmonikus szerepet tölt be. A mai előadók, fiatal flamencósok a zenét tapasztalataikkal áthatottan interpretálják, ahogyan minden tanár saját módszere és stílusa szerint adja át tudását. Sok fiatalt látok itt az egyetemen is, akik gitároznak. Az óráimon is el szoktam mesélni, hogy nekem is van egy flamenco együttesem, a Forasteros. A legkiemelkedőbb flamenco gitáros, Paco De Lucia – volt szerencsém találkozni is vele – első koncertje nagy fordulópont volt az életemben, nagyon sok inspirációt kaptam tőle. Azoknak ajánlanám ezt a zenei stílust, akik szeretik a spanyol kultúrát, a technikás, temperamentumos gitárhangzást, valamint a tüzes, pörgős és szórakoztató zenét.

Vörös András (informatikus hallgató, VI. évfolyam) ajánlja Unearth koncert Igazán nehéz egyet is kiemelni, mert sokféle zenét szeretek. Nemrég lépett fel például a Ludmilla és a Rewind Special is, akiket nagyon kedvelek én is. Az A38 Hajón egyébként nagyon sokfajta koncert van, az embernek az a nehéz, hogy olyat találjon, ami nem érdekli. November 22-én, az Altamont never say die tour 2008 keretén belül lép fel többek között az Unearth nevű amerikai banda is. Nagyon ajánlom ezt a koncertet azoknak, akik a keményebb rockzenéket szeretik hardcore elemekkel fűszerezve, vagy éppen stage divingolni akarnak. Az A38-on egyébként valahogy sokkal közelebb engedik az embereket a fellépőkhöz, mint ahogy például Bécsben is. Volt is egy pozitív tapasztalatom ott. Egy hasonló zenekar koncertjén voltunk és nagyon sokan felmehettünk a színpadra. Ezt az MTV videózta is, és mi ott látszódtunk a felvételen, ahogy léggitároztunk az együttes mellett.

A hullám Csináljunk diktatúrát! Nem is akárhogy! Egy hét leforgása alatt. Ne tessék a homlokot ráncolni, mert sajnos nem vicc. A hullám című film Todd Strasser könyve alapján készült, ami kiváló lehetőséget teremtett Dennis Gansel rendezőnek, aki arra törekedett – legalább is nagyon remélem –, hogy ne a Csajok a csúcson által legyen közismert. Tehát mire is van szükség ahhoz, hogy létrehozzunk egy autokráciát? Néhány unatkozó, semmirekellő, szeretetéhes diákra, majd egy vezérre, aki Reiner tanár úr (Jürgen Vogel) – később már csak Weiner úr – személyében valósult meg. Uniformisra (mely fogalom kimerül egy fehér ingben, de arra bőven elég, hogy a méregdrága ruhákat máglyára dobjuk), egy kézmozdulatra, egy logóra, amit akár a városházára is ráfújhatunk, s persze a MySpace-re, hogy minél hamarabb megismerhessenek minket a világhálón. Valamint egy elnevezésre, ami nem meglepő módon Hullám lett. S máris kezdetét veheti a játék. Egy projektfeladat keretében Reiner tanár úr – akinek karaktere a film végére tisztázódik – felvetett egy kérdést, amire gondolkozás nélkül rávágták diáktársaink a hangos nemet. Vajon van-e arra esély, hogy Németországban létrejöjjön egy Harmadik Birodalomhoz hasonló önkényuralmi rendszer? A pontos választ a film szolgáltatta. Igaz, egy kicsit hatásvadász, de mégis ijesztően hat, hogy magukat felvilágosultnak vélt, tanult fiatalok mennyire manipulálhatóak, és mikre képesek a

csoportkohézió érdekében. Erősen emlékeztet a náci korszakra, ami nem véletlen. A karaktereket jól, életszerűen építették fel. Itt is volt vagány, lázadó, vesztes, csinibaba s persze a jó értelemben vett stréber (Jennifer Ulrich), aki nem hódolt be társai akaratának, még akkor sem, ha kiközösítésre kárhoztatták. A történet vége igen drámai. S elgondolkodtatásra késztet, vajon a tanulók milyen értéktöbblettel zárták ezt a hetet, kit is kell felelősségre vonni a történtekért, és megéri-e hitegetni magunkat azzal, hogy soha többet nem lesz autokrácia…

