A családon belüli erőszak jogi fogalmának alakulása Magyarországon:

CSAT- projekt Megvalósítás / Tematika P1 Pedagógusokra (Pedagógusok, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) irányuló program elem 1. rész A párkapcsolati erőszak fogalma, előfordulása, hazai és nemzetközi statisztikai adatok, jogi szabályozások Időtartam: 1 tanóra A családon belüli erőszakról nincs egységes definíció, ám a jelenség ismertetőjegyei alapján egyértelműen meghatározható ez az erőszak-típus. A családon belüli erőszak egyik eleme, hogy a bántalmazott és a bántalmazó mindig ismerik egymást, leggyakrabban családi, vagy intim viszony köti-kötötte össze őket. Másik eleme az erőszakos magatartás, vagy annak előkészülete, vagy kísérlete a bántalmazó részéről. A különböző definíciók eltérő módon határozzák meg, hogy mikor beszélhetünk családon belüli erőszakról: hogy egyszeri bántalmazás már elegendő-e ennek megállapításához, vagy az erőszaknak többször kell előfordulnia, esetleg huzamosabb ideig. Az Egyesült Államok- beli Nők Elleni Erőszak Hivatalának meghatározása szerint: ,,családon belüli erőszakról beszélhetünk, ha egy kapcsolatban az egyik fél erőszakos magatartást alkalmaz a másik féllel szemben, azért, hogy ezáltal a partnert hatalmában tartsa és felette ellenőrzést és uralmat gyakoroljon." / http://www.justice.gov/ovw/domestic-violence letöltés dátuma: 2014.10.15./

Az Egyesült Királyság, Gyermek és Család Segítő és Támogató Szolgálat meghatározása szerint: „Bármely eset, ami ellenőrzést, kényszerítést, fenyegetést hordoz magában azon 16 év feletti emberek között, akik intim kapcsolatban vannak, vagy voltak, vagy családtagok. Nemre és szexuális beállítottságra való tekintet nélkül.” / https://www.gov.uk/domestic-violence-and-abuse letöltés dátuma : 2014.10.15./

A családon belüli erőszak jogi fogalmának alakulása Magyarországon: A családon belüli erőszak „jogi fogalmát”az Országos Rendőr- főkapitányság 13/2003. (III.27.) számú intézkedése tartalmazza, amely szerint a családon belüli erőszak az egy háztartásban élő személyek, illetve hozzátartozók, a volt házastársak, élettársak, gyermekvédelmi intézményen nevelkedő kiskorúak között megvalósuló, vagy őket a felsorolt személyek cselekménye által érintő, az intézkedésen felsorolt bűncselekmények és szabálysértések. Sajátosságként említhető az, hogy abban a közegben fordul elő, amely méltóságot, egyenlőséget, anyagi biztonságot, pszichikai támaszt, emocionális kötődést kellene, hogy jelentsen a család minden tagja számára.

(Kemény

Gábor: A családon belüli erőszak jogi prevenciója és büntetése a magyar jogrendszerben in: Emlékkönyv Irk Albert Egyetemi Tanár Születésének 120. Évfordulójára (Szerk: Korinek László – Kőhalmi László – Herke Csongor), Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata, Pécs, 2004, 85.)

A jelenleg hatályban lévő jogszabály 2013.07.01-től : A Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló 2012. évi C. törvény XX. Fejezete (A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények) 212/A . §-a: 212/A. § (1) Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít, b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség[et követ el, és] miatt két évig terjedő szabadság-vesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére rendszeresen követ el a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. § (2) bekezdése szerinti becsületsértést, bűntett miatt három évig, b) a 164. § (3) és (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Kapcsolati erőszak elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető. Megjegyzendő egyébként, hogy Európában sem egységes a szabályozás e téren, a különböző jogrendek természetszerűleg különböző – nyilván az adott társadalomra szabott – jogi modellekkel kísérleteznek. Franciaországban, Lengyelországban vagy Portugáliában például a nemzeti büntetőtörvény sui generis bűncselekményként szabályozza a családi erőszakot, a Benelux államokban, Írországban és Németországban részben a családi erőszakkal foglalkozó önálló törvényekkel, részben pedig különböző törvények koherenciájában kívánják a fellépést hatásosabbá, gyorsabbá tenni. A magyar modell ez utóbbi megoldáson alapul. (Alföldi Ágnes Dóra: A családon belüli erőszak megítélése és megelőzésének eszközei a magyar és az európai uniós jogban, http://jesz.ajk.elte.hu/alfoldi47.html letöltés dátuma : 2014.10.15.)

A Partner elleni erőszak: Készült, Tóth Olga : A családon belüli, partner elleni erőszak c. tanulmánya alapján A kifejezés azért „partner” és nem „nők” elleni erőszak, mert kutatások bizonyítják (1.) hogy nők körében szinte ugyanakkora a párkapcsolati bántalmazás, mint a férfiak körében. Az is jól látszik ezekben a kutatásokban, hogy a bántalmazás a kapcsolaton belül sokszor kölcsönös. A partner kifejezés ugyanakkor azért is fontos, mert előfordulhat bántalmazás azonos nemű párkapcsolatokban is. Fontos kiemelni azonban, hogy amikor olyan módszerekkel történt az adatgyűjtés, mint pl.: bírósági akták, orvosi adatok, abban az esetben jóval magasabb volt a nők száma az „áldozati oldalon”, mint fordítva. 1

Heady-Scott-Vaus 1999 Headey, B.–Scott, D.–de Vaus, D.: Domestic violence in Australia: Are women and men equally violent? Australian Social Monitor, 2. évfolyam, 3. szám. 1999. július.),( Straus, M.: Physical assault by wives, a major social problem. In Gelles, R. –Loseke, D. (szerk.): Current Controversies on Family Violence Newbury Park. 1993, Sage Publication.

Az USA-ban rendelkezésre álló adatok szerint a bántalmazók közel 85%-a férfi. Hazánkban hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatai között 70–30 százalék volt a nők, illetve a férfiak aránya. Párkapcsolati erőszak esetén – a nemzetközi felmérések szerint - a bántalmazók mintegy 2-7 százalékban nők.( 2.) Kijelenthető tehát, hogy a párkapcsolati erőszak terén a nők veszélyeztetettebbek. A párkapcsolati erőszakot egyébként igen nehéz globálisan mérni, mivel a világon különböző szocio- kulturális okokból társadalmanként igen eltérő ennek a témának a megítélése. A vizsgálatok összehasonlítása csak egy adott társadalmon belül az időről időre történő vizsgálatok mentén érdemes. Ezek az összehasonlítások azt mutatják, hogy az elmúlt 20 évben a világon mindenhol csökkent a partner elleni erőszak. A párkapcsolati erőszak típusai:  Fizikai bántalmazás  Szexuális bántalmazás  Lelki bántalmazás  Viselkedés kontrollálása A laikus közvélemény gyakori tévhite, hogy a férfiak elsősorban a fizikai bántalmazást részesítik előnyben, míg a nők kb. ugyanolyan arányban alkalmazzák az erőszakot lelki területen. Ezt azonban nem támasztják alá a kutatások, sokkal jellemzőbb, hogy a különböző erőszakformák általában együtt járnak. (Morvai Krisztina: Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog. Budapest, 1998,Kossuth Kiadó.)

A partner elleni erőszak hat elméleti modellje: 1. A szociális társadalom elmélet (social learning theory) szerint az ember saját gyermekkori családjában tanulja meg, hogy hogyan „kell” viselkednie egy férjnek, feleségnek vagy éppen gyereknek. Az, akit gyerekkorában vertek a szülei, vagy éppen tanúja volt annak, hogy a szülei konfliktusokat agresszívan kezeltek, maga is megtanulja ezt a viselkedést és ennek a viselkedésnek az igazolását is. Így felnőtt korában maga is könnyebben kerül bántalmazó kapcsolatba, akár férfi, akár nő az illető. Ezek szerint a családon belüli erőszak intergenerációs kapcsolata kimutatható és a mindig újratermelődő erőszak visszavezethető az elkövetők és áldozatok gyerekkori tapasztalataira. 2. A szociális helyzet és a megbirkózási képesség elmélete (social situatoin/stress and copyng theory) szerint a családon belüli erőszakot két fő tényező okozza. Egyrészt, hogy a családban olyan elsősorban szociális, anyagi helyzettel kapcsolatos stresszhelyzet alakul ki, amelyre nincs a családtagoknak megfelelő küzdelmi stratégiájuk. Tipikus példa az alacsony jövedelem, a szegénység, ami, ha látszólag megoldhatatlan helyzetet teremt, kiváltja az erőszakot. Ezt erősítik a kulturális normák: az egyén egy erőszakra épülő, illetve erőszakos normákat sugalló társadalomban megtanulja, hogy a konfliktusok leghatékonyabb megoldási eszköze maga az erőszak. 3. A rendszerelméleti magyarázat (general systems theory) szerint:

2

Németh Eszter: Hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények 2012, KSH, Forrás: http://www.ksh.hu/szamlap/eletunk.html ; letöltés dátuma: 2014.07.18. ; Kuszing Gábor – dr. Spronz Júlia – dr Wirth Judit: Szakmai módszertani útmutató a párkapcsolati erőszak elleni hatékony fellépésre NaNe-PATENT, Budapest, 2012, 77.o.)

A családtagok elleni erőszak általában nem valamiféle egyéni patológia eredménye, hanem a család, mint rendszer működéséből adódik. A család, mint társadalmi rendszer működése során kiváltja, fenntartja, növeli, vagy éppen csökkenti az erőszakot. A rendszerelméleti modell arra törekszik, hogy leírja azt a mechanizmust, amely az erőszak használatát jellemzi és azokat az interakciókat, amelyek az erőszakot kiváltják. 4. Az erőforrás elmélet (resource thory) szerint: Valamennyi társadalmi intézmény, így a család is tartalmazza a tényleges erőszak, kényszer vagy erőszakkal fenyegetés bizonyos fokát. Minél több erőforrással (szociális, anyagi, személyes) rendelkezik valaki, annál inkább keresztül tudja vinni akaratát a csoporton belül. Ha tehát valaki sok erőforrással rendelkezik, az kevésbé szorul rá arra, hogy az erőszakot nyíltan alkalmazza, dominanciáját így is elfogadják a többiek. Azonban ha pl. a férjnek alacsony az iskolázottsága, nem keres eleget, nincsenek olyan képességei, hogy tekintélyt érjen el a családban, úgy „kénytelen” lesz az erőszakhoz folyamodni, hogy domináns szerepét fenntarthassa. 5. A csere- elmélet (exchange/social control thory) szerint: A költség-haszon dimenziójában magyarázza az erőszakot. Eszerint, ha nagyobb a „jutalom” a partner bántalmazása esetén, mint amekkora a „ráfordítás”, akkor megéri ehhez a viselkedéshez folyamodni. Ha tehát az erőszakos viselkedés kulturális elfogadottsága, esetleg támogatottsága nagy, viszont a várható büntetés, egyáltalán a felelősségre vonás esélye kicsi, akkor az emberek egy része ehhez a viselkedéshez fog folyamodni. 6. A patriarchatus elmélet (patriarchy theory) szerint: A férfiak hagyományos, családon belüli patriarchális uralmával és a nők alárendelt szerepével magyarázza a családon belüli erőszakot. Ebben az esetben az erőszak kifejezetten hatalmi kérdés, hiszen a családban a nők alárendelt szerepe mintegy előhívja az erőszakot. Az elmélet szerint, tehát maga a társadalom hívja elő és tartja fenn a családon belüli erőszakot. Az elméletek közül a legelfogadottabb, leginkább tesztelt elmélet a tanuláselmélet, azonban a rendelkezésre álló adatok igen csekélyek és megkérdőjelezhetőek, mert nem tudható, hogy a személyek életében az erőszak megtörténtekor megnőtt-e a stressz- faktorok száma. A bántalmazási ciklus kör modellje:  feszültség növekedésének a szakasza,  akut bántalmazási periódus,  mézeshetek, vagy nászút időszak, melyben a bántalmazó fogadkozik, hogy „megjavul”, és csak most az egyszer bocsássunk meg még neki. Statisztikai adatok: Statisztikai adatok az EU-ban: A nők 33%-nak volt része fizikai és/vagy szexuális bántalmazásban 15 éves kora óta, ez 62 millió nőt jelent. 22%-uk ezt a bántalmazást a partnerétől szenvedte el. 5%-ukat megerőszakolták. 43%.-ukat ért olyan pszichés bántalmazás a jelenlegi, vagy korábbi partnereik által, úgy, mint: nyilvános megaláztatás, a ház elhagyásának megtiltása, bezárás, pornófilm nézésére kényszerítés, veréssel fenyegetés.

33%-nak volt része fizikai és/vagy szexuális bántalmazásban gyermekkorában, felnőtt által 12%-nak volt része szexuális bántalmazásnak gyerekkorában, ebből 50%-nak olyan felnőttől, akit nem ismert. 18%-nak volt része zaklatásban (stalk = követés, osonás, figyelés) 15 éves kora óta, 5%-nak az elmúlt 12 hónapban, ez kb. 9 millió nő. 21%-uk mondta, hogy ez a „stalking” több, mint 2 évig tartott. 11% kapott olyan – nem kívánatos - emailt, vagy sms-t amiben szexre kérték fel őket. A 18-29 éves korosztály 20%-a vált kiber-zaklatás (cyber-harassment) áldozatává. 55%-uk vált szexuális zaklatás áldozatává (harassment = zaklatás), az áldozatok 32%-át a zaklatás a munkahelyén érte (főnök, munkatárs, ügyfél). Az áldozatok 67%-a nem jelentette a fizikai/szexuális/pszichés bántalmazást a rendőrségnek, ha a bántalmazó a partnere volt. (Forrás: http://fra.europa.eu/en/press-release/2014/violence-against-women-every-day-andeverywhere letöltés dátuma: 2014.07.18.) Statisztikai adatok Magyarországon: Magyarországon – a Belügyminisztérium által Drogprevenciós Munkacsoportnak megküldött tájékoztatója szerint - 2012-ben közel 5916 hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményt regisztrált az igazságügyi statisztika, ebből 4273 párkapcsolati jellegű cselekmény volt. (Forrás: dr. Bődi Judit osztályvezető Belügyminisztérium Jogszabályelőkészítő és Koordinációs Főosztály Koordinációs és Statisztikai Osztály, 2014. augusztus 21.) (Összehasonlításként: 2011-ben a regisztrált visszaélés kábítószerrel bűncselekmények száma 5989, forrás: 2012-es ÉVES JELENTÉS az EMCDDA számára Nemzeti Drog Fókuszpont, 93.odal; http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/EMCDDA_jelentes_2012.pdf)

