A csernobili atomerőmű balesetének lefolyása és következményei, helyszíni tapasztalatok

A csernobili atomerőmű balesetének lefolyása és következményei, helyszíni tapasztalatok ETE Senior Klub Budapest, 2006. február 16. Dr. Aszódi Attila igazgató, BME NTI ETE Senior Klub, 2006.02.16.

Dr. Aszódi Attila, BME NTI

1

Csernobil, USSR -- 1986 A csernobili atomerőmű balesetének okai, lefolyása és következményei • A nyomottvizes reaktorok és az RBMK közötti fő különbségek • Az RBMK típus jellemzői • A baleset lefolyása • A baleset következményei • Helyszíni tapasztalatok ETE Senior Klub, 2006.02.16.


2

Az atomerőművek és a konvencionális erőművek felépítésének összehasonlítása

ETE Senior Klub, 2006.02.16.


3

Maghasadás és láncreakció Egy urán mag elhasadása során 2.500.000-szer annyi energia szabadul fel, mint egy szénatom oxidációja során!



4

Nyomottvizes reaktorral szerelt atomerőművek (PWR)

1 Reaktortartály 2 Fűtőelemek 3 Szabályozó rudak 4 Szabályozórúd-hajtás 5 Nyomástartó edény ETE Senior Klub, 2006.02.16.

6 Gőzfejlesztő 7 Fő keringtető szivattyú 8 Frissgőz 9 Tápvíz 10 Nagynyomású turbina

11 Kisnyomású turbina 12 Generátor 13 Gerjesztőgép 14 Kondenzátor 15 Hűtővíz


16 Tápvíz szivattyú 17 Tápvíz előmelegítő 18 Betonvédelem 19 Hűtővíz szivattyú

5

RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor

1 Urán üzemanyag 2 Hűtőcső 3 Grafit moderátor 4 Szabályozórúd 5 Védőgáz 6 Víz/gőz ETE Senior Klub, 2006.02.16.

7 Cseppleválasztó/gőzdob 8 Gőz a turbinához 9 Gőzturbina 10 Generátor 11 Kondenzátor 12 Hűtővíz szivattyú

13 Hőelvezetés 14 Tápvíz szivattyú 15 Tápvíz előmelegítő 16 Tápvíz 17 Víz visszafolyás


18 Keringtető szivattyú 19 Vízelosztó tartály 20 Acélköpeny 21 Betonárnyékolás 22 Reaktorépület 6




7




8

Az RBMK típus előnyei és hátrányai Előnyök:

Hátrányok:

•

Elérhető egységteljesítménynek nincs felső határa

•

Üzemanyagcsere lehetséges a reaktor leállítása nélkül

•

(Gazdaságosan alkalmazható lenne fegyverminőségű plutónium termelésére)

A Szovjetunió a katonai plutónium-termelő reaktorokkal szerzett tapasztalatait felhasználva kifejlesztette az RBMK típust. ETE Senior Klub, 2006.02.16.

•

Nehézkes szabályozás a nagy méret miatt

•

Inherens biztonság feltételeit nem elégíti ki

•

Nincs nagy nyomásra méretezett reaktortartály Nincs baleseti szituációkra méretezett védőépület

•

Az USA az 50-es évek elején (többek között Teller Ede javaslatára) megtiltotta a típus civil alkalmazását.


9

Moderátor anyagok jellemzői

termikus úthossz [cm]

H2O

D2O

Grafit

5,74

10,93

19,7

neutronabszorpciós 0,66 hatáskeresztmetszet [barn]



0,0026 0,0045

10

A PWR és az RBMK közötti fizikai különbségek



11

A PWR és az RBMK közötti fizikai különbségek

vÌz

urzn

vÌz

urzn

vÌz

urzn vÌz vÌz

grafit

urzn vÌz vÌz

vÌz

urzn

vÌz

urzn

vÌz

urzn vÌz vÌz

grafit

urzn vÌz vÌz

Nyomott vizes reaktor


Csernobili tÌpus˙ reaktor


12

Az üregeffektus és a pozitív visszacsatolás A vízhűtésű-grafit moderálású rendszerben a víz-gőz keverék neutronméregként viselkedik. Ha a keverék átlagos sűrűsége csökken (pl. erősebben forr), csökken az általa elnyelt neutronok száma.

