A Csicsergő 2. sz. Óvoda
Szervezeti és Működési Szabályzat 2013.
Hatálya kiterjed: A Csicsergő 2. sz. Óvoda minden dolgozójára, a megbízott vagy együttműködő partnereire
1
Tartalomjegyzék 1.
BEVEZETŐ ............................................................................................................ 5
2.
HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK .................................................................................. 5 2.1 2.2
3.
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA .......................................... 6 3.1 3.2 3.3 3.4
4.
AZ SZMSZ SZEMPONTJÁBÓL LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYOK ............................................. 5 KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK ....................................................................................... 5
AZ SZMSZ SZEMÉLYI HATÁLYA ................................................................................ 6 AZ SZMSZ TERÜLETI HATÁLYA ................................................................................. 6 AZ SZMSZ IDŐBENI HATÁLYA .................................................................................. 6 AZ SZMSZ MÓDOSÍTÁSA ....................................................................................... 7
AZ INTÉZMÉNY ..................................................................................................... 7 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8 4.9 4.10 4.11 4.12 4.13 4.14 4.15 4.16 4.17
ALAPÍTÓ OKIRAT KELTE, SZÁMA ................................................................................ 7 AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA ...................................................................................... 7 INTÉZMÉNY BESOROLÁSA ........................................................................................ 7 INTÉZMÉNY NEVE ................................................................................................. 7 INTÉZMÉNY SZÉKHELYE .......................................................................................... 7 INTÉZMÉNY TÍPUSA............................................................................................... 7 AZ ÓVODAI LÉTSZÁM ............................................................................................. 7 INTÉZMÉNY OM AZONOSÍTÓJA .................................................................................. 8 AZ INTÉZMÉNY FENNTARTÓJA ÉS FELÜGYELETI SZERVE ...................................................... 8 AZ INTÉZMÉNY KÖZIGAZGATÁSI ELLÁTÁSI TERÜLETE......................................................... 8 AZ INTÉZMÉNY FOGLALKOZTATOTTJAINAK JOGVISZONYA .................................................... 8 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KINEVEZÉSI (MEGBÍZÁSI) RENDJE ................................................... 8 AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELETÉRE JOGOSULTAK ................................................................. 8 AZ INTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGEI ........................................................................... 8 AZ INTÉZMÉNY SZAKÁGAZATI BESOROLÁSA ................................................................... 8 AZ INTÉZMÉNY SZAKFELADAT SZERINTI TEVÉKENYSÉGE ..................................................... 8 AZ INTÉZMÉNY FELADATELLÁTÁSÁT SZOLGÁLÓ VAGYON ..................................................... 9
5.
A SZERVEZETI STRUKTÚRA .................................................................................. 9
6.
A NEVELÉSI OKTATÁSI INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ....................... 10 6.1 A MŰKÖDÉS RENDJE ............................................................................................ 10 6.1.1 Általános szabályok ................................................................................. 10 6.1.2 A nyitva tartás rendje .............................................................................. 11 6.1.3 A gyermekek fogadása, az intézmény nyitva tartása, a gyermekek benntartózkodási rendje, felügyelete ....................................................................... 11 6.1.4 Az alkalmazottak benntartózkodás rendje ................................................... 12 6.1.5 A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje .. 13 6.1.6 A vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás és képviselet .................. 13 6.1.7 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás ........................... 15 6.1.8 Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás................................................ 15 6.1.9 A nevelőtestületi értekezletek ................................................................... 16 6.1.10 A szakmai munkaközösségek együttműködése, részvétele az óvodapedagógusok munkájának segítésében ....................................................................................... 17 6.2 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉRE A HELYETTESÍTÉS RENDJE .................................................................................................. 18 6.2.1 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ....................................................... 19 6.2.2 Az óvoda helyiségeinek, létesítményének használati rendje .......................... 19 2
6.3 A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET (KÖZÖSSÉG) KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ............. 6.3.1 A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje ....................... 6.3.2 A szülői szervezetet véleményezési és egyetértési joga ................................ 6.4 A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA ................................. 7.
20 21 21 22
A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE, TERÜLETEI ............. 22 7.1 7.2 7.3 7.4
8.
A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK FOGALMA ÉS CÉLJA..................................... A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉVEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK ............ A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉRE JOGOSULTAK ............................................. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK FORMÁI ..................................................
22 23 23 23
KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA ...................................... 24 8.1 RENDSZERES KÜLSŐ KAPCSOLATOK .......................................................................... 8.1.1 A fenntartóval való kapcsolattartás ............................................................ 8.1.2 Óvoda - iskola kapcsolat........................................................................... 8.1.3 Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálatokkal .................................................. 8.1.4 Kapcsolat a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal ........................................... 8.1.5 Kapcsolat az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás....................... 8.1.6 Kapcsolat a gyámhivatallal, való kapcsolat formája, módja ........................... 8.1.7 Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal ........................................................
24 24 25 26 26 26 27 27
9. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK ...................................................................................... 27 9.1 9.2 9.3 9.4
NEMZETI ÜNNEPEK, AZ ÜNNEPEKKEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................................... AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE ................................................................ AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYÁPOLÁSA KÖRÉBE TARTOZÓ RENDEZVÉNYEK ................................ AZ INTÉZMÉNY JELKÉP, VISELET, EGYÉB KÜLSŐ JEGY, MINT HAGYOMÁNY ÁPOLÁSÁNAK, HASZNÁLATÁNAK LEÍRÁSA ............................................................................................... 10.
12.1
29 29 30 30 30 31 31
AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ-, ÓVÓ SZABÁLYOK ...................................................... 31
11.1 A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS ÉS AZ ÓVODAVEZETŐ FELADATAI: ......................................... 11.2 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ........................................................................................ 11.3 A GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN ELLÁTANDÓ FELADATOK .............................. 11.3.1 Az intézmény vezetőjének feladatai ........................................................... 11.3.2 A pedagógusok feladatai .......................................................................... 11.3.3 Az óvoda nem pedagógus alkalmazottainak feladatai ................................... 11.3.4 A munkavédelmi felelős balesetvédelemmel kapcsolatos feladatai ................. 11.4 A GYERMEKBALESETEK ESETÉN ELLÁTANDÓ FELADATOK ................................................... 11.4.1 Az intézményvezető feladatai .................................................................... 11.4.2 A pedagógusok feladatai .......................................................................... 11.4.3 A gyermekek biztonsága érdekében a szülők kötelessége ............................. 11.4.4 Egyéb balesetvédelmi szabályok ................................................................ 11.5 RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK....................................................................................... 11.6 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI ..................................... 12.
29
RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE .................... 29
10.1 AZ ÓVODA EGÉSZSÉGVÉDELMI SZABÁLYAI .................................................................. 10.2 RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE .......................................... 10.3 A GYERMEKEK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSA .................................................................... 10.3.1 Óvodaorvos szolgáltatás ........................................................................... 10.3.2 Védőnői szolgáltatás ................................................................................ 10.4 A DOLGOZÓK EGÉSZSÉGVÉDELMI SZABÁLYAI ............................................................... 10.5 A SZÜLŐKTŐL ELVÁRT EGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOK ......................................................... 11.
28 28 28
31 32 34 34 34 35 35 35 35 36 36 37 37 39
KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS ............................. 39 A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSSEL JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELRENDSZERE ...................... 40 3
12.1.1 12.1.2 12.1.3
Odaítélésének feltételei ............................................................................ 40 Nem részesülhet kereset-kiegészítésben, aki a megelőző nevelési évben ........ 41 Nem pedagógus alkalmazottak kereset kiegészítésben részesülhet ................ 41
13.
SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ....................................................................... 41
14.
KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ............................................................................. 42
15.
EGYÉB SZABÁLYZÁSOK ................................................................................... 42
16.
HITELESÍTÉS ÉS TÁROLÁS RENDJE ................................................................. 43
17. AZ ÓVODA TARTALMI MUNKÁJÁT, ÉS MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK...................................................................................................... 43 17.1 AZ INTÉZMÉNY ALAPDOKUMENTUMAI ......................................................................... 17.1.1 Alapító okirat .......................................................................................... 17.1.2 Az óvoda Pedagógiai Programja (PP) .......................................................... 17.1.3 Az óvoda éves munkaterve ....................................................................... 17.1.4 Házirend ................................................................................................ 17.1.5 Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések .... 17.1.6 Tanügyi nyilvántartások ........................................................................... 17.1.7 Kötelező nyomtatványok .......................................................................... 17.1.8 Óvodai törzskönyv ................................................................................... 17.2 A DOKUMENTUMOK VEZETÉSÉRE, TÁROLÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ................................
43 43 43 44 44 44 44 44 44 45
18.
MELLÉKLETEK ................................................................................................. 47
19.
