A DEBRECENI REFORM.
TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET ÉRTESÍTŐJE AZ 1907–1908. ISKOLAI ÉVRŐL.
KÖZZÉTESZI
OROSZ ISTVÁN. igazgató.
DEBRECENI SZ. KIR. VÁROS KÖNYVNYOMA-VÁLLALATA. 1908. – 1824.
I. Az 1907–8. iskolai év főbb eseményei. A lefolyt iskolai évben – a korábbi túlmagas létszámból lejebb szállva, – mérsékeltebb keretek közt mozgott népességünk. Tanítási eljárásunkban az új tantervből folyólag különösebb figyelmet ezúttal a gyakorlati képzés erősítésére fordítottunk. Haladásunk rendes menetét a második félévben egyik kartársunk betegsége s szükségessé vált helyettesítése zavarta meg. A múlt évben felállított új tanszék helyettesi mivolta, mindjárt az első év letelte után éreztette a maga hátrányát. Berentés Lajos volt helyettes tanár, a békési főgimnáziumhoz rendes tanárnak kineveztetvén, itteni állásáról 1907 augusztus hó 31. napján lemondott; így közvetlen az új iskolai év kezdetén kellett sürgősen helyettes után látnunk. Szerencsénkre idejében kaptunk egy derék ifjú kisegítő társat, Nagy Kálmán tanárjelölt személyében. A tanárkar eképen ujból kiegészülve, az előző évi tárgy- és órabeosztással kezdte meg munkáját. A konventi új tanterv ez évvel folytatólag a IV. osztályban lépett életbe; amivel kapcsolatban, főleg a nevezett osztályban, több rendbeli tankönyvváltoztatást tettünk. Helyiségeinkben az elmúlt év alatt változás nem történt. A kollégium egész körére kiterjedő ujítás: az ó- és új épület összekötésére szolgáló, márvány-consolokon nyugvó keskeny átjáróknak, hatalmas oszlopokra épített széles és kényelmes átjárókká átalakítása, mintegy 11,000 K költséggel. I. Tanuló ifjúság. 1. Felvételek. Mivel a felvételre nézve létszámunk meg van kötve, az új jelentkezők kérvényeit előzetesen aug. 20. napjára bekívántuk. A kitűzött időig 50, utólagosan 10 tanuló jelentkezett, akik közül okmányaik hiányossága, vagy testi szervezetök gyengesége, részben pedig zenei hallásuk fogyatékossága miatt 12-en kihagyattak. A felsőbb osztályokba aránylag kevesebb volt a jelentkező s azok közül is csak a jobb bizonyítványúakat fogadtuk el; így a IIdik osztályba. 1, a III-dikba 3, a IV-dikbe 4 új tanuló íratott be. Teljes létszámunk az új iskolai évre – egy pár elkésett jelentkezés beszámításával – a következő lett: I-ső osztályban: 48, II-dikban: 34, III-dikban: 42, a IV-dikben: 39; együtt: 163; amely szám az előző évihez (181) képest 18 kevesbedést mutat; ami főleg a múlt évi I-ső osztály tanulási gyengeségének s abból következő nagyobb fokú megkevesbedésének az eredménye. Létszámunk azonban a hasonló intézetekhez képest ígyis inkább magasnak, mint normálisnak tekinthető. Az I. osztályba felvett tanulók között előképzettség tekintetében gimn. IV. osztályt: 29. V. oszt.: 3, VI. oszt.: 1; reálisk. IV. oszt.: 2, polg. isk. IV. oszt.: 10, felsőbb népiskolai III. osztályt 1 tanuló végzett és 2 ismételt. Bizonyítványaik szerint egy részök ugyan jó előmenetelű, de ezek mellett aránylag sok a gyenge tanuló (részletezve: 6 tanuló jeles, 19 jó s 23 elégséges bizonyítványt hozott); amely jelenség szomorú bizonysága annak, hogy a tanuló ifjúságnak túlnyomólag a gyengébb része lép át a tanítói pályára; aminek természetes következménye aztán, hogy ez a gyengébb elem az itteni fokozottabb munkát nem bírja s ennek folytán hova-tovább erősödik az a tapasztalatunk, hogy az 50-es létszám a sikeres előhaladás és kellő begyakorlás szempontjából magas. Korengedélylyel 10 jelentkező vétetett fel. Illetőség szerint a múlt évi arány, mely az új tanulók felét debreceninek mutatta, jelentékenyen megváltozott; a 48 I-ső éves között csupán 8 a debreceni és 40 vidéki. A felsőbb osztályokba felvett 8 új tanuló között 1 negyedéves román nemzetiségű okleveles tanító és 1 harmadéves szász tanítójelölt a magyar nyelv tanulása végett jött intézetünkbe.
Vallás tekintetében: 4 róm. kath., 1 gör. kath. és 2 ágost. ev., a többi református. 2. A tanítás menete. Szeptember hó 3–4. napjain a beiratások, szept. 6. a lakások és tápintézetre való felvételek megtörténvén, szept. 9. napján a tanévet istentisztelettel s folytatólag az iskolai törvények felolvasásával megnyitottuk és a tanítást szept. hó 11. napján megkezdettük. Majd az ifjúsági egyesületek egymásután megalakúltak s a gazdasági tárgyak tanítása is okt. hó elején megkezdetett. Ezzel az iskolai munkáság minden irányban megindult s a törvényes szünnapok és a közbeeső iskolai ünnepélyek kivételével fennakadás nélkül folyt az első fél évben 1908 jan. hó 28. napjáig. A második félévet 146 tanulóval febr. hó 3. napján kezdtük meg s a IV-ed évesekkel máj. hó 30-ik, a többi osztállyal június 20-ik napján végeztük be. Az első félévi szigorlatok jan. hó 14–28. a második féléviek a IV. évfolyamon máj. 18–30. a többiekben jún. hó 9–20. napjain tartattak. Az eredményt részletesen az V. és VI. fejezetekben közöljük; itt csak annyit említünk fel, hogy összefoglaló kimutatásunk előmenetel tekintetében közepes eredményt mutat. Rendes növendékeinken kívül a magánvizsgák idején (szept. 2., jan. 29., jún. 1., jún. 23.) 21 magán tanuló jelentkezett vizsgatételre, akiknek nagyobb részben, mint hivatalosan kibocsátott tanítóknak a főtiszteletű püspöki hivataltól arra engedélyök volt. Közülök 16 vizsgázott eredménnyel, 5-nek vizsgája részben sikerült. 3. Vallásos, erkölcsi és hazafias nevelés. A vallásos, erkölcsi és hazafias érzület ápolását, fejlesztését tanítóképző intézetünk első és főfeladatának ismeri. E végett a tanárkar minden tagja első sorban példaadásával, a mellett úgy a tanítási órákon, mint azokon kívül intő, buzdító oktatásával e nagy célokat szolgálja. A vallásosság külső gyakorlása végett a vasárnap délelőtti istenitiszteleteken (a januári és februári hideg idők kivételével) tanárok s tanítók a főiskolai oratóriumban vagy a nagytemplomban, továbbá a szorgalomszakokra eső úrvacsora osztásokon a nagytemplomban részt vettünk. És ha ez irányban valamikor némi lankadást tapasztaltunk, az osztály tanárok vagy igazgató buzdítása, különösebb kényszerítés alkalmazása nélkül, elégnek bizonyult a buzgóság felélesztésére. Erkölcsi tekintetben ifjúságunk viselkedése nagyobb részben kifogástalan volt. Szabályszerű (2-od fokú) osztályzatot az első félévben 32, a másodikban 13, kevésbé szabályszerűt (3-ad fokú) 1 tanuló kapott. A további részleteket a következő számadatok tüntetik fel.
E kimutatáshoz a következő megjegyzéseket csatoljuk. A tanulási hanyagságért való másod- és harmadízbeli megintés a szülők tudósításával van egybekötve. A temetési mulasztás leginkább a temetési kirendeléseken meg nem jelenésre vonatkozik. A szabálytalanság a különböző esedékes díjak befizetésére, illetve a befizetés megtörténtének bejelentésére kitűzött határidők elmulasztását jelenti s ismétlés esetén pénzbírsággal büntettetett; hasonló pénzbírsággal sújtatott a meg nem engedett helyeken való dohályzás. A
bentlakásból folyó hibák nagyobbrésze a lakótársak közt felmerült torzsalkodásból ered; azonban nehány súlyosabb eset is (éjszakai kimaradás s a többi) – számszerint 4 fordult elő, amelyek a lakásból való megfosztást vonták maguk után. A különböző címeken kirótt büntetésdíjak összege 78 K 35 fillér, amely összeg az ifjúsági segélyegylet javára temetési díjakból levonatott. Látnivaló, hogy a fenti számok változatos hullámzása mellett is aránylag nem sok a súlyosabb beszámítás alá vonható fegyelmi eset; s nagyobb erkölcsi vétség, vagy az iskolai törvények szembetűnőbb megsértése (két esetet kivéve, melyekben az érdekeltek – elkövetett hibáik következményeit be nem várva – eltávoztak az intézetből) nem fordult elő. Negyedéves tanulóink is ez évben tulnyomólag korukhoz s hivatásukhoz mért komoly és az ifjabbak által követésre méltó viseletet tanusítottak. A tanulók testvéries érzületét, valamint intézetünkhöz ragaszkodását és hűségét jellemző adatok: 1. Tízéves találkozóra gyűltek össze körünkben 1907 aug. 2. napján volt tanítványaink, akik 1897. évben végezték pályájokat. Hasonlóképen az 1887. évben végzettek húszéves találkozót tartottak aug. 27. napján. Az előbbiek közül hatan, az utóbbiak közül tizenhárman gyűltek össze, részben családjaikkal. Mindkét kör a tanárok előtt megjelenve intézetünk iránt hálás érzelmeinek meleg szavakban adott kifejezést. 2. A Kossuth Lajos nevét viselő iskolai alapítvány gyarapítására két iskolai ünnepélyen 33 K 10 fillér adományt gyűjtött ifjúságunk a közönség köréből. 3. A negyedéves 1906–7. évben végzett tanulók díszes keretbe foglalt nagy arckép csoportjokat intézetünknek adományozták. 4. Dóczy János volt növendékünk felsőőri tanító pár darab iskolai Értesítőért 5 K adományt küldött a Kovács Lajos-alap javára; Balogh Sándor biharudvarii tanító pedig 2 drb régi ezüst fülbevalót adott a tatárjárás idejéből, amiket a kollégiumi régiségtárba helyeztünk el. 5. A IX. szoba lakói „Pestalozzi-coetus” néven az igazgatóság helybenhagyásával zárt lakótársaságot alakítottak. A külön nevet viselő coetus rendszeretetével, tisztaságával tűnt ki. Hazafiság tekintetében tiszta magyar ifjúságunk különösebb buzdítást nem igényel; legfelebb a tuláradó érzelmek mérséklése a tanárok feladata. Hazafias érzületükből következik, hogy bármily körülmények között a hazának minden áldozatra képes, élni-halni kész, hű fiai lesznek szívök utolsó dobbanásáig. 4. Gyakorlati képzés. Az új tantervnek a IV. osztályban is keresztülvitt életbeléptetésével a gyakorlati képzés a tanterv kívánalmainak általában megfelelően folyt. Némi eltérésünk, hogy a III. osztályban a két első hó folyamára kiszabott együttes gyakorló iskolai látogatást – a helyiség szűk volta miatt – mellőzni voltunk kénytelenek s abba a tanulók másodévi kötelezett hoszpitálását számítottuk be. A továbbiakra aztán dr. Barcsa János a neveléstan és módszertan tanára vezette a gyakorló iskola tanítójával egyetértőleg a gyakorlati képzést heti 2 órán, egyik órát a tanítás előkészítésére, a másikat a tanítástartásra fordítván oly módon, hogy a gyakorló iskola helyiségének szűk volta miatt, a kis tanulók megfelelő osztályát vezettette át a képezdei III-ik osztály termébe. E mellett az egyes tantárgyak módszertanának tanulásával egvidejűleg lehetőleg minden tantárgyból hallgatott mintatanításokat az egészosztály is a gyakorló iskolában. A tanítási gyakorlatokat a neveléstan tanára készítette elő aképpen, hogy a tanulók a feladott tételt írásban kidolgozták, majd a tanítás menetéről magok közt megbeszélést és próbát tartottak; azután a következő órán a közűlök kijelölt tanulók a gyakorló iskola megfelelő osztályával a próbatanítást végezték; végül a tanulók, majd a gyakorló iskolai tanító és a tanár bírálata következett. Az iskolai év vége felé nehány órán át, a tanitási anyag vázlatának megbeszélése alapján, írásbeli kidolgozás nélkül is tartatott nehány próbatanítás. Mindent összevéve a tanulók az év folyamán 29 ízben hallgattak mintatanítást és 25 ízben végeztek próbatanítást.
A negyed osztályú tanulók gyakorlati kiképzése tekintetében az új tanterv szerint az idevonatkozó miniszteri rendelet beosztásának elfogadásával s az 1907. évi 123. sz. egyházkerületi végzésnek megfelelően jártunk el. Igy a népiskolai tantárgyakat a tanárok közt 3 csoportba soroztuk; egy-egy tanítás lefolyásának idejét – tekintettel a tanulók nagy számára – 2 hétben állapítottuk meg olyképpen, hogy amely tárgyaknál az előkészítés a módszertani órákra beilleszthető, azt ott elvégeztük és külön órát csak a tanítás alkalmára vettünk fel. Ez alapon csoportonként mindkét félévben 6–6, a III. csoportban 18 –18 tanítást tartottunk a következő renddel: Az I. csoportban: vallástanból 3, történetből 1, földrajzból 1, tornából 1 tanítást; vezető tanárok: Nagy József, Nagy Vilmos, Tóth Mihály. A II. csoportban: a magyar nyelvből 4, rajzolásból 1, éneklésből 1 tanítást; vezető tanárok: dr. Barcsa János, Bakos Tibor, P. Nagy Zoltán. A III. csoportban a számtanból 3, a természetrajzból 2, természettanból 1 tanítást (esetleg egyik természetrajz helyett a gazdaságtanból); vezető tanárok: Orosz István, Nagy Kálmán, utóbbi tárgyra nézve a fűvészkerti főkertész. Az egyes tanítási tárgyakat a következő menetben dolgoztuk fel. 1. A kijelölt tárgyat megbeszéltük, a segédforrásokra a figyelmet felhíttuk, a tanítási eszközöket és azok használatát bemutattuk. 2. A tanítást írásban kidolgoztattuk (és pedig kezdetben részletesen, kesőbb bővebb tanítási vázlat alakjában) s a dolgozatokat kijavítottuk. 3. A tanítást 2–3 növendékkel a gyakorló iskola megfelelő osztálya előtt elvégeztettük. 4. A tanítást a tanulók és tanárok bírálati észrevételeivel kísértük. Ezekkel az uj tantervnek és a miniszteri rendelet kivánalmainak a főbbekben eleget tettünk ugyan, de azért itt még sem állapodtunk meg. Kipróbált, hagyományos rendtartásunkhoz képest az új intézkedések mellet II–IV. osztályú növendékeinknek a gyakorló iskolában egyenként, vagy párosával való eddigi egy-egy napi látogatását változatlanul továbbra is fentartottuk. A II. osztálybeli tanulók ily alkalommal az egyes tanórák menetét s az iskola rendjét figyelik meg s e mellett a kijelölt gyermekeken lélektani megfigyeléseket végeznek s tapasztalataikról írásban számolnak. Ezeket tették a múlt évben is. A III-ad és IV-ed éves tanulók pedig egész napi látogatásuk alkalmával egy-egy órai próbatanítás mellett az elemi iskolai tanítás rendszeres menetéről szereztek tájékozást; majd – főleg a IV-ed évesek – ezen kivül legalább 1–1 órán az iskola külső rendjének vezetésében is próbát tettek. Ezeket az önállóság kifejtésére célszerűeknek bizonyult eszközöket a gyakorlati képzés újabb módjai mellett továbbra, is fentartandóknak ítéltük. Azt azonban, hogy a szaktanárok gyakorló iskolai mintatanításokkal kísérletezzenek, mellőztük. Gyakorló iskolánk közel várható kibővűlésével a helyiség szűk voltából eredő több rendbeli hiányainkon segítve leend. 5. Gazdasági oktatás. A gazdasági tantárgyakat ez évben is a m. kir. földmívelésügyi minisztérium támogatása mellett, a helybeli kir. gazdasági akadémia kijelölt tanárai tanították; és pedig a téli félévben a növénytermelést és kisgazdaságok berendezését heti 2 órán, az állattenyésztést szintén 2 órán; a nyári félévben a méh és selyemhernyó tenyésztést heti 1 órán, a kertészetet, gyümölcsfa és szőllő művelést heti 3 órán. A tanítás természetes kiegészítői voltak a gazdasági akadémia pallagi telepére való kirándulások, amiknek vasúti költségeire ugyancsak a földmívelésügyi minisztérium 200 K-t. folyósított. Ezzel a segítséggel a III-ad és IV-ed évesek két ízben, a II-od évesek öt ízben tettek kirándulást 120 K. költséggel. A fennmaradt összegből a következő őszi kirándulások fedezhetők. A gazdasági tárgyak tanítása körül több tekintetben alkalmatlansággal járt a javító és pótvizsgák rendezetlen volta, amiből folyólag az elégtelen osztályzatú, vagy a rendes vizsgázási időről elmaradt tanulók később nem juthattak egykönnyen a javításhoz vagy pótoláshoz. E tekintetben a tanárkar úgy határozott, hogy a gazdasági tárgyakból nyert nem
elegendő osztályzatok következményeire nézve is, az iskolai törvények ide vonatkozó rendelkezésit alkalmazza, amelyek szerint: „Minden tanuló köteles az iskolai félév végén, minden tantárgyból (így a gazdasági tárgyakból is) szigorlatot tenni; aki ezt csak egy tárgyból is alapos ok nélkül elmulasztaná, az illető tantárgyból pótvizsgára nem bocsáttatván, ismétlésre utasíttatik” [Isk. törv. G) o.] „Pótvizsgát csak azok tehetnek a következő iskolai félév elején, kik igazolt alapos ok miatt nem tehettek a rendes időben szigorlatot; javító vizsgára pedig csak azok bocsáttatnak, kiknek legfelebb három tantárgyból van nemelegendő osztályjegyzékök. A javító vizsga az első félévről febr. hó utolsó szombatján, a második félévről következő iskolai év megnyitását előző napon (a gazdasági tárgyakat illetőleg okt. hó elején) tartatik. A kik nemelegendő osztályjegyzékeiket kijavítani nem tudják, ismétlésre utasítatnak” [Isk. törv. d) p.] E rendelkezés szigorú keresztülvitelével a javítatlanul maradt osztályzatok, vagy pótolatlan hiányok minden valószínűség szerint rövidesen megszünnek. 6. Kézügyesítő oktatás. A kézügyesítő oktatás folytatólag ez évben is fentartatott, intézetünkben, a papir-karton és az agyag munka-oktatás körében tehát két tanfolyammal fakultative. Az elsőre 15, a másodikra 18 tanuló jelentkezett, akik kellő szorgalommal és jó kedvvel végezték feladatukat s közöttük többen figyelemre méltó, izléses és csinos kivitelű munkákat állítottak elő. A 2-ik félévben a résztvevők buzgalma a IV-ed éveseknél, főleg a képesítő vizsga közeledése, részben a temetési szolgálatra kirendelések miatt szembetűnően csökkent; egyesek azonban mindvégig szorgalmasan kitartottak s munkáik sikerültebb része a népiskolai tanítás szempontjából a kitűzött keretet jóval felül múlja. Helyiség dolgában a külön tanterem hiányát mindinkább érezzük, főleg az egyes tanítási órák végén félben maradt tárgyak elhelyezése és megőrzése a rendes tanítási teremben sok bajlódással jár. A kézügyesítő oktatással kapcsolatban felmerült költségeket: 73 K. 22 f. kiadást az egyh.kerületi népiskolai tankönyvek pénztára fedezte. 7. A tanulók egészségügyi állapota ez évben sem mondható kedvezőnek. Az orvosi jelentés szerint a főiskolai kórházban 97, a városi kórházban 8 képezdei tanuló vétetett fel; fentjáró betegség 189 külön esetben 594 izbeli jelentkezéssel fordult elő. A fertőző betegségek közül hasihagymáz 1 esetben, vörheny 1 esetben, szamárhurut 2 esetben jelentkezett; ezekből a vörheny gyászos kimenetelűvé lett, miután abban Szűcs János, szép reményekre jogosító I. éves tanulónk, 1908 febr. hó 28. napján, pár napi szenvedés után meghalt. Tüdőcsúcshurut 10 esetben fordult elő, amelyek nagyobb része az év folyamán javulásnak indult, pár esetben a betegek hosszabb pihenésre s otthoni kezelésre hazaküldettek. Ezek mellett a légző szervek és emésztő szervek hurutos bántalmai szerepeltek ez évben is a legnagyobb számmal, úgyszintén a vérszegénység; továbbá izűleti és izomcsúz is több esetben fordult elő, utóbbiak közt egy súlyos eset, amely az egész iskolai évre kiterjedő kórházi kezelést kívánt. A betegségökből folyólag 15 tanulót, főleg vérszegénységi esetekben, vagy tüdőbántalmakban, orvosi utasítás folytán, hosszabb-rövidebb időre haza kellett küldenünk levegőváltoztatás és táplálkozási viszonyaiknak megjavítása céljából; akiknek mintegy kétharmadrésze otthon megerősödve, lényegesen javult állapotban tért később vissza és folytatta tovább, vagy bevégezte megkezdett tanulmányai. Itt említem fel, hogy január hóban 5 tanuló nagyobb fokú vérszegénysége miatt, orvosi rendeletből, külön tej reggelit kapott. Az így felmerült 29 K 60 f. költséget az ebédesek pénztára fedezte. Ez eljárás állandósítása és szélesebb körben kiterjesztése, egészségi tekintetben nagyon kívánatos. A tanításra járók közül gyengélkedésökre való tekintetből, a temetésre járás alól 6, a tornázás alól szintén 6 esetben adatott felmentés. Szemvizsgálatot dr. Somogyi Zoltán városi szemorvos félévenként tartott s fertőző szembetegségre nem talált.