Kevesebb neutron nyelődik el, megbomlik a láncreakció egyensúlya, a teljesítmény növekedni kezd

A növekvő teljesítmény erősebben forralja a vizet, nő a gőz aránya, tovább csökken a hűtővíz átlagos sűrűsége

Eredmény: pozitív visszacsatolás, öngerjesztő folyamat ! ETE Senior Klub, 2006.02.16.


13

A csernobili atomerőmű-baleset



14


Előzmények (1986. 04. 25., péntek) Tervezett karbantartási leállás a Csernobil-4 blokkban... ...egybekötve az egyik turbógenerátor kifutási próbáival. 01:06 - elkezdik csökkenteni a reaktor teljesítményét 03:47 - a reaktor teljesítménye 53%-on stabilizálódik 14:00 - zóna üzemzavari hűtőrendszer bénítása 14:00 - a teherelosztó utasítja az erőművet a további teljesítménycsökkentés elhalasztására - Xenonmérgeződés! 23:10 - a teherelosztó engedélyt ad a leállásra 24:00 - műszakváltás



15


Felkészülés a kísérletre (1986. 04. 26., szombat) 00:05 - a reaktor teljesítménye 24%-on ezen teljesítmény alatt pozitív a visszacsatolás! 00:28 - a reaktor teljesítménye 17%-on 00:30 - operátori vagy műszerhiba miatt a reaktor teljesítménye 1%-ra esik 00:32 - az operátor a teljesítménycsökkenés ellensúlyozására szabályozórudakat húz ki a zónából Az engedélyezettnél kevesebb rúd van a zónában! 01:00 - a reaktor teljesítménye 7%-on stabilizálódik 01:03, 01:07 - a 6 működő mellé további két fő keringető szivattyút kapcsolnak be, csökkenni kezd a vízszint a gőzdobban



16


Felkészülés a kísérletre (1986. 04. 26., szombat) 01:15 - „gőzdob vízszint alacsony” jelre az üzemzavari védelem bénítása

01:22 - az operátor további szabályozórudakat húz ki a zónából annak érdekében, hogy növeljék a gőzdobban a nyomást ETE Senior Klub, 2006.02.16.


17


A kísérlet (1986. 04. 26., szombat) 01:22 - az operátor észleli, hogy a reaktivitás-tartalék a megengedett fele 01:23 - „második turbina gyorszáró zár” jelre az üzemzavari védelem bénítása

01:23:04 - lezárják a második turbina gyorszáróit ETE Senior Klub, 2006.02.16.


18


A kísérlet (1986. 04. 26., szombat) 01:23:10 - az automatika szabályozórudakat húz ki a zónából 01:23:35 - a zónában a gőzfejlődés szabályozhatatlanná válik 01:23:40 - az operátor megnyomja a vészleállító gombot



19


A kísérlet (1986. 04. 26., szombat) 01:23:10 - az automatika szabályozórudakat húz ki a zónából 01:23:35 - a zónában a gőzfejlődés szabályozhatatlanná válik 01:23:40 - az operátor megnyomja a vészleállító gombot 01:23:44 - a reaktor teljesítménye a névleges érték százszorosára nő 01:23:45 - a fűtőelempálcák felhasadnak 01:23:49 - az üzemanyagcsatornák fala felnyílik

01:24


gőzrobbanás gázrobbanás grafittűz Dr. Aszódi Attila, BME NTI

20

A csernobili atomerőmű-baleset következményei A robbanások és az azokat követő grafittűz az üzemanyag kb. 4%-át szétszórta a környezetben. A megrongálódott reaktorépületből a tűz és a hasadási termékek bomláshőjének hatására felmelegedett levegő nagy magasságba emelte a kiszabadult radioaktivitást. A kibocsátást körülbelül egy hónap alatt tudták megszüntetni. Az oltási munkálatokban, a szarkofág építésében több százezer ember vett részt. ETE Senior Klub, 2006.02.16.