CSAT-projekt Megvalósítás / Tematika P2 Pedagógusokra (Pedagógusok, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) irányuló program elem 2. rész A párkapcsolati erőszak jelenség befolyásolásának módjai, a prevenció lehetőségei A jelenség megelőzésének lehetőségei A párkapcsolati erőszak jelenségének összetettsége miatt széleskörű, szakágak közötti együttműködésre van szükség, amelyben a különféle beavatkozási stratégiák egymást erősítik a köztudatformáló, felvilágosító média kampányoktól, áldozatsegítést célzó szabályozásokon át, az iskolai szintéren megvalósuló szociális- és érzelmi készségfejlesztésekig.(lásd: A Miniszterek Bizottságának R (2002) 5. sz. ajánlása; WHO: Preventing intimate partner and sexual violence against woman, 2010.) Fontos megjegyeznünk, hogy nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy mely programok lehetnek hatásosak a párkapcsolati erőszak közötti erőszak megelőzésére, mindazonáltal a szociális készségfejlesztés, a problémamegoldás, az erőszakmentes kommunikáció, a konfliktuskezelés, érzelmi készségeket fejlesztő iskolai programok úgy tűnik, hogy képesek mérsékelni a későbbi párkapcsolati erőszakot. (WHO: Preventing intimate partner and sexual violence against woman, 2010 36-43 o.) A szociális készségfejlesztés elméleti, módszertani háttere Szociális képességek és készségek A szociális kompetencia meghatározásának sok változata ismert, a legelterjedtebb felfogás szerint a szociális kompetencia különböző szociális készségek együttes birtoklása. A szociális készségek meghatározásakor a legtöbben Trower és mtsai definíciójára hivatkoznak: „A szociális készségek azok a reakciók, amelyek képessé teszik az embert arra, hogy egy adott szociális interakción belül elérje kívánt célját, mégpedig oly módon, hogy az szociálisan elfogadható legyen, és ne mások kárára történjék.” (Zsolnai Anikó: A szociális készségek fejlesztésének lehetőségei gyermekkorban IN: Magyar Pedagógia 94. évf. 3–4. szám 293 oldal) Az angol szakirodalomban döntően a szociális készség (social skill) kifejezéssel találkozunk. A készségeket sokszor a szociális kompetencia (social competence) szinonimájaként használják, vagy összevonják a két kifejezést (social skill competence). Mindazonáltal jól látszik, hogy a szociális készségek a szociális képességek (social ability) mint átfogó kategóriák elemei (a képességek az öröklött és a tanult komponensek szerveződéseinek tekinthetők). (Kasik László: A szociális kompetencia fejlesztésének elmélete és gyakorlata IN: Iskolakultúra 2007/11-12, 21-37 oldal) Argyle 1983-as tanulmánya szerint a szociális kompetencia olyan képességek és készségek birtoklását jelenti, amelyek lehetővé teszik, hogy szociális kapcsolatainkban a kívánt hatást elő tudjuk idézni és elsősorban a kommunikációs képesség hatékony működését hangsúlyozza. Az Argyle, Trower és Bryant által 1978-ban kidolgozott SST-módszer (Social Skill Training) mindenekelőtt a szociális magabiztosság fejlesztését tűzte ki célul. (Kasik, 2007)

Pikó Bettina szerint a kompetencia az egyéni és társas készségek használatának hatékonyságát jelöli az életproblémák megoldására késztető helyzetekben. A szociális kompetencia hiányában az egyén csoporthelyzetben könnyen elbizonytalanodik, önbizalma alacsony és önértékelése deficites lesz, nem hisz abban, hogy mások, így a kortársai elfogadják, és szeretni fogják. Ugyanakkor éppen a serdülőkort jellemzi az autonomia- igény és a szülőktől való függetlenségi törekvések, amikor az identitásformálódás során új kapcsolati struktúra alakul ki, azaz átformálódik a szülőkkel és a kortársakkal való kapcsolat, a kortársak egyre fontosabbá válnak. (Pikó Bettina: Csoporthatások a serdülők identitásformálódásában, kapcsolati struktúrájában és egészség-magatartásában Pszichoterápi 2004/1 sz. 16-22 o; 16, 19 oldal) Az egészséges személyiségfejlődés a szociális és egyéni kompetenciák magas szintjét biztosítja. Az egyéni készségfejlesztés elsősorban a problémamegoldás, stresszkezelési- és konfliktusmenedzselési készségeket foglalja magában. „Segíti az életproblémák megértésében, döntéshozatalban, a célok kitűzésében, az önkontroll fejlesztésében, az agresszió és a frusztráció megértésében és kezelésében.” (Pikó Bettina: A serdülőkori egészségmagatartás pozitív pszichológiai megközelítése IN: Demetrovics Zsolt – Urbán Róbert – Kökönyei Gyöngyi (szerk.): Iskolai egészségpszichológia L’Harmattan, Budapest, 2007. 73- 89oldal; 86 oldal) A szociális készségek fejlesztése többek között olyan elemeket foglaln magában, mint például az asszertivítás (azaz a határozott, de nem agresszív fellépés), és a hatékony kommunikáció készsége. Pikó tanulmányában Zins nyomán rámutat arra, hogy az egészségtudatosságot erősítő programoknak a konkrét ismeretátadáson túl a szociális készségfejlesztéseket, érzelmi nevelést is érinteni kell. (Pikó, 2007. 86-87. o.) Eszköztár prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez című, prevenciós szakembereknek szóló kézikönyv a társas készségek fejlesztését kifejezetten hatékony program elemnek tartja. A kézikönyv szerint „Az életvezetési készségek” magában foglalja a Társas készségek fejlesztését (Eszköztár prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez. Drogfokuszpont, Budapest, 2012.;, 25. oldal) Főbb fejlesztési koncepciók 1.) megfigyelhető viselkedés változását célul kitűző programok (behaviorista szemlélet) 2.) A viselkedésváltozás kognitív megközelítése 3.) A humanisztikus szemlélet 4. A fejlesztés integratív szemlélete A szociális készségfejlesztés két leggyakoribb módszerei: 1.) DSST,a direkt szociális készség tréning (Direct Social Skills Training) 2.) SCT, a szociális kognitív készség tréning (Social Cognitive Training) Vizsgálatok szerint a tiszta SCT-módszer az általános iskolásoknál a legkevésbé hatékony, ugyanakkor a valós életben való hatása miatt sokat adhat az iskoláknak. Azok a diákok, akik a szociális probléma megoldására és empátiára irányuló tréningeken vettek részt, sokkal jobb

kapcsolatokat tudtak teremteni a mindennapokban. Tapasztalatok szerint, az SCT- és DSSTmódszerek akkor vezetnek a legjobb eredményre, ha kombináljuk őket! (Iskolapszichológia 26) Fontos probléma ugyanakkor, hogy a komplex fejlesztéseknek – és a fejlesztések egészét nézve is – csak kis része foglalkozik a serdülőkorúakkal pedig Manger, Eikeland és Asbjornsen szerint3 a többszempontú (kognitív-szociális) fejlesztések éppen ebben az életkorban szükségesek leginkább, hiszen például a fluid intelligencia ebben az életkorban éri el maximumát. Az általuk kifejlesztett program legfőbb célja  az együttműködés,  az érdekérvényesítés,  az önszabályozás és  az empátia fejlesztése problémahelyzetek elemzésével. Szintén gyakorlati problémaként nevesíthető, hogy az egyébként gyakran használt szerepjáték témái sokszor nem elég életszerűek, ezért ezek megtervezésére különös figyelmet kell fordítani vagy a problémahelyzeteket az osztály mindennapi életéből érdemes meríteni, ilyen értelemben ezek már nem is szerepjátékok. (Lásd még Mangler –Eikeland – Asbjomsen, 2003) Célcsoport életkori körülhatárolásának indokoltsága Felvinczi Katalin Az iskola lehetőségei az egészségfejlesztésben című tanulmányában rámutat arra, hogy az iskolát kitüntetett prevenciós színtérnek kell tekintenünk.” A színtérmegközelítés lényegi sajátosságai az Ottawai Charta általi egészségfejlesztés definiciójában is felismerhetők: Az egészségfejlesztés célja, hogy az egyének, közösségek képessé váljanak az egészség feletti kontroll megszerzésére annak érdekében, hogy javuljon az egészségi állapotuk és az életminőségük. „A színtér-programok az Ottawai Chartában megfogalmazottak nyomán jöttek létre. Az a felismerés tükröződik bennük, hogy az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén felelőssége, nem pusztán az egyéni készségektől és jártasságoktól függ, hanem jelentős szerepet játszanak társas, társadalmi, ökológiai tényezők is. A színtér ebben az értelmezésben egy olyan „hely”, ahol az egyén otthon van, ahol a probléma is „otthon van”, és ahova az előzőekből adódóan a beavatkozást is el kell juttatni. Tehát a színtér programok eltérően a rizikócsoportos megközelítéstől, a természetes „élőhelyen” találják meg célcsoportjukat, az egyének természetes, organikus társas kapcsolataiba ágyazottan fejtik ki hatásukat. A színtér programok ilyen értelemben alacsonyküszöbű beavatkozásoknak is tekinthetők, hiszen nem támasztanak érdemi elvárásokat a programban, szolgáltatásban részt vevőkkel szemben, az intervenciók egyik elsődleges célja, hogy érdemben legyen képes megszólítani a célközönséget, a cél közösséget.” Felvinczi úgy fogalmaz, hogy egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az iskola nem a „nagybetűs életre” készít fel, hanem az élet maga. Bár az iskola 3

Mangler, T., Eikeland, O. és Asbjornsen, A. (2003): Effects of training on pupil’s social skills. Research in Education, 7, 17–29.

alapvetően az ismeretátadás funkcióját hangsúlyozza, ugyanakkor a mindennapok gyakorlatában – akarva-akaratlan – alapvető szociális technikák elsajátítása folyik. E szociális technikák a személyközi kapcsolatok alakulásának-alakításának mintáit teremtik meg. (Felvinczi Katalin: Az iskola lehetőségei az egészségfejlesztésben IN:Máté Zsolt- Szemelyácz János: Az Iskolai szociális munka kézikönyve, INDIT, Pécs, 2009 42-58 oldal, 43-44 o.) Ilyen értelemben az iskolai színtéren megjelenek a párkapcsolatok, itt szövődnek az első szerelmek, diákszerelmek, tehát a személyközi kapcsolatok kezelésében, a párkapcsolati erőszak megelőzésében kitüntetett helye van. A középiskolában az iskolai kortárscsoport szocializációs szerepének növekedése és a család nevelő hatásának csökkenése egyre erőteljesebb, ezzel egyidejűleg a párkapcsolatok is egyre fontosabbá válnak, a diákok jelentős részénél megkezdődnek az első együtt járások. A párkapcsolat, mint téma iránti érdeklődésük egyre erősebb (Posta János – Molnár Dániel: A dél-dunántúli általános- és középiskolás fiatalok attitűdváltozásainak komplex vizsgálata című tanulmányra Germ Humán Sz Bt, 2009) emellett gondolkodásukban is érettebbé válnak, ekkorra alakul ki a felnőttekre is jellemző ún. formális műveleti gondolkodás, ekkor jelenik meg az erkölcsi gondolkodás ideologikus módja, az elvont morális kategóriák megértése (pl.: igazság, egyenlőség, méltóság). (lásd még: Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH): A Korhatár Bizottság besorolási eljárásának szakmai szempontjai, 2011) Az egyéni készségek mellett a szociális készségek fejlesztése serdülőkorban kiváltképp aktuálissá válik, mivel a serdülőkori identitásformálódás talán legfontosabb eleme a társas kapcsolati háló átformálódása. (Pikó, 2007 87 o) A komplex fejlesztéseknek – és a fejlesztések egészét nézve is – csak kis része foglalkozik a serdülőkorúakkal. Manger, Eikeland és Asbjornsen (2003) szerint a többszempontú (kognitív-szociális) fejlesztések azonban éppen ebben az életkorban szükségesek leginkább, hiszen például a fluid intelligencia ebben az életkorban éri el maximumát. (Kasik László és Kelemen Rita: A szociális kompetencia fejlődésének és fejlesztésének elméleti alapjai) Mindezek azt mutatják, hogy érdemes erre az időszakra időzíteni a programot. Dr. Buda Béla egy tanulmányában rámutat, hogy az iskola maradt szinte az egyetlen intézmény, ahol a gyerekre irányuló hatások szabályozhatóak ráadásul az iskolai színtéren megvalósuló prevenciós, egészségfejlesztő programok „bejáratódtak”, elfogadottak a célcsoport számára, így a célcsoport elérésének feltételei viszonylag jól biztosítottak. (Buda Béla (2000): Iskolai mentálhigiéné - álmok, dilemmák, lehetőségek. In: Kézdi Balázs (szerk.): Iskolai mentálhigiéné tanulmányok. Pro Pannonia K.A., Pécs, 13 – 32.) Az iskolai programok mellett szólnak – a korábban idézet WHO ajánláson túl – azon érvek is, hogy a jelenség nagyságrendjében vetekszik a droghasználat problémájával (lásd visszaélés kábítószerrel és párkapcsolati erőszak rendőrségi adatai fentebb)4 így érdemesebb szélesebb célcsoport elérésére törekedni, figyelembe véve azt, hogy így az esetleges stigmatizáció is hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményből párkapcsolati jellegű: 4273 visszaélés kábítószerrel bűncselekmények száma: 5989 4

elkerülhetővé válik. Bár a tankötelezettségi kor Magyarországon csökkent ezzel együtt az oktatási, nevelési intézményekben a fiatalok még mindig nagy számban elérhető 5k és az adott intézmény partnerségének kialakításával bent is tarthatók a programokban (fontos körülmény, hogy az iskolai hiányzások aránya is csökkenőben van). Néhány általános megfontolás Az iskolai interaktív programok (pl. amelyekben vitázni kell), amelyeket főként valamilyen speciális populációjú iskolákban valósítanak meg, hatásosabbnak bizonyultak, mint a nem interaktív programok. (Iskoláskorúaknak szóló prevenciós programok IN: http://drogfokuszpont.hu/bevalt-gyakorlatok-portalja/prevencio/iskola/ letöltés dátuma: 2014.06.29) Kettős csoportvezetés további előnyeit lásd még: Rudas János: Delfi örökösei Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2001., 97-98. oldal A csoportfoglalkozásokon strukturált gyakorlatokat6 használunk, amelyeknek játékossága, feszültségoldó és örömszerző jellege mellett elsődleges célja, hogy a fiatalok számára elősegítse a téma feldolgozását, megértését, az ismeretek elsajátítását, a problémák megoldásának keresését, a készségfejlesztést, az erősebb én-bevonást és összességében csoportmunka gördülékenységét. A program Nemzeti Alaptantervben (10/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) nevesített kulcskompetenciák közül elsősorban Szociális és állampolgári kompetencia (ezen belül hatékony kommunikáció) fejlesztését segíti, továbbá számos általános képesség fejlesztéshez járulhat hozzá, így: Családi életre neveléssel összefüggésben a felelős párkapcsolat kialakításának képessége az Erkölcsi nevelés vonatkozásában mértéktartás, együttérzés, segítőkészség; az Állampolgárságra, demokráciára nevelés kapcsán az erőszakmentesség, Önismeret és társas kultúra fejlesztése alatt érzelmek hiteles kifejezése; és Testi és lelki egészségre nevelést illetően társas viselkedés szabályozása, konfliktuskezelés továbbá káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése

5

lásd még Európai drogprevenciós minőségi standardok Nemzeti drog Fókuszpont, 2012, 103 oldal a csoportvezetők feladatkijelölő, viselkedésszabályozó, megtervezetten a célra irányuló beavatkozása a „strukturálás”, amely valamilyen gyakorlat, játék, feladatmegoldás kezdeményezésében valósul meg , mindezek végső soron a foglalkozáson behatárolják a résztvevők viselkedési lehetőségeit, így szolgálva az elérni kívánt fejlesztési célokat.(Rudas 2001, 103-104 oldal) 6

CSAT- projekt Megvalósítás / Tematika P3 Pedagógusokra (Pedagógusok, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) irányuló program elem 3. rész Szenvedélybetegség, függőség, ártalomcsökkentés, drogok fajtái és drogjog Időtartam: 1 tanóra Mitől függ, hogy egy adott szer legális vagy illegális? 

Kulturális hagyományok



Adott ország drogpolitikája



„Veszélyesség”, illetve az okozott negatív hatásoktól független

Bio-pszicho-szociális ártalmak, hatások  Idői dimenzió (rövid- ill. hosszútávú hatás)  Fizikai, biológiai  Pszichológiai  Szociális (társadalmi, családi, munkahelyi, iskolai) (Rácz József: Addiktológia- Tünettan és intervenciók, SOTE Bp. 2004., 60.old-63.old.)

