Szomszédok történelme – a visegrádi országok kölcsönös szemléletben és perspektívákban
A csehszlovák–lengyel viszály a források tükrében (1918–1920) Petr Šimíček, PANT Polgári Társulás, Cseh Köztársaság
1. Ismereteitek alapján – a történelem- és irodalomtankönyv segítségével, vagy hitelt érdemlő internetes forrásokból kiindulva – állapítsátok meg és írjátok a táblázatba a csehszlovák és a lengyel állam 20. századi történelmével kapcsolatos alapvető információkat! Egyes esetekben a feladatlapok szövegeiben foglalt információkat is felhasználhatjátok! Csehszlovákia
Lengyelország
Az ország létrejöttének a dátuma A főváros
A politikai rendszer
A köztársasági elnök
A külügyminiszter
A szomszédos országok, amelyekkel az államnak határviszályai voltak A három legnépesebb nemzetiség összlakosságon belüli aránya A legerősebb szövetséges a nagyhatalmak közül
A szöveg A Habsburg Monarchia szétesése a cseh és a lengyel nemzet képviselőit is azon kérdés elé állította, hogy miként osszák meg a két utódállam között Teschen (csehül Těšínsko) térségét. A helyi képviselők által a hatáskörök elosztásáról kötött ideiglenes megállapodást 1918. november 5-én írták alá, és a lengyelek e területen való fölényét tükrözte. A megállapodás értelmében a Tescheni Hercegség területének 77 százalékát lengyel közigazgatás alá vonták, tehát Bohumín, Karviná, Těšín, Třinec és Jablunkov városa a lengyel oldalra került. Noha csak ideiglenes egyezményről volt szó, amely nem volt hivatott előrevetítetni a két ország közti végleges határt, a lengyel képviselők hamar ekként kezdték értelmezni, ami a cseh felet nyugtalanította. Mindez oda vezetett, hogy a csehszlovák hadsereg elfoglalta Teschent, ami természetesen hatalmas felzúdulást váltott ki az öntudatos lengyelek körében, és a viszály a párizsi békekonferencián is napirendre került. A vitatott területen eredetileg népszavazást kellett volna tartani, hogy megismerjék a lakosság akaratát, ám ez végrehajthatatlannak tűnt. A viszályt végül a nagyhatalmak döntése zárta le 1920 júliusában. E döntés alapján Csehszlovákia szerezte meg az ostrava–karvinái bányavidéket és a kassa– oderbergi (kassa–bohumíni) vasutat is, amely akkor a Csehország és Szlovákia közti egyetlen vasúti összeköttetést jelentette. A határozatot azonban a lengyelek teljesen igazságtalannak tartották, ideiglenesnek tekintették. Forrás: Ivo Baran, Polská menšina v Moravskoslezském kraji
1
Szomszédok történelme – a visegrádi országok kölcsönös szemléletben és perspektívákban
B szöveggyűjtemény Karol Grycz pap (lengyel, a háborúból hazatérő evangélikus tábori káplán): Amikor megálltam a szülőfalum határában, fura érzés lett úrrá rajtam; teljesült az a legkedvesebb álmom, amelyet fiatalkorom óta dédelgettem – szeretett pátriám a szabad Lengyelországhoz tartozik. Mély meghatottságomban térdre borultam, és köszönetet mondtam az úrnak azért a nagy örömért, amitől dagadt a mellem. A földeken őszi köd úszott, nem volt hallható tavaszi pacsirtaének, s mégis tavasz volt ez, örömteli tavasz! Smilovice, 1918 novembere Részlet a Teschenért (O Těšínsko) című cikkből, amely az Obrana Slezska (´Szilézia Védelme´) című orlovi hetilapban jelent meg: Az, amit a lengyelek az utóbbi napokban Teschenben véghezvittek, nem más, mint a győztes állam oszthatatlansága elleni támadás, amely alattomos volta miatt nem volt azonnal visszaverhető. [...] Az az ideiglenes ‚kiegyezés‘, amit a Sziléziai Nemzeti Bizottság a lengyelekkel Teschenben elért, nem nevezhető semmi másnak, csak rövid távú provizóriumnak, s minden bizonnyal így is tekintettek rá. Bennünket Szilézia egésze illet, s meg is szerezzük egészben. Orlová, 1918. november 9. Leopold Kronenberg (az orlovi lengyel gimnázium tanára): A csehek győzelmet arattak! Mekkora volt az örömük! Nem tudom, hogyan viselkedtek másutt Teschen elestével kapcsolatban, de Orlovban zászlókat tűztek ki a házaikra, mert „Těšín” elesett. Elesett „Těšín”, amelynek véleményük