A Cseres-hegység (Cerová vrchovina, Szlovákia) vulkanitjainak ásványai

Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 27–43.

A Cseres-hegység (Cerová vrchovina, Szlovákia) vulkanitjainak ásványai Minerals of volcanites of the Cerová Highlands, Slovakia Farsang stefan1*, szakáll sándor2, Ozdín daniel3, zajzOn norbert2 & gaál Ľudovít4 department of Earth & Environmental sciences, Irvine Building, University of st. andrews, st. andrews, kY16 9al, Uk 2 Miskolci Egyetem, ásványtani-Földtani Intézet, 3515 Miskolc-Egyetemváros 3 katedra mineralógie a petrológie, Prírodovedecká fakulta, Univerzita komenského v Bratislave, Mlynská dolina, 842 15 Bratislava, szlovákia 4 správa slovenských jaskýň, Železničná 31, 031 01 rimavská sobota, szlovákia * E-mail: [email protected] 1

Abstract The Cerová Highlands is one of the youngest volcanic mountain ranges of slovakia. The objective of this article is the mineralogical characterization of the volcanic rocks of the region, which forms a significant part of the novohrad-nógrád UnEsCO geopark. These rocks include the volcanites of the Šiatorská andesite Formation (Fig. 1) and the Cerová Basalt Formation (Figs. 2–4). The former is represented by the laccoliths around the village of Šiatorská Bukovinka (Fig. 5) and the latter by the Bučeň-Bulhary volcanic complex (Fig. 6), the Šomoška neck, the Mačacia lava flow (Fig. 7) and the Trebeľovce lava flow. andesitic volcanism in the Cerová Highlands took place 13 million years ago. Basaltic volcanism occurred in 6 discrete episodes between 5.5 and 0.4 million years. Phenocrysts in the andesite of the Šiatoroš volcanic complex include amphibole, pyroxene (augite), garnet (almandine), biotite and plagioclase feldspar. a group of minerals formed as a result of the low-temperature post-magmatic hydrothermal mineralization of the andesite of the Šiatoroš includes calcite and the zeolites laumontite (Fig. 8), scolecite (Fig. 9), stilbite, epistilbite, heulandite and chabazite (Fig. 10). apophyllite can be found on the crystal surfaces of some zeolites. Megacrysts and xenoliths in the basalts are represented by olivine (forsterite), clinopyroxene (augite), amphiboles, magnetite, plagioclase feldspars and quartz. The contact zones of the latter include well-developed diopside and tabular tridymite crystals (Fig. 11), which have been found for the first time in Pliocene and Pleistocene basalt in slovakia. In quartz crystals, there is also spinel with high-Ti content present, rutile crystals, chlorapatite and zircon. Chalcopyrite, monazite-(Ce) and xenotime-(Y) (Fig. 12) are also present. a group of minerals originating from high-temperature fluids include hematite, magnetite, ilmenite, quartz, diopside, augite, apatite, phlogopite, nepheline, marialite, sodalite, albite and zirconolite (Fig. 13). The latter forms well-developed crystals up to 30 μm. We believe the Bulhary occurrence is the first record of zirconolite in the Carpathians. Minerals formed as a result of the low-temperature post-magmatic hydrothermal mineralization include aragonite, calcite (Fig. 14), dolomite (Fig. 15), siderite, magnesite, waxy opal (Fig. 16) and the zeolites natrolite, chabazite, phillipsite and gismondine. Minerals in the crystal tuffs are represented by idiomorphic crystals of augite (Fig. 17) and olivine (forsterite).

Összefoglalás a Cseres-hegység szlovákia egyik legfiatalabb, vulkanikus tevékenység következtében létrejött hegysége. a cél e hegység miocén-, pliocén- és pleisztocénkori vulkanitjainak ásványtani jellemzése volt. az említett vulkanitokat amfibol-biotitandezit és alkáli bazalt alkotja, melyek többek között a sátoros lakkolitját, illetve a Bucsony-Bolgárom vulkáni komplexumot, a Macskás lávaárat, somoskő neckjét és a terbelédi lávaárat építik fel. az andezit fenokristályait amfibol, piroxének (elsősorban augit), gránát, biotit és plagioklász képviseli.

28

Farsang S., Szakáll S., Ozdín D., Zajzon N. & Gaál Ľ. az andezit, illetve az andezittel közvetlenül érintkező homokkövek hólyagüregeiben és repedéseiben található, alacsonyabb hőmérsékletű, hidrotermás körülmények között, utómagmás kiválások során létrejött karbonátok közül kalcit, míg az ugyancsak ilyen módon létrejött zeolitok csoportjából laumontit, szkolecit, episztilbit, heulandit, sztilbit és kabazit van jelen. a zeolitokon gyakran megfigyelhetők apofillitkristályok is. a bazaltok megakristályaiként és xenolitjaiban az olivin (elsősorban forsterit), klinopiroxén (főleg augit), amfibol, magnetit, plagioklász és kvarc a jelentős. a bazalt és kvarc kontaktzónáinak ásványtársulásaiból érdekesek az idiomorf diopszidkristályok, illetve a szépen fejlett, táblás tridimitkristályok, melyeket elsőként figyeltük meg alkáli bazaltban szlovákiából. a kvarczárványokban feltűnnek továbbá aránylag sok titánt tartalmazó spinellkristályok, továbbá rutil, klórapatit és cirkon, de érdekes a kalkopirit jelenléte is. külön említést érdemel a monacit-(Ce), mely xenotim-(Y)-nal együtt fordul elő. a magas hőmérsékletű fluidumokból keletkezett ásványokat a hematit, magnetit, ilmenit, kvarc, diopszid, augit, apatit, flogopit, nefelin, marialit, szodalit, albit és cirkonolit képviseli. Ez utóbbi akár 30 μm-es, szépen fejlett kristályokat is képezhet, ilmenit és apatit jelenlétében. az általunk Bolgáromból leírt cirkonolit az első bizonyított lelőhelye az ásványnak a kárpátokban. az alacsonyabb hőmérsékletű utómagmás kiválások során létrejött ásványokat az aragonit, kalcit, dolomit, sziderit, magnezit és viaszopál, a zeolitokat a nátrolit, kabazit, phillipsit és gismondin képviseli. a kristálytufa legjelentősebb ásványai az idiomorf kristályokat formáló augit és olivin (elsősorban forsterit).

