A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja 1

Az intézmény bemutatása ....................................................................................................... 2

2

Az iskola nevelési programja ................................................................................................... 7 2.1 Az iskola személyi és tárgyi feltételei ......................................................................................... 7 2.1.1

Az iskola személyi feltételei .............................................................................................. 7

2.1.2

Az iskola tárgyi feltételei ................................................................................................... 8

2.2 A nevelő‐oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................... 9 2.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................. 13 2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................... 17 2.5 A tanulók részvétele az iskolai döntési folyamatban ................................................................ 18 2.6 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ...................................................................... 21 2.6.1

Az iskola egészségnevelési programja ............................................................................ 21

2.6.2

Az elsősegély‐nyújtási alapismeretek elsajátítása .......................................................... 29

2.6.3

Az iskola környezetnevelési programja ........................................................................... 30

2.7 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................................... 34 2.7.1

A szülők és az iskola kapcsolata ...................................................................................... 34

2.7.2

A tanulókkal való együttműködés formái, fejlesztésének lehetőségei ........................... 35

2.7.3

Az iskola és a Városi Középiskolai Kollégium kapcsolata ................................................ 36

2.7.4

Az iskola külső kapcsolatrendszere ................................................................................. 36

2.8 A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata ................................................................................ 38 2.8.1

Tanulmányok alatti vizsgák fajtái, vizsgára kötelezettek ................................................ 38

2.8.2

Vizsgaforma, vizsgarészek, vizsgakövetelmények ........................................................... 40

2.8.3

Jelentkezés a vizsgákra ................................................................................................... 40

2.8.4

A vizsgák rendje .............................................................................................................. 40

2.8.5

A vizsga eredmények meghatározása ............................................................................. 41

2.8.6

A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai .............................................................. 41

2.8.7

A vizsgák dokumentálása ................................................................................................ 41

2.9 A felvételi eljárás és a tanuló átvételének szabályai ................................................................ 42 2.10

A pedagógusok és az osztályfőnökök helyi feladatai ........................................................... 43

2.10.1 A pedagógus feladatai ..................................................................................................... 43 2.10.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ........................................................................... 45 2.11

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .................... 46

2.11.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ..................................... 46 2.11.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ................................. 47

1

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja 2.11.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ..................... 48 2.11.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ............................................................................... 50 2.11.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ..................................................... 52 3

Az iskola helyi tantervének általános alapelvei ...................................................................... 54 3.1 A választott kerettanterv, iskolai óratervek ............................................................................. 54 3.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának iskolai elvei .......... 56 3.3 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ......................... 56 3.4 Választható érettségi tantárgyak ............................................................................................. 58 3.5 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............... 58 3.6 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......................... 60 3.7 A tanulók magatartásának és szorgalmának, jutalmazásának értékelési elvei ....................... 61 3.7.1

A magatartás és szorgalom értékelése ........................................................................... 61

3.7.2

A tanulók jutalmazása ..................................................................................................... 63

3.8 A tanulók esélyegyenlőségét biztosító intézkedések ................................................................ 65 3.9 A NAT‐ban megfogalmazott kulcskompetenciák ..................................................................... 68

2

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja

Pedagógiai Program

1


KÖSZÖNTŐ minden olvasóhoz, aki iskolánk munkája iránt érdeklődik, annak bármilyen módon részese vagy segítője. A Pedagógiai Program kidolgozásával – és annak mindenkori felülvizsgálatával nevelőtestületünk nem csupán törvény által előírt kötelezettségének kívánt eleget tenni, hanem egyúttal olyan dokumentum összeállítását tűzte ki céljául, amely hosszabb távon meghatározza tevékenységének kereteit, pontos tájékoztatást ad az iskolai munka cél- és eszközrendszeréről, ezzel rögzíti lehetőségeinket, kötelességeinket és elvárásainkat. A program készítésénél nem volt célunk az oktató-nevelő munka mindennapjainak valamennyi részletére kiterjedő szabályalkotás, hiszen az egyre átfogóbb törvényi szabályozás, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, egyéb belső szabályzatai és íratlan törvényeink: az iskola második évszázada működő, kiforrott hagyomány- és szokásrendszere szolgálják ezt a feladatot. Két vonatkozásban mégis teljességre törekedtünk. Egyrészt szeretnénk elérni, hogy e program segítségével minél teljesebb és reálisabb képet nyújtsunk iskolánkról, annak pedagógiai és szakmai szolgáltatásairól, másrészt fel kívánunk készülni a jövő kihívásaira. Az elkövetkező időszakban - az egész hazai szakképzés és oktatásügy átalakulásával párhuzamosan - olyan megújuláson megy keresztül az intézményünkben folyó munka, amelynek szervezeti, tartalmi részleteit feltétlenül szükséges rögzíteni, alapot szolgáltatva ezzel a felhasználók – diákok és szüleik –, a fenntartó és a végzetteinket fogadó gazdasági környezet elvárásainak megfogalmazásához. A megújuló szakközépiskolában már a 9. évfolyamtól előtérbe helyezzük mindazon korszerű szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtását, amellyel diákjaink továbbtanulási és elhelyezkedési pozíciói erősödnek. Folyamatos törekvésünk lesz, hogy tapasztalataink, valamint az iskolai munka részeseitől és partnereitől érkező észrevételek alapján tökéletesítsük a következőkben leírt célokat és azok elérésének lehetőségeit, módjait.

1


1 Az intézmény bemutatása "BECSÜLD A MÚLTAT …,” A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola – a város legrégebbi iskolájaként – több mint 125 éves múltra tekint vissza. 1872-ben Zalaegerszeg város képviselő-testülete az iskola megteremtése érdekében megkereste a vármegye törvényhatósági bizottsági gyűlését. A megye a város kérését jogosnak ítélte, és bizottságot küldött a költségek gyűjtéssel történő előteremtésére. A gyűjtési akció sikerrel járt, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium azonban magasabb fokú tanintézet felállítása helyett olyan iskolatípust ajánlott, amely jobban megfelel a város lakosságának zömét alkotó iparos osztály érdekeinek. Ilyen előzmények után 1874. január 3-án nyílt meg ünnepélyes keretek között a "Zalaegerszegi Polgári Fiúiskola", amelynek I. osztályába a népiskola IV. osztályának elvégzése után lehetett jelentkezni. A hatosztályosra tervezett iskola anyagi nehézségek miatt és minisztériumi engedély hiányában 1877/78-tól három önálló és egy összevont (IV-V.) osztállyal működött. Az összevont osztályokban már kereskedelmi tárgyakat is tanítottak pl. könyvviteltant. Az iskola ekkor a "Zalaegerszegi Polgári Fiú és Felső Leány Iskola" nevet viselte. 1884-től kezdve már ténylegesen hat osztállyal működött; a polgári iskola IV., V., VI. osztályaihoz kapcsolt önálló kereskedelmi szaktanfolyam keretében a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági irányban tanulni kívánók számára kereskedelmi ismeretek oktatása folyt. A speciális tantárgyak: könyvvitel, kereskedelmi ismeretek, levelezés és irodai munkálatok, kereskedelmi jog s ipartörvény, áruismeret voltak. Ez volt a fordulópont az iskola életében, mivel a szaktanfolyam már - ha csírájában is - magában hordozta egy új iskola, a későbbi kereskedelmi iskola megszületését. Ezért innen datáljuk a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola történetét. Az intézmény még hosszú ideig egy fedél alatt dolgozott a polgári iskolával, tanári testületük is közös volt, de az 1886/87. tanévtől már hivatalosan elismert "Zalaegerszegi Államilag Segélyezett Községi Polgári Fiú-, Középkereskedelmi és Polgári Leányiskola" néven szerepelt. 1895-ben az ország többi kereskedelmi akadémiájához és középkereskedelmi iskolájához hasonlóan iskolánk is "felső kereskedelmi" elnevezést kapott, ahová a polgári iskola, vagy a középiskola IV. osztályának elvégzése után lehetett jelentkezni. Az évek során egyre emelkedő létszám az iskolatípus iránti tényleges igényt igazolta. 1895-ben Zalaegerszegen megnyitották az állami főgimnáziumot, melynek következtében a polgári iskola osztályait fokozatosan megszüntették, így 1897/98-ban 25 éves fennállása után a 2

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja polgári iskola megszűnt. Ettől a tanévtől az épület külön tanári testülettel a kereskedelmi iskola használatába ment át. 1898/99 volt az első önálló tanév, a tanulók létszáma 122 volt. 1899-ben az iskolát államosították, új neve "Magyar Királyi Állami Felső Kereskedelmi Iskola" lett. Első igazgatója Udvardy Ignác volt, aki 1906-ig állt az iskolavezetés élén. Az 1934/35. évi értesítő így emlékezik a kiváló igazgatóra: "Bölcs és nagy pedagógus volt, aki nemcsak tanított, ... de jellemeket is formált." Az I. világháború alatt sok tanuló katonai szolgálatot teljesített, közülük 21-en hősi halált haltak. Az 1924/25. év ismét jelentős dátum az iskola történetében, ugyanis a felsőkereskedelmi iskola a 48-as szabadságharc egyik kiemelkedő alakjának, a zalacsányi születésű Csány Lászlónak a nevét vette fel. Ettől kezdve az intézmény hivatalos neve: "Zalaegerszegi Magyar Királyi Állami Négyévfolyamú Csány László Fiú Felső Kereskedelmi Iskola" lett. Az iskola fejlődésében a következő jelentős esemény az 1940/41. tanévben következett be. A kultuszminiszter az eddigi felső kereskedelmi iskola helyett klasszikus műveltséget adó, a gimnáziumokkal egyenlő színvonalon álló kereskedelmi szakközépiskolát szervezett. Új rendtartása és tanításterve 1940 júniusában lépett életbe. 1941-től az iskola a "Zalaegerszegi Magyar Királyi Állami Csány László Kereskedelmi Középiskola" nevet viselte. A második világháború - iskolánkat sem kímélő - megpróbáltatásai után egy 1946. március 31-én megjelent rendelet indította útjára a „Dolgozók Kereskedelmi Középiskoláját”. Az első tanévben 55 dolgozó tanulója volt ennek az iskolának, s ez mindjárt párhuzamos osztályok szervezését tette szükségessé. Ezekben az években többször változott az iskola elnevezése is. Az 1949/50. tanévben "Közgazdasági Gimnázium", majd az 1950/51. tanévtől "Közgazdasági Középiskola" elnevezést kapott, végül az 1952/53. tanévtől az intézet "Közgazdasági Technikummá" alakult át, előbb mezőgazdasági, később ipari és mezőgazdasági tagozattal. Az 50-es évek második felében - az 1957-től beindult levelező tagozattal együtt - a létszám annyira megnőtt, hogy az iskola működése a régi szűkös helyen lehetetlenné vált, ezért 1958 szeptemberétől átköltözött a mai helyére, a Jókai utcába. Az 1961. évi III. törvény fontos állomása az iskola fejlődésének, mely alapján iskolánk közgazdasági szakközépiskolává alakult át, melynek képzési célja is megváltozott; általános irányú közgazdasági képzettséget nyújtott, majd a 60-as évek második felétől a gazdaság fejlődése által megkívánt, új ágazatokkal bővült: ügyviteli, pénzügyi, számvitel-gazdálkodási, majd az országban elsők között, 1973-tól számítástechnikai ágazattal. 3

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja „… SZERESD A JELENT, ÉPÍTSD A JÖVŐT!” A rendszerváltás döntő átalakulást jelentett a képzésben. A nagyvállalatok felbomlása, a kisés középvállalkozások szakember igénye a munkáltatók munkaerő keresletét újrafogalmazta; az iskolától a szakmai tárgyak tartalmi változása mellett szemléletváltozást követelt. Igényként jelentkezett az idegen nyelvek magasabb szintű oktatása, a számítógép alkalmazásának elsajátítása, a kommunikációs készség fejlesztése. Mindez szükségessé tette a képzés belső szerkezetének átalakítását és a képzés időtartamának megnövelését. Az 1993-ban – az iskola eddigi eredményeinek elismeréseként – elnyert PHARE pályázat ezt lehetővé is tette. Ezzel az iskola bekapcsolódott a világbanki tantervű modellbe, amely az 1998/99-től bevezetett új képzési program alapját is jelentette, mely szerint átformálódott az iskola képzési szerkezete: a beiskolázás nem ágazatokra történik, hanem egységes, általános képzésre. Így csak az érettségi megszerzését követően kell döntenie, hogy közép- vagy felsőfokú szakmai képesítést akare szerezni az iskolában és milyen területen, vagy tovább akar tanulni valamilyen felsőfokú intézményben. Az iskola tanulói magas szintű felkészítést kapnak állami felsőfokú tanulmányok folytatására - főleg a szakiránynak megfelelően - a gazdasági felsőoktatás egyetemeire, főiskoláira. A Budapesti Gazdasági Főiskola helyi Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karával kötött együttműködési szerződés alapján létrejött felsőfokú (post secondary) képzés Számviteli szakügyintéző szakon újabb lehetőséget ad az érettségizetteknek: a felsőfokú szakmai képesítés megszerzése mellett tanulmányaikat - felvételi vizsga nélkül - a főiskola második évfolyamán folytathatják. A felsőfokú szakmai képzés köre az ezredfordulót követően három irányban is bővült: Titkárságvezetői és Műszaki informatikai mérnökasszisztens szakmákkal, a Veszprémi Egyetemmel együttműködve, majd 2005-től – kezdetben a pécsi egyetemmel, majd a győri Széchenyi István Egyetemmel közösen – Jogi asszisztens képzéssel. A szakképzés jogi szabályozásának megváltozásával a felsőfokú szakképesítések átkerültek a felsőoktatási intézményekhez, így az utolsó ilyen osztály 2012 szeptemberétől indulhatott el. Intézményünk krónikájában önálló korszakot jelentettek a – 2004. szeptember 1-jétől indított – nyelvi előszítő osztályok, melyekkel lehetővé vált a megelőző külkereskedelmi osztályok örökségének újraélesztése, két idegen nyelv oktatása. Az öt éves képzés sikertörténetnek bizonyult: kiemelkedő érettségi eredmények, 90 % fölötti továbbtanulási mutatók, nyelvvizsga bizonyítványok sokasága igazolta szakmai munkánkat. A 2013-as új kerettantervek bevezetésével iskolánkban megszüntette a nyelvi előkészítő osztályokat, ezért a második idegen nyelv oktatása tanítási órákon kívül, délutáni órákban történik. 4

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja Az iskola történetéhez szervesen illeszkedik a felnőttoktatás, majd a felnőttképzés hagyománya. A 90-es évek közepéig iskolarendszerű 4 éves érettségi-képesítő vizsgával záruló, illetve 2 éves érettségi vizsga utáni „kiegészítő” képzés keretében folyt az oktatás, majd az igények és a jogszabályok módosulásával a felnőttképzés átkerült az iskolarendszeren kívüli képzésbe. Az OKJ hatálybalépésével ebben is változások történtek, de a képzés mindig az iskola profiljának keretei között maradt: számviteli, pénzügyi ügyintézői, mérlegképes könyvelői, majd az ezredfordulót követően informatikai tanfolyamok indultak. Felnőttképzési tevékenységünk színvonalát két fontos esemény is igazolja: 2002-ben az iskolát Szakmai vizsgaközpontnak ismerte el az OM, majd 2003-ban a Felnőttképzési Akkreditációs Tanács felnőttképzési intézménynek akkreditálta. 2005-től a Jogi asszisztens képzéssel megkezdődött az iskolarendszerű esti tagozatos képzés, s a 2013/2014. tanévvel fejeződött be. Az iskola szakképzésének új fejezete nyílt meg 2008-ban, amikor belépett az Észak-zalai Térségi Integrált Szakképző Központ tagjai közé, melynek első eredményeként részt vehettünk a több mint 200 milliós TÁMOP 2.2.3 pályázatban, amelynek célja az intézményi integráció és a korszerű moduláris képzésre való felkészülés. Az eredményes pályázat hozadékaként 2011-ben megújítottuk az intézmény felnőttképzési akkreditációját. Az intézmény, mint szakképző iskola új mérföldkőhöz érkezett a 2013/2014. tanévben. A közoktatási és szakképzési rendszer gyökeres reformja új kihívást fogalmazott meg a nevelőtestület számára: visszaadni a szakmai képzés becsületét, 4 év alatt nemcsak érettségire és továbbtanulásra, hanem munkába állásra is felkészíteni tanulóinkat. Kik válasszák iskolánkat? Akik valamiféle érdeklődést mutatnak a gazdasági, számítástechnikai, vállalkozási pályák iránt, illetve akik ebben az irányban szeretnének továbbtanulni, szakismeretet szerezni. Zalaegerszegen és beiskolázási körzetében ez az egy állami fenntartású iskola van, amely nappali képzésben a közgazdasági ágazaton szakképesítést nyújt a tanulóknak illetve igény esetén, az érettségizettek számára – esti képzés keretében – biztosítja a szakképesítés megszerzését. Iskolánk tanulóinak kisebbik része városi (zalaegerszegi), többsége pedig a beiskolázási körzethez tartozó falvakban lakó tanuló. A tanulólétszámban jelentős átstrukturálódás ment és megy végbe az utóbbi időszakban: az informatikai képzés megnövelte a fiúk arányát, a nyelvi előkészítő osztályok felmenő rendszerben való belépése pedig a továbbtanulni kívánó tanulók számát. A városi - községi arányt az iskola tartani kívánja, hogy a vonzáskörzet munkaerő igényét kielégítsük.

5

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja A társadalmi szerkezethez való tartozásban is jelentős módosulás következett be tanulóinknál: míg az ezredforduló előtt döntően a szakmunkás és alkalmazott szülők tanulói jelentkeztek hozzánk, addig ezt követően folyamatosan nőtt a falusi és városi vállalkozók, illetve a közgazdasági és informatikai pályák iránt érdeklődő értelmiségi származású gyerekek száma. Ezt a tendenciát erősítette, hogy iskolánk célrendszerében prioritást kapott a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítés és az ezt szolgáló emelt szintű képzés. Volt tanítványaink iskolánkba adják gyermekeiket, amit az intézmény légköre, a modern igényekhez alkalmazkodó szakképzés, az országos tanulmányi versenyeken és a felsőoktatási felvételiken elért eredmények indokolnak. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda által összeállított rangsorban, amely az ország összes (ipari, mezőgazdasági, egészségügyi, kereskedelmi, stb.) szakközépiskoláinak sorrendje – az egyetemre, főiskolára felvettek aránya szerint – iskolánk az elmúlt 10 esztendőben a közgazdasági szakközépiskolák között az első hat helyen belül szerepelt, a régió szakközépiskolái közül pedig mindig az első helyen állt. Végzős hallgatóink érettségi eredménye évek óta hagyományosan jó, az iskola tanulmányi átlaga közel 4,0; évfolyamismétlés csak elvétve fordul elő. Az ilyen múlttal rendelkező intézmény erős kohézióval rendelkező, a változásokhoz alkalmazkodni tudó, a fejlődést értékelő és akaró nevelőtestületet hozott létre, melyet a hagyományok, az országos hírnév a jövőben is diákközpontú, piacorientált, magas szakmai színvonalon megvalósuló nevelő-oktató munkára kötelez.

