A CSERNOBILI KATASZTRÓFA TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI KÖVETKEZMÉNYEI UKRAJNÁBAN LAKIZA-SZACSUK N .N .—O M EL’JANEC N .I.
A Csernobili Atomerőmű katasztrófája nem csak a Szovjetuniónak jelentett tragédiát, többé-kevésbé érintette a szomszédos országokat, társa dalmi-gazdasági, technikai, egészségügyi hatást gyakorolt népességükre, vitatottá tette az atomenergia békés célú felhasználása célszerűségének tényét. Ugyanakkor vele kapcsolatban igen nagy és nehezen megoldható problémák elé állította Oroszország, Belorusszia és különösen Ukrajna népét, ahol fellángolt és tovább izzik a nukleáris tűzfészek. A Csernobili Atomerőmű nukleáris reaktora meghibásodásának a rendkívüli események és elemi csapások sok fajtájától eltérően több speci fikus sajátossága van, amelyek gazdasági, társadalmi és egészségügyi szempontból különösen veszélyessé teszik. Először, a katasztrófa következ ményei igen sok embert érintenek — az országban körülbelül 62 millióan kerültek megnövekedett ionkisugárzás hatása alá, közülük 18 millió vi szonylag magas, 4,5 millió magas és 1 millió pedig nagyon magas nukle áris sugárzás alá. M ásodszor, az emberek egyidejűleg a sugárbaleset több tényezőjéből (radioaktív felhő és annak következményei, csapadék esetén), valamint külső és belső forrásokból érte sugárfertőzés. Harmadszor, határ érték feletti ionsugárzás hosszú, száz években mérhető időszakon keresztül hat az emberi szervezetre és mindvégig negatívan befolyásolja az egyes generációk egészségét. Negyedszer, a környezetben hosszú időszak alatt megmaradó radionuklidok miatt belátható időn belül gyakorlatilag lehe tetlen a katasztrófa következményeinek likvidálása. Ötödször, a katasztrófa következményeinek megszüntetéséhez hatalmas pénzügyi, anyagi és mun kaerőforrásokra van szükség. Hatodszor, hosszú időn, több generáción keresztül speciális program szerint kell figyelemmel kísérni többmillió ember egészségi állapotát. A csernobili katasztrófa miatt Ukrajnában hatalmas terület fertőződött radioaktív anyagokkal. A négyzetkilométerenkénti 1—5 curie sűrűségű cézium-137-tel fertőzött talaj összes területe meghaladja a 3,3, az 5—15 curie sűrűségűvel fertőzött terület a 2,4, a 15—40 curie sűrűségűéi fertő zött terület a 0,7 és a 40 curie-nél nagyobb sűrűségűvel a 0,6 millió hek tárt. Ezen a területen 1,5 millió fő élt. Az azonnali és a katasztrófát követő evakuálással 300 ezer főt telepítettek át tiszta zónába, és az 1991. május 12-én "A csernobili katasztrófát elszenvedettek társadalmi megvédésről" elfogadott törvény értelmében még 200 ezer fő áttelepítésére van szükség. Jelenleg Ukrajna valamilyen mértékben radioaktívan szennyezett zónáiban körülbelül 5 millió ember él. Figyelembe véve a radioaktív
CSERNOBIL K ÖVETKEZM ÉNYEI
217