A korábbi addiktológiai fogalmak: Abúzus: a szer visszaélés-szerű használata. Az abúzus egyfajta rossz bánásmód, ami jogilag és erkölcsileg elítélő kifejezés arra a negatív következményekkel járó cselekményre, amikor valaki önző módon más kárára, vagy saját kárára visszaél valamivel,- valamivel vagy valakivel tiltott módon bánik, helytelenül használ. Kábítószer-használat estében szorosan összefügg a függőséggel. Dependencia: függőség (fizikai és pszichikai). Miután a szervezet hozzászokott a droghoz, már a „normál” működéséhez van szüksége az adott szerre. A droghasználat az esetek többségében nem jelent függőséget, és ha kialakul, akkor is gyakran átmeneti jellegű. Azt gondoljuk, hogy minden függőség elsősorban lelki eredetű – így kialakulásában fontos szerepet kap az az állapot, ahogy a világot megéli az egyén, ahogyan a kábítószer hatása alatt van. A függőség kialakulásában a szer hatóanyagánál és annak hatásánál sokkal komolyabb

szerepe van az életformának, a céloknak, ill. célnélküliségnek, a szerhasználattal kapcsolatos szórakozási formáknak, a baráti társaságnak. (Rácz József: Addiktológia- Tünettan és intervenciók, SOTE Bp. 2004., 16.old - 18.old.) Ártalomcsökkentés: gyakorlati beavatkozások összefoglaló neve, amelynek célja a kábítószer-fogyasztás okozta egyéni, és makro szintű egészségügyi, szociális és gazdasági károk mérséklése. Az ártalomcsökkentő programok hozzájárulnak a fertőző betegségek terjedésének, illetve a bűnözés vagy a halálozás emelkedésének megakadályozásához. (alacsonyküszöb) (Rácz József: Addiktológia- Tünettan és intervenciók, SOTE Bp. 2004., 160.old -168.old.) Tolerancia: Az emberi szervezet a rendszeresen használt drogot- szert tolerálja, megszokja. Az idő múlásával egyre nagyobb dózist kell bejuttatni a szervezetbe ahhoz, hogy ugyanazt a hatást tudja a szer elérni. Az adagok emelésével a függőség egyre erősebbé válik. Megvonás: A szerhasználó az adott, megszokott adagját nem kapja meg, nem jut hozzá, ez komoly fizikai tünetekkel (rosszullét, hányinger- hányás, hasmenés, ájulás, remegés) jár. Maga a fizikai tünetek legrosszabb esetben is egy hét- 10 nap alatt megszűnnek (fontos a szakszerű ellátás, orvosi- egészségügyi jelenlét szükséges!). Maga a pszichés megvonás, sóvárgás sokkal tovább tart – amikor az egyén sóvárog a szere után, kívánja azt akár még évekkel az utolsó használat után is. Ez gyakran összefügg adott lelki állapottal, sikerélményekkel, életvezetés nehézségeivel. Jelenleg a DSM V. újítása, hogy nem abúzusról és függőségről beszél, hanem szerrel összefüggő és addiktív zavarokról, és ezen belül állapít meg különböző súlyosságokat: enyhe (2 v. 3 kritérium), mérsékelt (4 v. 5 kritérium), súlyos (6 v. több kritérium). (Abraham M. Nussbaum, M.D.: DSM-5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve, Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2013, 159 -193. oldal)

Kémiai szerek fajtái (fizikai függőségek) 

Ópiátok (máktea, heroin, morphium, ópium)



Depresszánsok („kábító-szerek”: nyugtatók, altatók, szorongásoldók, alkohol)



Stimulánsok („pörgetők”: speed, ecstasy, kokain, crack, koffein, nikotin)



Hallucinogének (cannabis, LSD, „varázsgombák”, meszkalin, PCP, oldószerek, „kiskertünk hallucinogénei”)



GHB



Designer drogok (MDPV, Mefedron, Penta, Kati, Spice)

(Rácz József: Addiktológia- Tünettan és intervenciók, SOTE Bp. 2004., 23.old - 56.old.)

Viselkedéses függőségek (pszichés függőségek) 

Játékfüggőség



Internetfüggőség



Étkezési zavarok (bulemia, annorexia)



Munkafüggőség

(Rácz József: Addiktológia- Tünettan és intervenciók, SOTE Bp. 2004., 11.old -13.old.)

Drogjog 

Nemzeti Drogstratégia 2013-2020: a jelenleg Magyarországra vonatkozó, hatályos drogstratégia, mely tartalmazza a kezelési stratégiákat, megelőzési lehetőségeket, szabályozásokat, intézménytípusokat. (http://www.drogstrategia.hu/dokumentumok 2020_magyar PDF)

-

EU

Drogstratégia

2013-



Legális- illegális szerek: nagyon fontos kritérium, hogy adott ország mely szert sorolja az illegális csoportba és melyek használatát nem szankcionálja (legális).



A kábítószerlista: az a lista, amely tartalmazza az illegális kábítószerek hosszú sorát, tehát azon szereket, vegyületcsoportokat, amelyek fogyasztása- előállítása- tartásaátadása törvénybe ütközik és szankciókkal jár. (http://drogriporter.hu/jegyzek )



A C-lista: ez a lista tartalmazza azokat az új pszichoaktív anyagokat, amelyeknek a terjesztését, előállítását, exportját és importját ideiglenesen törvényen kívül helyezik. A C-listára felkerült szereknek szakemberek un. kockázatértékelését végzik, ami után eldöntik, hogy legális vagy illegális szer - minősítést kap-e az adott szer. Ez a vizsgálat akár évekig is eltarthat. (66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet)



Minősített esetek: mennyiségi kategóriák (csekély- jelentős): az adott szer tiszta hatóanyag tartalmát vizsgálva mennyiség alapján különböző kategóriákba sorolják azt (csekély-, jelentős-, és különösen jelentős), és ezek alapján más-más a kiszabható büntetési tétel is. Továbbá vannak különböző esetek, amelyek meglétekor a büntetést szigorítják, úgy, mint ha például a kábítószer átadása közintézményben, iskolában történt, vagy ha kiskorúnak történt a szer átadása.



Elterelés intézménye: elterelésre elsősorban akkor van lehetőség, ha valaki ellen személyes használatra szolgáló csekély mennyiségű drog megszerzése vagy tartása, termesztése miatt indul eljárás. A törvény szerint, ha valaki csak kisebb súlyú, fogyasztói típusú drogos bűncselekményt követ el, és részt vesz egy legalább hat hónapos folyamatos „drog-kezelésen”, akkor nem fogják megbüntetni (ezt nevezik elterelésnek). A büntetőeljárást azonban ezekben az esetekben is megindítják, de amikor a gyanúsított okirattal igazolja a hat hónapos kezelés befejezését, akkor az ügyét meg kell szüntetni. Az elterelést általában drogambulancián, szenvedélybetegeket kezelő intézményekben végzik szakemberek. (42/2008. (XI. 14.) EüM–SZMM)



Titoktartás- feljelentési kötelezettség: a pedagógusoknak nincs sem titoktartási-, sem feljelentési kötelezettsége! Szociális munkásoknak, pszichológusoknak, pszichiátereknek, egészségügyi dolgozóknak titoktartási kötelezettségük van!

Drogjogi változások 2013. 07.01.-től (2012. évi C törvény a Büntető Törvénykönyvről 176185. § alapján) 

Az elterelés szabályai szigorodnak (2 éven belül nem lehet elterelést választani).



Megszűnnek a fogyasztókra vonatkozó, enyhébb szabályok.



A fogyasztás önálló büntetőtételként kerül be a BTK-ba.



Aki köznevelési intézmény közelében szerez kábítószert, szigorúbban ítélik meg.



Új mennyiségi kategória: különösen jelentős mennyiség.



A fogyasztók vallomásra ösztönzése (ha többen vallanak egy terjesztőre, akkor is elítélhetik, ha nem foglalnak le tőle kábítószert).



Designer drogok fogyasztóinak büntetése – C-lista.

CSAT- projekt Megvalósítás / Tematika P4 Pedagógusokra (Pedagógusok, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) irányuló program elem 4. rész Kodependencia (társfüggőség) Időtartam: 1 tanóra

Kodependencia (társfüggőség) Társfüggőség a viselkedési addikciók közé sorolható. Ez a függőség az 1980-as évek második felében került leírásra.

Fogalmi meghatározása a tárfüggőségnek: egy „problémás” (addikcióban, személyiségzavarban, kodependenciában, vagy impulzuskontroll-zavarban szenvedő) egyénnel kialakított és hosszabb távon is fenntartott kapcsolat, amely nem kielégítő, szenvedéssel teli az alany szempontjából. (Komáromi 2010, 335 p.)

Társfüggőség jellemzői: (Komáromi, 2010) 1. Az identitás bizonytalansága, az autonómia hiánya: a személy csaknem kizárólag másokhoz való viszonyában határozza meg magát. 2. Fokozott dependencia- igény, külső fókusz: a „fontos másik”-kal való kapcsolat, nélküle az egyén megsemmisüléssel fenyegető ürességet él át. 3. Határok problémája, elégtelen én- határok: engedi, hogy mások sorozatosan megsértsék a határait, azaz bántalmazzák, erőszakot tegyenek rajta, becsapják, kihasználják vagy semmibe vegyék, szimbiózis. 4. Túlzott felelősségérzet: mindent a saját felelősségének érez, ami a partner életében rosszul alakul. Saját magával szembeni felelősséget azonban nem vállalja fel, amelynek leggyakoribb megnyilvánulásai: 

nem törődik önmagával,



elhanyagolja külsejét, egészségi állapotát,



nem veszi figyelembe saját vágyait, ambícióit,



nem készül fel a jövőre,



elviselhetetlen helyzetben kér segítséget stb.

5. Kényszeres gondoskodás: mindent és erején felül megtesz mások fizikai és érzelmi jóllétéért. (különösen kínos helyzetekből való kimentését hajlamos magára vállalni). Azt gondolja, ha nem törődik mással, akkor rossz dolgok fognak történni vele. 6. „Áldozatiság”: saját magát áldozatnak, mártírnak tekinti. 7. A kontroll szükséglete: nem tudja elképzelni, hogy az ellenőrzése alól kikerült dolgok jól alakulhatnak, ezért kontrolláló viselkedés jellemzi, a kapcsolat kontrolljára törekszik (pl.: kutatás a partner szobájában, zsebében, mobiltelefonjában stb.). 8. Kognitív torzulások: a gondoskodó –irányító viselkedés mögött torz hiedelmek „minden vagy semmi” típusú gondolkodás és rigid „kell” húzódnak meg. Pl.: „Minden férfi iszik”; „Azért bánt, mert szeret”; „Engem mindenki elhagyna”. 9. Manipulativitás, játszma- viselkedés: nem képes saját szükségleteinek felvállalására és nyílt kifejezésére, így inkább manipulál, mást mond, mint amit gondol. Nem képes nemet mondani. Gyakran játszmába bonyolódik. 10. Negatív önértékelés: önállótlan, bizonytalan, alacsony az önbecsülése, eredményeit lekicsinyli, fokozottan érzékeny lehet kritikai észrevételekre. 11. Bizalom hiánya: gyermekkora óta azt tapasztalta meg, hogy nem bízhat a környezetében, a kontrolláló viselkedése is mély bizalmatlanságából fakad. Önmagában sem bízik, nem bízik a pozitív változás lehetőségében. Ugyanakkor éppen azokban és éppen abban bízna meg, akik erre érdemtelenek. (Sok csalódás után is hisz az alkoholista vagy őt bántalmazó férje ígéreteinek). 12. Kényszeresség: gondoskodás és kontrollálás mellett olyan más tevékenységekben is megjelenhet, mint: addiktív evés, munka, szexualitás, pénzkeresés, költekezés, vásárlás és szerencsejáték, alkohol, drog-és gyógyszerhasználat. 13. Tagadás: a társfüggő egyszerre tagadja önmaga és a másik betegségét. 14. Szociálisan izolálódik: szégyelli, titkolja a társ szenvedélybetegségét vagy problémás viselkedését. 15. Elfojtás: meg nem feleléstől és az elhagyástól való félelme miatt elfojtja saját érzéseit, indulatait. 16. Szégyen és bűntudat: a kodependes személy meghatározó érzései a származási családjából eredő szégyen és bűntudat. (Felnőtt korban is gyakran szégyelli mindazt, amit mások sérelmére elkövettek, amiről ő nem tehet: alkoholista apja által elkövetett fizikai bántalmazásokat, elhanyagoló anya viselkedését, stb.) 17. Felduzzadt harag, indulat: haragját is szégyelli, amit megkísérel elnyomni, de az időnként dühkitörésekben felszínre tör. A rejtett harag pszichoszomatikus tünetekben, depresszióban, szorongásban, önkárosító viselkedésben és szexuális diszfunkciókban nyilvánul meg.

18. Sérült intimitás, kapcsolatok zavara: az intimitás utáni vágy és az attól való félelem egyaránt jelen van. Ez érzelmi, testi és szexuális értelemben is érvényes. 19. Szexuális diszfunkciók: intimitás zavarával összefüggésben gyakran aszexualitás, hiposzexuális viselkedés (szex iránti érdektelenség), szexuális averziók (szexualitás kerülése), vaginizmus (pénisz bahatolását lehetetlenné tevő hüvelygörcs), diszpareunia (fájdalmas közösülés), frigiditás (női szexuális készenléti zavar), szexuális addikciók (szexualitással kapcsolatos szenvedélybetegségek, illetve függőségi problémák) jelentkeznek. 20. Destruktív lojalitás: származási családja, jelenlegi családja, illetve gyermekei viszonyrendszerében jellegzetes lojalitás-konfliktusok jelennek meg. Pl.: párkapcsolatában is szüleinek akar megfelelni, utódjáról való gondoskodás kárára szülőjét, házastársát részesíti előnyben. 21. Hangulatzavar: diszfória- depresszió. 22. Feszültség szint magas, jelentős szorongás: amit testi tünetek is kísérhetnek (migrénes fejfájás, szívtáji panaszok, autoimmun megbetegedések, daganatos betegségek, magas vérnyomás, nőgyógyászati megbetegedések, gyomorpanaszok). 23. Gyakran bántalmazottak: fizikailag, szexuálisan. 24. Magára marad feladataival: szülői, családfenntartó, pénzkereső funkciók. 25. Progresszivitás: a társfüggőség fokozatosan előrehaladó, súlyosbodó állapot.

Nemek szerinti gyakorisága: nőket gyakrabban érinti.

Kulturális vetülete, öröksége: tradicionálisabb, férfiközpontú család modellben a hagyományos női szerep: 

a család összetartása minden körülmény között,



a gyerekekről és társról való gondoskodás.

A nőtől elvárható, hogy: 

a családon kívüli boldogulását háttérbe szorítsa (önfeláldozás),



elsődleges érték számára a másokról való gondoskodás és áldozatvállalás legyen.

Elmondható, hogy annak a kislánynak, aki agresszív apja és a bántalmazott anyja kapcsolatában permanens krízis helyzetet, szélsőséges emocionális reakciókat tapasztal meg,

annak számára kézenfekvő feltevés, hogy nem létezik igazi szerelem és párkapcsolat drámai indulatok, vad összecsapások, verekedésbe torkolló viták nélkül. Az elmúlt évtizedek emancipációs folyamatainak hatására ez a helyzet sokat változott, egyre inkább a méltányosabb családi szerepviszonyoknak adta át a helyét, mindazonáltal ma sem vesztette érvényét az a tény, hogy az iszákos vagy agresszív férj mellett hősiesen kitartó, a gyermekeiért mindent elviselő anyát tágabb környezete elismeri, csodálja.

Kialakulásának háttere: - Diszfunkcionális családi háttér-> alapjai a korai szocializációból erednek-> mintakövetés. - Analitikus modellekben anya-gyerek korai kötődési zavara. Egy olyan családi minta, ami függőségre szocializál. Általában a társfüggő nők gyakran alkoholista apával nőnek fel, arra szocializálják őket, hogy meg kell tartani a család egységét, ehhez alkalmazkodnia kell. Ennek a szerepnek a betöltésével ráerősít, hogy társfüggővé váljon. Sokszor a gyerek gondoskodik a szüleiről (parentifikálódik). Önértékelésben nagy sérülések lesznek, saját párválasztásánál szenvedélybeteget, vagy problémás viselkedésűt választ. Mindig keres valamit, ami hiányzik, kimaradt életéből. Menekülő stratégia - „Lover boy” jelenség: A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a lányok, akik valamilyen diszfunkcionális családból származnak (pl.: alkoholista szülő, bántalmazó szülő) hamar kilépnek a családi kötelékből, és gyakran választanak maguknak problémás viselkedésű párt, vagy gyakran esnek áldozatul a „lover boy” jelenségnek. „Lover boy” jelenség: azokra a férfiakra használják ezt a kifejezést, akik olyan lányokat környékeznek meg, udvarolnak nekik, elcsábítják őket, a szerelem nevében sok jót ígérnek nekik, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak (pl.: diszfunkcionális családból származnak, gyermekvédelmi rendszerben nevelkednek, mélyszegénységben élnek, érzelmileg instabilak, önértékelésükben problémák vannak). Egy idő után érzelmi zsarolással és/vagy fizikai bántalmazással anyagi javaik gyarapítása céljából prostitúcióra kényszerítik őket. (Schaarlaken Koord holland NGO szervezet, 2012.) Társfüggőség terápiája:  Autonómiájának erősítése, 

saját célok, ambíciók megfogalmazása,



önértékelés javítása, én-határok fejlesztése,



családi minta korrigálása,



megrekedt fejlődési szint feloldása, továbbléptetése.

CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 1 Jelenléti ív a szakemberek felkészítő workshopjáról …………………………………………………………………………………………………... Dátum: Szakemberek felkészítésének témája: Előadó: …………………………………………………………………………………………………... sorszám

Név (nyomtatott betűkkel)

Aláírás

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

15

Megjegyzések: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 2

Elégedettségi kérdőív CSAT projekt szakembereit felkészítő workshop …………………………………………………………………………………………………...

1. Kérjük, a megfelelő cellába tett X- el jelölje a megfelelő választ! A workshop előtt megkapta-e a felsorolt szakmai dokumentumokat?

Dokumentum Megkaptam Nem kaptam meg megnevezése Diák csoportfoglalkozás – tervezet/Tematika D1 Folyamat előrehaladása c. dokumentumot Pedagógus képzés tematikái (4db; CSATprojekt Megvalósítás / Tematika P1; CSATprojekt Megvalósítás / Tematika P2; CSATprojekt Megvalósítás / Tematika P3; CSATprojekt Megvalósítás / Tematika P4 számú dokumentumok) ( Amennyiben van olyan dokumentum, amit Ön nem kapott meg, kérjük, jelezze a workshop vezetőjének.)

2. Kérjük, karikázással jelölje a megfelelőt! Mennyire tartotta hasznosnak a workshopot? 1

2

3

4

5

3. Volt-e a felkészítés során olyan pozitív dolog, amit kiemelne? Ha igen, mi volt az? _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________

4. Volt-e a felkészítés során olyan negatív dolog, amit kiemelne? Ha igen, mi volt az? _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ Köszönjük, hogy válaszaival segítette munkánkat!


Jelentés a bemutatkozó találkozóról …………………………………………………………………………………………………... Iskola: Kitöltő neve: Dátum: …………………………………………………………………………………………………... 1. A program rövid ismertetése megtörtént-e?

Igen

Nem

2. Az információs anyagok átadása megtörtént-e?

Igen

Nem

3. A vezetőség megfogalmazott-e az intézményükre vonatkozóan speciális igényeket, információkat? (Ennek tisztázásához segítségül kérdések: Az iskola életében az erőszak, a párkapcsolati erőszak, devianciák, fiatalkori problémaviselkedés egyéb dimenzióban mit tapasztaltak? Milyen külső, ill. belső beavatkozások történtek abban az esetben, ha érzékeltek problémát, milyen eredményekkel? Mik voltak az esetlegesen megtett intézkedések, szankciók jellemzői? Milyen stratégiával rendelkezik a fent említett problémák kezelésére, megelőzésére?) ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………….

Mellékelt dokumentumok: ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

4. A következő találkozó időpontja:

_______________________

5. Kapcsolattartó személy kijelölésre került- e?

Igen

Nem

6. Kapcsolattartó elérhetőségei: Név: Telefon: E-mail: Egyéb információ:

7. A partnerintézmény vezetősége elutasító-e a programmal kapcsolatban?

Igen

Nem

8. Ha igen, ennek oka: ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………….

9. Megtörtént-e annak tisztázása, hogy a program előkészítése érdekében szükséges az egyeztetés a Diákönkormányzattal, és a Szülői Munkaközösséggel/Szülői Tanáccsal?

Igen

Nem


Jelentés a program előkészítő találkozóról (Fórum a pedagógusokkal, iskola mentálhigiénés munkacsoportjával) …………………………………………………………………………………………... Iskola: Kitöltő neve: Dátum: …………………………………………………………………………………………………. 1. Az iskola szándékozik-e partneriskola lenni és befogadni forrásteremtéssel kapcsolatos információk letisztázása megtörtént- e?

Igen

a

programot,

Nem

Ha nem, mik a főbb indokok: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Ha igen: A résztvevők megfogalmaztak-e az intézményükre vonatkozóan speciális igényeket, információkat?1 (Ennek tisztázásához segítségül kérdések: Az iskola életében az erőszak, a párkapcsolati erőszak, devianciák, fiatalkori problémaviselkedés egyéb dimenzióban mit tapasztaltak? Milyen külső, ill. belső beavatkozások történtek abban az esetben, ha érzékeltek problémát, milyen eredményekkel? Mik voltak az esetlegesen megtett intézkedések, szankciók jellemzői? Milyen stratégiával rendelkezik a fent említett problémák kezelésére, megelőzésére?) ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 1

Jelentés a bemutatkozó találkozóról dokumentum 3. kérdésének újból i lekérdezése, annak érdekében, hogy az első találkozó óta felmerült információk rögzítésre kerülhessenek.

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Mellékelt dokumentumok: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Ha igen, akkor a partneriskola milyen kezdési dátummal tudná fogadni a programot? ___________________________

2. Hány osztályt/diákot és pedagógust kíván bevonni a programba? _____________ osztály, összesen: _____________ diák összesen: _____________ pedagógus

3. Van e bármilyen kérése az együttműködési megállapodás tartalmával kapcsolatban?

Igen

Nem

Ha igen, a javaslatok: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………....

4. A partneriskola hozzá kíván-e járulni a diákokkal (Diákönkormányzat) és a szülőkkel (Szülői Munkaközösség/Szülői Tanács) való tárgyaláshoz? Igen

Nem

Amennyiben nem, ennek oka: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Amennyiben igen, megkapta-e aláírásra a hozzájárulási nyilatkozatot? Igen

Nem

5. Megtörtént-e annak tisztázása, hogy az iskola vezetőségének feladata a kapott információs anyagokat elérhetővé tenni a Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség/Szülői Tanács számára?

Igen

6. A panasztételi tájékoztató megtörtént- e?

Nem

Igen

Nem

7. A szülői hozzájáruló nyilatkozatok átadásra kerültek- e? (Iratminta 3.)

Igen

Nem

8. Egyéb információk a megbeszélés kapcsán: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………


Jelentés a szülői munkaközösséggel való találkozóról ………………………………………………………………………………………………… Kelt: Iskola: Adatlapot kitöltő neve: ………………………………………………………………………………………………… 1. A program ismertetése megtörtént?

Igen

Nem

2. A szülői munkaközösség megfogalmazott-e az intézményre, a közvetlen célcsoportra (diákok) vonatkozóan speciális igényeket, információkat? (Ennek tisztázásához segítségül kérdések: A diákok életében az erőszak, a párkapcsolati erőszak, devianciák, fiatalkori problémaviselkedés egyéb dimenzióban mit tapasztaltak? Milyen külső, ill. belső beavatkozások történtek abban az esetben, ha érzékeltek problémát, milyen eredményekkel? Mik voltak az esetlegesen megtett intézkedések, szankciók jellemzői? A partnerintézmény (oktatási, nevelési intézmény) milyen stratégiával rendelkezik a fent említett problémák kezelésére, megelőzésére?) _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________

Mellékelt dokumentumok: _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ A szülők képviselői elutasítják-e a programot? Igen

Nem

3. Fontos javaslatok a résztvevőktől a program tartalmát illetően.(Ezen módosítások figyelembe vétele szükséges.) ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 4. A panasztételi tájékoztató megtörtént- e?

Igen

Nem

5. A szülői hozzájáruló nyilatkozatok átadásra kerültek- e? (Iratminta 3.)

Igen

Nem

6. Egyéb információk: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 7. Rövid feljegyzés a program támogatottságáról vagy elutasításáról, ennek körülményeiről: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

Jelenléti ív szülői munkaközösséggel folytatott találkozóról …………………………………………………………………………………………………... Dátum: Iskola: CSAT projekt képviselője: …………………………………………………………………………………………………... A szülői munkaközösség megjelent képviselői közül támogatta a programot: ______fő nem támogatta: ______fő tartózkodott: ______fő

sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

15


Aláírás


Jelentés a diákönkormányzattal való találkozóról …………………………………………………………………………………………………... Kelt: Iskola: Adatlapot kitöltő neve: ………………………………………………………………………………………………….. 1. A program ismertetése megtörtént?

Igen

Nem

2. A diákönkormányzat megfogalmazott-e az intézményre, a célcsoportra vonatkozóan speciális igényeket, információkat? Ennek tisztázásához segítségül kérdések: A diákok életében az erőszak, a párkapcsolati erőszak, devianciák, fiatalkori problémaviselkedés egyéb dimenzióban mit tapasztaltak? Milyen külső, ill. belső beavatkozások történtek abban az esetben, ha érzékeltek problémát, milyen eredményekkel? Mik voltak az esetlegesen megtett intézkedések, szankciók jellemzői? A partnerintézmény (oktatási, nevelési intézmény) milyen stratégiával rendelkezik a fent említett problémák kezelésére, megelőzésére? A programra, annak kereteire vonatkozóan milyen szükségleteket, igényeket nevesítenek (szünetek száma, a program lebonyolításának időszakára tett javaslatok, stb.) _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________

Mellékelt dokumentumok: _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 3. A diákság képviselői elutasítják-e a programot? Igen

Nem

4. Fontos javaslatok a résztvevőktől a program tartalmát illetően. (Ezen módosítások figyelembe vétele szükséges.) ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 5. Panasztételi tájékoztatás megtörtént-e?

Igen

Nem

6. Egyéb információk: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 7. Rövid feljegyzés a program támogatottságáról vagy elutasításáról, ennek körülményeiről: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

Jelenléti ív a diákönkormányzattal folytatott találkozóról …………………………………………………………………………………………………... Dátum: Iskola: CSAT projekt képviselője: …………………………………………………………………………………………………... A diákönkormányzat megjelent képviselői közül támogatta a programot: ______ nem támogatta: ______ tartózkodott: ______

sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

15


Aláírás

CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 7 Projekt előrehaladási napló …………………………………………………………………………………………………... Feljegyzés sorszáma: Dátum: Kitöltő neve: Kitöltő feladatköre: …………………………………………………………………………………………………... Feljegyzések: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ___________________________ aláírás

CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 8 Jelenléti ív a stábgyűlésekről …………………………………………………………………………………………………... Dátum: Stábgyűlés témái:

…………………………………………………………………………………………………... sorszám


Aláírás

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

15

Megjegyzések: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 9 Diákok jelenléti íve (1. alkalom) …………………………………………………………………………………………………... Iskola: Osztály: Dátum: Foglalkozás témája / hányadik alkalom a diák képzésen belül: …………………………………………………………………………………………………... sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

15 16


Aláírás

elő tesztet töltött-e ki (igen/ nem)

CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 10 Diákok jelenléti íve (2. alkalom) …………………………………………………………………………………………………... Iskola: Osztály: Dátum: Foglalkozás témája: …………………………………………………………………………………………………... sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

15 16


Aláírás

CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 11 Diákok jelenléti íve (3. alkalom) …………………………………………………………………………………………………... Iskola: Osztály: Dátum: Foglalkozás témája: …………………………………………………………………………………………………... sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

15 16


Aláírás

utó tesztet töltött-e ki (igen/ nem)

CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 12 Diákok kódnyilvántartó adatlapja

………………………………………………………………………………………………………………………. Dátum: Iskola: Osztály: Pedagógus neve/felelős: Kitöltési útmutató: A „Név” oszlopba az adott osztályba járó diákok teljes névsorát kérjük beírni, véletlenszerű sorrendben. (Az egyes nevekhez tartozó generált kód szerint kérjük majd kiosztani az általunk készített előtesztet az első csoportfoglalkozás elején, illetve az utótesztet az utolsó csoportfoglalkozás végén.)

……………………………………………………………………………………………………………………… Ssz .

Név

Generált kód A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9 A10 A11 A12 A13 A14 A15 A16 A17 A18 A19

Ssz .

Név

Generált kód A20 A21 A22 A23 A24 A25 A26 A27 A28 A29 A30 A31 A32 A33 A34 A35 A36 A37 A38

Megjegyzések:………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………


Kód:

ELŐ-KÉRDŐÍV

Kedves Válaszadó! Kérdőívünk célja, hogy a „CSAT-projekt„ elnevezésű, egészségfejlesztő programunkat értékeljük, illetve fejlesszük. Kérjük, válaszaiddal segítsd a munkánkat! A kérdőív kitöltése teljesen névtelen, a későbbiekben nem leszel beazonosítható. Az adatokat statisztikai módszerekkel, összesítve dolgozzuk majd fel. Köszönjük, hogy válaszaiddal segíted munkánkat!

1.) Melyik évben születtél? _____________ 2.) Mi a nemed? 1. nő 2. férfi 3.) Hányadik évfolyamba jársz? ______________ 4.) Mennyire igazak rád az alábbi állítások? Kérjük, 1 és 5 között értékelj, karikázd be a megfelelő számot, minden állítás esetében! ( 1- Egyáltalán nem jellemző rám, 2- Valamennyire jellemző rám, 3- Nem tudom eldönteni, 4- Inkább jellemző rám, 5- Teljes mértékben jellemző rám) Könnyen szerzek barátokat.

1

2

3

4

5

Ha egy iskolatársam megütne, szólnék egy felnőttnek.

1

2

3

4

5

Sajnálok másokat, amikor rossz dolgok történnek velük.

1

2

3

4

5

Meghallgatom a barátaimat, ha problémájuk van.

1

2

3

4

5

Kedves vagyok az ellenkező nem tagjaival.

1

2

3

4

5

Amikor nem értek egyet másokkal, akkor sem idegesítem fel magam.

1

2

3

4

5

5.) Mennyire értesz egyet az alábbi állítással? Kérjük, 1 és 5 között értékelj, karikázd be a megfelelő számot, minden állítás esetében! (1 – Egyáltalán nem értek egyet, 2- Kevésbé értek egyet, 3 – Nem tudom eldönteni, 4- Többnyire egyetértek, 5 – Teljes mértékben egyetértek) Előfordulhat, hogy egyszer annyira ideges leszek, vagy annyira felidegesít a párom, hogy megütöm.

1

2

3

4

5

Véleményem szerint egy férfi sohasem, semmilyen körülmények között nem üthet meg egy nőt.

1

2

3

4

5

Véleményem szerint vannak olyan helyzetek, amelyekben egy nő megüthet egy férfit.

1

2

3

4

5

Azt gondolom, hogy ha a párom okot ad rá, hogy féltékeny legyek, akkor akár rá is zárhatom a lakást, hogy ne tudjon nélkülem elmenni sehova.

1

2

3

4

5

Azért, hogy biztos legyek benne, hogy nem csal meg a párom, rendszeresen megnézhetem a tudta nélkül az üzeneteit, híváslistáját, emailjeit.

1

2

3

4

5

Azt gondolom, hogy egy párkapcsolatban a közös döntések meghozatalakor annak van nagyobb szava, aki több pénzt keres.

1

2

3

4

5

Ha a párom azzal fenyeget, hogy elhagy, ha nem fekszem le vele, akkor inkább megteszem.

1

2

3

4

5

El tudom képzelni, hogy hosszútávon olyan párkapcsolatban éljek, ahol a véleményemet/ ízlésemet nem vállalhatom, ahol gyakran szabályozva van, mit gondoljak/ mit tegyek.

1

2

3

4

5

Elképzelhetőnek tartom, hogy a párkapcsolatban leszabályozzuk egymást, abban, hogy kivel tarthatunk fenn baráti kapcsolatot, kivel találkozhatunk.

