EURÓPAI PARLAMENT
2009 - 2014
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
A 2012. december 19. és 21. között Ciprusra látogatott LIBE-küldöttség KIKÜLDETÉSRŐL KÉSZÍTETT JELENTÉSE
DV\929467HU.doc
HU
PE506.233v01-00
HU
1. A küldöttség összetétele A 2012. december 19. és 21. között Ciprusra látogatott LIBE-küldöttséget Juan Fernando López Aguilar (S&D), az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elnöke vezette – a küldöttség tagjai az alábbiak voltak: Képviselők Renate SOMMER (PPE-DE) Cecilia WIKSTRÖM (ALDE/SV) Simon BUSUTTIL (PPE/MT) Salvador SEDÓ I ALABART (PPE/ES) Kísérő képviselők Antigoni PAPADOPOULOU (S&D/CY) Kyriacos TRIANTAPHYLLIDES (GUE/CY) Képviselőcsoportok személyzete Andris PETERSONS (PPE) Shane Murphy (S&D) Valérie GLATIGNY (ALDE) Rob VERREYCKEN (NI) Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóság Tolmácsok (EL-EN-DE) Panayotis MOUZOURAKIS (csoportvezető) Nicolas MAVROCORDOPOULOS Kenneth COLGAN Susan Jennifer FEARNSIDE Monika WELLING Astrid KNOKE-JEREMIAH Technikai támogató személyzet Pascal GODART Az Uniós Belső Politikák Igazgatóságának személyzete (LIBE-titkárság) Amparo RUEDA BUESO, adminisztrátor Nessa CULLIMORE, asszisztens A Kommunikációs Főigazgatóság személyzete (az EP nicosiai irodája) Kalliopi THOMA 2. Háttér és célkitűzések Az Európai Parlament 2008. június 18-i állásfoglalásában felkérte az Állampolgári Jogi, Belés Igazságügyi Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a Cipruson eltűnt személyek kérdéskörét, és tegyen meg minden lehetséges lépést valamennyi érintett fél arról történő meggyőzése érdekében, hogy komolyan és tevőlegesen közreműködjenek a minden egyes eltűnt személy sorsának kivizsgálására irányuló erőfeszítésekben. PE506.233v01-00
HU
2/7
DV\929467HU.doc
Ezzel összefüggésben a küldöttség célja az volt, hogy információkat gyűjtsön a Cipruson eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság – az Egyesült Nemzetek Szervezetének védnöksége alatt az 1963–64-es és 1974-es események során eltűntként jelentett személyek ügyének kivizsgálására létrehozott, két közösséget képviselő vizsgáló szerv – munkájának legújabb fejleményeiről. A küldöttség célja az azonosítási feladatok előrehaladásának értékelése és a jövőbeli kilátások elemzése volt, beleértve az összes eltűnt személy vagy azok többségének felkutatásához a becslések szerint szükséges időt, az érintett hatóságok együttműködésének szintjét és a projekt finanszírozását. 3. Találkozók és látogatások A küldöttség 2012. december 19-én, szerdán érkezett Ciprusra; a küldöttség tevékenységeire 2012. december 20-án, csütörtökön 9.00 és 21.00 között került sor. A küldöttség első találkozójára az Egyesült Nemzetek Szervezete ciprusi békehadtestének (UNFICYP) a demilitarizált övezetben1 található épületében került sor, melynek során a képviselőknek lehetőségük nyílt, hogy eszmecserét folytassanak Wlodek Cibor vezető tanácsadóval az Egyesült Nemzetek Szervezete szemszögéből a ciprusi helyzetről és a sziget kettéosztottságának következményeiről. A vezető tanácsadó előadást tartott a képviselőknek az UNFICYP előzményeiről, mandátumáról és aktuális feladatairól; ez az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik legrégebb óta működő békehadteste, amelyet 1964-ben hoztak létre a ciprusi görög és ciprusi török közösség közötti további harcok megelőzése és a körülmények normalizálása céljából. Wlodek Cibor ismertette a misszió alapjait alkotó négy pillért: a hadsereg, az ENSZrendőrség (UNPOL), a Belügyi és a Közigazgatási Részleg, amely támogatja az összes tevékenységet; kiemelte, hogy az UNFICYP-misszió e részének feladata a stabil környezet fenntartása és a katonai jelenlét mérséklése a demilitarizált övezet mentén annak érdekében, hogy lehetővé váljon egy igazságos és tartós politikai megoldás. Az egyik fő vitatéma az UNFICYP Belügyi Részlegének egyik feladata volt, nevezetesen a humanitárius segítségnyújtás a sziget északi részén, a Karpas-félszigeten beékelten élő