megv6sez6se komoly nehezs6gekbe litkdzdtt, meft CsehszlovekiSban-kellett tagok Jdngsi ZoLtdn 6s Duualoaszkv gei ritvetel6ie t"td. -q !6?':?l .Ye.?et6s6gi 6rkez6 hireCsehszlovdkiiib6l vdrta a ii.'a tagsdg itthon izgatottan juniusi a amikor pillanat volt, "iart"t felejthetetlen sz6mira f."i, e" -1"a"""-viu-k megcsillant a hosszri ritr6l a hazai feszekbe 6rkez6 g6pmadar' g6pmad6u6l' ""itj"G" il;";/"A A fiatai-ok szeretettel tdriilgett6k a vizcseppeket az .fj repiil6tdr a saj6parti kiirijket a r6ja repiil6g6p az61a is szorgalmasan k6pezik maigyekezettel nag]' akik fiatalokkal, di6sgy6ri a f"futi, gvijnvitrkijdtetii' de telies f6rfiszivet "vi.get." dk"; td"aiU a mfirepiit6s szivet-lelket fejet kijvetel6 tudon"LAnyeban' 6s 'al -- tiszta EVES EGYESULETEN behil a repillti szakosztdlv 15 eves OfvfN az elkiivetkez6 eredm6nyes miikijd6s6t is iinnepli, abban a rem6nyben' hogy hozni Iognak 6vek szdmukra m6g gazdag3bb sikereket ' q i L YE IIIEL E S sziint meg 1949 6sz6n Miskolc 6s eg1'bcn az REGI HIANYoSSAGA a slily6szaki kertilet sporl6let6nek, amikor a DVTK kebel6ben megalakult ily nagy sportag n6pszenibb egyre hogy az rr"f.o"ttaiy. Szembetrin5' Gyula' Fi16cz id6ben emlitett "-"io Az meghonosodni csak iaOfral",itt"yul tuioti e fogyatr pVtf< blrkoz6 szakosztrilyrir.rakedz6je,6rezte a neh6z atl6tika ko z6 s6t 6s aLeninK o h 6 s z a ti M fi v e k b e n e g y s ri l y z 6tk6szi tett,egyr6sztabi rkoz6knelki-ildzhetetlener6szerz6sec6ljiib6l,m6sr6szt-traakadnamegfelelS is edz6 - a srilvemet6 szakosztdlv beindit6s6ra' Sikeriilt edz6t ;;;-;it ismerkedett diakkor6ban szegedi m6g F^pp CaUo" ,""^-61v6b".,, aki i*if"i meg ezzel a neh6z, f6rfias sportdggal. -A birko"6 6s srilyemel6 szakosztily egy ideig egy vezet6s alatt miikiide csak szetcltitt, majd a fokozatos fej16d6s indokoltte tette a kiildnv6l6st' v6gzik egyid6ben is az6ta si1yen.tel6k 6s mert a DVTK bi"tor6t is' egyre kepvisel6i spoddg m6s """.itii"g, is' de birk6z6k a srilyz6kat uJ"e""it1t 6s a gyakrabban haszn6ljek. '" A szakoszteilg iejliid"\sbnek ncga lendilletet odott' hoglt 1950 taDoszdn megmArkijzijii' a szouiel DALogatott a nlagAar I'dlogatottal Di6sgy6rben is feilett techvelsenyzcik jo a propaganda meg;e1en6se v61o!ato1t A ""o.i5"t t"""f""ag, egvn;" igen gyiimijlcQdz6 volt a jdv
ken, s ez6ft kialakulhatott az a he)yzei, hog). a vezet6i tiszts6gre nem lehetett v6llalkoz6t ta161ni, ez6rt a vezet6s ijsszes funkci6i is papp G6bor edz6re h6rultak, aki m6g versenyz6k6nt is miikddiitt. Id6nk6nt akadtak iOinal,tatr: spoftbar6tok. akik hosszabb-rdvidebb ideig vrillalt6k a szakoszt6ly vezet€s6t, de azut6n megv6ltak a szakosztdlyt6l 6s maradt minden a r6giben. Ifosszabb ideig vezet6k voltak: Kiss Zoltd.n, Dobi B6ta, Ko.udcs Istu6.n, Nagg B6Ia. A jelenlegi vezei6s6g m6r kiizelebbi kapcsolatban 6ll a szakosztiillval. hiszen Jdrd6n Ferenc maga is srilyemel6 volt itt a DVTK-ban. Enn6l nagyobb hiba volt, hogy a sflyemel6 sportdg a fiatalsfg sz6les soraiban nem tudott e16g n6pszeriiv6 vehi. Ennek tal6;1egf6bb oka volt, hogy az edz6si lehet6s6g lMiskolc kijzpontjSi6l el6gg6 t6vol esik. A miisik f6kez5 er6 a spodiiggal kapcsolatban kialakult helytelen 6s indokoladan el6_ it6letek, melyek mialt sokan tart6zkod6v6 v6ltak. A min6s6gi eredm6nyek el6r6s6nek lehet6s6gei ma m6g nem dllnak ren_ delkez6sre. A minimdlis edz6sid6 csak a tegnagyobb s"orgalom mellett teszi Iehet6v6 m6g a kiizepes eredm6nyek el6r6set is. Dics6retiikre sz6ljon, hogy a- sllyemel6k nagy r6sze ilyen Aldozatt6t sem riad vissza a jobb eredm6nyek el6r6se 6rdek6ben. Felszerel6siik 30 sz{zal'kil a versenyz6k t6rsadalmi munkdban k6szitett6k, s ilyen Jelszereldssel nem sok szakosztaly dicsekedhet. E munka ter6n ki kelf emelniink Szurmoi J6zsef volt 6s Tordz Bdlo jelenleg is mrikdd6 versenyz6ket, akik Papp Gdbor edz.6nek a sportszerekkel kapcsolatos elgondo_ I6sait megval6sitjSk, s j6 p6ldak6nt szolg6lnak a fiataloknak. A szakoszt6ly felszereldsi 6llomdnya gyakran lehet6v6 tette, hogy m6s szakosztdlyokat kis-e.gi_tsgnek-, s6t r6gebben miis sportkiirdk srilyemel,6 szakosztdlyainak miikd_ d6s6t is el6segitetGk. A szakoszt6ly t6nyleges munkdjat elemezve, meg6Uapithat6, hogy az . mind szakmai, mind erkiilcsi vonatkozdsban a kitvetelm6n:veknek melielel. Az emlitett neh6zs6gek ellenere e16rt eredm6nyek, valamint a sportol6k tdbbs6gdnek a munkahelyen vagy tanulndryi vcnatkoz6sban el6rt eredm6_ nye dics6retre m6tt6. A sportaggal kapcsolatban megkivdnt, meglehet6sen kitvetelm6ny (egy-egy hatad6 versenyz6nek megfelel6- alapozris :9r6fl "igy ut6n_ 10-15, s6t 20 000 kg-os edz6sanyagot kell egy edz6sei elv6geznie) 6s az edzdsJegyelem betartasa olyan kiivetelm6nyek a sportol6k szAmira, hogy annak, eh'6E{zesemind fizikai, mind erkiilcsi i""-po.rib61 pozitiv eredm6ny_ k6nt 6r16kelend6. Igy jutott eI a DVTK silyemilii szak;szflilaa oda, hogg 7956-ban elnAerte a,.Legj obb uid.Aki stilgem.el' szakosztdlu" cimet. Az ellenforradalmi id6szak a szakosztilyn6l is visszaesest okozott, amit m6g nem sikerr.ilt teljesen megsziintetni. Az elmondottak igazol6s6ra a -_szakosztdlyn6h6ny legeredm6nyesebb tag_ jiiaak sikereit kdz
