2014.05.27.
A civil szervezetek módosult státusz szabályai és az új Ptk. szerinti változások Dr. Nagy Krisztina Budapest, 2014. május 27.
Irányadó jogszabályok köre •
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (régi Ptk.)
•
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (új Ptk.)
•
2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2013. évi CCLII. törvény egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról
• •
2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil tv.)
•
2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
Egyéb jogszabályok (pl.): •
2004. évi I. törvény a sportról
•
1989. évi XXXIII. törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról
1
2014.05.27.
A régi és az új Ptk. hatálya 2013. évi CLXXVII. törvény 11. § Az új Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány az új Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg, legkésőbb 2016. március 15. napját követően köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az új Ptk. szabályainak. Nem kell módosítani az alapszabályt • egyesület esetében abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét. • hatálytalan hivatkozások, utalások és elnevezések okán, ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, az ilyen változásokat is át kell vezetni. A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a bírósághoz.
Az új Ptk. szabályozási rendszere, módszertana • Kódex jellegű szabályozás • Könyvekbe rendezett szabálytömeg • Többrétegű normarendszer • A diszpozitivitás mint főszabály (új Ptk. 3:4. §)
A tagok/alapítók a jogi személy létrehozásáról a létesítő okiratban szabadon rendelkezhetnek, egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhetnek a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.
Nem térhetnek el azonban az új Ptk-ban foglaltaktól, ha az eltérést az új Ptk. tiltja; vagy
az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
2
2014.05.27.
Az egyesületekre vonatkozó szabályok 2016. március 15-ig párhuzamosan él a régi és az új normarendszer. • Régi Ptk.
II. rész III. cím VI. fejezet 8. alpont
Személyek Jogi személyek A jogi személyek egyes fajtáira vonatkozó külön rendelkezések Az egyesület és a köztestület (61. § - 65. §)
• Új Ptk.
Harmadik könyv Második rész
A jogi személy Egyesület (3:63. § - 3:87.§)
• 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról (Civil tv.)
Az egyesület alapítása Fogalom meghatározás: Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Létrehozásához legalább 10 személy akaratnyilatkozata és az alapszabály elfogadása szükséges. Bírósági bejegyzéssel jön létre. Az egyesület bármely törvényes célra létrehozható, a Civil tv. az egyesülési jog korlátjaként az alábbiakat emeli ki: tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására, az egyesülési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, az egyesülési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre, illetve egyesületi keretek között állami szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó közfeladat nem végezhető. Nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, csak az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végezhet. Vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát/nyereségét nem oszthatja fel tagjai között. Nem minősül egyesületnek : • a természetes személyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott közössége, amelynek működése nem rendszeres, nincs nyilvántartott tagsága vagy az egyesületre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott szervezete, • az ún. civil társaság: min 2 természetes személy nem gazdasági érdekű közös céljaik elérése és közösségi célú tevékenységük összehangolására polgári jogi társasági szerződéssel létrehozott társasága, mely nem jogi személy, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozható.
3
2014.05.27.
Az egyesület alapító okiratának kötelező tartalma Jogi személyek létesítő okiratának kötelező tartalmi elemei alapján (Ptk. 3:5.§): az alapítók egyesület létesítésére irányuló akarat kifejezése; az egyesület neve; az egyesület székhelye; az egyesület célja vagy fő tevékenysége; az egyesületet létesítő személy(ek) neve, valamint azok lakóhelye/székhelye; a teljesítendő vagyoni hozzájárulások, azok értékét, a rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és az egyesület első vezető tisztségviselője adatait (név, lakcím, anyja születési neve). Egyesület specifikus tartalmi elemek (Ptk. 3:71.§): a tag jogai és kötelezettségei; az egyesület szervei, hatásköre, a testületi tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok; a jogszabályt/az alapszabályt /egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények azok eljárási szabályai vagy mindezek mellőzését (kizárás); a közgyűlésre vonatkozó szabályok: összehívás, lebonyolítás, a közgyűlés helyének meghatározása, a meghívó tartalma, a napirend, a közgyűlés tisztségviselőinek (levezető elnök, szavazatszámlálók) megválasztása, határozatképesség, szavazás, a jegyzőkönyvvezetés, a határozatok kihirdetésének szabályai; a szavazati jog gyakorlásának feltételei. Az alapszabályt az egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni.