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK................................................................................ 48
4
1.
Bevezető
Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szabályzatot az intézmény vezetője készítette el. A szabályzat nevelőtestület fogadja el a szülői közösség véleményezését követően, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé.
2.
Hatályos jogszabályok
2.1
Az SZMSZ szempontjából legfontosabb jogszabályok
- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: NKT.) - 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet) - 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (továbbiakban KT.) - 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) - 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 2.2 -
Kapcsolódó törvények 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet a költségvetési szervnél belső ellenőrzési 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről Magyarország Alaptörvénye (2011.április 25.) 5
-
3.
2007. évi CLII. tv. az egyes vagyon-nyilatkozattételi kötelezettségekről 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól
A szervezeti és működési szabályzat hatálya
A Szervezeti és Működési Szabályzatban és az egyéb belső szabályzatokban foglaltak megismerése és előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják az intézmény létesítményeit. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke. Megtartásáért az intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak Az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető illetve a helyettese - munkáltatói jogkörben eljárva- hozhat intézkedést. A szülőt vagy más nem az óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, ennek elmaradása esetén a vezető vagy helyettese az óvoda épületének elhagyására szólítja fel. 3.1
Az SZMSZ személyi hatálya
Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: - az óvodába járó gyermekek közösségére, - a gyermekek szülei, törvényes képviselőire, - a nevelőtestületre, - az intézményvezetőre, vezetés tagjaira, - a nevelőmunkát segítőkre, - az óvodának szolgáltatást nyújtókra, - az óvoda szolgáltatását igénybe vevőkre, - egyéb munkakörben dolgozókra.
3.2
Az SZMSZ területi hatálya
Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: - az óvoda épületére, udvarára, - az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, - az intézmény képviselete szerinti alkalomra, - külső kapcsolati alkalomra. 3.3
Az SZMSZ időbeni hatálya
Az SZMSZ időbeni hatálya kiterjed az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira. Az SZMSZ a kihirdetés napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg, hatályon kívül helyeződik az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata.
6
3.4
Az SZMSZ módosítása
Az SZMSZ módosítása az alábbi esetekben lehetséges: - törvényi változás esetén, - feladatváltozás esetén, - A nevelőtestület 2/3-os többségének kezdeményezése alapján (a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról), - Írásbeli előterjesztés alapján (nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek).
4.
Az intézmény
4.1
Alapító okirat kelte, száma
Kibocsátásának ideje: 1980. január 1. A jelenlegi alapító okiratot Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete 82/2008./III.27./ sz. határozatával elfogadta. 4.2
Az intézmény jogállása
Jogi személyként működő, helyi önkormányzat költségvetési szerve 4.3
Intézmény besorolása
Az irányító szerv által jóváhagyott munkamegosztási megállapodás alapján: Teljes jogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek pénzügyigazdasági feladatait Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Egészségügyi és Oktatási Intézményeket Működtető Iroda (EGOMIR) látja el a fenntartó által jóváhagyott megállapodás alapján. 4.4
Intézmény neve
„Csicsergő” II. sz. Óvoda (rövidített elnevezése: Csicsergő Óvoda) 4.5
Intézmény székhelye
2310 Szigetszentmiklós, Posta köz 2. 4.6
Intézmény Típusa
Egész napos ellátást biztosító óvoda 4.7
Az óvodai létszám
Az óvodai csoportok száma: 14 Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 400 fő. 7
4.8
Intézmény OM azonosítója 032759
4.9
Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve
Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 4.10 Az intézmény közigazgatási ellátási területe Szigetszentmiklós város közigazgatási területe 4.11 Az intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonya Foglalkoztatásuk közalkalmazotti és polgári jogviszonyban történik 4.12 Az intézményvezető kinevezési (megbízási) rendje Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázati Képviselőtestülete bízza meg határozott időre.
eljárás
útján
Szigetszentmiklós
Város
4.13 Az intézmény képviseletére jogosultak Az intézményt az óvodavezető képviseli. 4.14 Az intézmény alaptevékenységei A Nkt szerint köznevelési feladatot ellátó intézmény Az intézmény köznevelési feladatai: - Óvodai nevelés - A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése: o akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján integráltan fejleszthető beszédfogyatékos, integráltan fejleszthető enyhén hallássérült, o egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek. 4.15 Az intézmény szakágazati besorolása 851020 óvodai nevelés 4.16 Az intézmény szakfeladat szerinti tevékenysége -
851011 Óvodai nevelés, ellátás 851021 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 5629121 Óvodai intézményi étkezés 55241-1 Munkahelyi vendéglátás 75195-2 közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek 682002- helyiségek és eszközök tartós és egyedi bérbeadása 8
Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 4.17 Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon Szigetszentmiklós Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában lévő alábbi ingatlanok: - Szigetszentmiklósi 3535,3536 helyrajzi számú, Szigetszentmiklós Posta köz 2 szám alatti ingatlan, - 3613 helyrajzi számú, Szigetszentmiklós Váci Mihály u. 4. szám alatti ingatlan, - Szigetszentmiklós Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában lévő- az intézményi lejtárban szereplő ingó vagyon. - A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog Az intézmény a feladatellátást szolgáló vagyont: -
5.
működteti köznevelési feladat ellátásához szabadon használhatja nem idegenítheti el nem terhelheti meg meghatározott szabályok szerint bérbe adhatja, amennyiben a bérbeadás az alap tevékenységet nem akadályozza.
A szervezeti struktúra
A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje: Intézményvezető (magasabb vezető)
Intézményvezetőhelyettes (vezető)
Munkaközösség vezető
Pedagógusok
Élelmézésvezető
Óvodatitkár
Udvaros
Dajkák
Engedélyezett álláshelyek száma 2013. szeptember 1-ig 60 fő, melyből egy fő részfoglalkozású, 2013. szeptember 1-től 66 fő, melyből 2 fő rész foglakozású.
9
Munkakörök
A munkakörökben foglalkoztatható létszám
Megjegyzés (teljes vagy részmunkakör)
Intézményvezető
1
Teljes munkakör
Intézményvezető-helyettes
1
Teljes munkakör
Óvodapedagógus
28
Teljes munkakör
Fejlesztőpedagógus
1
Teljes munkakör
Dajka
15
Teljes munkakör
Óvodatitkár
1
Teljes munkakör
Udvaros
1
Részmunkakör
élelmezésvezető
1
Teljes munkakör
Szakács
1
Teljes munkakör
Konyhai dolgozó
10
Teljes munkakör
Valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák.
6.
A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok
6.1
A működés rendje
6.1.1 Általános szabályok
Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az óvodaszék, (nem működik) véleményét, - az óvodai szülői szervezet (közösség) véleményét. Az óvodai nevelési év rendjébe tervezzük: -
az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását (max. 5 nap), a szünetek időtartamát, a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, a nevelőtestületi, és a szülői értekezletek, valamint fogadóórák időpontját, az intézmény bemutatkozását szolgáló nyílt nap időpontját.
Az óvodai nevelés nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletérő.
10
6.1.2 A nyitva tartás rendje
A nyitva tartás rendje a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 12 & alapján. Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvoda: -
-
-
-
A nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart. Nyári napirend szerint (nyári élet) üzemel az óvoda június 1. és augusztus 31. között. Az óvoda nyári zárva tartása 5 hét (város óvodáival egyeztetett időpontban). A nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig. A nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. Az iskolai szünetekhez kapcsolódó időszakokban, ha az óvodát igénylők létszáma 10 fő alá csökken,a felügyeletet a város valamelyik óvodája látja el megbeszélés alapján, melyről az érintett szülőket értesítjük. Technikai szünet: az óvoda épületében bekövetkezett balesetveszély, rendkívüli esemény miatt az óvodavezető a fenntartó tájékoztatásával és engedélyével technikai szünetet rendelhet el. Ügyelet: a helyi adottságokból adódóan reggel 06:00 és 07:00 között, valamint délután 17:00 és 18:00 óra között összevont csoportban vannak a gyermekek elhelyezve. A felügyeletet az ügyeletes pedagógus biztosítja beosztása szerint. Az ügyeleti rend beosztásáért az óvodavezető-helyettes a felelős. A tájékoztatás módját a házirend szabályozza. A nyitvatartási rend a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény fenntartója illetve a jegyző adhat engedélyt.
6.1.3 A gyermekek fogadása, az intézmény benntartózkodási rendje, felügyelete
nyitva
tartása,
a
gyermekek
Az intézmény hétfőtől-péntekig üzemel, 5 napos munkarenddel működik. - Az óvoda szombaton zárva tart. - A nyitva tartás heti 60 óra, az óvoda reggel 6:00 órától 18:00 óráig fogad gyermekeket. - Az intézményből a gyermeket: o a foglalkozásokat követően: ha étkezést bármilyen ok matt nem vesz igénybe 11:30 órától 12:00 óráig, ha ebédet igényel 12:30 órától – 13:00 óráig lehet. o délután: 14:30 órától – legkésőbb 18:00 óráig kell elvinni.
