A CIVIL SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ ÚJ TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK Az Országgyőlés 2011-ben elfogadta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt, amelynek rendelkezései 2012. január 1.-jétıl léptek hatályba. Ezzel egy idıben elfogadásra került a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggı eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, és kiadásra került a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyőjtés és a közhasznúság egyes kérdéseirıl szóló 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet is. A 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) hatálya a Polgári Törvénykönyv alapján létrehozott • alapítványokra, • egyesületekre, valamint • a közhasznú szervezetekre, illetve • az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre terjed ki. A Civil tv. szabályozza az egyesülési jog alapján létrejött szervezeteket, a civil szervezetek csıd-, felszámolási és végelszámolási eljárását, a civil szervezetek feletti törvényességi ellenırzést, a civil szervezetek nyilvántartását, gazdálkodását, könyvvezetését, beszámolási rendjét. Rendelkezik a közhasznú jogállás szabályairól, a civil információs centrumokról, a civil szervezetek állami támogatásának különös szabályairól és a Nemzeti Együttmőködési Alapról. Tekintettel arra, hogy ez utóbbi felsorolásban szereplı törvényi rendelkezések a szakszervezetekre nem vonatkoznak, jelen írásunkban ezek ismertetésétıl eltekintünk.
Az egyesülési jog gyakorlása A törvény mindenekelıtt deklarálja, hogy az egyesülési jog mindenkit megilletı alapvetı szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését (amely kimondja, hogy senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erıszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására), nem valósíthat meg bőncselekményt vagy bőncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjaira vonatkozóan speciális rendelkezés, hogy esetükben az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit és módját külön törvény állapítja meg.
Az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek, az egyesület A törvény meglehetısen homályos szabályozást tartalmaz az egyesülési jog alapján létrehozott szervezetek, egyesületek, civil szervezetek meghatározására. A törvény leszögezi, hogy az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi
személyiséggel nem rendelkezı szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és mőködtethetnek. Kimondja, hogy az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. Az egyesülési jog alapján ugyanakkor fegyveres szervezet nem hozható létre, és törvény alapján kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására irányuló tevékenység nem végezhetı. A törvény nem határozza meg a „szervezet” pontosabb fogalmát. A korábbi törvényben szabályozott „társadalmi szervezet” fogalmat nem használja, ugyanakkor nevesíti az „egyesület” és a „civil szervezet” kategóriákat. Szól a törvény az egyesületek különös formáiról. Ezek: a szövetség, a párt és a szakszervezet, amelyek elnevezésének tartalmaznia kell a különös forma megnevezését. Ezekre a különös formában mőködı, valamint a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végzı egyesületekre külön törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektıl eltérı szabályokat állapíthat meg. Szövetségnek akkor minısül az egyesület, ha tagjai között legalább két jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet van. Nem minısül egyesületnek a természetes személyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek mőködése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy az egyesületre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott szervezete. Az egyesülési jogról szóló – hatályon kívül helyezett - 1989. évi II. törvény külön rendelkezéseket tartalmazott a társadalmi szervezetek alapszabályának fıbb követelményeire, a tagok jogaira és kötelezettségeire, a társadalmi szervezet szervezeti rendjére vonatkozóan. Ezek a szabályok az új „civiltörvényben” már nem találhatóak meg. Azok a szervezetek, amelyek korábban társadalmi szervezetnek minısültek, az új szabályok szerint egyesületek, illetve az egyesületek különös formái lettek, így rájuk a Ptk.-nak az egyesületekre vonatkozó – módosított – rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezek a rendelkezések az alapítás feltételeire, a szervezetre és mőködésre vonatkozó szabályozásban alapvetı, lényegi változást nem tartalmaznak. A Ptk. új szabályai szerint az egyesület olyan Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezı szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy. Egyesület elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatása céljából nem hozható létre, ilyen tevékenységet csak a célja megvalósításának elımozdítása érdekében, kiegészítı jelleggel végezhet. Az egyesület alapításához az szükséges, hogy legalább 10 alapító tag az egyesület megalakítását kimondja, az egyesület alapszabályát elfogadja, ügyintézı és képviseleti szerveit megválassza és Magyarországon székhellyel rendelkezik. Az egyesület megalapítását követıen kérni kell annak nyilvántartásba vételét. Az egyesület nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az egyesület − alapszabályában foglalt célok és tevékenységek nem ellentétesek az Alaptörvénnyel, és − alapítói eleget tettek a törvényben elıírt követelményeknek.
Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja, ha annak önálló ügyintézı és képviseleti szerve van, továbbá rendelkezik a mőködéséhez szükséges vagyonnal. Az egyesület a nyilvántartásba vételével jön létre. Az alapszabály módosítása esetén az egyesület nyilvántartásba vételére irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevérıl, céljáról és székhelyérıl, szervezetérıl, a tagsági jogviszony keletkezésének és megszőnésének módjáról és feltételeirıl. Az egyesület alapszabálya az abban meghatározott célkitőzéseknek megfelelıen biztosítja a szervezet mőködését, elısegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. Az egyesület tagja − részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein; − választhat és választható az egyesület szerveibe; − köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek; − nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását. Az egyesület alapszabálya különleges jogállású tagságról (pártoló tag, tiszteletbeli tag) is rendelkezhet. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A különleges jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet. Az egyesület ügyintézı és képviseleti szervének tagja az lehet, • aki legalább korlátozottan cselekvıképes, kivéve, ha a cselekvıképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és • a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és • aki − magyar állampolgár, vagy − a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy − a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértı határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a határozat tudomására jutásáról számított harminc napos jogvesztı határidıben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. A vallási tevékenységet is végzı egyesületek esetében a vallási tevékenységgel összefüggıen meghozott határozatokra nézve ezeket a rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Az egyesület legfıbb szerve a tagok összessége (taggyőlés) vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton legfıbb szervként választott testület. Az egyesület legfıbb szervét szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. A legfıbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább egytizede vagy az alapszabályban ettıl eltérıen meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével - kéri. A legfıbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfıbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelıen igazolható, dokumentálható és ennek lehetıségét és módját a létesítı okirat rögzíti. Az egyesület ügyintézı és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület (elnökség) vagy személy. Az egyesület legfıbb szervének hatáskörébe tartozik: − az alapszabály megállapítása és módosítása; − az éves költségvetés, illetve az elızı évrıl szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha törvény eltérıen nem rendelkezik; − az ügyintézı és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása; − az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása; − az ügyintézı és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása, − döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfıbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal. Az egyesület éves költségvetésének megállapítását, a számviteli beszámoló elfogadását és az ügyintézı és képviseleti szerv éves beszámolójának megtárgyalását az alapszabály - a legfıbb szerv helyett - a szervezet más szervére bízhatja. Az egyesület szervei határozatképesek, ha tagjainak több mint a fele jelen van, az alapszabály ennél magasabb jelenléti arányt is megállapíthat. Az egyesület szervei határozataikat a jelenlévık szótöbbségével hozzák mindazon kérdésben, amely tekintetében az alapszabály a szótöbbség magasabb arányát nem írja elı. Ha az egyesület szerveinek ülése nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés legkorábban a határozatképtelen ülést követıen, késıbbi idıpontra hívható össze. A megismételt ülés a legfıbb szerv esetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. Az egyesület megszőnik, ha − a legfıbb szerv döntése alapján átalakul, − a legfıbb szerve a feloszlásáról határoz, − a bíróság feloszlatja, − a törvényességi ellenırzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszőnteti vagy megállapítja megszőnését, − a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, − és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.
A feloszlás esetében végelszámolási eljárást, a jogutód nélküli megszőnés egyéb eseteiben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. A legfıbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérı rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszőnt egyesület - hitelezıi igények kielégítése után - megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni. Az egyesület nyilvántartásból való törlésére az egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. A civiltörvény szerint, ha az egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály engedélyhez (feltételhez) köt, vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerinti hatáskörrel rendelkezı állami szerv a hatósági ellenırzésre irányadó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol. Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérı rendelkezése hiányában a megszőnt egyesületnek a hitelezıi igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttmőködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni. Minden egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történı közvetítésével kapcsolatos jogokra.