Az ijsszesmegAei 6s teriileti bajnoksdgokat megnAerte 6s az orszd,gosDid,6ki, ualamint a rtuegAeics.Icsot tartja, Eredm6nye: nyomSs 112,5 kg, szakit6s 105 kg, ldkes 132,5 kg, dsszesen347,5 kg. Aktiv tev6kentis6g6t 1958-ban, 26 6vi versenyzes ut6d befejezte, jelenleg mint a szakoszt6ly edz6je mrikiidik. Viczek BELa ndgg alkalommal nAert orszd,gosoid6Li ba,jnoksd,got,az orszdgos bsjnoksdgon hd.ronszor 2., hdromszor 3. heh)ezest eft eL Tijbb alkq.lommal megyei is tef ii.leti bqjnoksd.got nAert. A szakosztdlyban l9E2 6ta dolgozik, szorgalnas versenyz6. Megyei cslicsot tart: szakitSsban 95 kg-mal, Itik6sben 125 k-mal, dsszteljesitm6nyben 315 kg-mal. Tordz BEla k'tszel. nAerl orszdgos bajnoksdgon 3- helAez'st es tdbb naegyei, ualamint ter leti bajnoksdgot nAert. Egyik leglelkiismeretesebb versenyz6, Eredm6nyei javitrisa6rt semmilyen f6rads6gt6l nem riad vissza, Munkahelydn neh6z fizikai munk6t v6gez, ennek ellen6re heti 12 6rit edz. Ert6kes eredm6nyeit fejlett kollektiv szelleme 6s a szakosztdly 6rdek6ben v6gzett munk6ja niiveli. Szatndri, Jdnos 1953 6ta emel. Egyeterni tanulm6nyai miatt azonban csak 1958-161teljes 6rt6kil tagja a szakoszt6lynak. Tehets6ges sportol6, aki szorgalnas munk6val eljuthat a magyar bajnoks6g legfels6bb dobog6jrira, mert 1959-ben md.r a 2. helgen dllt. MegAei es turiileta bainoksdgok, orszdgosan 2-3. helgezdsek jelzik munkdjdnak helges irdnydt. Csege J6zsef, Janki Belq, Simol|" Inre, Csomor Ggula, pr€d.a G6za mun_ k5ja biztat6 a jdv6t illet5en. A r6gebbi versenl,z6k kdzul. Szuml.ai J6zsef, Szikora Ggula, Jdrd.6n Ferenc, So6s Is',)dn, akik b6r abbahagyt6k a verseny_ z6st, r6szesei annak, hogy a sulyemel6 szakoszt6ly ilyen sz6p mflttal 6s eredm6nyekkel rendelkezik, s biztat6 jiiv6 el6tt all. A fiatalok kiizil Kozrlq. Jdaos a legeredm6nyesebb ifjts6gi versenyz6. S{r,lgcsoportjdban az ijsszes megAei cs{.csot tc.rtja: nAomds ZS kg, szakitd.s 75 kg, liikos 700 kg, iisszesen 250 kg. T6bbszijr6s megvei 6s teriiteti bajnok, Jobbdgy Sd.nd.ortijbb negAei es turiileti ifi{Lsd.gi bajnoksd:g gv,ztese. A legljabb tagok kriz . Keft6sz J6nos, Siile Ferenc. T6th Srindor 6s Szab6 J6zsef szorgalmas munk6val hilszarnyalhatj6k elddeik eredm6nyeit.
TENISZ
I
A TENISZJATEK a szdzadfordul6 ut6ni 6vekben kezdett Vasgy4rban meghonosodni, els6 fellendiilese a 10-es €vek e1ej6n volt. Altal6ban csak sz6_ rakoz6snak, jdt6knak 6s t6rsadalmi divatnak tekintett6k, mintsem versenysportnak. A legkordbbi versenyeredm6nyeket a Di6sgy6ri {tlsag fSU. szeptember 13-i szSm:iban taldljuk meg, amely szerint a DAC szeptember S.6s 6. nap_ jain megrendezett verseny6t M6ray Horvdth Opika, a MAC n6i versenyz6je, liibbsztiriis mfikorcsolyAz6 vilSgbajnok nyerte meg,6s rajta kivlil azon tdbb I6v6rosi versenyz6 is r6szt vett. A vasgy6riak, f6leg a n6k, rem6nyen fehil szerepeltek 6s Gaal S6r:i (k6s6bb Nagy Jen6n6) m6sodik helyez6st 6rt el. O kiildnben a 20-as 6vek v6g6ig egyik legkivSl6bb versenyz6 volt. A n6i el6nyversenyt viszont M'rag Horudth Opika el6tt Fri,ed,mann Dijcike DAC nyerte meg. E j6 eredm6nyek ut6n a DAC vezet6s6ge elhatdrozta, hogy a
r3?
versenyz6k toviibbi fejl6d6se celj6b6l edz6t szerz6dtet. a f6rfiak szerepl6s616l nem taliltunk feljegyzeseket Ebb6l az id6bdl, amely az elsci vil6gh6boni kdzepdig tartott, a kiemelked6 j6t6kosok a kiivetkez6k voltak: az emlitetteken kivtil Godt Magd'q, Onc",u, ditto, Plschl lti (Zsdmbokin1), GadL Mikl6s, BraunJeld R6bert, Czegl6d'i' Aladdr 6s Takdcs MihAtV' A tenisz6let 1916-t61 1920-ig sziinetelt, majd el6bb 1, azutdn 3-5, v6g l a vasgyari lednyiskola udvar6n l6tesitett 2 p5ly6va1 egyiitt ttsszesen7 p51y6n induli'meg njb6l a jet6k a kijzben felniivekedett ifjris6g bevon6sival' Ezek a fiatalok edz6 n61kii1 sajatitott6k el a teniszsport tudomSnyiit 6s annyira meger6sijdtek, hogy az id6sebbeket verni kezdt6k, majd k6s6bb keriileti vonatlkoz6sban jelentds eredmenyeket 6rtek e1. A n6k k)ziJl Oblt'olczer Jud'iL' iirett twagai, Hibbeg Lenke, S""*nrng Ju(tit, a ilrfiak kdz.iil Menner Od'6n, Lehrner i6rdnt, Kossutll' vilmog Bonghalj Jen6, Borchy Dezs6' iJi' Schnidt GAdrga es Szemereg Gllijrga voltak a legjobbak. A IAC €vr61 6vre megrendezte szokiisos orsz6gos verseny6t 6s kb. 10 6ve[ el ObhoLczer Judit 6s Menner 6cl6n voltak a teniszsport helyi legjobbjai. Az 1933-ig megrendezelt keriileti bajnoki versenyeken Obhotczer Judit \egy izben nyerte meg a n6i egyesben a bajnoksegot 6s Menner Odijnnel egyitt hat izben a vegyespdros bainoksagot. A ferfi p6rosban Menner 6diin Bonahqu Jen6\el, Lehrner Lofln;fial 6; Kossuth Vi'Lmossal h6t alkalommal lett a keriilet f6rfi p6ros bajnoka. 