A betegségi esetek nagy számával szoros összefüggésben van a mulasztások nagy száma habár ez a múlt évinél jóval kevesebb. Az ide vonatkozó statisztikát a következő táblázatok mutatják. I. félévben:
Egy tanulóra esik átlag (2789:150) = 18∙6 óra mulasztás esik. II. félévben:
Egy tanulóra átlag (2309:1399) = 16∙6 óra mulasztás esik. Az 5098 óra mulasztásból a 113 igazolatlan mulasztást leszámítva, a többi 4985 igazolt óra kevés családi ok kivételével – a betegségek következménye. 8. A temetésekre járás. A tanítóképző intézeti tanulók egészségi állapotával – orvosi kijelentés szerint – szoros összefüggésben van a temetésekre való járás, amely különösen a téli időszakban, az anélkül is fáradságos szolgálatot szegényebben ruházkodó és gyengébb szervezetű tanulókra nézve veszedelmessé teszi s alkalmul szolgál nálok a különböző hűléses bántalmak fellépésére és elterjedésére. Ugyanazért már az előző iskolai év végén felterjesztést intézett tanárkarunk az egyházkerületi közgyűléshez tanulóink temetési szolgálatának korlátozása tárgyában, kérvén, hogy e szolgálat úgy a kertségekből, mint az összes külsőségekről csak a temetői hullaházaktól vétessék igénybe, az utcán való éneklés pedig alkalmatlan időben a belterületen is korlátoltassék. Az egyházkerületi közgyűlés ily értelemben határozott. (1907–120. sz. v.) A felsőbb határozat végrehajtása azonban sok nehézséggel járt. Az újítás idejének kezdete és – a kellő előkészítés hiányában – 1907 szept. hó 1-ső napjáról dec. 1-ső napjára, majd 1908 jan. hó 1-re tétetett át. Ekkorra a debreceni egyháztanács a képző intézeti tanárkarral egyetértőleg kisegítő intézkedésképpen a következőkben állapodott meg:
1. A tanárkar a külsőségekről és kertségekről való temetési szolgálatok végezésére két, illetve a délutáni templomi szolgálatot teljesítőket is számításba véve, együtt négy tanítóképző intézeti tanulót jelöl ki azok közül, akik a szabadban való éneklési szolgálatra erőteljes hangjoknál s fejlettebb testi szervezetöknél fogva alkalmasak. 2. A négy kiválasztott tanuló kötelessége felváltott sorrendben: I. a nagy- és kistemplomban úgy köznapokon, mint vasárnapon a délutáni templomi éneklés vezetése; II. a külsőségeken és kertségekben a temetési éneklés teljesítése mindazon esetekben, melyek nem a temetőkben levő hullaházaktól végeztetnek. 3. Díjazásuk a kiszabott 8 havi időre, egyenként 200 korona, összesen 800 korona, mely összeget részökre 100 korona havi részletekben, az egyház pénztárából a háznagyi hivatal vesz át és fizet ki. Őket illeti továbbá az áltatok végzett temetések után a 4 tanulónak eddig kiadatni szokott 2 korona, a fenmaradt 1 kor. 20 fillér változatlanul továbbra is a kollégiumi pénztáré. Ez intézkedéssel az énekelő tanulóknak, a külsőségekről és kertségekből való temetéseken tömeges részvétele beszüntettetett. Az új rend azonban nem felelt meg a várakozásnak; mert bár kezdetben a gyászoló közönség azt teljes megnyugvással fogadta és remélni lehetett, hogy a kirendelt vezetőhöz a jelenlevők csatlakozása folytán lassanként a gyülekezeti éneklés temetéseinknél is mind általánosabbá lesz: egyes izgatók annyira rájok nehezedtek a gyászos felekre, hogy azok a kirendelt éneklőket el sem fogadták. S a temetést e célra összeállott magánegyénekkel végeztették. Ily módon a külsőségeken és kertségekben a január hó folyamán előfordult 15 temetési eset közül 4 ment végbe szabályszerűen s 11 temetés a megszabott szertartás nélkül folyt le. E miatt aztán az új rend február hó végén beszüntettetett s a régi eljárás visszaállíttatott. Szerencsére az időjárás már annyira megenyhült, hogy növendékeink egészségök veszélyeztetése nélkül teljesíthették az újból rájok hárult feladatot. Most ismét a debreceni egyház elöljáróságának bölcsességétől, jóakaratától és áldozatkészségétől várjuk a nagyfontosságú kérdés olyan megoldását, amely a gyülekezési tagok érzékenységének kímélésével a tanulók egészségének megóvását összeegyezteti. II. Tanári testűlet. 1. A tanárok kötelességtudással és buzgósággal végezték feladataikat; a tanítás idején három tanár betegség miatt (Bakoss Tibor 3 ízben 9 napot, dr. Barcsa János 3 ízben 11 napot, P. Nagy Zoltán 1 napot) és három tanár különböző ok miatt (Nagy Kálmán vizsgázása alkalmával 7 napot, Nagy József hivatalos ügyben 2 napot, Kiss György családi okból 2 napot) mulasztott. Dr. Barcsa János tanártársunk gyengélkedése azonban – nagy sajnálatunkra – sulyosabb betegséggé fokozódott ami miatt csak nagynehezen fejezhette be a lakásán tartott szigorlatokkal első félévi munkáját. Ennek dacára – kötelességérzetétől hajtatva – a második félév megkezdésétől nem tarthattuk őt vissza, mígnem folyton gyengülve, kénytelen volt engedni az orvosi tanácsnak és március 2-ik napján a tanítás alól felmentését kérelmezte. A tanárkar látva a kérés erősen indokolt voltát, pártolólag terjesztette azt főtiszteletű püspök úr elé, a helyettesítésre vonatkozó következő javaslatával: Somogyi Pál nyug. tanár, akit sikerült a közreműködésre megnyernünk tanítsa a magyar irodalomtörténetet a IV. osztályban heti 3 órán; Nagy Vilmos a poetika és rhetórika elemeit 3 órán a III. osztályban; Nagy József tanár a neveléstörténet és népiskolai szervezetet heti 3 órán a IV-ik, a neveléstant szintén 3 órán a III. osztályban; Nagy Kálmán h. tanár a lélektant heti 3 órán a II. osztályban; Bakoss Tibor tanár az embertant heti 2 órán az I. osztályban; végül Kiss György gyakorlóiskolai tanító vezette a gyakorlati képzést heti 2 órán a III. osztályban. E felterjesztésünkhöz főtiszteletű püspök úr hozzájárulván, március 5. napja óta tényleg ezen
beosztás szerint folyt a tanítás. Kapcsolatban megnyugvással jelenthetem, hogy dr. Barcsa János kartársunk egészsége pihenő ideje alatt örvendetesen javul. Nagy Kálmán új h. tanártársunk is kiváló szorgalommal és buzgósággal teljesítette feladatát. Dr. Trocsányi Béla ez évben már mint rendes kollégiumi orvos látta el a kollégium mindenik szakában az orvosi és tanári teendőket az előző évben tanusított buzgósággal és szakavatottsággal. Az új tantervet a IV. osztályra is átvivén, azt egész teljességében életbe léptettük; a tantárgyak kiszabott anyagát feldolgoztuk, mindössze egy osztályban, egy tantárgyból tankönyváltozás folytán maradt el egy pár fejezet, amely hiány a következő évben pótoltatni fog. Munkánk eredményéről a felsőbb hatóságok elismeréssel nyilatkoztak; így nagytiszt. Sütő Kálmán esperes úr, ki a főtiszteletű püspöki hivatal képviseletében évzáró vizsgánk vezetője volt, nagy dícsérettel és teljes elismeréssel szólott. Ugyan ő előző évi működésünkről főtiszteletű püspök úrhoz intézett előterjesztésében kijelentette, hogy azon vizsga alkalmával is meggyőződést szerzett arról, hogy főiskolánk ezen intézetének tanári kara nemes hivatásának magas színvonalán áll, sőt azon mind felebb-felebb emelkedni kötelességszerű feladatának tartja; a tanárkar ezen törekvésének eredményéről, a növendékek szorgalma, előmenetele és erkölcsi magaviselete dícséretre méltó bizonyságot tesz”. Végül kinyilvánítja, hogy tanítóképző intézetünk úgy a főtiszteletű egyházkerület, mint fentartó testület, valamint az egyesek anyagi támogatását a legnagyobb mértékben megérdemli. (1907. évi egyh.-ker. közgyűlés 364. sz.) A nagymélt. vallás- és közoktatásügyi minisztérium pedig 1907. évi 42,117. sz. leírata szerint „A debreceni ref. tanítóképző intézet 1906–7. évi gondosan és minden részletre kiterjedő pontossággal szerkesztett Értesítőjében foglaltakat, mik eleven képet adnak az intézet érdemes munkásságáról, annak évről-évre mutatkozó dicséretes haladásáról és virágzó állapotáról, meleg elismerése nyilvánítása mellett jóváhagyólag tudomásul vette”. E felsőbb helyekről jött elismerés megerősíti a tanárkart abban, hogy ügybuzgósága és tevékenysége helyes irányban halad s további biztatást nyer azokból hivatásának fokozódó odaadással leendő betöltésére. Hasonló buzdításul szolgált ránk nézve Csánky Viktor hajduvármegyei kir. tanfelügyelő úrnak ápril hó 8. napján és dr. Antal Géza pápai ref. theol. akadémiai tanár úrnak, mint miniszteri kiküldöttnek látogatása június hó 9–11. napjain. (épen az I–III. osztályok szigorlatai kezdetén.) Az állami kiküldöttek elismerését hálás köszönettel vettük, észrevételeiket készséggel gyümölcsöztetjük intézetünk javára. A tanárok munkássága. A tanárkar tagjai – hivatalos teendőiken kívül is – több irányban tanújelét adták munkásságuknak. Orosz István az igazgatás lekötő gondjai mellett a főiskola anyagi ügyeit intéző gazdasági tanácsban, annak építtető és pénzügyi bizottságaiban – mint az előbbinek elnöke, az utóbbinak helyettes elnöke – tevékeny résztvett; a kollégium számvevőjét az 1907. évi számadás megvizsgálásában helyetesítette, ugyancsak gazdasági tanácsi megbízatásaképen a fűvészkertnek felügyelője; ezek mellett az országos ref. tanáregyesület választmányi tagja, a tanítóképző intézeti tanárok országos egyesületének szintén választmányi tagja és egyik alelnöke; úgyszintén az egyetemes ref. tanügyi bizottság tagja, abban a népiskolai és tanítóképzési ügyek előadója, végül a vallás és közokt. miniszter úr kinevezése folytán az,,országos közoktatási tanács”-nak tagja. Az intézet ügymenetére és fejlesztésére vonatkozó jelentéseket, előterjesztéseket s több más hívatalos dolgozatokat készített és az évi Értesítőt szerkesztette. Nagy József, az egyh.-ker. tanügyi bizottság jegyzői és előadói tisztét tölti be s idevonatkozó munkálatain kívül, több népiskolai könyv revíziójában és sajtó alá rendezésében vett részt. Dr. Barcsa János figyelemre méltó irodalmi munkásságot fejtett ki az egyházi és tanügyi folyóiratokban, amíg azt egészségi állapota engedte. A tiszántúli egyházkerület történelmét tárgyaló nagyobb munkájának II-dik kötete 368. lapon önállóan megjelent s a népiskolai ref. olvasókönyvek revíziójában és sajtó alá
rendezésében közreműködött. Bakoss Tibor, olaj- és vízfestményeivel több képkiállításon résztvett; ezek mellett egyes hírlapokban, tankönyvekben és más kiadványokban sikerült illusztrációi jelentek meg. P. Nagy Zoltán nehány hangversenyen helyben és vidéken, zongorajátékával közreműködött, egy hangversenyt magánnövendékeivel maga is rendezett; több férfikarra való zeneművet írt. Nagy Vilmos a tanárkar jegyzői tisztét töltötte be s ez évben a tanári könyvtár gondozását átvevén, azt ujból rendezte; a második félév folyamán a helybeli kereskedelmi akadémiában kisegítőképen a német nyelvet tanította. – Kiss György gyakorló iskolai tanító, az 1907. évi nagy szünidő alatt Budapesten tartott Gyógypaedagógiai tanfolyamon, az 1908. évi szünidő alatt pedig a Kolozsváron tartott hasonló tanfolyamon állami segítséggel résztvett. Nagy Kálmán h. tanár a tanítás munkáján kívül főleg a vegytani gyűjtemény rendezésével és fejlesztésével s szaktárgyai körében a tanulók gyakorlati képzésével buzgón foglalkozott; közben szakvizsgája letételére szorgalmasan készülgetett s azt Budapesten márc. 16–20 napjain a számtanból jó, a természettanból dicséretes eredménnyel letette. Az anyagiakat illetőleg feljegyezzük, hogy Bakoss Tibor tanár fizetése negyedik, a dr. Barcsa Jánosé harmadik korpótlékának esedékessége folytán 200–200 K-val, Kiss György gyak. iskolai tanítóé 120 K korpótlékkal emelkedett. Örömmel jegyzem fel, hogy a fizetéskiegészítéshez kötött jó reménységünk beteljesedett; a főtiszteletű egyh.-kerületi közgyűlés addig is, míg a fizetéskiegészítési miniszteri szabályzat súlyosabb feltételeinek megváltoztatása végett tett felterjesztése kedvező elintézést nyer, az ott megállapított kiegészítést elfogadta s az 1908. év január hó 1jétől folyóvá tette, mihezképest a tanárok szolgálati idejök szerint 100–800 K, (a hat rendes tanár együtt 3200 K) fizetéskiegészítésben részesültek. E kiváló, jó indulatról és gondoskodásról tanúskodó határozat a legmélyebb hálaérzettel tölti el mindnyájunk szívét a rólunk atyailag gondoskodó főhatóság iránt, egyszersmind biztatást nyújt arra, hogy a fizetésrendezésből még most kimaradt gyakorlóiskolai tanító és helyettes tanár szintén megnyerik mielőbb az őket illető kiegészítést. 2. Tanárkari gyűlés. Tanárkarunk a lefolyt iskolai évben 21 gyűlést tartott, melyeken 204. jk. sz. alatt intézte az illetékessége alá tartozó ügyeket, minők az órarend megállapítása, osztályfőnökségek betöltése; a lakásra és tápintézeti ellátásra, vagy a külön ebéd-vacsorára, vagy az ösztöndíj-alapítványokra felvételek; a tanulók előmenetelének időszakonkénti megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyei; a tanév megnyitásával, bezárásával kapcsolatos tennivalók, a képesítő vizsgák előkészítése; a Kovács Lajos alapítványra pályázatok hirdetése s az eredmény elbírálása. Rendkivüli tárgyai voltak az új tanterv folytatólagos életbeléptetése, kapcsolatban tankönyvváltozások, a gyakorlati képzés új alapra fektetése; a tanárok fizetésének kiegészítése; a kertségekből és külsőségekről való temetések rendezése; dr. Barcsa János tanár helyetesítése; több rendbeli egyh.-kerületi közgyülés elé tartozó felterjesztés. (Az egyh.-ker. népiskolai tanügyi bizottság által megindított népiskolai tanterv-revizió munkálataiban a tanárkar minden tagja tevékeny résztvett s nem rajtok múlt, hogy a nagy munka összesítve eddig közre nem bocsáttatott.) Tanárkarunk testületileg, vagy küldöttei által készségesen résztvett azokban a tisztelgésekben, amelyeket a kollégiumi tanárkarok részéről Erőss Lajos akad. igazgató a megfelelő alkalmakkor vezetett: így főtiszt. és méltóságos Kiss Áron püspök úr előtt 1907. aug. 8-án, a Lipót-rend középkeresztjével lett legfelsőbb kitüntetése alkalmából; továbbá főtiszt. Kiss Áron püspök, méltóságos gróf Degenfeld József főgondnok, nagyságos Simonffy Imre kir. tanácsos helyi gondnok uraknál, 1908. év január hó 1-ső napján újévi jó kívánatainkkal; 1908 Jan. 20. napján méltóságos gr. Degenfeld József főgondnok úr előtt az elesése folytán őt ért baleset felett, mély részvétünk kifejezése végett; végül 1908 junius hó 2od napján a gyászbaborúlt püspöki család előtt Kiss Áron püspök halála felett érzett mély fájdalmunkkal.
A tanárkar a lefolyt évben küldöttei által, vagy levélben a következő ünnepélyeken vett részt: 1. A Kazinczy Ferenc ünnepélyen, 1907 szept. 22., az érsemlyéni községi előljáróság szíves meghívása folytán, a közös tanárkar küldöttei által. 2. A Magyar Fűvészkönyv százados emlékünnepén, 1907 november 3., helyben, két taggal. 3. A sárospataki tanítóképző intézet 50 éves jubileumi ünnepén, 1907 nov. 16., üdvözlő írattal. 4. A tanítóképző intézeti tanári kongresszuson, 1908. jan. 5. napján, egy taggal. 5. A tanítóképző intézeti tanárok országos egyesületének sárospataki közgyűlésén, 1908 ápril hó 14., 15. napjain, két taggal. 6. A helybeli felsőbb leányiskola és tanítóképző intézet érdemes tanárnőjének: Kovács Luiznak tiszteletére, 25 évi buzgó működése alkalmából rendezett házi-ünnepélyen, 1908 május 12. napján, három taggal. 7. Az eperjesi kollégium által a vértörvényszék áldozatainak emlékére rendezett kegyeletes ünnepélyen 1908 feb. 11. napjára, résztvevő sorainkkal. 8. A soproni ágost. evang. tanítóképző intézet 50 éves jubileumi ünnepén, 1908 jun. 22. üdvözlő levéllel. 9. Fájó szívvel fejeztük ki őszinte részvétünket: Peres Sándor budapesti állami tanítóképző intézeti igazgató úrnak, a tanítóképző intézeti tanárok országos egyesülete nagyérdemű elnökének halála felett. Úgyszintén dr. Kovács István s. lelkész úrnak, mint a róm. kath. tanítóképző intézet vallás tanárának korai halála felett. Itt emlékezünk meg azokról a kegyes adományokról, melyek intézetünk körében tanügyünkkel kapcsolatos nemes célokra tétettek. 1. Bakoss Tibor a „Magyar szalon” képkiállítása alkalmából 30 K tisztelet-díját a tanulók belépti-díjára, majd miután beléptidíjok elengedtetett, három tanulónak rajzeszközökkel való jutalmazására adományozta. 2. Dr. Barcsa János „A debreceni kollégium pártikulái” című művéből 50 példányt ajándékozott jobb tanulóink közt leendő szétosztás végett. 3. Márk Endre főiskolai ügyész úr, 1 tanulónk tápintézeti ellátására, – amiként azt évek óta nagylelkűen cselekszi – ez évben is 180 K-t adott 4. Az egyházkerületi tankönyv-raktár az osztály-könyvtárak részére 32 drb népiskolai vezérkönyvet és 70 drb kézikönyvet adományozott, 98 K értékben. 5 A kollégiumi fűvészkert vezetősége a kiskunfélegyházai tanítóképző intézet fűvészkerti felügyelőjének megkeresésére, több ritkább növénymagvat küldött szivességből, amiket aztán ő is nehány új faj megküldésével viszonzott. III. Iskolai ünnepélyek. Az iskolai élet kiválóbb mozzanatai az iskolai ünnepélyek, melyek mindennapi munkából magasabb eszmék körébe emelik az ifjúságot; mi által fáradt lelkök felüdítésére szolgálnak, egyszersmind hivatva vannak arra, hogy fogékony ifjú szívökben maradandó nyomokat hagyjanak; vallásos és hazafias érzületüket, a szép és jó iránti hevületüket lelkesedéssé fokozzák. Ez alapon a tanárkar készséggel megragad minden kedvező alkalmat a nevelői hatás e kiváló eszközeinek felhasználására. Viszont lelkes ifjúságunk sem maradt hátra, hogy az egyesületi életével kapcsolatba hozható kiválóbb mozzanatokat alkalmi ünnepélyekkel emlékezetessé tegye.
A) A tanárkarok által rendezett közös ünnepélyek. A kollégiumi tanárkarok, a kollégium egységes voltánál fogva rendszerint közösen tartják az iskolai ünnepélyeket, amelyek sorrendje a lefolyt évben a következő: 1. Évnyitó istenitisztelet 1907 szept. hó 9. napján d. e. 9 órakor a nagytemplomban, melyen dr. Erdős József theol. akad. tanár imádkozott. Istenitisztelet után a gyűlésteremben Erőss Lajos akad. igazgató-tanár intézett az egyházkerületi elnökséghez és a helyi egyház s városi előljáróság megjelent képviselőihez üdvözlő beszédet; amire főtiszt. püspök úr képviseletében Dávidházy János esperes s aztán mélt. gróf Degenfeld József egyházker. főgondnok, majd Kovács József polgármester és K. Tóth Kálmán lelkész urak meleg szavakban válaszoltak; ezt követőleg a képzőintézeti tanárok és tanulók az oratóriumban újból összegyűlvén, az iskolai törvényeket a növendékek előtt kihirdettük s az ifjúsághoz intézett buzdító beszéddel az iskolai évet megnyitottuk. 2 A reformáció emlékünnepe 1907 október hó 31. napján a főiskolai imateremben, mely alkalommal Kecskeméti Lajos főgimnáziumi tanár imádkozott, S. Szabó József szintén főgimnáziumi tanár alkalmi egyházi beszédet mondott s a gyülekezeti éneklésen kívül a főiskolai énekkar 2 éneket adott elő. 3. Tanári beiktatások 1908 márc. hó 12. napján, d. e. 10 órakor a főiskolai díszteremben, mely alkalommal mélt. gróf Degenfeld József megnyitó beszéde után dr. Fiók Károly bölcsészetszaki tanár „A latin hangsúlyról”, dr. Papp Károly ugyancsak bölcsészetszaki tanár Kölcsey: „Nemzeti hagyományok” című dolgozatáról tartották meg tudományos székfoglaló értekezéseiket; erre nagytiszt. Dávidházi János esperes úr az egyházkerületi elnökség, Erőss Lajos akad. igazgató a tanárkarok nevében üdvözölték őket, úgy tüntetvén fel e napot, mint az ősi kollégium újabb, egyetemmé fejlődésének hajnalát. Az ünnepélyt a főisk. énnekkar előadása kezdte meg és zárta be. 4. Március 15. napján rendezett hazafias ünnepély. d. e. 10 1/2 órakor az oratóriumban, amelyen Csiky Lajos theol. akad. tanár és főisk. lelkész imádkozott, dr. Peczkó Ernő főgimnáziumi tanár emlékbeszédet tartott; Kun Károly hittanhallgató szavalattal, a főisk. énekkar két énekkel működött közre. 5. Évzáró istenitisztelet 1908 június 13. napján d. e. 9 órakor a nagytemplomban, melyen Csiky Lajos theol. akad. tanár és főisk. lelkész mondott imát s a főisk. énekkar két énekkel közreműködött. Folytatólag a gyűlésteremben Erőss Lajos akad. igazgató üdvözölte az egyházkerületi elnökséget s a megjelent egyházi és városi képviselőket; amire mélt. gróf Degenfeld József egyházker. főgondnok, Simonffy Imre kir. tanácsos, egyházi főgondnok és Kovács József polgármester urak válaszoltak, hangsúlyozva mindhárman a kollégiumhoz való szeretetöket s annak fejlesztésére irányuló áldozatkész buzgóságukat. 6. Évzáró vizsga 1908 jún. 22. napján d. e. az oratóriumban, d. u. a zeneteremben és a torna-téren, a főtiszt. püspöki hiv. képviseletében nagyt. Sütő Kálmán esperes úr vezetése alatt az I–III. osztályokkal, miután a IV. évfolyam munkáját május hó 30. napján bevégezte. Az évzáró vizsgákhoz csatlakozott június hó 23. napján az osztályzatok kihirdetése és a tanulók elbocsátása. B) A tanuló ifjúság által rendezett ünnepélyek. Ifjúságunk ez irányú tevékenységére általában az egyesületi élet lefolyására zavarólag hat ugyan a IV. évfolyam korai berekesztése s a képesítő vizsgára való készülete: mégis a közelebbi képesítő vizsgák eredménye meggyőzte a tanárkart arról, hogy az ifjúsági mozgalmaktól a IV. éveseket elzárni szükségtelen s kellő határok közt működési tért engedhetünk nekik az év vége feléig anélkül, hogy azzal a képesítő vizsga sikerét kockáztatnánk. Ifjúsági ünnepélyeink a következők:
1. Csokonai ünnepélyt rendezett a Csokonai énekkar 1907. nov. 16-ik napján d. u. 5 órakor a főiskolai énekteremben; az ünnepélyen közreműködött az önképzőkör és zenekar. Az ünnepély nagyszámú közönség, tanárok s a tanuló ifjúság jelenlétében szép eredménnyel folyt le s az ifjúság kegyeletéről s a közreműködő egyesületek előhaladásáról tett tanubizonyságot. 2. Márc. 15. napján tartott emlékünnepély. A főiskolai közös ünnepélyen kivül a nagy napot ifjúságunk (az önképzőkör, ének- és zenekar) külön is megünnepelte. E külön ünnepély a főiskolai díszteremben folyt le d. u. 5 órakor a tanárkar, tanuló ifjúság s rendkívül nagyszámmal egybegyűlt városi közönség jelenlétében, amely a 11 szám alatt ének-zenekari előadásokból s szavalatokból összeállított műsor minden darabját nagy tetszéssel fogadta s az elismerés legmelegebben nyilvánított jeleivel kísérte. Ez ünnepélyen a meghívó felhívása folytán a főiskolai Kossuth-alapítvány gyarapítására a közönség köréből az előbbi ünnepély jövedelmének is beszámításával 33 korona 10 fillér adomány gyűlt össze. 3. Hangversennyel egybekötött majálist rendezett az ifjúság 1908 május hó 30-án este 8 órakor a nagyerdei vigadóban 7 pontba foglalt műsorral. Az ünnepélyen a tanárokon és tanuló ifjúságon kívül szép számú díszes közönség gyűlt össze s a hangverseny minden egyes darabját nagy tetszéssel fogadta. Ezzel aztán Kiss Áron püspök úrnak az esti órákban bekövetkezett gyászos elhunyta miatt hivatalosan be is rekesztetett a mulatság. A közönség ifjúságunk iránti meleg érdeklődésének bizonyságául ez alkalommal a jelentékeny kiadási tételek mellett is 192 korona 68 fillér tiszta jövedelem maradt fenn, a mérsékelten megállapított belépti díjakból, amely összeg négy ifjúsági egyesület között megosztatott. 4. Más hangversenyeken közreműködött: A püspökladányi tanítók hangversenyén 1908 április 5. napján két tanulónk szavalattal; P. Nagy Zoltán tanártársunk magántanítványaival május hó 7-ik napján tartott hangversenyen szintén két tanulónk zongorajátékkal. 5. Tornaverseny. Az ifjúsági tornakör az egyesületi tevékenység felpezsdítésére a nyilvános vizsgákkal kapcsolatban június hó 22-ik napján házi tornaversenyt rendezett, amelyen 5 ezüst és 5 bronz érem jutalom osztatott ki. (L. bővebben a „Tornakör” cím alatt.) 6. Külön alkalmak. Az ifjúság ismeretének bővítésére szép és jó ízlésök fejlesztésére: a) Gácsér József a siketnémák debreceni intézetének igazgatója, IV-ed éves növendékeinknek a gyógypaedagógia különböző oktatási ágairól (a vakok, siketnémák, vaksiketnémák, hülyék, gyenge tehetségűek és hibás beszédűek oktatásáról) 1908 március hó 13. április 6-ika között előadási sorozatot tartott 7 órán. Ügybuzgó és önzetlen fáradozásaiért úgy tanárkarunk, mint főhatóságunk hálás köszönetét fejezte ki. b) Selymészeti előadást tartott 1908 márc. 17. napján a szekszárdi selyemtenyésztési felügyelőség kiküldötte Kovács Endre felügyelő helyettes, a szederfa- és selyemhernyótenyésztés köréből. A vetítéssel egybekapcsolt szemléltető előadáson intézetünk összes tanulói és tanárai résztvettek s befejezésül a „Népies előadás” című illusztrált füzet 150 példányban, a jelenlevők közt szétosztatott. c) Csokonai-kör helybeli közművelődési egyesület miként az előző években, úgy a lefolyt évben is a téli idényben tartatni szokott magas irodalmi szinvonalu felolvasó gyűléseire 15–20 ingyen jegyei küldött hat ízben. d) A „Magyar szalon” helybeli képkiállítását, dec. hó 5. napján, intézetünk összes növendékei megtekintették, – a rendezőség szíves figyelméből a belépti-díjak elengedésével. e) Jámbory Károly szavaló művész a kollegiumi ifjúságnak 1907 nov. 28-án szónoki, Frankl M. fejszámoló művész dec. hó 5-ik napján gyors számolási, Kovács Laura szavaló művésznő 1908 február 4-ik napján szavalási előadást tartott, amelyeken kedvezményes díj mellett intézetünk tanulói közül is sokan vettek részt. f) Az állandó színház szeptembertől – májusig terjedő művészi előadásaival mérsékelt díj mellett rendelkezéseire áll növendékeinknek; akik anyagi erejök és szabad idejökhöz mérten, örömmel látogatják a kiváló közművelődési intézményt.
g) Tánctanulás. Az életbe kilépéshez közel álló ifjaink buzgón igyekeztek elsajátítani ezt a társadalmi forgolódásban ma már nélkülözhetlen ügyességet. Mint más években, úgy az idén is egyik jó nevű táncmester iskolájában, tanulókból alakított, 3–6 heti tanfolyamokon három ízben vettek részt növendékeink, számszerint 30-an. Ebbeli jártasságuk érvényesítésére kedvező alkalmakul szolgálnak azok a meghívások, amelyeken a helybeli függetlenségi-kör (2 ízben), a dalegylet, a tanítótestület, táncmulatságaik alkalmával szabad-jegyek küldése által részesítették ifjúságunkat. IV. Berendezkedés a jövő iskolai évre. 1. Tanárok és tantárgyaik. Az új iskolai évre sem a tanárok számában és személyében, sem a tantárgyak beosztásában változás nem történik. 2. Tankönyvek. Az új tanterv teljes életbeléptetése után az eddig használt, tankönyvekre nézve nagyobb változás nem történik; csupán a dr. Emericzy–Kárpáti mértanát, miután a könyvárúsi forgalomból végleg kimaradt, kell mással felcserélnünk, helyette új tankönyvül a Dékány Mihály mértanát vesszük fel. Emellett a tanulók tájékoztatására megjegyezzük, hogy az intézetünkben régóta használt Erdődi-féle módszertani füzetek közül a földrajz-történelmi és a természetrajz-természettani füzetek kettős tartalmuknál fogva, úgy a III-dik, mint a IV-dik osztályban egyiránt szükségesek. 3. Helyiségeink. Tantermeink tágasak, világosak s a többi helyiségekkel együtt egyébként is megfelelők, leszámítva azt, hogy két külön emeleten vannak elhelyezve. A gyakorlóiskolánk helyisége azonban bővítést igényel, amire a főgimnázium tervbevett kitelepítésekor lehet kilátásunk. Lakószobáink közül a jövő évre egyet – a bölcsészeti szak fejlődésével – az akadémia céljaira kell átengednünk, amiért aztán onnan kimaradó tanítványainkat a városon bérlendő lakásban kell elhelyeznünk A kollégium egész körére kiterjedő újítás és átalakítás az összes lakószobáknak, számszerint 38-nak újonnan lepadoztatása és ajtóik megújítása 6–7000 K, s mintegy 30 új ablak beállítása 3000 K. körűli költséggel.
_______
II. A főiskola alkotó részei és kormányzata. I. A debreceni reform. főiskola alkotó részei: 1. Akadémia két tanszakkal, nevezetesen a négy évi tanfolyamot magába foglaló hittudományi és az ugyancsak négy évi tanfolyamra terjedő jog- és államtudományi tanszakokkal, amelyekhez harmadikul a fejlődésnek indult bölcsészettudományi tanszak csatlakozik. 2. Nyolc osztályú fögimnázium 4 párhuzamos osztállyal. 3. Tanítóképző-intézet négy éves tanfolyammal és négy osztályú gyakorló iskolával. II. A főiskola fentartó testülete a tiszántúli ref. egyházkerület, legfőbb kormányzó hatósága a kerületet képviselő egyházkerületi közgyülés, mely a főiskola felett való felügyeletet s annak kormányzását közvetlenül az elnökség: a püspök s az egyházkerületi főgondnok és a főiskolai igazgatótanács által gyakorolja.
Fájdalommal jegyezzük itt fel egyházkerületünk főpásztorának, kollégiumunk főkormányzójának, abban a tanárok és tanulók jóságos atyjának: Hegymegi Kiss Áron püspök úrnak 93-dik életévében1908 május hó 30-ik napján bekövetkezett gyászos elhunytát. Szívünkbe zárva őrízzük áldott emlékezetét.
1. A főiskolai igazgatótanács, az egyházkerületet megillető felügyelet és kormányzás jogának gyakorlásában közvetítő organum gyanánt működik s figyelmét a főiskola összes szellemi és anyagi ügyeire kiterjesztvén, a főiskola egész életfolyamára nézve az egyházkerületi közgyűlésnek rendszeres, folyamatos és alapos tájékozást nyújt s a fejlesztésre szükséges intézkedéseket az illetékes tényezők meghallgatása után javaslatba hozza. Elnökei: Kiss Áron püspök, gróf Degenfeld József egyházkerületi főgondnok. Jegyzője: Sass Béla hittanár. Tagjai: a) Az egyházkerület részéről: Széll Kálmán, Dávidházy János, Görömbey Péter, Sütő Kálmán, Sulyok István, Szikszay Zoltán, Győry Lajos és Balthazár Dezső esperesek; György Endre, Fráter Barna, Rásó Gyula, Fényes Endre, Domahidy Elemér és Helmeczy József egyházmegyei gondnokok, Ujfalussy Béla egyházkerületi tanácsbíró és dr. Baksa, Lajos egyházkerületi világi főjegyző, Dóczy Imre egyházkerületi gimn. felügyelő, Márk Endre kolleg. ügyész. b) A debreceni ref. egyháztanács részéről: Simonffy Imre egyházi főgondnok s a főiskola helyi gondnoka, Kiss Albert, K. Tóth Kálmán, Dicsőfi József lelkészek, Kovács József, dr. Ujfalussy József, dr. Nagy Zsigmond, K. Kiss József presbyterek. c) Debrecen sz. kir. város részéről: Király Gyula, Oláh Károly, Csóka Sámuel tanácsnokok és Magoss György tiszti főügyész. d) A főiskolai tanákarok részéről: Erőss Lajos akad., Karay Sándor főgimn,, Orosz István tanítóképző-intézeti igazgatók; Csiky Lajos theol. akadémiai, dr. Kovács Gábor jogakad. dékánok; Sass Béla hittanszaki, dr. Jászi Viktor jogi, dr. Ferenczy Gyula bölcsészeti, dr. Gulyás István főgimnáziumi, Nagy József tanítóképző-intézeti tanárok.
A főiskolai igazgatótanács tanítóképző-intézeti albizottságának elnöke: Dávidházy János esperes, tagjai: Szikszay Zoltán esperes, Kiss Albert és K. Tóth Kálmán debreceni lelkészek, Ujfalussy Béla egyházkerületi tanácsbíró, Orosz István igazgató, Nagy József tanár. 2. A főiskola szellemi ügyeit az egyházkerületi közgyűlés, illetve igazgatótanács felügyelete alatt a főiskolai tanárkarok közös gyűlése (elnöke ez évben Erőss Lajos akad. igazgató) és az egyes tanárkarok intézik. 3. A főiskola gazdasági ügyeit ugyanazon felügyelet alatt a főiskolai gazdasági tanács intézi. Elnöke: Simonffy Imre kir. tanácsos, a főiskolai helyi gondnoka. Jegyzője: dr. Gulyás István főgimn. tanár. Tagjai: a) az egyházkerület részérői: dr. Kola János kir tanácsos, Nagy Ferenc, Roncsik Lajos, dr. Tüdős János, Poroszlay László és Czeglédy Mihály; b) a debreceni ref. egyház részéről: Dicsőfi József, Bészler Károly, Márton Imre, Juhász Ignác; c) Debrecen sz. kir. város részéről: Vecsey Imre és Aczél Géza; d) a kollégium részéről: Erőss Lajos akadémiai, Karay Sándor főgimnáziumi és Orosz István tanítóképezdei igazgatók és Balogh Ferenc kollégiumi levéltárnok. Tanácskozási joggal biró tagok: Márk Endre kollégiumi ügyész, Tóth József számvevő, Rózsa Sándor pénztárnok, Agárdi Lajos könyvvezető-ellenőr, Soós Lajos háznagy, dr. Csűrös Ferenc tápintézeti bizottsági elnök és dr. Ferenczy Gyula könyvtárigazgató.
Fájdalommal jegyezzük fel Soós Lajos főiskolai háznagynak 1908 junius 21-ik napján életének 51-dik évében történt halálát. Főiskolánk buzgó és hű tisztviselőjét veszítette el benne.
Jegyzés. Az akadémiáról és a főgimnáziumról külön Értesítők adatnak ki.