1. Bevezetés a rendkívül változatos felszínalaktani formákkal rendelkező Cseres-hegység gömör és nógrád régiók határán terül el. Területének nagy része 2010-től a novohrad-nógrád geopark része, amely az UnEsCO globális geopark Hálózat egyik tagja. Ezt a kitüntetett figyelmet elsősorban e kis térségben található földtani értékeknek köszönheti, hiszen a miocén, pliocén és pleisztocén vulkanizmus eredményeként létrejött alakzatok, a lakkolitoktól a maarokon át a diatrémákig, pompás vulkanológiai formaegyüttest tárnak az ide tévedő látogató elé. a Cseres-hegység a nyugati-kárpátok egy önálló boltozatát alkotja. Felszíne erősen tagolt. legmagasabb pontja a 725 m tengerszint feletti magasságot elérő karancs, legalacsonyabban a hegység keleti részén, a rima és a sajó folyók összefolyásánál elterülő dombok lábai találhatók, 155 m tengerszint feletti magasságban. Északi oldalról a délszlovákiai-katlan két alegysége határolja, északnyugatról a losonci-medence az Ipoly folyóval, északkeletről a rima-medence a rima folyóval és annak mellékágaival. a Cseres-hegység déli határát a szlovák-magyar határszakasz képezi. a magyarországi oldalon a hegység a karancs, a Medves, illetve a Heves-Borsodi-dombság felszínalaktani egységekben folytatódik (konečný et al., 2004). a sátorosi andezit Formáció mintegy 13 millió évvel ezelőtt keletkezett miocén kori vulkanitjai a Cseres-hegység déli részén található sátorosi komplexumból (1. ábra) ismertek. a Cseresi Bazalt Formáció mintegy 5,5–0,4 millió évvel ezelőtt keletkezett vulkanitjai a Cseres-hegység területén több tucat felszínalak feltárásaiból ismertek, melyek közül a maarból, salakkúpokból és lávaárakból felépülő Bucsony-Bolgárom vulkáni komplexum (2. ábra), a Macskás lávaár (3. ábra), a somoskő neckje (3. ábra) és a terbelédi lávaár (4. ábra) kőzeteit vizsgáltuk.

A Cseres-hegység vulkanitjainak ásványai

1. ábra. a sátorosikomplexum felépítése (Elečko et al., 2001, módosítva). Fig. 1. Geological scheme of the Šiatoroš volcanic complex (modified after Elečko et al., 2001).

2. ábra. a BucsonyBolgárom vulkáni komplexum felépítése (konečný et al., 2004, módosítva). Fig. 2. Geological scheme of the BučeňBulhary volcanic complex (modified after Konečný et al., 2004).

29

30

Farsang S., Szakáll S., Ozdín D., Zajzon N. & Gaál Ľ.

3. ábra. a Macskás lávaár és somoskő felépítése (konečný et al., 2004, módosítva). Fig. 3. Geological scheme of the Mačacia lava flow and the Šomoška neck (modified after Konečný et al., 2004).

4. ábra. a terbelédi lávaár felépítése (konečný et al., 2004, módosítva). Fig. 4. Geological scheme of the Trebeľovce lava flow (modified after Konečný et al., 2004).


31

2. A Sátorosi (Karancsi) Andezit Formáció Prakfalvi et al. (2007) szerint elmondható, hogy a kárpáti korszak középső szakaszában a felerősödő szerkezeti mozgások hatására megkezdődött a nagy miocén andezitvulkánosság, mely kezdetben tenger alatti, heves, kirobbanásos jellegű kitörésekkel járt, melynek eredményeként vastag, főleg piroklasztikumokból és hialoklasztitokból felépülő rétegsorozat, a Hasznosi andezit Formáció jött létre. Ezt újabb heves vulkánosság követte, amely a Tari dácittufa Formáció, később a Mátra túlnyomó többségét létrehozó nagyhársasi andezit Formáció, illetve a kékesi andezit Formáció létrejöttét eredményezte. Prakfalvi et al. (2007) valószínűsítik, hogy az előbbiekben leírt vulkáni tevékenységhez kapcsolhatók a karancs és a sátoros lakkolitjai is (5. ábra). a sátorosnál, akárcsak a karancs esetében, apofízákat is megfigyelhetünk, amelyek a hegység magmás kőzettömegének oldalirányú, különböző vastagságú és hosszúságú nyúlványai. a sátoros szubvulkáni képződményeinek anyaga többnyire gránátos amfibolandezit. az említett andezitek keletkezésekor az oligocén-miocén kori üledékösszletbe nyomult be az izzó magma, majd a felszín alatt megrekedt és kihűlt, miközben a magmatestet befedő üledékeket felpúpozta. a sátoros lakkolittömege a hegy csúcsa körül elliptikus alakban helyezkedik el kb. 1,4 × 1,2 km-nyi területen (Vass & Elečko, 1992). a benyomulás Badasarjan et al. (1968) alapján, a sátorosból vett minta k/ar kormeghatározási adatai szerint 13,5 millió éve történhetett.