6


2 Az iskola nevelési programja 2.1

Az iskola személyi és tárgyi feltételei 2.1.1

Az iskola személyi feltételei

A tantestület létszáma a 2012/2013. tanév szeptember 1-jén 39 fő kinevezett közalkalmazott. Munkájukat 7 fő nem pedagógus közalkalmazott (adminisztratív és technikai dolgozó) segíti. Ez a létszám jelenleg és a közeljövőben is stabilnak tekinthető, évtizedek alatt csak elköltözés és nyugdíjazás miatt fordul elő távozás. A köznevelési törvény és a 2013-as kerettantervi óraszámok életbe lépésével a következő 4 éves periódusban a nevelőtestület összetétele átstrukturálódik: a szakmai képzés előtérbe kerülésével nő a szakmai tárgyakat – elsősorban informatikát oktató – tanárok aránya a közismereti tárgyakat tanítókhoz képest. Az iskolai nevelő-oktató munka meglévő személyi feltételei az átlagosnál jobbnak mondhatók. Ezt bizonyítják a következő adatok: A kinevezett pedagógusok közül 2013-ban 3 fő kivételével mindenki egyetemi végzettséggel rendelkezik; középiskolai tanári, illetve a szakmai tárgyakat tanítók esetében a képzés szakirányának megfelelő (közgazdasági, számítástechnikai) egyetemi diplomával. Az említett három tanár főiskolai végzettségű, de a köznevelési törvény 3. melléklete őket is feljogosítja a középiskolai oktató munkára. A közismereti tantárgyakat tanító tanárok mindegyike, a szakmai oktatást végzőknek pedig többsége rendelkezik pedagógiai képesítéssel. (Ez utóbbi megszerzése a következő öt éves időszakban mindannyiuk számára kötelező lesz). A tantestület többsége a több éves gyakorlat során kiemelkedő szakmai és pedagógiai felkészültségével segíti az eredményes munkát, melyet a megyei önkormányzat az 1998/99. tanévben Pedagógiai Nívódíjjal ismert el, majd 2010-ben az iskola Zalaegerszeg Megyei Jogú Várostól „Pro Urbe Zalaegerszeg” kitüntetést nyert el. Az iskolában 6 munkaközösség működik: humán, idegen nyelvi, reál, közgazdasági, számítástechnikai és osztályfőnöki. A munkaközösségek élnek a közoktatási törvény nyújtotta lehetőségekkel; önállóan készítik a helyi tanterveket és a tantárgyfelosztás tervezetét, szervezik a tanulmányi versenyeket, végzik a tehetséggondozást és felzárkóztatást, törekszenek egységes követelményrendszer kialakítására. Mivel az egyes tantárgyakból nagyon gyors az ismeretanyag avulása – elsősorban a számítástechnikai és közgazdasági szaktárgyakból –, ezért különösen fontos a munkaközösségek

7

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja koordinált, aktív, folyamatos működése, ami soha nem szűkülhet formális munkaközösségi foglalkozásokra, hanem napi operatív tartalmi tevékenységben nyilvánul meg. 2.1.2

Az iskola tárgyi feltételei

A tárgyi feltételeket az iskolaépület tagoltsága határozza meg, hiszen három – egymás melletti – épületben folyik a tanítás. Az osztályok a két részből álló fő épületben találhatók az titkársági és ügyviteli blokkal együtt. A számítógéptermek az Államkincstár által kezelt épületben vannak, míg a nyelvi szaktermek és a nyelvi labor a főépület melletti családi ház jellegű kisebb épületben. A testnevelés órák számára az iskolában csak egy – nem megfelelő méretű – tornaterem áll rendelkezésre, így az őszi-téli hónapokban a mindennapi testmozgás tárgyi feltételei megoldatlanok még (a testnevelés órák egy része is a folyosókra szorul ki). Ezen csak kismértékben segített az 1998-ban elkészült kondicionáló terem, amellyel a mindennapos testedzés lehetőségét kívánta az iskola megteremteni. 1999 novemberében került átadásra az évtized legnagyobb beruházása: a tetőtér beépítéssel megvalósított korszerű tanirodai létesítmény, ahol a vállalati életet szimuláló különböző munkahelyeken a legváltozatosabb számítás- és irodatechnikai, valamint telekommunikációs eszközök segítségével készülhetnek fel tanulóink a gyakorlati munkavégzés főbb területeire. A tetőtéri beépítés tette lehetővé, hogy új, méltó elhelyezést nyerjen az iskola könyvtára, amely közel 25.000 kötettel rendelkezik. A könyvtár megnövekedett alapterületével, új berendezéseivel többfunkciós lett: alkalmassá vált olvasótermi szolgáltatásokra, könyvtárhasználati órák megtartására, s megvalósulhatott a könyvtár számítógépes nyilvántartásának kialakítása. 2001 decemberében avattuk fel az iskola auláját, amely a 2. emeleten 4 osztályterem összenyitásával készült el, modern multimédiás oktatástechnikai eszközökkel berendezve. Az iskola számítástechnikai eszközökkel való ellátottsága az oktató munkában kiemelkedőnek mondható. Öt számítógépteremben közel száz multimédiás számítógép áll a tanulók rendelkezésére. Számítógépeinket – elsősorban pályázati forrásokból – szinte évente cseréljük, korszerűsítjük. Ugyancsak intézményi pályázat eredményeként készült el 2003-ban az iskola nyelvi laboratóriuma, amelyben a 19 multimédiás számítógépen a legmodernebb nyelvoktató programok futnak. 2012-ben a fizikai előadóteremből történő leválasztással –a megnövekedett osztályszám miatt – új tanteremmel bővült az iskola. Vállalkozói támogatással sikerült a természettudományos tárgyak oktatását, tanulói kísérletek elvégzését biztosító előadótermet és a hozzákapcsolódó

8

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja szertárakat is felújítani. Ugyanebben az évben épült ki az aulát és az osztálytermeket összekötő szimplex video konferenciarendszer. Az osztálytermek felében van interaktív tábla és mindegyik rendelkezik interneteléréssel, projektorral, vetítővászonnal, videomagnóval vagy DVD lejátszóval. A tanulók étkeztetése az iskola – nem túl nagy – éttermében történik. Napközben egy széles választékot kínáló büfé biztosítja a diákok ellátását. 2.2

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az elmúlt években végbement gyökeres társadalmi- gazdasági változások, a megnövekedett

állami szerepvállalás és az ezt kísérő értékrendbeli átalakulás szükségessé tette a közoktatás célrendszerének újrafogalmazását. A tartalmi modernizáció igénye különösen igaz – jellegéből adódóan – intézményünkre, mivel innen kerülnek ki azok a szakemberek, akiknek jövőbeni munkáján múlik e változások stabilizálása, eredményessége. Iskolánk célja, hogy olyan értékeket és ismereteket közvetítsen, olyan viselkedésbeli jellemzőket alakítson ki, melyek birtokában tanulóink a demokratikus – Európai Unióhoz csatlakozott – jogállam, az erősödő polgári társadalom, a piacgazdaság tevékeny résztvevőivé válnak. Ennek érdekében feladatunk: 

Szilárd és korszerű általános és szakmai ismereteket nyújtani tanulóinknak, melyek által képességeik, készségeik folyamatosan fejlődnek. o Az egyéni készségfejlesztés régi hagyomány intézményünkben. Sok négyes körüli tanuló azért választotta (választja) iskolánkat, mert vagy nem bízott magában, s így nem mert közvetlenül – a gimnáziumból – felsőoktatási tanulmányokat megpályázni, vagy az anyagiak hiányoztak, illetve vonzotta őket a középfokú képesítés megszerzésének biztonságérzete. Ebből a vegyes elképzelésű tanulói körből kell kiválasztani

a

felsőfokra,

tanulmányi

versenyekre

alkalmasakat

és

képességfejlesztéssel felkészíteni őket az eredményes helytállásra. Sokan "rejtett" képességekkel jutnak el iskolánkból felsőfokú intézményekbe. A belőlük lett szülők ezért az értékért adják gyermekeiket iskolánkba. o A tanulókkal el kell sajátíttatnunk azokat a szakmai ismereteket, amelyekkel leendő munkahelyükön

képesek

lesznek

megállni

helyüket.

Nagyon

fontos

szakközépiskolában az a szemlélet a tanárok között, hogy a jó szakember általános műveltséggel és alapos, korszerű szakismeretekkel egyaránt rendelkezzék. A közgazdasági és a számítástechnikai tárgyaknál a szakmai ismeretek gyors változása 9

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja állandó készenléti állapotban tartja a tanárokat, s az esetek jelentős részében tankönyv hiányában kell közvetíteniük az ismereteket. o A munkáltatók egyre szélesebb skálájú alapismeretekkel rendelkező munkaerőt igényelnek, ezért erősödnie kell az alapozó ismeretek tanításának és a specializált szakképzés helyét széles profilú szakirányú oktatásnak kell átvennie. o Az iskolánkba jelentkezettek körében egyre nő azok aránya, akik tovább akarnak tanulni. E tanulókban erősíteni kell a motiváltságot, egyéni aspirációt. Emellett szükség van a tanári hozzáállásra és az egyéni felkészítési lehetőségekre (önképzőkör, fakultáció, egyéni konzultációk). o Az előző célok sikeres megvalósítása érdekében: 

Tanulóink számára az első 4 évben a szakmai képzés keretében elvégezzük azt a pályaválasztási előkészítést, melynek következményeként 18 éves korukban megalapozottan tudnak dönteni a szakma megválasztásáról, az érettségire alapozott OKJ szerinti szakmai képzésről, illetve a felsőfokú – iskolánkban vagy másutt történő – továbbtanulás irányáról.



Ezért szükséges a nevelési folyamatba beépíteni a pályaválasztási ismereteket elsősorban az osztályfőnöki órák keretében és a szakmai pályaorientációs tárgyak tanításával, mely alapján a tanulók olyan szintű önismerettel és pályaismerettel

rendelkeznek,

amely

valószínűsíti

az

emberi

–

pályamegfelelést vagy pályamódosítást. 

Ennek során természetesen lesznek olyan tanulók, akik a speciális pályakövetelmények megismerése után úgy döntenek, hogy képességeiknek más iskolatípus megfelelőbb. Számukra legkésőbb a 10. évfolyam elvégeztével

–

különbözeti

vizsgák

lehetőségével

–

biztosítjuk

a

pályakorrekciót. 

A 11. évfolyamtól differenciálni kell a tananyagot attól függően, hogy az adott osztály (vagy csoport) továbbtanulásra vagy szakképzésre törekszik. Erre a differenciált oktatásra a szakmai alapozó tárgyak, az emelt szintű oktatás, valamint a tehetséggondozásra biztosított szakkörök adnak lehetőséget. A tananyag emelt szintű elsajátítását csak ennek alapján meghatározott tantárgyakból követeljük meg.



Nem csak elméleti ismeretekkel kell felkészíteni a tanulókat a szakmára, hanem a munkában való helytállásra, a munkahelyi beilleszkedésre, az esetleges munkahely változtatásra. 10

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja o

Ehhez tanulóinknak olyan gyakorlati ismeretanyagot, manuális készségeket kell elsajátítaniuk, amelyek minimális adaptációjával, rövid betanulási idővel eleget tesznek jövőbeni munkakörüknek. /Ennek egyik fő gyakorlótere a tanirodai képzés./

o

Olyan készségeket és képességeket kell kialakítanunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára munkaerejük piaci elfogadását és munkahelyük megtartását /pl. munkaerő piaci tréningek alkalmazásával/. Ehhez a "kemény" ismeretek megszerzése mellett egyre döntőbb szerepe van a "lágy" ismeretek elsajátításának, mint például kommunikációs készség, gyors probléma felismerés és döntési képesség, a konfliktusok kezeléséhez és elviseléséhez szükséges készségek, kritikai gondolkodás és a másokkal való együttműködés készsége. Fel kell készítenünk őket olyan személyiségjegyek internalizációjára, mint a megbízhatóság, a kiszámíthatóság, a minőségért érzett felelősség.

o

Meg kell tanítani őket az önálló ismeretszerzésre, hogy egyéni életük során tudják nehézségeiket

megoldani,

a

szakmaváltásokat

lebonyolítani.

Tanulóinknak

középiskolás korukban kell megszerezniük azokat a készségeket, amelyek az egyént képessé teszik arra, hogy felnőttként is "élethosszig" tanuljon, hiszen a munkaerő képezhetősége és ezzel összefüggő alkalmazkodóképessége döntően meghatározza versenyképességét, s ezzel egyéni boldogulása esélyeit. o

A szakképző évfolyamokon élni kell a modulrendszer bevezetéséből adódó kedvező lehetőségekkel. Az új szakképzési szerkezetben erősödik az oktatás és a képzés gazdasággal való kapcsolata, könnyebbé válik a szakmák közötti átjárhatóság. A modulrendszerű képzésben a tanulók cselekvőképes tudást, kompetenciákat szereznek, melyek birtokában rendelkeznek a munkapiac által elvárt ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, magatartási és viselkedési jegyekkel.



Fel kell készítenünk tanulóinkat iskolai keretek között a polgári társadalomban, a politikai életben való aktív részvételre. Az iskolának át kell adnia a demokratikus jogállam intézményeinek ismeretét, ki kell alakítanunk a képességet a jogok és kötelességek gyakorlására, valamint az ehhez szükséges kommunikációs készséget, vitakultúrát. El kell érnünk, hogy tanulóink álláspontjukat, egyéni véleményüket világosan meg tudják fogalmazni, érvelni tudjanak e mellett, együtt tudjanak működni a különbözőképpen gondolkozó emberekkel.



Valamennyi tanulónak el kell sajátítania a tudatos állampolgárrá váláshoz szükséges pénzügyi kultúrát. A gazdasági nevelés eszközeivel biztosítjuk, hogy tanulóink tudatos fogyasztóvá, a pénzügyekben jártas – a magánéletben és a munkahelyen is –, felelős 11

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja döntéshozóvá váljanak. A kulcskompetenciák közül nagy hangsúlyt fektetünk a kezdeményező készség, az önállóság, a vállalkozói kompetencia fejlesztésére. 

Iskolánk feladata az általánosan elfogadott emberi értékek, az átalakuló értékrendben is stabil elemek közvetítése, világnézeti és vallási kérdésekben semleges nevelési-oktatási intézményi közegben. o

Tanulóinkban ki kell alakítanunk az erkölcsiség, a humanitás alapvető jegyeit: az ember szeretetét, az emberi méltóság tiszteletét, a mások iránti nyitottságot és toleranciát, mások meggyőződésének és hitének elfogadását.

o

Tanítványainknál el kell érnünk a munka, a tanulás tiszteletét, a tudás, mint érték elfogadását, az ehhez szükséges erkölcsi tulajdonságok – kötelességtudat, lelkiismeretesség, szorgalom, igényesség és felelősségtudat – kialakulását, megszilárdítását.

o

A társadalmi környezetből érkező kihívásokkal szemben meg kell őrizni az iskola szilárd fegyelmi helyzetét, önfegyelem kialakításával elérni az iskolai rendszabályok betartását.

o

Fel kell készítenünk a tanulókat a családtervezésre, a családi életre, a család megbecsülésére. Felvilágosító munkával el kell érni, hogy megismerjék és elkerüljék a korai szexuális élet veszélyeit, segítenünk kell a párválasztást, a családi értékek hangsúlyozásával befolyásolni a válások számát.



Feladatunk a nemzeti identitástudat kialakítása, megőrzése és erősítése. Fontos, hogy tanulóink környezetükben gyakorolják és közvetítsék a nemzeti kultúrát, ismerjék és érezzék magukénak azt. A tananyag tanítása során hangsúlyozottan kell bemutatnunk hazai történelmi és irodalmi értékeinket, megismertetni néphagyományainkat, feltárni a hazai táj szépségét. Tanulóinkat kellően felkészítve méltóan kell megemlékeznünk nemzeti ünnepeinkről, minden szükséges támogatást megadva az iskolai irodalmi színpad és énekkar működéséhez.



A nemzeti közösséghez fűződő kapcsolatok erősítése mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani mindazon tartalmi és nevelési elemekre, értékekre, melyek a modern európai társadalmakhoz való tartozás tudatát erősítik. Tanulóinkat rá kell ébresztenünk világunk nyitottságára; arra, hogy életünket, jövőnket tőlünk független külső folyamatok, a környező országok és a világgazdaság viszonyai befolyásolják. Ezért meg kell ismertetni és vitatni velük napjaink modern társadalmi-gazdasági áramlatait, közös európai problémáit, a nemzetközi integrációs szervek működését, intézményeit. Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozásával tanulóinkkal el kell sajátíttatnunk azokat az ismereteket, melyek 12

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja birtokában képessé válnak európai polgárként eligazodni az Unió bonyolult intézményeiben és eljárásaiban, s képesek legyenek az általa megnyílt új lehetőségek kihasználására és kötelességeik teljesítésére. 

A nevelőtestületnek minden eszközzel törekednie kell az egészséges életmódra nevelésre. Pozitív módon kell alakítani a tanulók saját egészségükhöz és a természeti környezetükhöz való viszonyát. Célunk a környezettudatos magatartás kialakítása. El kell érnünk, hogy a tanulók kerüljék az egészségkárosító anyagok fogyasztását, a dohányzást, a szeszes italt, a drogot; ismerjék meg ezek veszélyeit. Tudatosítanunk kell tanulóinkban a számítógép használatával és a játékszenvedéllyel kapcsolatos függőség kialakulásának veszélyét. Ebben a munkánkban fokozottan kell támaszkodnunk a tanulói kortárssegítők munkájára.