________
III. Tanárkar. 1. Orosz István igazgató, lelkészi képesítésű rendes tanár, 1879 óta, intézetünkben 1886 óta. A természettani szertár őre, a segélyegyesület felügyelője. Tárgyai: Mennyiségtan III–IV. o. Természettan III–IV. o. Heti óráinak száma: 10. 2. Nagy József lelkészi képesítésű rendes tanár 1886 óta, intézetünkben 1895 óta. Tárgyai: Vallástan I–IV. o. Történelem és alkotmánytan II–IV. o. Templomi szónoki gyakorlat III–IV. o. Heti óráinak száma: 18. 3. Bakoss Tibor rajztanár okleveles rendes tanár 1892 óta, intézetünkben 1894 óta. A rajzgyűjtemények őre. Tárgyai: Rajz I–IV. o. Szép- és ütenyírás I–III. o. Mértan II–IV. o. Heti óráinak száma: 20. 4. P. Nagy Zoltán zenetanári okleveles rendes tanár 1899 óta. A zenei gyűjtemények őre, az ének- és zenekarok felügyelője. Tárgyai: Ének, hegedű, zongora és orgona, összhangzatos ének I–IV. o. Heti óráinak száma: 22. 5. Dr. Barcsa János középiskolai okleveles rendes tanár 1898 óta, intézetünkben 1902 óta. Az ifjúsági önképző-kör és az osztálykönyvtárak felügyelője. Tárgyai: Magyar nyelv és irodalom III–IV. o. Neveléstani tárgyak és népiskolai szervezet I–IV. o. Tanítási gyakorlat vezetése III. o. Heti óráinak száma: 20. E tárgyakat dr. Barcsa János szabadságolása folytán, márc. hó óta Somogyi Pál nyug. tanár, Nagy Vilmos, Nagy József, Nagy Kálmán, Bakoss Tibor és Kiss György megosztva tanították. 6. Nagy Vilmos középiskolai okleveles és lelkészi képesítésű rendes tanár 1901 óta, intézetünknél 1905 óta. Tanárkari jegyző s a tanári könyvtár őre. Tárgyai: Magyar nyelv I–II. o. Német nyelv I–IV. o. Történet I. o. Heti óráinak száma: 19. 7. Nagy Kálmán szakvizsgálatot tett helyettes tanár 1907 óta. A természetrajzi és vegytani gyűjtemény őre. Tárgyai: Földrajz, természetrajz I–III. o. Számtan I–II. o. Heti óráinak száma: 19. 8. Dr. Trocsányi Béla főiskolai orvos és tanár 1906 óta. Tárgya: Egészségtan IV. o. Heti óráinak száma: 2. 9. Tóth Mihály, a főgimnázium és a tanítóképző közös tornatanára 1892 óta; a tornakör felügyelője. Tárgyai: Torna és tornaelmélet I–IV. o. Heti óráinak száma: 9. 10. Kiss György gyakorló iskolai tanító, rendes tanító 1883 óta, intézetünkben 1897 óta. Vezette a gyakorló iskolát; a képzőintézetben tanította a kézügyesítő foglalkozást. Heti óráinak száma: 28+4. ________ A vallástant róm. kath. vallású növendékeinknek Varjú Lajos róm. kath. lelkészhittanár tanította.
________
A Gazdasági tantárgyakat a m kir. gazdasági akadémia tanárok adják elő: Ormándy János r. tanár. Tárgyai: Növénytermelés és kisgazdaságok berendezése III. o. Hetenként az első félévben 2 órán. Grátz Ottó s. tanár. Tárgya: Állattenyésztés az első félévben IV. o. hetenként 2 órán. Gass Gyula s. tanár. Tárgyai: Méhészet és selymészet a második félévben. II. o. hetenként 1 órán. Velich István főkertész. Tárgya: Kertészet a II. félévben. II. o. hetenként 3 órán. Széll István helybeli orgonista-kántor. Az irodai kisegítő tisztet teljesíti 1903 óta. Hosszas betegsége idején Tóth Miklós tanító jelölt, majd 2 tanuló helyettesítette. Eljáró (pedellus): Molnár Mihály. A tantermek és lakószobák tisztántartását s fűtését 2 szolga végzi.
________
IV. Tantárgyak. Első osztály. 1. Vallástan. Hetenként. 3 órán. Nagy József tanár. A bibliát alkotó könyvek s ezek tartalmának ismertetése bibliaolvasás alapján, összekötve biblia-magyarázattal, földrajzi és régiségtani felvilágosításokkal. a) Az ó-szövetség ismertetése, a zsoltárok könyvénél kiterjeszkedvén énekes könyvünkre, annak szerkezetére és előállására. b) Az új-szövetség ismertetése. Az evangyéliomok azok alapján Jézus élete és tanításai; különösebben a hegyi beszéd és a példabeszédek. A tanító könyvek közül a Rómába írt levél tárgyaltatott részletesebben. Kézikönyvek: Szent biblia és K. L., Bibliai történetek. Zsoltár. 2. Embertan. Hetenként 2 órán. Dr. Barcsa János, utóbb Bakoss Tibor tanár. A szervezet általában. Az izmok. A bőr (haj, körmök). Az emésztőszervek és a táplálkozás. A vér és vérkeringés. A lélegzés. A beszélőszerv. Az idegrendszer. Az érzékszervek. Az élettan eredményei és a nevelés. Kézikönyv Dr. Hanzély–Baló. A testi élet ismertetése. 3. Magyar nyelv. Hetenként 4 órán. Nagy Vilmos tanár. a) Magyar nyelvtan. A nyelvek osztályozása. A szóhangok. A szókincs. A szók alaki változásai a mondatban. A mondat, a mondattagok. Egyszerű összetett, és körmondat. Kézikönyv: Komáromy Lajos. Rendszeres magyar nyelvtan. b) Írálytan és ügyíratok. Kézikönyv: Bánóczi–Weszely, Stilisztika. c) Az írálytani kézikönyv olvasmányain kívül szemelvények olvasása a tanórákon a következő művekből: Fáy András meséi. Anonymus. Tinódi Lantos Sebestyén költeményei. Arany János kisebb elbeszélései és kisebb költeményei. Petőfi költeményei. Gyulai Pál költeményei. Gvadányi. A peleskei nótárius. Kisfaludy Károly, Tollagi Jónás és Sulyosdi Simon. Tompa Mihály, Regék és népmondák. Kalevala. Homerosz, Odysseia Ovidius, Metamorphosis. d) Házi kötelező olvasmányok alapján olvasmányi naplót készítettek és mutattak be a tanulók. e) Házi és iskolai írásbeli dolgozatok tárgyai voltak: Gondolatok. (Helyesírási gyakorlat.) Az orv és a komondor. (Áttétel.) A vásár. (Leírás.) Szilágyi és Hagymási című ballada tartalma. Levél a szülőkhöz. A tél örömei. (Leírás.) Az Igazság és Hamisság című mese tartalma. A Hymnus szóképei. Az erdő tavasszal. (Leírás.) Az akácfa. (Leírás.) Szabad dolgozat. Ezeken kívül példák az összes felvett polgári ügyíratokra. f) A szóbeli előadás gyakorlására költemények megtanulása és szavalása. 4. Német nyelv. Hetenként 2 órán. Nagy Vilmos tanár. a) Alaktan: Határozott és határozatlan névelő ejtegetése; a főnév neme és ejtegetése; melléknév ejtegetése; melléknév és határozó fokozása; névmás; számnév; ige; előljáró s névutó. b) A nyelvtani anyagnak megfelelő olvasmányok fordítása magyarról németre és vissza. Az olvasmányok alapján beszédgyakorlatok. c) Írásbeli dolgozatok: Az olvasmányokban előforduló szóknak főalakjaikkal és jelentésökkel külön szófüzetbe való írása; a kiírt szók megtanulása. Kézikönyv: Gráf-Imre, Német nyelvtan és olvasókönyv I. r.
5. Történet. Hetenként 3 órán. Nagy Vilmos tanár. a) Ó-kor. Történelem előtti kor. Keleti népek története. Görögország története. A római birodalom története, Az ó-kor műveltségének áltekintése. b) Középkor. A népvándorlás: germánok, hunok, szlávok, avarok. A nyugoti császárság területén alakult királyságok. A keleti császárságok. Az arabok és az izlám. A pápaság és a középkori római császárság megalakulása. Nagy Károly. A hűbériség. A császárság szövetsége a pápasággal. Nagy Károly birodalmának felbomlása és a modern államok megalakulása. A magyarok honfoglalása és kalandozásai. A német királyság és a római császárság. A pápaság hatalmi törekvései. Az investitura-harc. A magyar királyság és a keresztyén egyház megalapítása és megerősödése. Keresztes hadjáratok. A pápák és császárok küzdelme. A császárság aláhanyatlása; az interregnum; a Habsburgok fölemelkedése. A középkor nagy intézményeinek bomlása. A renaissance és humanismus. A középkor művelődési viszonyainak áttekintése. Kézikönyv: Sebestyén Gyula, Egyetemes történet I. kötet. 6. Földrajz. Hetenként 2 órán. Nagy Kálmán tanár. Csillagászati földrajz. Tájékozódás a földön és a csillagos égen. Az ég egy napi és egy évi tüneményei. A föld alakja, méretei, forgása és keringése. A naprendszer. A hold. Időszámítás. A föld ábrázolása; földgömb, térképek. Fizikai földrajz. A szárazföld és a víz megoszlása a föld felszínén. Az oceán. A szárazföld. A légkör. Az éghajlat. A föld delejessége és a sarki fény. Kézikönyv: Farkas Sándor és dr. Kovács János, Csillagászati és fizikai földrajz. 7. Mennyiségtan. Hetenként 4 órán. Nagy Kálmán tanár. A négy alapművelet egész számokkal és tizedes törtekkel, valamint algebrai számokkal. A negatív szám. A mértékrendszer. A számrendszerek. A számítás gyorsítása. A régi és új mértékek átszámítása rövidített szorzással és osztással. A számelmélet elemei: oszthatóság, legkisebb közös többes, legnagyobb közös osztó. A négy alapművelet közönséges törtekkel. A tizedes törtek átalakítása közönséges törtekké és megfordítva. A tizedes törtekkel való munkálatok. Első fokú egyenletek egy és több ismeretlennel. Kézikönyv: Mocnik- Schultz. Arithmetika és Algebra. 8. Természetrajz. Hetenként 2 órán. Nagy Kálmán tanár. Növénytan. Az őszi flóra közönségesebb növényei. Konyhakerti növények. Gyümölcsfák. Erdei fák. Tűlevelűek. Virágtalan növények. Forróégövi növények. A növények morphologiája és biologiája. Tavaszi növények. Gazdasági és kereskedelmi növények. Gyógy- és mérges növények. Természetes és mesterséges rendszer. Növény gyűjtemény készítés. Kézikönyv: Miklós Gergely. A növénytan alapvonalai. 9. Ének, zene. Hetenként 6 órán. P. Nagy Zoltán tanár. 1. Ének. a) Elmélet. A hang. Hangsorok. Vonalrendszer. Violin és bassus kulcs. Egész és félhangok. Nagy és kis félhang. A változtató jegyek. A hangjegyek és pausák s az utánuk álló pontok értéke. Az összes scálák. Különböző tactusnemek. Temperálás. Karvezetés. Hangsúly. A hangközök. Kézikönyv: P. Nagy Zoltán, Zeneelmélet I. b) Éneklés. Éneklési szabályok. Énekgyakorlatok. Hatvan egyházi dallam. Heti 2 órán. 2. Hegedű. A hegedű és vonó részei. Hohmann–Bloch hegedű iskolájából 183 gyakorlat. Valamennyi egyházi dallam. Heti 1–1 órán két csoportban. 3. Zongora. Test- és kéztartás. A billentyűk elnevezése. Egész, fél, negyed és nyolcad hangok. Minden dúr scála. Az első fok hármas hangzata megfordításokban, különböző beosztással. 70 gyakorlat C, G, D, a, g, d hangnemekben. Heti 1–1 órán két csoportban. 10. Rajz. Hetenként. 3 órán. Bakoss Tibor tanár.
a) Szabadkézi rajz: Egyszerű díszítési síkformák és préselt levelek, virágok rajzolása és színezése. A magyar stylű díszítés elemeinek tanulmányozása, később ezek nyomán egyszerűbb kompozíciók készítése egy vagy két színnel. b) Mértani rajz: Térmértani testek rajzolása természet után. Az ábrázolás 2 képsíkon. Pont, vonal és sík ábrázolása különböző helyzetekben. Sík idomok ábrázolása párhuzamos és ferde helyzetben; a forgatás. Mértani testek ábrázolása (kocka, hasáb, gúla, henger, kúp) párhuzamos és ferde helyzetben, három vetületben. Síkmetszések ábrázolása. 11. Szép- és ütenyírás. Hetenként 1–1 órán két csoportban. Bakoss Tibor tanár. Magyar és német szépírás. Kis- és nagybetűk alakítása. Ütenyírás, Folyóírás. Gyakorlatok a táblai előírásban. 12. Torna. Hetenként l órán. Tóth Mihály tanár. a) Rendgyakorlatok: α) Katonai rendgyakorlatokból a m. kir. honvédségi „gyakorlati szabályzat” szerint: sorfelállítás, fejvetés, igazodás, fedezés, fordulatok helyben és járás közben, rendek és kettősrendek, kanyarodás; β) tornászási rendgyakorlatokból: nyitott és zárt sorok képzése, távolságvétel, sorbontás, kör-, szög-, csiga-és ellenvonulások. b) Szabadgyakorlatok: az állások, továbbá fej, kar, váll, törzs, csípő és láb egyszerű és összetett gyakorlatai, számlálás és ütem szerint; gyors és kitartó futás, birkozó és társas gyakorlatok, módszertani utasításokkal. c) Szergyakorlatok: a népiskolai tananyag feldolgozása, továbbá az egyes szereken elő-, függő- és támaszgyakorlatok. d) Játék: futó- és labdajátékok. Második osztály. 1. Vallástan. Hetenként 2 órán. Nagy József tanár. Keresztyén hit- és erkölcstan a Heidelbergi káté alapján. Symbolikus könyveink: a Heidelbergi káté és a Helv. confessio ismertetése. Kézikönyv: Heidelbergi káté. Énekeskönyv. 2. Lélektan és neveléstan. Hetenként 3 órán. Dr. Barcsa János, utóbb Nagy Kálmán tanár. Bevezetés. Ismereti és értelmi mozzanatokra mutató lelki jelenségek. Hangulat és érzelem. Az akarat jelenségei. A lelki élet egészében. Az egyéni természet. A gyermekrajz (paidologia). Kézikönyv: Dr. Baló József: Lélektan. 3. Magyar nyelv. Hetenként 3 órán. Nagy Vilmos tanár. a) Poetika és rhetorika. A poetika feladata. Verstan. A nemzeti vers, az idegen versek. A lyrai és epikai műfajok. Rhetorika: szerkezettan, prózai műfajok, történetírás. Kézikönyv: Bánóczi–Veszely, Poetika, rhetorika. b) Olvasmányok a tanórán az olvasókönyvből és a következő művekből: Kisfaludy Sándor Himfy szerelmei és Regéi. Kuruckori költészeti maradványok. Arany János, Toldi és a balladák. Tompa Mihály lyrai költeményei. Magyar népballadák, Zrinyi, Török Afium, Kölcsey Ferenc versei. Kisfaludy Károly költeményei. Mikes, Törökországi levelei. Cornélius Népos, Híres férfiakról. Homeros Iliása. Tacitus Germániája, Sallustius, Catilina, Plutarchos, Périklese, Cserei Mihály históriája. c) Házi olvasmányok alapján olvasmányi naplót készítettek és mutattak be a tanulók. d) Házi és iskolai dolgozatok tárgyai voltak: Az érzékszervek szerepe. Arany J. Családi kör című költeményének tartalma és verstani fejtegetése. Karácsony est. (Leírás.) Az emlékezés. Petőfi Sándor. A király esküje című balladájának vázlata. Milyen legyen az iskolai helyiség. A Hortobágy. (Leírás.) A balladaírás története irodalmunkban. Alkalmi beszéd a tanulótársakhoz okt. 6-án. A magyar írás története c. olvasmány vázlata.
e) A szóbeli előadás gyakorlására költemények megtanulása és szavalása. 4. Német nyelv. Hetenként 2 órán: Nagy Vilmos tanár. a) Alaktan. Az első osztály tananyagának ismétlése és bővítése. Rendhagyó igék. Határozók. Kötőszók. b) Mondattan. Összetett és többszörösen összetett mondat. A mellékmondat elhelyezéséből származó szórend-változás a főmondatban. Egyenes és függő beszéd. Cselekvő és szenvedő igés mondat. c) Olvasmányok. I. félévben: Sprüche und Sprichwörter. Der Nil. Glauben und Gebräuche der Ägypter. Herbstlied. Der Winter. – II. félévben: Die punischen Kriege. I. II. Der arme Musikant, und sein College. Themistokles. Aristides. Ein afrikanischer Rechtsspruch. Zeus und das Pferd. d) Írásbeli dolgozatok, mint az első osztályban. Kézikönyv: Zimmermann Gyula, Német olvasó- és gyakorlókönyv III. 5. Történet. Hetenként 3 órán. Nagy József tanár. Újkor: A Habsburgház világuralmi állása a XVI. század elején. A reformáció. Az ellenreformáció. A harmincéves háború Németországban. A modern állami élet kifejlődése. A felvilágosodott absolutizmus kora. A francia forradalom kora. Az alkotmányos nemzeti és szociális küzdelmek kora. Kézikönyv: Sebestyén Gyula Egyetemes története. Átdolgozta: Bellosics Bálint II. kötet. Újkor. 6. Mennyiségtan. Hetenként 2 órán. Nagy Kálmán tanár. A hatványozás. Kéttagúak második és magasabb hatványai. Többtagúak második és magasabb hatványai. A gyökvonás. Második és harmadik gyökvonás algebrai és tízes számokból. Irrationális és imaginárius számok. Complex számok. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. Kézikönyv: Mocnik–Schultz. Arithmetika és Algebra. 7. Mértan. Hetenként 2 órán. Bakoss Tibor tanár. A síkbeli kiterjedés nemei, pontok, vonalak, szögek. A négyzetből kiindulva az egyenközények, ferdények és ferdénydedek, háromszögek, szabálytalan sokszögek ismertetése, azok összeillősége, hasonlósága és mérése. Pythagoras tantétele és alkalmazása. Kézikönyv: Dr. Emericzy–Kárpáti Gyakorlati méréstan. 8. Földrajz. Hetenként 2 órán. Nagy Kálmán tanár. Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália természettani és politikai földrajza; a termények és néprajz összefoglaló ismertetése, térképrajzok készítése. Kézikönyv: Farkas Sándor. A föld öt része. 9. Természetrajz. Hetenként 2 órán. Nagy Kálmán tanár. Az állatok életműködése általában. Az állat testének belső szerkezete. A szövetek. – A gerinces állatok életműszerei és azok működése. Az állatok rendszeres osztályzása. A hét állatkör jellemzése, felosztások osztályokra és rendekre. Az állati élet jelenségeinek egymáshoz való viszonya. Létért való küzdelem. Szín- és alakutánzás. Együttélés, élősdiség. Kézikönyv: Miklós Gergely. Állattan. 10. Ének-zene. Hetenként 5 órán. P. Nagy Zoltán tanár. 1. Ének. a) Elmélet. Az összhang. Consonáns és dissonáns összhang. A hármas hangzatok helyzete tömör és tág fekvésben. Tört összhang. A hangnemek hármas hangzatai, rokonsága. Partialis hangok. Az accord egyes hangjainak kettőzése. A szólam meghatározása, menete. Hibás menetek egy és több hangnál. Keresztállás. Transponálás. Emberi hang. Hangszerek. Melismák. Heti 2 órán. b) Éneklés. 30 új egyházi dallam. Heti 1 órán. 2. Hegedű. Hohmann–Bloch Hegedűiskolájából 184–303 gyakorlat. Heti 1–1 órán két csoportban.
3. Zongora. Valamennyi összhangzatos moll scála és hármas hangzatai, 25 gyakorlat Lányi E. Poliphonia c. művéből, nehány négyszólamú templomi ének. Heti 1–1 órán két csoportban. 11. Rajz. Hetenként 3 órán. Bakoss Tibor tanár. Házi eszközök, ipari szerszámok és iparművészeti tárgyak rajzolása és festése természet után. A saját és vetett árnyék megfigyelésével. Egyúttal ecsetgyakorlatokat végeztek egy színnel, rovarok, lepkék, virágok és különféle terményekről természet után. 12. Szépirás. Hetenként 2 órán. Bakoss Tibor tanár. Rondbetűk alakítása, folyóírás rondbetűkkel. Góthbetűk alakítása, kezdőbetűk díszítése és folyóírás góthbetűkkel. 13. Tornázás. Hetenként, 2 órán. Tóth Mihály tanár. Mint az első osztályban de külön tanítva. 14. Gazdasági tantárgyak. a) Méhészet és selymészet. Hetenként 1 órán, a 2-ik félévben; Gass Gyula gazd. akad. s. tanár. A méhek természetrajza; gyakorlati méhészkedés. b) Kertészet. Hetenként 3 órán, a 2-ik félévben. Tanár Velich István főkertész. Gyümölcsfatenyésztés; szőlőszet: konyhakertészet. Kézikönyv: Molnár István, fatenyésztés; Rácz Sándor, Homoki szőlőművelés. Harmadik osztály. 1. Vallástan. Hetenként 2 órán. Nagy József tanár. Egyetemes egyháztörténet, különös tekintettel hazai ref. egyházunk fejlődésére. Kézikönyv: Gergely Károly és Kovács Lajos, Egyetemes egyháztörténelem. Átdolgozta S. Szabó József. 2. Nevelés-oktatástan. Hetenként 3 órán. Dr. Barcsa János, utóbb Nagy József tanár. A nevelésről általában. A népiskolai nevelés és oktatás. A népiskolai nevelés és oktatás részleteiben. A népiskolai oktatástan alapelvei. Az egyes tantárgyak módszertana: vallás, beszéd-és értelemgyakorlat, írás-olvasás tanítás, nyelvoktatás, számtanítás, mértan, földrajz, történelemtanítás, polgári jogok és kötelességek, természettudományok, énektanítás, rajz-, torna- és munkatanítás módszertana. Kézikönyv: dr. Baló József, Népiskolai nevelés- és oktatástan. 3. Magyar nyelv. Hetenként 3 órán. Dr. Barcsa János, utóbb Nagy Vilmos tanár. a) Az epikai művek, a műfajok történetével kapcsolatban. A regény, a dráma, szónoklattan ismertetése és történeti áttekintése. Kézikönyv: Bánóczi–Veszely, Poetika–Rhetorika. b) A tanórán és magánúton a tankönyv olvasmányainak tanulmányozása. Továbbá a következő művek tárgyalása: Kölcsey Ferenc, Parainesis és Védelme P. J. számára. Vergilius, Aeneis. Zrinyi M., Szigeti veszedelem. Sophokles, Antigone. Shakespeare, Coriolanus. Katona József, Bánk bán. Madách, Ember tragédiája. Molière, Fösvény. c) Házi kötelező olvasmányok alapján olvasmányi naplót készítettek és mutattak be a jobb tanulók. d) Házi és iskolai dolgozatok tárgyai voltak: A képzettársítás és annak jelentősége az elemi iskolai tanításban. Az eposz főbb sajátságai. A szemléltetés lélektani alapja és a helyes szemléltetés módja. Mikre ügyeljen a tanító, hogy tanítványai szépírásra tegyenek szert. A Zrínyiász jellemei. A magán és társadalmi nevelés fogalma és jellemzése. A földrajzi tanítás kapcsolata a népiskola többi tárgyaival. Shakespeare Hamletjének jellemzése. A természetrajz tanítását mimódon tehetjük az életre kihatóvá. Az egészséges lakás kellékei. Gyulai Pál báró Eötvös József felett mondott emlékbeszédének vázlata.
e) A szóbeli előadás gyakorlására költemények szavalása és szabad előadás gyakorlása. 4. Német nyelv. Hetenként 2 órán. Nagy Vilmos tanár. a) Alaktan. Az I. és II. osztály tananyagának ébrentartása és kiegészítése. b) Mondattan. Különös gond fordíttatott a fő- és mellékmondat biztos felismerésére az ezen mondatok jellemző szórendi sajátságok alapján. c) Olvasmányok. Der trojanische Krieg. Der erste Schulgang. Die Neujahrsrnacht, eines Unglücklichen. Zum Beherzigen für junge Lehrer, Das Lied von der Glocke. Der Sänger. Erlkönig. Der Handschuh. Des Sängers Fluch. Die Geschichte des alten Wolfes. d) Írásbeli dolgozatok. Tollba mondott német szöveg fordítása. e) Vázlatos irodalomtörténeti tájékoztatás. Első és másodvirágzás kora. Kézikönyv: Horvay Ede, Német olvasókönyv. 5. Történet. Hetenként 3 órán. Nagy József tanár. A magyar nemzet történetének összefoglaló áttekintése: A magyar nemzet őstörténete. A keresztyénség és királyság megalapítása és megerősödése. Szent István alkotmányának bomlása, a királyság ujjászervezése a hűbéri eszmék alapján. Az ország hanyatlása a Jagellók alatt. Az ország három részre szakadása a mohácsi vész után. Küzdelmek az alkotmányért és vallásszabadságért. Ujkori államintézmények. A mai Magyarország megalakulása. Kézikönyv: Kiss Lajos, Magyarország történelme. 6. Mennyiségtan. Hetenként 2 órán. Orosz István tanár. Ismétlésül a hatványozás és gyökvonás; egytagú és többtagú algebrai mennyiségek kapcsolatban a határozott számok másod, harmad hatványai és gyökei; továbbá az egyenletek; első fokú, egy és többismeretlenü, tiszta és vegyes másodfokú egyenletek. Viszonyok, arányok ezek törvényei. A kettős tételből folyó következtetések különféle esetei. Az egyszerű és összetett hármasszabály. Olasz gyakorlat, arányos osztás, átlagszámítás, vegyítésszabály, láncszabály. Százalék számítás (száztól, százra, százba) és alkalmazása lerovat, bizományi, biztosítási díj, agio-, nyereség-, veszteség-számításokra. Kamatszámítás évekre, hónapokra, napokra, kapcsolatban a tőke, százalék és időkiszámítás; a váltók ismertetése és leszámítása; értékpapírok. Éremszámítás. Pénzrendszerünk. Egyszerű könyvvitel, alkalmazva az egyházi könyvvezetésre. Napló 156 tétellel; főkönyv 22 lappal, köztük a jövedelem eredmény és a mérleg lapjával; vagyonkimutatás, kapcsolatban a költségvetés és leltár ismertetésével. Kézikönyv: Mocnik–Schultz. Arithmetika és Algebra. 7. Mértan. Hetenként 2 órán. Bakoss Tibor tanár. Ismétlésül a háromszögek összeillősége és hasonlósága; Pythagoras tantétele. A kör s ahoz tartozó vonalak és szögek; szabályos sokszögek szerkesztése, mérése; a kör, körgyűrű, körcikk, körív mérése; kerülék szerkesztése, mérése. Földmérés; egyenes, görbe vonalak, szögek kicövekelése, mérése és felvétele, területek felvétele és mérése. Magasságmérés és vízszintezés. Kézikönyv; mint a II-ik osztályban. 8. Földrajz. Hetenként 2 órán, Nagy Kálmán tanár. A magyar állam földrajza. I. Általános leírás: Helyzete, területe, részei, függőleges és vízszintes tagoltsága. Növényzet, földművelés és állattenyésztés. A bányászat és ipar. A lakosság anyanyelv és vallás szerint. A népesség elosztása. A kereskedelem és közlekedés. II. Részletes leírás. Az egyes vidékek ismertetése természeti, néprajzi gazdasági és politikai szempontból. Hazánk vármegyéi a nevezetesebb városok ismertetésével. A földrajz tanításának módszertana. Kézikönyv: Farkas, Magyarország földrajza. 9. Természetrajz. Hetenként 3 órán. Nagy Kálmán tanár.