21

A balesethez vezető okok összefoglalása Konstrukciós hibák: • alacsony teljesítményen erősen pozitív üregegyüttható; • nagy méretű zóna bonyolult szabályozással; • a reaktorban alkalmazott anyagok szerencsétlen kombinációja (víz-grafit-cirkónium); • nem építettek védőépületet; • nem volt reaktortartály; • nem méretezték a rendszert nagy mértékű hűtőközegvesztés lekezelésére; • fontos biztonsági rendszereket az operátorok kikapcsolhattak. ETE Senior Klub, 2006.02.16.


22

A balesethez vezető okok összefoglalása Társadalmi okok: • ilyen konstrukciós hiányosságok mellett a típus építését más országban aligha engedélyezték volna; • a kísérlet terve nem volt engedélyeztetve a megfelelő szakértői intézetekkel és a hatósággal; • az operátorok még a rossz tervtől is el mertek térni (üzemeltetői fegyelem és biztonsági kultúra hiánya); • sok fontos technológiai korlátot csak a szabályzat rögzített, technikai berendezés nem akadályozta meg a korlát átlépését; • reaktorbiztonsági kutatások nem megfelelő szintje; • USA - Szovjetunió párbeszéd hiánya.

Ilyen erőművet sehol a világon nem lenne szabad építeni és üzemeltetni! ETE Senior Klub, 2006.02.16.


23

Az RBMK reaktorokon a csernobili atomerőműbaleset után végrehajtott módosítások • Új zónatervezési módszerekkel, az üzemanyag összetételének módosításával mérsékelték illetve megszüntették az öngerjesztő jelleget. • Jelentősen megnövelték a biztonságvédelmi (vészleállító) rendszer beavatkozási sebességét. • A névleges teljesítményt az egyes blokkokon 50-300 MWe értékkel csökkentették. • A korábbiakhoz képest javított üzemzavari elemzések, számítógépes szimulációk készültek. • Üzemviteli kultúrát érintő és vezetési módosításokat vezettek be. • Szimulátoros gyakorlatokkal, korszerű oktatási módszerek bevezetésével növelték az üzemeltetők képzési színvonalát. ETE Senior Klub, 2006.02.16.


24

Az RBMK és a könnyűvizes reaktorok közötti legfőbb különbségek RBMK

PWR,BWR,VVER

A reaktivitás teljesítménytényezője pozitívvá válhat, azaz öngerjesztő folyamatok indulhatnak be.

A reaktivitás teljesítménytényezője minden üzemmódban negatív, a folyamatok önszabályozóak.

Nincs védőépület.

Néhány régebbi egység (VVER-440/230) kivételével van lokalizációs torony vagy konténment.

A hűtés elvesztése nem vonja maga után a láncreakció leállását.

A hűtés elvesztésekor leáll a láncreakció.

A grafit moderátor gyúlékony és vízzel érintkezve éghető gázokat termel (CO, H2).

A víz nem éghető, az üzemanyagpálcák burkolatának oxidációjából keletkező hidrogén esetleges felrobbanását kibírja a konténment.



25

Összefoglalás • Csernobil tanulsága: az erőművek biztonságát szigorú tervezési kritériumok betartásával, az üzemeltetők magas színvonalú képzésével és hatékony ellenőrzésével kell garantálni. • Egyéb reaktortípusokban az RBMK-nál fennálló műszaki hiányosságok nincsenek meg, így a csernobilit megközelítő méretű és hatású baleset más reaktorokban nem képzelhető el! ETE Senior Klub, 2006.02.16.


26

A csernobili baleset egészségügyi következményei • A kikerült radioaktív anyagok összes aktivitása a becslések szerint 1-2 EBq lehetett. • A környezetbe került: – a nemesgázok 100 %-a, – I, Te, Cs 10-20 %-a, – üzemanyag és a kevésbé mozgékony izotópok (Sr, Zr) 3.5 %-a. ETE Senior Klub, 2006.02.16.