Diákjaink tanulják meg a szabadidő eltöltésének helyes módját, személyes igényük legyen a rendszeres testmozgás, a mindennapos testedzés.

 2.3

Ismerjék meg, érezzék sajátjuknak, védjék környezetüket. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola nevelési céljainak megvalósulását segítik az egyes munkaközösségek, a tanári

kollektíva által alkalmazott, a személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, módszerek, melyek színtere a tanóra és a tanórán kívüli foglalkoztatás. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során alapvető feladatunk a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése, amely többrétegű, egymásra épülő területeken nyilvánul meg. 

Az erkölcsi nevelés területén jelentkező feladatunk az alapvető, elsődleges erkölcsi értékek tudatosítása, belső meggyőződéssé alakítása.



A kognitív nevelés területén az értelmi képességek fejlesztése, az önálló ismeretszerzés képességének, az „élethosszon át tartó” tanulás igényének kialakítása.



Az emocionális nevelésben feladatunk olyan érzelmek felébresztése és megerősítése, melyek a tanulóinkat egymásra és önmagukra irányuló helyes cselekvésekre és aktivitásra ösztönzik.



A közösségi nevelés területén meg kell ismertetnünk tanulóinkat az emberi együttélés szabályaival, ahhoz, hogy kialakulhasson bennük az együttműködés, az empátia, a tolerancia és a konfliktuskezelés képessége, s elsajátíthassák a kulturált magatartás, a kommunikáció elemeit.

13

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja 

Az akarati nevelésben az önismeret fejlesztésén keresztül feladatunk, hogy tanulóinkban tudatos jövőkép formálódjon céljaikról és, hogy ezek megvalósításához szükséges akarati tényezők megszilárduljanak.



A tanulók munkára nevelését – a tanórákon alkalmazott eszközökön kívül – biztosítjuk a közösségi szolgálat vállalásának motiválásával, amely egyben erősíti a tanulók társadalmi felelősségvállalását, a közért végzett önkéntes tevékenységét.



Az állampolgárrá nevelésben az állampolgári jogok és kötelességek, illetve ezek főbb jogszabályi és intézményi hátterének megismerésén túl feladatunk, hogy felkeltsük érdeklődésüket a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Fel kell készítenünk őket az országhatárnál tágabb közösségben, „europolgárként” való gondolkodásra.



A nemzeti identitástudat kialakításában feladatunk, hogy megismerjék a nemzeti hagyományokat, a nemzeti kultúrát, történelmi és irodalmi emlékeinket, a szülőföld, a hazai táj jellegzetességeit.



A szakmaszeretetre való nevelés területén feladatunk a pontos pályaismeret, pályakép bemutatása. Feladatunk elérni, hogy leendő szakmájukat hivatásként szeressék, de fel kell készítenünk őket az esetleges pályaváltásra, illetve a gazdasági és informatikai szakmákon belüli továbbfejlődés szükségességének elfogadására.



Az egészséges életvitelre való nevelés területén fejlesztenünk kell fizikális képességeiket, ki kell alakítanunk a mindennapos testedzés iránti igényt. Feladatunk, hogy saját egészségükhöz és természeti környezetükhöz tanuljanak meg pozitív módon viszonyulni, magatartásuk „környezettudatos” legyen. A felsorolt nevelési feladatok megoldásához a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően

a közvetlen pedagógiai módszereken túl egyre nagyobb arányban közvetett eszközöket alkalmazunk iskolánkban. A tanórai tevékenység során a személyiségfejlesztés érdekében elsődleges feladatunk a tanulók motiválása, melynek során arra törekszünk, hogy megtaláljuk és erősítsük a tanulásra ösztönző indítékokat. A tanórák és a tevékenységek megszervezésénél előtérbe helyezzük azokat az egyéni és csoportos formákat, amelyek az állandó figyelmet, aktivitást biztosítják. A tanulási-tanítási folyamat során feladatunk a differenciálás, azaz a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének megfelelően biztosítani a továbbhaladást, a személyiségfejlődést. Ennek a differenciálásnak igazodnia kell az életkori sajátosságokhoz, így különösen figyelembe kell venni az évfolyamonként eltérő pedagógiai feladatokat: 14

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja  A 9. évfolyam tanulói felkészültsége, az általános iskolából hozott előképzettsége egyre nagyobb differenciálódást mutat, ezért ezen az évfolyamon valamennyi tantárgyból elsődleges feladatunk a felzárkóztatás, az egyes iskolai csoportok homogenizálása. Ezt a célt lassúbb haladással, több gyakoroltatással és az általános iskoláéhoz közeli módszerek alkalmazásával érjük el. Képesség- és készségfejlesztéssel, tanulásmódszertani ismeretek nyújtásával biztosítjuk a tanév végére az átállást a középiskolai tanulmányokhoz, a megnövekedett követelményekhez. A gazdasági ágazaton ezt segíti matematikából a csoportbontás, az informatika ágazaton tanulóknál pedig matematikából – a kerettantervben meghatározotthoz képest heti 2 – többletóra biztosítása.  A 10. évfolyamon már kisebb teret kap a felzárkóztatás, az ezt szolgáló foglalkozások már csak a tanórán kívül történnek. Ettől az évfolyamtól indulhat a pályaorientáció, elsősorban a szakmai és az osztályfőnöki órák keretében. Ezen az évfolyamon kell előkészülni a felsőbb évfolyamokon lehetővé tett emelt szintű képzésekre, a tehetséggondozásra, az ezekre történő jelentkeztetésre.  11. évfolyamon a tanulóknál fenntartani és erősíteni kell motivációjukat az ismeretek magasabb szintű elsajátítására. Az informatika ágazaton elkezdődik matematikából, illetve a közgazdasági szakmacsoportban a szakmai gyakorlati és a szakmai elméleti órák egy részének csoportbontással történő oktatása, mellyel biztosítjuk az érettségire és a továbbtanulásra történő differenciált felkészítést.  12. évfolyamon a tanulókat segítenünk kell érettségit követő döntésük meghozatalában, felkészítenünk őket a felnőtt társadalomba való zökkenőmentes beilleszkedésre. Pályaválasztási, továbbtanulási tanácsadással kell segíteni őket a megalapozott, reális célok kialakításában és elérésében. A felsőoktatásban tovább nem tanulókat ösztönözzük az érettségit követő szakképzésbe való bekapcsolódásra, ahol emelt szintű OKJ-s szakképzettséget szerezhetnek az iskola Szakmai Programjában meghatározott szakmákban.  13-14. szakképző évfolyamokon az alkalmazott módszerek már a felnőttképzéshez állnak közel (önálló készülés, prezentáció, projektmunka egyénileg és kiscsoportban, szakdolgozat, stb.)  Valamennyi évfolyamunkon a legkorszerűbb oktatástechnikai módszereket vesszük igénybe (számítógépes háttér, nyelvi labor, modern szoftverek alkalmazása) A tanórán kívüli tevékenységek megszervezésénél az előző célok megvalósításán túlmenően főbb feladataink: 

a tanulói és szülői szándékok és igények pontos felmérése,



a tanulók teljes körű és időben történő informálása az iskola által biztosított tevékenységformákról, 15


a tanulók által választott tevékenységforma számára a feltételek (tanár, tanterem, oktatási eszközök, segédanyagok) biztosítása,



a tanév során a tanulók érdeklődésének fenntartása, motiváltságuk erősítése, a foglalkozásokon aktív részvételük biztosítása,



olyan pedagógiai eljárások, módszerek, eszközök alkalmazása, amelyek nem férnek bele a nagy létszámú hagyományos tanórák keretébe.

A személyiségfejlesztés lehetőségei iskolánkban a kötelező és választott tanórákon túl: Szakkörök, önképzőkörök indítása, melyeket a tanév elején történő tanulói érdeklődés, jelentkezés alapján, alapítványi támogatással, pályázati forrás elnyerésével és költségtérítés ellenében szervezünk. 

Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján a legnagyobb létszámban a tanulók a szakköri keretben zajló nyelvi órákat választották. Valamennyi tanuló számára lehetőséget biztosítunk, hogy angol és/vagy német nyelvből kezdő, középhaladó vagy haladó szinten második idegen nyelvet tanuljon a négy év során; 5-16 fős csoportokban, költségtérítés ellenében. A jelentkezések függvényében indulhat további, elsősorban szakmai irányultságú tantárgyakból is szakkör.



A művészetek iránt érdeklődő tanulók számára képességeik fejlődéséhez biztosít lehetőséget az iskola énekkara, irodalmi színpada, valamint az iskolaújság és Évkönyv megírásába, szerkesztésébe való bekapcsolódás.



A tehetséges tanulók számára biztosítjuk a tanulmányi és egyéb versenyekre való felkészülést, és segítjük a versenyen való sikeres részvételt (iskolai, városi, megyei és országos versenyeken) a tehetségüknek megfelelő területeken, kiscsoportos formában.



A munkaközösségek figyelemmel kísérik a médiákban megjelenő különböző, tanulók vagy csoportjaik számára kiírt pályázatokat, és segítik az ezeken történő részvételt.



A

sportversenyek

célja

a

tanulók

sportban

megmutatkozó

tehetségének

kibontakoztatása, versenyszellemük, fizikai képességeik fejlesztése. A háziversenyek (házi bajnokság) mellett a tanulók bekapcsolódhatnak a megyei, területi és országos versenyekbe, a diákolimpiába, elsősorban az iskolában hagyományosnak tekinthető sportágakban: kosárlabda, atlétika, illetve igény szerint kézilabda, duatlon, triatlon, sakk, stb. területén. Hagyományos iskolai versenyünk az őszi vagy tavaszi Csány Sportverseny. 

A mindennapi testedzés formái: DSK működése aerobic, kosárlabda leány és fiú, atlétika fiú és leány sportcsoportokban; tömegsport lehetőségek. Jelentkezés alapján a 16

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja tanulók tanórán kívül – a Házirendnek megfelelően – használhatják a kondicionáló termet, az iskola sportlétesítményeit és sportszereit. 

Osztály klubdélutánok. Minden osztálynak lehetősége van az iskola aulájában a hét utolsó munkanapján este 22.00 óráig osztályrendezvényt tartani. Az ehhez szükséges tárgyi eszközöket (magnó, video, stb.) az iskola biztosítja.

2.4

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztésre irányuló pedagógiai munka hatékonysága és eredményessége

nagyrészt azon múlik, hogy egyes tevékenységi formákra létrejött tanulói közösségek pedagógiai céljaiknak megfelelően működjenek, s a szervezett közösségi tevékenységeken keresztül érjenek el kedvező nevelési hatást. Ezzel kapcsolatos feladataink: 

A különböző – tanórai és tanórán kívüli tevékenységformákhoz illeszkedő – tanulói közösségek tanári segítséggel, illetve irányítással történő kialakítása, tudatos fejlesztése a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével.



Biztosítani, hogy a közösségek fejlődése során egyre inkább kibontakozzon az önkormányzati képesség, a nevelői hatásokban mindinkább az áttételes módszerek érvényesüljenek. Elősegíteni, hogy kialakuljanak a közösség belső törvényei, szabályai, a közös célok, s az ezek eléréséhez szükséges közös akarat.



A tanulói közösségek aktív működése során a közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakításában történő segítségnyújtás. Az egyes közösségek életében a csoportkohéziót, az összetartozást erősítő normák, magatartási modellek, szervezeti keretek és tevékenységformák szilárduljanak meg.



A közösségfejlesztés során – a személyiségfejlesztéshez hasonlóan – olyan ismeretek átadásáról kell gondoskodni, amelyek igazodnak az adott tanulócsoporthoz, az érintettek életkorához.



A kompetencia alapú szakképzésben is megjelenik több olyan társas kompetencia, amely közvetlenül kapcsolódik a közösségfejlesztéshez. Ilyenek a kapcsolatteremtő készség, az empátia, a segítőkészség, a konfliktuskezelő készség, a tolerancia, az irányíthatóság, a kezdeményező készség, az udvariasság, a meggyőző készség, az ösztönző- és szervező készség, a motiválhatóság, az önérvényesítő és önfejlesztő készség.

Az iskolai élet hagyományai, iskolai rendezvények, ünnepségek rendje: Az iskolai hagyományok ápolása és továbbéltetése nem csak a közösségfejlesztés, hanem az iskolához való kötődés fontos eszköze. Ennek formái iskolánkban a következők: 17


Ünnepélyes tanévnyitás és tanévzárás. A tanévzáró ünnepségen – könyvvel és oklevéllel – jutalmazzuk az igazgatói és nevelőtestületi dicséretben részesülő tanulókat.



Az első évfolyamon tanulók beilleszkedését szolgálja az őszi Gólyaavató és Gólyabál.



A végzős tanulók ünnepe a bállal összekötött szalagavató, a ballagás és a bankett.



Ez utóbbin történik a tanulók számára a Csány- plakett, a dr. Németh György- díj és a nevelőtestületi dicséretek átadása. A tanárok számára alapított kitüntetést, az Udvardy Ignác díjat is ezen az ünnepségen veheti át az arra érdemes tanár.



Diáknap minden tanévben: egy tanítás nélküli munkanapon a DÖK szervezésében különböző programok megvalósítása.



Megemlékezések iskola szintű ünnepély keretében nemzeti ünnepeinkről (október 23., március 15.) a mindenkori tanév rendjének megfelelően.



Megemlékezés iskolánk névadójáról: koszorúzás az iskolai szobornál a március 15-i ünnepség keretében, illetve tanulóink egy-egy szál virágot helyeznek el a városi ünnepségen a Csány szobornál.



Osztálykeretben történő megemlékezés az aradi vértanúkról, a kommunista diktatúra üldözöttjeiről, a holocaust áldozatairól és a nemzeti összetartozás napjáról.



A téli szünet előtti utolsó tanítási napon karácsonyi ünnepség.



Évente megjelentetjük az iskola munkájáról, főbb eseményeiről szóló Évkönyvünket.

Ezek szervezési feladatait, időkeretét minden tanévben az éves munkaterv és időrend tartalmazza, melynek összeállításában az iskola valamennyi érintett tanári, szülői- és diákközössége részt vesz és véleményezi. 2.5

A tanulók részvétele az iskolai döntési folyamatban Osztályközösségek, diákönkormányzat: Az osztályok tanulói osztályközösséget alkotnak, amelyek maguk szervezik közösségi

életüket. A közösségi munka irányítására, a tanulók érdekeinek képviseletére tanévenként osztályvezetőséget választanak, melynek tagjai az osztálytitkár, helyettese és a gazdasági felelős. Az egyes feladatok ellátására felelősöket bízhatnak meg (sport, kultúrfelelős, stb.). Az osztályvezetőség bármikor osztálygyűlést hívhat össze, ha az egész osztályt érintő feladatok, problémák merülnek fel. Az osztályközösségekkel napi munkakapcsolatot az osztályfőnök, az osztályban tanító szaktanárok tartanak, ha az osztályközösség tanulója nem kap osztályfőnökétől megoldást gondjaira, joga van az iskolavezetéshez fordulnia. 18

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja Az osztályközösségek jogosultak képviseltetni magukat az iskolai diákönkormányzatban. A diákönkormányzat véleményezési, javaslattételi tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, az ehhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap (diáknap) programjáról, az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerről, az iskolaújság, az iskolarádió programjáról, tartalmáról, megjelenéséről. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményét ki kell kérni a köznevelési törvényben és az iskolák működési rendjét meghatározó miniszteri rendeletben meghatározott esetekben. Tevékenységét saját munkaterve és Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi. Az érdekérvényesítés fórumai: 

Egyéni véleménynyilvánítás, amely történhet osztályfőnöknek, szaktanárnak, igazgatónak.



Szervezett fórumok:

osztályfőnöki órák, osztálygyűlések, osztályvezetés ülései, diákönkormányzati ülések, diákközgyűlés.

A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, tájékoztatásának és érdekképviseletének legmagasabb fóruma a diákközgyűlés, melynek összehívását a diákönkormányzat kezdeményezi. Évente egy alkalommal kerül megtartásra, a tanév helyi rendjének megfelelően. Lebonyolítása az iskolavezetés feladata, napirendjét az iskolaigazgató és a diákönkormányzat közösen döntik el. A diákönkormányzat felnőtt partnere – a diákönkormányzat által javasolt és az igazgató által 5 évre megbízott – diákmozgalmat segítő tanár, akinek legfontosabb feladatai: 

A nevelőtestület által meghatározott tanórán kívüli nevelési célokat mindennapi feladatokra bontja, biztosítja az állandó és érdemi kapcsolatot a diákok és felnőttek között.



A diákközösségek munkájának összehangolása, a működési feltételek biztosítása.



A tanórán kívüli tevékenységet segítő pedagógusok munkájának irányítása, segítése, szükséges információkkal való ellátásuk.



A diákönkormányzat munkájának segítése, a velük való rendszeres konzultáció a diákságot érintő kérdésekben.



Az iskola külső kapcsolatainak összehangolása a tanórán kívüli nevelés fejlesztése érdekében. 19

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja Feladatainak ellátásáért az iskola igazgatójának közvetlenül felelős, melynek ellátásához biztosítja az alábbi feltételeket: 

szükséges tárgyi feltételek (telefon, fax, fénymásolási lehetőség, stb.),



rendszeres konzultáció az iskolavezetéssel, meghívó a diákönkormányzatot érintő vezetőségi ülésekre,



munkahelyi fórumokon, a diákönkormányzatot érintő városi, regionális értekezleten, továbbképzésen való részvétel,



megfelelő órarend biztosítása a folyamatos kapcsolattartáshoz.