Vegytan. Egyszerű és összetett testek. Keverék, vegyület. A levegő és víz alkotó részei. Állandó és sokszoros súlyviszonyok törvénye. Atom. Molekula-képlet. Savak, basisok, sók. Szerves vegytan. Szénhydrogének. Világítógáz gyártása. Szénhydratok. Szeszes erjedés, Ecetes erjedés. Konzerválás. Alkaloidok. Ásványtan. Az ásványok rendszeres osztályozása, a nevezetesebb ásványok ismertetésével. Kőzettan. A kőzetek ismertetése s osztályozása. Földtan. A geologiai tényezők. A föld története. A természetrajz tanításának módszertana. Kézikönyv: Koch–Kovács, Kémia és Ásványtan. 10. Természettan. Hetenként 2 órán. Orosz István tanár. Mozgások; egyenletes és változó sebességű mozgás, mozgások összetétele. Erő. A testek egyensúlya: erőegység, fajsúly, sűrűség. A testek súlya. Az erők összetevése és szétbontása, párhuzamos erők összetétele, súlypont. Forgató hatások, forgó szerkezetek: emeltyű, mérleg, csiga, hengerkerék. Görbe vonalú mozgások: inga, forgás és keringés, szabad tengely. Szilárd testek: szilárdság, rugalmasság, ütközés, közegellenállás, surlódás. Folyadékok; a folyadékok nyomása súlyoknál fogva, a nyomás tovább terjedése; a közlekedő edények. Archimedes törvénye, úszás; sűrűség mérés; hajcsövesség. A levegő súlya, nyomása. Toricelli kísérlete, barometer. Mariotte törvénye, annak alkalmazásai: fúvó, lopó, szivattyú, szivárványcső; légszivattyú, légsűrítő. A gázok és folyadékok diffuziója. Kézikönyv: Dr. Kovács János, Fizika. 11. Ének-zene. Hetenként. 5 órán. P. Nagy Zoltán tanár. 1. Ének. a) Elmélet. A sext-, quartsext-akkord. A II. és VII. fok sext-akkordja. A domians sept-akkord és megfordításai; terzquart-, quintsext- és secundaccord; a zárlatok. b) Éneklés. Az előző osztályban tanultak ismétlése. Valamennyi használatban levő egyházi ének. Heti 1 órán. 2. Hegedű. Hohmann–Bloch. Hegedű-iskolájából, 304–370. heti 1órán. 3. Orgona. Minden dúr- és moll-scála; azok hármas hangzatai. Pedálgyakorlatok minden menetre. 24–30 dallam Sz. Nagy Károly karénekes könyvéből. Heti 1–1 órán két csoportban. 13. Rajz. Hetenként 2 órán. Bakoss Tibor tanár. Szabadkézi rajz. Kitömött emlős állatok, madarak, lepkék és rovarok rajzolása és festése természet után. Preparált gyümölcs-és virág minták festése. Ugyanezen mintákról természet után ecsetgyakorlatokat végeztek alárajzolás nélkül. 13. Írás. Hetenként 1 órán. Bakoss Tibor tanár. Díszírás. Stylizált kezdő betűk, költemények díszírása, a rond, fraktur és modern betűk alkalmazásával. Keretdíszítés. Jelmondatok stylizált betűkkel polychrom kivitelben. 14. Torna. Hetenként 2 órán. Tóth Mihály tanár. a) Rendgyakorlatok: α) Katonai rendgyakorlatok a m. kir. honvédségi „gyakorlati szabályzat” szerint, mint az előző osztályokban, továbbá: a szakaszfelállítás; rendes és kettős rendek alakítása és mozdulatai, fejlődések, kanyarodás helyből és járásközben. β) Tornázási rendgyakorlatból: az előbbi osztályokban felsorolt gyakorlatok, főkép pedig a szabadgyakorlatok véghezvitelére alkalmas felállítások. b) Szabadgyakorlatok: az egyszerű és összetett szabadgyakorlatok ellenoldalú mozgásokkal is, kézi szerekkel és azok nélkül; műjárások, birkozó- és társasgyakorlatok, gyors és kitartó futás. c) Szergyakorlatok: az egyes szereken, csapattornázás erő és ügyesség szerint, módszertani utasításokkal. d) Játék: Futó- és labdajátékok.
15. Gazdasági tantárgyak. Növénytermelés és kisgazdaságok berendezése. Az I-ső félévben hetenként 2 órán. Ormándy János gazd. akadémiai tanár. Földmíveléshez való előismeretek. A különböző műveleti növények termesztése. Nemzetgazdasági alapismeretek. Kisgazdaságok berendezése. Kézikönyv: Szecsey István, Mezőgazdaságtan. Negyedik osztály. 1. Vallástan. Hetenként 2 órán. Nagy József tanár. Magyar református egyházunk szertartásainak ismertetése. A vallástanítás módszertana, az I–VI. népiskolai osztály vallástani anyagának módszeres ismertetése, mintaleckék olvasása és készítése. Kézikönyvek: Egyházszertartástan, Csiky Lajos. Útmutatás a keresztyén vallás népiskolai tanítására, Kovács Lajos. Biblia. Énekeskönyv. 2. Neveléstörténet. Hetenként 2 órán. Dr. Barcsa János, utóbb Nagy József tanár. Görögök, rómaiak, zsidók nevelése. Keresztyén nevelés, középkori nevelés, a reformáció, pietisták, realizmus, philantropok iránya. A protestáns iskolák. A Ratio Educationis és hatása. A nevelés a XIX. században. A nevezetesebb neveléstani művek írói hazánkban és külföldön. Kézikönyv: dr. Baló József. A nevelés története. 3. Egészségtan és iskolai egészségtan. Heti 2 órán. Dr. Trocsányi Béla főiskolai orvos és tanár. Az egészségtan fogalma, általános egészségügyi statisztika. Táplálkozás egészségtana. Tápláló szerek vizsgálata. Lakás egészségtana, építkezés, fűtés, világítás, szellőzés, hulladékok, szennyanyagok eltávolítása. Iskolai egészségtan. A fertőző betegségekről általában azoknak eredete, tünetei; ellenök való védekezés, fertőtlenítés. Védőoltások. Egyes fontosabb fertőző betegségek részletes ismertetése. Életmentés és első segítségnyújtás baleseteknél. Elméleti és gyakorlati bemutatásokkal kapcsolatban. Kézikönyv: dr. Fodor József. Egészségtan. 4. Népiskolai szervezet. Hetenként 2 órán. Dr. Barcsa János, utóbb Nagy József tanár. A református népiskola szervezete a tiszántúli egyházkerület kiadványai szerint. Iskolaszervezeti és rendtartási szabályok és tanügyi törvények ismertetése. Dr. Baló József. A magyar népoktatásügy szervezete című munkája nyomán. A tiszántúli reform. egyházkerület jelenlegi tanterve. Az új zsinati törvények népoktatási szervezete. 5. Magyar irodalom. Hetenként 3 órán. Dr. Barcsa János, utóbb Somogyi Pál tanár. a) A magyar irodalom története napjainkig. Kézikönyv: Névy László, Magyar nemzeti irodalom történetének vázlata és Irodalomtörténeti olvasókönyve. b) A magyar nyelvtan átismétlése. c) Az irodalomtörténet tanításával kapcsolatban az előző évben nem olvasott írók műveiből szemelvények olvasása és tárgyalása. d) Házi olvasmányok alapján olvasmányi naplót készítettek és mutattak be a jobb tanulók. e) A magyar nyelvoktatás módszertana. Erdődy J. kézikönyve nyomán tanítási gyakorlatokkal. f) Házi és iskolai dolgozatok tárgyai voltak: Az iskolai fegyelmezés eszközei és azoknak értéke. A reformáció befolyása a magyar irodalom fejlődésére. A család kötelessége a nevelés körül. A rajz és ének tanításának haszna. A parancsolásról. A népiesiskola főbb képviselői és azok jellemzése. A jellemképzés eszközei a népiskolában. Tompa Mihály mint elbeszélő költő. A természettudományok tanításának jelentősége és jövője a népiskolában.
Mi a kötelessége a vallástanítás terén a református tanítónak? Elmélkedés márc. 15dikének 60-ik évfordulóján. Az írvaolvasási módszer méltatása. A szabadba való kirándulás szükségessége és haszna. f) A szóbeli előadás gyakorlására tanórán szavalás. 6. Német nyelv. Hetenként 2 órán. Nagy Vilmos tanár. a) Alak- és mondattan, mint a III. osztályban. b) Olvasmányok. Der Lehrer. Des Lehrers Persönlichkeit. Der Lehrer als Ideal seiner Schüller. Genügsamkeit und Wirksamkeit des Lehrers. Die Methode der Geographie. Von den Antworten. Die Grundzüge des Sprachunterrichtes in der Volksschule und Methode desselben. c) Írásbeli dolgozatok. Mint a III. osztályban. 7. Alkotmánytan. Hetenként 2órán. Nagy József tanár. Alkotmánytan és közigazgatás. Magánjogi ismeretek. Büntető jogi ismeretek. Perjogi ismeretek. A történet és alkotmánytan népiskolai tantervének ismertetése és értelmezése. Kézikönyv: Jánosi–dr. Baczonyi L., Alkotmánytan és Erdődi János: A történettudományi tárgyak módszertana, tanítási gyakorlatokkal. 8. Mennyiségtan. Hetenként 2 órán. Orosz István tanár. Számtani és mértani feladványok. A kamatos kamatszámítás alapképlete; a kamatozási táblák használata. Évi betétek, évi járadékok; kölcsönök törlesztése. Az I–VI. elemi osztály számtani anyagának ismertetése és módszeres feldolgozása. Próba-leckék kidolgozása, bírálata és tanítása. Kézikönyvek: Mocnik–Schultz, Arihmetika és Algebra; és Kovács Lajos, Mennyiségtan a népiskolában. 9. Mértan. Hetenként 2 órán. Bakoss Tibor tanár. A térben levő egyenes vonalak és lapok. A mértani testek ismertetése, nevezetesen azok előállása, hálója, felületök és köbtartalmok mérése. Köbtartalom-számítás fokokra osztott edénynyel és a testek sűrűség-számából. Kézikönyv: mint az előző osztályokban. 10. Természettan. Hetenként 2 órán, Szertári gyakorlatok, külön heti 2 órán. Orosz István tanár. Mozgástan: Különböző mozgások, sebesség, szabadon esés, hajítás. Különböző erők, rugalmasság, hatás és ellenhatás; a mozgás akadályai; erők összetevése és szétbontása; súlypont, a testek egyensúlya. Inga törvényei. Központi és központellenes erő, forgó gömb; a földnek nap körül való keringése. Munka, erély. Egyszerű gépek; a meleg munkaértéke; összetett erőgépek: gőzgép, gázmótor ismertetése. Villamos inductio, villamgépek. A tünemények rokonsága. Hangtan: A hang keletkezése, hullámzás; a hang terjedése, sebessége, visszaverődése, magassága. A hangközök, hangszerek; együtt hangzás; a hang színezete. Telefon; fonográf. Fénytan: A fény terjedése, erőssége, sebessége, mivolta; a fény visszaverődése, síktükrök, gömbtükrök; a fény törése, teljes visszaverődés, lencsék; színszóródás, szivárvány; színképelemezés láthatlan sugarak. Látás; a szem szerkezete; nagyítók és meszszelátók. A természettan tanításának módszere, próbatanításokkal. Kézikönyv: Dr. Kovács János, Fizika. A gyakorlati órák tárgya a végzett tananyagra tartozó kísérletek kibővítése, részben a növendékeknek tanári vezetés és felügyelet alatt az eszközökkel való bánásmódban és kísérlettételekben való gyakorlása s a népiskolai tananyag feldolgozása. Tanulmányi kirándulásképpen a géperőre berendezett városi nyomdát teljes munkájában tekintettük meg s a kitűnően berendezett iparválalat, munkájából megismertük: hogyan készül a könyv. Hasonló tanulmányi célból tekintettük meg a gázgyárat is.
11. Ének-zene. Hetenként 4 óra. P. Nagy Zoltán tanár. 1. Ének. a) Elmélet. Az előző osztályban tanultak ismétlése. Mellék sept-akkordok és megfordításaik. Alterált akkordok. Késleltetés. Keresztállás. Orgonapont, modulatió. Éneklési szabályok öszszegezése. Útmutatás énekkarok szervezésére. b) Éneklés. Valamennyi használatban levő egyházi ének és azok tanításmódja. Heti 1 órán. 2. Hegedű. Metz, Hegedű-iskolájából 180 gyakorlat. Heti 1 órán. 3. Orgona. Pedálgyakorlat minden előforduló hangmenetre. Valamennyi egyházi ének s nehány praeludium Sz. Nagy Károly karénekes könyvéből. Heti 1–1 órán 2 csoportban. 12. Rajz. Hetenként 2 órán. Bakoss Tibor tanár. Szabadkézi rajz: A táblai előrajzolás gyakorlása. Féldomború díszítmények rajzolása gypszminták után, később jelesebb művészek mintázásai után készült gypszöntvényeket rajzoltak és festettek, melynek tárgyát különféle mozgásban levő emberi és állati alakok képezik. Befejezésül fejrajzolás élő minta után. 13. Torna. Hetenként 2 órán. Tóth Mihály tanár. Mint a III. osztályban, de külön tanítva; és a népiskolai tananyag átismétlése módszertani utasításokkal. 14. Tornaelmélet. Hetenként 1 órán. Tóth Mihály tanár. A tornázás fogalma, célja, felosztása; a tornázás az ó-. közép- és újkorban; a nevelési tornázás tanításának főelvei; korosztályok; a gyakorlatok fokozatos beosztása; a tornázás ideje; a szabad-, rend- és szergyakorlatok fogalma, haszna, felosztása és tanítás-módja; a test helyzete a szerekhez; tornajátékok; a leánytornázás főbb elvei; minta-lecke készítése; egészségtani szabályok a tornázás megkezdése előtt, folyama alatt és bevégzése után; a tornahelyiség és annak felszerelése; a tornaszerek készítése, ruházat; balesetek. 15. Állattenyésztés. Az első félévben hetenként 2 órán. Grátz Ottó gazd. int. s. tanár. a) Szarvasmarha., b) sertés-, c) ló-, d) juhtenyésztés. Kézikönyv: Szecsey István, Mezőgazdaságtan. Közös tárgyak. 1. Karének. Hetenként 2 órán. Tanította P. Nagy Zoltán tanár. Gyakorlatok a hangszínezésre és biztos intonálásra. Tanultak 4 szólamra 12 éneket: Egressytől, Beethoventől, Sz. Nagy Károlytól P. Nagy Zoltántól, Szügyi Józseftől. 2. Kézügyesítő foglalkozás. Hetenként 2–2 órán. Tanította Kiss György gyakorló iskolai tanító. 1. Papírmunka. Papírhajtogatás: csákó, portörlőtartó, püspöksüveg, csónak, vitorláshajó, érdemkereszt, gyermek-ing, sótartó, gőzhajó, galamb, szélfogó, pénztárca. Papírvágás: különböző alakok kivágása színes papírból. Kartonmunkák: többféle alakú dobozok és tálcák készítése kötéssel vagy szegezéssel. Ragasztómunkák: szegélyezés, ragasztás; leckerend, aktavédő; táska és egy pár természettani kísérleti eszköz. II. Agyagmunka: A népiskolai számtan, beszéd- és értelemgyakorlat, földrajz és természetrajz körében kínálkozó részletek feldolgozása. Golyók, számolórúd, különféle alakok golyókból összeállítva; madárfészek, furulya, szállítókocsi, császárzsemlye, cipő, sisak, váza, tyúk, teknősbéka, ház. Földrajzi szemléltetési képek plasztikai kidolgozása. Geometriai alakok. Elemi díszítmények. Természeti tárgyak (gyümölcsök) mintázása. Az első munkára 15, a másodikra 18 tanuló jelentkezett.
________
V. A tanulók névsora és osztályjegyzéke. Jelek magyarázata: 1. Előmenetelre nézve: 1 = kitűnő; 2 = jeles; 3 = jó; 4 = elégséges; 5 = nem elégséges. II. Szorgalomra nézve: 1 = ernyedetlen; 2 = kitartó; 3 = kellő; 4 = változó; 5 = semmi. III. Magaviseletre nézve: 1 = jó; 2 = szabályszerű; 3 = kevésbé szabályszerű; 4 = rossz. IV. Ism. ut. = ismétlésre utasíttatott; tan. kib. = tanítóságra kibocsáttatott; bet. eltáv. = betegsége miatt eltávozott. Első osztály. I. félév.
Osztálytanár: Nagy Vilmos.
Második osztály. I. félév.
Osztálytanár: P. Nagy Zoltán.
Harmadik osztály. I. félév.
Osztálytanár: Dr. Barcsa János.
Negyedik osztály. I. félév.
Osztálytanár: Nagy József.
Első osztály II. félév.
Osztálytanár: Nagy Vilmos.
Második osztály. II. félév.
Osztálytanár: P. Nagy Zoltán.
Harmadik osztály. II. félév.
Osztálytanár: Bakoss Tibor.
Negyedik osztály. II. félév.
Osztálytanár: Nagy József.
Magántanulók. A lefolyt iskolai évben főtiszteletű püspök úr engedélyével a következő magántanulók tettek vizsgát: Arany Géza gyomai s. tanító III. év.2. f. IV.é. (részben) Balogh Sándor b.-udvari „ IV. év. 2. f. (eleg.) Bán János tanítójelölt III. év. 2. f. é . (jó). Barkász Bertalan deregnyői tanító IV. év. 2. f. é. (eleg.) 5 Bíró Lajos homoki „ III. év. 2. f. é. (eleg.) Gáll János gyántéi „ IV. év. (részben) Gidai Endre vásárosnaményi „ III. év. 2. f. é. (részben) Halmi Géza derceni „ III. év. 1. f. (jel.), 2. f. év. (jó.) Karikás Sándor tamásváraljai „ IV. év. (eleg)
10 Károly Gáspár magosligeti Kovács Lajos sukorói Molnár Ferenc örvendi Nagy Lajos tanítójelölt Németi István ibrányi 15 Ragályi Dezső tanítójelölt Szabó Sándor pusztahegyesi Tóth Zoltán tanítójelölt Tyukody Alajos* tanítójelölt Jónás József h.-k.-sz.-miklósi 20 Végh Sámuel sarkadősi Vidó József tanítójelölt
„ „ „ „ „ „ „ „ „ nevelő tanító „
IV. év. 2. f. év. (eleg.) IV. év. 2. f. év. (eleg.) IV. év. (jó.) IV. év. (jó.) IV. év. 2. f. év. (eleg.) III. év. 2. f. év. (részben,) IV. év. (elegendő.) III. év. 2. f. é. (eleg.) II. év. (jeles.) IV. év. 1. f. év. (részben.) IV. év. 2. f. év. (eleg.) IV. év. 2. f. év. (eleg.)
* Főtiszteletű püspök úrtól osztály ugrásra engedélyt nyervén, a II-dik osztályban a magán, a III-dikban a rendes tanulók közé számítottunk.
________
Második osztály. (Tanárok: Gass Gyula s. tanár, Velich István főkertész.) II. félév.
Gazdasági tárgyak.
Harmadik osztály. Előadó: Ormándy János rendes tanár. I. félév.
Gazdasági tárgyak.
Negyedik osztály. Előadó: Grátz Ottó s. tanár. I. félév.
Gazdasági tárgyak.
VI. Összefoglaló kimutatások. 1. Tanulók létszáma és előmenetele.
2. A tanulók illetősége.
3. A tanulók életkora.
* Korengedéllyel vétettek fel.
4. A tanulók szüleinek foglalkozása.
VII. Pályázatok. 1. A Kovács Lajos pályadíj-alapítvány ismertetése. A tiszántúli ref. egyházkerület 1904. évben 15. számú végzése 4. pontja szerint Kovács Lajos volt képzőintézeti tanár és igazgató áldott emlékezetének fenntartása végett a debreceni főiskola tanítóképző intézete növendékei részére „Kovács Lajos pályadíjalapítvány” címen évi 100 kor., azaz száz korona örökalapítványt tett az elemi iskolai kézikönyvek pénztárából oly módon, hogy ez összeg a tőke különválasztása nélkül a nevezett pénztár évi rendes szükségletei közé iktattassék. Alapítványát, a következő feltételekhez kötötte: 1. A 100 korona évdíjból két egyenlő 50–50 korona, azaz ötven–ötven korona pályadíj tűzendő ki. 2. A pályakérdések mindenkor két külön tárgy köréből veendők s évenként a tárgyak is változtatandók, mire nézve a tanárkar 3–4 éves cyklust állapít meg. 3. A pályadíjak nemcsak az önálló értékű, hanem a viszonylag legjobb munkának is kiadhatók, esetleg megoszthatók. A ki nem adott pályadíjak a tanítóképző-intézeti ifjúság könyvtára, illetve az osztálykönyvtár gyarapítására fordíttatnak. 4. pályakérdések kitűzését és megbírálását a tanárkar 2–3 tagú küldöttsége útján teljesíti és a pályázatok eredményéről évenként, az egyházkerületi közgyűlésnek az igazgató jelentést tesz s az eredményt az évi Értesítőben is nyilvánosságra hozza. Az alapító-levél szerint buzgón óhajtja az egyházkerületi közgyűlés, hogy a Kovács Lajos pályadíj-alapítvány a tanítóképző intézeti ifjúság önképzésének és komoly munkásságának állandóan ébresztője és fokozója legyen, mint amily világító fáklyaként fénylett előttök egykor a derék férfiú, a kötelességteljesítés minden terén, akinek neve alatt e pályadíjakban a buzdítást évről-évre megújulva kapják. 2. Pályázati feltételek. A Kovács Lajos pályadíj-alapítvány életbeléptetése alkalmából a tanárkar – az alapítólevél rendelkezéseinek megfelelően – a következő intézkedéseket tette: A két pályakérdés tárgyára nézve az egyes tudományokat a következő 4 éves cyklusba osztotta be. Első tétel: I. II. III. IV.
év „ „ „
Vallástudományok Neveléstan Módszertan Általános iskolai ügyek köréből.
Második tétel: Természettudományok Földrajz-történelem Magyar nyelv és irodalom Mennyiségtan köréből.
A két tételt a tanárkar október hó első felében állapítja meg s az igazgató nyilvános kifüggesztés útján teszi közhirré s közhirrétételt február hó első felében megújítja. A pályaművek szokásos pályázati feltételek megtartásával, nevezetesen: tisztán, olvashatóan, idegen kézzel leírva, összefűzve, lapszámozva, a használt forrásmunkák megnevezésével s a szerző nevét tartalmazó jeligés levélkével ellátva, a husvét utáni szorgalomszak első napján adandók be.
A bírálatot a pályaművek beadása után 15 nap alatt 2–3 tanár (egyik a kérdést feladó tanár) teljesíti s jelentésök alapján a tanárkar ítél. Ez évben a pályakérdések a megállapított sorrend szerint az általános iskolai ügyek és a mennyiségtan köréből vétettek. A pályázat eredményéről a következő jelentések adnak számot. 3. A pályázatok eredménye. I. jelentés A Kovács Lajos pályadíj alapból az 1907/8. iskolai évben kitűzött neveléstani pályakérdésre beérkezett pályaművekről. A pályakérdés: Az iskolai élet belső rendjének biztosítása, amelyre 3 munka érkezett. A tanárkar ezen kérdés kitűzésével alkalmat akart szolgáltatni a pályázóknak arra, hogy az iskola belső életének képét, a mennyiben az eddigi megfigyeléseik és elméleti ismereteik alapján lehetséges, próbálják meg úgy vázolni amint azt tanítói pályájok kezdetén keresztül vinni akarják. Sok eszmét vethet fel e kérdésről aki már most önálló gondolkozásra hajlandó. A beérkezett pályamunkákban ilyen önálló gondolatok nyomait találhatjuk. Téved azonban egyik pályázó abban a nagyhatásra szánt kijelentésében, hogy ő semmi forrásmunkát nem használt, ő kizárólag saját gondolatait adja elő. Épen a paedagógiában nem szabad a forrásmunkákat mellőzni, mert a nevelés történetében minden kérdésnek meg van a maga multja, miből okulni lehet, s néha épen régi elvekhez térünk vissza új, de a gyakorlatban be nem vált elvekkel szemben. Épen ezért a jövőben ajánljuk a tanulók figyelmébe, hogy minden paedagogiai tétel kidolgozásánál pontos forrástanulmányt eszközöljenek. Vannak önálló művek, de meg tanügyi folyóiratok is bőven. Az egyes pályaművekről véleményünk a következő: a) A 2 sz. „A megszokás második természet” jeligéjű pályamunka bevezetésül a tanító nevelői hivatásának fontosságát adja, ami nagy általánosságban mozog. Szerinte fő a tanító példája, engedelmességet szeretettel lehet elérni, erőszakos eszközökkel nem lehet fegyelmezni. A rend biztosításának eszközeibe sok mindent bevesz, amik ha nem is egyenesen, de közvetve szintén a rend biztosításának eszközei. Így pl. hogy a tanító év elején az iskola bútorait kiegészítteti a presbitériummal. Ide sorolja az órarendet, s mindazt, mit ref. népiskolai szervezetünk a tanító kötelességei közt felsorol. Ezeket néhány helyénvaló észrevétellel megtoldja, mint pl. hogy a tanító a tanítás ideje alatt egyébbel, pl. írással, vagy könyv olvasásával ne foglalkozzék, mellékhivatalainak teendőit akkor ne végezze. A tanító minden órára készüljön, taneszközeit előre kikészítse, a tanulókat óvatosan vonja be a rendtartásba. Majd fejtegeti a szoktatást, mint fegyelmező eszközt, de ez mint általános eszköz, inkább dolgozata elején lett volna helyén. Irálya, néhány mondatfűzési és kifejezésbeli hibától eltekintve, megfelelő. b) A „Segíts magadon, Isten is megsegít” jeligéjű 3. sz. pályamunka abból indul ki, hogy Isten a világ mindenségében is bölcsességgel szépen rendezett el mindent. Az emberi társadalmat is igazgatni kell: az elemi iskolában is rendet kell teremteni. Az iskola csak úgy éri el célját, ha benne rendszeretet, igazságszeretet és következetesség érvényesül. Tárgyalásában ezen három szempont alá sorolja a rendtartás eszközeit. Tehát gondolatait igyekszik csoportosítani, ami nagyon helyes szándék. Azonban a csoportosítást erőszakolni nem szabad, mert egyik-másik eszköznek fenti címek alá sorolása nem indokolható. Például az órarendről, mint a következetes eljárás eszközéről beszél; van is benne igazsága, de az órarendet nem a következetesség indokolja legfőképen. A jutalmazásban és büntetésben való következetesség is helytelenül kerül ide, mert a jutalmazás és büntetés főindokául nem a következetességet tekintjük. Kiemeli a tanító példáját. s hogy bizalom és szeretet legyen
tanuló, tanító és szüle közt. Végül dicsekvéssel emeli ki, hogy „nyugodt lelkiismerettel mondja, hogy forrásművet egyáltalában nem használt, azt tanulmánya alapján saját bellátása és nézete szerint írta meg”. E kijelentés értékéről fentebb szóltunk. Irálya megfelelő. c) A „Búskomor” jeligéjű: 5. sz. pályamunka 3 lapnyi és néhány sornyi terjedelmű kis dolgozat, de ez is telve van értelmetlenséggel és furcsa állításokkal. Szól először a tanító egyéniségéről, néhány bombasztikus kifejezéssel (pl. bigott pedanteria). A második rész „Viszonya a növendékekhez és szülékhez” helytelen szórenddel jelzett címen többek közt ezt mondja: „Amely tanító elveszti a szülék és növendékek bizalmát, másképen nem segíthet magán, minthogy környezetet megváltoztassa és hibáin okulva, máskép irányítsa cselekedeteit.” Kérdés, hogy szerző mit akar tanácsolni az ilyen tanítónak? Majd meg azt írja, hogy a tanító alkalmazkodjék környezetéhez és azt azon tudományokkal táplálja „amelyek ínnyére vannak, melyeket maga is óhajt.” Ez igen különös és értelmetlen tanács. A 3-ik rész a tantervről és tantárgyakról szól, többek közt következő értelmetlen tanácsot adván: „A tanterv és tantárgy mindig holt betűk maradnak, nem sértődnek, nem kedvetlenednek el és el nem csüggednek soha; ellenben, ha valaki arra akarja kierőszakolni, kinek természete nem hajlandó azokat befogadni, nincs benne köszönet.” Ennyi értelmetlenséget szándékosan is elég lett volna 3 lapra írni. Botrányosan felületes munka. Az elmondottak alapján ”A megszokás második természet” jeligéjű pályamunkát, mint forrástanulmányra valló munkát 35, a „Segíts magadon stb.” jeligéjű pályamunkát pedig, mint amelynek szerzője a tárgyról önállóan gondolkozott, 15 koronával jutalmazandónak ítéljük. Dr. Barcsa János.
Nagy József.
Kiss György.
II. jelentés. A mennyiségtan köréből a következő kérdés tűzetett ki: A számrendszerek ismertetése, a használt számrendszer rövid történetével és méltatásával; s arra 3 pályamunka érkezett be. „A legrövidebb úton haladj a cél felé” jeligéjű 1. sz. pályamunka szerzője 19 oldalon meglehetős tartalmatlanúl foglalkozik a tárggyal. Már mindjárt, a bevezetésében nagyon messze elkalandozik. Az ott felvett alapgondolatot (a számolás fontosságát) csak nagyon gondos és talpraesett stílusban lehetne meghagyni. Az meg éppen nem tartozik a tárgyhoz, hogyan fejlődik a gyermekben a számfogalom. A bevezetés után helyesen állapítja meg, hogy mi indította az embereket a számrendszerek, különösen pedig a tízes számrendszer használatára; de a számrendszer meghatározása nem állja meg a helyét. A számok leírását illetve a számjegyek különböző helyi értékét sajátságosan a szorzással bizonyítja, holott ez nem szorul bizonyításra. A helyi és alaki értékekre, a számok kimondására, továbbá a tizedes törtekre vonatkozó részben legmegfelelőbb a tízes számrendszerről szóló összefoglalás, míg a többi meglehetősen tartalmatlan; a tizedes törtekkel pedig nagyon röviden bánik el. A tízes számrendszertől eltérő más számrendszerek ismertetését érthetetlen módon a barátságról szóló ügyetlen hasonlattal kezdi. Helyesen állapítja meg bármely számrendszerben a használandó számjegyek számát. A számoknak egyik számrendszerből a másikba való átalakítására említ ugyan egy-két példát, de ezzel a résszel sem foglalkozik kimerítően: algebrai fejtegetést egyáltalában nem használ, sőt még a számrendszer alapfogalmait (alapszám, kitevő számjegyek) sem tisztázza. A tízes számrendszer történetével is nagyon röviden bánik el. Végül arra az eredményre jut, hogy az összes számrendszerek közölt a tízes rendszer a legelőnyösebb, bár nyilvánvaló, hogy akár a 12-es, akár a 16-os számrendszer jobban megfelelne a gyakorlati élet követelményeinek. A ,,Kesergő” jeligéjű 6 oldalra terjedő 4. sz. pályamunka szerzője pontosan megállapítja a számrendszernél szereplő alapfogalmakat: az alapszám, a kitevő, a számjegy, vagy amint ő nevezi, össztényező fogalmát, valamint a számrendszer célját. A számoknak a
különböző számrendszerekben való kifejezésére hoz fel ugyan egy-két speciális példát, de nem mutatja meg világosan, hogyan kell egy számot a tízes számrendszerből más számrendszerbe áttenni és megfordítva. Nem említi a számrendszerek tulajdonságait sem; de legnagyobb hiánya, hogy a számrendszerek fejlődésével, és a használt számrendszer történetével egyáltalában nem foglalkozik. A „Merengő” jeligéjű 7 oldalra terjedő 6. sz. pályamunka szerzője részletesen foglalkozik a számjegyek fejlődésével és a tízes számrendszer történetével. Tárgyalása elég jó, bár néha felesleges dolgokat említ. Nagy hibája, hogy a számrendszerek alapelemeivel és tulajdonságaival, a számoknak a különböző számrendszerekben való felírásával egyáltalában nem foglalkozik, erre vonatkozólag még példákat sem említ. Forrásait hiányosan nevezi meg. A három munkát összehasonlítva kimondhatjuk, hogy „A legrövidebb úton haladj a cél felé” pályamunka szerzője a legnagyobb igyekezettel, a legrészletesebben, de a legkevesebb eredménnyel foglalkozott a tárggyal. A „Kesergő” jeligéjű rövid és hiányos pályamunka a legszabatosabb s úgy látszik, ezen munka szerzője kellő tanúlmányozással és utána olvasgatással kifogástalan dolgozatot tudott volna előállítani. A történeti rész legjobb a „Merengő” jeligéjű pályamunkában, de ebből meg a számrendszerek ismertetése hiányzik. Általában szorgalmasabban kellett volna forrásmunkák után járni s azokat felhasználni. Alólírottak a felsorolt okok miatt egyik munkát sem tartjuk az egész pályadíjra méltónak, de másrészt méltányolni kívánván a pályázók szorgalmát és igyekezetét buzdításúl a jövőre, a következő javaslatot terjesztjük a tanárkar elé: Az 50 korona pályadíjból, 30 korona a pályázók között egyenlően osztassék fel, 20 korona pedig az osztálykönyvtárak gyarapítására tartassék vissza. Nagy Kálmán,
Orosz István,
Nagy Vilmos.