5. ábra. andezitlakkolit. sátorosbánya, I. kőfejtő (2009). Fig. 5. Andesite laccolith. Šiatorská Bukovinka, Quarry I (2009).

32


sátorosbánya I-es számú kőfejtője (1. ábra) a sátoros nyugati lejtőjén található. drappan (1994) szerint elmondható, hogy a fejthető andezit mennyisége megközelítőleg 13 millió m3. az andezit mellett homokkövet is fejtenek, melyet mint rosszabb minőségű építőkövet használnak fel. az andezitet itt a XX. század 20-as éveiben kezdték termelni. Évente mintegy 100 m3 homokkövet is kibányásztak. a kőfejtő jelenleg is üzemel. sátorosbánya II-es számú kőfejtője (1. ábra), vagy ismertebb nevén a Hegedűs-kőfejtő a sátoros keleti lejtőit tárja fel. az intenzív bányászatot 1967-ben kezdték meg, a kőfejtő előnytelen fekvése miatt – pl. az államhatár közelsége – azonban 1981-ben bezárták és bekerítették. sátorosbánya III-as számú kőfejtője (1. ábra) sátorosbánya település nyugati határában fekszik és egy lakkolit felső részét tárja fel. drappan (1994) alapján elmondható, hogy a fejthető andezit mennyisége megközelítőleg 629.000 m3. a kőfejtőt 1867-ben létesítették, évente mintegy 3.500 m3 andezitet bányásztak itt, melyet elsősorban utcaburkolatnak, illetve vasútépítésre használtak. a termelést az 1990-es évek végén fejezték be, jelenleg a kőfejtő kiterjedése kb. 400 m × 250 m, aminek a közepén egy bányató található. 3. A Cseresi (Salgóvári) Bazalt Formáció Balogh et al. (1981), illetve konečný et al. (2004) szerint elmondható, hogy délszlovákiában a bazaltvulkanizmus hat, a Cseres-hegység területén öt fázisban játszódott le, melyek közül ez utolsó öt képződményeit a Cseresi Bazalt Formációhoz soroljuk. a legidősebb fázisban képződött Patakaljai Bazalt Formáció termékei a losonci-katlan területén találhatók. a második fázis mintegy 5,5–3,7 millió évvel ezelőtt játszódott le, miközben a nagy-Hardes, a Pogányvár, a Monosza, a szárkő, a karád, a somoskő és a Bagolyvár tűzhányói keletkeztek. 2,9–2,6 millió évvel ezelőtt, a harmadik fázis ideje alatt működtek a Békástó, ajnácskő, Hegyes-kő és a Medves egy részének tűzhányói. a negyedik fázisban, mintegy 2,3–1,6 millió évvel ezelőtt keletkezett a terbelédi lávaár, miközben a Medves is folytatta erupcióit. Ebben a fázisban jött létre a guda tűzhányója is az ajnácskői lávaárral. az 1,5–1,1 millió évvel ezelőtt lejátszódó ötödik fázisban keletkezett a hegység legterjedelmesebb alakzata is, a Bucsony-Bolgárom vulkáni komplexum. Ekkor jött létre a Bagókő, a ragács és a dobogó-kő tűzhányója is. az utolsó, hatodik fázist a minták hiánya miatt nem sikerült egyértelműen behatárolni, de a füleki és ajnácskői maarok maradványai alapján ez a fázis mintegy négyszázezer évvel ezelőttre tehető. a bolgáromi maarból, öt salakkúpból és lávaáraikból felépülő Bucsony-Bolgárom vulkáni komplexum egyik legnagyobb kőfejtője korlát községtől nyugatra található. Területén a bazalt lemezes, illetve oszlopos elválása dominál. a bazaltban ritkán a Füleki Homokkő Formáció homokkőzárványai is fellelhetők, melyeket a feltörő magma „tépett ki” eredeti helyükről. a másik nagy kőfejtő Bolgárom községtől keletre fekszik, a vulkáni komplexum nyugati lejtőin. a kőfejtő nyugati falának közepén egy hatalmas bazaltintrúzió van feltárva (6. ábra). a kőfejtőben a bazalt lemezes, illetve blokkos elválása is észlelhető. a Macskalyuk-kőfejtő sátorosbánya községtől keletre található, több feltárás által nyitott. Területén a bazalt lemezes, oszlopos, blokkos, illetve gömbös elválása is megfigyelhető (7. ábra). somoskő sátorosbánya községtől délkeletre található. az oszlopos elválású, ötés hatszögletű bazaltsípokból álló „orgona” alatt egy kőtenger található, mely részben kifagyásos eredetű. a terbelédi lávaár két kőfejtővel van feltárva, a rátka községtől északra, illetve a Terbeléd községtől északkeletre elhelyezkedő fejtőkkel.


33

6. ábra. Bazaltintrúzió feltárása, bolgáromi kőfejtő (2008). Fig. 6. Basalt intrusion. Bulhary, quarry (2008).

7. ábra. a lávatakaró feküje. Macskalyuk-kőfejtő, sátorosbánya (2010). Fig. 7. Underlying rock of the lava flow. Mačacia quarry, Šiatorská Bukovinka (2010).

