Civil törvény változásai és annak hatása a nonprofit szervezetekre a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tükrében

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

Civil törvény változásai és annak hatása a nonprofit szervezetekre a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tükrében

Belső konzulens: Simonné Romsics Erika Külső konzulens: Nagy András

2013

Tuboly Roland Nappali Tagozat Pénzügy és Számvitel szak Számvitel Szakirány

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

NYILATKOZAT a szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról A hallgató neve: ... ..Tll.0.9..!..,Y .... J!»Qf::A.VP. .......................................................................... . Sza kl sza k irá ny: ..I?

Neptun kód:

rf.Al.-a..0..0.v. ....&.s.. ...StA.fl:/. ti. 1..7.17.~....s.:~ Vi.Q;:::,.~':i.!!. I.Ili. & .. >'?'f!.Ij.1. !?,~'EY.Y

.H.P./3:.8...I!..?: ............... .

A szakdolgozat megvédésének dátuma (év):

.2/?.1;:;.·

A szakdolgozat pontos címe:

F....<;,!v..I.k:T~.I?,y.~J!.Y.... .v.A'kl.Q.:v.:I.f?Il .!....4$../1~~ ...I;!f!I/~~-2f.l. ...fI.. P.'?PlP..I?f.!T... $.~!{/!,!!.Elf...If~.f!:g ...A... ?fJ.4'!...0.f.~.'(f.! ...y.~!0.:':'l!:-.t:::~?:1fa:~~{.§~~..I...iY'"'f:l.P.I.'.DII1~~'( .. .T.i?~!?f.:~f::y.. I

Belső ko nzu lens neve: ..G.J.i)i .Q .I)~.fii.....Pj) .Y.$..!.0? ....f.P.,JJf.4..................... .

K ülső konzulens neve: J/8..<.:?y ....A9p.R..f.i;:;, ................................................. . Lega lább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan:

.lH:.t?:.P.J.Iv. (3'.Il V.~.. Vr?!-? P.!!: .C!E.( T ..~ ~1f.VT
Dátum:

29..1.?... j~.c;.'X ..ct....

..~~..!l.'?.r.~d.. ............. . . hallgató aláírása

A digitális szakdolgozat könyvtári benyújtását és átvételét igazolom. Dátum: ................

P1~.. !~.M.. ~.~: ... .... aud.p.sti CaidastTaeg~!d FÍi:~,~\.......... :~Y;o~..../?r.I :.'1" . ........ iL f' I c . .

GazdálkodásI Ka r 3 Könyvtár

8900 Zalp>; M'!szeg Gasparich Márk u. 18/A.

k

.. .

yvtan

mun~atars

\

BG F Gazdálkodási Kar Zalaegersz g I H ·8g(;lOmala\>~e'iil_'f;iMllafiGh.M . u.18jA. I Telefon: (+36·92) 509·900 Fax: +36·92) 509·930 I www.pszfz.bgf.hujgkz

Civiltörvény változásai és annak hatása a nonprofit szervezetekre a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tükrében

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ...................................................................................................................... 3 2. Nonprofit szektor általános jellemzése ..................................................................... 4 2.1. Meghatározása ....................................................................................................... 4 2.2. Típusai ................................................................................................................... 5 2.3. Nonprofit szervezetek Magyarországon ................................................................ 8 3. Nonprofit szervezet működése és gazdálkodása .................................................... 13 3.1. Bevételei .............................................................................................................. 13 3.2. Kiadásai ............................................................................................................... 16 4. A nonprofit szervezetek helyzetének összegzése .................................................... 17 5. 2012. évtől hatályos civil szervezetekre vonatkozó törvény bemutatása ............. 19 5.1. Civil szervezetek jogi szabályázásának kronológiája .......................................... 19 5.2. Civil szervezetek nyilvántartásba vétele .............................................................. 22 5.3. Civil szervezetek közhasznú jogállása ................................................................. 22 5.4. Civil szervezetek gazdálkodása ........................................................................... 25 5.5. Civil szervezetek könyvvezetésének és beszámolási rendjének szabályai .......... 26 5.6. Civil Információs centrumok ............................................................................... 29 5.7. Civil Információs Portál ...................................................................................... 30 6. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány bemutatása ................................. 31 6.1. Alapítvány létrejötte ............................................................................................ 31 6.2. Alapítvány felépítése ........................................................................................... 35 6.3. Alapítvány tevékenységi köre .............................................................................. 38 6.4. Működése, programjai, céljai .............................................................................. 41 7. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány gazdálkodása .............................. 49 7.1. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány bevételei, vagyona ................... 49 7.2. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány költségei, ráfordításai, kiadásai 50

1


8. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány könyvvezetésének, beszámolási rendjének szabályai ...................................................................................................... 52 8.1. A könyvvezetés nyilvántartása ............................................................................ 52 8.2. A beszámolási kötelezettségei ............................................................................. 53 8.2.1. Beszámoló..................................................................................................... 53 8.2.2. Kiegészítő melléklet ..................................................................................... 53 8.2.3. Közhasznúsági melléklet bemutatása ........................................................... 55 8.2.4. Könyvvizsgálat ............................................................................................. 55 9. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány jövője........................................... 56 10. Összegzés, összefoglalás .......................................................................................... 57 Irodalomjegyzék ........................................................................................................... 59 Melléklet ........................................................................................................................ 64

2


1. Bevezetés A dolgozatom témája a nonprofit (civil) szektor és a hozzá kapcsolódó jogi szabályzások változásai. Egy olyan szektorról beszélünk, amelynek a szociális és a gazdasági térben elfoglalt helyéről, sőt még nevéről sincs egyetértés a hazai és nemzetközi tudományos életben. A nonprofit szervezetekről rendkívül sok eltérő megközelítés, tévhit él a társadalomban és a tudományos közvéleményben, ezért a dolgozatom elkészítésének egyik célja az volt, hogy egy tisztább képet kaphassunk azokról

a

folyamatokról,

amelyek

meghatározzák

ezen

nem

profitorientált

szervezetrendszer kiterjedését és működését az elmúlt évtizedeket tekintve.1 Napjainkban a szektor alaposabb vizsgálatát több tényező is indokolja. Egyrészt a magyarországi nonprofit szektor egyre növekvő szerepet kap a válság és a csökkenő állami szerepvállalás következtében. A nonprofit szervezetek számának dinamikus növekedése, bevételeinek és foglalkoztatottaiknak növekvő száma is ezt jelzi. Másrészt az aktuális jogi szabályozások tekintetében is változások történtek. Megalkotásra került a 2011. évi CLXXV. törvény, ami szintén hatással van a szektor egészére. A törvény megalkotásának több oka is volt. 1989 óta - amikor megalkották az Egyesülésjogi Törvényt – eltelt több mint 20 év. Ez idő alatt nagyon komoly társadalmi változások álltak be, továbbá változott az a gazdasági környezet is, amiben a civilek élnek és dolgoznak nap, mint nap. A civilekre vonatkozó különböző gazdálkodási és gazdasági szabályok esetenként nem voltak egyértelműek, sok helyen egymásnak ellentmondtak, több helyen pedig a szabályozás hiánya mutatkozott. Ezért vált szükségessé egy egységes kerettörvény megalkotása, ami figyelembe veszi az elmúlt 20 év társadalmi változásait, illetve olyan kódexként szolgálhat a civilek számára, amit mindenki könnyen meg tud érteni és minden releváns információ megtalálható benne, ami a civilek életével és munkájával kapcsolatos.2

1 2

http://phd.lib.uni-corvinus.hu/375/2/bocz_janos_thu.pdf http://nonprofit.hu/?q=/uj-civil-torveny

3


2. Nonprofit szektor általános jellemzése 2.1. Meghatározása Magyarországon az elmúlt 20 évben kialakult egy rendkívül heterogén összetételű szervezet együttes, amelynek a szociális és közgazdasági térben elfoglalt helyéről a mai napig nincs egyetértés a tudományos közvéleményben. Az összefoglalóan nonprofitnak nevezett szervezetek egyaránt kapcsolatban állhatnak a lakossággal és a vállalkozásokkal, az önkormányzatokkal és az állami intézményekkel is, de éppen sokszínű és sokrétű tevékenységük, valamint változatos működési jellemzőik miatt nehezen sorolhatók be a hagyományos statisztikai osztályozási rendszerekbe.3 A nonprofit jelzőt használjuk egyes szervezetek, főleg alapítványok és egyesületek jelölésére, bizonyos alapértékek és mentalitások gyűjtőforgalmaként, valamint veszteséges vállalkozások megnevezéseként is.4 E szektor pontos definiálásával kapcsolatban még ma is folynak viták. A szakirodalmak alapján a hazai gyakorlatban több alapvető kritériumnak és néhány egyéb feltételnek is meg kell, hogy feleljenek. Ezek közül a legfontosabbak:  döntően nem profit vezérelt szervezetek,  a keletkezett nyereség a tagok között nem osztható fel,  a kormányzattól közvetlenül nem függhetnek,  alapvetően stabil, intézményesült keretben kell működniük, vezetéssel, működési szabályzattal kell rendelkezniük.  önkéntesség elvének való megfelelés  közérdekű tevékenység, vagyis a közjó szolgálata.5 A nonprofit szervezet gyűjtőfogalomként van jelen, a magyar jogrendszerben nem definiált fogalom. A nonprofit szervezetek összességét nonprofit szektornak nevezzük.

3

http://nonprofit.hu http://minoies.hu/e107_files/downloads/nca_kepzes/nonprofit.pdf 5 http://mek.oszk.hu/11100/11145/11145.pdf 4

4


2.2. Típusai „A 2011. évi CLXXV. Tv. 2.§ (6.) során meghatározásra került a civil szervezet fogalma, amit korábban csupán a gyakorlati szükségszerűség miatt emlegettünk a nonprofit szervezet fogalmán belül. Civil szervezetnek tekintjük a civil társaságot, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesületet (a párt kivételével) és az alapítványt.”6

Alapítvány Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Az alapítvány jogi személy, és a bíróság nyilvántartásba vételével jön létre. Elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítványnak céljaik megvalósításához szükséges vagyonnal kell rendelkeznie, amit az alapítók biztosítanak.7 Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány nevét, székhelyét, célját, a céljára rendelt vagyont és annak a felhasználási módját. Az alapítvány az okiratban megvalósított cél érdekében gazdálkodhat, vállalkozási tevékenységet is végezhet, de nem lehet az elsődleges célja a vagyon gyarapítása és jövedelemszerzése, illetve ez a fajta tevékenység nem veszélyeztetheti az alapítvány célját. Az alapítvány alapítási formái: 

Nyílt alapítvány: az alapító a működés megkezdéséhez szükséges vagyont bocsátja az alapítvány rendelkezésére és lehetővé teszi, hogy bárki csatlakozhasson az alapítványhoz a törvényben biztosított módon.

 Zárt alapítvány: az alapító a vagyont úgy bocsátja rendelkezésre, hogy az összeg nem növelhető, így ez esetben az induló vagyont csak annak hozadéka, illetve az esetleges vállalkozói tevékenységből származó jövedelem növelheti. Az alapítványi vagyon felhasználásának módját az alapítói okiratban meg kell jelölni, ezzel kapcsolatban, az alapító kezelő személyt, szervet vagy külön kezelő szervezetet is kijelölhet, az utóbbit kuratóriumnak nevezzük.

6 7

http://nonprofit.hu/?q=content/civil-szervezet-0 http://civil.kormany.hu/alapitas-szervezettipusok

5


Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg, vagyonát a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani.8

Egyesület A

társadalmi

szervezetek

között

legelterjedtebb

az

egyesület,

mely

személyegyesülésen alapuló társas civil szervezet (kör, klub, mozgalom, társaság, társadalmi szervezet). Tagsága rendszerint magánszemélyekből áll, de a jogi személyek által létrehozott egyesületek sem ritkák (szövetségek, hálózatok). A vezetőséget a tagok választják. Legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. Szolgáltatásait a tagság, de a tágabb értelemben vett közösség is igénybe veheti.9 Az egyesületek önkéntes szerveződések, amelyek az alapszabályában meghatározott célra alakulnak és céljaik elérése érdekében szervezik tagjai tevékenységét.10 Az egyesület létrehozásakor azonban nem feltétel, hogy annak célja tartós vagy közérdekű legyen, mint ahogy az alapítvány esetén ez követelmény. Összességében az egyesületet bármilyen célra meg lehet alapítani, amit a jogszabály nem tilt. Az alapszabálynak azonban az egyesület tényleges célját egyértelműen tartalmazni kell, mert csak ebből állapítható meg, hogy az egyesület szervezése nem ütközik jogszabályba.11 Az egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik, amely elsősorban a tagok által fizetett díjakból, felajánlásokból és hozzájárulásokból tevődik össze. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület megszűnik, ha felszámolását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szervezet kimondja, az arra jogosult szerv feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja. 12

Civil társaság A civil társaság egy egyszerű civil szervezeti forma, melyet természetes személyek, - legalább két fő - hozhat létre, nem gazdasági érdekű közös céljaik megvalósítására, közösségi célú tevékenységük összehangolására. A társaság vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozható.

Dr.György I.: Non profit útmutató http://minoies.hu/e107_files/downloads/nca_kepzes/nonprofit.pdf 10 http://civil.kormany.hu/alapitas-szervezettipusok 11 http://nonprofit.hu/?q=content/mi-lehet-az-egyes%C3%BClet-c%C3%A9lja 12 Dr.György I.: Non profit útmutató 8 9

6


A civil társaságra a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társaságot a társasági szerződésben ügyvitelre kijelölt tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén, a társaság pedig csak akkor szűnik meg, ha ez által a tagok száma egy főre csökken.13 A civil társaság nem jogi személy, a társaság létrehozása nem igényel bírósági, vagy hatósági bejegyzést vagy regisztrációt. Az alapító tagok egy társasági szerződésben megjelölik a célokat, az együttműködés formáját, a társaság szervezetét és képviseletét. Nincs formai kényszer és a szerződés is meglehetősen szabadon alakítható. Az elvárás csak annyi, hogy a társaság célja ne legyen gazdasági jellegű, és rendelkeznie kell egy ügyvivő taggal. Minden tag jogosult az ügyvitelre. A jogi személyiség hiányából következően a tagok vagyoni felelőssége egyetemleges, a szerzett dolgok közös tulajdont képeznek, valamint harmadik személy felé is egyetemleges a vagyoni felelősség. A társaság megszűnik:  ha célját megvalósította vagy a cél megvalósítása többé nem lehetséges,  ha eltelt az az idő amelyre alakult, kivéve akkor, ha a tagok a társaságot tovább folytatják,  valamely tagjának halálával, illetőleg jogutód nélküli megszűnésével, rendes felmondással, kivéve, ha a tagok a társaságot tovább folytatják,  azonnali hatályú felmondással,  a társaság közös elhatározással való megszüntetésével,  ha a tagok száma egyre csökken.14

Közhasznú szervezetek A célok szerinti tevékenységek tekintetében három kategóriát határozhatunk meg a civil szervezetek esetében: „Az alapcél szerinti tevékenység a létesítő okiratban meghatározott, a szervezet célja elérése érdekében végzett tevékenység [Civil tv. 7. § (3) bek.].