11
- A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy viheti el. - A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodapedagógusoknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. - Az óvoda helyiségeit csak pedagógus, esetenként szakszolgálati szakember közreműködésével használhatja. A kizárólagosan felnőttek által használt helyiségekben, konyha, mosdó, mosókonyha, kazánház, öltöző gyermek nem tartózkodhat.
6.1.4 Az alkalmazottak benntartózkodás rendje
- Az alkalmazottak munkaköri feladatait a munkaköri jegyzék és a megbízások tartalmazzák, melyet minden alkalmazott kézhez kap. - A pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra) a kötelező órákból, (32 a csoportban töltött kötelező) valamint a nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. - A dajkák heti teljes munkaideje 40 óra. - Az óvodatitkár, az élelmezésvezető, a konyhai dolgozók heti teljes munkaideje 40 óra. - A kertész-udvaros heti munkaideje 30 óra. - Az alkalmazottak napi munkarendjét és a helyettesítési rendet a vezető-helyettes állapítja meg, az óvoda foglalkozási rendjének megfelelően. - A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának zavartalan biztosítását, és a teljes nyitva tartási időben a pedagógusok feltétlen jelenlétét és közreműködését biztosítani kell. - Az alkalmazott köteles a munkarendjének megfelelően ápoltan, munkaruházatban, a csoportban, titkári irodában, főzőkonyhában, udvaron és az épületben pontosan megjelenni. - A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén azonnal köteles jelenteni a vezetőnek vagy a vezető helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedjen. - Az óvónők számára a kötelező órán felüli – pedagógiai munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az óvoda vezetője adja. - A közösségi tulajdon érdekében a riasztó és az épület kulcsainak biztonságos használata a nyitó és záró dajka, főzőkonyhai dolgozó feladata. - Kulcsmásolat az óvodavezetőjénél és annak helyettesénél van.
12
6.1.5 A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje
Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Vezetői beosztás megnevezése
Az intézményben való tartózkodásának rendje
Óvodavezető
8:00 – 12:00, 13:00-14:30
Óvodavezető helyettes
6:30 – 13:00 vagy 13:00 – 17:00
Megbízott
13:00 – 17:00 vagy 6:30 – 13:00
Óvodai ügyintézés: minden nap 8:00 – 12:00 óra között történik.
6.1.6 A vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás és képviselet
Egyéb /helyettes, ellenőr stb. Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes
Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján
Feladatot ellátó vezető
Szakszerű és törvényes működés
Óvodavezető
Célszerű és takarékos gazdálkodás
Óvodavezető
Pénzügyi és gazdálkodási feladatok
Óvodavezető
Óvodavezető helyettes
Óvodavezető
Óvodavezető helyettes Gyermekvédelmi felelős
Gyermek és ifjúságvédelem
Megjegyzés kiadmányozáshoz folyamatos 4 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás esetén kivétel: folyamatos megrendelés-szerződés: dolgozói kifizetések, helyettesítés elszámolása 4 héten túli tartós hiányzás esetén, kivétel az azonnali intézkedést kívánó veszélyeztetettség felmerülése
Óvodavezető helyettes
folyamatos
Gyermekbalesetek megelőzése
Óvodavezető
Egészségügyi vizsgálat megszervezése Pedagógiai program végrehajtása, ellenőrzése. Éves munkaterv elkészítése, végrehajtatása értékelése Beiskolázási feladatok lebonyolítása Pedagógus továbbképzési
Óvodavezető helyettes
Óvodavezető
folyamatos
Óvodavezető
Óvodavezető helyettes
folyamatos
Óvodavezető
Óvodavezető helyettes
4 héten túli tartós hiányzás esetén
Óvodavezető helyettes Óvodavezető
4 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás
Óvodavezető Óvodavezető
13
program és beiskolázási terv elkészítése Nemzeti ünnepek és egyéb hagyományok ápolása
Óvodavezető helyettes
Álláshelyek betöltése, kinevezés
Óvodavezető
Megbízások
Óvodavezető
Munkaköri leírás elkészítése
Óvodavezető
Közalkalmazottak besorolása, nyilvántartások Szükség szerint közalkalmazottak minősítése Alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerése Szabadságok tervezése, ütemezése Szünetek alatti ügyelet biztosítása Munkarend szervezése, ellenőrzése Tanügy igazgatási feladatok Kapcsolattartás szülői közösséggel és egyéb partnerekkel Nyilvántartások naprakész vezetése Szabályzatok dokumentumok elkészítése, hozzáférhetősége Csoportok adminisztratív teendőinek ellenőrzése
helyettes
esetén
Óvodavezető
folyamatos
Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes
4 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás esetén 4 héten túli tartós hiányzás esetén
Óvodavezető
folyamatos
Óvodavezető
folyamatos
Óvodavezető
folyamatos
Óvodavezető
Óvodavezető helyettes
4 héten túli tartós hiányzás esetén, kivétel a meglévő jogviszonnyal kapcsolatos igazolások folyamatos
Óvodavezető
Óvodavezető helyettes
folyamatos
Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes
Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető
Tűz és munkavédelmi előírások betartása
Óvodavezető
Leltározás selejtezés
Óvodavezető
Épület és vagyontárgyak védelme
Óvodavezető
Intézmény képviselete
Óvodavezető
Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes, tűz és munkavédelmi felelős Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes
folyamatos 4 héten túli tartós hiányzás esetén folyamatos
folyamatos 4 héten túli tartós hiányzás esetén folyamatos folyamatos
14
6.1.7 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
Vezetői szint
Legfelsőbb vezetői szint (intézményvezető)
Szervezeti egység
Rendje és formája
Szervezeti egység neve: nevelőtestület
- Értekezletek ideje, rendszeressége: évente 3-5 alkalom, lehetőleg nevelés nélküli munkanapokon - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: havonta, kötelező órákon túl - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok ellenőrzése, körlevél
- Értekezletek ideje, rendszeressége: évente 2-szer, és szükség szerint - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: Szervezeti egység havonta neve: alkalmazotti - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, közösség rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél Szervezeti egység neve: munkaközösség
- nevelési év eleji munkatervi megbeszélés - munkaközösségi foglalkozások (évi 3) - év végi beszámoló elkészítése
6.1.8 Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
Szervezeti egység
Nevelőtestület szervezeti egység
Partner (másik) szervezeti egység
Rendje és formája
Együttes értekezletek ideje, rendszeressége: szükség szerint Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: szükség szervezeti egység szerint neve: alkalmazotti Vezetői megbeszélgetések, tájékoztatók ideje, közösség rendszeressége: szükség szerint Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél szervezeti egység nevelési év eleji munkatervi megbeszélés, munkaközösségi foglalkozások (évi min.4) neve: munkaközösség év végi beszámoló elkészítése
15
6.1.9 A nevelőtestületi értekezletek
Tanévnyitó értekezlet: nyári ügyeleti munka értékelése, az új tanév fő feladatainak megjelölése, munkatervi javaslat megvitatás. Éves munkatervbe illesztett nevelőtestületi értekezlet Tanévzáró értekezlet: tartható egy időben a tanévnyitóval, a tanév munkájának értékelése, a konduktív óvodai és a pedagógiai szakszolgálat csoportjainak összeállítása, a következő tanév fő feladatainak ismertetése. Rendkívüli alkalmazotti közösségi értekezlet: alapján lehet összehívni, az értekezleteken az alkalmazotti közösség tagjai kötelezően részt vesznek. Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: -
a nevelési program és módosítása elfogadására, a szervezeti és működési szabályzat, valamint módosítása elfogadására, a nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására, az óvoda éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására, a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztására, a házirend elfogadására, a pedagógus-továbbképzési terv elfogadására, az óvodavezetői pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggő, szakmai vélemény kialakítására, a nevelőtestület véleményének kikérésére a vezető helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, az óvodapedagógusok külön megbízása előtt, a jogszabályban meghatározott esetekben.
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha - az óvodavezető összehívja - a nevelőtestület egyharmada kéri, - a szülői munkaközösség kezdeményezésére, A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit, amelyben döntési kompetenciát gyakorol: -
Helyi Nevelési Program elfogadását, a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását, Házirend elfogadását, Munkaterv elfogadását, az óvodára vonatkozó átfogó elemzés elfogadását, a beszámoló elfogadását.