34

Farsang S., Szakáll S., Ozdín D., Zajzon N. & Gaál Ľ. 4. Vizsgálati módszerek

az ásványmintákat elsősorban energia- és hullámhosszdiszperzív (EdX, WdX) detektorokkal felszerelt jEOl jXa-8600 superprobe elektron-mikroszondával vizsgáltuk a Miskolci Egyetem ásványtani-Földtani Intézetében, illetve egy energia- és hullámhosszdiszperzív (EdX, WdX) detektorokkal felszerelt CaMECa sX100 elektron-mikroszondával a pozsonyi dionýz Štúr Földtani Intézetben. a röntgen-pordiffrakciós (XrPd) méréseket a pozsonyi Comenius Egyetem ásvány- és kőzettani Tanszékén, a sOlIPHa röntgendiffrakciós laboratóriumban végeztük, egy Bruker d8 advance diffraktométer segítségével. a mért adatokat dIFFraCplus EVa szoftverrel értékeltük ki. 5. A Sátorosi Andezit Formáció ásványtani jellemzése az andezitek ásványainak első csoportja a kőzetben fenokristályokként jelenik meg. az andezitek fenokristályait koděra et al. (1986-1990) tárgyalták. az általuk leírt amfibol és augit szépen fejlett, fekete, akár 40 mm nagyságú kristályokat alkot. a térség lelőhelyein 60 mm-es kristályokat is találtunk. a gránát koděra et al. (1986-1990) szerint rombdodekaéderes kristályok formájában fordul elő. az általunk fellelt vörös, barnásvörös kristályok átmérője eléri a 30 mm-t. a biotit-sor szilikátjai táblás, legfeljebb 20 mm átmérőjű, 4– 5 mm vastagságú, sötétbarna, illetve fekete kristályok formájában fordulnak elő. a fenokristályok sorát a plagioklász zárja.

8. ábra. laumontit, sátorosbánya. a kristályok mérete: 7 mm. Fig. 8. Laumontite crystals, Šiatorská Bukovinka. Size up to 7 mm.

9. ábra. szkolecit, sátorosbánya. a kristályok mérete: 4 mm. Fig. 9. Scolecite crystals, Šiatorská Bukovinka. Size up to 4 mm.


35

10. ábra. romboéderes kabazit oszlopos zeoliton, sátorosbánya. a kabazitkristály mérete: 1 mm. Fig. 10. Rhombohedral chabazite on columnar zeolite, Šiatorská Bukovinka. Size of chabazite crystal: 1 mm.

a sátorosi komplexum hidrotermás kiválások során létrejött ásványegyüttesét Ďuďa et al. (1984) tanulmányozták. szkolecitet, apofillitet, laumontitot és episztilbitet határoztak meg, a legfiatalabb ásványoknak a kabazitot és a heulanditot tartották. Megemlítendő ugyanakkor a kalcit, melynek kivételesen szépen fejlett, fehér, illetve sárgás szkalenoéderes kristályai ismertek, melyek legfeljebb 4 mm-esek. a laumontit (8. ábra) fehér, illetve sárgás, nyúlt prizmás kristályaival leggyakrabban sugaras halmazok formájában találkozhatunk, kristályainak hossza eléri a 20 mm-t. a szkolecit (9. ábra) ugyancsak prizmás kristályokból álló, sugaras tömegekben előforduló zeolitásvány, mely fehér, illetve sárgás színnel rendelkezik. jellegzetes selyemfényű tömegei akár 30 mm hosszúságú, egyes esetekben hoszszanti irányban sávozott kristályokból állnak. az episztilbit fehéres, illetve sárgás, prizmás vagy táblás, üvegfényű kristályokat alkot, amik legfeljebb 10 mm-esek. az apofillit-csoport tagjai 1 mm-ig terjedő fehér kristályokat hoznak létre, melyeket zeolitokra nőve figyelhetünk meg. a heulandit kisebb mennyiségben fordul elő, táblás és lemezes kristályokat képez, a kristályok nagysága nem haladja meg a 10 mm-t. a sztilbit hófehér oszlopos, legfeljebb 5 mm nagyságú kristályokat alkot a hólyagüregek falán. a kabazit (10. ábra) átlátszó romboéderes kristályok formájában van jelen, melyek nagysága legfeljebb 2 mm. a kabazitkristályoknál gyakori az ikerképződés. 6. A Cseresi Bazalt Formáció ásványtani jellemzése a bazaltban fellelhető ásványok első csoportját a megakristályok, illetve a felsőköpenyből származó bázisos és ultrabázisos kőzetzárványok, azaz a xenolitok képviselik. a Macskás olivinjéről már Hintze (1897) és Mauritz (1910) is beszámol. a korláti kőfejtő olivinjét Mihaliková (1966) és danillová (1983) is megemlíti. a bolgáromi olivin esetében Mihaliková (1966) szerint a forsterites összetétel dominál a fayalitossal szemben. somoskőn koděra et al. (1986-1990), illetve Hovorka & Fejdi (1980) az akár 8 × 4 cm-es nagyságot is elérő olivinekről számolnak be, de említést tesznek a terbelédi lávaár olivinjéről is. a zöld, sárgászöld és pirosaszöld dunitzárványok átmérője valóban eléri a 10 cm-t. a legszebb olivinek a Macskás kőfejtőből származnak, de a térség összes vizsgált bazaltfel-