1933-ban a teniszez6k kiv6ltak a DAC-b61, iindll6sitotttik magukat 6s megalakitott6k a Di6sgy'ruasggiri Tenisz Clubot (DTC). Az tj egyesiilet motorja Sielbersdorf Ldszl6 m6rrlijk volt, aki 1932-ben keriiit Vasgyiirba, 6s a magyar er5lista nyolcadik helyezettje, majd D. C. kerettag volt. T61e rem6lt6k az Eszaki keriilet tenisz6let6nek is a fellendtil6s6t. Sielbersdorf voli az, aki a di6sgy6ri teniszj6t6kosok kiir6ben a korszerii edz6si 6s vetsenyzesi m6dszereket bevezette. Ez id6t6i kezdve a versenyzcik k6t kiilijn pii'lyaval 6s h6rom naponk6nt rij labdrival rendelkeztek. A DTC vezet6s6ge a megalakuliiskor a ktjvetkez6 szem6lyekb61 61It: elnitk id. Schnidt GaijrgA, iigyvezet6 alelnok Szolog GA6rga' szakoszl'Jyvezel6 Sielbersd.orl LdszL6,i\t'6.z6k SzooiAk Hug6 6s Pongracz Albett. A DTC Sielbelsdorfon kiviil Szot idk Hug6ual (1. b. oszt. versenyz6) es MuttadnszkA Szbngi Jen6 6s Dinessel egyiiLt nagyon meger6siiddtt. A tovabbi 'vekben Kolldrtsik Jdzset er6sitettEk meg a f6ffi g6rd6t. Az 1934-ben nregrerld'ezett Litlai;iredi Kupa Dersenaen Menner Oddtu a 4 l6rJi eggesben 'md.sodik, Obholczer Jud'it a n6iben els6, uegvespdrosban pdros 19377936-ban es Menner-Obholczer pdr els6 hetaez4st Art eL. Ez a ben keriileti boinokstigot is nAert. A teniszelet e1s6vir6gz6si korszaka a 30-as 6vek k6zep6n kezd6ddtt meg' A DTC !6rJi jritdkosai 1934, 1937 es 1938-ban keriileti egg6ni,7940-ben egAeni orszigos oid.6ki, 1934, 1935, 1$6 es 1940-ben keriileti ftrfi pdros, ualamint 7g40-ben orszd,gos ttid"6ki lArti pdros, a lerii csapat t\giqi ped'ig 1940-betu orszd,gasuid'ki bajnoksdgot ngertek. N6i teniszezbi 1936, 1937' 1938' 1939 As 1940-ben kerilleti egaeni, 1935-ben a Deg?JespAros" 1936, 1937' 1938' 1939 es 7g40-ben a nli tr)Aros,a n6i cso.pattagjai 1939-ben sz ol'szAgos oid4ki baj138
noksdgot nAeftek meg. 1943-ban lbos lud,n orszdgosi!!. pdros uersetuA, nAen rtuegAmikor a DTC megalakult, a DAC teniszszakosztAlya sziinetelt, es csak tg!J-n9n a r6gi uszodrik hely6n letesitett k6t teniszp6lyen folltatta rijbril mfikitd6s6t. A DVTK szint6n 1934-ben alakitott szakosztalyt 6s a Gy6r utcenak az Oigyar let6 es6 r6sz6n hat paly6t 6pitett. 1938-ban a DTC nem olvadt be a DIMAVAG_ba. A r6gi i .tiiz6helyis6ge_ ket modernizriltrik. Kiiliin f6rfi 6s n6i iiltdz6t l6tesitettek 6s azokat zuhanvoz6va1 is ell5tt5k, a p6lyiik kifut6jrit meghosszabbitott6k. A mrisodik viligh6boni idej6n fejl6d6s nem mutatkozott.
A felszabaduliis ut6n egy itttagrj csoport; Darvas Oliv6r, Schmidt Gyitrgy, Szovj6k Hug6, Sz6nyi Jen6 6s Z5red. Abder vett6k k6zbe a teniszszakoszt6lv iigyeinek intezds6t. 1948-ban a tiimegsport irdnyit6s6ra Szurovszky S6ndoi. kapcsol6dott be, mert 600 f6re emelkedett a teniszezSk sziima. A teniszsport lejl6d6se Somogyi J6zsef mesteredz6 bekapcsolas6yal in_ drtt meg. aki egy 6vig tartdzkodott Diosgy6rdtt. A korszeni edz6s alapjait 6 rakta le 6s a fejl5d6s kibontakoz6sa az 6 munk6ja nyom6n indult meg. 194? december6ben a stadion tornater"m6ben Lovcsdnyi Jen6nek, a Magyar Tenisz Szdvets6g ut6np6tl6s-kapit6ny6nak a vezet6s6vel egy n6pi tenisz tanfolyam indult meg, amelynek igen sok r6sztvev6je volt. Ez a tanfolyam is jelent6sen }l.ozzfjdl|]lt a di6sgy6ri tenisz6let k6s6bbi orszrigos sikereihez. 1949-t6l 1956-ig ezt az irdnyvona_lat Mezei Istv6n szakoktat6 vitte tovabb s eme munk6knak a gyiimiilcse 6rt be 1955-56-ra. 1957 janu6ft6l Lovcsd,nAi Jen6 mesteredz6 foglalkozik a versenyz6kkel, mig Kq.tona Rdzsi 1951-t6l f6ieg a kezd6kkel fogla_1kozik. A felszabaduldst kiivet6 6vek minden sportagban, igy a teniszben is, ddnt6 v6ltoz6st hoztak. Uj, n6pi tdmegek kapcsol6dtak be a magyar sportba; azok, akik sziimSra a mfltban nem volt lehet6s6g a sportol6sra. A di6sgy6ri teniszp6lyd,kat az els6k kijzt foglalt6k e1 az egykori ,,mezitl5basok',, a munk6sok gyermekeib6l kikenilt 1,abdaszed6k,akik 1945 et6tt a Di6sgy6ri Tenisz CIub p6lyriin csak azzal a ,,joggal" rendelkeztek, hogy szedtdk a labd6t az igazgat6, a m6rntiktik 6s n6h6ay vezet6 tisztvisel6b6l 6U6 Uri sportol6nak. Most a vasgy6ri munkasok gyermekei szervezett teniszoktat6sban r6szesiiltek, kaptak iit6t, labd6i, teljes felszerelest. A labdaszed6 gyermekek a p6lya gazdiii lettek, most m6r fehdr tenisziilti;zetben r.izt6k e sz6p sportot. A kes6bbi 6vek orszSgos hirr'r j6t6kosai 6s bajnokai kerijltek ki a di6s_ gy6ri p61y6kr61; megcdfolt6k azt a reg6ta hangoztatott elvet. hogy a tenisz_ sportban - intelligenciejukndl fogva * csak az tri r6tegek, az 6rtelmis6g tudnak eredmdntt el6rni. De Bartha J:inos, Bartha Istv6n, Bartha Bela, Tomek Bala, Kasza J6zsef, Szurovszky Siindor, mindny6jan munk5sok gyermekei, 6s a k6s6bbiek sor6n maguk is lakatosok, dnt6k, eszterg.ilyosok, 616 c6folatai lettek ennek a hamis nezetnek, hogy a tenisz az urak sportja, csak bel6ltik lehet bajnok, jo j6tekos. A vasgy5r igazgat6ja felkarolta a teniszsportot, nem hagyta parlagon heverni a mul.tb6l ittmaradt nyolc teniszpiilyiit. Herczeg Ferenc gy6rigazgat6 t39
