TARTALOMJEGYZÉK
1
ÜDVÖZLET ......................................................................................................7
2
A CROST PROJEKT CÉLJAI........................................................................9 2.1 2.2 2.3
3
ELŐZMÉNYEK ..............................................................................................9 CÉLOK, CÉLCSOPORTOK ............................................................................10 A MEGVALÓSÍTÁS ......................................................................................11
A HATÁRTÉRSÉG BEMUTATÁSA ...........................................................17 3.1
A DÉL-DUNÁNTÚLI-HORVÁT HATÁRTÉRSÉG BELEHELYEZÉSE AZ EURÓPAI TÉRBE, GEOPOLITIKAI KITEKINTÉS ........................................................................17
3.1.1 Történeti megjegyzések......................................................................17 3.1.2 A közös határtérség kapcsolati sajátosságai, 1991-2004..................17 3.1.3 A kapcsolati rendszer alakulása 2004. májusa után .........................19 3.2 A HORVÁT ÉS MAGYAR KISEBBSÉG NÉHÁNY JELLEMZŐJE A HATÁR KÉT OLDALÁN ...............................................................................................................20 3.3 A DÉL-DUNÁNTÚL HELYZETÉNEK RÖVID BEMUTATÁSA ..........................22 3.3.1 Általános bevezető .............................................................................22 3.3.2 A Dél-Dunántúl gazdasága ...............................................................24 3.3.3 Humán szolgáltatások a Dél-Dunántúlon .........................................28 3.3.4 Turizmus ............................................................................................30 3.3.5 Környezet- és természetvédelem ........................................................33 3.3.6 Elérhetőség........................................................................................38 3.3.7 A régió integrációs folyamata és nemzetközi kapcsolatai .................42 3.3.8 A Dél-Dunántúl határmenti kistérségeinek projektfejlesztési aktivitása 44 3.3.9 A Dél-dunántúli régió részvétele a II. Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési folyamatában ......................................................................................46 3.3.10 SWOT-analízis...................................................................................48 3.4 A DÉL-DUNÁNTÚLLAL HATÁROS HORVÁTORSZÁGI MEGYÉK (ESZÉKBARANYA, VERŐCE-DRÁVAMENTE, KAPRONCA-KŐRÖS) HELYZETÉNEK ELEMZÉSE ..............................................................................................................55 3.4.1 A megyékről általában.......................................................................55 3.4.2 A térség gazdasága............................................................................58 3.4.3 Humán szféra: oktatás és szociális ellátás ........................................60 3.4.4 Idegenforgalom .................................................................................61 3.4.5 Természet- és környezetvédelem........................................................63 3.4.6 Közlekedési kapcsolatok....................................................................66 3.4.7 Csatlakozási, projektfejlesztési tapasztalatok Eszék-Baranyában ....68 3.4.8 Európai integrációs és projektfejlesztési tapasztalatok KaproncaKőrös megyében ................................................................................................70
3.4.9 Európai integrációs és projektfejlesztési tapasztalatok VerőceDrávamente megyében ......................................................................................72 3.4.10 A határ menti horvát megyék SWOT-analízise..................................74 4
FEJLESZTÉSI KULCSTERÜLETEK .........................................................81 4.1 TERMÉSZETKÖZELI ÉS KULTURÁLIS TURIZMUS ........................................81 4.1.1 Új trendek a turizmusban ..................................................................81 4.1.2 Projektjavaslat: A horvát és magyar Dráva menti kerékpárutak összekapcsolása egységes turisztikai kínálattá .................................................85 4.1.3 Projektjavaslat: Turisztikai adatbázis kialakítása a Dráva folyó közös horvát-magyar határ menti területén ................................................................87 4.1.4 Projektjavaslat: Kerékpárút létesítése Felsőszentmárton és Tótujfalu között a Dráva bal parti árvízvédelmi töltésen..................................................89 4.1.5 Projektjavaslat: Kultúrturisztikai hálózat a Dráva két partján.........90 4.1.6 Projektjavaslat: „Drava Bike Tours”: Kerékpárút kijelölése az Alsómiholjác–Gát (Gat)–Bistrinci–Belišće–Petárda útvonalon .......................94 4.1.7 Projektjavaslat: Kőrös (Križevci) és Nagyatád városok szomszédsági programja..........................................................................................................97 4.1.8 Projektjavaslat: Borturizmus fejlesztése Baranyában határon innen és túl 99 4.1.9 Projektjavaslat: A víziturisztikai szolgáltatások fejlesztése határmenti együttműködésben ...........................................................................................101 4.1.10 Projektjavaslat: „Határon átnyúló” színházi darabok bemutatása103 4.2 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM....................................................105 4.2.1 Sajátos környezetvédelmi feladatok a Dráva mentén ......................105 4.2.2 A természetvédelem gyakorlata a magyar oldalon, eddigi határon átnyúló együttműködések.................................................................................106 4.2.3 Projektjavaslat: Állati hulladékok kezelése.....................................107 4.2.4 Projektjavaslat: Természeti értékek megőrzése a Dráva mentén ....110 4.2.5 Projektjavaslat: Határmenti katasztrófavédelmi és mentési együttműködés az Európai uniós felzárkózás jegyében...................................113 4.2.6 Projektjavaslat: Levegőminőség-védelmi és monitoring-rendszer kiépítése Villány környékén .............................................................................114 4.2.7 Projektjavaslat: Napenergia-hasznosítás mohácsi közintézmények energia-ellátásának biztosítására ...................................................................117 4.3 GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉSI, INNOVÁCIÓS ÉS KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGEK A HATÁRTÉRSÉGBEN ...............................................................................................119 4.3.1 Innováció Horvátországban ............................................................119 4.3.2 Gazdaságélénkítési, innovációs és képzési tevékenységek a határtérségben.................................................................................................121 4.3.3 Projektjavaslat: Innovációs és vállalkozási web-börze (Innova) ....122 4.3.4 Projektjavaslat: Határmenti vállalkozások kapcsolatainak továbbfejlesztése..............................................................................................124 4.3.5 Projektjavaslat: Méhészek képzése az európai integráció jegyében 127
2
CROST
4.3.6 Projektjavaslat: Tanulásrégiós modell kidolgozása és együttműködési hálózat kiépítése ..............................................................................................130 4.3.7 Projektjavaslat: Városok és változások...........................................132 4.4 ELÉRHETŐSÉG JAVÍTÁSA .........................................................................136 4.4.1 A dél-dunántúli határtérség átjárhatóságának vizsgálata ..............136 4.4.2 Projektjavaslat: Légrád-Őrtilos kishatár-átkelő .............................139 4.4.3 Projektjavaslat: A Sellye-Szópia közötti új főút és új Dráva-híd engedélyezési terve ..........................................................................................141 4.4.4 Projektjavaslat: Az 5708. számú összekötő út korszerűsítése Beremend és az országhatár között .................................................................143 5
A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TANULSÁGAI .........................147 5.1 5.2
TANULSÁGOK A PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁRA VONATKOZÓAN ..............147 „PROGRAMSZINTŰ” KÖVETKEZTETÉSEK: ADALÉKOK A JÖVŐBELI HATÁRMENTI PROGRAMOK KIALAKÍTÁSÁHOZ ....................................................152
6
TOVÁBBI LEHETSÉGES EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK .........155 6.1 HATÁRON ÁTNYÚLÓ BORUTAK KIALAKÍTÁSA: KÖZÖS BORTURISZTIKAI CSOMAGOK, MINŐSÉGELLENŐRZÉSI RENDSZER, BORÚT-MENEDZSMENT. ..........155 6.2 A KERÉKPÁRTURIZMUS TOVÁBBI FEJLESZTÉSÉNEK LEHETSÉGES IRÁNYAI 156 EGYÜTTMŰKÖDÉS A DÉL-DUNÁNTÚL ÉS A HORVÁT MEGYÉK KÖZT REGIONÁLIS TERVEZÉS ÉS PROGRAMOZÁS TÉMÁBAN .........................................158 6.4 KAPCSOLATÉPÍTÉSI ÉS PROJEKTFEJLESZTÉSI TRÉNINGSOROZAT A TIPP PROJEKT TAPASZTALATAI ALAPJÁN ....................................................................159 6.5 HATÁRON ÁTNYÚLÓ MAGYAR ÉS HORVÁT NYELVI KÉPZÉSEK INDÍTÁSA 160 6.6 EGY EGYSÉGES „DÉLI KULTURÁLIS ÖVEZET” VÍZIÓJA ............................161 6.3
7
FORRÁSOK ..................................................................................................163
A projekt a Phare Kísérleti Kisprojekt Alap 2003 Magyarország-Horvátország című program támogatásával valósult meg.
Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. A benne foglalt nézetek a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. nézetei, és ezért semmiképpen sem tekinthetők az Európai Unió hivatalos állásfoglalásának.
CROST
3
4
CROST
A KÖTET SZERZŐI
A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai: BAKSA János (3.3.3) BORKOVITS Balázs (6.1) KOVÁCS Zoltán (3.3.2) MÁRTON György (3.3.8, 3.3.9) MÁTHÉ Péter (3.3.1) NAGY Ágnes (3.3.4) NAGY Árpád (3.3.5, 4.2.2) PÁLMAI Zsolt (3.3.7, 4.4.1) PÁMER Zoltán (2.1–2.3, 3.3.10, 3.4.6, 3.4.9, 4, 5, 5.1–5.2, 6, 6.3–6.5) SZOKOLAI Zsolt (3.3.4, 3.3.6, 4.4.1) Külső szakértők: DOBAY Kata (Pécsi Tudományegyetem, Rektori Hivatal – 4.3.2) Dr. GYUROK János (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszék, Pécsi Horvát Kisebbségi Önkormányzat – 3.2) Dr. HAJDÚ Zoltán (Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézete, Pécs – 3.1) Boris MAĐERIĆ (Pitomacsa Járás Turisztikai Közössége – 4.1.1, 6.2) Martin MAHOVIĆ (Szentgyörgyi Vállalkozói Központ – 4.3.1) Dr. Anka MAŠEK (Eszéki Josip Juraj Storssmayer Közgazdaságtudományi Kar – 3.4.1–3.4.5, 3.4.7, 3.4.9, 3.4.10)
Egyetem
Mladen MATICA (Kapronca-Kőrös Megyei Önkormányzat Területi-tervezési Hivatala – 4.2.1, 3.4.8) Davor SERTIĆ (vállalkozásfejlesztési szakértő – 3.4.9) TARRÓSY István (Európa Centrum Kht., Pécs – 6.6) Szerkesztette: PÁMER Zoltán (projektkoordinátor)
CROST
5
6
CROST
1 Üdvözlet
Tisztelt Olvasó, Tisztelt Munkatársak, Kedves Horvát Barátaink! A Dél-dunántúli régiót alkotó három megye Magyarországon elsőként ismerte fel a területfejlesztési régiók kialakításában rejlő lehetőségeket. 1997-ben nálunk alakult meg először a Regionális Fejlesztési Tanács, majd kezdte meg munkáját a Regionális Fejlesztési Ügynökség. Azóta nagy utat tettünk meg: 2004ben Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. Horvátországban, ahol a függetlenség kivívásáért és a politikai átmenetért sokkal nagyobb árat kellett fizetni, a politikai feltételek immár szintén adottak az integrációhoz, a csatlakozási tárgyalások jól haladnak, reméljük, hogy 2010-ben ők is az Európai Unióhoz fognak tartozni. A Dél-Dunántúl többször kijelentette, hogy fekvésénél fogva hídszerepre törekszik Horvátország, illetve a Balkán felé. Ezt a célt szolgálta a DunaDráva-Száva Euroregionális Együttműködés beindítása is, mely biztosítja a politikai keretet, ennek tartalommal való feltöltése immár a szakemberek feladata. Ebbe a koncepcióba ragyogóan beleillik a CROST projekt, mely úgy gondolom, remek lehetőség arra, hogy együtt építsük a közös Európát, hogy a térség nyertese legyen az integrációnak. Hiszem, hogy számos kihasználható lehetőség van még. Elég, ha Pécs 2010-es európai kulturális fővárosi címét vagy a Dráva térségében rejlő turisztikai potenciált említem, melyben komoly szerepet szánunk a horvát partnereknek. Remélem, hogy ez a tanulmánykötet a magyar és horvát szakemberek számára egyaránt hasznos olvasmány lesz, folytatásaként olyan sikeres fejlesztések valósulnak meg, melyek egy értékeire támaszkodó, kulturálisan színes, de ugyanakkor dinamikusan fejlődő térséghez vezetnek. Dr. Kékes Ferenc a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke
CROST
7
8
CROST
2 A CROST projekt céljai 2.1
Előzmények
A CROST projekt alapötlete egyáltalán nem új. A Dél-Dunántúlon – csakúgy, mint a többi hat magyarországi tervezési-statisztikai régióban – 2003-ban és 2004-ben a Regionális Fejlesztési Ügynökségek külső szakértők bevonásával projektfejlesztő műhelymunka-sorozatokat szerveztek a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) támogatásával. A két tevékenység-sorozat a Dél-Dunántúlon az EU Projekt nevet kapta. Az első sorozatban a dél-dunántúli kistérségi központokban az Ügynökség munkatársai az akkor induló ún. PEA (Pályázat-előkészítő Alap)1 program indulásának jegyében szerveztek felkészítő és projektfejlesztő találkozókat a kistérségi szereplők számára. Az EU Projekt 2. 2004 tavaszán már ténylegesen a Strukturális Alapok magyarországi felhasználására kialakított Nemzeti Fejlesztési Terv 20042006 négy ágazati operatív program2, valamint az Ügynökség közreműködő szervezeti feladataiból fakadóan különleges fontosságú Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) számára segítette a kedvezményezettek projektfejlesztési munkáját. A projekt keretében egy konferenciát, hat tájékoztató fórumot, illetve 10 kistérségi műhelymunka-találkozót szervezett az Ügynökség. Összesen 289 projektjavaslat került be az ún. projekt pipeline-ba3, melyből a műhelymunkák és személyes konzultáció keretében 77-et dolgoztak ki szakértői segítséggel, ebből 17 javaslat, mint kiemelt projekt, benyújtási szintig is ki lett dolgozva. A projektek zöme a későbbiekben beadásra került és támogatást is kapott a Regionális Fejlesztés Operatív Program és a többi operatív program pályázatain keresztül. A műhelymunkák lebonyolításának szakmai hátterét a Megakom Stratégiai Tanácsadó Iroda és az Ex-Ante Tanácsadó Iroda által kidolgozott módszertan képezte, továbbá az általuk kidolgozott Hallgatói4 és Oktatói5 kézikönyv, valamint egy felnőttképzési módszertani összefoglaló6.
1
A PEA, mint állami területfejlesztési célú forrás, célja az volt, hogy még az uniós csatlakozást megelőzően a leendő kedvezményezettek által kijelölt ún. kulcsprojektek előkészítését (megvalósíthatósági tanulmányok, különböző tervek) támogassák, hogy az uniós forrásokból már valódi fejlesztések valósulhassanak meg. 2 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP), Környezet és Infrastruktúrafejlesztési Operatív Program (KIOP), az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP). 3 Projektcsatorna: a projektjavaslatok folyamatos gyűjtése, szelekciója, támogatási forrásokhoz való hozzárendelése, mindez folyamatos visszacsatolás mellett. 4 EU Projekt – Strukturális Alapokból finanszírozható fejlesztési projektek előkészítése a DélDunántúl kistérségeiben. Résztvevői kézikönyv
CROST
9
2.2
Célok, célcsoportok
A CROST projekt ötlete gyakorlatilag a fenti tevékenységek új dimenzióba való helyezése: a tisztán magyar oldali kedvezményezettek helyett az INTERREG határmenti programok filozófiájának megfelelően magyar és horvát oldali kedvezményezettek együtt vesznek részt a projektfejlesztő munkában. A projektötlet már az EU Projekt 1 megvalósítását követően készen volt, megvalósítására, határmenti fókuszú tevékenységről lévén szó, a 2003-ban induló határon átnyúló Phare Kísérleti Kisprojekt Alap pályázatai bizonyultak megfelelőnek. A 2003-ban meghirdetett Phare Kísérleti Kisprojekt Alap 2002 Horvátország-Magyarország programra az Ügynökség be is nyújtotta a pályázatot, amit abban a körben formai okokból elutasítottak. A 2004-ben meghirdetett 2003-as Kisprojekt Alapra kisebb csiszolásokat követően ismételten benyújtásra került, ezúttal sikeresen. A projektek értékelésének elhúzódása miatt a támogatási szerződés megkötésére és a projekt kezdetére csak majd egy évvel később, 2005. márciusában, illetve júliusában kerülhetett sor. A projekt sikere érdekében az Ügynökség széles körű partnerségre épített. A partneri kör magától értetődően kiterjedt a három Dél-Dunántúllal határos horvátországi megyére (Eszék-Baranya, Verőce-Drávamente, KaproncaKőrös), magyar oldalon a két határmenti megye önkormányzata (Baranya és Somogy), a közvetlen határmenti kistérségek – mint a területfejlesztési célú támogatások felhasználása szempontjából kulcsfontosságú szereplők – (Mohácsi, Siklósi, Sellyei, Barcsi, Csurgói), valamint a határtól 20-25 kilóméteres sávban elhelyezkedő „második vonalbeli” kistérségek (Nagyatádi, Szigetvári, Szentlőrinci, Pécsi) képezték a partneri kört területi szempontból. Mivel a megyei jogú városok szerepe a támogatási források felhasználásában szintén kiemelkedő, ők is bevonásra kerültek (Pécs, Kaposvár). A „horizontális” partnerség mellett nagy hangsúlyt fektettünk a szakmai háttér megteremtésére. Így a partnerek köre kibővült a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatási Központja Dunántúli Tudományos Intézetére, a Pécsi Tudományegyetemre, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarára, valamint a nemzetközi kapcsolatok szervezésében kiemelkedő szerepű, pécsi székhelyű Európa Centrum Kht.re. A partnerszervezetek egy-egy fő szakértővel működtek közre a projekt megvalósításában, így a zárótanulmány elkészítésében is. 5
EU Projekt – Strukturális Alapokból finanszírozható fejlesztési projektek előkészítése a DélDunántúl kistérségeiben. Oktatói kézikönyv 6 EU Projekt – Strukturális Alapokból finanszírozható fejlesztési projektek előkészítése a DélDunántúl kistérségeiben: Felnőttképzési módszertani ismeretek
10
CROST
A projekt általános célja az alábbiakban foglalható össze: Általános (hosszú távú) cél: A horvát-magyar határtérség forrásabszorpciós képességének javítása. Mivel a határtérségek általában az országok belső területeihez képest fejlettség szempontjából elmaradottnak nevezhetők, az Európai Unió területi együttműködési programjai külön forrást biztosítanak a határtérségek támogatására, nemcsak a belső, hanem az Unió külső határain is. Ahhoz, hogy a horvát-magyar határszakaszon rendelkezésre álló keretet minél hatékonyabban fel lehessen használni, és mivel a források odaítélésének módja ez esetben pályázati rendszeren keresztül történik, elengedhetetlenül szükséges, hogy a határtérség szereplői minél több megfelelő színvonalú, jól kidolgozott projektjavaslattal rendelkezzenek. A megfelelő projektjavaslatokhoz viszont vagy már funkcionáló határmenti együttműködések kellenek, melyek képesek támogatásra alkalmas projekteket kifejleszteni, illetve olyan projektek kellenek, melyek új típusú, hiánypótló együttműködéseket hoznak létre, melyek aztán szintén sikeres projekteket eredményeznek. Ez fogalmazható meg a CROST közvetlen céljaként. Közvetlen cél: Konkrét horvát-magyar kialakulása és megerősödése.
határmenti
együttműködések
A célokkal összhangban az Ügynökség vállalta, hogy a határtérségben rendezett műhelymunka-találkozók során feltár és kidolgoz 20-25 projektjavaslatot, mely illeszkedik a határon átnyúló területi együttműködés kritériumaihoz. A kidogozott projektjavaslatokon kívül a projekt részét képezi az eredményeket összefoglaló zárótanulmány, melyet magyar és horvát nyelven kapnak kézhez a projektben résztvevők.
2.3
A megvalósítás
A szerződéskötés elhúzódása miatt a projekt indulásával (2005. július 1.) párhuzamosan zajlott az INTERREG IIIA Szlovénia-MagyarországHorvátország Szomszédsági Program első pályázati fordulójára beérkezett pályázatok szakmai értékelése. Így a CROST reális célként csupán az említett program második fordulójára beadandó projektek, illetve a futó programokon túlmutató javaslatok feltérképezésére vállalkozhatott. Ennek a célnak az eléréséhez is feszített ütemtervet kellett alkalmazni. A nyári hónapokban zajlott a korábbi tananyagok alapján a Hallgatói Kézikönyv (magyar és horvát nyelven), az Oktatói kézikönyv (magyar nyelven), a projekt-adatlap, az esettanulmány és az adatlaphoz tartozó kitöltési útmutató (utóbbiak mindkét nyelven) elkészítése. A dokumentumok tartalmának véglegesítésében részt vett több külső szakértő is. Az elkészült CROST
11
dokumentumok – az Oktatói kézikönyv kivételével – elérhetők voltak mindkét nyelven a projekt számára kialakított kétnyelvű honlapon7. A nyitókonferenciára 2005. október 5-én került sor Pécsett, a Baranya Megyei Önkormányzat Dísztermében. A rendezvényt Dr. Kékes Ferenc, a DélDunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke nyitotta meg. Márton György, az Ügynökség fejlesztési igazgatója előadást tartott a Dél-Dunántúl 2007 utáni fejlesztési kilátásairól. Csalagovits Imre János, az INTERREG programok magyarországi végrehajtásáért felelős VÁTI Kht. irodavezetője a magyarországi nemzetközi együttműködési programok aktuális állását és a 2007 utáni programok várható alakulását elemezte. A Horvát Köztársaság Külügyi és Európai Integrációs Minisztériumának képviseletében Darko Stilinović ismertette hazája európai integrációjának folyamatát, különös tekintettel az előcsatlakozási alapok felhasználásának gyakorlatára. Ezt követően a résztvevők részletesen megismerkedhettek a projekt megvalósításának menetrendjével, a munkacsoportok összetételével. A részletekkel kapcsolatban több kérdés is elhangzott, főleg a horvát résztvevők részéről. A rendezvényen 69-en vettek részt: magyar oldalról 35, horvát oldalról 34 fő. A műhelymunkák megszervezésére két részletben került sor. 2005. október végén, illetve novemberében az első három „nyugati” munkacsoport számára, mely magyar oldalon a Csurgói, Nagyatádi, Barcsi, Szigetvári, Szentlőrinci és Sellyei kistérséget, horvát oldalon Kapronca-Kőrös és Verőce-Drávamente megyéket foglalta magában (1. táblázat) tartottuk meg a rendezvényt. Az első napokon az Ügynökség munkatársai, esetenként külső szakértők előadást tartottak az Európai Unió regionális politikájáról, illetve a projektmenedzsment (PCM, logikai keretmátrix) alapjairól. Ezt követően a résztvevők ismertették az általuk előkészített projektelképzeléseket. A délután folyamán az Ügynökség munkatársai bemutatták a projektjavaslatok kidolgozására szolgáló adatlap kitöltését megkönnyítő esettanulmányt, majd a nap végén kiválasztottuk azokat a javaslatokat, melyeknek kidolgozásában közreműködtünk. Ezek részletes 7
www.deldunantul.com/crost
12
CROST
tárgyalására került sor minden munkacsoport esetében a második műhelymunka-napon, melyet horvát oldalon tartottunk.
Munkacsoport
1. nap
2. nap
1. Kapronca-Kőrös megye – Csurgói és Nagyatádi kistérség
2005. október 20. Csurgó
2005. november 17. Kapronca
2. Verőce-Drávamente megye nyugati fele – Barcsi kistérség
2005. október 25. Barcs
2005. november 22. Pitomacsa
3. Verőce-Drávamente megye keleti fele – Sellyei, Szigetvári, Szentlőrinci kistérség
2005. november 8. Sellye
2005. november 29. Szlatina
1. táblázat: A 2005. őszén megtartott műhelymunkák menetrendje
A találkozókon a települések és a kistérségek képviselőin kívül részt vettek magyar oldalról az első két munkacsoportban a Somogy Megyei Önkormányzat, Kaposvár város, a Somogy Megyei Vállalkozói Központ,
CROST
13
mindhárom munkacsoportban a különböző minisztériumi dekoncentrált szervek (Duna-Dráva Nemzeti Park, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, munkaügyi központok, a Magyar Közút Kht. illetékes igazgatóságai). Az első napon felmerült projektötletek függvényében a második napon a résztvevők köre esetenként tovább bővült. Az Ügynökség munkatársain és a tolmácsokon kívül a hat nap során összesen 74 fő vett részt a rendezvényeken, összesen 12 projektjavaslatot tárgyaltunk. December elején véglegesítettük az első körben beérkezett javaslatokat, valamint hozzáláttunk a másik három munkacsoport műhelyeinek megszervezéséhez. Időközben kiderült, hogy a Szlovénia–Magyarország– Horvátország Szomszédsági Program második fordulójának beadási határideje 2006. február 1-jére kerül. Úgy véltük, hogy a találkozók akkor jelentik a célcsoport számára a legnagyobb hasznot, ha a potenciális pályázók projektjeiket február 1-ig még be tudják nyújtani pályázat formájában. Mivel karácsony és vízkereszt közt nem láttuk értelmét workshopok szervezésének, az új év elejére igencsak feszes menetrendet kellett összeállítani. A második három munkacsoport esetében is a munkacsoportok kialakítása a korábbiakhoz hasonló elven zajlott. A magyar oldalon a Siklósi, Pécsi és a Mohácsi munkacsoport, horvát oldalon Eszék-Baranya megye határmenti térségei képviseltették magukat (2. táblázat). A találkozókon a résztvevők köre hasonlóan alakult az előző évben megrendezettekhez. A két területi elven szerveződő munkacsoportot kiegészítette egy speciális munkacsoport, mely kizárólag Pécs és Eszék, a két regionális központ és intézményeik együttműködésére koncentrált. Mindezt alátámasztotta, hogy Pécs 2010-re elnyerte Európa Kulturális Fővárosának címét. A nyertes pályázatban több ponton megjelenik Eszék (Osijek), mint Pécs számára fontos partner. Így ezt a találkozót a Pécs – Európa Kulturális Fővárosa 2010 projektet koordináló Európa Centrum Kht.-val közösen szerveztük. A workshopon részt vettek a két város önkormányzatának, a két egyetem és a színházak (Pécsi és Eszéki Nemzeti Színház, Pécsi Horvát Színház) képviselői. Összesen 11 projektjavaslat merült fel, melyekből hetet tárgyaltunk a második napokon, a többi esetében – a közeli pályázatbeadási-határidő miatt – az utógondozást e-mailen keresztül oldottuk meg. Az utolsó munkacsoport számára szervezett „második napot” összekötöttük a projektben résztvevő szakértők számára szervezett kerekasztalbeszélgetéssel, valamint a zárótanulmány főbb vonalainak áttekintésével.
14
CROST
Munkacsoport
1. nap
2. nap
4. Eszék-Baranya Megye nyugati fele – Siklósi és Pécsi Kistérség
2006. január 10. Siklós
2006. január 23. Belišće
5. Eszék-Baranya Megye keleti fele – Mohácsi Kistérség
2006. január 11. Mohács
2006. január 25. Mohács
6. Pécs és Eszék, valamint intézményeik
2006. január 12. Pécs
2006. február 23. Eszék
2. táblázat: A 2006. elején tartott műhelymunkák menetrendje
Az összefoglaló, projektzáró tanulmánynak 2006. június végéig kell elkészülnie. A tanulmány megírásában a hazai partnerszervezetek szakértőin kívül részt vesznek a horvát kollegák is. A projekt céljait és tevékenységeit bemutató jelen részt követő fejezet szisztematikus áttekintést nyújt a határtérség mindkét oldaláról. Egy általános rövid geopolitikai kitekintés, az együttműködés szempontjából hídszerepet betöltő kisebbségek helyzetének megvizsgálását követően a határtérség mindkét oldalát részletesen elemezzük az aktuális rendelkezésre álló fejlesztési dokumentumok alapján. Ezt követik a műhelymunkák tapasztalatai és az ott felmerült projektek alapján kijelölt fejlesztési kulcsterületek, alátámasztva a megvitatott projektek legfontosabb alapadatainak ismertetésével. A következő fejezetben részletesen kitérünk a megvalósítás során szerzett tapasztalatokra, nehézségekre, majd a projekt keretein időben túlmutató együttműködési lehetőségek megfogalmazására teszünk kísérletet. Reményeink szerint a tanulmány túllép a CROST projekt kivitelezésének egyszerű leírásán és az eredmények összefoglalásán; célunk, hogy egy, a későbbiekben stratégiai programok és programozási dokumentumok készítésekor is felhasználható tanulmány szülessen.
CROST
15
16
CROST
3 A határtérség bemutatása 3.1
3.1.1
A dél-dunántúli-horvát határtérség belehelyezése az európai térbe, geopolitikai kitekintés Történeti megjegyzések
A magyar-horvát határtérség egyik sajátossága, hogy a ma 355 km hosszú közös határ nagy része belső közjogi, közigazgatási határként funkcionált 1868-1918 között. A közigazgatási határ nem akadályozta az infrastruktúra „rácsos jellegű kiépítését” a határon keresztül (a vasútvonalak szervesen összekapcsolódtak a Dráván keresztül), de más tekintetben (etnikai, nyelvi, kulturális stb.) elválasztó elemként is funkcionált. A nagy délszláv állam létrejötte (1918) után a határ elválasztó funkciója megerősödött, de a területközi kapcsolatok nem szakadtak meg teljesen. A két állam közötti rossz viszony nem tette lehetetlenné a határon keresztül korábban kialakult kapcsolatokat. (Igaz nem is támogatta ezeket.) 1941-1945 között állt helyre a Dráva-határ Magyarország és a függetlenné vált Horvátország között. A „megnagyobbodott” Magyarország és a Független Horvátország közötti kapcsolatok nem voltak problémamentesek. A háború végén a Dráva-hidakat lerombolták, melyek közül azóta sem épült fel mindegyik. Az államszocialista korszakban a politika és az állami akarat szinte minden területen abszolút módon jelent meg. 1948-1949-ben – a szovjet-jugoszláv kapcsolatok megromlásának eredményeként – a közös határ és térsége minden korábbinál erősebben a szembenállás és elkülönülés térsége lett. A kétoldalú kapcsolatok csak az 1960-as évek elejétől konszolidálódtak, majd az 1970-es évek elejétől kezdve megindult a határon átnyúló kapcsolatok (testvérvárosi, testvérmegyei, gazdasági, lakossági, kereskedelmi stb.) fejlesztése. Új határátkelők nyíltak, de az infrastruktúra korábbi kapcsolati hálója nem épült újjá. 3.1.2
A közös határtérség kapcsolati sajátosságai, 1991-2004
1991-1992-től fordulópont állt be a közös határ történetében. Horvátország katonai összecsapások során ismét önállóvá vált. A délszláv konfliktus alatt rövid időre kiéleződött a határtérség politikai és biztonsági helyzete. Barcs területére bomba hullott, tüzérségi átlövések, katonai repülőgépek berepülése stb. történtek. A Baranya-háromszög szerb paramilitáris erők megszállása alatt maradt, nemzetközi ellenőrzés mellett. A szárazföldi közös határ nagy részét aláaknázták, a kapcsolatok ezen a részen teljesen megszakadtak. A közös határ más szakaszain újjáalakultak részben a korábban megszakadt kapcsolatok. CROST
17
A délszláv válság nem csak a kétoldalú viszonyban jelent meg (jelentős károkat okozva a magyar és a dél-dunántúli gazdaságnak), de folyamatosan a nemzetközi figyelem középpontjában is állt. (Magyarország részvétele Bosznia és Hercegovina békefenntartásában, a taszári bázis használata, horvát területen – Okučani – kialakított magyar bázis mind hozzájárultak egymás problémáinak jobb megértéséhez.) Az udvari határátkelőhely csak 1997 nyarán nyílt meg teljesen ismét, a nemzetközi főút és vasút mentén megtörtént az aknamentesítés. 1998-tól kezdve a teljes határhosszban helyreállt a horvát szuverenitás, a kétoldalú kapcsolatok fejlődése ettől kezdve új lehetőségekkel, majd tartalommal gazdagodott. Mindkét ország érdekelt volt a kapcsolatok formálásában, kölcsönösen stratégiai partnerként fogalmazták meg egymást. Minden államhatár-térség közös sajátossága, hogy egyszerre jelennek meg benne nemzetközi (transznacionális), a két állam központi szándékai és érdekei, valamint a regionális és települési érdekek is. A közös határ térségében 1997-től van jelen a „Helsinki korridorok” problematikája, folyik egyfajta európai hálózati gondolkodás. A Dél-Dunántúl számára egyszerre fontos a Budapest–Szarajevó–Ploče, valamint a Budapest–Zágráb–Fiume (Rijeka) folyosó megépítése. A Duna történetileg megőrizte jelentőségét, önálló közlekedési folyosó lett. A közös határtérség periférikus, részben elmaradott jellegével mindkét ország központi kormányzata tisztában volt és van, de a fejlesztési, illetve hasznosítási kérdések másként jelentek meg. Magyarország számára a Dráva elsősorban, mint ökológiai érték, Horvátország számára pedig mint potenciális energia-termelő lehetőség jelent meg. Magyarország a közös Duna-Dráva Nemzeti Park létrehozását szorgalmazta, míg Horvátország az energetikai tervezést és egyeztetést forszírozta. Végül a magyar oldalon létrejött a nemzeti park, Horvátország pedig folyamatosan lebegtette az erőműépítés kérdését. A multilaterális együttműködés lehetőségei az Alpok-Adria Munkaközösség kibővülése után az 1980-as évek végén elvileg már megjelentek, de gyakorlatilag csak jelképes eredményeket produkáltak a térségben. A közös határtérségben nem csak bilaterális, de multilaterális törekvések is megjelentek, létrejött a Duna-Dráva-Száva Euroregionális Együttműködés. A magyar, a horvát és a bosnyák érdekek összehangolása, majd az érdeklődő vajdasági települések bekapcsolása a közös gondolkodásba, tervező elemző munkába azzal az előnnyel járt, hogy a szomszédos területek minden korábbinál jobban megismerték egymást, tisztába kerültek a szomszédos területek fejlesztési törekvéseivel, kapcsolódási pontok alakultak ki.
18
CROST
3.1.3
A kapcsolati rendszer alakulása 2004. májusa után
Magyarország európai uniós csatlakozása érdemi változásokat hozott a magyar-horvát kapcsolatokban, s az államközi szint mellett a regionális kapcsolatok alakulásában is. A közös politikák miatt a Horvátországgal korábban megkötött és jól működő szabadkereskedelmi megállapodást Magyarországnak fel kellett mondania, a közös határ egyben az EU külső határává is vált, melyre fokozatosan kiterjedtek az európai uniós elvárások, szabályozások, támogatási lehetőségek. A horvát lakosság vízummentessége fennmaradt az új helyzetben is, a határellenőrzés mértékében nem következett be lényegi szigorítás, de mégis nagyobb figyelem irányult a beutazó forgalom ellenőrzésére. A kereskedelmi kapcsolatokban az EU-normák, direktívák, szabályok váltak meghatározóvá. Ez nem önmagában véve csökkentette a forgalom nagyságát és jellegét, hanem a részben hozzájuk kapcsolódó horvát szabályozások hatásaként. (A horvát bevásárló turizmus rövid időn belül nagyságrendekkel visszaesett, napjainkban erősen lecsökkent.) Az Európai Unió külső határokkal kapcsolatos pozitív, támogatási politikája is megjelent a közös határtérségben. A korábbi kezdeményezéseket, lehetőségeket kiszélesítve a 2004-2006 közötti időszakra megjelent pályázati kiírások új lendületet adtak a közös gondolkodásnak. Az EU új szomszédsági politikája, a magyar, szlovén, horvát kapcsolatok elmélyítésére is irányuló törekvése érdemi pályázati tevékenységet indukált. A rendelkezésre álló összegek nem a nagy volumenű fejlesztéseket teszik lehetővé, hanem csak azok előkészítését, a közös cselekvések és tevékenységek megalapozását. A közös határtérség, mint országok közötti periféria, gazdaságilag mindkét országban elmaradott területnek számít, az EU külső határvidékét képezi ma, mely európai összehasonlításban nagyon elmaradott területnek számít. Az igazi gondot az jelenti, hogy két országukon belül is elmaradott területnek kell együtt gondolkodnia annak érdekében, hogy belső, nemzeti, uniós erőforrásokból megkezdhessék a gyorsabb felzárkózást. Ez azért is nehéz, mert még a közös határtérség vállalkozói és lakossága is inkább a fejlett nyugat felé fordul kapcsolatépítési törekvéseiben, illetve Horvátország tengerparti területeit részesíti beruházási, ingatlanvásárlási célterületként előnyben, s nem a közvetlenül szomszédos területeket. A közös határtérség jövője szempontjából egyszerre fontosak a nemzeti, és az európai uniós fejlesztési törekvések. A külső határok és határrégiók tudatos kezelése felértékelődőben van a magyar regionális politikában és a külső határok menti területek fejlesztésére 2007 után is figyelmet fog fordítani az EU. Pécs növekedési pólusként való kijelölése, fejlesztésének meggyorsítása, a Pécs 2010 EKF program magyar oldalról megteremti a szélesebb és nagyobb mértékű kapcsolatépítés lehetőségeit. A kapcsolatok fejlődése és kiszélesedése előtt nem állnak akadályok, egyszerre ebbe az irányba mutat az EU szomszédsági politikája és támogatása, a két kormány CROST
19
közös ülésén elfogadott dokumentumok, s különösen fontos a határon átnyúló kapcsolatok erősítése a CROST-partnerek számára. Az igazi kérdés az, hogy a két térség képes-e élni ezzel a korábban soha nem létező, szinte példátlan „kapcsolatépítést támogató harmóniával”. A határon átnyúló kapcsolatok kölcsönös érdekeken nyugvó erősítése, a potenciális gazdasági előnyök kiaknázása mindkét országban meggyorsíthatja a határ-menti területek felzárkózását. Az elkövetkezendő évek igazi nagy kérdése, hogy az új feltételek között helyreállhat-e az 1918 előtt létező „rácsos határ-menti és átnyúló” infrastrukturális és térszerkezet. Ha a területi fejlődés ebbe az irányba mutat, akkor a határtérségben jelentős infrastruktúra-fejlesztésre van szükség, s ebben az esetben nem lehet megkerülni a vasúthálózati kapcsolatfejlesztést sem.
3.2
A horvát és magyar kisebbség néhány jellemzője a határ két oldalán
Magyarország és Horvátország hosszú évszázadokon keresztül több elem mentén hasonló történeti, gazdasági, társadalmi, politikai változásokon, fejlődésen ment keresztül.8 A közös állami berendezkedés is gyakorta segítette és némelykor persze gátolta az önálló fejlődést. Az tény azonban, hogy a horvátok, a szlovénok és csehek mellett a szláv nyelvű népek széles táborából talán a legközelebb kerültek a nyugati kultúrkörhöz, annak érték és normarendjéhez. Ennek is kétségtelenül szerepe volt abban, hogy Magyarországgal ilyen hosszú időn keresztül közös erőtérben tudott mozogni. A két nép és két ország sajátos viszonyainak kialakításában a határ menti régióknak, az ott élő nemzetiségeknek kiemelt szerepe volt szinte mindig. A korábbi évszázadok során e határmenti régiókban sokszor egészen jól működő gazdasági integrációkat sikerült létrehozni. Ma Horvátország közeli és nem megkerülhető EU-s csatlakozása kapcsán újra alapvető kérdéssé válik az, ami korábban már gyakorlat volt, nevezetesen, sikerül-e a Magyarországgal határos régiókkal is megteremteni a gazdasági integrációt. Ebben a folyamatban a határ mentén élő nemzetiségeknek, mindenekelőtt a Horvátországban élő magyaroknak és a Magyarországon élő horvátoknak komoly szerepe lehet még akkor is, ha e kisebbségek a weberi9 értelemben vett gazdasági funkciókkal nem írhatók le.
8
Valójában már Könyves Kálmán 1097-es biogradi horvát királlyá koronázásával (egyes történészek szerint még korábban) megkezdődik a közös horvát-magyar történelem írása és tart kisebb-nagyobb megszakításokkal a Monarchia felbomlásáig. 9 Lásd: Max Weber: Gazdaság és társadalom. KJK Bp. 1992. 2/1. 91-104.
20
CROST
Horvátország10 és Magyarország, különösen az ott élő kisebbségek11 egy jelentős demográfiai, statisztikai változáson mentek keresztül az idők folyamán. Ezek a változások a 20. és a 21. század elejére jelentősen átírták a magyarországi horvátok és a horvátországi magyarok demográfiai, statisztikai jellemzőit egyaránt. Az ismert történelmi események mellett a két világháború közötti változások, a második világháború okozta férfiveszteség és a szocialista rendszerek kisebbségekre gyakorolt kedvezőtlen hatásai, az egységesítő, az asszimilációs törekvések is jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy mára e két kisebbség statisztikai, demográfiai szerkezete és jellemzői jelentősen megváltoztak. Magyarországon a 2001. évi népszámlálás alkalmával négy változó mentén (nemzetiség; anyanyelv; kulturális értékhez kötődő; családi, baráti körben beszélt nyelv) regisztrálták a kisebbségeket. A horvátok főbb jellemzőit szemlélteti a 3. táblázat.
Magyarország összesen
Szám
%
10 198 315
100,00
314 060
3,22
15 620
4,97
Nemzetiségi összesen Horvát összesen
3. táblázat: A horvát kisebbség számaránya12
Zala (36,38%), Vas (34,70%), Győr-Moson-Sopron (34,16%), Baranya (16,23%), Somogy (6,21%), a hazai horvátok által legsűrűbben lakott magyarországi megyék. Horvátországban a 2001. évi népszámlálás szerint az országnak 4 437 460 lakosa volt, ebből 16 595-en vallották magukat magyarnak. Eszék-Baranya megyében él a legtöbb, 9784 magyar ember. Vukovár-Szerémség megyében 2047-en, a fővárosban, Zágrábban (Zagreb) 841-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Horvátországban a magyarság döntő része az ún. Baranya-háromszögben él. A horvátok alkotják a lakosság abszolút többségét (56%), a szerbek 20%-ot, a magyarok 17%-ot tesznek ki a horvát népszámlálási adatok szerint. A horvát és a magyar népszámlálás adatai is objektívek ugyan, de nem regisztrálhatták az összes magyar, illetve horvát nemzetiségű adatközlőt.
10
Ivica Nejasnić: Depopulacija Hrvatske, korijeni, stanje, izgledi. Globus Zagreb 1991. 17-27. Gyurok János: A magyarországi horvátok. Gálos Kiadó Pécs 1988. 10-15. 12 Forrás: KSH 2001. népszámlálás. 11
CROST
21
Ennek történeti, szocializációs, kulturális és egyéb okai vannak. Mindkét kisebbség esetében több kedvezőtlen demográfiai változó erősödését figyelhetjük meg a II. világháború előtti népszámlálásokhoz képest. Horvátország és Magyarország egészen kiváló kapcsolatokat tart fenn. Ebben meghatározó szerepe van a közös történelmi múltnak, a két ország stratégiai elhelyezkedésének. Mára a kisebbségek szerepe politikai szinten ugyan felértékelődött, de funkcionális értelemben (még) nem töltik be azt a szerepet, amelyet kisebbségi voltukból, sajátos érték és normarendjükből, tudásukból adódóan betölthetnének a két ország és a szomszédos régiók kapcsolattartásában.
3.3 3.3.1
A Dél-Dunántúl helyzetének rövid bemutatása Általános bevezető
A vizsgált terület a Dél-dunántúli régió három megyéjéből Baranya megye hat kistérségére és Somogy megye négy kistérségére terjed ki.13 A térségben a népesség nagysága meghaladja a fél millió főt, mely szinte megegyezik a horvát térség népességének nagyságával. A népsűrűség meghaladja a horvátországi terület értékét, mivel a vizsgált dél-dunántúli térség több mint 1000 km²-rel kisebb. Kiemelkedően magas a népsűrűség a Pécsi kistérségben, Pécs és agglomerációja hatására. Magasabb népsűrűségű területek még a kaposvári, szentlőrinci, mohácsi és siklósi térség, míg a nyugati határmenti térségek alacsony népsűrűségűek. A Dél-Dunántúl felszíne változatos, sík területek, hegységek és kisebb dombvidékek váltogatják egymást. A térség peremvidékét jelentő Duna- és Dráva-völgye nagyjából sík terület, míg a tájból szigetként kiemelkedő Mecsek-hegység körül kisebb dombvidékeket – Somogyi-dombság, Zselicség, Baranyai-dombság, Geresdi-dombság – találhatunk. A másik szigethegység, a Villányi-hegység a Dráva síkját töri meg. A régióban a mezőségi és erdőségi talajok a legelterjedtebbek. A térségre az aprófalvas településszerkezet a jellemző 375 települési önkormányzattal, melyből 15 városi rangú. Az 1. térkép a települések fejlettségét mutatja be egy komplex mutató segítségével. A közvetlenül a határmentén fekvő kistelepülések az átlagosnál is kedvezőtlenebb képet mutatnak.
13 A CROST projekt célterületét lefedi a partner-kistérségek és városok köre. Igaz, hogy a kaposvári kistérség a pályázatban nem szerepel partnerként (Kaposvár Megyei Jogú Város viszont igen), de a statisztikai adatok jobb összehasonlíthatósága kedvéért a Kaposvári kistérség adatait is figyelembe vesszük az elemzések során.