A civil szervezetek A törvény szabályainak többsége az ún. civil szervezetekre vonatkozik, amelyek a következık: • a civil társaság, • a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület (a párt kivételével) • az alapítvány. Az újonnan létrehozott szervezeti formára - a civil társaságra - vonatkozó alapvetı szabályokat a Ptk. határozza meg. Eszerint természetes személyek társaságot nem gazdasági érdekő közös céljaik elımozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak. A civil társaságra a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társaságot a társasági szerzıdésben ügyvitelre kijelölt tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén a társaság pedig csak akkor szőnik meg, ha ezáltal a tagok száma egy fıre csökken. A párt tehát az egyesület egy különös formája, de - a többi egyesülettıl eltérıen - nem minısül civil szervezetnek. A törvény bizonyos szempontból tovább szőkíti a civil szervezet fogalmát, amikor úgy rendelkezik, hogy a civil szervezet alatt nem kell érteni
• − − − − − − − − • − − − −
a civil társaságot a törvénynek a civil szervezetek csıd-, felszámolási és végelszámolási eljárására, törvényességi ellenırzésére, nyilvántartására, gazdálkodására, könyvvezetésének, beszámolási rendjére, a civil információs centrumokra, a civil szervezetek állami támogatásának különös szabályaira és a Nemzeti Együttmőködési Alapra vonatkozó szabályok alkalmazásakor, a kölcsönös biztosító egyesületet és a szakszervezetet a közhasznú jogállásra, a civil információs centrumokra, a civil szervezetek állami támogatásának különös szabályaira és a Nemzeti Együttmőködési Alapra vonatkozó szabályok alkalmazásakor.
A civil szervezetek nyilvántartása A civil szervezetet - a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggı eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezései szerint eljárva - a törvényszék veszi nyilvántartásba. A társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelıs miniszter a civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvános, közérdekbıl nyilvános információk győjtése, rendszerezése és közzététele, illetve ezzel összefüggésben a kérelemre történı adatszolgáltatás biztosítása céljából akadálymentes honlapot mőködtet. A civil szervezet nyilvántartásba bejegyzett adatai - ideértve a törölt adatokat is - nyilvánosak. Az egyesület, alapítvány bírósághoz benyújtott iratai, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, - az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagnyilvántartása kivételével - nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet. A törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokból, személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai adatok szolgáltathatók. A civil szervezetek egy része (szövetség, kölcsönös biztosító egyesület) esetében 2012. július 1.jétıl kötelezı lesz az elektronikus eljárás alkalmazása, amely a nyilvántartásba vételi kérelemtıl a beszámoló benyújtásán keresztül gyakorlatilag mindenre ki fog terjedni. Ezekben a polgári nemperes eljárásokban a bíróság az Országos Bírósági Hivatal által mőködtetett, a bíróságok, valamint a felek és az eljárásban részt vevı egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhetı országosan egységes számítástechnikai rendszere használatával, gépi adatfeldolgozással jár majd el. A civil szervezetek feletti törvényességi ellenırzés A civil szervezet mőködése felett az ügyészség – a civiltörvényben és a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel - az ügyészségrıl szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenırzést
gyakorol. A törvényességi ellenırzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi ellenırzést gyakorló ügyész ellenırzi, hogy a civil szervezet − belsı (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítı okiratnak, − mőködése, határozatai, a legfıbb szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítı okiratnak vagy az egyéb belsı (önkormányzati) szabályzatoknak. Ha a civil szervezet mőködésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenırzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén − megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértı határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el, − a mőködés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a legfıbb szervet, vagy határidı tőzésével a törvényes mőködés helyreállítására kötelezi a legfıbb szervet, és minderrıl értesíti a civil szervezetnél választott felügyelı szervet is, − ha a törvényes mőködés nem állítható helyre vagy bíróság által kitőzött határidı eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti. A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak mőködése vagy tevékenysége a hatalom erıszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására irányul, bőncselekményt vagy bőncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, vagy mások jogainak és szabadságának sérelmével jár. A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja az egyesület megszőnését, ha az legalább egy éve nem mőködik, vagy tagjainak száma 10 fı alá csökken. A civil szervezet - feloszlatása, megszüntetése vagy megszőnésének megállapítása esetén - a nyilvántartásból való törlésrıl rendelkezı bírósági határozat jogerıre emelkedésének napjával szőnik meg. Az ügyész törvénysértı intézkedései ellen az ügyészségrıl szóló törvény szerint kifogásnak van helye. A civil szervezet gazdálkodása A civil szervezet a létesítı okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. A civil szervezet a létesítı okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet - közhasznú szervezet esetében, ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.