A tanárkar e bírálati előterjesztéseket elfogadván, a jutalmazásra ajánlott pályamunkák jeligés levélkéit felbontotta s az iskolai élet köréből vett pályázat 50 korona díjából Kövendi László 4. o. tanulónak, mint a 2. számú pályamunka szerzőjének 35 koronát és Szendi István 4. o. tanulónak, mint a 3. sz. pályamunka szerzőjének 15 koronát; a mennyiségtani pályázat 50 korona díjából pedig Kortyán Gusztáv 3. o. (1. sz.). Szabó Lajos 2. o. (4. sz.) és Czavar Gyula 3. o. tanulónak (6. sz.) 10–10 koronát kiadott s a fenmaradt 20 koronát az alapító levél értelmében az osztálykönyvtár gyarapítására rendelte. Az eredmény 1908 május 15. napján, a tanárok s tanulók jelenlétében a kegyes alapítvány létrejöttéről hálás megemlékezéssel s az ifjúsághoz intézett buzdító beszéddel hirdettetett ki.
________
VIII. Ifjúsági egyesületek. 1. Önképzőkör. Felügyelő-tanár: dr. Barcsa János, utóbb Nagy Vilmos. Az ifjúsági Önképzőkör 1907 szept. 15. napján tartotta alakutó gyűlését, melyen a tisztikar megválasztatott a következő renddel: elnökké: Kacsó Ignác 4. o. t,. alelnökké: Szendi István 4. o. t., főjegyzővé: Juhász Imre 4. o. t., aljegyzővé: Nagy Lajos 3. o. t., pénztárnokká: Boros Mihály 4. a. t., majd ennek betegsége folytán Daku János 4. o. t., titkárrá: Ungváry Károly 4. o. t., könyvtárnokká: Kortyán Gusztáv 4. o. t., alkönyvtárnokká: Vallner Gyula 4. o. t., választmányi tagokká: Cserényi Lajos 4. o. t., Hatvani Sándor 4. o. t., Kálmán Mihály 3. o. t., Welhmann Jakab 3. o. t., Bertalan Antal 2. o. t., Tyukodi Alajos 2. o. t., Paragh Gyula 1. o. t., Szücs Gergely 1. o. tanulók. Bíráló bizottsági tagokká választattak: Kacsó Ignác, 4. o. t., Juhász Imre 4. o. t., Kortyán Gusztáv 4. o. t., Szendy István 4. o. t., Ungvári Károly 4. o. t. Az így megalakult tisztikar és választmány intézte a kör ügyeit. A tagok száma ez évben 90 volt. Tagságidíj 2 korona. A tagok felolvasásban, szavalásban, szépirodalmi művek, módszertani dolgozatok írásában, szabad előadás tartásában fejtettek ki nagy tevékenységet. Az év folyamán 35 gyűlés tartatott és pedig 15 közgyűlés, 1 díszgyűlés és 19 választmányi gyűlés. A közgyűléseken elhangzott 22 szavalat; ezek közül 3-at jegyzőkönyvi dicsérettel jutalmaztak, 3-at sikerültnek, 12-öt részben sikerültnek és 4-et nem sikerültnek ítéltek. Mint komoly szavalók sikeresen működtek: Kacsó Ignác 4. o. t., Szendy István 4. o. t., Balla Ernő 3. o. t., Bertalan Antal 2. o. t., Gyökös Imre 2. o. t. és Ráthonyi Lajos 2. o. t. A vígszavalatokban, különösen pedig monológok előadásában: Kalas Sándor 4. o. t., Kovacsik István 4. o. t. és Orosz Béla 1. o. t. tüntek ki. A szavalatok bírálásában legtöbb tevékenységet fejtettek ki: Kacsó Ignác 4. o. t., Szendy István 4. o. t., Nagy Lajos 3. o. t., Bertalan Antal 2. o. t., Nagy Lajos 2. o. t., Pénzes Gábor 2. o. t. és Telki László 1. o. t. A titkárhoz beadatott 6 mű, amelyek közül elfogadtatott 5 és pedig dicsérettel 2 vers és 1 módszertani dolgozat, részben sikerült 2 módszertani dolgozat, 1 mű pedig elvettetett. Az elfogadott művek közül legtöbbet írtak: Kacsó Ignác 4. o. és Juhász Imre 4. o. tanulók. A bírálók közül Szendy István 4. o. t., Kortyán Gusztáv 4. o. t. és Juhász Imre 4. o. t. tűntek ki. A pályázaton a következő két mű lett nyertes; a vallástan köréből: „Mert szegénynek drága kincs a hit” jeligéjű dolgozat, szerzője: Ungváry Károly 4. o. tanuló; a magyar irodalom köréből: „Hogy szépen beszélj, erre Kazinczy tanít” jeligéjű mű, szerzője: Bertalan Antal 2. o. tanuló. Versenyszavalaton Takács Endre: „Haynau” c. költeményét hárman szavalták Kacsó Ignác 4. o. t., Balla Ernő 4. o. t. és Ráthonyi Lajos 2. o. t., akik közül az első díjat Ráthonyi Lajos nyerte. Az önképzőkör könyvtára ez évben 914 darab könyvet foglalt magában. Az önképzőkörrel kapcsolatban levő olvasóterem részére a következő politikai, szépirodalmi s tudományos hírlapok és folyóiratok jártak: Néptanítók Lapja, Tanítók Lapja, Magyar Paedagógia, Debreceni Protestáns Lap, Debreceni Főiskolai Lapok, Egyetértés, Az Újság, Debrecen, Vasárnapi Újság, Új Idők, Tolnai Világlapja.
Az év folyamán az önképzőkör március 15-ik napján hazafias ünnepélyt rendezett az ének- és zenekar közreműködésével. Az ünnepély a főiskola dísztermében a következő műsorral folyt le: 1. „ Nyitány”. Guyon induló. Előadja a zenekar, Bardócz Sámuel 4. o. t. praeses vezetése alatt. 2. „ Megnyitó beszéd” tartja: Nagy Vilmos felügyelő-tanár úr. 3. „Tavasz elmult”. Lányitól. Énekli a Csokonai énekkar, Orgován József 4. o t. praeses vezetése alatt. 4. „Felolvasás”. Írta: Molnár János 4. o. t. 5. Magyar dalok. Előadja: az ifjúsági énekkar. 6. Szavalás. Magyarok Istene; Váradi Antaltól. Szavalja: Kacsó Ignác 4. o. t. 7. Trió … Norma operából – Bériot átíratában. Az I. hegedűt Barbócz Sámuel 4. o. t. II. hegedűt Deák Ferenc 4. o. t., a zongorarészt Saja Antal 4. o. t. játsza. 8. Melodráma. Mikes búcsúja. Szövegét írta Mező Sándor; zenéjét szerezte: Kálmán Imre. Szavalja Szendi István 4. o. t. zongora és énekkar kísérettel. 9. Martinovics nóta. Énekkarra alkalmazta P. Nagy Zoltán tanár úr. Énekli a „Csokonai énekkar”. 10. Zongora szóló. Te vagy, te vagy barna kis lány, magyar ábránd Székely Imre-től. Játsza Saja Antal 4. o. t. 11. Kossuth induló … Előadja az ifjúsági zenekar. A műsor minden darabját nagy elismeréssel és lelkesedéssel fogadta a rendkívüli nagy számmal egybegyűlt közönség. Az egyesület pénztári forgalma. Bevételek: Múlt évi pénzmaradvány ................................... 9∙05 Tagsági díjakból ............................................ 207∙20 Takarékpénztárból kivételek ......................... 217∙90 Takarékpénztári kamat .................................... 13∙56 Eladott könyvek stb. ára .................................. 99∙13 Majális jövedelemből ...................................... 22∙08
K „ „ „ „ „
568∙92 K
Kiadások: Takarékpénztárba betételek ........................... 313∙56 K Pályadíjakra ....................................................... 52∙– „ Könyvek beszerzésére .................................... 60∙75 „ Ujságra ............................................................. 98∙04 „ Különfélékre .................................................... 43∙49 „ 567∙84 K Pénztári maradvány ................................................................... 1∙08 K Az egyesület vagyoni állapota: Készpénz maradvány ................................................................. 1∙08 K Takarékpénztárban, 43.892. sz. könyvön ............................... 285∙56 „ Somogyi J. alap. 33.170. sz. könyvön .................................... 299∙96 „ Követelés tagdíjhátralékból .................................................... 199∙65 „ Összes vagyoni erő ................................................................ 786∙25 K
A június hó 3. napján tartott záró gyűlésen a fentartó bizottság tagjaiul megválasztattak: Nagy Lajos 3. o. t. mint elnök, Pénzes Gábor 2. o. t. mint jegyző, Kálmán Mihály 3. o. t. pénztárnok. 2. Csokonai-énekkar. Felügyelő tanár: P. Nagy Zoltán. A Csokonai-énekkar 1907 szept. hó 18-án tartotta alakuló gyűlését, melyen az egyesület tisztikara P. Nagy Zoltán felügyelő-tanár elnöklete alatt következőképen alakult meg: elnök lett Molnár Ferenc 4. o. t., majd ennek távozása után Szendy István 4. o. t., praeses: Orgován József 4. o. t., főjegyző: Szőllősy János 4. o. t., aljegyző: Király László 4. o. t., utóbb Zolnay Mihály 3. o. t., pénztáros: Végh Lajos 4. o. tanuló. Választmányi tagokká: Kacsó Endre 4. o. t., Kacsó Ignác 4. o. t., Zong Ferenc 2. o. t. választattak. Az így megalakult tisztikar intézte az egylet ügyeit a köz- és választmányi gyűléseken. Az énekkarnak ez évben 60 működő és 22 pártoló, összesen 82 tagja volt. Tagsági díj 1 k. Orgován József praeses a működő tagokat következőképen osztotta be: tenor I. szólamba 14, a tenor II-be 16, a bass I-be 14, a bass II-ba 16 tanulót. Az egyes szólamok tanítását a következő tagok végezték: az első tenort Orgován József, a 2-ik tenort László Sándor, az első bassust Deák Ferenc, 2-ik bassust Gonda János. Minden szólam 2 órát tanult hetenként; ezenkívül egy összpróba volt. Énekkarunk ez évben is megünnepelte Csokonai Vitéz Mihály születésének évfordulóját 1907 nov. 16-án, az önképző- és zenekör közreműködésével. Ez ünnepély sorrendje: 1. Nyitány. Előadja a zenekar Bardócz Samu 4. éves növ. praeses vezetése mellett. 2. Felolvasás. Tartja Szendi István 4. év. növ. a Csokonaiénekkar elnöke. 3. Reményhez. Előadja a Csokonai-énekkar Orgován József 4. év. növ. praeses vezetése mellett. 4. Hegedű szóló. Játsza Bardócz Samu 4. év. növ. zongorán kíséri Saja Antal 4. év. növ. 5. Szaval. Kacsó Ignác 4. év. növ. 6. Népdalegyveleg. Előadja a Csokonai-énekkar. 7. Zongorán játszik. Saja Antal 4. év. növ. 8. Induló. Előadja az ifj. zenekar. Részt vett továbbá az énekkar az önképzőkörnek márc. 15-iki ünnepén 4 számmal u. m.: Tavasz elmult, Martinovics nóta, Őszi harmat után, Mit búsulsz kenyeres? kezdetű dalokkal; valamint a május hó 30-án tartott képző-intézeti majálison az Éj c. dallal és „Ha elmegyek” kezdetű népdalegyveleggel. Ugyancsak 2 darabot adott elő nt. dr. Antal Géza miniszteri kiküldött úr látogatása alkalmával, jún. hó 9-én. Az énekkar az év folyamán a következő darabokat tanulta: 1. Lelkünk borítja. 2. Eltávozál. 3. Gyászinduló. 4. Hazádnak rendületlenül. 5. Óh Tihanynak. 6. A reményhez. 7. Volt szeretőm. 8. Fehér gulya kolompja szól. 9. Tavasz elmúlt. 10. Martinovics nóta. 11. Süvegemen nemzetiszínű rózsa. 12. Őszi harmat után. 13. Mit búsulsz kenyeres. 14. Elmegyek én. 15. Az éj. 16. Ha elmegyek édes rózsám. Az egyleti zeneműtár az év elején 60 drb. vezérkönyvből 1450 drb. szólamból állott, amely ez évben 160 szólammal gyarapodott; így az évvégén 60 vezérkönyvvel és 1610 szólammal rendelkezik.
Az énekkar vagyoni állapota a következő: Bevétel. Tagsági díjakból .............................................................69∙78 Félévi kamat .....................................................................8∙59 Takarékpénztárból kivétel ..............................................26∙ – Majálisi jövedelemből ....................................................20∙ – Összes bevétel 124∙37
K „ „ „ K
Kiadás. Kottázásra ........................................................................5∙90 Uj törzskönyvre ................................................................2∙90 Két ünnepély költségeire................................................12∙20 Takarékpénztárba betétel ...............................................93∙59 Összes kiadás 114∙59
K „ „ „ K
Maradvány .......................................................................4∙78 Követelés tagsági díjból .................................................61∙ – Takarékpénztárban van ................................................468∙27 A kör összes vagyona 534∙05
„ „ „ K
Az énekkar 1908. jún. 20-án tartotta záró gyűlését, melyen fentartó bizottsági tagokká választattak: Zolnay Mihály 3. o. t. elnök. Zong Ferenc 2. o. t jegyző. Nagy József 2. o. t. pénztárnok. 3. Vonós zenekar. Felügyelő tanár: P. Nagy Zoltán. Ifjúságunk zenekara 1907 szept. 11. napján tartotta alakuló gyűlését, melyen a tisztikar a következőképen alakult meg: elnök: Deák Ferenc 4. o. t., praeses: Bardócz Sámuel. 4. o. t., főjegyző: Szendy István 4. o. t., aljegyző: Orosz Imre 3. o. t., pénztárnok: Bordás Imre 3. o. t. Választmányi tagokká a működők részéről: Végh Lajos 4. o. t. és Téby Mihály 3. o. t., a pártolók részéről: Czavar Gyula 4. o. t. és Saja Antal 4. o. t. választattak meg. A zenekar tagjainak száma ez évben 66 volt, kik közül 18 működő, 48 pedig pártoló tag. Tagságidíj tagoktól 1 kor. A működő tagok szakok szerinti beosztása a következő: Karvezető: Bardócz Sámuel 4. o. t. Elsőhegedűsök: Deák Ferenc 4. o. t., Téby Mihály 3. o. t., Szendy István, 4. o. t., Szücs Gergely 1. o. t. Másodhegedűsök: Szűcs János 4. o. t., Vaska Kornél 4. o. t., Császár Dezső 3. o. t.. Kiss István 2. o. t. Fuvolás: Orosz Imre 3. o. t. Kontrások: Bárdos Gyula 4. o. t., Kortyán Gusztáv 4. o. t., Saja Antal 4. o. t., Balla Ernő 3. o. t., Gonda János 3. o. t., Weitmann Jakab 3. o. t. Brácsosok: Hajdu Zoltán 2. o. t és Mile Imre 2. o. t. Gordonkás: Végh Lajos 4. o. t. Nagybőgősök Király László 4. o. t. és Tyukodi Alajos 3, o. t. Cimbalmos: Bordás Imre 3. o. t. voltak. A tagok hetenként 2 napon 2–2 órán át tartottak tanulási órát. A zenekar a következő darabokat tanulta: Kossuth-induló, Lengyelke, Guyon-induló, Intermezzo a „Parasztbecsület”-ből, Egmont nyitánya, Eleven ördög-induló, Sírva vigadó nóták, Népdal-egyveleg.
Zenekarunk ez évben három ízben működött a nyilvánosság előtt. 1. 1907 nov. 18-án a Csokonai ünnepélyen 2 darabbal, 2. 1908 március 15-én ugyancsak 2 darabbal. 3. 1908 május 30-án az ifjúság által rendezett majálison 2 darabbal. A kör vagyoni állapota a következő: Bevétel ..................................................................... 109 Kiadás ........................................................................ 79 Pénztári maradvány 29 Ez összeghez jött mint adomány a majális jövedelméből ............................................................. 50 kamat ............................................................................ – tagsági díj ..................................................................... 6 Összesen 86
K „ K
30 67 63
fill. „ fill.
K „ „ K
– 40 – 03
fill. „ „ fill.
A záró gyűlésen fentartó-bizottsági tagokká választattak: elnök: Balla Ernő 3. o. t., pénztáros: Pásztor Lajos 3. o. t., jegyző: Paragh Gyula 1. o. t. 4. Fúvó-zenekar. Felügyelő tanár: P. Nagy Zoltán. A fúvó-zenekar 1907 szept. 29-én tartotta alakuló gyűlését, mely alkalommal elnökké választatott: Gonda János 3. o. t., főjegyzővé: Mile Imre 2. o. t. aljegyzővé: Nagy József 2. o. t., praesessé: Orosz Imre 3. o. t. pénztárossá: Bertók László 3. o. t., választmányi tagokká a működő tagok részéről: Zong Ferenc 2. o. t. és Zong Miklós 1. o. t. A tagok száma összesen 36 volt és pedig a működőké 24, a pártolóké 12. Az utóbbiak tagsági díja 1 korona. A zenekarba a működő tagok következőképen osztattak be: Es-clarinettó: Bertók László 3. o. t., B-clarinettó: Zong Ferenc 2. o. t., Orosz Béla 1. o. t., Szatmári József 1. o. t. és Kántor János 1. o. Fuvola: Orosz Imre 3. o. t. Piston: Zong Miklós 1. o. t. Szárnykürt I.: Mile Imre 2. o. t., Zöld Ferenc 2. o. t., Czirják Zoltán 1. o. t. Szárnykürt II.: Nagy Gusztáv 3. o. t. és Sápi Lajos 2. o. t. Bass-szárnykürt: Szombati László 1. o. t., Bartha Lajos 1. o. t., Euphonium: Tébi Mihály 3. o. t. Es-trombita: K. Tóth Kálmán 1. o., t. Telki László 1. o. t., Czavar Gyula 2. o. és Paragh Gyula 1. o. t. B-trombita: Nagy Sándor 1. o. t., Helikon: Molnár Ferenc 1. o. t. Nagydob: Gonda János 3. o. t. Kisdob: Maklári Lajos 3. o. t. Réztányér: Fodor Béla 3. o. t. A működő tagok hetenként 2 gyakorló órát tartottak s a múlt évi darabok átismétlése után a következő új darabokat tanulták: Szózat, Debreceni induló és Magyar induló. Az egyesület folyóügyeit a köz- és választmányi gyűlések intézték. A pénzügyeket az alábbi kimutatások tüntetik fel: Bevételek: Tagsági díjakból ................................................. 36 K 12 f Évi kamat ............................................................... 4 K 64 f
40 K 76 f
Kiadások: Klárinét javításra .................................................. 2 K 20 f Takarékpénztárba tétetett..................................... 34 K 64 f Maradvány
36 K 84 f 3 K 92 f
Vagyon: Készpénz maradvány ............................................ 3 Takarékpénztári betétben................................... 131 Követelés tagdíjakból .......................................... 11 Összesen 146
K 92 K 37 K – K 29
f f f f
A fentartó bizottság tagjai: Nagy József 2. o. t. elnök, Maklári Lajos 3. o. t. jegyző és Zong Ferenc 2. o. t. pénztáros. 5. Segélyegyesület. Felügyelő tanár: Orosz István. Az ifjúsági Segélyegyesület 1907 szept. 9-én tartotta meg alakuló gyűlését Orosz István igazgató vezetése alatt, mely alkalommal a tisztikar a következőképen alakult meg: elnökké: Ungváry Károly 4. o. t., alelnökké s egyszersmind könyvtárossá: Boros Mihály 4. o. t. kinek eltávozása után a könyvtári teendőket Ungváry Károly teljesítette: főjegyzővé: Juhász Imre 4. o. t., pénztárossá: Kontyán Gusztáv 4. o. t. választattak meg. Választmányi tagok lettek a negyedik évfolyam részéről: Kövendy László, a III. év részéről: Bordás Imre, a II. évről: Tyukody Alajos utóbb Nagy Lajos, az első évről: Zong Miklós; az egész ifjúság részéről Cserényi Lajos 4. o. t. és Kacsó Ignác 4. o. t. választattak meg. Az egyesületnek jogos és köteles tagja minden rendes tanuló; tagsági díj 2 korona. A segélyegyesület választmánya az év folyamán 7 gyűlést tartott, amelyeken a tanulók részéről kölcsön- és ingyensegélyért beadott kérvények intéztettek el. Az egyházkerületi évi segélyből a választmány ajánlatára a következő tanulókat részesítette a tanárkar: 1. Az 1907 szept. 13. tartott vál. gyűlés ajánlatra: Uri Lajos 3. o. t. . ............................................................ 10 K Papp Gyula 3. o. t. .......................................................... 20 K Juhász Imre 4. o. t. ......................................................... 20 K Papp Károly 3. o. t. ........................................................ 20 K 5 Bertalan Antal 2. o. t. ..................................................... 20 K Bordás Imre 3. o. t. ........................................................ 20 K Boros Mihály 4. o. t. ...................................................... 30 K Illyés Zoltán 3. o. t. ........................................................ 20 K Kövendy László 4. o. t. .................................................. 20 K 10 Nagy László 3. o. t. ........................................................ 20 K Géder József 3. o. t. ........................................................ 10 K Vaska Kornél 4. o. t. ....................................................... 30 K Mile Imre 2. o. t. ............................................................ 20 K Bakos Lajos 3. o. t. ........................................................ 20 K 2. Az 1908 febr. 10. tartott vál. gyűlés ajánlatára: Kalas Sándor 4. o. t. ........................................................ 20 K Kardos József 2. o. t. ...................................................... 20 K Szűcs Gergely 2. o. t. ...................................................... 20 K Illyés Zoltán 3. o. t. ......................................................... 20 K 5 Bakos Lajos 3. o. t. ......................................................... 20 K
280 K
Pajkos Gyula 3. o. t. ........................................................ 20 K Papp Károly 3. o. t. ........................................................ 20 K Papp Gyula 3. o. t. ......................................................... 20 K Boros Sándor 1. o. t. ...................................................... 20 K 10 Tóth Jenő 3. o. t. ............................................................. 20 K Nagy Antal 2. o. t. .......................................................... 20 K K. Tóth Kálmán 1. o. t. .................................................. 20 K Géder József 3. o. t. ....................................................... 20 K Balla Ernő 3. o. t. ........................................................... 20 K 280 K Együtt 560 K Az egyesület a saját pénzerejéből is figyelemre méltó összegeket fordíthat immár segélyezésekre: az alapszabályok szerint ugyanis régebben a rendes évi bevételeknek (tagsági díjak, kamatok) 10%-a osztatott ki, ma már az alapszabályok megváltoztatásával 50%-ig emelkedhetik a segélyek összege. Ez alapon a segélyegyesületek pénztárából ingyen segélyben részesültek: 3. Az 1907 szept. 13. tartott vál. gyűlés javaslatára: Ináncsi Lajos 3. o. t. ....................................................... 20 K Kacsó Endre 4. o. t. ........................................................ 20 K Sütő Imre 1. o. t. ............................................................. 20 K Puskás Ferenc 4. o. t. ...................................................... 20 K 5 Rátonyi Lajos 2. o. t. ...................................................... 20 K Czirják Zoltán 2. o. t. ...................................................... 20 K Orosz Béla 2. o. t. ........................................................... 20 K
140 K
4. Az 1908 febr. 10. tartott vál. gyűlés javaslatára: Boros Mihály 4. o. t. ....................................................... 20 K Bertók László 3. o. t. ...................................................... 20 K Vaska Kornél 4. o. t. ....................................................... 25 K Kövendy László 4. o. t. ................................................... 20 K 5 Kaizler Sándor 4. o. t. ..................................................... 20 K Hajdú Zoltán 2. o. t. ....................................................... 20 K 125 K Együtt 265 K 5. Rendkivüli segélyben részesültek: Boros Mihály 4. o. t. (egyházker. segély) Szentjóbi László 3. o. t. „ „ Pajkos Gyula 3. o. t. „ „
10 K 20 K 20 K
50K
Így összesen 45 ízben 38 tanuló 875 K segélyben részesült. Az iskolai évfolyamán kölcsönsegélyért 22 tanuló folyamodott, kiknek összesen 765 K adatott ki. A kölcsönsegély felvételéhez, mint eddig, úgy ez évben is szülői beleegyezés kívántatott. Az egyesület könyvtárában a múlt iskolai évről 331drb. tankönyv 689 K 28 fill. értékben maradt át ez iskolai évre; ez aztán részint vétel, részint adományozás utján 68 drb. könyvvel 206 K 30 fill értékben gyarapodott. Igy az összes könyvek száma 399 drbra, értékük 895 K 58 f-re emelkedett.
Könyvsegélyért 102 tanuló folyamodott s közöttük 286 könyv osztatott ki. Itt említjük fel a hangversennyel egybekötött majálist, melyet az intézet ifjúságra 1908 máj. 30. napján a Segély-egyesület javára rendezett a következő műsorral: 1. Beethoven: Egmont nyitánya. Előadja az ifjúsági zenekar, Bardócz Sámuel 4. o. t. praeses vezetése mellett. 2. Mátrai Lajos: A füredi bálban. Szavalja Kacsó Ignác 4. o. t. 3. Mozart: VI. Trió. Előadják: hegedűn Bardócz Sámuel 4. o. t., csellón Szűcs Gergely 1. o. t., zongorán Saja Antal 4. o. t. 4. Mascagni: Intermezzo a „Parasztbecsület”c. operából. Előadja az ifjúsági zenekar. 5. Gaál Ferenc: III. Rhapsodia. Zongorán játsza Saja Antal 4. o. t. 6. Gárdonyi Géza: Házassági ajánlat. Szavalja Kalas Sándor 4. o. t. 7. Schubert: Az éj. Előadja a Csokonai énekkar, Orgován József 4. o. t. praeses vezetése mellett. A szép számmal összegyűlt díszes közönség a hangverseny mindegyik darabját nagy tetszéssel fogadta. Az érdeklődés mértékéül szolgálhat, hogy a jelentékeny kiadási tételek levonása után a mérsékelten megállapított belépti díjakból 192∙08 K tiszta jövedelem maradt fenn, mely összeg – tekintettel az ifjúsági egyesületek fenforgó szükségeire – közöttük így osztatott meg: Segélyegyesületnek 100 K, Önképzőkörnek 22∙08 K, Csokonai-énekkarnak 20 K, Vonós zenekarnak 50 K. Egyesületünk a folyó iskolai évben a következő adományokban részesült: 1. Pénzadományok: Az István-gőzmalomtól ................................... 40 A Takarék- és Hitelintézettől .......................... 20 Az Első Takarékpénztártól ............................. 20 Az Alföldi Takarékpénztártól ......................... 20 Az ifjúsági majális jövedelméből .................. 100 Két vidéki temetés alkalmából ........................ 12 Különféle díjakból .......................................... 78 összesen 290
K – fill „ – „ „ – „ „ – „ K – fill „ – „ „ 35 „ K 35 fill
2. Tankönyvadományok: Lampel Róbert és Társa cégtől ....................................... 8 drb Hegedűs és Sándor cégtől ............................................... 4 „ összesen 12 drb A vagyoni állást az alábbi kimutatások tüntetik fel: I. Jövedelem eredménye. 1. Bevétel: K f Tagsági díjakból ......................................................................... 330∙ – Takarék pénzt. kamat. egyen ...................................................... 299∙35 Kölcsön kamatok „ ............................................................ 10∙37 Könyvek megtér ............................................................................... 9∙90
649∙62
2. Kiadás: Ingyen segélyek egyenlege Könyvek beszerzése és kött. Irodai szükségletek
K f 265∙ – 117∙80 1∙69 Jövedelem eredmény
384∙49 265∙13
II. évi mérleg. 1. Vagyon: K f 6446∙13 391∙15 – ∙28
Tak. és hit. int. 3970 sz. könyv „ „ „ 480 „ Készpénzben
6837∙56
2. Teher: K f Áthozás az előző évről ................................................................... 6135∙56 Befizetett kölcsönök ......................................................................... 146∙52 Adományok stb ................................................................................ 290∙35 Jövedelem eredménye ...................................................................... 265∙13 A vagyonhoz számítandó még: 1. Kölcsön követelés ........................................................................ 780∙83 2. Az egyház ker. segélyből maradó ................................................ 316∙97 3. Kovács Lajos-alap (főisk. pénztárban .......................................... 685∙82 összesen 1783∙62
6837∙56
K „ „ K
Az egyesület zárógyűlését 1908. június 2-án tartotta meg; amikor a fentartó bizottság tagjaiul Nagy Lajos 3. o. t., mint elnök; Kálmán Mihály 3. o. t. mint pénztáros; Maklári Lajos 3. o. t., mint könyvtáros és jegyző választattak meg. 6. Tornakör. Felügyelő-tanár: Tóth Mihály. A tornakör alakuló gyűlését a felügyelő-tanár jelenlétében 1907 szept. 25. napján tartotta, melyen a szünidei fentartó-bizottság beszámolása után, a tisztikar a következőképen alakult meg: elnök: Juhász Imre 4. o. t. alelnök: Orosz Imre 3. o. t., jegyző: Nyári József 3. o. t., pénztáros Kacsó Endre 4. o., t., választmányi tagok: Szendi István 4. o. t., Szőllősi János 4. o. t., Balla Ernő 3. o. t., Tébi Mihály 3. o. t, Nagy Sándor 2. o. t., Telki László 1. o. t., Előtornászokká megválasztattak: Kacsó Ignác 4. o. t., Csánki Adorján 2. o. t., Nagy József 2. o. t., Zong Ferenc 2. o. t. A tagok száma 114 volt. Tagsági díj 1 korona. A tagok kiképzésére hetenként négy gyakorló óra szolgált, mikor a rendre és fegyelemre a tisztviselők ügyeltek fel, amint őket a választmányi gyűlés elkötelezte.