22
CROST
1. térkép: Települések társadalmi-gazdasági fejlettsége a határtérségben
Az 4. táblázat a vizsgált terület főbb mutatóinak értékét mutatja kistérségi bontásban. Szembetűnő a különbség a horvátországi területtel összehasonlítva a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányát tekintve, mely kisebb értékeket ér el a Dél-Dunántúlon, bár itt is jelentős eltérések mutatkoznak az egyes kistérségek között (Mohács 18,2%, Pécs 2,0%). A dél-dunántúli területen több mint négyszer annyi vállalkozás van regisztrálva, mint a horvátországi területen, a vállalkozássűrűség kiemelkedő a pécsi térségben és magas a kaposvári, siklósi, mohácsi térségekben.
CROST
23
Somogy megye Kaposvári
Nagyatádi
Csurgói
Barcsi
Szigetvári
Szentlőrinci
Sellyei
Siklósi
Mohácsi
Pécsi
Mutató
Dél-dunántúli határ- menti térség összesen
Baranya megye
kistérség 2
Terület (km )
571
Lakosság, 2001
846
653
463
270
669
696
496
647
1573
6 884
187 345 52 279 38 649 14 888 15 719 28 120 26 824 18 957 28 571 124 653 536 005 2
Népsűrűség (fő/km ), 2001
328,1
61,8
59,2
32,2
58,2
42,0
38,5
38,2
44,2
79,2
77,9
39
43
53
35
20
46
26
18
18
77
375
1
2
3
1
1
1
1
1
1
3
15
2,0
18,2
12,1
13,7
9,6
12,8
15,0
13,9
11,1
6,2
…
Regisztrált vállalkozások száma, 2004
27 814
4 453
3 873
720
1 118
1 905
1 763
1 270
1 935
14 736
59 587
Vállalkozások 1000 lakosra jutó száma, 2004
151
87
101
50
71
69
68
68
69
119
113
Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái 1000 lakosra, 2004
1 905
212
5 673
231
469
591
596
389
1 123
679
…
3,8
8,4
10,7
21,0
10,3
15,0
15,5
11,8
14,1
8,6
…
Egy háziorvosra jutó lakos, 2004
1 242
1 427
1 529
1 201
1 738
1 621
1 533
1 427
1 470
1 504
…
Elvégzett átlagos osztálylétszám, 2001
10,26
9,03
8,77
8,22
8,76
8,74
8,67
8,63
8,77
9,50
…
Önkormányzatok száma ebből város Mezőgazdasági foglalkoztatottak (%), 2001
Munkanélküliek (%), 2004
aránya
4. táblázat: A CROST projekt célterületét képező kistérségek legfontosabb adatai14
3.3.2
A Dél-Dunántúl gazdasága
Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) adatait tekintve a Dél-dunántúli régió pozíciója több mint 10%-kal romlott az országos átlaghoz képest az 1994 és 2003 közötti periódus adatait figyelembe véve (1994-ben a régió az országos átlag 83,65%-át érte el, ez az adat 2003-ben már csak 71,58%), a különbség rövidebb stagnálást leszámítva folyamatosan növekedett ebben az időszakban. A régió fejlettségi szintje a másik két dunántúli régióhoz képest még jelentősebb leszakadást mutat. Ez alatt a 10 év alatt az ország legfejletlenebb megyéje és Budapest közötti különbség az egy főre jutó GDP adatokat alapul véve háromszorosról négyszeresre nőtt. 14
Forrás: KSH.
24
CROST
Magyarország bruttó hazai termékének egy főre jutó összege nemzetközi összehasonlításra alkalmas vásárlóerő-paritáson (PPS-ben) számítva – az 1990-es évtizedben folyamatosan csökkenő különbség ellenére – 2003-ban még mindig csak 59,9%-a volt az Európai Unió (EU25) átlagának. A Déldunántúli régió az EU25 átlagának csupán 42,9%-át érte el 2003-ben.15 Főkomponens-elemzéssel – 21 gazdasági indikátorból képzett gazdasági fejlettség komplex mutatójával – jelentős különbségeket figyelhetünk meg a kistérségek között a régióban. Régiós szinten a Pécsi és a Siófoki kistérség értéke volt kiugróan magas, míg a legfejletlenebb térségnek a sellyei és sásdi bizonyult. Baranya megyében tapasztalhatóak a relatív legnagyobb különbségek (Pécs – Sellye). Az elemzésből kitűnik, hogy a határ menti térséget (a kimagasló Pécs és a relatíve magas értéket mutató Siklóson kívül) zömében az átlagnál fejletlenebb kistérségek alkotják (2. térkép).
2. térkép: A kistérségek gazdasági fejlettsége a Dél-Dunántúlon (2002)16
Az egyes gazdasági ágak által országosan megtermelt hozzáadott értékből is nagyon eltérő a dél-dunántúli térség részesedése. A mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat országos teljesítményének 2002-ben csaknem 15%-át, a villamos energiának (gáz, gőz, vízellátás) 17%-át a Dél-Dunántúl
15
Forrás: KSH. Forrás: A Dél-dunántúli régió és térségeinek felzárkóztatását és tőkevonzó képességének javítását meglapozó helyzetfeltáró tanulmány. Tolna Megyei Általános Művelődési Központ, KSH 16
CROST
25
(zömében a határtérségen kívül található paksi atomerőmű) adta. A feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar, a gépgyártás és elektronika, illetve a textil- és bőripar jelentősége emelhető ki. A többi gazdasági ágban ennél kisebb volt a térség hozzájárulása az országos ágazati teljesítményekhez. A működő gazdasági szervezetek számának változása a Dél-Dunántúlon némileg mérsékeltebb volt az országosnál. Az alacsonyabb növekedési ütem ellenére a Dél-Dunántúlon a szervezetsűrűség magasabb volt az ország megyéinek átlagánál. A vállalkozások ezer lakosra jutó száma Baranyában a legmagasabb, a legkevesebb vállalkozás a Sellyei, Csurgói kistérségben jut ezer lakosra. Az egyéni vállalkozások aránya meghaladja az országost, de ezek jelentős számban önfoglalkoztató mikrovállalkozások. A régió ipari értékesítésén belül így az export aránya az 1992. évi 15%-ról 1995-re 21%-ra, majd 2002-re 28%-ra emelkedett, amely azonban minden évben jelentősen elmaradt az országos kiviteli hányadtól. Az egyes ágazatok értékesítésén belül legnagyobb hányad a gépiparban és a textiliparban került külpiacokra. Az exportképességben azonban nagy a különbség a régió megyéi között. Míg Somogy megye értékesítési árbevételnek 46%-a (1992-ben 22%-a) származott külföldi vevőtől, addig Baranyában az 1992. évi 12%-os export arány 2002-re közel 23%-ra nőtt. A régióban – a hagyományos és az új iparágakban egyaránt – elindultak klaszterszerveződések, de ezek egyelőre jellemzően elkerülik a határtérséget. A régióban összesen 17 ipari park található (Pécs, Komló, Mohács, Bóly, Siklós, Sellye, Paks, Dombóvár, Szekszárd, Marcali, Siófok, Barcs, Nagyatád, Csurgó, Kaposvár – 2 terület), közülük több a közvetlen határtérségben. A régió ipari parkjainak betelepültsége 41,7%-os volt, 9762 főt foglalkoztattak a betelepült vállalkozások, mely az összes ipari parkban foglalkoztatott mindössze 7%-a. 2003-ban az ipari parki beruházások csekély 5%-a jutott a régióra.17 A Dél-dunántúli régió országon belüli hátrányos helyzetét a K+F ráfordítások alacsony szintje is mutatja. Ezen a területen érzékelhető leginkább a régió lemaradása, illetve erősödő versenyhátránya. A DélDunántúl részesedése az országos ráfordításokból 3,09% (2003, ami csak a fele volt a Közép-dunántúli régió értékének). A megyék közötti rangsorban Baranya a régiós ráfordítások 83%-át koncentrálta.
17
Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2003
26
CROST
Vállalkozói inkubátor az elmúlt években több helyen is létesült a régióban, többek között Mohácson és Pécsett. Vállalkozási övezet eddig Mohácson és Barcson alakult ki. A vállalkozási övezetek jelenlegi infrastruktúrájukkal nem versenyképesek a befektetői körökben, nem alakult ki a hatékony működtetésükhöz megfelelő intézményrendszer. A logisztikai központ funkció tekintetében a régió nem túl erős. A délszláv háborúk és a gyorsforgalmi úthálózat kiépítetlensége miatt a ’90-es évek elején a régió területén nem lett kijelölve Országos Logisztikai Szolgáltató Központ (OLSZK). A bajai és nagykanizsai logisztikai központ nem gyakorol olyan mértékű vonzást a régió területére, mely szükségtelenné tenné a régióban – ezen belül a projekt célterületén két helyen (Pécs és Mohács térségében) – logisztikai központ kialakítását. A régió egész területén, így a határtérségben is több barnamező, egykori katonai objektum, mezőgazdasághoz kapcsolódó épület található: Kaposvár, Pécs, Nagyatád, Barcs, Csurgó térségében. A külföldi tőke vonzása tekintetében a régiók között Dél-Dunántúl helyzete mondható a legkedvezőtlenebbnek. Az egy lakosra jutó befektetett külföldi tőkeösszeg a legalacsonyabb volt minden régió közül, ezzel jelentősen elmaradva az országosan számított értéktől is.
Kistérség
Munkanélküliek aránya (%)
Tartósan (180 napon) túl munkanélküliek aránya (%)
Barcsi
15,5
8,3
Csurgói
11,8
6,0
Kaposvári
8,6
4,8
Mohácsi
8,4
4,3
Nagyatádi
14,1
8,0
Pécsi
3,8
1,5
Sellyei
21,0
12,1
Siklósi
10,7
6,1
Szentlőrinci
10,3
5,4
Szigetvári
15,0
7,7
5. táblázat: A munkanélküliek és a tartós munkanélküliek aránya a CROST projekt célterületének kistérségeiben18
18
Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2003
CROST
27
Foglalkoztatási szempontból a régión belül jelentős különbségek tapasztalhatóak. A rendszerváltást követően a foglalkoztatottak száma 1992 és 1998 között drámai mértékben (közel 30%-kal) csökkent. A foglalkoztatási szerkezet átalakulásával a közszféra vált a legjelentősebb foglalkoztatóvá, ezt követi az erős szezonalítással jellemezhető feldolgozóipar. Pozitív változás, hogy a rendszerváltás követő évtizedben tapasztalt csökkenés után az utóbbi években a gazdaságilag aktívak számában lassú emelkedés következett be. Míg a centrumtérségekben a munkanélküliség az országos és EU-s átlag alatt van, addig vannak olyan depressziós térségek, ahol a munkanélküliség több mint háromszorosa a régiós központ (Pécs) átlagának (5. táblázat). Kedvezőtlen, hogy megnőtt a fiatal diplomás pályakezdők, magasan képzett munkanélküliek száma. Külön említést érdemel a tény, hogy a határtérségben a roma kisebbség aránya magasabb a régiós és országos átlagnál, pozíciójuk foglalkoztatási szempontból rendkívül kedvezőtlen. A legrosszabb a helyzet az elmaradott aprófalvas határmenti kistérségekben (Sellyei, Siklósi, Csurgói kistérség). 3.3.3
Humán szolgáltatások a Dél-Dunántúlon
A Dél-dunántúli régióban az oktatási, egészségügyi, szociális szolgáltatások fejlettnek mondhatóak. Természetesen számos olyan térsége van a régiónak melyek jelentős elmaradást mutatnak a szolgáltatások területén. Ezen térségek jellemzően a kistelepüléses térségek, melyek legintenzívebben a Dráva mentén, a régió déli határán helyezkednek el.
Oktatás
A népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedben folyamatosan javult, s habár még nem éri el mindenhol az országos átlagot, egyelőre nem marad el messze tőle. Pár kistérség azonban kiugró lemaradást mutat. Jellemzően hátrányos helyzetűnek nevezhető a Sellyei kistérség, mely oktatási, szociális és egészségügyi területen számos hiányosságot mutat. Az alapfokú oktatás helyzetét meghatározzák a népesség- és településföldrajzi, valamint demográfiai adottságok. A csökkenő születésszám és az elöregedő népesség következményeként a legtöbb térségben (kivéve a sűrűn lakott településeket) az alapfokú közoktatási intézmények szabad kapacitásokkal rendelkeznek, s a folyamatosan csökkenő gyermekszám miatt fenntartásuk nem gazdaságos. Fenntartásukhoz azonban ragaszkodnak a legkisebb települések is, hisz az alapfokú oktatás jelenlétének bizonyítottan népességmegtartó hatása van. Jelen vannak a szakképzési rendszer országosan is jellemző hiányosságai: a középfokú, iskolarendszerű szakképzés intézményi szempontból szétaprózott, a szakképzési kínálat nem kellően gyakorlat- és piacorientált. Ebből kifolyólag a bizonyos szakmákban jellemző túlképzés mellett gyakori a szakemberhiány a regionális gazdasági szektorokban, továbbá a szakképzés nem ad kellő gyakorlati tapasztalatot a frissen végzett diákok 28
CROST
számára, s a legritkább esetekben tartalmaz az egész életen át tartó tanulásra ösztönző szemléletformáló oktatási elemeket. Erősítésre szorul a regionális szakképzési rendszer és a piaci szféra kapcsolata, mind a gyakorlati képzés, mind az oktatási igény és kínálat tekintetében. A felsőoktatás helyzetét tekintve a Pécsi Tudományegyetem a régió országos vonzáskörű, Magyarország egyik legnagyobb, szerteágazó kutatási-oktatási spektrumú felsőoktatási intézménye: az orvostudományi, természettudományi, műszaki, államés jogtudományi, közgazdasági, bölcsészettudományi és művészeti karok mellett felnőttképzési és emberi erőforrás-fejlesztési, valamint tanárképző intézetek kínálnak széles körű képzési lehetőséget a továbbtanulni szándékozóknak. A műszaki felsőoktatás fejlesztésében fontos lépés, hogy a műszaki kar egyetemi rangra emelkedett. A Pécsi Tudományegyetem profilját kiegészíti a Kaposvári Egyetem hagyományosan erős agrár-, élelmiszer- és állattudományi; valamint humándiagnosztikai képzési és kutatói bázisa; továbbá művészeti, tanítóképző és közgazdasági kara. Így a két egyetem együttesen gyakorlatilag a tudományterületek teljes spektrumát lefedi. A régió két egyetemének kutatási potenciálja megfelelő alapot teremt a színvonalas, piacorientált kutatási eredmények és a gazdaságnak nyújtható K+F-szolgáltatások kialakítására.
Egészségügy
A lakosság egészségi állapota az ország általános fejlettségi szintjéhez képest igen kedvezőtlen. Az egészségügyi szolgáltatások intézményi háttere ugyan adott, a régió egészségügyi ellátás terén „önellátó” – a különböző ellátási formák mind megtalálhatóak a régióban –, a szolgáltatások működése azonban messze elmarad nemcsak a kívánatostól, hanem gyakran a lehetségestől is. A lakosság számára talán legfontosabb ellátási forma az alapfokú orvosi ellátás, amelynek hiánya leginkább az elmaradott térségekben érezhető. A lakosság ellátása szempontjából további fontos elem a járóbeteg-ellátás, melynek regionális rendszere viszonylag jól kiépült a régióban. A kistelepüléseken tovább nehezíti az alapfokú egészségügyi- és járóbetegellátás biztosítását a közlekedési rendszer kiépítetlensége. A régióra jellemző kiépítetlensége, vagy
a szenvedélybetegek ellátási nem megfelelő infrastrukturális CROST
rendszereinek keretek közti 29
működtetése annak ellenére, hogy a Dél-Dunántúl vezet a régiók között az alkoholizmust tekintve. A szenvedélybetegségek koncentráltsága jól kimutatható a magas munkanélküliséggel, és elmaradottsággal jellemezhető területeken.
Szociális terület
A népesség elöregedése, a munkanélküliség megjelenése és tartóssá válása, a jövedelmi viszonyok egyenlőtlensége és számos más tényező következtében a népesség egyre nagyobb része szorul a társadalom segítségére. Mind nagyobb feladat az idősek, a szegények, a tartósan betegek, a fogyatékosok speciális szükségleteinek kielégítése. A szociális alapellátási formák kialakítása és működtetése elvileg minden települési önkormányzat számára kötelező, a szűkös pénzügyi lehetőségek azonban megnehezítik a feladatok teljesítését. Területileg igen nagyok az ellátottságbeli különbségek. Erőteljesen aprófalvas településszerkezetéből is adódóan Baranyában jóval alacsonyabb azon települések részaránya, ahol az ellátási formák működnek. Hasonló ellátásbeli hiányok tapasztalhatóak a Dráva-mente területein is. Nehezítő tényező, hogy kevés a közép és felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakember az aprófalvas területeken. 3.3.4
Turizmus
A Dél-dunántúli régió kedvező táji és természeti adottságaihoz képest a turizmus nem kellő mértékben járul hozzá a régió gazdaságági fejlődéséhez. Ez megmutatkozik a régió piaci részesedésének folyamatos csökkenésében: mind a vendégforgalom, mind az eltöltött vendégéjszakák száma csökken, különösen a külföldi turisták körében. A külföldi turisták viszont hosszabb időt töltenek a régióban: ennek megfelelően a régióban eltöltött vendégéjszakák 51%-át a külföldi látogatók adták. A kedvezőtlen trendek annak ellenére érvényesülnek, hogy a régió turisztikai adottságai hazai viszonylatban kedvezőek. A Balaton, bár nem a határtérségben található, hagyományosan a régió legfontosabb nemzetközi vonzereje. A Balatont követően a régió második legfontosabb célterülete Pécs és a siklós-villányi térség. A terület legfőbb vonzerejét Pécs épített öröksége (UNESCO Világörökség cím) és kulturális kínálata, valamint a harkányi gyógyvíz, illetve a villányi borvidéken kiépült borturisztikai termékek jelentik. A vendégek száma a siklósi térségben nő, a pécsiben azonban 2002 óta csökken (3. térkép).
30
CROST
3. térkép: Vendégéjszakák száma ezer főre vetítve kistérségenként (2004)
Az adatok az utazási szokások átalakulását jelzik: egyre fontosabbá válik a gyakoribb, de időben pár napra korlátozódó, és főleg a könnyen elérhető nagyobb városokat megcélzó (sokszor kulturális motivációjú) cityturizmus, amivel párhuzamosan csökken a hosszabb időtartalmú, főleg pihenési célzatú utak aránya. A turisztikai infrastruktúra a Déldunántúli régióban nem megfelelő minőségű. Kevés a magas komfortfokozatú szálloda, öt csillagos minősítésű nem található a régióban. Kevés a helyi, tájjellegű ételeket és minőségi borokat kínáló éttermek száma, hiányzik az éttermi szolgáltatásokat értékelő minősítő rendszer. A kulturális kínálat még a leglátogatottabb területeken is hiányos és erősen szezonális: Pécsett a nyári hónapokban tartó holtszezonban a kínálat spektruma nem olyan széles, hogy az egyértelműen vonzerőként jelenjen meg a látogatók számára. A régió kulturális kínálata általában nem karakterisztikus, az események és „fesztiválok” általában a helyi közösségeket célzó és nekik szóló események, amelyek országos vagy nemzetközi kulturális turisztikai terméknek nem tekinthetők. Az épített örökség kategóriában a régió egyértelműen legkiemelkedőbb vonzereje Pécs belvárosa, azon belül az ókeresztény temető, mely az egyetlen dél-dunántúli világörökségi helyszín. A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) támogatásával olyan fejlesztés valósul meg, mely a helyszínt magas színvonalon teszi bemutathatóvá. Ezen kívül Kaposvár belvárosa, a Siklóson és Szigetváron található várak érdemelnek említést. A határtérség egyik legfontosabb vonzerejét az egészségturisztikai attrakciók jelentik, melyek az utóbbi években szintén az uniós támogatások CROST
31
egyik legfontosabb célterületét képezték. Harkányban, Nagyatádon, és Barcson magas színvonalú termál- és gyógyfürdők találhatók, ezen kívül számos kisebb fürdő is található a térségben (Kaposvár, Igal, Nagybajom, Csokonyavisonta, Babócsa, Sellye, Szentlőrinc). A Dráva mente komoly potenciállal rendelkezik az öko-, vízi és úgy általában az aktív turizmus terén. A Duna-Dráva Nemzeti Park területén számos tanösvény, bemutatóhely, madárles található. Kiemelendő a drávatamási bemutatóhely és a drávaszentesi központ, valamint a tettyei oktatási központ. Víziturisztikai szempontból a Dráva egyre inkább a gyakorlattal rendelkező vízitúrázók úti céljává válik, kiépített kikötők találhatók Őrtilosnál, Heresznyénél, Drávasztáránál, Drávaszabolcsnál és Vízvárnál. A barcsi szabadstrandon fürdőzésre is van lehetőség. A Gyékényesen található Kotró-tó évről évre búvárversenyek színhelye. A régióban több, egymástól független kerékpárútszakasz került kialakításra. A kerékpárutak mentén több településen kerékpárkölcsönzők és szervizek találhatók. A meglévő szakaszok összekapcsolásával, egységes arculat kialakításával a legjelentősebb a „Három folyó” nemzetközi kerékpáros túraútvonal, melynek Mohácstól egészen Barcsig történő kijelölése 2006-ban megtörténik. Ezen kívül a Dráva és a Duna szános horgászható szakasszal rendelkezik, a határ menti erdők a vadászturizmus célpontjai. A lovasturizmus az ökoturizmus egyik sajátos mellékágának tekinthető. Ezen a területen számos színvonalas fogadóhely kialakítására került sor az utóbbi években. Mindemellett Kaposváron található a térség egyik legnagyobb fedett lovardája, ahol rendszeresen szerveznek műlovagló bemutatókat és díjugrató versenyeket. A gasztronómiai és borturizmus terén is igen jók a határtérség adottságai. A városokban számos színvonalas étterem található, az utóbbi években megszaporodtak a különböző gasztronómiai fesztiválok is, például az „Asztali örömök Somogyban” című rendezvénysorozat. A határtérségben számos híres borvidék található, a Villányi borvidék világhírnévnek örvend. A Villány-Siklósi Borút az országban elsőként alakult, komplex programcsomagot kínálnak az odalátogatóknak. A pincelátogatáson és borkóstoláson kívül egyéb szolgáltatásokat is igénybe vehetnek a turisták. Szintén a határtérségben található a Pécs-Mecseki Borút és a Mohács-Bóly Fehérborút.
32
CROST
Mivel a határtérségben számos vallási szempontból fontos emlékhely, illetve kegyhely található, kiválóak a vallási turizmus adottságai. A már említett pécsi ókeresztény temető és a katolikus valláshoz fűződő számtalan emlék mellett református, szerb ortodox emlékek, zsinagógák, a mohamedán vallás szent helyei és középkori magyar templomok is látogathatók. A határhoz közel fekvő települések közül Máriagyűd híres búcsújáró hely, továbbá Őrtiloson és Máriakéménden találhatók kegyhelyek. 3.3.5
Környezet- és természetvédelem
A Dél-dunántúli régió CROST projekt által érintett kistérségei tekintetében a környezeti állapotára az egyes szennyező komponensek tekintetében a területi heterogenitás jellemző. Ugyanakkor a térség környezet állapotáról általánosan elmondható, hogy az országos átlagnál jobb a helyzet mind a vizek állapotát, mind a talajok és a levegő szennyezettségét tekintve. A környezeti terhelés csökkenése a térségben folyó környezetszennyező gazdasági tevékenység visszaesésének köszönhető, így a gazdasági recesszió a városok környezeti állapotának javulásához nagyban hozzájárult. A természeti értékeket és területeket a védettség létrehozása szempontjából két csoportba sorolhatjuk, úgymint: természeti területet és más védelemre érdemes földterületet. Az országos jelentőségű terület esetén a miniszter (jelenleg a környezetvédelmi és vízügyi miniszter), helyi jelentőségű terület esetén a települési önkormányzat rendeletben nyilvánít védetté. Az érintett térség változatos élőhely-típusokkal, sokszínű élővilággal rendelkezik. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának kezelésében lévő 86 655 hektár védett terület jól reprezentálja ezeket a változatos élőhelyeket.
Levegőminőség
A Dél-dunántúli régió a légszennyezés tekintetében a környezeti ártalmak által kevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik. Kiemelt zónaként csak Pécs környéke jelenik meg.19 Az utóbbi évtizedben mind a kén-dioxid, mind a nitrogén-oxidok kibocsátása csökkent. E tendenciával ellentétesen a közlekedés nitrogén-oxid kibocsátási aránya nőtt. A gépjárművekből származó kibocsátás jelentős szerepet játszik a nagy forgalmú közutak közvetlen környezetének (különösen a 6-os út pécsi szakasza) és a nagyobb települések levegőjének szennyezettségében. Az ipari eredetű légszennyezés által okozott környezetterhelés – melynek fő forrásai korábban a pécsi hőerőmű, a beremendi cementgyártás és a külszíni bányászat voltak – az utóbbi években jelentősen csökkent. A légszennyezés a régió nagyobb városait
19 A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján
CROST
33
érinti a leginkább. Országos összehasonlításban is Pécs a levegőszennyezettséggel terhelt települések sorába tartozik. Az ülepedő por kibocsátása főként az ipari technológiák (elsősorban feldolgozó üzemek) emissziójából, az intenzív földművelés következményeként és az elavult fűtési rendszerek alkalmazásából származik. Viszonylag magas érték (8-11 g/m2 – 2001. évi mért adat) a nyári félévben Dél-Baranyában észlelhető.
Vizek minőségi és mennyiségi védelme
A térség felszín alatti és felszíni vízkészleteinek minőségét a terület- és környezethasználatok, valamint a közműves vízellátás és szennyvízkezelés alapvetően befolyásolják. A felszíni vizek minőségét alapvetően meghatározzák a települési szennyvízkezelési technológiák, az ipari tevékenységből származó szennyvíz és egyéb szennyezőanyag kibocsátások, valamint a vízgyűjtőkön folytatott mezőgazdasági tevékenységek intenzitása. A főbb vízfolyások jellemző szakaszainak vízminősége az egyes paraméter-csoportok20 vizsgálata alapján jellemezhető. A folyók közül viszonylag kedvező a helyzet a Dráván, amelynek vízminősége az egyes paraméter-csoportokban a jó (II) és szennyezett (IV) között alakult, míg összességében a Vízvár-Barcs közötti szakaszon tűrhetőnek, a Barcs-országhatár szakaszon pedig szennyezettnek minősült. Széles skálán változik a kisebb vízfolyások vízminősége az egyes paraméter-csoportokban, azonban összesített vízminőségük lényegében a szennyezett (IV) és erősen szennyezett (V) kategóriákba sorolható. A felszín alatti vizek vonatkozásában a talajvízkészletek szennyezettsége általános gondot okoz. A talajvíz-készletek gyakorlatilag már a 70-es években elszennyeződtek és emberi fogyasztásra csak ritkán alkalmasak. A települések és az emberi tevékenység terhelő, szennyező hatását a felszín alatti vizek bakteriális szennyezettsége, valamint nitrát-, nitrit- és ammóniumion tartalmuk is jól jelzi. „Fokozottan érzékeny” besorolású vízbázisok fordulnak elő a Mecsekben és a Villányi hegység területén, továbbá az Ormánságban. Az ivóvízkészletek hosszú távú biztosítása érdekében a kormány 1996-ban indított stratégiai programot, amelynek célja vízbázisok felkutatása és biztonságba helyezése. A térségben a Dráva mentén került kijelölésre 11 ilyen terület, amelyből hat biztonságba helyezése megtörtént, háromnál a munkák folyamatban vannak, kettő esetében még nem kezdődtek meg az érdemi vizsgálatok. Az ivóvíz-felhasználás, valamint az ivóvízminőség jellemzőit vizsgálva megállapítható, hogy az országos vízellátási program eredményeként 1998ra már csaknem teljessé vált a települési ellátottság. A térség vízműkútjainál az országos átlag felett fordul elő kifogásolt vízminőség, elsősorban
20 Ezek: oxigén- és tápanyag háztartás, mikrobiológiai paraméterek, szerves és szervetlen mikro-szennyezők, egyéb paraméterek.
34
CROST
a kémiai komponensek miatt, míg az el nem fogadható minták részaránya az országos átlag körüli. A vízművek többségénél nem csak fertőtleníteni kell a hálózatba kerülő vizeket, hanem tisztítás-technológiát is kell alkalmazni. Emellett egyes helyeken jellemző a felszín közeli rétegek vizének magasabb nitrát-tartalma, valamint különös figyelmet érdemel, hogy az Ormánság területén megfigyelhető az arzénes vizek előfordulása. A szennyvízkezelés és tisztítás területén a régió jelentős elmaradásban van az Európai Uniós elvárásokhoz képest. A csatornázott települések arányát tekintve a régión belül is legrosszabb a helyzet a Sellyei, Siklósi, Szentlőrinci, Szigetvári, valamint a Csurgói kistérségekben. Ezen kistérségekben a csatornázott települések aránya a 2003-as KSH adatok alapján nem éri el a 10%-ot sem. A vezetékes ivóvízzel ellátott, de csatornázatlan településeken a keletkező szennyvizeket a felhasználók zárt vagy szikkasztó rendszerű szennyvíztárolókban gyűjtik, amelyből csak mintegy 5 % kerül szippantásra, majd ártalmatlanításra. A térségre jellemző kistelepülések többségénél fokozott hangsúlyt kell, hogy kapjanak a gazdasági szempontból is kedvező technológiák, az ún. természetközeli szennyvíztisztítási technológiák, valamint egyedi kisberendezések alkalmazása.
Talajvédelem
A CROST projekt magyarországi területén található talajféleségek nem tartoznak az ország legjobb minőségű talajai közé. A főleg vályogos homokos és agyagos talajok igen szélsőséges vízáteresztő képességgel rendelkeznek. A terület talajait jórészt alkotó réti és öntéstalajok jó víznyelő és vízvezető képességűek. Az agyagos talajok közepes befogadóképességűek, erősen víztartók, növelve a belvíz kockázatát. A talajra a legnagyobb és leggyorsabb hatású veszélyt a hulladékok kibocsátása, a nem megfelelő mezőgazdasági művelés és a rosszul megválasztott vízgazdálkodási módszerek jelentik. A térség hulladéklerakóin veszélyes hulladékokat nem helyeztek el, a lerakott hulladékok bomló szervesanyag-tartalmának jelentős része a lerakást követő öt éven belül már lebomlott, ezért a felhagyott lerakók nem tekinthetők potenciális talajszennyező forrásnak. A hulladéklerakók talajszennyezése csak a siklósi és harkányi szeméttelep esetében tapasztalható, a szennyezést a települési folyékony hulladékok okozták. A mezőgazdasági eredetű szennyezőanyagok tekintetében néhány helyen a talaj nitrátszennyezése tapasztalható. A szennyezés oka a helytelen trágyakezelési technológia, vagy a műtárgyak (hígtrágya-tárolók) nem megfelelő műszaki állapota. A vízgazdálkodási módszerek talajra káros hatását a folyó és holtág szabályozások okozták a talajok elvíztelenedésével, szikesedésével, a termőképesség, a talajok mechanikai és hidrodinamikai tulajdonságainak változásával, ez a hatás a Dráva menti egész térséget érzékenyen érinti. CROST
35
Hulladékgazdálkodás
Az elmúlt másfél évtizedben az egész országban – így a Dél Dunántúl is – megnövekedett a különböző forrásokból származó hulladékok mennyisége. A keletkezett hulladékmennyiség többsége (50%-a) lerakásra, 34%-a hasznosításra került, egyéb kezelésen közel 3%-a esett át, elenyésző hányadát (0,1%-át) pedig elégették. A régióban – így a CROST projekt magyarországi területén is – a települési szilárd hulladékok szervezett elszállítása 2003-ban teljes körűvé vált. Bezártak a kis lerakók, problémát okoz ugyanakkor, hogy az illegális és a felhagyott hulladéklerakók egy részét még ma is használják, illetve a már rekultivált területekre történő hulladéklerakás is előfordul. A Dél-Dunántúli régió Hulladékgazdálkodási Terve alapján 2002 őszén Baranya megyében 27 településen folyt valamilyen szinten szelektív hulladékgyűjtés. A legjelentősebb eredményeket Pécs városa érte el, ahol a szelektív gyűjtés valamennyi módozata megtalálható. A térségben a legnagyobb hulladéktermelők – bányászat, erőművi széntüzelés – megszűnését követően a a mezőgazdaság, a villamosipar, az élelmiszeripar, valamint a faipar eredményezi a termelési nem veszélyes hulladék döntő részét. A termelésben és szolgáltatásban keletkező hulladékok kisebb része kerül a települési szilárd hulladéklerakóra, nagyobb mennyiségben farostlemezgyártásból keletkező fahulladékot raknak le. Az állati trágya csaknem teljes mennyisége, a növénytermesztésben keletkező növényi hulladék 70%-a és az élelmiszeripari szerves hulladékok szinte teljes mennyisége hasznosul.
Természetvédelem
A Dél-dunántúli régió területe változatos élőhely-típusokkal, sokszínű élővilággal rendelkezik. A 86 042 hektár védett terület jól reprezentálja ezeket a változatos élőhelyeket. A védett területek döntő többségének kezelését a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság látja el. A védett természeti területek közel 2/3 részét erdők alkotják. Nagyobb összefüggő erdőterület található a Dráva somogyi szakasza mentén, 3500 hektáron. A térségben kiemelt jelentőségű a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületeinek, rehabilitációs területeinek a védelme, fokozott figyelemmel a vizes élőhelyek (Ramsar-i Egyezmény területei), füves területek, erdők és az állatvilág védelmére, valamint az élőhelyek közötti kapcsolat megteremtésére, fenntartására (ökológiai folyosók). A régióban található nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vizes élőhelyek a CROST projekt területén a szaporcai Ó-Dráva-meder területén helyezkednek el. A fent bemutatott természetvédelmi intézmények, illetve programok mellett nagy jelentőségű természetvédelmi, élőhely-megőrzési program a NATURA
36
CROST
2000 program21. Ennek keretében a régióban is jelentős területek kerültek kijelölésre, mint Különleges Természet Megőrzési Terület (Rinya mente, Dráva mente, Mecsek – 4. térkép). A régióban viszonylag magas a természetközeli élőhelyek (az erdő, nádas, gyep felszínborítási kategóriájú területek) aránya, amely a fokozott természetvédelmi tevékenység szükségességét és a természetvédelemhez kapcsolódó hasznosítási módok (öko-turisztika, extenzív gazdálkodási formák) alkalmazásának lehetőségét teremti meg.
4. térkép: A NATURA 2000 program területei a Dél-Dunántúlon
Az eddig bemutatott természetvédelmi kategóriákon túl szükséges megemlíteni az érzékeny természeti területek kataszterét22. Az e kataszterben megjelenő területeken a szükséges jogi szabályozás kialakítása mellett csak korlátozott formájú gazdálkodási tevékenységek folytathatóak (természetközeli, extenzív gazdálkodási formák preferenciája, támogatása). A „kiemelten fontos” minősítésű érzékeny természeti területek közé a Dél-Dunántúl CROST által érintett térségében a Drávazug fás legelői
21
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet által kihirdetve. 22 Kihirdette. 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet.
CROST
37
kerültek besorolásra, míg a tervezett érzékeny természeti területek között szerepel Zákány és Őrtilos környéke.
Környezetbiztonság, katasztrófavédelem
Pécs környékén az uránbányászat visszaszorulásával már csak a rekultivált területek, meddőhányók vizsgálatára kell figyelmet fordítani. E területeken már a gamma-dózisteljesítmény a térségi átlagos háttérhez közeli szintekre mérséklődött. Az egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények közt a nyári szárazságok idején magas az erdőtüzek előfordulásának kockázata, mely az erdő és kapcsolódó gyepterületek növény és állatvilágát közvetlenül fenyegetheti. Az intenzív csapadékos időszakok alatt pedig a nem megfelelően karbantartott csapadékvíz elvezető árok- és csatornarendszer miatt magas a belvizek, ill. áradások bekövetkezésének valószínűsége. 3.3.6
Elérhetőség
A Dél-Dunántúl közlekedési infrastruktúrájának rossz minősége, valamint a hálózat egyes elemeinek kiépítetlensége miatt a régió elérhetősége mind külföldről, mind a fővárosból és az ország egyéb fontos gazdasági centrumaiból lassú, a forgalmi igényeknek nem megfelelő. A közlekedési struktúra jelen állapotában „peremhelyzetbe” kényszeríti a régiót. A régió külső kapcsolatrendszerében jelentős korlátozó tényező, hogy határai kelet felé döntően, dél-délnyugat, valamint északnyugat felé túlnyomóan nehezen átjárható természetes földrajzi határok is egyben. Délen jelentős hosszban a Dráva, keleten teljes hosszában a Duna, míg észak-nyugaton egy szakaszon a Balaton határolja a régiót. Horvátország irányába öt közúti és két vasúti átkelő van, a Dunán összesen három átkelő (két közúti és egy közös vasúti-közúti) biztosítja az összeköttetést a szomszédos Dél-alföldi régió, tágabb értelemben a Balkán felé. Jelenlegi állapotában a Dél-dunántúli régió közúthálózata nem biztosítja sem a régió gyors és biztonságos külső megközelíthetőségét (sugaras irányú és transzverzális gyorsforgalmi utak hiánya), sem a régió belső feltárását (a forgalmi igényeknek nem megfelelő főútvonal-hálózat, valamint a mellékútvonal-hálózat hiányzó elemei miatt).
38
CROST
A Dél-Dunántúlt érintő fő közlekedési útvonalak Budapestről sugaras irányban kiindulva a régió peremét érintve haladnak dél, illetve délnyugati irányban. A Zágráb felé összeköttetést teremtő V-V/B. korridor (Budapest– Nagykanizsa–Zagráb–Rijeka) hamarosan már teljes egészében kiépült autópályán halad a Balatonnal párhuzamosan. Az V/C korridor, amely a régió keleti peremén, a Duna mentén húzódik Budapest–Eszék–Szarajevó (Sarajevo)–Ploče irányban, ma még nincs gyorsforgalmi úttá átalakítva, bár a fejlesztés megindult. A Budapest–Dunaújváros autópálya-szakaszt várhatóan 2006. nyarán adják át a forgalomnak. Megindult a Szekszárd– Bóly–Pécs–Szentlőrinc gyorsforgalmú út kivitelezése is, az átadást 2007. végére tervezik. A Dunaújváros–Szekszárd és a Bóly–országhatár szakaszok kiépítését várhatóan 2007-2008-ban kezdik meg (5. térkép). A közúti korridorok nem tárják fel a régió belső területeit, jelentős számú település és népesség számára nem jelentenek a fejlesztések kedvező, érzékelhető változást. A horvát határ menti területeken csak a mohácsi, pécsi és siklósi kistérségek elérhetőségét fogja az V/C korridor gyorsforgalmi úttá való fejlesztése pozitívan érinteni. A meglévő főútvonalak is egyenetlenül tárják fel a programtérséget. Barcs fontos határátkelő, ahonnan keleti irányban a 6-os, északi irányban a 68-as főközlekedési út teremt kapcsolatot. Egyértelműen főútvonal-hiányos területnek minősül a csurgói kistérség, a Barcsi kistérség Dráva menti területe, valamint a sellyei kistérség. A határ keleti szakaszának főútvonali ellátottsága kedvező: az 56os és 58-as utak az észak-déli, az 57-es út a kelet-nyugati irányú összeköttetést biztosítja.
CROST
39
5. térkép: A gyorsforgalmi közúthálózat kiépítésének ütemezése23
A vasútvonalak tekintetében annyiban jobb a közlekedési folyosók elhelyezkedése, hogy azok a régiót feltárják, legnagyobb gazdasági centrumait érintik (6. térkép). A régión áthaladó nemzetközi vasútvonalak közül a Budapest–Dombóvár– Kaposvár–Gyékényes (V/B folyosó) délnyugati irányú, Zágrábon át Rijekával teremt összeköttetést. A vonal ugyan az európai törzshálózat tagja, azonban műszaki-forgalmi kapacitásban és teljesítményben magyarországi szakasza lényegesen elmarad hazánk többi, nemzetközi vasúti kapcsolatokban meghatározó fővonalaitól (a pálya műszaki állapota miatt a vontatási sebesség hosszú szakaszokon csak 60 km/h). Az Eszék–Szarajevón át a közép-adriai Ploče kikötőig vezető V/C korridort jelentő Dombóvár–Pécs– Magyarbóly vasútvonal nemzetközi forgalma jelentéktelen, a vonal boszniai szakaszának helyreállítása Szarajevótól délre még nem fejeződött be. A Dél-dunántúli régiót érintő vasúti törzsvonalak a közutaknál előnyösebb elhelyezkedésűek annyiban, hogy nem kizárólag a régió peremén húzódnak. Azonban a vasútsűrűség alacsony, rendkívül nagy az ellátatlan területek nagysága (különösen a Barcsi, Nagyatádi és Szigetvári kistérségekben), és kevés a törzsvonalak száma. Mindez nehézkessé teszi a régión belül a
23
Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
40
CROST
vasúti közlekedést. A CROST projekt által vizsgált térséget felfűzi a Dráva mentén haladó Nagykanizsa–Gyékényes–Barcs–Pécs vasútvonal, amelyen a helyi forgalom mellett a Nyugat-Dunántúl és Bécs felé irányuló interregionális forgalom is bonyolódik. A régió észak-déli átjárhatóságát megnehezítették az 1970-es évek Somogy megyei vonalfelszámolásai (Kaposvár–Barcs, Nagyatád–Barcs, Kaposvár–Szigetvár), ami hozzájárult a Drávamente közlekedési elszigeteltségének kialakulásához. A régió keleti határát alkotó Duna (VII-es korridor) ugyan Európa egyik legjelentősebb vízi útja, kihasználtsága azonban éppen ezen a szakaszon a leggyengébb. Ennek egyrészt földrajzi okai vannak (nem vág egybe a tömegáruk távolsági szállításának fő irányaival), másrészt a délszláv válság okozta visszaesés még mindig érezteti hatását. Mindezt tetézi még a kikötők alacsony műszaki-szállítástechnikai színvonala és gyenge, teljesen korszerűtlenné vált vasúti/közúti kapcsolatuk. A Dunán nincs medencés kikötő, kiépített rakpart csak Mohácson könnyíti a rakodást, vasúti kapcsolata mindössze Mohácsnak van. A folyami kikötők forgalma csekély. A régió déli határvidékét szegélyező Dráva folyó nyújtotta lehetőségek napjainkban kezdenek újra előtérbe kerülni. Bár a folyó nagyvízi hajózásra csak a Vízvár „alatti” szakaszán alkalmas, sétahajózásra kiválóak az adottságok. Új kikötők épültek és ezek számtalan lehetőséget biztosítanak a séta- és túrahajózásra Őrtilos, Heresznye, Barcs és Drávaszabolcs térségében.
6. térkép: A Dél-Dunántúl vasútvonalai
A régió repülőterei közül a pécs-pogányi az egyetlen nyilvános, nemzetközi kereskedelmi és személyszállítási forgalom előtt megnyitott repülőtér, amely CROST
41
menetrend szerinti összeköttetést biztosít Pécs és az ausztriai Bécs között. A Kaposvár melletti taszári volt katonai repülőtér, amely minden géptípus leszállására alkalmas kifutópályával rendelkezik, jelenleg nincs hasznosítva. Regionális fejlesztési tervek szerint a repülőtér a térség legfontosabb árulogisztikai repülőterévé válhat. Összességében elmondható, hogy a Dél-dunántúli régió legkedvezőtlenebb elérhetőséggel rendelkező területeinek a zöme a Dráva mentén található. A horvát-magyar határ keleti szakaszán, a Siklósi és Mohácsi kistérségek területén sokkal jobbak az elérhetőségi mutatók. A Dráva mentén Csurgótól Sellyéig húzódik egy igen rossz közlekedés-földrajzi adottságokkal rendelkező terület, ahonnan a saját megyeszékhely eléréséhez több mint 60 percre van szükség. 3.3.7
A régió integrációs folyamata és nemzetközi kapcsolatai
Magyarország európai uniós tagságának sikere nagymértékben attól is függ, hogy régiói, települései hogyan tudnak bekapcsolódni a területi és a helyi önkormányzatok európai együttműködéseibe. Ha a hazai régiók versenyben kívánnak maradni a nemzetközi együttműködésekben megszerezhető forrásokért és kapcsolatékért, ha szerepet kívánnak vállalni az európai régiók közötti kooperációban, alapvető fontosságú, hogy kialakítsák saját nemzetközi kapcsolati stratégiájukat és programjaikat, megszervezzék (fejlesszék) külkapcsolataikat, kidolgozzák a legfontosabb együttműködési projekteket. Jelenleg úgy tűnik, hogy az Európai Unió az elmúlt időszakban kialakított hét magyar régióval számol támogatási politikájában, ezért fontos kérdés, hogy a régiók helyzete hogyan változik majd, miként sikerül szerepüket és jelentőségüket növelni. Az EU-csatlakozást megelőző/követő időszakban több olyan program indult Magyarországon, amely alapját jelentheti a regionális nemzetközi kapcsolatoknak. Ezeknek a programoknak a többsége elsősorban a regionális fejlesztési tanácsok határmenti fejlesztési programjaihoz kapcsolódik (Phare CBC, illetve INTERREG programok) de megjelentek már a határokon átívelő interregionális kezdeményezések is (például az ún. eurorégiók). Magyarországon 1997. május 25-én lépett hatályba az „Európai Keretegyezmény a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről” szóló törvény24. Ez máig az egyetlen magyarországi jogszabály, amely a területi önkormányzatok határokon átnyúló kapcsolatait szabályozza (a Madridi Egyezmény magyarországi ratifikálása). A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. 24
1997. évi XXIV. törvény.