1

2

3

4

5

Abban az esetben, ha a párom nehezebb élethelyzetbe kerül (pl.: elveszíti munkáját, meghal egy közeli hozzátartozója, lebetegszik, stb.) elengedhetetlennek tartom, hogy feltétel nélkül, jobban támogassam (érzelmi- fizikai támogatás).

1

2

3

4

5

6.) Mennyire tartod valószínűnek, hogy valamilyen droghoz (alkohol, kábítószer) fogsz nyúlni, amiatt, hogy összevesztetek a pároddal? Kérjük, 1 és 5 között értékelj, karikázd be a megfelelő számot! 1

2

3

4

5

Egyáltalán nem értek egyet

Kevésbé értek egyet

Nem tudom eldönteni

Többnyire egyetértek

Teljes mértékben egyetértek

7.) Mit tennél az alábbi esetekben? Kérjük, jelöld be, hogy melyik viselkedés lenne rád jellemző az alábbi szituációban!

Szeretnél elmenni egy buliba a barátaiddal, de a szüleid nem örülnek ennek. Hogyan reagálsz? A

B

C

D

Az ilyen helyzetek kiabálással végződnek, mert megsértődöm.

Legközelebb inkább meg sem kérdezem.

Megpróbálom megérteni, hogy miért így gondolják.

Elfogadom a döntést és magamra csukom a szobám ajtaját.

8.) Mit tennél az alábbi esetben? Kérjük, jelöld be, hogy melyik viselkedés lenne rád jellemző az alábbi szituációban!

A barátod elkésik a megbeszélt találkozóról. Hogyan reagálsz? A

B

C

D

Leordítom a fejét. Most már el kell gondolkodnia a dolgain!

Nem foglalkozom vele. Megszoktam, hogy nem tartja be ígéreteit.

Elmondom, hogy elszomorít, hogy elkésett. Nyomatékosan megkérem, hogy a jövőben pontosabb legyen.

Faképnél hagyom.


Egy barátod ingerülten viselkedik veled, pedig szerinted semmi oka nincs rá. Hogyan reagálsz? A

B

C

D

Kiborulok.

Elhatározom, hogy figyelmen kívül hagyom.

Megpróbálom megtudni, hogy miért viselkedik most így velem.

Biztos neki van igaza, és ezért kellemetlenül érzem magam.

10.) Szerinted mi az „én-közlés” lényege? Mit jelent az „én-közlés”? _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________

11.) Párkapcsolaton belül szerinted miért fontos az, hogy kiálljunk magunkért? _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________

12.) Kérünk, sorolj fel 3 okot, ami miatt szerinted nem működhet jól egy párkapcsolat! _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________

13.) Szerinted mi a 3 legfontosabb dolog, amitől jól működhet egy párkapcsolat? Kezdd a legfontosabbal! _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________

14.) Szerinted mikor mondható, hogy bántalmazó egy kapcsolat? _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________

15.) Szerinted mit jelent az, hogy drogkarrier? _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________

16.) Milyen drogokat ismersz? Kérünk, sorolj fel néhányat! _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________

Köszönjük, hogy válaszaiddal segítetted a munkánkat! Bármilyen kérdés esetén fordulj bátran XY-hoz, a -------------telefonszámon!


Kód:

UTÓ-KÉRDŐÍV

Kedves Válaszadó! Kérdőívünk célja, hogy a „CSAT- projekt” elnevezésű, egészségfejlesztő programunkat értékeljük, illetve fejlesszük. Kérjük, válaszaiddal segítsd a munkánkat! A kérdőív kitöltése teljesen névtelen, a későbbiekben nem leszel beazonosítható. Az adatokat statisztikai módszerekkel, összesítve dolgozzuk majd fel. Köszönjük, hogy válaszaiddal segíted munkánkat!

1.) Melyik évben születtél? _____________ 2.) Mi a nemed? 1. nő 2. férfi 3.) Hányadik évfolyamba jársz? ______________ 4.) Mennyire igazak rád az alábbi állítások? Kérjük, 1 és 5 között értékelj, karikázd be a megfelelő számot, minden állítás esetében! ( 1- Egyáltalán nem jellemző rám, 2- Valamennyire jellemző rám, 3- Nem tudom eldönteni, 4- Inkább jellemző rám, 5- Teljes mértékben jellemző rám) Könnyen szerzek barátokat.

1

2

3

4

5

Ha egy iskolatársam megütne, szólnék egy felnőttnek.

1

2

3

4

5

Sajnálok másokat, amikor rossz dolgok történnek velük.

1

2

3

4

5

Meghallgatom a barátaimat, ha problémájuk van.

1

2

3

4

5

Kedves vagyok az ellenkező nem tagjaival.

1

2

3

4

5

Amikor nem értek egyet másokkal, akkor sem idegesítem fel magam.

1

2

3

4

5

5.) Mennyire értesz egyet az alábbi állítással? Kérjük, 1 és 5 között értékelj, karikázd be a megfelelő számot, minden állítás esetében! (1 – Egyáltalán nem értek egyet, 2- Kevésbé értek egyet, 3 – Nem tudom eldönteni, 4- Többnyire egyetértek, 5 – Teljes mértékben egyetértek) Előfordulhat, hogy egyszer annyira ideges leszek, vagy annyira felidegesít a párom, hogy megütöm.

1

2

3

4

5

Véleményem szerint egy férfi sohasem, semmilyen körülmények között nem üthet meg egy nőt.

1

2

3

4

5

Véleményem szerint vannak olyan helyzetek, amelyekben egy nő megüthet egy férfit.

1

2

3

4

5

Azt gondolom, hogy ha a párom okot ad rá, hogy féltékeny legyek, akkor akár rá is zárhatom a lakást, hogy ne tudjon nélkülem elmenni sehova.

1

2

3

4

5

Azért, hogy biztos legyek benne, hogy nem csal meg a párom, rendszeresen megnézhetem a tudta nélkül az üzeneteit, híváslistáját, emailjeit.

1

2

3

4

5

Azt gondolom, hogy egy párkapcsolatban a közös döntések meghozatalakor annak van nagyobb szava, aki több pénzt keres.

1

2

3

4

5

Ha a párom azzal fenyeget, hogy elhagy, ha nem fekszem le vele, akkor inkább megteszem.

1

2

3

4

5

El tudom képzelni, hogy hosszútávon olyan párkapcsolatban éljek, ahol a véleményemet/ ízlésemet nem vállalhatom, ahol gyakran szabályozva van, mit gondoljak/ mit tegyek.

1

2

3

4

5

Elképzelhetőnek tartom, hogy a párkapcsolatban leszabályozzuk egymást, abban, hogy kivel tarthatunk fenn baráti kapcsolatot, kivel találkozhatunk.

1

2

3

4

5

Abban az esetben, ha a párom nehezebb élethelyzetbe kerül (pl.: elveszíti munkáját, meghal egy közeli hozzátartozója, lebetegszik, stb.) elengedhetetlennek tartom, hogy feltétel nélkül, jobban támogassam (érzelmi- fizikai támogatás).

1

2

3

4

5

6.) Mennyire tartod valószínűnek, hogy valamilyen droghoz (alkohol, kábítószer) fogsz nyúlni amiatt, hogy összevesztetek a pároddal? Kérjük, 1 és 5 között értékelj, karikázd be a megfelelő számot! 1

2

3

4

5

Egyáltalán nem értek egyet

Kevésbé értek egyet

Nem tudom eldönteni

Többnyire egyetértek

Teljes mértékben egyetértek

7.) Mit tennél az alábbi esetekben? Kérjük, jelöld be, hogy melyik viselkedés lenne rád jellemző az alábbi szituációban!

Szeretnél elmenni egy buliba a barátaiddal, de a szüleid nem örülnek ennek. Hogyan reagálsz? A

B

C

D

Az ilyen helyzetek kiabálással végződnek, mert megsértődöm.

Legközelebb inkább meg sem kérdezem.

Megpróbálom megérteni, hogy miért így gondolják.

Elfogadom a döntést és magamra csukom a szobám ajtaját.


A barátod elkésik a megbeszélt találkozóról. Hogyan reagálsz? A

B

C

D

Leordítom a fejét. Most már el kell gondolkodnia a dolgain!

Nem foglalkozom vele. Megszoktam, hogy nem tartja be ígéreteit.

Elmondom, hogy elszomorít, hogy elkésett. Nyomatékosan megkérem, hogy a jövőben pontosabb legyen.

Faképnél hagyom.


10.) Egy barátod ingerülten viselkedik veled, pedig szerinted semmi oka nincs rá. Hogyan reagálsz? A

B

C

D

Kiborulok.

Elhatározom, hogy figyelmen kívül hagyom.

Megpróbálom megtudni, hogy miért viselkedik most így velem.

Biztos neki van igaza, és ezért kellemetlenül érzem magam.

11.) Szerinted mi az „én-közlés” lényege? Mit jelent az „én-közlés”? _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________

12.) Párkapcsolaton belül szerinted miért fontos az, hogy kiálljunk magunkért? _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________

13.) Kérünk, sorolj fel 3 okot, ami miatt szerinted nem működhet jól egy párkapcsolat! _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________

14.) Szerinted mi a 3 legfontosabb dolog, amitől jól működhet egy párkapcsolat? Kezdd a legfontosabbal! _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________

15.) Szerinted mikor mondható, hogy bántalmazó egy kapcsolat?

_______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________

16.) Szerinted mit jelent az, hogy drogkarrier? _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________

17.) Milyen drogokat ismersz? Kérünk, sorolj fel néhányat! _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________

Köszönjük, hogy válaszaiddal segítetted a munkánkat! Bármilyen kérdés esetén fordulj bátran XY-hoz, a -------------telefonszámon!


Diák csoportfoglalkozásokat értékelő adatlap ……………………………………………………………………………………. Iskola: __________________________________________________________ Osztály: ____________________ Kapcsolattartó/felelős pedagógus:_____________________________________ Csoportvezető(k):__________________________________________________

……………………………………………………………………………………. S.Sz.

téma

meg lett tartva?

dátum

tanár felé történt-e visszajelzés

résztvevő tanulók száma

időkeret (perc)

I/N

A panasztételi tájékoztató megtörtént-e? igen

I/N

nem

Csoportfoglalkozás értékelése (csoportvezetői) Csoportvezetői szempontból mennyire elégedett az alábbiakkal?

egyáltalán nem 1

2

3

4

Teljes mértékben 5

csoportszervezés kérdései (iskolával való kommunikáció)

tanulók érdeklődése a téma iránt tanulói aktivitás időkeretek sikerült-e a téma egészét feldolgozni Megjegyzések:………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………


Diákok névsora – összesítő adatlap ……………………………………………………………………………………. Iskola: Osztály: Kapcsolattartó/felelős: Csoportvezető(k):

………………………………………………………………………………………………………………………

Ssz .

Név

részt részt Szülői elővett vett nyilatkoz teszt 2. alk. 1. alk. at

részt vett 3. alk

utóteszt

CSAT- Projekt Dokumentáció / interjú vázlat/ Adatlap 17

Pedagógussal folytatott interjú -

irányadó kérdések; esedékes a program lezárulását követő fél év múlva

1. A program során elsajátított ismeretek mennyire bukkantak fel az elmúlt fél év során (esetleg az iskolai projekt napon, egészség napon volt- e bármilyen a témához kapcsolódó projekt, amelyet a diákok készítettek; stb.)? 2. Hogyan ítéli meg, volt-e nyilvánvaló változás a program lezárulása után (esetleg fordult-e segítségért bárki a tantestület tagjához a témánkkal kapcsolatos ügyben; a diákok körében volt-e beszédtéma az általunk felvázolt problémakör; a diákok körében – amennyiben volt erre precedens – volt-e arra példa, hogy diáktársuk érdekében segítséget kértek; stb.)? 3. Az érintett osztályokban történtek-e olyan változások, amelyek befolyásolhatják a csoporttagok egymáshoz viszonyulását (új osztálytársak érkeztek-e; régi osztálytársak mentek-e el; maradt-e el osztálykirándulás; volt-e valamilyen plusz program, ami során az osztály tagjai jobb kapcsolatot alakíthattak ki; stb.)? 4. Észrevett-e olyan változásokat, amelyek az osztályok tagjainak viselkedésében nyilvánulnak meg: 

egymással kapcsolatban elfogadóbbak, megértőbbek, jóindulatúabbak;



a problémáikat egyre többször erőszakmentesen, de érdekérvényesítően oldják meg;



konfliktusaik tisztázását;



párkapcsolataikban pozitív változásról mesélnek;



baráti kapcsolatok felerősödtek-e, hosszantartóbbakká váltak-e;



az erőszakkal szemben elutasítóbbak;



kábítószerekkel kapcsolatban elutasítóbbak?

rendezéséhez

gyakrabban

választották-e

a

félreértések

5. Személy szerint, így fél év távlatában, hogyan értékeli a program hatásosságát? Volt-e arra példa, hogy egy etika órán, osztályfőnöki órán stb. további kérdéseket tettek fel a diákok a foglalkozásokon feldolgozott témákkal kapcsolatban, esetleg véleményt fogalmaztak-e meg?

CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 18 Jelenléti ív a pedagógusképzésről …………………………………………………………………………………………………... Iskola: Dátum: Pedagógusok (Pedagógusok, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) képzésének témája: ………………………………………………………………………………………………….. Előadó: …………………………………………………………………………………………………... sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

15


Aláírás

Megjegyzések: ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 19 Pedagógus elégedettségi kérdőív

Kedves Válaszadó! Kérdőívünk célja, hogy a „CSAT-projekt” elnevezésű egészségfejlesztő programunkat értékeljük, illetve fejlesszük. Kérjük, válaszaival segítse munkánkat. A kérdőív kitöltése teljesen névtelen, a későbbiekben nem lesz beazonosítható. Az adatokat statisztikai módszerekkel, összesítve dolgozzuk majd fel. Köszönjük, hogy válaszaival segíti munkánkat!

1. Kérjük, a következő kérdésnél 1-től 5-ig értékeljen. Mennyire elégedett… 1 – Nagyon elégedett, 2- Elégedett, 3- Inkább elégedett, 4 – Inkább elégedetlen, 5Elégedetlen, 6 – Nagyon elégedetlen 1 Nagy on eléged ett

2 Elége dett

3 Inkább elégede tt

4 Inkáb b eléged etlen

5 Elége detlen

6 Nagyon elégedetl en

… a képzés szervezettségével? … az információkkal a program elméleti hátteréről? … az információkkal a „CSAT” program gyakorlati végrehajtásáról? … a képzés légkörével? … a saját hozzájárulásommal, aktivitásommal a képzésben? 2. Mit ítél/tart a legfontosabbnak a képzésben? ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________

3. Mennyire tetszett a program, mennyire érezte jól magát? Kérjük, karikázza be a megfelelőt, ha 1- egyáltalán nem érezte jól magát/nem tetszett a program, 5-nagyon tetszett a program/nagyon jól érezte magát! 1

2

3

4

5

4. Mi tetszett a legjobban a program során? Kérjük, írja le! _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________

5. Kérjük, a következő kérdésnél 1-től 5-ig értékeljen.

a, Mennyire tartja hasznosnak az alábbi kérdéskörökben kapott információkat? Kérdéskör

1 Egyáltalán nem volt hasznos

2 3 4 5 Inkább Inkább Hasznos Nagyon nem hasznos volt hasznos volt volt volt hasznos

A párkapcsolati erőszak fogalma, előfordulása, hazai és nemzetközi statisztikai adatok, jogi szabályozások. A párkapcsolati erőszak, mint jelenség, befolyásolási módjai (kockázati – és védőtényezők, hatékony beavatkozások – kampányok) Drogok fajtái, függőség, összefüggések a társfüggőséggel Társfüggőség

b, Mennyire tartja érdekesnek az alábbi kérdéskörökben kapott információkat? Kérdéskör

1 Egyáltalán nem volt hasznos

2 3 4 5 Inkább Inkább Hasznos Nagyon nem hasznos volt hasznos volt volt volt hasznos

A párkapcsolati erőszak fogalma, előfordulása, hazai és nemzetközi statisztikai adatok, jogi szabályozások. A párkapcsolati erőszak, mint jelenség, befolyásolási módjai (kockázati – és védőtényezők, hatékony beavatkozások – kampányok) Drogok fajtái, függőség, összefüggések a társfüggőséggel Társfüggőség

6. Összességében mennyire tartja hasznosnak a képzést? Kérjük, karikázza be a megfelelőt, ha 1- egyáltalán nem tartja hasznosnak, 5-nagyon hasznosnak tartja!