Alkalmazotti közösség értekezlete Munkatársi értekezletek: tanévenként két alkalommal, és szükség szerint. A technikai 16
dolgozókra vonatkozó szakmai és munkaszervezési feladatok megbeszélése céljából. Munkaközösségi értekezlet Tanév elején az éves munkaterv meghatározása, elfogadása. Tanév végén az elvégzett munka értékelése, elfogadása. A munkaközösségi vezető módszertani értekezletet hív össze, bemutató foglakozásokat tart és szervez.
6.1.10 A szakmai munkaközösségek együttműködése, óvodapedagógusok munkájának segítésében
részvétele
az
A szakmai munkaközösség módszertani, szakmai kérdésekben segítséget ad a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. Működési rendjéről és munkaprogramjáról a szakmai munkaközösség dönt. A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében. A szakmai munkaközösség tevékenysége A szakmai munkaközösség feladatait az intézmény pedagógiai programja és az éves munkaterve tartalmazza. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytathatják: - javítják az intézményben folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét, - fejlesztik, tökéletesítik a módszertani eljárásaikat, - javaslatot adhatnak az intézményi költségvetésben rendelkezésre álló szakmai irányzatok felhasználására, - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját - segítik a különböző programok elkészítését, szükség szerint annak felülvizsgálatát és hatékonyság vizsgálatát is elvégzik. - a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök, szakkönyvek, segédletek kiválasztása - az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése - a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez javaslattétel, - helyi szakmai, módszertani programok összeállítása, - a munkaközösségek tagjainak jutalmazására, kitüntetésére javaslattétel.
17
6.2 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. A vezető 4 hetet meghaladó tartós hiányzása esetén (előre tervezhető esetben a hiányzás 5. napjától) a helyettes 6 kötelező órában látja el vezetői feladatait, s a csoportja ellátásáról túlóra elrendelésével, vagy határozott idejű kinevezett pedagógus által kell gondoskodni. Ha egyértelművé válik, hogy - az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; - az intézményvezető helyettese a szükséges, vezetőhelyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az az alábbi táblázatban megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezetőhelyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezetőhelyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell
A helyettesítő megnevezése (munkakör és név)
Homonna Béláné (vezető)
Básits Tihamérné (vez.hely.) Bágyoni Sz. Tamásné, Kispéter Zsuzsanna (megbízpott)
Básits Tihamérné ( vez. hely.) Bágyoni Sz. Tamásné, Kispéter Zsuzsanna (megbízott)
Honvédő Ferencné (KT elnök)
Ezen túlmenően a benntartózkodás alapján Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
18
6.2.1 A belépés és benntartózkodás rendje azok jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel
részére,
akik
nem
állnak
Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépésének szabályai: - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: - a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, - a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. - csak külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az óvoda valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.
6.2.2 Az óvoda helyiségeinek, létesítményének használati rendje
- Az intézmény minden dolgozója és (akikre az SZMSZ HATÁLY KITERJED) felelős a közösségi tulajdon védelméért, a berendezési tárgyak felszerelések állagának megőrzéséért, az energiatakarékos felhasználásáért, a tűz-, baleset-, és munkavédelmi szabályok betartásáért. - A gyermekek az óvoda helyiségeit és udvarát csak óvodapedagógusi felügyelet mellett használhatják. - A helyiségeket, létesítményeket rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvásra figyelemmel kell használni. - A nevelői szobát az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlen segítők használják, ez a nevelőtestületi értekezletek helye is. A szülői közösség értekezletire is rendelkezésre áll. - Az udvar elsősorban a gyermekek levegőn való foglalkoztatására használható, a tavaszi, nyári időszakban a foglalkozások levezetésére. A gyermekek levegőztetését naponként biztosítani kell az évszaktól függetlenül és az időjárásnak megfelelően a pedagógiai programnak megfelelően. A rendért, a játékok és eszközök kíméletes használatáért, elrakásáért az óvodapedagógus felel. - A fejlesztő szobában a fejlesztőpedagógus, a logopédiai szobában a logopédus, és az óvodapszichológus dolgozik. Szükség esetén megbeszélés után az óvoda pedagógusai mindegyik helyiséget igénybe vehetik a gyermekek fejlesztése érdekében. - Az óvoda helyiségeiben párt nem működhet. 2011. évi CXC. törvény 24& (3) 19
- Az óvoda ingyenes helyiséghasználatot biztosít a szakszervezet, a közalkalmazotti tanács, a szülői szervezet részére. - A helyiségek használatra való átengedéséről az óvodavezető dönt. - Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az óvoda munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. - Az épület biztonságos zárásáért, nyitásáért, és a kulcsok őrzéséért a mindenkori reggeles és a délutános dajka a felelős, beosztás szerint.. - A szülők és az óvodába érkező más személyek csak a számukra engedélyezett helyiségeket használhatják.
6.3 A vezetők és kapcsolattartás rendje
a
szülői
szervezet
(közösség)
közötti
A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata az Szülői szervezettel (továbbiakban (SZSZ) való együttműködés Az együttműködés és kapcsolattartás során: - a vezetők feladata az SZSZ jogainak gyakorlásához szükséges: - információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az SZSZ jogainak /pl.: véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési / gyakorlásához szükségesek), - óvodán belül megfelelő helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal. - a SZSZ feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: o segítse az intézmény hatékony működését, o támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. Az SZSZ kiemelt feladata, hogy -
javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: o az intézmény irányítását érintő kérdésekben, o a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben, o az intézmény egészét, vagy a gyermekek nagyobb csoportját (80 %-át) érintő kérdésekben; - egyetértési jogot gyakoroljon az óvodaiped. program elfogadásakor. E jog gyakorlásához az óvoda vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz. 20
- egyetértési jogot gyakoroljon a házirend elfogadásakor. A SZSZ és a vezetők kapcsolattartási formái: - szóbeli személyes megbeszélés, - értekezletek, - írásbeli tájékoztatók, 6.3.1 A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje
Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre, melynek vezetőségébe minden csoport szülői közössége 3 főt delegál. Legalább évi 2 alkalommal, az óvoda vezetésével közös értekezletet tartanak a hatékony együttműködés érdekében. A vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet: - az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra; - véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani. A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozik. 6.3.2 A szülői szervezetet véleményezési és egyetértési joga
Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel. A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: - Véleményezési jog: o munkaterv véleményezése – a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján, o ha az intézményben nem működik óvodaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az óvodaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni – a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján - Egyetértési jog: o ha nem működik óvodaszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatásadásra vonatkozó szabályozása terén – a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján o A szülő szervezetet – ezen SZMSZ alapján – megillető további jogokat nem határoz meg.
21
6.4
A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására
A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény a nemzeti köznevelés szóló 2011 évi CXC törvény figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - Pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. Jelenleg a nevelőtestület jogkört nem ruház át.
7. A pedagógiai területei 7.1
munka
belső
ellenőrzésének
rendje,
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma és célja
A belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a munkaterv részeként nyilvánosságra kell hozni. A pedagógusok munkáját a vezető óvónő, a PP, és az éves munkaterv alapján ellenőrzi,és az éves munkatervben rögzíti. A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. Célja, hogy biztosítsa az intézményfelelős vezetői számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt az intézményben folyó oktató és nevelőmunka tartalmáról és annak színvonaláról, Az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárásra, majd a feltárást követően a helyes gyakorlat megteremtése. -
segítse a vezetői irányítást, megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet, vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, segítse az éves működési terv prioritásainak meghatározását.
22
7.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, - a szülői közösség (óvodaszék) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, 7.3
A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak
A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: - az intézmény vezetője, - az intézményvezető helyettese - munkaközösség vezető A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.
7.4
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: -
szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, felmérések, tesztek, vizsgálatok, értekezlet, foglalkozáslátogatás, dokumentumelemzés
Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. Kiemelkedő feladatok - a nevelési program nevelési feladatinak végrehajtása, a célok megvalósulásának ellenőrzése, - a nevelési év munkatervi feladatainak megvalósulása, az óvodapedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése, értékelése - a nevelőmunka tartalmának és színvonalának viszonyítása a jogszabályi követelményekhez, - a gyermekek tevékenységének mérése, értékelése, 23
- a csoport dokumentációs tevékenységének ellenőrzése. A gazdálkodási tevékenység területének ellenőrzése: -
8.
állóeszköz gazdálkodás: kihasználtság, szabad kapacitás vizsgálata, létszám és bérgazdálkodás, készlet és energiagazdálkodás, vagyonvédelem során a vagyontárgyak tárolásának, óvásának, kialakításának vizsgálata
felelősségi
körök
Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja
Intézményünk az óvodai nevelés feladatainak elvégzése, gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. Módja: személyes kapcsolat, telefonos egyeztetés, levelezés által, rendezvényeken való részvétel, szakmai konzultáció. 8.1
Rendszeres külső kapcsolatok
Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: -
a fenntartóval, a jegyzővel, a többi közoktatási intézménnyel, a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, a gyermekvédelmi hatóságokkal, a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, közművelődési intézményekkel, szakértői bizottságokkal, civil szervezetekkel.