Október 13. Pintér Béla és Társulata: Anyám orra 20 óra

Október 18.-19. Kompánia Színházi Társulat: Ördöngös idők 19 óra

Október 15.-16. Kompánia Színházi Társulat: Tótferi 19 óra

Október 22. Honvéd Színház: Vérnász – nyilvános főpróba 19 óra

Október 17. Kompánia Színházi Társulat: Othello kommentárok 20 óra

Október 24.-25. Honvéd Színház: Vérnász 19 óra

R-klub programja Október 17. Kőhalmi Zoltán stand-up comedy est 20 óra

Október 18. Mandragóra Társulat: Szintén vízzel (drámai etűdök) 19:30

Egy úriember elutazik oda, ahol fák vannak, mert nézni akarja az esőt. Hátrahagyja a nagyvárosi romantikát, mert vidéken jobb egyedül lenni. Egy úriember a városban is el tud utazni, hacsak gondolatban is, bár abban is van valami Krajcsovics Hajnalka megható, ahogy a szmog miatt émelygős-piros felhőkből az arcába hullnak a cseppek. Remélhetőleg közben nem sározza be egy busz, nem lökik föl és nem törölnek a ruhájába semmit. Ahogy így áll, és merengve képzeli a háttérbe az erdőt, a hasa meg az orra elindítja őt keresztül a vízfüggönyön a következő utcasarkon balra, egy kis bemélyedésbe vezeti, ahol egy kötött perellines hölgy gesztenyét süt. Idén hamarabb érett meg – meséli – minden évben figyelem, mert csak így jutok hozzá, ha lemaradok, akkor vesztettem. Egy-két nap, és elfogy az összes a földről. Ami marad, azt lehetetlenség megtalálni a sűrű avarban. Az úriember a városban kalapot emel, és az erdővel a kezében továbbmegy merengeni. Egy úriember a városban mosolyog, még ha álló nap, álló héten keresztül is esik az eső.

Egy mondatban: a mindennapok hibái!

Nagypál István Nyugtalan

Török Miska Kapaszkodva

Zölden kattog előttem az idő. Türkizben forog az égben a bogár. Némán fekszem a pogányok kövei lábánál. Kőtestek. Hideg van. Vacog az én, mert

Még leszakadtok Lassú hosszú lépteitekkel, Mint a decemberi esők. - váratlanul ködök elé esve.

mélyen fekhetett volna szívem vitorlái közt a nyugalommal.

Még leszakadtok, Aztán megkövültök avasan. S halkan a félhomályból előtűntök Zavaros gyerekzsivajként. Még leszakadtok. Koppanva, zörrenve, Ahol a test a testé lesz. Még leszakadtok…

Azért telefonálok, hogy lecsúsztam-e már a játékról? – Másról is lecsúszott. Hm, le vagyunk csúszva. Petőfi hí… Petőfi híd bud… Budafoki út következik. Kislányos zavar: bácsi, légy szíves kínálj meg sütivel, mert nekem nem szabad kérni! Megszakadtam a hétvégi meccsen – erősebb összeköttetésre lenne szükségem.

SZÍNHÁZAJÁNLÓ

Szkéné Színház programja

Ebben a rovatunkban prózákat, verseket és egyéb irodalmi műveket közlünk. Várjuk e tárgyban írásaitokat a publicisztika@ muhely.com e-mail címre, Gondolat jeligével. A megjelent írások szerzői között május végén értékes könyvnyereményeket sorsolunk ki.

Ősz

Nem az útviszonyoknak megfelelő sebességet választotta, mert a kanyar a másik irányba tartott.

Népi rablét Fesztivál – 2008. november 7 – december 9.

Bocsika, csak meg akartam érteni, hogy van ez, de különben semmi gond. Soha ne próbálja magát azzal vigasztalni, hogy egy térfélen vagyunk.

A Pintér Béla és Társulata formáció 2008 decemberében lesz tízéves. Ezt az alkalmat a Népi rablét elnevezésű fesztivállal szeretnék megünnepelni a társulat tagjai. A fesztivál keretében minden eddigi előadásukat láthatná a közönség a darabok megszületésének sorrendjében: a Kórház-Bakonytól a legújabb bemutatóig, A Démon gyermekéig. A fesztivál záróakkordjaként december 8-án és 9-én a társulat első produkcióját, a Népi rablét című darabot láthatják a nézők – utolsó alkalommal. A rendezvénysorozat programja tartalmaz egy „meglepetés-estet” is, erről a későbbiekben árulunk el részleteket.

Fotó: Kiss Imre

Nick Palmer (BME Angol Nyelvi csoport nyelvtanára) ajánlja

GONDOLATOK

FILM AJÁNLÓ

Magazin

VI. évfolyam 11. szám

Nem is a hibák zavarnak már, hanem a sűrűségük. Kaptam egy krémet a bőrpirosságra, meg egy másikat, ha reggelre bepirosodna az elsőtől. Csörög az óra. Felkelek. Ott állsz a konyhában, a kávéfőző előtt, bohócsipkában. A francba, már megint visszaaludtam! Névery Dorottya, Szíjártó Adrienn, Krajcsovics Hajnalka

KÉPRIPORT

Egyetemi Sportélet

Szarka Lajos: Szikrák és lidércek

Most egyedül vagyok senki és halott, hisz veled csaltam önző életem. De mondd, felelj hazug Magány! Miért vágyok szeretni e mocskos éjjelen?