szennyezés jellegéről és mértékéről, a besugárzás dózisáról és az emberek egészségére gyakorolt hatásáról fentebb bemutatott adatokat, úgy gondol juk, hogy ezt a népességet, amelyet a csernobili katasztrófa következtében radioaktív hatás ért és radioaktív ökológiai csapás zónájában él, specifikus demográfiai csoportként kell vizsgálnunk. Ukrajnában körülbelül 1 millió fő él olyan településeken, amelyeknek az ukrán kormány különféle kedvez ményeket állapított meg annak kapcsán, hogy a helyi előállítású tejjel több radionuklid kerül szervezetükbe. A bemutatott adatok csupán az egyik átfogó társadalmi-demográfiai aspektusát világítják meg a csernobili ka tasztrófa következtében előállt problémáknak. A bemutatott kataklizma legfőbb következménye a demográfiai ka tasztrófa, amely 1986 után kezdett fejlődni Ukrajna területén. Ukrajna folyamatos népességstatisztikai adatainak elemzése, valamint a népesség társadalmi-demográfiai jellemzőinek változását — az állami elosztó re giszter szerint Ukrajnában 4 csoportban (a baleset elhárítói, az áttelepített népesség, a szennyezett területen élők, valamint az 6 gyermekeiket) — vizsgáló felvétel eredményeiből Ukrajna összes demográfiai paramétere a népesség száma és struktúrája, a termékenység és a gyermekhalandóság, okspecifikus halandóság, vándorlás 1986 és 1990 közötti változásától, valamint a bemutatott folyamatok perspektíváiról az alábbi következteté seket vonhatjuk le. A balesetet követő első években a csernobili katasztrófa méretének nem megfelelő értékelése, valamint a lakosság védelmét szolgáló radioakti vitást közömbösítő lépéseikről alkotott hibás tudományos elképzelések idézték elő a radioaktív ökológiai csapás zónáiban a pontos demográfiai stratégia hiányát. Végérvényesen elismerhetjük, hogy az egészségügyi-de mográfiai helyzet változása a radioaktívan szennyezett zónákban elsősorban közvetlenül a szerencsétlenség utáni társadalmi-demográfiai szempontból megromlott élet- és munkakörülményeiből, a lakosság táplálkozásából, az alacsony színvonalú megelőző- és gyógyító-diagnosztikai munkából össze tevődő negatív hatással függ össze. Teljes meggyőződéssel megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években Ukrajnában a radioaktív sugárzás hatása alatt gyökeresen negatívan transz formálódtak a generációk jövőbeni normális cseréjének és a nemzet repro dukciójának alapjai. A csernobili katasztrófa tényezőinek hatása legérzéke nyebben a propagatív korú nőket és a szerencsétlenség utáni első évben született gyermekeket érintette. Az előbbieknél lényegesen romlott a repro dukciós rendszer állapota, terhesség, szülés során gyakrabban lépnek fel komplikációk, az utóbbiaknál pedig súlyosbodott a magzat és az újszülött állapota, nőtt a morbiditás és a mortalitás. Elmosódott az adott népesség "tiszta" és a kategóriák egészségi állapotában a "szennyezett" kerületek között meglevő különbség. Bebizonyosodott, hogy deformálódott a házas társak demográfiai magatartása, amelynek vezető tendenciája ebben az időszakban a gyermekvállalás megtagadása és elhalasztása volt. A szigorú sugárellenőrzés kerületei többségében a balesetet követő időszakban csökkent a termékenység, különösen 1987-ben, am ikor az
218
LAKIZA-SZACSUK N .N . — O M E L ’JA N EC N .I.