8.1.1 A fenntartóval való kapcsolattartás
A fenntartó, az üzemeltető és a felügyeleti szervekkel az együttműködés az óvodavezető feladata. Egyes esetekben a vezető tudtával, és megbízásából, a nevelőtestület tagjai is részt vehetnek az együttműködésben. A Városi Képviselő-testülettel, a képviselő-testület illetékes bizottságaival, a polgármesterrel közvetlen kapcsolatot tartunk, szükség esetén segítségüket kérjük. 24
Az óvoda dolgozói a jogszabályokban meghatározott kivételtől eltekintve a szolgálati út megtartásával a vezető óvónő útján fordulhatnak a felettes hatóságokhoz. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: o gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, o szakmai munka eredményessége tekintetében, o az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, o a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, o az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: Az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében-amennyiben szükséges. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: -
szóbeli tájékoztatásadás, írásbeli beszámoló adása, egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.
8.1.2 Óvoda - iskola kapcsolat
A nevelés folyamatossága, a zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk. - Minden évben a tanév elején a volt nagycsoportos óvónők meglátogatják az első osztályosokat. - Kölcsönös hospitálások szervezése. - Tanév közben bemutató foglalkozásokra, nyílt napokra meghívjuk a társiskolák pedagógusait. - Nevelőtestületi értekezletekre alkalmanként meghívjuk az iskolák képviselőit. - Minden év májusában a nagycsoportos gyermekeket iskolalátogatásra visszük. - A nagycsoportos szülőknek minden év elején az iskolakezdéssel kapcsolatos tájékoztató szülői értekezletet szervezünk, az iskolai pedagógusok bevonásával. - Minden tanévben egyeztetjük az aktuális beiskolázási feladatokat. 25
- Az iskolai beiratkozások idejére elkészítjük az Óvodai Szakvéleményeket. A kapcsolattartásban a nevelőtestület minden tagja aktívan részt vesz. 8.1.3 Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálatokkal
Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek fejlődésé, speciális szükségletek biztosítása, érdekében a: - Megyei, járási Szakértői Bizottsággal illetve - Országos Intézetek Az intézmény segítséget kér, ha a gyermek fejlesztését pedagógiai eszközökkel nem tudja biztosítani. Az intézmény a Megyei Szakértői Bizottsággal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a Megyei, járási Szakértői Bizottság értesítése – ha az intézmény a beavatkozást szükségesnek látja, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével, - a Megyei, járási Szakértői Bizottság címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. - utazó gyógypedagógusi ellátás során folyamatos konzultáció az óvodában a gyermek fejlesztéséről. 8.1.4 Kapcsolat a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal
Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógusok szakmai munkájának fejlesztése, segítése érdekében a: - Helyi Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal illetve - Országos Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal Az intézmény a Megyei Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a Helyi Pedagógiai szakmai szolgáltató címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken, tanfolyamokon való részvétel. 8.1.5 Kapcsolat az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás
Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. 26
A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. 8.1.6 Kapcsolat a gyámhivatallal, való kapcsolat formája, módja
Az intézményvezetője jelzéssel él a Gyámhivatal felé amennyiben a gyermek súlyos veszélyeztetettsége fennáll. A Gyámhivatal címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget. Módja: Telefonos egyeztetés, levélváltás, személyes konzultáció. 8.1.7 Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal
Ha az óvoda a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. Az óvoda megbízott gyermekvédelmi felelősének közvetítésével történik. Módját és formáját a gyermekek veszélyeztetettségi foka határozza meg. Felkérésre részt vesz a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein. A gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények neve, címe, telefonszáma a szülők tájékoztatására rendszeresített faliújságon kerül kihirdetésre. Az óvoda vezetője, a pedagógusok jelzése alapján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben az esetben az adattovábbításhoz, az adattal kapcsolatosan, a rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.
9. Ünnepélyek, megemlékezések hagyományápolással kapcsolatos feladatok
rendje,
a
Az óvoda épületén egész évben lobognia kell a nemzetiszínű zászlónak. A zászló mindenkori jogszabályban meghatározott minőségének megtartásáért a kertész munkakörben alkalmazott személy a felelős. Az óvoda ünnepeit, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan az óvoda Pedagógiai Programja tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint felelősen szervezik meg az ünnepségeket. Az ünnepélyek megszervezésében a csoportok pedagógusai, és a technikai dolgozók egyaránt részt vesznek. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: - Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az óvoda jó hírnevének megőrzése, öregbítése, az óvodaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, 27
megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezésért felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. - A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.
9.1
Nemzeti ünnepek, az ünnepekkel kapcsolatos feladatok
Nemzeti ünnepeinkről megemlékezés: a gyermekek életkori sajátosságainak szintjén. A csoportszobák ünnepi dekorációjáról a csoportban dolgozóknak kell gondoskodni. 9.2
9.3
Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély, megemlékezés neve
Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja
Mikulás Advent Karácsonyvárás Farsang Március 15. Húsvét Anyák napja Csoportos évzárók, nagycsoportokban búcsúztatóval együtt
December 6. December 1 – 20 December 18-22. Február 1-20. Március 12-14. Április (március) Május 1-10. Május 20-junius 10
Pedagógus nap
Június
Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények A rendezvénnyel érintettek köre
A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja
Intézmény fennállásának évfordulói Dolgozók jubileumai
Alkalmazottak, gyermekek, szülők, partnerek
10 évente november
Alkalmazottak
folyamatos
Születésnap
Alkalmazottak, gyerekek Alkalmazottak, Gyerekek, szülők
folyamatos
Alkalmazottak, gyerekek
Május
Alkalmazottak, gyerekek, szülők
Tavasszal, ősszel
A rendezvény neve
Csicsergő-nap Gyermeknap Kirándulás
Április
28
9.4 Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírása Megnevezés
Leírás
Címeres magyar zászló, címer Kokárda Ünnepi viselet (gyermeki élet hagyományos ünnepein) Ünnepi viselet nemzeti ünnepeken
szabvány Nemzeti színű szalag „ Szép ruha”szülői ízlés szerint Fehér felső, sötét alj
Az ünnepségek az éves tervben meghatározottak szerint nyilvánosak.
10. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 10.1 Az óvoda egészségvédelmi szabályai Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat /továbbiakban ÁNTSZ/ által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani /fertőtlenítés, takarítás, mosogatás stb./. Az intézmény egészségügyi ellátását biztosító szolgáltatóval az óvodavezető tart kapcsolatot. Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását – mint ingyenes feladatot - a fenntartó által kijelölt orvos és védőnő látja el. Valamennyi dolgozónak érvényes egészségügyi nyilatkozattal, és munkaköri alkalmassági-orvosi véleménnyel kell rendelkezni. 10.2 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvodavezető és helyettesének, feladatai az egészségügyi ellátás terén - Az óvodai alkalmazottak esetén gondoskodik a jogszabály szerinti egészségügyi alkalmassági vizsgálat meglétéről, folyamatos karbantartásáról. - Biztosítja az óvodában a védőnő munkafeltételeit. - Gondoskodik az óvónői felügyeletről és szükség szerint a gyermek vizsgálatokra történő előkészítésről.
29
10.3 A gyermekek egészségügyi ellátása 10.3.1
Óvodaorvos szolgáltatás
A gyermekek egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezzük. A fenntartó a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg:
10.3.2
Az egészségügyi ellátás megnevezése
Óvodaorvosi szolgáltatás
Az ellátást nyújtó pontos megnevezése
Dr. Berta Csilla
Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.)
megbízás
Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő
nincs
Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)
Határ úti gyermekorvosi rendelő
Védőnői szolgáltatás
Az egészségügyi ellátás megnevezése
Védőnői szolgáltatás
Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.)
Óvoda védőnő
Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek (védőnői körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatásnyújtás.
Megbízás Hetente látogatás, negyedéves tisztasági szűrés Helyben Körzeti védőnő
Hetente látogatja az óvodát, vezeti az egészségügyi lapokat, tetvességi vizsgálatot végez. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi munkafeltételeket, gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről, és szükség szerint a gyermekek vizsgálatra való előkészítéséről. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente 1-szer fogorvosi szűrés, valamint a nagycsoportosoknál szemészeti szűrés és hallásvizsgálat történik. A vizsgálatok elvégzéséhez a szülő írásbeli beleegyezését kérjük. Amennyiben az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez a szülő nem járul hozzá, erről írásban kell nyilatkoznia. Az óvodában kötelező oltást nem adunk.