lelkes piltfogoja lett a tenisznek,6vr6l 6vre nagyobb t6mogatest adott €n.nek a sport6gnak a fejleszt6s6re. Sz6nyi Jen6, Schmidt Gyiirgy 6s Szurovszky Sdndor ir6nyilesa, igen lelkes munk6ja kdvetkezt6ben n6h6ny 6v alatt Di6sgy6rben tijmegsport lel;t a tenisz, sok sz6z gyernek kapcsol6dott be mrivel6s6be, f61eg a gyer dolgoz6inak gyermekei. Di6sgy6rt a magyar teniszsport fellegvSrak6nt kezdt6k emlegetni, s elTe a cimre m6lten 16 is szolg5li tiimegsportj6val, szervezett tenisz6let6vel. egyre javu16, el6retiir6 min6s6gi sportj6val. Konoly 16kest adott a teniszsport fej16d6s6nek a videki csapatbajnoks6g megnyer6se 1949-ben, amit a Diosgl,6r'ben a BEAC ellen lej6tszott orsz6gos csapatbajnoki dijnt6 kdvetett. amelyet a BEAC csapata nyert meg. A legkival6bb magyar teniszj et6kosok: Asb6th J6zsef, AdAm J6zsef, Dallos B61a rregcsillogtattrik a teniszsport minden sz6ps6g6t 6s inditSst adtak sok-sok vasgyeri teniszez6nek a tov6bbi komoly munkdhoz. Olsz5gos versenyeket rendeztek Di6sgy6riitt, amelyeken reszt vettek az orszag legjobbjai. Az ifjris6gi teniszsportban el6rt eredm6nyes nevel6munk6j56r1 a DVTK megkapta pl. az orsziigos ifjirsrigi bajnoks6g megrendez€s6nek jogrit is. A tiimegspoftb6l kdzben egyre jobban kiemelkedtek a min6s6gi 6ft6kek, s az orszegos ifjrisdgi bajnoks6gokon m6r komoly szerepet jritszottak a DVTK munk6s fiataljai. 1951-ben a munksstatisztikai ki4rt'keles szerint az orszdglegjobb teniszegaesi)lctea Di6sga6ri Vqsos ?olt. 1952-benaz Egerben rendezett orszSgos ifjris6gi ba.jnoksAgon a DVTK sz6'm1ra nlegsziiletett az els6 magyar bajnoks6g, amelyet a le6ny pdrosban vivott ki a Brossz' mann-Kocsis pdr. A tov6bbi 6vekben az orszdgos iljfstigi ,,Tizek"-bajnoks6gon mindig a legjobbak kdzijtt v6geztek a vasgyeri fiatalok: Klucs Liszl6, Brosszmann Zs6fia, T6th Edit, Kocsis Erzs6bet stb 7956 n'lnrdn &iabb orsz6' gos bajnoksdg sziiletett neg, alnelaet BiszterszkA Sdri uiuott ki' Magyar' orszdg i.Jj{tsdgi niji egaes bainoksdgdban! A kiizbeni 6vekben a DVTK teniszez|i az orszSgos vidEki teniszbajnoks6goknak egyeduralkod6iv6 v6ltak, szimos bajnoks6got 6s bajnoki helyez6st 6rtek el. 1957-ben a DVTK ferJi 6s n'i teniszcsqpqtait a megind,ult NB l-es csapatbqinoksdgokba beosztottdk, s az eltelt h6rom 6v alatt a DVTK sikerrel 6llta meg a he1y6t az orszSg legjobb teniszcsapatainak kiizdelm6ben, mind a f6rfi. mind a n6i csapat tiibbszdt vegzell a negf,edik helyen. Az orszdgos csapatbajnoksigok sordn a legszebb ered.menAt a. DVTK iJittsdgi Ii{r csapate 7959-ben 6rte- eI, anikor a mdsod.ik helAet dvta ki a Bp. D6zsa egAiittese mijgdtt, rrlegelizte az orszSg tdbbi csapatet, kiiztiik a legjobb f6v6rosi csapatokat. Hosszri 6vek kdvetkezetes nevel6munk6j6nak eredm6nyek6nt Di6sgy6r teniszsportj6nak legragyog6bb |eiezeie az ut6bbi hSrom 6we (195?-59) esik. A vasgydri teniszez6k a magyar teniszsport tiirt6net6ben pelda n6lkiil 6116 el6retiirest csinSltak, s egyszeriben a legjobb magyar teniszcsapatok sor6ba 16ptek. Feln6tt 6s ifjtisrigi magyar bajnokok sora jelzi ezt a sikerekkel kikiivezett utat, vilogatottsiigok, kiilfiildi gy6zelmek, siker mindenfel6. Brosszn'nnn Zs6fia 7957-ben megnaerte Magaarorszdg n6i egyei bainoksdgdt, s ezzel a nagy gy6zelemmel 6 is beirta nev6t a magyar teniszspoft tiirt6ne1m6be, az arany lapokra. Ugyancsak 195?-ben sziiletik meg az e1s6 nagy kiiuttldi teniszsiker: Brosszrnann zs6Ji.{Lmegnaeri Bulgdrta ne'rnzetkdzi nbi egyes bainoksdgdt' t 40
A vasgySri villanyszerel6 Jriaya ezekkel az eredmenyekkel bevonult a magyar 6lvonalba, s az6ta is fol,tatja ragyog6 sportp5lyafut6.s6t. Ugyancsak a n6pi teniszsport Dagy siker6nek kell elkdnpelniink a fiatal di6sgy6ri ac61iint6, Bartha. Jdnos gq1zelm6t az 1957. 6vi orszrigos viddki f6rfi egyes bajnoks6gban, amikor els6 slkalommal nAert di6sgA6ri, nunkAs orszd,g$ pidaki !6rJi egges bajnoksdgot. Brosszrnann Zs6Jia a maggar bajnoksdg n6i pdrosdbs,n i,s J|nges sikert trt eI, mdsodik helVezeseDeLBard6czi Kliirival (Bp. Honvdd) p5rban. 1958-ban fokoz6dtak a sikerek. Ezrittal mrir az utrinp6tl6s vonal6n yonultatott fel tij tehets6geket Di6sgy6r a fiatal Monoi Jzdit szem6ly6ben, aki - nagy meglepetesre - vegigverte a budapesti ut6np6tl6s legjobbjait 6s megnAerte Budepest 1958. eDi,iJjt sdgi tednA egges bajnoksdgd.t. Brosszrnnnn Zs6lia pedig 61ete legnagyobb eredm6ny6t 6rte el: a f6lhivatalos salakpriilya vil6gbajnoks,igot jelerllS pdrizsi francia nemzetkdzi bajnoksdgon gA'zijtt a oigaszdijban, legy6ziitt egy p6r nagy nevet, kiiztiik a francia 6lgdrda kdziil is nehdnyat. Brosszmann Zs6fia a Budapest bajnoks6gon a n6i egyesben Kirrmijczi Zsuzsival j6tszott diint6t, sz6p jiit6k ut6n lett mAsodik, a n6i p6rosban ugyancsak masodik helyezest 6rt el. A fiatal di6sgySri teniszez6n5 tud6s6ra jellemz6, bogy Kiirmticzi Zsuzsi ut6n -, aki a vi15g egyik legjobbja - bizto$n €s fdl6nyesen tartja a n6i mez6nyt, s a veltik val6 tal{lkoz6sokb6l 61land6an gy6ztesen keriil ki. Az 1958.6vi orszagos feln6tt csapatbajnoksiigon mind a f6rfi, mind a ntii csapat a negyedik helyen v6gzett, ami igen nagy sikernek szamltott. Az 1959-es 6v a DVTK teniszszakosztSJy6nak legragyog6bb 6ve voll, amelyet a magyar bajnoksiigok ,,tdmege", vAlogatott szerepl6sek, kiilfitldi gy6zelmek f 6mjeleznek. Ime az eredm6nyek: Maggarorszdg 1959. 