42
CROST
törvény 2004. évi módosítása25 pedig felhatalmazta a hazai régiókat arra, hogy fejlődésük elősegítése érdekében megállapodásokat köthetnek külföldi régiókkal. A hazai tervezésistatisztikai régiók közigazgatási régiókká történő átalakulása azt is jelenti, hogy a régióknak ki kell alakítani saját politikáikat, így nemzetközi kapcsolati politikájukat is, amely szervesen illeszkedik a nemzeti külpolitikához. A hivatkozott nemzetközi politikának a megalapozása a DélDunántúlon már 20032004-ben elkezdődött. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2004. március 31-i ülésén fogadta el a Dél-dunántúli Regionális Külkapcsolati Stratégia címet viselő nemzetközi kapcsolati stratégiáját. A stratégia a 20042010 közötti időszak dél-dunántúli nemzetközi együttműködéseinek a fejlesztési irányait összegezte, alapvetően azzal a célzattal, hogy – a DélDunántúl addig meglevő, működő nemzetközi kapcsolatainak áttekintése, elemzése által – számba vegye a gyakorlati szempontból is jól „működtethető” nemzetközi kapcsolatokat.26 A stratégia időközi felülvizsgálatára 2007-ben kerül sor, amely évben – akkor már túl a 20042006-os programcikluson és az első két és fél uniós tagként eltöltött időszak után – a tanulságok, szükséges korrekciók beépítése javasolt majd az anyagba. A stratégiában foglaltak alapján elmondható, hogy a Dél-dunántúli régió legintenzívebb kapcsolatai Horvátországgal – azon belül is a határ menti horvát megyékkel – állnak fenn. Ezt követik az Alpok-Adria Munkaközösség területét alkotó országokkal, tartományokkal, megyékkel fennálló kapcsolatok, amelyeknek az EU Jövőrégió egy jól leképezhető, egyúttal aktív nemzetközti együttműködési térségét jeleníti meg. Az interregionális kapcsolatok vonatkozásában kiemelésre érdemes a francia Rhône-Alpes Régióval fennálló szerződéses együttműködés, e mellett pedig új, bár korántsem előzmény nélküli kapcsolatként a romániai Centru Régióval fennálló együttműködés. A zárótanulmány összeállításával egyidőben zajlanak a Dél-dunántúli régió Brüsszeli Képviseleti Irodája megnyitásának 25
2004. évi LXXV. törvény 3. fejezet 17. § (2) h) bekezdés. A Dél-dunántúli Régió Nemzetközi-kapcsolati Stratégiája letölthető (magyar, angol és német nyelven) a www.deldunatul.com honlapról. 26
CROST
43
előkészületei. A nemzetközi együttműködést zászlajukra tűző szervezetek közül az Európai Régiók Gyűlése (AER), az Európai Bortemelő Régiók Gyűlése (AREV), az Alpok-Adria Munkaközösség, az EU Dél-Kelet a Jövő Régiója („EU Jövőrégió”) kezdeményezés számos dél-dunántúli taggal bírnak. Hasonlóképpen jó, bár újabb keletű az együttműködés a Régiók Bizottságával (CoR) is. 3.3.8
A Dél-Dunántúl határmenti kistérségeinek projektfejlesztési aktivitása
A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség koordinációjában az elmúlt években több – ahogy azt már a 2. fejezetben is említettük –, az egész Dél-dunántúli régió területére kiterjedő projektgyűjtési és -fejlesztési akció zajlott. Ezek közös célja, hogy a régió kistérségeit felkészítsék a várható támogatási források lehívására, növelve ezzel a régió forrásabszorpciós képességét. Az első régiós léptékű projektgenerálási munka 2003-ban zajlott le, melynek konkrét célja a Magyar Kormány által indított első Pályázat-előkészítő Alap (PEA) keretében meghirdetett pályázatra történő felkészítés volt. A PEA célja olyan színvonalas projektek teljes körű előkészítése volt, amelyek megvalósítása az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a 2004-2006 közötti időszakban megkezdődhet. Az EU Projekt 1 elnevezésű műhelymunkasorozat feladata az volt, hogy minél több, jó minőségű projektjavaslatot juttasson el olyan szintig, ami már alkalmas a PEA forrásaira történő pályázásra. Ez feltételezte a projektek pályázati adatlap részletezettségű átgondolását és kidolgozását. A műhelymunkák során kidolgozott projektötletek kistérségek szerinti megoszlása nagyon változatos képet mutat. A CROST projekt célterületét képező határmenti és határközeli kistérségek aktivitása az EU Projekt 1 során az alábbiak szerint alakult:
alacsony aktivitást mutattak fel a Csurgói, Barcsi, Szigetvári, Siklósi kistérségek;
jó pályázati aktivitást mutatott a Nagyatádi, Kaposvári, Sellyei, Pécsi és Mohácsi kistérség.
Ha a PEA eredményeit lakosságarányosan vizsgáljuk, a Dél-Dunántúl érte el kimagaslóan a legjobb eredményt a magyar régiók közül, ebben a régióban ugyanis 9,4 nyertes pályázat jutott 100 ezer lakosra. Az EU Projekt 1 regionális műhelymunka sorozat eredményességét jól bizonyítja, hogy a Dél-Dunántúlról a PEÁ-ra beadott 353 pályázat közül
44
145 származik olyan projektgazdától, aki részt vett az EU Projekt műhelymunka-sorozatán (41,1%);
81 az EU Projekten felmerült projektjavaslat (22,9%); CROST
38 az EU Projekten kidolgozott projekt (10,8%).
Ezen számok már önmagukban alátámasztják a regionális szintű projektgenerálás létjogosultságát, az Ügynökség számára alapul szolgáltak a munka folytatására. A következő regionális projektgenerálási akció 2004-ben zajlott, EU Projekt 2 néven. Eredményeképpen összesen 289 projektelképzelés azonosítása és 77 projektjavaslat adatlap szintű kidolgozása történt meg. Ezen rendezvénysorozat eredményeiből már részletesebb tanulságok vonhatók le a határközeli kistérségek projektgenerálási aktivitására:
Már a minimális szintű átgondolást igénylő projektelképzelések benyújtása tekintetében is nagyon gyenge aktivitást mutatott fel Csurgó, Barcs és Szentlőrinc térsége, ami összecseng az EU Projekt 1-ből levont következtetésekkel. A projektelképzelések szintjén közepes eredményt produkált a Sellyei, Siklósi és Nagyatádi kistérség, míg jól szerepelt a Pécsi, Kaposvári és Mohácsi kistérségek mellett Szigetvár kistérsége;
Az adatlap szintű kidolgozottsági fokú projektjavaslatok területi megoszlását tekintve már sokkal rosszabb az összkép. E projektek esetében a két megyeszékhely-kistérség (Pécsi és Kaposvári) mellett a határközeli térségek közül csak a Mohácsi mutatott fel komolyabb projektfejlesztési képességet. Ezzel szemben az összes többi határközeli kistérség aktivitása messze ez alatt maradt.
Az EU Projekt 2 tapasztalatai rámutattak a határmenti térségek súlyos forrásabszorpciós problémáira, főképp arra, hogy külső szakértői segítségnyújtás nélkül esetlegesnek mondható e térségek projektfejlesztő képessége. Összességében az alábbi következtetések fogalmazhatók meg:
vannak kistérségek (jellemzően a Csurgói, Barcsi és részben a Szigetvári, Szentlőrinci és Siklósi kistérségek), ahol még a fejlesztési ötletek, elképzelések is hiányoznak, továbbá az a kezdeményező készség és részben az a kreativitás, ami szükséges a projektelképzelések felszínre kerüléséhez;
legalább ekkora problémát jelent, hogy több kistérségben jelentkeznek ugyan fejlesztési elképzelések, azonban kellő humán erőforrás és aktivitás hiányában ezek képtelenek eljutni a kidolgozott projektjavaslatok szintjéig (ez jellemzi a Nagyatádi, Szigetvári, Sellyei kistérségeket);
kellő projektgenerálási aktivitás és képesség csak a megyeszékhely kistérségek (Pécsi és Kaposvári), valamint a Mohácsi kistérség vonatkozásában figyelhető meg.
CROST
45
3.3.9
A Dél-dunántúli régió részvétele a II. Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési folyamatában
A Dél-dunántúli régióban a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó regionális szintű tervezési munka már a kezdetektől fogva kistérségi mélységben indult meg. Hosszas térségi szintű vitákat követően került elfogadásra 2005. áprilisában a Dél-dunántúli régió stratégiai célrendszere, melynek főbb tartalmi elemei bekerültek a Magyar Országgyűlés által elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) regionális fejezetébe. A Dél-dunántúli régió átfogó célja, hogy a régió sikeresen fordítja jelenlegi fejlettségbeli hátrányait előnnyé azáltal, hogy megőrzött természeti és kulturális értékeit, építészeti örökségét és termálvízkincsét fenntartható módon hasznosítja, kiaknázza a kedvező geopolitikai helyzetéből (nyugatbalkáni, észak-olasz és osztrák kapcsolatok) eredő hasznokat, ezáltal Magyarország déli kapujává válik. A régió stratégiai célkitűzése, hogy megállítsa a Dél-dunántúli régió leszakadását az ország növekedési pályájáról és elinduljon egy felzárkózási folyamat, mely 2013-ra elérhetővé teszi, hogy a régió egy főre jutó GDP-je elérje az országos átlag 75%-át. A stratégiai célt az alábbi specifikus célok szolgálják:
Magas környezeti minőségű modellrégió létrehozása, a természeti és épített környezeti elemek és a kulturális örökség fenntartható hasznosításával;
Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság kialakítása, a régió tőkevonzó képességének javításával, vállalkozásbarát környezet megteremtésével, valamint az endogén adottságok jobb kihasználásával, és az innovációs folyamatok erősítésével;
Stabilizálódó népességszám és erős társadalmi szolidaritás megteremtése, a munkahelyteremtés mellett a népesség megtartása szempontjából fontos közszolgáltatások biztosításával.
A dél-dunántúli régió településeit három csoportba rendezve, az alábbi területi célok fogalmazhatók meg:
Pécs, az életminőség pólusa Az OTK által kijelölt fejlesztési pólus esetében cél a magas életminőség elérése, az egészség-, környezeti és kulturális ipar és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, valamint a 2010-es Európa Kulturális Főváros pályázat megvalósítása révén.
46
Regionális növekedési zónák
CROST
-
Kaposvár–Dombóvár tengely, a Kaposvári Egyetem bázisán és a térség agrárpotenciáljára, Dombóvár térségében a megalakult egészségipari klaszterre alapozva;
-
Paks–Szekszárd–Mohács (Alsó-Duna-völgyi) tengely, az M6M56 autópálya, a szekszárdi Duna-híd, az M9 gyorsforgalmi út, a Paksi Atomerőmű és a mohácsi schengeni határkikötő bázisán, az üzleti szolgáltatások és a tolnai, szekszárdi és mohácsi borvidék fejlesztésére alapozva;
-
Balaton térsége, a vízi turizmusra épülő idegenforgalmi attrakcióknak a szezonalitást csökkentő további turisztikai élményelemekkel történő kibővítésére alapozva.
Karakterisztikus vidéki térségek -
Dráva-mente (Ormánság, Belső-Somogy): a régió legelmaradottabb térsége, ahol az érintetlen környezetre alapozva szükséges (a környezet megóvásával összhangban) a vízi- és ökoturizmus, valamint a termálturizmus fejlesztése és innovatív turisztikai projektek ösztönzése, a biotermékek előállításának támogatása és a helyben történő feldolgozást lehetővé tévő feldolgozóipari fejlesztések előmozdítása.
-
Zselic-Hegyhát–Külső-Somogy: a régió belső perifériája, ahol a változatos táji adottságokra alapozva fejleszteni kell a térség turizmusát (falusi, öko-, sport- és vadászturizmus), az erdőgazdálkodást, faipart, a vadgazdálkodást és a biotermékek előállítását.
A tervezési munka következő fázisában szükség van e célrendszer egyes tematikus elemeinek részletes tartalmi kifejtésére, azaz a fő fejlesztési tématerületek (üzleti infrastruktúra fejlesztése, barnaövek rehabilitációja, turizmus fejlesztése, közlekedésfejlesztés, környezetfejlesztés, humán közszolgáltatás fejlesztés) vonatkozásában regionális stratégiai fejlesztési programok kidolgozására. A munka 2006. nyarán zárul le, melynek eredményeképpen konkrét projektjavaslatok szintjéig kibontott fejlesztési programok kerülnek kidolgozásra. A regionális stratégiai fejlesztési programok készítésével párhuzamosan zajlik a regionális szintű tervezési folyamat kétség kívül legfontosabb feladata, az önálló Dél-dunántúli Regionális Operatív Program (DD ROP) elkészítése. Az önálló ROP jelentősége, hogy a program által finanszírozott tématerületeken a Dél-Dunántúlnak szabadsága van a konkrét fejlesztési irányok és projektek meghatározásában, valamint a régió számára 2007-től rendelkezésre álló forráskeretek elosztásában. A DD ROP végleges, az Európai Bizottsággal egyeztetett változata 2006. végére készül el, ez által a források felhasználása lehetővé válik 2007. elejétől.
CROST
47
3.3.10 SWOT-analízis27 ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Természeti erőforrások, környezet, infrastruktúra •
A régió nagy részét a változatos és jelentős kiterjedésű természeti területek, gazdag biológiai sokszínűség, továbbá tiszta levegőjű települések jellemzik;
•
Közel teljes körű területi lefedettségű a régió hulladékgazdálkodási rendszere, a hulladék-hasznosítás alapanyagellátásának feltételei adottak;
•
Az energia előállításhoz szükséges megújuló energiaforrások, természeti erőforrások nagy mennyiségben állnak rendelkezésre (erdőés mezőgazdasági eredetű biomassza, termál- és hévizek, napenergia);
•
Alacsony a települések szennyvízközmű-ellátottsága, továbbá magas az aprófalvas térségek száma, ahol a szennyvízkezelési nagy rendszerek nem alkalmazhatóak gazdaságosan;
•
Az ivóvízminőség sok településen nem megfelelő;
•
A hulladékgazdálkodási rendszereken belül ma még alacsony a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás aránya;
•
Magas a megfelelő műszaki védelemmel nem rendelkező, ill. az illegális hulladéklerakók száma, valamint – különösen koncentráltan a városokban – nagyszámú szennyezett, hasznosítatlan ipari és katonai terület található;
•
A régió jelentős területei (Dráva mente) közlekedési perifériák, rossz elérési mutatókkal;
•
A régió sok szálon kötődik a TEN-T hálózathoz (V., V/B, V/C és VII. korridorok);
•
A régióban intenzív gyorsforgalmi útépítés zajlik;
•
A kistérségi központok általában jól elérhetőek;
•
Repülőtér megléte Pécs, Kaposvár esetében;
Zsáktelepülések magas száma;
•
Közösségi közlekedés EU-átlagot meghaladó részesedése az összforgalomból.
Megyeszékhelyek elérhetősége Somogy megye számos településéről rossz;
•
Mellékúthálózat leromlott;
•
Közösségi közlekedés romló szolgáltatási színvonala és csökkenő részesedése;
• •
kiemelkedően
minősége
27 Forrás: A Dél-dunántúli régió Regionális Fejlesztés Operatív Programja 2007-2013. Tervezői javaslat (v2.2, 2006. április 27.)
48
CROST
•
A víziút-hálózat alacsony.
kihasználtsága
Gazdaság •
•
•
•
•
Alacsony innovációs hajlandóság;
•
A Dél-Dunántúl tőkevonzó képessége a legkisebb a hazai régiók között;
•
KKV-k elégtelen tőkeellátottsága;
•
A regionális innovációs folyamatok erősítését segítő intézményrendszer;
Alacsony K+F-ráfordítás, ipari orientációjú K+F alacsony aránya;
•
Versenyképes kutatási eredmények előállítására képes tudományos bázis;
Tudományos bázisok, kutatóhelyek és a gazdasági szféra gyenge kapcsolata;
•
Fejletlen üzleti szolgáltatói szektor;
•
Barnamezős hasznosítatlansága;
területek
•
A komplex hiánya;
termékek
•
Turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások területi koncentráltsága és minőségi hiányosságai;
•
Koordináció, együttműködés hiánya a turizmus szereplői között;
•
Az aktivitási ráta az EU országaihoz képest alacsony, egyúttal az országos átlagot meghaladó a munkanélküliek és a tartós munkanélküliek száma;
•
Az alkalmazásban álló munkavállalók szakképzettsége nem követi a gazdaság igényeinek változásait, nincs összhangban a régió kulcságazatainak fejlesztési igényeivel.
Új gazdasági szektorok kialakulásához megfelelő alapfeltételek megléte (környezeti, kulturális és egészségipar); Erős tradíciók és szakmakultúra néhány hagyományos ipari ágazatban;
•
Egyedi vonzerőkkel bíró jelentős attrakciók (Pécs, Harkány);
•
Szőlő- és bortermelés kultúrája, ismert borutak;
•
Termálvízkincs;
•
Turisztikai szakképzés intézményrendszere;
•
Jelentős a diplomás, flexibilis, átképzést vállaló erős munkakedvvel rendelkező fiatalok száma;
•
kiépült
Növekvő számú foglalkoztatott a szociális gazdaság keretein belül.
turisztikai
Oktatás, szociális szféra •
A lakosság képzettségi színvonala
•
CROST
A középfokú oktatás, szakképzés
49
folyamatosan nő; •
Versenyképes kutatási eredmények előállítására képes tudásbázisok (élettudományok, élelmiszer-gazdaság, környezettechnológiák, energetika);
•
Kiterjedt intézményrendszer, szakképzési közélet;
•
Jelentős oktatási súllyal kistérségi központok;
•
Speciális igényekhez igazodó szakképzési programok számának növekedése;
•
•
A járóbeteg-szakellátás többékevésbé jó területei lefedettséget biztosító hálózattal rendelkezik; Önkormányzati feladatot átvállaló civil szervezetek jelenléte;
•
Szociális felzárkóztató programok működése;
•
Falugondnoki bővülése;
50
Az iskolarendszerű szakképzés nem alapozza meg megfelelően az egész életen át tartó tanulást;
•
Az oktatási intézmények infrastrukturális hiányosságai, kollégiumi kapacitások hiánya;
•
Különösen a hátrányos helyzetű kistérségekben hiányos és rossz minőségű az óvodai nevelés és az alapfokú oktatás infrastruktúrája;
•
A felsőfokú oktatás nem kellően gyakorlatorientált, gyakran nem felel meg a gazdasági szféra igényeinek;
•
A nemzetiségi oktatás nincs fedésben a térség etnikai viszonyaival;
•
Az egészségügyi alapellátás leterhelt (magas átlagéletkorú háziorvosok; bizonyos területeken hosszabb ideig betöltetlen praxisok);
•
Prevenció és rehabilitációs tevékenységek alacsony súlya az ellátási folyamatban;
•
Alacsony népsűrűség, népesség;
•
A jelentős számú cigány kisebbség szegregációja;
•
A szociális intézmények rossz állapota, akadálymentesítésük elégtelensége;
•
Szenvedélybetegek szakellátási rendszere hiányosan kiépített;
•
Hiányzó infrastruktúra és informatikai kapcsolat az egészségügyi alapellátás és az intézményrendszer között;
•
Aprófalvas területeken a szociális alapellátások kiépítetlenek, égető a
bíró
„Önellátó” régió, az egészségügyi szolgáltatások közel teljes spektrumát biztosítani képes intézményhálózat;
és a
•
szakképzési aktív
•
•
gyenge gyakorlatpiacorientáltsága, magas lemorzsolódók száma;
szoláltatások
Roma civil szervezetek jelenléte.
CROST
öregedő
közép-felsőfokú végzettségű szociális szakemberek hiánya.
Fejlesztéspolitika •
Egyes kistérségekben igen magas a projektgeneráló aktivitás (Pécs, Kaposvár, Mohács);
•
Megfelelő fejlesztési ötletek hiánya több kistérségben (Csurgó, Barcs, Szigetvár, Szentlőrinc, Siklós);
•
Elfogadott célrendszer az egész Dél-Dunántúl területére;
•
Sok kistérségben igen alacsony a projektgenerálási aktivitás;
•
Pécs és agglomerációja kijelölt országos növekedési pólus; a tematikus regionális növekedési zónák kijelölése megtörtént;
•
Hiányzó humán fejlesztési megvalósításához Szigetvár, Sellye);
•
Működő regionális tervezői hálózat;
•
•
A megyei munkaszervezetek komoly fejlesztési kapacitásokkal rendelkeznek;
Számos kistérség nem találta meg helyét a térstruktúrában;
•
Kevés a jó minőségben kidolgozott regionális kulcsprojekt;
•
Alacsony allokált összege;
•
A határ menti fejlesztésekre fordítható források igen szűkösek.
•
A régió élénk és sokoldalú nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, sikeresen vesz részt az INTERREG-források pályázatain. LEHETŐSÉGEK
erőforrás a elképzelések (Nagyatád,
a regionális szintre fejlesztési források
VESZÉLYEK
Természeti erőforrások, környezet, infrastruktúra •
A természeti erőforrások komplex és környezettudatos hasznosítása (öko- és vízi turizmus, környezeti nevelés, tájgazdálkodás, biomassza termelés és hasznosítás, természetvédelem) magas környezeti minőséget biztosíthat a régióban;
•
Források hiányában tovább lassul a települési szennyvízkezelő rendszerek kiépítése, a szennyvízkezelés megoldatlansága a felszíni és felszín alatti vizek további elszennyeződéséhez vezethet, veszélybe kerülhetnek az ivóvízbázisok;
•
A régió energiaellátásának egy része biztosítható megújuló energiaforrások felhasználásával (biomassza, geotermikusés napenergia). Mindez csökkenti az importszükségletet, az emissziót, valamint hozzájárul az EU által előírt kötelezettségek teljesítéséhez;
•
A növekvő gépjárműforgalom miatt a légszennyezettség mértéke tovább nő a nagyobb városokban, illetve a főbb közlekedési útvonalak mentén;
•
Az elégtelen környezetvédelmi infrastruktúra gátolhatja a régióba irányuló befektetéseket és fejlesztéseket;
•
Közösségi közlekedés részaránya
•
Jelentős környezeti ipar telepíthető
CROST
51
a hulladékgazdálkodás rendszerére; •
•
•
meglevő
visszaszorul; •
Az egyedi szennyvízkezelési és a természetközeli szennyvíztisztítási beruházások megvalósítása megteremti az aprófalvak felzárkózásának lehetőségét;
Fokozódó mobilitási igény a munkahelyek és szolgáltatások elérhetőségének koncentrálódása miatt;
•
Környezettudatosság, ezzel a környezetbarát és alternatív közlekedési eszközök népszerűségének növekedése;
A helyközi forgalomban a ma megrendelő állam nem decentralizálja a szolgáltatás ellátásával kapcsolatos jogokat;
•
Gyorsforgalmi útépítések miatt a fő- és mellékúti hálózaton a fejlesztések lelassulhatnak, illetve leállhatnak;
•
Repülőterek státuszának rendezése híján a forgalomnövekedés és a bevételek elmaradnak.
Horvátország Uniós csatlakozásával a határmenti kapcsolatok intenzívebbé válnak.
Gazdaság •
Az EU-csatlakozást követően a keleti és déli régiók, valamint a külső határok mentén fekvő nagyvárosok gazdasági-stratégiai helyzetének felértékelődése, a külföldi tőkebefektetők érdeklődésének növekedése;
•
Pécs EKF 2010 cím elnyerése a régióra irányítja a figyelmet;
•
Régió javuló külső elérhetősége közúton, légi és vízi úton;
•
A szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázása az egyes társadalmi csoportok aktivitási arányának növekedését eredményezi;
•
52
A turizmus kiemelt fejlesztése erős munkahelyteremtő hatást gyakorol a régióra.
•
Tovább növekszik a régiók közötti fejlettségbeli különbség, illetve kiéleződnek a régión belüli fejlettségi különbségek;
•
Az egyenlőtlen tőkebeáramlás, a helyi gazdasági potenciál gyengesége, valamint a képzett munkaerőnek az elmaradott területekről történő elvándorlása miatt növekszik Budapest dominanciája a vidéki térségekkel szemben;
•
Magyarországra irányuló külföldi vendégforgalom térbeli koncentrálódása fokozódik;
•
Külföldi befektető tőke továbbra is elkerüli a térséget;
•
Árfolyamkockázat, terrorfenyegetettség növekedése;
•
Az euró-zónához csatlakozás esetleges hatása;
•
A reálbérek csökkenése, a gazdasági környezet versenyképességének romlása, az
CROST
történő árfelhajtó
alacsony bérköltségre és betanított munkára építő, többnyire külföldi tulajdonban lévő vállalkozások elhagyhatják az országot, ami által nőhet a munkanélküliség.
Oktatás, szociális szféra •
•
A felsőoktatási intézményeken alapuló regionális tudásközpontok kialakítása elősegítheti a tudásalapú regionális fejlődést, ezzel megerősíti a humán potenciált és javítja a régió versenyképességét; Az oktatás-képzés szerepének felértékelődése- új erőforrások (EU-források, magántőke, civil szféra) megjelenése a rendszerben;
•
Szociális képzési potenciál kihasználásával szakemberképzés;
•
A helyi szociális gazdaság fejlődése, a civil és a helyi közösségek szerepvállalásának erősödése elősegítheti a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációját, valamint a helyi szükségletek jobb kielégítését;
•
Integrált szolgáltatásokat központok kialakítása;
•
A remélhető gazdasági növekedés lehetővé teszi az egészségügy finanszírozásának javítását, mind központi, mind helyi szinten;
•
Agyelszívás munkaerő fokozódása;
•
Az intézményfenntartó önkormányzatok romló financiális helyzete;
•
A normatív finanszírozás rendszere az egymással való versengést, egymás ellen ható fejlesztéseket erősíti;
•
Szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetűek számának növekedése;
•
Az alapfokú oktatás további visszaszorulása az aprófalvakból;
•
Országos átlagnál mértékben népességszám;
•
Nem valósul meg az egészségügyi finanszírozási törvények pozitív reformja;
•
Az időskorúak növekvő aránya egyre nagyobb igényeket támaszt a szolgáltatások iránt;
•
Szegénység/mélyszegénység továbbörökítése. A jövedelmi különbségek és a társadalmi szegregáció növekedése veszélyezteti a társadalom kohézióját.
•
Agyelszívás munkaerő fokozódása;
•
Az intézményfenntartó önkormányzatok romló financiális
nyújtó
•
Ugyanez megteremtheti a feltételét a egészségromboló magatartásformák megváltoztatásának, ez alapot adhat a primer prevenció hatásfokának növeléséhez.
•
A felsőoktatási intézményeken alapuló regionális tudásközpontok kialakítása elősegítheti a tudásalapú regionális fejlődést, ezzel megerősíti a humán potenciált és javítja a régió
CROST
és
és
a szakképzett elvándorlásának
nagyobb csökkenő
a szakképzett elvándorlásának
53
versenyképességét;
helyzete;
•
Az oktatás-képzés szerepének felértékelődése- új erőforrások (EU-források, magántőke, civil szféra) megjelenése a rendszerben;
•
Szociális képzési potenciál kihasználásával szakemberképzés;
•
A helyi szociális gazdaság fejlődése, a civil és a helyi közösségek szerepvállalásának erősödése elősegítheti a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációját, valamint a helyi szükségletek jobb kielégítését;
•
Integrált szolgáltatásokat központok kialakítása;
•
A remélhető gazdasági növekedés lehetővé teszi az egészségügy finanszírozásának javítását, mind központi, mind helyi szinten;
•
•
A normatív finanszírozás rendszere az egymással való versengést, egymás ellen ható fejlesztéseket erősíti;
•
Szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetűek számának növekedése;
•
Az alapfokú oktatás további visszaszorulása az aprófalvakból;
•
Országos átlagnál mértékben népességszám;
•
Nem valósul meg az egészségügyi finanszírozási törvények pozitív reformja;
•
Az időskorúak növekvő aránya egyre nagyobb igényeket támaszt a szolgáltatások iránt;
•
Szegénység/mélyszegénység továbbörökítése. A jövedelmi különbségek és a társadalmi szegregáció növekedése veszélyezteti a társadalom kohézióját.
nyújtó
Ugyanez megteremtheti a feltételét az egészségromboló magatartásformák megváltoztatásának, ez alapot adhat a primer prevenció hatásfokának növeléséhez.
nagyobb csökkenő
Fejlesztéspolitika •
A regionális szintű projektgenerálás intenzívebbé válik, a kistérségi területfejlesztési munkaszervezetek aktivitása tovább nő;
•
A kijelölt növekedési pólusok valódi dinamizáló szerepet töltenek be a régióban;
•
A közszolgáltatások színvonala javul a komplex közszolgáltatásszervezés eredményeképpen;
•
Komolyabb uniós források, célzottabb, tervszerűbb forrásfelhasználás 2007 után;
•
Dél-Dunántúli Regionális Kockázati
54
•
Egyes elzárt (főleg határmenti) kistérségek nem találják meg helyüket, leszakadásuk tovább folytatódik;
•
A fejlesztési pólusok nem tudják dinamizálni a régiót, elszívják az erőforrásokat a perifériáktól;
•
Egyes térségek elnéptelenedése következtében nem lehet a közszolgáltatásokat mindenütt a megfelelő színvonalon fenntartani;
•
A decentralizáció nem valósul meg, tartósan fennmarad az ország Budapest-centrikussága, a fejlesztési források elosztásakor a
CROST
Tőkealap létrehozása; •
A decentralizációs folyamatok felgyorsulása, regionális szintre allokált fejlesztési források növekedése;
•
Erős, regionális közreműködő szervezetek a 2007 utáni forráselosztási folyamatban.
•
A regionális szintű projektgenerálás intenzívebbé válik, a kistérségi területfejlesztési munkaszervezetek aktivitása tovább nő;
•
A kijelölt növekedési pólusok valódi dinamizáló szerepet töltenek be a régióban;
•
A közszolgáltatások színvonala javul a komplex közszolgáltatásszervezés eredményeképpen;
•
Komolyabb uniós források, célzottabb, tervszerűbb forrásfelhasználás 2007. után;
•
Dél-Dunántúli Regionális Kockázati Tőkealap létrehozása;
•
A decentralizációs folyamatok felgyorsulása, regionális szintre allokált fejlesztési források növekedése;
•
Erős, regionális közreműködő szervezetek a 2007 utáni forráselosztási folyamatban.
3.4
3.4.1
központi dominál.
érdekérvényesítés
•
Egyes elzárt (főleg határmenti) kistérségek nem találják meg helyüket, leszakadásuk tovább folytatódik;
•
A fejlesztési pólusok nem tudják dinamizálni a régiót, elszívják az erőforrásokat a perifériáktól;
•
Egyes térségek elnéptelenedése következtében nem lehet a közszolgáltatásokat mindenütt a megfelelő színvonalon fenntartani;
•
A decentralizáció nem valósul meg, tartósan fennmarad az ország Budapest-centrikussága, a fejlesztési források elosztásakor a központi érdekérvényesítés dominál.
A Dél-Dunántúllal határos horvátországi megyék (Eszék-Baranya, Verőce-Drávamente, Kapronca-Kőrös) helyzetének elemzése A megyékről általában
A horvátországi „Dél-Dunántúl” – a Dél-Dunántúllal határos térség – három megyét foglal magában: Kapronca-Kőrös, Verőce-Drávamente és EszékBaranya megyét, melyek együttes területe 7919 km2, lakosainak száma kb. 550 ezer fő. A 6. táblázat bemutatja a területet, lakosságszámot és az alapvető gazdasági mutatókat. CROST
55
Mutató
Terület (km2)
EszékBaranya megye
VerőceDrávamen te megye
KaproncaKőrös megye
A három megye együtt
Horvátország
4 149
2 021
1 746
7 916
56 542
35
13
22
70
424
7
3
3
13
122
264
190
264
718
6 767
Lakosság, 2001.
330 506
93 389
124 467
548 362
4 437 460
Férfiak
158 677
44 846
60 118
263 641
2 135 900
Nők
171 829
48 543
64 349
284 721
2 301 560
79,7
46,2
71,8
69,0
78,5
137 948
39 098
43 937
220 983
1 952 619
41,7
41,87
35
40
44,0
21 105
12 906
77 330
111 341
245 987
6,4
13,82
62
20
5,5
Mezőgazdasági művelésbe vont terület (ha)
239 423
99 420
76 209
415 052
2 695 037
Erdőterületek (ha), 2004.
88 158
62 433
60 000
210 591
2 021 129
8 152
2 442
3 567
14 161
215 682
Foglalkoztatottak, 2004.
84 668
13 985*
38 465
141 019
1 340 318
Munkanélküliek, 2004.
32 482
9 774
7 891
50 147
309 875
Önkormányzatok száma Városok száma Települések száma
Népsűrűség, (fő/km2), 2001. Aktív népesség Aránya az össznépességből (%) Mezőgazdasági foglalkoztatottak Aránya az össznépességből (%)
Bejegyzett vállalkozások száma, 2004.
Külgazdasági
56
CROST
kapcsolatok, 2004. Kivitel (ezer USD)
447 683
93 492
178 092
719 267
8 024 157
Behozatal USD)
335 184
62 942
186 655
584 781
16 589 172
háziorvosok
706
150
189
1045
11 093
fogorvosok
138
33
45
216
3 143
gyógyszertárak
127
34
51
212
2 414
(ezer
Egészségügyi ellátás, 2001.
6. táblázat: A három megye számokban28
A táblázatból látszik, hogy a Dél-Dunántúl Horvátország területének 14%-át alkotja, melyen az ország lakosságának 12%-a él. A megművelt területek aránya 15,4%, mely túlnyomóan agrárjellegű vidéket takar, ahol a népesség túlnyomó többsége mezőgazdaságból és mezőgazdasági termékek feldolgozásából él. Eszék-Baranya megye, mint területi önkormányzati szint Horvátország északkeleti részén található, a pannóniai síkságon, területe 4152 km2. Területe kiterjed a Dráva alsó folyásától annak dunai torkolatáig. A Duna ártéri területén alakult ki a Kopácsi rét (Kopački rit), számos madárfaj világhírű szálláshelye, természetvédelmi parkká nyilvánított, különleges védettséget élvező zoológiai rezervátum. A térség agrárjellegéről árulkodik a tény, hogy a mezőgazdaságilag művelt területek kiterjedése 206 778 ha, 82 868 ha-t erdő borít. Kapronca-Kőrös megye Horvátország északnyugati részén található, a közép-horvátországi megyék csoportjába tartozik. Az ország természetföldrajzi lehatárolása alapján a pannóniai nagyrégió része, de belenyúlik az észak-nyugat-horvát nagyrégióba is. A megye térszerkezetileg igen heterogén, több tájegységet foglal magában, melyek nem csak természetföldrajzi értelemben, hanem gazdasági, közlekedési és más szempontokból is különböznek egymástól. A megye északkeleti részét a Dráva völgye alkotja, ezen a vidéken túlnyomórészt mezőgazdasági tevékenység zajlik, jelentős olaj- és földgázlelőhelyek találhatók. A térségben viszonylag nagy és koncentrált települések találhatók, ahol a Kaproncával meglévő jó közlekedési kapcsolatok eredményeként bizonyos szintű urbanizáció jellemző. A térség központi települése mindenekelőtt Kapronca (Koprivnica), hagyományos központ a megye alföldi és hegyi jellegű tájainak találkozásánál, valamint a kisebb Szentgyörgy (Đurđevac), a 28 Forrás: Republika Hrvatska, Osječko-baranjska županija, Županija u brojkama 2005., Eszék 2005.
CROST
57
síkság keleti részén. A megye magasabb fekvésű részeit a Kalnik-hegység és a Bilogora alkotja, dombvidéki jellegű tájaival. Ezen a területen kisebb, vidékies települések jellemzők (Kőrös (Križevci) kivételével), különösen negatív demográfiai mutatókkal. Verőce-Drávamente megye Horvátország kontinentális részén található, Közép- és Kelet-Horvátország találkozásánál. A megye alakja nyújtott keletnyugati irányban, világos térszerkezeti választóvonalat húz az északi drávamenti síkság, valamint a Bilogora és a Papuk északi hegyes-dombos lejtői között. A megye túlnyomó része, 57%-a művelt terület, mely zöme földművelési célú. A síksági jellegű vidéket képviseli a Dráva menti lapály (Dráva-medence), a déli részen pedig a Bilogora, a Papuk (magassága 850 m) és a Krndije észak-keleti láncainak lejtői találhatók, melyet vízfolyások szabdalnak. A terület jelentős része, 43,37 km2 elaknásított, mely a megye területének 2,14%-a. A megye demográfiai mutatói kedvezőtlenek, a természetes szaporulat folyamatosan csökken. 3.4.2
A térség gazdasága
Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy a mezőgazdaság nem kifizetődő tevékenység, a mezőgazdasági termékek feldolgozása az átalakulást követően – a kaproncai Podravka kivételével – nem tudott megerősödni, a munkanélküli-nyilvántartás alapján az összes horvátországi munkanélküli 22,7%-a, a dolgozók mindössze 10,5%-a él a régióban. Ez a helyzet hat a bruttó hazai termék összegére, melyet a 7. táblázat mutat be. BRUTTÓ HAZAI TERMÉK MEGYÉNKÉNT Megye
GDP/fő (USD) 2002.
2003. I-IX.
Változás 2002-höz képest
Eszék-Baranya
2 686
2 775
89
Kapronca-Kőrös
3 749
4 461
712
Verőce-Drávamente
1 517
2 369
852
HORVÁTORSZÁG
5 056
6 305
1 249
15 162
19 125
3 963
Zágráb város
7. táblázat: A Dél-Dunántúl GDP-adatai29
29 Forrás: Intelektualni kapital (2004. január), a Horvát Gazdasági Kamara és a Deloitt elemzései alapján
58
CROST
Mindhárom megye a bruttó hazai termék szempontjából a horvát átlag alatt teljesít. A jelentős cégek, kereskedelmi láncok, a biztosítótársaságok, bankok központjai a fővárosban találhatók, mely rányomja bélyegét a mutatókra. A természeti viszonyok Eszék-Baranyában elsősorban a mezőgazdasági termelésnek kedveznek. Termelési kapacitásait tekintve Eszék-Baranyát mindenekelőtt a legjobb minőségű horvát gabonatermő vidékként szokás említeni. A legfőbb mezőgazdasági termény a búza és a kukorica, a cukorrépa, valamint az olajbogyó. Erre épül az állattenyésztő ágazat, melyben a marha- és sertéstenyésztés, valamint a baromfitartás dominál. Jelentős a tej- és tojástermelés, a megyében működik mintegy 450 méhész. 2004-ben a megyében 3 ezer hektárnyi szőlő volt, 93 ezer hl bor készült. A feldolgozóipart leginkább az élelmiszertermelés és az italgyártás képviseli, mely a megye ipari termeléséből össztömeg alapján 30%-kal részesül. Emellett jelentős a cellulóz-, a papír és a különböző papírtermékek gyártása, mely 14,6%-ot képvisel. Harmadik helyen az egyéb, nem fémalapanyagú alapanyagok, építési anyagok gyártása, melyek részesedése 13%. A megyében szintén fontos tevékenységnek számít a vegyszerek és vegyipari termékek előállítása, melyek az ipari termelésből 7,8%-kal részesednek.30 Ami a megye területén az építőipari beruházásokat illeti, Kelet-Horvátország újjáépítésének idején igencsak megnőtt azon üzleti vállalkozások száma, melyek magasépítéssel, szereléssel és építési-kivitelezési munkákkal foglalkoznak. Eszék-Baranyában zajlanak különféle gazdaságösztönző tevékenységek. A megye társtulajdonosa az Eszéki Vámszabadterületnek (Slobodna zona Osijek). A vámszabadterület megnyitásának célja hazai és külföldi befektetők számára gyártóüzemek létesítésének segítése. A vámszabadterületen kívül a megye segíti az ipari parkok és inkubátorházak megnyitását a városok és a nagyobb járások gazdaságának fejlesztése érdekében. Kapronca-Kőrös megyében a jövedelemtermelő képesség szempontjából 50% a feldolgozóipar részesedése, 30%-kal részesedik a kereskedelem, 30
Forrás: Osječko-baranjska županija, Županija u brojkama, 2005.
CROST
59
4%-kal a mezőgazdaság és az építőipar, valamint 4%-ot tesznek ki az egyéb ágazatok (fuvarozás, tárolás, telekommunikáció stb.). A vállalkozói kedvet mutatja 1998. és 2004. közt a regisztrált vállalkozások számának állandó növekedése. A megyében egyre több ipari és vállalkozási övezet alakul vállalkozásfejlesztési céllal. Létező ipari és vállalkozó központ van Kaproncán, Kőrösön, Szentivánzsabnón (Sveti Ivan Žabno), Vojakovački Kloštar-ban és Szentgyörgyön. Újabb ipari és vállalkozási övezetek megnyitását már csak a központi települések környékén tervezik, illetve a már meglévő ipari zónák terjeszkedésével alakíthatók ki új ipari parkok. A tervekben szerepel a geotermikus hőforrások hasznosítása, előtte szükséges a geotermikus energia előállításának technikai és a gazdaságossági megvalósíthatóságát tanulmánnyal alátámasztani. A terület legnagyobb része mezőgazdasági célra hasznosul, így erre kell a legnagyobb figyelmet fordítani. A megye hegyvidéki részein megfelelőek az állattenyésztés, gyümölcs- és szőlőtermesztés feltételei. Nagy problémát jelent a mezőgazdasági termékek disztribúciója, melynek megoldását elő kell segíteni megyei nagybani piac létesítésével, szárítók, hűtőházak, silók, közraktárak stb. kiépítésével. Verőce-Drávamente megye mezőgazdaságában a feldolgozó-ipar részesedése a legnagyobb – 43%, 29%-ot képvisel a kereskedelem, 16%-ot a mezőgazdaság, 12%-ot az egyéb tevékenységek. A legnagyobb visszaesés a mezőgazdaságban, részben a közlekedésben és az építőiparban tapasztalható, kisebb részben az egyéb ágazatokban. A megyében egyfelől megfigyelhető a vállalkozások számának növekedése, másfelől nő a megszűnő vállalkozásoké is. A 2004. évben jelentősebb az új technológiákba, know-how-ba történő befektetés. A legnagyobb beruházások a fémfeldolgozásban, az építőanyag-iparba, a faiparban, az építőiparban és részben a mezőgazdaságban figyelhetők meg. A gazdasági helyzet javítása érdekében a megye támogatja a kis- és közepes vállalkozásokat, hogy azok növekedésgeneráló tényezővé tudjanak válni. 2004-ben a három megye külkereskedelmi forgalma együttesen 1203,3 millió USD volt. A kivitelt elsősorban ipari termékek: bútor, cukor, burkolólapok, dohány, mezőgazdasági termékek, fém- és faipari termékek alkotják. A legjelentősebb partnerországok: Németország, Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Franciaország illetve Bosznia-Hercegovina. 3.4.3
Humán szféra: oktatás és szociális ellátás
A térségben az oktatási-tudományos, kulturális, egészségügyi és szociális ellátó és tájékoztató rendszer fejlettnek nevezhető. A gyermekek oktatása és társadalmi nevelése 165 általános, számos középiskolában, valamint ún. iskola előtti (óvoda stb.) intézményben zajlik. Mindhárom megyében fejlett egészségvédelmi hálózat működik. A Közegészségügyi Intézet egészségügyi-megelőző és tisztiorvosi funkciókat lát el a városi 60
CROST
kórházakban. Ezen alapszintű egészségvédelmi funkciók mellett szervezett járóbeteg-ellátás van minden járási székhelyen és a nagyobb településeken. A Dél-Dunántúl tudományos életének fő központja az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem, mely 11 felsőoktatási intézményt foglal magában, eszéki központtal (közgazdasági, jogi, orvosi, mezőgazdasági, élelmiszertechnológiai, gépészmérnöki, elektromérnöki, építőmérnöki, bölcsészettudományi kar, művészeti akadémia, valamint tanárképző főiskola), valamint négy tagozatát (matematikai, fizikai, kémiai és biológiai) más egyetemeknek. Ezek együttes tevékenysége biztosítja a felsőoktatás széles spektrumát és megfelelő színvonalát. Az egyetemmel együtt a város társtulajdonos az Eszéki Technológiafejlesztő Központ Kft.-nek. Eszéken működik a Horvát Tudományos Akadémia Tudományos és Művészeti Intézete (HAZU) is. A Kőrösön működő Gazdasági Főiskolának három szaka van: általános, földművelési, állattenyésztési; gyakorlati programmal rendelkezik, a vidékkel együttműködve speciális szemináriumokat szervez mezőgazdasági termelők számára. A Spliti Főiskolával együttműködve Kőrösön 2000-től szerveznek a hallgatók számára számviteli és kisvállalkozás-gazdaságtani szakot is. Kaproncán népfőiskola működik, mely 1996-től a Varasdi (Varaždin) Egyetemmel együttműködve üzleti főiskolát indított a városban üzleti gazdaságtan (kétéves szakképzés) szakon, majd 2003-ban megkezdődött a négyéves személyügyi szervező szak. A varasdi Szervezési és Informatikai Karral együttműködve 2002-ben két éves személyügyi-szervezési szakképzés indult „információtechnológia alkalmazása a foglalkoztatásban” címmel. 2006. márciusában a Verőce-Drávamente Megyei Közgyűlés elfogadta a Verőcei Turizmusmenedzsment és Informatikai Főiskola alapításáról szóló megállapodást, melynek alapítói közt van Verőce (Virovitica) városa is. A megyében ezen kívül Szlatinán (Slatina) népfőiskola működik. 3.4.4
Idegenforgalom
A Dél-Dunántúl a Drávától délre is számos vonzerővel rendelkezik. A desztinációk a következőképpen csoportosíthatók.