1

2

3

4

5

7. Van-e bármi, amit negatívumként kiemelne? Van-e bármilyen javaslata a képzés javítására irányulóan? ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________

8. Van-e bármilyen egyéb javaslata, ötlete, hozzáfűznivalója? ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ Köszönjük, hogy a kérdőív kitöltésével segítette munkánkat!

Drogprevenciós Munkacsoport 7623 Pécs, Szendrey J. u. 6.


Pedagógusképzést értékelő adatlap ……………………………………………………………………………………. Dátum: Iskola: Képző(k) neve: …………………………………………………………………………………………………... Képzés helyszíne: S.Sz.

téma

helyi iskolai színtér / külső, iskolán kívüli színtér meg lett tartva?

dátum

résztvevő pedagógusok száma

időkeret (perc)

I/N

A panasztételi tájékoztató megtörtént-e? igen

történt-e visszajelzés I/N

nem

Pedagógus képzés értékelése (csoportvezetői) Csoportvezetői szempontból mennyire elégedett az alábbiakkal?

egyáltalán nem 1

2

3

4

Teljes mértékben 5

csoportszervezés kérdései (iskolával való kommunikáció)

pedagógusok érdeklődése a téma iránt pedagógusi aktivitás időkeretek sikerült-e a téma egészét feldolgozni

Megjegyzések:………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 21 Pedagógus képzésről kiadott igazolások nyilvántartása Nyilvántartási lap sorszáma: ............/............ Igazolás sorszáma: ............/............ Igazolás kiállításának dátuma: ___________________________________________________________________________ 1. Személyi adatok: Név: Születési, családi és utónév:: Születési hely, idő: Anyja neve: ___________________________________________________________________________ 2. Képzési adatok A képzés szervezője: Drogprevenciós Munkacsoport A képzés címe: A képzés időpontja: A képzés helyszíne: ___________________________________________________________________________ Egyéb információk a képzés vonatkozásában:

CSAT- Projekt Dokumentáció / Adatlap 22 Panaszkezelési Nyilvántartó Lap

Panaszkezelési Nyilvántartó Lap Panasztétel időpontja:

Panasztevő neve:

Panasz leírása:

Panasz fogadó

neve:

Kivizsgálás módja:

beosztása:

Kivizsgálás eredménye:

Szükséges intézkedés:

Végrehajtásért felelős neve:

Panasztevő tájékoztatásának időpontja:

CSAT- Projekt Dokumentáció / Iratminta 1

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS (tervezet)

amely létrejött egyrészről

a Drogprevenciós Munkacsoport

Székhelye: 7623 Pécs, Szendrey Júlia u. 6. Képviseletében: dr. Szemelyácz János, elnök Továbbiakban: Prevenciós szervezet másrészről

a ………………………….

Székhelye: Képviseletében: Továbbiakban: Együttműködő intézmény Továbbiakban együtt: Felek között az alábbiak kapcsán: Jelen együttműködési megállapodás aláírásával a felek megállapodnak abban, hogy a prevenciós szervezet által kidolgozott CSAT-projekt az egészségesebb párkapcsolatokért című egészségfejlesztő program megvalósítása érdekében együttműködnek, amely célja a

párkapcsolati erőszak előfordulásának visszaszorítása, prevenciója. A program középiskolás korú diákok számára ismeretbővítő, felvilágosító, illetve a társas és életvezetési készségek fejlesztését célzó csoportfoglalkozásokat, továbbá a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak számára a jelenségről, annak hátteréről, befolyásolási lehetőségeiről szóló képzést biztosít. Az együttműködő felek vállalják, hogy a program sikeres megvalósítása érdekében teljeskörűen együttműködnek, továbbá:

1. A Prevenciós szervezet vállalja a programok megszervezését és lebonyolítását, továbbá felelősséget vállal annak szakmai tartalmáért.

2. Az Együttműködő szervezet vállalja, hogy a középiskolás korú diákok kiválasztásában közreműködik, biztosítja azok részvételi lehetőségét a 6 tanórás foglalkozásokon. Továbbá az együttműködő szervezet vállalja, hogy a számára előzetesen (a diákok foglalkozásainak indulása előtt legalább 8 nappal) átadott, a programot ismertető rövid összefoglalót és a diákok programban történő részvételét lehetővé tevő szülői beleegyező nyilatkozatot a diákok szüleihez/ gondviselőihez eljuttatja, a program indulásakor a hozzá visszajuttatott nyilatkozatokat a prevenciós szervezet munkatársai számára átadja.

3. Az Együttműködő szervezet vállalja, hogy a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak képzésen való részvételét elősegíti. Az együttműködő intézménynél szokásos, leghatékonyabb kommunikációs csatornán az igazgató, az általa kijelölt programfelelős/ kapcsolattartó útján minden érintett alkalmazotthoz eljuttatja a képzési felhívást, szükség esetén az intézmény képzési és helyettesítési rendjének figyelembevételével javaslatot tesz a képzésen résztvevőkre.

4. Az Együttműködő szervezet vállalja, hogy az utolsó diák- csoportfoglalkozást követő fél év múlva lehetővé teszi a pedagógusok, és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak számára, hogy a program hatásosságának vizsgálatához szükséges interjún részt vegyenek.

5. Az Együttműködő szervezet vállalja, hogy előzetes egyeztetést követően a program sikeres megvalósítása érdekében a ……………………………………………….. cím alatti intézményének helyiségeit ingyenesen a prevenciós szervezet rendelkezésére bocsátja a csoportfoglalkozások és képzések idejére.

6. Az Együttműködő szervezet vállalja, hogy segíti a program hatásosság- vizsgálatát, amely keretében a programban résztvevő diákok vonatkozásában az ún. Diákok kód nyilvántartó adatlapot előre egyeztetett módon kitölti és megőrzi, ezzel biztosítva a résztvevő diákok anonim kérdőíves vizsgálatának lehetőségét.

7. Az Együttműködő szervezet vállalja, hogy lehetővé teszi, hogy a Prevenciós szervezet a diák csoportfoglalkozások megkezdése előtt, a programot támogató szervezet(ek) nevével és logójával ellátott plakátot, illetve információs táblát helyezzen ki az intézményben (legalább A4 méretben), amely röviden tartalmazza a program főbb célját, címét továbbá azokat az internetes felületeket, ahol az érdeklődők, az érintett felek további bővebb információkat kaphatnak a programról vagy panasszal élhetnek. A plakátot, illetve információs táblát az adott intézményben szokásos, jól látható helyeken, falfelületeken kell kihelyezni.

8. Felek megállapodnak abban, hogy a programfelelősök, kapcsolattartók a következők:

Az Együttműködő intézmény részéről a program felelőse és kapcsolattartója: Név: Elérhetőség (telefonszám, e-mail cím) A Prevenciós Szervezet részéről a program felelőse és kapcsolattartója: Név: Elérhetőség (telefonszám, e-mail cím):

9. Az együttműködési megállapodás megszűnik a program sikeres megvalósításával, a felek közös megegyezésével, illetve felmondás esetén.

10. A Felek rögzítik továbbá, hogy a jelen megállapodással összefüggő adatok nem minősülnek üzleti titoknak, nem tarthatóak vissza üzleti titokra való hivatkozással, amennyiben azok megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát közérdekből elrendelik.

11. A Felek a jelen megállapodásból eredő esetleges jogvitákat elsősorban tárgyalásos úton kötelesek rendezni.

12. A jelen megállapodásban nem, vagy nem kellő részletességgel szabályozott kérdések tekintetében a magyar jog szabályai – elsősorban a Polgári törvénykönyv –az irányadóak. A felek a jelen megállapodást elolvasták, megértették, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá. A jelen megállapodás 3 darab eredeti, egymással teljes egészében megegyező példányban készült, amelyből 1 darab a Prevenciós Munkacsoportnál, 1 darab az Együttműködő intézménynél egy darab pedig az Együttműködő intézményt fenntartó szervezetnél marad.

Kelt:

P.H.

P.H.

………………………. elnök Drogprevenciós Munkacsoport

………..……………………. ..…………….. Együttműködő intézmény igazgatója

P.H.

………..……………………. ..……………. Együttműködő intézmény fenntartója


Nyilatkozat

Alulírott……………………………………., a …………………………. ………………………………… igazgatója hozzájárulok ahhoz, hogy Drogprevenciós Munkacsoport (7623 Pécs, Szendrey J. u. 6.) munkatársai a CSAT- projekt az egészségesebb párkapcsolatokért című egészségfejlesztő program előkészítése kapcsán egyeztessenek az intézmény Diákönkormányzatával (a célcsoport képviselőivel), valamint a Szülői Munkaközösséggel/Szülői Tanáccsal (a szülők képviselőivel).

Kelt………………………………. P.H.

…………………………………….. Igazgató aláírása


Szülői hozzájáruló nyilatkozat

Iskola neve:………………………………………………… ………………………………………………

Alulírott ……………………………………………………….. (szülő, törvényes képviselő) ………………………………………………………….………………………..(lakóhelye) hozzájárulok, hogy gyermekem

…………………………………….…………(diák neve)

………… (osztálya)………………………….(születési helye és ideje)

a Drogprevenciós

Munkacsoport CSAT Projekt keretében szervezett prevenciós csoportfoglalkozásokon részt vegyen, és foglalkozás keretében a prevenciós kérdőívet kitöltse. Hozzájárulok, hogy személyes adatait, a hatályos adatvédelmi jogszabályoknak és a szociális munka etikai szabályainak megfelelően nyilvántartsák és kezeljék. Hozzájárulok továbbá, hogy a programokról – azok megvalósításának bizonyításaként - fényképfelvétel készüljön, oly módon, hogy a képen szereplők beazonosítása ne legyen lehetséges. Kelt:

……………………………….. szülő/ gondviselő aláírása

CSAT- Projekt Dokumentáció / Iratminta 4 Sorszám: ............/............

Igazolás a CSAT projekt pedagógusoknak szóló programelemén való részvételről

……………………………………………………………. részére

aki, a Drogprevenciós Munkacsoport szervezésében megrendezésre kerülő CSAT projekt pedagógusoknak szóló programelemén részt vett.

___________________________________________________________________________ 3. Személyi adatok: Név: Születési, családi és utónév:: Születési hely, idő: Anyja neve: 4. Képzési adatok A képzés szervezője: Drogprevenciós Munkacsoport A képzés címe: A képzés időpontja: A képzés helyszíne: ___________________________________________________________________________ Kelt.: …………………………………………………. aláírás

A FOGLALKOZÁS FELÉPÍTÉSE 1. alkalom (2x 45 perc): Egészség, család, párkapcsolat. Bemutatkozó kör, szabályok megbeszélése A csoportot tartó szakemberek bemutatkoznak (honnan érkeztek, mi a végzettségük és munkakörük bemutatása). A program kereteinek tisztázása – hány alkalommal találkozunk, mennyi időre. Formai keretek: ha szükséges, a termet átrendezzük. Az interaktivitást elősegítendő a padokat félretoljuk, a székeket körberakjuk úgy, hogy mindenki lásson mindenkit. Hangsúlyozzuk ezzel azt is, hogy a csoportban mindenki egyenlő és mindenkinek a véleménye egyformán számít. Történjen meg a jövetelünk céljának hangsúlyozása:  a párkapcsolatokról és a párkapcsolatok során felmerülő nehézségekről – azok következményeiről való beszélgetés (többek között a függőségekről, párkapcsolati erőszakról).  mitől működik jól egy család- egy párkapcsolat, hogyan lehet a vitákat konstruktívan rendezni.  praktikus és gyakorlati segítségnyújtás problémamegoldásra. Ezután sor kerül a fiatalok bemutatkozása is (megszólítási név, hol lakik, mit csinál szabadidejében, hobby). Csoportszabályok közös megalkotása a csoportvezetők irányításával. Ehhez sorvezető:  „titoktartás”: Mondjuk el, hogy általános információk megtudhatók a csoportfoglalkozásról, de hogy konkrétan- beazonosíthatóan ki- mit szólt egyes témákhoz, arra nézve a szeretnénk, ha a csoport valamennyi tagja és a csoportvezetők „titoktartást” vállalnának. Tapasztalatunk szerint ezen szabály alapvetően – bár nem kizárólagosan - meghatározza a csoport bizalmi légkörét. Amennyiben - eseti jelleggel - a csoportvezetőkön és az osztály tagjain kívül más személy1 is részt vesz a foglalkozáson, akkor ez a szabály rá is vonatkozzon. Mindazonáltal az iskolai környezetben a titoktartás nehezebben kivitelezhető, ezért fontos hangsúlyozni, hogy „mindenki annyit mondjon el magáról, ami jó érzéssel megtehet és holnap is vállalni tud társai előtt.”2  egyszerre egy ember beszél- türelmesen végighallgatni mindenkit.  a véleményalkotás nem lehet bántó, sértő, minősítést nem tartalmazhat.  mindenki E/1 –ben beszéljen  lehetőség szerint olyan személyről felismerhetően nem beszélünk, aki nincs jelen.  időkeretek betartása.  más, egyéb, releváns kérések, helyzetek átbeszélése. 1

Ezen személyek nem vehetnek részt aktívan a foglalkozásokon. lásd még: dr Piszker Ágnes (szerk.): Interaktív drogprevenciós játéktár Kompánia füzetek, Budapest, 2005.; 7. oldal 2

Megjegyzés: azért, hogy a visszahúzódó gyermekek jó közérzetét biztosítsuk a program során, többször is kihangsúlyozzuk, hogy nem probléma, ha valaki aktuálisan nem akarja megosztani gondolatait társaival. A beszélgetés gondolatformáló hatása ezeknél az adott esetben kevésbé aktív fiataloknál is érvényesül.

„Fényképválasztós játék” (bemelegítő játék) A játék célja: témák felvezetése, ráhangolódás a foglalkozás során megbeszélni kívántakra – család, párkapcsolat, párkapcsolati nehézségek. Instrukció: mindenki válasszon képeket A játékot kérdésekkel és a válaszokhoz fűző reflexiókkal dolgozzuk fel, ha szükségesnek ítéljük meg, akkor még teszünk fel pontosító kérdéseket.  Miért azt választotta?  Kinek vannak testvérei?  Milyen a testvéri kapcsolat? (konfliktusos vagy szövetséges?)  Kinek vannak nagyszülei?  Kinek vannak háziállatai?  Milyen ünnepeket szoktak a családban megünnepelni?  Mi az előnye és nehézsége egy nagycsaládnak és egy kiscsaládnak (egy szülős családnak)? Megjegyzés: A csoportvezetőknek érdemes szem előtt tartania a játékok, strukturált feladatok sohasem önmagukban hatékonyak, hanem az azokat követő feldolgozó beszélgetésekben bontakoznak ki, és a csoportvezető személyén keresztül fejtik ki hatásukat. Ideális apa, ideális anya (kiscsoportos strukturált feladatmegoldás) A feladat célja: képet kapni és adni a szülői szerepek- minták jelentőségéről, az egészségesen működő családról. Instrukció: a fiatalokat nemek szerint vegyes kiscsoportokra osztjuk, majd anya- és apasziluettekkel ellátott táblák kiosztása után a tulajdonságokat ezekre a táblákra gyűjtik össze. Időkeretet kapnak, továbbá fontos kitétel a feladat során, hogy az összeírt tulajdonságokkal a kiscsoport minden tagjának egyet kell értenie. Ezután egy- a kiscsoport által választott csoportvezető a kidolgozott feladatukat ismerteti a teljes csoport előtt. A feladatot kérdésekkel és a válaszokhoz fűző reflexiókkal közösen dolgozzuk fel, beleértve az apai- és anyai szerepek összehasonlítását. Továbbá még teszünk fel pontosító, tisztázó kérdéseket, amely után megszületik egy csoportkonszenzus.