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt o saját működéséről, o a

diákönkormányzat

működéséhez

biztosított

anyagi

eszközök

felhasználásáról, o hatáskörei gyakorlásáról, o egy tanítás nélküli munkanap programjáról, o az iskolai diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.)

szerkesztősége

tanulói

vezetőjének

(felelős

szerkesztőjének),

munkatársainak megbízásáról. o A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattétellel élhet a nevelési oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: o az iskolai SZMSZ rendelkezéseinek elfogadása előtt, o a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, o az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, o a Házirend elfogadása előtt, o

a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

o a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, o a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, szervezéséhez, o az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, o az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, o a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, o az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. 20

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja A diákönkormányzat képviselőjét az előzőeknek megfelelően meg kell hívni azokra a tárgyalásokra, ahol a DÖK véleményét kötelezően ki kell kérni. 2.6

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.6.1

Az iskola egészségnevelési programja

Az

egészségnevelés

az

egészségfejlesztés

tágabb

szemléleti

keretébe

és

eszközrendszerébe ágyazódik, ennél fogva az egészségfejlesztés része és nem szinonimája. Az egészségnevelés tanulási tapasztalatok bármilyen kombinációja, mely az önként vállalt egészséget támogató viselkedésformák alkalmazását hivatott elősegíteni. Fő jellemzője, hogy egészség- és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségneveléssel azt lehet elérni, hogy az emberek saját maguk legyenek képesek gondoskodni egészségükről, tervszerűen, közösségi vagy egyéni döntések alapján. Két fő elemre kell, hogy épüljön:  az önkéntes elkötelezettségre,  tervszerűségre. Ennek megvalósulásához alapvető szemléletváltozásra van szükség, amelyhez segítséget nyújt az egészségnevelési program. Az egészségfejlesztés magában foglalja az egészségnevelésen kívül a szervezeti-politikai szabályozók (amik között az egyén él pl: az iskola szervezeti-környezeti világa) vizsgálatát és módosítását. Az egészségfejlesztés folyamat, melynek során az emberek fokozódó kontrollt nyernek saját életük, saját egészségi állapotuk felett, annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen; egészség alatt a testi-lelki, szociális jól-lét állapotát értve. Az egészségfejlesztés szemléletében az egészség eszköz az egyén boldogulásához. Az egészségfejlesztés nemcsak az egészségügyi szektor feladata, hanem értelemszerűen az oktatási szektor feladata is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás, a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola jellemzői: 

együttműködik

a

pedagógiai,

egészségügyi,

gyermekvédelmi

szakemberekkel,

szülőkkel, diákokkal, hogy az iskola egészséges környezet legyen; 

elősegíti a tanulók, a tantestület és az iskola többi dolgozója egészségének védelmét, az egészség fejlesztését; 21


iskolai egészségnevelést és egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, együttműködik a helyi közösség szakembereivel, egészségfejlesztési programjukat felhasználja, kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a szabadidő hasznos eltöltésének;



olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a tanulók és pedagógusok jól-létét és méltóságát, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, lehetőséget teremt a siker eléréséhez. Mindezen jellemzők együttesen mutatják, hogy az iskolának a primer prevencióban

van jelentős szerepe. A jó és jól megvalósított egészségfejlesztési, egészségnevelési program csökkentheti a másodlagos és harmadlagos prevenció (már meglévő problémák, betegségek súlyosbodásának megakadályozása illetve rehabilitáció) szükségességét. Az iskola, mint az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere: A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást

lehet

gyakorolni

a

személyiségfejlődésükre,

mely

nagyban

meghatározza

az

életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve tehát, az iskola és az óvoda, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: 

Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészséges fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.



Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.



Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. 22


Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást. A program megvalósításával összefüggő feladataink: 

Iskolaorvos által évente készítendő egészségügyi szakvélemény a tanulók egészségi állapotáról.



Rendszeres vizsgálat, fogorvosi ellenőrzés.



Fizikai tesztek kijelölése, rendszeres felmérés a tanulók fizikai állapotáról.



Az egészséges táplálkozás korszerű normáinak elfogadtatása az iskolai étkeztetésben: o szakember segítségével (dietetikus) összeállított étrend fokozatos bevezetése, o az iskolai büfé választékának korszerűsítése (gyümölcs, tejtermék-választék bővítése, rostokban gazdag pékáru-kínálat).



Önismereti tesztek kitöltetése, feldolgozása, a rizikócsoportok felderítése az osztályokban.



Önismeret-fejlesztő foglalkozás szervezése iskolai szinten.



Attitűd-mérés külső szakember bevonásával, anonim, önkéntes, kérdőíves felméréssel. Fontos megtudni, hogy a tanulók miként viszonyulnak a környezetükhöz (kortárs

csoport, család, iskola), milyenek a higiénés szokásaik, hogyan viszonyulnak a különböző magatartási formákhoz (dohányzás, alkohol, drog-fogyasztás, szexualitás). 

A szülők, tanulók véleményének, elégedettségének évenkénti vizsgálata, elemzése, nevelési értekezleten, szülői értekezleten, osztályfőnöki órán való megtárgyalása.



Az iskolai drogstratégia végrehajtása (drogprevenciós program)

A program végrehajtásának lehetséges módszerei, eszközei: 

Ismeretbővítés, előadás (diákok, pedagógusok, szülők számára).



Szaktárgyi órák témafeldolgozása.



Értéktisztázó beszélgetések, csoportos foglalkozás, az érzelmi nevelés részeként.



Személyes beszélgetés.



Szerepjátékok alkalmazása osztályfőnök órákon.



Egészségnap évenkénti megszervezése, mely ötvözi az ismeretszerzést és a tapasztalatot. Lehet homogén vagy több területet is felölelő, pl: sportnap vagy szenvedélybetegségek kialakulásának megakadályozását szolgáló Veszélyvágta.

23


Klubfoglalkozás (pl. filmvetítés) szervezése, vezetése, mely a közös élmény feldolgozását teszi lehetővé a különböző állásfoglalások megbeszélésével. Különös szerepe

lehet

az

értékek

közvetítésében,

a

pozitív

személyiségjegyek

megszilárdításában, a vitakultúra alakításában. 

Természetjáró csoport szervezése (felelevenítése): szolgálja az egészséget, segít a környezettudatos magatartás kialakításában (gyalogtúra, kerékpáros kirándulás). A természetjáró programokon a diákok mellett pedagógusok, szülők részvételét is várjuk.

A programban résztvevők köre: 

iskolaigazgató vagy igazgatóhelyettes,



tantestület,



diákok,



iskolaorvos,



védőnő,



gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,



diákönkormányzatot segítő pedagógus,



szabadidő-szervező,



Zalaegerszegi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete,



rendőrség,



Gyermekjóléti Központ,



Bűnmegelőzési Centrum.

Az iskola-egészségügyi szolgálat iskolai egészségnevelési programja: Az iskolaorvos által tartott elméleti oktatást kiegészíti az iskolavédőnő tevékenysége, mely során az egészségfejlesztő foglalkozások interaktív módon, a gyerekek aktív részvételével folynak. Nemcsak az ismeretátadásra szorítkozik, hanem készségfejlesztő-, képességfejlesztő-, személyiségfejlesztő játékokat, gyakorlatokat is magába foglal. Ezáltal hatékonyabbá válik az egészségfejlesztés az iskolában. 

Iskolaorvos előadásainak témái: o Egészséges életmód: mozgásszervek egészsége, túlsúly, egészséges táplálkozás, kullancsok által terjesztett fertőzések és megelőzésük, napozás, szolárium használat veszélyei. o Dohányzás, alkohol, kábítószerek.



Iskolavédőnő előadásainak témái:

24

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja o Családi életre nevelés: anatómiai ismeretek, a szexualitás élettana, szerelempárkapcsolat, korai nemi élet veszélyei, fogamzásgátlás serdülőkorban, szexuális úton terjedő betegségek és megelőzésük (AIDS, STD), fogamzásgátlás lehetőségei, érett párkapcsolat jellemzői, házasság-család, férfi-női szerepek, pozitív családtervezés. o Egészséges életmód: táplálkozási ismeretek, ideális testsúly, táplálkozási zavarok. o

Szenvedélybetegség megelőzése: dohány és alkohol, kábítószerek.

o Szűrővizsgálatok fontossága, egészséges életmód szerepe a megelőzésben. o Tanórán kívüli egészségnevelés lehetőségei: o Iskolanap során az egészséggel kapcsolatos szűrővizsgálatok biztosítása. o Reformétkezési bemutató, mézkóstoló. o Igény esetén kiscsoportos foglalkozássorozatok: klubfoglalkozások (filmvetítés), elsősegélynyújtás, csecsemőápolás. A tanulók fizikai állapotának mérése: 

Az egészségnevelési program megvalósításával összefüggő iskolai feladatok, melyek színterei: testnevelési órák, diáksportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, háziversenyek, iskolai túrák.



Az iskolai egészségnevelési program része a mindennapos testedzés feladatainak programja is.

Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyerekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetők, javíthatók lennének. Célunk az, hogy a gyerekek életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele. Gyors látványos javulásra nem számíthatunk, az apró eredményeket is meg kell becsülni és akkor talán a mostani gyerekek gyerekei már fittebbek és egészségesebbek lesznek. Ebben igen nagy szerepe van a társadalomnak, a társadalmi szemléletváltozásnak, melyet nagyban befolyásolhatnak a médiák. Az iskolában alkalmazott, a tanulók fizikai és edzettségi terhelhetőségének megállapítására használt teszt leírását a testnevelés tantárgy helyi tanterve tartalmazza. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: o minden gyermek, minden nap részt vesz a testmozgás-programban, 25

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja o minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző rendszer megfelelő terhelése, o minden testnevelés órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna, o a testnevelés tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, különös figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire, o minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömet és sikerélményt nyújtson, még az eltérő adottságú tanulóknak is, o a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban, o a testmozgásprogram életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít, (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség fenntartása és javítása érdekében). A tanulók fizikai állapotának felmérésére alkalmazott iskolai módszer leírása: Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint: az egészség a jó testi, lelki és szociális közérzet állapota, amely nemcsak a betegség és más testi-lelki zavarok hiányát jelzi, hanem jogot is az egészségre, a lehető legteljesebb közérzetre. A fitt egyén testi-lelki egészsége nehezebben sebezhető, szilárdabb, így kapcsolódik az edzettség, a fizikai fittség az egészséghez. A tanulók fizikai állapotának felmérése öt részből áll: Cooper-teszt, helyből távolugrás, hanyattfekvésből felülés, hason fekvésből törzsemelés, fekvőtámasz. 

A Cooper-teszt (az aerob állóképesség mérésére) lényege, hogy a tanulók vegyenek fel egy kényelmes, nem túl gyors tempót, és azzal folyamatosan, megállás nélkül fussák végig a 12 percet. Mindenki a lefutott távjának megfelelően kap pontszámot. Értékelés: alapérték+20 méterenként 1pont Maximális pont, ami adható:77 pont



Helyből távolugrás (az alsó végtag dinamikus erejének mérésére): mindenkinek 3 kísérlete van, melyből a legjobbat kell számításba venni. Értékelés: alapérték+3 centiméterenként 1 pont Maximális pont, ami adható: 21 pont



Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére): folyamatosan megállás nélkül, kifáradásig kell a gyakorlatot végrehajtani. Nagyon fontos, hogy nem szabad segíteni 26

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja egymásnak, vagyis nem szabad megfogni a társ lábát. A tanuló karjának végig a tarkóján kell lennie, a térdét föl kell húznia, a talpán kell támaszkodnia, és felüléskor meg kell érintenie a könyökével a térdét. Ha ez nem sikerül, akkor érvénytelen a felülés, és a felmérésnek is vége. Értékelés: alapérték+4 darabonként 1 pont Maximális pont, ami adható: 14 pont 

Hason fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére): itt sem szabad segíteni a társnak azzal, hogy fogják a lábát, és itt is a folyamatosság a lényeg. Ha a tanuló megáll pihenni, vége a felmérésnek. A kezét a tarkójára kell tennie, és minimum 10 cm-re föl kell emelni a földről a felsőtestét; leereszkedéskor sem teheti le a fejét pihenni, végig a levegőben kell megtartania magát. Értékelés: alapérték+5 darabonként 1 pont Maximális pont, ami adható: 14 pont



Fekvőtámaszban karhajlítás (a vállövi karizmok erő-állóképességének mérésére): a felmérés lényege, hogy hány szabályos (férfi) fekvőtámaszt tud végrehajtani a tanuló. A térdét nem teheti le a földre, folyamatosan kell a karhajlítás-nyújtást elvégeznie, és nem mozgathatja csak a kezét. Értékelés: alapérték+lányoknál darabonként, fiúknál 2 darabonként 1 pont Maximális pont, mai adható: 14 pont A felmérést követően a pontokat összegezni kell, majd a tanuló a hétfokú skála alapján értékelhető.

27

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja A Hungarofit skálája: 

Igen gyenge (0-20 pont): gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi

tevékenységétől

rendszeresen

fáradtnak,

kimerültnek

érzi

magát.

Munkavégzése közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. 

Gyenge (21-40 pont): a mindennapi tevékenységtől, fizikai-szellemi munkavégzéstől estére általában elfárad. Gyakran nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.



Kifogásolható (41-60 pont): a mindennapi tevékenységtől, ha estére el is fárad, reggel általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka azonban még erősen igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni.



Közepes (61-80 pont): a közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse.



Jó (81-100 pont): ezt a szintet általában azok érik el, akik több éve, valamilyen sportágban heti 2-3 alkalommal rendszeresen edzenek, és amatőr szinten versenyeznek.



Kiváló (101-120 pont): a kiváló szint eléréséhez heti négy-öt edzés csak akkor elegendő, ha örökletes tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak.



Extra (121-140 pont): aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi élsportolónak elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális kondicionális képességeket elsajátítsa.

28

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja 2.6.2

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegélynyújtás célja: Az elsősegélynyújtás célja, hogy az életet vagy egészséget veszélyeztető heveny állapot miatt azonnali egészségügyi ellátásra szoruló személy haladéktalanul – addig is amíg részére a szükséges orvosi ellátás biztosítható – egészségi állapotának helyreállítására, illetőleg rosszabbodásának megakadályozására irányuló szakszerű ellátásban részesüljön. Alapvető emberi tulajdonság, hogy segíteni szeretnénk azokon, akik bajbajutottak. Sokszor azonban akaratunk ellenére is árthatunk. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok képesek legyenek társaikat a megfelelő módon és formában, elsősegélyben részesíteni az orvosi segítség megérkezéséig. Az elsősegélynyújtás szerepe: A laikus elsősegélynyújtó indítja el a mentési folyamatot. Beavatkozása hatással lehet a beteg egész további sorsára, esetleg hátralévő életére, annak minőségére, esetleg a bajbajutott életben maradására. Az elsősegélynyújtás oktatásának fő témái: o Az elsősegélynyújtás célját szolgáló gyógyszerek, anyagok és eszközök (elsősegélynyújtó felszerelés) szakszerű használata o Vérzéscsillapítás o Sebellátás (sebfedés és kötözés) o Újraélesztés (befúvásos lélegeztetés, külső szívmasszázs) o Sérült testrész rögzítése o A beteg, sérült szállítása o Az orvos, illetőleg az Országos Mentőszolgálat igénybevételével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók ismerete és gyakorlati alkalmazása. Az elsősegélynyújtás oktatásának színterei: o osztályfőnöki óra o biológia óra o diáknap o védőnői, iskolaorvosi óra Az elsősegély-nyújtási alaptevékenységek megismerését több lépésben valósítjuk meg, egyrészt a közismereti képzésben osztályfőnöki órák keretében évfolyamonként más tartalommal, másrészt a szakmai képzésben az iskola szakmai programjában meghatározott modulok helyi 29

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja tanterve szerinti tananyag tartalommal. Osztályfőnöki órákon a tanulóink a Testi és lelki egészség témakörön belül évfolyamonként 3-3 óra keretében az alábbi tananyagot sajátíthatják el: Évfolyam

Tananyag

9.

A tevékenység sorrendje, segélyhívás Betegvizsgálat Stabil oldalfekvés eszméletvesztés esetén

10.

Újraélesztés, életjelenségek vizsgálata Komplex újraélesztés

11.

Sebek, sebellátás Vérzések Vénás nyomókötés, artériás nyomáspontok, artériás nyomókötés

12.

Rándulás, ficam, törés Mérgezések Betegmozgatás

(A tananyag elsajátítását segíti a http://elsosegely.webbeteg.hu interakcióra épülő ismeret feldolgozás.) 2.6.3

Az iskola környezetnevelési programja

„A környezeti nevelés a személyiségformálás olyan összetevőit és folyamatait jelenti, melyek a személyek, illetve közösségek környezeti identitásának kialakulását és elmélyülését segítik magatartás - és tevékenység - repertoárjuk ökológiai szemléletű gazdagítása által. A környezeti nevelés nem magáról a természeti vagy humán környezetről szól, hanem az ember és környezete kapcsolatáról. A tárgya tehát a relációk köre, s éppen ebből következőleg szükségszerűen komplex és integrált nevelési terület.” (Lehoczky) Az iskolai környezeti nevelés nagyon sokrétű, ezért nem szűkíthető le a tanórai ismeretszerzés és számonkérés kereteire. Számos olyan tevékenység létezik, amely túlnyúlik a tanterem és az iskola falain, sőt hatékonyabbnak is mutatkoznak ezek az ismeretek tartóssága, alapossága tekintetében. A környezeti nevelési program készítése során figyelembe veendő alapelvek: 

A környezeti nevelés tartalmát aktualizálni kell.



Fontos szem előtt tartani a kulcskompetenciák fejlesztését (pl. társas részvétel, konfliktuskezelés).



Komplexen működjék (értékrend, erkölcs, életvitel, szokások). 30


Valósuljon meg a tantárgyak közötti integráció.



Egyformán legyen jelen a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások során.

Célkitűzések: 

a tiszta környezet iránti igény kialakítása,



rendszerszemléletre nevelés,



problémamegoldó gondolkodás fejlesztése,



globális összefüggések megértése,



Házirend betartása,



geológiai magánkiállítás meghívás/rendezés,



természetvédő klub, érdeklődő diákok részére,



szárazelemgyűjtés,



tantermek barátságosabbá tétele,



nyomtató patronok összegyűjtése, beváltása,



nyomtató vagy az iskola papírfelhasználásánál a környezetbarát papírok előtérbe helyezése,



iskolarádióban környezeti témák közlése,



versenyekre felkészülés, versenyszervezés,



fotókiállítás: aulában – utazásról, természeti tájról,



zárható szemétkosár a termekben,



Évkönyvben környezeti nevelésről cikk,



terepgyakorlat,



sítábor,



környezetvédelmi kiállítás,



vízmű látogatás,



iskolánkhoz közeli természeti értékek: o Aranyoslapi forrás, o Bíró Márton úti platánsor, o Biológiai oktatókert, o Deák téri park, o Dózsa liget, o Palatinus Vendéglő kertje, o Landorhegyi úti platánfák, o Olai temető hársfája, 31

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja o Olai vasúti megálló hársfái, o Platánfák a Platánsoron, o Zrínyi úti platánok, o Azáleás völgy, o Kockásliliom termőhelye. 