Városok
Eszék, Kapronca, Verőce, Orahovica, Valpó (Valpovo), Diakóvár (Đakovo), Kőrös (Križevci), Nasic (Našice), Szentgyörgy a fő turistaattrakciók a régióban, ezt támasztja alá a meglévő vendéglátó-ipari kínálat, a fesztiválok és az értékes kulturális és természeti örökség. Izgalmas turisztikai célpont lehet a régi horvát nemesség ismert kastélyainak megtekintése Eszéken, Nasicon, Valpón, Alsómiholjácon (Donji Miholjac), Erdődön (Erdut), Bellyén (Bilje), a Jankovics-kastély Suhopoljén, a verőcei ferences rendház stb.
A Dráva és a Duna mente CROST
61
A Dráva menti térség ökológiai értékeiből kifolyóan nemzetközi jelentőségű. Ezen a területen található Hlebine és Naiv Művészeti Galéria, mely szintén nemzetközi vonzerő. A Dráva mentén elhelyezkedő országos szintű vonzerőnek tekinthető a Soderica (Šoderica) és a Veliki Pažut, mint zoológiai rezervátum. A Soderica sport és rekreációs céllal látogatott, a Veliki Pažut az oktatási célú és kirándulóturizmus kedvelt célpontja. A kontinentális turizmus kiemelt célpontja a Kopácsi Rét Természeti Park területén található egyedülálló ökológiai oázis. Ennek alapja az egyedülálló táj, a gazdag és különleges növény- és állatvilág. Regionális szintű vonzerőt képviselnek a Dráva mentén a répási (Repaš) vadászterület, a Crni Jarci erdőrezervátum, a jegeniši fűrdőhely, a Mura és a Dráva torkolata, a Križnica, Jelkuš, Šironski otok természetvédelmi területek, valamint a Vir nevű mocsárvilág. A Dráva és a Duna lehetővé teszi turisták körbeutaztatását hajóval, így bejárhatók a neves kulturális emlékhelyek, szakrális nevezetességek, az öko- és etnológiai örökségi helyszínek. A Dráva mentén tervben van kerékpárút kiépítése, mely összeköti a magyar és horvát oldali látnivalókat. A kerékpárutak mentén szükséges kisebb vendéglátó létesítmények kialakítása, tervben van Baranyában ezen kerékpárút-hálózatba a borutak bekapcsolása is. Ennek megvalósulása esetén egy összefüggő turisztikai-rekreációs kínálat jönne létre a Dél-Dunántúl magyar és horvát oldalán. A Dráva a legnagyobb és a halakban leggazdagabb folyó, melyben megtalálható szinte az összes édesvízi halfajta.
Hegyvidéki területek
A hegyvidéki területeken nemzeti szintű vonzerő a Kalniki téjegység, a kalniki vár és a Kis-Kalnik, a Papuk Természeti Park, a Jankovaci Parkerdő, a Sekulinac erdőrezervátum, valamint Ružica középkori vára Orahovica mellett. A felsorolt helyszínek kiválóan alkalmasak kiránduló, sport, rekreációs, illetve oktatási turisztikai célra.
Gyógyturizmus
A geotermikus vizek lelőhelyei az egészségi- és rekreációs turizmus számára jelentenek potenciált. A turisztikai vonzerők közül meg kell említeni a Bizovácfürdő (Bizovačke toplice) „termálriviéráját”, mely hotelekkel jó minőségű gyógyvizével nyújt sportolási, rekreációs, fizikoterápiás szolgáltatást. Geotermikusvíz-lelőhelyeket találtak többek között Kutnjakon 62
CROST
és Ferdinandovacon is, ez olyan lehetőség, aminek a kihasználása még nem kezdődött meg.
Borturizmus
Mára több borász képes – felhasználva a szakmai és tudományos eredményeket – jelentős minőséget előállítani ebben a turisztikai szegmensben. A szortimentek legjellemzőbb fajtái errefelé a rizling, a szürke és fehér pinot, kisebb területeken a chardonnay, a sauvignon, a zöldszilváni, a kékfrankos és az asztali fajták széles választéka. Szervezett borutakról egyelőre nem beszélhetünk. A bortermelés és a borturizmus a legmagasabb színvonalat Eszék-Baranyában, Hercegszőlős (Kneževi Vinogradi) és Erdőd környékén érte el. Verőce-Drávamente megyében megrajzolható egy ún. „borászati tengely”, mely a drávamenti főközlekedési úttal párhuzamosan húzódik keletről nyugati irányba, azonban a borút megjelölést egyelőre túlzónak lehet tekinteni.
Vallási turizmus
Egyre komolyabb érdeklődés mutatkozik a vallási turizmus iránt, azok iránt a szentélyek iránt, melyekben igencsak bővelkedik a térség, így a diakóvári katedrális, az almási (Aljmaš), ilači, šumanovaci, dragutini szentélyek. II. János Pál pápa utolsó látogatása alkalmával felszentelték Tikvesen (Tikveš) az ökomenizmus kápolnáját, ahova a hívők szívesen látogatnak és zarándokolnak. A turisztikai és szálláskínálat a turizmus egyik vizsgált területén sem nevezhető megfelelőnek. Bővíteni kell a kapacitásokat, gazdagítani a kínálatot. Így egyes elnéptelenedő települések rekreációs funkcióhoz juthatnak, ugyanis fékezni az újabb üdülőövezetek létrejöttének folyamatát, melyek révén megnövelik a beépített területek arányát a természetes állapotban tartott területek rovására (Drávamente, Bilogora, Kalnik). Az új kapacitások kiépítésekor a beruházásoknak a meglévő, hátrahagyatott objektumokra kell kiterjednie elsősorban. A meglévő vadász- és halászházak kihasználatlan kapacitásokat jelentenek, melyek újjáélesztése és hasznosítása kívánatos. A tradicionális tevékenységek (kézművesség, mezőgazdaság) és a helyi jellegzetességek fejlesztése a turizmus szempontjából szintén fontos tényező. 3.4.5
Természet- és környezetvédelem
A Horvát Köztársaság Természetvédelmi törvénye31 a védett területek hét fajtáját különbözteti meg: szigorúan védett rezervátum, nemzeti park, különleges védettségű rezervátum, természeti park, regionális park, 31
Zakon o zaštiti prirode (Narodne novine 162/03)
CROST
63
természeti műemlék, jelentős tájegység, parkerdő, parképítészeti műemlék. Szigorúan védett rezervátum és nemzeti park a három megye területén nem található. Különleges védettségű rezervátumból több is található (Szentgyörgyi Homok, Kis-Kalnik, Veliki Pažut, Crni Jarci stb. – 7. térkép). Természeti parkból kettő található a térségben: a Kopácsi Rét és a Papuk Természeti Park. Az alacsonyabb szinten védett területek száma több tízre tehető. Indokolt lenne a Drávamente teljes hosszában, összefüggő védett területté nyilvánítása, ugyanis jelenleg az egyes megyék területén a területek különböző szintű védettséget élveznek.
7. térkép: Védett területek a Dráva mentén32
Mindhárom megyében működnek a természetvédelmi területek kezelését végző hatóságok, melyek azon kívül, hogy kezelik a megyei hatáskörben lévő védett területeket, célokat tűznek ki a természet- és környezetvédelem, a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésére vonatkozóan. Mindhárom megyében születtek különböző tanulmányok és programok a környezetvédelem területén, melyek a következő problémákat ölelik fel.
32
Hulladékkezelés
Forrás: Kapronca-Kőrös Megyei Területi-tervezési Hivatal
64
CROST
A három megyében – csakúgy, mint egész Horvátországban – nem megfelelő a hulladékok elszállítása és kezelése, a legnagyobb megoldásra váró környezeti probléma. Probléma a hulladékok megfelelő elhelyezése és a hulladékok nem megfelelő szintű ellenőrzése. Nincs megfelelő tároló a nem veszélyes ipari hulladékok számára, így annak kezelése a kommunális hulladékkal együtt történik. Az elmúlt pár évben a helyzet azonban valamelyest javult. A Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap segítségével megkezdődött a legnagyobb szemétlerakók rehabilitációja, a további, előírásoknak megfelelő lerakás feltételeinek megteremtése. A helyi önkormányzatok a megyék és a minisztériumok segítségével rehabilitálják az ún. illegális szemétlerakó helyeket. Sajnos máig még több járást nem sikerült bekapcsolni a szervezett hulladékszállításba, így a polgárok maguk viszik a hulladékukat az illegális lerakókba.
Levegőminőség
Eszék levegőjének minőségét 1972. óta vizsgálják, amit folyamatosan kiterjesztettek a többi szlavóniai és drávamenti városra is. Az összesített eredmények azt mutatják, hogy egyik mérőállomáson sem haladja meg az egészségügyi határértéket az ólom, kadmium és tálium mértéke. 2001-ben az allergén virágporok koncentrációjának méréséhez kapcsolódóan a megkezdődött a levegőben található parlagfű koncentrációjának mérése, 2002-től pedig a többi allergén növényé.
Ökológiai katasztrófák
Katasztrófákat túlnyomórészt tűzesetek okoznak. A tüzek a védett területeken a víz, a levegő és a talaj szennyezésén kívül növény és állatfajokat pusztítanak ki, elpusztítják az állatok természetes élőhelyeit. A hulladéklerakókon igen gyakoriak a tűzesetek, mivel a nem megfelelő hulladék-elhelyezés gyakran vezet gyújtogatásokhoz.
Vizek védelme
A szennyvizek elvezetése és tisztítása – mely a régió területén nagymértékben elmarad a vezetékes vízellátásba bevont terület kiterjedésétől – bizonyítottan az egyik legfontosabb faktor a felszín alatti és felszíni vizek védelme szempontjából. A szennyvízelvezetés egyelőre csak a nagyobb településeken megoldott, míg a kisebb települések és a külterületek esetében megoldatlan a szennyvízelvezetés. A közösségi szennyvízkezelő rendszerek a szennyvizet gyakran a vízgyűjtőkbe engedik előzetes tisztítás nélkül, ami az ökoszisztéma leromlásához vezet a kisebb vízfolyások környékén.
Talajvédelem
A talajterhelési vizsgálatok kimutatták, hogy a Horvátország egyes részein, így Kelet-Horvátországban is, jellemző közepesen és erősen terhelt talajok kialakulásának okozói a peszticidek és más biocidek, a kommunális és ipari szennyvizek, a humusz csökkenése, a talajvízszint stagnációja, a CROST
65
talajszerkezet károsodása és tömörödése, a települések, ipari létesítmények, egyéb tartósan jelen lévő objektumok, az alumínium-, kavics, homok- és kőbányászat kiterjedésének növekedése.
Elaknásított területek
A legújabb kutatásoknak megfelelően az elaknásított területek jelenlétét is környezetszennyezésnek tekintjük. A mai adatok szerint a régió területének mintegy 5%-a aknagyanús. Az aknamentesítés jelenlegi üteme messze nem kielégítő, sürgős felgyorsítása sürgető feladat. Mindemellett az aknásított területek a bio-élelmiszer termelése szempontból különös lehetőségeket rejtenek: olyan területekről van szó, ahol már 13-14 éve nem történt semmilyen kémiai jellegű beavatkozás a talajba. A talaj, levegő és a vizek védelmének elősegítése érdekében 2003-ban Eszéken megkezdte működését a Talajtani Intézet, melyet a Horvát Kormány 2001-es rendeletével állított fel. 3.4.6
Közlekedési kapcsolatok
A régió közlekedés-földrajzi helyzetét kétirányú közlekedési folyosók határozzák meg: elsődleges és másodlagos tanszverzális irányok és egy longitudinális folyosó. A transzverzális összeköttetés lehetővé teszi Horvátország és az Adria kapcsolatát a közép-európai országokkal. Az V/B korridor [Muracsány (Goričan)–Varasd–Zágráb] Kapronca-Kőrös megye nyugati határa mentén húzódik. Eszéken halad keresztül az V/C folyosó, mely Európa északi részét (Baltikum) köti össze az Adriai tengerrel. Ennek részeként előkészítés alatt áll a Budapest–Eszék–Szarajevó–Ploče szakaszon a gyorsforgalmi út kiépítése. A másodlagos transzverzális vonalak a megyeszékhelyeket kötik össze a zágrábi medencével és a szlavóniai makrorégió déli peremén húzódó autópályával, illetve gyorsforgalmi úttal (X. folyosó). Ezek a másodrendű főútvonalak igen nagy átmenő nemzetközi teherforgalmat is bonyolítanak, folyamatosan lakott területeken haladnak keresztül, emiatt igen balesetveszélyesek. A longitudinális közlekedési kapcsolatot egyfelől a már említett X. korridor horvátországi szakasza [Zágráb–Bród (Slavonski Brod)–Lipovac] bonyolítja, mely a vizsgált térségtől távol, illetve Eszék-Baranya déli peremén halad, így a belső területeket nem tárja fel. A régió szempontjából nagyobb jelentőségű a Dráva menti síkságon húzódó főközlekedési útvonal, mely KözépHorvátországot köti össze Kelet-Horvátországgal, így a vizsgált régió megyeszékhelyeit is. Ez a főútvonal a honvédő háború során az egyik leginkább használt közlekedési folyosó volt. Ez a vonal is igen leterhelt, nagy a nemzetközi átmenő forgalom, zömében lakott területeken halad keresztül. Minősége a folyamatos felújítások következtében megfelelő, de 66
CROST
mindenképpen fejlesztésre szorul. A horvát kormány tervei között szerepel a gyorsforgalmi úthálózat bővítése a térségben, mely kapcsolatot teremtene az V/B és a X. korridor között, valamint a megyeszékhelyek és a főváros között (a feketével jelzett szakaszok a 8. térképen).
8. térkép: A határmenti megyék fő közlekedési útvonalai33
Közúti határátkelő a régióban öt darab található: Góla (Gola), Trézenföld (Terezino Polje), Alsómiholjác, Petárda (Baranjsko Petrovo Selo) és Dályok (Duboševica). Áru- és személyforgalom szempontjából a legnagyobb forgalmat azonban a muracsányi átkelő bonyolítja, mely a vizsgált térségen kívül található, az V/B folyosóra illeszkedik. A régióban találhatók közül Trézenföld és Dályok (V/C folyosó) szerepe a legjelentősebb. A vasúti közlekedés két nemzetközi transzverzális magisztrálén bonyolódik [Botovo–Kapronca–Kőrös, Pélmonostor (Beli Manastir)–Eszék–Vinkovci], melyek nem teremtenek kelet-nyugat-irányú kapcsolatot a vizsgált régió központjai között. Elsőrendű belföldi vasúti összeköttetés van a Varasd– Kapronca–Szentgyörgy–Verőce–Nasic–Eszék–Erdőd vonalon, valamint egy 10 km hosszú mellékvonal Pčelić és Banova Jaruga közt. A Duna teljes horvátországi szakaszán (mint a VII. transzeurópai közlekedési folyosó), a Dráva Alsómiholjácig nemzetközi vízi út, bekapcsolja 33
Forrás: Kapronca-Kőrös Megyei Területi-tervezési Hivatal
CROST
67
a régiót a nemzetközi folyami hajózásba. Az Eszék melletti két repülőtér (Osijek, Klisa) biztosítja a regionális repülőterek hálózatához való kapcsolódást. 3.4.7
Csatlakozási, projektfejlesztési tapasztalatok Eszék-Baranyában
Eszék-Baranya már jó ideje alakít ki határon átnyúló, interregionális, illetve transznacionális kapcsolatokat államokkal, régiókkal és különféle intézményekkel, melyek tagjai az Európai Régiók Gyűlésének (AER), így Ausztriával, Bosznia-Hercegovinával, Magyarországgal, Olaszországgal, az EU új tagországaival, pl. Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával stb. Kiemelt kapcsolatot alakított ki a következő régiókkal:
a bosznia-hercegovinai Bosna-Podrinai, Hercegovina-Neretva Kantonnal, Szarajevó Várossal, a Nyugat-Hercegovinai Kantonnal és a Zenica-Doboji Kantonnal;
Magyarországról Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy és Veszprém megyékkel;
Friuli-Venezia-Giulia Autonóm Régióval Olaszországból;
Valamint a Vajdasággal Szerbia-Montenegróból.
Eszék-Baranya megye, valamint Eszék városa a belga fővárosban közös képviseletet fog nyitni az Európai Régiók Gyűlésével való sikeres együttműködés érdekében, valamint hogy megfeleljen a 21. század kihívásainak és lehetőségeinek. Ezt megelőzően 2001-től 2003-ig Eszék-Baranya az AER munkájában megfigyelőként tevékenykedett. A megye 2005. október 14-én nyújtotta be hivatalos, teljes jogú tagságért folyamodó kérelmét a szervezethez. Az AER fennállásának 20. évfordulóján rendezett ülésen 2005. november 24-25-én Strasbourgban kinyilvánították, hogy Eszék-Baranyának megadják a tagrégió-státuszt. A tagsági státusztól a megye az új együttműködési területek kialakítását, előnyösebb nemzetközi pozíció elérését várja, valamint az Unió előcsatlakozási alapjainak hatékonyabb igénybe vételét. Eszék-Baranyában jelenleg 25 folyamatban lévő projektet koordinálnak, melyek 2010-ben be is fejeződnek. Ebből 22-t az Európai Unió forrásai társfinanszíroznak, ezekben a megye, mint partner jelenik meg. Pályázóként, illetve társ-pályázóként három projektben vesz részt, melyek közösségi támogatásban részesülnek az Európai Bizottság Delegációjának (DEC) döntése függvényében. Összköltségvetésük mintegy 3 millió euró. A projektek:
68
Családi gazdaságok fenntartható fejlesztése Baranyában;
Szoros kultúrturisztikai együttműködés Eszék-Baranya Baranya megye, Eszék és Pécs városa közt (CoCuCo);
CROST
megye,
Határon átnyúló gyógynövénygyűjtő- termelő és felvásárló hálózat kiterjesztése a határmenti térség gazdaságának fejlesztése érdekében (Herbal Network).
Eszék-Baranya EU által társfinanszírozott nemzetközi együttműködési projektekben való részvételét 2005. decemberi állapot szerint a 8. táblázat mutatja. Projekt címe
Forrás
Gazdaságfejlesztési együttműködési lehetőségek feltárása Baranya megyében és az Eszék-Baranyai zsupánságban
Phare Kísérleti Kisprojekt Alap 2003. MagyarországHorvátország
Eszék-Baranya Megyei Önkormányzat
Partner
CROST: Projektfejlesztő műhelymunka-sorozat Horvátország és a DélDunántúl határmenti megyéinek helyi szereplői számára
Phare Kísérleti Kisprojekt Alap 2003. MagyarországHorvátország
Eszék-Baranya Megyei Önkormányzat
Partner
A mohácsi inkubátorház fejlesztése horvátmagyar együttműködésben
INTERREG IIIA SzlovéniaMagyarországHorvátország
Pélmonostor Város Önkormányzata
Partner
Herbal Network: Határon átnyúló gyógynövénygyűjtőtermelő és felvásárló hálózat kiterjesztése a határmenti térség gazdaságának fejlesztése érdekében
INTERREG IIIA SzlovéniaMagyarországHorvátország
Horvát Munkaügyi Hivatal Eszéki Területi Szolgálat
Partner, társfinanszíro zó.
A drávamenti ökológiai régió alapjainak lerakása
INTERREG IIIA SzlovéniaMagyarországHorvátország
Eszék-Baranya Megyei Önkormányzat
Partner
@ccess: Az információs társadalom fejlesztési stratégiaalkotási projektje
INTERREG IIIA SzlovéniaMagyarországHorvátország
Eszék-Baranya Megyei Önkormányzat
Partner
CROST
Partner
Partner státusza
Eszék-Baranya Megyei Önkormányzat
Erdődi Járás Önkormányzata
69
Eszéki Egyetem Közgazdaságtudományi Kar CoCuCo: Komplex kulturális turisztikai együttműködés Eszék, Eszék-Baranya, Pécs és Baranya között
INTERREG IIIA SzlovéniaMagyarországHorvátország
Eszék-Baranya Megyei Önkormányzat
Partner, társfinanszíro zó.
Eszék Város Önkormányzata Darázs (Draž) Járás Önkormányzata
Dráva menti közös kulturális és turisztikai térség
INTERREG IIIA SzlovéniaMagyarországHorvátország
Alsómiholjác Város Önkormányzata
Partner
Integrált vízrajzi, vízminőségi és ökológiai monitoringrendszer
INTERREG IIIA SzlovéniaMagyarországHorvátország
Horvát Vizek*
Partner
Helyreállítási munka a Dráva folyón
INTERREG IIIA SzlovéniaMagyarországHorvátország
Horvát Vizek*
Partner
Smart Region: együttműködési potenciál fejlesztése regionális fejlesztésért felelős aktorok között
INTERREG CADSES
Eszék Város Önkormányzata
Partner
IIIB
* Országos hatsákörű szerv területi igazgatósága. Mivel Eszék-Baranyában és VerőceDrávamente megyében illetékes részlege Eszéken található, ennél a megyénél tüntetjük fel.
8. táblázat: Eszék-Baranya nemzetközi együttműködési projektekben való érintettsége
3.4.8
Európai integrációs és Kapronca-Kőrös megyében
projektfejlesztési
tapasztalatok
Kapronca-Kőrös megye, mint területi önkormányzati szint, részese az integrációs folyamatnak. Megyei szinten működik a Megyei Európai Integrációs Tanács. A Tanács hivatalosan a megye európai együttműködési és európai integrációs, projektfejlesztési munka- és tanácsadó testülete. A Tanács közreműködik a megye európai régiókkal való kapcsolatainak kialakításában, jogi, gazdasági és egyéb együttműködésekben vesz részt megyei szinten.
70
CROST
Kapronca-Kőrös megye eddig különböző módon vett és vesz részt integrációs projektekben: mint partner saját anyagi hozzájárulás nélkül, illetve mint projektmegvalósítás terepét biztosító területi szint. Több INTERREG IIIB CADSES projektben működik közre a megye saját hozzájárulás nélkül. A hasonló együttműködések lehetővé teszik, hogy partnerként közvetlen betekintést nyerjen egy projekt megvalósításának menetébe, megismerje, mely területeket érdemes kiemelt figyelemmel kezelni. Az INTERREG IIIA Szlovénia-Magyarország-Horvátország programban való részvétel, annak két pályázati fordulója az első közvetlen projekttervezési és pályázati tapasztalatokat hozta a megye számára. A CROST projektben való részvétel Kapronca-Kőrös részéről teljesítette a kitűzött célokat. Jelentősége több szempontból kiemelkedő: projektötletek kialakítása, projekttervek készítése, személyes ismeretségek kialakítása magyar kollegákkal, saját projektcsapat felállítása. Mindez valós tapasztalatnak nevezhető, mely a jövőbeli pályázati fordulókra kialakítandó projektek tervezése során jól használható. Projekt címe
Forrás
Partner IIIB
Együttműkö dés módja
Drava River Basin
INTERREG CADSES
CROST
Phare Kísérleti Kisprojekt Alap 2003. MagyarországHorvátország
Kapronca-Kőrős Megyei Önkormányzat
Partner
Villas, Stately Homes and Castels
INTERREG CADSES
IIIB
Kapronca-Kőrős Megyei Önkormányzat
Partner
MATRIOSCA
INTERREG CADSES
IIIB
Kapronca-Kőrős Megyei Önkormányzat
Partner
Három folyó kerékpáros túraútvonal kijelölése
INTERREG IIIA SzlovéniaMagyarországHorvátország
Kapronca-Kőrös Megyei Turisztikai Közösség
Tükörpartner
Drava Park
INTERREG IIIA SzlovéniaMagyarországHorvátország
Kapronca-Kőrős Megyei Önkormányzat
Partner
CROST
Projektmegvalósítás helyszínének biztosítása
71
9. táblázat: Kapronca-Kőrös megye nemzetközi együttműködési projektekben való érintettsége 2006. március 20-i állapot szerint
3.4.9
Európai integrációs és projektfejlesztési tapasztalatok VerőceDrávamente megyében
Verőce-Drávamente megye a három Dél-Dunántúllal határos megye közül földrajzilag központi pozíciót foglal el. A megye nemzetközi együttműködéseinek és projektjeinek kialakításában vezető szerepet tölt be a 2005-ben felállított megyei Európai Integrációs Tanács. Mivel a 2005. májusában megtartott helyhatósági választások következtében a megye élére új vezetők kerültek, az ezt követő hónapokban – amikorra a CROST műhelymunkái is estek – átmenetileg megszakadt az együttműködés, így a műhelymunkákon főleg a helyi önkormányzatok (városok, járások) képviseltették magukat. Az új vezetés is szilárd elkötelezettséget mutat a Dél-Dunántúllal való együttműködés és az európai integráció irányába. Számos közös projekt valósult már meg a megye és magyar partnerek részvételével, illetve vár pozitív elbírálásra. A jelenleg futó projektek áttekintésére szolgál a 10. táblázat. A megye a következő nemzetközi megállapodásokat kötötte:
72
Egyezmény Verőce-Drávamente megye együttműködéséről (1997. szeptember 4.);
Tagság a Duna-Dráva-Száva Euroregionális Együttműködésben (csatlakozási dokumentum dátuma 2000. december 15.);
Tagság az Európai Régiók Gyűlésében (AER – 2005. február 1-jei megyei közgyűlési határozat);
Tagság az Európai Régiók Intézetében (IRE – 2005. április 5-ei megyei közgyűlési határozat)
Gazdasági szervezetek fejlesztéséről szóló megállapodása a Stájerország tartomány (Ausztria), illetve Kapronca-Kőrös, KrapinaZagorje, Varasd, Muraköz és Verőce-Drávamente megye (Horvátország) között (2005. április 5-ei megyei közgyűlési határozat).
CROST
és
Somogy
megye
Projekt címe
Forrás
Partner
Együttműkö dés módja
CROST
Phare Kísérleti Kisprojekt Alap 2003. MagyarországHorvátország
Kapronca-Kőrős Megyei Önkormányzat
Partner
Szolgáltatás, hatékonyság, minőség a magyar és horvát munkaerő-piaci szervezetekben
INTERREG IIIA SzlovéniaMagyarországHorvátország
Horvát Munkaügyi Hivatal Verőcei Területi Szolgálat
Partner
Hogyan pályázzunk Európai uniós pénzforrásokra?
INTERREG IIIA SzlovéniaMagyarországHorvátország
VerőceDrávamente Megyei Vállalkozói Központ
Partner
Dráva menti közös kulturális és turisztikai térség
INTERREG IIIA SzlovéniaMagyarországHorvátország
Szlatina Város Önkormányzata
Partner
Három folyó kerékpáros túraútvonal kijelölése
INTERREG IIIA SzlovéniaMagyarországHorvátország
VerőceDrávamente Megyei Önkormányzat
Partner
A drávamenti ökológiai régió alapjainak lerakása
INTERREG IIIA SzlovéniaMagyarországHorvátország
VerőceDrávamente Megyei Önkormányzat
Partner
Ős-Dráva projekt
INTERREG IIIA SzlovéniaMagyarországHorvátország
VerőceDrávamente Megyei Önkormányzat
Partner
Szigetvár-országhatár főút előkészítése
INTERREG IIIA SzlovéniaMagyarországHorvátország
VerőceDrávamente Megyei Úthatóság
Partner
Szópia (Szopje) Járás Önkormányzata
10. táblázat: Verőce-Drávamente megye részvétele nemzetközi együttműködési projektekben
CROST
73
3.4.10 A határ menti horvát megyék SWOT-analízise34 ERŐSSÉGEK
GYNEGESÉGEK
Természeti erőforrások, környezet, infrastruktúra •
Jó minőségű termőterület;
•
Kedvező közlekedés-földrajzi helyzet, közlekedési szempontból nemzetközi és országos utak kereszteződésében fekszik, államhatár közelsége;
mezőgazdasági
•
Hiányoznak a mezőgazdasági és erdőterületek, valamint a vizek használatára vonatkozó stratégiák;
•
A lakossági vezetékes vízellátás nem kielégítő mennyiségi és minőségi szempontból;
•
Hiányzik a jelentősebb közlekedési infrastruktúra (autópálya, vasút);
•
Jelentős ivóvízkészletek;
•
Alumínium-, homokkőlelőhelyek (építőanyagok);
és
•
•
Energiatermelésre alkalmas hőforrások, olajés földgázlelőhelyek;
A vízi és légi közlekedési lehetőségek nem megfelelő kihasználtsága (eszéki kikötő, a Klisa repülőtér);
•
A természeti erőforrások nem megfelelő feltártsága és kihasználtsága (geotermikus források, olaj, földgáz);
•
Nem megfelelő a hulladékkezelés, nem kielégítő a szennyvízkezelés: csatornázás és tisztítás;
•
A terület ki van legkülönbözőbb szennyeződéseknek pusztításoknak;
•
Jelentős, építészeti használható faállomány;
•
Jó minőségű környezeti állapot egyedülálló természeti örökség Dráva mentén, Baranyában, Kalnik, a Bilogora területén és homokos területeken;
célra – a a a
•
Jó állapotú halastavak a halászat fejlesztéséhez;
•
Gazdag növény- és állatvilágú erdők – megfelelőek a vadászturizmus fejlesztésére;
•
Gazdag és sokszínű kultúrtörténeti (régészeti) örökség;
•
Gazdag kulturális örökség: a naív művészet bölcsője, számos vallási emlékhely, élő népszokások, melyek a falusi és vallási turizmust szolgálhatják;
•
A
Kopácsi
Rét
és
a
téve
a és
•
A kulturális és természeti erőforrások összességben nem megfelelő értékelése a kulturális és természetközeli turizmus és a gazdaság egészének fejlesztése szempontjából;
•
Nem megfelelő határon átnyúló együttműködés a természeti erőforrások és a környezetvédelem területén.
Papuk
34 Eszék-Baranya, Kapronca-Kőrös, Verőce-Drávamente megye Regionális Operatív Programjai (ROP), 2006.
74
CROST
Természeti Park; •
Jelentős termálvíz-készletek – fontos a gyógyturizmus fejlesztése szempontjából;
•
Megfelelő infrastruktúra.
elektorenergiai
Gazdaság •
A mezőgazdaságilag művelt területeken az ökológiai gazdálkodás jelenléte;
•
Méztermelési klaszter megléte;
•
A hazai és külföldi piacra termelő gyümölcs- és zöldségtermelési klaszter kialakítása;
•
A kis- és közepes vállalkozások nem megfelelő kapcsolatai egymással és a nagyobb gazdasági szereplőkkel;
•
Vezetési képességek hiánya;
•
A KKV-k nem megfelelő technológiai és innovációs hajlama;
•
Bortermelési klaszter (családi gazdaságok egyesítésével);
•
A KKV-ok számára nem megfelelő műszaki infrastruktúra;
•
Fejlett vegyipar;
•
•
Fejlett feldolgozóipar (Podravka) Kaproncán, viszonylag fejlett feldolgozóipar (Kandit, eszéki és verőcei cukorgyár);
A fafeldolgozó ipar stagnálása és válsága;
•
A mezőgazdasági kapacitások nem megfelelő kihasználtsága – elaprózódott birtokszerkezet, nélkül, öntözési lehetőség túlnyomó többségben vannak a kiöregedő családi vállalkozások, nem megfelelő társasági formák, a specializáció és a racionalizálás hiánya;
•
Az értelmiség és a fiatal korosztály „elszívása”;
•
A pénzügyi források fokozódó centralizációja, ennek következtében a helyi/területi önkormányzatok forráshiányosak;
•
Az alacsony technikai igényű iparágak magas részesedése.
•
Képzett munkaerő és menedzsment a feldolgozóiparban;
•
Kisés középvállalkozások dinamikus fejlődése, kiskereskedelem növekedése: az összjövedelemből való részesedésük növekszik, nő a foglalkoztatottak száma;
•
A vállalkozásfejlesztési programoknak megfelelően a vállalkozók stabilan és folyamatosan jutnak hitelhez;
•
Fejlett vállalkozói infrastruktúra;
•
Eszéki vámszabadterület;
•
A vállalkozói övezetekben jó a zöld mezős beruházásokra szolgáló területtel való ellátottság;
•
A biotermelés fejlesztésének jó lehetőségei;
CROST
75
•
Nagy hagyományú állattenyésztő, megfelelő szakmai háttér, kereskedelmi tevékenységet folytató farmok számának növekedése;
•
A Klisa repülőtér;
•
A folyami közlekedés fejlesztésének lehetősége;
•
Ipari és kézműves tradíciók.
Oktatás, szociális szféra •
Erős oktatási infrastruktúra (Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem), fejlett középiskolai oktatás;
•
A kereslet és kiegyensúlyozatlansága munkaerőpiacon;
•
Az alapfokú, középfokú és felsőoktatásban dolgozó oktatói gárda magas színvonala;
•
A fiatal korosztály magas aránya a munkanélküliek közt;
•
•
A mezőgazdasági képzés hagyományai és kimagasló színvonala – gazdasági főiskola és középiskola Kőrösön;
Az oktatás nincs összhangban a gazdaság igényeivel;
•
A nagyobb városokban és járásokban vállalkozói központok működnek;
A helyi és területi önkormányzatok intézményei nem megfelelőek vállalkozói tevékenység folytatására;
•
Megvannak a felsőfokú oktatás fejlesztésének alapjai – egyetemi és szakképzési formák Kaproncán és Kőrösön;
A Josip Strossmayer Egyetem és a többi intézmény nem rendelkezik egész életen át tartó tanulási programmal;
•
Hiányoznak a megfelelő szaktantermek és segédeszközök az alap- és középfokú oktatásban;
•
Az alsó és középfokú oktatásban nem megfelelő az informatikai ismeret szintje, nem megfelelő az informatikai hálózat;
•
Az egészségügyi ellátás nem integrált, hiányzik az informatikai háttér: nincs minőségellenőrzési rendszer az egészségügyben;
•
Nem megfelelő betegellátás;
•
Hiányzik a hospice-szolgálat, megoldatlan a krónikus betegek ellátása;
•
•
•
•
76
Az egészügy reformja, mint pilótaprojekt – az egészségügyi szolgáltatások javítására meghatározott célok és programok megfogalmazása; Jobb minőségű egészségügyi szolgáltatások feltételeinek megteremtése új módon (egészségügyi intézmények építése és felszerelése).
CROST
a
kínálat a
sürgősségi
•
Hiányos a kulturális intézményrendszer, kevés a megfelelően képzett szakember – főleg a vidéki térségekben;
•
Öregedési folyamat – nő a az idős népesség aránya.
Fejlesztéspolitika •
A megyei önkormányzatok megfelelő együttműködése a helyi önkormányzatokkal;
•
Kiegyenlítetlen területi fejlődés, egyes területek lemaradnak a fejlődésben;
•
Sikeres tervezés, programozás, fejlesztési programok menedzsmentje zajlik a hatóságok bizonyos részénél;
•
Jelentős különbség város és vidék közt: jelentős életszínvonal-beli és jövedelmi különbségek;
•
•
A civil társadalom folyamatos erősödése: a nem kormányzati szervezetek erősödése, társadalmi szervezetek alakulása a kultúra, környezetvédelem, sport területén.
Nem megfelelőek a regionális és helyi fejlesztési kapacitások;
•
Az oktatási intézmények nem felelnek meg regionális fejlesztés által támasztott kívánalmaknak;
•
A háború pusztításait még nem sikerült orvosolni, sok az elaknásított terület.
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
Természeti erőforrások, környezet, infrastruktúra •
Vízellátási, szennyvízkezelési, és öntözési monitoring rendszer felállítása;
•
Monitoring rendszer felállítása a talaj, levegő, víz minőségének ellenőrzésére, különösen a gyorsforgalmi utak, valamint a Dráva és a Duna mentén;
•
A közlekedés-földrajzi helyzet értékelése és jobb kihasználása, gyorsforgalmi utak kiépítése, vasútvonalak kétvágányúsítása, intermodális terminál kiépítése;
•
Hulladékgazdálkodási fejlesztése;
•
Megújuló energiaforrások fejlesztése és használata;
rendszer
•
A Dráva és Duna menti területek elszennyeződésének fokozódása – nem megfelelő szennyvíztisztítás és hulladékkezelés;
•
A természetes elszennyeződése;
•
Nem megfelelő erdősítés következtében az erdőállomány felélése;
•
Az ellenőrzés nélküli vadászat következtében sérül a növény- és állatvilág egyensúlya;
•
A törvények be nem tartása és a megyék hatáskörén kívül eső nem megfelelő szabályozás következtében folytatódik a fejlesztési és a lakossági
CROST
ivóvízforrások
77
•
A természeti és kulturális örökség hasznosítása az idegenforgalom fejlesztésében;
•
A vallási turizmus élénkítése érdekében a szakrális objektumok és szentélyek szervezett hasznosítása;
•
A gyógyturizmus érdekében a hőforrások és hasznosítása;
•
Az agyag-, homok- és kőlelőhelyek jobb hasznosítása;
•
A horgászturizmus érdekében a halastavak felújítása;
•
A határmenti együttműködésben rejlő lehetőségek fokozottabb megjelenítése a nemzeti, az uniós programokban: természeti állapot megőrzése és a környezet védelme érdekében, magántőke bevonásával,
érdekekkel rablógazdálkodás területhasználatban.
ellentétes a
fejlesztése természetes gyógyvizek
fejlesztése tönkrement
Gazdaság •
Növekedés és erősödő versenyképesség az exportorientált termelő szektorban és a feldolgozóiparban;
•
Erős és növekvő konkurencia az EU mezőgazdasági termelői, feldolgozóipari és kereskedelmi szereplői részéről;
•
A családi gazdaságok klaszterbe szerveződése;
•
•
Zöldségés gyümölcstermelő klaszter kialakítása;
A nemzeti versenyképességfejlesztési politika végrehajtásának lassúsága, illetve elmaradása;
•
A megfelelő hatékonyságú termelő beruházásokat és foglalkoztatást segítő nemzeti politika elmaradása;
•
A magas szakemberek erősödése;
•
Közlekedési klaszter kialakulása;
•
Új vámszabadterületek létesítése;
•
A gazdaság szereplőinek összekapcsolódása;
•
A vállalkozói és műszaki infrastruktúra megerősödése;
•
A szomszédos országokból érkező olcsóbb munkaerő megjelenése;
•
A mezőgazdasági őstermelők specializációja és piaci pozíciójuk megerősödése;
•
Hiányzik a fejlődési stratégia és jövőkép;
•
A
78
jobb
CROST
pénzügyi
képzettségű elvándorlásának
döntéshozatal
•
koncentrációja Zágrábban.
Az V/C korridor megépülése – a közúti, vasúti, folyami és légi közlekedés hálózatba szerveződése.
Oktatás, szociális szféra •
Az oktatási körülmények javítása az alap- és középfokú oktatásban, új épületek kialakítása és felszerelése;
•
A gazdaság által a középfokú végzettségűek iránt támasztott igényeknek továbbra sem tud megfelelni az oktatási rendszer;
•
Az egyetem átalakulása a bolognai folyamat következtében;
•
•
A felsőfokú oktatás rendszerének erősítése, a szomszédos megyékkel összhangban;
Az egyetem és a gazdaság kapcsolata nem válik kielégítővé – az egyetem öncélúvá válik;
•
Az országos szintű pedagógiai standardok nem kezelik a régiós specifikumokat.
•
Az alap- és középfokú oktatásban az informatikai háttér fejlesztése, hálózati csatlakozás kiépítése;
•
Az oktatási rendszer összhangba kerül a gazdaság igényeivel;
•
Az életen át tartó tanulás támogatása és feltételeinek megteremtése;
•
Informatika meghonosodása egészségügyben;
•
A sürgősségi betegellátás integrációja, a hospice szolgálat és a krónikus betegek ellátásának integrációja;
•
Az egészségügyben minőségellenőrzési rendszer bevezetése.
az
Fejlesztéspolitika •
Javul a fejlesztéspolitika színvonala, fejlesztési ügynökség létrehozása;
•
A decentralizáció pozitív hatásai, a demokrácia növekedése;
•
A fenntartható fejlődés elveinek megfelelően nő a biotermelés részaránya;
•
Fennmarad a jelenlegi fiskális politika, mely lassítja és akadályozza a helyi beruházásokat és fejlesztéseket;
•
Az állami költségvetés régiók felé történő decentralizációjának lelassulása illetve elmaradása, a fejlesztések lelassulása;
•
Nem
CROST
megfelelő
környezet
és
79
•
Fejlődik a tudásalapú technológia;
•
Fejlődik a határon átnyúló és megyék közti együttműködés a technológiai fejlesztés, a piacrajutás, a menedzsment és az emberi erőforrás fejlesztése érdekében;
•
A közvetlen külföldi és hazai befektetőket az ipari parkokban vonzóbb feltételek várják;
•
A civil szervezetek munkafeltételei javulnak, közre tudnak működni a megyék fejlesztésében;
•
Javulnak a fejlesztési projektek finanszírozására szolgáló uniós források lehívásának lehetőségei: nemzeti, uniós és egyéb társfinanszírozás, magántőke bevonása.
80
támogatás a fejlődésének;
civil
szervezetek
•
A politikum előtérbe kerülése a szakmai szemlélet helyett;
•
Korrupció, a működésének hiánya.
CROST
jogállam
4 Fejlesztési kulcsterületek A következő fejezet részletesen bemutatja a CROST projekt eredményeit a műhelyeken kidolgozott projektjavaslatokon keresztül. A kulcsterületeket ágazati szempontból csoportosítottuk, mely illeszkedik az INTERREG IIIA Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program intézkedéseihez, bár a könnyebb áttekinthetőség kedvéért egyes intézkedéseket összevontunk (természet- és környezetvédelem, illetve a gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztés). A tárgyalt kulcsterületek sorrendje nem értelmezhető prioritási sorrendként, azonban mutatja az egyes intézkedések „népszerűségét”, amit alátámaszt a felmerült projektjavaslatok száma, illetve a Szomszédsági Programra beérkező pályázatok intézkedésszerint megoszlása is. Az egyes kulcsterületek tárgyalását megelőzi egy-két bevezető fejezet, mely összefoglalja az adott terület aktuális trendjeit, kiemeli a jövőbeli fejlesztési lehetőségeket, mindezt határon átnyúló metszetben. Ezt követi az egyes projektjavaslatokat áttekintése táblázatos formában. A tanulmányba nem illesztettük be a teljes adatlapot, mivel azok igen hosszúak és sok technikai adatot is tartalmaznak. Viszont törekedtünk arra, hogy a leglényegesebb információk megjelenjenek (partnerek, célok, tevékenységek, határon átnyúló hatás).
4.1 4.1.1
Természetközeli és kulturális turizmus Új trendek a turizmusban
A turizmus általában igényli az attraktív természetet, ugyanakkor az idegenforgalom meg is terheli azt, ami extrém esetben a természet komoly károsodásához vezethet, így magának a turizmus alapjának megsemmisüléséhez. Így a természetet védelmezni szükséges a túlságosan nagy mértékű turisztikai célú igénybevételtől. Az idegenforgalom és az emberi környezet védelmével kapcsolatos tudat együtt kell, hogy járjanak. A turizmus azon fajtáit, melyek kizárólag a természeti környezetben zajlanak, „természetközeli” turizmusnak nevezzük. A továbbiakban ennek a következő három fajtáját vizsgáljuk meg: a vízi-, kerékpáros és borturizmust. A víziturizmus régiónk esetében elsősorban a Dunához és a Drávához kötődik, bár valamelyest jelen van bizonyos kisebb tavak esetében is. Mint nemzetközi víziút, a dunai víziturizmus erősen különbözik a Drávaitól. A Duna esetében a két nagy turisztikai desztináció (Gemenc, Kopácsi Rét) példásan beillesztették a vizet a kínált természeti erőforrásaik közé. A Dráván más a helyzet. A korábbi Barcsig nyúló hajózható útszakasz ma CROST
81
gyakorlatilag nincs is használatban, Légrád (Legrad) és Barcs között a Dráva nagymértékben megőrizte természetes folyását. Számtalan mellékága, homokzátonyai, holtágai, szigetei, a kisebb tócsák, sóderárkok kitűnő lehetőséget rejtenek a turizmus különböző fajtái számára. Ez az egyedülálló, eredeti állapotban megmaradt folyóvidék egyértelműen a drávamenti települések legnagyobb turisztikai potenciálja. Amíg a magyarok már 1996-ben, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) megalakításával védetté nyilvánították a térséget, Horvátországban csak jóval később kezdődött meg erről a vita. A helyi politikusok szívesen érvelnek a természetközeli turizmus fejlesztése mellett, azonban a joghézagok és a védett terület nem megfelelő ellenőrzése miatt jellemzőek az engedély nélküli építkezések és a rablógazdálkodás.35 Magával a határvonallal összefüggő sajátosság, hogy azt a Dráva mentén még az ún. jozefiniánus felmérés36 idején húzták meg, amikor is a határvonalat a sodorvonal közepén húzták meg. Időközben a folyó folyása többször megváltozott, de a határvonal változatlan maradt. Így ma több horvát enklávé található a Dráva bal partján, míg magyar zárványterületek a jobb parton. Ennek következtében a folyón való hajózás során a vendég többször átlépni kényszerül egyik államból a másikba, ami megnehezíti a víziközlekedés engedélyezésének rendszerét. A kerékpáros turizmus ma igencsak divatos, így nem meglepő, ha a téma többször felmerül a műhelymunkák során. Ha a horvát és magyar oldali útvonalak összekapcsolásáról beszélünk, a különleges földrajzi helyzetből kell kiindulnunk, abból, amit az ún. EUROVELO hálózat (9. térkép) koncepciójából következik. Az EUROVELO az európai kerékpárút-hálózat számára 12 fővonalat definiál. Mi bizonyos szempontból, az ún. pannon „lyukban” helyezkedünk el, az ún. 9. korridor (mely a Baltikumtól az Adriáig szeli át a kontinenst) és a 6. korridor (mely a Duna-medencét öleli fel, a budapesti kanyar után merőlegesen Horvátország felé veszi az irányt). Az, ami első ránézésre hátránynak tűnik, lehet előny. A tömegturizmus által tönkre nem tett, jó állapotú környezettel rendelkezünk, a szerencsés topográfiai viszonyok eredményeképpen szinte minden irányból jól elérhető a térség a kerékpárosok számára. Az idegenforgalmi fejlesztéspolitika legfontosabb feladata kell, hogy legyen a meglévő kerékpárutak
35
Mindezek mellett meg kell említeni a vitatott Novo Virje-nél kiépítendő vízierőmű-projektet. Eszerint a horvát oldalon egy 23 km hosszú és több száz méter széles duzzasztott tó jönne létre, mely jelentősen megváltoztatná az egész vidéket és a mikroklímát is, szükségszerűen kihatna a magyar oldalon lévő nemzeti park területére is. 36 I. katonai felmérés (1763-1787): Mária Terézia a hétéves háború után közvetlenül elrendelte a Habsburg Birodalom összes országának, köztük a Magyar Királyság katonai felmérését. Összesen kb. 3500 szelvény készült, ebből 1765 ábrázolt magyar területet. A felméréseken belül a legnagyobb összefüggő terület felmérése a Magyar Királyság esetében történt (965 szelvény), a mai Magyarország területére ebből 463 szelvény esik. (Forrás: Kovács Anikó: Régi katonai topográfiai térképek szelvényezése. Diplomamunka, ELTE TTK, 2002.)