27

A csernobili baleset egészségügyi következményei • A radioaktív anyagok két nagyobb hullámban jutottak ki a reaktorból: – közvetlenül a robbanás után: szétszóródott üzemanyag, és a nemesgázok; – a baleset utáni 7-10. napokon a reaktorban fellépő magas hőmérséklet miatt; – A legszennyezettebb területek: az oroszországi Byransk, és a fehérorosz Gomel és Mogilev régiók. Ezekben a körzetekben a Cs-137 aktivitás-koncentrációja az 5000 kBq/m2-t is elérte. (Portugáliában 0.02 kBq/m2-t mértek.) ETE Senior Klub, 2006.02.16.


28

A csernobili baleset egészségügyi következményei



29

A csernobili baleset egészségügyi következményei • Baleset közvetlen áldozata 3 fő (1 szívinkfartus, 2 épület ráomlás miatti elhalálozás) • Összesen 237 embert (erőművi dolgozót és tűzoltót) szállítottak akut sugárbetegség miatt kórházba. Közülük: Becsült dózis (Gy)

Betegek száma

Halálesetek száma

6 - 16 4-6 2-4 <2

21 21 55 140

20 7 1 0

Összesen:

237

28

• A közvetlen áldozatok zöme tűzoltó volt. ETE Senior Klub, 2006.02.16.


30

2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete • A korábbi 28 helyett összesen 50 ember halálát hozták közvetlen összefüggésbe a baleset utáni nagy sugárdózisok determinisztikus hatásával (zömük tűzoltó volt). • 2004 decemberéig 4000 gyermeknél diagnosztizáltak pajzsmirigyrákot. Közülük 9-en haltak meg. Korai diagnózis esetén a pajzsmirigyrák jól gyógyítható (99% fölötti gyógyulási arány). • A 150 mSv fölötti dózist kapott likvidátorok között duplájára nőtt a leukémia gyakorisága. • Egyéb daganatos betegségeknél statisztikailag nem kimutatható a gyakoriság növekedése! • Genetikai hatást az érintett emberek utódjaiban nem tudtak kimutatni! ETE Senior Klub, 2006.02.16.


31

2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete • Összesen 340.000 embert telepítettek ki a legszennyezettebb területekről. • Összesen 5.000.000 ember él ma olyan területen, ahol az effektív dózistöbblet a csernobili kihullásból (37 kBq/m2 fölötti 137C szennyeződés) kevesebb, mint 1 mSv/év (normál természetes háttér +40%-a). • Ma 100.000 olyan lakos van még, akik 1 mSv/év fölötti csernobili eredetű többletdózist kapnak. ETE Senior Klub, 2006.02.16.


32

2005. szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete • A nemzetközi felmérések szerint a legterheltebb 200.000 likvidátor, a 116.000 legterheltebb kitelepített lakos és a legerősebben szennyezett területen élő lakosság (mindösszesen 600.000 ember) 70 éves élettartama alatt kb. 4000 többlet rákos haláleset várható a többlet dózis következtében. • Ez statisztikailag aligha lesz kimutatható, hiszen a nem érintett népességben is 25% a rákos megbetegedések részaránya. • Ebben a magas alapban a 4000 többlet eset nem lesz látható, az csak statisztikai alapon becsülhető. A tényleges szám bizonytalan, kb. 4000±1000. ETE Senior Klub, 2006.02.16.


33

A baleset egészségügyi következményei • A balesetet követően a radioaktív felhő először északnyugati irányba indult, (Skandinávia, Hollandia, Belgium, Nagy-Britannia). Ezután megfordult a szél iránya, és a felhőt Dél- és Közép-Európa fölé fújta. • Ahol a felhő átvonulása csapadékkal párosult, nagyobb aktivitás-koncentrációk (Ausztria, Svájc, Magyarország). – A baleset utáni első hetekben leginkább a jód-131 miatt (tej). A gyermekek átlagos pajzsmirigy-dózisa Európában 1-20 mSv, Ázsiában 0,1-5 mSv, Észak-Amerikában 0,1 mSv körül volt. A felnőtteké ennek az ötödrésze. – A későbbiekben a Cs-134 és Cs-137 izotópok voltak a felelősök, külső és belső terhelésként egyaránt. A baleset utáni egy év során kapott egésztest-dózis Európában 0,05-0,5 mSv, Ázsiában 0,005-0,1 mSv, Észak-Amerikában 0,001 mSv volt.