Témanapok, témahetek: o Iskolai büfé, egészséges ételek, italok, gyümölcslevek és teák, friss és szárított gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek. o Zuzmó programba, savas eső programba való bekapcsolódás. o A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása. o Sportudvar rendben tartása. o Hagyományok ápolása: 

iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára,



az iskola hírességeinek élete, névadója, tanárai – kutatás,



osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek: 

tantárgyakba építve,



osztályfőnöki órákon környezetvédelmi témák,



testnevelés. A program részei:



helyzetelemzés (erősségek, gyengeségek → feladatok),



elfogadott alapelvek megfogalmazása, ehhez feladatok, módszerek, eszközök rendelése,



környezeti nevelés színterei (tanóra, tanórán kívüli),



hagyománnyá vált programok, projektek leírása (pl. erdei iskola, jeles napok, akciók, stb.),



erőforrások, értékelés, felelősök, várt eredmények,



folyamatos akciók,



diákönkormányzat szerepe a programban,



Szülői Szervezet szerepe a programban,



iskola, mint „zöld környezet” (büfé, udvar, iskolakert, stb.),



mindennapi környezetgazdálkodás (energia, víz, hulladék),



példaadás az iskola munkatársai részéről,



ellenőrzés, mérés, értékelés, minőségbiztosítás, 32


dokumentálás (iskola zöld bemutatója, kiállítások, CD-k, floppyk, stb.),



információáramlás (faliújság, iskolagyűlés, iskolarádió, honlap, szóróanyagok, stb.),



kapcsolatok, támogatók,



egy napos üzemlátogatás vagy tanulmányi kirándulás a megadott, részletesen kidolgozott kirándulás útvonalak alapján (Közép-Dunántúl). Folyamatos tevékenység:



szelektív hulladékgyűjtés (papír, PET palack, alumínium palack, háromrétegű italos dobozok): szerződés a Kommunális Rt.-vel a gyűjtőkonténerek biztosítása, elszállítása, értékesítés ügyében,



egészséges életmód vetélkedő. Tervfeladatok közép- és hosszú távra:



Külső környezet: o környezetbarát hulladékgyűjtők kihelyezése, o szelektív hulladékgyűjtők elhelyezése, o padok, asztalok elhelyezése a hátsó udvarban, o fémkerítés fokozatos kiváltása és helyettesítése léckerítéssel, élő sövénnyel, o a téli hónapokban a sózás elkerülése, o az előudvar aszfaltozott részének csökkentése, árnyat adó, gyorsan növő fák ültetése, o kerékpártároló létesítése, o komposztáló létesítése, o fából készült virágládák kihelyezése.



Belső környezet: o szelektív hulladékgyűjtő edények elhelyezése a folyosókon, o öko-büfé működtetése, o önzáró csapok felszerelése, o mozgásérzékelős belső világítás kialakítása, o „zöld sarkok, zöld termek” létesítése, o „zöld” könyvtári rész, o szárazelem gyűjtő konténer, o didaktikusan tervezett iskolai dekoráció, o folyamatos egyeztetés az étkeztető vállalattal és iskolaorvossal a menüt illetően, o környezetkímélő tisztítószerek alkalmazása, o újrahasznosított papír az adminisztrációban, o cserepes növények számának gyarapítása. 33


Személyi feltételek: o folyamatos továbbképzés minél több nevelő részvételével, o egységes szemlélet kialakítása az iskola környezetbarát működtetésével kapcsolatban



Anyagi feltételek: o támogatók felkutatása, o pályázatok írása az anyagi forrás megteremtése érdekében, o a fenntartó meggyőzése az anyagi érdekeltség megvilágítása érdekében.

2.7

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 2.7.1

A szülők és az iskola kapcsolata

Iskolánkban osztályonként választott szülői munkaközösség működik. A Szülői Szervezet képviseleti úton választott iskolai szintű testület, melyet a tanulók szülei egyszerű szavazati többséggel választanak meg (osztályonként 2 fő), így ez a szülői testület jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében. Tagjai közül elnököt választ. Az elnök feladata, hogy a szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait eljuttassa az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Szervezetet az intézményvezető az iskolai munkatervben rögzített időpontokban, tanévenként legalább háromszor hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a Szülői Szervezet véleményét és javaslatait. A szülők tájékoztatása, a velük való kapcsolattartás formái: 

Szóbeli kapcsolattartás: az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezleteken, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik.



A szülői értekezletek rendje: az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként legalább kettő, a tanév helyi rendjében rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a Szülői Szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként három, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívhatja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal.



Írásbeli és elektronikus tájékoztatás: közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a

tanuló szüleit gyermekük tanulmányi előmeneteléről. Az iskola honlapján tájékoztatjuk a 34

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. o Írásbeli ellenőrzés esetén a tanár a dolgozatokat legkésőbb 10 munkanapon belül kijavítja, az érdemjegyeket beírja az osztálynaplóba, a tanuló pedig a tájékoztató füzetbe. o Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek

azonosságát,

és

pótolja

a

tájékoztató

füzetben

hiányzó

érdemjegyeket. o Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről. 2.7.2

A tanulókkal való együttműködés formái, fejlesztésének lehetőségei

Az iskolai diákmozgalomnak automatikusan tagja az iskola minden tanulója, a szervezet elsősorban az osztályközösségekre épít. Az osztályok évente legalább egy alkalommal összehívják az osztálygyűlést, melyen az osztályfőnök is részt vesz. Az osztályközösségek tanévenként képviselőket választanak az iskolai diákközgyűlésbe. A diákparlament a tanulók tájékoztató és tájékozódó fóruma. Itt az igazgató megbeszéli a diákképviselőkkel a diákmozgalom aktuális feladatait, problémáit. A gyűlésen az iskolavezetőkön és a küldötteken kívül jelen lehetnek a nevelőtestület tagjai és minden érdeklődő diák is. A diákmozgalom irányítását az iskolai Diákönkormányzat önálló munkaterv alapján végzi, munkáját a diákmozgalmat segítő pedagógus koordinálja az osztályfőnökök és a tanárok segítségével. A diákönkormányzat rendszeres kapcsolatot tart fenn a tanárokkal és az iskolavezetéssel. A tanulókkal való kapcsolattartás érdekében az iskola vezetősége meghívást kap az Iskolai Diákönkormányzat megbeszéléseire, illetve a DÖK képviselteti magát azokon a fórumokon, értekezleteken, melyeken a jogait gyakorolhatja. Ennek részletes szabályozását az iskolai SZMSZ tartalmazza. A diákmozgalom fontos szerepet tölt be a diákélet szervezésében, lebonyolításában. Tagjai gondoskodnak a szabadidő hasznos eltöltéséről, képviselik diáktársaikat az őket érintő fórumokon, tanácskozásokon, élnek a diákönkormányzat Házirendben megfogalmazott jogosítványaival. Iskolánk tanulóinak lehetősége van az iskola faliújságjának, az iskolai Évkönyvnek, az iskolarádió műsorának és az iskolai honlap szerkesztésére. A tanulók folyamatos tájékoztatásának eszközét képezi az iskolai hangosbemondó. Az osztályfőnököknek és az érintett szaktanároknak tájékoztatási kötelezettsége van a hetenkénti tanári megbeszéléseken, információs értekezleteken elhangzottak tanulók számára történő továbbításában. A tanulók a szervezett formákon kívül 35

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja folyamatosan fordulhatnak véleményükkel, kérdéseikkel – a megkívánható formák megtartása mellett – szaktanáraikhoz, osztályfőnökeikhez, az iskolavezetéshez minden ügy megnyugtató rendezése érdekében. Az iskolai Diákönkormányzat kapcsolatot tart a városi és más iskolák diákszervezeteivel, tagjai – igazgatói engedéllyel, előzetes kikérő alapján – részt vehetnek a számukra hasznosnak ítélt városi és megyei rendezvényeken, fórumokon, továbbképzéseken, táborozásokon. 2.7.3

Az iskola és a Városi Középiskolai Kollégium kapcsolata

Iskolánk önálló kollégiummal nem rendelkezik, kollégiumot igénylő tanulóink a város kollégiumaiban nyertek elhelyezést. Minden, iskolánkba jelentkező és kollégiumot igénylő tanulónak biztosított az elhelyezés. A kollégiumokkal kialakított kapcsolatunk kitűnő, élő és naprakész. A jó kapcsolat érdekében mindkét oldal sokat munkálkodik. Kollégiumi nevelők iskolánk nevelőtestületi értekezletein, osztályozó konferenciáin – aktualitásnak megfelelően – részt vehetnek. Az iskolavezetés és a tantestület tagjai – elsősorban az osztályfőnökök – alkalmanként tesznek látogatást a kollégiumokban. Az iskolai Pedagógiai Program ismeretében készülnek a kollégiumi Pedagógiai Programok, így azok egymást szervesen kiegészítik. Az iskola éves ütemtervét megküldi a kollégiumoknak, ezzel segítve a kollégiumi programok zavartalanságát. 2.7.4

Az iskola külső kapcsolatrendszere

A társadalmi-gazdasági feltételek változásai, a felhasználók igényei egyre fokozottabban teszik szükségessé az iskola nyitottságát, külső kapcsolatainak bővítését. A kapcsolattartás fő célja az intézmény pedagógiai, szakmai munkájának folyamatos fejlesztése, az ehhez szükséges feltételek javítása, a helyi társadalomban elfoglalt helyének stabilizálása. Az iskolát külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek és a szakmai képzési vezetők az SZMSZ-ben meghatározott vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot külső szervekkel, az alábbi partnerekkel: 2.7.4.1 Az iskolai szakképzéshez kapcsolódó intézmények, gazdálkodó szervezetek 

Szakmai kamarák (Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Ügyvédi Kamara területi szervezetei). Az együttműködés területei: o A szakképző évfolyamon (évfolyamokon) az OKJ szerinti képzési irányok és szintek, valamint a képzés szakmai tartalmának meghatározásánál véleménycsere. 36

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja o Az összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése, az erre vonatkozó együttműködési megállapodások ellenjegyzése. A nyári szakmai gyakorlat képzési helyeinek felügyeletében való együttműködés. o A taniroda munkájának segítése (nyomtatványok, regisztráció). o Kamarai kiadványok (Kamarai Közlöny, szakmai anyagok) biztosítása az iskolának. o Részvételi lehetőség biztosítása a kamarai szakmai előadásokra, illetve a szakképzési központi programokra. o Kamarai képviselet a szakmai vizsgákon. 

Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja: o Munkatársai az iskola felkérésére tájékoztatják a végzős diákokat a pályakezdő munkanélküliek ellátási lehetőségeiről. o Tapasztalatcsere a 12-13. évfolyamosok munkaerőpiaci tréningjeihez.



Zala Megyei Cégbíróság: o Céginformáció szerzés lehetősége. o Tanirodai munka elősegítése. 2.7.4.2 2. Közoktatási intézményekkel  A város általános iskoláival: o Nyílt nap a nyolcadikosok számára. o Városi szervezésben az őszi Pályaválasztási Kiállításon tájékoztatás.  A város középiskoláival: o Zrínyi Miklós Gimnázium: a közös sportpálya használatában együttműködés, szükséges esetben egymás kölcsönös segítése (eszközök kölcsönadása, stb.) o Szakközépiskolák: tapasztalatcsere.  Kollégiumokkal: o Kölcsönös információszerzés.  Felsőoktatási intézményekkel (Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai

Kara,

Veszprémi

Egyetem,

Pécsi

Tudományegyetem,

Széchenyi

István

Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem): o Együttműködési megállapodás keretében szoros kapcsolattartás, kölcsönös információcsere. o Együttműködés pályázatokban.  Nem közoktatási intézményekkel: o Zala Megyei Pedagógiai Intézet (rendezvények, szaktanácsadás), 37

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja o Gyermekjóléti Szolgálat (kölcsönös tájékoztatás), o Zalaegerszeg művelődési intézményei (rendezvények, továbbképzések), o Hevesi Sándor Színház (bérletes előadások látogatása), o ÁNTSZ Egészségnevelési Csoportja: egészségvédelmi és felvilágosító osztályfőnöki órákon előadások tartása), o Helyi sajtó (iskolánkról szóló információk, híradások közzététele), o HUNGAST (diákétkeztetéssel kapcsolatos konzultációk), o Perfekt, PENTA UNIÓ oktatási társaságok (iskolarendszeren kívüli tanfolyamok közös indítása). 2.7.4.3

Vállalkozói szféra

Kiemelt fontosságúnak tartjuk az iskolánkat különböző formákban (szakképzési hozzájárulás, iparűzési adó, alapítványi befizetések, marketing- és szponzortámogatások) pénzügyileg támogató pénzintézetekkel, gazdálkodó szervezetekkel és magánszemélyekkel való kapcsolattartást. Azon túlmenően, hogy támogatásuk nélkül nem biztosíthatnánk a korszerű oktatás feltételeit, az iskolai munka tartalmi vonatkozásaiban is szükséges segítségük, információik, véleményeik és elvárásaik ismerete (taniroda működése, nyomtatványok dokumentumok, vállalati ismertetők beszerzése, szakmai gyakorlóhelyek biztosítása, végzős diákjaink munkába lépésének, elhelyezkedésének segítése). A kapcsolattartás különösen fontos eleme az összefüggő szakmai gyakorlatra kötelezett tanulók esetében gyakorlóhelyek biztosítása. Ennek érdekében – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – az iskolavezetés folyamatos kapcsolatot tart a tényleges és potenciális szakmai gyakorlóhelyekkel. Segíti regisztrációs kötelezettségük, valamint a szakmai gyakorlatra előírt tananyag oktatásának teljesítését. 2.8

A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata 2.8.1

Tanulmányok alatti vizsgák fajtái, vizsgára kötelezettek 2.8.1.1 Osztályozó vizsga:

Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, 

aki engedélyt kapott, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,



akinek hiányzása a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (7) bekezdésében előírt mértéket meghaladja és ezért nem osztályozható, amennyiben a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen, 38


aki vendégtanuló,



aki tanulmányait magántanulóként végzi.

Az osztályozó vizsgát a féléves vagy év végi osztályzat megállapításához az osztályozó konferenciát megelőző két héten belül kell letenni. Előrehozott érettségi esetén, az ahhoz szükséges osztályozó vizsgát 

a tavaszi érettségi vizsgaidőszakra vonatkozóan április 1. és 30. között,



az őszi vizsgaidőszakra vonatkozóan szeptember 1. és 30. között szervezzük. 2.8.1.2 Különbözeti vizsga:

Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, 

aki átvétellel tanulói jogviszonyt kíván létesíteni és előző iskolájában eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott,



aki – külön igazgatói engedéllyel – tanulmányait más tagozaton folytatja és előző tagozatán eltérő tanterv szerint tanult,



aki tanulmányait a 12. (13.) évfolyamon valamely tantárgyból emelt szinten kívánja folytatni és megelőzően azt csak középszinten tanulta.

A különbözeti vizsga időpontjáról az igazgató egyedi döntést hoz, melyről a vizsganap előtt három hónappal tájékoztatja a tanulót. Ha ez nem biztosítható, vagy rendkívüli esetben engedélyezheti a tanulmányok vizsgát megelőző, feltételes megkezdését. 2.8.1.3 Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha 

a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,



a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik.

A pótló vizsgát – igazgatói döntés alapján – az adott vizsganapon vagy az iskola által megszervezhető legközelebbi vizsganapon kell megtartani. 2.8.1.4 Javító vizsga: Javító vizsgát tesz az a tanuló, 

aki tanév végén – legfeljebb 3 tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,



aki osztályozó vagy különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, igazolatlanul távol maradt, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik.

Javító vizsgát tenni az igazgató által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31éig tartó időszakban lehet.

39

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja 2.8.2

Vizsgaforma, vizsgarészek, vizsgakövetelmények

Az egyes tantárgyakra vonatkozó részletes követelményeket, a vizsgarészeket, az értékelés rendjét az iskola helyi tanterve tartalmazza. 2.8.3

Jelentkezés a vizsgákra

A tanuló jelen szabályzat 2.8.1 pontjában meghatározott vizsgaidőszakok kezdőpontját megelőző harmadik héten, az iskola honlapjáról letölthető vagy a titkárságon igényelhető formanyomtatványon jelentkezhet vizsgára. Az igazgató – külön utasításban – ennél korábbi jelentkezési határidőt is előírhat. A diák, jelentkezését követően tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga). Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára: 

osztályzat megállapítás céljából a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő – a félév, illetve a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig illetve, ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követő 5 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál, aki az ezt követő 8 napon belül továbbítja a jelentkezést a kormányhivatalnak.



javítóvizsga céljából a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül (lásd: 20/2012.(VIII.31.) rendelet 73. §) kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához. 2.8.4



A vizsgák rendje

Az írásbeli vizsgák rendje: A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli vizsga maximális ideje tantárgyanként 60 perc. Egy vizsganapon legfeljebb három írásbeli vizsga szervezhető és köztük 10-30 perces szünetet kell tartani.



A szóbeli vizsgák rendje: A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával. A tagok közül – amennyiben ez az iskolában 40

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja foglalkoztatott

tanárok

szakképzettsége

alapján

biztosítható

–

legalább

kettőnek

rendelkeznie kell az adott vizsgatárgyra vonatkozó szakmai képesítéssel. A felkészülési idő tantárgyanként legalább 30 perc, a feleltetési idő pedig maximum 15 perc. 2.8.5

A vizsga eredmények meghatározása

Az írásbeli/szóbeli/gyakorlati vizsgarészek meghatározását, az elérhető maximális pontszámot az egyes tantárgyakra vonatkozó helyi tantervek tartalmazzák. A tanulók által a vizsgán elért összesített pontszámot az alábbiaknak megfelelően kell osztályzatra átváltani: %-ban kifejezett eredmény Osztályzat

Közismereti tantárgyaknál 90-100

Szakmai tantárgyaknál 90-100

Jó

75-89

80-89

Közepes

50-74

65-79

Elégséges

35-49

50-64

Elégtelen

0-34

0-49

Jeles

2.8.6

A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai

A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A vizsgázók kötelesek vizsgabeosztásuk szerint az előírt kezdési időpont előtt 10 perccel megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. 2.8.7

A vizsgák dokumentálása

A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni. A szülő, kérésére a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. 41

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja Ha a tanuló vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató iskola törzslapi bejegyzés céljából – a jegyzőkönyv másolatának megküldésével – értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a vendégtanulóként szerzett osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. 2.9

A felvételi eljárás és a tanuló átvételének szabályai Az iskola 9. osztályába az a tanuló vehető fel, aki az általános iskola 8. osztályát (vagy az

ennek megfelelő középiskolai osztályt) elvégezte, jelentkezési lapját az iskolába adta be és eleget tett a felvételi követelményeknek. Felvételi vizsga nincs, a felvételi rangsorolás a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi matematika, informatika, magyar nyelv és irodalom, történelem és egy tanult idegen nyelv tantárgyi eredményei alapján történik. Akinek nincs informatika osztályzata, annak a fizika tantárgy osztályzatát számítjuk be. (Pontegyenlőség esetén a rangsor elkészítésénél előnyben részesítjük az igazoltan halmozottan hátrányos tanulót, majd azt a jelentkezőt, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyén található.) A felvételről az iskola igazgatója dönt. Az iskola az induló osztályokra vonatkozó információkat, a felvételi követelményeket és eljárási rendjét honlapján, a nyílt napokon, a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. A beiratkozás rendje: 1.