Az egyesület szervezeti felépítése I.
1/3.
Közgyűlés/küldöttgyűlés:
A tagok/a tagok által választott küldöttek összességéből álló döntéshozó szerv. Minimum évente egyszer ülésezik. Hatásköre: az alapszabály módosítása; az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; a vezető tisztségviselő(k), a felügyelőbizottsági tagok, könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása díjazása; az éves költségvetés, éves beszámoló elfogadása; a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása; az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával kötendő szerződés megkötésének jóváhagyása ; a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés. A testület döntéseit főszabály szerint egyszerű többséggel hozza (jelenlévő tagok több mint felének egyetértése), a Ptk. két esetben ír elő minősített többséget: alapszabály módosítása – jelenlévő tagok ¾-e az egyesület céljának módosítása, az egyesület megszűnése – összes tag ¾-e Eltérés lehetséges, de az egyszerű többségnél alacsonyabb határozathozatali arány előírása semmis. [3:19.§ (3)]
4
2014.05.27.
Az egyesület szervezeti felépítése
2/3.
II. Ügyvezetés (ügyvezető vagy elnökség): • Ügyvezető vagy az elnökség tagjai vezető tisztségviselők, • Az ügyvezetés tagjainak min. 2/3-a a tagok közül választandó, a megbízás határozott időre szól (max. 5 év) Hatásköre: az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; az egyesületet harmadik személyek, hatóságok felé önállóan képviselik; a beszámolók, az éves költségvetés előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; az egyesületi vagyon kezelése; a közgyűlés összehívása, a napirend meghatározása, részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; a tagság nyilvántartása; az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, iratok megőrzése; az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és a szükséges intézkedések megtétele; mindazon feladatok ellátása, melyet az alapszabály, SZMSZ nem utal a közgyűlés, ill. más szerv hatáskörébe. Az ügyvezetés az egyesület, mint jogi személy érdekében látja el tevékenységét, az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után azonban a hitelezői érdekeket kell szem előtt tartania, felelősségük ennek megfelelően vizsgálandó.
Az egyesület szervezeti felépítése
3/3.
III. Felügyelőbizottság : Fakultatíve kialakítható szervezeti egység, létrehozása csak akkor kötelező, ha a tagok száma a 100 főt meghaladja, a tagok többsége természetes személy, vagy a közhasznú szervezetnek minősülő egyesület éves bevétele az 50 millió forintot meghaladja. Főszabály szerint 3 tagú testület, tagjai az ügyvezetéstől függetlenek. Tulajdonosi ellenőrző szerv, a tagok érdekében ellenőrzi az ügyvezetés törvényes (jogszabályoknak, egyesületi alapszabálynak, határozatoknak megfelelő) működését, gazdálkodását. Ennek keretében: az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja, köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, álláspontját a közgyűlésen ismertetni, a felügyelőbizottság tagja a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehetnek.
5
2014.05.27.
Az egyesületi tagsági jogviszony keletkezése, tartalma • A tagság alapításkor, vagy később tagfelvételi kérelemmel keletkezik, a tagfelvételről a közgyűlés vagy az alapszabály felhatalmazása alapján az ügyvezetés dönt. A tagokról az ügyvezetés tagnyilvántartást vezet. • Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik, kötelezettségek terhelik, kivéve a „különleges jogállású tagokat”. Az egyesület alapszabálya a különleges jogállású tagságról rendelkezhet. pártoló tag: az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, tiszteletbeli tag: az ilyen tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra, egyéb: pl. többes szavazati jogot, vagy vétójogot biztosító tagság. A pártoló és a tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt, vezető tisztségviselővé nem választható. A Ptk. kötelező vagyoni hozzájárulást, tagdíjfizetést nem ír elő a tagok terhére, azt az alapszabályra bízza. A felelősségi szabályok okán megfontolandó a vagyoni hozzájárulás megkövetelése.