• A déli féltekén nem lehetett kimutatni a baleset hatását. ETE Senior Klub, 2006.02.16.


34

A csernobili baleset magyarországi következményei • Magyarország: – Az átlag magyar lakos várhatóan egész élete során összesen 0,23 mSv külső és 0,09 mSv belső terhelésből származó effektív egyenértékdózist kap. – Ez összesen 0,3-0,4 mSv-et jelent. (A természetes sugárzás évente átlagosan 2-3 mSv.)

– Európai viszonylatban ez a "középmezőnybe esik”. ETE Senior Klub, 2006.02.16.


35

A csernobili baleset egészségügyi magyarországi következményei • Az elmúlt négy-öt évtizedben folyamatosan növekszik a rákbetegségek hazai gyakorisága. • Hazánkban nem észlelték a daganatos megbetegedések számának a csernobili eredetű sugárterheléssel összefüggő növekedését. • Nem mutatható ki sem a gyermekkori pajzsmirigy-rák, sem a gyermekkori leukémiás megbetegedések számának Csernobil miatti növekedése. • A veleszületett rendellenességek gyakorisága sem emelkedett a csernobili baleset következtében. • Jelenlegi tudásunk szerint tehát Magyarországon nem mutatható ki a csernobili atomerőmű baleset káros egészségügyi hatása. ETE Senior Klub, 2006.02.16.


36

Magyar tudományos expedíció Csernobilba Magyar Nukleáris Társaság (MNT) +MNT FINE szakcsoport 2005. május 28. – június 4. ETE Senior Klub, 2006.02.16.


37

Feladatmegosztás, csoportok Célok: saját tapasztalatok, hiteles mérések, fiatalok oktatása, film- és fotókészítés Feladatok, szakmai csoportok, csoportvezetők és a résztvevők beosztása: 1. TLD –Apáthy István, KFKI AEKI, Pázmándi Tamás, Kulacsy Kati, Kassai Zsuzsa, 2. Terepi mintagyűjtés, forrórészecskék lokalizálása, elemzése – Dr. Vajda Nóra, BME NTI, Surányi Gergő, Petőfi Gábor, Hadnagy Lajos, Yamaji Bogdán, Dombó Szabolcs, Silye Judit, 3. In-situ gamma spektroszkópia – Dr. Zombori Péter, KFKI AEKI, Dr. Bódizs Dénes, Treszl Gábor, Betlehemi Sz., Dombó Szabolcs, 4. Ökológiai hatásfelmérés – Dr. Tarján Sándor, FM Vér Nóra, Vörös Csaba, Csapó József, Szabó Lídia, Defend Szabolcs, Kocsy Gábor, Kassai Zsuzsa, Beregnyei Miklós, Aszódi Attila, 5. Sugárvédelem – Dr. Sági László, KFKI AEKI C. Szabó István, Nényei Árpád, Kulacsy Kati (GPS), Légrádi Gábor, 6. Épület és technológia állapotfelmérése – Hadnagy Lajos, PARt Betlehemi Szabolcs, Szerencse Tibor, Légrádi Gábor, Beregnyei Miklós, Silye Judit, 7. Dokumentálás, kommunikáció – Dr. Aszódi Attila, BME NTI, TV-stáb (Horkai Pál, Markiel János), Pázmándi Tamás, Silye Judit, Fotó: Dombó Szabolcs, Légrádi Gábor, Beregnyei Miklós, Yamaji Bogdán, Aszódi Attila, Szerencse Tibor,

Helyszíni ügyintézés: Hadnagy Lajos, Kassai Zs., A szakmai munkát koordinálja és a csoportot vezeti: Dr. Aszódi Attila. ETE Senior Klub, 2006.02.16.


