A csonthéjasok betegségei
1
Prunus (cseresznye, meggy) nekrotikus gyűrűsfoltossága (Kertész) Kórokozó:
Prunus necrotic ring spot virus, PNRSV Gazdanövények:
cseresznye meggy szilva őszibarack kajszibarack vadon élő csonthéjas fajok 2
Prunus (cseresznye, meggy) nekrotikus gyűrűsfoltossága (Kertész) A csonthéjasok legelterjedtebb vírusbetegsége. Terjedés:
metszéssel szemzéshez használt hajtásokkal magokkal virágporral nematódákkal (pl. Longidorus elongatus) vegetatívan (gyökerek érintkezése) 3
Prunus (cseresznye, meggy) nekrotikus gyűrűsfoltossága (Kertész) Sokk tünetek: nekrotikus barna foltok a leveleken, melyek később kilyukadnak
hajtások és a rügyek deformálódása és pusztulása
4
Prunus (cseresznye, meggy) nekrotikus gyűrűsfoltossága (Kertész) Krónikus tünetek: a levelek fűzfalevél szerűek, erősen fogazottak, kettős levélcsúcs
levél fonákon enációk (kinövések) Forrás: internet
5
Prunus (cseresznye, meggy) nekrotikus gyűrűsfoltossága (Kertész) Védekezés:
beteg fák megsemmisítése vírusmentes szaporítóanyag (tesztelés indikátornövényekkel, hősokk, virágok eltávolítása a pollenátvitel megakadályozására)
6
Szilva himlő, „Sharka” vírus (Kertész) Kórokozó:
Plum pox virus, PPV Gazdanövények: szilva őszibarack kajszibarack
Forrás: internet 7
Szilva himlő, „Sharka” vírus (Kertész) Tünetek ¾ Levélen gyűrűs foltok, vagy tölgyfalevél mintázat
Forrás: internet
Szilva himlő, „Sharka” vírus (Kertész) Tünetek ¾ Mag „leopárdfoltos” ¾ Gyümölcsön gyűrűs foltok. A gyümölcs féléretten lehullik.
Forrás: internet
Forrás: internet
Szilva himlő, „Sharka” vírus (Kertész) Terjedés ¾ Mechanikai vírusátvitel (szedés, metszés, vegetatív szaporítás) ¾ Pollen ¾ Levéletvek (kisebb jelentőségű)
Forrás: internet
Védekezés Agrotechnikai: ¾ Egészséges szaporítóanyag ¾ Fertőzött fák eltávolítása Kémiai: ¾ Levéltetű elleni védekezés
Baktériumos gyökérgolyva Agrobacerium tumefaciens
Forrás: internet
Őszibarack tafrinás levélfodrosodása Kórokozó: Taphrina deformans A gomba a hidegebb, hűvösebb, esősebb éghajlatú területen okoz jelentős kárt.
Forrás: internet
Őszibarack tafrinás levélfodrosodása Tünetek: ¾ elliptikus vagy szabályos kör alakú piros folt a fiatal leveleken ¾ A levelek ráncosodnak, a színük mélyvörösre változik. ¾ a levelek megvastagodnak és deformálódnak. ¾ a virágok is károsodnak, deformálódnak és terméketlenné válnak. ¾ a termés héja hólyagos lesz, a fertőzött foltok megbarnulnak és elrohadnak. ¾ a fa akár a termését is elveszítheti
Forrás: internet
Őszibarack tafrinás levélfodrosodása Az aszkuszokban keletkező spórák sarjadással szaporodnak szétszóródás előtt. A gomba micéliuma a sejtek közötti csatornákban terjed és táplálkozik.
Forrás: internet
Forrás: internet
Őszibarack tafrinás levélfodrosodása Taphrina deformans A gomba tömlői és tömlőspórái a levél epidermiszét áttörve jutnak a felületre. (Dérgomba)
Forrás: internet
Forrás: internet
Őszibarack tafrinás levélfodrosodása Fertőzési forrás: A kórokozó a fakérgen, az ágakon és a lehullott leveleken telel át aszkuszokkal. Ha a talajba kerül, szaprofitaként évekig életképes marad.
Kedvező feltételek: ¾ kora tavasszal 5 °C-os átlaghőmérséklet ¾ optimális hőmérséklet 5-10 °C, melyet eső, köd és harmat kísér (március 2. felétől május elejéig) Nyár: kedvezőtlen, ezt kitartóspóra formában vészeli át.
Őszibarack tafrinás levélfodrosodása Védekezés: Preventíven!
¾ megfelelő termőterület kiválasztása (ne mélyen fekvő) ¾ tél végi lemosó permetezés rügypattanás előtt rézszulfát, rézhidroxd, rézoxiklorid szerekkel Egérfüles állapottól 3-4 permetezés, de nem rézzel (perzselő!)