Az egyesületi tagok felelőssége Általános szabály: 3:9. § [A vagyoni hozzájárulás kötelezettsége] (2) Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges. 3:65. § (4) A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A korlátolt felelősség áttörésére vonatkozó előírás fennmarad az új Ptk-ban is: 3:2. § [Helytállás a jogi személy tartozásaiért] (1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. (2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.
6
2014.05.27.
Az egyesületi tagsági jogviszony megszűnése A tagsági jogviszony megszűnik: 1.
a tag kilépésével (a tag bármikor, indokolás nélkül kiléphet);
2.
a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával ha tag már nem felel meg az alapszabályba foglalt feltételeknek, a közgyűlés/ügyvezetés 30 napos határidővel írásban felmondhatja a tagsági jogviszonyt;
3.
a tag kizárásával ha a tag jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít a közgyűlés/ügyvezetés kizárhatja, A kizárás, mint jogkövetkezmény lehetőségét, valamint a „tisztességes” eljárási szabályokat az alapszabályba kell foglalni (indokolt, írásbeli határozat, jogorvoslati lehetőség)
4.
a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
5.
az egyesület jogutód nélküli megszűnésével.
Az egyesület megszűnése Megszűnés jogutódlással (átalakulás / egyesülés: összeolvadás, beolvadás / szétválás: kiválás, különválás): Az általános szabályokhoz képest az egyesület sajátos jogi tartalma okán erős korlátozás érvényesül: Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. Jogutód nélküli megszűnés okai: az egyesület határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; az egyesület tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt; az arra jogosult szerv megszünteti (a bíróság – a ügyész keresete alapján – feloszlatja, ha működése törvénysértő, ill. megállapítja megszűnését a fenti megszűnési okok beállta esetén; Civil tv. 11. §) Az egyesület megszűnését – főszabály szerint minősített többséggel (összes tag ¾-e) – a tagok is elhatározhatják. A hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyon nem osztható szét a tagok között, azt az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. Ha az alapszabály erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, vagy ha az ott megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg, a bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont. Részletszabályok:
végelszámolás: csőd és felszámolás:
Civil tv., 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.)
7
2014.05.27.
Az alapítványra vonatkozó szabályok 2016. március 15-ig párhuzamosan él a régi és az új normarendszer. • Régi Ptk.
II. rész III. cím VI. fejezet 11. alpont
Személyek Jogi személyek A jogi személyek egyes fajtáira vonatkozó külön rendelkezések Az alapítvány (74/A. § - 74/G. §)
• Új Ptk.
Harmadik könyv Második rész
A jogi személy Alapítvány (3:378. § - 3:404.§)
• 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról (Civil tv.)
Az alapítvány létrehozása Fogalom meghatározás: Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. Az alapítványi cél tekintetében az új Ptk. nem követeli meg a közhasznúságot, magánalapítvány is létrehozható.
Bármely törvényes, jó erkölcsbe nem ütköző tartós célra létrehozható.
Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, gazdasági tevékenység végzésére kizárólag az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggésben jogosult.
Az alapítvány tevékenységének a cél megvalósítását közvetlenül kell szolgálnia, ezért alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz.
Az alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében, kivéve, ha az alapítvány célja : • az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, • a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak támogatása, illetve tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása.
A cél módosítására csak szigorú korlátok mellett nyílhat lehetőség. [Ptk. 3:393. §]
8
2014.05.27.
Az alapítvány létrehozásának módja Az alapítvány az alapító egyoldalú nyilatkozatával jön létre, az alapítással, működéssel összefüggő alapvető kérdésekről az alapító okiratban kell rendelkezni. Az alapításának speciális módjai: • a végintézkedésben történő alapítás: írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben
melyben meg kell határozni az alapítvány célját, szervezetét és a célra rendelt vagyon.