36


tárásában találhatunk kisebb-nagyobb kristályokat. Figyelemre méltóak például a bolgáromi kőfejtő akár 20 mm-t elérő, vörös színű olivinjei, melyeket pl. Mihaliková (1966) tévesen iddingsitként írt le. Ezek vörös színezettségét a vas okozza. a másik leggyakoribb, megakristályok formájában jelenlevő ásvány az augit, melyet a korláti kőfejtő esetében Mihaliková (1966) a legelterjedtebb piroxénásványként jellemez. a Macskás kőfejtőből 50 mm-es példányok is ismertek, melyeket már Mauritz (1910) is megemlít. Bolgáromban a piroxén– elsősorban az augit – jelenlétét Mihaliková (1966) és Vass & Elečko (1992) is leírja, a terbelédi lávaár augitjáról koděra et al. (1986-1990) számolnak be. a Macskás kőfejtőben 50 mm-es példányokat is találtunk, míg az augit somoskőn, a korláti, a bolgáromi, a rátkai és a terbelédi kőfejtőben legfeljebb 30 mm átmérőjű fekete megakristályokat alkot. a somoskői amfibolt koděra et al. (1986-1990) említik, ezzel az ásvánnyal viszont a leírt kőfejtők mindegyikében találkozhatunk. a fekete megakristályok legfeljebb 50 mmesek. a bolgáromi magnetitet, mint zárványokat kialakító ásványt, Mihaliková (1966), illetve Vass & Elečko (1992) is megemlíti. a magnetit fekete, fémes, erősen mágneses, magas titántartalmú, legfeljebb 15 mm nagyságú megakristályaival a bolgáromi, a rátkai és a terbelédi kőfejtőben találkoztunk. somoskő és a Macskás kőfejtő bazaltjából nagyméretű, akár 30 mm-es plagioklászkristályok is ismertek, melyekről Tóth (1882) tesz említést, a bolgáromi kőfejtő plagioklászairól pedig Mihaliková (1966) ír. az említettnél kisebb, legfeljebb 15 mm-es kristályokat mindkét lelőhelyen találtunk. rhönitet Terbelédről Huraiová et al. (2007a) írtak le. a Pinc község melletti bazalt maarból Huraiová et al. (2007b) csevkinit-(Ce)-ről is beszámolnak, mely cirkon- és monacit-(Ce)-kristályokkal együtt jelenik meg. az ajnácskő melletti maarban található baddeleyitet Huraiová et al. (2011) vizsgálták. Érdekesek a térség kvarczárványai is, melyek esetenként elérhetik a 10 cm-es nagyságot. az egyik, a korláti kőfejtőből származó minta repedéseiben kivételesen szépen fejlett, idiomorf diopszidkristályok találhatók, melyek nagysága eléri a 0,6 mm-t. Egy másik, ugyancsak korlát községből származó mintában magán a kvarcon kívül megfigyelhetők szépen fejlett, táblás tridimitkristályok (11. ábra). Ezek kalcitban találhatók, szépen fejlett 11. ábra. Tridimit (Trd), kvarc (Qtz), augit (aug), kalcit (Cal) és földpátok (Fls) kristályai bazaltban, korlát. Visszaszórtelektronkép. Fig. 11. Tridymite (Trd), quartz (Qtz), augite (Aug), calcite (Cal) and feldspar (Fls) crystals in basalt, Konrádovce. BSE image.


37

12. ábra. Monacit-(Ce) (Mnz) és xenotim-(Y) (Xtm) kvarcban (Qtz), Bolgárom. Visszaszórt-elektronkép. Fig. 12. Monazite-(Ce) (Mnz) and xenotime-(Y) (Xtm) in quartz (Qtz), Bulhary. BSE image.

piroxén- és amfibolásványokkal, földpáttal, titanittal és cirkonnal. a tridimit jellegzetes, fehér színű, álhexagonális, táblás kristályokat képez, legfeljebb 2 mm-es méretig. kémiai összetétele: al2O3 (1,39%-ig), TiO2 (0,18%-ig), k2O (0,41%-ig), CaO (0,15%-ig) és na2O (0,12%-ig). a korláti tridimit átlagos kristálykémiai képlete (si0,985al0,009na0,002k0,002 Ca0,001Ti0,001)Σ1,000O2. a tridimit eredete hidrotermás folyamatokkal, illetve az siO2-ben gazdag fluidumokkal hozható kapcsolatba. Egy harmadik korláti mintában a kvarcon kívül jelentős mennyiségben van jelen k-na-földpát, illetve piroxén is. a k-na-földpát szépen fejlett vázkristályokat képez, míg a piroxénkristályok széle inkább augitos, közepe inkább diopszidos összetételű. Ezeken kívül titánt tartalmazó spinellkristályok is feltűnnek. Érdekes a kalkopirit jelenléte is. Ezek a kristályok legfeljebb 0,02 mm-esek és elsősorban piroxénben találhatók. a leírtakon kívül rutilkristályok, illetve klórapatit-kristályok is jelen vannak. Egy, a bolgáromi kőfejtőből származó kvarc-xenolitban cirkon is található, továbbá legfeljebb 0,01 mm-es monacit-(Ce) és xenotim-(Y) (12. ábra). a bazaltok ásványainak jelentős hányada magas hőmérsékletű fluidumokból keletkezett a bazalttömeg nagy részének megszilárdulása után (szakáll, 2007). Ezeket a hólyagüregek falain találjuk. a korláti kőfejtő bazaltjában a hematit szürke, legfeljebb 1 mm-es táblás kristályokat képez. a bolgáromi kőfejtőben a magnetit szépen fejlett, fekete, legfeljebb 0,2 mm nagyságú, oktaéderes, idiomorf kristályokat, az ilmenit pedig vasfekete, fémes fényű, legfeljebb 0,2 mm-es táblás kristályokat alkot. a kvarc 1 mm nagyságig terjedő kristályokban mutatkozik. színtelen kristályai a bolgáromi bazalt hólyagüregeink falán, leggyakrabban diopsziddal és augittal együtt találhatók, ez utóbbi legfeljebb 0,5 mm nagyságú, fekete, prizmás kristályokat formáz. a bolgáromi diopszid legfeljebb 1 mm-es, sötétzöld kristályok formájában van jelen. a flogopit álhexagonális, táblás kristályai legfeljebb 2 mm-esek, sárgásbarna, illetve barnásvörös színűek, bronzszerűen csillogóak. a nefelin ugyancsak a hólyagüregek falán képez színtelen, illetve fehéres színű, hexagonális prizmás