6oi n6i egyes bajnoka: Brosszrnann Zs6Ji.a, Maggarorsz6g n6i pdros bq,jnoks,: Brosszrnann-Bard,6czi (Bp, Honaed,), Maggarorszdg nenzetkijzi n6i pdros bajtuoka: Brosszmaml-Bard,6cz\ Magyarorsz'Iy oegges pd,ros bainoke; Brosszm&nrl-Sziksm| MagAarorszdg tfirlsdgi ndi egges bajnoka: Monofi Jud.it, . Magyarorszdg ifjrisd.gi.,,Ti.zek" bajnoka: Monori Judit, McAgarorszd.g iJjtLsd.gin6i pdros bajnoka: Monofi Judit-Szab6 Mdrta,. Magyarorszd.g ifitt sd.gi fffi egAes bajnoka: NAitrai lrnre, Budapest 1959. eui tutijr' Ji{L egyes bajnoko (1948-as sziileftsfr,ek): NarozsnA lstL-dn, itjlisdgi n6i egAes bajnoka: Monori Judit, orszdgos aidaki nbi egves bajnok: Brosszn'LannZs6Jia, n6i pdros bqjnok: Monori Judit-SzuroDszkA Erikrl, t egAes pdros bg.jnok: Bartha Jdnos-Brossznann Zs6li.a, Maggarorszdg nemzetkbzi niji egAes bajnoksdgdban mdsodik: Brosszmann Zs6Ji,a, tegges pdros bajnoksdgban hq.rmadik: Brossznann,-Szikszei (Ojpesti D62ss,), Budqpest n6i egges bajnoksdgdbqn n6,sodik: Brosszmann Zs6tia, orszdgos Did'ki t6r|i egAes bajnoksdgbon md.sodik: Bartha J., l4l
{Lttiit6 Ji{t egAes bsjnoksdgban (1948. evf.) m6.sodik: Narozsng 1., fArfi pdros bajnoksdgban mdsod.ik: Bartha Jdnos*Szi.tka Gusztdo, uegges pdros bajnoksdgban mdsodik: Kdddr Endre-Szab6 Mdrta, n6i egges bajnoksdgban mdsod.ik: Monori ,fudit, Magyarorszd.g md.sod.osztdlg{tf 6rti egyes bajnoksdgdban hannadik: Drdszler B6Ia, oegges pdros bajnoksdgdban mdsod,ik: Drijszler B1lct-SzurouszkA Eri,kn, uegAes pdros bajnoksdgban harmad.ik: Bqrth,a Bala-Biszterszkg Sdri, Magyarorszdg rldsod.osztdlAi n6i, egAes ba,jnoksd.gdbanharmad,ik: Szurooszkg Erika, Ezekhez az eredm6nyekhez felsorakozik: Brosszmann Zs6fia nagy pdrizsi sikere, amikor a francia nemzetkiizi bajnoksSgon legy1de a vilSg egyik legjobb i5t6kos6t, az amerikai Fagerost, az amerikai er6lista 14. helyezettj6t, a vil5ghirfi csillagot!; Drijszler BEIT vSlogatotts5ga a Galea KupSban, amikor Garmisch-Partenkirchenben a magyar szineket k6pviselte; Bross2m.antuZs6Jia v{logalotisSga a Bulgdria-Magyarorsz6g sz6fiai talSlkoz6n; Monori Jltd.it 4s Drdszler B6la szerepT1.se a LeningrSdban meg"endezett nemzetktizi uf6np6t16s versenyenl Brosszrnann Zsdfia szerepl6se lloszkv6ban 6s Zinno$'itzban. Igy tud5uk kell6en 6rt6kelni, hogy hov6 jutott el a di6sgy6ri teniszsport hazai 6s kiilfdldi viszonyia"tban eg5'ar6ntl Kiiliin ki kell emelni az ut6np6tl5s nevel6se ter6n v6gzett eredmenyes munkSt, amit a Magyarorszdg ifjts6gi bajnoks6g6ban el6rt h6rom bajnoks5g, egy mesodik 6s egy harmadik helyez6s lgazol. Az utSnp6tlSs nevelese ter6n ilyen eredm6nyt m6g nem 6rt el magf'ar egyesiilet. Ilyen lenyfigiizo fdl€nn;.el m6g nem tarolta le a magyar bajnoks5got egJ,etlen mAs sportegyesiilet g6rdSja seml M6lt6 ,,bizonyitv6nyt" kapott a DVTK a Mag-).-arTenisz Sziivetseg 6vv6gi orsz6gos 6rt6ke1es6ben,amikor az 1959. 6vi eredm6nyek alapj{r. az orsz6g egAesiileti tangsorAbqn a harmad,ik helAez-6* ertu el. Ki kell m6g emelniink G6bor B6l6n6t, aki a szakosztaly legr6gibb n6i i6t6kosa, m6sfdl 6vtizedes pilya{ut5sa alatt sok siker r6szese,tdbbszdrits megyei bajnok. ez NB l-es csapat m6sodik j6t6kosa. 1959-ben az I. oszt. er6lista 13. helyezettje. Ezek az eredminyek 1ehet6v6 tett1k a^, hogy ne csak egy-k6t j6t6kos vegyen r6szt krilfcildi versenyeken, hanem a Di. Vasas csapata is. Igy kenitt sor 1956-ban a kassai, 1957-ben a beszterceb6nyai 6s vars6i szerepl6sekre, amelyeken sikerel meg6llt6k helyiiket. A teniszspoft fejl6d6se msgdval hozta a teniszl6tesitm6nyek ,fejleszi€s6t is, A r6gi tenisztelep korszerrisit6s6hsz 1949-ben fogtak hozz6, amikor a vasgy6ri vend6gl6 fe16 es6 o1da15tkib6vitett6k, 1958-ban a Szabads6g-kert fel6 es6 oldalt is kib6vitett6k 6s n6z6tere-t l6tesitettek. 1955 ta-vasz6n Sz6nyi Jen6 szakosztSlyvezet6 rij tenisz klubh6z fel6pit6s6nek a gondolatdt vetette fel, amelyet llerczeg Ferenc miniszterhelyettes t6mogatott. Kiilts6gkim6l6s v6gett Miirkus Gyitrgy m6rnitk, versenyzS kdszitette el a klubhdz terv6t. amely kivitelez6sre kertilt. A klubhAzavat6 iinnep't42
:r6get 195? jfniusitban versennyel egybekiitve tartott6k meg. A klubhazat 'berendez6sselldtt5k korszeni el, s az eg6sz l6tesitm6ny csaknem eglrnilll6 kiilts6gbe keriilt. .forint TERMESZEW ARAS A 'IERMESZETJARAS els6 szervezett mrivel6i az 1913 nyardn megalakult Di6sgy6r-Vasgy6ri Tisztvisel6k Sport Egt'esiilet6nek tagjai voltak. Kezdetben labdanlg6ssal fogialkoztak, de a DAC megalakul5sa ut6n felhagltak ve1e, 6s f6 tev6kenys6giiket a termeszetjdr6s megszervez6sdreforditottak. Az e1s6 vilaghdboni ut6n fjra6ledt, majd lassan al6bbhagyott az 6rdekl6d6s 6s a Magyar Turista Egyesi.ilet Di6sgy6ri Osztalyrinak megalakulSs6ig csak teng6ddtt ez az egyesiilet. A Magyar Tudsta Egyesiilet Di6sgy6ri Osztalya 1929. riprilis 3-5n fizikai 6s szellemi dolgoz6kb6l Di6sgy6rvasgy6rban alakult meg. Az alakul6 kdzgyril6sen az oszt6ly c6lkitfiz6seit Karai Aur6l f6feliigyel6 a kiivetkez6kben ismeftette: l. A Biikk-hegys6g krizep6n az MTE 40 6ves jubileuma em16k6re egy mened6khSzat akar 6piteni. Amennyiben az MTE t6rsat keres, aki a mened6khriz fel6pit6sdben segits6g6re volna, rigy ez a feladat az rijonnan alakult Di6sgy6ri OsztSly segits6g6vel megoldrist nyerhetne. 