82
CROST
továbbépítése úgy, hogy azok összekapcsolódjanak a nemzetközi fővonalakkal, elsősorban Ausztria és a Balaton felé, ahonnan a legtöbb kerékpáros turista érkezésére lehet számítani.
9. térkép: Az EUROVELO útvonalainak elhelyezkedése37
Ebben a kontextusban a Dráva völgye Közép-Európa alpesi része és a Duna-menti délkelet-európai térség közti természetes összekötő kapocs. Mindez nagy turisztikai lehetőséget rejt régiónk számára. 2002-ben a Dráva horvát oldalán Légrád és Pitomacsa (Pitomača) között megnyílt a „Drava Route” (10. térkép), mely egy jövőbeli komplett horvát kerékpárút-hálózat első szakasza kíván lenni, mely követi a folyót olaszországi forrásától dunai torkolatáig. Ebben az évben a magyar oldalon megkezdődött a „Három folyó” projekt megvalósítása (11. térkép), mely összeköti a határtérségeket a Dunától a Dráva mentén a Muráig. Az első fázisban kijelölésre kerül Mohácstól a barcsi határátkelőig tartó szakasz, ami megteremti az előfeltételeit annak, hogy összekössük a meglévő magyar és horvát drávai szakaszokat egy egységes egésszé, csupán egy rövid szakasz Barcs és Pitomacsa közt fog hiányozni, melynek kiépítése szintén tervben van.
37 Forrás: A Három folyó kerékpárút megalapozását szolgáló tanulmány. Magyar Turizmus Rt., Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság.
CROST
83
10. térkép: A Drava Route38
11. térkép: A "Három folyó" kerékpártúra-útvonal39
Borturizmus. Dél-Magyarország, különös tekintettel a Bóly környéki ún. „sváb Törökországra” igen ismert szőlőültetvényeiről, a dél-dunántúli bortermelés „szíve” a Villányi hegység, mely Villánytól Siklósig terjed, lejtőin tipikus pincesorok sorjáznak. A határtérség teljes horvát oldalán, a Drávamentétől Szlavónián keresztül Baranyáig mindenütt jelen vannak a
38
Forrás: Kapronca-Kőrös Megyei Területi-tervezési Hivatal Forrás: A Három folyó kerékpárút megalapozását szolgáló tanulmány. Magyar Turizmus Rt., Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság. 39
84
CROST
szőlőültetvények, híres borok termőhelyei. Ezen feltételek mellett a borutak jó eséllyel válhatnak meghatározó turisztikai tényezővé. Kulturális turizmus. A politikai liberalizációval párhuzamosan a berlini fal leomlását követően Kelet-Európában egyfajta reneszánszát figyelhetjük meg a nemzeti/nemzetiségi hagyományok ápolásának. Hasonló, vagy még intenzívebben folyamat figyelhető meg az egykori Jugoszlávia szétesését követően megalakult országokban. Egy ilyen környezetben aktiválódnak a legkülönbözőbb regionális kulturális erőforrások, ami pozitív hatást gyakorol a kulturális turizmusban rejlő potenciálra. Amikor a két országot vesszük figyelembe, nem szabad elfelejteni, hogy sok évszázados egy államközösségben való lét kapcsolja őket össze, mely mély nyomokat hagyott az építészetben, a néprajzban és általában a helyi közösségek életében. Vélhetően nem túlzó azt állítani, hogy számos etnográfiai gyűjtemény megállná a helyét a határ mindkét oldalán. Azonban a kulturális turizmus fejlesztése a legnagyobb befektetés-igényű ágazat a fejezetekben tárgyaltak közül, mivel ehhez magasan képzett szakemberek szükségesek, és a promóció sem olyan egyszerű kérdés, mint a kerékpáros illetve borturizmus esetében. 4.1.2
Projektjavaslat: A horvát és magyar Dráva menti kerékpárutak összekapcsolása egységes turisztikai kínálattá
Projektgazda Partnerek
Pitomacsa Járás Önkormányzata Verőce-Drávamente Megyei Önkormányzat Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás
Intézkedés
1.3 Közös turisztikai és kulturális térség
A projekt megvalósulásának helye
Pitomacsa Járás, Verőce-Drávamente megye
A projekt szükségességének indoklása
Barcsi kistérség, Somogy megye Nyugati szomszédainknál, Ausztriában és Szlovéniában a turisták számára vonzó kerékpárutak találhatók a Dráva és a Mura mentén, melyek átlépik a horvát határt. A szomszédos Magyarországon szintén kiépült a „dunai kerékpárút”, mely összeköti Dél-Németországot, Bécset, Budapestet, folyamatban van a kerékpárturisztikai útvonal kijelölése a Dunától Mohácsnál Barcs irányába, gyakorlatilag végig a Dráva mentén. A Drávamente kiváló adottságokkal rendelkezik a kerékpáros turizmus szempontjából. Az erdős Bilogora dombjai között fekszik, melynek északkeleti lejtőit szőlőültetvények tarkítják, a Dráva mente pedig természetvédelmi terület. Azonban a kerékpárturizmus nálunk még igencsak gyerekcipőben jár. Egyes városkörnyéki kerékpárutakat követően 2002-ben megnyílt a „Drava Route” – 84 km hosszú kijelölt kerékpárút CROST
85
Légrádtól Pitomacsáig. Ahhoz, hogy ez az eddig szigetszerű szakasz tényleges turisztikai vonzerővé váljon, szükséges a továbbépítése illetve összekapcsolása Szlovéniával északi irányban, illetve Magyarországgal, aminek déli részén már sikeres nemzetközi kerékpár-turisztikai útvonalak működnek. Így ez a térség is bekapcsolódhatna a nemzetközi kerékpárturizmus vérkeringésébe. Turisztikai felmérések igazolják, hogy az utóbbi években az európai fejlett országokban világos igény mutatkozik az ún. aktív pihenés, illetve ökoturizmus fejlődésének irányába. Egyre többen vannak olyanok, akik szabadságukat természetes környezetben kívánják eltölteni, távoli a városi központoktól. Ennek megfelelően speciális turisztikai vonalak épülnek ki, melyek természetközeli térségeket szelnek át, és a felfedezés és kaland élményét biztosítják.
A projekt céljai
Általános cél: A Dráva mentén a turisztikai kínálat fejlesztése, illetve a projekt célterületén a turisztikai vonzerők fejlesztésén keresztül az idegenforgalomból származó jövedelem növelése. Specifikus cél: A horvát-magyar határ menti térség bekapcsolása a kerékpárutak nemzetközi hálózatába, Horvátországban és Magyarországon a meglévő hálózati elemek összekapcsolása Pitomacsától Barcsig.
Az egyes tevékenységek ismertetése
Felelős
1
A Pitomacsától Barcsig terjedő szakasz kijelölésére Projektgazda vonatkozó dokumentáció elkészítése. A Pitomacsa– partnerek Trézenföld szakaszon útvonal kijelölése.
2
Kerékpárút-jelző táblák beszerzése és kihelyezése: Projektgazda beszerzés, felfüggesztés-rögzítés, leásás, karbantartás. partnerek
3
Marketingtevékenység. A „Három folyó kerékpárút” című projektben elkészült határon átnyúló Projektgazda marketingstratégia alapján többnyelvű, marketingcélú partnerek térképek, prospektusok beszerzése, részvétel vásárokon, nemzetközi konferencia rendezése.
4
Turisztikai szakemberek képzése. Műhelymunka Projektgazda szervezése „a kerékpárturizmus specifikumai” címmel, partnerek kerékpáros túravezetők képzése.
86
CROST
+ +
+
+
Határon átnyúló hatás
Közös ; Tükör
Együttműködési
4.1.3
A regionális hatások között megjelenő növekvő turisztikai vonzerő a határon túli partner esetében is érezhetővé válik. A projekt támogatja a határon átnyúló idegenforgalmi célzatú infrastruktúra-fejlesztést, csakúgy, mint az egyes turisztikai szervezetek közti együttműködést, melyek a közös marketingstratégia alapján közös turisztikai csomagok kidolgozását kezdik meg (új termék – új célcsoportok – új bevételi források).
Projektjavaslat: Turisztikai adatbázis kialakítása a Dráva folyó közös horvát-magyar határ menti területén
Projektgazda
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Partnerek
Eszék-Baranya, Verőce-Drávamente megyék turisztikai közösségei
Intézkedés
1.3 Közös turisztikai és kulturális térség
A projekt megvalósulásának helye
Baranya és Somogy megye Dráva menti kistérségei Kapronca-Kőrös, Verőce-Drávamente megye határmenti járásai
és
és
Kapronca-Kőrös
Eszék-Baranya
1996. óta a Dráva folyó magyarországi szakaszán nemzeti park található, amely mint magas minőségű környezet jelentős turisztikai attrakció, valamint a magyar és horvát oldalon egyaránt ideálisak a turisztikai adottságok. Mindkét oldalon jelentős számú a természeti és kulturális érték, valamint a vízi-, falusi-, aktív-, és ökoturizmus is jelentős lehetőségeket rejt magában.
A projekt szükségességének indoklása
Ennek ellenére a turizmus hagyományos ágazataihoz hiányos az infrastruktúra, nincs, vagy kevés a megfelelő minőségű ellátást biztosító szolgáltatás, étterem, szálláshely. Ebből fakadóan rossz az itteni szolgáltatásokra épülő, a hosszabb, magasabb költéssel járó programcsomagok kiajánlásának lehetősége. A térség turisztikai adottságai jelen pillanatban még kiaknázatlanok. Elsődleges cél a meglévő adottságok, a természeti értékek, tanösvények, kulturális és épített örökség feltérképezése. Ezen kívül a határ mindkét oldalán feltérképezendő a turisztikai szolgáltatók köre: vízi kikötők, táborhelyek, szálláshelyek, éttermek, stb. Ez a turisztikai adatbázis elsősorban a potenciális turisták informálására szolgál, de a turisztikai adatbázis és információs rendszer lehetőséget ad a jelenlegi állapot felmérésén kívül arra, hogy iránypontokat mutasson a fejlesztések, beruházások, szolgáltatói kínálat bővítése felé. A turizmus fellendülése a térségben lehetőséget biztosít a munkaerő térségben tartására. Mindezt a nemzeti park fő céljaival összhangban, a természeti
CROST
87
értékek maximális kímélése mellet valósítja meg. Általános cél: A Dráva-mente természeti értékeinek a régiós, országos és nemzetközi turizmusfejlesztési tendenciákkal való összehangolása, ilyen módon a turisztikai kínálat piacra juttatása egységes turisztikai desztinációként. A projekt céljai
Specifikus cél: Turisztikai adatbázis létrehozása a természeti értékek, bemutatóhelyek, tanösvények, a vízi turizmusra vonatkozó előírások, kulturális látnivalók, néprajzi értékek, víziturisztikai kikötők, turisztikai szolgáltatók és egyéb hasznos információk összegyűjtése Horvátország és Magyarország határ menti térségében, majd azok rendszerbe foglalása, a létrejött adatbázis folyamatos frissítése, karbantartása.
Az egyes tevékenységek ismertetése
Felelős
1
Adatbázis létrehozása, mely a következőket foglalja magában: természeti értékek, kulturális látnivalók leltára, viziturisztikai szabályzatok, turisztikai Projektgazda szolgáltatók, egyéb általános és hasznos információk. partnerek Optimális esetben a magyar és horvát szakaszt átfogó, az egész régiót bemutató adatbázis jön létre, kiemelve vizi és kerékpáros turizmushoz kötődő attrakciókkal.
2
Archiválás, dokumentálás: adatok rendszerbe foglalása, Projektgazda az adatbázis létrehozása. partnerek
3
Háromnyelvű turisztikai honlap létrehozása, adatokkal Projektgazda történő feltöltése, folyamatos karbantartása.
4
Marketingtermékek: Dráva-térkép, image-kiadvány, Projektgazda Dráva információs kiadvány elkészítése három nyelven. partnerek
5
Egységes arculatú tájékoztató és táblarendszer elkészítése és kihelyezése
6
Egységes arculatú megjelenéssel információs „pontok” Projektgazda létrehozása
7
„Nemzetipark-barát kialakítása
8
Szakmai folyóiratokban, írott és elektronikus sajtóban Projektgazda médiakampány indítása.
Határon átnyúló hatás
Közös
Tükör ; Együttműködési
88
Szolgáltatás”
információs
védjegyrendszer
+
+
+
Projektgazda
Projektgazda
A projekt célja a közös adatbázis kiépítése. A két ország turisztikai szervezetei, önkormányzatai együttműködnek, közösen alakítanak ki programcsomagokat. Az így létrejövő adatbázis a határ mindkét oldalán hozzájárul a turizmus fejlesztéséhez.
CROST
4.1.4
Projektjavaslat: Kerékpárút létesítése Felsőszentmárton és Tótujfalu között a Dráva bal parti árvízvédelmi töltésen
Projektgazda
Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Felsőszentmárton, Önkormányzata
Partnerek
Szentborbás,
Tótujfalu
Község
Dél-Dunántúli Kerékpáros Turisztikai Egyesület Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub Szópia Járás Önkormányzata
Intézkedés
1.3 Közös turisztikai és kulturális térség
A projekt megvalósulásának helye
Szentborbás, Tótujfalu (Somogy megye), Felsőszentmárton (Baranya megye) A Dráva menti területen ideálisak a turisztikai adottságok, ugyan ez a terület nem tartozik az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai közé. A vízparti területek viszont népszerű pihenő- és üdülőhelynek számítanak a helyi lakosság körében. A térség turisztikai adottságai jellemzően csak a Harkány-Siklós-Villány háromszögben kihasználtak. A vizi-, falusi-, agro- és öko-turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázatlanok, bár a táj, a folyó szépsége, a terület érintetlensége, védettsége egyre több turistát vonz.
A projekt szükségességének indoklása
A turizmus „hagyományos” ágazataihoz hiányos az infrastruktúra és nem kellően vonzó a kínálat. Nincs megfelelő színvonalú ellátást biztosító vagy kellő számú vendéglátóhely, táborhely. A Dráva menti területeken egyre több tanösvény és bemutatóhely épül, de a természeti és kulturális értékekre, műemlékekre és egyéb látványosságokra épülő programok még fejlesztendők. A közlekedési feltételek javulásának megteremtésével, a kerékpáros turizmus növekedése várható. A turizmus fellendülése új lehetőséget teremt a helyben élők számára, ami pozitív irányban befolyásolja a falvak magas a munkanélküliség miatti elnéptelenedését. Általános cél: A táj természeti értékeinek megőrzésével a turizmus, az idegenforgalom jobb feltételeinek biztosítása a térség idegenforgalomba történő becsatolása, a térségre jellemző jövedelmi szint emelése.
A projekt céljai
Specifikus cél: Jelen projekt célja a Felsőszentmárton és Tótujfalu közti országúti kerékpárút-szakasz alternatív útvonalának megépítése, mely a Drávasztára és Felsőszentmárton közti kerékpárút folytatásaként épülne a Dráva-töltés 58+120 és 70+280 tkm-e között.
CROST
89
Az egyes tevékenységek ismertetése tervek
Felelős
1
Elvi vízjogi engedélyezési kidolgozása.
készítése,
terv Projektgazda + kiválasztott tervező
2
Tenderdokumentáció elkészítése
Projektgazda
3
Lakosság tájékoztatása.
Projektgazda
4
Bonyolító (műszaki ellenőr) kiválasztása: közbeszerzés, Projektgazda ajánlatok értékelése, bonyolítói szerződések megkötése
5
Közbeszerzési eljárás lefolytatása: nyílt keretében, vállalkozói szerződés megkötése
eljárás Projektgazda + műszaki ellenőr
Kiviteli munkák lefolytatása a terv alapján
Földmunkák;
Kerékpárút alapozási munkái;
Burkolatépítési munkák;
Befejező munkálatok;
Műszaki átadás-átvétel.
Műszaki kivitelező
ellenőr,
7
Tájékoztató táblák kihelyezése: közbeszerzési eljárás Műszaki keretén belül. kivitelező
ellenőr,
8
Az út forgalomba helyezése, beruházás aktiválása.
9
Marketingtevékenység: médiamegjelenések, információk elhelyezése a regionális kerékpár-turisztikai Projektgazda honlapon.
6
Projektgazda
A projekt megvalósulásával a térség bekapcsolódik az európai kerékpár-turisztikai vérkeringésbe. A projekt keretében Határon átnyúló kiépítendő szakasz szervesen kapcsolódik – alternatív hatás útvonalként – a „Három folyó kerékpárút” című projektben kijelölendő szakaszhoz, ami a hiányzó szakasz kiépítésével
Közös
Tükör kapcsolódik a horvát kerékpárút-hálózathoz. Így a ; Együttműködési Drávamente folyamatosan, több alternatív útvonalon bejárhatóvá válik kerékpáron.
4.1.5
Projektjavaslat: Kultúrturisztikai hálózat a Dráva két partján
Projektgazda
90
Szlatina Város Önkormányzata
CROST
Szigetvári Többcélú Kistérségi Társulás Verőce-Drávamente Megyei Önkormányzat Szópia Járás Önkormányzata Partnerek
Szigetvár Város Önkormányzata Szlatinai Népfőiskola Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága
Intézkedés
1.3 Közös turisztikai és kulturális térség
A projekt megvalósulásának helye
Szlatina, Szópia, Verőce-Drávamente megye Szigetvár, Szigetvári kistérség, Baranya megye A Szlatina és Szopje területén igen gazdag kulturális örökség megfelelő kultúrturisztikai kínálattá alakítva nagyszámú látogatót vonzhatna, olyanokat, akiket érdekelnek a kultúrtörténeti emlékek.
A projekt szükségességének indoklása
Ehhez szükséges, hogy a meglévő emlékek a célterületen megfelelően kialakított objektumokban kerüljenek elhelyezésre. Az épületeken belül, a kultúrtörténeti emlékeket bemutató állandó kiállítások anyagain kívül, helyet kapnának a nemzeti kisebbségek és a régi mesterségek tárgyi emlékei is. Mindezt úgy, hogy ápoljuk a helyi közösségek népszokásait, és egyben oktatjuk a régi mesterségeket. Szükséges ezen objektumok összekapcsolása egy egységes kultúrturisztikai úttá. Az egyes múzeumok helyszíneit el kell látni megfelelő útjelző táblákkal, melyek egyúttal szükséges információkat tartalmaznak a projektről, így egy virtuálisan összekapcsolt kultúrturisztikai régió jön létre.
CROST
91
Általános cél: A célterületen az életminőség javítása, a turizmus fejlesztése, a kulturális és természeti örökség védelme. A projekt céljai
Specifikus cél: A horvát-magyar határ menti térség összekapcsolása egységes kultúrturisztikai úttá, régi falusi épületek turisztikai célú hasznosításával, a régi mesterségek ápolása.
Az egyes tevékenységek ismertetése
Felelős
Az épületek felújítása és berendezése: két épület a horvát oldalon (egy Szlatinán, egy Szopje járás területén), két épület magyar oldalon (egy Szigetváron, egy a Szigetvári kistérségben). A projekt céljaira kialakítandó épületeket hagyományos stílusban kell újjáépíteni és kialakítani. 1
2
lefolytatása
Közbeszerzés beszerzésére;
Kiviteli tervek elkészítése;
A kivitelező kiválasztása;
Az épületek felújítási és átalakítási munkálatainak kivitelezése.
közbeszerzés
a
kiviteli
Projektgazdák, tervek partnerek kiválasztott vállalkozók
keretében
történő
A kiállítási tárgyak beszerzése és feldolgozása: a célterület kiállítási tárgyainak osztályozása és elrendezése, hogy a teljes kulturális örökséget Szlatinai bemutatássák. Népfőiskola, Koncepció kialakítása a berendezett múzeumok Baranya Megyei állandó kiállítási anyagának összeállítására; Múzeumok A kiállítandó tárgyak kiválasztása és megvásárlása; Igazgatósága
A tárgyak megtisztítása, védelemmel való ellátása és szakmai feldolgozása.
Marketingstratégia kialakítása, mely átfogja a túraútvonal egész magyar és horvát szakaszát, célokat tűz ki a közeli és távoli jövőre vonatkozóan. 3
92
+
Projektgazda Közbeszerzési eljárás lefolytatása a kiválasztott marketingstratégia elkészítését végző vállalkozó vállalkozó kiválasztására; A marketingstratégia kialakítása.
CROST
+
4
5
A projekt fenntarthatósága szempontjából fontos munkaerő képzése. A kiképzett szakemberek képesek lesznek a kiállítás karbantartására és üzemeltetésére. Ennek eredményeként javul a turisztikai kínálat minősége és a kulturális sajátosságok bemutatottsága is, így a helyi lakosság számára új bevételi forrás nyílik meg. A kiképzett szakemberek elérhetőségei a projekt marketinganyagaiban publikálásra kerülnek.
Szlatinai Népfőiskola, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága
A falumúzeum-hálózat kijelölése. Információs táblák beszerzése és kihelyezése, melyek jelzik az egyes objektumok elhelyezkedését. A táblák szerepe, hogy a látogatók számára jelezzék az objektumok legrövidebb megközelítési módját, hasznos információkat Projektgazdák tartalmaznak a projektről magáról, és a közelben kiválasztott található kulturális és természeti értékekről. vállalkozó
Közbeszerzési eljárás lefolytatása az információs táblák beszerzésére és kihelyezésére;
A táblák beszerzése és kihelyezése.
+
Promóciós anyagok beszerzése. A projekt ezen fázisában brosúrák és egy weboldal kialakítása zajlik, melyek a túraútvonal promóciója szempontjából elengedhetetlenek. Mindez bemutatásra kerül a nyilvánosság számára. 6
A promóciós anyagok többnyelvűek lesznek (horvát, Projektgazdák magyar, angol, német), az anyagok hozzáférhetősége partnerek az információs pontokon ingyenes lesz.
+
A munka elvégzését követően elkezdődik a záró prezentáció előkészítése, melyen bemutatásra kerül a kultúrturisztikai hálózat, mindenekelőtt a turisztikai szervezetek, ügynökségek és a média számára. Határon átnyúló hatás ; Közös
Tükör
Együttműködési
A projekt megvalósulásával két fejletlen térség turisztikai kínálatának összekapcsolása valósul meg. Felhasználásra kerülnek a közös történelmi stílusjegyek, a nemzeti kisebbségek kulturális öröksége a kölcsönösség elve alapján. Mindennek alapja Szigetvár és Szlatina hosszú ideje meglévő jó viszonya.
CROST
93
4.1.6
Projektjavaslat: „Drava Bike Tours”: Kerékpárút kijelölése az Alsómiholjác–Gát (Gat)–Bistrinci–Belišće–Petárda útvonalon
Projektgazda
Belišće Város Alsómiholjác Város Belišćei Vállalkozói Központ
Partnerek
Eszéki Josip Juraj Közgazdaságtudományi Kar
Strossmayer
Egyetem
Alsómiholjác Város Turisztikai Közössége Belišće Város Turisztikai Közössége Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Intézkedés
1.3 Közös turisztikai és kulturális térség
A projekt megvalósulásának helye
Belišće város, Marijanci járás, Alsómiholjác város, Baranyaszentistván (Petlovac) járás (Eszék-Baranya megye)
A projekt szükségességének indoklása
Belišće városában és a városkörnyéki településeken jelentős kulturális örökség található, vallási emlékhelyekkel, a Drávamellék természeti látnivalóival, a Jugovača-i láppal, erdei és vadászterületekkel. Bistrinci település Belišće városának része, mintegy 1690 lakossal. Bistrinci területén még 1813ban épült templom található, melyet Szent István magyar királynak szenteltek, melyet egy pécsi restaurátor közreműködésével újítottak fel. A hely közelében 1797-ben emeltek kegyhelyet Szent Anna tiszteletére, mely kiemelt vallási emlékhely. A templomot és a kegyhelyet makadám kerékpárút köti össze, mely folytatódik Gát (Gat) településig, melyet sok ember használ napi rendszerességgel, különösen a nyári hónapokban, aminek következtében jelentős dugók alakulnak ki a Belišće–Bistrinci útszakaszon. A helyi lakosok naponta járnak iskolába és munkába kerékpárral, így igen gyakoriak a fiatal kerékpárosok a főútvonalnak ezen a szakaszán, de a Petárda felé vezető szakaszon is. A helyi lakosság körében mért közvélemény-kutatások alapján, igen kedvezően fogadnák külön kerékpárút kiépítését illetve kijelölését, mely lehetővé tenné Belišće város közvetlen összekötését a helyi vallási központokkal, Petárdával és a magyar területekkel. Egyúttal nőne a kerékpáros közlekedés biztonsága, másfelől a térség bekapcsolódhatna a hasonló túraútvonalak kialakítását támogató európai trendbe. Általános cél: A projekt megvalósulásának területén, a Dráva mentén a turizmusból származó jövedelmi szint növelése.
A projekt céljai
94
Specifikus cél: A projekt területén található turisztikai, vallási és történelmi emlékhelyek összekapcsolása kerékpárúttal. Kerékpárút kiépítése és kijelölése a vallási kegyhelyekig és a
CROST
környező településekig a turisztikai vonzerők fejlesztése és a kerékpáros közlekedés biztonságának növelése érdekében. Az egyes tevékenységek ismertetése
1
Felelős
Kiviteli tervek beszerzése az egész útszakaszra vonatkozóan: Alsómiholjác–Gát–Bistrinci (felújítás), Projektgazda, Belišće–Bistrinci (útépítés) partnerek kiválasztott Közbeszerzési eljárás lefolytatása; vállalkozó A jelzett szakaszokra vonatkozó kiviteli tervek elkészítése.
+
Kerékpárút kiépítése a Bistrinci–Belišće szakaszon. 2
Közbeszerzési kiválasztása;
eljárás
keretében
a
A hiányzó kerékpárút-szakasz kiépítése,
kivitelező
Projektgazda kiválasztott vállalkozó
+
Az Alsómiholjác–Gát–Bistrinci szakasz felújítása 3
4
Közbeszerzési eljárás lefolytatása, a vállalkozó kiválasztása; Partnerek kiválasztott Az Alsómiholjác–Gát–Bistrinci szakasz felújítási vállalkozó munkálatainak elvégzése: az erdőkön áthaladó útszakaszok megtisztítása, árkok és vízfolyások áthidalása,
A kerékpártúra-útvonal kijelölése: információs és útjelző táblák beszerzése és kihelyezése a Belišće–Szt. Anna– Gát–Alsómiholjác és a Belišće–Petárda útszakaszon. Az információs táblák funkciója, hogy jelezze az útszakaszok irányát és hosszát, a közelben található vallási emlékhelyeket és azok leírását. Másfelől informatív tartalommal is rendelkeznek. A kihelyezett információs táblák történelmi információkat jelenítenek meg az érintett templomokról és a kegyhelyről horvát, angol, német és magyar nyelven. A tartalomra vonatkozóan szakmai segítséget nyújt az EszékBaranya Megyei Turisztikai Közösség. A megvalósulás felett felügyeletet gyakorol a megfelelő útgazdálkodási hatóság, mint felügyeleti szerv. A környezetvédelmi kritériumok teljesítése érdekében az útszakasz bizonyos pontjain szeméttárolók kihelyezésére kerül sor.
Közbeszerzési eljárás a táblák elkészítésére és kihelyezésére;
Az elészült táblák és szeméttárolók kihelyezése.
CROST
Projektgazda, partnerek kiválasztott vállalkozó
+
+
95
5
Marketingstratégia kialakítása, mely átfogja a teljes kerékpár-turisztikai úthálózatot (Petárda–Belišće– Projektgazda, Bistrinci–Szent Anna–Gát–Alsómiholjác), célokat és partnerek feladatokat definiál a közeli és távoli jövőre (turisztikai vonatkozóan. közösségek) Feladat-meghatározás, közbeszerzési eljárás kiválasztott lefolytatása; vállalkozó
6
7
Marketingstratégia elkészítése.
Túravezetők képzése. Célcsoport kiválasztása, majd a helyi kulturális, történelmi és természeti örökséget ismerő szakemberek továbbképzése, aki professzionálisan képesek a turisták számára bemutatni a helyi nevezetességeket.
A képzendő személyek kiválasztása;
Képzés lebonyolítása.
Partnerek (turisztikai közösségek, Eszéki Közgazdaságtudo mányi Kar)
Marketingeszközök beszerzése. A projekt utolsó fázisában térkép készül a térségről, többnyelvű információs anyagok (horvát, magyar, német, angol), Partnerek egy web-oldal, mely elengedhetetlenül szükséges a (turisztikai kerékpárút, mint termék értékesítéséhez, mindez közösségek) bemutatása a nyilvánosság számára. kiválasztott Közbeszerzési eljárás lebonyolítása a vállalkozó marketinganyagok beszerzésére;
+
+
Az anyagok beszerzése.
Határon átnyúló hatás
Közös ; Tükör
Együttműködési
A Petárda–Belišće–Bistrinci–Szent Anna–Gát kerékpárút kialakításával, a Gát–Alsómiholjác útszakasszal való összekötésével horvát oldalon, valamint ennek összekapcsolása a Drávaszabolcs–Harkány–Siklós–Pécs– Beremend útszakasszal a magyar oldalon, mely koncepcionálisan összhangban van az európai kerékpárúthálózattal, egy kerékpárút-gyűrű jön létre a Dráva körül, mely a térség turisztikai kínálatát új elemmel bővíti. A magyar és horvát oldalról érkező turisták számára egyszerűbb eljutást eredményez a turisztikai szempontból érdekes helyszínekre Beremend környékén, a Máriagyűd, Pécs, Siklós (vár), valamint Harkány (termálfürdők) irányába. Ugyanígy a magyar oldalról érkező turisták számára lehetővé teszi a térség megtekintését horvát oldalon. Mindkét projektrész megvalósulásával a határ két oldala összekapcsolódik, a közös marketing lehetővé teszi egy egységes határon átnyúló turisztikai kínálat kialakítását.
96
CROST
4.1.7
Projektjavaslat: Kőrös (Križevci) szomszédsági programja
és
Nagyatád
Projektgazda
Nagyatád Város Önkormányzata
Partnerek
Kőrös (Križevci) Város Önkormányzata
Intézkedés
1.3 Közös turisztikai és kulturális térség
A projekt megvalósulásának helye
Nagyatád (Somogy megye)
A projekt szükségességének indoklása
városok
Kőrös (Kapronca-Kőrös megye) A határ közelsége miatt szinte kézenfekvő, hogy a határmenti, és az ahhoz közeli települések kapcsolatban állnak egymással. Nagyatád és Kőrös városok kapcsolata már több éves múltra tekint vissza. A kapcsolat elmélyülésével közös célként merült fel a testvérvárosi kapcsolat kialakítása. Az e felé vezető út egyik állomása, hogy a kulturális és turisztikai értékek kölcsönös megismerésével közelebb hozzák egymáshoz a városok polgárait, vállalkozóit, civil szereplőit. Ha már ismerősként köszönthetik egymást az emberek és ismerik a helyi adottságokat, lehetőségeket, könnyebben alakulnak ki a személyes, később pedig egyéb (kereskedelmi, együttműködési) kapcsolatok. Általános cél: Horvát-magyar határmenti együttműködések erősítésének segítése, turisztikai és kulturális kapcsolatok élénkítése, majd testvérvárosi kapcsolat kialakulása Kőrös és Nagyatád között.
A projekt céljai
Specifikus cél: A két város közti testvérvárosi viszony megalapozásaként Szomszédság Park kialakítása Nagyatádon, erre épülve különböző közös kulturális és turisztikai programok szervezése („Križevci napok”, gasztronómiai fesztivál, képzőművész-tábor, turisztikai konferencia).
Az egyes tevékenységek ismertetése
1
Felelős
Szomszédság Park létrehozása. A projektelem célja egy olyan épületegyüttes létrehozása, melyben felállításra kerül egy eredeti, a városkörnyékre jellemző korabeli talpasház, valamint egy, a Kőrös környéki építészeti hagyományokra jellemző épület. Projektgazda A Park keretében az építészeti kiállításon túl kialakításra kerül egy népművészeti tárgyak értékesítésére alkalmas terület, egy galéria, egy szabadtéri színpad és egy információs pont is.
CROST
97
2
„Križevci napok” szervezése. A „Szomszédság Park” építményeinek igénybevételével a partnerek Projektgazda népművészetét, tárgykultúráját, képzőművészetét partner bemutató cserekiállítás szervezése.
3
Gasztronómiai fesztivál szervezése. A „Palacsintás Király” választás rendezvényéhez kapcsolódó, a két Projektgazda partner gasztronómiai értékeit felvonultató fesztivál szervezése.
4
Képzőművész tábor szervezése. A Nagyatádi Faszobrász Alkotóházban képzőművészeti táborok, Projektgazda szimpóziumok szervezése (fotó, szobrász, festő) horvát partner és magyar művészek részvételével.
5
Turisztikai konferencia szervezése. Turisztikai kínálatot prezentáló bemutatkozás a Rinyamenti Fesztivál keretében, turisztikai konferencia megszervezése, mely Projektgazda a közös turisztikai kínálat, illetve marketingterv partner elkészítését szolgálja (hagyományteremtő jelleggel, évente megrendezendő esemény).
6
Marketingeszközök készítése, kiadása. Papíralapú (könyv, prospektus, térkép, magyar, horvát, angol, német nyelven) és elektronikus kiadványok (CD, film), Projektgazda propagandaanyagok készítése, már működő, de rendszeresen nem frissített internetes portál aktualizálása, tartalomfeltöltése.
Határon átnyúló hatás ; Közös
Tükör
Együttműködési
98
+
+
+
Kőrös és Nagyatád városok kapcsolatának elmélyítésére az INTERREG program kiváló lehetőséget nyújt. Az előzetes felmérések során a projekten dolgozó közös horvát-magyar csoport megtalálta azokat a pontokat, melyekből kiindulva megvalósíthatók közös fejlesztések, és elérhetőek a kitűzött célok. Megerősödik a két város és a két térség közti jó viszony, mely hosszabb távon további, a gazdaság és turizmus fejlesztését is előmozdító fejlesztést eredményez.
CROST
4.1.8
Projektjavaslat: Borturizmus fejlesztése Baranyában határon innen és túl
Projektgazda
Siklósi Várszínház Kulturális és Idegenforgalmi Központ Kht. Siklós Város Önkormányzata
Partnerek
Hercegszőlős Járás Önkormányzata
Intézkedés
1.3 Közös turisztikai és kulturális térség
A projekt megvalósulásának helye
Siklós (Baranya megye) Hercegszőlősi járás: Csúza (Suza), Bellye, Vörösmart (Zmajevac), Sepse (Kotlina), Karancs (Karanac) (EszékBaranya megye) A Villányi-hegység nyugati részén fekvő siklósi borvidék messze elmaradt a hegység keleti részén fekvő nemzetközileg is elismert Villányi borvidéktől.
A projekt szükségességének indoklása
A Siklósi borvidéken a szőlő és bortermelésnek évszázados hagyományai vannak, ehhez képest nagyon kevesen várják felkészülve, szervezett keretek között a vendégeket. A megye idegenforgalmi statisztikái szerint a legnagyobb bővülést az elmúlt évben a borturizmus területén figyelhettünk meg. Elsősorban Villány térségében. Általános cél:
A projekt céljai
A magyar és a horvát fehérborvidék összekapcsolásával a vendégjárást, vendégfogadás szervezettségét és hatékonyságát drasztikusan növelni, továbbá a térség jövedelemtermelő képességét emelni.
A falusi turizmus fejlesztése, a színes népi hagyományok és kultúra megőrzése, a közös történelmi múlt ápolása. Célja az összhang megteremtése a helyi és határon túli szervezetek között.
Specifikus cél: A Horvát oldalon a Baranyai borutak összekapcsolása a siklósi borvidékkel. Közös borvidék kialakítása. A borturizmus fejlesztése a két országbeli partnerek kohéziójának segítségével. Közös piackutatás, a piaci változások folyamatos nyomon követése. Az egyes tevékenységek ismertetése
1
Felelős
Információs táblák elhelyezése. A városban és a borúton a vendégek könnyebb tájékozódását Projektgazda biztosítandó információs figyelemfelkeltő táblák hazai partner kerülnek kihelyezésre.
CROST
+
99
2
Szilárd burkolatú út elkészítése. Az egyes borászatok Projektgazda megközelítését a pályázat sikeressége esetén 3,5 km hazai partner szilárd útburkolat fogja biztosítani.
3
Faházak vásárlása. Az egyes regionális és országos vásárokon és borfesztiválokon a helyi borászatoknak Projektgazda fedett elárusító hely biztosítása, 20 db szállítható faház beszerzése.
4
Konferenciák és workshopok. A pályázat keretében megvalósítandó konferenciák és szakmai rendezvények hivatottak a régió tudásbázisát emelni és ezzel az Projektgazda egyes borászatoknak segítséget nyújtani. 12 partnerek rendezvény (egy fesztivál, két konferencia, két szakmai rendezvény, tanulmányút, két borverseny, három workshop, két borünnep).
5
+
+
Reklámanyagok és honlap készítése. A régiós borászatok bemutatásához szükséges megfelelő marketingterv mely tartalmazza egyes reklámanyagok elkészítését nyomtatott és elektronikus formában is. A régió turisztikai attrakcióinak helyszínén, az egyes szakmai és kulturális programokon, a borászatoknál és az önkormányzat épületében szórólapok kerülnek Projektgazda+ elhelyezésre. 2000 db prospektus, 300 db partnerek programfüzet. A kornak megfelelően a pályázat keretében egy tartalmas és kellően részletes honlap kerül elkészítésre, mely a régiót és az egyes borászatokat is bemutatja. A már működő, összregionális www.vintour.info oldal számára is történik adatszolgáltatás.
6
Siklósi Borok Háza. Berendezésre kerül egy 56 m2-es Projektgazda bolt. hazai partner
Határon átnyúló hatás
Közös
Tükör ; Együttműködési
100
+
Az együttműködésnek köszönhetően a két ország szakmai szervezeteinek és borászainak információcseréje biztosított lesz. A közös marketing segítségével javul a helyi és nemzetközi piacokon való megjelenés lehetősége, továbbá a kooperáció elősegíti az egyes kulturális értékek bemutatását is.
CROST
4.1.9
Projektjavaslat: A víziturisztikai határmenti együttműködésben
Projektgazda
szolgáltatások
fejlesztése
Mohács Városfejlesztési Kht. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Partnerek
Mohács Város Önkormányzata Kopácsi Rét Természeti Park
Intézkedés
1.3 Közös turisztikai és kulturális térség
A projekt megvalósulásának helye
Mohács (Baranya megye), a DDNP területe (Gemenctől az országhatárig a Duna mentén) Kopácsi Rét Természeti Park területe (Eszék-Baranya megye) Mohács és térsége nagy hagyományokkal rendelkezik az idegenforgalom területén. Természeti és kulturális értékeinek bemutatása turisztikai potenciált rejt magában. Az országos átlaghoz képest ugyanakkor a kistérség gazdasági mutatói negatív képet festenek: magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatás jellemző, alacsony a vendégéjszakák száma is.
A projekt szükségességének indoklása
A Duna és a különböző, a határ mindkét oldalán megtalálható magas fokon védett természeti értékek (Gemenc, BédaKarapancsa, Kopácsi Rét) közelsége a határ mindkét oldalán, a történelmi múltú városok (Mohács, Eszék), a hajózáshoz kapcsolódó hagyományok a gasztronómia olyan eddig kihasználatlan turisztikai potenciált jelentenek, mely jó alapot kínálhat egy magas, határon átnyúló ökoturisztikai régió kialakításához, mely iránt folyamatosan növekvő kereslet mutatkozik a jóléti társadalmakban. Mindezt kiválóan szolgálná a sétahajózás, összefűzve a felsorolt attrakciókat, mint előzményekkel rendelkező turisztikai termék. A felújítani kívánt vonalon korábban is működött sétahajózás, de az alkalmazott szállítójárművek lassúsága miatt a termék nem volt elég vonzó a célcsoport számára. A projekt innovatív jellegét a víziturizmus szervezésének interregionális megközelítése adja. A már meglévő turisztikai programok (lovas, vallási, gasztronómiai, borturizmus) a Duna–Dráva természeti értékeinek megtekintésével köthetők össze egy hajókirándulás keretében, mely nemcsak természeti, hanem kulturális élményt is nyújt a szolgáltatást igénybevevő célközönségnek.
A projekt céljai
Általános cél: Turizmus jövedelemtermelő képességének fokozása a természeti értékekre építve a Dráva és Duna mentén Specifikus cél: Vizi és ökoturisztikai adottságok kihasználása, határon átnyúló idegenforgalmi övezet kialakítása: a Duna magyar és horvát szakaszán közös vízitúra-útvonal
CROST
101
kialakítása. Az egyes tevékenységek ismertetése
Felelős
1
Projektmenedzsment. A tevékenység magában foglalja a projekt teljes ideje alatt a projekt megvalósításával kapcsolatos adminisztratív teendők ellátását: partnerek Projektgazda koordinálása, közbeszerzési eljárások lefolytatása, jelentéskészítés, pénzügyi műveletek végrehajtása, a projekt során az eredmények értékelése.
2
Eszközbeszerzés. A megvalósítási szakaszban egy 60 fő szállítására alkalmas, gyorsjáratú, panorámás felépítményű hajó, 2 db mikrobusz megvásárlására Projektgazda (bérbevételére) kerül sor. A beszerzésre közbeszerzési eljárás lefolytatásának keretében kerül sor. A járművek a Mohácsi Városfejlesztési Kht. tulajdonába kerülnek. Útvonal kialakítása: a sétahajó az előzetes tervek szerint a Gemenc-Mohács-Eszék útvonalon közlekedik.
3
Gemenci tájegység,
Mohács,
Béda-Karapancsa,
határátkelés,
Kiskőszeg (Batina),
Kopácsi Rét,
Eszék.
Projektgazda partnerek
+
Az egyes állomáshelyek környékén zajló kulturális programokról informáljuk a programban résztvevőket, a kulturális programok szervezésekor figyelembe vesszük a sétahajó menetrendjét.
4
Sétahajó működtetése. A hajó működtetése áprilistól szeptemberig tart, melyre közbeszerzési pályázaton Projektgazda keresztül választjuk ki a megfelelő vállalkozót. A vállalkozó működtetését a projekt befejezését követően piaci alapra kívánjuk helyezni.
5
Ezen tevékenység keretén belül szórólapokat, kiadványokat, prospektusok, vízitúra-térképek szerkesztésére kerül sor négy nyelven (angol, német, magyar, horvát), melyek ezt követően megfelelő Projektgazda, nyomdatechnikával 4×2500 példányban kivitelezésre partnerek kerülnek. A hajó menetrendje felkerül a város vállalkozó honlapjára. A beszerzett marketingeszközök a Mohács Város tulajdonába kerülnek, azokkal a Tourinform Iroda rendelkezik.