38

Sugárvédelmi ellenőrzés • Felkészülés a szennyezett területen való munkára. • Belső sugárterhelés meghatározása – egésztest számlálás az út előtt és azután, az esetleges inkorporáció és dózisterhelés ellenőrzésére (AEKI, PARt)

• Senkinél sem volt csernobili belső terhelés kimutatható.



39

Sugárvédelmi ellenőrzés • Külső sugárterhelés meghatározása – TLD minden résztvevő számára (űrdozimetria, AEKI) – hatósági film- és TL dózismérők – elektronikus személyi doziméterek



40

Sugárvédelmi ellenőrzés – nagy pontosságú OMH hitelesített kéziműszerek – az út fontosabb szakaszain folyamatos, GPS-szel szinkronizált dózisteljesítmény regisztrálás



41

• Szlavutics, az üzemeltetők városa • Csernobili atomerőmű • Szarkofág látogatóközpont • Pripjaty, a kitelepített város • Vörös-erdő • Csernobil, az élő város • Elhárításban használt járművek roncstelepe • Akkreditált terepi referencia mérőhely • Nemzetközi Csernobil Központ szlavuticsi laboratóriuma ETE Senior Klub, 2006.02.16.


42

Felkeresett helyszínek szennyezettsége



43

Folyamatos dózisteljesítmény-mérés Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán

Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán

100

250 Dózisteljesítmény (nSv/h)

Dózisteljesítmény (nSv/h)

120 Budapest, indulási szint

80 60 Indulás Szlavuticsból

40

UkránBelorusz határ

20 0 5:09:36

5:16:48

5:24:00

5:31:12

5:38:24

5:45:36

Érkezés a kalibrált terepi mérőhelyhez

200 150 100

Budapest, indulási szint

50

Belépés a lezárt zónába

0 6:36:00

5:52:48

6:43:12

6:50:24

Idő (GMT)

7:12:00

Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán 160

100000 Emlékmű az erőmű mellett

10000



7:04:48

Idő (GMT)

Dózisteljesítmény a 2. mérési nap útvonalán

1000 100 10

6:57:36

Budapest, indulási szint Indulás a kalibrált terepi mérőhelytől

1 9:07:12

Érkezés a Vörös erdő bejáratához

10:19:12

Indulás a Vörös erdőtől

11:31:12

12:43:12

140 120

80 60 40

Csernobil város, étterem

Kilépés a lezárt zónából

20 0 14:06:43

Idő (GMT)


Budapest, indulási szint

100

14:09:36

14:12:29

14:15:22

14:18:14

14:21:07

14:24:00

Idő (GMT)


44

Sugárvédelmi ellenőrzés • Mért külső sugárterhelés – TLD és elektronikus személyi doziméterek alapján • a zónában töltött 2 nap alatt a budapesti háttérből származó dózis 2-4-szeresének megfelelő dózist szenvedtünk el (10-20 µSv), • az átlagos dózisteljesítmény 200-400 nSv/h (budapesti referencia érték: 100 nSv/h) • Ez messze az egészségügyi határértékek alatti. – Egy 10 órás repülőút dózisjáruléka 20-25 µSv. ETE Senior Klub, 2006.02.16.


45

A csernobili atomerőmű



46

A csernobili atomerőmű



47

A csernobili 4. blokk szarkofágja



48

A szarkofág makettje



49

Mérések Pripjatyban



50

Csernobil városa

Vesd össze!

A Csernobil táblánál a dózisviszonyok teljesen normálisak (a dózisintenzitás akkora, mint Budapesten) és a növényzet is ép. Maszk alkalmazása itt teljesen indokolatlan! ETE Senior Klub, 2006.02.16.