Cseresznye és meggy blumeriellás levélfoltossága Kórokozó: t: Blumeriella jaapii (A) a.: Phloeosporella padi (D)
Gazdanövények: meggy cseresznye szilva mandula kajszibarack
Cseresznye és meggy blumeriellás levélfoltossága Tünetek: ¾ apró, kör alakú vagy szögletes, 1-3 mm átmérőjű bordó foltok a levél színén. A foltok összeolvadva a levél nagy felületét beborítják ¾ a lombkorona alsó, majd felső részében levél elszíneződés
Forrás: internet
Cseresznye és meggy blumeriellás levélfoltossága Tünetek: ¾ lombhullás
Fotó: internet
Forrás: internet
Csonthéjasok moniliás betegsége Kórokozók: Monilia laxa; M. fructigena GYÜMÖLCSFERTŐZÉS A gyümölcs fertőzéséhez sebzés nyit kaput (pl. moly lárva, jég, ágdörzsölés
Tünetek ¾ A gyümölcsön penészpárnák jelennek meg ¾ Gyümöcsrothadás
Csonthéjasok moniliás betegsége Kórokozók: Monilia laxa VIRÁG-/HAJTÁSFERTŐZÉS
Tünetek ¾ rügyhervadás ¾ virágok elpusztulása ¾ hajtások elszáradása, majd elpusztulása ¾ termőgallyak elszáradása
Csonthéjasok moniliás betegsége Mumifikákódó termés, amely a fán v. a talajfelszínen telel
Csonthéjasok moniliás betegsége Életciklus (Monilia laxa) ¾Micéliummal átszőtt gyümölcsmúmiákban telel át ¾A korán, már fehérbimbós
állapotban megfertőződhetnek.
Csonthéjasok moniliás betegsége Életciklus (Monilia laxa) ¾Ha a virágzás során az időjárás esős, ködös és hideg, a konídium gyorsan szaporodik a bibén. ¾Az aktív konídium micéliummal hatol be a bibe csatornájába, és elpusztítja az egész virágot.
Csonthéjasok moniliás betegsége Életciklus (Monilia laxa) ¾A fertőzés gyorsan terjed tovább a virágokról a hajtásokra, és néhány hét alatt elpusztítja azokat. ¾Idősebb ágakon is kialakulhat krónikus betegség.
Csonthéjasok moniliás betegsége Életciklus (Monilia laxa) ¾A konídiumok által fejlesztett micélium sebeken keresztül (rovarrágás, jégverés, homokvihar) kerülhet be a termésbe, majd ott tovább terjed.
Csonthéjasok moniliás betegsége Védekezés Agrotechnikai: ¾Fertőzött hajtások (M. laxa) és gyümölcsmúmiák eltávolítása.
Csonthéjasok moniliás betegsége Védekezés Kémiai: ¾Tél végi rezes lemosó permetezés (1) ¾Fehérbimbós, virágzás kori és sziromhullás utáni permetezés (M. laxa). (2) ¾Gyümölcsmolyok elleni védekezés. (3)
(3) (2) (1)
Moniliás betegségek Monilia fructigena gazdanövények almatermésűek
Monilia laxa csonthéjasok
csonthéjasok
fertőzés
sebparazita
sebparazita virágfertőző
tünetek
gyümölcsrothadás
gyümölcsrothadás virág és hajtáselhalás
penészpárna (sztróma)
csh: okkersárga alm: körkörös
elszórt, szürke
Korompenész A
levéltetvek, levélbolhák cukros váladékán (mézharmat) növekedő sötét színű gombák.
Kórokozó pl.: Cladosporium herbarum (D)
Fotó: internet
Fotó: internet
31
Csonthéjasok levéllikacsossága, levéllikasztó betegsége Kórokozó: Stigmina carpophila (D) Gazdanövény: őszibarack kajszibarack cseresznye meggy vadon termő szilva fajok
Csonthéjasok levéllikacsossága, levéllikasztó betegsége Tünetek: ¾Apró, kör alakú foltok a leveleken, melyeknek eleinte sárga a közepe, míg a széle bordó. A foltok széle barnává válik. ¾Később a foltok közepe elszárad, és kiesik.
Ólomfényűség Kórokozó: Chondrostereum purpureum (B)
Fotó: internet Fotó: internet Fotó: internet
Kajszi (cseresznye) apiognomóniás levélfoltossága (Kertész) Kórokozó: Apiognomonia erythrostoma (A) a.: Phomopsis stipata (D) Gazdanövény: kajszibarack cseresznye
Kajszi (cseresznye) apiognomóniás levélfoltossága (Kertész) Tünetek ¾ Levélen folyamatosan növekedő, elmosódott szélű, barnuló foltok, néha sárgás szegéllyel. ¾ Fonáki részen a levélerek vörösbarnák. ¾ Korai lombhullás. Fotó: internet
Vörösszemölcsös ágelhalás (Kertész) Kórokozó: Nectria cinnabarina (A) a.: Tubercularia vulgaris (D) Gyümölcsfákon Vörösbarna termőtestpárnák (sztrómák) az ágakon. Fotó: internet
Szilvalevél (mandula) vörösfoltosság (polisztigmás levélfoltosság) (Kertész) Kórokozó: Polystigma rubrum (A) a.: Polystigmina rubra Tünetek: Piros foltok a levélen, melyek megvastagodnak és megduzzadnak a levél fonáki felületén, míg a levél színén besüppednek.
Fotó: Fotó: internet internet
Szilva- (ringló-, kajszi,- kökény-) rozsda(Kertész) Kórokozó: Tranzschelia pruni-spinosae (B) Tünetek: ¾A levél színén sárgás foltok. ¾A levél fonákán először barnás uredotelepek, majd feketés teleuto telepek. Fotó: internet Fotó: internet