38


kristályokat, akár 0,5 mm-es nagyságig. a marialit szépen fejlett, fehér kristályokat alkot, nagyságuk elérheti az 5 mm-t. a szodalit ugyancsak szépen fejlett, sötétkék kristályokat hoz létre, méretük legfeljebb 1 mm. az albit színtelen, áttetsző, szépen fejlett, legfeljebb 0,5 mm-es, lemezes kristályok formájában fordul elő a hólyagüregek falán. kivételesen szép, akár 30 μm-es prizmás kristályokat képez a cirkonolit (13. ábra), mely ilmenittel együtt apatitkristályokon található. a cirkonolit összetétele: CaO (13,2%), zrO2 (40,4%), TiO2 (26,5%), FeO (8,2%), nb2O5 (11,3%) és ThO2 (1,2%). az utómagmás ásványkiválás sorát az alacsonyabb hőmérsékleten, hidrotermás körülmények között kiváló karbonátok és zeolitok zárták le (szakáll, 2007). a korláti kőfejtő aragonitjáról koděra et al. (1986-1990), illetve Ďuďa & slivka (1982) tesznek említést. koděra et al. (1986-1990) szerint nagyméretű aragonitkristályok találhatók a bazaltok hólyagüregeiben a kis-Bucsony nyugati lejtőin is, melyet Elečko et al. (2001), Mihaliková & Šímová (1989), illetve Ďuďa & slivka (1982) is megemlítik. somoskő aragonitjairól jugovics (1912) ír, a terbelédi lavaár aragonitjáról Elečko et al. (2001) és koděra et al. (1986-1990) műveiben találunk említést. Megfigyeléseink alapján a korláti kőfejtő aragonitja különböző alakú kristályok formájában van jelen, legismertebbek azonban a helyiek által „kőrózsának” nevezett sugaras kristályhalmazok, melyek akár a 10 cm-es hosszúságot is elérő, átlátszó, tűs kristályokból állnak. Ismertek azonban hófehér, gömbölyded kristályai is, akár 2 cm-es átmérővel. az aragonit a bazalt hólyagüregeit tölti ki, kristályain ritkán mangán-oxidok dendritjei találhatók. a bolgáromi aragonit alaktani változatossága ugyancsak egyedülálló, kristályai átlátszóak, tűsek vagy oszloposak, leggyakrabban sugaras elrendeződésűek. szépen fejlett aragonitok találhatók somoskőn, a fülekkovácsi, a rátkai és a terbelédi kőfejtőben is, kisebb méretűek a Macskás kőfejtőben. az ajnácskői aragonitot és a kísérő ásványfajokat Huraiová et al. (2013) foglalták össze részletesen. a bolgáromi kalcitról koděra et al. (1986-1990) mint dekoratív, idiomorf kristályokat képző ásványról ír. Ez az ásvány (14. ábra) ugyancsak rendkívül változatos, fehér vagy sárgás, gyakran ikres kristályokat képez, legfeljebb 20 mm-es nagyságig. a bolgáromi min-

13. ábra. Cirkonolit, Bolgárom. Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel. Fig. 13. Zirconolite, Bulhary. SEM image.


14. ábra. kalcit, Bolgárom. a kristály mérete: 14 mm. Fig. 14. Calcite, Bulhary. Crystal size: 14 mm.

39

15. ábra. dolomit, Bolgárom. Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel. Fig. 15. Dolomite, Bulhary. SEM image.

ták a legszebbek, de kalcitot találhatunk korláton, a Macskás kőfejtőben, illetve a terbelédi lávaár kőfejtőiben is. a bolgáromi kőfejtőből származó dolomit (15. ábra) fehér, gömbölyded kristályokat képez, melyek nagysága legfeljebb 0,5 mm. a lelőhely további ásványai a magnezit, a sziderit, mely szürke, gömbölyded kristályokat alkot, kivételesen 2 mm nagysággal, a sugaras elrendeződésű halmazokat létrehozó nátrolit, mely kristályainak nagysága 3–5 mm, a kabazit, mely kisméretű, romboéderes alkatú, legfeljebb 0,2 mm-es kristályokat képez és a maximum 2 mm-es ikerkristályokat alkotó phillipsit. a somoskői kabazitot zepharovich (1859) is megemlíti. a kabaziton kívül somoskő bazaltjában figyelemre méltóak a phillipsit és a gismondin által kitöltött, akár 30 mm átmérőjű hólyagüregek. Fontos megemlíteni, hogy a leírt karbonátok és zeolitok gyakran fedik be a magasabb hőmérsékleten keletkezett üregkitöltő ásványokat (szakáll, 2007). Említést érdemel a sárgás színű, a korláti kőfejtő kőzetében legfeljebb 40 mm átmérőjű amorf tömegeket létrehozó viaszopál is (16. ábra). Érdekes az ún. kristálytufa, mely nevét a benne található, szépen fejlett, idiomorf olivin- és augitkristályoknak (17. ábra) köszönheti (jugovics, 1934). Ezek eddigi ismereteink szerint explóziós vulkáni tevékenység eredményeként kerültek a felszínre (szakáll, 2007). az olivin zöldes, maximum 5 mm nagyságú, míg az augit fekete, legfeljebb 10 mm-es kristályokat képez. a kristálytufa olivinjeinél a forsterites összetétel dominál. Érdemes megemlíteni az ajnácskői zafírt is, mely a helyi maarba lerakódott üledékben alkot kristályokat (Uher et al., 2012). ahogy azt a térségből korábban leírt, illetve általunk felfedezett ásványfajok (lásd I. táblázat) száma, valamint a rendkívül érdekes cirkonolit jelenléte is mutatja, a Cseres-hegy-

40


16. ábra. Viaszopál, korlát. képszélesség: 15 mm. Fig. 16. Waxy opal, Konrádovce. Width of the picture: 15 mm.