1986. évinek csupán 30 százalékát érte el. Ez a sajátossága, amelyet ko rábban az evakuáció folyamataival, a terhes nők áttelepítésével, a kritikus körülmények között a terhesség elutasításával stb. hoztunk összefüggésbe alapos vizsgálattal valószínűleg mégis a népesség reprodukciós magatartása realizálási lehetőségeiben meglevő, számottevő hiányossággal magyaráz ható. így, a szigorú sugárellenőrzésű zónákban 1987-ben 1985-höz képest 2,2-szer több spontán abortuszt, 2,6-szer több veleszületett anomáliát regisztráltak, 1,9-szeresére nőtt a perinatális és 1,5-szeresére a gyermek halandóság. Egyes ellenőrzött kerületekben megnőtt az újszülöttek között a fiúk aránya (100 leányra 140 fiú jutott), ami a sugárzás genetikai hatá sával függ össze. Megállapíthatjuk, hogy az apa és az anya ivarsejtjeiben megsérülhetnek az X kromoszómák és az újszülöttek között emelkedik a fiúk aránya, ha pedig mindkét szülőnél vagy az anyánál a terhesség alatt — akkor emelkedik a leányok aránya. A gyermekvállalási funkciók változását ugyanebben az időszakban a női népességnek a férfinál nagyobb halandósága kísérte rosszindulatú daganatok, a belső elválasztású mirigyek betegségei, vér és vérképző szervek, nyomorékság formájában. Ezeken kívül a szerencsétlenség előtt nem regisztrált halálokok léptek fel. Például a terhesség és a szülés, vala mint a szülés utáni időszak szövődményei. Mindezek a nők általános és reprodukciós egészségének a katasztrófa utáni periódusban tapasztalható romlását mutatják. Ukrajnában jelenleg minden 8—12. család gyermektelen. Az esetek 80 százalékában a gyermektelenség az egyik vagy mindkét házasfél med dőségéből adódik, gyakran tartós jelleggel. Ez negatívan befolyásolja a házasfelek kapcsolatát a családban és gyakran oka a válásnak. Több vizs gálat adatai szerint a házasfelek meddősége 30—50 százalékban a férfiaktól függ. A nők meddősége gyakran másodlagos és a rosszul lefolytatott szülés és abortusz következménye. A gyermekvállalási tervek megvalósításának és a termékenységi szint emelésének lényeges tartaléka a méhen kívüli terhesség kivédése és megelőzése. Ma a köztársaságban minden 100. terhesség méhen kívüli és meg kell operálni. A méhen kívüli és a nem kihordott terhességek számának növekedését elősegíti a születésszabályozás olyan elterjedt, nem tökéletes és demográ fiai szempontból általános módszere mint a művi abortusz, amelyeknek Ukrajnában igen gyenge alternatívája a modern fogamzásgátlók köre. A születésszabályozás gyakorlatában a köztársaságban szinte teljesen hiányoz nak a 2. és a 3. generációs fogamzásgátlók, ezzel kapcsolatban a csernobili katasztrófa zónájában élt, élő, illetve a katasztrófát elszenvedő házaspárok nak sajátos problémái vannak, és 1986 után vagy elhalasztották a gyermek vállalást vagy lemondtak megvalósításáról. Ukrajna népességének elmúlt 5 éves reprodukcióra vonatkozó statisz tikai adatainak elemzése alapján kiszámítottuk, hogy az abortuszok, a spontán vetélések, a halvaszületések, a méhen kívüli terhességek, az elsőd
CSERNOBIL K ÖV ETK EZM ÉN YEI
219
leges és másodlagos meddőség jelenlegi szintje, a csernobili katasztrófa utáni reprodukciós sérülés következtében a köztársaság népessége körül belül az új polgárok 25 százalékát veszítette el. Ha feltesszük, hogy a megszakított és be nem következett terhességekből megszülethető gyerme keknek csak a felét kívánnák, vállalnák a szülők, akkor az évente körül belül 90 ezer fővel egészítené ki a népességet, és 2000-ig előreszámítva pedig körülbelül 900 ezer fővel. Az újszülöttek nemek szerinti megoszlásában, a veleszületett rendelle nességek szintjében bekövetkezett változások, a korai gyermekhalandóság összességében a sugárfertőzött szülők, illetve a magas radioaktív szennyezettségű zónákban élő szülők gyermekei első generációjának egészségében mutatkozó elváltozásokra utalnak. Ezek a változások elvezethetnek és már el