Ezen alapítvány nyilvántartásba vételére csak az alapító halála után kerülhet sor egy, a kuratóriumba kijelölt személy – vagy a bíróság által rendelt ügygondnokot – intézkedése alapján. Az alapítvány – a főszabálytól eltérően nem a jövőre nézve, hanem – az alapító halálának időpontjára visszamenő hatállyal (ex tunc) jön létre, úgy kell tekinteni, mintha az örökhagyó halálakor már létezett volna. • a meghagyás formájában történő létesítés Meghagyás esetén az örökhagyó a hagyatékban részesülő más személyt (örökös vagy hagyományos) harmadik személy részére történő kötelezettséggel terheli, melynek teljesítését a jogosult követelheti. Ezen esetben a vagyon rendelkezésre bocsátója és az alapítói jogok gyakorlója személyében elválik egymástól. Ha a kijelölt alapító nem teljesíti az örökhagyó rendelését, a bíróság ítéletével pótolja és hozza létre az alapító okiratot, és kötelezi a meghagyás kötelezettjét a vagyon juttatására.
Az alapítvány alapító okiratának tartalma
1/2
Az alapító okirat kötelező tartalmi elemei: az alapítvány neve; az alapítók neve, lakóhelye/székhelye; az alapítvány székhelye; az alapítvány célja; az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályai; határozott időre történő létesítésnél a határozott időtartama; az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályai; a kuratóriumi tagság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályok, a kuratóriumi tagság határozott vagy határozatlan időre szóló volta, határozott idejű kuratóriumi tagság esetén a határozott időtartam, a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok; valamint a kuratóriumi tagsági díjazás megállapításának szabályai.
9
2014.05.27.
Az alapítvány alapító okiratának tartalma
2/2
Az alapító okirat szükség szerinti tartalmi elemei:
az alapító jogainak meghatározott alapítványi szerv hatáskörébe utalása; az alapítói jogok átruházásának szabályai; az alapítványhoz való csatlakozás lehetősége, feltételei és a csatlakozót megillető alapítói vagy egyéb jogok; gazdasági tevékenység folytatása és annak keretei; az alapítványi szervek hatásköre és eljárási szabályai; az alapítók gyűlésének létesítése és annak működési szabályai; az új Ptk-ban nem nevesített alapítványi szervek létesítése, eljárási szabályainak meghatározása, tagjainak kinevezése, visszahívása és javadalmazása; az alapítvány képviseletének részletes szabályai, a munkáltatói jogok gyakorlójának meghatározása; a kedvezményezettek körének rögzítése, illetve a kedvezményezett személyek megjelölése, továbbá a kedvezményezetteket megillető szolgáltatások és jogok meghatározása; az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére a fennmaradó vagyon jogosultjának megnevezése; az alapítvány szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítása. Az alapító okiratot az alapító akarata szerint kell értelmezni, úgy, hogy az alapítvány célja megvalósuljon.
Az alapítvány alapítója Az alapítványt alapíthatja egy vagy több belföldi vagy külföldi természetes illetve jogi személy. (Alapítvány nem!) Több alapító esetén az alapítók az alapítói jogokat testületben, az ún. alapítók gyűlésén gyakorolhatják együttesen (bármely társalapítónak vétójoga van), vagy dönthetnek úgy, hogy a többségi elv alapján járnak el. Az alapítók gyűlésének működésére vonatkozó alapvető szabályokat az alapító okiratban szükséges rendezni, ennek hiányában az egyesület közgyűlésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A kódex a korábbiaknál jóval szélesebb körű autonómiát biztosít az alapítói jogok gyakorlására, átruházására: • az alapító halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetére kinevezheti jogutódját, • ha az alapító a vagyoni juttatást teljesítette az alapító okiratban az alapítói jogok/kötelezettségek átruházásáról is rendelkezhet, egyes jogok gyakorlására alapítványi szervet is kijelölhet. Ha az alapítói jogok gyakorlására nincs megfelelő személy/szerv, vagy az alapítói jogok felfüggesztésére került sor, az alapító jogokat a nyilvántartó bíróság ügygondnok útján gyakorolja. Az alapítvány az alapítótól továbbra is elkülönül, működésére az alapító érdemi ráhatást nem gyakorolhat. Ezt tükrözik az alábbi korlátozások is: • az alapító az általa rendelkezésre bocsátott vagyont a bejegyzést követően nem követelheti vissza, • az alapítvány célja nem módosítható, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik. • semmis az alapító okirat módosítás, ha az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja.