13 14

http://civil.kormany.hu/alapitas-szervezettipusok http://nonprofit.hu/?q=content/civil-t%C3%A1rsas%C3%A1g-%E2%80%93-mi-az

7


A közcélú tevékenység az alapcélok között egy szűkebb kategóriát jelent, azok a tevékenységek, melyeket a szervezet egy tágabb közösség érdekében végez [Civil tv. 2. § 16. pont]. A közhasznú tevékenység az alapcélok között egy szintén szűkebb, speciális kategóriát jelent, amely konkrét közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.”15 Közhasznú szervezetté minősíthető az a Magyarországon nyilvántartásba vett, közhasznú tevékenységet végző szervezet, mely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal valamint megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkezik, továbbá azon civil szervezet (ide nem értve a civil társulást), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.16

2.3. Nonprofit szervezetek Magyarországon A non-profit elméletek jórészt arra keresik a választ, hogy milyen törvényszerűségek mentén jöttek létre a kormányzattól és a gazdaságtól is független nonprofit szervezetek. „Ezek az elméletek több ilyen törvényszerűséget vázolnak:  Kielégítetlen piaci szükségletekre jön létre a non-profit szolgáltatások speciális piaca;  Közjavak kormányzati elosztásának elégtelensége hozza létre a korrekciós jellegű kiegészítő non-profit közszolgáltatásokat;  Közjavak előállítása magánszférában az állami források kiegészítése és kiteljesítése, minőség javítás céljából;  Állampolgári,

fogyasztói,

résztvevői

és

érintetti

érdekartikuláció

és

érdekérvényesítés, jogvédelem kereteinek biztosítása;  Az öntevékenység, az önsegítés, a szolidaritás, az altruizmus emberi értékei kifejezőségének és gyakorlásának intézményesülése.”17

15

http://civil.kormany.hu/kozhasznu-tevekenyseg http://www.trapilap.hu/erdek/doc/civil_tv.doc 17 Bíró E.: Nonprofit szektor analízis, p. 4. 16

8


1989 előtt az egypárti politikai rendszer és a korabeli gazdasági struktúra nagymértékben gátolta a nonprofitok jelentős részének a működését és elterjedését. A 80-as évek végén és a 90-es évek elején átalakuló politikai szerkezet biztosította a szektor kialakulásának társadalompolitikai kereteit.18 1. számú ábra

Forrás: Saját szerkesztés, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján A Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) által végzett legfrissebb felmérések alapján, 2011 végén 1millió 789 és fél ezer volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma, amely 48 ezerrel több, mint az előző évben. A bejegyzett vállalkozások száma közel 45 ezerrel, a nonprofit szervezetek száma 39 ezerrel emelkedett. Ez a nagymértékű növekedés annak köszönhető, hogy a gazdálkodási formák 2011. január 1-jétől alkalmazott besorolása következtében néhány, eddig a vállalkozások közé sorolt gazdálkodási forma átkerült részben a nonprofit szervezetek, részben az egyéb szervezetek közé. Legjelentősebb a társasházak mintegy 35 ezer tételes átsorolása volt, mely következtében a nonprofit szervezetek száma közel másfélszeresére nőtt.19 Az 1990-es évek óta folyamatosan nőtt a szféra „klasszikusainak” nevezett alapítványok és egyesületek száma. 2009-ig az egyesületek száma egyenletesen emelkedett, majd stagnálni kezdett, míg az alapítványok száma 2008-tól csökkenő tendenciát mutat.

18 19

http://nonprofit.hu http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gaz/gaz21112.pdf

9


2. számú ábra

Forrás: Saját szerkesztés, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján A Magyarországon működő nonprofit szervezetek több mint felét, még mindig a klasszikus civil szervezetek, vagyis az alapítványok (35,44%) és az egyesületek (54,22%) adják. A szakmai, munkáltatói érdekképviselet (3,81%) és a munkavállalói érdekképviselet, szakszervezetek (1,54%) lényegesen kevesebb arányban fordulnak elő. Elenyésző a nonprofit intézmények, köztestületek és az egyesülések száma. 3. számú ábra

Forrás: Saját szerkesztés, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján

10


Érdekes képet mutatnak a szféra tevékenységi kör szerinti csoportosulásainak, alapvető típusainak alakulása, amelyet a következőkben fogok részletezni.

4. számú ábra


Napjainkban a fejlett piacgazdaságokban a nonprofit szervezetek léte már nem a hiányzó szolgáltatásokkal, hanem a szolgáltatók hiányosságaival magyarázható. A piacon jelenlévő magánszolgáltatások terén a fogyasztók sok esetben nem képesek kellően megítélni a szolgáltatások minőségét, ezért bizalmatlanok a szolgáltatókkal szemben, akiknek elsődleges célja a nyereség növelése, nem pedig a fogyasztói igények minőségi kielégítése. Ezért a fogyasztók ilyen esetekben szívesebben fordulnak a nonprofit

szolgáltatókhoz,

mivel

azok

nem

érdekeltek

tájékozatlanságuk

kihasználásában. A nyereségérdekelt szolgáltatások tekintetében mondhatjuk, hogy a nonprofit szervezetek az információs monopóliumok ellensúlyozására és a fogyasztói bizalom fenntartására jönnek létre.

11


A közszolgáltatásokkal kapcsolatban a fogyasztók döntően úgynevezett közjavakat vesznek igénybe. A közjavak szolgáltatása nem nyereséges, ezért is biztosítják azokat az állami intézmények. A közjavak iránti keresletet az állam a költségvetési korlátai miatt csak bizonyos határig képes kielégíteni. Az állami intézmények az alapvető szükségletek mennyiségi kielégítésében érdekeltek, ezért ez a határ az átlagos fogyasztói igény szintje. A közszolgáltatások és a közjavak biztosításának terén a nonprofit szervezetek az átalagos igényeket meghaladó kereslet kielégítésére jönnek létre. A

nonprofit

szektornak

jelentős

gazdasági

szerep

jut

a

köz-

és

magánszolgáltatások rendszerének átalakulásának során annak egyensúlyba tartásában. Ezt a szerepet az állami monopóliumok megszüntetésén és új szolgáltatói piacok kialakításán keresztül valósítja meg. Ebben az esetben a nonprofit szervezetek az állami elvárások és a piaci igények összehangolására jönnek létre.20

20

http://minoies.hu/e107_files/downloads/nca_kepzes/nonprofit.pdf

12


3. Nonprofit szervezet működése és gazdálkodása A nonprofit szervezetek általános gazdálkodásának fő alapelve, hogy elsődlegesen gazdálkodási-vállalkozási tevékenység végzésére nem alapítható, a tevékenységük során keletkezett bevételüket, eredményüket az alapító dokumentumban meghatározott közcélú tevékenységre fordítják. Ennek során a nonprofit szervezet törekedhet gazdasági eredményre, végezhet vállalkozási tevékenységet, de ezt csak kiegészítő jelleggel végezheti, úgy hogy az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyeztetheti vele, és az így keletkező eredményét a közhasznú tevékenységre kell felhasználnia. A nonprofit szervezetek gazdálkodására vonatkozó törvények követik az általános gazdálkodásra vonatkozó törvényeket, mint például a hatályos adótörvény vagy a számviteli törvény. Alapvetően meghatározó a 2011. évi CLXXV. törvény a közhasznú szervezetekről, amely számos változást hozott a gazdálkodás területén. Azok a szervezetek, amelyek közhasznúsági fokozatot szereztek szélesebb kedvezményeket nyernek, ellenben ugyanakkor több nyilvántartási és beszámolási kötelezettségnek kell eleget tenniük.

3.1. Bevételei 5. számú ábra


13


Az elmúlt években Magyarországon a nonprofit szervezeteknek nemcsak a száma növekedett dinamikusan, hanem ezzel együtt a szektor bevételei is. A 2005. évi összbevétel meghaladta a 854 755,1 millió forintot, míg 2011-re ez a szám elérte a 1 238 190,1 millió forintot. Azonban az egyes szervezetek között bevétel tekintetében igen nagy aránytalanságok vannak, mivel nagy részük a működés napi problémáival küszködik, de a szektor egésze azonban komoly forrásokkal rendelkezik. A nonprofit szektor fejlődését segítette a 1997. évben megjelenő új törvény, amely a személyi jövedelemadó egy százalékának az adózó közcélú felhasználásáról rendelkezett. A vonatkozó jogszabályok a bevételeket alapvetően kétféle módon különböztetik meg:  a szervezeti cél szerinti (közhasznú) tevékenységéből származó bevételek;  vállalkozási tevékenységből származó bevételek. A célszerinti tevékenységből származó bevételek típusai: az alapítótól, a támogatótól a cél szerinti (közhasznú) tevékenység folytatásához kapott adományok, felajánlások államháztartás alrendszereitől kapott támogatások, a magánszemélyek jövedelemadójából tett 1 %-os felajánlások, pályázatokon elnyert támogatások, a cél szerinti tevékenység folytatásából származó árbevételek, befektetésekből (bankbetét, értékpapír) származó bevételek, tagdíjbevételek (csak a tagsági viszonnyal rendelkező szervezeteknél), egyéb bevételek (pl. a szervezet célját szolgáló eszközök értékesítésének bevétele). A vállalkozási tevékenységből származó bevételek főbb típusai: a szervezet tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanok, nagy értékű tárgyi eszközök bérbeadásából, használatba adásából származó bevétel, a létesítő okirat szerint kifejezetten vállalkozási tevékenységének minősített tevékenységből származó bevétel, szerződés alapján végzett reklámtevékenységből származó bevétel minden olyan tevékenység bevétele, melyet a vonatkozó jogszabályok nem minősítenek kedvezményezett bevételnek.

14


6. számú ábra


Napjainkban a stagnáló gazdasági helyzet miatt bekövetkező csökkenő állami támogatások pótlása érdekében elengedhetetlen, hogy a nonprofit szféra is önálló bevételi forrást szerezzen. Hazánk 2004-es európai uniós csatlakozása óta ennek az egyik lehetséges módja a külföldi és hazai támogatásokból származó források bevonása. A megfelelő folyamatos működéshez, megbízható ellátásához stabil és kiszámítható anyagi háttér szükségeltetik. A szervezetek bevételei azonban egyáltalán nem kiegyensúlyozottak, döntő többségük működése lényegében egyetlen finanszírozási forrástól függ, továbbá a nonprofit szervezetek többsége nem rendelkezik megfelelő infrastrukturális háttérrel, valamint megfelelő képzettségű humán erőforrással. Ez az oka annak, hogy a nonprofit szervezetek gazdasági háttere még mindig nem stabil.

15


3.2. Kiadásai 7. számú ábra

Forrás: Saját szerkesztés, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján A nonprofit szektorban nem zajlik érzékelhető tőkefelhalmozás, a szervezetek többsége éves bevételét szinte teljes mértékben, a tárgyévben fel is használja, sőt 2009től a kiadások mértéke meghaladja a bevételekét. A bevételekhez hasonlóan a vonatkozó jogszabályok a költségeket is aszerint csoportosítják, hogy azok a cél szerinti, vagy a vállalkozási tevékenységekhez kapcsolódnak-e. Ezek alapján a következő költségcsoportokat különböztetjük meg: a közhasznú, azaz a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ösztöndíjak, cél szerinti szolgáltatások, támogatások), vállalkozási tevékenység során felmerült közvetlen költségek, cél szerinti és vállalkozási tevékenységhez is kapcsolódó közvetett költségek (pl. működési költség). A jogszabályi előírások szerint ezeket a közvetett költségeket

16


a közhasznú tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételek arányának megfelelően kell megosztani.21

4. A nonprofit szervezetek helyzetének összegzése A nonprofit szektor szervezetei nagyságuktól, tevékenységi körüktől függetlenül még mindig anyagi nehézségekkel küzdenek a gazdasági növekedésük ellenére is. Hiányzik náluk a stabilitás, valamint a hosszú távú tervezés, továbbá a szervezetek többsége nem rendelkezik kidolgozott stratégiával a fennmaradáshoz. A szervezetek javarésze nem rendelkezik főállású alkalmazottal, nincs megfelelő kapacitása pályázati programok kidolgozására és megvalósítására. Ismeretek hiányában nem használják ki az 1%-os közcélú felajánlások adta lehetőséget és kevés figyelmet fordítanak a PR fontosságára. Még a magas költségvetéssel gazdálkodó szervezetek működése is nagyban függ a pályázati forrásoktól, mivel nem rendelkeznek olyan stabil és tartós saját bevétellel, amelyből fedezni tudnák a működésüket és a munkatársak bérezését. Azonban a szervezetek napjainkra már felismerték, hogy az elszigetelt működés jelentős hátrányokkal jár számukra, ezért kezdeményezések indultak közös programok és projektek megvalósítására, kapcsolatépítésre nemzetközi szinten is. Egyre több olyan pályázati kiírás jelenik meg, amely konzorciumi vagy partnerségi együttműködést igényel a különböző szféra képviselőitől, ezzel bevonva többek között a gazdálkodó szervezeteket is. Sajnos kevés figyelem fordítódik a támogatások megszerzésére (1%-os felajánlások), melynek oka az ismeretek hiánya az adományszerzési technikákról és azok alkalmazásáról. A nehézségek ellenére is egyre több civil szervezet működik aktívan és programjaikkal, széles társadalmi rétegeket érintő tevékenységeikkel nagyban segítik a helyi közösségeket a mindennapjaikban felmerülő igények kielégítésében, valamint az a tendencia mutatkozik, hogy egyre több állami és önkormányzati feladatot látnak el, vállalnak át.22

21 22

http://minoies.hu/e107_files/downloads/nca_kepzes/nonprofit.pdf http://minoies.hu/e107_files/downloads/nca_kepzes/nonprofit.pdf

17


8. számú ábra


A

diagramot

elemezve

látható,

hogy

a

szervezetek

88%-a

aktívan

tevékenykedik, míg 4%-a csak pénzt gyűjt és nincsen kiadása. Ezeknek a szervezeteknek a tevékenysége csak a fenntartásra korlátozódik. A tartalékból élők és a pénz nélkül működő szervezetek helyzete kritikus, mivel működésükhöz és tevékenységük végzéséhez csak korlátozottan állnak rendelkezésre a pénzeszközök.