is vezetnek a populáció egészsége romlásához és a következő generációk alacsony szintű reprodukciójához. Az elvégzett egészségügyi-demográfiai vizsgálatok eredményei az Ukrajnában kialakult sugárhelyzetnek a szervezet több fontos rendszerének — endokrin, immun, szív- és érrendszer — állapotára gyakorolt negatív hatásáról, és ennek következtében az állami elosztó regiszter szerinti és a teljes népesség egészségi állapotában 1986 óta bekövetkezett lényeges romlásról tanúskodnak. A népesség megbetegedéseinek száma minden betegségosztályban 2,2-szeresére nőtt, különösen a veleszületett anomáliák, a vér és a vérképzőszervek betegségei, pajzsmirigy túlműködés, rosszindu latú daganatok. A rosszindulatú daganatok mutatói és dinamikája az egész országban növekvő tendenciát mutat. A szakemberek elméleti értékelése szerint a vizsgált területen az onkológiai megbetegedések szintje 10 száza lékkal meghaladja e betegségek spontán szintjét. Az elmúlt 3 évben az egészséges lakosság aránya átlagosan 27 százalékkal csökkent, a vizsgált területen élőké (vagyis a valamilyen mértékben radioaktívan szennyezet teké) pedig a felére mérséklődött. Az egészséges emberek arányának elmúlt évben tapasztalt csökkenése mind a felnőttek, mind a gyermekek körében megfigyelhető. Például az állami elosztó regiszter szerint megfigyelendő gyerekek körében a megbe tegedések 3 év alatt 75 százalékkal nőttek, miközben a daganatos m egbete gedések száma megduplázódott, és nőttek a vér és vérképző szervek beteg ségei, urogenitális megbetegedések, veleszületett anomáliák száma. 1990-ben Belorussziában 16, Ukrajnában pedig 11 esetben regisztrálták a pajzsmirigy rosszindulatú daganatát, amely korábban e területeken nem fordult elő. A gyermekek radiojóddal történt besugárzása következtében (figyelembe véve a várható élettartamot) a különösen szennyezett kerüle tekben várhatóan a pajzsmirigy spontán megbetegedéseinek száma 2—2,5szeresére emelkedik. Különösen fontosak — véleményünk szerint — az állami elosztó regiszter szerint nyilvántartott népesség halálozásairól és halálokairól szóló adatok. Az adott népességkategória általános halandósága az elmúlt 3 évben 28,4 százalékkal nőtt. A halálok szerinti struktúrában első helyen a vérkeringés betegségei, a második helyen a rosszindulatú daganatok, a
220
LAK IZA-SZA CSU K N .N . — O M E L ’JA N EC N.I.
harmadikon pedig a légzőszervi megbetegedések állnak. A nyirok- és vérképző szövetek daganataiból származó halálozások száma 3,2-szeresére, urogenitális betegségekből származóké pedig 2,2-szeresére emelkedett. Az időskorú krónikus betegségekben szenvedők halandósága is emel kedett, a szervezet ellenállóképességének csökkenésével. A gyermekhalandóság az utóbbi években 51 százalékkal nőtt, elsődle gesen a légzőszervi megbetegedések és a daganatok következtében. Azok a fiatalabb női generációk, amelyek a csernobili katasztrófa után kerültek szülőképes korba, nem mutatnak jó egészségi állapotot. Az 1986—1987. évi vizsgálati adatok szerint minden ötödik-hatodik leánynak gyógyászati, illetve nőgyógyászati kezelést igénylő sérülése van, ami negatív hatást gyakorolhat reprodukciós funkcióikra és gyermekvállalási terveik megvalósítására. A sugárfertőzött személyek egészségügyi-demográfiai folyamatainak és egészségi állapotának vizsgálata alapján pontosan meghatározható a katasztrófa utáni 3—4 év úgynevezett latens periódusa. Ebben az időszak ban 1986 után gyakorlatilag visszaállt az alapvető demográfiai mutatók (termékenység, gyermekhalandóság, okspecifikus halandóság stb.) kataszt rófa előtti szintje. Ez a jelenség beleillik a radioaktív hatásokról szóló elméletbe és összefügghet a sugárzás csökkenésével, továbbá az emberi szervezetben a reparáció folyamatával — a sugárzás és más anyagok miatt sérült sejtek funkciói és szerkezetének helyreállásával. Hirosima és Nagaszaki népessége atombombázás utáni egészségének