Az iskola 9. osztályába felvett tanulónak személyesen vagy a szülő (gyám) útján kell beiratkozni.

2.

A beiratkozás idejét az iskola a felvételi értesítőben közli.

3.

Beíráskor a tanulónak be kell nyújtania az általános iskolai bizonyítványát (átlépőnek a középiskolai bizonyítványát) és be kell mutatnia a személyi igazolványát.

4.

A beírás tényét a tanuló felvétele alapjául szolgáló iskolai bizonyítványba be kell jegyezni.

5.

Az átvett bizonyítványt az iskola őrzi az új bizonyítvány kiállításáig.

6.

A beírás díjtalan.

7.

A beírás, vagyis a tanulói jogviszony létrejöttének napjától jár a tanulónak a diákigazolvány és az ehhez kapcsolódó kedvezmények (utazási kedvezmény, iskoláztatási támogatás, árvaellátás stb.).

42

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja 8.

A beiratkozáskor a tanuló (szülő) számára át kell adni az iskola hatályos Házirendjét, továbbá tájékoztatni kell a kötelezően választott tantárgyakról.

Az iskola lehetőséget biztosít – írásban benyújtott kérelemre – más középiskolából történő tanulói átvételre. Amennyiben a tanuló megelőző iskolájában más ágazaton folytatta tanulmányait, akkor az évismétlés nélküli átvételre csak 9-10.évfolyamon van lehetőség, és csak az igazgató által meghatározott tantárgyakból és időpontokban letett sikeres különbözeti vizsga esetén. Szakképzési évfolyamokra való beiskolázás az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben előírt iskolai végzettséghez és alkalmassági feltételekhez kötötten történik. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával rendelkező tanulók előzetes tanulmányai a vonatkozó jogszabályok alapján beszámításra kerülnek a komplex szakmai vizsgára való felkészítésbe. Szakképző

évfolyamokra

jelentkezhetnek

–

amennyiben

a

szakmai

és

vizsgakövetelményekben meghatározott alkalmassági feltételeknek megfelelnek – érettségi végzettséget szerzett, de szakmai érettségivel nem rendelkező tanulók is. Az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés számukra két tanév. Az a tanuló, aki a középiskola befejező évfolyamát elvégezte, bekapcsolódhat érettségire épülő szakképzésbe, de az érettségi végzettséget az első szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig meg kell szereznie. 2.10 A pedagógusok és az osztályfőnökök helyi feladatai 2.10.1

A pedagógus feladatai

Az iskola pedagógusai feladataik ellátása során gondoskodnak a tanulók személyiségének fejlődéséről, figyelembe véve egyéni képességeiket, eltérő adottságaikat, szociális és kulturális helyzetüket. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott, az adott tanévre szóló munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb konkrét helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: 

a tanítási órák előkészítése, a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak 15 munkanapon belül történő javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése,



a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



érettségi, szakmai, különbözeti, felvételi, osztályozó, javító és pótló vizsgák lebonyolítása,



a helyi tantervben meghatározott kísérletek – laboráns segítségével történő – összeállítása,



a tanulmányi versenyek lebonyolítása, a versenyszabályzatokban meghatározott módon a versenydolgozatok javítása, 43


tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális és sportprogramok szervezése,



megbízás

alapján

osztályfőnöki,

osztályfőnök

helyettesi,

munkaközösség-vezetői,

ifjúságvédelmi diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, 

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a jogszabály által előírt továbbképzési kötelezettségek teljesítése,



a tanulók felügyelete a tanítás megkezdése előtt és az óraközi szünetekben, és a tanítást követően az éves ügyeleti rend alapján.



az iskolai szabályzatok betartása és a tanulókkal történő betartatása,



az osztályfőnökök informálása a tanulókkal kapcsolatban észlelt problémákról, az osztályfőnökökkel való együttműködés a nevelési feladatokban,



iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösség szakmai feladatainak elvégzésében, a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



az elrendelt helyettesítési feladatok ellátása,



a nevelési-oktatási tevékenységhez kapcsolódó iskolai dokumentumok – különösen a Pedagógiai Program – készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



tanított tantárgyaira tanmenet készítés,



adminisztrációs feladatok ellátása: o az osztály- és csoportnaplók haladási részének folyamatos vezetése, o a tanulók érdemjegyeinek beírása a naplók osztályozó részébe, legkésőbb az érintett hónap utolsó munkanapjáig, o a tanulók osztályzatának lezárása, legkésőbb az osztályozó értekezlet napjának utolsó tanítási órájáig.



az iskola pályázati tevékenységében való részvétel,



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

44


az iskola éves munkatervében meghatározott és rábízott feladatok határidőben történő elvégzése. 2.10.2

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 

Az iskola Pedagógiai Programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Gondoskodik a szülői munkaközösség megalakulásáról és a Szülői Szervezetben való képviseletről. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát. Minősítési javaslatát – az osztályban tanítókkal történt előzetes egyeztetés alapján –, a nevelőtestület elé terjeszti.



Az iskolai éves munkatervnek megfelelően – illetve saját döntése vagy a szülők kérése alapján – szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: o nyomtatott/digitális osztálynapló folyamatos vezetése, o a haladási rész heti rendszerességel történő ellenőrzése, aláírása, o félévi és év végi statisztikai adatok összeállítása, o bizonyítványok átvétele, a munkatervben megjelölt határidőben történő megírása és kiosztása, o hiányzások igazolása, a heti összesítés elkészítése, o folyamatosan vezeti osztálya törzskönyvét.



A tanulói adatok egyeztetésében együttműködik az iskolatitkárral, akit folyamatosan értesít a tanulók adatainak változásától.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével/Gyermekjóléti Szolgálattal.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. 45


Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.



Az iskolavezetés irányításával részt vesz a tanulók számára előírt összefüggő szakmai gyakorlat és az 50 órás közösségi szolgálat teljesítésének megszervezésében.



Kijelöli a heteseket és megszervezi osztályára vonatkozóan a diákok által ellátott iskolai felügyeletet.



Ellenőrzi az osztály tantermének rendben tartását, tisztaságát, a hetes munkáját.

2.11 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 2.11.1

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Az iskola célrendszerében hagyományosan kiemelt feladat, amely az alábbi tevékenységi formákban jelentkezik: A tanórai tevékenységben: 

A tanulók differenciált foglalkoztatása, egyéni továbbhaladásuk elősegítése.



Az óratervben megjelölt tantárgyakból csoportbontás biztosítása.



Szakirányonként legalább 4 tantárgyból emelt szintű oktatás biztosítása az iskola helyi tanterve alapján, illetve továbbiaké városi szintű koordinációban.

A tanórán kívüli foglalkozások: 

Tantárgyi szakkör, önképzőkör, érdeklődési kör: a tanév elején a tanulói igények felmérése alapján indul bármely, az iskolában tanított tantárgyból. Célja a képességek egyéni fejlesztése, a tehetséggondozás, a tanulók tantervi anyagon túlmenő érdeklődésének kielégítése, a továbbtanulás elősegítése. Kiemelten fontos cél a nyelvtanulási lehetőségek fejlesztése, a második idegen nyelv felvételének biztosítása. Általában heti 1 vagy kéthetenként 2 órában kerülnek megtartásra, szakmailag felkészült tanár vezetésével. Indításukhoz legalább 12 jelentkező szükséges, ennél kisebb létszám esetén a működéshez az igazgató adhat engedélyt. Finanszírozásuk vegyes: részben alapítványi forrásból, részben szülői hozzájárulásból történik.



Kulturális diákkörök: az iskolai énekkar és az irodalmi színpad tehetséges tanulói a nemzeti ünnepek, a tanévnyitó és tanévzáró, a karácsonyi ünnep alkalmával, valamint a szalagavató

és

ballagási

ünnepségeken

közreműködnek

az

ünnepi

hangulat

megteremtésében. A tanév során munkájuk elsősorban az ezekre való felkészülést szolgálja. 46


A diákstúdió az iskolarádió napi rendszeres működtetéséről gondoskodik, az iskola életével összefüggő műsorok, hirdetések és zenei összeállítások sugárzásával.



Az Évkönyv illetve igény esetén diákújság megírására, szerkesztésére évente változó összetételű diákcsoport szerveződik. Résztvevői lehetőséget kapnak verseik, novelláik, rajzaik megjelentetésére.



Tanulmányi versenyek célja a tanulók tantárgyi, szakmai érdeklődésének fokozása, kiemelkedő teljesítményekre való ösztönzés. Az iskola tanulói rendszeresen bekapcsolódnak a versenykiírásban foglaltak szerint a megyei, területi és országos tanulmányi versenyekbe. Ezt megelőzően háziversenyek keretében választják ki az egyes munkaközösségek a továbbjutó tehetséges tanulókat.



Pályázatokon való részvétel: a munkaközösségek biztosítják, hogy a tanulók megismerjék az életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelő pályázati kiírásokat és segítik az ezeken való sikeres részvételt. Ily módon tanulóink évek óta eredményesen szerepelnek gazdasági tárgyú, történelmi, környezetvédelmi és kulturális pályázatokon.

2.11.2

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

Az iskola magas szintű követelményrendszere miatt a jó-jeles általános iskolai eredményt hozó tanulóknál előforduló jelenség, hogy nehezen állnak át az új tanulási módszereket, nagyobb önállóságot igénylő középiskolai munkára. Az első kudarcélmények miatt meghátrálnak, és a későbbiekben megelégszenek a gyengébb teljesítménnyel. A középiskola felsőbb évfolyamain pedig előfordul, hogy – főleg a hiányos önbizalom miatt – képességeiknél alacsonyabb szinten teljesítenek és ezért vagy lemondanak a továbbtanulásról, vagy olyan felsőfokú intézményeket választanak, amelyek könnyen teljesíthető felvételi követelményeket állítanak eléjük. E jelenségek megelőzése és kezelése érdekében fontos feladataink: 

A 9. évfolyamra bekerülő tanulók számára tanulásmódszertani ismeretek és tréningek tartása, amely nemcsak osztályfőnöki, de szaktanári feladat is.



Mivel az általános iskolákból hozott eredmények nem tükrözik pontosan a tanulók tudásszintjét, ezért azt a tanév elején – lehetőleg az első két hét folyamán – fel kell mérni azt.



A helyi tantervekben meghatározott követelményrendszerről, értékelési módokról, az egyes újonnan belépő tantárgyak jellegzetességeiről adott pontos szaktanári tájékoztatás.



Problémás, az osztályátlagot erősen alulmúló teljesítmény esetén az adott tantárgyból legalább egy félévre terjedő felzárkóztató foglalkozást kell szervezni, maximum 3 fős csoportban, heti egy órában. 47


Ha a felzárkóztatás sikertelen, akkor elemezni kell a sikertelenség okát. Szükség esetén lehetővé kell tenni a tanuló számára az iskolán belüli csoportváltást (pl. haladó szintről – kérésére – kezdő szintű csoportba helyezni), osztályváltást (szakirányváltást), illetve a szülővel és tanulóval megvitatni az iskolaváltás lehetőségét. Ebben a feladatban a szaktanár és osztályfőnök munkáját az iskolavezetés ezzel megbízott tagja segíti. 2.11.3

A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

Az intézménybe felvett tanulók között kimondottan ritkán fordul elő komoly magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermek, sőt közepes-enyhe nehézségekkel küzdőkkel is csak elvétve találkozhatunk. Néhány tanulónál azonban a szociális-családi háttérben gyakran váratlanul bekövetkező problémái (családi konfliktusok, a szülők válása, a csonka családban felnövekvők gondjai) okozhatnak olyan viselkedésbeli szimptómákat, amelyek kezelése az iskola feladata is. Ezzel kapcsolatos fő feladatok: 

a problémák minél korábban történő észlelése,



a kiváltó okok gondos feltárása,



a tanuló iskolai teljesítményének, viselkedésének fokozott figyelemmel kísérése,



a családdal való kapcsolatfelvétel és folyamatos kapcsolattartás,



egyénre szabott pedagógiai ráhatással a tanuló konfliktuskezelő, problémafelismerő és megoldó képességének, akarati személyiségjegyeinek fejlesztése, annak tudatosítása, hogy képes saját sorsát alakítani, életét formálni.

E tevékenységben fontos szerepe van az osztályfőnöknek, de szükséges, hogy pedagógiai célját és munkáját valamennyi, az osztályban tanító tanár ismerje, támogassa. Amennyiben a tanári kollektíva nem tud megbirkózni a feladattal, az ifjúságvédelmi felelős tanárhoz kell fordulni, aki megfelelő szakemberhez tanácsolja a tanulót. A magatartási nehézségek időbeli észlelését és enyhítését szolgáló tevékenységek: 

napi

folyamatos

kapcsolattartás

tanár-osztályfőnök-ifjúságvédelmi

felelős-iskola-

pszichológus- Gyermekjóléti Szolgálat, illetve a Nevelési Tanácsadó között, 

jól működő, szoros kapcsolatban levő, egymásra figyelő, baráti tanulói közösségek létrehozása, élő partneri kapcsolat az osztályközösség és az ott tanító tanárok között,



az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,



rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, szükség esetén családlátogatások,



a nyitott iskola megteremtésével a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló, vonzó iskolai programok szervezése (számítógéptermek, kondicionáló terem, sportlétesítmények, könyvtár, stb. délutáni használata, diákkörök működése). 48

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja Indokolt esetben a tanuló – tanköteles korú tanuló esetén a szülő – kérelmére az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló tanulmányait megszakítsa, vagy magántanulóként folytathassa. Ez esetekben is – előzetes igazgatói engedéllyel – joga van, hogy látogassa az iskola létesítményeit, teljes körű tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben. A magántanuló a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól mentesül. Tudásáról a szorgalmi időszak utolsó előtti tanítási hetében az iskola által szervezett osztályozó vizsga keretében az iskola tanáraiból álló bizottság előtt ad számot. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő foglalkozása: Iskolánk Alapító Okiratának 2013. ………….. módosításában határoztuk meg azokat a fogyatékossági típusokat, amelyek megléte esetén az iskola az érintett tanulók ellátásáról gondoskodik, illetve gondoskodni köteles. Fogyatékossági típusok

Alapító okiratból kellene átemelni pontosan



beszédfogyatékos,



a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,



a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,



látásfogyatékos.

Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell a munkát megszervezni: 

a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van,



szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése,



a tantestület segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segíti a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók

iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást. Az érintett tanulók szakszerű ellátására iskolánk együttműködik a Béke Ligeti Általános Iskola, Speciális Szakiskolával és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményével az alábbi tartalommal: 

az iskola sajátos nevelési igényű tanulóinak felkészítése az integrált oktatásra,

49


iskolánk pedagógusainak tanácsadás a sajátos nevelésű igényű tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatban,



a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni és kiscsoportos fejlesztése,



ezzel a tanulási folyamat segítése,



a korcsoporttal történő haladás lehetővé tétele,



a szakmai vizsgához/érettségihez szükséges elméleti tudás elsajátításának speciális módszerekkel történő elősegítése. Iskolánk a rendelkezésre álló szakvélemények alapján a sajátos nevelési igényű tanulók

körét évente, tanévkezdéskor átvizsgálja, és a Békeligeti Iskola pedagógusainak javaslata alapján összeállítja a fejlesztő csoportokat, megszervezi az egyéni és kiscsoportos foglalkozásokat. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókról és a velük kapcsolatos feladatokról az érintett osztályfőnökök és tanárok tudomást szerezzenek. 2.11.4

Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása

Az ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek: 

Az igazgató az iskola bármely – határozatlan időre kinevezett – pedagógusát megbízhatja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, továbbá biztosítja a zavartalan munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételeket (pl. telekommunikációs eszközök használata stb.).



Az iskola az ifjúságvédelmi és a diákönkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátására közös önálló helyiséget biztosít.



Biztosítja az értekezleteken, továbbképzéseken, előadásokon való részvétel lehetőségét.



Biztosítja és rendelkezésre bocsátja a munkájához szükséges jogszabályokat, rendeleteket, határozatokat.



A megfelelő munkahelyi fórumokon lehetőséget teremt az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, tennivalók, eredmények megbeszélésére.



Az iskolavezetés megfelelő órabeosztással biztosítja, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a tanulók rendelkezésére állhasson (fogadóórák kijelölésének lehetősége).



Az ifjúságvédelmi feladatok megoldásában részt vesz az iskola vezetése és minden pedagógusa. A tanulók és szüleik tájékoztatása:



A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, mikor, hol kereshető fel. 50


Tájékoztatni kell a tanulókat és szülőket, hogy különböző problémáikkal milyen iskolán kívüli gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.



Tájékoztatni kell a szülőket a gyermek érdekében való intézkedés kezdeményezéséről a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal.



A hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók családi körülményeinek felmérése érdekében családlátogatás kezdeményezése, erről a szülők értesítése. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai



Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol, mikor fordulhatnak hozzá.



Folyamatosan tájékozódik, információt gyűjt a tanulók életével, életvitelével kapcsolatos negatív körülmények vagy tendenciák, a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet (szociális, anyagi, egészségügyi, személyiségfejlődési, stb.) időben való felderítésére.



A körülmények, a helyzet tisztázása, megértése, jobb áttekintése érdekében felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, szükség esetén családot látogat.