18


5. 2012. évtől hatályos civil szervezetekre vonatkozó törvény bemutatása 5.1. Civil szervezetek jogi szabályázásának kronológiája A nonprofit szektor jogi szabályozásának a legalapvetőbb kiindulópontja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában, valamint az Alkotmányban egyaránt deklarált egyesülési jog. A jogrendszer e szabadságjogok gyakorlását úgy biztosítja, hogy az állampolgárok önkéntes szerveződéseit önálló, jogi személyként ismeri el. I. korszak (1987 – 1990) A túlzott

liberalizmus jellemzi.

A szabályrendszer bürokráciamentes,

kevés

nyilvántartási, beszámoltatási kötelezettséget tartalmaz. Az alkotmányban deklarált egyesülési jog az alapja az önkéntes alapon létrejövő, szervezett társadalmi közösségek működésének. E szabadságjogok gyakorlását a jogrendszer azáltal biztosítja, hogy az állampolgárok önkéntes szerveződéseit és közcélú vagyonrendeléseit jogi személyként ismeri el.  1987 - Alapítvány jogintézményének újbóli megjelenése  1989 - Egyesülési törvény parlamenti elfogadása  az 1990. évi I. törvény hatályon kívül helyezték a Ptk. azon rendelkezését, miszerint alapítványt csak a tevékenység szerinti illetékes hatóság engedélyével lehet létrehozni.  1990 januárjában bevezetett adótörvények garantálják, a non-profit szervek alaptevékenységének adómentességét, az alapítványoknak nyújtott egyéni adományok, támogatások adóalapból való leírhatóságát, kifizetett ösztöndíjak adómentességét. II. korszak (1991 – 1994) A túlzottan laza szabályozás következtében fellépő visszaélések magas száma miatt a botrányok korszakának is nevezik ezt az időszakot. 1991-ben a számviteli törvénnyel megszűntették a természetbeni adományok adókedvezményét, majd 1992-től sor került az adókedvezmények csökkentésére is, aminek kapcsán a társasági adóról szóló törvény értelmében már csak azok a non-profit szervezetek mentesültek az adó megfizetése alól,

19


amelyek vállalkozási tevékenységből elért bevétele nem haladta meg az összbevétel 10%-át, vagy legfeljebb 10 millió Ft volt. 50%-ra korlátozták az egyéni és vállalati adományok leírhatóságának mértékét az alapítványok esetében, továbbá az alapítványok csak akkor adhattak ki támogatóiknak adókedvezményre jogosító igazolást, ha ehhez az adóhatóság előzőleg hozzájárult. 1994-ben módosították a Ptk.-t létrehozva három új szervezeti formát:  Közalapítvány  Közhasznú társaság  Köztestület III. korszak (1995-1997) Az adókedvezmények csökkentésének és az államhoz közeli nonprofit szervezetek megkülönböztetett kedvezményezésének az időszaka. 1995-ben az adókedvezmények rendszere átalakul, az új szabályozás az egyéni és a vállalati adományok esetén eltérően határozta meg az igénybe vehető kedvezmények jellegét és mértékét. Az egyéni adományozók számára megszűnt az adományok adóalapból való leírhatósága, s helyette az adó vált csökkenthetővé a támogatási összeg (1993-as 50% helyett) 30%-ával. A vállalati adományok továbbra is megmaradtak adóalap-csökkentő tételnek. Megszűnt az adókedvezményre jogosító alapítványi igazolások kiadásának engedélyeztetése. 1997-ben a 1996. évi törvény jogot adott az adófizetőknek arra, hogy az általuk befizetett adó 1%-át felajánlják egy olyan közcélú szervezetnek, amely megfelel a törvényben rögzített követelményeknek, ezáltal az állampolgárok jobban bele tudtak szólni a civil szféra támogatásával kapcsolatos döntésekbe. Ezzel a támogatotti körbe bekerültek az egyesületek is. IV. korszak (1998-2004) 1997. évi CLVI. törvény paradigmaváltást jelentett, ugyanis a szabályozás alapja nem a jogi forma, hanem a szervezetek tevékenysége lett. Három új fogalom jelent meg:  Kiemelkedően közhasznú tevékenység  Közhasznú tevékenység  Nem közhasznú tevékenység

20


A törvény életbelépésével a szektor rendkívül nehezen összegezhetővé vált, az alapítványok helyzete az időszak egészét tekintve romlott. Adókedvezményeik kisebbek és nehezebben hozzáférhetők lettek. Az új törvény nem teremtett egységes, mindenki számára könnyen követhető és átlátható szabályrendszert. A 2001. CVI. törvény módosította a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezéseket, amelynek a célja az alapítással és megszűnéssel kapcsolatos problémákat orvosolja. 2003-ban a kormány kidolgozta az úgynevezett civil stratégiát és elfogadták a Civil Alapprogramról szóló törvényt. A törvény célja, hogy a civil szervezetek működéséhez központi költségvetési támogatást biztosítson. Ennek érdekében úgynevezett Civil Alap került létrehozásra, amibe a kormány annyi pénzt ad ebbe, amennyi az előző adóévre vonatkoztatva az SZJA 1% felajánlásokból a civil szektorba érkezik. A Civil Alapba jutott pénzek elosztását a nonprofit szervezetek képviselői végzik szakmai és területi kollégiumok létrehozásával. 2004-ben a szféra bevétele az 1 %-os felajánlásokból elérte a 6 milliárd forintot, így a Civil Alapba jutott állami támogatásnak ezt az összeget kell biztosítani. V. korszak (2005-től napjainkig) 2005. évi LXXXVIII. törvény megalkotásával az Országgyűlés meghatározta a közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályait, továbbá kedvezmények és garanciák biztosításával ösztönözni kívánta az állampolgárokat a közcélok elérésében. 2006. évi a non-profit gazdasági társaságokról szóló törvény kitűzött célja a magyar piacgazdaság erősödése, valamint a nemzetgazdaság jövedelemtermelő képességének fejlődése volt. 2007-ben módosult a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1%-os törvény. A törvénymódosítás keretében a nyilvánosság, a felajánlott összegek felhasználása, a kedvezményezeti kör kérdéseinek újragondolása, az eljárási kérdések gyakorlati tapasztalatai alapján történő korrigálásra kerül sor. 23 24 Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény megújította a civil társadalom 23 24

Bíró E.: Nonprofit szektor analízis http://minoies.hu/e107_files/downloads/nca_kepzes/nonprofit.pdf

21


működésének alapjait, tisztább és átláthatóbb környezetet biztosított a civil szervezetek számára.25

5.2. Civil szervezetek nyilvántartásba vétele A civil szervezeteket a törvény előírásainak megfelelően a székhelyük szerinti megyei bíróságoknál, törvényszékeknél kell nyilvántartásba vetetni. Ez alól egyedül a közhasznú szervezetek képeznek kivételt, ugyanis a közhasznúság megállapítása után ezeket a szervezeteket a cégbíróság veszi nyilvántartásba.26 Központi szerepet kap a nyilvántartások informatikai üzemeltetőjeként az Országos Bírósági Hivatal. Országosan létrejön egy közhiteles, bárki számára ingyenesen elérhető, egységes, elektronikus nyilvántartás, amely a Központi Statisztikai Hivatal, valamint az állami adóhatóság (NAV) nyilvántartásaival is összekapcsolódik, ezáltal a civil szervezetek számára elérhető lesz az elektronikus ügyintézés lehetősége is. A nyilvántartási törvény 2012-től lehetővé teszi, hogy pályáztatók számára kivonatot kérjen ki, továbbá a közhiteles nyilvántartás és a Civil Információs Portál által szolgáltatott információk képesek biztosítani a pályáztatáshoz szükséges legfontosabb információkat, így a pályázatokhoz és a támogatásokhoz szükséges egyes igazolások beszerzése feleslegessé válik, mert azok a közhiteles nyilvántartásból elérhetők.27

5.3. Civil szervezetek közhasznú jogállása A Civil törvény egyik legnagyobb újításának a közhasznúság rendszerének teljes átalakítását tartom. A jogalkotók ezzel belátták és elismerték, hogy valóban léteznek a társadalom számára különösen hasznos munkát megvalósító tevékenységek és szervezetek, de ugyanekkor nem kívántak közöttük különbséget tenni, sem pedig azok közül előnyben részesíteni néhányat. Ezért a korábbi tételes felsorolással szemben rugalmas tevékenységlistát eredményező definitív környezetet alkalmaz a jogszabály.

25

http://civil.kormany.hu/admin/download/3/2e/40000/20120919_NEA_kepzesi_anyag.pdf http://minoies.hu/e107_files/downloads/nca_kepzes/nonprofit.pdf 27 http://civil.kormany.hu/admin/download/3/2e/40000/20120919_NEA_kepzesi_anyag.pdf 26

22


Ezzel kapcsolatban három tevékenységet, feladatot definiál a törvény: 

„közcélú tevékenység: személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség érdekében – más, e közösségbe nem tartozó személyek érdekeinek sérelme nélkül – végzett tevékenység;

 közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is;  közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.”28 A közhasznú tevékenység a közcélú feladatoknak azon része, amely köthető valamely jogszabály által meghatározott közfeladathoz. 2012. január 1. napjától már az új meghatározás az irányadó, ezért a létesítő okiratban nem megfelelő a korábbi közhasznú tevékenységlista szerinti hivatkozás alkalmazása, helyette a közfeladatot kijelölő jogszabályhelyre kell hivatkozni, továbbá meg kell jelölni, hogy milyen közfeladatban és hogyan vállal szerepet az illető civil szervezet. A közhasznúság új rendszerének másik kiemelkedő eleme, hogy a közhasznú jogállást tevékenységalapon, két év mutatóinak vizsgálatát követően ítéli meg, vagy vonja el a törvényszék. Két mutatócsoportot vizsgálnak:  megfelelő erőforrás és  társadalmi támogatottság. Kettőből legalább az egyik mutatónak teljesítése szükséges a közhasznú státusz elnyeréséhez, illetve megtartásához. Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:  az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy  a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy 28

2011.CLXXV. évi törvény 2§ 16. 19. 20. pontjai

23


 a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét. Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:  a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy  a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy  közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.29 A számviteli beszámoló és a közhasznúsági melléklet letétbe helyezésének minden alkalmával a törvényszék megvizsgálja a fenti mutatókat. 2012. január 1. napjától a kiemelkedően közhasznú jogállás megszűnt, a jogalkotók a kiemelkedően közhasznú jogálláshoz kötött korábbi kedvezményeket elérhetővé tette minden közhasznú jogállású szervezet számára.

Ez azért vált szükségessé, mert a

közhasznúság két fokozata közötti határok elmosódtak és a kedvezménybeli különbségek is lecsökkentek. A 2011. év végén közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek a számviteli beszámoló letétbe helyezése esetén megőrizhetik közhasznú jogállásukat, a többi civil szervezetnek 2012. január 1.-től számított két év áll a rendelkezésére, hogy a feltételeknek megfeleljenek.30

29 30

2011.CLXXV. évi törvény 32§ 4. és 5. pontjai http://civil.kormany.hu/admin/download/3/2e/40000/20120919_NEA_kepzesi_anyag.pdf

24


5.4. Civil szervezetek gazdálkodása A

civil

szervezetek

gazdálkodásának

szabályait

meghatározó

két

kormányrendelet (a 114/1992. és a 115/1992.) szabályainak többsége beépült a Civil törvénybe, továbbá a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet szabályozza a civil szervezetek gazdálkodását. Ezen szabályok közül a legfontosabbak:  Civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére nem alapítható, azt csak kiegészítő jelleggel végezhet, amely nem veszélyeztetheti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet. Amennyiben a vállalkozási tevékenysége bevétele meghaladja az összes bevétel 60 %-át, az adóhatóság törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez az ügyészségnél.  Civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel.  Hitelfelvétel és kötelezettségvállalás csak az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet nem veszélyeztető mértékben tehető (saját tőkét nem haladhatja meg a mértéke). A civil szervezetek bevételei és kiadásai lényegében változatlanok maradtak, csak összetételét tekintve történtek változások. Civil szervezetek bevétel:  egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;  gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel  a költségvetési támogatás:  a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;  az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetéstől kapott támogatás;  az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;  a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összeg;  az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

25


 más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;  befektetési tevékenységből származó bevétel;  egyéb bevétel Civil szervezetek kiadásai:  alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;  gazdasági vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;  a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei, valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;  egyéb költség

5.5. Civil szervezetek könyvvezetésének és beszámolási rendjének szabályai A könyvvitel és a számviteli beszámoló legfontosabb kérdéseit a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény mellett, a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet szabályozza. A legnagyobb számviteli változás, hogy  minden civil szervezet mérleg-fordulónapja december 31. (üzleti év megegyezik a naptári évvel);  minden civil szervezet a számviteli beszámolót köteles az üzleti évet követő május 31. napjáig elkészíteni és letétbe helyezni az Országos Bírósági Hivatalnál. Az egyéb szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal köteles beszámolót készíteni. A beszámoló formáját az egyéb szervezet által folytatott tevékenység, a könyvvezetés módja, valamint az éves összes bevétel (az alap- és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága határozza meg.