102
CROST
+
+
Mohács Város Önkormányzata és a két nemzeti park számára a korábbi együttműködések megerősödnek, a projekt megvalósítása során szoros mindennapi szakmai kapcsolatba kerülnek, javul köztük az információáramlás. Határon átnyúló hatás
Közös ; Tükör
Együttműködési
A projekt hatására a szolgáltatást igénybevevő turisták jobban megismerik a másik ország kultúráját, hagyományait, természeti értékeit. A projekt megvalósulásának eredményeképpen létrejön egy hagyományokkal rendelkező határon átnyúló turisztikai termék, melynek a projekt befejezését követően fenntarthatósága biztosítható. A projekt sikeressége multiplikatív hatást fejthet ki a horvát-magyar (és a szerb) határszakaszokon is hasonló tevékenységek kialakítására, így a határon átnyúló turisztikai régió területileg kibővülhet. Mindez gazdasági fejlődést indukál és a határ két oldalán élő lakosság elégedettségét is növeli.
4.1.10 Projektjavaslat: „Határon átnyúló” színházi darabok bemutatása Projektgazda Partnerek
Pécsi Horvát Színház Pécsi Nemzeti Színház Eszéki Horvát Nemzeti Színház
Intézkedés
1.3 Közös turisztikai és kulturális térség
A projekt megvalósulásának helye
Pécs, Baranya megye Eszék, Eszék-Baranya megye A magyar-horvát határ mindkét oldalán jelentős számú magyar, illetve horvát kisebbség él. Mindkét csoport érti és beszéli a másik nyelvét, köztük rendszeres kommunikációs kapcsolat van. Ezen kívül a határtérségen kívül is található mindkét oldalon magyarul, ill. horvátul értő hallgatóság.
A projekt szükségességének indoklása
A határtérség két oldalát jelentős történelmi-kulturális-irodalmi kapcsolatok fűzik össze, mely egy viszonylag egységes kulturális tér kialakíthatóságát vetítik előre. Pécsen professzionális horvát nyelvű színjátszás zajlik a Pécsi Horvát Színház keretein belül, melynek darabjai iránt érdeklődés mutatkozik horvát oldalon is. Ezen kívül mindkét nagyvárosban (Pécs, Eszék) működik az államok hivatalos nyelvén játszó profi színház. A színház szeretetének kialakítását gyermekkorban kell kezdeni, ezért szükség van a fenti szempontok figyelembevétele mellett a tevékenység kiterjesztésére a gyermek-közönség felé is. Pécs 2010-ben Európa egyik kulturális fővárosa lesz. A koncepcióban szerepel a balkán kultúrája felé való nyitás CROST
103
(hangsúlyosan szerepel Horvátország), valamint az ún. déli kulturális övezet koncepciója, mely erősíti Pécs kapuszerepét, mely számos fejlesztési koncepcióban megjelenik.
A projekt céljai
Általános cél: A baranyai térség kultúrturisztikai potenciáljának növelése határon átnyúló kulturális térség kialakítása: a határ két oldalán élő kisebbségek és többségi társadalmak közti kulturális kapcsolatok tudatosítása, identitástudat erősítése. Az Eszéken illetve környékén élő magyarság, valamint a Pécsett és Baranya megyében élő horvátság anyanyelvi kultúrájának ápolása, az identitástudat erősítése. Specifikus cél: A két ország színházi kultúrájának megismertetése, az élő színház megszerettetése a gyermekekkel, tapasztalatcsere a színházi munka terén. Határon átnyúló színházi együttműködés kialakítása közös darabok bemutatásán keresztül, a szomszédos ország színjátszásának bemutatása a hazai közönségek számára.
Az egyes tevékenységek ismertetése
Felelős
1
Projektmenedzsment. A tevékenység keretében összeáll a projekt menedzsmentjét végző csapat, mely a három színház képviselőiből, színészekből és kulturális menedzserekből, adminisztrátorokból áll. A Projektgazda tevékenység keretén belül történik a projekt adminisztrációja, jelentéstétel, az előadókkal való szerződéskötés.
2
Marketing, PR. A tevékenységnek a közönséggel való megismertetése komoly, határon átnyúló marketingtevékenységet kíván. A korábbiakban kidolgozott marketingtervnek megfelelően megtörténik a Projektgazda marketingeszközök beszerzése: 100 db plakát, 1000 db partnerek szórólap. A projekt megvalósítása során 5 alkalommal sajtótájékoztatóra kerül sor 3 alkalommal Pécsett, 2 alkalommal Eszéken.
3
Próbaidőszak, alkotás időszaka: a kiválasztott darabok Projektgazda színpadra állítása, próbák tartása. partnerek
+
4
Bemutatók. Az elkészült színpadi művek bemutatása, Projektgazda bemutatók megszervezése. partnerek
+
Határon átnyúló hatás ; Közös
Tükör
Együttműködési
104
+
A projekt keretében megvalósuló tevékenység nagyban hozzájárul Baranya és Eszék-Baranya határon átnyúló kulturális térséggé történő összekapcsolásához. Eredményeképpen valódi határon átnyúló új kulturális kínálat jelenik meg, mely szolgálja a határ két oldala közti kulturális csere további elmélyítését, hozzájárul a Pécs 2010. programsorozat sikeréhez, új jövőbeli határon átnyúló színházi együttműködéseket alapozhat meg.
CROST
4.2 4.2.1
Környezet- és természetvédelem Sajátos környezetvédelmi feladatok a Dráva mentén
A Dráva-folyó – mint a térség alapvető földrajzi meghatározó eleme –, fenntartható fejlődésének elősegítése a környezetvédelem alapvető célja. Egyértelműen felvetődik a közös környezetvédelem kérdése: hulladékkezelés, állati eredetű hulladékok kezelése, ivóvizek minősége, levegőminőség (mérőállomások), a talaj állapota, az aknamentesítés, ökológiai katasztrófák megelőzése, alternatív energiaforrások használata stb., illetve a közös területi tervezés szükségessége. Egészen a közelmúltig az említett kérdéseket az egyes államok önállóan kezelték, így az egyes területek kezelése eltérő szinteken zajlott. A környezetvédelem problematikája nem ismer határokat, a szennyezések minden esetben határon átnyúló hatásúak. A Drávamente hasznosítására vonatkozó különböző elképzelések ütköznek egymással. A Horvát Köztársaság Területrendezési Terve egyfelől előirányozza a folyó egyes szakaszainak védelmét, a másik oldalon ugyanazon a szakaszon, Novo Virje-nél vízerőmű építését helyezi kilátásba. Kapronca-Kőrös megye rendezési terve, mint törvényi erejű dokumentum a Horvát Köztársaság Területrendezési Tervéből levezetve, tartalmazza Novo Virje-nél a vízi erőmű megépítését, a másik oldalról a teljes Drávamente mint jelentős természeti érték szerepel. Mint különlegesen kezelendő térség, előírás külön rendezési terv készítése. Ugyanakkor ezzel ellentétesen a magyar fél a Dráva mentét nemzeti parkká nyilvánította. A terület természeti értékeinek kezelése horvát oldalon nyilvánvalóan nem megfelelő. A nyolc horvátországi nemzeti parkból egy sem esik erre a területre, a 10 természeti parkból is csupán egy, a Kopácsi Rét. Multidiszciplináris kutatások segítségével szükséges a térség értékeinek pontos feltárása, valamint ennek tükrében javaslattétel a megfelelő védettségi szint meghatározására és kialakítására. A fenntartható fejlődés egy a Dráva menti határtérség fejlesztését szolgáló megközelítéseknek magyar és horvát oldalon egyaránt. Ennek kialakítása, egyre inkább határon átnyúló környezetvédelmi projektek segítségével érhető el, melyek célja határon átnyúló védett területek kialakítása. A területfejlesztés a Dráva mentén komplex kérdés, melyet egy modern CROST
105
társadalom nem kezelhet a multidiszciplinaritás figyelmen kívül hagyásával, a helyi és területi szint valamint a civil szféra bevonása nélkül. Ezzel összhangban a térség hosszútávra vonatkozó fejlesztésének víziója mindenképpen a Dráva folyó – mint turizmusfejlesztési és a két szomszédos ország együttműködésének terepe – védelmét és megőrzését kell, hogy szolgálja. 4.2.2
A természetvédelem gyakorlata a magyar oldalon, eddigi határon átnyúló együttműködések
A Duna-Dráva Nemzeti Park területén a természetvédelmi fenntartás terén megtörtént a védett területek kitáblázása és több sikeres élőhelyrehabilitációs programot hajtottak végre. Az ökoturizmus és a természetismereti oktatás végzéséhez megépült több tanösvény, információs táblák kerültek kihelyezésre. A fellendülő ökoturizmus jegyében komoly érdeklődés mutatkozik a szakmai túravezetések iránt. Sikerült kialakítani a drávai víziturizmus rendjét és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát. Sikeresen működik és jelentős létszámban látogatják a pécsi igazgatási épülethez tartozó Tettyei Oktatási Központot, a drávatamási oktató és kezelőépületet. A térségben kiemelt fontosságú a vizes élőhelyek rehabilitációja és természeteshez közeli állapotban való megtartása. Ennek keretében pályázati források bevonásával mellékágak, holtágak rehabilitációja valósult meg vagy van folyamatban. A természetvédelem nem elszigetelt, szigetszerű tevékenység. Nyilvánvalóan a Dél-Dunántúl vadon élő élőlényközösségei nem csak egymással, hanem közigazgatási határokon átnyúló kapcsolatokkal rendelkeznek. A terület legfontosabb nemzetközi kapcsolatát horvátországi Kopácsi Rét Természeti Park jelenti. Ebből következően a DDNP Igazgatósága folyamatos együttműködést alakított ki déli szomszédunkkal. Hosszú távú cél egy közös nemzeti park létrehozása, ennek megvalósítása érdekében közös programokat dolgoztak ki és működtetnek. Különösen jó az együttműködés a fajvédelmi (rétisas, fekete gólya), az idegenforgalmi és az oktatási szakterületen. A természet-megőrzési feladatok keretében folytatódik a korábban megkezdett élőhely-rehabilitációs tevékenység, fokozott figyelemmel a vizes élőhelyekre és az erdőterületekre. A hazai források mellett a nemzetközi lehetőségek feltérképezésével világbanki program (Béda-Karapancsa), egy LIFE program (Béda-Karapancsa) és az ECNC által koordinált, holland támogatásból megvalósuló élőhelyrehabilitáció a horvátországi Kopácsi Rét Természeti Parkkal közösen valósul meg.
106
CROST
4.2.3
Projektjavaslat: Állati hulladékok kezelése
Projektgazda Partnerek
Kapronca-Kőrös Megyei Önkormányzat A horvát oldal határmenti járásai Csurgói Többcélú Kistérségi Társulás
Intézkedés
2.1 Környezetvédelem
A projekt megvalósulásának helye
A horvát oldal határmenti járásai (Kapronca-Kőrös megye) Kapronca-Kőrös megye olyan megye, mely büszke gazdasági teljesítményére, különösen mezőgazdaságára és állattenyésztésére. Az utóbbi időben az állattenyésztési ágazat fejlesztése hangsúlyosabbá vált, a szarvasmarhatenyésztés modern megközelítésbe került. Mindemellett az állattenyésztés egy igen hagyományos tevékenység, az elődök hagyományozták az utókorra, így a megye területén igen nagy számú családi állattenyésztő gazdaság van nyilvántartva. Ez a tény magával hozza az állati hulladékok kezelésének problémáját.
A projekt szükségességének indoklása
Az állati eredetű hulladék közvetlen fertőzésveszélyt hordoz magában. A vadállatok tetemei, az elhullott, elgázolt állatok, háziállatok, esetlegesen fertőzött állatok a fertőzések terjedésének veszélyét hordozzák magukban, amennyiben kezelésük nem megfelelő. A hulladékokat szakszerűen kell feldolgozni, erre Horvátország területén csupán egy közhasználatú fehérje-feldolgozó szolgál, mely Sesvetski Kraljevac-ban található. Az állati hulladékok problémájának kezelése két szinten történik:
A nagyobb gazdasági társaságok (20 számosállat felett) törvény által kötelezettek a fehérje-feldolgozóval való együttműködésre, a felügyeletet a tisztiorvos szolgálat végzi. Ez a fajta eljárás csak a nagyobb farmokra, vágóhidakra jellemző, a kisebb gazdaságok esetén a felügyelet már kérdéses.
Elhullott állatokkal találkozhatunk illegális lerakókban, árkokban, a Drávát tápláló vízfolyások mentén, az utak mentén stb. Ezek kezelése a magánszemélyek felelősségérzetétől függ. A tetemek közegészségügyi előírásoknak megfelelő kezelése gyakran többe kerül, mint az adott állat piaci forgalmi értéke. A helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik az ismeretlen tulajdonban lévő állati tetemek eltüntetése. Az önkormányzati költségvetésekből éves szinten igen komoly összegeket fordítanak az állati tetemek kezelésére, azonban ez a tevékenység gyakran CROST
107
tűzoltójelleggel és szervezetlenül zajlik. Törekvés van arra vonatkozóan, hogy a megye járásai (különösen azok, melyek a Dráva vízgyűjtőterületén fekszenek) megszervezzék a gyűjtőhelyek (hűtőházkonténerek) hálózatát, ahol szabályosan lehetőség volna a tetemek összegyűjtése, biztosított lenne az égetés megfelelő előkészítése.
A projekt céljai
Általános cél: A megye területén egészséges környezeti állapot biztosítása, mely magában foglalja az állati és emberi populáció fertőzésektől való védelmét; mindez a felszíni és felszínalatti vizek védelmén keresztül a higiéniai feltételek biztosítása mellett. Specifikus cél: Az állati eredetű hulladékok hatékony összegyűjtési rendserének kialakítása a megye területén, Egységes higiéniai szolgálat kialakítása a határmenti járások területén, mely felelős a gyűjtőállomások üzemeltetéséért.
Az egyes tevékenységek ismertetése
Felelős
Technikai információk összegyűjtése, helyzetelemzés, az állati hulladékok legmegfelelőbb összegyűjtésére vonatkozó tanulmány összeállítása a megye egész területére vonatkozóan. A tanulmány a következő területeket érinti:
A megye területén a probléma kezelésére részletes útmutató kidolgozása;
Mint priorizált pilóta-projekt, 8 önkormányzat területére részletes állatihulladék-kezelési terv Projektgazda elkészítése; járások
1
A gyűjtőhelyek (4 db) optimális elhelyezésének meghatározása;
A gyűjtőhelyek működtetésére vonatkozó legmegfelelőbb modell kialakítása, finanszírozási javaslat elkészítése;
A Csurgói Kistérség tapasztalatainak felhasználása.
+
Output: 1 db tanulmány.
2
A 8 helyi önkormányzattal együttműködési megállapodások kialakítása (pilótaprojekt). Rögzítésre kerül az együttműködés módja, a finanszírozás módja, Projektgazda járások és az egyéb technikai feltételek. Output: megállapodás a 8 járással.
108
CROST
+
A gyűjtőhelyek és a környező infrastruktúra kialakításához szükséges kiviteli tervek elkészíttetése.
A tervek kidolgozására lefolytatása;
Tervek elkészítése;
Az elkészült tervek benyújtása engedélyeztetésre.
3
közbeszerzési
eljárás
Projektgazda, járások vállalkozó
+
Output: kiviteli tervek, engedélyek. A megfelelő gyűjtőállomások megépítése (4 helyszínen) 4
5
Közbeszerzési eljárás lefolytatása a gyűjtőállomások épületei, a bekötő utak és egyéb Projektgazda, infrastrukturális elemek kiépítésére; járások A gyűjtőállomások, bekötő utak és egyéb vállalkozók infrastrukturális elemek megépítése; Közbeszerzési eljárás hűtőkonténerek beszerzésére.
lefolytatása
a
A projekt területén higiéniai szolgálat kialakítása. Projektgazda Egységes higiéniai szolgálat kialakítására kerül sor, járások mely területileg lefedi a projekt teljes területét.
6
+
Szerződéskötés a gyűjtőállomások fenntartójával. Az illető jogi személy felelős az állati hulladékok összegyűjtéséért, átvételéért és az égetőbe való Projektgazda járások elszállításáért.
+
+
Szerződés kötése a fehérje-feldolgozóval.
Tájékoztató anyagok kidolgozása. Az anyagok elkészítés közbeszerzési eljárás keretén belül. A szóróanyagokon a következő információk szerepelnek:
7
térképvázlat a megye határ menti területéről, mely pontosan tartalmazza a gyűjtőállomások helyét;
telefonszámok;
az állati hulladékok környezetre és emberre gyakorolt hatásáról szóló információs szöveg;
általános tanácsok a felelősségteljes lakossági hulladékkezelésre vonatkozóan.
CROST
Projektgazda vállalkozó
+
109
A magyar oldalon a Csurgói kistérség területén fut egy hasonló projekt, mely az előkészítés utolsó fázisában van. A projekt megvalósítása 2006. elején veszi kezdetét. A Csurgói kistérség 18 településből áll, területén 5 gyűjtőállomás kerül kialakításra, melyben a lakosság ingyenesen elhelyezheti az állati tetemeket (állami költségvetésből támogatott projekt). Határon átnyúló hatás
Közös ; Tükör
Együttműködési
A magyar projekt előkészítésének és kidolgozásának tapasztalatait beépítettük a horvát projektbe, figyelembe véve a horvát törvényi szabályozásban lévő különbségeket, a területi adottságokra vonatkozó eltéréseket, a hulladékkezelésbe esetlegesen bevont nagyobb területet. Az állati hulladékok kezelésének megszervezésével a határmenti zónában megteremtődnek egy „magas állategészségügy-tudatos” terület kialakításának feltételei. A tapasztalatcsere folytatódik a projekt megvalósítása alatt és azt követően is.
4.2.4
Projektjavaslat: Természeti értékek megőrzése a Dráva mentén
Projektgazda
Kapronca-Kőrös Megyei Önkormányzat Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Partnerek
Kapronca-Kőrös Megyei Védett Természeti Értékeket Kezelő Közintézmény
Intézkedés
2.2 Természetvédelem
A projekt megvalósulásának helye
Kapronca-Kőrös megye Somogy megye A Dráva, mint határfolyó viszonylag kis területen öt országot érint, így nem csak a saját megyénket és a szomszédos magyar területeket, hanem az egész területet érinti, melyen keresztülfolyik. Ennek megfelelően a Dráva mentét, mint egységes térelemet kell szemlélni, ebben az összefüggésrendszerben kell hozzáállni a Dráva ökoszisztémájának védelméhez.
A projekt szükségességének indoklása
Így komoly hiányosság a Dráva közös fejlesztési stratégiájának hiánya, melyhez szükséges a meglévő területrendezési-fejlesztési és más releváns dokumentumok összegyűjtése, valamint a további együttműködés újabb dokumentumok kidolgozása terén. A projekt végső célja a Dráva ökoszisztémájának védelme, rendezési tervek kidolgozásán keresztül, mely a közös természeti-környezeti elemekkel összhangban határozná meg a térség alapvető szerkezetét, a területhasználatra vonatkozó intézkedések körét, a Dráva-mente rendezését és védelmét,
110
CROST
valamint a környezet védelmét célzó intézkedéseket. A közös stratégia kidolgozása során szükséges összhangba hozni, illetve összehasonlítani a természeti védettségi szinteket, illetve a horvát és magyar oldali szabályozást, mely sokban különbözik egymástól. Horvátországban ezen a területen vannak már természetvédelmi területek (Veliki Pažut, Čambina), de szándék van a teljes Dráva menti terület – kb. 11 ezer hektár – védelem alá helyezésére. Általános cél:
a Dráva ökoszisztémájának védelme,
a Dráva fenntartható fejlesztése,
a felszíni és felszínalatti vizek védelmén keresztül a biodiverzitás fenntartása.
Specifikus cél:
Magyarország és Horvátország együttműködése azon cél érdekében, hogy a Dráva egységes térelemként legyen kezelve, ebben a kontextusban a Dráva ökoszisztémájának védelme;
a meglévő magyar és horvát oldali területrendezésitervezési dokumentációk, kutatási eredmények és minden egyéb releváns információ és dokumentum áttekintése;
a Dráva folyó területi fejlesztésére vonatkozó közös stratégia kialakítása;
a vizsgált terület megnövelése.
A projekt céljai
Az egyes tevékenységek ismertetése
1
jelenlegi
védelmi
szintjének Felelős
A meglévő területiterv-dokumentációk, szektorális tervek (Horvát Vizek, HEP stb. tervei) és egyéb releváns tervek összegyűjtése, magyar és horvát Projektgazda oldalról egyaránt. A magyar és horvát törvények és partnerek rendelkezések, jogi dokumentumok, tervek és más releváns dokumentumok összehasonlítása.
+
A területről ortofotó készítése. 2
Közbeszerzési eljárás lefolytatása az ortofotó Projektgazda, elkészítése, digitális kép elkészítése és hazai partner feldolgozása. (A területről műholdkép készítéséhez vállalkozó nem szükséges semmilyen engedély.)
CROST
+
111
3
A Dráva menti terület vizsgálata. A lefolytatott vizsgálatok eredménye alapján készül a területről egy flóra- és egy faunatanulmány, mely kijelöli (térképen is) veszélyeztetett értékes élőhelyeket. Ez alapján javaslatot lehet tenni a különös védett értékek esetében Projektgazda, alkalmazandó védelmi szintre és a védelmet, hazai partner területhasználatot szabályozó eszközökre, a közös vállalkozó Drávát célzó stratégia kialakítására.
4
5
6
Promóciós és ismeretterjesztési célú szóróanyagok beszerzése. A szóróanyagon szereplő térképvázlaton fel lesz tüntetve a Dráva és a folyó menti terület. A térképhez mellékelünk egy ismeretterjesztő tartalmú Projektgazda, szöveget a különleges védettséget élvező és partnerek veszélyeztetett élőhelyekről, a növény- és állatvilág vállalkozó különös, megtekintésre érdemes egyedeiről. Közbeszerzési eljárás a promóciós ismeretterjesztő anyagok kivitelezésére.
Közbeszerzési kialakítására.
lefolytatása
a
; Közös
Tükör
Együttműködési
+
+
weboldal
A Dráva területhasználatára vonatkozó közös fejlesztési stratégia kialakítása, az összegyűjtött magyar és horvát Projektgazda oldali dokumentációk és a terepmunkák eredményei partnerek alapján.
Határon átnyúló hatás
112
eljárás
+
és
Közös honlap kidolgozása és adatbázis felállítása. A weblapon keresztül egy közös adatbázis kialakítására kerül sor, melyen keresztül elérhetővé válik minden eddig összegyűjtött területi tervezési és egyéb, a Projektgazda, vizsgálatokkal kapcsolatos dokumentum. Az oldal partnerek vállalkozó többnyelvű lesz (magyar, horvát, német, angol).
7
Közbeszerzési eljárás lefolytatása a terület állat- és növényvilágának tanulmányozására.
A különösen védett természeti területek, növény- és állatfajok kijelölése. A cél az elvégzett vizsgálatok alapján tanösvény kialakítása, így a táblák kihelyezése Projektgazda, elsősorban szakmai, nem turisztikai célt szolgál. hazai partner Közbeszerzési eljárás lefolytatása az útirányjelző vállalkozó táblák tartalmának kidolgozására, elkészítésére és kihelyezésére, illetve a tanösvény karbantartására.
+
+
A projekt megvalósítása közös magyar és horvát erőfeszítést, a horvát és magyar oldali tapasztalatok bemutatását és cseréjét igényli, ami alapján kialakul a térség leltározásának, értékelésének, és beavatkozási irányai definiálásának módszertana.
CROST
4.2.5
Projektjavaslat: Határmenti katasztrófavédelmi és együttműködés az Európai uniós felzárkózás jegyében
mentési
Projektgazda
Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Partnerek
Verőce-Drávamente Megyei Területi Védelmi és Mentési Iroda
Intézkedés
2.1 Környezetvédelem
A projekt megvalósulásának helye
Somogy megye határmenti térségei Verőce-Drávamente megye határmenti térségei Horvátország katasztrófavédelmi szervezeti felépítése megváltozott az elmúlt időszakban, valamint a technikai felszereltségük is jelentős fejlődésen ment keresztül. A hatékony együttműködés érdekében szükséges ezek megismerése. Horvátország benyújtotta EU-csatlakozási Magyarország eddigi EU-s tapasztalatainak hozzájárulhat a csatlakozásuk sikeréhez.
A projekt szükségességének indoklása
kérelmét. átadásával
Az Állandó Magyar-Horvát-Szlovén Katasztrófavédelmi Vegyesbizottság a 2006. évre szóló munkatervében fontosnak ítélte a határokon átnyúló ipari balesetek hatásainak ENSZ konvencióban és SEVESO-II direktívában foglaltak szerinti végrehajtását és ehhez kapcsolódóan az információcserét. Ezen kívül a bizottság kiemelten foglalkozik az érintett országok közös védelmi, mentési gyakorlatainak szervezésével. A Dráva horvátországi oldalán a védművek nincsenek kiépítve, és a beavatkozói állomány sem rendelkezik kellő tapasztalattal egy esetleges vízszennyezés elhárításában, valamint a vízimentések hatékony, gyors megoldásában.
A projekt céljai
Általános cél: A Dráva közös szakaszán a természeti értékek védelmének hatékonyabbá tétele. Specifikus cél: Közös kármegelőzési és elhárítási stratégia rendszerbe állítása.
Az egyes tevékenységek ismertetése Közös kármegelőzési elkészítése. 1
és
elhárítási
Felelős stratégia
Nyitókonferencia szervezése: szakmai felkészítés Projektgazda módszereinek megismerése, tapasztalatok partner kölcsönös egyeztetése
A stratégia elkészítése
CROST
+
113
A két szervezet közti on-line kapcsolat kiépítése. 2
Projektgazda Közbeszerzési eljárás lefolytatása a hardver és vállalkozó szoftver beszerzésére és rendszerbe állítására.
+
Eszközbeszerzés. 3
4
Búvárfelszerelés és mentőmellények beszerzése.
A tűzoltóság állományából a vízimentésre tervezett személyek búvártanfolyami képzésének lebonyolítása, a gyakorlatra felkészítése.
Projektgazda
Közös gyakorlat megtartása. A két ország szakági főhatóságainak részvételével lebonyolításra kerül a Projektgazda gyakorlat, melynek keretében modellezett komplex partner veszélyhelyzet megoldása a feladat az érintett szervek részvételével a stratégia alapján.
+
Lakossági kiadvány elkészítése. Közbeszerzési eljárás lebonyolítása egy magyar és Projektgazda horvát fél által lektorált lakossági tájékoztató partner kiadvány beszerzésérére.
5
6
Zárókonferencia. A projekt eredményeinek ismertetése, Projektgazda az országos főhatóságok, a térségi döntéshozók és a partner média részvételével.
Határon átnyúló hatás
Közös
Tükör ; Együttműködési
4.2.6
+
A Somogy és Verőce megyék között kialakult szakmai kapcsolat eredményei és a veszélyhelyzetekre történő hatékony reagálás során megszerzett tapasztalatok kiterjeszthetőek. Várhatóan mindkét fél rendszerbe állítja a Dráva teljes közös határszakaszán. A projekt megfelel a határokon átnyúló ipari balesetek hatásainak ENSZ-konvencióban megfogalmazott elvárásoknak, valamint a SEVESO-II direktívában foglaltaknak.
Projektjavaslat: Levegőminőség-védelmi és monitoring-rendszer kiépítése Villány környékén
Projektgazda
Villány Város Önkormányzata
Partnerek
Belišće Város Önkormányzata
Intézkedés
2.1 Környezetvédelem
A projekt megvalósulásának helye
Villány térsége (Baranya megye)
114
+
CROST
A levegőszennyezés hatásainak megismerése annak érdekében szükséges, hogy fel tudjunk azokra készülni, de még inkább azért, hogy a helyes utat tudjuk megválasztani a légszennyezés csökkentését célzó tevékenységeink során. Káros hatást a légszennyező anyagok bizonyos dózisa vált ki, mint a legtöbb területen, itt is érvényes, hogy a kár nagysága arányos a hatás erősségével és időtartamával. Ezért a légszennyezés káros hatásai a szennyező anyagok anyagi minőségétől és, azok légköri koncentrációjától, illetve a hatás idejétől függenek, melyeknek meghatározása csak folyamos mérésekkel lehetséges. A levegő szinte valamennyi élőlény élettere, vagy legalább az élettevékenységére ható közeg, ennek következtében a légszennyezés hatása alól az élővilág nem vonható ki. Ugyanez elmondható a természetes és az emberi tevékenységek által létrehozott élettelen környezeti elemek jelentős részéről, a talajról, a vízről, építményekről, szerkezetekről, de még a képzőművészeti alkotásokról is. A levegőszennyezés hatása fokozott a nagylevelű növények, mint pld. a szőlő esetében. A projekt szükségességének indoklása
A közvetlen hatások az élő környezetre: toxikus és roncsoló (korrozív, savas-lúgos) hatások, a bioszféra oxigéntermelő képességének csökkenése, a CO2 légköri felszaporodása. A másodlagos hatások az élő környezetre: a növény- és állatvilág károsodása, humán egészségügyi károk. A légszennyezésnek mind globális, mind lokális hatásai is vannak, amelyek a szél révén átlépik az országhatárokat. Ennek következtében nemzetközi összefogás szükséges ahhoz, hogy a levegő minőségét meg tudjuk óvni. A fentiek alapján Villány város egy, a lakosság és a szőlővidék környezeti állapotát mérő levegőminőség-mérő rendszer telepítését tervezi, különös tekintettel a horvát határon átnyúló szennyezések regisztrálására. Kiemelten fontos a világörökség részének is tekinthető villányi borvidék védelme és nemzetközi megítélése szempontjából a térség levegőminőségének regisztrálása, az esetleges, a borvidéket veszélyeztető szennyezések meghatározását megalapozó mérőrendszer telepítése és üzemeltetése. Belišće városa, mint horvát partner kiválasztását az indokolja, hogy a városban működő papírgyár az egyik legnagyobb ipari szennyező a térségben. A Villány térségében telepített mérőállomások által szolgáltatott adatok alapján mérhető lenne a határt átlépő szennyeződés mértéke.
A projekt céljai
Általános cél: Magas környezeti minőségű régió kialakítása Villányban és térségében
CROST
115
Specifikus cél: Levegőminőség-védelmi rendszer kiépítése Villány térségében, ezáltal a legnagyobb szennyező források azonosítása, különös tekintettel a határon átlépő szennyeződésekre. Az egyes tevékenységek ismertetése 1
Felelős
Projektmenedzsment: adminisztratív támogatás nyújtása a projekthez, jelentéskészítés, a horvát partner Projektgazda tájékoztatása. Levegőminőség-védelmi rendszer beszerzése. Közbeszerzési eljárás lefolytatása a megfelelő Projektgazda műszaki paraméterek meghatározását követően, a vállalkozó szállítási szerződés megkötése.
2
3
Levegőminőség-mérő állomás helyezése a tenderkiírásban tartalommal.
4
telepítése, megadott
A mérőállomás próbaüzemeltetése.
A kezelőszemélyzet betanítása.
üzembe Projektgazda műszaki vállalkozó
+
+
Projektgazda vállalkozó
+
Az első éves üzemeltetés megszervezése és Projektgazda bonyolítása, a mért adatok kiértékelése és a vállalkozó szükséges intézkedések meghatározása.
+
Első éves működés. 5
Honlapkészítés: Internetes honlap készítése a mért adatok hozzáférhetővé tétele céljából. 6
Projektgazda Közbeszerzési eljárás lefolytatása a honlap vállalkozó kidolgozására, üzembe állítására és karbantartására.
+
7
Kiadvány megjelentetése: Az első éves mérési Projektgazda tapasztalatok kiadványban történő megjelenítése. vállalkozó
+
Határon átnyúló hatás
Közös
Tükör ; Együttműködési
116
A határon átnyúló partner szerepét a projektben Belišće város vállalta. A városban régóta fafeldolgozó- és papírüzem működik, mely – a folyamatos korszerűsítések ellenére – az egyik legnagyobb szennyező a térségben. Villány és Belišće határ menti fekvéséből következően a szennyezés könnyen átlépi az államhatárt. A megvalósuló mérőállomás által szolgáltatott adatok információt nyújtanak Belišće számára a határon átnyúló szennyezés mértékére vonatkozóan.
CROST
4.2.7
Projektjavaslat: Napenergia-hasznosítás közintézmények energia-ellátásának biztosítására
Projektgazda
Mohács Város Önkormányzata
Partnerek
Zöld-Híd Regionális Környezetvédelmi Alapítvány
mohácsi
Energiahatékonysági
és
Pélmonostor (Beli Manastir) Város Önkormányzata Intézkedés
2.1 Környezetvédelem
A projekt megvalósulásának helye
Mohács (Baranya megye)
A projekt szükségességének indoklása
A fenntartható fejlődés biztosítása érdekében a környezetvédelmi követelmények érvényesítése kiemelten fontos. Magyarország energiafelhasználásának 70%-a importból származik. A „Fehér Könyv”-ben (COM97/599.) rögzítették, hogy 2010-re kívánatos a megújuló energiaforrások részesedését megkétszerezni (12%). Ez az érték jelenleg Európában 6%, hazánk még az EU átlag felét sem teljesítette. A hagyományos energiahordozók mennyiségének csökkenése, a környezeti kényszer és a nemzetközi politikai határok miatt, a megújuló energiaforrások egyre nagyobb szerephez jutnak.
A projekt céljai
Általános cél: Az energiagazdálkodás fejlesztése, hatékonyság növelése megújuló energiaforrások – kiemelten napenergia – alkalmazásával az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások fejlesztési stratégiáját a 2010-ig terjedő időszakra meghatározó 1107/1999. (X.8.) Korm. Határozat szerint. A fenntartható fejlődés biztosítása érdekében az emisszió-csökkentésében való közreműködés a Kiotói Egyezményben vállaltak – CO2-kibocsátás 8%-os csökkentése 2010-ig – betartása érdekében. Környezetvédelmi tudatformálás, tájékoztatás a 2001/77/EK irányelvvel összhangban. Specifikus cél:
Napenergia hasznosítása önkormányzati intézmények használati melegvízellátásának biztosítására; energiahordozó – földgáz – megtakarítása; légszennyezettség csökkentése; ökoszisztéma védelme; a társadalom és a környezet harmonikus kapcsolatainak biztosítása.
CROST
117
Az egyes tevékenységek ismertetése
Felelős
1
Projektmenedzsment. A projektmenedzser irányításával és a műszaki ellenőr közreműködésével a pénzügyi beszámolók elkészítése, a pénzügyi munkatárs által. A Projektgazda program dokumentálásban részt vesz a projektasszisztens. Ezen munkarész valamennyi elemének végrehajtása a pályázó feladata.
2
Projektindító workshop. A kiindulási helyzet elemzése, az energiafelhasználás jelenlegi szerkezetének bemutatása, a résztvevők számára a nemzetközi és a Projektgazda hazai előírásokba átültetett elvárások ismertetése. A várható eredmények prognosztizálása.
3
Napkollektor építése az 1. helyszínen (Petőfi Sándor Középiskolai Kollégium). A 200 fő elhelyezését biztosító négyszintes, magastetős épületen 36 db napkollektor elhelyezésére kerül sor 90 m2 felületen. A szabályozás Projektgazda kétlépcsős, a primer napkollektor-áramkörben vállalkozó szivattyús keringetéssel, a szekunder áramkörben hőmérsékletkülönbség-kapcsolóval vezérelt szivattyúval.
4
Napkollektor építése a 2. helyszínen (ESZI Idősek Otthona, Kazánház). A meglévő kazánházra napkollektorok és a kazánházba hőcserélő, -tároló berendezések elhelyezése történik a használati Projektgazda melegvíz-ellátó rendszer változatlanul hagyása mellett. vállalkozó A szabályozás itt is kétlépcsős megoldású. A belsőterű szolár-berendezések a földszinti kazánházban kerülnek elhelyezésre. A kazánházon keresztül megoldható a 80 lakó és az alkalmazottak használati melegvízellátása.
5
Napkollektor építése a 3. helyszínen (ESZI Idősek Otthona, Lakóegységek). A 38 fő elhelyezésére szolgáló földszintes, magas tetős épület tetősíkján, Projektgazda illetve kazánházában az előző két épületéhez hasonló vállalkozó műszaki megoldású szolár-elemekből álló használati melegvíz-előállító berendezés kerül elhelyezésre.
6
Projektzáró workshop. A pályázó önkormányzat és a Zöld-Híd Alapítvány rendezésében, megfigyelőként részt vesznek a Pélmonostori Önkormányzat képviselői. Projektgazda A megvalósított beruházás bemutatása, helyszíni partnerek szemle útján, tapasztalatok átadása, a megvalósítás alatt felmerült problémák ismertetése.
118
CROST
+
+
+
+
Utánkövetés:
Az első szakasz a projekt befejezését követő első év, amelynek energiafelhasználási adatai összevethetők a fejlesztést megelőző időszak éves Projektgazda felhasználásával.
Az utánkövetési időszak fennmaradó része éves energiafelhasználási adatainak rögzítése, elemzése.
7
Határon átnyúló hatás
Közös
Tükör ; Együttműködési
4.3
4.3.1
A horvát partner-önkormányzat intézményei energiaracionalizálásához hasonló projekt előkészítését végzi, ez eddig forrás hiányában nem jutott a megvalósítás szakaszába. A hasonló adottságok – a település nagyságrendje, azonos földrajzi környezet, természetvédelmi terület – valamint a közös törekvés az életminőség javítására érdekeltté teszi a partnert a megújuló energiát hasznosító program támogatásában, a céllal egyetért, és a mohácsi projekt tapasztalatait hasznosítani kívánja. A projekt megvalósításának eredményeképpen létrejön egy hagyományokkal rendelkező partneri (szakemberi) kapcsolat, melynek a projekt befejezését követően fenntarthatósága biztosítható. A projekt sikeressége multiplikatív hatást fejthet ki a horvát-magyar (és szerb) határszakaszon is hasonló tevékenységek kialakítására így a határon átnyúló környezetszennyezés csökkenésére.
Gazdaságélénkítési, innovációs és képzési tevékenységek a határtérségben Innováció Horvátországban
Az innováció ma igen divatos kifejezés. A Műszaki kultúra című, a Horvát Műszaki Kulturális Egyesület (HZTK) folyóiratának legutóbbi két számában (205. és 206. szám) 15 írásban jelenik meg az innováció és az innovátor fogalma. A Horvát Köztársaság gazdasági, munkaügyi és vállalkozási minisztere, Branko Vukelić a következőket fogalmazta meg: „Az innovátorok képezik a tudásalapú társadalom vázát és alapját, a gazdaság innováció nélkül lemarad a versenyben. Az a cél, hogy az innováció megtalálja helyét a gazdaságban, a termelésben, illetve, hogy megtalálja helyét úgy a hazai, mint a nemzetközi piacon.”40 Ehhez szükség van az innovációk piaci bevezetésének erősítésére – véli a miniszter. Kiemelte, hogy a minisztérium a továbbiakban is módszeresen serkenteni kívánja az innovátorokat, a 40 Műszaki kultúra (Tehnička kultura) 206. szám. Hrvatska zajednica tehničke kulture, 2006. január-február, p. 9
CROST
119
feltalálók és a vállalkozások hálózatba kapcsolását, innovációs klaszter létrehozását. A miniszter véleménye szerint a 2006-os év az innovátorok éve kell hogy legyen. Hiába az innovátoroknak juttatott támogatások, a számos vásár, a sok elismerés, az innováció új termék, és így a piacra történő bevezetése minimum egy évtizedig tartó hosszú, fáradságos fejlesztési munka, mely komoly befektetéseket igényel, piackutatást, marketinget, hitelesítési tevékenységet kíván. A Szentgyörgyi Vállalkozói Központ (ĐPC) innovátorokkal és vállalkozókkal végzett munkája során gyakran szembesül a következő általános problémákkal, melyek bizonyos mértékig jellemzőek a határtérség mindkét oldalán.
Az innovátorok és a kommercializálás (piacra történő bevezetés) problémája. Innovátoraink gyakran keresik fel a vállalkozói központokat problémájukkal, miszerint miután megvédték szabadalmunkat a Horvát Állami Szellemi Tulajdoni Hivatalnál (DZIV), nincs tőkéjük ahhoz, hogy saját céget alapítsanak és elkezdjék a gyártást. Segítséget kérnek a partner megtalálásában, akivel aztán szerződést köthetnének a gyártásra és az értékesítése. Probléma, hogy nincs állandó innovációs tőzsde az újítások bemutatására és értékesítésére, hanem ez főleg alkalomszerűen rendezett innovációs vásárokon zajlik.
A határmenti térségben relatíve kicsi a termelő szféra részesedése a szolgáltató szektorhoz képest, így az innováció és a kommercializáció serkentése közvetlenül visszahat a termelő szféra növekedésére.
Viszonylag magas a munkanélküliségi ráta, amit magyaráz a termelő tevékenységek alacsony részesedése.
Tekintettel a magyar és horvát szomszédos régiók közelségére, igen alacsony a gazdasági együttműködés, gyakorlatilag nincs. Felvetődik a közös üzleti és innovációs adatbázis létrehozásának szükségessége, azzal a céllal, hogy a horvát innovátorok fel tudják kínálni újításaikat magyar vállalkozások számára és fordítva, illetve, hogy maguk a vállalkozások is tudjanak kommunikálni egymással.
Nem következetes a törvényi szabályozás a szellemi tulajdonok vonatkozásában. Ez elsősorban azokat az innovátorokat érinti, akik alkalmazottként dolgoznak, hozzájárulnak a vállalkozás sikerességéhez, azonban munkájukért nem kapnak megfelelő javadalmazást, illetve a munkaadók igen ritkán díjazzák tevékenységüket.
Tekintettel a problémára és az innováció fontosságának tényére, alapvető cél az innovátorok hozzásegítése újításaik megvalósításához, illetve azok 120
CROST
valódi gazdasági versenyképességet növelő tényezővé alakításához. A horvát-magyar határtérség lehetőséget kínál az innovátorok és vállalkozások számára az együttműködésre, kapcsolataik elmélyítésére, mint afféle kezdő lépés az innováció útján, és létrehozhatnak egy közös innovációs és vállalkozási börzét, mely lehetővé tenné a régió gazdaságának erősítését a határ mindkét oldalán. Ahogy Alain Peyrefitte fogalmazott Technokrata betegség című könyvében: „Olyan kort élünk, amikor sem a hadseregek, sem a nyersanyag, sem a tőke nem a hatalom eszközei többé, sőt maga a gyártási technológia is csupán külsőség. Manapság a valódi hatalom a feltalálás képességében van, magyarán a kutatásban, és abban, hogy a találmány eljusson a gyártósorokig. A lelőhely, ahonnan merítenünk kell, nem a föld mélyén rejlik, sem a hatalmas számokban, de nem is a gépekben; az emberi elmében, pontosabban az emberi gondolkodási és alkotási képességben.”41 4.3.2
Gazdaságélénkítési, innovációs és képzési tevékenységek a határtérségben
A határrégió gazdaságfejlesztésében különösen kiemelt szerepe lehet a humánerőforrás fejlesztésének, valamint az innováció-orientált kis- és középvállalkozások (KKV) fejlesztésének. Az együttműködési lehetőségek a magyar és horvát partnerek között tipikusan a képzés területén jellemzőek, azonban jó példákat láthatunk (a CrossboR&D c. INTERREG-projekt, PTE KTK, 2006) az innovációs együttműködéseket elősegítő projektek terén is. 2004-ben került elfogadásra a határrégió magyar területeit magába foglaló Dél-dunántúli Régió, Regionális Innovációs Stratégiája (RIS). A dokumentum egy középtávra szóló KKV-fejlesztési orientációjú gazdaságfejlesztési program, mely a „piaci igényeket kielégítő, rugalmas, korszerű szak- és továbbképzés” fejlesztését, valamint a „régió tudásbázisai és a gazdaság közötti kapcsolatépítést” kiemelt prioritásként kezeli. A régióban számos képzést kínálnak különböző szakmai szervezetek, több Phare-ból támogatott képzési, és KKV-fejlesztési projekt valósult meg horvát partnerekkel együttműködésben. A gazdaságfejlesztő szervezetek közül elsősorban a következőket emelhetjük ki: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Somogy és Baranya Megyei Vállalkozói Központok. A KKV-k innovációs tevékenységének hatékony fejlesztése érdekében 2005. január 1-jétől megkezdte munkáját a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat (DDRIÜ). A Hálózat tagjai a Régió két felsőoktatási intézménye: a Pécsi Tudományegyetem, a Kaposvári Egyetem, valamint vállalkozásfejlesztést, innovációt támogató transzferszervezetek: a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara, az Innovációs és
41
Alain Peyrefitte: Technokrata betegség. Globus, Zagráb 1978
CROST
121
Technológiafejlesztési Központ Kht. (Baranya), Somogy Megyei Vállalkozói Központ (Somogy), Kapos Innovációs Transzferközpont Kht. (Tolna). A Hálózat tagjai innovációs és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat kínálnak a Régió vállalkozói számára, valamint közös adatbázist és tudásportált működtetnek. Az információk hatékony áramoltatása mellett vállalkozói képzések, partnertalálkozók szolgálják azt a célt, hogy az innovációs folyamat legfőbb szereplői, a tudásbázisok és vállalkozói szféra képviselői találkozzanak. A Regionális Innovációs Stratégia alapján két szektorális kompetenciaközpont felállítása történik meg 2006-ban, pályázati forrásból az élelmiszer- és agrártudományok területén a Kaposvári Egyetem kutatói, szakértői bázisán, valamint a környezeti ipar területén a Pécsi Tudományegyetem közreműködésével. 4.3.3
Projektjavaslat: Innovációs és vállalkozási web-börze (Innova)
Projektgazda
Szentgyörgy Város Önkormányzata Kapronca-Kőrös Megyei Vállalkozói Központ
Partnerek
Szentgyörgyi Vállalkozói Központ Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány
Intézkedés
1.1 Közös gazdasági térség
A projekt megvalósulásának helye
Szentgyörgy (Kapronca-Kőrös megye) Kaposvár (Somogy megye) A projekt azokra a problémákra épít, melyekkel gyakran szembesülünk az innovátorokkal való munkánk során:
A projekt szükségességének indoklása
Az innovátorok problémája és az innovációk piacra történő bevezetésének nehézségei;
A működési területünkön viszonylag alacsony a termelő szektor részesedése;
Magas a munkanélküliségi ráta;
Gyenge interregionális gazdasági kapcsolatok;
Nincs innovációs börze.