ciprusi görög közösségnek (a becslések szerint mintegy 330 ciprusi görög2 él ezen a területen). A képviselők felvetették a közösség tagjainak az oktatáshoz, egészséghez és a szabad vallásgyakorláshoz való joga – amelyet a „hatóságok” a sziget északi részén megnehezítettek – tiszteletben tartása szükségességének kérdését. A képviselők által a következőkben felvetett kérdések a következők voltak: az ENSZ szerepe az 1974-es eseményekben, a török csapatok létszáma a sziget északi részén, a török állampolgárok letelepedése (amely egyértelműen befolyásolja a sziget északi részének demográfiai viszonyait), valamint az ENSZ-misszió jövőbeli kilátásai a területen való 1
Demilitarizált övezet: a török erők és a ciprusi Nemzeti Gárda tűzszüneti vonala közötti terület, amely 1974 óta az UNFICYP ellenőrzése alatt áll. A területet „Zöld vonalnak” is nevezik, és körülbelül 180 km hosszan szeli ketté a szigetet, elválasztva a Ciprusi Köztársaság kormányának ellenőrzése alatt álló területet és Ciprus Törökország ellenőrzése alatt álló részét. 2 A Külügyminisztérium adatai szerint a terület népessége 1974. júliusában 162 000 fő volt (http://www.mfa.gov.cy/mfa/mfa2006.nsf/cyprus04_en/cyprus04_en?OpenDocument).
DV\929467HU.doc
3/7
PE506.233v01-00
HU
jelenléte vonatkozásában. A vezető tanácsadó hangsúlyozta, hogy az UNFICYP jövője Ciprus kezében van. A délelőtti második találkozóra a Cipruson eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság (CPM) ugyancsak a demilitarizált övezetben található antropológiai laboratóriumában került sor. A küldöttség eszmecserét folytatott Gülden Plümer Küçük asszonnyal, a CPM ciprusi török tagjával, Xenophon Kallis-szal, a CMP ciprusi görög tagjának asszisztensével, valamint Oleg Y. Egorovval, a CMP harmadik tagja hivatalának felelős tisztviselőjével. A vita középpontjában a CMP 1963–64-es és 1974-es események során eltűntként jelentett személyek maradványainak kihantolására, azonosítására, és visszaadására irányuló munka legújabb fejleményei álltak. Gülden Plümer Küçük hangsúlyozta, hogy a CMP az egyetlen intézményesített, két közösséget képviselő projekt Cipruson, és hogy fontos erőfeszítéseket igényelt a két közösség részéről az e humanitárius munka elvégzésébe vetett bizalom kiépítése. Hivatkoztak azokra az akadályokra is, amelyek mellett a CMP fáradságos munkáját végzi; az idő ennek igen fontos vonatkozása. Xenophon Kallis kifejtette, hogy a kihantolásokra a tanúk vallomásai alapján kerül sor, akik egyre idősebbek, és néha nem képesek pontos információt adni, vagy elhunynak, mielőtt alkalmuk lenne megosztani a rendelkezésükre álló információkat. A sziget topográfiai viszonyai is változtak, emellett egyes temetkezési helyszíneket feldúltak, és maradványokat is vittek el. Megemlítette azt is, hogy az azonosítási arány csökken, és sürgős megoldást kell találni az azonosítás felgyorsításának mikéntjére. Xenophon Kallis hangsúlyozta továbbá, hogy a kihantolásokat az információk pontossága alapján kell folytatni, és megemlítette, hogy Cipruson és a CMP-n kívül mások is vannak olyan helyzetben, hogy tudnának további információkat adni, amelyek segíthetnék a CMP-t e humanitárius feladat megfelelőbb végrehajtásában. Felvetették a költségvetési korlátokat is; a CMP képviselői egyetértettek, hogy a finanszírozás emelése jót tenne a projekt előrehaladásának. Részletes vita folyt arról, miként lehetne bejutni a sziget északi részén lévő török katonai területekre a kihantolások elvégzése céljából, mivel ez tekinthető a maradványok fellelése legfőbb akadályának. Oleg Y. Egorov rámutatott, hogy a CMP 19 alkalommal kérte, hogy beléphessen ezekre a katonai területekre a kihantolások elvégzése céljából, és az engedélyt minden alkalommal megkapta, jóllehet korlátozásokkal. Néhány képviselő azt állította, hogy a vizsgálatokat nem segíti, hogy Törökország új katonai területeket jelöl ki, és hogy a CMP-nek korlátlan hozzáférésre van szüksége az összes többi, számos katonai területhez, ahol