26


A beszámoló fajtája lehet: a) egyszerűsített beszámoló, b) egyszerűsített éves beszámoló, c) az egyéb szervezet választása alapján a törvény szerinti éves beszámoló. Egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az az egyéb szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, vagy amelynek az alaptevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételének együttes összege a két egymást követő évben, évenként nem haladja meg az 50 millió forintot. Az egyszerűsített beszámoló az 1. számú melléklet szerinti egyszerűsített mérlegből és a 2. számú melléklet szerinti eredménylevezetésből áll. Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az az egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó éves bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot. Az egyszerűsített éves beszámoló a 3. számú melléklet szerinti mérlegből és az 4. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból áll. A civil szervezet esetén a beszámolónak a kiegészítő mellékletet is tartalmaznia kell. Annak az egyéb szervezetnek, amely a törvény szerinti éves beszámoló készítését választotta és vállalkozási tevékenységet is végez, a beszámoló készítése során biztosítania kell az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, és kiadásainak, valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását is. Az egyéb szervezet könyvvezetése az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében történhet, magyar nyelven és forintban kifejezve. Egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezetek kötelesek egyszeres könyvvitelt vezetni. Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyéb szervezet, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá bejelentkezett lakásszövetkezet, valamint minden olyan egyéb szervezet, amelynek törvényi előírások szerint (224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet 3.§) kötelezően alkalmaznia kell,

27


továbbá az az egyéb szervezet, amely saját döntése alapján az éves beszámoló készítését választotta.31 „Az egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezetnek a pénzügyileg rendezett bevételeit legalább a kapott támogatások (alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati, egyéb), a tagdíj, valamint az egyéb bevételek, illetve a pénzbevételt nem jelentő bevételek csoportosításban kell bemutatnia.”32 „A kettős könyvvitelt vezető civil szervezetnek, közalapítványnak a bevételeit legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevétel pénzügyi műveletek bevétele és rendkívüli bevételek és tagdíj bontásban kell bemutatnia. Az egyéb és rendkívüli bevételeken belül a kapott támogatásokat alapítótól, központi költségvetéstől, helyi önkormányzatoktól és egyéb címen is ki kell mutatni.”33 2012. január 1. napját követően közhasznú civil szervezet kizárólag a kettős könyvvitel rendszerében vezetheti nyilvántartásait. 2012. üzleti évre vonatkozóan a nem közhasznú civil szervezet számára az egyszeres könyvvezetés lehetősége adott, amennyiben az összes bevétele nem haladja meg az 50 millió forintot. A számviteli beszámolót regisztrált mérlegképes könyvelőnek kell elkészítenie, amennyiben a gazdasági-vállalkozási bevétel meghaladja a 10 millió forintot. Amennyiben a gazdasági-vállalkozási tevékenység a 200 millió forintot is meghaladja, akkor a könyvvizsgálat is kötelező a civil szervezetek számára. 2012. január 1-jén kezdődő üzleti évtől a közhasznúsági jelentés megszűnik, amelyet a számviteli beszámoló mellé elkészítendő közhasznúsági melléklet vált fel, amit minden civil szervezet számára kötelező elkészíteni.34 (5. számú melléklet) Az eredménykimutatás az egyéb szervezet tárgyévi eredményének levezetését tartalmazza, és bemutatja az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és az eredmény összetevőit. Az eredménykimutatásban egymástól elkülönítve kell kimutatni az alaptevékenységgel, valamint a vállalkozási tevékenységgel összefüggő tételeket, az ezekhez közvetlenül 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet 17.§ (3) 33 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet 17.§ (4) 34 http://civil.kormany.hu/admin/download/3/2e/40000/20120919_NEA_kepzesi_anyag.pdf 31 32

28


nem kapcsolódó ráfordításokat (költségeket), kiadásokat az egyéb szervezet, a közhasznú

egyéb

szervezet

a

bevételek

arányában

köteles

megosztani

az

alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység között.

5.6. Civil Információs centrumok A civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználása érdekében a miniszter civil információs centrumokat működtet. A civil információs centrumok nyilvános pályázat útján kiválasztott civil szervezetek lehetnek. A centrumok tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják el:  igény esetén közreműködnek a civil szervezetek elektronikus úton teljesítendő adminisztratív kötelezettségeik teljesítésében,  elősegítik a civil szervezetek, a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködését,  részt vesznek a civil szervezetek és az üzleti szféra kapcsolatainak és együttműködési lehetőségeinek fejlesztésében,  szakmai tanácsadási rendszert működtetnek:  jogi és közhasznúsági területen;  pénzügyi, könyvelési és adózási kérdésekben;  pályázati módszerekre és technikákra vonatkozóan;  valamint a számítógép-kezelés területén.  folyamatos információszolgáltatás biztosítása a törvény szerinti intézkedések végrehajtásának megvalósulásáról,  adatot szolgáltatnak a Civil Információs Portál számára az említett pontok szerinti feladatokkal kapcsolatos adatok és információk terjesztése érdekében. A civil információs centrumok kötelesek együttműködni egymással és a szakmai hálózatokkal a közös célok teljes körű megvalósítása érdekében.35 Jelenleg Magyarországon összesen 21 civil szervezet - megyénként egy (kivétel HajdúBihar megye, ahol kettő) - viseli a Civil Információs Centrum címet.36

2011.CLXXV. évi törvény VIII. fejezet http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/balog-zoltan-atadta-acivil-informacios-centrumok-megbizoleveleit 35 36

29


5.7. Civil Információs Portál A Civil törvény előírja a Civil Információs Portál működtetését, amely a civil szervezetekkel kapcsolatos legfontosabb információkat, adatokat mutatja be, valamint biztosítja a Nemzeti Együttműködési Alap és a civil információs centrumok információi közlését. „A Portál információkat közvetít az alábbi adatokról:  a megszűnt egyesület vagyona felhasználásának módja;  a civil szervezet országos névjegyzékben szereplő adatai, ideértve a számviteli beszámolót is;  a civil információs centrumok tevékenységének adatai;  az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott támogatási programokra és támogatásokra vonatkozóan a pályázati kiírások, támogatási döntések és támogatások alapvető információi;  a

jelentős

költségvetési

támogatásban

részesülő

szervezet

vezető

tisztségviselőjének vagyonnyilatkozata;  a Nemzeti Együttműködési Alap működésével kapcsolatos információk;  SZJA 1 %-os felajánlás és felhasználásának adata;  közérdekű önkéntest fogadó szervezetek hatósági nyilvántartása.”37 1. számú kép

37

http://civil.kormany.hu/admin/download/3/2e/40000/20120919_NEA_kepzesi_anyag.pdf

30


6. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány bemutatása 6.1. Alapítvány létrejötte A ZMVA létrejöttében meghatározó szerepet töltött be az úgynevezett PHARE program, valamint a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. PHARE program Az Európai Unióba belépni kívánó országok számára három előcsatlakozási program állt rendelkezésre, az ISPA, SAPARD és a PHARE. A PHARE (Pologne, Hongrie Aide a la Reconstruction économique) programot az Európai Közösség 1989-ben indította útjára eredetileg azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a politikai demokrácia megszilárdításához és a piaci átalakulásokhoz szükséges szakemberek képzéséhez, új intézmények kiépítéséhez. A Phare programokon belül 1995-től nagyobb hangsúlyt kaptak a pénzügyi és beruházási támogatások, a környezetvédelem és a privatizáció. 1998-tól kezdve a program célja, hogy a támogatásban részesülő országokban segítse a teljes jogú EU tagság elnyeréséhez szükséges feltételek kialakítását. 2000-től kezdődően a Phare főként a gazdasági és szociális kohézióra összpontosított, súlyt helyezve az intézményépítésre, különös tekintettel a kapcsolódó támogató befektetésre, illetve a "twinning" programokra, amelyek lehetővé tették, hogy a magyar szakemberek európai uniós kollegáikkal együtt dolgozva növeljék intézményeink hatékonyságát. A PHARE a strukturális, az ISPA a kohéziós, a SAPARD pedig a mezőgazdasági alapok előfutára volt. 38 Hazánk 1990-2003 között a PHARE támogatásra vonatkozóan összesen közel 1.487 milliárd euró értékben írt alá pénzügyi megállapodást. Mindez közel 200 ágazati – és területfejlesztési program megvalósítását jelentette.39

38 39

http://www.nfu.hu/elocsatlakozasi_alapok http://www.vati.hu/index.php?page=main&menu=21810&langcode=hu

31


8. számú ábra

A PHARE támogatások megoszlása ágazatonként.40

A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 2. számú kép Az 1990-es évek elején kezdődött annak az intézményrendszernek a kiépítése Magyarországon, amely a fejlett országokban is működő rendszerhez hasonlóan a kis- és közepes vállalkozások indítását és megerősítését segíti. E rendszer keretében a Magyar Köztársaság Kormánya vállalkozásfejlesztési programot dolgozott ki. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990-ben alakult azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a magyarországi kis- és középvállalkozások létrejöttéhez és fejlődéséhez. Az MVA független, autonóm szervezet, amelynek induláskori 4,2 milliárd forint alaptőkéjét a Magyar Köztársaság Kormánya, kereskedelmi bankok és érdekképviseletek biztosították. Az MVA, szakmai és pénzügyi támogatási programok széles skáláját nyújtva, katalizátori szerepet tölt be a kis- és középvállalkozások megerősítésében.

40

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_AVF6/ch01s03.html

32


Az MVA tevékenységét a kuratórium felügyeli, fő feladata az MVA stratégiájának meghatározása. Az operatív feladatokat az ügyvezető igazgató irányítja, aki általánosan felelős a Kuratórium döntéseinek előkészítéséért és végrehajtásáért. A törvényességi felügyeletet a felügyelő bizottság látja el. 1990 novemberében az Európai Unió Bizottsága az MVA-t jelölte ki a Phare kis- és középvállalkozás fejlesztési Programjának (SME Program) végrehajtására. A program fő célja volt: a foglalkoztatás és a gazdaság szerkezetátalakításának elősegítése a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztésével. Feladatul kapta, hogy irányításával szabályozott pénzügyi kereteken belül, a vállalkozások élénkítését célzó hazai és külföldi pénzforrások

célszerűen

magánvállalkozások

és

hatékonyan

gyarapodását,

pénzügyi

kerüljenek

felhasználásra.

feltételeinek

javítását,

Ez

a

szakmai

ismereteinek megszerzését és bővítését jelentette a már említett vállalkozások körében. E célok elérése érdekében az Európai Unió az MVA-n keresztül jelentős összegeket nyújtott megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok, a Helyi Vállalkozói Központok (HVK-k) létrehozására és munkaszervezeteik felállítására, kiképzésére. A megyei alapítványok 1994 év végére - Pest megye kivételével, ahol a HVK 1997-ben alakult meg - az egész országban létre is jöttek. Jelenleg a megyénként megszervezett Helyi Vállalkozói Központok több mint 140 irodából álló országos vállalkozásfejlesztési hálózatot alkotnak. A megyei HVK-k önálló jogi személyiségű, független, saját kuratórium felügyelete mellett működő szervezetek, melyeket a megyei és települési önkormányzatok, vállalkozói érdekképviseletek, kamarák, vállalkozások, (több helyen az MVA is) közösen alapították. Alapításkor az egyik fontos cél a párt-, és szektorsemlegesség biztosítása volt, melyet a kurátorok széles társadalmi rétegekből történő választása is garantált. Az alapítványok az MVA/Phare program iránymutatásai szerint alakították ki szervezeti felépítésüket, működési elveiket, amely ezáltal a kezdetektől olyan EU-konform struktúrát jelent, amely példaértékű és nélkülözhetetlen az EU csatlakozás szempontjából. A napjaink kihívásainak megfelelően a HVK-k a legtöbb helyen közhasznú formában működnek és törekednek az ISO minőségbiztosítás elnyerésére is.

33


1990-től napjainkig az Európai Unió Phare programja több mint 80 millió EURO biztosításával

teremtette

meg

kis-

és

középvállalkozói

fejlesztési

program

társfinanszírozásának pénzügyi forrásait. Ehhez járult hozzá az Ipari- Kereskedelmi- és Idegenforgalmi Minisztérium (később Gazdasági Minisztérium). 1997-ben és 1998-ban a társfinanszírozást a kezelésében lévő Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GFC) forrásaiból adta. A PHARE által finanszírozott programok mellett - EU ösztönzésre - a HVK-k egyre több hazai, EU és más forrást pályáznak meg és nyernek el hazai és nemzetközi pályázatokon vállalkozásélénkítő programok végzésére - valamint szintén EU ösztönzésre és képzéssel - megkezdték a felkészülést az önfenntartásra, amely piacképes szolgáltatások kifejlesztését jelenti.41 Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZMVA) Az 1990-es évek elején az Európai Unió Phare programja és a Magyar Vállalkozásfejlesztési

Alapítvány által

elindított

vállalkozásfejlesztési

program

keretében Magyarország minden megyéjében létrejött az adott térség vállalkozásainak támogatását, a vállalkozói kultúra közvetítését szolgáló helyi vállalkozói központ.42 3. számú kép

Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány zalaegerszegi irodája

41 42

http://www.mva.hu/alapitvany/tortenet.php http://www.zmva.hu/cikk/bemutatkozas/59

34


A Zala Megyei Önkormányzat a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal egyeztetve úgy határozott, hogy alapítványt hoz létre, amely segíti a megye vállalkozásait, fejleszti a helyi munkaerő vállalkozói ismereteit és készségeit, így 1992ben megalakult a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Az alapítvány politikamentes társadalmi-közösségi kezdeményezés, céljai és feladatai teljesítése érdekében kész együttműködni minden szervezettel, közösséggel és természetes személlyel, akik a közös célok elérésén munkálkodik. Az alapítvány működése nyilvános, munkája és tevékenysége során épít a társadalmi ellenőrzés lehetőségeire és a támogatók kezdeményezéseire, javaslataira. Az alapítvány politikai tevékenységet nem végezhet, politikai pártokat nem támogathat, azoktól támogatást el nem fogadhat. Az alapítvány politikai alapon országgyűlési, illetve megyei önkormányzati képviselő jelöltet nem állíthat, és nem támogathat. Az alapítvány tevékenységét a térség gazdasági érdekei motiválják.43 A megalapításkor megfogalmazott célkitűzések az elmúlt évek alatt lényegében nem változtak: Zala megye gazdasági fejlődésének elősegítése, a mikro-, kis- és középvállalkozások kialakulásának, életben maradásának és elsősorban- növekedésének támogatása, egy hosszútávon önfenntartó vállalkozásfejlesztési irodahálózat, azaz egy központi iroda és a megyei alirodák működtetésével, amely magas színvonalú, megfelelő és hozzáférhető szolgáltatásokkal és projektekkel segíti a megye vállalkozóit.44

6.2. Alapítvány felépítése Alapítvány jogállása Az Alapítványt a Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés alapította a Polgári Törvénykönyv 74/A-74/F. paragrafusai alapján, 1992. április 30-án, határozatlan időtartamra, nyitott alapítványként.