17. ábra. augit, sátorosbánya. a kristály mérete: 3,4 mm. Fig. 17. Augite, Šiatorská Bukovinka. Crystal size: 3.4 mm.

ség (Cerová vrchovina) egy ásványtani szempontból egyedülálló régiót képvisel a kárpátokban, mely további vizsgálata még nagyon sok izgalmas eredményt hozhat számunkra. 7. Köszönetnyilvánítás stefan Farsang köszönetét szeretné kifejezni dr. Weiszburg Tamásnak, az Eötvös loránd Tudományegyetem docensének, aki ötleteivel és tanácsaival e cikk elkészítéséhez jelentős mértékben hozzájárult. jelen munkát az Új Magyarország Fejlesztési Terv TáMOP-4.2.1.B-10/2/kOnV-2010-0001 projekt is támogatta. Irodalom – References Badasarjan, g. P., Vass, d. & konečný, V. (1968): result of absolute age determination of rocks in central and eastern slovakia. Geol. Zbor. Geol. Carp., 19, 419–425. Balogh, k., Mihaliková, a. & Vass, d. (1981): radiometric dating of basalts in southern and Central slovakia. Západné Karpaty, Ser. Geol., 7, 113–126. danillová, j. (1983): Mikroskopické vyhodnotenie niektorých hornín resp. valúnov z územia listov 36 443 a 36 444 a niektorých bazaltov Cerovej vrchoviny. kézirat, Štátny geologický ústav dionýza Štúra, Bratislava (in slovak).


41

I. táblázat. a Cseres-hegység ásványai. Table I. Minerals of the Cerová vrchoviva Highlands. Andezitek ásványai - Irodalmi adatok Minerals of andesites - Data from the literature Fenokristályok Phenocrysts

amfibol, augit, gránát, biotit, plagioklász amphibole, augite, garnet, biotite, plagioclase

Utómagmás ásványok Postmagmatic minerals

kalcit, laumontit, szkolecit, episztilbit, heulandit, sztilbit, kabazit, apofillit calcite, laumontite, scolecite, epistilbite, heulandite, stilbite, chabazite, apophyllite Bazaltok ásványai Minerals of basalts

Megakristályok és xenolitok ásványai Megacrysts and minerals of xenoliths

Fluidumokból keletkezett ásványok Minerals precipitated from fluids

Irodalmi adatok Data from the literature

Új felfedezések New findings

olivin, augit, amfibol, magnetit, plagioklász (több lelőhely); spinell (Fülek), rhönit (Terbeléd); csevkinit(Ce), cirkon, monacit-(Ce) (Pinc); baddeleyit (ajnácskő) olivine, augite, amphibole, magnetite, plagioclase (several localities); spinel (Fiľakovo); rhönite (Trebeľovce); chevkinite-(Ce), zircon, monazite-(Ce) (Pinciná); baddeleyite (Hajnáčka)

kvarc (több lelőhely); tridimit (korlát); spinell, rutil, klórapatit, titanit, kalkopirit, cirkon, monacit-(Ce), xenotim-(Y) (Bolgárom) quartz (several localities); tridymite (Konrádovce); spinel, rutile, chlorapatite, titanite, chalcopyrite, zircon, monazite(Ce), xenotime-(Y) (Bulhary)

aragonit, kalcit, nefelin (több lelőhely); kabazit (somoskő); opál (Bolgárom); gismondin, phillipsit (Fülek) aragonite, calcite, nepheline (several localities); chabazite (Somoskő); opal (Bulhary); gismondine, phillipsite (Fiľakovo)

hematit, viaszopál (korlát); magnetit, ilmenit, kvarc, diopszid, augit, apatit, flogopit, nefelin, marialit, szodalit, albit, cirkonolit, dolomit, magnezit, sziderit, nátrolit, phillipsit (Bolgárom); gismondin (somoskő) hematite, waxy opal (Konrádovce); magnetite, ilmenite, quartz, diopside, augite, apatite, phlogopite, nepheline, marialite, sodalite, albite, zirconolite, dolomite, magnesite, siderite, natrolite, phillipsite (Bulhary); gismondine (Somoskő)