A civil szervezet csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és mőködésének fenntartását. A civil szervezet • alapcél szerinti (közhasznú), és • gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. A civil szervezet attól függetlenül végezhet közhasznú tevékenységet, hogy közhasznú jogállással rendelkezne, illetve rendelkezhetne-e. Mint említettük, az önkéntes kölcsönös biztosító egyesület és a szakszervezet nem szerezheti meg a közhasznú jogállást, ettıl függetlenül végezhetnek olyan tevékenységet, amely közhasznúnak minısül. A civiltörvény szerint közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítı okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. Mint látjuk, a törvény a közhasznú tevékenység meghatározását a „közfeladathoz” köti. Közfeladat alatt viszont kizárólag jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ért, „amit az arra kötelezett közérdekbıl, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.” Az új törvényi szabályozás értelmében tehát közhasznú tevékenységnek kizárólag a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgáló tevékenység minısül. A közhasznú tevékenységtıl meg kell különböztetni a közcélú tevékenység fogalmát, amely már jóval tágabb kategória az elıbbitıl. Közcélú tevékenységnek „személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség érdekében - más, e közösségbe nem tartozó személyek érdekeinek sérelme nélkül - végzett tevékenységet” tekint a törvény. A civil szervezet vagyonát a gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja. A civil szervezet bevételei: • egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon; • gazdasági-vállalkozási tevékenységbıl (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; • a költségvetési támogatás: − a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; − az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésbıl juttatott támogatás; −
az Európai Unió költségvetésébıl vagy más államtól, nemzetközi szervezettıl származó támogatás;
−
a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
• az államháztartás alrendszereibıl közszolgáltatási szerzıdés ellenértékeként szerzett bevétel; • más szervezettıl, illetve magánszemélytıl kapott adomány;
• befektetési tevékenységbıl származó bevétel; • az elızı pontok alá nem tartozó egyéb bevétel. A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai): • alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; • gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; • a civil szervezet szerveinek, szervezetének mőködési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; • az elızı pontok alá nem tartozó egyéb költség. A civil szervezet a mőködési és egyéb költségeit, ráfordításait (kiadásait), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá közhasznú jogállás esetén a közhasznú tevékenység között az elızıekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani. A civil szervezet a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggı immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe. A civil szervezet mőködése során az induló tıke (törzsvagyon) kezelésére a létesítı okirat rendelkezései az irányadóak. Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsıdlegesen gazdaságivállalkozási tevékenységő szervezetnek minısült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenırzési eljárást kezdeményez. Civil szervezet javára adománygyőjtı tevékenység folytatható. A civil szervezet nevében vagy javára történı adománygyőjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez főzıdı jogok és az emberi méltóság sérelmével. A civil szervezet nevében vagy javára történı adománygyőjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhetı. A civil szervezet részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Civil szervezetek könyvvezetésének, beszámolási rendjének szabályai A civil szervezetnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységébıl, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységébıl származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. A civil szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettıs könyvvitelt vezethet.