43 44

http://www.zmva.hu/cikk/126 http://www.zmva.hu/cikk/bemutatkozas/59

35


A

megyei

önkormányzatok

konszolidációjáról,

a

megyei

önkormányzati

intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény alapján a megyei önkormányzatok által alapított, valamint a megyei önkormányzatok által más alapítóval közös alapított alapítványokban, illetve közalapítványokban a megyei önkormányzatokat megillető alapítói jogok 2012. január 1-jén az államra szálltak át. E törvény alapján az államra átszálló alapítói jogok gyakorlására a Zala Megyei Intézményfenntartó Központ (MIK) jogosultak. Az Alapítvány közhasznú szervezet az 1997. évi CLVI. törvény (a közhasznú szervezetekről) alapján, a Zala Megyei Bíróság Apk.60.042/1992/28. számú, 1998.július 7-i keltezésű végzése szerint. A közhasznú működés tekintetében a törvényességi felügyeletet a Zala Megyei Főügyészség látja el 1998. július 16-tól kezdődően. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosította a civil szervezetekre vonatkozó beszámolási szabályokat. Ennek értelmében a beszámolót az Országos Bírósági Hivatalban kell letétbe helyezni. Az Alapítvány önálló jogi személy, amely neve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.45 Kuratórium Az alapítvány alapítás után a kuratórium rendelkezik az alapítvány további sorsáról. Az alapítás után a kezelő szerv az általános ügydöntő, ügyvezető és képviseleti szerv.46 A Kuratórium elnökét, társelnökét és tagjait az Alapító kéri fel és választja meg úgy, hogy a Kuratóriumban lehetőleg képviselve legyenek: - alapító - egyetemek, főiskolák, - gazdasági kamarák, - alapítvány céljait segítő dekoncentrált szervek, - pénzintézetek, Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, (ZMVA) Zalaegerszeg: Szervezeti és működési szabályzat, 2012; Irattár 46 http://nonprofit.hu/?q=/node/27778 45

36


- vállalkozói érdekképviseleti szervek, - vállalkozók. A Kuratórium létszáma 5 fő. A Kuratórium hatásköre:  gondoskodik az Alapítvány kitűzött céloknak megfelelő működéséről,  dönt az Alapítvány szervezeti és működési szabályzatáról,  dönt az Alapítvány éves tervéről,  dönt a vállalkozók, vállalkozások számára nyújtható vissza nem térítendő, valamint az egyéb anyagi juttatásokról,  gondoskodik az alapítványi vagyon lehetőség szerinti gyarapításáról, biztosítja annak leggondosabb kezelését és minden tőle telhetőt megtesz a csökkenő vagyon pótlására,  kezdeményezi az Alapítónál a Kuratórium tagjainak visszahívását,  kezdeményezi az Alapító Okirat módosítását, az Alapítvány megszüntetését. Az Alapító Okirat módosítására azonban csak az Alapító jogosult,  létrehozza a Vállalkozásfejlesztési Irodát és a vidéki alirodákat, illetve határoz azok esetleges megszűntetéséről  pályázatot hirdet a Vállalkozásfejlesztési Iroda ügyvezető igazgatójának státuszára és a pályázatok elbírálása alapján - az Alapító egyetértése esetén kinevezi az ügyvezető igazgatót,  határoz a Vállalkozásfejlesztési Iroda szervezetéről, költségvetéséről és éves tervéről az ügyvezető igazgató előterjesztése alapján,  évente beszámoltatja az iroda ügyvezető igazgatóját,  a Kuratórium felhatalmazása alapján a Kuratórium elnöke gyakorolja az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogokat,  dönt a feltételhez kötött adományok elfogadásáról, illetve elutasításáról.  a Kuratórium kizárólagos hatásköre az éves beszámoló jóváhagyása és a közhasznúsági jelentés elfogadása.  az Alapítvány független, külső könyvvizsgálójának megválasztása, visszahívása. A Kuratórium a munkavégzésének folyamatossága érdekében hatásköre egy részének átruházásával létrehozza a Kuratórium mellett működő Mikrohitel Bizottságot. Ennek

37


megválasztása a Kuratórium hatásköre, feladatát a Kuratórium által meghatározott Ügyrend határozza meg. A Felügyelő Bizottság (FÜB) A ZMVA közhasznú szervezetként való működése megkívánja Felügyelő Bizottság működését az Alapítvány kezelő szervének ellenőrzésére. A FÜB 3 tagú, akiket az Alapító választ meg 4 évre. A FÜB az elnökét saját tagjai közül választja meg. A FÜB feladata: - Az Alapítvány Alapító Okiratának, pénzügyi tervének betartása érdekében az alapítvány gazdálkodásának, számvitelének, ügyvitelének, kötelezettségvállalásainak ellenőrzése átfogó vizsgálat keretében évente egy alkalommal. - Vizsgálat lefolytatása, ha az alapítvány céljainak megvalósítását veszélyeztetve látja. A Felügyelő Bizottság az Alapítvány működését érintő tapasztalatairól szükség szerint, de legalább évente egyszer beszámol az Alapítónak. Működéset a „FÜB Ügyrendje” határozza meg.

6.3. Alapítvány tevékenységi köre Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés  hozzájárul az üzleti ismeretek és készségek javításához. Segíti az oktatók képzését, kísérleti tanfolyamokat indít, szabadon hozzáférhető oktatási anyagot készít üzletemberek részére, esetleg társoktató szervekkel közösen,  gazdasági és oktatási fórumokat rendez. Beilleszkedik a munkanélkülieknek nyújtott oktatási rendszerekbe. Szorgalmazza és ösztönzi a helyi oktatási intézményekben

az

információtechnikai,

programozási

ismereteket

és

nyelvismeret elterjedését, képzését,  támogatja és orientálja a szakmai képzést, nagy figyelmet fordítva a hiányszakmák felszámolására, az általános szakképzés ösztönzésére,  adatbázisok összeállításával információt nyújt a képzési formák választékáról, az oktatókról, az oktatási épületekről és oktatási segédeszközökről,  gondoskodik a management- képzés megindításáról,

38


 a helyi munkaerő készségeinek, szakmai és vállalkozói ismereteinek fejlesztése, a szükségletekhez való igazítása,  nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés az alapítvány céljai érdekében  felbecsüli, áttekinti a régióban meglévő képességeket és szakismeretet,  gondoskodik a szakemberek részére a megfelelő szakismeret folyamatos biztosításáról. Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások  a kis és közepes méretű vállalkozások létrejöttének, illetve működésének elősegítése,  új munkalehetőségek teremtése vállalkozások szervezése útján,  segítségnyújtás

a

települési

önkormányzatok

vállalkozási

programjának

kialakításához,  munkaerőpiacon a hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. Euroatlanti integráció elősegítése  kedvező feltételek teremtése a vállalkozások tőkeerejének növeléséhez, a lakossági

magánbefektetések

ösztönzéséhez,

valamint

a

működő

tőke

idevonzásához,  a privatizációs folyamat elősegítése,  az alapítványi célra rendelkezésre álló hazai és külföldi pénzügyi források feltárása és kezelésükhöz szabályozott keret biztosítása,  fokozatosan kidolgozza és részletesen bevezeti az ún. mikro hitel rendszert,  gazdaságfejlesztési, vállalkozásfejlesztési, településfejlesztési, idegenforgalmi és foglalkozásfejlesztési koncepciók, tervek és programok készítése, menedzselése és tanácsadása,  megszervezi az induló vállalkozások tanácsadási és konzultációs támogatását, specifikus és kistérségi tanácsadó központokat állít fel a megyében,

39


 megindítja egy üzleti központ működését, ahol a vállalkozók különböző szolgáltatásokat vehetnek igénybe, inkubátorház vagy rendszer kiépítésével,  szakértői-, üzleti tanácsadás biztosítása különböző témakörökben,  a vállalkozások termékeiről, szolgáltatásairól, a vállalkozásba vonható ingatlanokról, valamint a szakértői állományról szóló adatbázis összeállítása, ill. annak összekapcsolása a MVA adatbázisával és a hasonló jellegű nemzetközi információs rendszerekkel,  azon erőforrások nyilvántartása, melyeket a vállalkozók igényelhetnek helyi, országos és nemzetközi anyagi forrásokból,  a vállalkozások reklám- és propagandaanyagokkal történő támogatása,  a helyi üzleti lehetőségek feltárása.  hitelgarancia alapot hoz létre és működtet megyei, illetve regionális szinten.  többnyelvű marketing- és reklámanyagokat, filmeket készíttet a régió általános és speciális bemutatása céljából.  reklámtevékenységet indít és folytat a piaci lehetőségek bemutatásával. Koordinál a többi hasonló típusú vállalkozási szervezettel.  különböző szolgáltatások nyújtásával felkészül a befektetők fogadására,  az euroatlanti integráció elősegítése,  hazai és külföldi üzletember találkozók, vásárok és kiállítások szervezése és támogatása  közreműködik a termékfejlesztés elősegítésében,  segíti a magas színvonalú technológiát alkalmazó vállalkozások alkalmas épületekhez, munkaterületekhez való jutását.  a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter regionális és helyi megszervezése, működtetése és fejlesztése.  az alapítvány nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre is. Az Alapítvány célja szempontjából kis és közepes méretű vállalkozásnak tekintendő minden olyan egyéni és társas, jogi és nem jogi személyiségű vállalkozás, amelynek létszáma (a vállalkozással munkaviszonyban lévő fő- és mellékfoglalkozású tagok és

40


alkalmazottak) kisvállalkozás esetében az 50 főt, közepes méretű vállalkozásnál a 250 főt éves átlagban nem haladja meg. Az Alapítvány céljai közül közhasznú tevékenységnek minősülnek:  Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés  Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások  Euroatlanti integráció elősegítése  Környezetvédelem47

6.4. Működése, programjai, céljai A Vállalkozásfejlesztési Iroda és az alirodák működése A Vállalkozásfejlesztési Iroda (továbbiakban: Iroda) látja el az Alapítvány folyamatos működéséhez, ügyeinek operatív viteléhez szükséges teendőket. Az Iroda munkáját az Alapító Okiratban, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozott módon teljes önállósággal végzi. Munkáját az alapítványi célokkal összhangban a Kuratórium által elfogadott éves feladatterv és üzleti terv alapján látja el. A Kuratórium által elfogadott éves feladatok végrehajtása az Iroda feladata, melyről évente egy alkalommal beszámol a Kuratóriumnak. Az Iroda keretein belül működteti a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter munkaszervezetét. Az Irodát az ügyvezető igazgató irányítja, akit pályázat alapján határozatlan időre a Kuratórium nevezi ki. A feladatok ellátása érdekében városi és kistérségi alirodákat is létrehoz és működtet az Alapítvány.48 (6. számú melléklet) Az Iroda feladata és hatásköre

 Elkészíti az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát és azt a Kuratórium elé terjeszti elfogadásra, szükség esetén módosításra. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, (ZMVA) Zalaegerszeg: Alapító okirata, 2012; Irattár 48 Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, (ZMVA) Zalaegerszeg: Szervezeti és működési szabályzat, 2012; Irattár 47

41


 Elkészíti az Alapítvány és az Iroda éves tervét, költségvetését, és azt döntésre a Kuratórium elé terjeszti.

 Gondoskodik a térség vállalkozásélénkítési stratégiájának végrehajtásáról az üzleti tervnek megfelelően. Fő feladatának tekinti a vállalkozási kultúra mindenkori fejlesztését, beleértve a vidékfejlesztést, térség- és területfejlesztést is, az Európai Unió, a kormányzati, a regionális, a helyi és egyéb programok és pályázati lehetőségek figyelembevételével.

 Ellátja a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter alapítóival kötött Együttműködési Szerződés alapján a klaszter munkaszervezeti feladatait, amelynek működési kereteit a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

 Ellátja a „Enterprise Europe Network” (EEN) regionális és helyi működtetésének feladatait a kis- és közép-vállalkozások részére az Európai Unióval fennálló, erre vonatkozó szerződés szerint, a HITA által vezetett 8 tagú országos konzorcium zalai tagjaként.

 Részt vesz a „Pannon Novum” Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ) munkájában és ellátja annak zalai feladatait.

 A Kuratórium felhatalmazása alapján a költségvetéssel összhangban ésszerű, takarékos módon gazdálkodik az Alapítvány vagyonával. Az Iroda feladata az Alapítvány vagyonának gyarapítása, a költségek forrásainak biztosítása, az önfinanszírozás minél nagyobb arányú megteremtése. E munkája során különféle szolgáltatásokat végezhet díjazás ellenében, továbbá az Alapítvány vagyonából a Kuratórium előzetes jóváhagyásával befektetéseket végezhet.

 Gondoskodik az Alapítvány könyveinek vezetéséről, a beszámoló készítéséről, és ellát minden egyéb, az Alapítvány működésével kapcsolatos adminisztratív feladatot. Az ügyvezető igazgató felelős a mindenkori jogszabályoknak megfelelő

szabályzatok

és

ügyrendek

elkészítéséért,

betartásáért,

és

betartatásáért.

 Az Alapítvány vagyonából kifizetéseket az éves költségvetésben, az elnyert pályázatokban és szerződésekben szereplő tételek keretei között végezhet. A költségvetésen felüli bevételek, szolgáltatások díjai, befektetések hozadék felhasználása, egyéb megrendelések és szerződések kötése a mindenkor

42


érvényes szabályok betartásával történhet, az Európai Unió, a közbeszerzési törvény, illetve az elnyert pályázatok előírásainak betartásával.

 Az Alapítvány tevékenységéről a közvéleményt és a vállalkozásokat a médián keresztül rendszeresen tájékoztatja. Az Iroda feladata az Alapítvány image-nek alakítása mind helyi, mind országos és nemzetközi szinten.

 Az Iroda ellát minden olyan feladatot, melyet az Alapító Okirat, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat nem utal nevesített módon a Kuratórium elnöke, vagy más hatáskörébe. E feladatok ellátásáért az ügyvezető igazgató egy személyben felelős.