Segíts… Segíts rajtam, Te magasztos, ádáz, zord Magány! Üres székemből akarom imádni e füstös, ocsmány éjszakát.

Miért gyötör újra a tüllszagú lidérc, önző szívek láncra vert bolondja? Mit akarhat tőlem a híres szerelem? Csak halált hoz szép magányomra…

Ahogy egy kőhalom, gyűlölni akarok, s gyönyörnek látni eme puszta kéjt, erőnek érezni e kegyetlen mámort, és áldani szikráim rideg melegét.

Segíts… Segíts rajtam, Te szeszélyes, álnok, szép Magány! Tépd ki lelkem, s tégy helyére egy szikrázó kősziklát.

KERESZTREJTVÉNY A helyes megfejtést beküldők közül kisorsolunk egy két személy részére szóló belépőjegyet a Szkéné Színházba. Két szerencsés válaszadónk pedig 3000 Ft-os ajándékutalványt nyer, amelyet a Teaerdő Teaházban használhat fel. A megfejtéseket a [email protected] e-mail címre várjuk október 20-ig. Előző feladványunk nyertesei: Ganter Máté, Gárdonyi László és Tar Balázs

Kiss Imre , Szabó Lázár és Szabó Levente felvételei

MŰVÉSZETEK PALOTÁJA

Skandináv-magyar világzenei rangadó

A magyar könnyűzene színe-java

Skandináv folklórral csábítja közönségét Gunnar Idestam svéd orgonaművész, a legendás chartres-i verseny 1984-es győztese és Johan Hedin, a stockholmi Királyi Zeneakadémián végzett muzsikus, a nyckelhárfa (kulcsfidula) avatott ismerője. Az európai nagybarokk idején született népi dallamokban, az akkor divatos táncokban ugyanúgy nyomon követhetők a kor francia, német, olasz népzene motívumai, mint számos más nyugat-európai ország muzsikájában. A két előadóművész szívesen és jól improvizál, jártas a kortárs kompozíciók világában. Az estet a magyar zene nagymestereinek, Sebestyén Márta és Szokolay Dongó Balázs fellépése varázsolja igazi folklór-ünneppé. Október 15. 19:30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Népszerű előadóművészek veszik birtokba a Művészetek Palotáját az ősz utolsó hónapjában. Október 31-én a Tövisházi Ambrus vezetésével működő különleges kollektíva, az Erik Sumo Band ezúttal nagyzenekari felállásban játszik. November 1-jén a latin muzsika szerelmesei napjaink legnagyobb magyarországi salsa és latin jazzegyüttesét, a tizenhárom tagú Ricardo Salsa Clubot hallhatják a Fesztivál Színházban. November 2-án a Bon-Bon zenekaré a főszerep. Az estén az elmúlt közel tizenöt év legjobb dalai mellett külföldi slágerek is felcsendülnek sajátos „Bon-Bon-értelmezésben”. November 3-án a Ladánybene a legnagyobb reggaeklasszikusok mellett saját dalait fogja játszani egyedi, külön erre a koncertre áthangszerelt módon. Egy „szórakoztató” cigányzenekar, kitűnő és ismert, a popzene igényesebb területéről érkező énekes kedvencek, finom elektronika és régi magyar slágerek – kávéházi hangulat. Generációk, műfajok és kultúrák találkozása a Budapest Bárban november 6-án.

Táncdalfesztivál! Táncdalfesztivál? Ha egy múltidéző koncertet rendezne a Művészetek Palotája, ahol nosztalgiazene szólalna meg „azokkal” az énekesekkel, az est címe egyszerűen Táncdalfesztivál! lenne. A bluesként megszólaló keringő, a jazzmotívummá alakult könnyed táncdal, egy modern rockdallá módosult könnyes sanzon azonban egyértelműen jelzi, hogy a rendező Böhm György a táncdalfesztiválok eredeti szellemiségét követi: új hangzások, szokatlan interpretációk estje lesz. S hogy mit választanak a több évtizedes slágerlistából az est szereplői: Malek Andrea, Palya Bea, Szolnoki Apollónia, Behumi Dóri-Kozma Orsi-Váczi Eszter, Dolhai Attila, Földes Tamás, Nagy Sándor? Hamarosan kiderül. Október 20. 20:00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

22 • MŰHELY

1. Ki a Táncdalfesztivál elnevezésű rendezvény rendezője? 2. Ki az Erik Sumo Band állandó énekesnője? 3. Kik a skandináv-magyar folklór zenei est magyar vendégei? A megfejtéseket a keresztrejtveny@muhely. com címre várjuk október 17-ig. A helyes megfejtők között a Művészetek Palotája jóvoltából 2-2 belépőjegyet sorsolunk ki. Az előző játék nyertesei: Nagy Erika, Pfeiffer István és Veréb Dániel

MŰHELY

• 23