Segít a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet javításában, megszüntetésében.



A gyermek jogainak megóvása, fejlődésének elősegítése érdekében megfelelő intézkedés megtételének kezdeményezése; az igazgató, a tanuló, szülei, a pedagógusok tájékoztatása.



A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakóhelye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál.



A gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal.



Ellátja a tanulók és szüleik tájékoztatásával kapcsolatos feladatokat (az előző pontban leírtaknak megfelelően).



Hatékony

segítséget

szenvedélybetegségek

nyújt

az

megelőzésére

iskola

egészségnevelési,

irányuló

programjának

egészségmegőrzési, kidolgozásához,

végrehajtásához. 

Segít a kábítószer-ellenes program kidolgozásában, megvalósításában.



A problémák sikeres és körültekintő megoldása érdekében összehangolja a pedagógusok munkáját.



Szükség esetén közvetítőként lép fel a tanulók és a pedagógusok, az intézmény vezetői között. 51


A prevenció keretében koordinálja az osztályfőnökök, a szakemberek (orvos, drogszakértő, rendőr, védőnő, pszichológus) és a kortárs segítők munkáját.



Segíti az intézményvezetőt irányító munkájában.



A Gyermekjóléti Szolgálat kérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, aktív tagja az észlelő – jelző rendszernek.



Nyilvántartást vezet a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókról.



A 20/2012.Emmi rendelet V. fejezet 51.§-nak megfelelően eleget tesz az iskola jelzési kötelezettségének a tanuló igazolatlan mulasztása esetén. 2.11.5

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Ahhoz, hogy az iskola eleget tehessen nevelési-oktatási célkitűzéseinek, s ezt valamennyi tanulója vonatkozásában megvalósíthassa, külön figyelmet kell szentelnie a valamilyen tekintetben hátrányos helyzetű diákjainak. Tanulóinknál a „hátrányos helyzet” csekély számban következik nehezen nevelhetőségből, az adottság, képesség hiányából, beilleszkedési zavarból vagy a családi légkörből. Jórészt tehát a család szociális helyzetében, szerény anyagiakban mutatkozik a többi tanulóhoz viszonyított hátrányos helyzet. Okai közt szerepel a szülők alacsony jövedelme, három vagy több gyermek a családban, nyugdíjas, beteg szülő, gyermekeit egyedül nevelő anya vagy apa, félárva tanuló. A hátrányos helyzet mielőbbi felderítésére törekszünk, hogy a lehetséges segítséget minden rászoruló megkapja. Ezzel kapcsolatos pedagógiai feladataink: 

A pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában,

a

tanulók

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

(anyagi,

szociális,

személyiségéből fakadó, stb.) megelőzésében, feltárásában, javításában, megszüntetésében. 

Szükség esetén informálja az ifjúságvédelmi felelőst, intézkedést kezdeményez (pl. gyermekvédelmi

támogatás

intézményén

belül

adható

kedvezmény

igénylése,

tankönyvsegély). 

Folyamatosan követi a hátrányos vagy veszélyeztetett tanulók helyzetének további alakulását.



A gyermek szociokulturális adottságainak, egyéni képességeinek, tehetségének, esetleges fogyatékosságának figyelembevételével segíteni kell a tanuló előrehaladását, felzárkózását, képességeinek kibontakozását.



A szociálisan hátrányos helyzetű, megfelelő tanulmányi eredményű tanulókat tájékoztatja az ösztöndíj-pályázat lehetőségekről. 52


A pedagógus törekedjen a tanuló szociális helyzetének valós feltárására.



A

tanulókkal

kapcsolatos,

előrehaladásukat,

fejlődésüket

lényegesen

befolyásoló

információkat az osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok együtt kezelik a hatékony előrelépés érdekében. A szociális hátránnyal küzdő tanulók segítésére az iskolának nem áll rendelkezésére önálló pénzügyi keret, ezért csak arra tud törekedni, hogy a központilag biztosított források igazságosan kerüljenek elosztásra: 

A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénylését – a családi élethelyzetek alapján – a gyermekek védelméről szóló törvény szabályozza.



Étkezési támogatást az igen csekély jövedelmű, illetve a három- vagy többgyermekes családok intézményi étkeztetést igénylő gyermekei kaphatnak.



Az önkormányzati tanulmányi ösztöndíjra olyan kiemelkedő tanulmányi munkát nyújtó diákok pályázhatnak, akik szintén kiskeresetű szülők gyermekei.



Ugyancsak ilyen feltételekkel támogatják a közalapítványok (pl. „Esélyt a tanulásra”, Bursa Hungarica) a közép- és felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányaikat folytatókat.

53


3 Az iskola helyi tantervének általános alapelvei 3.1

A választott kerettanterv, iskolai óratervek Az iskolában tanított valamennyi közismereti tantárgy helyi tanterve A kerettantervek

kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. számú mellékletében meghatározott szakközépiskolai kerettantervnek felel meg. A szakmai tantárgyak helyi tantervei a 14/2013. (IV.5) NGM rendeletnek megfelelően készültek. A fentiek alapján a két ágazat óratervei az alábbiak: Közgazdasági ágazat Heti óra hét

Magyar Történelem Idegen nyelv Matematika Művészetek(Ének) Ofői Testnevelés Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika Etika Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összesen

matematika nyelv informatika szakmai Összesen Összesen

9 évf. 4 2 3 3 1 1 5 2 0 2 2 0

10 évf. 4 2 3 3 0 1 5 2 2 1 1 1

3,5 2,5 31

4,5 2,5 32 Szabad sáv 1 1 0 1 2 1 1 1 4 4 35 36

Csoportbontás 37 37 37 32 9 10 11 12 évf. évf. évf. évf.

11 évf. 4 3 3 3 0 1 5 1 2 0 0 0 1 5 3 31

12 évf. 4 3 3 3 0 1 5 0 1 0 0 0 6 5 31

5 11

1 2 0 1 4 35

1 1 0 2 4 35

Csoportbontással 54

3 3

3 3

3 3

3 1,5

5 12

6 12

10 14,5

1 0 2 2 5 16

1 1 1 2 5 17

1 2 0 2 5 17

0,5 1 0 4 5,5 20

51

53

52

55

1

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja Heti időkeret Tehetséggondozás, felzárkóztatás SNI Összesen

57 4 1 56

Informatika ágazat Heti óra hét

Magyar Történelem Idegen nyelv Matematika Művészetek(Ének) Ofői Testnevelés Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika Etika Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Gépírás Összesen

matematika nyelv informatika fizika Összesen Összesen

9 évf. 4 2 3 3 1 1 5 2 0 2 2 0

10 évf. 4 2 3 3 0 1 5 2 2 1 1 1

3 2 1 31

2 4 1 32

Szabad sáv 2 2 1 2 1 0 4 35

4 36

57 3 1 57

12 évf. 4 3 3 3 0 1 5 0 1 0 0 0 5 6 0 31

4 2 12

8 2 15,5

2 0 1 1 4 35

2 1 1

2 1 1

4 35

55

58 1,5 1 57,5

Csoportbontás 37 37 37 32 9 10 11 12 évf. évf. évf. évf.

11 évf. 4 3 3 3 0 1 5 1 2 0 0 0 1 3 5 0 31

Csoportbontással Heti időkeret Tehetséggondozás, felzárkóztatás SNI Összesen

58 4 1 57

3 3

3 1,5

3 1,5

3 1,5

10

12

14,5

16,5

1 2 0

1 0 1

1 1 1

4 16

3 18,5

2 16,5

3 19,5

50 57 6 1 57

53,5 57 2 1 56,5

51,5 58 5 1 57,5

54,5 58 2 1 57,5

1

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja Iskolai szinten a finanszírozott órakeret lehetővé teszi összesen heti 8 óra felhasználását olyan tanulói tevékenységekre, mint például Évkönyvszerkesztés, honlap szerkesztés, énekkar, irodalmi színpad. 3.2

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának iskolai elvei

Az iskola valamennyi évfolyamán alkalmazott főbb elveink a tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásában: 

szerepelniük kell a hatályos Taneszköz jegyzékben,



legyenek tanulóközpontúak,



teljes egészében feleljenek meg a helyi tantervek alapvető célkitűzéseinek,



motiválják a tanulókat a tantárgy megtanulására,



fejlesszék a tanulók készségeit,



legyenek alkalmasak az önálló ismeretszerzésre, az otthoni felkészülésre,



legyenek az életkornak (14-20 év) megfelelőek,



egymásra épülő, 4 illetve az érettségit követő 2 évfolyamon keresztül használható tankönyvcsomagok legyenek,



több – valamennyi előző elvnek megfelelő eszköz esetén – döntési kritérium legyen a kedvezőbb ár.

Az iskolai szintű általánosan meghatározott elveket minden tantárgy helyi tantervében differenciáltan, a tárgy jellegének, óraszámának megfelelően alkalmazzuk. 3.3

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A választandó és választható tantárgyakat és heti óraszámaikat foglalják össze az alábbi

táblázatok: Magyar nyelv és irodalom

Történelem

Szabadon választott Kötelezően választott Szabadon választott Kötelezően választott Felzárkóz- Tehetség- Felzárkóz- Tehetség- Felzárkóz- Tehetség- Felzárkóz- Tehetségtatás gondozás tatás gondozás tatás gondozás tatás gondozás 9.évf. inf. közg. 10. évf. inf. közg. 11.évf. inf.

1 1 1 1 2

56

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja közg. 12. évf. inf. közg.

2

2

2

2 2

Matematika

Fizika

Szabadon választott Kötelezően választott Szabadon választott Kötelezően választott Felzárkóz- Tehetség- Felzárkóz- Tehetség- Felzárkóz- Tehetség- Felzárkóz- Tehetségtatás gondozás tatás gondozás tatás gondozás tatás gondozás 9.évf. inf. közg. 10. évf. inf. közg. 11.évf. inf. közg. 12. évf. inf. közg.

1 1

1 1

1 1 1 2

2

Angol

Német

Szabadon választott Kötelezően választott Szabadon választott Kötelezően választott Felzárkóz- Tehetség- Felzárkóz- Tehetség- Felzárkóz- Tehetség- Felzárkóz- Tehetségtatás gondozás tatás gondozás tatás gondozás tatás gondozás 9.évf. inf. közg. 10. évf. inf. közg. 11.évf. inf. közg. 12. évf. inf. közg.

1 1 1 1 2 2

2

2 2

2

Informatika/Testnevelés Szabadon választott

Szakmai tantárgy

Kötelezően választott

57

Szabadon választott

Kötelezően választott

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja Felzárkóz- Tehetség- Felzárkóz- Tehetség- Felzárkóz- Tehetség- Felzárkóz- Tehetségtatás gondozás tatás gondozás tatás gondozás tatás gondozás 9.évf. inf. közg. 10. évf. inf. közg. 11.évf. inf. közg. 12. évf. inf. közg.

2 2

2 2

2 2

2 2

A szabadon választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék,

melyik

pedagógusnál

szeretnék

tanulmányaikat

folytatni.

Amennyiben

a

tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust az órák megtartására. A választásukat –minden év május 20-áig – a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 3.4

Választható érettségi tantárgyak Az iskolában az öt kötelező érettségi tantárgyból – a tanuló választása esetén – közép- és

emelt szintű felkészítés is folyik. Ezek a tantárgyak: matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv és az ágazati képzésnek megfelelő szakmai tantárgy, melyből a tanulók magasabb követelmények szerinti érettségi vizsgát kötelesek tenni. További érettségi tantárgynak választható bármely, az iskolai helyi tanterve alapján tanult és teljesített tantárgy, amelyre vonatkozóan részletes érettségi követelmény készült. 3.5

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Értékelési rendszerünkben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege minden esetben korrigáló, segítő szándékú, tanácsadó és orientáló. Megvalósítása többféle módon történhet: 

A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből eredő – elsősorban a tanórán megjelenő – szabályozó típusú megnyilvánulások.



A közösen végzett tevékenységben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés. 58


Kiemelkedő teljesítményük egész közösség előtt történő értékelése (esetenként az iskola, illetve osztály közösségére káros hatással levő megnyilvánulások elmarasztalása).



A szaktanár és az osztályfőnök beszélgetése tanulóval, szülővel.



A tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzések, észrevételek, kiegészítések (különös alapossággal az érettségi tantárgyaknál).



Az osztályfőnökök értékelése – az osztályban tanító tanárok és az osztályközösség véleménye alapján – tanév végén a tanulók tanév során elért fejlődéséről, helyzetéről és a további előrelépéshez szükséges feladatairól. A számonkérés formái: 

szóbeli felelet,



írásbeli számonkérés (dolgozat, teszt, feladatlap),



kiemelt jelentőségű az egy-egy tananyagban szakaszhatárt jelentő témazáró összefoglalást követő írásbeli vagy szóbeli számonkérés,



a házi feladatok megoldása önálló munkavégzéssel (számonkérése történhet szóban és írásban),



az iskola helyi tantervei tartalmazzák tantárgyanként az írásbeli beszámoltatás formáit, rendjét, korlátait, az értékelésben betöltött szerepét, továbbá az írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elveit, korlátait. A tanulói teljesítmények osztályozása: Az eredményértékelés, annak számszerűsítése a közoktatás egészéhez illeszkedő ötfokú

osztályzással történik. 

Jeles érdemjegyet kap az a tanuló, aki a tananyagot (a tantárgyi követelményt) ismeri, érti, tudja, alkotó módon alkalmazza. Pontosan, szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál.



Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki a tananyagot ismeri, érti, tudja, alkalmazása során apróbb tévedések, bizonytalanságok tapasztalhatók.



Közepes érdemjegyet kap az a tanuló, akinek felületesebbek az ismeretei, a tananyag alkalmazásában kevésbé tud önállóan dolgozni, feleleteit tanári segítséggel alakítja ki. Kifejezőkészsége nehézkes, definíciói pontatlanok, hiányosak.



Elégséges az érdemjegye annak a tanulónak, aki csak a tantárgyi minimumot tudja, ismeretei hiányosak, felelete nem összefüggő. A tanult fogalmakat, összefüggéseket nem tudja alkalmazni.

59


Elégtelen érdemjegyet kap az a tanuló, aki az előírt tantárgyi követelményminimumot nem teljesíti.

Valamennyi tantárgy esetén a Pedagógiai Program 2.8.5 pontjának táblázatában meghatározott %-os eredményeknek megfelelően kell a tanulók témazáró dolgozatait osztályozni. Az értékelés általános rendje, elvei: 

Az egyes évfolyamok minden tantárgyában a munkaközösségek helyi tanterveikben pontosan meghatározzák a tantárgyi követelményrendszert – a követelményminimumot és az egyes osztályzatok eléréséhez szükséges teljesítményszinteket – a NAT, a kerettantervek, továbbá az érettségi vizsga általános és részletes követelményrendszere alapján.



A tantárgyak, osztályozott tevékenységek követelményeit minden új belépő tantárgy esetén tanév elején a szaktanárok előre közlik a tanulókkal.



A szaktanárok közlik a tanulókkal az osztályzatra történő számonkérés rendjét, formáit, időbeli ütemezését, valamint a félévi és tanév végi minősítés szempontjait (tantárgyi tudás, tantárgyhoz való viszony, két értékelés közötti fejlődés, hanyatlás).



A tanulók minden tantárgyból félévenként a heti óraszámnak megfelelő, de legalább két érdemjegyet kapnak, a félév során egyenletes, időarányos, folyamatos terhelésben.



A tanulók érdemjegyeiről rendszeresen értesítjük a szülőket. Az osztályfőnök legalább 2 havonként ellenőrzi az érdemjegyek pontos vezetését.



A tanév végi osztályzat az egész tanévi tanulói teljesítményt értékeli, tükrözi; lényegesen nem térhet el a tanítási év során adott érdemjegyek átlagától.



A tanulók írásban munkájuk külső alakjára nem kapnak külön osztályzatot. A dolgozatok külalakját, rendezettségét az egyes tantárgyaknál kapott érdemjegy kialakításánál veszik figyelembe a szaktanárok a képesítő vizsga követelményének megfelelően.



A gyógytestnevelésben résztvevő tanulók osztályzatot nem kapnak.



Ha a tanuló adott tantárgyból a jeles szintet is meghaladó, kiváló teljesítményt nyújtott a tanévben, bizonyítványába "Szaktárgyi dicséretet kapott.....................tantárgyból" záradék kerül.

3.6

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Mivel a helyi tantervek követelményrendszerében meghatározott kompetenciák csak

folyamatos, alapos otthoni felkészüléssel sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, a szabadnapokra – a nyári szünet kivételével –, az iskolai szünetekre írásbeli és/vagy szóbeli házi feladatot kapnak. Ezek konkrét megvalósítását és korlátait az egyes tantárgyak helyi tanterveiben határoztuk meg, az alábbi általános elvek betartásával: 60

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja  a terhelés legyen folyamatos és egyenletes, a kitűzött feladatok feleljenek meg a helyi tantervek célkitűzéseinek,  a kiszabott házi feladatok mélysége és mennyisége feleljen meg a tanulók életkorának,  szolgálják a tanulók készségeinek fejlesztését,  a tanulókat (versenyre készülőket, a tantárgy iránt aktívan érdeklődőket, felzárkóztatásra szorulókat) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. 3.7

A tanulók magatartásának és szorgalmának, jutalmazásának értékelési elvei 3.7.1

A magatartás és szorgalom értékelése

A magatartás és szorgalom osztályzatokat – az osztályközösség és az osztályban tanító szaktanárok véleményének figyelembe vételével – az osztályfőnök állapítja meg az alábbi elvek alapján: Magatartás: Példás: 

Tanórai magatartása példamutató. Tanáraival, és általában a felnőttekkel szemben tisztelettudó, iskolatársaival udvarias.



Az önmagával szembeni igényesség külső megjelenésében és használt hangnemében is tükröződik.



A Házirend tanulókra vonatkozó szabályait teljes egészében betartja.



Az adott félében írásos fegyelmi büntetése, igazolatlan mulasztása nem volt.



Tanuláshoz való viszonya – képességeihez mérten – példamutató. Tantárgyi bukása nem lehet.



Véleményalkotását, tetteit őszinteség, becsületesség, segítőkészség jellemzi. Pozitív emberi tulajdonságaival jó hatást gyakorol a közösségre.



Közösségi megbízatást szívesen vállal, kezdeményezéseivel és munkájával a közösség érdekeit szolgálja.