A kör ügyeit a köz- és választmányi gyűlések intézték. Az alakuló gyűlésen kívül két köz- és öt választmányi gyűlés tartatott. A négy gyakorló órán kívül a kör tagjai a játékok begyakorlására alkalmas időben csoportokba összegyűlve vonultak ki a szabadba. A tornakör 1908 jún. 22-én a tornavizsgálattal kapcsolatban háziversenyt tartott, melyen a kiválóbb tagokat ezüst- és bronzéremmel jutalmazta meg. E háziversenyen kitűntek: a) Nyújtón–korláton (összetett verseny). (I–III. o. t.) 4 versenyző közt: első: Nagy József 2. o. t. második: Orosz Imre 3. o. t. b) Súlydobás távolra (213 cm.-res négyzetből). (I–III. o. t.) 5 versenyző közt: első Csánki Adorján 2. o. t. (9∙78 m.); második: Nyári József 3. o. t. (9∙45 m.). Jegyzet. Minden versenyző hármat dobott, tetszésszerinti kézzel s azok közül a legnagyobb dobás vétetett számításba. c) Távolugrás (földről). (I–III. o. t.) 9 versenyző közt: első: Sütő Imre 1. o. t. (4∙95 m.); második: Sápi Lajos 3. o. t. (4∙74 m.). Jegyzet. Minden versenyző hármat ugrott és a legnagyobb ugrás számított. d) 100 méteres futás. (I–II. o. t.) 7 versenyző közt: első: Nagy Sándor 2. o. t.) (12ʺ); második Sütő Imre 1. o. t. e) 120 méteres futás. (III. o. t.) 8 versenyző közt: első Varga József 3. o. t. (12∙3/5ʺ); második Sándor Imre 3. o. t. ( A IV-ik osztály a képesítő vizsga miatt nem vett részt a versenyben). A tornakör vagyoni állapota. Bevétel: A múlt évi pénztári maradvány ...................................... – ∙25 Tagsági díjakból ............................................................ 32∙10 A takarékpénztárból kivétetett ....................................... 16∙ – Takarékpénztári betét kamatja ....................................... 18∙94 Összesen ........ 67∙29
kor. „ „ „ kor
Kiadás: Elnöki utalványra............................................................ – ∙60 Diszkoszra ..................................................................... 26∙02 Érmekre ......................................................................... 26∙ – Éremszalagra ................................................................... 5∙ – A kamat a tőkéhez csatolva ........................................... 18∙94 Összesen 66∙56 Pénztári maradvány ......................................................... –∙73
kor. „ „ „ „ kor. kor.
A kör vagyoni állapota az iskolai év végén: Az Alföldi tak.-pénzt. 11.411.sz. könyvön .................. 511∙66 Követelés tagsági díjakból ............................................. 95∙ – Pénztári készlet ................................................................–˙73 A kör összes vagyona tehát ......................................... 607∙39
kor. „ „ kor.
A kör zárógyűlését 1908 június hó 3-án tartotta, amelyen a fentartó bizottságot a következőleg alakította meg: elnök: Nyári József 3. o. t., jegyző: Zong Ferenc 2. o. t., pénztáros: Nagy József 2. o. t.
________
IX. Tanítási eszközök. Intézetünk a legszükségesebb taneszközökkel fel van szerelve és ezeken kívül a főiskola gazdag könyvtárát, természetrajzi és természettani gyűjteményeit is használhatja. Nagyobb mérvű beszerzéseket ugyan a – zeneszertár részére rendelt nagy harmóniumon kívül – a lefolyt évben egyik szakban sem tettünk: mégis összevéve vételre és javításokra jelentékeny összeget: 2355 K 23 fillért adtunk ki. Gyűjteményeink jelen állása következő: 1. Könyvgyűjtemények. (A II. számú Nagy Vilmos, a III. számú dr. Barcsa János felügyelete alatt.) I. Anyakönyvtár. A kollégium anyakönyvtára, a nyilvános olvasóteremmel együtt, a kollégium többi alkotó részei között intézetünknek is szabad használatára áll. A könyvtár ez évben 945 művel 1072 kötetben gyarapodott; ezenkívül a mult nagy szünidőben végzett rendezés 13,385 művel, 14.518 kötetben szaporította a könyvtár anyagát. Így jelenlegi állománya 63,676mű 87,193 kötetben. A nyilvános olvasótermet 3431 olvasó látogatta, akik közül 958 városi látogató, 2473 tanuló; a használt művek összes száma 4729. Ugyanitt 30 hazai és külföldi tudományos folyóirat áll a tanárok és tanulók rendelkezésére. II. Tanári könyvtár. A nagy könyvtárra támaszkodva intézetünknek külön könyvtára nincsen. Amennyiben azonban egyes jóltevőktől és könyvkiadóktól intézetünk időnként könyvadományokban részesül, ezek intézetünk külön, tulajdonaként gondosan megőríztetnek. Ily módon némi könyvgyűjteményünk mégis létesült, mely újabban nagyobb mértékben gyarapodván s rendeztetvén, ma már könyvtár nevet érdemel. E tanári könyvtár Nagy Vilmos tanár felügyelete alatt áll s állománya az újabb rendezés, kiselejtezés és időközi gyarapodással a következő: Szakmunkák: 397 mű 465 Jegyzőkönyvek: 3 mű 46 Tankönyvek: 161 mű 188 Értesítők: 79 mű 617 Összesen 640 mű 1315
kötetben. „ „ „ kötetben.
A könyvtár az elmult évben vétel útján a következő munkákkal gyarapodott: Bréhm A.: Állatok világa (10 köt.); Népnevelők könyvtára (5 köt.); Zsilinszky: Magyar Prot. Egyháztörténet; Műveltség könyvtára (4 köt.); Endrődy Sándor: A magyar költészet kincsesháza; dr. Fabó Bertalan: A magyar népdal zenei fejlődése; Cserey: Növényhatározó; összesen 193∙40 K kedvezményes árban. Ajándék és mutatvány könyvek: dr. Erdős József: A második helvéthitvallás (Orosz István ajándéka); Hoitsy Pál: Az égimozgások elméletének néhány fejezete (Franklin-társulat ajándéka); Erdődy–Guzsevitz: Lélektan; Kolumbán Soma: Lélektan és logika; Erdődy–Guzsevitz: Neveléstörténet; Kolumbán Soma: Népiskolai neveléstan és módszertan. Mosdóssy Imre: A magyar népoktatásügy szervezete; Maurer János: Vezérkönyv az elemi iskolai tornatanításhoz: Bóbita–Gerevich–Vasskó: Fizika; Gulyás István dr.: Excerpta linguae Hungaricae (Orosz István ajándéka); Szinnyei József: A magyar nyelv; Szinnyei József: Rendszeres magyar nyelvtan; Köveskúty–Sarudy: Magyar stilisztika
és közéleti fogalmazványok; Sarudy M.: Poetika és Retorika II. és III. Könyvkötésekre 68 K 60f. fordíttatott. III. Az ifjúsági könyvtárak. E név alá foglalhatóan 3 külön könyvtár áll fenn intézetünkben, melyek közül legrégibb az önképzőkör könyvtára, mely a kör tagjaira nézve hosszú időn át szép eredménnyel teljesítette feladatát. De miután újabban, főleg a kötelező olvasmányok behozatalával, a szükségletet már nem elégíthette ki, az ifjúsági segélyegyesület jött segítségére azzal, hogy az említett célra külön könyvtárt szervezett; amely aztán az egész ifjúságnak rendelkezésére állott, míg az előbbit csupán a kör tagjai használhatták. A fokozódó kereslet folytán azonban ez sem pótolhatta véglegesen és teljesen a szükségletet, ha csak az egyesület anyagi erejét tulajdonképeni céljától elvonni nem akartuk. Így aztán halaszthatatlannak láttuk, hogy mindenik évfolyam részére tanulmányainak megfelelő s a kötelező olvasmányokat teljes mértékben felölelő „Osztály-könyvtár” létesíttessék és ennek megvalósítására 600 korona segítséget kértünk az egyházkerületi gyűléstől. A segítséget megnyervén, abból az 1904/5. iskolai évben a négy osztály számára négy könyvtár szerveztetett, s a tanulók évi 50 filléres könyvtárdíjából gyarapíttatott és miután a Segítőegyesület könyvei használat végett ide helyeztettek, azokkal együtt 238 művet 456 kötetben, 794 korona értékben tartalmaz. Ezekhez az iskola év folyamán beszereztettek a következők: 5 darab Simonkai növ. határozó. 3 darab Bán-féle Növénygyűjtő. Kozma: Humoros históriák. Benedek: Falusi bohémek. Szabolcska: Csendes dalok és Szabad órák. Jókai: Erdély aranykora, Mire megvénülünk, Az új földesúr, Törökvilág Magyarországon, Bálványos vár, Lőcsei fehérasszony, Kis királyok, Baksay S.: Pusztai találkozás. Herczegh F.: Mutamur. Kiss Á.: A protestáns vallástanítás módszertana. Bánhegyi: Vezérkönyv a protestáns népiskolai vallástanításhoz. Nagy L.: Vezérkönyv a beszéd- és értelemgyakorlathoz. (10 darab.) Székely: Beszéd- és értelemgyakorlat. Gönczy: Vezérkönyv a magyar ABC-hez. Beke: Vezérkönyv a népiskolai számtan tanításához. (6 drb.) Vaday: A földrajztanítás kézikönyve. Kiss–Mayer: Vezérkönyv a történet tanításhoz. (2 drb.) Boros: Rajzolás. (2 drb.) Kozma–Somogyi: Magyar nyelvkönyv II,. III. és IV. osztály számára. (5–5, összesen 15 drb.) Kovács–Sinka: Számtani gyakorló a III. és IV. osztály számára. (6–6, összesen 12 drb.) Bethlen Gábor-kör évkönyve. Igy a beszerzések összege 30 mű, 74 kötetben, 99 korona 3 fillér kedvezményes árban, amihez még 30 kor. 20 fillér kötési díj járul. Ajándékba nyertünk az egyházkerületi népisk. tankönyv-raktárból 4 féle vezérkönyvet 32 kötetben s 67 korona értékben és 7–féle népisk. kézikönyvet 70 kötetben s 31 korona értékben. Ezekkel együtt az osztálykönyvtárak 279 művet, 632 kötetben 1021 korona 23 fillér értékben tartalmaznak. A lefolyt évben 547 könyvkivétel történt, mihez az önképzőköri könyvtár 913 könyvkivételét hozzászámítva az ifjúsági könyvtárakból 1460 a könyvkivételek száma. Ebből átlag 10 kivétel esik egy tanulóra. E számban nincs benne a főiskolai anyakönyvtárból és a felsőbb tanulók olvasó egyletéből kivett könyvek száma. Az osztálykönyvtárakra vonatkozó számadás a következő: Bevételek: Átvétel az előző évről ........................ 47 163 tanuló évdíja a 50 fillér ............... 81 2 tanuló évdíja (II. félévben) ............... 1 Megtérített díjak .................................. 6 A Kovács Lajos pályadíjból .............. 20
K K K K K
90 50 – 60 –
f f f f f 157 K – f
Kiadások: Könyvekért ....................................... 99 Könyvkötésekre ................................. 30 Különfélékre ........................................ 2 Átvitel a következő évre .............
K 03 f K 20 f K 22 f 131 K 45 f 25 K 55 f
A felsőbb tanulók olvasó egyletének növendékeink közül a múlt évben 20 tagja volt. A könyvtárakra tett kiadásaink: 316 korona 23 fillér. 2. Földrajzi és történeti taneszközök. (Nagy Kálmán h. tanár felügyelete alatt.) E gyűjtemény 76 térképet és 68 tájképet foglal magában. Szakok szerint ezek így oszlanak meg: földrajzi térkép 51 drb., történelmi 25, földrajzi tájkép 52 lap, történelmi 16. Továbbá 2 kötet térkép, 2 földgömb, 1 éggömb és 2 tellurium. Ez évi gyarapodás: Magyarország iskolai fali térképe (14 K); Európa fali térképe (15 K); Ázsia térképe (22 K); Afrika térképe (17 K). Földgömb, 25·5 cm. átm., felszerelve (44 K); Császny-féle tellurium, lunárium (22 K). A beszerzések értéke: 134 korona, ezenkívül javításokra 18 korona 40 fillér fordíttatott. 3. Természettani taneszközök. (Orosz István tanár felügyelete alatt.) Természettani s kapcsolatban természetrajzi tanítási helyiségekül a párhuzamos osztályok beszüntetésével felszabadult tanterem, mellette fekvő szertári szoba s az előtte levő folyosóból elrekesztett természetrajzi dolgozó szoba szolgál. E helyiségek a tanítás céljainak– bár kissé szűkösen – megfelelnek A természettani gyűjtemény 297. szám alatt 400-at meghaladó eszközből áll. Ezekhez az országos tanszermúzeum által népiskolák számára összeállított hármas gyűjtemény természettani csoportja csatlakozik. A felszeretés a szertári szobában 5 nagy üvegezett szekrényből, 1 fenyőfa-, 1 tölgyfa asztalból, 1 szerszámtartó szekrényből; a természetrajzi szobában 2 nagy üvegezett szekrényből, 1 fúró asztalból, 1 mosdó szekrényből, 1 gyalupadból áll, mikhez mindenik szobában 1 kisebb asztal, 2 szék csatlakozik. A tanterem a felsőbb osztályok kisebb létszámának megfelelő. Mindenik helyiség gázvezetékkel kellő mértékben el van látva, összesen 9 láng és 6 külön gáz-csap áll rendelkezésünkre. A városunkban munkában levő villamos telep kiépítésével kapcsolatban a villamos áramnak szertárunkba bevezetése tervbe vétetett. A szertár állandó előfizetője a Természettudományi Társulat összes kiadványainak 30 K évi díjjal; a múlt évben megrendelt Straub S. Elektrotechnika című művéért 32·20 K fizettünk. A napi használatra szükség fizikai szerek és javítások értéke 10 K. Így a szertári kiadások összege 72·20 K. 4. Természetrajzi gyűjtemények. (Nagy Kálmán h. tanár felügyelete alatt.) A tanítási helyiség a természettan tanítására szolgáló helyiséggel közös.
1. Külön állattani gyűjteményünk (7–8 kitömött állaton, illetőleg praeparatumon kívül) nincs; a szükséges szemléltetésre a főiskolai gazdag állattani múzeumot használjuk. A tanteremben való szemléltetésre a Leutemann-féle 60 drb. állatkép szolgál. A mult évben egy aquariumot szereztünk be (77–64–50 c/m külső méretekkel,) melyben néhány faj édesvízi növényt s állatot tenyésztünk. 2. Élettani gyűjtemény. Ennek kiválóbb példányai: az emberi test szétszedhető modellje, csontváz, szétszedhető koponya; agy-, gégefő-, tüdő-, sziv-, szem- és fülminta; gégefő-, tüdő-, sziv-, karizom-praeparatumok; élettani ábrák, górcsövi készítmények. 3. Szárított növénygyűjtemények: 1. A Szadler József orvos állal 1823–24-ben kiadott gazdasági, orvosi stb. plánták gyűjteményének 6 füzete 120 növénnyel, nyomtatott leírással. 2. Lugossy József-féle gyűjteményből és egyes tanulók gyűjteményeiből egyesített gyűjtemény, mintegy 1200 példánnyal, Engler rendszere szerint összeállítva. A növénytan tanításánál szemléltetésül szolgálnak még a Schuber–Virányi-féle növényképek (52 lap), gazdasági magvak 50 drb magtartó üvegedényben, s a Brendl-féle növényminták. (Equisetum arvense, prothallium, antheridium; Anthemis cotulla, Malva silvestris, Ficus carica, Secale cereale; magcsírázás, termés), mikroskopiumi készítmények (bacillusok, baktériumok különféle fajai; egy- és kétszikű növények gyökér-, szár-, levél kereszt- és hosszmetszetei). Legfőbb szemléltető eszközünk azonban a Fűvészkert, mely a főiskola közvetlen szomszédságában e célra berendezve, a növénycsaládokat csoportosítva, a legtanulságosabban tünteti fel és szakszerű berendezésével a főiskola minden fokú tanulóinak igényeit kielégíti. Ide számítható még a város északi részen fekvő Nagyerdő, távolabbi kirándulásra a keleti részen fekvő Nagycsere, melyek a növények gyakorlati megismerésére gazdag flórájukkal bő anyagot szolgáltatnak. 4. Ásványgyűjteményünk kettő van. Az egyik gyűjtemény a tanteremben egy üveges szekrényben elhelyezve 205 ásványt, 39 kőzetet és 37 jegecalakot tartalmaz. A másik, a természetrajzi szertárban elhelyezett Szőnyi-féle gyűjtemény 441 drb ásványt foglal magában. Az ásványtannal kapcsolatosan a chemia tanításához szükséges eszközöknek (szénlapok, szigetelt huzalok, retorták, Bunsen-égő, kaucsuk csővek, tégelyek, üvegcsap, üvegdugós edények; kálium, nátrium, sósav, kénsav stb.) beszerzésére 71 K fordíttatott. Tanulóink a természetrajzi gyűjtemények részére a lefolyt évben következő ajándéktárgyakat adták: Illyés Zoltán 3. o. t. 14 db. ásványt, Pajkoss Gyula 3. o. t. 1 db., Pásztor Lajos 3. o. t. 2 db., Sándor Lajos 3. o. t. 1 db., Szentjóbi László 3. o. t. 1 db., Tóth Kálmán 3. o. t. 4 db., Zong Miklós 1. o. t. 15 db. ásványt és 16 csigaházat; Csánky Adorján 2. o. t. 60 darabból álló bogárgyűjteményt; Nagy Sándor 2. o. t. és Kiss Jenő 1. o. t. 5 db. tarajos gőtét az aquariumba; végül Zong Miklós és Molnár Gusztáv 1. o. t. tanulók 1–1 db. jérikói rózsát. Az ajándéktárgyakat köszönettel sorozzuk be gyűjteményeink megfelelő részeibe. 5. Mértani és rajzeszközök. (Bakoss Tibor tanár felügyelete alatt.) A rajztanításhoz eszközül szolgál 14 darabból álló sodronyminta-gyűjtemény, vasállvánnyal s nehány mértani test. A táblán rajzolásra és szerkesztésre 2 fakörző, 2 háromszög-vonalzó. Rajz- és írásminta-lapjainak és füzeteinek a következők: Balló Ede: Stylszerű rajzminták. Dolmetsch: Ornamentenschatz (1–20 füzet). Andel: Das geometrische Ornament 1 füzet és Das polichrome Ornament (1–12 füzet). Reinhold-féle alakok és tájképek, valamint színes aquarell tájképek és virágminták. Taubinger: alak- és tájképminták, 2 füzet. Aquarell virágminták különböző szerzőktől. Hermes-féle rajzminták,
29 drb. Cassagné-féle rajzminta. Színes aquarell mintalapok, 9 drb. Dekorative Vorbilder 1901–2, 1904–8. évfolyamai. Borsos Rudolf: „A művészeti rajz és tervezés elemei”. Díszbetűminták és Monochrom-betűminták, 2 füzet. Gróh István. Magyar stylusu rajzminták gyűjteménye I. Elemi iskolai fali rajzlapok. Az írás tanításához: Reineck: Das verzierte färbige Alfabet 1 füzet. Színes betűminta lapok, 1–4. füzet. Különféle stylű díszbetűk, 1 füzet. Vajda Pál: Rondírás, 1 füzet. Szépírási minták, l füzet. Betűminták 3 füzet. A természet utáni rajzoláshoz szükséges minták, modellek és praeparátumok a főgimnáziummal közös gazdag gyűjteményben. A földmérésre, magasságmérésre és vízszintezésre a következő eszközök szolgálnak: 12 jelölő rúd, irányzó tábla, egyszersmind szögmérő, irányvonalzó, irányléc víziránymérővel és 2 darab állító pálcával, vízmérleg 3 lábon, vízszintező léccel s azon céltáblával; 20 méteres mérőszalag; 1 összehajtható méter-mérték. A mértan tanításához a fentírt rajzeszközökön kívül papír- és fa-testek, a vetítés szemléltetésére beállítható lapok egy húsz centiméteres szétszedhető számoló fakocka. Ez évben fizettetett ki a Dekorative Vorbilder 3 évfolyamáért (1905/6–1907/8.) 43·20 K. 6. Zeneszerek. (P. Nagy Zoltán tanár felügyelete alatt.) Az ének- és zenetanításra: 6 zongora (az egyes tantermekbe, ifjúsági olvasó szobába és zeneterembe szétosztva); 3 harmónium szolgál, utóbbiak közül egy 13 változatú s pedálos, kettő 1–1 változatú; ezekhez a lefolyt évben egy újabb 14 változatú, pedálos s 2 manuálos harmóniumot szereztünk be 1200 K értékben. Rendkívülileg szintén használható az 14 változatú, 2 manuálos orgona az oratóriumban és az onnan kihelyezett 5 változatú orgona a zeneteremben. A felszerelést egy hangjegyszekrény, 12 zongoraszék, 22 régi, 30 újabb kótatartó, 2 harmónium-pad és 58 füzet zenekari hangjegy egészíti ki; utóbbiakhoz a ,,Protestáns Zenei Közlöny”-t 12 K előfizetési díjért járatjuk. Javítások címén egy zongoráért 100 K-t, a pedalos harmóniumért 30 K-t; hangolási és kisebb javítások címén 6 zongora után 130 K évdíjat fizettünk. Az előszámlált zeneszereken kívül néhai Sz. Nagy Károly zenetanár ajándékával együtt még két gordonunk, egy gordonkánk, egy mély hegedűnk és egy cimbalmunk van (utóbbi az ifjúsági zenekar tulajdona). Ezeket felelősség mellett az ifjúsági zeneegyesület használja. Továbbá ugyancsak a zenekar használatában 1 elefántcsont fuvola, 1 helikon, 2 eufonium, 7 szárnykürt, 3 B trombita. 1 Es trombita, 1 Es piston, 2 bass trombon, 5 B clarinett. 2 Es clarinett, 1 kis és 1 nagy dob, 2 pár cinntányér és 1 triangulum van (együtt 300 korona engedményes beszerzési értékben). Hegedűvel a tanulók maguk látják el magokat. Összes kiadásunk a zeneszerek címén 1472 K. 7. Tornaszerek. (Tóth Mihály tanár felügyelete alatt.) A tornázást intézetünkben a főgimnáziummal közös tornatanár közös helyiségben tanítja. Tornaszereink is közösek a főgimnáziummal, 77-féle tornaszerünk van, 558 darabban. Összes értékük 2736 K. A folyó iskolai évben javításokra 132 K, új szerek bevásárlására 21 K 20 fillér fordítatott.
Ez évi gyarapodás: 1 db. Időmérő (Stopper) .................... 20 K – fill 1 db. Fegyverállvány ........................... 1 „ 20 „ Összesen 21 K 20 fill Összes kiadásunk a tornaszerekre 153 K 20 fillér. Helyiségül a tornaterem és a főiskola udvara szolgál. A tornaterem hossza 25 m., szélessége 6∙2, magassága 4∙95 m. A terem területe 155 m2, köbtartalma 767˙25 m3. A terem homok-, fűrészpor- és konyhasó-keverékkel van beborítva, mely pormentességénél s rugalmas voltánál fogva kitűnő talajnak bizonyult. 8. Fűvészkert és faiskola. (Orosz István igazgató felügyelete alatt.) A fűvészkert Heykal Ede főkertész szakértő vezetése alatt a növénytan tanításának legbiztosabb támogatója. Maga a főkertész szakképzettségénél s tudásánál fogva kiválóan hivatott a botánikus kert berendezésére s vezetésére; széleskörben ismert jóhírneve folytán az országos kertészeti egyesület választmányának évtizedek óta tagja s mint ilyen a mult évben a kertész-segédeket vizsgáló bizottságba nyert miniszteri kiküldetést. Vezetése alatt a kert botanikus jellege – a rendelkezésre álló anyagi erő mérsékelt volta mellett is – mind jobban kidomborodik, jóllehet a megállapított berendezési tervezeten az utóbbi 10 év alatt elháríthatlan akadályok miatt két ízben kellett változtatást tenni. A fűvészkert területe l hold 1119 négyszög öl; közvetlen a kollégium közelében nemcsak a növények megismerésére és tanulmányozására, de a bentlakó tanulóknak üdülésökre, szabadban való mozgásokra és tanulásokra is igen kedvező hely. A természetes növényrendszer családjai szerint beosztva mintegy 3000 faj, az üvegházban közel 500 faj található itt fel, a csoportok családtáblával, az egyes növények a nemöket és fajukat feltüntető táblácskákkal ellátva. A fűvészkert kiegészítőjéül szolgál a tócóskerti faiskola ugyancsak Heykal Ede főkertész gondozása alatt, mely a gyümölcsfa-tenyésztés és zöldség-termelés megismerésére nyujt alkalmat. A gyümölcsfák ápolását és nemesítését egyébként ez idő szerint Velich István kir. gazd. akadémiai főkertész vezetése alatt a pallagi külső gazdasági telepen gyakorolják növendékeink. Fűvészkertünk szép ünnepség színtere volt az elmult esztendőben. A Csokonai-kör mint helybeli közművelődési egyesűlet, a debreceni eredetű Magyar fűvészkönyv megjelenésének százados évfordulójára emlékünnepet rendezett 1907 nov. 3. napjain. Ugyanakkor a nagynevű szerzők: Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály emlékére Debrecen sz. kir. város, a ref. egyház és kollégium adományaiból felállított szoborművet leleplezte. A nagyszabású ünnepély három szakaszban, 14 szám alatti sorozattal, országos érdeklődés mellett folyt le. Az emlékmű Somogyi Sándor ifjú szobrász műve, sóskúti homokkőből allegórikus csoportozatot ábrázol, melyben egy agg tudós türelemmel oktatja a kicsinyeket a természet tiszteletére. A fűvészkert fentartási költsége a kollégium rendes költségvetésébe foglaltatik be.