30
10.4 A dolgozók egészségvédelmi szabályai -
A dolgozók kötelesek részt venni az évenkénti üzemorvosi vizsgálaton. Az óvoda konyhájában csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. Az egészségügyi előírások az óvoda dolgozóira is kötelező érvényűek. Az óvoda területén dohányozni tilos! Az intézménybe ittasan és kábítószer hatása alatt belépni tilos! Az étkezés igénybevétele a törvényi előírásoknak megfelelően történik. A mosogatás, tálalás, tisztasági előírásokat, valamint az ételkiosztás, az ételtárolás, ételminta eltevést és ezek dokumentálását a HACCP előírásainak megfelelően kell elvégezni. - Ételt, ételmaradékot az óvodából kivinni tilos. A maradék tárolása az e.ü. szabályoknak megfelelően történik. Az egészségügyi ellátás megnevezése
Munkaegészségügyi szolgáltatás
Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)
Dr. Szacsvay Zsuzsanna Megbízás Évente egyszer, november hónapban Helyben
10.5 A szülőktől elvárt egészségügyi szabályok - Csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat /nyílt nap, ünnepélyek, szülői értekezlet, stb/. - Az óvoda területén dohányozni tilos. - Az intézményen belül, továbbá az intézmény előtt szeszesital fogyasztása tilos!
11. Az Intézményi védő-, óvó szabályok 11.1 A gyermekvédelmi felelős és az óvodavezető feladatai: A gyermekvédelmi felelős a nevelőtestület tagja, az intézmény vezetőjének a megbízásából, az óvodavezetővel együtt képviseli a gyermek és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti ezek érvényesülését. A családdal és a pedagógusokkal együttműködve kiküszöböli a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, védi őket a testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól illetve ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat.
A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot. Munkájáról évente beszámol a nevelőtestületi értekezleten illetve egyéb esetekben az intézményvezető utasítására.
31
Kapcsolatot tart konkrét esetekben a Szakértői Bizottsággal, gyámhatósággal, pártfogókkal, nevelőszülői felügyelőkkel, rendőrséggel, valamint a családokkal foglalkozó szakemberekkel. Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, és ezt a vezető óvónő és kollégái tudomására hozza. Segíti és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását. Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, az intézkedéseket, az eredményeket. Elősegíti a csoportvezető óvónők felderítő családlátogatást végez a csoport óvónőivel.
tevékenységét.
Szükséges
esetekben
Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében, értékelésében és minőségbiztosításában.
11.2 Általános előírások A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer biztosítása, javítása állandó feladata az óvoda valamennyi dolgozójának. Az óvodában gondoskodni kell a ránk bízott gyermekek felügyeletéről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről Az óvodavezető feladata az intézmény óvó-védő előírásainak betartása érdekében
- A biztonsági előírások betartásához szükséges eszközök, felszerelés biztosítása. - A munkavédelmi felelős és a vezetői ellenőrzés valamint az óvoda dolgozói által feltárt balesetveszélyek megszüntetése érdekében a szükséges intézkedések megtétele. - Az óvó-védő előírások betartásának ellenőrzése a helyettesek és munkavédelmi felelősök bevonásával. - A gyermek és felnőtt balesetek kivizsgálása, intézkedések megtétele, adminisztrálása - Az óvodapedagógusok feladata az intézmény óvó-védő előírásainak betartása érdekében - A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Ezek: o Az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás. o A foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások. o A tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. o A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni a nevelési év megkezdésekor illetve az óvodai csoportfoglalkozáson, kirándulások előtt, rendkívüli események után. Az ismertetés tényét és tartalmát és időpontját a csoportnaplóban dokumentálni kell.
32
A védő-óvó előírások a következők: -
-
-
-
Az óvoda környékére vonatkozó közlekedési szabályokat A házirend balesetvédelmi előírásait. Gyermekek figyelmét felhívni a veszélyforrásokra a tilos és elvárható, viselkedés szabályaira. Idénybalesetekre felhívni a figyelmet. Gyermekek kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatosan. Az óvoda épületében és udvarán gyermek felnőtt felügyelete nélkül nem tartózkodhat, intézményen kívüli kisérés esetén 10 gyermek felett kettő felnőtt kísérőt (óvónőt vagy dajkát) kell biztosítani. Az óvoda elhagyása esetén a távozást az erre rendszeresített füzetben regisztrálni kell (melyik csoport, hány fővel és kísérővel, hova távozott). A balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb gyermekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni (pl. vágás…). A szervezett mozgás-testnevelés alkalmával a tornateremben fokozott figyelemmel kell irányítani a tevékenységeket, az eszközök használatát. A gyermekek az intézmény létesítményeit, helységeit csak óvodapedagógus felügyelete mellett használhatják. A 24/1998 (IV.29.) IKIM-NM együttes rendeletében kiadta a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeinek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló rendeletet, mely meghatározza számunkra az intézménybe megvásárolható játékok körét. Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékot vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, felíratott és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert a szerint használni. A játékokat, eszközöket a használati utasításnak megfelelően kell alkalmazni. Az udvaron a balesetveszélyes helyek és tárgyak, eszközök, játékszerek közelében kell tartózkodnia az óvónőnek. Az udvari tartózkodás esetén védjük a gyermekeket a környezeti ártalmak, az erős UV sugárzás ellen. Az óvodások nem használhatják, és nem férhetnek hozzá a háztartási gépekhez, elektromos berendezésekhez, konyhai eszközökhöz. Felügyeleti felelősség az óvodapedagógusok feladata, kötelessége. Házi készítésű vagy használatú elektromos berendezéseket az óvodába nem lehet behozni. A csoportszoba elektromos kapcsolói, ha nincsenek használatban, védett állapotban legyenek. A csoportszobában gyógyszert tárolni tilos. Az óvoda házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.
33
- A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel.
11.3 A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 169. &-a alapján: 11.3.1
Az intézmény vezetőjének feladatai
- Hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető. - Hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet. - Hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével. - Hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be. - Tisztítószerek megfelelő tárolásának ellenőrzése. - Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. Erről írásos feljegyzést készítsen, amelyet továbbítson a fenntartó illetve az illetékes szervek felé. 11.3.2
A pedagógusok feladatai
- A gyermek felügyeletét ellátó pedagógusnak a sérült gyermeket haladéktalanul elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia. - Haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek. - A mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá. - Javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Az óvoda dolgozói a gyermekek között utcai ruhában nem tartózkodhatnak, kötelező munkavédőruha, munkacipő használata. - Ha a balesetet szenvedett gyermek szakorvosi ellátást igényel, akkor a gyermeket ő kíséri el az ellátás helyszínére és gondoskodik az ott maradt csoport felügyeletéről. - Köteles a szülőt a legrövidebb időn belül megnyugtatóan tájékoztatni a történtekről.
34
11.3.3
Az óvoda nem pedagógus alkalmazottainak feladatai
- A munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére. - A munkaköri leírásnak megfelelően a gyermekek felügyelete az öltözői, fürdőszobai használatkor és az óvónővel egyeztetett alkalmakkor. - A tisztítószerek rendeltetésszerű használata tárolása, a gyermek közelében TILOS! (öltöző, csoportszoba…). - Balesetveszélyek elhárítását segítő magatartás, keletkezett balesetveszélyes helyek, eszközök észrevételekor azonnali közlés a munkavédelmi felelős és az intézményvezetés felé. - A hibaelhárításban tevőleges segítségadás! - A kövezet, műanyagpadló csúszásmentesen tartása. - A veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. 11.3.4
A munkavédelmi felelős balesetvédelemmel kapcsolatos feladatai
- A balesetkivizsgálásával kapcsolatos teendőket az óvodavezető utasítási szerint ellátja - Részt vesz a jegyzőkönyv elkészítésében. - Nyilvántartja a gyermekbaleseteket, szükség szerint továbbítja a fenntartónak.
11.4 A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok 11.4.1
Az intézményvezető feladatai
- Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - Intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik). - Ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - Azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé. - Gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. - Lehetővé teszi az óvodai szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. - Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.
35
Súlyos az a gyermekbaleset, amely: - A sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette). - Valamely érzékszerv (érzékelő-képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, - Orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást. - Súlyos csonkolást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek). - A beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. 11.4.2
A pedagógusok feladatai
-
Elsősegélynyújtás. Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására. Közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel. - Jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható. Súlyos balesetekkel kapcsolatban - A balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset jelentéséről. - Közreműködik a baleset kivizsgálásában. - Közreműködik az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. - Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. - A gyermekbalesetet köteles a szülőnek jelezni. Alkalmazotti közösség feladata: - Az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.