Ideális fiú, ideális lány (kiscsoportos strukturált feladatmegoldás) A feladat célja: képet kapni és adni a férfi- női szerepek- minták jelentőségéről, az egészségesen működő párkapcsolatról. Instrukció: a fiatalokat nemek szerint homogén kiscsoportokra osztjuk, majd férfi- és nősziluettekkel ellátott táblák kiosztása után a tulajdonságokat ezekre a táblákra gyűjtik össze. Feladatnak a fiúcsoportok azt kapják, gyűjtsék össze, hogy szerintük a lányok szerint milyen az ideális férfi. A következőkben pedig szedjék össze a fiúk, hogy milyen az ideális nő. A lánycsoportok azt kapják feladatul: mit gondolnak, a fiúk szerint milyen az ideális nő. Ezután a lányoknak össze kell gyűjteniük, hogy nekik milyen az ideális férfi. Időkeretet kapnak, továbbá fontos kitétel a feladat során, hogy az összeírt tulajdonságokkal a kiscsoport minden tagjának egyet kell értenie. Ezután egy- a kiscsoport által választott csoportvezető a kidolgozott feladatukat ismerteti a teljes csoport előtt. A feladatot kérdésekkel és a válaszokhoz fűző reflexiókkal közösen dolgozzuk fel, beleértve a férfi - és női szerepek összehasonlítását. Továbbá még teszünk fel pontosító, tisztázó kérdéseket, amely után megszületik egy csoportkonszenzus. Kiscsoportos feladatmegoldással (homogén csoportokban) fontos: első feladat, hogy „az ellenkező neműek szerintük, mint gondolnak az ideálisnak” utána az, hogy valójában, mint gondolnak ők ideálisnak…majd ezek összehasonlítása

2. alkalom (2x 45 perc): Konfliktusok és párkapcsolat, „hogyan oldjuk meg?” Megérkező kör 

Bemelegítő játék: mindenki mondjon a neve kezdőbetűjével egy rá jellemző tulajdonságot. Pl.: Aranyos Andris Bemelegítő játék megkönnyíti a csoportmunka elindítását, jégtörőként működik, ugyanakkor átvezet az iskolai, tanulási helyzetből a csoportfoglalkozás szituációjába, előkészíti a ráhangolódást.(Rudas 2001, 105

 „Ki mire emlékszik?” A fiatalokat megkérdezzük, hogy mire emlékeznek az előző alkalomról, közösen összefoglaljuk az előző alkalmat, hogy ráhangolódjunk a mai napra. Esetlegesen, ha valakinek van kérdése a korábbi témákról, azokat meghallgatjuk, válaszolunk rá. Fiú – lány riport játék Cél: ismerkedés- udvarlás- együttjárás- párkapcsolat témájának átbeszélése. Instrukció: önként jelentkezőket várunk a feladatra, mindkét nemnek képviseltetnie kell magát. Először a lány lesz riporter és a fiú a riport alany, majd fordítva. A „riporterek” egy előre összeállított kérdéssort kapnak, amiket feltesznek a riport alanyoknak.

Olyan kérdések szerepelnek az összeállításban, mint:  Milyen a férfias fiú?  Milyen a nőies lány?  Udvariasak-e a mai fiúk?  Vállalják- e érzéseiket a mai fiúk?  Kinek”illik” kezdeményezni az ismerkedést?  Szükség van-e arra, hogy hasonló stílusa, érdeklődése, ízlése legyen két szerelmesnek?  Létezik-e szerelem az első látásra?  Létezik-e örökké tartó szerelem?  Létezik-e Nagy Igazi Egyetlen?  Hiszel-e a fiú és a lány közötti barátságban, szerelem nélkül?  Fontos-e a szerelmedet összeismertetni a barátaiddal?  El kell-e mesélni a korábbi szerelmeket a jelenlegi szerelmednek? Ugyanerre a kérdéssorra fog felelni mindkét nem képviselője, majd a csoporttal közösen megbeszéljük a kérdésre adott válaszokat. Megbeszéljük a fiatalokkal, hogy számukra mi a fontos egy párkapcsolatban. Továbbá azt is, hogy a serdülők milyen problémákkal szembesülhetnek a párkapcsolatukban, milyen nehézségekkel, veszélyekkel találkozhatnak az ismerkedés, udvarlás során- egyáltalán milyen módokon tudnak ismerkedni. A nemileg heterogén csoport előnye, hogy több mítoszt, fantáziát lehet eloszlatni a gyakorlat során azáltal, hogy letisztázódik, mit tartanak fontosnak, egészségesnek egy párkapcsolatban. Párkapcsolati erőszak – montázsfilm megtekintése és feldolgozása3 Cél: a párkapcsolati erőszak témájának felvezetése A montázs film idilli képpel indul: fiatal középiskolás pár a napsütésben biciklizik, jókedvűen beszélget. Majd az utcán beszélgetnek, ölelkeznek. Következő képen az iskola lépcsőjén beszélgetnek, a fiú gyengéden megsimítja a lány arcát, de közben nem messze tőlük egy másik srácra féltékenyen és haragosan tekint, mielőtt megcsókolja barátnőjét. Aztán a lány otthonában látunk jelenetet: a szobájában töltenek időt meghitt hangulatban. A következő képen az iskolában vannak, a számítógépteremben beszélgetnek, - inkább vitáznak. Feszültség érezhető, látszik, hogy nincs egyetértés valamiben. Majd szakad az eső, a lány családjának kertjében indulatosan veszekednek, kiabálnak egymással. A fiú valamit számon kér, mire a lány ott akarja hagyni. Elindul, a fiú többször elkapja, nem akarja engedni, majd mikor a lány ki akar bontakozni a szorításából, megüti. Mindketten megdöbbennek, a lány szája vérzik, majd a fiú elrohan. Az utolsó képkockákon a lány a szobájában fekszik, szomorú, nagyon gondolkozik, és folyamatosan a telefonját nézegeti… 3

Tapasztalatok szerint a serdülőkkel végzett készségfejlesztő programok során jól alkalmazhatók a videó filmek, más vizuális eszközök. Ezek segítségével könnyebben tudják megfogalmazni problémás kapcsolataikat. (Zsolnai Anikó: A szociális készségek és képességek diagnosztikus mérési lehetőségei 89.old.)

Instrukció: Közösen megnézzük a montázsfilmet, utána hagyunk időt, hogy mindenkiben érlelődjenek a látottak, gondolatok- vélemények inspirálódjanak. Ezután megkérdezzük, hogy ki mit látott a képeken. Olyan kérdések mentén folytatjuk a beszélgetést, mint:  Hogyan folytatódhat a történet?  Mi lesz a hosszú távú hatása (majdani család, gyermek)?  Belefér-e a pofon a kapcsolatba?  Meg lehet-e bocsátani?  Mit érezhettek a szereplők?  Tehet-e valaki olyan agresszív dolgot egy párkapcsolatban, amire valaki azt mondja, hogy megérdemelt volt?  Mi az a párkapcsolati erőszak, milyen formái lehetnek, mondjanak példát?  Mit gondolnak a legfrissebb adatok szerint hány jelentett párkapcsolati/ családon belüli erőszak történt Magyarországon? A végén a csoportvezetők ismertetik a párkapcsolati erőszak kapcsán a legfrissebb statisztikai adatokat (forrás: Hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményekről szóló igazságügyi statisztikák, más aktuális kutatási adatok, jelentések). Ezek nyomán a csoportvezetők egyértelműen állást foglalnak a párkapcsolati erőszak minden formájának elutasítása mellett, illetve a konstruktív konfliktus- rendezések fontosságát hangsúlyozzák. (Lényeges, hogy a csoportvezetők mindkét nemet képviselik! – a mintanyújtás fontossága miatt!) Beware of loverboys- prevenciós film az áldozattá válásról – megtekintése és feldolgozása Cél: Az áldozattá válásra történő figyelemfelkeltés, erről információnyújtás és prevenciós üzenet közvetítése audio- vizuális eszközök segítségével. A film egy fiatal- felnőtt lány történetét meséli el. A lány interneten megismerkedik egy fiúval, majd hosszú csetelések nyomán vonzódni kezd a fiúhoz és randizik is vele. Az első személyes találkozón a fiú nagyon szimpatikus, másnap a lány elutazott a fiúhoz (már nem a közelükben találkoztak), ahol viszont rosszra fordultak a dolgok. A fiú a lakásán fogva tartotta és a lány prostitúciós célú emberkereskedelem áldozatává vált. Csak véletlennek köszönhette, hogy kiszabadult a szorult helyzetéből. A rendőrség végül elfogta a fiút és bebörtönözték. Instrukció: Közösen megnézzük a filmet, utána hagyunk időt, hogy mindenkiben érlelődjenek a látottak, gondolatok- vélemények inspirálódjanak. Ezután megkérdezzük, hogy ki- mit látott a filmben. Az alábbiak mentén folytatjuk a beszélgetést:  mit csinált helyesen, és hol dönthetett tévesen?  ti mit csináltatok volna másként?  milyen veszélyeket nem látott?

Hangsúlyozni a környezet, a barátok, hozzátartozók megismerését, többszöri személyes találkozások fontosságát. Továbbiakban még az internet veszélyeiről és a médiatudatosságról beszélünk (ne az interneten való kapcsolattartásra építse valaki a másikról kialakított képét).

Önérvényesítő, én- közlő kommunikáció megtanítása Cél: a fiatalok felvértezése egy fontos protektív tényezővel az egészséges párkapcsolatok terén. Az asszertivitás megtanítása, fejlesztése a Drogprevenciós Munkacsoport erőszakmentes kommunikációról szóló információs kiadványának felhasználásával. Beszélgetünk a saját tapasztalataikról, hogy milyen eszközök segítségével volt sikeres- milyen eszközökkel volt kevésbé- vagy teljesen sikertelen a kommunikációjuk, konfliktuskezelésük. Ezután elmondjuk, hogy miért fontos az asszertív kommunikáció. Az asszertív kommunikáció, viselkedés az önbizalmat, az érzések és az igények nyílt kifejezését a jogainkért való kiállást, valamint a negatív érzelmek vállalásait jelenti. Az önkifejezés lényege, hogy jogunk van kérni és visszautasítani anélkül, hogy ezzel mások jogait megsértenénk. Az agresszivitás ezzel szemben mások jogainak csorbítását jelenti. Ezután az erőszakmentes kommunikációs modell bemutatása (mint egyfajta konfliktuskezelési technika), konkrét, a fiatalok mindennapi életből hozott példák mentén (pl.: elkésni a randiról, beállnak eléd a büfésorba, stb.) Lényeges, hogy az asszertív kommunikáció mellett beszélünk a többi kommunikációs stílusról is (szubmisszív, agresszív), kiemelve azok destruktív vonatkozásait. A foglalkozás ezen részén a szociális készségfejlesztés modelljei közül az integratív modellel,illetve a direkt szociális készség tréning (Direct Social Skills Training) és a szociális kognitív készség tréning (Social Cognitive Training) kombinativ megoldásával dolgozunk (Lásd elméleti bevezető) Erőszakmentes kommunikáció modellje, egy gyakorlati példán keresztül: 1. Tény („Amikor tegnap a buszon nem szóltál hozzám,” ) 2. Érzés („nagyon magányosnak éreztem magam.” ) 3. Gondolat/vélemény („Úgy gondoltam, hogy valami bajod van velem, és ezért büntetsz.”) 4. Igény („Szükségem van arra, hogy amikor veled vagyok, egy kicsit foglalkozz velem.”) 5. Kérés („Szeretném, ha máskor nem utaznál mellettem némán, és ha bármi bajod van, akkor elmondanád nekem.”) Székátadós játék Játék célja: a kommunikáció, az asszertív kommunikáció modellezése szituáción keresztül, gyakoroltatás és a módszer értelmezése, megértésének elmélyítése.

Instrukció: több önként jelentkezőt kérünk egy játékhoz. Egyikőjük helyet foglal egy középre kitett széken, a többieknek pedig egyenként el kell érniük, hogy fizikai kontaktus nélkül meggyőzzék a széken ülőt a helye átadására. (Megjegyzés: több instrukciót ekkor még ne adjunk a tapasztaltak konstruktív feldolgozása érdekében.) A játék második felében átbeszéljük, hogy:  ki hogy érezte magát a szerepében,  melyik kommunikációs stílust ismerhettük fel,  melyik volt hatékony,  melyik okozott nehézséget,  melyik szituációban érezte magát mindkét szereplő a legkomfortosabban,  melyik stílussal találkoznak az életben a legtöbbször. Kiegészíthető a játék azzal is, hogy amennyiben nem az erőszakmentes kommunikációval oldotta meg a feladatot valaki, abban az esetben a gyakorlatot úgy is elpróbálni, hogy helyet cserél azzal a játékossal, akit meg kellett győzni a hely átadásáról. Ebben az esetben fontos, hogy szembesüljön azzal a kommunikációs stílussal is, amivel ő élt korábban, illetve a nem erőszakos kommunikációval is. Ilyenkor a kognitív feldolgozás már az empátia- fejlesztést is szolgálja, mert megtapasztalja, hogyan hatott ő korábban társára. 3. alkalom (2x45 perc): Devianciák, drogfogyasztás hatása a párkapcsolatra. Mit tehetünk? Megérkező kör  Bemelegítő játék: Hogy vagy? – Hogy vagyok? Cél: érzelmek, hangulatok kifejezése Instrukció: körben ülünk, és megtippeljük, hogy érzi magát a mellettünk ülő társunk, majd a mellettünk ülő ember elmondja, hogy érzi magát és ő is megtippeli a mellette ülő játékos hangulatát, érzéseit. Bemelegítő, jégtörő gyakorlatok célja a csoportok indulásakor a feszült hangulat oldása, a szorongás, a kölcsönös bizalmatlanság mérséklése, egymás megismerése, de jól használhatók a csoport „hangulatára” való átállás megkönnyítésére, ráhangolódásra. (lásd még: Rudas János: Struktúrált gyakorlatok IN: Rudas János (szerk): Önismereti csoportok Animula, Budapest, 2001., 166-173 o., 169 o.) 

„Ki mire emlékszik?” A fiatalokat megkérdezzük, hogy mire emlékeznek az előző alkalomról, közösen összefoglaljuk az előző alkalmat, hogy ráhangolódjunk a mai napra. Esetlegesen, ha valakinek van kérdése a korábbi témákról, azokat meghallgatjuk, válaszolunk rá.