hiteles információk szerint kiterjedt területeken temettek el eltűnt személyeket. A képviselők több más kérdést is felvetettek, például hogy van-e a kihantolásoknak egyértelmű menetrendje, milyenek az azonosítási százalékkal kapcsolatos várakozások, és mi a projekt becsült időtartama. A CMP három tagja hangsúlyozta, hogy az azonosítás és a maradványoknak a családokhoz való visszajuttatása során nincs helye tévedésnek. Gülden Plümer Küçük arra emlékeztetett, hogy mindeddig mintegy 900 maradvány kihantolására került sor (ami az eltűntként jelentettek 45%-a), reális előrejelzés pedig az lenne, hogy az eltűnt személyek 65%-át fogják PE506.233v01-00
HU
4/7
DV\929467HU.doc
megtalálni és azonosítani. A megbeszélés után látogatásra került sor a CMP 2006 óta működő antropológiai laboratóriumában. A küldöttség tagjainak alkalmuk nyílt az antropológusok (mindkét közösségből érkező kilenc ciprusi antropológusból álló csoport) munkájának megtekintésére és a kihantolt maradványok – a csontminták genetikai laboratóriumba küldése előtti – elemzésére szolgáló munkamódszereik megismerésére. A küldöttség programjának következő állomása egy kihantolás helyszínének felkeresése volt, hogy megtekinthessék a CMP régészeinek munkáját. A kihantolás helyszíne Mora községben, Ciprus északi részén, Nicosia közelében volt, a Tymvou repülőtér mellett. Ez egyike azon nyolc helyszínnek, ahol a CMP ásatásokat folytat a szigeten. A régészcsoport vezetője kifejtette a küldöttségnek, hogy munkájuk célja egy kút aljának elérése, hogy kiemelhessék az állítólag oda bedobott két ciprusi görög személy maradványait. Az ásatás 10,7 méter mélyre ért le, és rendkívül összetett volt, mert a kutat betemették, nem volt látható, ráadásul víz is volt benne. A kihantolás helyszínén tett látogatás után a küldöttség visszatért Nicosiába, hogy találkozzon az eltűnt személyekért felelős parlamenti bizottság – a Képviselőház menekültekkel, elzártan élőkkel, eltűnt személyekkel és hátrányosan érintett személyekkel foglalkozó bizottsága – tagjaival. Skevi Koukouma Koutra asszony, a bizottság elnöke Ciprus történetének legszomorúbb ügyeként említette az eltűnt személyek kérdését, és hangsúlyozta, hogy az eltűnt személyek családjainak elvárásai igen magasak, és fontos a jó minőségű eredmények biztosítása. Skevi Koukouma Koutra a CMP munkájával kapcsolatban megemlítette az idő és a költségvetési korlátok kérdését, illetve a Ciprus északi részén lévő katonai területeken található helyszínekhez való hozzáférés szükségességét is. E tekintetben hasznosnak vélték a nemzetközi és európai szervezetek részvételét, és elismerték az Európai Parlament 2011. június 9-i nyilatkozatával küldött egyértelmű üzenetet. A küldöttséget alkotó képviselők a maguk részéről hangsúlyozták a ciprusi probléma európai jellegét. A ciprusi parlament képviselői – a maradványok felkutatásának és azonosításának humanitárius feladatával kapcsolatban – felvetették a török hadsereg levéltárába való betekintés lehetőségének ügyét is. A bizottság tagjai hangsúlyozták a nyilvánosság e kérdésről való tájékoztatásának fontosságát (megemlítették, hogy 2010-ben október 29-ét az eltűnt személyek nemzeti napjának jelölték ki), valamint azt, hogy Törökországra európai és nemzetközi szinten is nyomást kell gyakorolni. Ezt követően Erato Kozakou-Marcoullis külügyminiszter asszony fogadta a küldöttséget. A Külügyminisztérium az eltűnt személyek ügyében illetékes kormányzati szervek egyike. Kozakou-Marcoullis miniszter asszony a küldöttség tagjaival folytatott eszmecsere alatt hangsúlyozta az eltűntek felkutatásának tisztán humanitárius jellegét, rámutatott, hogy az eltűntek családjainak joguk van megkapni minden arra vonatkozó információt, hogy mi történt a szeretteikkel, és kitért arra, hogy szükséges volna hozzáférni azokhoz a Ciprus északi részén található katonai területekhez, ahol a beszámolók szerint ciprusi görögöket temettek tömegsírokba (kiemelte, hogy a terület akár 60%-a is katonai terület).