2. Kirdndul6sok rendezds6vel a honismeret 6s a turista bait6fsi szellem kimelyitese. 3. A biikki kincst.iri utak szabadd6 Gtel6vel a Biikk turista kultrir6j6nak terjeszt6se 6s azoknak szinjelz6ssel val6 ell6t6sa. A kiizgyiil6sen megjelent 50 turista lelkesen helyeselt es h6rcm 6vi id6tarLamra a k6vetkez6 tisztikart v6lasztotta meg.. elnijk Karai, Aurel, alelnijkijk dr. Mauks KdrolA, Kijues JAnos, Porcs Kdlmd.n, iiggueze.ta alelnijk Erd.ei GAula, penztdros Turek Albert, ellen'r Hayer J6,nos, oroos dr. Sa6d, Andor, 'nArnijk NqgA Zoltd.n. A tisztikqr mellE m1g 72 tag{L DdlaszttndnAt is udlasztottak. A szakosztaly tagl6tsz6rna 10 6v alatt 340-re emelkedett. Els6 nagy megmozdul6suk az MTE felvid6ki oszt6lyainak 1929. december 7.6s 8. napjain Di6sgy6wasgyiirban megrendezett kongresszusa volt, amelyr6l a Turisttk Lapja igy ir: ,,Az ifjrir, Di6sgA6ri OsztAIA iigltbuzgatrndl 6s tetterSs nunkdssdgdt senLrri seltl reprczentd,Ihatta volna iobban, nint ennek az osztdlAkijzi Artukezletnek megszerpezese,rend,ezesees tartahnas progrqmjq. Az ertukezlet tdrgAo. hd?om pontb'I dllt:7. Hqz6.nk JelpidAki oszttdIAainak egAs6gesprogramja.2. A Biikk-heggsig eguseges .tJelz4se.3. A bAnktitti mened.akhdz 6pit' s6nek iigAe. A nagyfonlossSgf 6rtek-^zlet a Biikk turista kultir6j6nak kifejl6d€s6t hatal-rnas lendiilettel vitte e16re. 1930. 6prilis 6-161 13-ig Miskolcon 6s Di6sgy6rvasgy6rban j61 sikeriilt turista ama,t6r f6nyk6pki6llit6st rendeztek, amelyen 38 kiaiUit6 300 szebbn6l szebb biikki 6s mis t6jf6nyk6ppel szerepelt. A szakosztaly 6vente el6re elk6szitett program szerint 6ttagosan 25-30 kirdndul6st szet:\lezett.Ezeknek gyakori kiindul6 vagy pihen6 pontja a b6nkiti mened6kh6z volt. Ugyancsak BSnktton rendezt6k meg 6vi kitzgyril6sei-
r43
ket is. Minden 6vben tdvotabbi heg-r'/vid6keketis felkerestek. Voltak a S6toros-hegyekben, a Miitriiban, Sa1g6 viir6n6l 6s a Karancson, a Cserh5tban, a Bcirzstinyben, a Pilisben, a Bakonyban 6s a Mecsekben, Ezeket a nagyobb tir6kat mindig a helyi egyesiiletekkel kardltve rendezt6k meg. Tdbbszdr ell6togattak a testv6r osztdlyok v6rosaiba: Gy6ngyiisre. Nyiregyh6z6ra, Debrecenbe, Egerbe, Ozdra stb. Tdbben bej6riSk a Magas-T6tr6t, Erd6l't, az Osztr6k Alpokat 6s a Dolomitokat. Az osztdly megalakul6sa ut6n, de kiilijniisen a b6nkriti mened6kh6z fel6pit6s6ben biikti ri"pott is nagy fellendiil6snek indult. Ok rendezt6k meg " a-r;r Bantlton az MTE els6 si vendorgyiil6s6t. Evr6l 6r're 1it30. december ingyenes sitanfolyamokat rendeztek Biinkfton, amelyeken az orszS.gminden r6sz6b61 sokan vettek r6szt. Az els6 6vekben Torma Lajos 6s Sujt6 B6la, a ft|jf, Naga Zolt6,n testnevel6 tan6r, a szakoszt6ly tagjai vezett6k a tanfolyamokat. A t6li havas vas6rnapokon sie16 tagok (kb. 60 f6) a Biikk disan behavazott terepein h6doltak a sisport iirdmeinek. A Biikk-hegys6get munkateriilet szempontj6b6l hirom rdszre osztottiik A fe1. tertilet legnagyobb r6sze kincstSri erd6, de ide esik a volt Pallavicinif6le szilvasv6radi 6s a Ser6nyi-f61e d6desi erd6uradalom is. A kincstAri teriileteken a turistautakat az 1929' december 6-in a Fiildmiivel6siigyi Miniszt€riumban megtartott 6rtekedeten enged6lyezt6k, 6s ennek 6rtelm6ben az osztSly a tiibbi oszt6ltyal egyntt elk6szitette a Biikk ttjelz6senek tervezet6t. 1931ben megkezdt6k a nem kincstarl utak jelz6s6t, kiildndsen B6nkrit kiirny6k€n' amelyek uten a kincstdri utak kdvetkeztek. Uth6l6zatuk hossza kb.200 km, amelyet Slland6an karban tartanak, s azok ment6n ritjelz6 tribLikat helyeztek el. AL osd.6ly megalakul6sakor bejelentett egyik legfontosabb cel a b6nkfti mened6kh6z meg6pii6se volt. Ennek meg6pit6s6t a tagok 6l1and6an szorgalmaztdk, mig v6ge 1930 nyar'6n az MTE 6s a szakoszt6ly elndks6ge 6ltal kijeldlt helyen, a Balvrimy 6s a Borovnyi4k nyergdben, 880 m tengerszint feletti magassigban Potenga Gyula 6pit6mester tervei szerint hozz6foghattak terviik megval6sit6s6hoz. A munka gyorsan haladt 6s a 42 szemdly r6sz6re teliinnep6ly kere;esen felszerelt 6piiletet 1930. okt6ber 26-6n kis osztalykiizi 16ben megnyitott6k. Az iinnep6lyes felavatds 1931 piinktisdien zajlott le az eg6sz orsz6g tulista tSrsadalm6nak n6pes r6szv6te14vel. A rnenedekhSz fel6pit6s6vel megindult a Bnkkijn 6tvonu16 nag-v turista-forgalom, amely addig - megsz6llSsi lehet6s6g hiAnya miatt - nem volt lehets6ges. A menedekhdz m6r az e1s6 6vben kicsinek bizonyult, azert elhati\toztek annak r6szbeni b6vit6s6t Ezt a tervet csak 1935-ben tudt6k v6grehajtani. Az 6piilet nagyobb ardnyf t-ipit6se, amellyel B6nl
leny6cs..nlelet iiltettek el a mened(ikh.i:a kijrnyek6n. A htiz e16tti feny6csoportok ma n-tir 4-6 m magasak. A h6z {o|galma evente Stlagban 1200-1300 hiil6vend6g 6s ezen feiiil 1000-1100 dtvonulS turista. A sokak iiital igenyelt kiildn szob6k, fiird6szobdk 6s WC-k a teties b6vit6ssel 1939-bennyerteh megold6sl. A tagok irodalmi munk6ssigukkal is igyekeztek a Brikk turista kultirrrij6t szolgiilni. A T'r.rristrik LapjAnak 6nAl16. hegyvid6ki sz6maiba cikkeket, tanulm,rnyokal irtak: dr- Mauks Kdroly a Biikk madiirvil6g6r'61, Hulj.ik J6nos, az orsziigosan ismert botanikus a Biil