vizsgálati eredményeit, a sugárzás korlátlan hatásának koncepcióját és a Csernobili Atomerőmű Katasztrófa közvetlen következményeiről a fenti adatokat figyelembe véve a szerencsétlenség utáni 5 évet a távolabbi követ kezmények kifejlődése kezdeti periódusának tekinthetjük. Hipotetikusan a következő alapvető távolabbi egészségügyi-demog ráfiai következményeket különíthetjük el: — a pajzsmirigydaganatok gyakoriságának emelkedése (különösen a gyermekek körében, esetleg halálos kimenetellel, a nőknél gyakrabban, mint a férfiaknál); — a fehérvérűség szintjének emelkedése (a sugárzás után 5 évvel) a halandósági szint emelkedése (8—13 év múlva); — a termékenység csökkenése a női ivarszervek betegségei miatt (6—12 év múlva); — a kisgyermekkori halandóság növekedése a méhen belüli idő szakban és csecsemőkorban kifejlődött betegségek következté ben; — a felnőtt halandóság növekedése a különböző daganatok követ keztében és a gyermekekben a méhen belül ért sugárzás nyomán kifejlődött daganatok (a szerencsétlenség utáni 10. évtől); — a középkorúak halandóságának emelkedése a leginkább elterjedt krónikus betegségek miatt és a szerencsétlenség következménye inek megszüntetéséért végzett munkához kapcsolódó betegségek ből adódóan;
C S E R N O B IL K Ö V E T K E Z M É N Y E I
221
—
lehetséges a második generációnál, a sugárfertőzött első gene ráció gyermekeinél a genetikai hatás szintjének többszörös emel kedése (20—25 év múlva); — a felsorolt okokból bekövetkező többlethalandóság miatt valószí nűleg csökkent a várható átlagos élettartam. A csernobili katasztrófa felsorolt tényezőinek negatív hatását figye lembe véve a Szovjetunió és Ukrajna kormánya több határozatot dolgozott ki és fogadott el a szerencsétlenség likvidálásában részt vett áttelepített és az ellenőrzött zónákban élő emberek társadalmi, gazdasági és egészségügyi védelme érdekében. Nevezetesen a dolgozók éves szabadsága 30 napban, a szülés előtti szabadság 70 napban lett megállapítva, kibővítették a korkedvezményes nyugdíjban részesíthető szakmák és tevékenységek körét, kompenzációs segélyt fizetnek minden családtagnak, a gyermekintézményekben ingyen látják el a gyermekeket, ingyenes ebédet adnak az iskolákban, az ellenőr zött területen élőket a fogyasztás racionális normái szerint látják el élelmi szerrel és tartós fogyasztási cikkekkel. 1991-ben, Ukrajnában törvényt fogadtak el a csernobili katasztrófa sújtotta állampolgárok státusáról és szociális védelméről. A felsorolt népesedéspolitikai intézkedések összességükben társadal mi-gazdasági és jogi hatást gyakorolnak. Az erkölcsi-pszichológiai jellegű problémák kevésbé oldhatók meg. A nem megfelelő elsődleges információ, a később kapott információ objektivitásában való kételkedés stresszhatást váltott ki a lakosságból. Mindezek együtt a népesség romló egészségi állapotának objektív képével, az ország társadalmi-gazdasági helyzetének gyökeres megváltozása hátterében nem hagyhatja érintetlenül az alapvető demográfiai célkitűzéseket és azok megvalósítását Ukrajnában. A bem uta tott tények a népesség szociális és sugárzástól való megvédéséért bevezetett nem kielégítő intézkedésekről, és kiegészítő népesedés-társadalompolitikai intézkedések kidolgozásának és megvalósításának szükségességéről tanús kodnak. Ukrajna és a többi köztársaság népessége, amely a szennyezett terüle teken él, valamint valamilyen mértékű sugárhatás érte, különösen a nők és a gyermekek e miatt különleges demográfiai csoportnak tekintendő, amely hosszú távú egészségügyi-demográfiai ellenőrzés (monitoring) felállítását, speciális egészségügyi ellátást, pszichológiai rehabilitálást, különleges segítségnyújtást igényel a gyermekvállalási magatartás megszervezésében és megvalósításában. Tárgyszavak: Szennyezés Népesedés S O C IO -D E M O G R A P H IC C O N S E Q U E N C E S O F T H E C H E R N O B Y L D IS A S T E R IN T H E U K R A IN E