11.4.3
A gyermekek biztonsága érdekében a szülők kötelessége
Krónikus betegségben szenvedő gyermekek (crupp asztma, epilepszia, különféle allergiás problémák, stb.. ) szülei az óvodát tájékoztatni kötelesek a gyermek betegségéről. Ezen gyermekek szüleit írásban nyilatkoztatjuk, hogy gyermeküket írásbeli szakorvosi engedély birtokában, az egészségügyi kockázatot ismerve, és vállalva járatja óvodába, és az ismert betegséggel kapcsolatos probléma esetén - az óvodától elvárható gondoskodás mellett- a felelősséget az óvodára át nem hárítja.
36
11.4.4
Egyéb balesetvédelmi szabályok
- Az intézmény munka és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését az óvodavezető végzi a helyettes és a munkavédelmi felelős segítségével. - A munkavédelmi feladatokat az intézménnyel szerződésben álló munkavédelmi szakember látja el mind két épületben. Feladatai és hatásköre a szerződésben meghatározottak szerint. - A munka-tűzvédelmi –katasztrófavédelmi és bombariadóval kapcsolatos elemi szintű oktatást minden évben egyszer nevelési év kezdetekor a munkavédelmi szakember tart, erről jegyzőkönyvet készít. Az oktatáson mindenkinek kötelező a részvétel, az ott elhangzottak tudomásul vétele, melyet aláírásukkal hitelesítenek. - Az új dolgozók munkába állásukkor részesülnek oktatásban.
11.5 Rendkívüli események Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, mely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek, felnőtt dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszereléseit veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek számít különösen: -
a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.
Az óvoda minden dolgozója köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Akadályoztatása esetén az SzMSz-ben szabályozott helyettesítési rend szerint történik az értesítés. A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket „csengő hang” jelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A legfontosabb teendő a gyermekek mielőbbi biztonságba helyezése, a veszélyeztetett területtől a lehető legmesszebb. A veszélyhelyzet okozta pánikot, tudatos, egyértelmű és határozott intézkedésekkel kell minimálisra csökkenteni. Az óvodavezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - A kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról. 37
-
A közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról. A vízszerzési helyek szabaddá tételéről. Az elsősegélynyújtás megszervezéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: -
A rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről. A veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról. Az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről). A közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről. Az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról. Az épület kiürítéséről.
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani. Az intézmény vezetője: - A szerződő szolgáltatóval elvégezteti a katasztrófa-, a tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tűzvédelmi felelős és az óvodavezető felel. Rendkívüli események esetén gondoskodni kell az illetékes szervek értesítéséről / Fenntartó, Rendőrség, Tűzoltóság/. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események
Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell Rendkívüli események esetén gondoskodni kell az illetékes szervek értesítéséről / Fenntartó, Rendőrség, Tűzoltóság, Mentők.
38
11.6 Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az intézmény a következők reklámtevékenységet:
szerint
szabályozza
az
intézményben
folytatható
A tiltott és megengedett reklámtevékenység! Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység.
- Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: o a gyermekeknek szól, és o a következő tevékenységekkel kapcsolatos: egészséges életmód, környezetvédelem, társadalmi tevékenység, kulturális tevékenység. A reklámtevékenység engedélyeztetése
A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai
-
újságok terjesztése, szórólapok, plakátok, szóbeli tájékoztatás stb.
Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg. Az intézményben készült fotók és videó felvételek interneten, közösségi portálokon való megjelentetése csak a szereplők/érintettek előzetes hozzájárulásával lehetséges.
12. Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés A közoktatási intézmény vezetője-mérlegelési jogkörében- kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve - az átmeneti többlet feladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés célját. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal megállapítható. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. 39
A kereset-kiegészítés pénzügyi fedezetét a fenntartó biztosítja. A számítás alapja: a költségvetési törvényben meghatározott összeg.
12.1 A kiemelt feltételrendszere 12.1.1
munkavégzéssel
járó
kereset
kiegészítés
Odaítélésének feltételei
Az értékelés alapelvei:
- Szolgálja az intézmény kiválóan dolgozó pedagógusainak elismerését, - Segítse az intézményen belüli demokrácia erősítését. A szakmai szervezetek bevonásával, valamint a szülők véleményének figyelembe vételével. - A meghatározott bértömeg ésszerű felhasználása. - A minőségi munka megítélése összhangban legyen a teljesítményértékelési rendszer eredmény mérésével. Feltételei:
- Magas színvonalú nevelőmunka végzése, a Pedagógiai program teljes körű megvalósítása, ellenőrzések és mérések pozitív eredményei - Speciális fejlesztési igényű, valamilyen szempontból hátrányos helyzetű, beilleszkedési és magatartási zavaros, képességeiben lemaradást mutató, tehetséges gyermek sikeres integrációja és egyéni fejlesztése - Nyitottság és törekvés pedagógiai és pszichológiai ismeretek bővítésére, módszertani újdonságok megismerésére, sikeres adaptálására, terjesztésére - Pedagógiai kísérletben való részvétel, szakmai értékelése, továbbadása - Szakmai igényességgel összeállított bemutató és elemzése - Hospitáló pedagógus jelöltek felkészítése, irányítása - Kollégák pedagógiai munkájának segítése, gyakorlati és elméleti síkon - Óvodai szabályzatok, dokumentumok elkészítésében való aktív részvétel - Szülőkkel történő együttműködés és szolgáltatói színvonal mértéke - Szülők elégedettsége - Az óvoda igényes képviselete különböző rendezvényeken, eseményeken: szakmai napok, előadások, konferenciák, ünnepélyek, pályázatok, sportrendezvények, intézménylátogatások. Gyermekek felkészítése és kísérete. - Az óvodán belüli rendezvények előkészítésében és lebonyolításában való aktív közreműködés - Információszerzés pályázati lehetőségekről, pályázat elkészítése. - Az óvoda szolgáltatói tevékenységének bővítése. - Játék és foglalkozási eszközök készítése. - Igényes magas színvonalú dekoráció készítése 40
- Gyakornok mentorállása - Értékelés, mérés kiváló eredménye - Referencia intézményi szolgáltatásokban történő részvétel Szabályai:
- Legalább 1 éves munkaviszony a Csicsergő Óvodában. - Nevelőtestületi és a Közalkalmazotti Tanács javaslata és véleményezése alapján az óvodavezető dönt. 12.1.2
Nem részesülhet kereset-kiegészítésben, aki a megelőző nevelési évben
-
fegyelmi büntetésben részesült igazolatlanul távolmaradt munkafegyelme nem megfelelő pedagógushoz méltatlan, kirívó magatartás, viselkedés az óvodában, és az óvodai rendezvényeken - ha igazolt távollétének időtartama meghaladta a 30 munkanapot 12.1.3
-
Nem pedagógus alkalmazottak kereset kiegészítésben részesülhet
beosztásának megfelelő magas szintű a szakmai felkészültsége hajlandóság szakmai munkájának fejlesztésére gyermekközpontú szemlélet a gyakorlatban szülőkkel kialakított partneri kapcsolat példamutató munkafegyelem, megbízhatóság, pontosság, alaposság egyéniségével, emberi magatartásával hozzájárul a jó munkahelyi légkör kialakításához, a harmonikus együttműködéshez, életvitele példaértékű.
13. Szakmai Munkaközösségek 2011. évi CXC. törvény 71 & és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 118 & alapján. Célja: Az intézmény szakmai munkájának segítése, ellenőrzése. Kizárólag a pedagógiai program tartalmának megfelelő témában hozható létre. Feladata: A pedagógusok számára bemutató foglalkozások megtartása, konzultációs lehetőségek és hospitálás biztosítása, eszközfejlesztés, szakirodalmak megismerése, módszertani és pszichológiai ismeretek átadása, szakmai innováció kezdeményezése és megvalósítása. Az intézmény szakmai dokumentumainak elkészítésében történő részvétel. Szakmai munka ellenőrzésében való közreműködés. Létrehozása: Nevelőtestület legalább 5 tagjának kezdeményezésére. 41
Intézményvezető jóváhagyásával. Munkaközösség vezető megbízás és díjazása: A munkaközösségi tagok kezdeményezése alapján az intézményvezető bízza meg. Díjazása a KJT alapján meghatározottak szerint. Működés rendje: - A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és programjáról. - A nevelési év elején a tagok javaslatai alapján a munkaközösség-vezető elkészíti az éves tervet, melyet az intézményvezetővel egyeztet, összehangol az év pedagógiai céljaival, egyéb feladataival. - Év végén értékelést készít a munkaközösség-vezető. Megbízás többször meghosszabbítható. - A munkaközösség ingyenes használja az intézmény épületét, berendezését. - A működéshez felmerült szükséges költségeket a tagok biztosítják. Döntési jogkör: - Nevelőtestület által átruházott kérdésekben - Továbbképzési programról Véleményezési jogkör: - Pedagógiai munka eredményessége, javaslat a továbbfejlesztéshez - Pedagógiai Program - Nevelő munkát segítő eszközök, segédkönyvek, segédletek kiválasztása Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét és működési rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti közös megállapodás szabályozza.