szerint hozzájuk kellett volna tartoznia, hiszen Kramář et consortes világosan kinyilvánították,hogy minden olyan terület az államuk része lesz, ahol valamilyen cseh él. S mivel Teschenben 30 ezer lakosra összesen 600 cseh jut, a városnak mégiscsak a cseh államhoz kell tartoznia! Orlová, 1919. január 26. Részlet a Moravsko-slezský deník című napilap cikkéből: Minden bizonnyal igaz, hogy amióta Těšín Těšín, soha nem látott ennyi cseh embert, mint ma, a Těšínért folytatott harcokban elesett cseh legionáriusok és katonák temetésén. Azokban a harcokban, amelyek során olyannyira meg kellett küzdeniük a lengyel alattomossággal. Egész Těšín cseh lakosai annak a szívében jöttek most össze, hogy tiszteletüket tegyék azok előtt, akik a cseh nép igazságos ügyéért folytatott harcban estek el. A Skočov előtt folytatott súlyos harcokban elesett cseh legionáriusok és katonák temetése a cseh nép hatalmas megmozdulásává vált. Azért, hogy annak a földnek, amely az idők kezdetétől a miénk volt, s amelyért most a lengyelek bűne miatt értékes cseh vér folyt, továbbra is a miénknek kell maradnia, mint ahogyan mindig is a miénk volt, mert jogunk van rá. Těšín, 1919. február 3.
C szöveg Csehszlovák–lengyel nyilatkozat a döntőbíráskodás elfogadásáról a Teschenről, Árváról és a Szepességről folyó viszály ügyében 18 hónapja tart a nemzeteink közti ádáz harc a sziléziai Teschenben. Bármennyire is igaz, hogy mindkét oldalon hazafiúi indulattól vezérelt harc folyik, mégis gyakran használtak e küzdelem során sajnálatra méltó eszközöket, főként erőszakot és terrort. Kormányaink nevében mély sajnálatunkat fejezzük ki ezen erőszakos cselekedetek miatt, s kötelezzük magunkat azonnal eszközöket lelni azzal a céllal, hogy ez az állapot haladéktalanul megszűnjék, s normális állapotok uralkodjanak a népszavazás alá vont területen oly módon, hogy mindazok, akiknek szenvedés volt az osztályrésze, vagy akiket a népszavazás során valamiféle kár ért a helytelen eljárás folytán, kárpótlásban részesüljenek a két kormány közti megállapodás alapján. Mindkét kormány felszólítja a vitatott területek lakosságát, hogy éljen békében és a kölcsönös tisztelet jegyében. Volt kísérlet, hogy a tescheni kérdést népszavazással döntsék el, s javasoltak döntőbíráskodást is. Sajnos, e módozatok közül egyik esetében sem volt kilátás a megvalósításra, s inkább zavart okozott a fejekben, semhogy megnyugvást hozott volna. Ilyen körülmények folytán az alulírott küldöttek – tudomásul véve az Antant döntését arról, hogy Teschen ügyét a saját kezébe veszi – Spaában találkoztak, és egy további tanácskozást követően megállapodtak: a viszály baráti nagyhatalmak általi, végleges megoldását fogadják el. Ennek következtében a kormányok nevében megegyeztek, hogy Teschenben, a Szepességben és Árvában nem kerül sor népszavazásra, valamint abban is, hogy a szövetséges nagyhatalmak mindkét fél meghallgatását követően, definitív döntésükkel végre lezárják a vitát. Mindkét kormány, a csehszlovák és a lengyel is a leendő határozat lojális elfogadására kötelezte magát. Mindkét kormány küldöttségei kifejezik abbéli meggyőződésüket, hogy a Legfelsőbb Tanács a tisztesség és az igazságosság érzéseitől vezérelve bizonyára tekintettel lesz mindkét nemzet igazi érdekeire. Jelen nyilatkozat aláírásával a két nemzet között szívélyes és baráti viszonynak kell létrejönnie. Spaa, 1920. július 20.
Beneš s. k.
Grabski s. k.
Forrás: Pelc, Ferdinand: O Těšínsko. Vzpomínky a úvahy, Slezská Matice osvěty lidové, Slezská Ostrava, 1928, 210 o.
2
Szomszédok történelme – a visegrádi országok kölcsönös szemléletben és perspektívákban
2. Figyelmesen olvassátok el mindegyik szöveget (A, B, C), s hasonlítsátok össze az azokban szereplő állításokat, majd a megismert információk alapján az időtengelyen jelöljétek be a csehszlovák–lengyel viszály alapvető dátumait és eseményeit! Az időtengely végére írjátok be azt az évet, amikor a látszólag elcsitult viszály kiújult!