42


drappan, l. (1994): Radzovce-Šiatoroš – výpočet zásob stavebného kameňa na výhradnom ložisku, stav k 31.7.1994. kézirat, Štátny geologický ústav dionýza Štúra, Bratislava (in slovak). Ďuďa, r. & slivka, d. (1982): Minerály Slovenska 1 [Minerals of Slovakia 1]. Bratislava: Pressfoto (in slovak). Ďuďa, r., Mrázek, z. & košút, M. (1984): Postmagmatická zeolitová mineralizácia Cerovej vrchoviny (Postmagmatic zeolite mineralization in the Cerová vrchovina area, sE slovakia). Mineral. Slov., 16, 157–172 (in slovak with English abstract). Elečko, M., Vass, d., konečný, V., gaálová, k. & gaál, Ľ. (2001): Cerová vrchovina: Geologicko-náučná mapa 1 : 50 000 [Cerová Highlands: Geological map, 1: 50 000]. Bratislava: Štátny geologický ústav dionýza Štúra; Ministerstvo životného prostredia sr. Hintze, C. (1897): Handbuch der Mineralogie. leipzig: Veit. Hovorka, d. & Fejdi, P. (1980): spinel peridotite xenoliths in the West Carpathian late Cenozoic alkali basalts and their tectonic significance. Bull. Volcan., 43, 95–106. Huraiová, M., konečný, P. & Hurai, V. (2007a): nové nálezy minerálov skupiny enigmatitu na slovensku (new findings of the aenigmatite group minerals in slovakia). Mineral. Slov., 39, 131–139 (in slovak with English abstract). Huraiová, M., konečný, P. & Hurai, V. (2007b): Čevkinit-(Ce) – rEE-Ti silikát zo syenitových xenolitov bazaltového maaru v Pincinej pri lučenci (južné slovensko) (Chevkinite-(Ce) – rEE-Ti silicate from syenite xenoliths in the Pinciná basaltic maar near lučenec (southern slovakia)). Mineral. Slov., 39, 255–268 (in slovak with English abstract). Huraiová, M., Hurai, V. & konečný, P. (2011): nález baddeleyitu (zrO2) v bazaltovom maare pri Hajnáčke (južné slovensko) (Finding of baddeleyite (zrO2) in basaltic maar near Hajnáčka (southern slovakia)). Mineral. Slov., 43, 255–262 (in slovak with English abstract). Huraiová, M., konečný, P., Milovský, r. & luptáková, j. (2013): genéza vysokotlakových aragonitových fenokryštálov v karbonatitových xenolitoch z diatrémy Hajnáčka. MinPet 2013 konferencia, Bratislava, 28. jugovics l. (1912): kristálytani tanulmányok magyar ásványokon (krystallographische studien an ungarischen Mineralien). Ann. Hist.-Nat. Mus. Natl. Hung., 10, 301–310 (in Hung. and german). jugovics l. (1934): a medvesi bazalttakaró felépítése és kristálytufája. Mat. Term.tud. Értes., 51, 443–470. koděra, M., andrusovová-Vlčeková, g., Belešová, O., Briatková, d., dávidová, Š., Fejdiová, V., Hurai, V., Chovan, M., nelišerová, E. & Ženiš, P. (1986-1990): Topografická mineralógia Slovenska 1-3 [Topographical mineralogy of Slovakia 1-3]. Bratislava: Veda (in slovak). konečný, V., lexa, j., konečný, P., Balogh, k., Elečko, M., Hurai, V., Huraiová, M., Pristaš, j., sabol M. & Vass, d. (2004): Guidebook to the Southern Slovakia Alkali Basalt Volcanic field. Bratislava: Štátny geologický ústav dionýza Štúra. Mauritz B. (1910): Magyarországi kőzetalkotó ásványok (Über einige gesteinsbildende Mineralien aus Ungarn). Földt. Közl., 40, 541–550 (in Hung.), 581–590 (in german).


43

Mihaliková, a. (1966): Petrografická a petrochemická charakteristika bazaltov juhovýchodného slovenska [Petrographic and petrochemical characteristics of basalts of southeastern slovakia]. Západné Karpaty, 5, 151–199 (in slovak). Mihaliková, a. & Šímová, M. (1989): geochémia a petrológia miocénno-pleistocénnych alkalických bazaltov stredného a južného slovenska [Petrology and geochemistry of Miocene-Pleistocene alkali basalts of central and southern slovakia]. In: Vozárová, a. (szerk.): Západné Karpaty – Mineralógia, petrografia, geochémia, metalogenéza 12 [Western Carpathians – Mineralogy, petrography, geochemistry, metallogenesis 12]. Bratislava: Štátny geologický ústav dionýza Štúra, 7–142 (in slovak). Prakfalvi P., gaál l. & Horváth g. (2007): Földtani felépítés, szerkezeti viszonyok, földtani értékek [geological structure, structural conditions, geological values]. In: kiss g., Baráz Cs., gaálová k. & judik B. (szerk.): A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet. Nógrád és Gömör határán [The Karancs-Medves and Cerová vrchovina Protected Area. The border of Nógrád and Gömör]. Eger: Bükki nemzeti Park Igazgatóság, 13–41 (in Hung.). szakáll s. (2007): a karancs, a Medves és a Cseres-hegység ásványtani jellemzése [Mineralogical characterization of karancs, Medves and Cerová Highland]. In: kiss g., Baráz Cs., gaálová k. & judik B. (szerk.): A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet. Nógrád és Gömör határán [The Karancs-Medves and Cerová vrchovina Protected Area. The border of Nógrád and Gömör]. Eger: Bükki nemzeti Park Igazgatóság, 51–56 (in Hung.). Tóth M. (1882): Magyarország ásványai [Minerals of Hungary]. Budapest (in Hung.). Uher, P., giuliani, g., szakáll, s., Fallick, a., strunga, V., Vaculovič, T., Ozdín, d. & gregáňová, M. (2012): sapphires related to alkali basalts from the Cerova Highlands, Western Carpathians (southern slovakia): composition and origin. Geol. Carp., 63, 71–82. Vass, d. & Elečko, M. (1992): Vysvetlivky ku geologickej mape Lučeneckej kotliny a Cerovej vrchoviny [Explanatory notes to the geological map of Lučenec Basin and Cerová Highlands]. Bratislava: Štátny geologický ústav dionýza Štúra (in slovak). zepharovich, V. (1859): Mineralogisches Lexicon für das Kaiserthum Österreich. I. Band. Wien: Wilhelm Braumüller.

A Cseres-hegység (Cerová vrchovina, Szlovákia) vulkanitjainak ásványai

Recommend Documents