14. Kártérítési felelősség A Munka Törvénykönyve 2012 évi I. törvény 179-190 & szerint kerül alkalmazásra.
15. Egyéb szabályzások Speciális jogszabályok: A Csicsergő Óvoda munkavédelmi szabályzatában, tűzvédelmi szabályzatában található. Feladatellátás követelményei: A munkaköri leírások tartalmazzák az alkalmazottak jogait, kötelezettségeit, konkrét feladatait és azok ellátásának követelményeit.
42
16. Hitelesítés és tárolás rendje Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének és tárolásának, valamint kezelésének rendje: Nem releváns.
17. Az óvoda tartalmi munkáját, és működését meghatározó dokumentumok 17.1 Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: -
Alapító okirat Pedagógiai Program Éves munkaterv, tanév rendje táblázat Házirend Szervezeti és működési szabályzat Belső szabályzatok Közalkalmazotti szabályzat Törzskönyv
17.1.1
Alapító okirat
Az alapító okirat: tartalmazza az óvoda nevét, feladatait, a feladatellátást szolgáló vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat, az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 17.1.2
Az óvoda Pedagógiai Programja (PP)
Az óvoda pedagógiai programjának alapja az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja. - Az óvoda nevelési alapelveit, azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre való felkészítését, az óvodáskor végére elérendő- meghatározott követelményeket, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését. - Az óvoda gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységét. - A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit. Célja: megvalósítani azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek óvását, védelmét, fejlődését, közösségi életre, iskolai beválásra való felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását.
43
17.1.3
Az óvoda éves munkaterve
Az óvoda egy nevelési évre szóló helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti a munkatervben, az érintettek figyelembevételével. Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. 17.1.4
Házirend
Tartalmazza azokat az információkat és szabályokat, melyek érdemi módon segítik az óvoda – család együttműködését, és lehetővé teszik a gyermekek, a szülők, az alkalmazottak számára jogaik érvényesítését, kötelességeik teljesítését. Az óvodába felvett gyermek szülője a Házirend 1 példányát kötelezően megkapja az első szülői értekezleten. A benne foglaltakat ismertetjük. A felvetődött szóbeli kérdésekre lehetőség szerint, szóban azonnal, illetve 15 napon belül írásban történik a válaszadás. Írásbeli kérdésekre 15 napon belül írásban történik a válaszadás. 17.1.5 Az intézményi rendelkezések
dokumentumok
nyilvánosságával
kapcsolatos
A fent említett dokumentumok nyilvánosak, minden érdeklődő számára elérhetők, megtekinthetők. Egy-egy példányuk megtalálható: -
az óvoda fenntartójánál, az óvodavezetőnél az irattárban, a nevelői szobában, a bejáratnál hozzáférhető helyen elhelyezve a szülők számára az óvodavezető által hitelesített másolati példányokat, - a Csicsergő Óvoda Helyi Nevelési Programját (HOP), - a Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ), - az óvoda Házirendjét. 17.1.6
Tanügyi nyilvántartások
A tanügyi nyilvántartások figyelembevételével történik: 17.1.7
vezetése,
kezelése,
megőrzése
a
hatályos
törvények
Kötelező nyomtatványok
A tanügyi nyilvántartásokat, az intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 88-93. §-a szerint. 17.1.8
-
Óvodai törzskönyv
Összesítő kimutatás térítési díj befizetéséről Étkezési ívek Csoportnaplók Jegyzőkönyv tanuló- és gyermekbalesetekről 44
- Jegyzőkönyvek, feljegyzések - Felvételi és mulasztási napló - Előjegyzési napló
17.2 A dokumentumok vezetésére, tárolására vonatkozó előírások A csoportnapló vezetésére, tárolására vonatkozó előírások a felelősök megnevezésével. - A csoportnapló megnyitása nevelési évelején és lezárása nevelési év végén F: óvodavezető F: csoport óvodapedagógusa - Csoportnapló vezetésével kapcsolatos adminisztráció - A csoportnaplókat, és egyéb tanügyi dokumentumokat a csoportokban úgy kell elhelyezni, hogy azok biztonságban legyenek, de az esetleges helyettesítéskor a helyettesítő óvodapedagógus rendelkezésére álljanak - Tanév végén az összegyűjtött tanügyi dokumentumokat az irattárban kell elhelyezni. Irattári elhelyezésükért az óvodatitkár felel. Az Összesítő kimutatás térítési díj befizetéséről szóló dokumentum vezetésére, tárolására vonatkozó előírások a felelősök megnevezésével A térítési díjak befizetésének vezetése az óvodatitkár, a feladata: F: óvodatitkár - Havi elszámolás kinyomtatása: F: óvodatitkár - Változtatások vezetése: F: óvodatitkár - A térítési díjak vezetését a vezető helyettesnek havonta ellenőrizni kell, az óvodavezetőnek alkalomszerűen kell ellenőriznie: F: vezető helyettes - A térítési díjak dokumentációja az óvodatitkári irodában kerül elhelyezésre. F: óvodatitkár A baleseti jegyzőkönyvek vezetésére, tárolására Baleseti jegyzőkönyv kitöltése a baleset után az óvodapedagógus feladata, akinek a munkaidejében, és munkaterületén történik a baleset, a munkavédelmi megbízottal együtt - Az óvodavezető vagy távollétében a vezető helyettes aláírásával, 1 példányt kap a szülő,1 példány irattárba kerül, 1 példányt pedig a fenntartónak kell megküldeni. - F: Óvodapedagógus, óvodatitkár, munkavédelmi megbízott. Jegyzőkönyvek, feljegyzések, emlékeztetők vezetésére, tárolására vonatkozó előírások a felelősök megnevezésével Jegyzőkönyv készül: - Tantestületi értekezletekről - Munkaértekezletekről - Balesetek esetén 45
- Az óvoda életében bekövetkezett minden olyan eseményről, melynek súlya ezt megköveteli A jegyzőkönyvvezető feladata: a jegyzőkönyv tisztázott változatának leadása a jegyzőkönyv felvételétől számított három napon belül a jegyzőkönyv felvételét elrendelőnek. A leadási határidőn a jegyzőkönyv felvételét elrendelő változtathat. A jegyzőkönyv felvételéről döntő személy feladata: - a jegyzőkönyvben foglaltakat a hiányzók megismerjék - az elkészült és hitelesített jegyzőkönyvet iktattatja az óvodatitkárral Feljegyzés, emlékeztető készül: - munkaértekezletről, ha a jegyzőkönyv felvétele nem indokolt - minden olyan eseményről, mely ezt indokolttá teszi A feljegyzésekkel, emlékeztetőkkel kapcsolatos tevékenységek és szabályok megegyeznek a jegyzőkönyvnél leírtakkal. Iktatásukért és tárolásukért felel: óvodatitkár A helyettesítési napló, túlórák nyilvántartásának vezetésére, tárolására vonatkozó előírások a felelősök megnevezésével - A helyettesítési napló mindig az adott tanévre vonatkozik. - A helyettesítési napló naprakész vezetése F: vezető helyettes - A napló tartalmazza a helyettesítés időpontját, a helyettesítő pedagógus nevét, a helyettesített időt, a hiányzó pedagógust, a hiányzás okát. A kitöltött nyomtatvány alapján kimutatás készítése a helyettesítés kifizetéséhez, melynek 1 példányát az óvodában, havonta csatolni kell, a másik példányt a havonta a számfejtéshez csatolják. F: vezető helyettes, óvodavezető
46
18. Mellékletek
Alapító okirat Szabályzatok Házirend Munkaköri leírások
Szigetszentmiklós, 2013. március 25.
PH …………………………….……………………………. Homonna Béláné Óvodavezető
47
19. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
1.
Véleményezte
__________________________
____________________________
Dátum
2.
Szülői Közösség
Elfogadta
__________________________
____________________________
Dátum
3.
Nevelőtestület
Jóváhagyta
__________________________
____________________________
Dátum
4.
Óvodavezető
Érvényességi nyilatkozat 2013. április 1-től visszavonásig.
5. 6.
Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente Módosítás előírásai
- Törvényi változás esetén - Feladatváltozás esetén - A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról - Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek. 7.
Nyilvánosságra hozatala:
A fenntartó és a csoportszobában.
partnereink
által
megtekinthető
a
vezetői
irodában
és
minden
8. A különös közzétételi lista az óvoda honlapján illetve az intézmény faliújságján megtalálható.
48