1918
1919
1920
????
3. Írjátok áttekinthetően a táblázatba! A viszály okai A megoldási javaslatok Tényleges politikai vagy katonai tettek 1918 és 1920 közt A viszály megszűnte utáni állapot
A kép
A lengyel szentháromság Jurek: Lengyelországba kellene mennünk? Isten ments! A világ minden kincséért sem! Zuzka: Lengyelországba? Még mit nem? Ezt nézzék, uraim! Forrás: NOVOTNÝ, Lubomír. Metody plebiscitní kampaně na Těšínském Slezsku v letech 1919–1920. Bibliotheca Antiqua 2012, Olomouc.
3
Szomszédok történelme – a visegrádi országok kölcsönös szemléletben és perspektívákban
B kép
Forrás: NOVOTNÝ, Lubomír. Metody plebiscitní kampaně na Těšínském Slezsku v letech 1919–1920. Bibliotheca Antiqua 2012, Olomouc.
LENGYELORSZÁG Lengyelország területe 430.000 km2 Lengyelország háromszor nagyobb területű Lengyelország egységes és kiterjedt ország Lengyelországnak van tengeri kijárata, amely utat nyit számára az egész világba Lengyelországban a lengyel elemnek óriási a számbeli fölénye a többi nemzettel szemben Lengyelország léte tehát biztosított
CSEHSZLOVÁKIA Csehszlovákia területe 143.000 km2 Csehszlovákiánál Csehszlovákia keskeny és elnyúló, hegyek szabdalta ország Csehszlovákiának nincs tengere, s minden oldalról hegyek veszik körül, megfulladásra van ítélve Csehszlovákiában a csehek kisebbségben vannak a többi nemzettel szemben (németek, szlovákok, magyarok és ruszinok) Csehszlovákia fenntarthatatlan
4. A képek (A, B) elemzése és a szövegekben (A, B, C) szereplő információk elemzése alapján derítsétek ki, hogy a viszály során milyen érveket sorakoztattak fel
a Lengyelországhoz csatolás hívei
a Csehszlovákiához csatolás hívei
4
Szomszédok történelme – a visegrádi országok kölcsönös szemléletben és perspektívákban
5. A B kép felső részében lévő szöveg olvasása alapján magyarázzátok meg, hogy ezen a korabeli forráson milyen funkciója volt a térképnek, valamint a tárgyakat, személyeket ábrázoló kis képeknek!
6. Állapítsátok meg, milyen típusú történelmi forrásról van szó! A szöveg B szöveg C szöveg A kép B kép
iDNES.cz cseh hírportál: 2012. december 20. A cseh hőst a lengyelek bűnözőnek tekintik. Emlékműve felháborította Teschent ...Šnejdárek tábornok emlékművének építése azonban feldühítette a helyi lengyel kisebbséget, amely számára Šnejdárek majdnem száz évvel a Teschenért 1919 januárjában folytatott hétnapos cseh–lengyel háború után sem hősnek számít, hanem éppen ellenkezőleg: bűnözőnek. Sőt, Šnejdárek emlékművére valaki náci horogkeresztet festett fel... „Amikor elolvastam az újságban az emlékmű leleplezéséről szóló cikket, nem akartam elhinni, hogy valaki ilyen abszurd dolgot talált ki. Ez a józan ész ellen való, s nem méltó a múltunkhoz” – közölte a lengyel kisebbség Glos ludu című lapjában Stanislaw Zahradnik tříneci történész. „Josef Šnejdárek a cseh legionáriusok szuronyával, a helyi lakosság üldözésével, sőt, gyilkolással ‚szabadította fel‘ a tescheni Sziléziát” – írja a történész... Az indulatok oly magasra csaptak, hogy az ügybe az ostravai lengyel konzulátusnak is be kellett kapcsolódnia... Forrás: http://zpravy.idnes.cz/polsko-cesko-legionari-snejdarek-dqg-/zahranicni.aspx?c=A121220_185249_zahranicni_pul
7. Az újságcikk és a forrásokból szerzett információk alapján magyarázzátok meg, miért számítanak ma is „élőnek“ ezek a majdnem száz évvel ezelőtti események! Miként értelmezitek a cikk címében szereplő „hős“ és „bűnöző“ fogalmakat, ha azokat a régi eseményekhez viszonyítjátok?
Gondolkodjatok el azon, milyen lépésekkel és konkrét tettekkel lehet meghaladni az ilyen régi nézeteltéréseket és a gyűlölködést!
5