Az alapítvány programjai Képzés, tanácsadás Elsődleges célkitűzés a vállalkozói kultúra fejlesztése. Ennek érdekében vállalkozói képzéseket és személyre szóló szaktanácsadást kapnak az ügyfelek. 1993 óta, az igények és lehetőségek szerint nagyon sokat változott a tanácsadás és oktatás jellege. Eleinte a kezdő és kényszervállalkozások segítése volt a legfontosabb,

majd

lassan

átalakult

a

forma

a

vállalkozások

növekedését,

megerősödését szolgáló tevékenységgé. Tanácsadás a központi irodában és az alirodákban folyik, az oktatások pedig igény szerinti témákban és helyszíneken kerülnek megszervezésre. Tanácsadás egyéni, kis- és középvállalkozásoknak, valamint magánszemélyeknek, akik vállalkozásba szeretnének kezdeni. Tanácsadási szolgáltatások kiterjednek a magánszemélyek vállalkozás indításával kapcsolatos üzleti, pénzügyi, jogi, számviteli alapinformációk nyújtásától, a működő vállalkozások fejlesztési, pályázat felkutatási segítségén keresztül, a vállalkozások fejlődése érdekében belföldi és Európai Uniós forráslehetőségek, támogatási konstrukciók feltérképezésére. Az alapítvány további szolgáltatásai ügyfelei részére: 

Pályázat készítés



Üzleti partnerkeresés



Tanulmányok készítése

43




Rendezvények szervezése, kiadványok szerkesztése



Oktatás, képzés, előadások

Mikrohitel program A régióban a helyi vállalkozói központok hálózata által működtetett Mikrohitel Program olyan több elemből álló támogatási rendszert jelent, amely komplex pénzügyi és szakmai segítségnyújtást valósít meg a kis- és középvállalkozások számára. A program szerves részét képezi a Magyar Kormány gazdaságfejlesztési politikájának. Az MVA a megyei rendszerben szerveződött HVK-kal és más lebonyolítókkal, helyi bankfiókokkal együttműködve biztosítja a Mikrohitel Program országos elérhetőségét. Kezdő vállalkozások és mikrovállalkozások részére, akik kellő üzleti tapasztalattal nem rendelkeznek, megfelelő tőkeerőt, fedezetet nem tudnak felmutatni a bankok számára, gyakorlatilag Magyarországon nincs más hitellehetőség, mint a Mikrohitel. A ZMVA egy komplex szaktanácsadási, képzési rendszerrel kiegészítve kedvező kamatozással folyósítja a kölcsönt. Jelentős segítséget jelent a KKV-k számára, hogy a hitel elbírálása során nem a szigorú banki elvárások érvényesülnek és az eljárás is egyszerűsített. A ZMVA jelenleg 4 közvetlen, saját döntési hatáskörébe tartozó forrásból - képes ellátni a vállalkozók igényeit. Ezek a következők: 

Országos Mikrohitel Program (OMA)



Helyi Mikrohitel Alap (HMA)



Új Széchenyi Hitel Program (ÚSZH)



Új Széchenyi Hitel Program Kombinált Mikrohitel (ÚSZH KOMBI)

Enterprise Europe Network (EEN)

4. számú kép

Az Enterprise Europe Network az egyetlen, az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatóság által létrehozott vállalkozásfejlesztési hálózat, amely a

kis

és

középvállalkozások

üzletfejlesztési

törekvéseit szolgálja az unióban. Az új hálózat a korábbi, szintén a Bizottság által támogatott Euro Info Központ (EIC) és Innováció

44


Közvetítő

Központ

(IRC)

hálózatok

tapasztalataira

építve,

tevékenységeik

összevonásával jött létre, ezzel egységesítve a két hálózat egyaránt magas színvonalú szolgáltatási palettáját. Az Enterprise Europe Network hálózatot több mint 500 szervezet alkotja, az egyes országokban működő kereskedelmi kamarák, regionális fejlesztési ügynökségek és egyetemi technológia központok hálózatának 4000 naprakész szakértője áll a vállalkozások rendelkezésére Európában 38, Európán kívül 13 országban.49 Nemzetközi hálózat legfontosabb célkitűzései: Az Enterprise Europe Network része az EU „Versenyképesség és Innováció Keretprogramjának”

(CIP).

A

program

célja

az

európai

vállalkozások

versenyképességének növelése Európában és azon túl is, feladata az Európai Uniós kereskedelmi

politika közvetítése. A hálózat

támogatja a mikro-, kis- és

középvállalkozások üzletfejlesztési és innovációs törekvéseit, valamint segítséget nyújt azon cégeknek, melyek az EU 7. K+F keretprogramban pályáznak.50 Európa és az ország bármely pontján is fordulnak a kis és középvállalkozás hálózat tanácsadójához, mindenhol a teljes Enterprise Europe Network tudása, kapcsolatai és szakértelme segíti a vállalkozása fejlesztésében. Klasztermenedzselés A klaszter egy összekapcsolódó hálózati rendszer, amely kerete a kis- és középvállalkozások együttműködésének az egyre nehezedő gazdasági versenyben, a globalizálódó környezetben. A klasztertagok stratégiai szövetségesekké válnak, egy adott térségben felkutatják a közös érdekeket, földrajzilag koncentráltan jelennek meg, együttesen innovációs képességük erősödik, és az iparági dominanciát is érvényesíteni tudják.

5. számú kép

A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a megyén túlmutató regionális gazdaságfejlesztési program megvalósításába is bekapcsolódott. 2001. június 14-én a

49 50

http://www.zmva.hu/een http://www.enterpriseeurope.hu/magunkrol/a-halozat-europaban

45


nyugat-dunántúli régió legjelentősebb fa- és bútoripari vállalkozásainak, regionális fejlesztési

szervezeteinek,

oktatási

intézményeinek,

szakmai

szövetségeinek

részvételével, valamint a Gazdasági Minisztérium támogatásával létrejött a Pannon Faés Bútoripari Klaszter.51 A klaszter szolgáltatásai: 

fejlesztési pénzügyi konstrukciók megismertetése,



együttműködési projektek kialakítása,



információszolgáltatás és kommunikáció,



képzések,



oktatás,



rendezvény-szervezés,



természeti erőforrások kihasználásának elősegítése,



minőségügyi tevékenységek fejlesztése,



közös marketing és PR tevékenység, a piaci megjelenések elősegítése.

A szolgáltatásokat a klasztertagok veszik igénybe.52 Projektek Az Alapítványnál futó és befejezett projectek, melyekben a ZMVA vezetőpartnerként, partnerként vesz vagy vett részt: ID: Wood - A projekt fő célja a szervezeti és műszaki szakmai tapasztalatok megosztásával

elősegítse

az

innovációt

és

a

kis-

és

középvállalkozások

versenyképességét a faipari szektorban főleg a Dél-Kelet Európai területen. DIFASS – A projekt célja, hogy feltárja az innovációs potenciálokat, a nemzetközivé válást és a fenntartható növekedést a KKV-k számára Európában, a finanszírozáshoz való hozzáférés javításával. PHCC – A projekt célja az energiahatékony építészet területén egy olyan újszerű szakképzés, továbbképzés kidolgozása és referensképzése, mely nagyban hozzájárul a Passzív- és Pluszenergia-házak kivitelezésének minőségbiztosításához.

51 52

http://www.zmva.hu/cikk/bemutatkozas/18 http://www.zmva.hu/cikk/szolgaltatasok/Klasztermenedzseles

46


F.A.T.E. - Volt katonai barnamezős területek (elsősorban laktanyák) gazdasági céljaira való kihasználása, ezen belül is üzleti támogató központok létrehozása, amelyek új cégek, új szolgáltatások fejlesztését segítik elő. CEEBEE - Energiaoptimalizált építészethez kapcsolódó képzés, továbbképzés és szakképzés erősítése egy határon átnyúló képzési hálózat létrehozásával. Spin-off - Kutatószervezetek, egyetemi, főiskolai karok, klaszterek felmérése, az itt potenciálisan fellelhető és megalakulóban lévő spin-off cégek megalakulásának előkészítése, illetve segítése. INNO_TÉR - Nyugat-dunántúli régió innovációs képességeinek javítása, az innováció iránti figyelem felkeltése, az innováció életminőségben betöltött szerepének megismertetése, az innovációs fejlesztések elősegítése. BIOFUTURE - A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány fő feladata a hagyományos építészet energetikai fő jellemzőinek a felmérése, kiemelten kezelve a föld építészetet és faépítészetet. IRIS - A projekt célja a határrégióban rejlő innovatív vonatkozású növekedési potenciálok támogatása. EEN - Vállalkozásfejlesztési hálózat, amely a kis és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az unióban. Pre-Mu-Dra – Vállalkozási kedv erősítése a Mura-Dráva régióban.53 Inkubátorház A Zala megyében 1995-ben indított vállalkozói inkubátorház program a kezdő, főleg tőkeszegény kis- és középvállalkozókat segíti, kedvezményes ingatlanbérlet és egyéb kapcsolódó szolgáltatások biztosításával. - Először Zalaegerszegen 4 iroda került kialakításra, inkubátorház céljára. - Lentiben 16 vállalkozás számára van elhelyezési lehetőség. - Zalaszentgróton 5 vállalkozás számára biztosított kedvezményes bérlemény, minden szükséges infrastruktúrával felszerelve.54

53 54

http://www.zmva.hu/cikk/bemutatkozas/60 http://www.zmva.hu/cikk/bemutatkozas/63

47


Az alapítvány stratégiája Magyarország 2004. május 1-i Európai Uniós csatlakozását követően már 8 éve az Európai Unió tagja. Emiatt, és a 2008-ban kezdődő gazdasági és pénzügyi válság miatt jelentős változások kezdődtek meg a gazdaságban a kis- és középvállalkozások piacain és a finanszírozási körülményekben, beleértve az új pénzügyi forrásokhoz való nagyobb hozzáférést, mind a ZMVA, mind a célcsoportja; a KKV-ék tekintetében. Az alapítvány fő célja továbbra is a KKV-ék támogatása és segítése, ezen kívül környezetvédelem, azonban a beállt változások és a jövőbeni várható újabb kihívások miatt a ZMVA stratégiáját az új helyzethez szükséges igazítani. A ZMVA a KKV-ék részére a pályázati források eléréséhez és forráskoordinációjához ingyenes tanácsadást, és kedvezményes pályázatírást végez, a megyében ebben vezető szerepet kíván betölteni. 2012.-től induló vállalati tanácsadás programban akkreditált tanácsadóként vesz részt. Zala Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatokat lát el, melyben a ZMVA együttműködői szerepet kíván betölteni. Az EU2020 stratégiához kapcsolódva a ZMVA az alábbi tevékenységek fejlesztését látja el: foglalkoztatás, innováció, megújuló energiák, oktatás. További cél a magas támogatási arányú pályázatok folyamatos elnyerése és végrehajtása, valamint törekedni kell az azonnali pénzbevételt hozó alvállalkozói, pályázatírói, illetve mások által elnyert pályázatok végrehajtását ellátó tevékenységek erősítésére, szerződéses munkák vállalásával.55

55

http://www.zmva.hu/cikk/127

48


7. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány gazdálkodása 7.1. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány bevételei, vagyona Az alapítvány induló vagyona 10.000.000 Ft. A ZMVA 1992-től Phare forrásokból finanszírozta működésének jelentős részét, azonban ez a forrás 2000-ben megszűnt, így szükségessé vált a források pótlása a sikeres fennmaradás érdekében. A további finanszírozási megoldást a vezetés a pályázatokban találta meg. Az egyik első pályázati projektek közé tartozik az inkubátorházak kialakítása, melyek a mai napig működnek és jövedelmet biztosítanak az Alapítvány számára. Jelenleg a ZMVA az alábbi forrásokból gazdálkodik:  pályázati források,  inkubátorházak működtetése,  mikrohitelezés,  önkormányzati támogatások (a helyi irodák működtetését támogatják, azonban a fenntartás költségeit összességében nem fedezik),  külső megbízások. A pályázatok folyamatos elnyerésével és végrehajtásával, továbbá bevételt hozó szolgáltatásoknak, valamint alvállalkozóként való közreműködői és végrehajtói szerződéseinek növelésével biztosítható legyen az önfenntartó működtetés és a pályázati támogatásokhoz szükséges pénzbeli (nonprofit) önrész. Saját pályázatok mellett törekedni kell az azonnali pénzbevételt hozó alvállalkozói, pályázatírói, illetve mások által elnyert pályázatok végrehajtását ellátó tevékenységek erősítésére, szerződéses munkák vállalásával. Ezek arányának növelése azért szükséges (az elnyert saját pályázatok mellett), hogy a pályázatokhoz előírt önerő biztosítható legyen, illetve ezzel ellensúlyozható a vissza nem térítendő támogatások egyre nagyobb mértékű és egyre hosszabb időtartamban szükséges előfinanszírozása.56

56

http://www.zmva.hu/cikk/127

49


9. számú ábra

Forrás: Saját szerkesztés, ZMVA 2011. évi eredménykimutatása alapján A ZMVA összes bevétele 2011-ben, amely 100%-ban közhasznú tevékenységből származott, 209 978 ezer Ft volt. A pályázati forrásokból nyert bevételek adják az összes bevétel közel 41,23%-át, ezután a mikrohitel bevételei következnek 38,77%-kal. Az egyéb bevételek az összes bevétel 11,98%-át tették ki 2011-ben. Az arányokból jól látszik, hogy az Alapítvány bevételeinek nagy részét a pályázati forrásokból szerzi, melyek azonban nem jelentenek biztos folyamatos bevételt. Az Alapítvány számára biztos forrást jelent a hosszútávra adott mikrohitelek kamatbevételeiből származó bevételek. Célszerű lenne a külső megbízások növelése, alvállalkozói munkák vállalása, hogy kiegyenlítettebb legyen a bevételi oldal.

7.2. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány költségei, ráfordításai, kiadásai Az Alapítvány vagyonából kifizetéseket az éves költségvetésben, az elnyert pályázatokban és szerződésekben szereplő tételek keretei között végezhet. A költségvetésen felüli bevételek, szolgáltatások díjai, befektetések hozadék felhasználása, egyéb megrendelések és szerződések kötése a mindenkor érvényes szabályok betartásával történhet, az Európai Unió, a közbeszerzési törvény, illetve az elnyert pályázatok előírásainak betartásával. A ZMVA tanácsadási tevékenysége jelenleg projektekből finanszírozott (pl. innovációs tanácsadás, mikrohitel tanácsadás).

50


A saját finanszírozás felveti azt a problémát, hogy csak úgy tudja az alapítvány a tevékenységeit finanszírozni, és abból ingyenes szolgáltatásokat nyújtani, ha magas támogatási arányú pályázatokat bonyolít le. 10. számú ábra

Forrás: Saját szerkesztés, ZMVA 2011. évi eredménykimutatása alapján (8. számú melléklet) A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ráfordításainak összességét tekintve, ami 2011-ben 208 712 ezer Ft, azt állapíthatjuk meg, hogy az anyagjellegű ráfordítások (46%) és a személyi jellegű ráfordítások (41%) teszi ki az összes ráfordítás 87%-át.

Kockázati tartalékképzés Az Alapítvány vagyonából 50 MFt-ot kell kockázati tartalékolás céljára tartalékolni és azt elkülönített bankszámlán kell tartani. Ebből a tartalékalapból csak a Kuratórium engedélyével vagy rendkívüli, halasztást nem tűrő esetben a Kuratórium elnökének jóváhagyásával lehet pénzt felhasználni, és erről az Alapítót írásban kell értesíteni.