DV\929467HU.doc
5/7
PE506.233v01-00
HU
A képviselők felvetették az eltűnt személyek kérdésével kapcsolatos, uniós szintű intézményi válasz lehetőségét, mire a miniszter asszony pontosította, hogy az EU Miniszterek Tanácsa Törökország uniós csatlakozásának szemszögéből foglalkozik a ciprusi kérdéssel; ennek nyomán eszmecsere alakult ki Kozakou-Marcoullis miniszter asszonnyal Törökország uniós csatlakozásának következményeiről. A küldöttség tagjai felvetettek néhány témát az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság eltűnt személyek kérdésével kapcsolatos intézményi részvételével kapcsolatban; a miniszter asszony egyetértett azzal, hogy a fő hangsúlyt a kérdéskör humanitárius és alapjogi vonatkozású jellegére kell fektetni, és e kényes kérdés politikai felhasználása kerülendő. A George Iacovou elnöki biztossal való ezt követő találkozón a küldöttség tagjainak lehetőségük nyílt az eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság munkájának és a Törökország ellenőrzése alatt álló katonai övezetekre való bejutás kérdésének további megvitatására. George Iacovou utalt rá, hogy a kihantolások egyre kevésbé sikeresek, és rámutatott, hogy míg a folyamat kezdetén két felkutatott helyszínből egyen némi sikerrel jártak, az elmúlt két évben három ásatásból csak egy vezetett maradványok felleléséhez. Megemlítette a török hadsereg temetkezési helyeken folytatott beavatkozása által okozott problémákat is. Az elnöki biztos a hozzátartozók elvárásainak kényes kérdéséről is beszámolt a küldöttségnek; az esetek nagy többségében a csontváz jelentős része nem rekonstruálható, így a családok – csalódásukra – csak csonttöredékeket kapnak. A hozzátartozók azonban teljes és részletes képet szeretnének kapni a halál helyszínéről és okáról. George Iacovou elmondta, hogy a török hadsereg az érintett időszakról nem hajlandó katonai iratokat kiadni. Majd átfogóan felvázolta az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a ciprusi probléma átfogó megoldásának megtalálása érdekében folyó tárgyalások kilátásait. Az erre a napra tervezett utolsó megbeszélésblokkra a nicosiai demilitarizált övezetben található Együttműködés Otthonában került sor. A küldöttség találkozott eltűnt személyek hozzátartozóival, mind a ciprusi görög, mind pedig a ciprusi török közösségből, ami alkalmat adott a képviselőknek, hogy bepillantást nyerjenek az eltűntek családjainak gyötrelmeibe és gyászába. A küldöttség elsőként Huseyin Akansoy, ciprusi török és Petros Souppouris, ciprusi görög urak beszámolóit hallgatta meg – ők mindketten tagjai az „1963–1974 közötti események áldozatainak és az akkor eltűnt személyek hozzátartozói” elnevezésű, a két közösség részvételével zajló kezdeményezésnek, és 2012-ben megkapták az Európai Parlament európai polgári díját. Souppouris és Akansoy úr – akik mindketten számos rokonukat elveszítették 1974-ben – hangsúlyozták, hogy az eltűntek családjainak fájdalma mindkét közösségben azonos. Kifejtették, hogy az elmúlt hat évben együtt dolgoztak, hogy bemutassák a megbékélés lehetségességét, különös gonddal összpontosítva a fiatalabb generációkra. A küldöttségnek közvetlenül ezután alkalma nyílt találkozni Nicos Theodosiouval és az „Ismeretlen foglyok és eltűnt személyek hozzátartozói szervezetének” két tagjával. Nicos Theodosiou ismét kiemelte, hogy a családok fájdalma azonos, függetlenül attól, hogy melyik közösséghez tartoznak. Egyben megemlítette, hogy számos hozzátartozó aggódik a PE506.233v01-00