________
X. Jótétemények, segélyezések. 1. Tandíjmentesség. 1 tanítóképző intézeti tanulók tandíjat nem fizetnek, kivéve a nem protestáns vallásúakat, akiknek tandíjuk egész évre 12 korona. Eképen a 163 tanuló közül 158 tandíjmentes volt, öt tandíjat fizetett. Összes díjfizeés (kettőt félévre számítva) 48 K. 2. Lakás. Tanulóink kezdetben valamennyien. akik t. i. azt igénybe kívánták venni, ingyen lakást nyertek a főiskola épületében; később a tanulók számának növekedésével is fentartotta, sőt kiterjesztette főhatóságunk e kedvezményt elannyira, hogy azok részére, akik a főiskolai épületében elhelyezhetők nem voltak, az iskola a főiskola épületében nem voltak, az iskola költségén magánházaknál béreltetett lakásokat. E célra a szükségnek megfelelően 3000 K volt ez évben költségvetésileg előirányozva, amelyből a tanulók összes számának kevesbedése s a debreceni illetőségűek növekedése folytán minden jogos igényt kielégíthettünk. A főiskola épületében az első emelet keleti szárnyán 8, a második emeleten 2, összesen 10 szoba 70 lakóhellyel állott rendelkezésünkre. A lakószobákba a gázvilágítás be van vezetve s a tanulóknak este 10 óráig, reggel 6 órától fogva rendelkezésökre áll. A kollegiumi lakásokon kívül a fentírt 3000 K összegből a városon 9 szobát béreltünk 30 tanuló számára; így összesen 100 tanulónk részesült lakás jótéteményében. A II. félévére – a tanulók számának kevesbedésével – a kintlakók száma 20-ra apadt. A lakásra való felügyeletet az igazgató teljesítette a szobafőnökök, a kollégiumi szénior és esküdtfelügyelők segítségével; a felügyeletben kívánatra a tanárok is készséggel közreműködtek. A lakásra felvett képezdei tanulók lakásbért nem fizetnek, csupán tisztogatási díj címén egész évre 3 koronát és a bentlakók világítási díj címén 9 koronát, együtt tehát 12 koronát. E címeken 31 kintlakó 93 koronát, 78 bentlakó 822 koronát fizetett. Egy tanulóért a főiskola lakásdíj címén a bérelt lakásoknál havi 5 koronát, fűtés idején 7 koronát fizet; ez alapon a bérelt lakások évi bérösszege 1471 koronára ment. 3. Tápintézet. A főiskolai tápintézetben 81 tanulónk nyer élelmezést. Ezenkívül a tanulók számának növekedése folytán, a felsőbb hatóságok engedélyével és rendelkezése szerint, egyes magán főzőknél is étkeznek növendékeink. Így a képzőintézeti tanulók részére az élelmezés kétféle lehet, u. m.: I. tápintézeti ellátás, II. városon való külön étkezés. 1. A tápintézet főiskolánk összes alkotó részeinek közös intézménye, azért jelen ismertetésünkben annak egész működésére kiterjeszkedünk. A tápintézet a tanárkarok és a főiskolai gazdasági tanács felügyelete, közvetlenül a távintézeti bizottság vezetése alatt áll. E bizottság dr. Csűrös Ferenc főgimnáziumi tanár elnöklete alatt az akadémiai, főgimnáziumi és tanítóképezdei igazgatók, továbbá Soós Lajos főiskolai háznagy, dr. Trocsányi Béla főiskolai orvos, továbbá a mindenkori főiskolai szénior és egyik esküdtfelügyelő közremüködésével intézi a tápintézet ügyeit. A tápintézeti ellátás a fennálló szabály szerint a következő: ebédre háromfogás étel és pedig: 1. húsleves. 2. marhahús körzettel és mártással, 3. főzelék friss tepertővel, vagy főtt
tészta. Vacsorára: pecsenye körzettel, vagy főzelék pecsenyével. Ebédhez és vacsorához külön-külön 1/4 kilogramm friss kenyér. A tápintézeti tagoknak szakok szerint való megoszlását és díjkötelezettségét a kővetkező táblázat mutatja:
Ezekhez a felügyeletet teljesítő széniort és esküdfelügyelőt is számításba véve, 338 a teljes létszám. Megjegyzendő, hogy az itt feltüntetett díjakon kívül minden tápintézeti tag az asztalneműek használata címén még 8 koronát fizet. A tápintézetbe való felvételt a tanítóképző intézeti tanulókra nézve a tanítóképző intézeti tanárkar teljesíti főtiszteletű püspök úr jóváhagyása és megerősítése mellett. Kedvezményes helyekre csak oly protestáns vallású szegény tanulók vétetnek fel, akik kitűnő, jeles vagy jó osztályzatúak és kifogástalan viseletűek. Nem protestáns vallásúak csak egész díj fizetése mellett lehetnek a tápintézet tagjai abban az esetben, ha a létszám a protestáns vallásúakból be nem telik. A tápintézet működése 1907 szept. 4-ik napján kezdődött s 1908. évi június hó 30-án végződött. A karácsonyi és húsvéti úgyszintén az előző nyári szünidő alatt csak a templomi és temetési szolgálatok teljesítése végett benmaradt (remanens) hittanhallgatók és tanítóképző intézeti tanulók nyertek ellátást. A képezdei tanulókat illető 81 hely egész éven át állandóan be van töltve; ezekhez még a második félévben a többi intézeteknél üresen maradt helyekből is 14-et elfoglaltunk. Az étkezők összesen 7835 K 50 f pótdíjat fizettek. Az ingyenesek közül 1 tanulóért a Saápy– Böszörményi-alap, 180 korona díjat fizetők közül 1 tanulóért a Szondy–Kenessey 120 koronát, 1 tanulóért a Halász alap fizetett 100 koronát, 1 tanulóért pedig Márk Endre főiskolai ügyész úr 180 korona díjat fizetett. A Tisza-alapítványból egy ingyenes helyre pedig két képzőintézeti tanulót ajánlott az alapító család. Az elhalt nemesszívű alapítóknak kegyelet és megemlékezés, az élőknek köszönet és hála. A tagok nagyszáma, másfelől az étterem korlátolt volta hozza magával, hogy az étkezés két csoportban történik, délben ¼ 1-kor. A tápintézet gazdai tisztét Varga Ferenc és neje töltötték be hűséggel, teljes megelégedésre. A tápintézet élelmiszer forgalmának feltüntetésére az 1907. évi számadás alapján közöljük a következő főbb élelmiszerek fogyasztását illető adatokat:
Az 1907. év folyamán elfogyott: 44,792 19,371 3,732 1,936∙5 2,161 1,080 5,630 18,397
kgr. „ „ „ „ „ „ pár
kenyér marhahús sertéshús szalonna kolbász zsír liszt virsli
9,678∙66 korona értékben, 22,470∙36 „ „ 5,387∙92 „ „ 2,696∙66 „ „ 3,552∙12 „ „ 1,558∙40 „ „ 1,622∙87 „ „ 1,839∙70 „ „
A tüzelő anyag és felszerelés költségeit, valamint a vegyes kiadásokat és személyzet fizetését hozzászámítva, a tápintézet 1907. évi összes kiadása: 60,423∙16 koronára megy, tehát jelentékenyen meghaladja a költségvetésben előirányzott 56,000 K összeget, aminek megokolásra nem szorúló magyarázata az élelmiszerek és egyéb fogyasztási cikkek szerfölötti megdrágúlásában rejlik. II. Külön étkezés. A jelentkezők nagyszámánál fogva ez évben is igénybe kellett venni a külön étkezést azok részére, akik a tápintézetben helyet nem kaptak. Ez étkezést a városban felfogadott főzőnők szolgáltatják a tápintézeti ellátásnak megfelelően, fejenként havi 30 koronáért, (mely összeg a korábbi ebédnek vacsorával való kiegészítése folytán emeltetett ennyire). Ezzel szemben a tanulók évi díja 108 K; ami azután az egyházkerület állandó segélye, (ez idő szerint 2400 K) pótol ki, mivel egy-egy tanuló ebédje az iskolai éven át (a szünidők leszámításával) mintegy 250 K-ba kerül. Az egyházkerületi segéllyel 50–60 tanulónak ebéddel, esetleg 20–25 tanulónak ebéddel és vacsorával való ellátása biztosítva van. A lefolyt év első felében létszámunk kevesbedése folytán 22 hely töltetett be; így az ebédelők száma 2 főzőnőnél 10–11 között váltakozott. A második félévben a többi tanszakon bekövetkezett tápintézeti üresedések folytán; a külön étkezésre igényttartó 14 tanuló is a tápintézetben helyeztetett el, az értők járó esedékes díjakat a külön étkezés pénztára fedezvén. Felemlítésre méltó még itt, hogy az első félévi szigorlatok idején, január hónap 5 tanuló nagyobbfokú vérszegénysége miatt orvosi rendeletből tej-reggelit kapott. Az ebből előállott 29 kor. 60 f. költséget a külön étkezés pénztára fedezte. Az étkezés költségét a következő, számadási kivonat tünteti fel: 1. Bevételek: Áthozás az előző isk. évről ......................................... 2,278·33 Befizetett díjak ............................................................ 2,106· – Az egyházker. segélye ................................................ 2.400· – Együtt 6,784·33
K K K K
2. Kiadások: Főzőnőknek (1 f.-é.) ................................................... 2,867· – A tápintézetbe befizetés (2 f.-é.) ................................. 1,060· – Tej-reggeli (gyengélkedőknek) ........................................ 29· 60 Díj visszatérítés ................................................................ 50· – 4,006· 60 3. Átvitel: a követ. évre .................................................... 2,777· 73
K K K K K K
Ez összegből 2,500 K a 46,405. sz. tak.-pénztári betéti könyvön van elhelyezve.
4. Egyházkerületi pénzsegély. A lakás és tápintézeti jótéteményein kívül a főtiszt. és mélt. egyházkerületi közgyűlés rendelkezéséből pénzsegélyben is részesülhetnek azok a szegény tanulók, kik magukat másképen nem lennének képesek fentartani. A pénzsegély könyvekre, ruhára s tápintézeti díjak befizetésére fordítandó. E végett évi 600 K segélyösszeg áll a tanárkar rendelkezésére, amely az ifjúsági segélyzőegyesület választmányának meghallgatásával osztja ki a segélyeket az azokra érdemes szegény tanulók között. A pénzt az igazgató kezeli, a kiutalt segélyek felhasználását ugyanő ellenőrzi; számadásának megvizsgálását a tanárkar teljesíti. A múlt évi számadás a következő: 1. Bevételek: Áthozat az előző iskolai évről.......................................... 352·90 K Esedékes két félévi kamat .................................................... 9·41 K A folyó évi segély ............................................................ 600· – K
962·31 K
2. Kiadások: Segély az I-ső félévben 15 tanulónak............................... 310∙ – „ a II-ik „ 17 „ ...................................... 330∙ – 3. Átvitel a következő évre .......................................................
640∙ – K 322∙30 K
K K
amely összeg a 4157. sz. betéti könyvön van a Takarék- és hitelintézetben elhelyezve. A segélyben részesített tanulók neveit, a segélyezés mértékével együtt, az ifjúsági segélyző-egyesület címe alatt fentebb részletesen közöltük. 5. Ünnepkövetség. A tanítóképző intézeti tanulók közül, tekintettel leendő hivatásukra, a IV-ed és III-ad évesek ünnepkövetségbe vagy legációba bocsáttatnak s mint ilyenek, mindjárt az akadémiai hallgatók után választanak. Szükség esetén és rendsoron kívül a hat gimnáziumi osztályt végzett, korosabb II-od éves növendékek is kibocsáthatók. Az ünnepkövetség a tanulókra nézve, azon kívül, hogy maguknak hasznos ismereteket és élettapasztalatokat szerezhetnek, a nyert anyagi segítségnél fogva figyelemre méltó jövedelmi forrás. Az ünnepkövetségre szükséges előkészítést Nagy József tanár teljesítette. A lefolyt iskolai évben karácsonykor 4, húsvétkor 5. pünköstkor 6 képezdei tanuló bocsáttatott ki ünnepkövetül; kiknek javadalmazása együtt 400–500 koronára becsülhető. Újabb időkben általában az akadémiai tanulók számának emelkedése, részben az ünnepkövetségek kevesbedése folytán kevés tanulónkra jut legáció; más oldalról megjegyezzük, hogy 3 egyház állandóan tanítóképző intézeti tanulót kér követül. 6. Magántanítás. Növendékeink – jövendő hivatásukból folyólag – készséggel vállalkoznak alkalom adtán magántanításra vagy házi nevelőségre; s ez irányú működésök legtöbb esetben a szülök teljes elismerésével találkozik. Az ily állásokhoz részben az igazgatóság ajánlatára, részben egyéni ismeretségök alapján jutnak. A lefolyt évben – tudomásunk szerint – 18-an működtek e téren, közülök néhányan iskolába járó elemi, vagy alsóbb gimnáziumi tanulókat korrepetáltak, mások az évi teendőket magán úton végeztették kis növendékeikkel; többen
hegedű és zongora oktatással foglalkoztak. Mindenik elfoglaltatás a leendő tanítóra nézve értékes előkészület, a szegény diáknak pedig jelentékeny anyagi segítség. 7. Temetésre járás. Temetéseknél az éneklés a tanítóképző intézeti tanulók kötelessége, egyszersmind az ezért járó díjazás az ő jövedelmök. Így az rájok nézve jótétemény. A temetési szolgálatok díja jelenleg következő: énekszós és orációs temetéseknél 50 fillér, prédikációs temetéseknél 58 fillér. A 3 nagy ünnepi és az iskolai évet követő nagy szünidő alatt a temetési és templomi éneklés teljesítése végett 40 tanuló marad benn. Ezek az ú. n. remanensek, akik közül a vidéki illetőségűek, a temetési díjon kívül, a tápintézetben ingyen ebédet nyernek, a helybeliek pedig 20–20 fillér külön napidíjban részesülnek. A temetési szolgálatoknak téli zivataros időben a külsőségekről való teljesítésével kapcsolatos egészségi hátrányokról s ez ügynek rendezés alatt levő állapotáról az év főbb eseményei között szólottunk; abból itt csak annyit említünk fel, hogy az ily temetési s a köznap délutáni templomi szolgálat teljesítéséért 4 tanulónk ideiglenesen 25–25 korona havi segélyben részesül a helybeli egyház pénztarából. A lefolyt égben vidéki temetésekre három ízben 26 tanulónk kéretett ki, akiknek díjazások az utiköltségen, ellátáson s az ifjúsági segélyegylet részére kívánt 10 korona adományon kívül 2–2 korona volt fejenként. A lefolyt iskolai évben összesen 9717 éneklőre volt szükség, akikért (844 ingyenes éneklést lészámítva) 7118 korona 40 fillér temetési díj folyt be (20 korona felülfizetéssel); ebből a főiskola pénztárát 2632 korona 54 fillér, az éneklő tanulókat 4485 korona 86 fillér illette. A temetési szolgálatokat a II–IV. oszt. tanulók teljesítették. 8. Betegekről való gondoskodás. A főiskolai betegsegélyző-egyesületnek minden rendes tanuló kötelezett tagja s mint ilyen – betegség esetén – díjtalan gyógykezelésre tarthat igényt, akár mint fentjáró gyöngélkedő, akár mint fekvő beteg veszi igénybe az orvosi segítséget. Utóbbi esetben az enyhébb betegek a főiskolai kórházban, a súlyosabbak a városi kórház külön osztályában nyernek elhelyezést és ápolást. A fentjáró betegek 189 külön betegséggel 494 esetben vették igénybe a főisk. orvos segítségét; a fekvő betegségi esetek száma a kollegiumi kórházban 97, a városi kórházban 8, együtt 105 volt. A gyógyítás összes költségeit a betegsegélyző pénztár viseli, mely egyfelől a főiskolai kórház-alap (kerek összegben: 50,613 korona) kamatjövedelmére, másfelől a tanulók tagsági díjaira (évenként 5 korona) támaszkodik. Az év folyamán betegségök miatt orvosi utasításra 15 tanuló hagyta félbe tanulását s keresett enyhülést szülei körében, akiknek mintegy kétharmad része a pihenés alatt jól megerősödött s később új erővel folytatta pályáját; a többiek azonban az év végéig távol maradtak. A betegsegélyező pénztár kiadásaiból főbb tételek: Gyógyszerekért ................................................................. 1928 K Főiskolai kórházi költség (külön élelmezés) ...................... 373 K Városi kórházi ápolás ....................................................... 2292 K Külön gyógykezelésért ....................................................... 154 K Vegyes kiadás ..................................................................... 753 K Együtt 5501 K
25 64 – – 84 73
f f f f f f
Amely összegből mintegy harmadrész 1833 korona 91 fillér számítható a képezdei tanulókra, az általuk befizetett 830 korona díjjal szemben; úgy azonban, hogy a fenti összegbe a személyi s több más kiadások nincsenek bevéve. A betegsegélyező pénztár ez évi kiadásainak összege fentiekkel együtt: 9299 korona 73 fillér, amiből 3099 korona 91 fillér esik a fentebbi számítás szerint tanulóinkra. 9. Ösztöndíjak, könyvjutalmak. A) Ösztöndíj-alapítványok. Intézetünknek 12 külön ösztöndíj-alapítványa van, melyek közül ez idő szerint 9 terjeszti jótékonyságát, a többi kiegészítés alatt áll; ú. m.: a Baráth Imre 375 K, a Basa–Győry 4025 K, az 1868-ban végzett theologusok 573 K, a Kun–Fóris 224 K, a dr. Medve Kálmán három rendbeli 29411 K, a Stál Henrik-alapítvány 452 K tőkeösszeggel; végül a Kovács Lajos pályadíj-alapítvány 100 K évi járadék alakjában. Azoknak az alapítványoknak száma, amelyek főiskolánkban, a tanítóképző-intézeti tanulókat az akad. és gimn. tanulókkal együtt közösen illetik: 24; amelyek csak a gimnáziumi és képzőintézeti tanulókra tartoznak: 5; amelyekre akadémiai, gimnáziumi, tanítóképezdei és elemi iskolai tanulók egyaránt fölvehetők: 9.
A kegyes jóltevőinkről való hálás megemlékezés mellett, fájdalmas szívvel jegyezzük fel legnagyobb jóltevőnknek Medve Kálmánnak halálát.
A boldogult három rendbeli alapítvánnyal örökítette meg nevét intézetünkben. Az első alapítványt édes anyja: özv. Medve Dánielné szül. Koroknay Katalin emlékére tette; a másik kettőt nemeslelkű nejével szül. Ónody Ilona úrnővel közösen alapították. Dr. Medve Kálmán hites ügyvéd és földbirtokos 75-dik évében. 1908 május hó 20. napján. Budapesten fejezte be áldásos életét. Nemes lelkületének és gondolkozásának leghívebb bizonyságai magok az alapító levelek, amelyeket áldott emlékének megörökítésére egész terjedelmében ide iktatunk. 1. Alapítványi oklevél. A hozzám egész életemen át sok kegyességet tanúsított isteni gondviselés iránti hálám jeléül s a néhai páratlan jóságú anyám dálnoki Medve Dánielné Somogyi Koroknay Katalin emlékére, a debreczeni ev. ref. főiskola egyik alkatrészét képező „Tanítóképezde” tanulóinak gyámolítása céljából 10, azaz tíz darab Alföldi takarékpénztári részvényt teszek le a nevezett főiskola igazgatóságának felügyelete alá; az illetőnek alkalmazkodás és megtartás végett következő kérésemet ajánlom szíves figyelmükbe 1. Ezen alapítvány „Özv. Medve Dánielné Koroknay Katalin” név alatt kezeltessék. 2. Az alapítványként letett részvények osztalékának a kezelési hatod levonása utána maradó része, azon évben, midőn az osztalék részvényenként nem lesz több nyolc forintnál, a tanítóképezde olyan tanulójának adassék, aki Szatmár vármegyében született és szegény sorsú árva, vagy pedig szegény levő özvegyasszonynak a gyermeke; megkívántatván a jó magaviselet és szorgalom. Ha ilyen tanuló nem jelentkeznék, ez esetben a kiadandó jövedelem két egyenlő részre osztassék és felerészben szatmárvármegyei, felerészben biharvármegyei szegény sorsú, jó magaviseletű szorgalmas tanulónak adassék. Ha az alapítványul letett részvényekre darabonként nyolc forintnál több jut osztalékul, az esetbe a főiskola javára levonandó egy hatodrészen felüli összeg két egyenlő részre osztassék és felerészben szatmárvármegyei, felerészben biharvármegyei származású
tanulónak adassék, még pedig első sorban szegény sorsú árvának, másod sorban szegény sorsú özvegyasszony gyermekének, s ilyenek nem létében, szegény szülők gyermekeinek, de csakis jó magaviseletű, szorgalmatos tanulónak. Ha sem szatmárvármegyei, sem biharvármegyei tanuló nem jelentkeznék, vagy érdemesnek nem találtatnék: az alapítvány jövedelme a fenti feltételek szem előtt tartásával, bárhonnan származott tanulóknak kiadható. 3. Ha az osztalék részvényenként tizenöt forintnál több lesz, a 15 forinton felüli rész a képezde tanárkarának adandó ki, hogy abból képezdei tanulókat belátása szerint készpénzzel vagy ruhanemüekkel segélyezzen. 4. Tájékozásul megjegyzem, hogy az asztalék a takarékpénztár fennállása óta, minden évben február hónapan adatott ki. Debreczen, 1899. évi június 7-én. Dr. Medve Kálmán. m. k. Előttünk: Handtel Vilmos s. k., Havas Kálmán s. k, mint tanuk. 2. Alapító-levél. Alulírottak, u. m.: dr. Medve Kálmán és neje Ónodi Ilona, szeretett vallásunk és főiskolánk iránti ragaszkodásunk jeléül, a vallásunk és nemzetiségünk fentartása érdekében kiváló fontossággal bíró protestáns szellemben való népnevelés szemelőtt tartásával a debreceni főiskola egyik alkatrészét tevő tanítóképezde és annak tanulói gyámolítására húszezer koronát, azaz tízezer forintot leszünk le a főiskolai gazdasági tanács kezelése alá s az illetőnek alkalmazkodás és megtartás végett a következőket ajánljuk szíves figyelmükbe: 1. Alapítványunk a debreceni ev. ref. főiskola gazdasági tanácsa által mezőmadarasi és dálnoki Medve Kálmán és neje szentmártoni Ónodi Ilona név alatt kezelendő, – annak címe meg nem változtatható, más alapítvánnyal még azon esetben sem egyesíthető, abba bele nem olvasztható, ha már eddig netalán létező vagy jövőben létesítendő alapítvány hasoncélokat szolgálna. 2. Az alapítvány céljainak létesítésére szolgál a debreceni 4689-ik számú tjkvben levő házastelekre a debreceni főiskola által kezelendő tanítóképezdei alapítványunk javára C. 3. alatt bekebelezett, most már a debreceni ev. ref. főiskola követelését képező 20,000, azaz húszezer korona, vételár hátralék, mint alapítványi tőke. 3. Ezen tőke kamataiból évenként 300 forint, azaz hatszáz korona az 1925-ik évi november 1-ig tőkésíttessék, a 300 forinton, azaz hatszáz koronán felüli rész pedig a főiskola kezelési hányadának levonása után két egyenlő részre osztassék és szegénysorsú, jó magaviseletű fiatal embernek akkor adassék ki, midőn azok tanítóképezdei pályájukat elvégezvén és szabályszerű megválasztásukat igazolván, tanítóságra kimennek. 4. Minthogy a 300 forint, azaz hatszáz korona évi jövedelem tőkésítése folytán az alapítványi tőke 25 év alatt 20,000 forint, azaz negyvenezer koronánál nagyobb összegre fog növekedni, – 1925. évi november 1-től kezdve az egész tőke akkori jövedelme következőleg használtassék fel: a) a jövedelem egyharmad része az alapítványi tőkének 40,000 forint, azaz nyolcvanezer koronára való növekedéséig tőkésítiessék; b) a jövedelem egyharmad része a debreceni ref. tanítóképezdében tanuló szegénysorsú, jó magaviseletű szorgalmas ifjak tápintézeti díjának fizetésére vagy kiegészítésére fordíttassék; c) a jövedelem harmadik harmadrészéből 100–100 forint, azaz kétszáz–kétszáz korona szegénysorsú jó magaviseletű ifjaknak akkor adassék, midőn azok tanítóképezdei pályájukat elvégezvén és szabályszerű megválasztatásukat igazolván, tanítóságra kimennek. 5. Azon idő után, midőn az alapítványi töke 40,000 forintra, azaz nyolcvanezer koronára felnövekedett, annak jövedelme mindaddig, amíg a tőke 100,000 forintra, azaz
kétszázezer koronára növekszik, akként használandó fel, amint az a 4-ik pont a) b) c) alpontjaiban megvan írva. A c) alpontra nézve azon bővítéssel, hogya 200–200 koronában megállapított segélyösszeg a tanárikar belátása szerint 300–300 koronáig felemelhető leend. 6. Ha az alapítványi tőke 100,000 forintra, azaz kétszázezer koronára felnövekedett, az esetben a jövedelem egyharmada a „Tanítóképezde” közszükségleteire, egyharmada a fentebbi b) pont és egyharmada a fentebbi c) pont szerinti segélyezésre fordíttassék. 7. Ezen alapítványra való felvételre a tanítóképezdei tanárkart kérjük és jogosítjuk fel; – azon kijelentéssel hogy a felvételnél a különben netalán egyforma minősítésű ifjak közül elsőbbség adassék szegénysorsú árva fiúknak, vagy szegénysorsban lévő özvegyasszonyok gyermekeinek. Debrecen, 1900 március hó 20. Dr. Medve Kálmán s. k. Medve Kálmánné Ónody Ilona. Előttünk: Kovács Lajos. Orosz István. Alapítók utólagosan még abbeli akaratukat is kifejezik, hogy a tápintézeti pótdíjak fedezésére fordítandó jövedelem rész, a főiskolában kezelt tápintézeti másnemű jövedelemmel avagy alapítványokkal összeolvasztható nem lévén, azon esetre, ha a ref. tanitóképző egy különálló s az intézet növendékeinek ellátást is biztósító internátusban helyeztetnék el, az alapítványi jövedelemnek e része ott lesz felhasználandó; és hogy ami jövedelem felesleg valamelyik évben fel nem használtatnék, az a következő év jövedelmével öszszesíthető, de mindenkor csak a megjelölt célokra fordítható. Kelt mint, fentebb: Dr. Medve Kálmán m. k. Medve Kálmánné Ónody Ilona. Előttünk: Kovács Lajos tanítóképző intézeti igazgató-tanár. Orosz István tanítóképző intézeti r. tanár. 3. Alapító-levél. Alulírottak u. m. dr. Medve Kálmán és neje Ónody Ilona, a protestáns szellemben való népnevelés előmozdítása céljából s a gyermekeinkhez még a síróntúl is tartó ragaszkodásunk jeléül a debreceni ev. ref. főiskola egyik alkatrészét tévő tanítóképezde tanulóinak gyámolítására 1000 forintot azaz kétezer koronát teszünk le a főiskola gazdasági tanácsa kezelése alá s az illetőknek alkalmazkodás és megtartás végett a következőket ajánljuk szíves figyelmökbe: 1. Ezen alapítvány a kiskorban elhalt kedves gyermekeink Sándor és Ernő emlékére „mezőmadarasi dálnoki Medve Sándor és mezőmadarasi dálnoki Medve Ernő” név alatt kezeltessék. 2. Ezen alapítvány jövedelme olyan tanulónak adassék, aki Bihar vármegyében született, szegény sorsban levő árva, vagy pedig szegény sorsban levű özvegyasszony gyermeke, jó magaviseletű és szorgalmatos. Ha az alapítvány jövedelméért Bihar vármegyében született tanuló nem folyamodnék, vagy arra biharmegyei tanuló érdemesnek nem találtatnék, az esetben a jövedelem bárhonnan származott szegény sorsban levő jó magaviseletű szorgalmas tanulónak kiadható. 3. Ezen alapítványra való felvételre a tanítóképezdei tanárkart kérjük és jogosítjuk fel. Debrecen. 1900 március hó 20. Dr. Medve Kálmán m. k. Medve Kálmánné, Ónody Ilona. Előttünk: Kovács Lajos, Orosz István.
II. A lefolyt évben a következő tanulók részesültek ösztöndíjban: 1. Ajtai alapítványból: Barta István 1. o. t. 20 K. 2. Balla Athanáz alapítványból: Vaska Kornél 4. o. t. 48 K. 3. Barát Imre alapítványból: Apostol Gábor 1. o. t. 14 K. 4. Basa–Győry alapítványból: Bordás Imre 3. o. t. 30 K. Mile Imre 2. o t. 70 K. 5. Borotvás alapítványból: Soós Dezső 3. o. t. 30 K. 6. Borsi alapítványból: Kozsár Gyula 1. o. t 100 K. 7. Gecző Gedeon alapítványból: Kövendi László 4. o. t. 60 K. 8. Kun–Fóris alapítványból: Kádár Elek 1. o. t. 8 K. 9. Özv. Medve Dánielné Koroknay Katalin alapítványból: Kortyán Gusztáv 4. o. t. 40 K. Illyés Zoltán 3. o. t. 40 K. 10. Medve Ernő és Sándor alapítványból: Ungvári Károly 4. o. t 80 K. 11. Medve Kálmán és neje alapítványból: Cserényi Lajos 4. o. t. 200 K. Wallner Gyula 4. o. t. 200 K. 12. Nyiri Péter alapítványból: Szűcs Gergely 1. o. t. 25 K. 13. Pallay alapítványból: Kis Károly 3. o. t. 80 K. Silye Gyula 2. o. t. 80 K. 14. Simay–Nagy alapítványból: Szendi István 4. o. t 200 K. Csánki Adorján 2. o. t. 170 K. Császár Dezső 3. o. t. 110 K. Balogh Zsigmond 2. o. t. 110 K. Horváth Béla 1. o. t 110 K. 15. Stahl Henrik alapítványból: Boros Mihály 4. o. t. 7 korona 50 fillér. Weihmann Jakab 3. o. t. 7 korona 50 fillér. 16. Szabó–Bethleni alapítványból: Saja Antal 4. o. t. 80 K. Kalas Sándor 4. o. t. 80 K. Sipos Ferenc 3. o. t. 80 K. Orosz Imre 3. o. t. 80 K. Báthori István 2. o. t. 80 K. K. Tóth Kálmán 1. o. t. 80 K.