l"
I
145
e1s6k6nt l(ezdte cisszefogni mind a kultrirSt, mind a sporict. Igy keril az e1s6 id6kben a ter-m6szetjdriis is az iink6pz6kcir keret6be. Ahogy az id6 6s a sok rejtett bomba miatti szabadabb mozges lehet6ve vAlt, kimentek BAnklitra, hogy megn6zz6k a m,^ned6kh6zat. Ortimmel lSttrik, hogy egy-k6t jelenlektelen s6riilesen kiviil nagyobb baj nem tiirt6nt. Onk6ntes term6szetj6ro 6rdk h6napokon keresztiil iigyeitek a mened6khSz 6ps6g6re. 1945-ben tijra megalakult a DV1'K mint sportegyesiilet, amelynek egyik vezel6je egyben a term6szetjSr6 szakosztd.ly elncike, Balogh Ferenc villanyszerel6 lett. aki vasas sziwel. lendiiletes er6ve1 fogott hozzS mind a DVTK, mind a tenn6szetj6r6k iigyeinek rendez6s6hez,A szervez6st sikerrel oldottak meg. Az egyik p6nziig].i alapjukat. a mened6kh6zat rijra beindiiottiik, 6s azt gazdasegossatett6k. A tur6k is kezdetiiket vett6k. Onk6ntes munkdval javitottdk, meszelt6k bSnkiiti hiizukat, a forrdsokat kitisztitottak, az utakat rendezt6k es ijra leslell6k a lekopolt ril.jelz6seket. 1948-ban 6vi tirakiinyviiket hosszri 6vek utiin rijra sikeriilt kiadniuk, amit a tagsdg ordmmel fogadott. Az 6v els6 fel6ben sok rounkatir6t szerveztek. Jlilius 11-en, az 1848-as forradalom sziiz6ves fordul6jiinak em16k6re, a 956 m magas BSlvdny csricsAn kilSt6tornyot avattak, amelyet pet6fi Srindor161 neveztek eI. Balogh Ferenc mondott iinnepi besz6det. Ismertette azt a nagy munk6t, amivel ez a katonai figyel6 a DIMAVAG G6pgy6r teriilet6r6l idekeriilt, hogy a tern6szet viligriban a b6k6t szolgAlja. Vanger Vilmos, a1apit6 tag visszapillant6st tett turista 6letiikr6l. Herczeg Ferenc, gyarigazgat6 h6l6val telt szavakkal mondott kdszdnetet a szakosztdtynak 6s minden tagj6nak, akik ezt a tornyot ide lelhordt6k 6s meg6pitett6k. Ebben az 6vben 6rdekes hat6rozatot hozott a Term6szetbar6t Szdvetseg: rendszeresiteni kell a terrn6szetj6r6 versenyeket 6s azokat oszt6lyok kdzti versenyekk6 kell fejleszteni. A szakosztdLAtq,gjq,i raszt oettek qz els6 orszdgos terepuersenAen, aneIAen 48 csapo.ttnduh As AijAkozbddsban az els6 helAeze$ 6ftAk eL A ttLtlkon kivtil megkezdt6k a rendes tfrSkhoz sziiksdges elrn6leti 6s gyakorlati kik6pz6st. Negl,'venk6t hallgat6val szemin6riumon vettek reszt, ahol Gall6 Ferenc elvtdfs vezet6s6vel nagyon komolyan vett6k a politikai kik6pzest. 1949-ben a tagsag toborz6sa es kik6pz6se tovebb folytat6dott. Tfrakiinyviiket gazdagabb tarlalonrmal adt6k ki. A sz,emin6riumi 6s a turista tdrgyd 1aniolyamok jol si kerr-iltek. Beinditott6k az MHK-tririikat, amelyek nagy liitogatotts6gnak drvendtek. Az e1s6l,irAt Bqlcgh Ferenc elndk jrinius 12-6n vezette. (Jtir6ny: Szeni161ek-Bartosk6-Csond6vdlgy-Bu296k6-8arStsSgkert-Magosk6---Garadna volt. Augusztus 13-14-e nagy nap volt a szakoszt6ly 61et6ben. K6t csapatot inditott a Budapesti lbrekv6s SE 61ta-la Pilisben rendezett orszagos terepversenyen, amelyen o$z6gos viszonylatban az 5. 6s 6. helyen v6geztek. Ugyancsak nagy esen6ny volt a szakoszt6ly egyhetes sstortAbora, amelyet augusztus f4-21-ig Fels6tSrkAny kdzel6ben rendeztek meg. A fdradt, les6ntult versenyz6k is ide 6r'keztek megpihenni. A tribori program igen v6.llozatos volt: elm6leti 6-sgyakorlati kik6pz6s mellett nindennap politikai szeminArium. 116
A szakosztiily november B-9-6n megrendezle az els6 jelv6nyes hdzi te_ repversen).61 a J6vorkutat kiimyez6 hegyeken. Ez a verseny a szakoszt6lv tovdbbi meger6sdd6s6teredm6nyezte.Ebben az 6vben a szrkosztdlyra m6! egy feladat vdrt, amit sikerrel megoldott, 1949. december 21-6n kigyulladl a f6ny BSnkriton. Ezen a szakoszt6ly tagjai teljes ldtszAmmal dolgoztak 6s bens6s6ges csalSdi kttrben i.innepelt6k meg a kett6s iinnepet. A szakoszt6lynak eredm6nyekben leggazdagabb 6ve az 1950. 6v volt. Tirdikat kiv6l6 ter"m6szettud6sok el6adAsaival 6rt6kesebb6 tetGk. Ebben az esztend6ben 18 ter"rn6szetj6r6 versenyen vettek r6szt. A DVTK 40 6ves iubi_ leuma alkalmdb6l megrendezt6k a Vanger Vilnos viindordijas versenyt is. A terepversenyek nagy r6sze igazi vasas tal6lkoz6 volt. A vasas ta1ok azt tartj6k, hogy a turistas6g honv6delem is, ezt a magasztos eszmet versens6_ seikben is 5po1tiik. Barlangkutat6ik ebben az 6vben kivril6 eredmdnveket 6rtek e1 a biikki bariangok felkutat6sSban 6s megismertet6seben. 1951-ben tfr6kon 6s term6szetjiir6 versenyeken nyert sok es. sz6p ver_ senydijjal gazdagitottdk a DVTK gyrijtem6ny6t 6s dregbitett6k j6 hir6t. Ebben az 6vben n6gy tag 10 napig a Magas-T6tra vadreg6nyes hegycsricsain j6rt. A szakosztaly ez 6vben h6rom rtiszre szakadt, dspedig: 1. Lenin KohA_ szati lMiivek,2. DIMAVAG 6s 3. Neh6zszerszrimg6pgy6r csoportjaira, aminek krjvetkezt€,ben a kdzdsen szerzett felszerel6si t6rgyaikat hdrom r6szre kellett megosztani. 