51


8. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány könyvvezetésének, beszámolási rendjének szabályai 8.1. A könyvvezetés nyilvántartása A könyvvezetés és beszámoló készítés általános szabályait a 2000. évi C. Számviteli törvény tartalmazza, melynek szabályai a civil szervezetekre is vonatkoznak. Az Alapítvány a Számviteli törvény, az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény, a Civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI törvény, valamint a 224/2000 (XII.19.) Kormányrendelet - amely az egyéb szervezetek beszámoló készítéséről és a könyvvezetésről rendelkezik – alapján, és azok betartásával végzi számviteli feladatait.57 Az Alapítvány kettős könyvvitelben vezeti nyilvántartásait. Az új civiltörvény szerint 2012. január 1. napját követően a közhasznú civil szervezetek kizárólag a kettős könyvvitel rendszerében vezethetik nyilvántartásaikat, így az Alapítvány számára ez az előírás nem jelent plusz feladatokat, továbbá mivel az Alapítvány összes bevétele meghaladja 50 millió forintot, az egyszeres könyvvitel lehetőségét a törvény kizárja. A törvényi szintű szabályozás több területen választási lehetőséget biztosít a gazdálkodók részére. Mint például a mérleg és az eredménykimutatás változatainak, az értékcsökkenési leírás módszereinek szabad megválasztása, a közvetlen és közvetett költségek meghatározása, a különböző szabályzatok kialakítása. Az Alapítvány a számviteli politikája alapján vezeti a könyveit, amely a számviteli törvény előírásainak végrehajtásához szükséges módszereket és eljárásokat tartalmazza. A számviteli politika, keretszabályozás, amelyet részletesebben a számviteli politika mellékleteiként elkészített sajátos szabályzatok teszik teljes körűvé. Ezek a szabályzatok: - számlarend - számlatükör - eszközök és források értékelési szabályzata 57

http://nonprofit.hu

52


- eszközök, források leltározási és az eszközök selejtezési szabályzata, - a pénzkezelési szabályzata. A 2011. évi CLXXV. törvény, a 224/2000.(XII. 19) kormányrendelet /módosította a 342/2011. (XII. 29) kormányrendelet/és a 2000. évi C törvény a számvitelről szóló jogszabályok alapján a ZMVA számviteli politikáját és az ahhoz kapcsolódó szabályzatokat módosítnia kellett.

8.2. A beszámolási kötelezettségei 8.2.1. Beszámoló A számviteli törvény 9. § (2) bekezdése ismérvei alapján egyszerűsített éves beszámoló készítése került megválasztásra. Az alapítvány közhasznú besorolására tekintettel közhasznú egyszerűsített éves beszámolót készít. Az egyszerűsített éves beszámoló fordulónapja az üzleti év december 31-je. A beszámoló

készítés napja a tárgyévet követő év április 30. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegét és eredménykimutatását az alapítvány a 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet 4. számú és 5. számú melléklete szerinti bontásban készíti el. (3. és 4. számú melléklet) A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak a 2011. évi egyszerűsített éves beszámoló mérlege a 7. számú mellékletben látható. 8.2.2. Kiegészítő melléklet A kiegészítő melléklet tartalma a következő:  Értékelni kell a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetet, az eszközök és források összetételét, a saját tőke összetételét, kötelezettségek alakulását.  Ismertetni kell a beszámoló készítésénél alkalmazott szabályrendszert, értékelési eljárásokat, értékcsökkenés elszámolásának módszerét, gyakoriságát  Ismertetni kell az előző üzleti évtől eltérő eljárásokból eredő eredményt befolyásoló eltérések indoklását, azok pénzügyi, vagyoni helyzetre, eredményre gyakorolt hatását.  Be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és források állományára gyakorolt hatását évenkénti bontásban.

53


 Be kell mutatni az alapítvány részesedését más vállalkozásban,  Be kell mutatni a vezető tisztségviselők, főbb tagok tevékenységéért járó járandóság összegét, részükre folyósított előlegek, kölcsönök összegét.  A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell az alapítvány képviseletére jogosult személy nevét, lakóhelyét, aki az éves beszámolót köteles aláírni. Meg kell adni az alapítvány székhelyét, címét, internetes honlapjának elérhetőségét.  Fel kell tüntetni a könyvvizsgáló nevét, nyilvántartási számát, elérhetőségét, a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy nyilvános adatait.  Be kell mutatni az aktív időbeli elhatárolásokat, halasztott bevételeket, ráfordításokat, passzív időbeli elhatárolásokat.  Be kell mutatni azokat a kötelezettségeket, melynek hátralevő futamideje több mint öt év, zálogjoggal biztosítottak.  Be kell mutatni a mérlegen kívüli tételeket, melyek hatása, kockázata lényeges a pénzügyi helyzet megítéléséhez.  Be kell mutatni a tárgyévben foglalkoztatottak statisztikai létszámát, bérköltséget, személyi jellegű kifizetéseket.  Be kell mutatni a befektetett tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök készletek, állományában bekövetkezett változásokat, értékelésüket, értékvesztés elszámolását, értékcsökkenés elszámolásának módszerét.  Be kell mutatni az értékesítési bevételt tevékenységenkénti bontásban, támogatási program keretében végleges jelleggel kapott, folyósított, illetve elszámolt összegeket.

 Be kell mutatni a kutatás és a kísérleti fejlesztés költségeit.

54


8.2.3. Közhasznúsági melléklet bemutatása A beszámolóval egyidejűleg közhasznú jelentést is kell készíteni, amely tartalmazza a közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek főbb célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat. Az alapítvány Felügyelő Bizottsága véleményezi a beszámolót és a közhasznú jelentést. Az alapítvány Kuratóriuma megtárgyalja és elfogadja a beszámolót és a közhasznú jelentést, majd ezt követően gondoskodni kell a beszámoló letétbe helyezéséről és közzé tételéről. A letétbehelyezéssel az alapítvány úgy tesz eleget, hogy a beszámolót, a közhasznú jelentést és a könyvvizsgálati záradékot megküldi az Országos Bírói Hivatal részére az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig. A közzétételről a ZMVA úgy gondoskodik, hogy a beszámoló és a közhasznú jelentés a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány honlapján elhelyezésre kerül.

8.2.4. Könyvvizsgálat Az alapítványtól független könyvvizsgáló végzi el a beszámoló valódiságának és szabályszerűségének felülvizsgálatát a számviteli törvény és az alapítvány létesítő okiratában rögzített szabályok alapján és elkészíti a független könyvvizsgálói jelentést.

55


9. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány jövője Annak ellenére, hogy a piacon egyre több gazdaságfejlesztő szervezet működik, hosszútávra tekintve is stabilnak látom az Alapítvány helyzetét, jövőjét. Ezt az állításomat alátámasztja, hogy a ZMVA egy gyorsan, azonnal reagáló, rugalmas szervezet, jól kiépített kapcsolatrendszerrel rendelkezik a régióban, erős hálózatokban tag, erős a helyben való tevékenysége, megfelelő szakmai hozzáértéssel, állandóan fejlesztett know-how technikákkal, magas szintű pályázati tapasztalattal, stabil működési feltételekkel rendelkezik, amely tulajdonságok mind pozitív jövőképet sugallnak. Szoros kapcsolatot épített ki a helyi és régiós döntéshozókkal, valamint célcsoportjával, a mikro,- kis- és középvállalkozásokkal. A ZMVA saját pályázatai mellett törekszik az azonnali pénzbevételt hozó alvállalkozói, pályázatírói, illetve mások által elnyert pályázatok végrehajtását ellátó tevékenység erősítésére, szerződéses munkák vállalásával, amik biztosítják a működéséhez szükséges stabil anyagi hátteret. Az Alapítvány biztos anyagi hátterét a hosszútávra nyújtott mikrohitelek kamatbevételei biztosítják. A legnagyobb potenciált azonban a rendelkezésre álló humánerőforrásában látom. Az alapítványnál eltöltött gyakorlatom során magasan képzett, precíz és naprakész szakemberekkel dolgozhattam együtt, akik a sikeres munkának, az Alapítvány biztos működésének és jövőjének az alapját biztosítják.

56


10. Összegzés, összefoglalás A dolgozatom témája a nonprofit (civil) szektor és a hozzá kapcsolódó jogi szabályzások változásai. Ezeket a kérdésköröket próbáltam kutatásaim során a lehető legjobban kifejteni. A civil szféra fejlődését a nonprofit szervezetek számának dinamikus növekedése, bevételeinek és foglalkoztatottaiknak növekvő száma is jelzi. A

2.

fejezetrészben

a

nonprofit

szervezetek

általános

jellemzésével

foglalkoztam. Az új törvényben foglaltak alapján a civil szervezetek körébe egy új szervezeti típus, a Civil társaság került meghatározásra a klasszikus Alapítványok és Egyesületek mellett. A nonprofit szervezetek száma Magyarországon 1994 óta folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A 3. fejezetben a nonprofit szervezetek működésének és gazdálkodásának bevételinek és kiadásainak alakulásait mutatom be. Nem jellemző, hogy a szektorban tőkefelhalmozás lenne, kiadásaik és bevételeik egyensúlyban vannak. Az 5. fejezettől kezdődően a 2012. évtől hatályos civil szervezetekre vonatkozó törvény került bemutatásra, kitérve a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványra, ahol szakmai gyakorlatomat töltöttem. Az új civil törvény megalkotásának célja volt, hogy megújítsa a civil társadalom működésének alapjait, valamint tisztább és átláthatóbb környezet biztosítása a civil szervezetek számára. Megváltozott a szervezetek nyilvántartásba vétele, működésük és gazdálkodási szabályozása is, különös tekintettel a közhasznú jogállásra, melyben a közhasznú tevékenységek tételes felsorolását megszűntették az új Civil törvény megalkotásával. Fontos változás még, hogy 2012. január 1-jén kezdődő üzleti évtől a közhasznúsági jelentés megszűnik, amelyet a számviteli beszámoló mellé elkészítendő közhasznúsági melléklet vált fel, valamint a kiegészítő mellékletet is minden civil szervezet számára kötelező elkészíteni. Ezt követően térek ki a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány bemutatására. Az Alapítvány az 1990-es évek elején egy vállalkozásfejlesztési program keretében jött létre. Tevékenységi köre sokrétű, közhasznú tevékenysége közé tartozik

57


többek között a nevelés, az oktatás, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése is. Továbbá kezdő vállalkozások és mikrovállalkozások részére négy forrásból nyújt mikrohiteleket. Az Alapítvány tagja az Enterprise Europe Network hálózatának, amely a kis és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az unióban. Zala megyében 1995-ben indított vállalkozói inkubátorház programjával segíti a kezdő, főleg tőkeszegény kis- és középvállalkozókat, hogy kedvezményes ingatlanbérlethez és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokhoz jussanak. Jelenleg a ZMVA pályázati forrásokból, inkubátorházak működtetéséből, külső megbízások

teljesítéséből,

illetve mikrohitel nyújtásából

származó bevételből

gazdálkodik. Kiadásainak legnagyobb része anyag- és személyi jellegű ráfordításokból tevődik össze. A ZMVA kettős könyvvitelt vezet, és az új törvény szerint év végén, december 31.-ével el kel készítenie a közhasznú egyszerűsített éves beszámolóját, melynek része a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet. Mindezek mellett el kell készítenie minden civil szervezetnek a közhasznúsági mellékletet is. Összességében a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány jövője a dolgozatomban taglaltak alapján stabilnak mondható, a vezetők és a munkatársak szakképzettsége és kitartó munkája az eredményes működés alapjait biztosítják.

58


Irodalomjegyzék Könyvek, folyóiratok: 1. Ajkay Adrián: Az európai uniós fejlesztési támogatások szerepe a nyugatdunántúli nonprofit szervezetek működésében, Doktori (PhD) értekezés (Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 2011) 2. Bíró Endre: Nonprofit Szektor Analízis - Civil szervezetek jogi környezete Magyarországon (EMLA Egyesület, Budapest 2002) 3. Dr. Bíró Tibor, Kresalek Péter, Dr. Pucsek József, Dr. Sztanó Imre – A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése (Perfekt, Budapest, 2012) 4. Dr. György István, Baracskainé dr. Boór Judit, Kardos Barbara, Korom Erik, Lois Lászlóné, Sisa Krisztina: Nonprofit útmutató – Egyéb szervezetek pénzügyi-gazdasági és számviteli ismeretei, (NovoSchool Kht., Budapest 2005) 5. Lukács Edit: Non-profit szervezetek gazdálkodása civil szervezetek munkatársai részére (Miskolci Nőknek is Esélyt ALAPÍTVÁNY, Miskolc, 2008) 6. Pázmányi György: Nonprofit számviteli kézikönyv Alapítvány, Egyesület, Párt… (MediaTeam Kulturális Szolgáltató Bt., Budapest 2006) 7. Reizingerné Ducsai Anita, dr. Vörös Miklós: Könyvviteli alapismeretek (Perfekt, Budapest, 2005)

59


Internetes források: 8. Bocz János: A nonprofit szektor strukturális átalakulása Magyarországon A magyar nonprofit szektor az 1990-es évek elejétől a 2000-es évek közepéig című Ph.D. értekezéséhez Letöltés helye: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/375/2/bocz_janos_thu.pdf Letöltés ideje: 2012. november 25. 9. Új Civil törvény Letöltés helye: http://nonprofit.hu/?q=/uj-civil-torveny Letöltés ideje: 2012. október 9. 10. Bocz János: A nonprofit szektor Magyarországi működését befolyásoló tényezők Letöltés

helye:

http://nonprofit.hu/sites/default/files/study/2011/2/nonprofit-

szektor-magyarorsz%C3%A1gi-m%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s%C3%A9tbefoly%C3%A1sol%C3%B3t%C3%A9nyez%C5%91k/2010_bjanos_cikk_0.pdf Letöltés ideje: 2012. október 9. 11. Lukács Edit Non-profit szervezetek gazdálkodása civil szervezetek munkatársai részére Letöltés helye: http://minoies.hu/e107_files/downloads/nca_kepzes/nonprofit.pdf Letöltés ideje: 2012. október 9. 12. A nonprofit szektor szerepe a régiókban 2012. augusztus Letöltés helye: http://mek.oszk.hu/11100/11145/11145.pdf Letöltés ideje: 2012. október 9. 13. Civil szervezet Letöltés helye: http://nonprofit.hu/?q=content/civil-szervezet-0 Letöltés ideje: 2012. október 9. 14. http://civil.kormany.hu/alapitas-szervezettipusok Letöltés ideje: 2012. november 8. 15. Mi lehet az Egyesület célja?