10
2014.05.27.
Az alapítványhoz való csatlakozás feltételei A Ptk. továbbra is ismeri a már bejegyzett, létező alapítványhoz vagyoni juttatás teljesítésével történő csatlakozás lehetőségét, melynek feltételeit az alapítóknak az alapító okiratban szükséges rendezniük (pl. meghatározott mértékű vagyon rendelkezésre bocsátása) . Attól függően, hogy az alapító okirat lehetővé teszi, vagy kizárja a csatlakozást beszélhetünk nyílt, illetve zárt alapítványról. Az új Ptk. arra is lehetőséget ad, hogy az alapító az alapító okirat alapján a csatlakozót alapítói jogok gyakorlására jogosítsa fel. Ez esetben a csatlakozó – amennyiben az alapító okirat másként nem rendelkezik – az alapítói jogokat az azok gyakorlására jogosult más személyekkel együttesen, quasi társalapítóként gyakorolhatja. A diszpozitivitás elve alapján az alapító okiratban az is kiköthető, hogy a csatlakozó alapítói jogokat továbbra sem szerez. Főszabály szerint az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása – szűk esetkört kivéve – semmis, a törvényi indokolás szerint ugyanakkor az alapítványi cél módosítása az eredeti alapítványi célt és vagyont nem veszélyeztetve, adott esetben új csatlakozó belépésével és utólagos vagyonjuttatással összekötve, vagy több alapítvány egyesülése keretében is megvalósítható.
Az alapítvány vagyona, a vagyonkezelés szabályai Az alapítvány nem más, mint egy adott célra rendelt vagyon, ún. vagyonegyesülés, nincsenek tagjai, csak alapítói. Az alapítvány létrehozása végleges vagyonrendelés, az alapítvány bejegyzését követően az alapító a vagyont nem követelheti. Az új Ptk . a vagyon rendelkezésre bocsátásának ütemezése tekintetében új szabályt hoz: • az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig, • a fennmaradó részt az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított legfeljebb 1 éven belül kell teljesíteni. A vagyon kezelésének, felhasználásnak szabályait az alapító okiratban szükséges rögzíteni. Az alapítóknak kell eldönteniük, hogy az alapítványi cél megvalósítására: • csak a juttatott vagyon hozadékai használhatóak fel, • azon túl a vagyon csökkenthető is, vagy • a két lehetőség kombinációja: a vagyon csökkentése csak bizonyos arányban/összegben, lehetséges. A vagyon terhére annak a személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit az alapító okirat, illetve ennek hiányában az erre jogosult alapítványi szerv (jellemzően kuratóriumi határozat) kedvezményezettként megjelöl. A kedvezményezett tehát nem más, mint az alapítványi vagyon cél szerinti alanya, címzettje, aki konjunktív feltételek teljesülése esetén akár peres úton is követelheti az alapítványi juttatást: • az alapító okirat a kedvezményezettet, neki járó szolgáltatást és a teljesítés időpontját is meghatározza, vagy • a kuratórium a kedvezményezett részére szóló juttatásról döntött, döntését a kedvezményezettel közölte, és a jogosult a juttatás feltételeit elfogadta. A juttatások lehetnek ellentételezés nélküliek, de pályázathoz is köthetőek. Ez esetben a pályáztatás lényegi paramétereit az alapító okiratnak rögzítenie kell: pályázati kiírás tartalma, a megjelenés helye, az elbírálás szabályai, az eredmény közzététele stb.
11
2014.05.27.
Az alapítvány szervezete I.
1/2.