Képességeihez mérten öregbíti iskolája hírnevét különböző szintű rendezvényeken, versenyeken, vetélkedőkön. Jó:



Tanórai

magatartásával

nincs

különösebb

összességében kedvező benyomást kelt.

61

probléma.

Megjelenése,

viselkedése


A Házirend tanulókra vonatkozó szabályait betartja. Súlyos fegyelmi büntetése nincs (maximum osztályfőnöki fokozat), illetve egy alkalommal lehet igazolatlan mulasztása.



A tanuláshoz való viszonya általában jó. (Bukás esetén – kivételesen – az egyéb feltételek megléte esetén a tanuló magatartása lehet jó.)



A közösségbe beilleszkedik, a viselkedési normákat betartja, de közömbös a szabályok ellen vétőkkel.



Feladatokat önként csak elvétve vállal, de kapott megbízásait lelkiismeretesen teljesíti. Változó



Közösségi feladatokat nem vállal, a rábízottakat is kelletlenül vagy hiányosan teljesíti. Közömbös a közösséget érintő kérdésekben, nem vállalja a közösség pozitív érdekei melletti állásfoglalást.



Minden vonatkozásban felületes, tanulmányi munkáját nem képességeinek megfelelően végzi.



Súlyos vagy többszöri kisebb vétséget követett el az adott félévben a Házirend szabályai ellen. (Például egynél több alkalommal igazolatlan óra) Fegyelmi büntetése maximum igazgatói fokozat.



Külső megjelenése, hangneme, stílusa kifogásolható.



Hibáit nem ismeri el, illetve magatartásán nem igyekszik helyes irányban változtatni. Rossz:



Fegyelmezetlen tanuló. Negatív hangadó, aki bomlasztóan hat a közösségre.



A tanórai munkát viselkedésével rendszeresen hátráltatja.



Tanáraival, diáktársaival szemben meg nem engedhető hangot használ, külső megjelenése is rendetlen.



Kirívó vétség elkövetése miatt fegyelmi büntetése elérte a tantestületi fokozatot.



Ismételt figyelmeztetés ellenére javulási szándékot nem mutat. Szorgalom: Példás: 

Az a tanuló, aki képességeihez mérten (családi körülményeit is figyelembe véve), maximális teljesítményt nyújt – a tantárgyak döntő többségéből.



Rendszeresség, pontosság, aktivitás jellemzi munkáját.



Ha az átlagosnál jobb képességű, a tananyagon kívül is bővíti ismereteit.



Valamilyen tantárgyból kiemelkedő eredményt ér el (iskolai vagy magasabb szinten). Jó: 62


Az a tanuló, aki a kötelező anyag elsajátításában egyenletes szorgalmú.



Esetleges gyengébb feleletei után látszik a javulás.



Kötelességtudása minden tárgyra – képessége szerint – kiterjed.



Figyel az órán, de tanórai aktivitásával nem tűnik ki. Változó



Az a tanuló, aki kötelességei teljesítésében nem rendszeres, csak ismételt figyelmeztetésre hajlandó elvégezni feladatait.



Szorgalma elmarad képességeitől, s egyes tantárgyakat teljesen elhanyagol.



Ha félévkor vagy év végén valamilyen tárgyból hanyagsága miatt elégtelen osztályzatot kapott, szorgalma maximum változó lehet. Hanyag



Az a tanuló, aki az órákra rendszeresen készületlenül jön.



Az órákon nem figyel.



Feladatait többszöri figyelmeztetés ellenére is hiányosan, pontatlanul vagy egyáltalán nem teljesít.



Hanyagságával hátráltatja a tanulmányi munkát, két vagy ennél több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.



Nagyfokú nemtörődömség, igénytelenség, passzivitás jellemzi munkamorálját. Az egyes minősítések után felsorolt jellemzők közül több együttes megléte szükséges az

adott osztályzathoz. Természetesen egyénenként lehetnek "átcsúszások" a példás és a jó, a jó és változó stb. között a felsorolt tulajdonságoknál. Ilyen esetekben különösen nagy szükség van az osztály, az osztályfőnök segítő szándékú, a tanuló érdekét, jellemfejlődését szolgáló, együttes mérlegelés alapján születő minősítés megállapítására. A tanulói teljesítmények részletes – tantárgyspecifikus – értékelési rendszere a helyi tantervekben szerepel. 3.7.2

A tanulók jutalmazása

A tanulásban, sportban, közösségi munkában kiváló eredményt elért tanulók illetve tanulócsoportok elismerésben, jutalomban részesülhetnek. Jutalmazásban, elismerésben részesíthetők: 

az iskola egyes tanulói,



a

tanulók

különböző

csoportjai:

szerveződött csoportok diákkörök. 63

osztályok,

valamilyen

tevékenységre

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja A jutalmazás, elismerés alapjai: 

kiváló tanulmányi eredmény,



példamutató magatartás,



közösségért végzett magas fokú tevékenység,



tanulmányi-,

sportversenyeken,

pályázatokon,

vetélkedőkön,

kulturális

seregszemlén elért szép eredmény, 

az iskola hírnevét öregbítő minden egyéb kiemelkedő tevékenység.

A jutalmazás, elismerés kezdeményezése, odaítélése: 

jutalmazásra az iskola minden dolgozója és tanulója javaslatot tehet a jutalmazandó tanuló osztályfőnökénél vagy az igazgatónál,



a jutalom odaítélésénél osztályfőnöki szintű dicséretnél az osztályfőnök, igazgatói dicséretek esetén – az osztályfőnök véleményének meghallgatása után – az igazgató, ennél magasabb fokú dicséreteknél a nevelőtestület dönt.

A jutalmazás fokozatai: 

A tanulmányi munkában elért eredmények esetén: o szaktanári dicséret: az egyes tantárgyakból elért kimagasló teljesítmény esetén „Szaktárgyi dicséretet kapott ………..tárgy/ak/ból” bejegyzés kerül, félévkor az ellenőrzőbe és osztálynaplóba, tanév végén a bizonyítványba és a törzskönyvbe, o osztályfőnöki dicséret: kimagasló általános tanulmányi eredmény esetén „Kiemelkedő tanulmányi munkájáért osztályfőnöki dicséretben részesült” bejegyzés kerül ellenőrzőbe/bizonyítványba és osztálynaplóba/törzskönyvbe, o igazgatói dicséret: az osztályfőnök javaslatára a 10. osztálytól, csak tanév végén adható. A bizonyítványba és törzskönyvbe „Kiemelkedő tanulmányi munkájáért igazgatói dicséretben részesült” bejegyzés kerül.



Közösségi munkáért: o osztályfőnöki dicséret: tanév közben, illetve félévkor és tanév végén, o igazgatói dicséret: 10. osztálytól a tanév végén, o a bejegyzés szövege (ellenőrzőbe és naplóba vagy bizonyítványba és törzskönyvbe):

„Kiemelkedő

közösségi

dicséretben részesült”. 

Egyéb (kulturális, sport, stb.) tevékenységért: o osztályfőnöki dicséret, o igazgatói dicséret, o az előző pontban leírtnak megfelelően. 64

munkájáért

osztályfőnöki/igazgatói


Versenyeredményekért: o iskolai szintű egyéni vagy csapatverseny I. helyezéséért, városi egyéni verseny IIII., csapatverseny I. helyezéséért írásbeli osztályfőnöki dicséret jár, o megyei egyéni verseny I-III., csapatverseny I. helyezéséért, országos egyéni verseny 11-20. helyezéséért, illetve csapatverseny 6-10. helyezéséért írásbeli igazgatói dicséret jár, o országos egyéni verseny 1-10. helyezéséért, csapatverseny 1-5. helyezéséért nevelőtestületi dicséret jár.



Általános dicséret (példamutató kötelességteljesítésért): Ha a tanuló tanulmányi munkájáért dicséretre érdemes, szorgalma példás és ezen kívül még az előző három pont valamelyikére is jogosult, akkor általános dicséretben részesül. Fokozatai: o osztályfőnöki, o igazgatói, o nevelőtestületi. A bejegyzés szövege „Példamutató kötelességteljesítéséért osztályfőnöki/ igazgatói/ nevelőtestületi dicséretben részesült.” A nevelőtestületi dicséretről a tanuló megkapja a nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvi kivonatát.



A jutalmazás eszközei: o oklevél (versenyeredményekről), o könyvjutalom, o Csány- plakett, o kollektív jutalmazás lehetősége: a legmagasabb tanulmányi átlagot elért osztály(ok) igazgatói dicséretben részesül(nek) és az iskolai alapítvány döntésének megfelelően pénzjutalmat kaphatnak.

3.8

A tanulók esélyegyenlőségét biztosító intézkedések Az esélyegyenlőségi intézkedések célja: Iskolánk

pedagógiai

szegregációmentességet,

az

céljainak egyenlő

megvalósításakor bánásmód

elvének

biztosítja

tanulói

érvényesülését.

A

körében

a

közoktatási

szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása mellett hangsúlyos feladatként kezeli az esélyegyenlőség előmozdítását, a hátrányos helyzetű tanulók kiemelt segítését.

65

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja Az intézményi Esélyegyenlőségi terv elemzi a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, továbbá a veszélyeztetett illetve potenciálisan veszélyeztetett tanulók helyzetének alakulását és meghatározza e csoportok esélykompenzációját elősegítő célokat és eszközöket. Az esélyegyenlőség biztosítása és elősegítése érdekében kitűzött intézményi feladataink: 

Az egyenlő elbánás és az egyenlő hozzáférés biztosítása a Pedagógiai Programban meghatározott nevelési és oktatási szolgáltatások körében.



Az esetleges szegregációs és szelekciós mozzanatok időben történő észlelése, veszélyének kiszűrése.



A hátrányokkal küzdő tanulók kiemelt figyelemmel kísérése, számukra olyan támogató eszközök, módszerek keresése, melyek bevezetésével javulnak iskolai eredményeik, továbbtanulási és munkavállalási esélyeik.



Tanulóink esélyegyenlőségi kultúrájának, toleranciájának és szolidaritásának változatos pedagógiai eszközökkel való fejlesztése. A tanulási esélyegyenlőség érvényesítése: Az iskolai dokumentumok használata során érvényesülnek a tanulói, gyermeki jogok és a

tanulási esélyegyenlőség. A dokumentumokban azonosíthatók a NAT-ban kiemelt kompetenciák, a bennük foglaltak alkalmasak azok fejlesztésére. Azonosíthatók az általuk követett szaktudományi és tantárgypedagógiai paradigma, illetve műveltségkép. Segítik a differenciált tanulást, a sajátos nevelési igényű tanulói csoportok fejlesztését. Kellően nyitottak a továbbfejlesztésre, az adaptív felhasználásra. Az iskolai nevelés-oktatás közös értékeit hangsúlyozzuk és alkalmazzuk tanítási óráinkon: 

emberi jogok,



nemzeti és etnikai kisebbségi jogok,



a nemek közötti egyenlőség,



lelkiismereti szabadság,



az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása,



a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok,



esélyegyenlőség megvalósulása,



más népek történetének, hagyományainak, kultúrájának, szokásainak megismerése. Az esélyegyenlőség megvalósítását biztosító feladatok Az elmúlt évtized adatai alapján iskolánk az országos és a városi átlaghoz képest is kedvező

helyzetben van: a hátrányos helyzetű tanulók aránya 5-7%, a halmozottan hátrányos helyzetűeké 66

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja pedig csak ezrelékben mérhető. Hasonló a helyzet a lemorzsolódó, illetve évfolyamismétlő tanulókkal: több év átlagában is csak 1-1 diák nem tudja teljesíteni a követelményeket. Évfolyamonként 1-2 diszgráfiás és/vagy diszlexiás tanuló fordul elő. A fentiekben azonos az is, hogy ezek az arányok évről-évre növekvő trendet mutatnak. Hasonló a helyzet a bejárók arányának alakulásával, amely az öt évvel ezelőtti 50% körüli arányról 2012-re már 60% fölé növekedett. A valós képhez tartozik, hogy a HH/HHH tanulók jogszabálynak megfelelő statisztikai létszámán túl több tanulónk is kiemelt figyelemre szorul szociális háttere miatt, például a család csonkasága, illetve a zavaros családi helyzet miatt. Iskolánkban kimondottan magas a könnyített vagy gyógytestnevelésre járó, illetve felmentett tanulók aránya (15-20% között mozog). Magántanulói jogviszony létesítése – több évtized óta is – csak elvétve fordult elő. Az iskolai helyzetképből adódó feladataink: 

A HH és HHH körbe tartozó tanulók tanév elején, az osztályfőnökök által történő felmérése. A tanév során pontos, naprakész nyilvántartás vezetése, a változások figyelembevételével.



A tanulók teljesítményének, iskolai magatartásának és szorgalmának fokozott figyelemmel kísérése, ami az osztályfőnök koordinálásával valamennyi szaktanár feladata. Az osztályfőnökök erről félévkor és év végén jelentésük részeként beszámolót készítenek.



Az érintett tanulók személyiségfejlesztésében nagy hangsúlyt kell helyezni az életkori sajátosságaiknak

megfelelő

tanulásra

ösztönző

motivációs

rendszer

fejlesztésére,

megerősítésére, továbbtanulásra késztető attitűd kialakítására. Az osztályfőnökök erre vonatkozó konkrét javaslataikat éves munkaterveikben rögzítik. 

A tanulók családjával, kollégiumi elhelyezés esetén a nevelőtanárral való kapcsolattartásnak az iskolai átlagot meghaladó rendszerességűnek kell lenni. A folyamatos kapcsolattartás a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve jegyzői védelembe vett tanuló esetén ki kell terjednie az ifjúságvédelemi felelős bevonásával a Családsegítő Szolgálatra is.



A tanulók számára a törvényi kedvezmények biztosítása: o kedvezményes menzai étkeztetés, o ingyenes tankönyvvel való ellátás (lehetőleg tulajdonba adás, de ha a források ezt nem teszik lehetővé, úgy könyvtárból való kikölcsönzés útján).



A jogszabályban meghatározott kedvezményeken túl törekszünk olyan többletforrások feltárására, amelyekből a tanulókat további támogatásban tudjuk részesíteni. Ennek eszközei: o pályázatfigyelés, illetve iskolai segítségnyújtás a sikeres pályáztatásban (pl. országos és megyei tanulói ösztöndíjpályázatok), 67

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja o nevezési díjhoz kötött tanulmányi versenyeknek a befizetés alóli mentesség biztosítása, o a

Pedagógiai

Programban

nem

szereplő iskolai

alapszolgáltatásokon

túli

költségtérítéses rendezvényeken mentesség adása. Középtávon keresni kell a megoldást, hogy az iskola mellett, annak nevelési céljait szolgáló alapítvány Alapító Okiratának módosításával, esetleg új alapítvány létrehozásával a rászoruló tehetséges tanulók alkalmi vagy rendszeres támogatásban részesülhessenek. 

Legalább szinten kell tartani a tanulók számára biztosított alapszolgáltatásokat: o délutáni sportköri órák tartása, o iskolai és osztályszintű kulturális és sportrendezvények szervezése (gólyabál, szalagavató, mozimaraton, stb.), o délutáni és lyukasórás számítógépterem teremhasználat internethozzáféréssel, o az iskolai könyvtárból a középiskolai tanulmányokhoz szükséges könyvek, szótárok tartós kikölcsönzésének lehetősége.

3.9

A NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciák A helyi tantervek készítésénél és oktató munkánk során az alábbi kulcskompetenciákat

érvényesítjük: 

Anyanyelvi kommunikáció o fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezése és értelmezése, o helyes és kreatív nyelvhasználat, o hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban írásban, o megfelelő szókincs, nyelvi funkciók ismerete.



Idegen nyelvi kommunikáció o hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség, o szókincs, funkcionális nyelvtan, szóbeli interakció, o fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése különböző tevékenységi formákban, o nyelvterületnek megfelelő kultúrák megértése, ismerete.



Matematikai kompetencia

68

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja o matematikai készségek, gondolkodás, elvonatkoztatás és a logikus következtetés fejlesztése, o matematikai modellek alkalmazása (képletek, struktúrák, grafikonok, táblázatok), o alapvető elvek és törvényszerűségek felismerése. 

Természettudományos kompetencia o a természeti jelenségek és folyamatok értelmezése, azok várható kimenetelének jelzése, o természeti világ alapelveinek, a tudományos fogalmaknak, módszereknek az ismerete, o technikai kompetencia - a megszerzett tudás alkotó alkalmazása, o műszaki kompetencia (emberi tevékenység okozta változások megértése, a fenntartható fejlődés közösségi felelőssége), o környezettudatosságra nevelés (fenntartható fejlődés, környezetünk értékei).



Digitális kompetencia o az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata, o információ felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása, cseréje, o kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül, o számítógépes alkalmazások ismerete, azok felhasználási lehetősége az egyéni és közösségi élet során (ismeretszerzés, -gyűjtés, -feldolgozás), o információk kritikus felelősségteljes alkalmazása.



Szociális és állampolgári kompetencia o harmonikus életvitel, közösségi beilleszkedés, o a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, o közügyekben való aktív részvétel, o viselkedési és magatartási szabályok megértése elsajátítása, o aktív állampolgárrá válás (megfelelő beállítottság, motiváltság), o demokráciára nevelés, o egyenlőség, alapvető emberi jogok ismerete és tisztelete, o személyes és szociális jólét – saját fizikai és mentális feltételeinek egészség ismerete.



Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia o kínálkozó lehetőségek megragadása, kihívások felismerése, 69

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja o kreativitás, újítás és kockázatfelmérés és – vállalás, o a mindennapi életben, a munka világában fontos képességek, készségek: tervezés, szervezés, irányítás, o etikus magatartás, o gazdaság működésének megértése, eligazodás a pénz világában. 

Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség o nemzeti és egyetemes kulturális örökség tudatosítása, o művészetszeretet, nyitottság, érdeklődés, o esztétikai megismerés, élmények és érzések kreatív kifejezése, o az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének megértése, o a közízlés alakítása.



A hatékony, önálló tanulás o kitartó tanulás, saját tanulás megszervezése, szükségletek és lehetőségek, felismerése, o

saját képességek felmérése, erős és gyenge pontok a tanulásban és tudásban,

o

motiváció fenntartása, tanulási célok – figyelem összpontosítás,

o

saját tanulási stratégia kialakítása,

o

nyitottság az új tanulási lehetőségekre.

70

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programja

Recommend Documents