HU
6/7
DV\929467HU.doc
kihantolások felgyorsításának szükségessége miatt. Ugyancsak említésre került a sziget északi részén található katonai területekre való bejutás problémája. A küldöttség meghallgatta a két férfi drámai beszámolóját, akik igen közeli hozzátartozóikat veszítették el. Egyikük, igen fiatalon, édesapját vesztette el. A nap utolsó találkozóján a ciprusi török közösségből eltűnt személyek hozzátartozóinak két képviselője vett részt Ziliha Uluboy asszony kíséretében. Az eltűnt ciprusi törökök hozzátartozói szintén megemlítették, hogy sürgősen fel kell gyorsítani a kihantolások és azonosítások ütemét, valamint utaltak a CMP-projekt költségvetési szükségleteire. Rámutattak, hogy az eltűnt ciprusi törökök azonosítása jóval kisebb jelentőséget kap, mint a ciprusi görög eltűntek azonosítása, és csalódottságuknak adtak hangot a déli ásatások sikertelensége miatt. Felvetették az 1963–1974 között elkövetett cselekményekért való büntetőjogi felelősség kérdését is. A hozzátartozók megosztották a küldöttséggel az 1963-ból származó, tragikus emlékeiket. A képviselők érdeklődésüket fejezték ki a Ciprus két oldalán működő hatóságok közötti tényleges együttműködéssel, illetve az északi és déli rész konkrét területeire való bejutással kapcsolatban. A küldöttség tagjai december 21-én, pénteken repültek vissza saját választókerületeikbe. 4. Következtetések A találkozók és látogatások alkalmat adtak a küldöttséget alkotó képviselőknek, hogy betekintsenek a ciprusi eltűnt személyek ügyébe és a CMP munkájának akadályaiba. A küldöttség elismeri, hogy továbbra is érvényes az Európai Parlament 2011. június 9-i állásfoglalásában kifejezett álláspont, amely teljes mértékben jóváhagyta a CMP munkáját, és elismerte annak konfliktus utáni szerepét az igazságosság, az emlékezés és a ciprusi megbékélés előmozdításában; felhívta az Európai Bizottságot, hogy biztosítson továbbra is elegendő forrást a CMP-nek, hogy lehetővé tegye számára e fontos feladat ellátását, valamint felhívta Törökország és Ciprus kormányát, hogy továbbra is támogassák a CMP munkáját, kettőzzék meg erőfeszítéseiket a még mindig eltűntként nyilvántartott személyek felkutatására, és biztosítsák, hogy az összes olyan információt szabadon a CMP rendelkezésére bocsássanak, amely megkönnyítheti a bizottság munkáját. Ugyanezen irányvonal mentén, a küldöttség azonnali és korlátozásmentes bejutást kér a CMP számára a Ciprus északi részén található valamennyi katonai területre. A küldöttség egyben kiemeli, hogy az érintett családok alapvető joga, hogy megismerjék eltűnt hozzátartozóik sorsát, és ezt a jogot garantálni kell számukra. A küldöttség megerősíti, hogy a ciprusi eltűnt személyek humanitárius problémája önálló kérdés, és azt semmilyen más politikai megfontolással nem szabad összekötni, illetve ilyen megfontolások azt nem befolyásolhatják.
DV\929467HU.doc
7/7
PE506.233v01-00
HU