17. Szoboszlay–Papp alapítványból: Daku János 4. o. t. 160 K. 18. Szokolay–Losonczy alapítványból: Losonczy József 4. o. t. 15 K. 19. Szombathy–Vörösmarty alapítványból: Géder József 3. o. t. 48 K. Uri Lajos 3. o. t. 48 K. Nyári József 3. o. t. 48 K. Végh András 2. o. t. 48 K. 20. Szondy–Kenessey alapítványból: László Sándor 2. o. t. tápintézetre 120 K. 21. Töltési alapítványból: Kálmán Mihály 3. o. t. 35 K. Nagy Lajos 2. o. t. 35 K. 22. Váradi–Aszalay alapítványból: Zong Ferenc 2. o. t. 255 korona 60 fillér. 23. 1868-ban végzett hittanhallgatók alapítványából: Géder József 3. o. t. 18 K. (Tankönyvekre.) 24. Debreceni Első Takarékpénztár adományából: Pásztor Lajos 3. o. t. 50 K. Kivülről nyert segélyek. 1. Debreceni ref egyház Mária Terézia-alapjából. Szabó Lajos 2. o. t. egyházi árva 120 kor. 2. H.-Szoboszlói alapítványból (Nagy Sándor alapítvány) Nagy Gusztáv 3. o. t. 200 kor. 3. Debrecen város segélyéből: Rátonyi Lajos 2. o. t. 63 kor. 4 H.-Böszörményi alapítványból: Zolnai Mihály 3. o. t. 25 kor. Bertalan Antal 2. o. t. 25 kor. 5. Az országos tanítói árvaház növendéke volt: Kiss Jenő 1. o. t. (Akinek évi ellátása 200 koronára tehető.) Ez ösztöndíjak összege: 3834 kor., amikhez még a tápintézeti jótéteményben élvezett Saápy–Böszörményi-, Halász-, Márk Endre-, Tisza-alapítványok járulnak 640 kor. segéllyel. B) Könyvjutalmak. A Kendeffy alapítványból 36 K állott a tanárkar rendelkezése alatt jutalomkönyvek beszerzésére. Könyvjutalomban részesültek: Barbócz Sámuel 4. o. t., a zenekar vezetője: Reviczky, Költemények. Kacsó Ignác 4. o. t., az önképzőkör elnöke: Radó, Költők albuma. Orgován József 4. o. t., az énekkar vezetője: Deák, Emke-dalok (4 szólammal). Saja Antal 4. o. t., a zongora-játékban tanúsított kiváló előmeneteléért Endrődi, Költemények. 5 Bordás Imre 3. o. t., a művészeti tárgyakban feltüntetett előmeneteléért: Petőfi, Költemények. Nagy Lajos 3. o. t.: Laurie A., Diákélet Angolországban. Csánky Adorján 2. o. t.: Endrődi, Bokréta. Hajdu Zoltán 2. o. t.: Deák, Emkedalok (2–3 szólammal). Császi Károly 1. o. t.: Kipling, Történetek az őserdőből.
10 Molnár György 1. o. t.: Maryat, Rüstig Zsigmond. C) Jutalmul rajzoló eszközöket kaptak, Bakoss Tibor tanár adományából 30 K értékben: Telki Mátyás 3. o., Apostol Gábor 1. o., Kádár Elek 1. o. tanulók. Jegyzés. Az ösztöndíjakat magában foglaló részletes leírás új kiadása Balogh Ferenc theol. tanár és főiskolai levéltárnok úr összeállításában megjelent; a terjedelmes füzet a főiskolai háznagyi hivatalban 50 fillér áron kapható.
________
XI. Tanítóságra kibocsátás. A főtiszteletű egyházkerületi közgyűlés 1875. évi 272. számú végzéséhez képest az érdekelt egyházi előljáróságok indokolt kérelmére, főtiszteletű püspök úr beleegyezésével, ideiglenes tanítóságoka (kivételesen nevelőségre) a következő tanítványainkat bocsátottuk ki: I. Az iskolai év kezdetén: 1. Gál János 4. o. tanulót a gyantéi pusztai iskolába. 2. Szabó Sándor 4. o. tanulót a puszta-hegyesi iskolába. 3. Jónás József 4. o. tanulót nevelőnek Hegyköz-szentimrére. 4. Halmi Géza 3. o. tanulót a derceni egyházba. II. Az első félév folyamán: 5. Molnár Ferenc 4. o. tanulót az örvéndi egyházba. 6. Zöld István 4. o. tanulót a felsőjózsai egyházba. 7. Rátkai Ferenc 3. o. tanulót a békési egyházba. 8. Mikó Sándor 3. o. tanulót a géresi egyházba.
________
XII. Tanítóképesítés. A lefolyt iskolai évben két képesítővizsgát tartottunk; az egyiket 1907. év dec. havában, a javítók s általában az előző iskolai évről átmaradtak részére, a másikat 1908. év június havában a most végzettek részére. 1. Az 1907. évi dec. hóban tartott javító és pótló képesítő vizsgálatra 25 vizsgázó jelentkezett és pedig 16 egész vizsgára, 1 orgona-pótlásra, 8 pedig javításra. A vizsgálóbizottság nagyt. Dávidházy János esperes úr elnöklete alatt, Győry Lajos esperes, Somogyi Pál nyug. tanár, egyházkerületi kiküldöttekből, a tanítóképző intézeti és az érdekelt kir. gazd. akadémiai tanárokból alakult. 1. Az írásbeli vizsga, dec. hó 18–19. napjain tartatott, szabályszerű tanári felügyelet alatt. A vizsga tárgyai a kivetkezők voltak: a) Neveléstani tétel. A jutalmazás jelentősége és alkalmazása a népiskolában. b) Német fordítás. „Die Wohltat” cím alatt feldiktált szöveg magyarra fordítása. c) Mértani tételek, melyekből a vizsgázóknak saját választásuk szerint kettőt kellett kidolgozniok. 1. Mennyi azon szabályos 6 oldalú gula térfogata, melynek egy alapéle 35 cm., magassága egyenlő az alap-lap központi távolságának hatszorosával? (A szabályos hatszög központi távolságának viszonyszáma 0∙866). 2. Hányan térnek el azon téglalap alapú asztal mellett, melynek szelessége 150 cm., átlója 250 cm., ha egyre-egyre 50 cm, jut az asztal kerületéből? 3. Hány hektoliter víz fér el egy olyan félgömb alakú víztartóba, melynek egyenlítői területe 53,066 cm.? 4. Egy tölgyfa törzse hengeralakban van kifaragva; mennyit nyom az, ha a henger alapterülete 2122∙64 cm., magassága 6-szor akkora, mint az alap átmérője? (A tölgyfa súlya 0∙75 gr.) d) Szabadkézi rajz. Mértani test csoport rajzolása. e) Egy lap szépírás. Az írásbeli dolgozatok felöl a dec. 20. napján tartott bizottsági értekezlet a szaktanárok bírálata és jelentése alapján úgy határozott, hogy 9 vizsgázó a német nyelvből és 4 vizsgázó a mértanból elégtelen osztályzatot érdemelvén, azok a szóbeli vizsgán e tárgyakból behatóan megvizsgálandók. 2. A szóbeli és gyakorlati vizsgák dec. hó 19–21 napjain tartattak. A vizsga eredményeinek végleges megállapítása után 1. Oklevelet nyertek a következő vizsgázók: Papp Gusztáv debreceni tanító kitünő ált. osztályzattal. T. Balogh Sándor b.-udvarii tanító jó ált. osztályzattal. Karikás Sándor tamásváraljai tanító jó ált. osztályzattal. Nagy Lajos tanítójelölt jó ált. osztályzattal. 5 Osváth László tanítójelölt jó ált. osztályzattal. Szentmiklósy Gyula tanítójelölt jó ált. osztályzattal. Végh Sámuel sarkadősi p. tanító jó ált. osztályzattal. Bacza Illés érkeserüi tanító elegendő ált. osztályzattal. Barcsa Mihály b.-udvarii s. lelkész-tanító elegendő ált. osztályzattal 10 Borza Elemér tanítójelölt elegendő ált. osztályzattal. Dávid Mihály dobrai tanító elegendő ált. osztályzattal. Dorogi Márton tanítójelölt elegendő ált. osztályzattal.
Karakas István elegendő ált. osztályzattal. Pelsőczy Kálmán újfehértói tanító elegendő ált. osztályzattal. 15Thamássy Lajos tanítójelölt elegendő ált. osztályzattal. Tarcsi Sándor tanítójelölt elegendő ált. osztályzattal. Turi Béla tanítójelölt elegendő ált. osztályzattal. 2. Orgonázási igazolványt nyert: Deák Sándor tunyogi tanító jeles osztályzattal. 3. Javításra utasíttatott 1–2 tárgyból 5 vizsgázó. 4. Ismétlésre utasíttatott több tárgy miatt 2 vizsgázó. II. Az iskolai év végén tartott képesítő vizsgára, a kitűzött határidőben, június hó 3. napján 42 vizsgázó jelentkezett, kik közül 5 javító, 36 teljes, 1 orgona pótvizsgára jelentkezett; a teljes vizsgások között két jelentkező theológiai tanfolyamot végzett segédlelkész-tanító. 1. Az írásbeli vizsga 1908 június hó 4–5. napjain tartatott, szabályszerű tanári felügyelet mellett. A vizsga tárgyaiul a tanárkar által felterjesztett tételek közül a főtiszteletű püspöki hivatal a következőket jelölte ki: a) Neveléstani-tétel: A helyesen épített és felszerelt iskola-épület leírása. b) Németfordítás: „Der Sommer” címen feldiktált szöveg magyarra fordítása. c) Mértani-tételek: Egy egyenoldalú henger vezér vonala 219∙8 cm; mennyi a felülete és köbtartalma? 2. Mennyi a felülete és köbtartalma egy olyan négyzet-alapú gúlának, melynek alapterülete 2916 cm2, közép-magassága 36 cm, oldal-magassága 45 cm. ? 3. Mennyi az olyan egyeneskúp köbtartalma, melynek alapsúgara 42 cm, oldalvonalának hossza pedig 70 cm. ? 4. Egy kocka alapterülete 2116 cm2; mennyi annak a gömbnek a köbtartalma, mely az adott kockába épen elfér? d) A szabadkézi rajzból: Természet után különféle testcsoportok és egyszerűbb házi, vagy gazdasági eszközök rajzolása, ezen célra szolgáló fa minták után. e) Egy lap szépírás, melynek szövegét nagybetűvel kezdődő hely-, vagy személynevek képezik. Az írásbeli feladatokat 36 jelölt dolgozta ki. A dolgozatokat az illetékes tanárok előzetesen megbírálták s az elnökség részéről Győry Lajos esperes úr felülvizsgálta; majd a június hó 24. napján tartott bizottsági értekezlet az osztályzatot végleg megállapította s a végeredményhez képest 6 vizsgázót a német nyelvből kapott elégtelen osztályzata miatt, beható szóbeli vizsgára, egyet pedig a rajzból újabb próba tételre utasított. 2. A szóbeli és közben a gyakorlati vizsgák június 24–28. napjain tartattak, Dávidházy János esperes elnöklete alatt, Görömbei Péter, Győry Lajos esperesekből, mint egyházkerületi kiküldöttekből, továbbá a képzőintézeti s részben az érdekelt kir. gazdasági akad. tanárokból alakított bizottság előtt. A vizsga eredményének végleges megállapítása után: 1. Oklevelet nyertek a következő vizsgázók: Boros Mihály tanítójelölt kitűnő Nagy József „ kitűnő Cserényi Lajos „ jeles Kacsó Endre „ jeles 5 Kacsó Ignác „ jeles Kerekes József tanítójelölt kitűnő
ált.osztályzattal. „ „ „ „ „ „ „ „ ált. osztályzattal.
Kortyán Gusztáv „ jeles „ „ Kövendi László „ jeles „ „ Lovas Sándor „ jeles „ „ 10 Saja Antal „ jeles „ „ Ungvári Károly „ jeles „ „ Juhász Imre „ jeles „ „ Wallner Gyula „ jeles „ „ Bardócz Sámuel „ jó „ „ 15 Daku János „ jó „ „ Deák Ferenc „ jó „ „ Falusi Gyula „ jó „ „ Molnár János „ jó „ „ Szendi István „ jó „ „ 20 Végh Lajos „ jó „ „ Czavar A. Gyula „ elegendő „ „ Kaizler Sándor „ elegendő „ „ Károly Gáspár m.-ligeti tanító elegendő „ „ Kis Lajos macsi-pusztai tanító elegendő „ „ 25 Németi István ibrányi tanító elegendő „ „ Orgován József tanítójelölt elegendő „ „ Puskás Ferenc tanítójelölt elegendő „ „ Szőllősi János tanítójelölt elegendő „ „ Tóth Miklós tanítójelölt elegendő „ „ 30 Varga József b.-nagybajomi s. lelk.-tan. elegendő ált. oszt. Vidó József m.-berényi tanító elegendő ált. osztályzattal. 2. Orgonázási igazolványt nyert Sajtos Sándor h.-m.-vásárhelyi tanító kitűnő osztályzattal. 3. Javításra utasítatott 1–2 tárgyból 10 vizsgázó.
________
XIII. Tájékoztatás a következő iskolai évre. 1. A tanítóképző-intézetbe olyan éptestű, egészséges tanulók vétetnek fel kik a 15-ik életévöket betöltötték s a középiskola négy, vagy a felső népiskola három osztályát elvégezték. Testi épségét és egészségét illetőleg minden új tanulónak valamely hatósági, vagy a debreceni főiskolai orvos bizonyítványával nemcsak azt kell igazolnia, hogy ép szervezetű és semmiféle szervi bajban nem szenved, hanem azt is, hogy testi fejlődése annyira előre haladt, miszerint a tanítói kiképzéssel és tanítói hivatással együtt járó jelentékeny testi és szellemi munkát egészségének veszélyeztetése nélkül megbírja. Előképzettségét minden jelentkező iskolai bizonyítvánnyal igazolja; a négy középiskola (vagy három felső népiskolai) osztály szabályszerű elvégzése nélkül senki sem vehető fel. E mellett azok, akik közepes vagy gyenge (javított osztályzatú) iskolai bizonyítvánnyal jelentkeznek, továbbá, akik a gazdasági tanfolyammal egybekötött felső népiskolából jönnek, beíratásuk előtt egyes tárgyakból szóbeli és írásbeli felvételi vizsga alá vettetnek s a vizsga nem sikerülése esetén elutasíttatnak. Tekintettel továbbá az éneklés nagy jelentőségére, abból a biztos és tiszta zenei hallás tekintetében minden új tanulónak felvételi vizsgát kell tennie. Általában a jelentkezők nagyobb száma esetén joga van a tanárkarnak a jobb bizonyítványúakat kiválasztani s a törvényes létszám kiteltével a többieket felvételnél mellőzni. 2. A felvétel és beírás ideje régibb tanulóinkra nézve szeptember hó 3–5. napjai, a javító- és pótvizsgáké szept. 3–4. a magánvizsgáké szept. 2. napja. Az új jelentkezőknek okmányokkal felszerelt kérvényöket előre nevezetesen aug. hó 20. napjáig kell beküldeniök az igazgatósághoz; személyes jelentkezés ekkor nem szükséges. A kellő időken beérkezett kérvények elintézéséről a felvétel tekintetében augusztus 25–26-án értesíttetnek a jelentkezők. Felvételök esetén az új tanulóknak is szeptember hó 3–5. napjain kell beiratkozás végett jelentkezniök, amikor a jelzett felvételi vizsgák is megtartatnak. A felvételt kérő folyamodásokat a következő okmányokkal kell felszerelni: keresztlevéllel, hatósági vagy főisk. orvosi bizonyítvánnyal, himlőoltási (újraoltási) igazolvánnyal, iskolai bizonyítvánnyal, ezeken kívül az iskolai, jótéteményeket igénylők részéről szülőik vagyoni állapotát feltüntető s az illetékes lelkész által is ellenjegyzett hatósági bizonyítvánnyal. A beírásra a tanulók személyesen, az új tanulók lehetőleg szülőik, gyámjok, vagy azok megbízottja kíséretében jelentkeznek az igazgatóságnál. 3. A tanítóképző-intézeti tanulók tandíjat nem fizetnek, kivéve a nem protestáns vallásúakat, kiknek tandíjok 12 K és kollégiumi könyvtárdíjok 2 K. Az új tanulók beíratási díja 4 K. Ezenkívül az ifjúsági betegsegélyző egyesület javára minden tanuló 5 K évi tagdíjat fizet, amiért aztán ingyenes gyógykezelésben részesül; további általánosan kötelező díjak: tisztogatási díj: 20 fillér, az ifjúsági segélyző-egyesület tagsági díja: 2 K és ifjúsági könyvtárdíj (az osztálykönyvtárak gyarapítására) 50 fillér. 4. Az iskolai jótétemények elnyeréseért a folyamodások a beíráskor szeptember hó 5-ik napjáig adandók be, melyeket a tanárkar szept. hó 7-ik napján elintéz. A jelentkezők nagy száma esetén azonban a kéréseknek egy része nem lévén teljesíthető, e miatt a gyengébb osztályzatú tanulók és általában az újonnan jövők, míg a tanítói pálya iránti szeretetöket itteni előmenetelökkel nem igazolják, a jótéteményekre kevésbé számíthatnak. Ily esetben aztán első félévi, esetleg egész évi fentartásuknak biztosítva kell lenni. 5. A lakásra felvett tanítóképző-intézeti tanulók más lakásbért nem fizetnek, mint takarítási és világítási díj címén évi 12 koronát, a városon fogadott lakásokban elhelyezettek
világítás nélkül 3 koronát. A lakószobák a szükséges bútorokkal el vannak látva; ágyneműekről azonban a lakók gondoskodnak. Kötelező ágyneműek: 2 lepedő, 1 párna 2 párnahajjal, 1 paplan vagy pokróc. 6. A tápintézeti étkezés szeptember hó 4-ik napján kezdődik. Az esedékes díjak két részletben, ú. m. szeptember hó elején és a következő január hó végén fizetendők, ilyen részletekben:
Az eddigi „ebédes” tanulók részére, akik t. i. a tápintézetbe már nem jutottak be és külön főzőnőknél nyertek 100 K évdíjért ebédet, az 1906. évi egyházkerületi közgyűlés 320. sz. fölhatalmazása alapján az egyházkerületi segélyből elért megtakarítás erejéig az ebédhez egyszerű vacsoráról is gondoskodhatunk. Így az ”ebédből álló étkezés” megszűnt s helyébe a tápintézeti ellátásnak megfelelő ebédből és vacsorából álló külön étkezés jótéteménye lépett. E külön étkezés pótdíja, a tápintézeti „száz koronás” díjhoz képest szintén 108 K-ban állapíttatott meg, mely összeg ugyancsak a kiírt határidőkben, két egyenlő részletben fizetendő. 7. Múlt évi tanulóink az új tanévre addig fel nem vehetők, míg az előző évről minden iskolai tartozásaikat ki nem fizetik. 8. Az új iskolai év szeptember hó 9. napján tartandó istenitisztelettel nyittatik meg s a tanítás szept. 10 napján kezdődik.
________
XIV. Gyakorló iskola. A tanítóképző intézet gyakorló iskolája Kiss György okleveles tanító vezetése alatt 4 osztályú elemi fiuiskola. 1. Helyiségei: egy tanterem, elő- és oldalszobával. A terem középnagyságú, magas, világos jól szellőztethető, az egészség kívánalmainak általában megfelel; az oldalszoba irodáúl és a tanszerek elhelyezésére, az előszoba pedig a tanulók ruhatáráúl szolgál. A beosztás tehát célszerűség szempontjából kifogástalan. Maga a tanterem térfogatára nézve 30– 40 tanulónak, s néhány képezdei növendéknek befogadására épen elegendő: a tömeges, egész osztállyal való hoszpitálásra azonban, amit pedig az új tanterv az eddiginél is nagyobb mértékben sürget, szűknek bizonyúlt. E bajon aztán úgy segítünk, hogy minden egyes alkalommal megosztjuk az iskolát, csupán azon azon osztály növendékeit tartván vissza a tanterembe, melyre a tanításnál közvetlen szükségünk van: a többi 3 osztályt pedig azon órára az üresen maradt képzőintézeti terembe helyezzük át. A képezdei egész osztályok előtt való próbatanítás alkalmával pedig a gyakorló iskola megfelelő osztályát visszük a képzőintézeti növendékek azon osztályába, ahol tanítás tartatik. Gyakorló iskolánknak feladata teljesítésére szükséges tágasabb helyiségekhez jutását a főgimnázium rövid idő alatt bekövetkezhető kitelepítésétől várjuk és reméljük. 2. Tanulók száma. A lefolyt évre 38 tanuló íratott be, mely létszám az egyes osztályok között így oszlik meg: I. osztályban 13. II.-ban 7. III.-ban 8. IV.-ben 10. Mint az előző években, úgy most is több jelentkezőt kénytelelenek voltunk visszautasítani, annyival inkább, mivel a tanterem térfogata sem engedi meg a létszám növelését. A rendes tanulókon kívül 5 magántanulónk volt ez év folyamán. 3. Tanítási idő. A tanév 1907. év szeptember hó 1-ső napján a beírásokkal vette kezdetét s a 3-ik napon megindult a tanítás. Munkánk a szokásos szüreti és 3 ünnepi szünnapok számításon kivülhagyásával zavartalanul folyt az isk. év végéig: 1907 június hó 21. napjáig. 4. A tanulók egészségi állapota. Járványos s más veszélyes betegségi eset ez év folyamán, nem fordult elő. Rövid ideig tartó gyengélkedés s egyéb körülmények miatt többen mulasztottak ugyan, de igazolatlan mulasztás nem történt. Igazolva mulasztott félnapok száma: 1017, amely 37 tanuló közt oszlik meg: 1 tanuló nem mulasztott. 5. Tananyag. A gyakorló iskola a nyelvtan, számtan, földrajzra, valamint a vallástanra a III. és IV. osztályban az egyházkerületi. „A” tantervet, a többi tantárgyakra nézve pedig a „C” tantervet követi. Hogy a képezdei növendékekre vonatkozólag a gyakorlati kiképzés érdekében minden kivánalmat lehetőleg kielégítsünk, a négy osztály tananyagán igen gyakran felül haladtunk, mert alkalom-adtával az V-ik, sőt VI-ik osztály anyagának egyes külön álló részleteit is félórás tanmenetben gyakorlati tanításul felvettük. A folyó iskolai évben a kézügyességi oktatást folytattuk a következő tananyag keresztülvitelével. I. Papiros munkák. Lágy papír hajlítgatás: csákó, sisak, csónak, vitorlás csónak, madár, tálca, pénztárca, hamutartó, Papírvágás gyakorlása összekötve rajzolással: kereszt, kalap, cilinder, létra, tojás pohár, körte, kancsó, macska. Félkemény papírból: kockadoboz, téglány-skatulya, szegélyezett és összekötött dobozok, névjegytartó. II. Agyag munka: golyók, golyófűzérek, zsemle, perec, kifli, tojás, madárfészek tojással, mozsár, citrom, répa, retek, cipő, kocka, házikók. Egy pár falevél mintázása. A kézügyesség tanítására az első félévben különórát nem tartottunk, hanem az úgynevezett csendes vagy magánfoglalkozás körében igyekeztünk megvalósítani. A kísérlet
meggyőzött a felől, hogy osztatlan iskolában ez a legkisebb fennakadás nélkül megvalósítható. A 2-ik félévben heti 2 órán külön foglalkoztunk a kézügyesítéssel. Tanítványaink különös jó kedvvel vettek részt ebben a reájuk nézve egészen új oktatásban s a szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy e foglalkoztatás úgy alaki, mint a gyakorlati képzés szempontjából kiváló fontos szerepre van hivatva a népiskolai nevelés körében. Itt kell megemlítenem, hogy e tárgy tanításával, növendékeinket anyagi áldozat hozatalával nem terheltük, a tanításhoz szükséges anyag a tanítóképző-intézeti növendékekéből vétetvén. 6. Taneszközök. A gyakorló-iskola a szükséges taneszközökkel kellően el van látva. Hogy tovább nem terjeszkedünk, annak a helyiségek szűk volta az oka. A még beszerzendőkre szükséges alapot tandíjbevételünk nyujtja. A tanészközök főbb csoportokban: 1. Iskolai bútorok: 27 leltári szám alatt. Értékök ................................ 354 K 30 2. Taneszközök, tanszerek: 362 leltári szám alatt. Értékök ................ 875 K 46 3. Szakkönyvtár 337 leltári szám alatt. Értékök ................................... 793 K 74
f f f
7. Gyakorló-iskolai tandíjalap. Az elmúlt iskolai évben 32 növendéktől (à 20 kor.) 640 korona tandíj folyt be a főiskolai háznagyi hivatalnál, mely összeggel és az időközi kamatokkal (a kiadások leszámítása után) az alap jelenlegi állománya 6139 korona 30 fillérre növekedett. 8. Jótétemények. A gyakorló-iskola növendékei a szülők anyagi helyzete szerint – csekély kivétellel – nincsenek az iskola segélyére utalva. Azok a növendékek, kiknek szüleik hivataluknál fogva a kollégiummal közelebbi összeköttetésben állanak, tandíjmentesek. Ilyen volt: 6. Ezen kívül Zalányi András 1. osztályú tanuló a Szombathy–Vörösmaty-alapból 24 korona segélyt, Kerekes Andor 3. osztályú tanuló pedig a jövedéki-bírság alapból 60 K ösztöndíjat kapott. 9. Iskolai ünnepélyek. A gyakorló-iskola a tanítóképzővel együtt résztvett a főiskolai évmegnyitó (1907 szept. 9.) és évzáró (1908 jún. 13.) istentiszteleten, továbbá a reformáció ünnepén tartott istentiszteleten; (1907 október 30.) a márciusi nagy események méltatását március 14-ikén (minthogy márc. l5-én a főiskolai ifjúság rendezi nagy szabású ünnepélyeit) szűkebb körű iskolai ünnepéllyel tettük maradandó emlékűvé, amikor a Hymnus és Szózat elénekelése közt a gyermekek felfogásához mért buzdító és hazafias szellemű beszéddel emlékeztünk meg a nap jelentőségéről. Június 5-ikén a városhoz közelfekvő „Nagyerdőre”rándultunk ki s a szép számmal megjelent szülők és érdeklődök elismerése mellett a következő műsorral rendeztünk májusi ünnepélyt: A kis generális. Szavalta: Dávidházy Kálmán 1. o. t. „Édes anyám, ha bejön.” Népdal. Az özvegy asszony és gyermekei. Szav.: Oláh Géza 1. o. t. „Tisza vizén megy a hajó.” Népdal. Virágszedő leányok. Szavalta: Nagy Béla 1. o. t. „Anikó dala.” Énekelték: Kerekes Andor és Ujfalussy Béla 4. o. tanulók. A magyar huszár. Szavalta: Takács Pál. 2. o. t. „Jönnek, jönnek a huszárok.” Dal. A rab oroszlán. Szavalta: Kondor István 2. o. t. „Bezerédy nótája.” Dal. Boldog anya. Szavalta: Koszorus Ferenc 3. o. t. „Ablakomban rozmaringszál.” Dal.
A kis parasztlány. Szavalta: Csernátony Lajos 3. o. t. „Kis pacsirta száll a légben.” Dal. Magyar vagyok. Szavalta: Ozory György 3. o. t. „Árpád apánk.” Dal. Jó honfiak, honleányok. Szavalta: Ujfalussy Béla 4. o. t. „Falu végen van a házunk.” Dal. Magyarország. Szavalta: Tóth Béla 4. o. t. „Vékony héja van a...” Népdal. Dal a hazáról. Szavalta: Beczner Ferenc 4. o. t. ”Kuruc dal.” Ének. 10. Iskolai látogatás. Dr. Balkányi Ede kerületi orvos a himlő-újraoltás, dr. Somogyi Zoltán kórházi szemorvos pedig a szembetegség ellenőrzése céljából látogatták meg iskolánkat. Az évenként szokásos esperesi látogatást – canonica visitatió – nagytiszteletű Elek István lelkész úr május 12. napján teljesítette. A látottak és tapasztaltak felől mondott elismerő nyilatkozata a legszebb jutalom kifejtett munkásságunkért. 11. Beszerzések. Könyvkötésekre (12∙80 K), irodai szükségletekre (19∙36 K), könyvekre (20∙16 K), faliképre (4∙50 K) együtt 56∙82 K.-t fordítottunk. 12. Tanév bezárás. Az iskolai évet bezáró napon a tanteremben a növendékek rajz-. írás-, fogalmazás és kézügyességi munkáit kiállítottuk s az azt megtekintők kellemes és kedvező benyomással távoztak. Nyilvános záróvizsgánk folyó év június hó 21-ikén d. e. 10– 12 óráig a főiskola imatermében, a képzőintézeti igazgató és a tanárkar vezetése alatt, a képezdei tanulók s a szép számmal egybegyűlt szülők s érdeklődő közönség jelenlétében tartatott meg s évi munkásságunk az igazgató buzdító beszédével rekesztetett be.
13. Tanulók névsora.
* Jegyek, rövidítések magyarázata: Erkölcsre nézve: 1 = példás; 2 = jó; 3 = szabályszerű; 4 = kevésbé szabályszerű. Szorgalomra nézve: 1 = állandó; 2 = változó, 3 = hanyag. Előmenetelre nézve: 1 = kitűnő 2 = jeles; 3 = jó; 4 = elegendő; 5 = nem elegendő.
Magántanulók: Kőrösi Kálmán I. o. t., Csanak Béka II. o. t., Csanak János III. o. t., Poroszlay Jenő III. o. t. és Domahidy István IV. o. tanulók.
14. Összefoglaló kimutatás a nyilványos tanulókról.
TARTALOM. I. Az 1907–8. iskolai év főbb eseményei. .................................................................................. 2 II. A főiskola alkotó részei és kormányzata. ............................................................................ 15 III. Tanárkar. ............................................................................................................................ 17 IV. Tantárgyak. ........................................................................................................................ 19 V. A tanulók névsora és osztályjegyzéke. ................................................................................ 29 VI. Összefoglaló kimutatások. ................................................................................................. 42 VII. Pályázatok. ........................................................................................................................ 45 VIII. Ifjúsági egyesületek. ........................................................................................................ 49 IX. Tanítási eszközök. .............................................................................................................. 60 X. Jótétemények, segélyezések. ............................................................................................... 66 XI. Tanítóságra kibocsátás. ...................................................................................................... 77 XII. Tanítóképesítés. ................................................................................................................ 78 XIII. Tájékoztatás a következő iskolai évre. ............................................................................ 81 XIV. Gyakorló iskola. .............................................................................................................. 83
________