A civil szervezet a mőködésérıl, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérıl az üzleti év könyveinek lezárását követıen december 31., illetve a megszőnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. A civil szervezet könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettıs könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet. A civil szervezet beszámolója tartalmazza: − a mérleget (egyszerősített mérleget), − az eredménykimutatást (eredménylevezetést), − kettıs könyvvitel esetében a kiegészítı mellékletet. A szabályozás „érdekessége”, hogy minden civil szervezet – függetlenül attól, hogy van-e, lehete közhasznú jogállása – köteles a beszámolójával egyidejőleg közhasznúsági mellékletet is készíteni, amely tartalmazza − a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, − a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, − a vezetı tisztségviselıinek nyújtott juttatások összegét és − a juttatásban részesülı vezetı tisztségek felsorolását. Minden civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelezı könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követı május 31.-ig letétbe helyezni és közzétenni, kötelezı könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. (A törvény külön rendelkezéseket tartalmaz a kettıs könyvvitelt vezetı közhasznú szervezet kiegészítı mellékletének követelményeire.) A civil szervezet a közzétételi kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggı eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. Ugyanezen törvény rendelkezései vonatkoznak a letétbe helyezett beszámoló és a közhasznúsági melléklet közzétételére, adatai lekérdezésének a Civil Információs Portál számára lehetıvé tételére. A letétbe helyezésre vonatkozó kötelezettség már a 2011. évre is vonatkozik. A beszámolót és a közhasznúsági jelentést 2012. május 31.-ig kell benyújtani az Országos Bírósági Hivatalhoz (1363. Budapest, Pf. 24.), amely gondoskodik azok elektronizálásáról és közzétételérıl. Ha a civil szervezet a határidıt úgy mulasztja el, hogy a beszámolót és a közhasznúsági jelentést 2012. június 30-a után nyújtja be, azokat elektronikus úton kell az OBH részére megküldenie, amely azt az országos névjegyzékben közzéteszi. Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történı elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetıségét legalább a közzétételt követı második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. Érdemes nagyon odafigyelni a civil szervezeteknek a beszámolóval, illetve a közhasznúsági melléklettel kapcsolatos kötelezettségük teljesítésére, mert ha ezt elmulasztják és egy éven belül
nem pótolják, a bíróság törvényességi ellenırzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget. A civil szervezet beszámolójára egyébként a számvitelrıl szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet elıírásait kell alkalmazni. A civil szervezetek csıd-, felszámolási és végelszámolási eljárása A civil szervezet végelszámolására – a civiltörvényben meghatározott eltérésekkel – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A civil szervezet végelszámolására irányuló kérelmet a végelszámoló által aláírt papír alapú, illetve a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggı eljárási szabályokról szóló törvényben elektronikus útra kötelezett civil szervezetek esetén elektronikus nyomtatványon kell elıterjeszteni. A végelszámolással összefüggı nemperes eljárásokban a civil szervezet székhelye szerinti törvényszék jár el. A civil szervezetek vonatkozásában egyszerősített végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye. A végelszámolás (kényszer-végelszámolás) közzétételét követıen a civil szervezetnek haladéktalanul el kell különítenie az eljárás költségeinek fedezetét. Civil szervezetre - törvény eltérı rendelkezése hiányában - a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt a civiltörvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A bíróság a civil szervezet fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a civil szervezet szerzıdésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idı lejártát követı hatvan napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követı hitelezıi írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette. Fizetésképtelenség nem állapítható meg, ha a civil szervezet nem vitatott vagy elismert tartozását meghaladóan állami vagy önkormányzati szerv felé nem vitatott vagy elismert követelése áll fenn költségvetési támogatási jogviszony keretében. A csıd- vagy felszámolási eljárás elrendelésekor a civil szervezet köteles haladéktalanul elkülöníteni az eljárás dologi és személyi ráfordításait fedezı összeget. A bíróság a civil szervezet kérelmére legfeljebb 90 napos fizetési haladékot adhat, és egyben reorganizációs terv készítését rendeli el. A bíróság a fizetésképtelenséget megállapítja, ha a civil szervezet a határidı leteltekor a reorganizációs tervet nem nyújtja be, vagy ahhoz nem csatolja a hitelezıkkel kötött megállapodást az adósságok rendezésérıl, továbbá a vagyonhiány és forráshiány megszüntetésére a civil szervezet legfıbb szerve által hozott döntéseket. A fizetésképtelenség megállapításának halasztására legfeljebb háromévenként, de egy eljárásban egy alkalommal kerülhet sor. Civil szervezet csıdeljárása vagy felszámolása esetén a „cs.a” vagy a „f.a.” toldatot, a csıdeljárás megindítását, a csıdeljárás elrendelését, a felszámolási eljárás elrendelését és az említett eljárások jogerıs befejezését a nyilvántartásban is fel kell tüntetni. A nyilvántartásba be kell jegyezni az eljárás nevét, kezdı, illetve befejezı idıpontját, továbbá a vagyonfelügyelıre vagy felszámolóra vonatkozó adatokat (név, székhely, lakóhely, levelezési cím).
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény radikálisan átrendezte a közhasznúsági jogállással, a civil szervezetek támogatásával kapcsolatos viszonyokat. Ezekkel a kérdésekkel külön írásban foglalkozunk.
Szikora János