Drog – szenvedélybetegség –társfüggőség; Cél: Közérthető, hiteles információkat nyújtani a párkapcsolati erőszak és a problémás szerhasználat illetve a szenvedélybetegség alábbiakban ismertetett összefüggéseiről. Elméleti háttér:

A párkapcsolati erőszak, majd a családon belüli erőszak számos addikció, különösen a kémiai szerfüggőség kialakulása vonatkozásában jelent kockázati tényezőt. (Rácz 2001., 57-62 o.) A párkapcsolati erőszak összefüggésbe hozható még a kodependenciával (társfüggőség), annak kialakulásával. Szakemberek jelentős része szerint, a társfüggő diszfunkcionális családból származik, ahol leggyakrabban az egyik szülő szenvedélybeteg, ritkábban agresszív-bántalmazó személy volt. (Komáromi, 2010, 347. o.) A fentieken túl Ranschburg nárcisztikus személyiségzavart is említi a lehetséges okok között, de ezzel összefüggésben is, rámutat arra, hogy családon belüli erőszak hátterében gyakran húzódnak meg a partnerek közötti játszmák. (Ranschburg 2006, 213-214 o.) Az előzőek alapján kijelenthető, hogy a párkapcsolati erőszak és a szenvedélybetegségek (különösen az alkoholizmus illetve a kontrolvesztő ívás) több szempontból szoros összefüggésben állnak egymással, egymásra nézve kölcsönösen kockázati tényezők. Ezért könnyen belátható, hogy a párkapcsolati erőszak prevenció közvetve kémiaszer-használat prevenciónak is tekinthető, hiszen olyan viselkedésre igyekszünk hatni, amely jelentős kockázati tényező. Az egészségfejlesztő megközelítés egyik lényegi eleme, hogy a kockázati tényezők mérséklése illetve védő tényezők erősítése kedvezően befolyásolja z életstílus, életminőséget illetve végső soron a problémajelenséget. (Rácz 2001., 93-94 o.) A fentieknek megfelelően a beszélgetések során rá kell mutatnunk arra, hogy a párkapcsolati erőszak és a szenvedélybetegség, társfüggőség egymásnak kölcsönösen kockázati tényezői. Alapvető, hiteles, objektív információkat kell közölnünk a szenvedélybetegség kialakulásának folyamatáról (drogkarrier, kipróbálás szakaszai). Rövid, általános tájékoztatás a kémiai szerekről, viselkedési addikciókról és azok hatásairól. A függőség jelenségéről. A problémás szerhasználatról. Ezek mentén eljutni, hogy egy olyasfajta viselkedési addikciót, mint a társfüggőség, fel tudjon ismerni a fiatal. Közérthetően beszélgetni a társfüggőségről. Segítségkérés lehetőségeit összegyűjteni a mikrokörnyezettől a makro környezetig. „Figyelj, hogy hova állsz” A termet két, jól elkülöníthető részre osztjuk. Az egyik rész lesz az „igen” oldal, a másik a „nem”. A csoportvezetők felváltva állításokat mondanak, akire az állítások igazak, ők az „igen” oldalra állnak, akire nem igaz, az a „nem” oldalra áll. A játék kezdetén a csoportvezetők újra megerősítik néhány csoportszabály fontosságát: titoktartás, nem minősítünk, mindenki csak a saját nevében beszél. A játék során konkrétan állást kell foglalni a játékosoknak valamelyik oldalon, nem állhatnak az „igen” és a „nem” rész határára (mert nem tudnak dönteni). A játék során az alábbiakhoz hasonló állításokat tesznek fel a csoportvezetők:  Láttam már részeg embert.  Csak úgy tudom elképzelni a szórakozást, ha fogyasztok alkoholt.  Azt gondolom, hogy az alkoholtól is lehet függővé válni.  Azt gondolom, hogy a drogoktól is lehet függővé válni.  Azt gondolom, hogy a játékoktól, internettől, számítógéptől is lehet függővé válni.

 Az gondolom, ha valaki egyedül nem iszik, csak társaságban, akkor nem lehet függő.  Vannak olyan ismerőseim, akik szoktak szívni füves cigit. Ezek után viselkedéses függőségekkel, (pl.: játék-, internet-, számítógép-, túlzott testedzés-, vásárlás) kapcsolatban is teszünk fel hasonló kérdéseket. Az állítások feltevése után, a játék végeztével mindenki visszaül a helyére és megbeszéljük a játék során felmerült kérdéseket, érzéseket, benyomásokat. Tisztázzuk a különböző szerek fajtáit, hatásmechanizmus- és jogi kategória besorolását. Az általunk elmondottakat alátámasztjuk az aktuális, témával kapcsolatos statisztikákkal (Országjelentések, különféle területi kutatási eredmények, KSH adatok). A beszélgetés során közösen összegyűjtjük a jellemzőket a problémás szerhasználókra, a kémiai szerektől függő személyekre. A fiatalok saját ismeretei segítségével közösen összeszedjük a drogkarrier folyamatát, annak szakaszait, a függőség, problémás szerhasználat figyelmeztető jeleit. Ha szükséges, megkérdőjelezzük a fiatalokban a szerhasználattal kapcsolatos mítoszokat. A közismertebb kémiai szerek (nikotin, alkohol) által kiváltott függőség mentén irányított beszélgetés során eljutunk az elvontabb függőségekhez, a viselkedési függőségekhez, különösen a társfüggőséghez. Az elhangzottakból kiemeljük, megfogalmazzuk a viselkedéses- és kémiai függőségek természetének összefüggéseit. Rámutatunk arra a gyakori jelenségre, hogy a kémiai szerfüggőség, illetve impulzuskontroll- zavar gyakran jár együtt kodependenciával4. Ezt követően a beszélgetést a párkapcsolat viszonylatában az alábbi kérdések mentén alakítjuk:  mi a „helyzet”, mit tehet / milyen döntést kell hozni akkor, ha társfüggőségre utaló jeleket vesz észre a párkapcsolatában akár a párján, akár saját magán? 

mi lehet, ha „szó nélkül hagyom”, hova fordulhatok segítségért?

Játék a döntéshozatalhoz Cél: A döntés, döntéshozatalra való felkészítés5 és ennek a felelősségének a felvállalása. A fiataloknak strukturált gyakorlat segítségével, illetve az azt követő megbeszélés- elemzés segítségével ismereteket adni a döntés folyamatáról (problémaelemzés, információgyűjtés, alternatívák és lehetséges következményeik számba vétele, befolyásoló emberi tényezők, átfogó elemzést, értékelést követő döntés), az azt befolyásoló hatásokról (család, barátok, társadalom elvárásai, érzések, értékrend, viselkedési szokások, stb.), és egyfajta „védett” bizalmi közegben döntési rutinhoz juttatni őket. Instrukció: A csoport tagjai közül 6 gyereket kiválasztunk. Ismertetjük velük az alábbi szituációt: szórakozni mentek egy buliba a barátaiddal, a lakóhelyetektől kb 50 km-re. Megbeszélitek, hogy a buli végén együtt indultok haza, de mikor összefuttok, egyértelműen kiderül, hogy a sofőr ittas. A társaságból rajta kívül senki másnak nincs jogosítványa. A 6 4

Kodepencia: egy „problémás” (addikcióban, személyiségzavarban, kodependenciában, vagy impulzuskontrollzavarban szenvedő) egyénnel kialakított és hosszabb távon is fenntartott kapcsolat, amely nem kielégítő, szenvedéssel teli az alany szempontjából. (Komáromi 2010., 335 p.) 5 A döntéshozatal a legfontosabb tartott, fejlesztendő szociális készségek közé tartozik a 14 éves korcsoporttól (Iskolapszichológia 26., 22.old.)

fiatal véletlenszerűen további instrukciós kártyákat kap. (Kártyákon szereplő instrukciók: 1.: Te vagy az ittas sofőr. 2.: Szerelmes vagy a sofőrbe, egy pár vagytok. 3.: Semmi pénzed sem maradt a buli végére. 4.: A szülők kikötötték a hazaérkezés időpontját, ez az idő fél óra múlva lejár. 5.: Tömegközlekedési eszköz órák múlva indul otthonodba. 6.: Rajtad kívül a társaságból már mindenki úgy döntött, hogy az ittas sofőrrel, autóval megy haza.) Ezek után egyetlen instrukciót kapnak: „Szülessen döntés!- ki hogy jut haza?”. A játék után közösen megbeszéljük, hogy ki- milyen döntést hozott, befolyásolták-e a többiek döntései, mi alapján mérlegelt, milyen előnyöket- hátrányokat vett figyelembe döntése meghozatalakor. Záró kör Összefoglaljuk, amiket az elmúlt 3 alkalom során megbeszéltünk. Tisztázó kérdések megválaszolása. Visszajelző kör a fiataloktól a csoportvezetők felé, illetve a csoportvezetőktől a fiatalok felé.

CSAT- projekt Megvalósítás / Tematika SZ1 Programot lebonyolító szakemberek felkészítő képzése (workshop) Időtartam: 2x 60 perc Résztvevők: a csoportvezetői- illetve előadói feladatokat ellátó szakemberek Módszer: workshop interaktív előadással

A programban a csoportvezetői, illetve előadói feladatok elvégzésére olyan szakemberek alkalmazására kerül sor, akik az alábbi végzettségek valamelyikével rendelkeznek: szociális munkás, szociálpolitikus, szociálpedagógus, szociális szervező (felsőfokú szociális alapvégzettségek) vagy pszichológus, addiktológiai konzultáns, mentálhigiénikus szakember, szociológus és rendelkeznek legalább fél éves fiatalok körében végzett a szociális csoportmunka eszközeivel dolgozó prevenciós tapasztalattal. A szakemberek a kiválasztásuk után közvetlenül megkapják a Diák csoportfoglalkozások tervezet dokumentumot (CSAT-projekt Megvalósítás / Tematika D1 számú dokumentum), a Szakmai program Folyamat előrehaladása fejezetét, a Pedagógusokra (Pedagógusok, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak) képzésének tematikáit (CSAT-projekt Megvalósítás / Tematika P1; CSAT-projekt Megvalósítás / Tematika P2; CSAT-projekt Megvalósítás / Tematika P3; CSAT-projekt Megvalósítás / Tematika P4 számú dokumentumok) amelyeket alaposan át kell tanulmányozniuk. Valamennyi kiválasztott szakembernek részt kell vennie egy 2x45 perces felkészítő workshopon, amelynek keretében a program szakmai vezetője ismerteti a program elméleti hátterét, tartalmi elemeit és lehetőség van a felmerült kérdések tisztázására. (A workshop lényegében a kiosztott dokumentumok vázlatos áttekintését és feldolgozását célozza.) A workshop után a résztvevők írásos esszé feladatot kapnak, amelyet 4 munkanapon belül le kell adniuk a workshop vezető által megadott címen. A felkészülést lezáró esszének 2-3 oldalnak kell lenni (1,5 sortáv, Times New Roman betűtípus, 12 betűnagyság, legalább 7.000 karakter). Az esszé célja, hogy a résztvevők egy kiválasztott téma elem mentén mutassák be a program vonatkozásában meglévő ismereteiket, attitűdjüket, felkészültségüket.

CSAT-projekt Megvalósítás / Ismertető 1 A program címe: CSAT-projekt az egészségesebb párkapcsolatokért Alcíme: A Drogprevenciós Munkacsoport a párkapcsolati erőszak elleni fellépés körébe tartozó prevenciós programja Rövid címe: CSAT-Projekt Rövid ismertető a programról a partnerek számára A CSAT- projekt a Drogprevenciós Munkacsoport 6 tanórás (alkalmanként 2x45 perc) egészségfejlesztési- és deviancia prevenciós programja, egy adott köznevelési intézmény tanulóival, interaktív csoportfoglalkozások keretében, amelyet kiegészít 4 tanórás pedagógus, illetve pedagógiai munkát segítő alkalmazottak képzése. A program elsődleges célja a párkapcsolati erőszak prevenciója, az egészséges, egymás tiszteletén alapuló, erőszakot elutasító párkapcsolat iránti elköteleződés erősítése. A program a felelős párkapcsolat kialakításának, valamint a családi életben felmerülő konfliktusok megoldásának képességét fejleszti. A program fontos célkitűzése továbbá, hogy serdülőknek praktikus, gyakorlati segítséget adjon szociális-, illetve kommunikációs készségfejlesztés révén. Elvárt eredmények:  A diákok hiteles információkon alapuló ismeretbővülése a párkapcsolati erőszak, és az egészséges, nem bántalmazó párkapcsolatokról.  A diákok erőszakmentes kommunikációval kapcsolatos, hiteles információkon alapuló ismeretei és készségei növekednek.  A diákok drog és alkoholhasználattal, függőségekkel kapcsolatos hiteles információkon alapuló információi növekednek. Közép- és hosszú távon a program hozzájáruljon:  Párkapcsolati erőszak előfordulásának csökkenéséhez.  A fiatalok körében az egészséges életmód, egymás tiszteletén alapuló, erőszakot elutasító párkapcsolat iránti elköteleződés növekedéséhez.  A fiatalok körében a különböző addiktológiai problémák, függőségek, különösen a kémiai szerfüggőség és társfüggőség előfordulásának mérséklődéséhez. Program felépítése: 1. Előkészítés 1.1. Programot lebonyolító szakemberek felkészítő képzése 2x1 órában 1.2 Bemutatkozó találkozó révén a leendő partnerintézmény vezetőségének tájékoztatása a programról 1.3 Program előkészítő találkozó: személyes találkozó a pedagógusokkal képviselőivel (forum)

1.4 Szülői munkaközösség / iskolaszékkel való egyeztető megbeszélés (forum), 1.5. Diákönkormányzat való egyeztető megbeszélés (forum), találkozóról jelentés készül, amelyben írásban rögzítik a véleményüket a diákság problémáit, illetve a program megítélését illetően 1.6 Monitorozás 2. Megvalósítás 2.1 Diák csoportfoglalkozások: 3x2 tanóra interaktív csoportmunka 2-9 hónapban Diák csoportfoglalkozások témakörei: 1. alkalom (2 tanóra) Egészség, család, párkapcsolat.  program bevezetése (szabályok, működés tisztázása)  szülői szerepek, „egészséges család fogalma”, az egészség értelmezése  férfi-, női-szerepek, minták 2. alkalom (2 tanóra) Konfliktusok és párkapcsolat, „hogyan oldjuk meg?”  párkapcsolat , ismerkedés, udvarlás, együtt-járás  erőszak a párkapcsolatban  médiatudatosság, internet veszélyei  kommunikációs készségfejlesztés; én-közlés tanítása 3. alkalom (tanóra) Devianciák, drogfogyasztás hatása a párkapcsolatra. Mit tehetünk?  kémiai szerhasználat, drogkarrier, szenvedélybetegség,  problémás szerhasználat, problémás kapcsolat, társfüggőségről közérthetően  döntéshozás, problémakezelés  segítségnyújtás lehetőségei Alkalmazott technikák: interaktív prevenciós játékok, un. strukturált gyakorlatok, egyéb kreatív módszerek (filmrészletek, képek, montázsok) alkalmazása, órai megbeszélés, kiscsoportos megbeszélés, vita Egyéb információ:  A programban az iskola által kijelelőt osztályokkal, tanulócsoportokkal foglalkozunk.  nemileg heterogén csoportok, de az osztályokat 2 csoportra kell bontani (min 10 fő /csoport, max 20 fő)  eszköz igény: nincs  terem igény: olyan terem szükséges, ahol a székek körberakhatók  tanári felügyelet: nem kell tanári felügyelet A foglalkozásokon a szociális készségfejlesztés modelljei közül az integratív modellel illetve a direkt szociális készség tréning (DSST) és a szociális kognitív készség tréning (SCT) kombinatív megoldásával dolgozunk. (A szociális kompetenciák, a szociális készségek fejlesztéséhez meghatározott idő elteltével ismétlő alkalmakra van szükség!) 2.2. Pedagógusképzés: 4x tanórás interaktív előadás a pedagógusoknak,2-9 hónapban fő témák: 1. A párkapcsolati erőszak fogalma, előfordulása, hazai és nemzetközi statisztikai adatok, jogi szabályozások 2. A párkapcsolati erőszak jelenség befolyásolásának módjai, a prevenció lehetőségei 3.Szenvedélybetegség, függőség, ártalomcsökkentés, drogok fajtái és drogjog 4. Kodependencia

Módszer: interaktív előadás Egyéb információ: mind a négy képzési alkalmon résztvevők számára Igazolást adunk ki. 2.3. Monitorozás (stábülések, szupervizió) 3.1. Végső értékelés (Végső folyamat és eredményértékelés) 3.2. Jelentéskészítés, kommunikáció az eredményekről: visszajelzés a partner intézmény(ek) vezetőségének, pedagógusok szülők, diákok képviselőinek (forum) 3.3. A program fejlesztése a tapasztalatok függvényében: programzáró stábértekezlet a programot megvalósító szakembereknek 3.4 Utóvizsgálat a program hatásosságáról: a diákok foglalkozások zárása után 6 hónappal interjúk a pedagógusokkal A program hatékonyság vizsgálata, fejlesztése érdekében anonim elő- és utótesztet veszünk fel a diákokkal. A programban való részvétel feltétele előzetes írásos szülői hozzájáruló nyilatkozat. További információk az alábbi elérhetőségeken: E-mail:[email protected] Telefon: 0672-315-083 Web: www.drogprev.hu Facebook: Drogprevenciós Munkacsoport Levelezési cím: Drogprevenciós Munkacsoport 7623 Pécs, Szendrey J. u. 6.

A családon belüli erőszak jogi fogalmának alakulása Magyarországon:

Recommend Documents