Kuratórium
Az alapítvány ügyvezető szerve (a korábbi szabályozás vagyonkezelő szervként határozta meg), tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. Tagjait az alapító jelöli, de e jogot más szervre (pl. FB) is átruházhatja. Főszabály szerint 3 természetes személyből kell állnia, de az alapító ettől eltérhet: jelölhet a feladatra magasabb létszámot , illetve egy személyt (kurátor). Speciális összeférhetetlenségi és kizáró szabályok: az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója – Ptk-ban nevesített eseteket kivéve – nem lehet a kuratórium tagja, az alapító okirat eltérő rendelkezése érvénytelen, semmis, az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban, melytől való eltérés semmis, A kuratórium hatáskörébe tartozik mindazon döntések meghozatala, amelyet a törvény/alapító okirat nem utal más alapítványi szerv hatáskörébe. A kuratórium működésének alapvető szabályait az alapító okirat, a részletes eljárásrendet az ügyrend tartalmazza. A közhasznú jogállással rendelkező alapítvány kuratóriumi ülései nyilvánosak. Az alapítói jogok gyakorlója kizárólag alapos okkal, az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén hívhatja vissza a veszélyeztető magatartást tanúsító kuratóriumi tagot. A kurátorok az alapító okirat keretei között, az alapítvány – és nem az alapító – érdekének megfelelően kötelesek eljárni, mint vezető tisztségviselők az ügyvezetési tevékenységük során az alapítványnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az alapítvány felé.
Az alapítvány szervezete II.
2/2.
Felügyelőbizottság
Fakultatíve létrehozható testület, azonban a közhasznú minősítéssel rendelkező alapítványok esetében a felügyelő szerv felállítása a Civil törvény alapján kötelező, ha éves bevétele meghaladja az 50 millió forintot. A jogi személyekre vonatkozó általános, illetve az egyesületnél ismertetett szabályok alkalmazandóak az alapítvány felügyelőbizottsága esetén is azzal, hogy az alapító adott esetben a felügyelőbizottságot alapítói részjogosítványokkal is felruházhatja, mint például a kuratóriumi tagok díjazásának megállapítása. III. Egyéb testületek, szervezeti egységek Az alapító a magánautonómia jegyében a kuratóriumon kívül további alapítványi szervek (pl. ellenőrző, tanácsadó, konzultatív testület, operatív ügyintéző szervezet) létrehozásáról is dönthet. Az alapítvány képviselete a vezető tisztségviselők önállóan jogosultak az alapítvány nevében jognyilatkozatot tenni, az alapító okirat vagy egyéb belső szabályzat a szervezetben meghatározott pozíciót betöltő személyeket is önálló képviseleti joggal ruházhat fel (szervezeti képviselet), az alapítvány munkavállalói az ügyek meghatározott csoportjára együttes képviseleti joggal felruházhatóak. létesíthető továbbá meghatalmazáson/megbízáson alapuló képviseleti jog (pl. ügyvédi megbízás).
12
2014.05.27.
Az alapítvány megszűnése
1/2.
Megszűnés jogutódlással:
Az alapítvány más jogi személlyé nem alakulhat át, csak alapítvánnyal egyesülhet és csak alapítványokra válhat szét, ha az alapító az alapító okiratban meghatározott vagyon juttatását teljesítette. Az egyesülés vagy a szétválás nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és az alapítványi cél veszélyeztetésével. Jogutód nélküli megszűnés okai: határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg; az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy az alapítvány 3 éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet. az arra jogosult szerv megszünteti (a bíróság – az ügyész v. az alapító indítványára – megállapítja a megszűnést a fenti okok beállta esetén, illetve ha az alapítvány törvényes működése törvényességi felügyeleti eljárásban egyéb módon nem állítható helyre; Civil tv. 11. §) Az alapító az alapítványt nem szüntetheti meg. Részletszabályok:
végelszámolás: csőd és felszámolás:
Az alapítvány megszűnése
Civil tv., 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.)
2/2.
Ha valamely megszűnési ok bekövetkezik, a kuratórium értesíti az alapítói jogokat gyakorló személyt /szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és közli azt a felügyelőbizottsággal és a könyvvizsgálóval is. Ha az alapítói jogokat gyakorló személy/szerv a megszűnési ok alapján 30 napon belül érdemi intézkedést nem hoz, a kuratórium köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot. A bejelentési kötelezettség késedelmes voltából vagy elmulasztásából eredő károkért az alapítvánnyal és harmadik személyekkel szemben a kuratórium tagjai egyetemlegesen felelnek. A hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon sorsa: az alapító okiratban megjelölt személyt illeti, azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az általuk az alapítványnak juttatott vagyont. ha az alapító okirat ilyen esetre a vagyonról nem rendelkezik, vagy a rendelkezés teljesítése lehetetlen, az alapító az általa juttatott vagyonról az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor az alapítvány céljával azonos vagy hasonló célú alapítvány vagy egyesület számára rendelkezhet (az egyesülettel szemben itt nem feltétel a közhasznúság). a fentiek hiányában, illetve ha a megjelölt személy, vagy az alapító által megjelölt alapítvány, egyesület a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg, a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont.