Felvetődik egy innovációs börze kialakításának szükségessége egy közös weboldal (horvát-magyar) formájában, melyeken keresztül közösen bemutatkozhatnának a két ország újítói. Általános cél: A innovációs környezet javítása a gazdaságban. A projekt céljai
122
Specifikus cél: Közös horvát-magyar innovációs piac kialakítása (200 innováció), 5000 fős vállalkozói adatbázis, az CROST
innovatív vállalkozások együttműködésének segítése, évente 20 piacra bevezetett újítás, 25 interregionális, határon átnyúló gazdasági együttműködési szerződés. Az egyes tevékenységek ismertetése 1
Felelős
Projektmenedzsment. Munkacsoport kialakítása, mely a Projektgazda projekt megvalósításán dolgozik, elvégzi a módszertani partnerek egyeztetéseket és kialakítja a munkamegosztást.
+
Megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása. Közbeszerzés útján kiválasztjuk azt a vállalkozót, aki elkészíti a megvalósíthatósági tanulmányt, ami alapján megvalósítható maga a projekt. A tanulmány tartalma: 2
Az innovátorok és a vállalkozók helyzetének elemzése: konzultáció innovációval foglalkozó Projektgazda, egyesületekkel, gazdasági kamarákkal, kézműves partnerek szervezetekkel és egyéb intézményekkel. vállalkozó Adatgyűjtés az innovátorokra és a vállalkozókra vonatkozóan: műhelymunka-találkozók szervezése horvát és magyar oldali innovátorok és vállalkozások számára adatgyűjtési céllal.
+
Marketingstratégia kidolgozása: közös magyarhorvát marketingstratégia kidolgozása a web-portál promóciójára.
A weboldal kialakítása.
Egységes (kétnyelvű) közbeszerzési eljárás kiírása az innovációs és vállalkozási webportál kialakítására, egyidejűleg mindkét régióban.
A portál dizájnjának kiválasztása: közös bizottság kialakítása, mely dönt a legmegfelelőbb Projektgazda, megjelenési formáról. partnerek vállalkozó A portál tartalmának frissítéséhez és fenntartásához szükséges szakemberek kiképzése.
3
4
+
A weboldal feltöltése tartalommal: két csapat kialakítása vagy kijelölése Kaposvárott és Szentgyörgyön, akik az oldal frissítését és fenntartását végzik.
Zárókonferencia, számára.
a
portál
bemutatása
CROST
a
média Projektgazda partnerek
+
123
Határon átnyúló hatás ; Közös
Tükör
Együttműködési
4.3.4
A két régióban működő közös innovációs és vállalkozási portál közös innovációs piacot alakít ki a két régióban, így jelentős a határon átnyúló hatása, az Internet természetéből fakadóan a széles közvélemény számára elérhetővé válik.
Projektjavaslat: Határmenti továbbfejlesztése
Projektgazda
vállalkozások
kapcsolatainak
Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány Somogy Megyei Munkaügyi Központ Verőce-Drávamente Megyei Vállalkozói Központ
Partnerek
Verőce-Drávamente Megyei Gazdasági Kamara Verőce-Drávamente Megyei Kézműves Kamara Horvát Munkaügyi Hivatal Verőcei Területi Szolgálata
Intézkedés
1.1 Közös gazdasági térség
A projekt megvalósulásának helye
Kaposvár, Barcs, Balatonboglár, Csurgó, Marcali (Somogy megye)
A projekt szükségességének indoklása
Verőce-Drávamente megye Somogy és Verőce-Drávamente megye vállalkozói között a Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány, a VerőceDrávamente Megyei Kereskedelmi Kamara, a VerőceDrávamente Megyei Vállalkozói Központ és a két megye munkaügyi központja többször végzett az elmúlt évtizedben szondázásos felmérést a kapcsolatok kiépítésének igényéről. Ez alapján megállapítható, hogy az egymás iránti érdeklődés folyamatosan növekszik. A kisvállalkozói réteg szeretné megismerni a partner ország hasonló vállalkozásait mindkét oldalról. Korlátot jelent azonban az e célra fordítható és szánt tőke szűkössége, a marketing területen való gyakorlatlanság. Mindkét érintett megyében jelenleg is több tucat olyan vállalkozás van, aki szívesen alakítana ki partneri viszonyt a másik országban. Általános cél:
A projekt céljai
A Somogy megyei és a Verőce-Drávamente megyei kisvállalkozások és a potenciális vállalkozások partneri kapcsolatainak kiépítésében való aktív részvétel;
A két térség gazdasági potenciáljának növelése;
A vállalkozók általános ismereteinek növelése;
A munkanélküliség-csökkentés feltételeinek javítása.
Specifikus cél:
124
CROST
A vállalkozások közötti kapcsolatok kiépítésének, és generálásnak elősegítése, a két ország gazdasági helyzetének és lehetőségeinek jobb megismertetése és megismerése, kapcsolatfelvételek;
Tovább mélyíteni a kapcsolatot a pályázó és partnere között, hosszú távú együttműködés kialakítása;
Vállalkozói alapismeretek elsajátítása.
Az egyes tevékenységek ismertetése
Felelős
1
Eszközbeszerzés: A projekt első elemeként beszerzésre kerülő eszközök a projekt gördülékeny Projektgazda lebonyolítását szolgálják, a jelenlegi elavult, terepmunkára alkalmatlan eszközpark frissítését.
2
Keres-kínál adatbázis létrehozása. Az érintett Barcsi Kistérség és Verőce-Drávamente megye vállalkozóinak, és potenciális munkavállalóinak keresleti és kínálati igényeit, azaz az együttműködés konkrét lehetőségeit feltérképező piackutatás jellegű munka elvégzése. Az adatbázis összeállításához és működtetéséhez feltétlenül szükség van egy a saját igényeinket kielégítő Projektgazda, szoftver fejlesztésére. partnerek Az adatbázis egyben kielégíti az érintett két megye vállalkozó munkaügyi központjának igényeit is. Tartalmazza ugyanis a vállalkozók, foglalkoztatottakra vonatkozó igényeit, és a szabadmunkaerő-állományt is a kért paramétereknek megfelelően. Az adatbázist megfelelő számú CD-n is elérhetővé tennénk, és felkerül a pályázó honlapjára is.
3
A két ország vállalkozói környezetét bemutató két film elkészítése. A filmek célja, hogy az érintett célcsoportok Projektgazda számára bemutassuk a másik ország vállalkozóival való vállalkozó kapcsolatok kiépítésének és a partnerországban történő befektetések lehetőségeit.
4
A partnerek középtávú együttműködési stratégiájának megalkotása. Szükséges a jelenlegi helyzet feltárása, a két ország, illetve régió középtávú fejlesztési Projektgazda stratégiájának összehasonlítása, az érintett felek partnerek terveinek összehangolása, majd a konkrét közös stratégia kidolgozása
CROST
+
+
+
125
Képzés. Fontos eleme a projektnek a vállalkozói kultúra növelését célzó képzési elem, a vállalkozói ismeretek oktatása. A pályázó akkreditált felnőttképzési intézmény. A programban a következő témák kerülnének előtérbe:
5
vállalkozások alapítása,
marketing alapismeretek,
adózási- és TB alapismeretek,
pénzügyi alapismeretek,
üzleti terv készítése,
projektgenerálás,
workshop.
Projektgazda partnerek
6
Kommunikáció, publikáció. A projektről a félidőben tájékoztató, ismertető anyagot készítünk, magyar és horvát nyelven, és eljuttatjuk a már elkészült adatbázisból kiválasztott 1500 vállalkozásnak, továbbá Projektgazda a Barcsi Nemzetközi Vásáron és a barcsi konferencián, partnerek valamint a kaposvári Alpok-Adria vásáron is terjesztésre kerül. Ezen kívül az adatbázis elérhető az SMVKK honlapján is.
7
Két Somogy megyei vásáron való részvétel: Barcsi Projektgazda Nemzetközi Vásár, Kaposvári Alpok-Adria Nemzetközi partnerek Kiállítás és Vásár.
8
Nemzetközi vállalkozói konferencia. egynapos Projektgazda nemzetközi konferenciát tervezünk a magyar-horvát partnerek gazdasági kapcsolatok élénkítése érdekében.
9
Üzletember-találkozó Kaposváron. Azokat a Somogy megyei és Verőce-Drávamente megyei vállalkozásokat hívjuk meg, akik a piackutató munka eredményeként a Projektgazda bővebb információtartalommal rendelkező adatbázisba partnerek kerültek, amelyek konkrét, és azonnali ajánlatokkal, illetve igénnyel rendelkeznek.
10
Tanulmányút. Kétnapos tanulmányutat szervezünk, magyar részről 10 fővel. A program keretében a magyar delegáció felkeres néhány horvát oldalról bevont Projektgazda vállalkozást, majd részt vesz Verőcén az partnerek együttműködésben és vállalkozásfejlesztésben érdekelt egyéb szervek képviselőivel folytatott tanácskozáson.
126
CROST
+
+
+
+
+
+
Határon átnyúló hatás
Közös
Tükör ; Együttműködési
4.3.5
A projekt megvalósítása hozzájárul a partnerszervezetek és a határ két oldalán élő vállalkozások együttműködésének növeléséhez. A projekt tevékenységei hozzájárulnak és ösztönzik az információáramlást, partnerkeresést, elősegítik egy közös piac kialakulását. A magyar és horvát vállalkozások kooperációja hozzájárul az integrált gazdasági övezet létrehozásához, közös fejlesztési struktúrák kialakításához, másrészt a két különböző kultúrában szocializálódott egyének személyes és családi kapcsolatait is erősítheti.
Projektjavaslat: jegyében
Projektgazda
Méhészek
képzése
az
európai
integráció
Eszék-Baranya Megyei Méhész Szövetség Méhész Egyesület Bóly
Partnerek
Eszéki J.J. Strossmayer Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
Intézkedés
1.2 Közös humánerőforrás-fejlesztés
A projekt megvalósulásának helye
Eszék-Baranya megye
A projekt szükségességének indoklása
Magyarországban és Horvátországban a méhészetben alapvető problémák vannak. A kelet-ázsiai méz konkurenciája, a túl alacsony piaci árak miatt túl nagy mennyiségű méz van raktáron. A méz raktáron van, mert a méhészeknek nem kifizetődő a méz eladása hordóban (lédig áruként) az alacsony árak miatt, mely gátolja a további szaporítást (a termelés bővítését). Lehetséges megoldás, hogy a méz üvegedényekben kerül kereskedelmi forgalomba, vagy valamilyen más termék alkotóelemeként. Ehhez azonban mindenképpen szükséges a méhészek képzése, hogy új ismeretekkel felvértezve alakítsák ki jövőre vonatkozó döntéseiket. Az oktatás a megfelelő gazdasági szemlélet kialakításával egyidejűleg közvetlenül hozzájárul a környezet védelméhez, megteremti a stabil gyümölcs- és egyéb ipari növények termelésének feltételeit, mely összefüggésben van a mezőgazdasággal és az idegenforgalommal; hozzájárul a veszélyeztetett növény- és állatfajok, rovarok védelméhez.
A projekt céljai
Általános cél: A magyar és horvát határtérségben a méhészet versenyképességének növelése az ismeretek terjesztésén keresztül (új ismeretek szerzésével), mely szükséges a méhészek sikeres alkalmazkodásához, hogy közelebb kerüljenek a fejlett EU-országok méhészeinek ismereteihez és gyakorlatához.
CROST
127
Specifikus cél: Képzési program szervezése Eszék-Baranya megye méhészei számára a magyar tapasztalatok alapján a következő tématerületeken:
A földrajzi eredetvédelem bevezetésének lehetősége a mézelőállításban;
A mézből készült termékek nyilvántartásának módja;
A mézből készült termékek minőségi követelményeinek felállítása;
A méz- és lehetőségei;
A méhészek versenyképességének növelése;
A méhészek klaszterekbe szervezésének lehetőségei;
Korszerű informatikai használata;
A méhek védelmének elfogadható módszerei.
mézalapú
termékek
és
kereskedelmének
elektronikai
Az egyes tevékenységek ismertetése
eszközök
Felelős
A méhészképzés tematikájának kidolgozása. Az oktatáshoz szakmai anyagok összeállítása szükséges a következő témákban:
1
A földrajzi lehetősége
A földrajzi eredetvédelem bevezetésének módja, eljárása;
A termékek minőség-ellenőrzésének jelentősége;
A méz- és mézalapú termékek kereskedelmének lehetőségei; Projektgazda, hazai partner A méhészek versenyképességének növelése; vállalkozó A méhészek klaszterekbe szervezésének lehetőségei;
eredetvédelem
bevezetésének
Korszerű informatikai és elektronikai eszközök használata a méhészetben;
A méhek kártevőktől elfogadható módszerei.
való
megvédésének
A szakmai anyagok kidolgozása közbeszerzési eljárás eredményeként valósul meg. Az anyag 600 példányban sokszorosításra kerül, a képzés résztvevői kézhez kapják.
128
CROST
+
2
Közbeszerzési eljárás keretében az előadások kivitelezéséhez szükséges eszközök beszerzése: ITeszközök (laptop, projektor, vászon, internetcsatlakozás, digitális fényképezőgép), valamint Projektgazda méhészeti szemléltetőeszközök beszerzése (méhkas, vállalkozó anyaméh-megtermékenyítő, méznedvesség-mérő, az álca áthelyezésére szolgáló tű, viaszmelegítő, elektromos mézkipörgető stb.).
3
A felsorolt témákban a képzés kivitelezése. Minden tématerülettel kapcsolatban egy workshop (összesen 8) kerül megrendezésre. A műhelyeken Eszék-Baranyából 50 méhész vesz részt, a műhelyek második körén további 500 méhész egész Szlavóniából és Baranyából. Projektgazda A helyszínt béreljük, olyan helyszín kell, ahol a hazai partner technikai berendezések beállíthatók, kiállítást lehet szervezni, ahol munkamegbeszéléseket lehet tartani, vannak egyéb helyiségek, egészségügyi pont. Az elvégzett tanfolyamról minden méhész oklevelet kap.
4
Szakmai tanulmányutak szervezése közép-európai méhészgazdaságokba. A lehetséges célországok: Szlovákia, Csehország, Magyarország, Németország. A Projektgazda meglátogatandó gazdaságok szakmai szempontok partnerek alapján lesznek kiválasztva, a magyar partnerrel együtt. A tanulmányúton 100 fő vesz részt, 50 fős bérelt autóbuszokkal történik a szállítás.
Határon átnyúló hatás
Közös ; Tükör
Együttműködési
+
+
+
A baranyai és pélmonostori méhészeknek határon átnyúló együttműködési megállapodásuk van a bólyi méhészekkel, melyet Horvátország újraegyesítésekor kötöttek. Ezen baráti kapcsolatok eredményeképpen születetett ez a projekt a bólyi egyesület már megvalósított projektje alapján, mely az ő uniós felkészülésüket segítette. A projekt így a méhészszövetségek közti baráti kapcsolatokra épül, melyek így jobban elmélyülnek. A bólyi méhészegyesület már véghezvitt egy hasonló projektet „Honey Phare” címmel, a Phare HU97 program támogatásával. Így ez a projekt szolgál a horvát projekt tükörprojektéül.
CROST
129
4.3.6
Projektjavaslat: Tanulásrégiós együttműködési hálózat kiépítése
Projektgazda Partnerek
modell
és
Pécsi Tudományegyetem Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Eszéki J.J. Strossmayer Egyetem
Intézkedés
1.2 Közös humánerőforrás-fejlesztés
A projekt megvalósulásának helye
Pécs (Baranya megye)
A projekt szükségességének indoklása
kidolgozása
A munkaerőpiacon folyamatosan változnak a követelmények, mind a keresleti, mind pedig a kínálati oldalon. Hiányoznak az egységes és elérhető adatbázisok, a régiós, a munkaerőpiacot érintő fejlesztések. A projekttel egy olyan új, még Magyarországon is gyermekcipőben járó kezdeményezést akarunk meghonosítani, amely szorosan csatlakozik a regionális fejlesztéshez. Ez a tanulásrégiós együttműködés meghonosítása, az Európai Unió 2002/C 174/06. EU ajánlása alapján. Projektünk célja a régióban található munkaerő-állomány képességeinek és foglalkoztathatóságának növelése képzések útján, oktatási programok kifejlesztésével és megvalósításával. Különös figyelmet kap az üzleti szféra és a humán erőforrás-fejlesztési szervezetek összekapcsolása, a gazdaság igényeire szabott oktatási programok összeállítása. A tanulásrégió kialakításában rejlő lehetőségek és erősségek abban állnak, hogy komplex módon fogják fel az elhelyezkedés segítésének kérdését, ezáltal egy adott térség szereplőinek folyamatos összefogását kényszerítve ki. Általános cél:
A projekt céljai
a régió munkaerő-állománya készségeinek javítása;
a munkaerő-piaci intézmények együttműködése;
a munkaerőpiac nagyobb átláthatósága;
esélyegyenlőség a munkaerőpiacon;
élethosszig tartó tanulás támogatása.
Specifikus cél:
130
tevékenységhez kapcsolódóan kutatási projekt lefolytatása a regionális szereplők igényei szerint;
munkaerő-kínálati adatbázis létrehozása;
munkaerő-keresleti adatbázis létrehozása;
tanulásrégiós modell kialakítása adaptálásra;
CROST
a tanulásrégiós együttműködést támogató fórumok és workshopok rendezése;
képzések szervezése és bonyolítása tevékenységekkel kapcsolatban.
Az egyes tevékenységek ismertetése
a
fenti
Felelős
Kutatások a tanulásrégiós modell öt témájában. A kutatás első fázisa a tanulásrégiós modellnek az Európai Unió 2002/C 174/06. EU ajánlása szerinti struktúrája első öt témáját dolgozza fel:
1
2
Stratégiák kialakítása az egész életen át tartó tanulás regionális hálózatainak fejlesztésére;
Egész életen át tartó tanulás állampolgárság a régióban;
Egész életen át tartó tanulás és a gazdasági növekedés elősegítése a régióban;
Egész életen át befogadó régióért;
A multikulturális régió elősegítése az egész életen át tanulás révén.
tartó
és
az
aktív
Projektgazda
tanulás a szociálisan
Munkaerő-keresleti és munkaerő-kínálat adatbázis elkészítése. Az adatbázis egy komplex interaktív tartalom lesz, amely integráltan fogja tartalmazni a Hazai partner Baranya megyei munkaadók igényei szerinti témákat és lehetőségeket. Kutatások a tanulásrégiós modell öt témájában. A kutatás második fázisa a tanulásrégiós modellnek az Európai Unió 2002/C 174/06. EU ajánlása szerinti struktúrája második öt témáját dolgozza fel:
3
Információs és kommunikációs alkalmazása a tanulásrégióban;
Egész életen át tartó tanulás forrásainak kialakítása Projektgazda a régióban;
Támogató szolgáltatások biztosítása az egész életen át tartó tanulásért;
A teljesítmény (hatékonyság, képzési minőség) mérése a tanulásrégióban;
A tanulásrégió nemzetközi/európai dimenziójának elősegítése.
CROST
technológiák
131
4
Tananyagfejlesztés. A kutatási eredményeket is beépítendő, olyan képzések tananyagának kidolgozása Projektgazda + a cél, amely a tanulásrégió megvalósításában határon túli partner résztvevőket segíti a minél hatékonyabb interpretáció érdekében.
5
Tananyagok kiadása. fordítása és kiadása.
6
A képzések lebonyolítása. Az előző fázisban kidolgozott Projektgazda tananyagok alapján öt képzés lefolytatása szerepel a partnerek projektben, a tanulásrégiós együttműködéshez igazítva.
Határon átnyúló hatás
Közös
Tükör ; Együttműködési
4.3.7
Az
elkészített
tananyagok
Projektgazda +
Közvetett hatás, hogy a képzési kereslet és kínálat felmérések során a közös adottságok és lehetőségek kihasználása, mint közös szolgáltatás, megjelenik. Ezért a projekt ezen eredményei hozzájárulnak a munkaerő-piaci intézmények és a vállalkozási szektor közötti határon átnyúló együttműködés kialakításához. A projekt olyan közösen kialakított képzéssel kapcsolatos szolgáltatási struktúrákat ölel fel, amelyekre a határ mindkét oldalán bizonyítottan igény van. Az adatbázisok létrehozásával a jövőben jobban közelítenek a munkaadói igényekhez a munkavállalók szakképzettség iránti ambíciói.
Projektjavaslat: Városok és változások
Projektgazda
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Ifjúságért Egyesület Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Társaság
Partnerek
Misina Természet- és Állatvédő Egyesület Eszék Város Önkormányzata Eszék-Baranya Megye Önkormányzata
Intézkedés
1.2 Közös humánerőforrás-fejlesztés
A projekt megvalósulásának helye
Pécs (Baranya megye)
A projekt szükségességének indoklása
132
Eszék (Eszék-Baranya megye) Az elmúlt években Magyarországon és Horvátországban végbement társadalmi, gazdasági változások jelentős mértékben hozzájárultak egyes társadalmi csoportok leszakadásához, a tartósan szegénységben élők számának növekedéséhez. Megszűntek, átalakultak a gazdaság korábban meghatározó és jelentős munkaerőt foglalkoztató vállalatai, százezrek váltak munkanélkülivé. A projekt célterületein jelentkező szociális problémák (munkanélküliség, szegénység, térségek leépülése, települések szociális és fizikai leépülése) elleni közös fellépés nélkülözhetetlensége
CROST
indokolja a támogatást. Az egymástól 100 km-re fekvő Eszék és Pécs városa a DélDunántúli Régió és a kelet-horvátországi területeket magában foglaló térség meghatározó városai; gazdasági, közigazgatási és kulturális központok. A határtérség nagyvárosa nem csupán a gazdasági, az infrastrukturális fejlesztések összehangolásában, közös környezetvédelmi turisztikai vagy kulturális programok kialakításában érdekelt, hanem a szociális fejlesztések Eszékkel való összehangolásában és közös programok kialakításában is. A „Városok és Változások” projekt együttműködés Eszék és Pécs városa között a városi szociális szolgáltatások fejlesztésében és a peremhelyzetben lévő lakossági csoportok társadalmi integrációjának elősegítésében. A projekt céljait a két városban élő, a társadalmi kirekesztődés által leginkább érintett lakossági csoportok támogatását szolgáló helyi (városi) önkormányzati, intézményi és civil kapacitások erősítése közös programok kidolgozásával, a már megszerzett tapasztalatok átadásával, a határon átnyúló segítőhálózat kialakításával kívánja elérni. Általános cél: A két városban élő, a társadalmi kirekesztődés által leginkább érintett lakossági csoportok támogatását szolgáló helyi (városi, megyei) önkormányzati, intézményi és civil kapacitások erősítése, közös programok kidolgozásával, a már megszerzett tapasztalatok, know-how átadásával, a határon átnyúló együttműködési hálózat kialakításával és fejlesztésével.
A projekt céljai
Specifikus cél: A szociális problémák kezelésével foglalkozó hatóságok, intézmények és civil szervezetek közötti együttműködés kialakítása és fejlesztése; A szociális területeken történő tervezőmunkához és döntések előkészítéséhez alapvetően szükséges adatbázisok kialakítása; Közös tapasztalat megszerzése a program keretében megvalósuló projektek révén; Helyi (városokon belüli) és a városok közötti (határon átnyúló) partnerség-építés és tematikus szakmai hálózatok kiépítése; Kapcsolódás más a két város együttműködését szolgáló programokhoz.
CROST
133
Az egyes tevékenységek ismertetése
1
Felelős
Projektmenedzsment. Célja, hogy biztosítsa a projekt működését, szervezze, irányítsa és ellenőrizze a projektfeladatoknak az ütemtervben meghatározottak Projektgazda szerinti végrehajtását, ellássa a koordinációval és a PR tevékenységgel kapcsolatos feladatokat Partnerség-építés. Célja a szociális területén történő partnerség-építés a két városban működő hatóságok, szociális intézmények és civil szervezetek között. A városokban élő, a szociális kirekesztődés által leginkább érintett lakossági csoportok számára közös programok kidolgozása, a helyi (innovatív) kapacitások fejlesztése. Három workshop szervezése:
2
134
Projektgazda Jogi, törvényi háttér összevetése, a pécsi partnerek ellátórendszer bemutatása, a pécsi partnerség bemutatása;
Az eszéki ellátórendszer és gyakorlat helyben történő tanulmányozása;
Jó gyakorlatok adaptálása, javaslatok, programok kidolgozása a hiányzó, jelentkező szükségletek alapján nyújtandó szolgáltatások bevezetésére.
CROST
+
Kutatási, képzési, módszertani komponens. A komponens célja, a szociálpolitikai tervezőmunkához alapvetően fontos adatbázis létrehozása, az erre épülő, a városon belüli társadalmi folyamatokat térben is megjelenítő szociális térkép elkészítése, határon átnyúló együttműködés a szociális szakemberképzésben és továbbképzésben, a két város szociális fejlesztéseit és a szociális munkát érintő szakmai-módszertani anyagok elkészítése.
3
4
Módszertani megalapozás, megjelentetése;
módszertani
Pécs városában szociális térkép elkészítése 600 háztartás felmérésével, azok elemzése, szakmai ajánlások elkészítése az önkormányzati döntéshozók számára;
Adatbázis létrehozása mindkét érintett város humán Projektgazda közszolgáltatásairól, modellértékű szolgáltatásszervezési koncepció kidolgozása;
Két alkalommal partnerség-építő szervezése (Pécs, Eszék);
Két alkalommal partnerség-építő workshop szervezése (Pécs, Eszék) egyetemi képzés együttműködési lehetőségeinek feltérképezésére;
Mindkét városban a gyakorlatban dolgozó szociális szakemberek, döntéshozók, civil szervezetek, stb. továbbképzése céljából ún. antidiszkriminációs tréning megszervezése. A képzésről és annak tapasztalatairól módszertani füzet megjelentetése. Ütemezés: városonként összesen 9 alkalommal;
Szociális tervezés megszervezése.
témakörben
két
füzet
workshop
workshop
Projektfejlesztés. Pécs egyik szociális krízisterületén, Projektgazda István-aknán, egy komplex helyi szociális hazai partnerek városrehabilitációs projekt közös előkészítése.
Határon átnyúló hatás
Közös
Tükör ; Együttműködési
+
A projektben szereplő külföldi partnerek szociális ellátórendszerei hasonló problémákkal küzdenek, mint a magyar partner. A szociális partnerség építés következtében egy hosszú távú együttműködés kerül kialakításra, melynek keretében a horvát partnerek egyrészt betekintést nyernek különböző európai uniós programokba, és a nemzetközi együttműködések tapasztalatait felhasználva saját problémáik megoldásakor is bízhatnak a magyar szakértők projekt eredményeképpen képződő hozzáadott értékében.
CROST
135
4.4 4.4.1
Elérhetőség javítása A dél-dunántúli határtérség átjárhatóságának vizsgálata
A horvát és magyar kapcsolatok határon átívelő intenzitását nagyban meghatározza a közös határszakasz átjárhatósága. Ebből a szempontból a mindösszesen 347,7 km hosszúságú horvát-magyar határszakaszon található határátkelőhelyek gyakorisága, valamint az azokat az érintett államok belső vérkeringésébe bekapcsoló közlekedési úthálózat fejlettsége meghatározó jelentőségű. A régió két megyéje, Baranya és Somogy, együttesen mintegy 310 km hosszan határos Horvátországgal, ebből 93 km, vagyis a határ 30%-a a Dráva medrében húzódik, 150 km-en, (az összhatár 48%-án) pedig a folyó mentén vezet. Összességében tehát a régió horvátországi határa 80%-ában nehezen átjárható. A határ dél-dunántúli szakaszán öt műút vezet át (Barcs, Berzence, Drávaszabolcs, Udvar és Beremend mellett) és két vasútvonal (Gyékényes, Magyarbóly). Emellett 15 olyan út van, amely átvezet a határon, de forgalom nem bonyolódik rajtuk. (A határátkelők elhelyezkedését szemlélteti a 12. térkép.) Ennek eredményeképp a Dél-Dunántúl az államhatár átjárhatósága terén – magyar szempontból – a legkedvezőtlenebb helyzetben van, miután az átjárók egymástól átlagosan 62 km-re működnek. Mindez kiegészül azzal a szintén nem kedvező ténnyel, hogy ezen határmetszéspontok magyar és horvát oldali közúthálózatba történő beágyazottsága nem a legkedvezőbb. A határátkelőhelyekhez vezető, jellemzően állami kezelésű főutak mindkét országban távol esnek a jelentős kapacitású forgalmat gyorsan lebonyolítani képes gyorsforgalmi úthálózat elemeitől.
136
CROST
12. térkép: Átkelők a horvát-magyar határszakaszon42
A CROST projekt által lefedett terület határt átlépő személy- és járműforgalmi adatai alapján elmondható, 2000-től jelentős visszaesés jellemzi az itt található határátkelőket (11. táblázat). A visszaesés annak is betudható, hogy a délszláv konfliktus ideje alatt mind a magán, mind az üzleti célból utazók inkább más határszakaszt választottak uticéljuk eléréséhez, és ez az útvonalválasztás tartósan rögzülni látszik. Ugyanezt egyébként a térségben található közúthálózat fejletlensége is előidézi, valamint az, hogy a határtérség e részében nincsenek gazdasági értelemben meghatározó jellegű települések – ez alól Pécs és Eszék képeznek kivételt. Ezáltal elmondható, hogy a közúti, vasúti és vízi határátkelők kapacitásai – kihasználatlanságuk miatt is – elégségesek a rajtuk keresztül lebonyolódó forgalom kezelésére.
42 Forrás: Pálmai Zsolt: A horvát-magyar államhatár főbb sajátosságai a schengeni határbiztonsági kritériumok függvényében. Diplomamunka, PTE ÁJK ETK, 2005
CROST
137
Határátkelő Letenye*
Személyforgalom (2000) Vasúti
Közúti
Személyforgalom (2005)
Folyami Összesen
0 3 073 506
0 3 073 506
Vasúti
Közúti
Folyami
0 2 240 993
Összesen
0 2 240 993
Murakeresztúr*
140 203
0
0
140 203
99 958
0
0
99 958
Gyékényes
304 257
0
0
304 257 116 059
0
0
116 059
0
532 189
0
532 189
Barcs Magyarbóly
0 1 507 014
0 1 507 014
12 684
0
0
12 684
22 877
0
0
22 877
Udvar
0
917 784
0
917 784
0
562 923
0
562 923
Mohács
0
0
4 576
4 576
0
0
85 374
85 374
Drávaszabolcs
0 2 157 116
0 2 157 116
0
378 339
0
378 339
Berzence
0
896 540
0
896 540
0
157 411
0
157 411
Beremend
0
391 944
0
391 944
0
136 693
0
136 693
0
0
84
84
Drávaszabolcs Összesen
457 144 8 943 904
4 576 9 405 624 238 894 4 008 548
85 458 4 332 900
* A Dél-dunántúli régión kívüli átkelő
11. táblázat: A horvát-magyar határszakasz átkelőinek személyforgalmi adatai (2005, 2005)43
Közforgalmú távolsági buszközlekedés egyedül Barcs és Verőce között létezik: a napi négy járatpár 45 perc alatt teszi meg a 20 km-es utat. A régió többi településeiről nincs menetrend szerinti autóbuszjárat Horvátország irányába, beleértve Pécs városát is. Helyi jelentőségű, határmenti vasúti forgalom a Kapronca–Gyékényes, valamint a Pécs és Pélmonostor–Eszék közötti szakaszon zajlik. A régió két legnagyobb városát, Pécset és Eszéket napi három járatpár köti össze. A 80 km-es utat a leggyorsabb járat is 2 óra 10 perc alatt teszi meg. Nem meglepő, hogy ilyen szolgáltatási színvonal mellett a járatok kihasználtsága gyenge. A két város kapcsolatainak fejlesztését, gazdasági-kulturális együttműködését megnehezíti egy ilyen rossz minőségű közlekedési összeköttetés. Régen több vasútvonal elégítette ki a Dráva két partján élők közlekedési szükségleteit, de a második világháborút követően felszedték mind a Barcs– Verőce, mind a Sellye–Szlatina és Harkány–Alsómiholjác vonalakat. Sellye– Szlatina viszonylatban a vasúti átkelő megszűnését a mai napig nem váltotta ki közúti határátkelő, ezért az Ormánság a Dráva-mentén az egyik legelzártabb tájegységgé vált. Végeredményképpen a régió két szélén maradt fent egy nyugati jelentősebb, illetve egy keleti jelentéktelen forgalmú 43
Forrás: Pécsi Határőr Igazgatóság
138
CROST
vasúti vonal, a határszakasz legnagyobb részén azonban megszűnt mindennemű vasúti közlekedés. Az alább részletes bemutatásra kerülő három projekt éppen a fent vázolt – alapvetően kistérségi, megyei szinten jelentkező – problémákra próbál választ adni. A Légrád-Őrtilos kishatár-átkelő című projekt az államhatár ideiglenes megnyitását szolgáló vízi határmetszéspontok infrastrukturális fejlesztését, A Sellye-Szópia közötti új főút és új Dráva-híd engedélyezési terve címet viselő projekt a közúti határmetszéspont kialakítását szolgáló tervezésen túl elsősorban a magyar főrangú közúthálózathoz történő csatlakozást teszi lehetővé. Az 5708. számú összekötő út korszerűsítése Beremend és az országhatár között című projekt pedig, az EU-konform útépítési szabványoknak megfelelően, Beremend közigazgatási területén belül a határátkelőhöz vezető közút fizikai korszerűsítését valósítja meg. 4.4.2
Projektjavaslat: Légrád-Őrtilos kishatár-átkelő
Projektgazda
Légrád Járás Önkormányzata Kapronca-Kőrös Megyei Önkormányzat
Partnerek
Csurgói Többcélú Kistérségi Társulás Őrtilos Község Önkormányzata
Intézkedés
2.3 Elérhetőség
A projekt megvalósulásának helye
Légrád Járás (Kapronca-Kőrös megye) Őrtilos (Somogy megye) Statisztikai adatok alapján a projekt célterületén igen erős a népességcsökkenés és a munkanélküliség. Ez a határ menti térségek hidegháború alatt betöltött kedvezőtlen helyzetének következménye is, amikor is teljesen kizárt volt bármilyen határon átnyúló közlekedési és gazdasági kapcsolat. Cél a Légrád és Őrtilos közt meglévő ideiglenes kishatár-átkelő intenzívebb használata.
A projekt szükségességének indoklása
1994-től évente kétszer mód van Légrád és Őrtilos közt ideiglenes határnyitásra (Szent Anna napja – július utolsó vasárnapja, Szent Mihály napja – szeptember utolsó vagy október első vasárnapja). A Mura és a Dráva torkolata a látogatóknak természeti élményt nyújt, így minden évben nő a látogatók száma, jelenleg kb. 2000 fő. Az átkelőt nem csak a két település lakói használják, hanem szélesebb közönség. A határnyitás vonzóbbá tétele érdekében az eseményhez a Dráva mindkét oldalán rendezvények kapcsolódnak. Az átkelést jelenleg egy Barcson állomásozó bérelt hajóval bonyolítjuk. A megfelelőbb körülmények kialakításához szükség van bekötő utak és egy kisebb kikötő kiépítésére, mely lehetővé tenné a gyakoribb határnyitást. Ez utóbbi CROST
139
lehetőség élénkítené a gazdasági együttműködést is a térségben.
és
kulturális
A folyó magyar oldali partján, a Pécs–Barcs–Murakeresztúr– Nagykanizsa vonalon található az őrtilosi vasútállomás. Ezen vonal segítségével a térség elérhető Pécsről, átszállással Bécsből, Zágrábból és Budapestről is. Ez a vasúti összeköttetés is csökkenti a térség elzártságát. A határátkelési lehetőség fejlesztése fontos a lakosság személyes kapcsolatainak ápolása szempontjából is, mivel szoros családi kapcsolatok vannak a két oldalon élők között. Hosszútávon tervben van egy folyami hajó megvásárlása az átkelés bonyolítására, valamint gyaloghíd létesítése, de ebben az esetben engedély is szükséges a jelenleginél gyakoribb határnyitásra (pl. heti egy alkalommal). Általános cél: A szóban forgó határ menti térség elzártságának oldása, a népességcsökkenés mérséklése. A projekt céljai
Specifikus cél: A jelenlegi határátkelő intenzívebb használatához a feltételek megteremtése az összekötő infrastruktúra kiépítésével.
Az egyes tevékenységek ismertetése
Felelős
Bekötő utak kiépítése. 1
A kivitelezési munkák elvégzésére közbeszerzési eljárás lefolytatása; Projektgazda A bekötő utak megépítése.
Output: a horvát oldalon 700 m műút. Kikötő kiépítése. 2
A kivitelezési munkák elvégzésére közbeszerzési eljárás lefolytatása; Projektgazda Kikötő kiépítése a folyó mindkét oldalán.
Output: a horvát oldalon kiépített kikötő.
3
Határmenti rendezvények lebonyolítása a határnyitások alkalmával. A rendezvényre meghívót kapnak minkét Projektgazda ország képviselői, a szomszédos járások, városok, partnerek kistérségek és megyék vezetői. A rendezvények költségeit mindkét fél maga finanszírozza.
Határon átnyúló hatás ; Közös
Tükör
Együttműködési
140
+
A projekt célja a Légrád-Őrtilos ideiglenes kishatár-átkelő intenzívebb hasznosítása, a tevékenységek a határ mindkét oldalát érintik.
CROST
4.4.3
Projektjavaslat: A Sellye-Szópia közötti új főút és új Dráva-híd engedélyezési terve
Projektgazda
Magyar Közút Kht. Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás
Partnerek
Szigetvári Többcélú Kistérségi Társulás Szópia Járás Önkormányzata Verőce-Drávamente Megye Önkormányzata
Intézkedés
2.3 Elérhetőség
A projekt megvalósulásának helye
Sellyei kistérség (Baranya megye)
A projekt szükségességének indoklása
A projekt céljai
Szópia járás (Verőce-Drávamente megye) A Sellyei és a Szigetvári kistérség Magyarország egyik gazdaságilag, társadalmilag legelmaradottabb területe, melynek leépülése évtizedek óta folyamatos. Mindkét kistérség kormányhatározati besorolás szerint az ország 52 leghátrányosabb kistérsége között szerepel. A leépülési folyamat visszafordításának egyik legfontosabb eleme az infrastruktúra, ezen belül is elsősorban a mezőgazdaság szerkezeti átalakulását szolgáló közúthálózat fejlesztése. Ennek fő eleme a térséget feltáró új főútvonal kiépítése, új Dráva-híd megépítésével egy új határátkelőhely létesítése, az új piacok létrehozásának érdekében. Az új út nyomvonalának tanulmányterve rendelkezésre áll, a határátkelőhely nevesítése a 337/2004. (XII. 18.) számú Korm. rendeletben Révfalunál megtörtént, mint olyan határátkelési pont, ahol az államhatár ideiglenes megnyitására lehetőség van. A határmetszéspont horvát oldalról a horvát Hivatalos Közlöny 1996. november 20-i számában került nevesítésre, Szópia (Sopje) megjelölésével. Jelenleg a térségnek főúti kapcsolata nincs, megközelítése körülményes. Általános cél: A határ két oldalán lévő területek között évtizedekkel ezelőtt meglévő szoros gazdasági, kulturális, társadalmi kapcsolatok jelentősen lecsökkentek, illetve megszűntek. A cél ezen kapcsolatok újjáélesztése, felújítása, a területek jobb feltárása, a jobb elérhetőség biztosítása. Barcs és Drávaszabolcs között új állandó határátkelőhely létesítésével a Dráva két oldalán lévő területek közötti mobilitás növelése. Specifikus cél:
A sellyei és szigetvári kistérség eddig csak alsóbbrendű utakkal feltárt területeinek főútvonali szintű feltárása. Ez a 67. sz. főút Szigetvár-országhatár közti szakaszának megépítéséhez szükséges engedélyezési tervek elkészítésével, illetve a szükséges hozzájárulások
CROST
141
beszerzésével valósítható meg.
Új Dráva-híd létesítésével a közúti közlekedés számára alkalmas horvát-magyar határátkelőhely létrehozása. A Dráva-híd engedélyezési terve véglegesen rögzíti a határátkelőhely kialakítását, megteremtve ezzel a lehetőséget mindkét oldalon a további fejlesztések megindításához.
Az egyes tevékenységek ismertetése
1
Felelős
Tervezési diszpozíció kialakítása. A pályázó, a magyar és a horvát partnerek, valamint a kiválasztott szakértők bevonásával, a nemzeti szabványok, előírások Projektgazda figyelembe vételével meghatározásra kerülnek azok a paraméterek, melyek biztosítják a határ két oldalán az azonos műszaki jellemzőkkel történő kiépítést. Engedélyezési tervek elkészítése.
Útépítési engedélyezési terv. Közbeszerzési eljárás kiírása, lebonyolítása az engedélyezési terv elkészítésére. A terv feladata a kiválasztott nyomvonal engedélyezési szintű kidolgozása, különös tekintettel a környezetvédelmi szempontokra. Közbenső egyeztetések elvégzése, ezek tervbe való beépítése. A tevékenység outputja: sikeres közbeszerzési eljárás, egy tendernyertes vállalkozó és egy elkészült útépítési engedélyezési terv.
Geotechnikai szakvélemény. Közbeszerzési eljárás kiírása, lebonyolítása, a szakvélemény elkészítése. A szakvélemény feladata az útépítésen kívül a Projektgazda műtárgyak tervezéséhez szükséges adatok szolgáltatása, anyagnyerő helyek, anyaglerakó helyek vizsgálata.
Szakági tervek. Tervezési szerződés megkötése, a szakági tervek elkészítése. A szakági tervek tartalmazzák az összes érintett közmű kiváltásának, áthelyezésének, építésének, létesítésének engedélyezési szintű terveit, vízrendezési terveket.
Műtárgy-tervek. Közbeszerzési eljárás kiírása, lebonyolítása, a műtárgytervek engedélyezési szintű elkészítése. A műtárgytervek az érintett vízügyi hatóságok előírásait alapul véve készítendőek.
2
142
CROST
3
4
Hídépítési terv. Közbeszerzési eljárás kiírása, lebonyolítása, 1 db Dráva-híd engedélyezési terve. Az engedélyezési terv célja gazdaságilag, műszakilag, Projektgazda esztétikailag magas színvonalon az új híd engedélyezéséhez szükséges terv megvalósítása, mindkét fél elvárásainak megfelelően. Engedélyezési dokumentáció összeállítása. Tervek egységes összeállítása, közműkezelői nyilatkozatok beszerzése, hatósági egyeztetési jegyzőkönyvek dokumentálása, önkormányzatok, civil szervezetek Projektgazda hozzájáruló nyilatkozatának megszerzése. Output:
1 db komplett engedélyezési dokumentáció,
1 db rövidített tájékoztató anyag.
Határon átnyúló hatás
Közös
Tükör ; Együttműködési
4.4.4
A tervezett főút és határátkelőhely létesítése egyezik a két ország közös szándékával a határátkelési pontok számának növelésével, a határ menti területek fejlesztésével. A közúthálózat főúti elemének megépítése illeszkedik a magyar és horvát fél közúthálózat-fejlesztési elképzeléseihez. A projekt megvalósítása lehetővé teszi mindkét oldalon a csatlakozó közúthálózat fejlesztését is. Elősegíti új, közös vállalatok kialakulását, együttes megjelenését külföldi piacokon. Lehetővé válik a bekapacsolódás a nemzetközi teher- és személyforgalomba. Jelentősen elősegíti az egységes úthálózat hosszú távú megalapozását.
Projektjavaslat: Az 5708. számú összekötő út korszerűsítése Beremend és az országhatár között
Projektgazda Partnerek
Magyar Közút Kht. Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság Baranyaszentistván Járás Önkormányzata
Intézkedés
2.3 Elérhetőség
A projekt megvalósulásának helye
Beremend község (Baranya megye)
A projekt szükségességének indoklása
A projekt a 64/2004. (IV. 15.) sz. Korm. rendelet értelmében területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségben valósul meg (a siklósi kistérségben, amely társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott kistérség). Az elmaradottság egyik legfőbb oka a területi bezártság, a nem megfelelő közlekedési kapcsolatok hiánya. A határ két oldalán lévő területek, Beremend, Baranyaszentistván és Belišće között régebben hosszú időn
CROST
143
keresztül kialakult szoros gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolat volt, mely a délszláv válság idején a határátkelőhely bezárásával átmenetileg majdnem teljesen megszűnt. A határ újbóli megnyitásával ez a kapcsolatot rövid időn belül dinamikus fejlődésnek indult. Az átkelőhely megnyitásával azonban a közúti kapcsolat szükséges fejlesztése nem történt meg. Általános cél: A határ két oldalán lévő területek gazdasági fejlődésének fellendülése, közös területfejlesztési elképzelések megvalósítása A projekt céljai
Specifikus cél:
Az útburkolat alkalmassá tétele a közösségi személyszállítás számára burkolatszélesítéssel.
Teherbírás növelés az áruszállítás beindítására.