60


Letöltés helye: http://nonprofit.hu/?q=content/mi-lehet-az-egyes%C3%BCletc%C3%A9lja Letöltés ideje: 2012. október 9.

16. Civil társaság – mi az? Letöltés helye: http://nonprofit.hu/?q=content/civil-t%C3%A1rsas%C3%A1g%E2%80%93-mi-az Letöltés ideje: 2012. november 25. 17. A kuratórium – mi az? Letöltés helye: http://nonprofit.hu/?q=/node/27778 Letöltés ideje: 2012. november 25. 18. Közhasznú tevékenység Letöltés helye: http://civil.kormany.hu/kozhasznu-tevekenyseg Letöltés ideje: 2012. október 9. 19. http://www.trapilap.hu/erdek/doc/civil_tv.doc Letöltés ideje: 2012. december 2. 20. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2011 (Statisztikai Tükör 2012/19) Letöltés helye: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gaz/gaz21112.pdf Letöltés ideje: 2012. november 25. 21. Nemzeti Együttműködési Alap Képzési segédlet 2012 22. Letöltés helye: http://civil.kormany.hu/admin/download/3/2e/40000/20120919_NEA_kepzesi_a nyag.pdf 23. Letöltés ideje: 2012. november 25. 24. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/balogzoltan-atadta-a-civil-informacios-centrumok-megbizoleveleit Letöltés ideje: 2012. december 2. 25. http://www.nfu.hu/elocsatlakozasi_alapok Letöltés ideje: 2012. november 25. 26. http://www.vati.hu/index.php?page=main&menu=21810&langcode=hu Letöltés ideje: 2012. december 2.

61


27. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_AVF6/ch01s03.html Letöltés ideje: 2012. december 2. 28. http://www.mva.hu/alapitvany/tortenet.php Letöltés ideje: 2012. október 9. 29. http://www.zmva.hu/cikk/bemutatkozas/59 Letöltés ideje: 2012. október 9. 30. http://www.enterpriseeurope.hu/magunkrol/a-halozat-europaban Letöltés ideje: 2012. december 2. 31. Mely jogszabályok szabályozzák a nonprofit szervezetek könyvvezetését? Letöltés helye: http://nonprofit.hu/?q=content/mely-jogszab%C3%A1lyokszab%C3%A1lyozz%C3%A1k-nonprofit-szervezetekk%C3%B6nyvvezet%C3%A9s%C3%A9t Letöltés ideje: 2012. november 25. Jogszabályok: 32. 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 33. 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 34. 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek

beszámoló

készítési

és

könyvvezetési

kötelezettségének

sajátosságairól 35. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 36. 2000. évi C. törvény a számvitelről 37. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Belső anyagok: 38. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Számviteli Politikája 39. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Értékelési Szabályzata

62


40. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata 41. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Közhasznúsági Beszámolói 42. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Stratégiája 2012.évtől kezdődően

63


Melléklet

64


1. számú melléklet Az egyszerűsített beszámoló mérlegének előírt tagolása az egyéb szervezetnél MEGNEVEZÉS

Előző év

Előző évek helyesbítése

Tárgyév

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

A) I.

Immateriális javak

II.

Tárgyi eszközök

III.

Befektetett pénzügyi eszközök FORGÓESZKÖZÖK

B) I.

Készletek

II.

Követelések

III.

Értékpapírok

IV.

Pénzeszközök Eszközök összesen FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) SAJÁT TŐKE

C) I.

Induló tőke / Jegyzett tőke

II.

Tőkeváltozás/ Eredmény

III.

Lekötött tartalék

IV.

V.

Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből) Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből

D)

TARTALÉK

E)

CÉLTARTALÉKOK

F)

KÖTELEZETTSÉGEK I.

Hosszú lejárató kötelezettségek

II.

Rövid lejárató kötelezettségek Források összesen

65


2. számú melléklet Az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének előírt tagolása az egyéb szervezetnél Alaptevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen A. Végleges pénzbevételek, elszámolt bevételek (I+II) I. Pénzügyileg rendezett bevételek ebből: - tagdíj, alapítótól kapott befizetés - támogatások - egyéb bevételek II. Pénzbevételt nem jelentő bevételek B. Végleges pénzkiadások, elszámolt ráfordítások (III+IV+V+VI) III. Ráfordításként érvényesíthető kiadások IV. Ráfordítást jelentő eszközváltozások V. Ráfordítást jelentő elszámolások VI. Ráfordításként nem érvényesíthető kiadások C. Tárgyévi pénzügyi eredmény (I-III-VI) D. Nem pénzben realizált eredmény [II-(IV+V)] E. Adózás előtti eredmény (I+II)-(III+IV+V) F. Fizetendő társasági adó G. Adózott eredmény (E-F) H. Jóváhagyott osztalék I. Tárgyévi eredmény (G-H) Tájékoztató adatok A. Központi költségvetési támogatás B. Helyi önkormányzati költségvetési támogatás C. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás D. Normatív támogatás E. A személyi jövedelamadó meghatározott részének adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján kiutalt összeg F. Közszolgáltatási bevétel G. Végleges pénzbevételekből, elszámolt bevételekből a közhasznú tevékenység bevétele H. Végleges pénzkiadásokból, elszámolt ráfordításokból a közhasznú tevékenység érdekében felmerült pénzkiadás, ráfordítás I. Végleges pénzkiadásokból, elszámolt ráfordításokból a személyi jellegű ráfordítás (kiadás) - ebből: vezető tisztségviselők juttatásai

66


3. számú melléklet Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolása az egyéb szervezetnél MEGNEVEZÉS A)

Előző év


Tárgyév

ESZKÖZÖK (aktívak) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök

B) I. II. III. IV.

FORGÓESZKÖZÖK Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

C)

Eszközök összesen

D) I. II. III. IV. V.

VI.

E) F)

G)

FORRÁSOK (passzívák) SAJÁT TŐKE Induló tőke / Jegyzett tőke Tőkeváltozás/ Eredmény Lekötött tartalék Értékelési tartalék Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből) Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből CÉLTARTALÉK

KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejárató kötelezettségek III. Rövid lejárató kötelezettségek PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Források összesen

67


4. számú melléklet Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának előírt tagolása az egyéb szervezetnél Alaptevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen 1. Értékesítés nettó árbevétele 2. Aktivált saját teljesítmények értéke 3. Egyéb bevételek ebből: - tagdíj, alapítótól kapott befizetés - támogatások 4. Pénzügyi műveletek bevételei 5. Rendkívüli bevételek ebből: - alapítótól kapott befizetés - támogatások A. Összes bevétel (1±2+3+4+5) ebből: közhasznú tevékenység bevételei 6. Anyagjellegű ráfordítások 7. Személyi jellegű ráfordítások ebből: vezető tisztségviselők juttatásai 8. Értékcsökkenési leírás 9. Egyéb ráfordítások 10. Pénzügyi műveletek ráfordításai 11. Rendkívüli ráfordítások B. Összes ráfordítás (6+7+8+9+10+11) ebből: közhasznú tevékenység ráfordításai C. Adózás előtti eredmény (A-B) 12. Adófizetési kötelezettség D. Adózott eredmény (C-12) 13. Jóváhagyott osztalék E. Tárgyévi eredmény (D-13) Tájékoztató adatok A. Központi költségvetési támogatás B. Helyi önkormányzati költségvetési támogatás C. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás D. Normatív támogatás E. A személyi jövedelamadó meghatározott részének adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján kiutalt összeg F. Közszolgáltatási bevétel

68


5. számú melléklet A 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet melléklete: Közhasznúsági melléklet - minta 1. A szervezet azonosító adatai név: székhely: bejegyző határozat száma: nyilvántartási szám: képviselő neve: 2. Tárgyévben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységek bemutatása 3. Közhasznú tevékenységek bemutatása (tevékenységenként) közhasznú tevékenység megnevezése: közhasznú tevékenységhez kapcsolódó közfeladat, jogszabályhely: a közhasznú tevékenység célcsoportja: a közhasznú tevékenységből részesülők létszáma: a közhasznú tevékenység főbb eredményei: 4. Közhasznú tevékenység érdekében felhasznált vagyon kimutatása Felhasznált vagyonelem megnevezése

Vagyonelem értéke*

Felhasználás célja

5. Cél szerinti juttatások kimutatása Cél szerinti juttatás megnevezése

Előző év*

Tárgyév*

6. Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatás Tisztség

Előző év (1)*

Tárgyév (2)*

A. Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatás összesen: 7. Közhasznú jogállás megállapításához szükséges mutatók Alapadatok

Előző év (1)*

Tárgyév (2)*

B. Éves összes bevétel ebből:

69


C. a személyi jövedelemadó meghatározott részének

az

adózó

felhasználásáról

rendelkezése szóló

1996.

szerinti évi

CXXVI. törvény alapján átutalt összeg D. közszolgáltatási bevétel E. normatív támogatás F. az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás G. Korrigált bevétel [B–(C+D+E+F)] H. Összes ráfordítás (kiadás) I. ebből személyi jellegű ráfordítás J. Közhasznú tevékenység ráfordításai K. Adózott eredmény L. A szervezet munkájában közreműködő közérdekű

önkéntes

tevékenységet

végző

személyek száma (főben; a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően) Erőforrás-ellátottság mutatói Ectv.

32.

§

(4)

Mutató teljesítése a)

Igen

Nem

Ectv. 32. § (4) b) [K1+K2>0]

Igen

Nem

Ectv. 32. § (4) c) [(I1+I2–A1–

Igen

Nem

[(B1+B2)/2>1.000.000,- Ft]

A2)/(H1+H2)>0,25] Társadalmi támogatottság mutatói Ectv.

32.

§

(5)

Mutató teljesítése

a)

Igen

Nem

b)

Igen

Nem

Ectv. 32. § (5) c) [(L1+L2)/2>10

Igen

Nem

[(C1+C2)/(G1+G2)>0,02] Ectv.

32.

§

(5)

[(J1+J2)/(H1+H2)>0,5] fő]

70


6. számú mellékelt A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZMVA) Szervezeti felépítése (2012. március 22-től)

71


7. számú mellékelt Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Statisztikai számjel: 19276991949956920 EGYSZERÜSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEG 2011. ÉV MEGNEVEZÉS A) I. II. III. IV. B) I. II. III. IV. C)

D)

SAJÁT TŐKE Induló tőke / Jegyzett tőke Tőkeváltozás/ eredmény Lekötött tartalék Értékelési tartalék Tárgyévi eredmény alaptevékenységből VI. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből CÉLTARTALÉK KÖTELEZETTSÉGEK I. Hosszú lejárató kötelezettségek II. Rövid lejárató kötelezettségek PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK (passzívák) I. II. III. IV. V.

E) F)

G)

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése FORGÓESZKÖZÖK Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK (aktívak)

Előző év 2010.12.31. 99 540 4 456 93 784 1 300


(e Ft-ban) Tárgyév 2011.12.31 89 338 2 944 85 094 1 300

1 190 503

1 685 946

876 347

1 227 398

314 156 7 146

458 548 3832

1 297 189

1 779 116

178 890 10 000 167 624

191 103 10 000 168 890

1 266

12 213

1 049 619 733 440 316 179 68 680

1 527 234 1 189 380 337 854 60 779

1 297 189

1 779 116

72


8. számú mellékelt Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság útja 17. Statisztikai számjel: 19276991949956920 EREDMÉNYKIMUTATÁS 2011. (e Ft-ban) MEGNEVEZÉS A) 1. a. b. c. d. 2. 3. 4. 5. B) C) D) 1. 2. 3. 4. 5. 6. E) 1. 2. 3. 4. 5. 6. F) G) H) I) J)

A)

B)

ÖSSZES KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG BEVÉTELE Közhasznú célra, működésre kapott támogatás Alapítótól Központi költségvetésből Helyi önkormányzattól Egyéb Pályázati úton elnyert támogatás Közhasznú tevékenységből származó bevétel Tagdíjból származó bevétel Egyéb bevétel VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELE ÖSSZES BEVÉTEL KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉG RÁFORDÍTÁSAI Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások VÁLLAKOZÁSI TEVÉKENYSÉG RÁFORDÍTÁSAI Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások ÖSSZES RÁFORDÍTÁS ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG TÁRGYÉVI VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY TÁRGYÉVI KÖZHASZNÚ EREDMÉNY TÁJÉKOZTATÓ ADATOK Személyi jellegű ráfordítások 1. Bérköltség Ebből: - megbízási díjak - tiszteletdíjak 2. Személyi jellegű egyéb kifizetések 3. Bérjárulékok A szervezet által nyújtott támogatások Ebből: a Korm. rend 16.§(5) bekezdése sz.

Előző év 209 978 2 443 243 2 200


Tárgyév 209 396 1 230

102 639 93 227

1 200 30 95 254 95 513

11 669

17 399

209 978 208 712 86 047 78 513 14 258 26 640 3 254

209 396 197 183 89 864 80 536 12 275 10 459 4 049

208 712 1 266

197 183 12 213

1 266

12 213

78 513 53 891

80 536 55 153 135

8 781 15 841

9 191 16 192

73


Közszolgálati Intézeti Tanszék Számviteli Csoport ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve: Tuboly Roland Születési hely, év: Zalaegerszeg, 1988.09.07. NEPTUN kód HRR8VZ Szak: Pénzügy és számvitel Szakirány: Számvitel Konzulens neve: Simonné Romsics Erika Beosztása: Számviteli mestertanár A záró dolgozat címe: A civil törvény változásai és annak hatása a nonprofit szervezetekre Tanszéki konzultációk igazolása Konzultáció Konzultáció témája időpontja 2012. Szakdolgozat témavázlat változtatások. október 18 Szakirodalmi jegyzék pontosítása. 2012. november 27.

A szakmai hivatkozások követelmények.

2012. december 14.

Összegzés.

és

Tanszéki aláírása

konzulens

formai

A záró dolgozat benyújtható! Zalaegerszeg, 2012. december 14.

………….…………………………..... Tanszéki konzulens aláírása

74


NYILATKOZAT

Alulírott Tuboly Roland büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2013.01.02.

Tuboly Roland s.k. hallgató aláírása

75

Civil törvény változásai és annak hatása a nonprofit szervezetekre a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tükrében

Recommend Documents