13
2014.05.27.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségi szabályok A civil szervezet ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, kezdeményezése. [Civil tv. 17. § (5)] 3:2. § (1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. [kivéve: ha vagyoni hozzájárulás teljesítése nem kötelező 3:9.§, ill. visszaélés 3:2.§ (2)] 3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége] A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. 3:86. § [A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén]
(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított 1 éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. (2)* Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. (Végelszámolás esetén nem alkalmazható.) A felelősség sorrendje tehát: 1. a civilszervezet saját vagyonával/ 2. tagok (3:9.§, 3:2.§ (2)/ 3. vezető tisztségviselő
A felügyelő bizottsági tagokra vonatkozó felelősségi szabályok A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. 3:28. § [A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége] A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.
14
2014.05.27.
A Ptk. felelősségi szabályai részletesen
1/2.
A szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség 3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége] A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. 6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért] Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja: a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. 6:143. § [A kártérítés mértéke] (1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. (2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. (3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.
A Ptk. felelősségi szabályai részletesen
2/2.
A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség 6:541. § [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért] Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. 6:519. § [A felelősség általános szabálya] Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. 1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság] (1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 6:521. § [Előreláthatóság] Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia. 6:522. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme] (1) A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. (2) A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni: a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; b) az elmaradt vagyoni előnyt; és c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket. (3) A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt. (4) A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.
15
2014.05.27.
A civil szervezetek feletti törvényességi felügyelet A civil szervezet működése felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést gyakorol, ellenőrzi, hogy a civil szervezet: belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak, működése, határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső szabályzatoknak. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész keresettel fordulhat a bírósághoz, amely: megsemmisíti a civil szervezet törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el, összehívja a döntéshozó szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a döntéshozó szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is, ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti. A bíróság az ügyész keresete alapján: feloszlatja az egyesületet, ha annak törvényes működése a fentiek alapján nem állítható helyre, illetve az alapítvány alapítójának kérelmére megállapítja az egyesület/alapítvány megszűnését. A civil szervezet – feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén – a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. Az ügyész a civil szervezet törvénysértő határozatának megsemmisítésére a határozat meghozatalától számított 1 éven belül nyújthatja be keresetet .
A közhasznú jogállású civil szervezetekkel kapcsolatos többletkövetelmények
1/2.
A létesítő okirat többlet tartalmi elemei (az utolsó 4 pontot létesítő okirati felhatalmazással belső szabályzat is rögzítheti): milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan, mely jogszabályhely(ek) írják elő, és ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez; gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt közhasznú tevékenységére fordítja; közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. a több tagból álló döntéshozó szerv esetén: • az ülésezés gyakoriságára (min. 1 ülés/év), összehívásának rendjére, a napirend közlésére, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára, • a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére, • ha felügyelő szerv létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint • a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat. nyilvántartás vezetéséről (határozatok tára), melyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható, a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
16
2014.05.27.
A közhasznú jogállású civil szervezetekkel kapcsolatos többletkövetelmények
2/2.
Többlet összeférhetetlenségi okok: Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (kivéve az egyesület tagjait, akik nem viselnek tisztséget), a szervezettel e megbízatásán kívül munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, a szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve a fenti személyek közeli hozzátartozója. Többlet kizáró okok: A közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője, aki olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző 2 évben min. 1 évig amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy a NAV-nál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben a NAV jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben a NAV üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy azt helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát a NAV az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A szavazati jog jogszabályi korlátja: A döntéshozó, ill. ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, ill. a jogügyletben egyébként érdekelt. (kivétel: a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.)
Köszönöm a figyelmet!
17