51

Csernobil városa



52

A roncstemető



53

Terepi mérések és mintavétel



54




55




56




57




58

Vörös-erdő pereme



59




60




61




62




63

Vörös-erdő pereme – a nagy zsákmány



64

Labormérések Szlavuticsban



65

Összefoglalás, tanulságok • Az RBMK atomerőmű típus felépítésénél és fizikai tulajdonságainál fogva sokkal alacsonyabb biztonságú, mint ami akár Magyarországon, akár Nyugat-Európában elfogadott. • A 19 évvel ezelőtti csernobili reaktorbaleset hatása az erőmű 30 km-es környezetében jól mérhető, de a radioaktivitás szintje mára a legtöbb helyen jól kezelhető. • A csernobili erőmű körül lezárt zóna fenntartása hosszú távon is indokolt. • A lezárt zónában nagyon szép, zavartalan környezet alakult ki, amiben a biodiverzitás nagyobb, mint az ember által intenzíven használt területeken. ETE Senior Klub, 2006.02.16.


66

In-situ gamma spektroszkópia • A Cs-137 izotóptól származik a külső gamma-sugárzás dózisterhelésének praktikusan 100%-a. • A kalibrációs mezőn végzett két mérés 387 kBq/m2 jelenlegi felületi szennyezettséget jelent (jó egyezésben a bizonylatolt 10,5 Ci/km2 ukrán adattal). Ennek dózisteljesítmény járuléka 390 nSv/h. A természetes háttérsugárzással (60-110 nSv/h) együtt 450-500 nSv/h számítható. Ez jól egyezik a mért dózisteljesítménnyel. • A Cs-137 mellett – nyomokban és nem értékelhető dózisteljesítmény járulékokkal – a következő radionuklidok jelenléte állapítható meg a spektrumokból: Co-60, Cs-134, Eu-154, Am-241.



67

Összefoglalás, tanulságok • A visszaköltözött népesség (~400 fő) egy átlagos egyedének várható éves többletdózisa kb. 6 mSv, aminek mintegy 60%-a a szennyezett talajfelszín külső sugárzásából, 40%-a a szennyezett élelmiszer fogyasztásából származik! (A magyar lakosság normális éves természetes háttérterhelése 2,4 – 3 mSv.) • A lezárt zónában hatóságilag korlátozzák egyes helyi termesztésű élelmiszerek fogyasztását. • Kijevben ellenőrzés céljából vásárolt tejben és kenyérben nem találtunk a szokásostól vagy elfogadhatótól eltérő izotóp-összetételt. ETE Senior Klub, 2006.02.16.


68

Összefoglalás, tanulságok • A szarkofágot emberpróbáló körülmények között, nagyon gyorsan kellett felépíteni. Az építés során nem volt cél a hermetikusság. • Jelenleg mind a szarkofág, mind az azon belüli roncsolódott szerkezetek mutatnak bizonyos instabilitást. • A szarkofág vagy azon belüli elemek sérülése során csak nehéz porok szabadulhatnának fel, amelyek nem tudnak a 30 km-es lezárt zónán túlra terjedni. Egy ilyen – feltételezett – esemény nem érinthetné Magyarországot. • Az ukrán állam intenzíven dolgozik egy új, hermetikus szarkofág tervezésén és megépítésén. Az új szarkofág felépítését követően a most instabilitást mutató épületelemeket el kívánják bontani. ETE Senior Klub, 2006.02.16.


69

További részletek Csernobil Tények, okok, hiedelmek SZATMÁRY Zoltán, ASZÓDI Attila ISBN: 963 9548 68 5 224+16 oldal, A/5, fűzve http://www.typotex.hu/ Megjelent: 2005 november



70

A csernobili baleset egészségügyi következményei • Néhány adat a sugárzásról (egy főre vonatkozóan) Természetes háttérsugárzás:

2,5 mSv/év

Orvosi eredetű sugárterhelés:

0,4 mSv/év

Halálos sugárdózis (determinisztikus hatás):

8000 mSv

Rákkockázat-növekedés (sztochasztikus hatás):

5*10-5 rákeset/1mSv

Kamionsofőrök valószínűsíthető többletdózisa:

0,15 mSv

Ebből eredő többlet rákkockázat:

7,5*10-6



71

A csernobili atomerőmű balesetének lefolyása és következményei, helyszíni tapasztalatok

Recommend Documents