1952-ben a term6szetjiirok a garadnai 6skoh6 fel6pit6s6ben kiv6l6 t6rsa_ dalmi munk6t v6geztek. Az 6skoh6 tjjri6pit6se egybeesett a ?00 m3_es koh6 6pit6s6vel. A szakoszt6ly h6rom r6szre ttirt6nt szakadasa eddigi eredm6nyei_ ket csdkkentette. Az tin6lt6 szakoszt6lyok a versenyeken egymbssal szemben .lrutak, aminek kitvetkezt6ben az eddigi bar6ts6got elhidegi.il6s v6ltotta fel. 1954-ben a kiirt tUrakon 6s versenyeken kiviil munkatfrdkra j5rtak a .Livorkft kitzel6ben lev6 Sebesviz-vdlgybe, ahol a DIMAVAG vezet6;6ge egy iidiil6 6pit6set tervezte meg. A tervek szerint a padlast6rben turistaszobak 6piilnek. A tersadaLni munkasokat Szeghy B6la sportt6rs gyfijtiitte csoportba 6s 6lesztette benniik a vS.gyat az 6piilet fel6pit6s6re. 1955-ben a DIMAVAG Sportiidiil6 6pit6s6n6l m6g tiirhetetlen hittel dol_ goztak. Sz6p tr.ir6kon vettek r6szt, versenyek is sz6p sz6mmal voltak, ame_ Jyeken a di6sgy6rieket hiirom kiildnbiiz6 csapat k6pviselte. AZ IJ(M TERMESZETJARO szakosztiilydnak vezet6i: Csiki Oszk6r, S_zlivka Sandor 6s Tarczy Tibor spofttiirsak, a DIMAVAG_6 Szeghy 861a, Krasznai J6zsef, mig a Neh6zszersz6mgepgyiri6 Zsigmond J6zsef es nagy_ majt6nyi Lajos voltak. Ebben az 6vben az ut6bbi 6vek legjobban megrende_ zett versenyei Egerben 6s 6zdon voltak. A Magyar Term6sietbarit Sztivets6g J6vorkiton j6l sikeriilt tal6lkoz6t rendezett, ahove az orsz6g minden r6sz6_ b61 6rkeztek turistrik. 1946 augusztusiiban a Borsod megyei Testnevel6si 6s Sportbizotisiig ren_ dez6s6berr egyheles t0r6n a Magas-T6tr6ban voltak, ahol igen sok tetelthe_ tetlen 6lm6nyt gyrijtdttek. Az augusztusi sz6p napok ut6n a; oktdberi eUenforradalmi esem6nyek igen v6ratl,anul 6rt6k a tJrneszetj6r6kat. 1957-ben rijyid id6 alatt a sportelet is rendez6dijtt_ A termeszetj6r6s 6s turdzas ism6t megindult. A h6rom vasgy6ri kiildn6ll6 terrn6szetjrir6 lzakoszt6ly mint a DVTK egyik szakoszttilya, Gdbor B6la sportt6rs vezet6se alatt l0+
egyes\ilt. Az egyesi;16sj6 hat6ssal volt a term6szetjdrds tovdbbi fej16d6s6re. A DVTK elniiks6ge minden temogatSst megadott, hogy ez a sport5g is a fejl A /l 6 c
i ,1 i 6 r'
l6hi6h
Hosszri hallgat6s ut6n 1958-ban ism6t megjelent trirakdnyviik. N6hriny sz6p versenyen j6 eredmennyel szerepeltek, Az ifjns6g rdsz6re tanfolyamot rendeztek a i5j6koz6d6s, t6rk6po1vas5s 6s egy6b ter"m6szetet ismertet6 tdrgyakb6l. Havonta egyszer miisoros est6t rendeztek filmvetit6ssel 6s ismeretterjeszt6 el6adessal. N6gy tagjuk: Gabor B6la, Kollarik J6nos, Fodor Ern6 6s L6di S6ndor kiilJiildi trir6n, D61-Erd6lyben jSrLak, ahol vend6giSt6ikkal j6 bar6tsSgot kittdttek. Otnapos trirrit vezettek 63 r6sztvev6vel a Mecsekbe; a Balaton-menti t6borban is r6szt vettek egy kisebb csoporttal. A hervad6si iinnepet B6nkiion tartottak meg igen nagy letsz6mmal. A Hazafias N6pfront felk6r6s6re a novemberi velaszt6sok alkalm6val 47 v6laszt6ktirzet helyis6geit a DVTK term6szetjrir6i diszitett6k fel. A szakoszt6ly kultur6lis 6lete 1959-ben mind szebb6 v6lt. Gribor B61a szakoszt6lyvezet6 sok sz6p filmet vetitett 1e azokr6l a t6jakr6l, amelyekre ktiUi;ldi ntjai sor6n eljutott. A szakosztiily vezet6s6ge a vasgy6ri zenekarral iisszefogva, turista-hangversennyel mint rijdonsdggal lepte meg a term6szetj6r6kat. A hangversenyen a term6szet hangjait, sz6ps6geit megjelenit6 mfvekkel felejthetetlen 6lm6nyt szereztek a ha1lgat6knak. Tfrakdnyviik a DVTK elndks6g6nek t6mogat.is6val csinos for-rn6ban 6s gazdag tartalommal jelent meg. Rr..igyfakad6siiinnepilket 154 taggal rendezt6k meg B5nkriton. A tir6k kiizril kiemelkedik a n6gynapos soproni tfra 66 taggal. Az 6zdi Kohrisz SE 50 6ves jubileumi iinneps6g6n a szakosztalyt 20 tag k6pviselte. T5$adalmi munk6ban J6kai M6r eml6k6re 2,5 m magas emlekm{tvet etitottak fe1 Orv6nyk6n. ahol J6kai az 1849-es szabadsagharc utrin bujdos6sriban tdbbszdr m.egfordult. Az eml6kmil 6pit6s6hez sziiks6ges anyagot a di6sgy6ri gyarak vezet6s6g6t6l 6s a Keletbiikki Erddgazdas6gt6l kapt6k. A szakoszt6ly tiiftoneteben felejthetetlen marad a Szovjetuni6ban, a KaukSzusban megrendezett tfra, amelyen a kitvetkez6 sportt6rsak vettek reszt: Gebor B61a, Kollarik J5nos, Gieraczki J6nos. Kelet-N6metorsz6gba pedig G6bor B6l6n6, Varga Istvdn 6s feles6ge, tovSbb6 Lehrner Ibolya mentek ki. A kiiudldi tur6k r6sztvev6i vetitettk6pes el6ad6sokon sz6moltak be 6lm6nyeikr6l. A hervadris iinnep6t ism6t B.inkriton rendezt6k meg 168-as 16tsz6mmal. Az Orsz6gos K6kjelz6st 22 teraneszetjer6 j5rja, am.i 880 km hosszri 6s haz6nk legszebb r6szein megy keresztiil. AZ 1959. EV VEGE v6ltoz6st hozott a szakosztaly 61et6be.A sport legfels6bb vezet6inek rendelet6re a term6szelj6r6s iin6U6 egyesiilett6 a-lakult it. Ki kellett vrilnia a DVTK kebel6b6l, ahol 15 6vet tdltdttek e1 az egyesiilet z,tzlaja alatt. Ezen id6 alatt sok dics6sdget hozJak a vasasok nagy csald.djSnak. Brics0z6suk a-1ka1m6va1 kdszijnetet mondanak a DVTK elniiks6g6nek es. tags6g6nak az6rt az 6sz.ir:.t.eanyagi 6s elvt6rsi segits6g6rt, amelyben oly hoszsai id6n 6t becsiiletesen 6s marad6ktalanul r6szesiiltek-
t48