Az egyes tevékenységek ismertetése 1
2
Felelős
Projektmenedzsment. Ezen komponens keretében kerülnek kivitelezésre a projekt lebonyolításához Projektgazda szükséges általános menedzsmentfeladatok. Kiviteli terv elkészítése. A kiviteli terv feladata a jelenlegi útburkolat kiszélesítése, megerősítése, a vízelvezetés megoldása megfelelő műszaki színvonalon. Projektgazda
Közbeszerzési eljárás lebonyolítása;
Kiviteli terv elkészítése - mérnöki feladatok ellátása.
Útkorszerűsítés elkészítése.
Az útkorszerűsítés lebonyolítása;
Burkolat- és koronaszélesítés, vízelvezető rendszer felújítása: munkaterület átadás, földműépítés, pályaszerkezet építés, padkaépítés, vízelvezetés Projektgazda megoldása árokrendezéssel, a meglévő műtárgy meghosszabbítása;
Burkolaterősítés két rétegben: meglévő felület előkészítése, kötőréteg-építés, kopóréteg-építés, burkolatjelek festése, forgalomtechnikai eszközök kihelyezése, sikeres műszaki átadás.
3
144
közbeszerzési
CROST
eljárásának
Határon átnyúló hatás
Közös
Tükör ; Együttműködési
A projekt megvalósításával a határátkelőhely jelentőségében lényeges változás következik be. A gazdaság fejlesztésében érdemi javulás történik, mivel csökken az (addig csak jelentős kerülővel – Drávaszabolcson keresztül – megvalósítható) áruszállítási útvonal hossza, nő a hatékonyság, csökken a szállítási költség. A közösségi kapcsolatok intenzívebb fejlődése válik lehetővé. Az erőforrások hatékonyabb kétoldalú felhasználását teszi lehetővé a mobilitás növekedése.
CROST
145
146
CROST
5 A projekt megvalósításának tanulságai A projekt megvalósítása az Ügynökség számára számos tanulsággal szolgált. Ezek egy részét érdemes figyelembe venni későbbi hasonló projektek tervezésekor, más részük hasznos adalékként szolgálhat a határmenti programszintű tervezéshez is.
5.1
Tanulságok a projekt lebonyolítására vonatkozóan
Az alábbiakban felvázolt következtetések mindenek előtt az Ügynökség és partnereik, valamint a későbbiekben hasonló tevékenységet kivitelezni kívánó projektfejlesztők és megvalósítók számára szolgálhatnak hasznos adalékul. A munkacsoportok kialakításakor a területi elvet követtük. Ezt sugallta a pályázat is, de ez tűnt a legcélszerűbbnek abból a szempontból is, hogy a találkozók így lehetőséget adtak a határ két oldalán élő, területileg közvetlenül érintkező szereplőknek egymás megismerésére. Hátrányaként fogható fel, hogy az adott ágazati kérdések tisztázásához minden alkalommal szükség volt a területileg illetékes közigazgatási és dekoncentrált szervek meghívására (közútkezelők, munkaügyi központok, megyék, Nemzeti Park stb.). Számukra a találkozók hasonló koreográfiája, a többször végighallgatott elméleti előadások csökkentették a hozzáadott értéket. Sok esetben a komplex határ menti kérdések (jó példa erre az egész Dráva mentét érintő témák) túlléptek az egyes munkacsoportok területi „hatókörén”. Ugyanakkor a munkacsoportok összevonása kezelhetetlen számú résztvevőt és projektjavaslatot eredményezett volna, így a területi elv alkalmazásának célszerűsége utólag igazolható. Nehezítette a munkát, hogy horvát oldalról a résztvevők köre kezdetben kizárólag a megyei és helyi (općina) önkormányzatok tisztségviselőiből állt, a helyi szint esetében nemegyszer maga a helyi elöljáró vett részt a műhelyeken. Ez egyfelől biztosította a felmerült javaslatok politikai támogatottságát, másfelől – operatív munkát végző munkatársak hiányában – megnehezítette a projektjavaslatok kidolgozását. A tapasztalatok viszont azt mutatták, hogy ezekben az esetekben vagy a megye nyújtott szakmai támogatást a kidolgozáshoz, vagy a helyi szinten meglévő háttérintézmények (turisztikai közösségek, vállalkozói központok) kapcsolódtak be, akiknek az effajta operatív munka hasznos tapasztalatszerzésnek bizonyult. Az érintett, de az első napon jelen nem lévő háttérintézmények, dekoncentrált szervek képviselői meghívót kaptak a második napra, így a projektek részletes tárgyalása már könnyebbé vált.
CROST
147
Ebből kifolyólag olyan vertikális és horizontális határon átnyúló partnerségek alakultak ki, melyekre a későbbiekben is lehet támaszkodni. Az egyes munkacsoportok aktivitása és teljesítménye igen eltérő képet mutatott. Ahogy azt az Ügynökség korábbi, hasonló tevékenységei megvalósítása során már tapasztalta, minél elmaradottabb, a központtól távolabb eső térségben zajlik a munkacsoport, annál nagyobb hozzáadott értéket képvisel a célcsoport számára, rendszerint annál aktívabb a részvétel is. Ez egyértelműen megfigyelhető volt a CROST esetében is. A határtérség mindkét oldalon az átlagosnál elmaradottabb területként jellemezhető. Előfordul azonban, hogy az egyes munkacsoportokban találkozó térségek között fejlettségi különbség van, ez rányomja a bélyegét a projektjavaslatok minőségére és mennyiségére. Ez volt a helyzet Csurgó és Kapronca (1. munkacsoport) esetében, ahol a horvát fél aktivitása jóval a magyar oldalt meghaladó volt, illetve a mohácsi (5.) és a Pécs-eszéki (6.) munkacsoport esetében, ahol a magyar oldal volt az aktívabb, sőt, utóbbi esetben horvát oldalról induló konkrét javaslat nem is érkezett. A többi munkacsoport nagyjából kiegyenlített volt, de ezek esetében is valamivel több volt a magyar oldalról érkező projektötlet. A műhelyek megvalósítása során bebizonyosodott, hogy a második napokon nem lehet négy projektnél többet részletesen tárgyalni. A fordítás időt igényel, lassítja a kommunikációt, helyenként információveszteséget okoz, amit folyamatosan korrigálni kell. Mivel – ahogy már említettük – a műhelyek afféle csúcstalálkozóként is funkcionáltak, sok esetben a párbeszéd eltávolodott a szigorú értelemben vett szakmai kérdésektől. Ezt a moderátornak folyamatosan figyelnie kell, törekednie kell arra, hogy visszaterelje a vitát az eredeti mederbe. Azonban az ilyen vitákat nem szabad teljesen haszontalan időkidobásnak tekinteni. A diszkusszió gyakran újabb projektjavaslatokat szül, a felek megismerkednek a partnerek álláspontjaival szélesebb kontextusban, új ismeretekre tehetnek szert a felek egymásról, ami hosszútávon mindenképpen hasznos. Ezért érdemes ezt a napirend kialakításakor bekalkulálni, inkább kevesebb projektet kijelölni vitára, hogy maradjon némi idő a párbeszédre és tapasztalatcserére is. Az egyes munkacsoportok megrendezésének időzítését többek között a kényszer alakította. A 2005. október végén, illetve novemberében rendezett találkozók elég későn voltak ahhoz, hogy ismertté váljon a szomszédsági program második köre kiírásának körülbelül várható időpontja, de elég korán ahhoz, hogy a projektgazdák a felmerült és kidolgozott javaslatokat pályázattá alakítsák, illetve biztosítsák a saját erőt (pl. közgyűlési határozatok elfogadtatása). A résztvevők szemmel láthatólag ennek tudatában voltak, mégis viszonylag kevés olyan javaslatot tárgyaltunk, melyből aztán pályázat is született. (A 12. táblázatban jelölt projektek kerültek beadásra pályázat formájában.) A meghiúsulás oka az esetek többségében – főleg horvát oldalon – a 25%-os sajáterő-szükséglet volt, melynek biztosítása rendkívüli nehézségeket okozott. A másik jellemző
148
CROST
probléma a projektgazdák munkaerő-kapacitásának korlátozott volta, a nem megfelelő mennyiségű és minőségű projektfejlesztő munkaerő.
Munkacsoport
Cím
Hordozó szervezet(ek)
Típus
Beadva
Intézkedés
1.
Állati hulladékok kezelése
KaproncaKőrös megye
Horváttükör
Nem
2.1
KaproncaTermészeti értékek Kőrös megye, megőrzése a Dráva mentén DDNP
Közös
Nem
2.2
1. 1.
Légrád-Őrtilos kishatárátkelő
Légrád, Őrtilos
Közös
Nem
2.3
1.
Kőrös és Nagyatád szomszédsági programja
Nagyatád, Kőrös
Közös
Igen
1.3
1.
Innovációs és vállalkozási web-börze (Innova)
Szentgyörgy, SMVKK
Közös
Nem
1.1
2.
A horvát és magyar Drávamenti kerékpárutak összekapcsolása egységes turisztikai kínálattá
Pitomacsa
Horváttükör
Nem
1.3
2.
Határmenti katasztrófavédelmi és mentési együttműködés az Európai uniós felzárkózás jegyében
SMKVI
Magyar
Nem
2.1
2.
Határmenti vállalkozások kapcsolatainak továbbfejlesztése
SMVKK
Magyar
Igen
1.1
2.
Turisztikai adatbázis kialakítása a Dráva folyó közös horvát-magyar határ menti területén
DDNP
Magyar
Nem
1.3
3.
A Sellye-Szópia közötti új főút és új Dráva-híd engedélyezési terve
Magyar Közút
Magyar
Nem
2.3
3.
Kerékpárút létesítése Felsőszentmárton és Tótujfalu között a Dráva bal parti árvízvédelmi töltésen
DDKÖVIZIG
Magyar
Igen
1.3
CROST
149
3.
Kultúrturisztikai hálózat a Dráva két oldalán
Szlatina, Szigetvár
Közös
Nem
1.3
12. táblázat: Az első három munkacsoport által kidolgozott és beadott projektjavaslatok
Mivel decemberben a felhalmozódó utómunkálatok és az ünnepek miatt nem lehetett rendezvényt tartani, a találkozók második köre januárra maradt. A januári munkacsoportok részvételére rányomta bélyegét a közeli beadási határidő (2006. február 1.). A műhelyekre a projektek zömét a résztvevők eleve benyújtási szándékkal hozták, így érthetően sokkal magasabb arányt képviselnek a végül benyújtott projektek (13. táblázat). Problémát jelentett ugyanakkor, hogy az idő rövidsége miatt – és sokszor a projektgazdák érdektelensége, illetve egyébirányú, más beadandó projektekkel összefüggő elfoglaltsága miatt – az utógondozás nem volt megoldható a találkozók második napján (ez volt a tipikus helyzet a mohácsi és a Pécs-eszéki munkacsoport esetében). Így az utómunkálatokra sokszor kizárólag elektronikusan, gyakran csak a beadási határidő után kerülhetett sor. Ennek kiküszöbölésével több, már beadott pályázatban megjelenő logikai hiba elkerülhető lett volna.
Munkacsoport
Típus
Beadva
Intézkedés
4.
Az 5708. számú összekötő út korszerűsítése Magyar Közút Beremend és az országhatár között
Magyar
Igen
2.3
4.
„Drava Bike Tours”: Kerékpárút kijelölése az Alsómiholjác–Gát–Bistrinci– Belišće–Petárda útvonalon
Belišće
Horváttükör
Igen
1.3
4.
Levegőminőség-védelmi és monitoring-rendszer rendszer kiépítése Villány környékén
Villány
Magyar
Nem
2.1
4.
Borturizmus fejlesztése Baranyában határon innen és túl
Siklós
Magyar
Igen
1.3
150
Cím
Hordozó szervezet(ek)
CROST
5.
A víziturisztikai szolgáltatások fejlesztése határmenti együttműködésben
Mohács
Magyartükör
Igen
1.3
5.
Napenergia-hasznosítás mohácsi közintézmények energia-ellátásának biztosítására
Mohács
Magyar
Nem
2.1
5.
Méhészek képzése az európai integráció jegyében
Eszék-baranyai HorvátMéhész tükör Szövetség
Nem
1.2
6.
Tanulásrégiós modell kidolgozása és együttműködési hálózat kiépítése
PTE
Magyar
Igen
1.2
6.
Városok és változások
Pécs MJV
Magyar
Igen
1.2
6.
"Határon átnyúló" színházi darabok bemutatása
PHSZ, HNK Eszék
Közös
Igen
1.3
13. táblázat: A második három munkacsoport által kidolgozott és benyújtott projektek
Általános tapasztalat, hogy a projektgazdák és partnerek zöme eredetileg közös projektet szeretne kialakítani. Amikor azonban szembesülnek a kétoldali megvalósítás és aktiválás – és az ehhez szükséges – kétoldali adminisztráció követelményeivel, a projektek egy része egyoldalúvá: együttműködési illetve tükörprojektté redukálódik. Sem magyar, sem horvát támogatásból nem lehet finanszírozni tevékenységeket a határ másik oldalán; azonban, mivel nemzetközi együttműködési projektekről van szó, a tevékenységek zöméhez valamilyen szinten szükség van a másik oldali partner bevonására, aki – támogatás hiányában – tevékenységét gyakran saját forrásaiból kell, hogy fedezze. Összességében kijelenthetjük, hogy a projekt a lebonyolítás szempontjából sikeresnek nevezhető, „megvalósíthatónak” és – reményeink szerint – fenntarthatónak bizonyult. Nyilvánvalóvá vált, hogy az Ügynökség alkalmas a projektgeneráló tevékenységet országhatárt átlépve is sikerrel végezni. Véleményünk szerint a műhelymunka-találkozókon olyan partnerségek alakultak ki, melyek hosszútávon is meghatározóak lehetnek, javíthatják a Dél-Dunántúl forrásfelszívó képességét a határmenti térségben. A projekt vívmányainak továbbvitele mindenképpen szükséges, ugyanakkor a CROST egy későbbi, egyszerű „megismétlése” nem járható út. A műhelyeken elhangzó elméleti ismeretek egyre szélesebb körben terjednek a horvát CROST
151
oldalon is, egyre többen vesznek részt projektmenedzsment-tanfolyamokon. Az projektjavaslatok egyeztetése azonban mindenképpen szükséges a jövőbeli pályázati fordulókat megelőzően is, a források minél hatékonyabb felhasználása, az esetleges redundanciák elkerülése végett. Ehhez a jövőben is szükség van partnertalálkozók és fórumok szervezésére.
5.2
„Programszintű” következtetések: adalékok a jövőbeli határmenti programok kialakításához
Az INTERREG IIIA Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program forrásai a 2004-2006-os „csonka” költségvetési időszakban két pályázati forduló keretében kerültek kiosztásra. A két pályázati fordulóban meghirdetett, intézkedésekre lebontott keretet tartalmazza a 14. táblázat.
Intézkedés
I. pályázati forduló (2004-05) Magyar (HUF)
Horvát (EUR)
II. pályázati forduló (2005-06) Magyar (HUF)
1.1
212 925 900
154 346 500
1.2
257 285 550
176 747 278
1.3
416 980 050
2.1
646 540 800
2.2
129 308 100
107 469 943
2.3
399 679 800
330 311 008
Összesen
2 062 720 200
1 200 000
1 200 000
277 986 450 480 362 841
1 527 224 020
Horvát (EUR)
3 000 000
3 000 000
14. táblázat: A Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program két fordulójának intézkedésenkénti forrásallokációi a magyar és a horvát oldalon44
Az első pályázati fordulóban a keret mintegy 60%-a került kiírásra, azonban bizonyos intézkedésekben (2.2, 2.3) nem sikerült a teljes keretet leszerződni, így a maradványösszegeket újra meghirdették a második fordulóban. A másik két partnerországhoz képest a legjelentősebb allokációval rendelkező Magyarországhoz képest a horvát oldali keret igen szerénynek bizonyult. A Dél-Dunántúl nem határos Szlovéniával, így a régióban szinte kizárólag horvát partnerekkel kialakított projektek 44
Forrás: INTERREG IIIA Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program – Útmutató a pályázatok elkészítéséhez és benyújtásához. 2004, 2005.
152
CROST
jellemzőek. A horvát partner 1,2 illetve 3 millió eurós kerete az egész horvátmagyar és horvát-szlovén határszakasz projektjeire oszlik szét. A horvátszlovén határszakasz hosszabb is valamennyivel, ráadásul a sikeres projektfejlesztést elősegíti a közös múlt, az élénk emberi és szervezeti kapcsolatok, gyakorlatilag nincs nyelvi akadály. Mindemellett a szlovén határon található horvát határmenti megyék (különösen Isztria, PrimorjeGorski Kotar és Zágráb megye) nemcsak hogy nem tekinthetők hátrányos helyzetű térségnek, hanem egyenesen az ország legfejlettebb régiói. Ezen tényezők figyelembevételével a magyar-horvát határszakasz – különösen annak mindkét oldalon fejletlenebb dél-dunántúli része – eleve jókora hátránnyal indul a forrásokért folytatott harcban. Ahogy ezt már a megelőző alfejezetben is megállapítottuk, a projektpartnerek legszívesebben közös projektet alakítanának ki. Ettől eltántorítják őket egyrészt a már említett adminisztratív többletterhek, de ebbe az irányba hat a horvát oldali források szerény volta is. Az első pályázati kör projektjeinek kiválasztásakor gyakran előfordult, hogy a projektkiválasztó bizottság az eredetileg közösként indult, támogatott magyar-horvát projektet forráshiány miatt „féloldalasan” utasította el: át kellett alakítani őket egyoldalú magyar (együttműködési) projektté. A realitások talaján állva és a későbbi csalódások elkerülése végett igyekeztünk a projektgazdákat – hacsak a megvalósítani kívánt tevékenység ezt nem tette elkerülhetetlenné – a köztes megoldást jelentő tükörprojekt felé terelni, mely értékelés szempontjából még mindig előnyösebb, mint egy közösnek induló, de együttműködésivé váló javaslat. Ilyenkor azonban nem könnyű a megfelelő tükörprojekt megtalálása. A legnagyobb nehézséget a projektfejlesztés során egyértelműen a horvát oldalon fennálló igen magas sajáterő-hozzájárulási szint jelentette. Mind a Phare, mind az INTERREG szabályai alapján a támogatás aránya az elszámolható költségek 75%-a. Ezt viszont magyar oldalon kiegészítette 20% kormányzati hozzájárulás (Szlovéniában 25%, így a program gyakorlatilag saját hozzájárulás nélküli támogatási lehetőséget biztosított, igaz, hogy a saját hozzájárulás bevonásáért plusz pont járt az értékelésnél), ami Horvátországban teljesen hiányzott. Ennek biztosítása az esetek többségében áthidalhatatlan problémát jelentett az amúgy is súlyosan forráshiányos határmenti horvát önkormányzatok számára. Ez a körülmény igencsak rányomta a bélyegét az egész projektgenerálási folyamatra. Az egyes intézkedések „népszerűsége” között szemmel láthatóan nagy különbség volt, ezt tükrözi a 4. fejezet is. A térség versenyképes gazdaság híján elsősorban természeti és kulturális tőkéjére tud támaszkodni, amiből következik, hogy az idegenforgalom és a környezetvédelem voltak a legnépszerűbb intézkedések, nemcsak a műhelymunkák során, hanem a beérkezett pályázatok megoszlása alapján is. Ezt csak részben képezte le az intézkedések közti forrásmegoszlás, hangsúlyosabb súlyozás lett volna célszerűbb. Míg a két népszerű intézkedés esetében a szűkös források miatt
CROST
153
sok értékes projekt kieshet a rostán, addig a kevésbé népszerű intézkedések keretei gyakran gyenge minőségű redundáns projekteket finanszíroznak, megjelenik a helytelen „forráshoz illesztjük a projektet” elv. A program nem tette lehetővé profitorientált gazdasági társaságok pályázását (kft., rt.), még abban az esetben sem, ha azok közfunkciót látnak el. Így az 1.1 Közös gazdasági térség című intézkedés kizárólag a nonprofit elven működő vállalkozói szervezeteket tudta finanszírozni (kamarák, vállalkozói központok), illetve a szociális foglalkoztatást; ezek csak igen áttételesen tudnak hozzájárulni a térség versenyképességének növeléséhez. Súlyosbította a helyzetet, hogy Horvátországban a vállalkozói központok korlátolt felelősségű társaságként működnek, melyek közül nem mindegyik nonprofit. Így déli szomszédunknál ők is gyakran kiestek a támogatható szervezetek köréből. Szintén nehezítette a horvát kollegák dolgát, hogy a pályázati rendszer nyelve angol volt. A CROST lebonyolításakor – hosszas mérlegelés után – a magyart és a horvátot használtuk munkanyelvként. Ez utólag helyes döntésnek bizonyult: szélesebb résztvevői kört sikerült bevonni, közel sikerült vinni a brüsszeli „tananyagot” a partnerekhez, igaz, nem egyszer nehéz volt a megfelelő terminológia felkutatása, de saját nyelvükön a résztvevők minden bizonnyal színvonalasabban tudták kidolgozni javaslataikat. Ugyanakkor a kidolgozott projekteket beadás esetén a horvát kollegáknak le kellett fordítani angolra, ami egyrészt plusz munka- és pénzráfordítást igényelt, viszont az eredmény gyakran hagy maga után kívánnivalót, ami végső soron a projekt támogatásának esélyeit rontja. Tudjuk, hogy a fenti nehézségek oka elsősorban a tagjelöltekre vonatkozó, a tagországokétól eltérő eljárásrendi szabályokban keresendő, az „esélyegyenlőség” ilyetén hiányára azonban mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmet. Ugyanis mindez óhatatlanul negatívan hat a határtérség forrásabszorpciós képességére.
154
CROST
6 További lehetséges együttműködési területek Az műhelymunka-találkozók során a 4. fejezetben vázolt, kisebb-nagyobb részletességgel kidolgozott javaslatokon kívül számos egyéb ötlet született. Az utógondozásra kiválasztott projekteken kívül felmerült javaslatok egy része még ötletként sem érte el a kívánt „kidolgozottsági” szintet, nem állt rendelkezésre róluk elegendő információ, nem volt megfelelő hordozó szervezet, illetve nem volt alkalmas a projekt kezelésére. Egyes javaslatok szétfeszítették volna a munkacsoportok kereteit: komoly politikai és szakmai előkészítést – mindemellett komolyabb forrásokat – igényeltek volna, aminek biztosítására nem volt idő és kapacitás e rövid projekt keretén belül. A következő fejezetben a teljesség igénye nélkül áttekintünk pár olyan javaslatot, mely feladatot jelent a jövő számára. Ezen javaslatok egy része a horvát partnerek részéről érkezett (kerékpár-turisztikai fejlesztések, nyelvtanfolyamok), több közülük viszont az Ügynökség középtávú terveiben szerepel, a 2007-tel kezdődő költségvetési időszak kiemelt projektjei lehetnek.
6.1
Határon átnyúló borutak kialakítása: közös borturisztikai csomagok, minőségellenőrzési rendszer, borút-menedzsment.
Európa számos régiójában találunk már jól működő borutakat, amelyek összefogják az adott térség borturisztikai vállalkozásait és egységes, szervezett kínálatként jelenítik meg azt a turisták számára. A DélDunántúlon működő borutak számos projektben működtek már együtt a régió közös borturisztikai fejlesztése érdekében. Ezek egyike a DélDunántúlon jelenleg futó, az INTERREG IIIC programból támogatott VinTour projekt, melynek keretében az Ügynökség, valamint spanyol és olasz partnerei komplex turisztikai termékcsomagokat dolgoznak ki, felállítanak egy közös minősítési rendszert, valamint megvizsgálják a hatékony borúti menedzsment-modellek kialakításának feltételeit. A bortermelés és a térség kulturális hagyományainak megőrzése, valamint a turisztikai vonzerő növelése érdekében célszerű lenne a magyar borutak modelljét Baranya megye horvát oldalán is alkalmazni. Mindezt alátámasztja a földrajzi közelség, a népi műemlékek, a minőségi bortermelés és a kulturális sokszínűség. Az érintettek köre a vidékfejlesztésben szerepet vállaló szervezetektől az önkormányzatokon át a borturisztikában részt vevő szolgáltatókig (borászok, falusi turizmussal foglalkozók, vendéglátók, stb.) terjed.
CROST
155
Egy jövőbeli projekt keretében mód nyílna konferenciák, modulrendszerűen felépített borúti tagok számára szervezett képzések, tanulmányút szervezésére, információs rendszerfejlesztésre, valamint közös turisztikai fejlesztési koncepció kidolgozása. A képzés folyamán a szőlészeti és borászati ismeretek, borutak kialakítására és szervezésére vonatkozó ismeretek, turisztikai-, marketing és vállalkozói ismeretek modulrendszerben kerülnének átadásra. A tanulmányút – melynek során a résztvevők borászokat, borturisztikai és marketingszervezeteket látogatnak meg – segítene megismerni az eltérő termőhelyi, termelési, piaci és idegenforgalmi viszonyokat, mind a magyar mind a horvát résztvevők számára. Az információs rendszerfejlesztés keretében sor kerülne a magyar oldali borutakon 2000 óta használt táblarendszer továbbfejlesztésére és horvát oldali bevezetésére, valamint a VinTour projekt nemzetközi borturisztikai weboldalának horvát borutakkal való kibővítésére. A projekt legfontosabb eleme a közös fejlesztési koncepció, amely a résztvevő borvidékek eltérő adottságainak figyelembevételével meghatározná a borturisztikai fejlődés közös irányát (közösségi marketing, közös termékcsomagok, egységes minősítési rendszer stb.). Összességében a projekt valódi, határon átnyúló közös borturisztikai fejlesztést valósítana meg. Eredményeképpen a horvát és magyar szolgáltatók tevékenysége összehangolttá válik, ami az egységes minőségi színvonal biztosítása mellett elősegíti a későbbi projektekben való hatékonyabb együttműködést is.
6.2
A kerékpárturizmus további fejlesztésének lehetséges irányai
A tanulmány megjelenése előtt nem sokkal kezdődött meg az ún. „Drávakereszt” koncepció kidolgozása (13. térkép). Ez egy új horvát-magyar kerékpárút-vonal, mely nem a Dráva mentén halad, hanem arra merőlegesen, összekötné északon a Balaton turisztikai kínálatát a horvát oldali, a Bilogorától délre található területekkel (Balaton-Dráva-Száva útvonal), mely jelentősen javítaná a régió kerékpár-turisztikai vonzerejét és elérhetőségét. Ennek részeként a horvát oldalon már van kerékpárút a Bilogorán keresztül (14. térkép), mely összeköti Belovárt (Bjelovar) Szentgyörggyel (Đurđevac), a magyar oldalon is konszenzus van a Marcali– Nagyatád–országhatár vonal kiépítésének szükségességéről.
156
CROST
13. térkép: A "Dráva-kereszt" koncepció
14. térkép: A Belovár-Szentgyörgy útvonal kapcsolódása a Drava Route-hoz45
A megfelelő minőségű kerékpárutak valóban fontos előfeltételei a kerékpáros turizmus fejlesztésének, azonban nem elégségesek. A sikeres turisztikai termékhez megfelelő idegenforgalmi infrastruktúra is kell. Ez alatt mindenek előtt elérhető információs forrásokat, szállás- és étkezési lehetőségeket, egészségügyi ellátást, bankokat és sok minden mást 45
Forrás: Kapronca-Kőrös Megyei Területi-tervezési Hivatal
CROST
157
érthetünk. Ezen kívül a kerékpárosoknak specifikus igényeik is vannak (kerékpárbérlés, kerékpár-szállítási lehetőség a tömegközlekedési eszközökön, kerékpártúra-térképek, biciklitárolóval felszerelt hotelek, ruhaszárítási lehetőség, javítási lehetőség stb.), amiket szintén ki kell elégíteni. Így a kerékpárturizmus fejlesztése nem korlátozódhat a túraútvonalak kérdésére, hanem a tervezésnek ki kell terjednie a járulékos szolgáltatások teljes palettájára, illetve rendszerszemlélet szükséges. Ha a kerékpárturizmus jelentőségéről beszélünk a Dél-Dunántúl és a határ mentén található horvát megyék vonatkozásában, figyelembe kell vennünk a környezetet is, hogy a kerékpáros turizmus fejlesztése impulzust adjon az ún. kontinentális falusi turizmus fejlesztésének. Ez különösen Horvátország esetében fontos, mivel ez a terület sokáig mellőzött volt az adriai partvidék javára. A falusi turizmus előtérbe kerülésével megfigyelhető a vidéki társadalomban a saját környezet értékeinek tudatosulása, mely tényleges vonzerő lehet a kerékpáros turisták számára. A Duna és a Dráva völgye, a Bilogora lankás lejtői, a Mecsek magaslatai, a villányi és moszlavinai szőlőhegyek egyre fontosabb helyet foglalnak el a regionális fejlesztési tervekben, de még mindig nem járulnak hozzá kellőképpen a kerékpáros turizmus fejlesztéséhez. Ezzel el is érkeztünk a marketing kérdéséhez, melynek az a feladata, hogy mindezt közvetítse a turisták felé. Itt számos meg nem oldott kérdés merül fel, mivel valódi, nagy hozzáadott értékű turisztikai termékről („ready to book”) gyakorlatilag nem beszélhetünk. Bár gyakran úgy gondoljuk, hogy a promóció mindenekelőtt a potenciális vevőket hivatott célba venni, törekedni kell a helyi lakosság, valamint a kis- és középvállalkozások, mint turisztikai szolgáltatók bevonására is az újabb turisztikai termékek kialakítása során. Végezetül, a fentiekben vázolt vonzerők megfelelő kiaknázását a Dráva mindkét oldala turisztikai ügynökségeinek közös fellépésével célszerű aktivizálni, ideális esetben egy egységes magyar-horvát drávamenti turisztikai termék kialakításával.
6.3
Együttműködés a Dél-Dunántúl és a horvát megyék közt regionális tervezés és programozás témában
Horvátország előreláthatólag 2010-11-ben az Európai Unió tagjává válik. Már a 2006-ban végződő költségvetési ciklusban is kedvezményezettje volt a különböző előcsatlakozási alapoknak, kezdetben a CARDS, később a Phare-forrásoknak. 2007 után és a csatlakozást megelőzően ez a folyamat folytatódni fog, a források növekedésére lehet számítani. Jelenleg zajlik nemzeti szinten a Regionális Fejlesztési Stratégia kidolgozása, az egyes megyékben regionális operatív programok születnek. A csatlakozással ezekre épülve alakítják ki majdan a Közösségi Támogatási Keretet.
158
CROST
Magyarország 2004. május 1-jétől az Unió teljes jogú tagja. A 2004-06-os „csonka” időszak forrásfelhasználása, az „egyrégiós” fejlesztési személet helyett 2007-től várhatóan az egyes magyar régiók önálló regionális operatív programmal fognak rendelkezni, aminek megfelelően használhatják fel a Strukturális Alapok 2013-ig rendelkezésre álló támogatási keretének mintegy 30%-át. Így az egyes régiókban, csakúgy, mint a Dél-Dunántúlon, a regionális operatív programok kialakítása során jelentős tervezésiprogramozási tapasztalat halmozódott fel. Míg a Dél-Dunántúl ROP-jához konkrét források és projektek köthetők, addig a horvát megyei ROP-ok célja, hogy megmutassa, az előcsatlakozási alapokból az egyes megyékben megvalósuló projektek mennyire illeszkednek az adott megye fejlesztési céljaihoz. Így inkább egyfajta iránymutató, komplex fejlesztési programnak tekinthetők. Mivel a sikeres határmenti projekteknek is előfeltétele, hogy illeszkedjenek a fejlesztési célokhoz, így szükség van a programdokumentumok kölcsönös megismerésére és egyeztetésére. 2007. után a határmenti programok és az interregionális együttműködések (Objective 3) tervezése a „mainstreammel” együtt zajlik, így a fejlesztési céloknak meg kell jelennie az egyes régiók fejlesztési dokumentumaiban. A magyar irányító hatóság hajlik arra, hogy a megvalósítandó projektek kijelölése ne az eddig univerzálisan alkalmazott pályázati rendszereken keresztül történjen kizárólag, hanem a régiók határozzák meg előre az ún. kulcsprojekteket a támogatási keretek egy meghatározott mértékéig, az ezen felüli források elosztása történne pályázati rendszerben. Ehhez – a kulcsprojektek kijelöléséhez és a projektjavaslatok kidolgozásához, elkészítéséhez – fokozottabb együttműködésre van szükség. Az Ügynökség tervei között szerepel, hogy – akár CROST II név alatt – kidolgozzon egy horvát-magyar határmenti projektet az új programozási időszakra, melynek kifejezett célja az előbb említett „kulcsprojektek” előkészítése.
6.4
Kapcsolatépítési és projektfejlesztési tréningsorozat a TIPP projekt tapasztalatai alapján
A Dél-Dunántúl területén 2005. októberétől nagyszabású tréning- és workshopsorozat zajlik a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) támogatásával. A projekt a régióban a TIPP nevet kapta. A projekt átfogó célkitűzése a régió humánerőforrás kapacitásának fejlesztése, a meglévő és megszerezhető tudás és képességek versenyképesebbé tétele, a megújulásra képes helyi társadalom megteremtése, a helyi szereplők regionális identitástudatának megerősítése. Konkrét célja a regionális és kistérségi szervezetek kapacitásfejlesztése
CROST
159
partnerség-építő és kommunikációs tréningek, kialakítását célzó képzések szervezése.
partnerségi
hálózatok
A projekt keretében megvalósuló képzések három csoportba sorolhatók. A Bázis című projektelem célja a Dél-dunántúli régió önkormányzati, civil és vállalkozói szférájában dolgozó szereplők partnerség-építő és kommunikációs képességének fejlesztése. A Hidak képzési programsorozat célja együttműködési-partnerségi hálózatok megerősítése, együttműködési modellek kialakítása: kapcsolatteremtés a három szektor szereplői között. A harmadik elem a Kaleidoszkóp nevet kapta. Célja széleskörű partnerségre épülő integrált projektek tervezéséhez és végrehajtásához szükséges ismeretek fejlesztése kezdő és haladó kurzusok keretében. Mivel a határmenti térségekben a partnerség szükségszerűen határon átnyúló dimenzióba kerül, a kommunikáció interkulturálissá válik, a képességek fejlesztése különös jelentőséget kap. Az Ügynökség tervei közt szerepel, hogy a TIPP tapasztalataira építve, annak oktatási tematikáját felhasználva kialakítson egy hasonló magyar-horvát relációjú programot. Ehhez a megyei és helyi önkormányzati szerveken kívül szükség van a hídszerepet betöltő kisebbségi önkormányzatok és a vállalkozói szervezetek: kamarák és vállalkozói központok bevonására. Utóbbiak szerepe azért különösen fontos, mert a CROST projekt tapasztalatai alapján a megyékben és városokban működő vállalkozói központok fontos tényezőnek számítanak a projektfejlesztés és megvalósítás területén.
6.5
Határon átnyúló magyar és horvát nyelvi képzések indítása
Az emberek egymás közötti érintkezésének elengedhetetlen feltétele a kommunikáció. A Dráva – mint természetes határ – nemcsak a fizikai kommunikációt teszi nehézkessé, hanem egyúttal egy roppant erős nyelvi határvonalat is húz a két oldalon élők közé. Igaz, hogy a határ mindkét oldalán élnek kisebbségek (jellemzően szigetszerűen a határ közeli falvakban), akik beszélik a „másik oldal” nyelvét is, de ez messze nem elegendő a sikeres határon átnyúló kapcsolatépítéshez. Az Európai Unió soknemzetiségű és nyelvű képződmény, támogatja a többnyelvűség intézményét: minden újonnan belépő tagállam hivatalos nyelve egyben az Unió hivatalos nyelvévé is válik. Egyre jelentősebbé válik a határon átnyúló kommunikációban is az angol térhódítása (határtérségünk esetében történelmi okokból a német is gyakran játssza a közvetítő nyelv szerepét), azonban igazi kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatot kialakítani, a másik gondolkodásmódját megismerni kizárólag egymás nyelvének legalább alapszintű elsajátításán keresztül lehetséges. Az egymás nyelve iránt érzett érdeklődés – legalábbis a magyar oldalon – mindenképpen érezhető: Magyarországon egyre több nyelviskola indít horvát nyelvi 160
CROST
kurzusokat. Ennek valószínű oka elsősorban a magyar turisták által szerzett adriai élmények hatása, nem a határon átnyúló kapcsolatok élénkítése iránt érzett elkötelezettség, de mindenképpen reményt keltő tendencia. Annak tükrében különösen pozitív ez a jelenség, hogy a szocializmus évtizedeinek kötelező orosztanítása miatt a magyar lakosság egy része bármilyen szláv nyelvet automatikusan az orosszal hoz összefüggésbe, amivel szemben még jelentősek az averziók. Mindez nemcsak a horvát-magyar határtérségben, de az összes szláv ország által alkotott határszakaszon megnehezíti a kommunikációt. Magyarországon a horvát nyelv oktatásában Pécs szerepe kiemelkedő: horvát tannyelvű alap- és középfokú iskolaközponttal rendelkezik, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán horvát egyetemi szak működik. Hasonlóan Eszéken is megvannak a magyar nyelvi képzés feltételei. A projektjavaslat lényege, hogy a kapcsolatok élénkítése végett különösen a munkanélküliséggel komolyan sújtott határ menti térségekben, valamint a szellemi bázissal rendelkező városokban olyan egymás nyelvét oktató tanfolyamok induljanak, melyek viszonylag rövid időn belül képessé teszik a résztvevőket a legalapvetőbb kommunikációs panelek elsajátítására. Ehhez szükséges a megfelelően érdekelt hordozószervezetek felkutatása a határ mindkét oldalán (egyetemek, iskolaközpontok, népfőiskolák), akik szakmai és adminisztratív vonalon tudnák támogatni egy ilyen projekt kivitelezését. Talán még fontosabb a másik célcsoport, a hallgatóság meggyőzése. Mivel voltak már hasonló sikertelen kísérletek a magyar oldalon, a motiváció kialakításakor nem a rövid távú előnyöket, hanem a hosszú távú pozitív hatásokat kell hangsúlyozni, ami természetesen nem könnyű feladat.
6.6
Egy egységes „déli kulturális övezet” víziója
Az „Európa Kulturális Fővárosa – Pécs 2010” program külkapcsolati oldalának legfontosabb célja azon déli kulturális övezet városai együttműködésének biztosítása, amelybe magyarországi, romániai, szerbiai, horvátországi, boszniai, szlovéniai és olasz városok egyaránt beletartoznak. E kulturális övezetben Pécs közvetítő szerepet tölthet be egymástól markánsan eltérő kulturális hagyományok között. Közvetíteni tud az általánosságban „nyugatinak” és „keletinek” nevezett kultúrák között, a balkáni térség és a nyugat-európai centrum-országok között, az Európai Unió tagországai és olyan országok között, amelyek még 2010-ben sem lesznek tagok. 2010-ig feltehetően az Európai Unió tagjává válik Bulgária, Románia és Horvátország, ám maradnak olyan országok, amelyek esetében nem lehet megmondani, mikor lesznek az Unió tagjai: ilyen Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró, valamint Törökország. De bármikor is történjen meg CROST
161
a politikai és gazdasági csatlakozás, a közös európai identitás kulturális kiépítésébe való bevonása ezen országok lakóinak ma is érdeke az Uniónak. Pécsnek hagyományosan jól működő városközi kapcsolatai vannak a déli övezetben: a horvát, boszniai, szerbiai, román, bolgár és török testvér- vagy partnervárosok sorában kitüntetett helyet foglal el Eszék. A déli kulturális övezet elnevezés a Trieszttől Tuzlán át Temesvárig tartó sávot jelöli: Pécs ezen európai határvidék kulturális tapasztalatait állította programkoncepciójának középpontjába. Az övezet olyan, egymáshoz láncszerűen kapcsolódó kisrégiókból áll (egyik végén Isztriával, a másikon a Bánáttal), amelyeknek gyakran erős, jellegzetes és általában multietnikus regionális öntudatuk van, s az utóbbi évtizedben bekövetkezett ezen regionális öntudatok kulturális „reneszánsza” is. Ugyanakkor az említett kisrégiók kulturális szereplői általában keveset tudnak egymás törekvéseiről. A pécsi Európa Kulturális Fővárosa-program lehetőséget kínál arra, hogy elkezdődjék és felerősödjék e kulturális övezet városai, kulturális szereplőinek hathatós kooperációja. A 2004. őszén indult pályázatelőkészítés során Pécs Trieszttel, Mariborral, Tuzlával, Eszékkel, Vajdaság tartománnyal, Araddal és Temesvárral folytatott párbeszédet a 2010-es együttműködésről. 2006-tól folyamatos eszmecsere segítségével megindul az övezetben megálmodott virtuális kapcsolati háló megtervezése és 2010ig történő kifeszítése. A pécsi központból koordinált háló 2010. után komoly szerepet kaphat a régiók közötti együttműködések fenntartásában, újabb közös projektek kifejlesztésében, az elindított programok folytonosságának biztosításában.
162
CROST
7 Források Állami környezetvédelmi akcióterv. Narodne novine, br. 82/99, 86/99,12/01 A Dél-dunántúli régió és térségeinek felzárkóztatását és tőkevonzó képességének javítását meglapozó helyzetfeltáró tanulmány. Tolna Megyei Általános Művelődési Központ A Dél-Dunántúli régió nemzetközi-kapcsolati stratégiája. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., 2005. A Dél-dunántúli régió Regionális Fejlesztés Operatív Programja 2007-2013. Tervezői javaslat (v2.2, 2006. április 27.). Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., 2006. Eszék-Baranya megye Regionális Operatív Programja. Eszék, 2006. EU Projekt – Strukturális Alapokból finanszírozható fejlesztési projektek előkészítése a Dél-Dunántúl kistérségeiben. Zárótanulmány és projektzáró jelentés. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, Ex-Ante tanácsadó iroda, 2003. május EU Projekt 2 – A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. záró beszámolója. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., 2004. szeptember Gyurok János: A magyarországi horvátok. Gálos Kiadó, Pécs, 1988. A Három folyó kerékpárút megalapozását szolgáló tanulmány. Magyar Turizmus Rt., Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság A Horvát Köztársaság regionális fejlesztési stratégiája (Javaslat). MMTPR, Zágráb, 2005. A Horvát Köztársaság területrendezési programja. MZOPU, 1997. A Horvát Köztársaság területrendezési programja. MZOPU, 1998. Inovacije za tržište, popis hrvatskih patenata 2005. Innovációs és Technológiatranszfer-központ, Horvát Innovátorok Szövetsége, Zagráb, 2005. Inovacije za tržište. Innovációs és Technológiatranszfer-központ, Horvát Innovátorok Szövetsége, Zagráb, 2005. INTERREG IIIA Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági program – Útmutató a pályázatok elkészítéséhez és benyújtásához. Ljubljana, 2004., 2005. Jelentés a Horvát Köztársaság környezeti állapotáról. DUZPO, Zagráb, 1998.
CROST
163
Jelentés Kapronca-Kőrös megye környezeti állapotáról 2000-2004. Službeni glasnik KKŽ, br. 6/04 Jelentés Kapronca-Kőrös megye térségi helyzetéről. Službeni glasnik KKŽ, br. 01/05 Kapronca-Kőrös megye környezetvédelmi akcióterve. Službeni glasnik KKŽ, br. 3/05 Kapronca-Kőrös megye Regionális Operatív Programja. Kapronca, 2006. Kapronca-Kőrös megye területrendezési terve. Službeni glasnik KKŽ, br. 8/01 Kovács Anikó: Régi katonai Diplomamunka, ELTE TTK, 2002.
topográfiai
térképek
szelvényezése.
A megye számokban – Eszék-Baranya megye. Eszék, 2005. Nejasnić, Ivica: Depopulacija Hrvatske, korijeni, stanje, izgledi. Globus, Zagreb, 1991. Nemzeti környezetvédelmi cselekvési terv. MZOPU, Narodne novine, br. 46/02 Nemzeti környezetvédelmi stratégia. Horvát Fejlesztésstratégiai Irodája. Narodne novine, br. 46/02
Köztársaság
Ožanić, Marijan: Mali brod na olujnom moru. Tehnološki park, Zagreb, 2004. Pálmai Zsolt: A horvát-magyar államhatár főbb sajátosságai a schengeni határbiztonsági kritériumok függvényében. Diplomamunka, PTE ÁJK ETK, 2005. Peyrefitte, Alain: Technokrata betegség. Globus, Zagráb, 1978. Tehnička kultura, Glasilo Hrvatske zajednice tehničke kulture, 205. szám. 2005. november-december, Zagráb 2005. Tehnička kultura, Glasilo Hrvatske zajednice tehničke kulture, 206. szám. 2006. január-február, Zágráb, 2006. Verőce-Drávamente megye Regionális Operatív Programja. Verőce, 2006. Vukorvár-Szerémség megye fejlesztési stratégiája. Sveučilište Josipa Jurja Strossmayera, Eszék, 2004. Weber, Max: Gazdaság és társadalom. KJK, Budapest, 1992.
164
CROST
Internet-hivatkozások: www.dziv.hr www.mzopu.hr lazarus.elte.hu www.deldunantul.com www.dzs.hr www.gkm.hu www.hac.hr www.interreg.hu www.interreg-slohucro.com www.kckzz.hr www.ksh.hu www.mmtpr.hr www.obz.hr www.vati.hu www.viroviticko-podravska-zupanija.hr Fényképek: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Kapronca-Kőrös Megyei Turisztikai Közösség
CROST
165
